A jogszabály mai napon ( 2019.10.15. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

164/1994. (XII. 9.) Korm. rendelet

a Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság között, az 1978. március 17-i, második kiegészítő jegyzőkönyvvel módosított, 1957. december 13-i, európai kiadatási egyezmény kiegészítéséről és alkalmazásának megkönnyítéséről szóló, Budapesten, 1993. október hó 27. napján aláírt szerződés kihirdetéséről

[A szerződés, a XVI. Cikke (1) bekezdése alapján, 1994. december 1-jén lép hatályba.]

1. § A Kormány a Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság között, az 1978. március 17-i, második kiegészítő jegyzőkönyvvel módosított, 1957. december 13-i, európai kiadatási egyezmény kiegészítéséről és alkalmazásának megkönnyítéséről szóló, Budapesten, 1993. október hó 27. napján aláírt szerződést e rendelettel kihirdeti.

2. § A szerződés magyar nyelvű szövege a következő:

SZERZŐDÉS
a Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság között, az 1978. március 17-i, második kiegészítő jegyzőkönyvvel módosított, 1957. december 13-i, európai kiadatási egyezmény kiegészítéséről és alkalmazásának megkönnyítéséről

I. Cikk

(az Egyezmény 5. Cikkéhez, a második kiegészítő jegyzőkönyv 2. Cikkével összefüggésben)

Adó-, illeték- és vámbűncselekmények esetén a kiadatást csak akkor engedélyezik, ha a megkeresés alapjául szolgáló cselekmény a megkeresett Állam joga szerint bírósági úton büntetendő.

II. Cikk

(az Egyezmény 7. és 8. Cikkéhez)

A megkeresett Állam egy személynek a kiadatását olyan bűncselekmény miatt, amely a jogszabályai szerint a joghatósága alá tartozik, akkor engedélyezi, ha annak a megkereső Állam igazságszolgáltatása által történő megítélése az igazság megállapításának érdekében, büntetéskiszabás és büntetés-végrehajtási okokból, vagy a bűnelkövetőnek a társadalomba való visszailleszkedése érdekében célszerű.

III. Cikk

(az Egyezmény 9. Cikkéhez)

(1) A kiadatás engedélyezésére akkor sem kerül sor, ha a kiadatási kérelem alapjául szolgáló cselekményeket az Egyezmény egyik harmadik tagállamában követték el, és ott az Egyezmény 9. Cikkében említett határozatot hoztak.

(2) A kiadatást nem fogják megtagadni, ha a megkeresett Államban a büntetőeljárás megindítására a joghatóság hiánya miatt nem került sor, vagy ha a már megindított büntetőeljárás ezen ok miatt nem vezetett elítéléshez.

IV. Cikk

(az Egyezmény 10. Cikkéhez)

Az elévülés nyugvására csak a megkereső Állam jogszabályai az irányadóak.

V. Cikk

(a második kiegészítő jegyzőkönyv 4. Cikkéhez)

(1) A megkeresett Államban kihirdetett közkegyelem nem akadálya a kiadatásnak, ha a bűncselekmény nem tartozik ezen Állam büntető joghatósága alá.

(2) A kiadatásra való kötelezettséget nem érinti a sértett olyan nyilatkozatának (indítványának vagy felhatalmazásának) hiánya, amelyre a megkeresett Állam joga szerint a büntetőeljárás megindításához vagy folytatásához szükség lenne.

VI. Cikk

(az Egyezmény 12. Cikkéhez)

A büntetés vagy a megelőző intézkedés végrehajtása elhalasztásának, félbeszakításának vagy feltételes felfüggesztésének eseteiben mellékelni kell a végrehajthatóság megállapítására szolgáló okiratokat is.

VII. Cikk

(az Egyezmény 14. Cikkéhez)

(1) A kiadott személy mozgási szabadságát korlátozó intézkedés nélküli feltételes szabadon bocsátása a végleges szabadon bocsátással egyenértékű.

(2) Az Egyezmény 14. Cikk (2) bekezdésének értelmében a megkereső Állam intézkedéseket is tehet annak érdekében, hogy az Egyezmény 14. Cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti hozzájárulás iránti kérelemhez szükséges mellékleteket megszerezze; ebből a célból megengedett a kiadott személy meghallgatása, és a meghallgatásra való elővezetése.

VIII. Cikk

(az Egyezmény 15. Cikkéhez)

Az Egyezmény egy másik szerződő államába vagy egy harmadik államba történő további kiadatására irányuló hozzájárulás iránti kérelemhez csatolni kell az Egyezmény 12. Cikk (2) bekezdésében említett azon mellékleteket, amelyeket a hozzájárulás érdekében megkeresést előterjesztő Szerződő Államnak megküldtek. A hozzájárulást meg kell adni, ha a kiadatási kérelem alapjául szolgáló bűncselekmény miatt a kiadatást a hozzájárulás végett megkeresett Szerződő Állam egy másik szerződő államba vagy egy harmadik államba engedélyezné.

IX. Cikk

(az Egyezmény 17. Cikkéhez)

A megkeresett Állam az Egyezmény 17. Cikke szerinti döntéssel egyidejűleg határoz a további kiadatás megengedhetőségére vonatkozóan is; ezt a döntését közli valamennyi résztvevő állammal.

X. Cikk

(az Egyezmény 19. Cikkéhez)

(1) Az Egyezmény 19. Cikkének (1) bekezdését alkalmazni kell egy megelőző intézkedés végrehajtásánál is.

(2) Az Egyezmény 19. Cikk (2) bekezdésének értelmében történő ideiglenes átadást sürgős eljárási cselekmények lefolytatása végett lehet kérni. Ezeket a kérelemben közelebbről meg kell jelölni. Az átadást meg lehet tagadni, amennyiben azáltal a bíróság előtti büntetőeljárás a megkeresett Államban jelentősen elhúzódna, vagy megnehezülne. Az eljárási cselekményeknek a megkereső Államban történt lefolytatása után, vagy a megkeresett Állam kívánságára az átadott személyt állampolgárságára való tekintet nélkül vissza kell adni.

(3) Az ideiglenes átadás esetén az átadott személyt a megkereső Államban való tartózkodásának időtartama alatt őrizetben kell tartani. Ezt az őrizetet a megkeresett Államban be kell számítani.

(4) Az ideiglenes átadás által a megkeresett Állam felségterületén felmerült költségek megtérítésére nem kerül sor.

XI. Cikk

(az Egyezmény 20. Cikkéhez)

(1) Ha egy személy kiadatását engedélyezik, akkor külön kérelem nélkül, lehetőleg a kiadni kért személlyel együtt átadják az Egyezmény 20. Cikkében megjelölt tárgyakat vagy ezen tárgyak ellenértékét. Ezek átadására akkor is sor kerül, ha a már engedélyezett kiadatás a személy halála vagy szökése folytán nem hajtható végre; valamint akkor is, ha a kiadatást, amely az Egyezmény szerint megengedett lenne, azért nem lehet engedélyezni, mert a kiadni kért személy megszökött vagy meghalt vagy belföldön nem keríthető kézre.

(2) A megkeresett Állam közli a megkereső Állammal, hogy milyen, az Egyezmény 20. Cikkében megjelölt tárgyak kerültek lefoglalásra, és hogy a kiadni kért személy egyetért-e ezeknek a sértett részére történő közvetlen visszaadásával. A megkereső Állam a lehető legrövidebb időn belül közli a megkeresett Állammal, hogy lemond-e a tárgyak átadásáról azzal a feltétellel, hogy azokat az illetékes igazságügyi hatóság igazolása alapján a sértettnek vagy meghatalmazottjának kiadják.

(3) A megkeresett Állam vám- vagy adójogi előírásai alapján olyan tárgyak átadásakor, amelyeknél lemondtak a visszaadásról, nem fog érvényesíteni vám- vagy egyéb zálogjogot, kivéve, ha a tárgyak bűncselekmény által sértett tulajdonosa maga is adóval tartozik.

XII. Cikk

(az Egyezmény 21. Cikkéhez)

(1) Az átszállítás időtartama alatt az aziránt megkeresett Államnak a neki átadott személyt őrizetben kell tartania.

(2) Ha valamely személyt, akit egy harmadik állam az egyik Szerződő Államnak kiad, légi úton, közbenső leszállás nélkül szállítanak a másik Szerződő Állam felségterületén keresztül, annak a Szerződő Államnak, amelynek a felségterületét átrepülik, nem kell hozzájárulását kérni, ha ezen személy nem az állampolgára és a bűncselekmény, amely miatt kiadják az Egyezmény 3. és 4. Cikke értelmében nem politikai vagy tisztán katonai bűncselekmény.

XIII. Cikk

(az Egyezmény 23. Cikkéhez)

Az Egyezmény vagy ezen Szerződés alapján előterjesztett kérelmekhez és a hozzájuk csatolt mellékletekhez fordítás nem követelhető.

XIV. Cikk

(az Egyezmény 25. Cikkéhez)

Ezen Szerződés értelmében a „megelőző intézkedés” kifejezés egy olyan, a büntetőbíróság által elrendelt szabadságot elvonó intézkedést jelent, amelyet a büntetés mellett vagy helyette rendelnek el. Ha az elrendelt intézkedés határozatlan időtartamú, akkor ezen Egyezmény vonatkozásában az az időpont az irányadó, amikor az intézkedést a megkereső Állam joga szerint a legkésőbb meg kell szüntetni.

XV. Cikk

(az Egyezmény 31. Cikkéhez)

Abban az esetben, ha a Szerződő Államok egyike felmondja az Egyezményt, a felmondás a Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság viszonylatában azt az időpontot követő két évvel lép hatályba, amikor a felmondásról való értesítés az Európa Tanács Főtitkárához beérkezett.

XVI. Cikk

(1) Ezen Szerződés azon hónapot követő harmadik hónap első napján lép hatályba, amikor a Szerződő Államok diplomáciai úton írásban értesítették egymást, hogy a hatálybalépéshez szükséges mindenkori belső feltételeket teljesítették.

(2) A Szerződés határozatlan ideig marad hatályban mindaddig, amíg egyik Szerződő Állam a Szerződést írásban, diplomáciai úton fel nem mondja; ebben az esetben a Szerződés a felmondást követő egy év után, de legkésőbb azon időpontban hatályát veszti, amikor a második kiegészítő jegyzőkönyvvel módosított európai kiadatási egyezmény ezen Szerződés felei között hatályát veszti.

Ennek hiteléül a két Szerződő Állam meghatalmazottja ezen Szerződést aláírták, és pecsétjükkel látták el.

Készült Budapesten, 1993. október 27-én, két eredeti példányban, magyar és német nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles.

3. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1994. december hó 1. napjától kell alkalmazni.

(2) *  A rendelet végrehajtásáról az igazságügyért felelős miniszter és a legfőbb ügyész gondoskodik.


  Vissza az oldal tetejére