A jogszabály mai napon ( 2019.08.22. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

165/1994. (XII. 9.) Korm. rendelet

a Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság között, az 1978. március 17-i, kiegészítő jegyzőkönyvvel módosított, 1959. április 20-i, a büntetőügyekben nyújtandó jogsegélyről szóló európai egyezmény kiegészítéséről és alkalmazásának megkönnyítéséről szóló, Budapesten, 1993. október hó 27. napján aláírt szerződés kihirdetéséről

[A szerződés, a XX. Cikke (1) bekezdése alapján, 1994. december hó 1. napján lép hatályba.]

1. § A Kormány a Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság között, az 1978. március 17-i kiegészítő jegyzőkönyvvel módosított, 1959. április 20-i, a büntetőügyekben nyújtandó jogsegélyről szóló európai egyezmény kiegészítéséről és alkalmazásának megkönnyítéséről szóló, Budapesten, 1993. október hó 27. napján aláírt szerződést e rendelettel kihirdeti.

2. § A szerződés magyar nyelvű szövege a következő:

SZERZŐDÉS
a Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság között, az 1978. március 17-i, kiegészítő jegyzőkönyvvel módosított, 1959. április 20-i, a büntetőügyekben nyújtandó jogsegélyről szóló európai egyezmény kiegészítéséről és alkalmazásának megkönnyítéséről

I. Cikk

(az Egyezmény 1. Cikkéhez)

Jogsegélyt olyan bűncselekmények miatt indult eljárásban is nyújtanak, amelyek üldözésére akkor, amikor a jogsegély iránti kérelem előterjesztésre kerül, a megkereső Állam igazságügyi hatóságai rendelkeznek hatáskörrel, és annak üldözésére a megkeresett Állam igazságügyi vagy közigazgatási hatóságai rendelkeznének hatáskörrel.

II. Cikk

(az Egyezmény 1. Cikkéhez, a kiegészítő jegyzőkönyv 3. Cikkével összefüggésben)

Az Egyezmény és a jelen Szerződés alkalmazásra kerül

a) a kegyelmi ügyekben;

b) valamint a jogtalan őrizetbevétel, más a büntetőeljárás miatt előállott hátrány vagy a jogtalan elítélés miatti kártérítési eljárásban is, feltéve, ha más államközi szerződés rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

III. Cikk

(az Egyezmény 2. Cikkéhez, a kiegészítő jegyzőkönyv 1. Cikkével összefüggésben)

(1) Annak megítélésénél, hogy a megkeresett Államban a vonatkozó bűnüldözésre igazságügyi vagy közigazgatási hatóság rendelkezik-e hatáskörrel, nem kerül vizsgálatra, hogy ebben az államban is van-e azonos jellegű illeték vagy adó, vám vagy monopólium.

(2) A Szerződő Államok jogszabályai szerint a pénzügyekkel kapcsolatos titoktartási kötelezettség nem akadálya az ezen Cikk szerint nyújtandó jogsegélynek. Azok a körülmények vagy tények, amelyek az egyik Szerződő Állam igazságügyi vagy közigazgatási hatóságai tudomására jutnak a jogsegélykérelem folytán, ezen állam pénzügyekben fennálló titoktartási kötelezettségre vonatkozó jogszabályai szerint kezelendők.

IV. Cikk

(az Egyezmény 3. Cikkéhez)

(1) Azokat a tárgyakat, amelyek bűncselekményből származnak, vagy amelyeket az ilyen tárgyak értékesítésének ellenértékeként szereztek, meg kell küldeni a sértettnek történő kiszolgáltatás végett, amennyiben ez a megkeresett Állam joga szerint megengedett, és

a) ezekre a tárgyakra, bizonyítékként nincs szükség bíróság vagy közigazgatási hatóság előtt folyamatban lévő eljárásban,

b) a tárgyak a megkeresett Államban nem esnek elkobzás vagy lefoglalás alá,

c) harmadik személy azokra jogot nem érvényesít.

(2) Az (1) bekezdés szerint előterjesztett kérelemhez nem szükséges a lefoglalást elrendelő bírósági végzés.

(3) A megkeresett Állam nem fogja érvényesíteni a vám- és adóügyi szabályai szerinti vámzálogjogot és egyéb hasonló jogot olyan tárgyak átadásakor, amelyek visszaadásáról lemondott, kivéve, ha a tárgyak bűncselekmény által sértett tulajdonosa maga is adóval tartozik.

V. Cikk

(az Egyezmény 4. Cikkéhez)

(1) A büntetőeljárásban részt vevő hatóságok képviselőinek, valamint az egyéb érdekelteknek és jogi képviselőiknek kérelemre engedélyezni kell a megkeresett Államban foganatosított jogsegély cselekményeknél a jelenlétet. Az említettek kiegészítő kérdéseket és intézkedéseket indítványozhatnak. Az Egyezmény 12. Cikke értelemszerűen alkalmazást nyer.

(2) A másik Állam hatósági képviselőinek a szolgálat ellátásához a Magyar Köztársaságban, ha az eljárás a vádemelés előtti szakaszban van a legfőbb ügyész hozzájárulására, azt követően az igazságügyminiszter hozzájárulására, az Osztrák Köztársaságban a szövetségi igazságügyminiszter hozzájárulására van szükség.

VI. Cikk

(az Egyezmény 5. Cikkéhez, a kiegészítő jegyzőkönyv 2. Cikkével összefüggésben)

Tárgyak lefoglalására vagy házkutatásra vonatkozó jogsegélyt csak akkor lehet teljesíteni, ha a megkeresés alapjául szolgáló cselekmény a megkeresés előterjesztésének időpontjában mindkét Államban bírósági hatáskörbe tartozik.

VII. Cikk

(az Egyezmény 6. Cikkéhez)

Az Egyezmény 3. Cikk (1) bekezdésében említett bizonyítékok és iratok visszaadásáról semmiképp sem lehet lemondani, ha harmadik személy, aki azokkal kapcsolatban jogokat kíván érvényesíteni, a lemondáshoz nem járul hozzá.

VIII. Cikk

(az Egyezmény 10. Cikkéhez)

Az Egyezmény 10. Cikk (2) bekezdése alkalmazást nyer tanú vagy szakértő megidézésének minden esetében. Ezen személyek maguk kérhetnek az Egyezmény 10. Cikk (3) bekezdése szerint előleget.

IX. Cikk

(az Egyezmény 11. és 12. Cikkéhez)

(1) Ha a megkeresett Állam engedélyezi a jogsegély teljesítésénél egy olyan személy jelenlétét, aki a megkereső Állam felségterületén őrizetben van, köteles e személyt a felségterületén történő tartózkodás időtartamára őrizetben tartani, és a jogsegély foganatosítása után a megkereső Államnak haladéktalanul visszaadni, amennyiben ezen Állam nem kéri a szabadon bocsátását.

(2) Ha egy harmadik állam engedélyezi a jogsegély teljesítésénél egy olyan személy jelenlétét, aki az egyik Szerződő Állam felségterületén őrizetben van, akkor e fogoly átszállítására a másik Szerződő Állam felségterületén az Egyezmény 11. Cikk (2) és (3) bekezdései az irányadóak.

(3) Az Egyezmény 12. Cikkének rendelkezései kerülnek alkalmazásra az előző (1) és (2) bekezdésben említett esetekben.

X. Cikk

(az Egyezmény 3. Cikkéhez)

A megkeresett Állam a másik Állam biztonsági hatóságai által a büntető igazságszolgáltatás céljából kért felvilágosításokat a bűnügyi nyilvántartásból olyan mértékben teljesíti, amilyen mértékben saját biztonsági hatóságai hasonló esetekben kapnának.

XI. Cikk

(az Egyezmény 14. Cikkéhez)

Házkutatásra, vagy bizonyítékok vagy iratok lefoglalására vonatkozó megkereséshez csatolni kell a bírósági rendelkezés kiadmányát vagy hitelesített másolatát.

XII. Cikk

(az Egyezmény 15. Cikkéhez)

(1) Amennyiben e Szerződés másképp nem rendelkezik, a két Állam ügyészségei, valamint a magyar ügyészségek egyrészről, és az osztrák bíróságok másrészről a vádemelésig közvetlenül érintkezhetnek egymással. Ez nem zárja ki egyrészről a Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészségén, másrészről az Osztrák Köztársaság Szövetségi Igazságügyi Minisztériumán keresztül történő érintkezést. A vádemelés után az Egyezmény 15. Cikk (1) bekezdése szerint előírt hivatalos utat kell betartani.

(2) A házkutatásra vagy lefoglalásra, tárgyak átadására, foglyok átadására vagy átszállítására vonatkozó megkereséseket egyrészről a Magyar Köztársaság Igazságügyi Minisztériumán vagy Legfőbb Ügyészségén, másrészről az Osztrák Köztársaság Szövetségi Igazságügyi Minisztériumán keresztül kell továbbítani.

(3) A sértett részére szóló, az eljárás megszüntetésére vonatkozó értesítéseket, valamint olyan iratokat, amelyek kézbesítése nem von maga után jogkövetkezményt, közvetlenül posta útján lehet kézbesíteni a két Szerződő Állam között a postai forgalomra vonatkozó előírások szerint. Amennyiben tértivevény alkalmazása szükséges, az iratot nemzetközi tértivevénnyel kell ellátni. A postai úton továbbított iratokat úgy kell tekinteni, hogy azokat a címzett nem kapta meg, ha

1. azok kézbesítése az Egyezmény vagy ezen Szerződés alapján nem lett volna megengedett, vagy

2. az irathoz nem volt azon Állam nyelvén készült hiteles fordítás csatolva, ahol azt kézbesíteni kellett.

(4) Ezen Szerződés X. Cikkében említett megkeresést egyrészről a Magyar Köztársaság Belügyminisztériumán, másrészről az Osztrák Köztársaság Szövetségi Belügyminisztériumán keresztül kell továbbítani.

XIII. Cikk

(az Egyezmény 16. Cikkéhez)

(1) Eltérő rendelkezés hiányában a megkeresésekhez és egyéb iratokhoz, amelyek a megkereső Állam nyelvén készültek, nem kell fordítást csatolni.

(2) A kézbesítendő iratokhoz, különösen a bírósági eljárási és érdemi határozatokhoz, a megkereső Állam hites tolmácsa által a megkeresett Állam nyelvén készült fordítást kell csatolni. Nincs szükség a tolmács aláírásának hitelesítésére. Amennyiben a kézbesítendő irathoz nincs a megkeresett Állam nyelvén készült hiteles fordítás csatolva, akkor a megkeresett bíróság arra szorítkozik, hogy kézbesítést az iratnak a címzett részére történő átadással akkor teljesíti, ha azt a címzett önként átveszi.

(3) Az ezen Szerződés alapján előterjesztett megkeresésekhez, amelyeket a Szerződés XII. Cikk (1) bekezdése szerint a hatóságok közvetlen érintkezésben küldenek meg, vagy iratokhoz, amelyeket postai úton kézbesítenek, minden esetben csatolni kell a megkeresett Állam nyelvén készült hiteles fordítást.

XIV. Cikk

(az Egyezmény 20. Cikkéhez)

Azokat a költségeket, amelyek tárgyaknak a sértett részére való átadás végett történő megküldésével (IV. Cikk), és amelyek foglyok átadásával vagy átszállításával kapcsolatban merülnek fel, a megkereső Állam viseli.

XV. Cikk

(az Egyezmény 21. Cikkéhez)

(1) Az Egyezmény 21. Cikke szerinti feljelentést a Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészségén és az Osztrák Köztársaság Szövetségi Igazságügyi Minisztériumán keresztül kell továbbítani. Az Egyezmény 21. Cikk (2) bekezdése szerinti értesítéseknél az ügyészségek közötti közvetlen érintkezés megengedett.

(2) Az Egyezmény 21. Cikke szerint megküldött feljelentés alapján az illetékes hatóságok a bűnüldözést a megkeresett Állam jogszabályai szerint úgy indítják meg, mint azt teszik a területükön elkövetett bűncselekmények esetében. Az idegen tulajdon ellen elkövetett bűncselekmények miatti eljárás akkor is megengedett, ha a megkeresett Államban a kárösszegre tekintettel a közigazgatási hatóságok rendelkeznek hatáskörrel.

(3) Közlekedési bűncselekmények megítélésénél a megkeresett Államban a cselekmény helyén hatályos közlekedési szabályok az irányadók.

(4) A büntetőeljárás megindításához szükséges sértetti nyilatkozat (indítvány vagy felhatalmazás), amely a megkereső Államban rendelkezésre áll, hatályos a megkeresett Államban is. Kizárólag a megkeresett Állam joga szerint szükséges nyilatkozatot ezen Állam által meghatározott megfelelő időtartam alatt pótolni lehet.

(5) A feljelentésnek tartalmaznia kell a tényállás rövid leírását. A feljelentéshez csatolni kell:

a) az ügyiratot eredetiben vagy hiteles másolatban, valamint a figyelembe veendő tárgyi bizonyítékokat;

b) a tényállásra és a büntetésre vonatkozó, az elkövetési hely szerint a cselekményre alkalmazandó jogszabályok leírását;

c) közlekedési bűncselekményeknél ezenkívül a megítéléshez irányadó közlekedési szabályok másolatát.

(6) Az (5) bekezdésben említett tárgyakat és az eredeti ügyiratokat a megkereső Állam részére a lehető legrövidebb időn belül vissza kell küldeni, amennyiben annak visszaadásáról nem történik lemondás. A megkeresett Államnak vagy harmadik személynek a megküldött tárgyakkal kapcsolatban fennálló jogai érintetlenek maradnak.

(7) Az Egyezmény 21. Cikke szerinti feljelentés szünetelteti az elévülés folyását a megkeresett Államban. Erre vonatkozólag a megkeresésnek a megkeresett Államba történő elküldésének az időpontja az irányadó.

(8) Az Egyezmény 21. Cikkének és ezen Cikknek az alkalmazásával kapcsolatban felmerült költségek nem kerülnek megtérítésre.

XVI. Cikk

(az Egyezmény 21. Cikkéhez)

A megkereső Állam igazságügyi hatóságai eltekintenek a további bűnüldözési intézkedésektől, és amennyiben a terhelt személyt már elítélték, a végrehajtási intézkedésektől a feljelentett cselekmény miatt:

a) ha a megkeresett Államban kiszabott büntetést vagy megelőző intézkedést végrehajtották vagy elengedték, vagy a végrehajtást teljesen vagy részben felfüggesztették, vagy az elévült;

b) ha a megkeresett Államban bizonyítási okokból vagy azért, mert a cselekmény nem volt bűncselekménynek tekinthető, egy jogerős felmentés vagy az eljárás megszüntetése következett be;

c) illetőleg mindaddig, amíg a büntetés vagy a megelőző intézkedés végrehajtása teljesen vagy részben felfüggesztésre került.

XVII. Cikk

(az Egyezmény 22. Cikkéhez, a kiegészítő jegyzőkönyv 4. Cikkével összefüggésben)

Az elítélésekről szóló értesítést a Magyar Köztársaság belügyminisztere és az Osztrák Köztársaság szövetségi belügyminisztere legalább egyszer negyedévenként egymás között kicserélik.

XVIII. Cikk

Ezen Szerződés értelmében a „megelőző intézkedés” kifejezés egy olyan, a büntetőbíróság által elrendelt szabadságot elvonó intézkedést jelent, amelyet a büntetés mellett vagy helyette rendelnek el.

XIX. Cikk

(az Egyezmény 29. Cikkéhez)

Abban az esetben, ha a Szerződő Államok egyike felmondja az Egyezményt, a felmondás a Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság viszonylatában azt az időpontot követő két évvel lép hatályba, amikor a felmondásról való értesítés az Európa Tanács Főtitkárához beérkezett.

XX. Cikk

(1) Ezen Szerződés azon hónapot követő harmadik hónap első napján lép hatályba, amikor a Szerződő Államok diplomáciai úton, írásban értesítették egymást, hogy a hatálybalépéshez szükséges mindenkori belső feltételeket teljesítették.

(2) A Szerződés határozatlan ideig marad hatályban, mindaddig, amíg az egyik Szerződő Állam a Szerződést írásban, diplomáciai úton fel nem mondja; ebben az esetben a Szerződés a felmondást követő egy év után, de legkésőbb azon időpontban hatályát veszti, amikor a kiegészítő jegyzőkönyvvel módosított európai bűnügyi jogsegélyegyezmény ezen Szerződés felei között hatályát veszti.

Ennek hiteléül a két Szerződő Állam meghatalmazottjai ezen Szerződést aláírták és pecsétjükkel látták el.

Készült Budapesten, 1993. október 27-én, két eredeti példányban, magyar és német nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles.

3. § (1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1994. december hó 1. napjától kell alkalmazni.

(2) *  A rendelet végrehajtásáról az igazságügyért felelős miniszter és a legfőbb ügyész gondoskodik.


  Vissza az oldal tetejére