A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXVIII. törvény 87. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem el:
1. § * A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzati tulajdonban lévő, a kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) bérlőkijelölési jogával érintett és műteremlakásként vagy szükség-műteremlakásként juttatott lakásokra (a továbbiakban: műteremlakás).
2. § E rendelet alkalmazásában
a) műterem: a lakáshoz kapcsolódó olyan helyiség, amelynek általában
– alapterülete a 20 négyzetmétert meghaladja,
– belmagassága legalább 3 méter,
– ablaka északkeleti, északi vagy északnyugati tájolású, és ablakfelülete legalább 5 négyzetméter;
b) műteremlakás: az a lakás, amelyben műterem található, továbbá az, amely műteremmel nem rendelkezik, de bérlője részére műteremlakásként került bérbeadásra;
c) szükség-műteremlakás: az a lakás, amelyben műterem található, és egyebekben a komfort nélküli lakás feltételeinek megfelel.
3. § * (1) Műteremlakás bérlőjének képzőművész, iparművész, fotóművész, illetve ipari tervezőművész (a továbbiakban együtt: alkotóművész) jelölhető ki.
(2) * A műteremlakás bérlőjét a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum (a továbbiakban: Intézmény) a miniszter jóváhagyásával jelöli ki nyilvános pályázat alapján. Az Intézmény a nyilvános pályázatot a tulajdonos helyi önkormányzatnak (a továbbiakban: önkormányzat) a lakások bérletére vonatkozó rendelete, illetőleg véleménye figyelembevételével – az Intézmény mellett működő Alkotóművészeti Műteremlakás Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) jóváhagyását követően – írja ki.
(3) * A Bizottság hat állandó és egy nem állandó tagból álló javaslattevő testület. Az állandó tagok személyét az Intézmény javaslatára a miniszter hagyja jóvá. Az Intézmény legalább kettő állandó tagot a képzőművészet, az iparművészet, valamint a fotóművészet területéről az alkotóművészeti szakmai szervezetek, egy állandó tagot a Magyar Művészeti Akadémia javaslatának figyelembevételével jelöl. A Bizottság nem állandó tagja az önkormányzat által jelölt személy.
(4) * A pályázati eljárás menetét, valamint a Bizottság működési rendjét az Intézmény által az e rendeletben foglaltakra figyelemmel elkészített és a miniszter által jóváhagyott szabályzat állapítja meg.
(5) A műteremlakás bérlőjének kijelölésére irányuló nyilvános pályázati kiírás tartalmazza különösen:
a) a műteremlakás címét, térmértékét, komfortfokozatát, tájolását,
b) a műteremlakásra pályázatot benyújtani jogosultak körét,
c) a bérleti szerződés időtartamát,
d) a bérbeadás feltételeit,
e) a műteremlakás lakbérének mértékét,
f) a műteremlakás megtekintésének lehetőségét, időpontját,
g) a pályázat benyújtásának határidejét, a benyújtás formai követelményeit,
h) a pályázat benyújtásának feltételeit, valamint
i) a szakmai bírálat szempontjait.
(6) * A pályázat eredményességéről és a nyertes pályázó személyéről a Bizottság javaslata alapján az Intézmény – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – dönt.
(7) * Az Intézmény a műteremlakás bérlőjeként történő kijelölést tartalmazó döntésről értesíti a nyertes pályázót, valamint az önkormányzatot.
4. § (1) A műteremlakás bérlőjét határozatlan vagy határozott időre, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig lehet kijelölni.
(2) * Bérlőtársként a házastárs, a gyermek (örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermek), a szülő (örökbe fogadó, mostoha- és nevelőszülő), valamint az élettárs jelölhető ki, amennyiben azt az alkotóművész kéri. A Bizottság javaslatát erre nézve figyelembe kell venni.
5. § (1) * A bérlő a műteremlakásba az Intézmény hozzájárulása nélkül is befogadhatja a házastársát, a gyermekét (örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermekét), a jogszerűen befogadott gyermekétől született unokáját, a szülőjét (örökbe fogadó, mostoha- és nevelőszülőjét), valamint az élettársát és élettársa kiskorú gyermekét.
(2) Az (1) bekezdés alapján befogadott személy a lakásbérleti szerződés megszűnése esetén a műteremlakás bérleti jogának folytatására nem jogosult, és elhelyezéséről maga köteles gondoskodni.
(3) * Amennyiben a bérlő, továbbá az (1) bekezdés alapján befogadott személy a lakásbérleti szerződés megszűnése után a műteremlakást nem hagyja el, – mint jogcím nélküli lakáshasználó – a lakásbérleti szerződés megszűnésétől számított két hónap eltelte után egy évig a lakásra megállapított lakbér összegének háromszorosát, egy év eltelte után ötszörösét kitevő lakáshasználati díjat köteles megfizetni.
6. § (1) * A bérlő a műteremlakásba – az 5. § (1) bekezdésében felsoroltakon túl – más személyt csak az Intézmény előzetes írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.
(2) * Az (1) bekezdés alapján befogadott személy csak a bérlő lakásbérleti szerződésének fennállásáig jogosult a lakásban lakni, a lakásbérleti szerződés megszűnése esetén a továbbiakban jogcím nélküli lakáshasználónak minősül és elhelyezéséről maga köteles gondoskodni. Az e személyt terhelő lakáshasználati díjra vonatkozóan az 5. § (3) bekezdésében foglalt szabályok az irányadók.
7. § * (1) * Az Intézmény előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül befogadott személy – az 5. § (1) bekezdés kivételével – a bérlő lakásbérleti szerződésének megszűnése esetén a továbbiakban jogcím nélküli lakáshasználónak minősül és elhelyezéséről maga köteles gondoskodni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti személy a bérlő lakásbérleti szerződésének megszűnésétől számított két hónap eltelte után a lakásra megállapított lakbér összegének ötszörösét kitevő lakáshasználati díjat köteles megfizetni.
8. § * A műteremlakás bérlője a lakásbérleti jog folytatása ellenében tartási szerződést alkotóművésszel az Intézmény előzetes írásbeli hozzájárulásával köthet. Az Intézmény az előzetes hozzájárulását a Bizottság javaslata alapján adja ki.
9. § * A bérlő a műteremlakás bérleti jogát alkotóművész javára cserélheti el a bérbeadó, továbbá – a Bizottság javaslata alapján – az Intézmény előzetes írásbeli hozzájárulásával.
10. § A műteremlakás vagy annak egy része albérletbe nem adható.
11. § * (1) * A műteremlakást elidegeníteni az Intézmény előzetes írásbeli hozzájárulásával csak kivételes és indokolt esetben lehet, így különösen akkor, ha a műteremlakásban az alkotóművész igazoltan saját költségén az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet szerinti átalakítást, bővítést, vagy korszerűsítést végzett. Az Intézmény az előzetes hozzájárulását a Bizottság javaslata alapján adja ki.
(2) Az alkotóművész a saját költségén végzett (1) bekezdés szerinti átalakítást, bővítést vagy korszerűsítést a nevére kiállított, a műteremlakás azonosítására alkalmas számlával, valamint az önkormányzat által kiadott tulajdonosi vagy bérbeadói hozzájárulással igazolja.
12. § (1) * Az 5. § (3) és a 6. § (2) bekezdésében, továbbá a 7. §-ban rögzített lakáshasználati díjak lakbért meghaladó részét, valamint a 11. § alapján az Intézmény hozzájárulásával elidegenített önkormányzati tulajdont képező lakások vételárának 70%-át [1991. évi XXXIII. tv. 43. § (1) bek.] az Intézmény elkülönítve kezeli.
(2) * Az Intézmény az (1) bekezdésben meghatározott bevételeket – a Bizottság véleményének előzetes kikérésével – kizárólag új műteremlakások és műtermek építésére, továbbá műteremlakások, illetve egyéb, alkotóművészeket szolgáló ingatlanok felújítására használhatja fel.
13. § * Az Intézmény az önkormányzattal megállapodásban rögzítheti különösen: *
a) a műteremlakások bérletére irányuló pályázatok előkészítésére vonatkozó együttműködés módját,
b) a műteremlakásban lakó személyek lakáshasználatot érintő jogcímének változását követő eljárás folyamatát,
c) * a lakáshasználati díj lakbért meghaladó összegének az Intézmény javára történő megfizetésének rendjét,
d) az elidegenítésből származó bevételek elszámolására vonatkozó szabályokat,
e) a műteremlakások fenntartásával, a műteremlakásokat érintő beruházás költségmegosztásával, továbbá a járulékos közüzemi terhek viselésével kapcsolatos kérdéseket,
f) a jogcím nélküli lakáshasználók kihelyezésével, a kihelyezés költségeinek megosztásával összefüggő szabályokat,
g) az önkormányzat vagy vagyonkezelő szerve által a műteremlakásra kötött bérleti szerződés tartalmát,
h) a Bizottság önkormányzat által delegált tagjának személyére, jelölésére, visszahívására, továbbá személyes közreműködéssel járó feladataira vonatkozó rendelkezéseket,
i) * az Intézmény gazdálkodását támogató információk, nyilvántartások, műteremlakásokat érintő stratégiai tervek átadásának, megosztásának módját,
j) a rendszeres együttműködésért, kapcsolattartásért felelős személyek megnevezését.
14. § Ha e rendelet hatálybalépése után a szükség-műteremlakásra fennálló szerződés megszűnik, abba határozatlan időre bérlőt kijelölni nem lehet.
15. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 6. napon lép hatályba; azonban a műteremlakások elidegenítésére vonatkozó rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
