A jogszabály mai napon ( 2018.10.18. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban

 

1995. évi XLV. törvény

a Magyar Köztársaság és Ukrajna között a jószomszédság és az együttműködés alapjairól Kijevben, az 1991. évi december hó 6. napján aláírt Szerződés kihirdetéséről * 

1. § A Magyar Köztársaság Országgyűlése a Magyar Köztársaság és Ukrajna között a jószomszédság és az együttműködés alapjairól Kijevben, az 1991. évi december hó 6. napján aláírt Szerződést e törvénnyel kihirdeti. (A Szerződés megerősítő okiratainak kicserélésére Budapesten, 1993. június 16-án került sor, és ezen a napon a Szerződés hatályba lépett. A Szerződés 17. Cikkében feltüntetett „Nyilatkozat a Magyar Köztársaság és az Ukrán SZSZK együttműködésének elveiről a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása területén” című dokumentum és az ahhoz csatolt „Jegyzőkönyv” a Szerződés törvénnyel való kihirdetésével egyidejűleg kerül közzétételre.)

2. § A Szerződés magyar nyelvű szövege a következő:

„SZERZŐDÉS
a jószomszédság és az együttműködés alapjairól a Magyar Köztársaság és Ukrajna között

A Magyar Köztársaság és Ukrajna

építve országaik történelmi múltban gyökerező kapcsolataira;

meggyőződve arról, hogy a két ország közötti jószomszédság, a kölcsönös tisztelet és az együttműködés a két ország között megfelel Magyarország és Ukrajna népei érdekeinek, és az egyenlőségen alapuló, minőségileg új kapcsolatok megteremtését és az európai biztonsági rendszer megerősítését szolgálja;

üdvözölve az Európában és mindkét államban napjainkban végbemenő történelmi változásokat, amelyek lehetővé tették Európában a konfrontáció és a kettéosztottság meghaladását;

az Egyesült Nemzetek Alapokmányának céljai és elvei által vezérelve, a nemzetközi jog elsőbbrendűségéből és az általános emberi értékekből kiindulva;

megerősítve mindkét Fél azon elkötelezettségét, hogy a Helsinki Záróokmányban, az Új Európáról szóló Párizsi Kartában és az EBEÉ más dokumentumaiban rögzített kötelezettségeket maradéktalanul végrehajtják, amivel hozzájárulnak a demokratikus, békés és egységes Európa megteremtéséhez;

megerősítve, hogy az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása a béke és a biztonság erősítésének elidegeníthetetlen feltétele;

felismerve annak szükségességét, hogy politikai, gazdasági, tudományos-technikai, ökológiai, humanitárius és kulturális együttműködésük fejlesztésének eddigi tapasztalatai alapján új minőséget adjanak kétoldalú kapcsolataiknak, és hogy e célból a kölcsönös előnyök alapján megszilárdítsák kapcsolataik szerződéses alapját,

megállapodtak az alábbiakban:

1. Cikk

A Magyar Köztársaság és Ukrajna (a továbbiakban: a Szerződő Felek) kapcsolataikat baráti államokként fejlesztik. Következetesen a szuverén egyenlőség, az erőszak alkalmazásától vagy az azzal való fenyegetéstől való tartózkodás, a határok sérthetetlensége, a területi épség, a viták békés rendezése, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás, az alapvető emberi jogok és szabadságjogok, a népek egyenjogúsága és a sorsuk feletti rendelkezéshez való joguk tiszteletben tartása, a nemzetközi jogi kötelezettségek jóhiszemű teljesítése, a jószomszédság, a partnerség és az együttműködés elvei által vezérelve tevékenykednek.

2. Cikk

A Szerződő Felek az Egyesült Nemzetek Alapokmányában és az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet dokumentumaiban vállalt kötelezettségeikkel összhangban a közöttük esetleg felmerülő vitákat kizárólag békés eszközökkel oldják meg. Soha, semmilyen körülmények között sem alkalmazzák egymással szemben elsőként fegyveres erőiket.

A Felek tiszteletben tartják egymás területi épségét, és kijelentik, hogy egymással szemben nincs, és nem is lesz területi követelésük.

3. Cikk

A Szerződő Felek mindegyike, a saját biztonságát szavatoló eszközök szabad kiválasztásakor figyelembe veszi a másik Fél biztonságát is.

A Szerződő Felek megerősítik, hogy a biztonság oszthatatlan, és hogy biztonságuk elválaszthatatlanul összefügg az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet valamennyi részt vevő államának biztonságával.

Ennek figyelembevételével a Felek a biztonság területén következetesen megvalósítják a partnerséget, kapcsolataikat egymás szuverenitásának, egyenlőségének és a kölcsönösségnek a tiszteletben tartása alapján építik.

4. Cikk

A Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy nem kötnek más állammal vagy államokkal olyan szerződéseket, amelyek ellentétben állnak a nemzetközi joggal, az Egyesült Nemzetek Alapokmánya, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Helsinki Záróokmánya és az új Európáról szóló Párizsi Karta elveivel.

A Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy maguk nem használják fel, és másoknak sem engedik meg területük felhasználását a másik Szerződő Fél elleni fegyveres agresszió vagy ellenséges tevékenység végrehajtására.

Ha a Szerződő Felek egyikét fegyveres támadás éri, a másik Fél az Egyesült Nemzetek Alapokmányának, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet dokumentumainak megfelelően nem támogatja a támadót, és megteszi a konfliktus békés rendezéséhez szükséges lépéseket.

A Szerződő Felek arra is kötelezettséget vállalnak, hogy visszafogottságot tanúsítsanak fegyveres erőiknek a közös határ körzetében történő elhelyezése és tevékenysége során, ügyelve arra, hogy a csapatok és a haditechnika elhelyezése és szállítása nem történhet titokban, e tevékenységnek célszerűnek, igazolhatónak kell lennie, és arról tájékoztatást kell adni. A fegyveres erők elhelyezésének és tevékenységének mindig szigorúan összhangban kell állnia e Szerződés céljaival és elveivel.

A fent említett kötelezettségek nem érintik a Feleknek az Egyesült Nemzetek Alapokmányában rögzített jogait és kötelezettségeit.

5. Cikk

Olyan helyzet kialakulása esetén, amely a Felek egyikének véleménye szerint veszélyezteti vagy megsérti a békét, illetve nemzetközi feszültséget eredményez Európában, a Felek konzultációkat folytatnak a rendezés lehetséges módozatairól.

6. Cikk

A Szerződő Felek aktívan elő fogják mozdítani mind a nukleáris, mind pedig a hagyományos leszerelés folyamatát, az európai fegyveres erők és fegyverzetek további korlátozását, a bizalom- és biztonságerősítő intézkedések két- és sokoldalú alapon történő megszilárdítását, az összeurópai biztonság tartós struktúráinak megteremtését.

7. Cikk

A Szerződő Felek bővítik érintkezéseiket és együttműködésüket a nemzetközi szervezetekben. A Magyar Köztársaság támogatja Ukrajnának azt a törekvését, hogy mielőbb teljes jogú résztvevője legyen az EBEÉ-folyamatnak, illetve más hasonló európai struktúráknak, és ebben segítséget fog neki nyújtani.

8. Cikk

A Szerződő Felek minden eszközzel elősegítik az államhatalmi és államigazgatási szerveik, valamint a regionális és helyi önkormányzati szervek és vezetőik közötti állandó, rendszeres érintkezések fejlesztését. A Felek egyben ösztönözni fogják a határmenti együttműködést valamennyi területen.

A Felek megállapodtak abban, hogy legfelsőbb szintű találkozót általában évente egyszer tartanak, illetve minden olyan esetben, amikor az szükséges és célszerű.

A külügyminiszterek rendszeres konzultációkat tartanak a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről.

9. Cikk

A Szerződő Felek, törekedve a népeik jószomszédi és baráti alapon való közeledéséhez szükséges feltételek megteremtésére, minden eszközzel elősegítik az állampolgáraik közötti kapcsolatok bővülését mind egyéni alapon, mind pedig az állami, a társadalmi és más szervezetek vonalán.

A Felek segítik a politikai pártok és más társadalmi szervezetek, szakszervezetek, alapítványok, oktatási és kulturális intézmények, tudományos kutatóintézetek és tömegtájékoztatási eszközök közötti kapcsolatok és együttműködés bővüléséhez és az ifjúsági csere intenzívebbé tételéhez szükséges feltételek megteremtését.

10. Cikk

A Szerződő Felek különös figyelmet szentelnek a kölcsönösen előnyös kétoldalú együttműködés fejlesztésének a gazdaság területén. Megfelelő intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy tökéletesítsék és a világpiac normáihoz és gyakorlatához közelítsék gazdasági kapcsolataik mechanizmusát.

Belső jogszabályaik alapján, nemzetközi kötelezettségeikből kiindulva, és a jelen Szerződés céljainak megvalósítása érdekében a Felek kedvező gazdasági, pénzügyi és jogi feltételeket biztosítanak a vállalkozói és egyéb gazdasági tevékenységhez, beleértve a kölcsönös tőkebefektetések ösztönzését és védelmét, és nem alkalmaznak diszkriminatív intézkedéseket a másik Féllel szemben a kölcsönös gazdasági kapcsolatok terén.

11. Cikk

A Szerződő Felek segítik a szükséges feltételek megteremtését a hatékony együttműködéshez az alap- és az alkalmazott tudományok, a fejlett technika és technológia terén, továbbá a két ország tudósai és kutatói, tudományos kutatóintézetei, tudományos termelőintézetei és a Tudományos Akadémiák intézetei közötti közvetlen kapcsolatok fenntartásához és közös kezdeményezéseikhez.

12. Cikk

A Szerződő Felek a kölcsönös érdekeltségből kiindulva mindenekelőtt a szomszédos határmenti térségekben fokozzák együttműködésüket a környezetvédelem és a környezet állapotának javítása, a határon áthatoló szennyeződések megelőzése, a balesetek és természeti csapások, többek között a csernobili katasztrófa következményeinek csökkentése és felszámolása, a természet ésszerű és erőforráskímélő hasznosítása, az ökológiailag tiszta üzemek körének bővítése, a nagy hatékonyságú természetvédelmi és -helyreállító intézkedések terén.

A Felek lehetőségeik szerint együttműködnek a globális és különösen az európai ökológiai problémák megoldásában.

13. Cikk

A Szerződő Felek bővítik és fokozzák az együttműködést a szállítás terén, beleértve az egymás területén áthaladó személyek és áruk akadálytalan átjutásának biztosítását, valamint a határmenti közlekedés javítását, az európai szabványoknak és belső jogszabályaiknak megfelelően. Lépéseket tesznek az áru- és utasforgalmat szolgáló vámkezelés és határátlépés egyszerűsítésére és gyorsítására, új határátkelőhelyek nyitására.

14. Cikk

A Szerződő Felek megvizsgálják az együttműködés élénkítésének lehetőségeit az erőforráskímélő technológiákon alapuló energetika, az elektronikus adatfeldolgozás, továbbá a közöttük fennálló távközlési kapcsolatok eszközeinek, rendszereinek és vonalainak tökéletesítése terén, és megteszik az ezzel kapcsolatos szükséges lépéseket.

15. Cikk

A Szerződő Felek népeik természetes igényének és az európai kulturális örökség elválaszthatatlan részének tartják a hagyományokon alapuló kulturális kapcsolataik bővítését és elmélyítését. Erősíteni és fejleszteni fogják együttműködésüket a kultúra, a tudomány, az oktatás és a tájékoztatás területén.

A Felek mindegyike biztosítja állampolgárai számára a másik Fél kultúrájához, művészeti és irodalmi alkotásaihoz és tömegtájékoztatási eszközeihez való széles körű hozzáférést, és támogatják az erre irányuló állami, társadalmi és egyéni kezdeményezéseket. Elősegítik az egymás alkotó közösségei, művészei, szakemberei, kulturális és oktatási intézményei közötti cserék bővítését államközi, regionális és helyi szinten, ösztönzik a másik Fél nyelvének tanulását.

A Felek mindegyike, a kölcsönösség alapján elősegíti a másik Fél kulturális és művészeti eredményeinek megismerését és megőrzését, beleértve a történelmi és kulturális emlékek védelmét, a két ország történelmével kapcsolatos levéltári anyagok felkutatását és tanulmányozását.

16. Cikk

A Szerződő Felek együttműködnek az egészségügy, a turizmus, a sport és az ifjúsági cserék területén, és megteremtik az ehhez szükséges feltételeket.

17. Cikk

A Szerződő Felek, teljes összhangban az új Európáról szóló Párizsi Kartával és az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet más, vonatkozó dokumentumaival, kifejezik azt a meggyőződésüket, hogy a népeik közötti baráti kapcsolatok, valamint a béke, az igazságosság, a stabilitás és a demokrácia megkövetelik, hogy kölcsönös védelemben részesüljön a nemzeti kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitása és ennek biztosítására meg kell teremteni minden szükséges feltételt.

A Felek egyoldalú és közös lépéseket tesznek, hogy előmozdítsák e kötelezettségek végrehajtását az 1991. május 31-én aláírt „Nyilatkozat a Magyar Köztársaság és az Ukrán SZSZK együttműködésének elveiről a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása területén” című dokumentumnak és az ahhoz csatolt „Jegyzőkönyv”-nek megfelelően. A Felek nemzetközi kapcsolataikban önállóan és közösen is fellépnek a nemzeti kisebbségekre vonatkozó nemzetközi dokumentumok megvalósítása érdekében.

18. Cikk

A Szerződő Felek kijelentik, hogy megőrzik és méltóan gondozzák Magyarország és Ukrajna területén mindkét Fél állampolgárainak katonai és más sírjait, a temetkezési helyeken lévő emlékműveket, és biztosítják a sírok megközelíthetőségét.

A Felek együttműködnek a másik ország állampolgárai nyugvóhelyének saját területükön való megállapításában.

19. Cikk

A Szerződő Felek operatív információ- és tapasztalatcserét végeznek, és együttműködnek a jogsértések, többek között a szervezett bűnözés, a terrorizmus, a kábítószerek törvénytelen forgalmazása, a tengeri és légi kalózkodás, a csempészés - beleértve a kulturális értékek törvénytelen kivitelét - elleni harcban. Közösen fellépnek az ez irányú nemzetközi együttműködés keretében.

A Felek együttműködnek a kölcsönös jogsegély terén polgári, büntetőjogi és családjogi ügyekben.

20. Cikk

Ez a Szerződés nem érinti a Felek más államokkal kötött érvényes két- és többoldalú szerződéseiből fakadó jogait és kötelezettségeit.

21. Cikk

A Szerződő Felek a jelen Szerződés értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban közöttük felmerülő vitákat mindenekelőtt konzultációk, közvetlen tárgyalások, tényfeltáró, egyeztető és békéltető eljárás útján rendezik.

Amennyiben a vitát ésszerű idő alatt nem sikerül az ennek a Cikknek az első bekezdésében foglaltaknak megfelelő módon, mindkét Fél megelégedésére rendezni, a Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy kölcsönös megállapodással a nemzetközi jog, az Egyesült Nemzetek Alapokmánya és az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet dokumentumai szerinti egyéb elfogadott vitarendezési módhoz folyamodnak.

22. Cikk

Ezt a Szerződést 10 évre kötik. Hatálya ezt követően automatikusan meghosszabbodik újabb ötéves időszakokra, amennyiben a Felek egyike nem értesíti írásban a másik Felet egy évvel a Szerződés hatályának mindenkori lejárta előtt felmondási szándékáról.

23. Cikk

Ezt a Szerződést mindkét Fél alkotmányos előírásaival összhangban meg kell erősíteni, és az a megerősítő okiratok kicserélésének napján lép hatályba, amelyre a lehető legrövidebb időn belül Budapesten kerül sor.

24. Cikk

Ez a Szerződés az Egyesült Nemzetek Alapokmánya 102. Cikkének megfelelően az Egyesült Nemzetek Titkárságán nyilvántartásba kerül.

Készült Kijevben, az 1991. évi december hó 6. napján, két eredeti példányban, mindegyik magyar és ukrán nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles.

(Aláírások)

NYILATKOZAT
a Magyar Köztársaság és az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság együttműködésének elveiről a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása területén

A Magyar Köztársaság és az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság (a továbbiakban: a Felek)

- megerősítve elkötelezettségüket az Egyesült Nemzetek Alapokmányában, az ENSZ emberi jogi dokumentumaiban, a Helsinki Záróokmányban és az európai biztonsági és együttműködési értekezlet egyéb dokumentumaiban foglaltak végrehajtására,

- hangsúlyozva, hogy közös céljuk egy olyan demokratikus társadalmi rendszer megteremtése, amely a jogállamiság keretein belül valamennyi állampolgár számára biztosítja az emberi jogok és alapvető szabadságjogok teljes gyakorlását, törvényes érdekeik és törekvéseik szabad kifejeződését, a politikai pluralizmust, a szociális toleranciát és a törvény előtti egyenlőséget, az egyének és a közösségek törvényes védelmét,

- abból kiindulva, hogy a Felek területén nemzeti kisebbségek élnek, amelyek megfelelő jogokkal rendelkeznek, mind az egyén szintjén, mind pedig közösségként, a többi személlyel együttesen, csoportjuk keretein belül,

- felismerve, hogy a történelmileg területükön élő nemzeti kisebbségek hasznosan hozzájárulnak a Felek jólétének emeléséhez, kulturális és humanitárius fejlődéséhez,

- elismerve, hogy a nemzeti kisebbségek jogainak, mint az egyetemes emberi jogok részének tiszteletben tartása és érvényesülésének előmozdítása a béke, az igazságosság, a biztonság, a stabilitás és a demokrácia lényegi tényezője, s elengedhetetlen a Felek közötti baráti kapcsolatok és együttműködés fejlesztése szempontjából,

- azon meggyőződésükből kiindulva, hogy a nemzeti kisebbségek jogainak következetes tiszteletben tartása és biztosítása, valamint az etnikai, kulturális, nyelvi, vallási identitás kifejezése, megőrzése és fejlesztése szempontjából elengedhetetlen a Felek közötti konstruktív és hatékony együttműködés fejlesztése,

elhatározták, hogy elfogadják a jelen Nyilatkozatot a nemzeti kisebbségek jogainak biztosításával kapcsolatos együttműködés elveiről és, hogy gyakorlati tevékenységükben annak rendelkezéseit érvényesítik.

1. A Felek tiszteletben tartják a társadalmuk és államuk szerves részét képező nemzeti kisebbségek alapvető jogait és szabadságjogait mind egyénileg, mind a csoportjukhoz tartozó más személyekkel együtt, beleértve a törvény előtti egyenlőséget, a diszkriminációmentességet, és következetesen biztosítják azok érvényesítését. A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek kötelesek tiszteletben tartani annak az országnak a törvényeit, amelyben élnek.

2. A Felek tiszteletben tartják állampolgáraik azon jogát, hogy szabadon döntsenek arról, hogy melyik nemzetiséghez tartozónak vallják magukat, gyakorolják-e vagy sem az ebből fakadó jogaikat, és garantálják, hogy ez a döntés számukra semmiféle hátrányos következménnyel nem jár.

3. A Felek a demokrácia és a jogállamiság megteremtésére törekedve politikájukban figyelembe veszik a nemzeti kisebbségek törvényes érdekeit, és megteszik a szükséges politikai, jogi és államigazgatási intézkedéseket az etnikai, kulturális, nyelvi és vallási indentitásuk megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges kedvező feltételek kialakításának elősegítése érdekében. Ezek az intézkedések az egész társadalom érdekeit szolgálják, és nem vezethetnek a Felek többi állampolgára jogainak megsértéséhez.

4. A Felek törvényi és más szükséges védelemben részesítik a nemzeti kisebbségeket bármilyen olyan tevékenységgel szemben - ideértve a propaganda jellegűt is -, amely veszélyezteti létüket vagy identitásukat, szítja, elősegíti vagy igazolja a gyűlöletkeltést és megkülönböztetést a nemzetiségekhez tartozás alapján.

5. A Felek kifejezik készségüket, hogy a nemzeti kisebbségek számára olyan státusz megteremtését ösztönzik, amely biztosítja jogukat a hatékony részvételre a közügyekben, ideértve az identitásuk védelmével és fejlesztésével kapcsolatos kérdéseket, a lakóhelyüket érintő döntések meghozatalát és végrehajtását.

6. A Felek a demokratikus jogállam természetes elemének tartják a nemzeti kisebbségek azon jogát, hogy nemzeti identitásuk megőrzésére a törvényes keretek között saját szervezeteket és egyesületeket hozzanak létre és működtessenek a Felek területén. E szervezetek vagy egyesületek kapcsolatokat építhetnek ki és tarthatnak fenn más országok szervezeteivel vagy egyesületeivel, amelyekkel közös az etnikai vagy nemzetiségi eredetük, kulturális örökségük vagy vallásuk. E szervezetek vagy egyesületek kérhetnek önkéntes pénzügyi és egyéb segítséget, valamint állami támogatást. E tevékenységnek meg kell felelnie azon ország nemzeti joga normáinak, amelyben működnek.

A Felek ilyen jellegű támogatásának konkrét kérdéseit a jelen Nyilatkozat 16. pontjával összhangban felállításra kerülő Vegyesbizottság hivatott eldönteni.

7. A Felek érvényesíteni kívánják azon elvet, hogy a nemzetiségek és nemzeti kisebbségek ügyeivel foglalkozó állami szervek demokratikus úton, az adott területen élő valamennyi nemzetiség és mindenekelőtt az azok véleményét kifejező szervezetek vagy egyesületek részvételével és érdekeinek figyelembevételével hozandóak létre.

8. A Felek nem tesznek a kisebbségek asszimilálására vagy a nemzetiségek lakta területek lakossági összetételének megváltoztatására irányuló adminisztratív, gazdasági vagy egyéb intézkedéseket.

9. A Felek meghozzák a szükséges törvényi, államigazgatási és egyéb intézkedéseket annak érdekében, hogy a nemzeti kisebbségek szabadon élhessenek anyanyelvhasználati jogukkal a személyes és a társadalmi életben, az írott és a beszélt nyelvben egyaránt, ideértve nemzeti keresztneveik és családneveik használatát is.

E jog gyakorlása nem zárja ki a Felek hivatalos nyelve vagy nyelvei tanulásának kötelezettségét.

10. A Felek egyetértenek abban, hogy biztosítják az ahhoz szükséges lehetőségeket, hogy a nemzeti kisebbségek tanulják anyanyelvüket és anyanyelvükön tanuljanak az oktatás minden szintjén. Az ezzel összefüggésben felmerülő gyakorlati kérdéseket a szükségleteknek megfelelően és a Felek lehetőségeivel és hatályos jogszabályaival összhangban a jelen Nyilatkozat 16. pontja alapján felállítandó Vegyesbizottság keretében oldják meg. A Felek lehetőséget teremtenek a másik Fél területén élő nemzeti kisebbséghez tartozó személyeknek arra, hogy saját felsőoktatási intézményükben tanulhassanak, továbbképzésen vegyenek részt, s szakértők cseréjére kerüljön sor az oktatás és a kultúra területén. A Felek az oktatás minden szintjén törekszenek az ekvivalencia elvének betartására, és elismerik állampolgáraik beiratkozásának, illetve tanulásának tényét a másik Fél területén elhelyezkedő oktatási intézményekben. Saját oktatási intézményeikben elősegítik a nemzeti kisebbségek történelmének és kultúrájának megismertetését.

11. A Felek garantálják a nemzeti kisebbségek számára a kulturális identitásuk megőrzéséhez és fejlesztéséhez való jogot, ideértve saját kulturális örökségük megőrzését és kutatását, mind amatőr, mind pedig professzionális szinten, elősegítik a Felek nemzeti kisebbségei kultúráinak kölcsönös megismerését, területükön szobrokat emelnek a kultúra kiemelkedő személyiségeinek, és garantálják a történelmi és kulturális műemlékek megőrzését és védelmét.

12. A Felek kijelentik, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó hívőknek joguk van vallásuk gyakorlására, ezen belül hitbuzgalmi anyagok beszerzésére, birtoklására, előállítására és használatára és hitéleti tevékenység folytatására anyanyelvükön, beleértve az anyanyelven való képzést.

13. A Felek elismerik a nemzeti kisebbségeknek azt a jogát, hogy hátrányos megkülönböztetés nélkül terjeszthessék és cserélhessék információikat, és jussanak információhoz anyanyelvükön, és konkrét lépéseket tesznek az anyanyelvi tömegtájékoztatási eszközök támogatására.

14. A Felek segítik a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeket abban, hogy bármiféle hátrányos megkülönböztetés nélkül létesítsenek és tartsanak fenn kapcsolatokat egymással országukon belül, valamint más országok állampolgáraival, akikkel közös az etnikai vagy nemzeti eredetük, kulturális örökségük vagy vallásuk.

15. A Felek minden személynek, így a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek is megtiltanak minden olyan tevékenységet - beleértve a propaganda jellegűt is -, amely erőszakot szít, vagy nemzetiségi gyűlöletet, illetve viszályt kelt.

16. A Felek a jelen Nyilatkozatban foglalt elvek gyakorlati megvalósítása, valamint a vállalt kötelezettségek végrehajtásának ellenőrzése céljából kifejezik készségüket egy Vegyesbizottság felállítására a két Fél állami intézményeinek és nemzeti kisebbségeinek képviselőiből. A Vegyesbizottság mandátumát és összetételét külön kormányközi Jegyzőkönyvben határozzák meg.

17. A Felek megerősítik azon szándékukat, hogy kétoldalú, továbbá regionális és egyetemes szinten elősegítsék a nemzeti kisebbségek jogainak nemzetközi jogi kodifikálását. Kinyilvánítják készségüket az erre irányuló erőfeszítések támogatására az ENSZ-ben és az európai biztonsági és együttműködési értekezlet keretein belül.

18. A jelen Nyilatkozat egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, mint amelyik bármilyen olyan tevékenység folytatására vagy cselekményre jogosítana fel, amely ellentétes az ENSZ Alapokmányának céljaival és elveivel, egyéb nemzetközi jogi kötelezettségvállalásokkal, vagy a Helsinki Záróokmányban foglaltakkal, ideértve az államok területi épségének elvét is.

19. A Felek kinyilvánítják, hogy üdvözölnék további államok csatlakozását a jelen Nyilatkozathoz, és készek eszmecserét folytatni minden érdekelt állammal az abban rögzített elvekről.

Készült Budapesten, 1991. május 31. napján, két példányban, magyar és ukrán nyelven. Mindkét szöveg egyaránt hiteles.

(Aláírások)

JEGYZŐKÖNYV
a Nyilatkozathoz a Magyar Köztársaság és az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság együttműködésének elveiről a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása területén

A nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása területén folyó együttműködésről szóló Nyilatkozatban foglaltak gyakorlati megvalósítása érdekében a Magyar Köztársaság és az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság (a továbbiakban: a Felek)

a következőkben állapodtak meg:

1. Vegyesbizottságot hoznak létre, melyben a magyar Fél részéről a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal, a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, a Magyar Köztársaság Művelődési és Közoktatási Minisztériuma, valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat és a Magyar Köztársaság ukrán nemzetiségű állampolgárainak képviselői - az ukrán Fél részéről ugyanilyen számban az Ukrán SZSZK Nemzetiségi Állami Bizottsága, az Ukrán SZSZK Külügyminisztériuma, az Ukrán SZSZK Kulturális Minisztériuma, az Ukrán SZSZK Népoktatási Minisztériuma, valamint a Kárpátontúli Terület népképviselői tanácsának végrehajtó bizottsága és az Ukrán SZSZK magyar nemzetiségű állampolgárainak képviselői vesznek részt.

A küldöttségek vezetését a külügyminisztériumok külügyminiszter-helyettesi szintű képviselői látják el.

2. A felmerülő kérdések megvitatására és megoldására a Vegyesbizottság általában évenként kétszer, a Felek területén váltakozva ül össze.

A Vegyesbizottság tartózkodási és munkájával összefüggő pénzügyi kiadásait a fogadó Fél fedezi.

3. A Vegyesbizottság hatásköre magában foglalja, hogy a Felek egyetértése alapján a Nyilatkozatban foglalt elvek végrehajtására vonatkozóan a Felek Kormányainak szóló ajánlásokat fogadjon el.

4. A Vegyesbizottság ajánlásainak végrehajtására a Felek az illetékes nemzeti intézményeket veszik igénybe.

Készült Budapesten, 1991. május 31-én, két példányban, magyar és ukrán nyelven. Mindkét szöveg egyaránt hiteles.

(Aláírások)

3. § E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1993. június 16-tól kell alkalmazni.


  Vissza az oldal tetejére