A jogszabály mai napon ( 2019.01.23. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban

 

173/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet

a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék bevezetéséről

1. § *  A Kormány az 1956-os Emlékérem és Emléklap alapításáról szóló 1991. évi XLIII. törvény, a Nemzeti Ellenállásért Emléklap adományozásáról szóló 39/1995. (IV. 7.) Korm. rendelet, a Nemzeti Ellenállásért Emléklap újbóli adományozásáról szóló 85/2005. (V. 2.) Korm. rendelet, valamint a Szabad Magyarországért Emléklap alapításáról és adományozásáról, valamint a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék bevezetéséről szóló 173/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet módosításáról szóló 110/1999. (VII. 7.) Korm. rendeletben foglaltak alapján elismerésben részesültek ellátására, illetve nyugellátásának kiegészítésére nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék (a továbbiakban: pótlék) bevezetését rendeli el.

2. § (1) A pótlékra az a személy jogosult, aki

a) magyar állampolgár, és

b) * 

c) *  1956-os Emlékéremmel, 1956-os Emléklappal, Nemzeti Ellenállásért Emléklappal vagy Szabad Magyarországért Emléklappal (a továbbiakban együtt: kitüntetés) rendelkezik, továbbá

d) *  a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, illetve nyugellátásban részesül, vagy munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján legfeljebb 50%-os mértékű (a továbbiakban együtt: megváltozott munkaképességű), és

da) *  nyugellátása, illetve rendszeres pénzbeli ellátása együtt a pótlék megállapításakor a 198 610 Ft-ot nem éri el, vagy

db) nyugellátásban, illetve rendszeres pénzbeli ellátásban nem részesül, és keresőtevékenységből származó jövedelemmel sem rendelkezik, vagy

dc) *  nyugellátásban nem részesül, és rendszeres pénzbeli ellátása a pótlék megállapításakor a 198 610 Ft-ot nem éri el.

(2) *  E rendelet alkalmazásában nyugellátásnak a rendelet 1. számú mellékletében felsorolt ellátások, rendszeres pénzbeli ellátásnak a 2. számú mellékletben felsorolt ellátások minősülnek.

3. § (1) *  Ha a pótlékban részesült személy meghal, az özvegy jogosult a pótlékra, ha megfelel a 2. § (1) bekezdés a) és d) pontjaiban meghatározott feltételeknek.

(2) *  Ha az özvegy a házastársa halálakor az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, illetve nem megváltozott munkaképességű, úgy az elhunyt halálát követő egy évig jogosult a pótlékra, feltéve, hogy megfelel a 2. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételeknek.

(3) *  Ha a kitüntetést posztumusz adományozzák, az elhunyt özvegye, özvegy hiányában túlélő szülője akkor jogosult a pótlékra, ha megfelel a 2. § (1) bekezdés a) és d) pontjaiban meghatározott feltételeknek.

(4) A (3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha a kitüntetésben részesült személy e rendelet hatálybalépése előtt hunyt el, azzal, hogy ebben az esetben a túlélő szülő nem jogosult a pótlékra.

(5) *  A (2) bekezdés szerint megállapított pótlék megszűnését követően az özvegy ismételten jogosulttá válik a pótlékra, ha rendelkezik a 2. § (1) bekezdés a) és d) pontjaiban meghatározott feltételekkel.

4. § (1) *  A kitüntetésben részesült személy pótlékát határozatlan időtartamra kell megállapítani úgy, hogy havi nyugellátása, rendszeres pénzbeli ellátása és a pótlék együttes összege a megállapításkor érje el a havi 198 610 Ft-ot, azonban a megállapított pótlék összege 500 Ft-nál kevesebb nem lehet. A 2. § (1) bekezdés db) pontja szerinti esetben a pótlék összege 198 610 Ft.

(2) *  3. § (1) bekezdésében szabályozott esetben a pótlék az (1) bekezdés alapján kerül megállapításra azzal, hogy a pótlék összege a havi 99 305 Ft-ot nem haladhatja meg.

(3) A 3. § (2) bekezdésében szabályozott esetben a pótlék összege az elhunyt házastárs részére megállapított pótlék 50%-a.

(4) Ha a pótlékra való jogosultság a 3. § (3)-(4) bekezdése alapján keletkezett, a pótlék összege a (2) bekezdés alapján kerül megállapításra.

(5) *  Ha özvegy hiányában a pótlékra mindkét szülő jogosult, a pótlék összegét az alacsonyabb nyugellátásban, rendszeres pénzbeli ellátásban részesülő szülő nyugellátására, rendszeres pénzbeli ellátására tekintettel kell megállapítani. A megállapított pótlékot a szülőknek nyugellátásuk, rendszeres pénzbeli ellátásuk arányában úgy kell folyósítani, hogy az alacsonyabb nyugellátással, rendszeres pénzbeli ellátással rendelkező szülő kapja a magasabb összegű pótlékot.

(6) Amennyiben a pótlékra jogosult szülők bármelyike meghal, a pótlékot a (2) bekezdésben foglaltak szerint ismét meg kell állapítani.

(7) *  Ha az özvegy a 3. § (5) bekezdése alapján a pótlékra ismételten jogosulttá válik, úgy a pótlékot a 4. § (3) bekezdése szerinti alapösszegnek a 3. § (2) bekezdésében meghatározott időtartam megszűnését követő emelésekkel, kiegészítésekkel növelt összegében kell megállapítani és folyósítani.

(8) *  2015. január 1-jétől az (1) és (2) bekezdésben meghatározott összeghatárokat és pótlékot a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 62. §-ában foglaltak szerint kell emelni.

(9) * 

5. § (1) *  A pótlék megállapítása és folyósítása, a (2) bekezdésben foglalt kivétellel, hivatalból történik. A pótlékra való jogosultságot és annak összegét a nyugdíjfolyósító szerv állapítja meg. A megállapításhoz és a folyósításhoz szükséges adatokat

a) 1956-os Emlékéremmel vagy 1956-os Emléklappal rendelkező személyek esetén a Köztársasági Elnök Hivatala,

b) *  a Nemzeti Ellenállásért Emléklappal, illetve a Szabad Magyarországért Emléklappal rendelkező személyek esetében a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter

a kitüntetés adományozását követő 8 napon belül megküldi a nyugdíjfolyósító szerv részére.

(2) *  A 3. § (3) bekezdése szerinti esetben a pótlékot a nyugdíjfolyósító szerv a jogosult kérelmére állapítja meg.

(3) *  A nyugellátásban, illetve a nyugdíjfolyósító szerv által folyósított rendszeres pénzbeli ellátásban nem részesülő személyt a nyugdíjfolyósító szerv az (1) bekezdésben meghatározott határidő, illetve a (2) bekezdés szerinti kérelem benyújtását követő tíz munkanapon belül felhívja, hogy a pótlék összegének megállapítása érdekében nyilatkozzon külföldről származó jövedelméről, ellátásáról.

(4) * 

(5) *  A pótlékot a nyugdíjfolyósító szerv 1996. január 1-jétől kezdődően, az esedékesség hónapjában a nyugellátással, illetőleg a nyugdíjfolyósító szerv által folyósított rendszeres pénzbeli ellátással együtt - ennek hiányában önállóan - folyósítja. A nyugellátással, illetve a rendszeres pénzbeli ellátással együtt folyósított pótlékot a nyugellátástól, illetve a rendszeres pénzbeli ellátástól elkülönítetten kell kezelni.

6. § (1) Ha a pótlékra való jogosultság e rendelet hatálybalépését követően keletkezett, az 5. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell azzal, hogy

a) a pótlék összegének megállapítása szempontjából a jogosultság keletkezésének időpontja az irányadó,

b) a megállapított pótlékot a kitüntetés adományozásának hónapjától kell folyósítani.

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott esetben az özvegy részére a pótlékot a halálesetet követő hónaptól kell folyósítani.

(3) Amennyiben a kitüntetésben részesült személy halálát követően az özvegy ismételten házasságot köt, a házasságkötést követő hónaptól a részére megállapított pótlék folyósítását meg kell szüntetni.

(4) *  A 3. § (5) bekezdése szerinti esetben a pótlék a 3. § (2) bekezdésében meghatározott időtartam megszűnését követő hónap első napjától, illetőleg az ezt követően előterjesztett kérelem esetén a jogosultsági feltételek bekövetkezését követő hónap - legfeljebb a kérelem benyújtását megelőző hatodik hónap, legkorábban azonban e rendelet hatálybalépése hónapjának - első napjától jár. A nyugdíjfolyósító szerv a pótlékot a jogosult kérelme alapján állapítja meg.

7. § *  A pótlék fedezetét és a végrehajtás költségeit a központi költségvetés a Nyugdíjbiztosítási Alapnak megtéríti. A végrehajtással kapcsolatos költségeknek a nyugdíjfolyósító szerv részére történő megtérítéséről az államháztartásért felelős miniszter, a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter és a központi nyugdíjbiztosítási szerv megállapodást köt.

8. § (1) *  A pótlékot a jogosult csak egy jogcímen veheti igénybe. Az e rendelet alapján megállapított pótlék összege nem csökkenthető.

(2) *  A pótlékban részesülő a jogosultság feltételeit érintő tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül a nyugdíjfolyósító szervet értesíteni köteles.

(3) *  A pótlékot a jogosultság megszűnését követő hónap 1. napjával meg kell szüntetni.

(4) *  A jogalap nélkül felvett pótlék visszafizetésére és megtérítésére, valamint a jogorvoslatra a Tny. és a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

(5) E rendelet hatálybalépésekor már kitüntetettek esetében az 5. § (1) bekezdése szerinti határidőt e rendelet hatálybalépésétől kell számítani.

(6) *  Amennyiben a pótlékra jogosult személy a megváltozott munkaképességére tekintettel rendszeres pénzbeli ellátással nem rendelkezik, a munkaképesség-csökkenés vagy az egészségkárosodás mértékét a rehabilitációs szakértői szerv szakértői bizottsága a jogosult kérelmére igazolja.

(7) *  E rendelet alkalmazásában öregségi nyugdíjkorhatár alatt a Tny. 18. § (1) bekezdésében meghatározott életkort kell érteni.

8/A. § *  E rendelet alapján megállapított pótlékot e rendeletnek az egyes kárpótlással kapcsolatos kormányrendeletek módosításáról szóló 305/2013. (VII. 31.) Korm. rendelettel módosított összeghatárai alapulvételével 2013. január 1-jétől kell megemelni. Az emelést a 2013. szeptember havi ellátás összegére kell végrehajtani. Az emelés visszamenőleg járó összegét az emelésre jogosult személy halála esetén a nyugdíjfolyósító szerv kérelemre a Tny. 83. § (2) bekezdésében meghatározott személy részére folyósítja.

9. § Ez a rendelet 1996. január 1-jén lép hatályba.

10. § * 

1. számú melléklet a 173/1995. (XII. 27.) Korm. rendelethez

E rendelet alkalmazásában nyugellátásnak minősül:

1. öregségi nyugdíj,

2. * 

3. *  özvegyi nyugdíj (az ideiglenes özvegyi nyugdíj kivételével),

4. *  árvaellátás [a Tny. 55. § (1) bekezdés utolsó mondatában szabályozott formában],

5. szülői nyugdíj,

6. * 

7. hozzátartozói baleseti nyugellátás,

8. öregségi járadék,

9. munkaképtelenségi járadék,

10. özvegyi járadék,

11. növelt összegű öregségi járadék,

12. növelt összegű munkaképtelenségi járadék,

13. növelt összegű özvegyi járadék,

14. utóbb igénylő házastárs öregségi járadéka,

15. utóbb igénylő házastárs munkaképtelenségi járadéka,

16. *  korhatár előtti ellátás,

17. *  szolgálati járandóság,

18. *  táncművészeti életjáradék,

19. *  átmeneti bányászjáradék,

20. *  Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátások,

21. * 

2. számú melléklet a 173/1995. (XII. 27.) Korm. rendelethez * 

E rendelet alkalmazásában rendszeres pénzbeli ellátásnak minősül:

1. központi szociális segély,

2. * 

3. vakok személyi járadéka,

4. rokkantsági járadék,

5. *  rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás,

6. *  bányászok egészségkárosodási járadéka,

7. az egyes, személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel, valamint a semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelés összege, továbbá az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíj-kiegészítések megszüntetéséről szóló 1991. évi XII. törvény alapján megszüntetett nyugdíj-kiegészítés helyébe lépett pótlék (politikai rehabilitációs ellátások),

8. hadigondozotti pénzellátások,

9. kitüntetésekhez, címekhez kötött pótlékok, kiegészítések,

10. tudományos fokozatok után járó nyugdíj-kiegészítések,

11. nemzeti gondozási díj.


  Vissza az oldal tetejére