Hatály: határozatlan - Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet

a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 64. §-ának (4) bekezdésében, valamint az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény végrehajtásáról rendelkező 16/1972. (IV. 29.) MT rendelet 37. §-a (2) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. § (1) *  A rendelet hatálya kiterjed - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a Magyarország területén * 

a) a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 9. §-ának (1) bekezdése és 87. §-ának 9. pontja szerinti szervezett munkavégzésre (a továbbiakban: szervezett munkavégzés),

b) * 

(2) *  E rendelet szerint kell bejelenteni a Magyarország területén székhellyel rendelkező munkáltató magyar állampolgárságú munkavállalója külföldi munkavégzése során elszenvedett foglalkozási megbetegedését is.

(3) *  A rendkívüli munkavégzési körülmények esetén (pl. mentés, katasztrófa-elhárítás), illetve a fegyveres erőknél, rendvédelmi szerveknél és nemzetbiztonsági szolgálatoknál munkavégzésre irányuló, valamint a büntetés-végrehajtási jogviszonyban álló személyek foglalkozási betegségeinek bejelentésére, nyilvántartására és kivizsgálására az illetékes miniszter által - az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben - kiadott külön jogszabály az irányadó.

(4) * 

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

a) foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás,

aa) amely a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai-, kémiai-, biológiai-, pszichoszociális- és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza,

ab) illetve amely a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye;

b) *  bejelentésazonosító: a bejelentő orvos vagy a foglalkozás-egészségügyi alapszolgálat orvosa által adott azonosító szám. Az első öt számjegy a bejelentő orvos vagy a foglalkozás-egészségügyi alapszolgálat orvosának pecsétszáma, a hatodik és a hetedik számjegy évszázad nélkül a bejelentés éve, az utolsó három számjegy az orvos által adott sorszám;

c) biológiai expozíciós (hatás) mutató: azok a paraméterek, amelyekkel a vegyi anyagok és a szervezet közötti kölcsönhatások mennyiségileg jellemezhetők;

d) *  bejelentő orvos: bármely orvosi gyakorlatot folytató orvos, aki a foglalkozási megbetegedést vagy annak gyanúját megállapította;

e) különösen bonyolult eset:

ea) ha mintavétel és laboratóriumi vizsgálatok vagy mérések elvégzése szükséges,

eb) a munkavállaló részvételi jogainak érvényesítése érdekében a vizsgálatokba történő bevonása,

f) *  halálos foglalkozási megbetegedés: olyan halálhoz vezető megbetegedés, ahol a halál oka a foglalkozási megbetegedés vagy annak szövődménye.

A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciók bejelentése

3. § (1) *  Az orvosi tevékenység körében észlelt - a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) hivatalos honlapján közzétett jegyzékben szereplő - foglalkozási betegség, foglalkozási eredetű heveny vagy idült mérgezés (a továbbiakban együtt: foglalkozási betegség) gyanúját a munkáltató telephelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatalához mint munkavédelmi hatósághoz (a továbbiakban: munkavédelmi hatóság) be kell jelenteni, ki kell vizsgálni és elfogadásuk esetén nyilvántartásba kell venni. A munkavédelmi hatóság a hozzá érkezett, a foglalkozási betegség gyanújával kapcsolatos bejelentéseket egy munkanapon belül továbbítja a miniszter részére.

(2) *  Az (1) bekezdés szerinti bejelentést

a) a foglalkozási betegség kórisméjét vagy annak gyanúját megállapító orvosnak a diagnózis felállítását követő 24 órán belül,

b) halálos kimenetelű, illetve ugyanazon munkahelyen öt vagy több munkavállalót érintő, azonos, egy időben kialakult, heveny (a továbbiakban: tömeges) foglalkozási betegség esetén az elsőként észlelő orvosnak szóban azonnal és írásban legkésőbb 24 órán belül

kell megtenni.

(2a) *  Az (1) bekezdés szerinti bejelentés céljára rendszeresített nyomtatványt és a kitöltési útmutatót a munkavédelmi hatóság a miniszter hivatalos honlapján közzéteszi. Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza:

a) a bejelentésazonosítót, a megye kódját, a bejelentő nevét, a bejelentés dátumát;

b) a keresőképességre vonatkozó információt, az előfordulás egyedi vagy tömeges jellegét;

c) a munkáltató nevét, adószámát (ennek hiányában adóazonosító jelét), székhelyét, a bejelentés helye szerinti telephely címét, a szakágazati kódot;

d) a megbetegedéssel kapcsolatos munkakört és a diagnózist;

e) a munkavállaló nevét, nemét, társadalombiztosítási azonosító jelét (a továbbiakban: TAJ szám), születési dátumát, születési helyét, anyja nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét;

f) a munkavállaló jelenlegi munkakörét, FEOR kódját, korábbi munkaköreit (a felsorolásánál jelölendő a munkáltató neve, címe, a betöltött munkakör és az adott munkakörben eltöltött időtartam);

g) a megbetegedéssel kapcsolatos jelenlegi munkakörben eltöltött expozíciós időt, a megbetegedéssel kapcsolatos munkakörben összesen eltöltött expozíciós időt;

h) a bejelentést indokoló, csatolt orvosi dokumentumok számát.

(2b) *  Az (1) bekezdés szerinti bejelentés megtörténtét és keltét - a kórisme feltüntetésével - a munkavállalóról vezetett egészségügyi nyilvántartásban rögzíteni kell. A munkavédelmi hatóság a bejelentést nyilvántartásba veszi, és erről a bejelentőt három napon belül értesíti. Ha a bejelentés nem a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosától érkezett, a munkavédelmi hatóság a bejelentőlap másolatát is megküldi az érintett foglalkozás-egészségügyi szolgálatnak.

(3) A bejelentést meg kell ismételni, ha a korábban keresőképesként bejelentett személy keresőképtelenné vált. Tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban lévő személy esetén, a gyakorlati képzés helyén működő foglalkozás-egészségügyi orvos végzi a bejelentést, aki ezzel egy időben értesíti az oktatási intézményt.

(4) *  Az első észlelő orvosnak lehetősége van a munkavállalót további vizsgálatok végzésére a munkáltató telephelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyre vagy a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szervhez beutalnia. A beutalóra rá kell vezetni a Bejelentve nincs! megjegyzést.

(5) *  Ha a (4) bekezdés szerinti foglalkozás-egészségügyi szakellátóhely a kórisme felállításához szükséges feltételekkel nem rendelkezik, vagy ha egyéb okból indokoltnak tartja, kezdeményezi a hozzá beutalt munkavállaló beutalását a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szervhez. Ebben az esetben a beutalóra rá kell vezetni a Bejelentve nincs! megjegyzést.

(6) *  A tüdőfibrózist okozó porok esetében a diagnózist felállító egészségügyi szolgáltató, illetve a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv végzi a bejelentést.

4. § *  (1) *  Ha a munkahelyen halálos kimenetelű vagy tömeges foglalkozási megbetegedés fordult elő, a munkáltató - az észlelő orvos bejelentési kötelezettségétől függetlenül - azonnal értesíti a munkavédelmi hatóságot, amely azonnal értesíti a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szervet és a minisztert.

(2) *  Az 1. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a munkáltató foglalkozási megbetegedés észlelésekor értesíti a munkáltató telephelye szerint illetékes munkavédelmi hatóságot.

(3) *  Amennyiben a betegellátó az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) 15. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint a foglalkozási eredetű megbetegedéssel kapcsolatos bejelentését az érintett lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes munkavédelmi hatósághoz továbbította, a munkavédelmi hatóság a tudomására jutott bejelentést haladéktalanul továbbítja az érintett munkahelye szerint illetékes munkavédelmi hatósághoz, a bejelentőlap egyidejű megküldésével. A bejelentés átadásáról a betegellátót írásban értesíti.

5. § (1) *  A foglalkozási megbetegedés keletkezésének körülményeit a munkavédelmi hatóság a (2) bekezdés szerinti személyek és szervek bevonásával kivizsgálja. A fokozott expozíciós eset keletkezésének körülményeit a munkavédelmi hatóság a (2) bekezdés szerinti személyek és szervek bevonásával kivizsgálhatja.

(1a) *  Amennyiben a munkáltató jogutód nélkül megszűnt, és a külön jogszabályban előírtak alapján a munkakörülmények rekonstruálásához szükséges dokumentumok nem kerültek elhelyezésre a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalánál (a továbbiakban: népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal) vagy a munkavédelmi hatóságnál, a foglalkozási eredetet a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv bírálja el.

(2) *  A foglalkozási megbetegedés kivizsgálásába a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosát, a munkáltatót vagy annak képviselőjét és a munkavállalók érdekképviseletét (munkavédelmi képviselőt) is be kell vonni, valamint a vizsgálat során a megbetegedés és az expozíció okainak feltárása érdekében más hatóság, illetve intézmény is megkereshető. Ezen túlmenően a foglalkozási megbetegedés körülményeinek kivizsgálásába a miniszter által vezetett minisztérium orvos végzettségű kormánytisztviselőjét is minden esetben be kell vonni.

(3) *  Az (1) és (1a) bekezdés szerinti vizsgálatot a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül meg kell kezdeni, valamint a bejelentés napjától számított legkésőbb 30 napon - különösen bonyolult esetekben 60 napon - belül intézkedni kell a további foglalkozási megbetegedések megelőzése érdekében.

(4) A kivizsgálás során figyelembe kell venni az Eüak. 4. § (4) bekezdésében, illetve 33. § (1) bekezdésében foglaltakat.

(5) *  Halálos kimenetelű vagy tömeges foglalkozási megbetegedés kivizsgálásába a munkavédelmi hatóság az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túl bevonja * 

a) *  növényvédő szer vagy termésnövelő anyag okozta megbetegedés esetén a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatalát;

b) a biológiai kóroki tényező okozta megbetegedés esetén a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatalát;

c) *  állatról emberre terjedő fertőzés okozta megbetegedés esetén a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatalát;

d) a bányászatban észlelt megbetegedés esetén a bányafelügyeleti feladatkörében eljáró megyei kormányhivatalt.

(6) *  A foglalkozási megbetegedés vizsgálatáról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egy-egy másolati példányát a vizsgálatban részt vevőknek át kell adni.

(7) *  Az (1) bekezdés szerinti vizsgálat lefolytatása érdekében a kivizsgálás vezetője öt példányban vizsgálati lapot állít ki. A vizsgálati lap egy példányát a munkavédelmi hatóság megőrzi, egyet a bejelentőlappal együtt a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv részére továbbít.

(7a) *  A (7) bekezdés szerint alkalmazandó vizsgálati lapot és az annak részét képező kitöltési útmutatót a munkavédelmi hatóság a miniszter hivatalos honlapján közzéteszi. A vizsgálati lap tartalmazza:

a) a bejelentésazonosítót;

b) a munkavállaló TAJ számát;

c) a bejelentés tárgyát képező megbetegedést okozó kóroki tényezők műszeres vizsgálatának leírását, különösen a mérések irányát, időpontját, eredményeit;

d) a megtett intézkedéseket;

e) a megbetegedés okát;

f) az előzetes és időszakos orvosi vizsgálatok időpontját;

g) annak megállapítását, hogy a munkavállaló, illetve a munkáltató a magatartásával hozzájárult-e a megbetegedés kialakulásához;

h) a kivizsgálást követő hatósági intézkedés ismertetését;

i) az esemény körülményeinek és a kivizsgálás tapasztalatainak részletes leírását.

(8) *  A bejelentés teljeskörűségét, szakmai megalapozottságát a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv bírálja el, és ennek során jogosult:

a) saját hatáskörben - betegség esetén - további vizsgálatokat végezni, egyes vizsgálatokat megismételni;

b) szükség esetén a munkavállalót más intézménybe vizsgálatra beutalni, illetve vizsgálatát kezdeményezni;

c) *  kiegészítő adatokat, információkat kérni, további munkahigiénés vizsgálatokat kezdeményeztetni a munkavédelmi hatóság útján;

d) külső szakértőt igénybe venni.

(9) *  Betegség esetén, annak foglalkozási megbetegedésként történő elfogadásáról a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv 30 napon belül tájékoztatja a munkavédelmi hatóságot.

(9a) *  A munkavédelmi hatóság az elfogadott foglalkozási betegségről 5 napon belül értesíti a társadalombiztosítási kifizetőhelyet, ennek hiányában a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalt. Az alkalmazandó értesítési nyomtatványt a munkavédelmi hatóság a miniszter hivatalos honlapján közzéteszi. Az értesítés tartalmazza:

a) az érintett munkavállaló nevét, nemét, TAJ számát, születési helyét, idejét, anyja nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét,

b) a munkáltató nevét, székhelyét, adószámát (ennek hiányában adóazonosító jelét),

c) a bejelentés helye szerinti telephely címét.

(9b) *  A kifogásolt eseteket a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv ismételt vizsgálatra, adatkiegészítésre vagy törlésre visszaküldi a munkavédelmi hatóságnak.

(9c) *  A munkavédelmi hatóság a betegség foglalkozási megbetegedésként történő elfogadásáról az Eüak. 33. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével értesíti a munkáltatót.

(10) *  A munkavédelmi hatóság a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv (9) bekezdés szerinti tájékoztatásának kézhezvétele után a vizsgálati lap egy-egy példányát

a) a munkavállalónak, halált okozó foglalkozási megbetegedés esetén a hozzátartozónak,

b) a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának, továbbá

c) TAJ számmal ellátva és a bejelentőlappal, valamint a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv tájékoztatásával együtt a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal részére

küldi meg.

(11) Amennyiben a bejelentés nem a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosától érkezett, a vizsgálat vezetője köteles értesíteni a bejelentő orvost a kivizsgálás eredményéről.

5/A. § *  (1) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa az általa észlelt, külön jogszabályban meghatározott vegyi anyagok, továbbá zaj okozta fokozott expozíciós esetről a munkavállaló leletének kézhezvételét követő 1 munkanapon belül értesíti a munkáltatót.

(2) A munkáltatónak a fokozott expozíciós eset kivizsgálását a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül meg kell kezdeni, valamint az esetről való tudomásszerzés napjától számított legkésőbb 30 napon - különösen bonyolult esetekben hatvan napon - belül a lehetséges okokat fel kell tárni, és intézkedni kell a további fokozott expozíciós esetek megelőzése érdekében. A kivizsgálást a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa, a munkavédelmi szakember és a munkavédelmi képviselő bevonásával kell lefolytatni.

(3) A tömeges fokozott expozíciós esetet a munkáltatónak az esetről való tudomásszerzést követően - telefonon, telefaxon, e-mailben vagy személyesen - haladéktalanul be kell jelentenie a fokozott expozíció kialakulásának helyszíne szerint illetékes munkavédelmi hatóságnak.

5/B. § *  (1) A munkáltató az általa kivizsgált fokozott expozíciós esetről - a miniszter honlapján közzétett módon - jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvet a fokozott expozícióval érintett munkavállalókra vonatkozóan személyenként kell kitölteni.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza:

a) a bejelentésazonosítót, a megyekódot;

b) a fokozott expozíció megnevezését, valamint az előfordulás egyedi vagy tömeges jellegét;

c) a munkáltató nevét, adószámát (ennek hiányában adóazonosító jelét), székhelyét, a fokozott expozíció kialakulásának helyszíne szerinti telephely címét, a szakágazati kódot;

d) az érintett munkavállaló nevét, nemét, TAJ számát, születési helyét, idejét, anyja nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét;

e) az érintett munkavállaló jelenlegi munkakörben végzett tevékenységét, FEOR kódját, jelenlegi és előző munkáltatóknál betöltött korábbi munkaköreit (a munkakörök felsorolásánál jelölendő a munkáltató neve, címe, a betöltött munkakör és az adott munkakörben eltöltött időtartam);

f) a fokozott expozíciós esettel kapcsolatos jelenlegi munkakörben eltöltött expozíciós időt, a fokozott expozíciós esettel kapcsolatos munkakörben összesen eltöltött expozíciós időt;

g) a fokozott zaj expozíciós eset bejelentésének alapjául szolgáló audiometriás vizsgálat vagy a fokozott vegyi expozíciós eset bejelentésének alapjául szolgáló biológiai expozíciós (hatás) mutató vizsgálati eredményeit;

h) a bejelentést indokoló kóroki tényezővel kapcsolatban a korábbi munkahelyein előforduló fokozott expozíciót vagy megbetegedést;

i) az előzetes és időszakos munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálat tényét, eredményeit;

j) az érintett munkavállaló soron kívüli munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatának eredményét;

k) az adott munkakörben végzett biológiai monitor/audiológiai vizsgálat előírt gyakoriságát, az utolsó öt biológiai monitor/audiológiai vizsgálat dátumát, eredményeit;

l) a fokozott expozíciót okozó kóroki tényezők műszaki vizsgálatának eredményeit, különösen a mérések irányát, időpontját;

m) a fokozott expozíció okát;

n) annak megállapítását, hogy a munkavállaló, illetve a munkáltató magatartásával hozzájárult-e a fokozott expozíció kialakulásához;

o) a fokozott expozíciós eset körülményeinek, okainak és a kivizsgálás tapasztalatainak, valamint a kivizsgálás során hozott munkáltatói intézkedések részletes, tartalmi ismertetését;

p) a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa, a munkavédelmi szakember és a munkavédelmi képviselő észrevételeit, véleményét, javaslatát és azt, hogy a kivizsgálással egyetértenek-e;

q) annak igazolását, hogy az eset kivizsgálásában a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa, a munkavédelmi szakember és a munkavédelmi képviselő részt vett.

(3) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

a) a zaj okozta fokozott expozíciós eset bejelentésének alapjául szolgáló audiológiai leleteket és az akkreditált szervezet által elvégzett zajmérés jegyzőkönyvét vagy

b) a fokozott vegyi expozíciós eset bejelentésének alapjául szolgáló biológiai expozíciós mutatók laboratóriumi vizsgálati eredményeit, valamint a munkahelyi levegőszennyezettség meghatározására irányuló vizsgálatok eredményeit.

5/C. § *  (1) A munkáltató a vizsgálat lezárását követően a jegyzőkönyvet, a laborleletet, valamint a mérési eredményeket elektronikusan vagy egyéb úton 3 munkanapon belül megküldi a fokozott expozíció kialakulásának helyszíne szerint illetékes munkavédelmi hatóságnak.

(2) A munkavédelmi hatóság a fokozott expozíciós esetről felvett jegyzőkönyvben rögzített adatokról az 5/D. § (1) bekezdése szerint nyilvántartást vezet.

(3) A munkavédelmi hatóság az 5. § (2) és (3) bekezdésben felsorolt iratokat azok beérkezésétől számított 8 napon belül nyilvántartás céljából megküldi a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szervnek.

5/D. § *  (1) A munkavédelmi hatóság a bejelentett foglalkozási betegségekkel, fokozott expozíciós esetekkel kapcsolatos vizsgálati lapokat, jegyzőkönyveket munkáltatók szerint az alábbi csoportosításban tartja nyilván:

a) a bejelentés dátuma,

b) diagnózis,

c) halálos vagy tömeges foglalkozási betegség,

d) keresőképtelenséggel járó foglalkozási betegség,

e) keresőképtelenséggel nem járó foglalkozási betegség,

f) fokozott expozíció (anyagonként), valamint

g) kiváltó ok, munkakörülmény, rendelkezésre álló higiénés adat.

(2) A munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv az Országos Statisztikai Adatszolgáltatási Program (OSAP) által előírt jelentési rendnek megfelelően évenként országos összesítő jelentést készít.

6. § *  A munkaegészségügyi szabálytalanságok megszüntetésére, a hasonló esetek előfordulásának megelőzésére a munkavédelmi hatóság szükség esetén intézkedik. Közegészségügyi-járványügyi szabálytalanság észlelése esetén a munkavédelmi hatóság értesíti a népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatalt.

A helyi feladatok meghatározása

7. § A munkáltató köteles

a) a munkavállaló megbetegedésével, fokozott expozíciós esetével összefüggő munkahelyre, munkakörülményekre vonatkozó információkat, adatokat a vizsgálat vezetőjének a rendelkezésére bocsátani;

b) a kivizsgálást elősegíteni, a kórisme felállításához szükséges orvosi és higiénés vizsgálatok elvégeztetéséről, a 6. §-ban említett intézkedések végrehajtásáról gondoskodni;

c) *  halálos, tömeges foglalkozási betegség, tömeges fokozott expozíció, illetve ugyanazon kóroki tényezőre visszavezethető, ugyanazon tevékenységgel kapcsolatosan ismételten előforduló fokozott expozíciók esetén az Mvt. 23. §-ának (2) bekezdése szerinti soron kívüli ellenőrzést lefolytatni, és az 54. §-ának (3) bekezdése szerinti soron kívüli kockázatértékelést elvégezni.

Hatálybalépés

8. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) * 

(3) Ez a rendelet nem érinti a munkabalesetek és a fertőző betegségek bejelentéséről és nyilvántartásáról szóló külön jogszabályban meghatározott bejelentési kötelezettséget.

(4) *  E rendelet a foglalkozási megbetegedések európai jegyzékéről szóló 2003/670/EK ajánlásnak való megfelelést szolgálja.

1. számú melléklet a 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelethez * 

2-6. számú melléklet a 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelethez * 


  Vissza az oldal tetejére