A jogszabály mai napon ( 2019.10.23. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

28/1996. (XII. 17.) KTM-MKM együttes rendelet

egyes műemlékek védetté nyilvánításáról, illetőleg műemléki védettség megszüntetéséről

Az építésügyről szóló, többször módosított 1964. évi III. törvény végrehajtására kiadott 30/1964. (XII. 2.) Korm. rendelet 12. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az érdekeltekkel egyetértésben - a következőket rendeljük el:

1. § (1) Városképi jelentőségűvé nyilvánítjuk a Baranya megyei Pécs, Király u. 23-25. szám alatti, a 2079/0 számú tulajdoni lapon felvett, 17297/A hrsz.-ú 15 lakást, irodákat és a Belvárosi Áruházat magában foglaló épületet. A védelem kiterjed az 1479 m2 területű ingatlan teljes egészére.

(2) A pécsi Király utcai városkép meghatározó épülete az 1886-ban a Pécsi Kölcsönös Segélyző Egylet számára Schlauch Imre által emelt épület. A három utcára néző, egyemeletes, gazdag homlokzati díszítésű épület a város XIX. század végi architektúrájának színvonalas emléke, így műemléki védettség alá helyezése indokolt.

2. § (1) Műemlék jellegűvé nyilvánítjuk a Baranya megyei Bóly, Ady E. utcában, a 7. számú tulajdoni lapon felvett, 1172 hrsz.-ú, a Bólyi Önkormányzat tulajdonában lévő közterületen álló Szent Flórián szobrot. A műemléki védelem a szoborra magára és az általa elfoglalt területrészre terjed ki. A körülötte lévő parkterület műemléki környezetté válik.

(2) A barokkból a klasszicizmusba való átmeneti stílust mutató, 1781-ben állított szobrot művészi kvalitásai, történeti értéke miatt indokolt a jövő számára megőrizni.

3. § (1) Városképi jelentőségűvé nyilvánítjuk a Baranya megyei Bóly, Arany János tér, a 7. számú tulajdoni lapon felvett, 923 hrsz.-ú, a Bólyi Önkormányzat tulajdonában lévő közterületen álló Nepomuki Szent János szobrot. A műemléki védelem a szoborra magára és az általa elfoglalt területrészre terjed ki. A körülötte lévő köztér műemléki környezetté válik.

(2) A bólyi Arany János tér meghatározó eleme az emlékszobor, melyet 1876-ban az uradalom állíttatott fel. A szobrot a XIX. század legjelentősebb pécsi művésze Bartalics Mihály faragta, ez a művész életművének egyetlen ilyen tárgyú ismert darabja. Ezért s művészi kvalitása és meghatározó elhelyezkedése miatt is indokolt megőrizni.

4. § (1) Műemlék jellegűvé nyilvánítjuk a Baranya megyei Nemeske Görösgal-pusztán, a 215. számú tulajdoni lapon felvett, 248 hrsz.-ú ingatlanon álló Nádosy-kúriát. A műemléki védelem kiterjed a 960 m2 területű ingatlan teljes egészére.

(2) A védelem célja a XVIII. század második felében barokk stílusban emelt kúria - az épülettípus jellegzetes emléke - megőrzése.

5. § (1) Városképi jelentőségűvé nyilvánítjuk a Bács-Kiskun megyei Kecskemét, Kölcsey Ferenc u. 3. szám alatti, 3342 hrsz. alatti ingatlanon álló, a 3167. számú tulajdoni lapon a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat tulajdonaként nyilvántartott Orvos- és Gyógyszerésztörténeti Múzeumot. A műemléki védelem kiterjed az ingatlan egészére és a tartozékokra.

(2) Az épület az ún. koldusállásos mezővárosi gazdaház utolsó példája Kecskeméten. A halmazos-kétbeltelkes településszerkezet e jellegzetes darabja a város fejlődésének pótolhatatlan emléke, így műemléki védettség alá helyezése indokolt.

6. § (1) Műemlék jellegűvé nyilvánítjuk a Békés megyei Orosháza, Dózsa Gy. u. 74. szám alatti, 3518 hrsz. alatt, az 1. számú tulajdoni lapon a Békés Megyei Önkormányzat tulajdonaként nyilvántartott tájházat. A műemléki védelem kiterjed az 1070 m2 területű ingatlan teljes területére, a melléképítményekre, tartozékokra, berendezési tárgyakra.

(2) A tájházként működő volt lakóépület méltán képviseli az alföldi ház típusát. Berendezési tárgyai, a kamrában berendezett bognárműhely növelik értékét, így műemléki védettség alá helyezése is indokolt.

7. § (1) Műemlék jellegűvé nyilvánítjuk a Győr-Moson-Sopron megyei Felpéc, Táncsics M. u. 18. szám alatti lakóépületet. A védettség kiterjed a 122. számú tulajdoni lapon, 24 hrsz. alatt nyilvántartott, 744 m2 területű ingatlan egészére.

(2) Az 1817-ben épült, s azóta eredeti állapotában lakásként használt vertfalú, háromosztatú zsellérház a Sokoróaljára jellemző épülettípus utolsó példánya a településen, így műemléki védettség alá helyezése indokolt.

8. § (1) Műemlék jellegűvé nyilvánítjuk a Győr-Moson-Sopron megyei Rábaszentandrás, Kossuth u. 15. szám alatti lakóépületet. A védettség kiterjed a 142. számú tulajdoni lapon, 48 hrsz. alatt nyilvántartott 827 m2 területű ingatlan egészére.

(2) Egyúttal műemléki környezetté nyilvánítjuk a Rábaszentandrás község belterületébe tartozó 51, 50, 49, 47, 46, 45, 44, 43, 42 hrsz. alatti ingatlanokat.

(3) A műemléki védettség alá helyezés célja az 1878-ban emelt épület és közvetlen környezete megőrzése. A Rábaköz e jellegzetes lakóháza, illetve jellemző századeleji településképi együttese egyedisége miatt érdemel védelmet.

9. § (1) Városképi jelentőségűvé nyilvánítjuk a Heves megyei Recsk helység, Kossuth u. 118. szám alatti, az 1. számú tulajdoni lapon, 341 hrsz. alatt a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet tulajdonaként nyilvántartott lakóépületet. A műemléki védelem kiterjed az 1126 m2 területű ingatlan teljes területére, a melléképítményekre, tartozékokra és berendezési tárgyakra.

(2) A századfordulón épített lakóépület szinte eredeti formájában maradt fenn. A tájházként használt épület méltó a műemléki védelemre.

10. § (1) Műemlék jellegűvé nyilvánítjuk a Hajdú-Bihar megyei Szentpéterszeg helység, Dózsa György utca 1. szám alatti, a 354. számú tulajdoni lapon, 322 hrsz. alatt Szentpéterszeg Község Önkormányzata tulajdonaként nyilvántartott lakóépületet. A műemléki védelem kiterjed a 1356 m2 területű ingatlan teljes területére, a melléképítményekre, tartozékokra és berendezési tárgyakra is.

(2) A századfordulón épült vertfalú zsellérház eredeti parasztbútorzatával méltó arra, hogy védett népi építészeti emlék legyen.

11. § (1) Műemlék jellegűvé nyilvánítjuk a Hajdú-Bihar megyei Létavértes helység, Kossuth kert, 3903. számú tulajdoni lapon, 5925 hrsz. alatt nyilvántartott gazdasági épületet. A műemléki védelem kiterjed az 1899 m2 területű ingatlan teljes területére, tartozékokra.

(2) A védelem célja a nagylétai tájegység többszáz éves szőlőművelési kultúráját őrző és bemutató szőlőspajta megóvása.

12. § (1) Műemlék jellegűvé nyilvánítjuk a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Karcag, Erkel F. u. 1. szám alatti, az 1. számú tulajdoni lapon, 3835/1 hrsz. alatt a Karcagi Városi Önkormányzat tulajdonaként nyilvántartott lakóépületet. A műemléki védelem kiterjed a 905 m2 területű ingatlan teljes területére, a melléképítményekre, tartozékokra, a boglyakemence, szabadkéményes tűzhely berendezési tárgyakra.

(2) A védelem célja a XIX. század utolsó harmadában épült jellegzetes karcagi népi építészeti elemeket hordozó redemptus porta megtartása.

13. § (1) Műemlék jellegűvé nyilvánítjuk a Jász-Nagykun-Szolnok megye Jászdózsa helység, Bozóky János u. 8. szám alatti, az 1. számú tulajdoni lapon, 107 hrsz. alatt Jászdózsa Község Önkormányzata tulajdonaként nyilvántartott lakóépületet. A műemléki védelem kiterjed a 763 m2 területű ingatlan teljes területére, a melléképítményekre, tartozékokra s a búbos kemence berendezési tárgyra.

(2) A védelem célja az 1847-ben épült jászsági paraszt-porta megóvása.

14. § (1) Műemlék jellegűvé nyilvánítjuk a Pest megyei Dány helység, Deák krt. 10. szám alatti, a 475. számú tulajdoni lapon, 396 hrsz. alatt Dány Község Önkormányzata tulajdonaként nyilvántartott lakóépületet. A műemléki védelem kiterjed az 1133 m2 területű ingatlan teljes területére, a melléképítményekre, tartozékokra, a hasábkemence berendezési tárgyra, a mászókéményre.

(2) Az egykori zsellérsor falumúzeumként használt épülete méltón képviseli a térségre jellemző népi építészeti értékeket, így műemléki védettség alá helyezése indokolt.

15. § (1) Műemlék jellegűvé nyilvánítjuk a Pest megye Százhalombatta városban, a 21. számú tulajdoni lapon, 7/2 hrsz. alatt nyilvántartott, felhagyott téglagyárat. A védelem a téglagyár főépületére (üzemépület), illetve közvetlen környezetére terjed ki.

(2) A műemléki védettség elrendelésének célja az 1896-ban alapított téglagyár, mint jelentős ipartörténeti érték fokozott védelme.

16. § (1) Műemlékké nyilvánítjuk a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Ramocsaháza községben lévő volt Mikecz-kúriát. A védelem kiterjed a Ramocsaháza, Jókai Mór u. 59. szám alatti, a 101. számú tulajdoni lapon, 2/3 hrsz. alatt nyilvántartott 6654 m2 területű ingatlanra és a rajta lévő épületekre, amelyek Ramocsaháza Község Önkormányzata tulajdonát képezik.

(2) A műemléki védettség célja az igényes nemesi épület megőrzése.

17. § (1) Műemlék jellegűvé nyilvánítjuk a Tolna megyei Györköny helység, Kossuth L. u. 325. szám alatti, az 1. számú tulajdoni lapon, 264. hrsz. alatt Györköny Község Önkormányzata tulajdonaként nyilvántartott népi épületet. A műemléki védelem kiterjed a 473 m2 területű ingatlan teljes területére.

(2) A műemléki védelem a XIX. század elején épült egyemeletes népi lakóépület német nemzetiségi tájházként való megőrzését szolgálja.

18. § (1) Műemlék jellegűvé nyilvánítjuk a Zala megyei Keszthely-Újmajor (Szendrey telep), a 78. számú tulajdoni lapon, 0254/1 és 0254/5 hrsz. alatt a Pannon Agrártudományi Egyetem Georgikon Mezőgazdasági Kara tulajdonaként nyilvántartott majorság épületegyüttesét. A műemléki védelem kiterjed a 17 ha 3551 m2 területű ingatlan teljes területére, s a melléképítményekre, tartozékokra is.

(2) A védelem célja a XVIII. század közepe és XIX. század vége között kiépült majorság egységének megőrzése, környezetének megfelelő rendezése.

19. § (1) Megszüntetjük a Vas megyei Velem helység, Pákó dűlő u. 2. szám alatti, az 1. számú tulajdoni lapon, 1109 hrsz. alatt nyilvántartott pinceépület védettségét.

(2) A védettség megszüntetésének oka az, hogy az (1) bekezdésben megjelölt épületet a Vasi Múzeumfaluba (Szombathely, Savaria Múzeum) telepítik át.

20. § Az e rendelettel műemléki védettség alá helyezett ingatlanok értékeinek fenntartásáról, jó karban tartásáról az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) köteles gondoskodni, a műemlékvédelemről szóló 1/1967. (I. 31.) ÉM rendeletben foglaltak szerint.

21. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.


  Vissza az oldal tetejére