Az építésügyről szóló - többször módosított - 1964. évi III. törvény végrehajtására kiadott 30/1964. (XII. 2.) Korm. rendelet 12. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az érdekeltekkel egyetértésében - a következőket rendeljük el:
1. § (1) Városképi jelentőségűvé nyilvánítjuk a Budapest XIX. ker., Thököly utca 12. számú ingatlant. A védettség kiterjed a XIX. kerület 548. számú tulajdoni lapon, 160503/2 hrsz. alatt nyilvántartott, 497 m2 területű ingatlan teljes területére.
(2) A védelem célja a Kós Károly tér 1. számú műemléképülethez tartozó, azzal egy időben, Tornallyai Zoltán tervei szerint épült, de telekosztás következtében külön helyrajzi számra került melléképületek építészeti értékeinek védelme.
2. § (1) Városképi jelentőségűvé nyilvánítjuk a Bács-Kiskun megye Kecskemét, Izsáki út 4. szám alatt lévő, 9458. számú tulajdoni lapon, 10004 hrsz. alatt nyilvántartott, volt Erzsébet laktanya épületei közül a bejárat melletti volt legénységi épületet, a lovardát és az utcai kerítést. A műemléki védelem a megjelölt építményekre és területre terjed ki. Az ingatlan fel nem sorolt épületei helyén és a további terület tekintetében a védettség az új épületek elhelyezésének, kubatúrájának és homlokzati megjelenésének műemléki szempontú meghatározását jelenti.
(2) A védelem célja a felsorolt építmények technikatörténeti, várostörténeti és városszerkezeti értékének megóvása.
3. § (1) Műemlék jellegűvé nyilvánítjuk a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyíregyháza, Kossuth tér 2. szám alatt lévő Korona Szállót. A védelem kiterjed a Nyíregyháza 120 hrsz. alatt nyilvántartott ingatlanra és a rajta lévő épületre.
(2) A jelenleg 9231. törzsszámú városképi védettség alatt álló épület műemlék jellegű védettségi fokozatba sorolását az eredeti külső-belső megjelenés visszaállítását célzó műemléki rekonstrukció befejezte indokolja.
4. § (1) Műemlék jellegűvé nyilvánítjuk a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nagykálló, Nagybalkányi u. 6. szám alatt lévő, volt Középfokú Tanodát. Az 1156 hrsz.-ú, 4460 m2 területű ingatlanra a védettség az új épület elhelyezésének, kubatúrájának és homlokzati megjelenésének műemléki szempontú meghatározását jelenti.
(2) A műemléki védettség elrendelésének célja a XVIII. század elején épült kultúrtörténeti jelentőségű és belső építészetileg gazdag épület megőrzése.
5. § A jelen rendeletben műemléki védettség alá helyezett épület értékeinek fenntartásáról, jó karban tartásáról az épület tulajdonosa (kezelője, használója) köteles gondoskodni, a műemlékvédelemről szóló 1/1967. (I. 31.) ÉM rendeletben foglaltak szerint.
6. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
