A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 87. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § (1) E rendelet rendelkezéseit
a) az állam tulajdonában álló és az 1. számú mellékletben felsorolt költségvetési szervek (a továbbiakban: költségvetési szerv) kezelésében lévő lakások bérletére és elidegenítésére, illetve
b) az állam tulajdonában álló és a költségvetési szerv kezelésében lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek (a továbbiakban: helyiség) elidegenítésére, valamint
c) az önkormányzati lakásra [az a) és c) pontok a továbbiakban együtt: lakás) fennálló, a költségvetési szervet megillető bérlőkiválasztási jog gyakorlására
kell alkalmazni.
(2) A bérlőkiválasztási jog alapján a költségvetési szerv meghatározza a bérlő személyét és a szerződés időtartamát. A bérlőkiválasztási jog gyakorlása során létrejött szerződésnek az Lt. 6–18. §-ában meghatározott tartamára, valamint lakbérének mértékére e rendelet rendelkezései nem alkalmazhatók.
2. § (1) A lakás a költségvetési szervvel köztisztviselői vagy közalkalmazotti (a továbbiakban: szolgálati) jogviszonyban álló személynek adható bérbe.
(2) Ha a szolgálati jogviszonyban álló személynek vagy a vele közös háztartásban élő házastársának, élettársának (a továbbiakban: házastárs) vérszerinti, örökbefogadott, mostoha és nevelt kiskorú gyermekének (a továbbiakban együtt: kiskorú gyermek) a munkahellyel azonos településen önálló lakása van, részére lakás csak akkor adható bérbe, ha lakását a szolgálati jogviszonyával összefüggő feladat ellátásához a költségvetési szerv vezetője nem megfelelőnek minősíti.
(3) A lakásra a bérleti szerződést a költségvetési szerv munkáltatói jogkört gyakorló vezetője köti meg, illetve gyakorolja a lakásra fennálló bérlőkiválasztási vagy bérlőkijelölési jogot.
(4) A költségvetési szervvel szolgálati jogviszonyban álló házastársak részére csak egy lakás adható bérbe.
3. § (1) A bérleti szerződés csak a szolgálati jogviszony fennállásáig, illetve ennél rövidebb határozott időtartamra köthető meg.
(2) Nem teljesíthető a lakás bérbeadása iránti kérelme annak, aki
a) a költségvetési szervtől korábban kapott lakásban jogcím nélküli lakáshasználót hagyott vissza, és elhelyezéséről nem gondoskodott;
b) lakásbérleti jogviszonyáról a költségvetési szerv javára – 1994. január 1-jét megelőzően – pénzbeli térítés ellenében lemondott vagy ezt követően a bérleti szerződés közös megegyezéssel történt megszüntetéséért pénzbeli térítést kapott;
c) a munkahellyel azonos településen lévő, magasabb komfortfokozatú vagy nagyobb szobaszámú lakását pénzbeli térítés ellenében alacsonyabb komfortfokozatú vagy kisebb szobaszámú lakásra cserélte, kivéve, ha a lakásigénylést a családtagok számában történt változás indokolja;
d) bérbeadás szempontjából lényeges tény, körülmény elhallgatásával vagy valótlan tény, körülmény állításával a költségvetési szervet megtévesztette.
4. § (1) A bérlő a lakásba házastársa és kiskorú gyermeke kivételével más személyt csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be. A hozzájárulás csak határozott időre, legfeljebb a bérleti jogviszony fennállásának időtartamára adható. A bérleti jogviszony lejártakor a bérlő köteles gondoskodni arról, hogy a befogadott személy a lakásból kijelentkezzen, és azt a megadott határidőre elhagyja.
(2) A bérbeadó nem adhat hozzájárulást a lakás – vagy a lakás egy meghatározott részére – albérletbe vagy más használatába adásához, bérleti jog folytatására irányuló tartási szerződés megkötéséhez, továbbá a lakásra bérlőtársi jogviszony nem létesíthető, annak bérleti joga nem folytatható.
5. § (1) A volt bérlő a bérleti szerződés megszűnése után csak akkor tarthat igényt elhelyezésre, ha a lakásba költözés előtt határozatlan időre bérbeadott lakást bocsátott a költségvetési szerv rendelkezésére. A lakás bérlőjének házastársa a házasság jogerős felbontása után a költségvetési szervvel szemben elhelyezésre, pénzbeli térítésre nem tarthat igényt.
(2) A bérlő halála után özvegye, illetve kiskorú gyermeke – a lakásra fennálló rendelkezési jog megtartása mellett – legfeljebb 2 évig bérelheti a lakást a korábbi bérleti szerződésben foglalt feltételekkel, feltéve, hogy a bérlő halálának időpontjában abban életvitelszerűen lakott.
(3) A bérlő özvegye és gyermeke a (2) bekezdés szerinti időtartam lejártával elhelyezési igény nélkül köteles a lakást elhagyni.
(4) A költségvetési szerv a vele legalább 10 éve szolgálati jogviszonyban álló bérlővel annak nyugdíjba vonulásakor – másfél szobásnál nem nagyobb – lakásra a jogosult haláláig tartó bérleti szerződést köthet.
6. § (1) A lakások bérének mértékét a 2. számú melléklet tartalmazza.
(2) Ha a bérlő a lakást saját költségén a bérbeadóval kötött megállapodás alapján és a költségek megtérítése nélkül úgy alakítja át, vagy korszerűsíti, hogy a lakás alapterülete vagy komfortfokozata megváltozik, a lakbér összege a lakásbérleti jogviszony megszűnéséig e jogcímeken nem módosítható.
7. § A lakást jogcím nélkül használó, a lakbérrel azonos összegű lakáshasználati díjat köteles fizetni a bérbeadónak. A jogcím nélküli használat kezdetétől számított 6 hónap elteltével – ha elhelyezésre a jogcím nélküli lakáshasználó nem tarthat igényt – a lakáshasználati díj a lakbér összegének kétszerese, újabb 3 hónap elteltével háromszorosa.
8. § (1) A lakások bérlői bérleti jogukat – a bérbeadó előzetes hozzájárulásával – egymással elcserélhetik.
(2) A költségvetési szerv kezelésében lévő lakás cseréjéhez a bérbeadó nem adhat hozzájárulást akkor, ha a leendő új bérlő nem áll a költségvetési szervvel szolgálati jogviszonyban.
(3) A bérleti szerződést a szolgálati jogviszony fennálltáig, illetőleg – határozott időtartamra szóló lakásbérleti szerződés esetén a lakáscserével megszerzett másik lakásra is – határozott időtartamra meg kell kötni.
9. § (1) * A lakás a felügyeletet gyakorló egészségügyi miniszter vagy szociális és családügyi miniszter előzetes hozzájárulásával akkor idegeníthető el, ha
a) a lakás a költségvetési szerv lakásgazdálkodási feladatainak ellátására feleslegessé vált, és
b) az épület és a hozzá tartozó földterület tulajdonjogi helyzete az ingatlan-nyilvántartásban rendezett.
(2) Nem idegeníthető el a lakás, ha
a) a költségvetési szerv alapfeladatai ellátására szolgáló ingatlanon álló épület(ek)ben van;
b) műemléképületben van, és a műemléki hatóság az elidegenítéshez nem járult hozzá;
c) az ingatlant vagy az ingatlanban lévő lakást elidegenítési és terhelési tilalom terheli.
(3) A bérbeadó költségére végzett átalakítás, felújítás vagy korszerűsítés esetén a lakás a munkák befejezését követő 5 évig nem idegeníthető el.
(4) * Önkormányzati tulajdonú és a költségvetési szerv bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási jogával terhelt lakás elidegenítéséhez – az (1)–(2) bekezdésekben foglalt rendelkezések figyelembevételével – a felügyeletet gyakorló egészségügyi miniszter vagy szociális és családügyi miniszter előzetes hozzájárulása szükséges.
10. § Az elidegeníthető lakásra a bérlőt vagy hozzájárulásával az egyenesági rokonát, illetve örökbefogadott gyermekét (a továbbiakban: jogosult) elővásárlási jog illeti meg. Ha a jogosult az elidegeníthető lakásra nem él elővásárlási jogával, a lakást a szolgálati jogviszony fennállása alatt, de legfeljebb az ajánlati kötöttség lejártától számított 5 év elteltéig harmadik személynek csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával szabad elidegeníteni.
11. § (1) A lakás vételárát a hasonló adottságú lakások – ingatlanforgalmi szakértői véleménnyel meghatározott – helyi forgalmi értéke alapján különösen
a) az épület településen belüli fekvése,
b) az épületben lévő lakások száma, az épülethez tartozó földterület, a közös használatra szolgáló helyiségek és a közös használatra szolgáló területek nagysága,
c) az épület felszereltsége, műszaki állapota, építése és a felújítása óta eltelt idő,
d) a lakottság ténye, és
e) a lakás alapterülete és komfortfokozata
figyelembevételével kell megállapítani.
(2) Ha a lakást a jogosult vásárolja meg, a vételár a lakás üres, beköltözhető forgalmi értékének az 50%-a. A vételár megállapításakor az üres, beköltözhető lakás forgalmi értékéből le kell vonni a bérlő által a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházásainak értékét.
(3) Üresen, illetőleg harmadik személy részére lakottan elidegeníthető lakást pályázat útján kell értékesíteni. Ebben az esetben a lakást annak a pályázónak kell eladni, aki a helyi forgalmi értékhez viszonyítva a legmagasabb összegű vételi ajánlatot teszi, azonos vételi ajánlat esetén előnyben részesül a költségvetési szervvel közszolgálati jogviszonyban álló pályázó.
12. § (1) Ha a lakást a jogosult vásárolja meg, a szerződés megkötésekor a vételár 10%-át egy összegben köteles megfizetni. A fennmaradó vételárhátralékra – a jogosultat kérelmére – havi egyenlő összegű 25 évi részletfizetési kedvezmény illeti meg.
(2) Az adásvételi szerződés megkötésekor a vételár egy összegben történő megfizetése esetén a jogosultat a vételár teljes összege után 40% árengedmény illeti meg.
(3) A szerződés megkötését követően a vételárhátralék egy összegben történő megfizetése esetén a jogosultat a fennálló tartozásából 20% engedmény illeti meg.
(4) A jogosultat a szerződés megkötésétől számított 6 évig 4%-os kamatfizetési kötelezettség terheli. E határidőt követő időszakra a jogosult a fennmaradó tartozás után évi 8%-os kamatot köteles fizetni.
(5) Az üresen, illetőleg harmadik személy részére lakottan értékesített lakás vevőjét az (1)–(4) bekezdésben meghatározott kedvezmények nem illetik meg.
(6) Ha a jogosult a (2)–(3) bekezdés szerinti árengedményben részesült, és a lakást a tulajdonjog megszerzésétől számított 5 éven belül átruházza, a vételárengedményt köteles egy összegben megfizetni, kivéve, ha a lakását egy más lakás megszerzése érdekében idegeníti el. A lakásra a költségvetési szervnek visszavásárlási joga van.
13. § (1) Ha a lakás elidegenítése részletfizetési kedvezménnyel történik, a vételárhátralék és járulékai erejéig, a költségvetési szerv javára jelzálogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. E jogok fennállása alatt a lakás tulajdonjoga csak a vételárhátralék és járulékai kiegyenlítése után ruházható át. A 12. § (2)–(3) bekezdése esetében a lakásra 5 évig tartó elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni a költségvetési szerv javára.
(2) A vételárhátralék és járulékai kiegyenlítése, valamint a 12. § (2)–(3) bekezdése esetén az 5 év elteltével a költségvetési szerv a jelzálogjogot, az elidegenítési és terhelési tilalmat az ingatlan-nyilvántartásból köteles töröltetni.
14. § (1) A jogosultat a törlesztési határidő elmulasztása esetén – legfeljebb 30 napos teljesítési határidő kitűzésével – kötelezettsége teljesítésére írásban fel kell szólítani. A felszólítás eredménytelensége esetén a részletfizetési kedvezményt meg kell vonni, és a vételárhátralék megfizetése egy összegben esedékessé válik.
(2) A jogosult – késedelme esetén – a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 301. § (2) bekezdésében meghatározott késedelmi kamatot fizeti meg.
15. § (1) A költségvetési szerv az adásvételi szerződés megkötését követő 15. napon belül a lakást a vevő birtokába adja. Az átadásra kerülő berendezések leltárát a birtokbaadásról készült jegyzőkönyv tartalmazza.
(2) Ha a társasház első közgyűlésének időpontja eltér a birtokbaadás időpontjától, a költségvetési szerv kezelési kötelezettsége a társasház első közgyűlését követő hónap első napjával szűnik meg.
(3) A költségvetési szerv a kezelési kötelezettsége megszűnését követő 60 napon belül a (2) bekezdés szerinti időtartamra eső kezelői bevételekkel és kiadásokkal írásban elszámol a társasházközösséggel.
16. § (1) A helyiségek elidegenítésére e rendeletnek a lakások elidegenítésére vonatkozó szabályait a (2)–(3) bekezdésekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A helyiség vételára – a költségvetési szervvel szolgálati jogviszonyban álló bérlő által történő megvétele esetén – a helyiség üres beköltözhető forgalmi értékénél nem lehet magasabb.
(3) Az üres állapotban pályázat útján – a költségvetési szervvel szolgálati viszonyban nem álló személy részére – értékesített helyiség vételára a benyújtott legkedvezőbb ajánlat esetén az üres beköltözhető forgalmi értéket meghaladhatja. A pályázat során azonos vételi ajánlat esetén a költségvetési szervvel közszolgálati jogviszonyban álló pályázót előnyben kell részesíteni.
(4) A költségvetési szervvel szolgálati jogviszonyban álló bérlőt a helyiségre elővásárlási jog illeti meg.
17. § * Az ingatlan értékesítésének ellenértékéből származó bevétel felhasználására a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 8. §-ának (1)–(3) bekezdéseiben foglalt rendelkezések az irányadóak.
18. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit a rendelet hatálybalépését megelőzően beadott kérelmek elintézése során is alkalmazni kell.
Sor- szám | Az intézmény pontos neve | Rövidített neve | Az intézmény pontos címe | |
1. | Országos Tisztifőorvosi Hivatal | 1097 Budapest, Gyáli út 2–6. | ||
2. | Fodor József Országos Közegészségügyi Központ – Országos Környezet-egészségügyi Intézet | OKK | 1097 Budapest, Gyáli út 2–6. | |
3. | Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ | OEK | 1097 Budapest, Gyáli út 2–6. | |
4. * | ||||
5. * | ||||
6. * | ||||
7. * | ||||
8. * | ||||
9. * | ||||
10. * | ||||
11. * | ||||
12. * | ||||
13. * | ||||
14. * | ||||
15. * | ||||
16. * | ||||
17. * | ||||
18. * | ||||
19. * | ||||
20. * | ||||
21. * | ||||
22. * | ||||
23. * | ||||
24. * | ||||
25. | Állami Szanatórium Sopron | 9401 Sopron, Várisi u. 2. | ||
26. | Állami Szívkórház Balatonfüred | 8230 Balatonfüred, Gyógy tér 2. | ||
27. | Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet | EKI | 1037 Budapest, Bécsi út 324/7. | |
28. | Egészségügyi Minisztérium Gazdasági Igazgatósága | 1051 Budapest, Arany János u. 6–8. | ||
29. | Egészségügyi Minisztérium Orvostechnikai Hivatala | 1051 Budapest, Arany János u. 6–8. | ||
30. | Egészségügyi Minisztérium Pénzellátási Szervezete | 1051 Budapest, Arany János u. 6–8. | ||
31. | Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet | ETI | 1085 Budapest, Horánszky u. 15. | |
32. * | ||||
33. | Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet | 1096 Budapest, Haller u. 29. | ||
34. | Mátrai Állami Gyógyintézet | 3233 Mátraháza | ||
35. | Országos Alapellátási Intézet | OALI | 1135 Budapest, Szabolcs u. 33–35. | |
36. | Országos Alkohológiai Intézet | 1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 116. | ||
37. | Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet | 1081 Budapest, Fiumei út 17. | ||
38. | Országos Egészségügyi Információs Intézet és Könyvtár | MEDINFO | 1088 Budapest, Szentkirályi u. 21. | |
39. | Országos Gyógyintézeti Központ | OGYK | 1113 Budapest, Diószegi u. 64. | |
40. | Országos Gyógyszerészeti Intézet | 1051 Budapest, Zrínyi u. 3. | ||
41. | Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet | 1426 Budapest, Amerikai út 57. | ||
42. | Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet | 1529 Budapest, Pihenő út 1. | ||
43. | Országos Mentőszolgálat | 1134 Budapest, Róbert Károly krt. 77. | ||
44. | Országos Onkológiai Intézet | 1122 Budapest, Ráth György u. 7–9. | ||
45. | Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet | OORI | 1528 Budapest, Szanatórium u. 2. | |
46. | Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet | 1281 Budapest, Hűvösvölgyi út 116. | ||
47. | Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet | 1525 Budapest, Frankel Leó u. 25–29. | ||
48. | Országos Röntgen és Sugárfizikai Intézet | 1047 Budapest, Baross u. 105–107. | ||
49. | Országos Sportegészségügyi Intézet | 1525 Budapest, Alkotás u. 48. | ||
50. | Országos Vérellátó Szolgálat | 1113 Budapest, Karolina u. 19–21. | ||
51. | Orvos- és Kórháztechnikai Intézet | ORKI | 1125 Budapest, Diósárok u. 3. | |
52. | Parádfürdői Állami Kórház | 3244 Parádfürdő, Kossuth u. 221. | ||
53. | Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár | 1013 Budapest, Apród u. 1–3. | ||
54. | Svábhegyi Állami Gyermekgyógyintézet | 1121 Budapest, Mártonhegyi u. 6. | ||
55. | Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs Kórház Hévízfürdő | 8380 Hévíz, Dr. Schulhof V. sétány 1. |
Sor- szám | Az intézmény pontos neve | Rövidített neve | Az intézmény pontos címe | |
1. * | Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet | 1134 Budapest, Tüzér u. 33–35. | ||
2. | Értelmi Fogyatékosok Rehabilitációs Intézete | 2120 Dunakeszi, Fóti u. 55. | ||
3. | Reménysugár Habilitációs Intézet | 1223 Budapest, Kápolna u. 3. | ||
4. | Mozgássérültek Állami Intézete | 1022 Budapest, Marcibányi tér 3. | ||
5. | Vakok Állami Intézete | 1146 Budapest, Hermina út 21. | ||
6. | Szociális és Családügyi Minisztérium Aszódi Javítóintézete | 2170 Aszód, Baross tér 2. | ||
7. | Szociális és Családügyi Minisztérium Budapesti Javítóintézete | 1300 Budapest, Szőlő u. 60. | ||
8. | Szociális és Családügyi Minisztérium Debreceni Javítóintézete | 4032 Debrecen, Böszörményi út 173. | ||
9. | Szociális és Családügyi Minisztérium Rákospalotai Javítóintézete | 1151 Budapest, Pozsony u. 36. | ||
10. | Szociális és Családügyi Minisztérium Károlyi István Gyermekközpont | 2153 Fót, Vörösmarty tér 2. | ||
11. | Szociális és Családügyi Minisztérium Esztergomi Gyermekotthona | 2501 Esztergom, Budai Nagy A. u. 40. | ||
12. | Szociális és Családügyi Minisztérium Kalocsai Gyermekotthona | 6301 Kalocsa, Szent István u. 16–22. | ||
13. | Szociális és Családügyi Minisztérium Zalaegerszegi Gyermekotthona | 8901 Zalaegerszeg, Posta u. 144. | ||
14. * |
1. * A havi lakbér mértéke azonos az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat rendeletében az azonos komfortfokozatú önkormányzati bérlakások bérleti díjaként meghatározott összeg 75%-ával. Amennyiben az ingatlan fekvése szerinti önkormányzat nem rendelkezik bérlakással, ez esetben a legközelebbi bérlakással rendelkező települési önkormányzat rendeletében foglaltak az irányadóak.
2. A bérbeadó a havi lakbér mértékét – a lakások településen belüli fekvésében és műszaki állapotában lévő eltérések kiegyenlítésére – 25%-kal növelheti vagy csökkentheti.
3. A lakbér mértékét növelő tényezők:
a) zöldövezet;
b) a lakás olyan 1–4 lakásos lakóépületben van, melyhez legalább 150 m2 nagyságú udvar vagy kert tartozik.
4. A lakbér mértékét csökkentő tényezők:
a) az ipari terület vagy az ipari üzem kedvezőtlen környezetének lehatárolható része;
b) kijelölt zajártalmas terület;
c) a lakás alagsorban van (a lakószoba padlószintje legalább 15 cm-rel a terepszint alatt);
d) a lakás három- vagy többszintes lakóépület földszintjén vagy első emeletén van, és lakószobáinak ablaka az épület zárt udvarára néz;
e) a lakás országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától mért 50 m vagy autópálya bevezető szakaszának szélétől mért 15 m távolságon belül fekvő épületben van, és legalább egy lakószobájának ablaka a vasútvonalra, illetve az autópályára néz;
f) a lakás felvonó nélküli épület IV. vagy ennél magasabb emeletén van.
5. Több növelő, illetve csökkentő tényező figyelembevétele esetén sem haladhatja meg az emelés, illetve a csökkentés együttes összege a 25%-ot.