(A jóváhagyásról szóló jegyzékváltás 1995. év november 24. napján megtörtént).
1. § A Kormány a Magyar Köztársaság Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya között, Budapesten, 1995. május 26-án aláírt nemzetközi közúti személyszállításról és árufuvarozásról szóló Egyezményt e rendelettel kihirdeti.
2. § Az Egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:
A Magyar Köztársaság Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya - azon óhajtól vezérelve, hogy a nemzetközi közúti személyszállítást és árufuvarozást szabályozzák és elősegítsék - a következőkben állapodtak meg:
Jelen Egyezmény a mindenkori belső jogrendszer alapján szabályozza a Magyar Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság közötti, valamint az ezen országok területén keresztüli tranzitforgalomban, a Szerződő országok felségterületén ilyen szállítások végzésére jogosult vállalkozók által történő nemzetközi személyszállítást és árufuvarozást. A nemzetközi szállítások a mindenkori Szerződő Fél által meghatározott határátkelőhelyeken keresztül történnek.
(1) Jelen Egyezmény értelmében személyszállításnak minősül az autóbusszal díj ellenében vagy saját számlára és személygépkocsival (pl. taxik, vagy bérautók esetén) díj ellenében történő, személyek és hozzájuk tartozó poggyászok szállítása. Ez vonatkozik ezen szállítási szolgáltatásokkal kapcsolatos üresjáratokra is.
(2) Autóbusznak azon gépjármű minősül, amely felépítése és felszereltsége alapján több mint kilenc személy (beleértve a vezetőt) szállítására alkalmas, és arra van rendszeresítve. Személygépkocsinak azon gépkocsi minősül, amely felépítése és felszereltsége alapján (a vezetővel együtt) legfeljebb kilenc személy szállítására alkalmas, és arra van rendszeresítve. *
(1) A menetrend szerinti forgalom személyek rendszeres szállítása, egy adott viszonylatban előre meghatározott és közzétett menetrend, díjszabás és utazási feltételek mellett, amikor az utasok előre meghatározott megállókban szállhatnak fel és le. Ez vonatkozik olyan forgalomra is, amely lényegében menetrend szerinti forgalomként kerül lebonyolításra.
(2) Jelen Egyezmény értelmében menetrend szerinti forgalomnak minősül minden olyan szállítás, amely az (1) bekezdésben foglalt ismérvekkel rendelkezik - függetlenül attól, hogy ki határozza meg a járatok indítását -, így személyek bizonyos csoportjainak rendszeres szállítása is, más utasok kizárásával. Az ilyen szállításokat - mindenekelőtt a munkavállalók szállítását lakásuk és munkahelyük között - „különleges menetrend szerinti forgalomnak” kell tekinteni.
(3) A loco- vagy tranzitforgalomban történő menetrend szerinti járatok indításához mindkét Szerződő Fél illetékes hatóságainak engedélye szükséges. Az engedély kiadása közös egyetértésben a mindenkori Szerződő Fél érvényben lévő jogszabályai alapján történik. Az engedély legfeljebb öt év időtartamra adható ki.
(4) A járat útvonalának, megállóhelyeinek, menetrendjének, a szállítás díjszabásának vagy utazási feltételeinek megváltoztatásához mindkét Szerződő Fél illetékes hatóságainak előzetes hozzájárulása szükséges. Ugyanez vonatkozik az üzemeltetés megszüntetésére is.
(5) Menetrend szerinti járatok indítására vonatkozó, valamint a (4) bekezdés szerinti kérelmek azon Szerződő Fél illetékes hatóságánál nyújtandók be, amelynek területén a vállalkozó székhelye van. A kérelmeket ezen Szerződő Fél közlekedési minisztériuma állásfoglalásával együtt közvetlenül a másik Szerződő Fél közlekedési minisztériumának kell megküldeni.
(6) Az (5) bekezdés szerinti kérelmeknek különösképpen az alábbi adatokat kell tartalmazniuk:
1. A kérelmező vállalkozó családi és utónevét, illetve a vállalkozó cégnevét, valamint teljes címét.
2. A forgalom fajtáját.
3. A kérelmezett engedély időtartamát.
4. Az üzemeltetés időtartamát és a járatok gyakoriságát (pl. naponta, hetente).
5. A menetrendet.
6. A pontos útvonalat, megállóhelyeket (az utasok fel- és leszállása céljából vagy egyéb célú megállóhelyek, határátkelőhelyek).
7. Az útvonal hosszát kilométerben: odaútban-visszaútban.
8. Az egy nap alatt megtett út hosszát.
9. A gépkocsivezetők vezetési és pihenőidejét.
10. Az üzemeltetendő autóbuszok ülőhelyeinek számát.
11. A személyszállítási díjakat (díjtáblázatokat) és az utazási feltételeket.
(1) Ingajárat az a szállítási szolgáltatás, amely esetében utasok előre kialakított csoportjait többszöri oda- és visszaúton, mindig azonos kiinduló területről mindig azonos célterületre szállítják. Ezeket a csoportokat, amelyek olyan utasokból állnak, akik az odautat megtették, egy későbbi járattal visszaviszik az indulási helyre. Kiinduló területen és célterületen az utazás megkezdésének helyét és az úticél helyét, valamint az 50 km-es körzetben fekvő helységeket kell érteni. A végzett szállításon kívül a célhelységben és az utazás során az utasok csoportjának az elszállásolása ellátással vagy anélkül a szolgáltatásba beletartozik. Az ingajáratok során az első visszaút és az utolsó odaút üresjárat kell hogy legyen. *
(2) Egy szállítási szolgáltatásnak az ingaforgalomhoz való sorolását nem érinti az a körülmény, hogy az illető Szerződő Fél vagy Szerződő Felek illetékes hatóságainak egyetértésével egyes utasok az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a visszautat egy másik csoporttal teszik meg.
(3) Az ingaforgalomhoz a másik Szerződő Fél illetékes hatóságának engedélye szükséges. Az engedély megadása iránti kérelmet azon Szerződő Fél illetékes hatóságánál kell benyújtani, ahol a vállalkozót bejegyezték. A kérelmeket ezen Szerződő Fél közlekedési minisztériuma, arra vonatkozó állásfoglalásával együtt, a másik Szerződő Fél közlekedési minisztériumának közvetlenül megküldi. A kérelmet legalább 60 nappal a járat beindítása előtt kell benyújtani. A Szerződő Felek, különös tekintettel a tranzit ingaforgalomra, a 19. Cikk szerinti Vegyesbizottság keretein belül más eljárásában állapodhatnak meg.
(4) A (3) bekezdés szerinti ingaforgalmi engedélykérelmeknek a 3. Cikk (6) bekezdésében foglalt adatokon túl tartalmazniuk kell az utazási adatokat, a járatok számát, azon helyek, szállodák vagy egyéb intézmények adatait, ahol az utasokat ott-tartózkodásuk alatt elhelyezik, valamint az ott-tartózkodás időtartamát is.
(5) Az ingajáratok engedélyezési eljárásának alapelveit, az engedélynyomtatványokat, valamint az illetékes hatóságok kijelölését szükség esetén a 19. Cikk szerint létrehozott Vegyesbizottság fogja kidolgozni.
(6) Ingaforgalomnál az (1) bekezdés értelmében a vállalkozóknak egy utaslistát kell vezetniük, amelyet a másik Szerződő Fél területére való belépéskor annak határőrsége vagy vámhatósága lepecsétel. *
(1) Alkalmi forgalom az a forgalom, amely sem a 3. Cikk szerinti menetrend szerinti forgalomnak, sem a 4. Cikk szerinti ingaforgalomnak nem minősül.
(2) A loco- vagy tranzitforgalomban nincs szükség engedélyre az alkalmi forgalomhoz, ha
a) olyan járatokról van szó, melyeket a teljes útvonal során ugyanazon utascsoportot szállító gépjárművel végeznek, mely őket az indulási helyre visszaszállítja (körutazások zárt ajtókkal), vagy
b) olyan járatokról van szó, melyben az odaúton utasokat vesznek fel és a visszaút üresjárat (üres visszajáratok), vagy
c) olyan üresjáratokról van szó, melyben egy utascsoportot, ugyanaz a vállalat, amely a b) pont szerinti járaton odaszállított, ismét felvesz és visszaszállítja az indulási helyre.
(3) Alkalmi járatok esetén útközben utasok nem szállhatnak fel és le, hacsak az érintett Szerződő Fél illetékes hatósága ezt nem engedélyezi.
(4) Alkalmi járatok indításához, amelyek nem felelnek meg a (2) bekezdés előírásainak, minden esetben a mindenkori másik Szerződő Fél illetékes hatóságának engedélye szükséges. Az engedély iránti kérelmet közvetlenül a másik Szerződő Fél illetékes hatóságához kell intézni. A kérelmet legalább négy héttel a forgalom beindítása előtt kell benyújtani. *
(5) A (4) bekezdés szerinti kérelmeknek különösképpen a következő adatokat kell tartalmazniuk:
1. A vállalkozó családi és utónevét vagy a cég nevét és teljes címét, adott esetben az utazás szervezőjének nevét és címét, amely a szállításra vonatkozó megrendelést adta.
2. Az utazás célját (leírását).
3. Annak az államnak a megnevezését, amelyben az utazási csoportot kialakítják.
4. Az utazás indulási és célállomását, valamint az utasok származási országát.
5. Az útvonalat a határátkelőhelyekkel.
6. Az oda- és visszaút adatait, annak közlésével, hogy az oda- és visszaút utasokkal vagy üresjáratként történik.
7. A gépkocsivezetők vezetési és pihenőidejét.
8. Az igénybe veendő autóbuszok forgalmi rendszámát és az ülőhelyek számát.
(6) Az engedélymentes alkalmi forgalom ellenőrző okmányaira vonatkozóan a 19. Cikk szerinti Vegyesbizottság fog megállapodni.
A 3. Cikk (3) bekezdése, a 4. Cikk (3) bekezdése, valamint az 5. Cikk (3) és (4) bekezdése szerint kiadott engedélyeket csak azon vállalkozók használhatják, amelyek részére azt kiadták. Az engedélyek nem ruházhatók át más vállalkozóra és nem használhatók alkalmi forgalom esetén más gépjárműre, mint amelyre azokat kiadták. Az engedély nem jogosít a másik Szerződő Fél országának területén lévő helységek közötti személyszállításra (kabotázs-tilalom). A menetrend szerinti forgalom keretében az a szállítási vállalkozó, akinek a nevére az engedélyt kiállították - amennyiben szükségessé válik - a Szerződő Felek illetékes hatóságainak egyetértésével, szerződéses vállalkozókat állíthat be a két ország valamelyikéből.
A 10. Cikk rendelkezéseinek figyelembevétele mellett árufuvarozást és üresjárati forgalmat lebonyolító vállalkozóknak azon ország területe, ahol a tehergépjárművet bejegyezték, és a másik Szerződő Fél országának területe közötti (bilaterális forgalomban), valamint az egyik Szerződő Fél területén áthaladó tranzit- és üresjárati forgalomban ezen Szerződő Fél illetékes hatóságának engedélyére van szüksége.
(1) Az engedélyt a vállalkozó egy meghatározott gépjárművére adják ki. Az engedély egyidejűleg érvényes az engedélyezett gépjármű által vontatott pótkocsira vagy félpótkocsira is, függetlenül attól, hogy azok mely országban vannak bejegyezve.
(2) Az engedélyeket csak olyan vállalkozóknak adják ki, akik a járművet bejegyző fél törvényei és egyéb előírásai szerint járműveikkel nemzetközi közúti árufuvarozást végezhetnek.
(3) Az engedélyt csak azon vállalkozó használhatja, akinek azt kiállították. Az engedélyt a vállalkozó nem adhatja át más vállalkozónak.
(1) Az engedély közúti árufuvarozásra és üresjáratra jogosít
a) a járművet bejegyző Szerződő Fél területe és a másik Szerződő Fél területe között vagy viszont (loco-forgalom);
b) az egyik Szerződő Félnél bejegyzett gépjárművel a másik Szerződő Fél területén keresztül egy harmadik országba vagy viszont (tranzitforgalom);
c) a másik Szerződő Fél területei és egy harmadik ország között (3. országos forgalom), ha ennek során áthalad azon ország területén, ahol a gépjárművet bejegyezték, és a közlekedésben szokásosan használt útvonalakat veszi igénybe. Ez alól kivételeket a 19. Cikk szerinti Vegyesbizottság állapíthat meg.
(2) Egy engedély tetszőleges számú áthaladásra érvényes az engedélyen feltüntetett időtartam alatt (tartós engedély), vagy egy oda- és visszaútra, az engedélyen feltüntetett időtartam alatt (járati engedély).
(3) Feltéve, hogy eltérő tartalmú megállapodások nem születnek, az egyik Szerződő Fél vállalkozói nem végezhetnek teherfuvarozást a másik Szerződő Fél területén lévő két helység között (kabotázs-tilalom).
(4) Jelen Egyezmény alapján lebonyolított teherforgalomhoz fuvarlevelek szükségesek, amelyeknek meg kell felelniük a nemzetközi forgalomban szokásos mintáknak (CMR).
(1) Engedélymentesen végezhetők a következő fuvarozások:
1. kizárólag reklám vagy oktatás céljait szolgáló áruk és anyagok (pl. vásári és kiállítási áruk fuvarozása),
2. színházi, zenei, film-, sport- és cirkuszi rendezvények, bemutatók vagy rádió, film- vagy televíziós felvételek célját szolgáló berendezések és tartozékaiknak fuvarozása,
3. sérült járművek (visszafuvarozása),
4. elhunytak földi maradványait tartalmazó koporsók vagy urnák fuvarozása,
5. olyan gépjárművekkel végzett fuvarozás, amelyek megengedett össztömege - az utánfutót is beleértve - legfeljebb 6 tonna, vagy amelyek hasznos terhelése - beleértve az utánfutó hasznos terhelését - a 3,5 tonnát nem haladja meg,
6. gyógyszerek, orvosi eszközök, felszerelések, valamint más, sürgős esetekben (különösen természeti katasztrófáknál) segítségnyújtást szolgáló javak (segélyszállítmányok) fuvarozása,
7. élő állatok fuvarozása,
8. költözési javak (ingóságok) fuvarozása,
9. postai küldemények fuvarozása,
10. művészeti tárgyak és alkotások fuvarozása,
11. rendeltetésszerűen utasokat szállító gépjárművek pótkocsijában lévő poggyász fuvarozása,
12. saját számlás árufuvarozás.
Engedélymentesen végezhetők a fenti fuvarozásokkal kapcsolatos üresjáratok, valamint tehergépjárművek (buszok, tehergépjárművek vontatmánnyal vagy anélkül) önjáró közlekedése.
(2) A közút/vasút kombinált közlekedés keretében történő fuvarozás és ezzel kapcsolatos üresjárat engedélymentes, ha az a másik Szerződő Fél közútjain csupán a be- vagy kirakodóhely és a legközelebbi megfelelő pályaudvar, terminál között történik (ráhajtás és elhajtás) és a gépjármű,
- vagy a rá- vagy pedig az elhajtásnál átlépi a határt, vagy
- szállítása vasúton történik és csak egy rá- és elhajtást végez.
(3) A 19. Cikk szerinti Vegyesbizottság további fuvarozásokat is kiemelhet az engedélykötelezettség alól.
(1) A Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy azon gépjárművek, amelyek a mindenkori másik Szerződő Fél területén árufuvarozás lebonyolítására engedélyt kapnak, a tömeg és a méretek engedélyezett felső határa tekintetében nem esnek kedvezőtlenebb szabályozók hatálya alá, mint az illető országban engedélyezett egyéb gépjárművek.
(2) Amennyiben a gépjármű vagy rakományának tömege és méretei a mindenkori másik Szerződő Fél országában engedélyezett felső határértéket túllépik, vagy a veszélyes áruféleségek fuvarozása esetén, ezen Szerződő Fél illetékes hatósága által kibocsátott nemzeti jogszabálytól függő külön engedély beszerzése szükséges. Ennek során a hatóság közlekedési korlátozásokat vezethet be, vagy meghatározott közlekedési útvonal igénybevételét írhatja elő.
(1) A Németországi Szövetségi Köztársaság vállalkozói részére szükséges engedélyeket a Magyar Köztársaság Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériuma bocsátja ki, és a Németországi Szövetségi Köztársaság Szövetségi Közlekedési Minisztériuma vagy az általa megbízott hatóság továbbítja azokat.
(2) A Magyar Köztársaság vállalkozói részére szükséges engedélyeket a Németországi Szövetségi Köztársaság Szövetségi Közlekedési Minisztériuma bocsátja ki, és a Magyar Köztársaság Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériuma vagy az általa megbízott hatóság továbbítja azokat.
(1) A 19. Cikk szerinti Vegyesbizottság, a külkereskedelem és a tranzitforgalom szükségleteinek figyelembevétele mellett, mindkét Szerződő Fél részére meghatározza az évente rendelkezésre bocsátható engedélyek számát.
(2) Szükség esetén az engedélyek előre meghatározott számát a 19. Cikk rendelkezéseinek figyelembevétele mellett módosítani lehet.
(3) Az engedélyek tartalmát és formáját a 19. Cikk szerinti Vegyesbizottság határozza meg.
A jelen Egyezmény szerint szükséges engedélyeket, ellenőrzési okmányokat vagy egyéb szállítási okmányokat a jelen Egyezményben szabályozott járatoknál, vagy fuvarozáskor a gépjárművön kell tartani, és az illetékes ellenőrző hatóságoknak, azok felszólítására be kell mutatni, és megvizsgálásra át kell adni. Az okmányokat az utazás megkezdése előtt teljesen ki kell tölteni.
A jelen Egyezmény alapján folytatott szállítások és üresjáratok során mindkét Szerződő Fél számára megszűnik minden kezelési díj és belépési illeték, valamint az engedélykötelezettség a következőkben felsoroltak másik Szerződő Fél területére történő bevitelekor:
a) a mindenkori gépjárműtípus erre a célra rendeltetésszerűen alkalmazott, műszakilag és felépítéséből adódóan üzemanyag-ellátó berendezéssel összekötött főtartályaiban, valamint hűtőberendezésekkel vagy egyéb berendezésekkel felszerelt tehergépjárművek vagy speciális konténerek üzemanyag-tartályaiban szállított üzemanyag. A mennyiségi korlátozásokra az adott Szerződő Fél nemzeti jogszabályai az irányadóak;
b) kenőanyagok, amelyek a gépjármű rendszerében találhatók és megfelelnek a normál üzemeltetési szükségletnek a szállítás során;
c) a nemzetközi szállítást végző gépjármű helyreállításához szükséges pótalkatrészek és szerszámok; a fel nem használt pótalkatrészeket, továbbá a kicserélt régi alkatrészeket vissza kell szállítani, meg kell semmisíteni, vagy azokat a mindenkori Szerződő Fél területén érvényes rendelkezések szerint kell kezelni.
(1) Mindkét Szerződő Fél vállalkozói kötelesek a másik állam területén érvényes, a közúti közlekedéssel, a közúti fuvarozással és a gépjárművekkel kapcsolatos jogszabályokat, valamint a mindenkori hatályos vámelőírásokat megtartani.
(2) A másik Szerződő Fél országa területén hatályos jognak vagy jelen Egyezmény előírásainak a vállalkozó vagy személyzete által súlyos vagy ismételt megsértése esetén annak az államnak illetékes hatóságai, amelynek hivatalos forgalmi engedélyével a gépjárművet ellátták, azon Szerződő Fél illetékes hatóságának felkérésére, amelyben a jogsértést elkövették, az alábbi intézkedések egyikét foganatosíthatják:
a) a felelős vállalkozó felszólítása, hogy az érvényes előírásokat tartsa be (figyelmeztetés);
b) átmeneti időre kizárás a forgalomból;
c) a jogsértésért felelős vállalkozó részére az engedélyek kiadásának megtagadása, vagy egy már kiadott engedély visszavonása arra az időszakra, amelyre a másik Szerződő Fél illetékes hatósága a vállalkozót kizárta a forgalomból.
(3) A Szerződő Felek közlekedési minisztériumai tájékoztatják egymást, a 17. Cikk előírásait is figyelembe véve, a foganatosított intézkedésekről.
A rendelkezésre bocsátott személyi adatok védelme érdekében mindkét Szerződő Félre érvényes jogszabályi előírások figyelembevétele mellett az alábbiakban felsorolt rendelkezések érvényesek:
(1) Az adatok felhasználása kizárólag a közölt célra és az adatokat közlő hatóság által előírt feltételek mellett történhet.
(2) Az átadott adatok felhasználásáról és az ily módon elért eredményekről az adatokat közlő hatóságot, annak ilyen irányú kérelme esetén, tájékoztatni kell.
(3) Személyekre vonatkozó adatokat kizárólag rendőri, közlekedésrendészeti vagy határőr hatóságok részére szabad átadni. Az adatok más hatóságokhoz történő továbbításához az adatokat átadó hatóság előzetes hozzájárulása szükséges.
(4) Az információt átadó hatóság köteles ügyelni az átadott adatok helyességére, valamint arra, hogy az átadás szükséges legyen, és hogy az adatok közlését az ésszerűség indokolja. Ennek során meg kell tartani a mindenkori nemzeti jogrend szerinti átadási tilalmakat. Amennyiben kiderül, hogy helytelen adatok vagy olyan adatok kerültek átadásra, amelyeket nem lett volna szabad átadni, erről a körülményről a másik felet haladéktalanul értesíteni kell. Ez a Szerződő Fél köteles az adatok helyesbítéséről vagy megsemmisítéséről gondoskodni.
(5) Az érintett személynek kérésre felvilágosítást kell adni a személyére vonatkozó adatokról, valamint az előirányzott felhasználási célról. Abban az esetben, ha alapos mérlegelés után megállapítható, hogy közérdekből fontosabb a tájékoztatás megtagadása, mint az érintett személy érdeke az információ megadásában, akkor tájékoztatási kötelezettség nem áll fenn. Egyebekben az érintett joga a rá vonatkozó adatok tájékoztatásáról azon Szerződő Fél nemzeti jogához igazodik, amely területén a tájékoztatást kérték.
(6) Az információt nyújtó hatóság az átadáskor utal arra a körülményre, hogy a hatályos joga értelmében milyen törlési határidőket kell betartani. Függetlenül ezektől a határidőktől az átadott személyre vonatkozó adatokat az átadás indokának megszűnése után törölni kell.
(7) A Szerződő Felek hatóságai kötelesek aktaszerűen a személyre vonatkozó adatok közlését és átvételét hivatalosan rögzíteni.
(8) A Szerződő Felek hatóságai hatékonyan védik az átadott személyi adatokat, és megakadályozzák, hogy azokhoz illetéktelenül hozzájussanak, azokat megváltoztassák vagy közzétegyék.
A Szerződő Felek egyetértenek abban, hogy támogatják az alacsony zajszintű és károsanyag-kibocsátású, valamint valamennyi közlekedéstechnikai biztonsági előírásnak eleget tevő modern gépjárművek az 1. Cikkben meghatározott fuvarozásokba történő bevonását. A részletes rendelkezéseket a 19. Cikk szerinti Vegyesbizottság határozza meg.
Mindkét Szerződő Fél közlekedési minisztériumainak képviselői Vegyesbizottságot alakítanak. A Vegyesbizottság bármelyik Szerződő Fél kérésére összehívható, annak érdekében, hogy biztosítsa jelen Egyezmény szabályszerű végrehajtását. Szükség esetén a Vegyesbizottság egyéb illetékes szervek bevonásával javaslatokat dolgoz ki jelen Egyezmény közlekedésfejlődéshez, valamint a megváltozott jogszabályi előírásokhoz való megfelelő hozzáigazításának céljából.
A Szerződő Felek közlekedési minisztériumai kölcsönösen tájékoztatják egymást a jelen Egyezmény 3., 4., 5., 6., 11., 12. és 16. Cikkei tekintetében illetékes hatóságokról.
Jelen Egyezmény nem befolyásolja a Szerződő Felek más nemzetközi megállapodásokból származó jogait és kötelességeit, így a Németországi Szövetségi Köztársaságnak az európai unióbeli tagságából származó kötelezettségeit.
(1) Az Egyezmény attól a naptól számított egy hónap múlva lép hatályba, amelyen a Szerződő Felek kölcsönösen, jegyzékváltás útján értesítették egymást, hogy az Egyezmény hatálybalépéséhez szükséges belső jogi előírásokat teljesítették.
(2) Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Magyar Köztársaság Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya között, 1989. december 18-án aláírt, a nemzetközi közúti árufuvarozást szabályozó megállapodás, valamint annak 1990. december 19-én aláírt végrehajtási jegyzőkönyve. Ugyanezen nap hatályát veszítik az 1991. április 1-jén megállapított eljárási alapelvek a Magyar Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság közötti, díj ellenében történő nemzetközi közúti személyszállítás engedélyezéséről és lebonyolításáról. *
(3) Jelen Egyezmény mindaddig hatályban marad, amíg azt a Szerződő Felek egyike írásban fel nem mondja. Felmondás esetén az Egyezmény a felmondásnak a másik Szerződő Félhez való beérkezését követő 6 hónap eltelte után hatályát veszti.
Készült Budapesten, 1995. év május hó 26. napján, két eredeti példányban, magyar és német nyelven. Mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles.
(Aláírások)”
3. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1995. december 24-től kell alkalmazni.
(2) A rendelet végrehajtásáról a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter gondoskodik.
