A jogszabály mai napon ( 2018.10.21. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban

 

1996. évi XCIV. törvény

a Magyar Köztársaság és Kanada között a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Budapesten, az 1995. év december hónapjának 7. napján aláírt szerződés kihirdetéséről * 

(A szerződés hatálybalépéséhez szükséges törvényes követelmények teljesítéséről a jegyzékváltás 1996. július 3-án megtörtént.)

1. § Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság és Kanada között a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Budapesten, az 1995. év december hónapjának 7. napján aláírt szerződést e törvénnyel kihirdeti.

2. § A szerződés hiteles magyar nyelvű szövege a következő:

„Szerződés
a Magyar Köztársaság és Kanada között a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről

A Magyar Köztársaság és Kanada,

attól az óhajtól vezérelve, hogy együttműködés és kölcsönös jogsegély révén javítsák a két ország hatékonyságát a bűncselekmények felderítésében, üldözésében és elnyomásában,

megállapodtak az alábbiakban:

I. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Cikk

Kölcsönös jogsegélynyújtási kötelezettség

1. A Szerződő Felek büntetőügyekben a jelen Szerződésnek megfelelően a lehető legszélesebb körben kölcsönösen jogsegélyt nyújtanak egymásnak.

2. Az 1. pont alkalmazása szempontjából kölcsönös jogsegélynek minősül bármely olyan jogsegély, amelyet a Megkeresett Állam a Megkereső Államban büntetőügyben folyó nyomozással vagy bírósági eljárással kapcsolatosan nyújt, tekintet nélkül arra, hogy a jogsegélyt bíróság vagy más hatóság kéri, vagy nyújtja.

3. Az 1. pont alkalmazása szempontjából büntetőügyön Kanadát illetően parlamenti törvény vagy tartományi törvényhozás által alkotott bűncselekménnyel kapcsolatos nyomozást vagy bírósági eljárást, Magyarországot illetően pedig parlamenti törvényekkel alkotott, bűncselekménnyel kapcsolatos nyomozást vagy bírósági eljárást kell érteni.

4. A jogsegély magába foglalja:

a) személyek és dolgok feltalálási helyének megállapítását, beleértve azonosságuk megállapítását;

b) okiratok kézbesítését, ideértve a személyes megjelenésre szóló felhívást tartalmazó okiratokat is;

c) adatok, okiratok és egyéb dokumentumok megküldését, ideértve bűnügyi nyilvántartási kivonatokat, bírósági iratokat, valamint központi és helyi közigazgatási iratokat;

d) dolgok megküldését, beleértve tárgyi bizonyítékok ideiglenes rendelkezésre bocsátását;

e) személyek tanúkénti kihallgatását és nyilatkozataik beszerzéseit;

f) a házkutatást, motozást és lefoglalást;

g) közreműködést abban, hogy fogvalevő és egyéb személyek tanúkénti vallomástétel vagy a nyomozás elősegítése céljából rendelkezésre álljanak;

h) intézkedéseket a bűncselekményből származó vagyoni előny felkutatása, az azzal való rendelkezés megakadályozása és elkobzása érdekében; és

i) az egyéb olyan jogsegélyt, amely összhangban áll a jelen Szerződés céljaival.

2. Cikk

A jogsegély iránti kérelmek teljesítése

1. A jogsegély iránti kérelmeket haladéktalanul, a Megkeresett Állam törvényeinek megfelelően kell teljesíteni. Amennyiben e törvények nem tiltják, a kérelmeket a Megkereső Állam által kért módon kell teljesíteni.

2. A Megkeresett Állam kérelemre köteles tájékoztatni a Megkereső Államot a jogsegély iránti kérelem teljesítésének idejéről és helyéről.

3. A Megkeresett Állam az esetleg banktitok tárgyát képező banki okiratokat, dokumentumokat és adatokat ugyanolyan körben és ugyanolyan feltételekkel köteles rendelkezésre bocsátani, mint ahogyan azok saját jogalkalmazó és igazságügyi hatóságai részére tehetők hozzáférhetővé.

3. Cikk

A jogsegély megtagadása vagy elhalasztása

1. A jogsegély megtagadható, ha a Megkeresett Állam megítélése szerint a kérelem teljesítése sértené szuverenitását, biztonságát, közrendjét, vagy lényeges közérdekbe ütközne, vagy bármely személy biztonságát veszélyeztetné.

2. A jogsegély megtagadható, ha a bűncselekményt a Megkeresett Állam kizárólag katonai bűncselekménynek tekinti.

3. A jogsegély teljesítését a Megkeresett Állam elhalaszthatja, ha a kérelem teljesítése a Megkeresett Államban folyamatban levő nyomozást vagy ügyészi eljárást akadályozná.

4. A Megkeresett Állam a jogsegélykérelem teljesítésének teljes vagy részleges megtagadásáról vagy elhalasztásáról szóló határozatát köteles haladéktalanul közölni a Megkereső Állammal, és azt köteles megindokolni.

5. A jogsegély megtagadása vagy elhalasztása előtt a Megkeresett Állam köteles mérlegelni annak lehetőségét, hogy a jogsegély az általa szükségesnek ítélt feltételekhez kötötten teljesíthető-e. Ha a Megkereső Állam elfogadja, hogy jogsegély iránti kérelmét ilyen feltételekhez kötötten teljesítsék, e feltételeknek eleget kell tenni.

II. RÉSZ

KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

4. Cikk

Személyek és tárgyak feltalálási helyének vagy személyazonosságának megállapítása

A Megkeresett Állam illetékes hatóságai kötelesek minden tőlük telhetőt megtenni a jogsegély iránti kérelemben megjelölt személyek feltalálási helyének és személyazonosságának megállapítása érdekében.

5. Cikk

Okiratok kézbesítése

1. A Megkeresett Állam bármely kézbesítés végett számára megküldött okiratot kézbesíteni köteles.

2. A Megkereső Állam a választ igénylő vagy a Megkereső Államban személyes megjelenést célzó okirat kézbesítése iránti kérelmet köteles a válaszra vagy a megjelenésre kitűzött időpontot megelőzően kellő időben megküldeni.

3. A Megkeresett Állam a kézbesítés megtörténtének bizonyítékait köteles a Megkereső Állam által kért módon visszaküldeni.

6. Cikk

Okiratok és tárgyak megküldése

1. Ha a jogsegély iránti kérelem ügyiratok és okiratok megküldésére vonatkozik, a Megkeresett Állam megküldheti azok hiteles másolatát, kivéve, ha a Megkereső Állam kifejezetten az eredeti példányok megküldését kéri.

2. A Megkereső Állam számára megküldött eredeti ügyiratokat vagy okiratokat, illetve tárgyakat a lehető legrövidebb időn belül vissza kell küldeni a Megkeresett Államnak, amennyiben ez utóbbi azt kéri.

3. Amennyiben a Megkeresett Állam törvénye nem tiltja, az ügyiratokat, okiratokat vagy tárgyakat olyan formában vagy olyan tanúsítvány kíséretében kell megküldeni, amilyet a Megkereső Állam adott esetben kér annak érdekében, hogy azok a Megkereső Állam törvénye szerint bizonyítékként elfogadhatók legyenek.

7. Cikk

Az eljárással érintett személyek jelenléte a Megkeresett Államban

1. A Megkeresett Államban tanúkénti vallomástételre és okiratok, dokumentumok és egyéb tárgyi bizonyítékok bemutatására kért személyt szükség esetén a Megkeresett Állam törvényi előírásainak megfelelően idézéssel vagy végzéssel kell rászorítani a megjelenésre és vallomástételre, valamint az ilyen okiratok, dokumentumok vagy egyéb tárgyi bizonyítékok bemutatására.

2. Amennyiben a Megkeresett Állam törvénye nem tiltja, a Megkereső Állam bírái és tisztségviselői, továbbá a nyomozásban vagy bírósági eljárásban érdekelt más személyek számára engedélyezni kell, hogy a Megkeresett Államban jelen legyenek a jogsegélykérelem teljesítésénél, és részt vegyenek az eljárásban.

3. Az eljárásban részvétel joga magába foglalja bármely jelenlevő személy jogát kérdések feltevésére. A jogsegélykérelem teljesítésénél jelenlevő személyek számára engedélyezni kell, hogy szó szerinti jegyzőkönyvet készítsenek az eljárásról. Az ilyen szó szerinti jegyzőkönyv elkészítéséhez a technikai eszközök használatát engedélyezni kell.

8. Cikk

Felhívás a Megkereső Államban történő megjelenésre

1. A Megkereső Állam kérheti, hogy valamely személy megjelenéséről gondoskodjanak tanúkénti vallomástétel vagy a nyomozás előmozdítása céljából.

2. A Megkeresett Állam az ilyen személyt köteles felhívni a nyomozás elősegítésére vagy az eljárásban tanúkénti megjelenésre, és törekednie kell beleegyezése elnyerésére. A fizetendő térítésekről és díjakról az ilyen személyt tájékoztatni kell.

3. A Megkeresett Állam köteles haladéktalanul tájékoztatni a Megkereső Államot az érintett személynek a felhívásra adott válaszáról.

9. Cikk

Házkutatás, motozás és lefoglalás

1. A Megkeresett Állam köteles teljesíteni a házkutatásra, motozásra, lefoglalásra és valamely dolog - egyebek között okirat, dokumentum vagy tárgyi bizonyíték - átadására irányuló kérelmet, ha a kérelem tartalmazza azokat az adatokat, amelyek alapján ilyen eljárási cselekmény a Megkeresett Állam joga szerint indokolt.

2. Az az illetékes hatóság, amely a házkutatásra, motozásra és lefoglalásra irányuló jogsegélykérelmet végrehajtotta, a Megkereső Állam esetleges kérelmére köteles minden tájékoztatást megadni, egyebek között azokat, amelyek a lefoglalt okiratok, dokumentumok és dolgok azonosságára, állapotára, sértetlenségére és a birtokban tartás folyamatosságára, valamint a lefoglalás körülményeire vonatkoznak.

3. A Megkeresett Állam kérheti a Megkereső Állam beleegyezését harmadik személynek az átadandó dologgal kapcsolatos érdekeit szolgáló kikötések és feltételek megállapításához.

4. A Megkereső Állam köteles eleget tenni a Megkeresett Állam által a számára átadott lefoglalt okiratokkal, dokumentumokkal és dolgokkal kapcsolatosan megszabott feltételeknek.

10. Cikk

Fogva levő személyek átszállítása

1. A Megkeresett Államban fogva tartott személyt a Megkereső Állam kérelmére a nyomozati eljárás előmozdítása vagy vallomástétel céljából ideiglenesen át kell szállítani a Megkereső Államba, feltéve, hogy az átszállításhoz e személy és a Megkeresett Állam egyaránt hozzájárul.

2. A Megkereső Állam köteles az átszállított személyt, a Megkeresett Állam őrizetébe visszaszállítani, amint azt a körülmények engedik, vagy aszerint, ahogy ebben egyébként megállapodtak.

3. A Megkeresett Állam joga és kötelessége az átszállított személy fogva tartása, hacsak a Megkeresett Állam nem ad ettől eltérő felhatalmazást, mely esetben a személyt olyan elbánásban kell részesíteni, mint a Megkereső Államban a 8. Cikk alapján jelen lévő személyt.

4. A Megkereső Államban fogva tartásban töltött időt be kell számítani a Megkeresett Államban kiszabott büntetésbe.

11. Cikk

Szabad eltávozás

1. A 10. Cikk 3. pontjában foglalt eseten kívül a személyes megjelenés iránt előterjesztett jogsegélykérelem alapján a Megkereső Államban tartózkodó személy ezen Államban büntetőeljárás alá nem vonható, őrizetbe nem vehető és személyes szabadságában egyéb módon nem korlátozható a Megkeresett Államból történt elindulása előtt megvalósított tevékenység vagy mulasztás miatt, és nem kötelezhető arra sem, hogy azon az eljáráson kívül, amelyre a jogsegélykérelem vonatkozik, más eljárásban vallomást tegyen.

2. A jelen Cikk 1. pontja nem alkalmazható, ha a személynek 30 nap állt rendelkezésére a Megkereső Államból történő szabad távozásra attól a naptól számítva, amelyen őt hivatalosan értesítették arról, hogy jelenlétére már nem tartanak igényt, ennek ellenére nem hagyta el a Megkereső Államot, vagy elhagyta ugyan, de oda utóbb önként visszatért.

3. Azzal a személlyel szemben, aki a Megkereső Államban nem jelenik meg, a Megkeresett Államban semmiféle szankció vagy kényszerítő intézkedés nem alkalmazható.

12. Cikk

A bűncselekményből származó vagyoni előny

1. A Megkeresett Állam, kérelemre, köteles erőfeszítéseket tenni annak megállapítása érdekében, hogy a joghatósága alá tartozó területen található-e bűncselekményből származó vagyoni előny, és köteles a vizsgálat eredményéről a Megkereső Államot értesíteni. A Megkereső Állam a jogsegély iránti kérelem előterjesztésekor köteles tájékoztatni a Megkeresett Államot arról, hogy mire alapozva véli úgy, hogy az utóbbi joghatósága alá eső területen feltehetően bűncselekményből származó vagyoni előny található.

2. Ha a jelen Cikk 1. pontjában írtak eredményeként gyaníthatóan bűncselekményből származó vagyoni előnyt derítettek fel, a Megkeresett Állam köteles azokat az intézkedéseket megtenni, amelyeket saját törvénye lehetővé tesz az ilyen vagyoni előny zárolása, lefoglalása és elkobzása érdekében.

III. RÉSZ

ELJÁRÁS

13. Cikk

A jogsegély iránti kérelmek tartalma

1. A jogsegély iránti kérelmeknek minden esetben tartalmazniuk kell:

a) azt az illetékes hatóságot, amely azt a nyomozást vagy eljárást folytatja, amellyel kapcsolatban a jogsegélyt kérik;

b) a nyomozás vagy az eljárás lényegének ismertetését, ideértve a tényállás ismertetését, és másolatot vagy leírást az alkalmazandó jogszabályokról;

c) azt, hogy milyen célból kérik a jogsegélyt, és a kért jogsegély lényegét;

d) az esetleges titkosan kezelendőségre vonatkozó kívánalmakat és ezek indokait; és

e) azt a határidőt, amelyen belül a kérelem teljesítését kívánják.

2. A jogsegély iránti kérelmeknek a következő adatokat ugyancsak tartalmazniuk kell:

a) amennyiben lehetséges, azon személy vagy személyek adatait, állampolgárságát és feltalálási helyét, aki vagy akik tárgyai a nyomozásnak vagy az eljárásnak;

b) szükség esetén részletes közlését bármely olyan különleges eljárásjogi előírásnak vagy követelménynek, amelynek betartását a Megkereső Állam kívánja, és annak indokait;

c) tanúkihallgatásra, házkutatásra, motozásra és lefoglalásra irányuló kérelem esetén annak közlését, hogy mire alapozva vélhető úgy, hogy a Megkeresett Állam joghatósága alá eső területen bizonyíték található;

d) valamely személy tanúkénti kihallgatására vonatkozó kérelem esetén nyilatkozatot arról, hogy eskü alatt vagy az igazmondás ünnepélyes deklarálásával tett vallomás szükséges-e, és annak megjelölését, hogy mire nézve kell vallomást vagy nyilatkozatot tenni;

e) tárgyi bizonyítékok ideiglenes rendelkezésre bocsátása esetén azt a személyt vagy személyi kört, amely a tárgyi bizonyítékot őrizetében fogja tartani, azt a helyet, ahová a tárgyi bizonyítékot szállítani fogják, a rajta elvégzendő vizsgálatokat, és azt a határidőt, amelyen belül a tárgyi bizonyítékot vissza fogják küldeni;

f) fogvalevő személy rendelkezésre bocsátása esetén azt a személyt vagy személyi kört, amely az átszállítás során e személyt őrizetben tartja, a helyet, ahová szállítani kívánják, és visszaszállításának időpontját.

3. Ha a Megkeresett Állam úgy ítéli meg, hogy a kérelem által tartalmazott adatok nem elegendőek a kérelem elintézéséhez, e Fél kérheti további részletek közlését.

4. A jogsegély iránti kérelmet írásban kell előterjeszteni. Sürgős esetekben, vagy ha a Megkeresett Állam ahhoz egyébként hozzájárul, a kérelem szóban is előterjeszthető, de ilyen esetben haladéktalanul írásban meg kell erősíteni.

14. Cikk

Központi hatóságok

A jelen Szerződés alkalmazása során minden jogsegély iránti kérelmet és arra adott választ a Központi Hatóságok küldenek meg és fogadnak. A Magyar Köztársaság Központi Hatósága az igazságügyminiszter és a legfőbb ügyész, vagy az általuk kijelölt tisztségviselők; Kanada Központi Hatósága az igazságügyminiszter vagy az általa kijelölt tisztségviselő.

15. Cikk

Titkosan kezelés

1. A Megkeresett Állam a Megkereső Állammal folytatott előzetes konzultáció után kérheti, hogy az átadott információt, vagy bizonyítékot, vagy az információ vagy bizonyíték forrását titkosan kezeljék, vagy csak az általa meghatározott feltételek és kikötések szerint tegyék hozzáférhetővé, vagy használják fel.

2. A Megkeresett Állam a jogsegélykérelem tényét, annak tartalmát, mellékleteit és a jogsegélykérelem alapján tett bármely lépést a kérelem által megjelölt mértékben köteles titkosan kezelni, ami alól csak a jogsegélykérelem teljesítéséhez szükséges mértékben tehető kivétel.

16. Cikk

A felhasználás korlátai

A Megkeresett Állam központi hatóságának előzetes hozzájárulása nélkül az átadott információt és tárgyi bizonyítékot a Megkereső Állam nem hozhatja nyilvánosságra, és nem használhatja fel a jogsegélykérelemben megjelölttől eltérő célra.

17. Cikk

Hitelesítés

A jelen Szerződés alapján átadott bizonyítékok és okiratok a 6. Cikkben meghatározott eseten kívül hitelesítést semmiféle formában nem igényelnek.

18. Cikk

Nyelvhasználat

A kérelmeket és mellékleteiket a Megkeresett Állam egyik hivatalos nyelvén készült fordítással kell ellátni.

19. Cikk

Konzuli tisztviselők

Konzuli tisztviselők a konzuli kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény 5. Cikke j) pontjának megfelelően tanúként kihallgathatnak vallomástételre önként hajlandó személyt formális jogsegélykérelem nélkül. A fogadó államot előzetesen értesíteni kell. A fogadó állam a hozzájárulást a 3. Cikkben felsorolt bármely okból megtagadhatja.

20. Cikk

Költségek

1. A Megkeresett Állam viseli a jogsegély iránti kérelem teljesítésének költségeit, kivéve a következő eseteket:

a) a Megkereső Állam viseli bármely személynek a Megkereső Állam kérelme alapján a Megkeresett Állam területére utazásával vagy onnan való elutazásával kapcsolatos költségeket, és az ilyen személynek a jelen Szerződés 8. és 10. Cikke alapján előterjesztett kérelem folytán a Megkereső Államban tartózkodása idejére fizetendő díjakat és költségtérítéseket; és

b) a szakértőknek akár a Megkeresett Államban, akár a Megkereső Államban felmerült költségeit és díjait.

2. Ha nyilvánvalóvá válik, hogy a kérelem teljesítése rendkívüli mértékű költséggel jár, a Szerződő Felek konzultálni kötelesek annak meghatározása céljából, hogy a kért jogsegély milyen kikötésekkel és feltételekkel adható meg.

IV. RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

21. Cikk

Egyéb jogsegély

A jelen Szerződés nem csorbítja a Szerződő Felek között más szerződések, megállapodások alapján vagy egyébként fennálló kötelezettségeket, és nem gátolja a Szerződő Feleket abban, hogy más szerződések, megállapodások alapján vagy egyéb módon jogsegélyt nyújtsanak egymásnak, vagy azt a továbbiakban is folytassák.

22. Cikk

Hatály

A jelen Szerződést a hatálybalépést követően előterjesztett jogsegély iránti kérelmekre kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy az ügy alapját képező tevékenység vagy mulasztás ezen időpont előtt valósult-e meg.

23. Cikk

Konzultációk

A Szerződő Felek bármely Fél kérésére a jelen Szerződés értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban haladéktalanul konzultálni kötelesek.

24. Cikk

Hatálybalépés és felmondás

1. A jelen Szerződés azt a napot követő második hónap első napján lép hatályba, amelyen a Szerződő Felek arról értesítették egymást, hogy a rájuk vonatkozó törvényes követelményeknek eleget tettek.

2. A jelen Szerződést bármelyik Szerződő Fél felmondhatja. A felmondás attól a naptól számított egy év elteltével válik hatályossá, amelyen a felmondásról szóló nyilatkozat közlése a másik Szerződő Féllel megtörtént.

A fentiek hiteléül a Kormányaik által kellően felhatalmazott alulírottak a jelen Szerződést aláírták.

Készült Budapesten, az 1995. év december hónapjának 7. napján, két példányban, magyar, angol és francia nyelven; mindegyik szöveg egyaránt hiteles.”

3. § Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, de rendelkezéseit 1996. szeptember 1. napjától kell alkalmazni.


  Vissza az oldal tetejére