A jogszabály mai napon ( 2018.11.18. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban

 

1996. évi XCVIII. törvény

a Magyar Köztársaság és a Paraguayi Köztársaság között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről Asunciónban, 1993. augusztus 11-én aláírt Megállapodás kihirdetéséről * 

1. § Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság és a Paraguayi Köztársaság között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről Asunciónban, 1993. augusztus 11-én aláírt Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. (A Megállapodás megerősítéséről szóló jegyzékváltás 1995. február 7-én megtörtént. Ennek megfelelően a Megállapodás 1995. április 1-jén hatályba lépett.)

2. § A Megállapodás hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:

„Megállapodás
a Paraguayi Köztársaság és a Magyar Köztársaság között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről

A Paraguayi Köztársaság és a Magyar Köztársaság (a továbbiakban: Szerződő Felek)

attól az óhajtól vezetve, hogy fokozzák a két ország számára kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködést,

törekedve arra, hogy kedvező feltételeket teremtsenek az egyik Szerződő Fél beruházói által a másik Szerződő Fél területén megvalósuló beruházások számára,

felismerve, hogy a beruházások elősegítése és védelme a jelen Megállapodás alapján ösztönzi e területen a kezdeményezéseket,

az alábbiakban állapodtak meg:

1. Cikk

Meghatározások

A jelen Megállapodás szempontjából:

1. A „beruházások” kifejezés magában foglal mindenfajta vagyoni értéket, amely a társaságokban és a vegyesvállalatokban való részvétellel kapcsolatos, különösen, de nem kizárólag:

a) ingó és ingatlan tulajdont, valamint minden egyéb vagyoni értékre vonatkozó dologi jogot;

b) részvényeken, kötvényeken és más, társaságokban való érdekeltségen alapuló jogokat;

c) pénzre szóló követelést, goodwill-t és egyéb vagyoni értéket, valamint bármilyen gazdasági értékkel bíró szolgáltatást;

d) szellemi tulajdonjogot, technikai eljárásokat és know-how-t.

2. A „beruházó” kifejezés magában foglalja mindegyik Szerződő Fél tekintetében:

a) azokat a természetes személyeket, akik az egyik Szerződő Fél állampolgárai annak jogszabályai szerint;

b) azokat a jogi személyeket, amelyeket az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint alapítottak.

3. A Megállapodás rendelkezései nem alkalmazandók az olyan természetes személyek által, akik az egyik Szerződő Fél állampolgárai, a másik Szerződő Fél területén létesített beruházásokra, ha ezek a személyek a beruházás idején az utóbbi Szerződő Fél területén két évnél hosszabb ideje bírnak állandó lakhellyel, hacsak bizonyítást nem nyer, hogy a beruházás külföldről történt erre a területre.

2. Cikk

A beruházások elősegítése

1. Mindegyik Szerződő Fél elősegíti, és törvényeivel, rendelkezéseivel összhangban engedélyezi a másik Szerződő Fél beruházói által területén létesítendő beruházásokat.

2. A jelen Megállapodás olyan beruházásokra alkalmazandó, amelyeket bármelyik Szerződő Fél beruházói a másik Szerződő Fél területén, ennek törvényeivel és rendelkezéseivel összhangban, 1973. január 1. után létesítettek.

3. A jelen Megállapodás semmiképpen sem alkalmazandó olyan nézeteltérésekre vagy vitákra, amelyek hatálybalépése előtt keletkeztek.

3. Cikk

A beruházások védelme

1. Mindegyik Szerződő Fél igazságos és méltányos elbánásban részesíti a másik Szerződő Fél beruházóinak beruházásait, és nem akadályozza indokolatlan vagy megkülönböztető intézkedésekkel a beruházások általuk történő működtetését, irányítását, fenntartását, élvezetét vagy a beruházások feletti rendelkezést.

2. Különösen, mindegyik Szerződő Fél teljes biztonságot és védelmet nyújt ezekre a beruházásokra, amely semmi esetre sem lehet kedvezőtlenebb, mint amit bármely harmadik Állam beruházóinak beruházásaihoz nyújt.

3. Ha az egyik Szerződő Fél harmadik Állam beruházóinak különleges előnyöket nyújtott vámuniót, gazdasági uniót vagy hasonló intézményeket létrehozó megállapodások, vagy az ilyen uniók vagy intézmények létrehozásához vezető ideiglenes megállapodások alapján, ez a Szerződő Fél nem köteles a másik Szerződő Fél beruházói számára ugyanezeket az előnyöket biztosítani.

4. A jelen cikk szerinti elbánás nem terjed ki azokra az adókra, díjakra, terhekre, valamint adókedvezményekre és adómentességekre, amelyeket bármelyik Szerződő Fél harmadik Állam beruházóinak kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, vagy bármely más adóügyi egyezmény, vagy harmadik Állammal szemben fennálló viszonosság alapján nyújtott.

4. Cikk

Kisajátítás és kártalanítás

1. Egyik Szerződő Fél sem hoz olyan intézkedéseket, amelyek a másik Szerződő Fél beruházóitól - akár közvetve vagy közvetlenül - azok beruházásait elvonják, kivéve, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

a) az intézkedéseket végszükség esetén, vagy közérdekből, vagy társadalmi érdekből és törvényes eljárás keretében hozták;

b) az intézkedések nem megkülönböztetőek vagy nem ellentétesek olyan kötelezettséggel, amelyet az előbbi Szerződő Fél elvállalhatott;

c) az intézkedések igazságos kártalanítás fizetés elrendelését előirányzó rendelkezésekkel párosulnak. Az ilyen kártalanítás indokolatlan késedelem nélkül fizetendő és átutalandó.

2. Bármelyik Szerződő Fél beruházói, akiknek beruházásai a másik Szerződő Fél területén háború vagy egyéb fegyveres összeütközés, szükségállapot, lázadás vagy felkelés következtében kárt szenvednek, ez utóbbi Szerződő Fél részéről a helyreállítás, kárpótlás, kártalanítás vagy más, értékkel bíró ellenszolgáltatás tekintetében olyan elbánásban részesülnek, amely nem kedvezőtlenebb, mint a harmadik Állam beruházóinak nyújtott elbánás. Az ilyen fizetések a két Szerződő Fél között szabadon átutalhatók.

5. Cikk

Átutalások

A Szerződő Felek biztosítják a beruházáshoz kapcsolódó fizetések átutalását. Az átutalást szabadon átváltható valutában, indokolatlan korlátozás és késedelem nélkül kell teljesíteni.

Az ilyen átutalások magukban foglalják különösen, de nem kizárólag

a) a beruházások fenntartásához vagy bővítéséhez szükséges tőkét és pótlólagos összegeket;

b) nyereséget, kamatokat, osztalékot és más folyó jövedelmet;

c) kölcsönök visszafizetésére szolgáló összegeket;

d) jogdíjakat vagy egyéb díjakat;

e) a beruházás eladásából vagy felszámolásából származó bevételeket.

6. Cikk

Jogutódlás

Amennyiben az egyik Szerződő Fél beruházóinak beruházásait jogszabállyal létrehozott rendszer alapján nem kereskedelmi kockázatok ellen biztosítják, az ilyen biztosítás feltételei szerint az említett beruházó jogainak a biztosítóra vagy viszontbiztosítóra való átszállását a másik Szerződő Fél elismeri.

7. Cikk

Más szabályok alkalmazása

Amennyiben bármely Szerződő Fél jogszabályai vagy a Szerződő Felek között jelenleg fennálló vagy a jövőben létrehozandó nemzetközi jogi kötelezettségek a jelen Megállapodáson túlmenő, a másik Szerződő Fél beruházóinak beruházásait a jelen Megállapodásnál kedvezőbb elbánásban részesítő, általános vagy különös szabályokat tartalmaznak, úgy ezek a szabályok annyiban irányadók, amennyiben a jelen Megállapodásnál előnyösebbek.

8. Cikk

Tanácskozások

Bármely Szerződő Fél javasolhatja a másik Szerződő Félnek, hogy a jelen Megállapodás érvényesülését érintő bármely kérdésről tanácskozzanak. A másik Szerződő Fél az ilyen tanácskozásokkal kapcsolatban megértést tanúsít, és azokra megfelelő alkalmat nyújt.

9. Cikk

A Szerződő Felek közötti viták rendezése

1. A Szerződő Felek között a jelen Megállapodás értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban felmerült vitákat lehetőség szerint a két Szerződő Fél Kormánya rendezi.

2. Amennyiben a vitát a tárgyalások megkezdésétől számított hat hónapon belül nem sikerült így rendezni, azt bármelyik Szerződő Fél kérésére választottbíróság elé terjesztik.

3. A választottbíróságot a következő módon alakítják meg: mindegyik Szerződő Fél kijelöl egy választottbírót, és ez a két választottbíró az elnököt illetően megállapodik egy harmadik Állam állampolgárának személyében. A választottbírókat három hónapon belül, az elnököt öt hónapon belül kell kijelölni, attól az időtől számítva, amikor az egyik Szerződő Fél értesítette a másik Szerződő Felet arról a szándékáról, hogy a vitát választottbíróság elé terjeszti.

4. Amennyiben az egyik Fél elmulasztja választottbírójának kijelölését, és az előírt határidőn belül nem jár így el, a másik Szerződő Fél felkérheti az Egyesült Nemzetek főtitkárát a szükséges kijelölés megtételére. Ha a két választottbíró az előírt határidőn belül nem tud megállapodni a harmadik választottbíró megválasztásában, bármelyik Fél felkérheti az Egyesült Nemzetek főtitkárát a szükséges kijelölés megtételére.

5. A Felek ellenkező megállapodása hiányában a választottbíróság maga határozza meg eljárási szabályait.

6. A választottbíróság határozatait szavazattöbbséggel hozza. Az ilyen határozat a Felekre végleges és kötelező.

7. Mindegyik Szerződő Fél viseli kijelölt választottbírójának és képviseletének költségeit. Az elnök költségeit és az egyéb költségeket a Szerződő Felek egyenlő részben viselik.

10. Cikk

Egy beruházó és a fogadó Szerződő Fél közötti viták rendezése

1. Bármelyik Szerződő Fél és a másik Szerződő Fél beruházója között az egyik Szerződő Fél beruházója által a másik Szerződő Fél területén létesített beruházással kapcsolatos vitákat az érintett felek lehetőség szerint békés úton rendezik.

2. Amennyiben az ilyen vitát nem sikerült rendezni attól az időponttól számított hat hónapon belül, amikor az egyik Fél kérte a vita békés rendezését, a vitát az érintett felek egyikének kérésére annak a Szerződő Félnek az illetékes bírósága elé kell terjeszteni, amelynek területén a beruházást létesítették.

Ha az ítéletet nem hozzák meg tizennyolc hónapon belül, az érintett beruházó és az a Szerződő Fél, amelynek területén a beruházást létesítették, megegyeznek abban, hogy a vitát választottbíróság elé terjesztik.

3. Amennyiben a kisajátításra vagy államosításra vonatkozó vitát nem sikerült attól az időponttól számított tizennyolc hónapon belül rendezni, amikor a vitát annak a Szerződő Félnek az illetékes bírósága elé terjesztették, amelynek területén a beruházás létesült, az érintett beruházó választottbírósághoz fordulhat.

4. Az e cikk 2. és 3. bekezdésében említett választottbíróságot minden egyes ügyben külön kell létrehozni és az illetékes a vita rendezésére.

A 9. Cikk 3-7. bekezdéseinek rendelkezései mutatis mutandis alkalmazandók. Mindazonáltal a Párizsi Nemzetközi Kereskedelmi Kamara Választottbíróságának elnökét kérik fel a szükséges kijelölések megtételére.

5. Egyik Szerződő Fél sem nyújthat diplomáciai védelmet vagy támaszthat nemzetközi igényt olyan vita tekintetében, amelyet egyik beruházója és a másik Szerződő Fél terjesztett annak a Szerződő Félnek illetékes bírósága elé, amelynek területén a beruházás megvalósult, vagy az e cikkben említett választottbíróság elé, kivéve, ha a másik Szerződő Fél a vitában hozott határozathoz nem tartja magát, és annak nem tesz eleget.

6. Ha mindkét Szerződő Fél tagja a Washington D. C.-ben 1965. március 18-án aláírásra megnyílt, az „Államok és Más Államok Természetes és Jogi Személyei közötti Beruházási Viták Rendezéséről szóló Egyezménynek”, úgy az egyik Szerződő Fél és a másik Szerződő Fél természetes és jogi személyei közötti, az e cikk 3. bekezdése szerinti vitákat a „Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja” elé terjesztik békéltetési vagy választottbírósági úton való rendezés céljából.

7. Az illetékes bíróságok ítélete e cikk értelmében a Paraguayi Köztársaság vonatkozásában elsőfokú bírósági eljárás során hozott végleges bírósági határozatot jelent.

11. Cikk

Hatálybalépés, időbeli hatály és felmondás

1. A Megállapodás attól a naptól számított második hónap első napján lép hatályba, amikor a Szerződő Felek írásban értesítették egymást arról, hogy az országaikban megkövetelt alkotmányos eljárásnak eleget tettek, és 15 éves időtartamra marad hatályban.

2. A jelen Megállapodás hatálya további 10 éves időszakokra hallgatólagosan meghosszabbodik, feltéve, hogy azt egyik Szerződő Fél sem mondja fel a lejárat időpontja előtt legalább hat hónappal. Mindegyik Szerződő Fél fenntartja magának azt a jogot, hogy jegyzékben felmondja a jelen Megállapodást a megfelelő hatályossági időszak lejárta előtt legalább hat hónappal.

3. Azokra a beruházásokra, amelyeket a jelen Megállapodás hatályvesztésének időpontja előtt létesítettek, az előző cikkek rendelkezései további tízéves időszakra hatályban maradnak.

Készült Asunciónban, 1993. augusztus hó 11-én, két eredeti példányban, magyar és spanyol nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles. Készült egy harmadik, angol nyelvű szöveg is, amely a Megállapodás értelmezése esetén hivatkozási alapul szolgál.

(Aláírások)”

3. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1995. április 1-jétől kell alkalmazni.


  Vissza az oldal tetejére