A jogszabály mai napon ( 2019.08.24. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

105/1996. (VII. 16.) Korm. rendelet

az energiamegtakarítást eredményező épületfelújítások támogatásáról

A Kormány az energiamegtakarítást eredményező épületfelújítások célját szolgáló hitelkeret - a német állam garanciavállalása mellett nyújtott 30 millió DM - felhasználásának támogatásáról a következőket rendeli el:

1. § Az állam e rendeletben meghatározott módon kamattámogatást (a továbbiakban: állami támogatás) nyújt a pénzintézetekkel megkötött szerződésben meghatározott időtartamig, de legfeljebb tíz évig a természetes és jogi személyeknek, továbbá a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságoknak (a továbbiakban együtt: kölcsönfelvevő), ha energiamegtakarítást eredményező épületfelújításhoz, korszerűsítéshez kölcsönt vesznek fel.

2. § (1) A kölcsönfelvevők állami támogatást akkor vehetnek igénybe, ha

a) a lakóépület a hőtechnikai szabványnak nem felel meg, és a felújítási, korszerűsítési, utólagos hőszigetelési munka kiterjed a külső falakra, a padlás- és pincefödémre, a külső ajtók, ablakok cseréjére vagy légzárásának javítására, vagy ha

b) a lakóépület határoló szerkezeteinek egy része nem felel meg a hőtechnikai szabványoknak, és a munkák mindezekre kiterjednek, és ha

c) e munkák eredményeként az épület hőszigetelési értéke az érvényben lévő hőtechnikai szabvány követelményértékeinek megfelel.

(2) Az energiamegtakarítást eredményező egyéb felújítási, korszerűsítési, szerelési munkákhoz [(3) bekezdés] akkor nyújtható állami támogatás, ha a lakóépület az (1) bekezdés szerinti követelményértékeket kielégíti, vagy e munkák eredményeként e követelményértékeknek megfelel.

(3) Egyéb felújítási, korszerűsítési, szerelési munkának minősül

a) a lakóépület tulajdonosának tulajdonában, tulajdonostársak esetén a közös tulajdonban álló kazánok beszabályozása, felújítása, cseréje,

b) a fűtési rendszer energiatakarékosságot szolgáló átalakítása, háztartási tűzelőolaj helyett más tüzelőanyag használatára átállítása, beszabályozása, felújítása, a fűtés hőleadónkénti szabályozása,

c) az energiafogyasztás lakásonkénti mérésének kialakítása,

d) a használati meleg víz lakásonkénti mérésére almérő szerelése,

e) a gépi szellőzőrendszer tűzvédelmi követelményeket is kielégítő felújítása,

f) a villamos főelosztó és a méretlen fogyasztói vezetékhálózat rekonstrukciója, a világítási berendezések korszerűsítése és e munkákhoz kapcsolódóan

g) a víz- és szennyvízvezeték-rendszer felújítása, cseréje,

h) a hideg víz lakásonkénti mérésére almérő szerelése.

3. § (1) Az iparosított (panel, blokk, öntött-, alagútzsalus, vasbetonvázas) építési technológiával készült lakóépületek esetén, ha a lakóépületben legalább tíz lakás található, az állami támogatás mértéke a pénzintézet által felszámított mindenkori kamat kétharmada.

(2) Az (1) bekezdésben nem említett lakóépületek esetén a halasztott kamatfizetési hitelkonstrukció keretében nyújtott kölcsönök támogatásának mértéke az éves törlesztési vagy új kamatszámítási időszak kezdetekor fennálló tőketartozásnak a törlesztés első öt évében 4%-a, a második öt évében 3%-a. A pénzintézet a támogatás éves összegének tizenketted részét adósának havonta elszámolhatja.

(3) A költségvetés a kamat megfizetéséhez nyújtott támogatást csak akkor téríti meg a pénzintézetnek, ha a kölcsönfelvevő a szerződésben meghatározott fizetési kötelezettségének eleget tesz.

4. § (1) Tervezői nyilatkozattal kell igazolni, hogy a lakóépület határoló szerkezetei a hőtechnikai szabvány követelményértékét ki fogják elégíteni, és a 2. § szerinti munkák energiamegtakarítást fognak eredményezni. A nyilatkozat kiadására jogosultak az építéstervezési jogosultság részletes feltételeiről szóló jogszabályban [3/1986. (III. 20.) ÉVM rendelet] foglaltak szerint a tervezői jogosultsággal rendelkező személyek.

(2) A pénzintézet az állami támogatást kizárólag az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat alapján számolhatja el.

(3) Ha a pénzintézet által végzett utólagos ellenőrzéskor bebizonyosodik, hogy a terv vagy a kivitelezés a pályázatban vállalt követelményeknek nem felel meg, illetőleg az állami támogatásra a kölcsönfelvevő nem volt jogosult, akkor az állami támogatást az igénybevételtől számítva minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat és késedelmi kamat [Ptk. 301. § (2) bek.] háromszázhatvanötöd részével növelt összeget kell a központi költségvetésnek visszafizetni.

5. § Az 1. és 2. § alapján megszerzett állami támogatásra való jogosultság a kölcsönszerződés fennálltáig - a kölcsönadós személyében bekövetkezett változás esetén - az új kölcsönadóst is megilleti, és fennmarad a zálogtárgy változása esetén is.

6. § (1) A pénzintézetek az 1. és a 2. §-ban meghatározott célokra a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bankkal kötött megállapodásuk alapján a kölcsönfelvevő fizetőképességének figyelembevételével nyújthatnak kölcsönt - legfeljebb 800 000 forintig - a 3. § (1) és (2) bekezdése szerinti támogatás mellett. A kölcsön összege a beruházás lakásonkénti költsége 75%-át nem haladhatja meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kölcsön a beruházás lakásonkénti költsége 90%-áig nyújtható a kiskorú gyermek ellátásáról saját háztartásában gondoskodó kölcsönfelvevő lakástulajdonosok vagy azon lakóépületek esetében, amelyekre az építési engedélyt 1982. november 1-je előtt adták ki.

(3) *  A kölcsönt a pénzintézetekhez beadott pályázat útján lehet igényelni, kamatait és feltételeit üzletszabályzatuk tartalmazza. A pályázati feltételeket a hitelbenyújtásban részt vevő pénzintézetek teszik közzé. Az (1) és (2) bekezdés alapján megkötött szerződések kölcsönfelvevői a támogatással csökkentett kamatot fizetik meg. Az állami támogatás összegének elszámolásáról az államháztartásért felelős miniszter gondoskodik a pénzintézettel kötött megállapodás alapján.

7. § E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Rendelkezéseit az e rendelet alapján kötött kölcsönszerződésekre kell alkalmazni.


  Vissza az oldal tetejére