A Kormány a közfürdők létesítéséről és működéséről az alábbiakat rendeli el:
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a pihenés, az üdülés, a testedzés, az oktatás, a tisztálkodás, a gyógyítás célját szolgáló közfürdőkre, továbbá azok üzemeltetőire.
(2) E rendelet alkalmazásában közfürdő:
a) * az a zárt területen épített, épületen belül, illetve kívül elhelyezett nyilvános fürdési lehetőség (medence, kád, zuhany), ahol a szolgáltatások szabályozott feltételek mellett vehetők igénybe;
b) *
c) a gyógyászati szolgáltatásokat nyújtó fürdő, ha:
ca) a külön jogszabály * szerint a gyógyfürdő megnevezés használatára jogosult, és
cb) egészségügyi szolgáltatást is nyújt;
d) az az egyidejűleg, több személy által használt mesterséges fürdő, ahol a fürdés céljára medence, gőzkamra vagy szauna szolgál.
(3) * E rendelet hatálya nem terjed ki a saját használatra létesített, a nyilvánosság által igénybe nem vehető fürdőre, valamint a külön jogszabályban meghatározott természetes fürdővízre és természetes fürdőhelyre.
2. § *
3. § (1) * Új fürdőmedence csak vízforgató berendezéssel létesíthető. Töltő-ürítő rendszerű medence felújításakor gondoskodni kell vízforgató berendezés létesítéséről, továbbá arról, hogy vízáramlási szempontból holtterek ne alakuljanak ki. Felújításnak minősül a medencével kapcsolatos minden olyan javítási, illetve átalakítási munka, amelynek keretében a medence mélységét vagy alakját megváltoztatják, a bukóélt átalakítják vagy a burkolatot kicserélik. Vízforgató berendezéssel ellátott fürdőmedencében a megfelelő vízminőséget a vízforgató berendezés üzemeltetése útján kell biztosítani.
(2) * A népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) kérelemre felmentést adhat vízforgató berendezés létesítése, illetve üzemeltetése alól az Országos Vízügyi Hatóság szakvéleményének figyelembevételével, a medence jó hidraulikai kialakítása esetén, ha *
a) az elismert gyógyvízzel üzemelő gyógymedence vizének gyógyászati szempontból értékes, biológiailag aktív alkotórészeit a vízforgatás károsítaná,
b) a gyógymedence töltésére használt víz olyan összetételű, hogy a vízforgatásra megfelelő technológia nem áll rendelkezésre,
c) a vízösszetétel alapján vélelmezhető a gyógyvízzé minősítés és az a) pont szerinti felmentési feltétel,
d) *
e) a gyógymedence vízforgatással történő üzemelése során, amennyiben a fürdő szakorvosa a betegek vizsgálata alapján megállapítja, hogy a víz forgatása az elismert gyógyvíz hatását csökkentette vagy megszüntette.
(3) A (2) bekezdés b) pontjára tekintettel adott egyedi felmentést ötévenként felül kell vizsgálni.
(4) * A (2) bekezdés szerinti felmentéssel nem rendelkező töltő-ürítő rendszerű medence a vízforgató berendezés felszereléséig a következő feltételekkel üzemeltethető: *
a) az üzemeltető a medence vizének a külön jogszabályban kéthavonkénti gyakorisággal előírt bakteriológiai vizsgálatát legalább kéthetente köteles elvégeztetni,
b) a vizsgálati eredményt a fürdő bejáratánál, jól láthatóan nyilvánosságra kell hozni,
c) * bakteriológiai kifogásoltság esetén soron kívül bakteriológiai vizsgálatot kell végeztetni, a medence napi üzemelési idejét a felére kell csökkenteni és erről a kormányhivatalt értesíteni kell,
d) * három egymást követő kifogásoltság esetén a medence üzemeltetését – a kormányhivatalnak egyidejű értesítésével – fel kell függeszteni, majd takarítás, fertőtlenítés és újratöltés után bakteriológiai vizsgálatot kell végeztetni és annak megfelelő eredménye esetén a medence üzemeltetése folytatható.
(5) * A közfürdő fekvése szerint illetékes kormányhivatal a folyamatosan üzemeltetett közfürdő esetén évente egyszer, az időszakosan működő közfürdő esetén a fürdési idény megkezdése előtt a közfürdőt tápláló összes vízből külön-külön vízmintát vesz. A vízminták vételére és az azzal kapcsolatos adatszolgáltatásra az ivóvízvizsgálatokra előírt szabályok az irányadók.
(6) * A kormányhivatal évente legalább egyszer megvizsgál minden olyan zárt (fedett) közfürdőt, amelynek megengedett legnagyobb terhelése az 50 főt, nyitott (szabadtéri) közfürdő esetén a 100 főt meghaladja. A helyszíni vizsgálat során a közfürdő legnagyobb terhelése idején kell mintát venni a közfürdőt tápláló összes vízből, valamint az egyes medencékből elfolyó, használt vizekből külön-külön.
4. § (1) Közfürdőt az üzemeltethet, aki biztosítja az üzemeltetéshez szükséges – jogszabályban meghatározott – közegészségügyi, tárgyi és személyi feltételeket.
(2) A közfürdő üzemeltetője folyamatosan gondoskodik az üzemeltetéssel járó műszaki és közegészségügyi követelmények teljesítéséről, az elsősegélynyújtás személyi és tárgyi feltételeiről, a közfürdő tisztántartásáról, a hulladék gyűjtéséről és szállításáról.
(3) A közfürdő szakszerű és biztonságos üzemeltetésével kapcsolatos részletes műszaki, technológiai, biztonságtechnikai és környezetvédelmi előírásokat, valamint az egyes közfürdőkre vonatkozó speciális közegészségügyi előírásokat az üzemeltető üzemeltetési szabályzatban határozza meg.
5. § (1) A közfürdő vízellátását biztosító kutak és források védelmére védőterületet kell létesíteni és fenntartani.
(2) * Az (1) bekezdés alkalmazásában védőterület: a víznyerőhely (kút, forrás, vízkivételi mű) védelmére szolgáló, több zónából álló védelmi rendszer, illetve védőidom felszíni része, amelyen korlátozások, tilalmak, továbbá műszaki létesítmények szolgálják a kitermelendő, valamint a fürdésre használt víz mennyiségének és minőségének védelmét.
6. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2)–(6) *
(7) * Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter arra, hogy a közfürdők létesítésére, üzemeltetésére, valamint a közfürdők és kútjaik védőterületére vonatkozó részletes szakmai előírásokat, továbbá az üzemeltetéshez szükséges képesítési előírásokat rendeletben szabályozza. *
