A jogszabály mai napon ( 2024.03.28. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet

az árvíz- és a belvízvédekezésről

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. §-a (8) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, összhangban a 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: R.) foglaltakkal - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:

I.

A rendelet hatálya

1. § Az árvíz- és belvízvédekezési tevékenységre kötelezetteknek a vizek kártételei elleni védekezés műszaki feladatai végrehajtása során e rendelet szerint kell eljárniuk.

A védelmi szakaszok

2. § *  (1) Az árvíz, belvíz, helyi vízkár, a vízhiányos helyzet és a tartósan vízhiányos időszak során védekezésre kötelezetteknek a védelmi tevékenységüket árvízvédelmi védvonalakon, belvízvédelmi szakaszokon, vízhiánykezelő körzetekben, a helyi vízkárelhárítási területen, adott vízfolyás vízgyűjtőjén és létesítményein, tározón vagy az adott önkormányzat közigazgatási területén helyi vízkárelhárítás keretében kell ellátniuk.

(2) Az árvízvédelmi védvonalakon és a belvízrendszerekben a védekezés védelmi szakaszokon, a vízhiányos helyzet elleni védekezés vízhiánykezelő körzetekben, a helyi vízkár elleni védekezés helyi vízkárelhárítás keretében történik.

(3) A vízügyi igazgatási szervek vagyonkezelésébe tartozó árvízvédelmi vonalakat, valamint az árvízvédekezés készültségi fokozatainak elrendelésére és megszüntetésére mértékadó vízállásokat az 1. melléklet, a belvízrendszereket és belvízvédelmi szakaszokat a 2. melléklet, a vízhiánykezelő körzeteket a 3. melléklet határozza meg. A helyi vízkárelhárítási tevékenységre vonatkozó műszaki adatokat a települések vízkárelhárítási tervei tartalmazzák.

A védekezési tervek

3. § (1) *  A védekezésre kötelezettek a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 8. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felkészülés keretében

a) árvízvédelmi,

b) jeges árvíz elhárítási,

c) lokalizációs,

d) belvíz elleni védekezési,

e) helyi vízkárelhárítási,

f) a vízhiányos állapot megelőzésére és elhárítására vízhiány elleni védekezési és

g) a szomszédos államokkal kötött egyezmények alapján együttműködési és védelmi tervet (a továbbiakban együtt: védekezési terv) készítenek.

(2) A védekezési terveknek tartalmazniuk kell mindazokat a dokumentumokat, adatokat, nyilvántartásokat és egyéb terveket, amelyek az eredményes védekezéshez szükségesek.

(3) Árvízvédekezési tervet védelmi szakaszonként kell készíteni. A terv tartalma:

a) műszaki leírás a védelmi szakasz adatainak, a szakaszra vonatkozó ismereteknek, tapasztalatoknak megfelelően részletezett bemutatásával;

b) áttekintő helyszínrajz a védett terület, az ott lévő települések, a közlekedési és egyéb infrastruktúrahálózatok, jelentősebb építmények, a lokalizációs vonalak, patakok, belvízvédelmi csatornák, csatlakozó védelmi szakaszok feltüntetésével;

c) részletes helyszínrajz a védelmi szakaszon és közvetlen környezetében lévő, a méretaránynak megfelelően ábrázolt jelentősebb építmények, továbbá a közeli települések, a folyó, a hullámtér és az anyagnyerő helyek feltüntetésével;

d) *  hossz-szelvény, a védvonal magassági adatainak, a vízoldali és a mentett oldali terepszintnek, az eddig előfordult legmagasabb és a kiépítésre előírt (mértékadó) árvízszintnek, a töltésben lévő és azt keresztező létesítményeknek, továbbá a vízmércéknek az ábrázolásával;

e) *  védvonal jellemző keresztszelvényei torzítatlan méretarányban, megadva, hogy a töltés mely szelvényszámai között érvényesek;

f) a töltésállapot jellemzése a védvonal feltártságának, valamint a biztonság számszerű értékelésére rendelkezésre álló adatoknak, a védvonal keresztmetszeti szerkezetének és a korábban végzett töltéserősítéseknek az összefoglaló (szöveges és rajzos) bemutatásával;

g) kimutatás a védvonalat keresztező létesítményekről;

h) a védvonalat keresztező létesítmények megvalósulási (állapot) terve, az üzemelési előírásokkal és a felülvizsgálatok jegyzőkönyveivel;

i) hírközlési és adatátviteli hálózatok ismertetése;

j) segédletek (így például belső utasítások, kézikönyvek, korábbi védekezések zárójelentései, cím- és telefonjegyzék);

k) a szakasz védekezési naplója;

l) *  az 1. mellékletben szereplő árvízi tározók üzemelési szabályzata.

(4) Jeges árvíz elhárítási tervet azokon a folyókon (folyószakaszokon) kell készíteni, ahol a jégtorlasz képződés veszélye fennáll, vagy a folyón történő beavatkozással - jégrombolással - a jég megállása megakadályozható. A terv tartalma:

a) műszaki leírás a folyószakasz megfelelő részletességű jellemzésével, a mederállapot, a jégjárás, a jégmegállásra hajlamos helyek, az egyes jégjelenségeknél tervezett beavatkozások, továbbá a korábbi védekezések tapasztalatainak ismertetésével;

b) áttekintő helyszínrajz a folyószakasz, a holtágak és a mellékágak, a hullámtér, az árvízvédelmi vonalak, a folyóban lévő és a keresztező létesítmények, továbbá a jégtörő hajók állomáshelyei, valamint a menedékhelyek feltüntetésével;

c) részletes helyszínrajz a jégmegállásra hajlamos szakaszokról;

d) hossz-szelvény a jellemző vízszintekkel;

e) keresztszelvények a jégmegállásra hajlamos szakaszokról;

f) kimutatás a jégmegállásra hajlamos szakaszokról;

g) kimutatás a jégtörő hajók állomáshelyeiről és a menedékhelyekről;

h) a jégfigyelő szolgálat szakaszbeosztása;

i) segédletek (így például technológiai irányelvek, biztonságtechnikai előírások);

j) a védekezési napló.

(5) Lokalizációs tervet csak a lokalizációs lehetőségekkel rendelkező árvízi öblözetekre kell készíteni. A terv tartalma:

a) műszaki leírás az árvízvédelmi fővédvonalon kitört árvizet feltartóztató, a víz szétterülését megakadályozó vagy terelését szolgáló nyomvonalas létesítmények, a kitört víz tározási és visszavezetési lehetőségei műszaki adatainak, a lokalizálás a munkaerő-, anyag- és gépszükségletének, továbbá a veszélyeztetett településeknek feltüntetésével, illetőleg ismertetésével;

b) áttekintő helyszínrajz (szintvonalas térkép) a veszélyeztetett öblözet határainak, az öblözetben lévő települések, a lokalizációs és körtöltések, a lokalizálásra vagy a víz terelésére alkalmas nyomvonalas létesítmények, terepalakulatok, utak, vasutak egyéb nyomvonalas létesítmények, természetes medrek, belvíz-főcsatornák, méregraktárak és a veszélyes anyagok tárolási helyének feltüntetésével;

c) a lokalizációs művek részletes helyszínrajza;

d) a lokalizációs művek hossz- és keresztszelvényei;

e) az organizációs tervek.

(6) Belvízvédekezési tervet védelmi szakaszonként, vízitársulatok esetében a védelmi szakaszokat érintő működési területre, önkormányzatok esetében a védelmi szakaszokat érintő közigazgatási területre vonatkozóan kell készíteni. A terv tartalma: * 

a) *  a védelmi szakasz vagy a védekezésre kötelezett érintett közigazgatási vagy működési területének, belvízrendszerének műszaki leírása, továbbá ha a szakasz valamely nagyobb belvízrendszer része, akkor a belvízrendszer védekezés szempontjából jelentős jellemzőinek megfelelő részletességű bemutatása is, így különösen:

aa) a főbefogadó csatornákba torkolló csatornák a tulajdonosok vagy egyéb jogcímen használók megnevezésével,

ab) a védelmi szakasz területén vagy a védekezésre kötelezett érintett közigazgatási vagy működési területén lévő csapadékmérő állomások, talajvízszint észlelő kutak, a vízkormányzás mértékadó vízmércéinek, valamint az információs hálózatoknak az ismertetésével,

ac) a védekezésre kötelezett kezelésében lévő csatornák, szivattyútelepek, szivattyúállások jellemző adatainak feltüntetésével, a szükséges belvízvédelmi feladatok, beavatkozások leírásával, és

ad) a belvíz tározására állandóan vagy időszakosan igénybe vehető területek a művelési ágak feltüntetésével, a tározók, halastavak, holtágak, egyéb tározók, a vízkormányzó műtárgyak, a szivattyútelepek, a szivattyúállások üzemelési rendjének, a szállítható szivattyúk tervezett telepítési helyének és kapacitásának, a szivattyúk típusának, tárolási helyének, kezelőszemélyzet számának, az üzemanyag-ellátás módjának meghatározásával;

b) *  áttekintő helyszínrajz, amely feltünteti a vízgyűjtő terület, a belvízvédelmi szakasz és öblözetek, valamint a belvízvédekezésre kötelezett közigazgatási vagy működési területének határát, a településeket és azok közigazgatási határát, vármegyehatárt, országhatárt, a vízitársulatok működési területének határát, a szakasz főcsatornáit, a torkolati és közbenső szivattyútelepeket, a kijelölt belvíztározókat, vízrendszerek közötti átvezetéseket, a különcélú vezetékes hírközlő hálózatot, az utakat és a vasutakat; valamint

c) *  részletes helyszínrajz, amely az átnézeti helyszínrajzon túlmenően feltünteti az őrjáráshatárokat és őrtelepeket, a teljes belvízelvezető csatornahálózatot, fő vízkormányzó műtárgyakat, a szivattyúállásokat, a meliorált területeket, a vízvisszatartásra igénybe vehető területeket;

d) a szakasz és a belvízrendszerek főcsatornáinak hossz-szelvénye és jellemző keresztszelvényei az engedélyezett (tervezett) méretekkel, üzemelési vízszinttel és a hozzá tartozó vízhozamokkal, valamint a legutóbbi állapotfelvétel, a felmérés időpontjának feltüntetésével;

e) szivattyútelepek üzemeltetési előírásai (szabályzatai);

f) segédletek (így például korábbi védekezések zárójelentései, felülvizsgálati jegyzőkönyvek, cím- és telefonjegyzék);

g) a szakasz védekezési naplója.

(7) *  A szakaszvédelmi terveken túlmenően a vízügyi igazgatóságoknak (a továbbiakban: VIZIG) működési területükre általános belvíz-védekezési terveket is kell készíteniük. A terv tartalma: * 

a) *  a VIZIG síkvidéki területének leírása, amely magában foglalja a területi egységek lehatárolását, az éghajlati adottságokat, a közigazgatási tagozódást, a természetvédelmi területeket, a szomszédos államokkal vagy más VIZIG-ekkel összefüggő belvízi művek jellemzőit, az azokkal kapcsolatos megállapodásokat, a vízügyi igazgatóság vagyonkezelésében lévő belvízvédekezési létesítmények és eszközök (csatornahálózat, belvízátemelés, belvíztározás, vízátvezetési lehetőségek) jellemzőit, a vízitársulatok, önkormányzatok, üzemek tulajdonában, illetőleg egyéb jogcímen használatában lévő belvízvédekezési létesítmények és eszközök átfogó leírását;

b) a belvízvédekezés személyi (átlagos létszámszükséglet) és tárgyi feltételei;

c) *  a helyszínrajz, amely feltünteti a VIZIG-ek, a szakaszmérnökségek, továbbá a belvízrendszerek, belvízvédelmi szakaszok határát, a településeket, a fő- és mellékcsatornákat, az állami tulajdonban lévő szivattyútelepeket, szivattyúállásokat, a belvíztározókat, a vízvisszatartásra igénybe vehető területeket, valamint az egyezményekben rögzített vízátadási, vízátvételi helyeket.

(8) A védekezési tervek mellékletét képezi a védekezésre kötelezett szervezetek részéről a védekezésben résztvevők név-, cím- és beosztási jegyzéke.

(9) *  A VIZIG-ek, a vízitársulatok és az önkormányzatok évenként védekezési szervezeti beosztást készítenek. A szervezeti beosztás tartalma: * 

a) a védekezéshez igénybe vehető személyek nevének, munkahelyük címének, telefonszámának, munkahelyi beosztásának, lakásuk címének, telefonszámának, továbbá védekezési beosztásuknak, szolgálati helyüknek és telefon- (fax-)számának,

b) az árvíz- és belvízvédekezési készültség egyes fokozataiban a védelmi szakaszon szolgálatot teljesítő irányító és őrszemélyzet létszámának - beleértve a segédőri és vészőri létszámot is -,

c) a szakasz-védelemvezetőnek és helyettesének

meghatározása.

(10) A védekezési szervezetek személyi beosztásaiban bekövetkezett változásokat folyamatosan át kell vezetni.

(11) *  A védekezési tervek elkészítésére, továbbá módosítására kizárólag az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló kormányrendelet alapján területi vízgazdálkodás építmények tervezési részszakterületen tervezői jogosultsággal rendelkező személy vehető igénybe, aki köteles a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló kormányrendelet alapján árvízmentesítés, árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, sík- és dombvidéki vízrendezés, belvízvédelem, öntözés részterületre vonatkozó szakértőt a tervezésbe bevonni.

3/A. § *  (1) A védekezésre kötelezettek helyi vízkárelhárítási feladataikat a védekezési terv alapján látják el. A védekezési tervek készítése és aktualizálása a védekezésre kötelezettek feladata. A VIZIG feladata az alapadatok szolgáltatása a helyi önkormányzatok számára a vizek kártételei elleni védelemmel összefüggő védekezési tervek és fejlesztési tervek elkészítéséhez és felülvizsgálatához.

(2) A tározók üzemeltetési szabályzatát az engedélyező I. fokú vízügyi hatóság a működési területével érintett VIZIG részére megküldi.

3/B. § *  (1) A 3. § (7) bekezdése szerinti szakaszvédelmi és általános belvíz elleni védekezési terv mellett a VIZIG körzeti vízhiány elleni védekezési tervet is készít vízhiánykezelő körzetenként, a területi sajátosságok és az üzemirányítási szempontok figyelembevételével. A vízhiány elleni védekezési terv tartalma:

a) a műszaki leírás a vízhiánykezelő körzet adatainak, a körzetre vonatkozó ismereteknek, tapasztalatoknak megfelelően részletezett bemutatásával, így különösen:

aa) a területi jellemzők, beleértve a vízellátó rendszer szempontjából mértékadó vízszintek, vízszinttartományok, vízhozamok a körzet vízellátását biztosító víztest elrendelő vízmércéjénél,

ab) védelmi fokozatonként, az általános feladatokon túl az adott vízhiánykezelő körzetben ellátandó speciális feladatok,

ac) a vízkorlátozási tervrész,

ad) a vízhiány elleni védekezés szervezete,

ae) a védekezés létszáma és tárgyi igénye, figyelemmel a vízhiánykezelő körzet szervezetére, tárgyi eszközeire és az öntözőrendszerek üzemeltető szervezetére és

af) a vízhiánykezelő körzetben található vízhasználatok adatai;

b) *  az áttekintő helyszínrajz, amely feltünteti a vízhiánykezelő körzet és az öntözőrendszerek hatásterületének területi határát, a településeket, a vármegyehatárt, az országhatárt, a körzet főcsatornáit és főbb csatornáit, a torkolati, vízkivételi és közbenső szivattyútelepeket, a víztározókat, a vízrendszerek közötti átvezetéseket, az utakat és a vasutakat;

c) a részletes helyszínrajz, amely a vízhiánykezelő körzetben feltünteti az őrtelepeket, a teljes csatornahálózatot, a főbb vízkormányzó műtárgyakat, a szivattyúállásokat, a szivattyúzási helyeket és a vízhasználatok helyét azonosítható módon, a meliorált területeket, a vízvisszatartásra igénybe vehető területeket, tározókat, holtágakat, halastavakat és egyéb célt szolgáló tavakat;

d) a vízhiánykezelő körzet VIZIG vagyonkezelésében és üzemeltetésében lévő főbb csatornáinak (belvíz, kettősműködésű és mezőgazdasági vízszolgáltatást, térségi vízátvezetést ellátó) és főbb vízfolyásainak hossz-szelvénye és jellemző keresztszelvényei az engedélyezett (tervezett) méretekkel, mértékadó vízszinttel és a hozzá tartozó vízhozamokkal, műtárgykimutatással, valamint a legutóbbi állapotfelvétel a felmérés időpontjának feltüntetésével;

e) a VIZIG vagyonkezelésében és üzemelésében lévő vízkivételi művek és szivattyútelepek, közbenső átemelők mértékadó kapacitásai és főbb üzemeltetési előírásai;

f) segédletek (belső utasítások, kézikönyvek, cím- és telefonjegyzék) és

g) a körzet védekezési naplója.

(2) A körzeti vízhiány elleni védekezési tervek mellett a VIZIG a működési területére általános vízhiány elleni védekezési tervet is készít. A vízhiány elleni védekezési terv tartalma:

a) a VIZIG működési területének leírása, amely magában foglalja a területi egységek lehatárolását, az éghajlati adottságokat, a közigazgatási tagozódást, a természetvédelmi területeket, a szomszédos államok területével vagy más VIZIG működési területével összefüggő vízpótló és -elosztó művek jellemzőit, az azokkal kapcsolatos megállapodásokat, a VIZIG vagyonkezelésében vagy üzemeltetésében lévő vízpótló és -elosztó létesítmények és eszközök (csatornahálózat, vízátemelés, víztározás, vízátvezetési lehetőségek) jellemzőit, a vízellátás forrását biztosító vízrendszer jellemzőit, az önkormányzatok, üzemek tulajdonában vagy egyéb jogcímen használatában lévő vízhiány elleni védekezési létesítmények (öntöző-, illetve kettősműködésű csatornák, valamint tározók, holtágak és azokhoz kapcsolódó műtárgyak, szivattyútelepek) és eszközök átfogó leírását;

b) a védekezés személyi (átlagos létszámszükséglet) és tárgyi feltételei, figyelemmel a vízhiánykezelő körzet szervezetére, tárgyi eszközeire és öntözőrendszerek üzemeltető szervezetére és

c) *  a helyszínrajz, amely feltünteti a vízhiánykezelő körzet és az öntözőrendszerek hatásterületének területi határát, a településeket, a vármegyehatárt, az országhatárt, a körzet főcsatornáit és főbb csatornáit, a torkolati, vízkivételi és közbenső szivattyútelepeket, a víztározókat, a vízrendszerek közötti átvezetéseket, az utakat és a vasutakat.

4. § *  A védekezési terveket a VIZIG-ek esetében az Országos Vízügyi Főigazgatóság (a továbbiakban: OVF), a helyi önkormányzatok és a vízitársulatok esetében a működési területével érintett VIZIG hagyja jóvá.

A védekezési tervek elhelyezése

5. § (1) *  A VIZIG árvízvédelmi terveit, valamint a belvíz elleni védekezési tervek közül az általános belvízvédelmi tervet, az általános vízhiány elleni védekezési tervet - ide nem értve a védekezési szervezeti beosztást - négy nyomtatott példányban kell elkészíteni, amelyekből egy-egy példányt a VIZIG illetékes szervezeti egységén, ügyeletén és a szakaszvédelmi vagy körzetvédelmi központban, valamint az OVF ügyeletén kell elhelyezni. A részletes belvízvédelmi és a körzeti vízhiány elleni védekezési terveket három nyomtatott példányban kell elkészíteni, amelyekből egy-egy nyomtatott példányt a VIZIG illetékes szervezeti egységén, ügyeletén és a szakaszvédelmi vagy körzetvédelmi központban kell elhelyezni.

(2) *  A település közigazgatási területére vonatkozó védekezési tervet a helyi önkormányzat és a vízitársulat három nyomtatott példányban készíti el, amelyekből egy-egy példányt a helyi önkormányzat a polgármesteri hivatalban vagy közös önkormányzati hivatalban, a vízitársulat a székhelyén és - a működési területével érintett VIZIG jóváhagyását követő 15 napon belül - a VIZIG érintett szakaszvédelmi vagy körzetvédelmi központjában, valamint a VIZIG központi ügyeletén helyez el.

(3) *  Budapest főváros védekezési terveinek egy-egy példányát az OVF és a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság ügyeletére is meg kell küldeni.

(4) *  A VIZIG-eknek az általuk készített védekezési szervezeti beosztást meg kell küldeniük a területi védelmi bizottság elnöke részére (Budapesten a fővárosi védelmi bizottság elnökének).

(5) *  Az 1. mellékletben szereplő tározók üzemelési szabályzatainak egy-egy példányát az OVF ügyeletére is meg kell küldeni.

A védelmi művek, felszerelések, eszközök, gépek és anyagok,
valamint a védekezési felkészülés felülvizsgálata

6. § (1) A védekezésre kötelezett szervezet vezetője által összeállított és vezetett bizottság a védelmi műveket, felszereléseket, eszközöket, gépeket, anyagokat, az információs és távközlő eszközöket, rendszereket, valamint a védekezési felkészültséget köteles évenként legalább egyszer felülvizsgálni.

(2) A bizottság a felülvizsgálatról jegyzőkönyvet készít, amelyben megállapításait védelmi szakaszonként és a felülvizsgálat teljes körére kiterjedően rögzíti.

(3) A felülvizsgálat során megállapított hibák, hiányosságok megszüntetésére intézkedési tervet kell készíteni. Az intézkedési tervben meg kell jelölni a szükséges teendők végrehajtásának határidejét, valamint az intézkedésért felelős személyeket.

(4) A védekezésre kötelezett szerv vezetőjének a védelmi helyzetről a felülvizsgálati jegyzőkönyvek alapján értékelő jelentést kell készítenie, és azt az intézkedési tervvel együtt december 10-ig jóváhagyásra meg kell küldenie a felülvizsgálatra jogosult szervnek.

(5) *  Ha az előrejelzések szerint védekezési készültség elrendelése várható, a védművek felülvizsgálata alapján készült intézkedési tervben szereplő és a védelmi biztonságot közvetlenül befolyásoló hiányosságokat haladéktalanul meg kell szüntetni, vagy a védelmi képesség átmeneti helyreállításáról kell gondoskodni.

(6) Az érintett védelmi szakaszokon a felülvizsgálatot rendkívüli védekezési készültséget, valamint a védművek megrongálódásával járó jelentősebb III. fokú védekezést követően is végre kell hajtani.

6/A. § *  A VIZIG vezetője az 1. melléklet szerinti árvízvédelmi vonalak és belvízrendszerek megnevezését, hosszának mértékét, valamint a mértékadó vízállásra vonatkozó adatokat kétévente felülvizsgálja.

A védekezés megszervezése

7. § (1) A védekezés területét II. fokú és azt meghaladó szintű készültség esetén * 

a) a védelmi szakaszra beosztottak a szakasz-védelemvezető,

b) *  a szakasz-védelemvezető és helyettese az illetékes VIZIG vezetőjének (a továbbiakban: vízügyi igazgató),

c) *  a VIZIG működési területét III. fokú és azt meghaladó készültség esetén a vízügyi igazgató és helyettese az R. 3. § (3) bekezdés szerinti Országos Műszaki Irányító Törzs (a továbbiakban: Törzs) vezetőjének

engedélyével hagyhatja el.

(2) A szakasz-védelemvezető a védekezésre kirendelt fegyveres erők és rendvédelmi szervek kijelölt erőivel azok parancsnokai útján, a többi erővel, anyaggal, eszközzel, géppel és felszereléssel közvetlenül rendelkezik.

(3) A védekező szervezetek a védekezés műszaki feladatait elsősorban saját erővel (munkaerő, anyag, felszerelés, gép és eszköz) kötelesek ellátni.

(4) Ha a védekezés műszaki feladatainak ellátásához a rendelkezésre álló saját erő nem elegendő, akkor

a) *  a VIZIG szakasz-védelemvezetője

1. segéd- és vészőröket, munkáscsapatokat, szivattyúgép-kezelőket és gépészeket alkalmazhat,

2. halasztást nem tűrő esetben az R. 9. § (1) bekezdés a) 1. pontja szerinti igénybevételi tervbe felvett erőforrások kirendelését közvetlenül kérheti a védelmi szakasszal érintett település polgármesterétől, a vízügyi igazgató egyidejű tájékoztatása mellett;

b) *  a vízügyi igazgató

1. a területén működő vízitársulat, továbbá az együttműködési megállapodásokban szerződött szervezetek munkaerejét, anyagait, gépeit, eszközeit és felszerelését közvetlenül,

2. más VIZIG munkaerejét, anyagait, gépeit, eszközeit és felszerelését, a központi osztagot, a jégtörő hajókat, az országos védekezési készletet a Törzs útján,

3. a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek erőit a védelmi bizottságok, illetve a Törzs útján,

4. az R. 9. § (1) bekezdés a) 1. pontja szerinti igénybevételi tervbe felvett erőforrásokat a védelmi bizottság útján

igényelheti.

(5) *  A vízitársulatok és az önkormányzatok védekezési készleteinek meghatározásához az illetékes VIZIG szakmai segítséget nyújt.

(6) *  Azoknak az anyagoknak, eszközöknek, szerszámoknak, felszereléseknek, gépeknek, tartozékoknak a mennyiségi meghatározását, amelyeket a VIZIG-eknek a védekezési készletben kell tartaniuk, valamint az országos védekezési tartalékra vonatkozó adatokat a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) normatív utasítása tartalmazza.

(7) *  A VIZIG-ek védekezési készletének legalább 80%-át a védelmi szakaszokra kell elosztani, és azokat a védelmi szakasz raktáraiban, a fennmaradó részt központi raktárban kell tárolni.

(8) *  A védekezési készlet országos tartalékát a kijelölt VIZIG tárolja és karbantartja.

Különleges védekezési feladatok

8. § (1) *  Különleges felkészültséget és felszerelést igénylő védekezési feladatok elvégzésére a VIZIG-eken helyi, a kijelölt vízügyi igazgatóságoknál regionális védelmi osztag működik.

(2) A védelmi osztagok feladata különösen:

a) a töltésszakadás ideiglenes elzárása,

b) az ideiglenes mederelzárás,

c) a munkahelyi térvilágítás,

d) a védekezési anyagok vízi szállítása,

e) az ideiglenes szivattyúállás telepítése,

f) a vízminőségi kárelhárítás,

g) * 

h) a búvármunka.

(3) *  Az egyes védelmi osztagok által elvégezhető különleges védekezési feladatokat, az ahhoz szükséges létszámot és felszerelést az OVF főigazgatójának javaslatára a miniszter állapítja meg.

(4) *  A jeges árvíz elleni védekezés céljából a miniszter által kijelölt VIZIG-ek jégtörő hajókat tartanak fenn.

(5) *  A vízrajzi adatok gyűjtését, feldolgozását, értékelését, az előrejelzések készítését, a földi jégmegfigyelő szolgálat megszervezését a VIZIG-ek és az Országos Vízjelző Szolgálat (a továbbiakban: Vízjelző Szolgálat) végzik.

Védekezési gyakorlatok

9. § (1) A védekezésre való felkészítés és a továbbképzés érdekében védekezési és vezetési gyakorlatot kell tartani.

(2) *  A gyakorlatot a VIZIG-eknél legalább kétévenként, a vízitársulatoknál négyévenként kell megtartani. Az OVF főigazgatója felmentést adhat azon VIZIG-ek részére, amelyek két éven belül III. fokú árvízvédekezést hajtottak végre.

(3) A gyakorlatot a védekezésben közreműködő szervek felkészítése érdekében a védelmi bizottsági gyakorlattal össze kell hangolni.

Védekezési ügyelet

10. § (1) *  A Törzs ügyelete az OVF székházában működik.

(2) A védekező szervezetek ügyeletén számítógépen is vezetett és kinyomtatott védekezési naplót a védekezés befejeztével a szervezet vezetőjének hitelesítenie kell. A gépi adathordozón tárolt információkat a védekezési naplóval együtt meg kell őrizni.

(3) *  A védekező szervezet a védekezés ideje alatt védekezési ügyeletet tart. A védekezés szempontjából minden jelentős eseményt, valamint a védekezéssel kapcsolatban adott vagy kapott utasítást és jelentést védekezési naplóban kell rögzíteni.

Jelentések, tájékoztatások

11. § (1) *  A vízállásokat és a védekezéssel kapcsolatos egyéb adatokat a védekező szervezet saját ügyeletére jelenti. A mértékadó árvízi vízmércék vízállásait - az egyéb adatokkal együtt - a VIZIG ügyelete az OVF ügyeletének jelenti.

(2) A vízügyi igazgató az R. 18. § (1) bekezdése szerinti napi jelentést II. fokú vagy annál magasabb készültség esetén az illetékes védelmi bizottság elnökének tájékoztatásul megküldi.

(3) *  A védekező szervezetek a fokozatok elrendeléséről, módosításáról és megszüntetéséről haladéktalanul tájékoztatni kötelesek a működési területével érintett VIZIG ügyeletét.

(3a) *  A védekező önkormányzatok és vízitársulatok a napi jelentésüket a működési területével érintett VIZIG ügyeletének a védekezés ideje alatt minden nap 7:00 óráig megküldik.

(3b) *  A Törzs működési ideje alatt a Törzs műszaki ügyelete napi jelentést készít a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter részére.

(4) A védekező szervezetek felelős vezetői és a Törzs - a jelentősebb védekezési eseményekről - a sajtó, a rádió, a televízió számára szervezett keretek között tájékoztatást adnak.

II.

Árvízvédekezési készültség

12. § (1) A készültség egyes fokozatait (I-III.) és az ezeknek megfelelő intézkedések végrehajtását akkor kell elrendelni, ha az áradó víz az adott fokozatra mértékadó vízállást elérte, és további áradás várható.

(2) *  Jeges árvíz veszélye vagy a heves vízjárású folyók gyors áradása esetén, továbbá, ha a védművek állapota ezt indokolja, vagy a felkészülési idő növelése szükséges, a mértékadó vízállástól függetlenül magasabb készültségi fokozat is elrendelhető.

(3) Abban az esetben, ha az áradó víz az eddig észlelt legmagasabb vízállást megközelíti és további jelentős áradás várható; ha elháríthatatlan jégtorlasz keletkezett; ha töltésszakadás veszélye fenyeget vagy az bekövetkezett, a vízügyi igazgató - a védelmi bizottság elnökének egyidejű tájékoztatásával - a Törzs vezetője útján haladéktalanul köteles a miniszternek javaslatot tenni a rendkívüli készültség elrendelésének kezdeményezésére.

(4) A készültség egyes fokozatait akkor kell megszüntetni, ha az apadó víz a fokozatra mértékadó vízállás alá csökkent, és újabb áradás nem várható, illetőleg a készültség elrendelésének oka megszűnt.

(5) *  A védtöltéseken keletkezett szakadás vagy végrehajtott átvágás, illetőleg a védmű állékonyságát vagy biztonságát veszélyeztető rongálódás helyén a III. fokú készültség a helyreállításig nem szüntethető meg.

(6) *  A védekezési készültség elrendelését követően a sikeres védekezés érdekében - az éves karbantartási terven felül - el kell végezni: a kedvezőtlen időjárás következtében megrongálódott töltéskoronák és megközelítő utak ismételt kátyúzását, kavicsolását; a töltéskoronák, utak, rakodóterek hótalanítását, a műtárgyak zárószerkezeteinek jégtelenítését, a töltések és előterek soron kívüli kaszálását az árvízi jelenségek megfigyelése érdekében.

(7) A bekövetkezett töltésszakadás, valamint a védmű állékonyságát súlyosan veszélyeztető rongálódás okainak kivizsgálására a miniszter külön bizottságot hoz létre. A bizottság feladata a bekövetkezett esemény műszaki okainak feltárása és javaslattétel a hasonló események jövőbeli kialakulásának megelőzésére.

(8) *  Az árvízi tározókra vonatkozó fokozatelrendelés az üzemeltetési szabályzatukban foglaltak szerint vagy - ha a felkészülési idő növelése szükséges - a Törzs engedélye alapján történik. A készültségi fokozatokhoz tartozó tevékenységeket az üzemeltetési szabályzat rögzíti.

(9) *  A védelemvezető pontszerű III. fokú árvízvédelmi készültséget rendel el, ha az árvízvédelmi mű állékonyságát, biztonságát meghibásodás vagy a védőművet, tartozékait, védősávjait érintő beavatkozás közvetlenül veszélyezteti. Az árvízvédelmi készültséget a veszélyhelyzet megszűnéséig fenn kell tartani.

Feladatok az árvízvédekezés egyes készültségi fokozataiban

Az I. fokú készültség

13. § (1) A készültség elrendelésekor a szakasz-védelemvezetőnek a védelmi szakaszt be kell járnia, és a védőművek, zsilipek és egyéb műtárgyak állapotát meg kell vizsgálnia.

(2) A készültség ideje alatt 12 órás nappali őrszolgálatot kell tartani. Az R. 18. § (1) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítése érdekében a vízállásokat szükség szerint, de naponta legalább 6 és 18 órakor kell leolvasni, feljegyezni és jelenteni.

A II. fokú készültség

14. § (1) A készültség tartama alatt éjjel-nappali őrszolgálatot kell tartani. Az R. 18. § (1) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítése érdekében a vízállásokat naponta 6, 12, 18, 24 órakor kell leolvasni, feljegyezni és jelenteni.

(2) *  A vízügyi igazgató a készültség elrendelésekor - ha további jelentős áradástól kell tartani - mozgósíthatja a VIZIG védelmi osztagát vagy az osztag egyes részlegeit.

A III. fokú készültség

15. § (1) Vészőröket kell állítani a védmű olyan pontjaihoz és műtárgyaihoz, ahol az állékonyságot súlyosan veszélyeztető jelenséget észlelnek, vagy az árvízvédekezési terv szerint arra számítani lehet.

(2) Az R. 18. § (1) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítése érdekében a vízállásokat kétóránként (páros órákban) kell leolvasni, feljegyezni és jelenteni. A tetőző árvízszintek rögzítéséről és beméréséről, a vízhozammérésről, továbbá - szükség szerint - a légi megfigyelésről gondoskodni kell.

(3) *  Azt a helyet ahol a védvonalon az állékonyságot veszélyeztető káros jelenséget észlelnek, a védekezési készletben rendszeresített jelzőzászlókészletből a fehér színűvel kell megjelölni. A megjelölt helyek felülvizsgálata alapján a fokozott megfigyelés alatt tartandó helyeket sárga, az azonnali beavatkozást igénylő helyeket piros zászlóval kell ellátni.

(4) Előrejelzett tartós III. fokú védekezés esetén a vízügyi igazgató köteles:

a) a védelmi osztagot készültségbe helyezni;

b) a védelmi bizottság elnökének javaslatot tenni az R. 9. § (1) bekezdés a) 1. pontja szerinti tervekben rögzített erőforrások igénybevételére.

(5) *  A III. fokú árvízvédelmi készültség elrendelésével egyidejűleg el kell rendelni a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti I. fokú készültséget.

A rendkívüli készültséggel kapcsolatos intézkedések

16. § (1) *  A vízügyi igazgató köteles töltésszakadás vagy a védvonal folytonosságát veszélyeztető egyéb helyzet esetén a lokalizációs tevékenység megkezdését elrendelni, és szükség esetén új lokalizációs mű kiépítése iránt a miniszternek javaslatot tenni.

(2) A vízügyi igazgató köteles a veszély mértékének megfelelő számú, de legalább két árvízvédelmi osztagot, továbbá - szükség szerint - a töltések és a műtárgyak vizsgálatára különleges felszerelésű csoportokat a Törzs útján igényelni és a helyszínen készenlétben tartani.

(3) A vízügyi igazgató javaslatot tesz a védelmi bizottságnak:

a) a védvonalak fegyveres őrzésére, járőrszolgálat megszervezésére, a veszélyeztetett védvonalszakaszok megvilágítására;

b) a védvonalon a védekezést ellátók kimentéséhez szükséges szállítóeszközök és mentőfelszerelés helyszíni készenlétben tartására;

c) a veszélyeztetett területről a lakosság és az anyagi javak kimenekítésére;

d) *  a VIZIG működési területén lévő árvízi tározó igénybevételére;

e) *  a c) ponttal összhangban a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetőjének haladéktalan értesítésére a lakosság SMS-alapú riasztása, veszélyhelyzeti tájékoztatása érdekében.

A jeges árvíz elleni védekezés

17. § (1) A felkészülés keretében a jégtörő hajókat minden év november 15-éig jégtörésre alkalmassá kell tenni.

(2) *  A folyók jegesedése esetén - védekezési készültségen kívül is - a jelentésre kötelezetteknek az egyes folyók jégviszonyait minden reggel 9 óráig kell a VIZIG műszaki ügyeletére jelenteni. Az adatokat a VIZIG összesítés után 10 óráig a Vízjelző Szolgálatnak továbbítja. A Vízjelző Szolgálat az országos jéghelyzetjelentést 11 óráig továbbítja az OVF - védekezés esetén a Törzs - ügyeletére.

(3) *  A folyók jégviszonyait szükség szerint, az OVF, illetve a Törzs előzetes tájékoztatásával, légi megfigyeléssel is ellenőrizni kell.

(4) *  A jégtörő hajókat a jégtörési irányelvekben foglaltak szerint a tartózkodási helyükön készenlétbe kell helyezni (I. fokú készültség). A jégtörő hajók készenlétbe helyezését az aktuális és a várható hidrológiai, meteorológiai, valamint a jéghelyzet figyelembevételével a vízügyi igazgató javaslatára a Törzs vezetője rendeli el.

(5) *  A jégtörő hajókat szükség esetén tartózkodási helyükről a kijelölt állomáshelyükre kell vezényelni és menetkész állapotban tartani (II. fokú készültség). A jégtörő hajók útba indítását az aktuális és a várható hidrológiai, meteorológiai, valamint a jéghelyzet figyelembevételével a vízügyi igazgató javaslatára a Törzs vezetője engedélyezi.

(6) *  A jégtörés megkezdését az aktuális és a várható hidrológiai, meteorológiai, valamint a jéghelyzet figyelembevételével a vízügyi igazgató javaslatára a Törzs vezetője engedélyezi (III. fokú készültség).

(7) A jégtörő hajókból álló kötelék munkájának irányítására a Törzs vezetője felelőst jelöl ki.

(8) A jégtörő hajókkal kell a zajló jég aprítását, torlódásmentes levezetését, a beállás késleltetését, jégbeállás esetén az egyenletes, zárt jégtakaró kialakulását, a kialakult jégtorlaszok felszámolását, a jéglevonulás elősegítését és a mederben levő műtárgyak védelmét biztosítani.

(9) Jeges árvíz veszélye esetén a vízügyi igazgató a jégrombolás egyéb eszközökkel történő végrehajtását is előkészíti és megszervezi.

(10) A jégtorlaszok duzzasztó hatásának megfigyelésére ideiglenes vízmércéket kell elhelyezni és a vízállások legalább kétóránkénti leolvasásáról és jelentéséről gondoskodni kell.

(11) Az R. 18. §-ában foglalt kötelezettségek teljesítése érdekében a jég megállását, megindulását (megindítását), a torlaszok kialakulását, megszűnését (felszámolását) jelenteni kell.

A lokalizálás

18. § (1) Ha töltésszakadás veszélye fenyeget vagy az bekövetkezett, a víz továbbterjedésének megakadályozásához, illetőleg a víz tereléséhez és visszavezetéséhez a vízügyi igazgató a szükséges intézkedéseket a lokalizációs terv alapján haladéktalanul köteles megtenni, és a lokalizációs munkák végrehajtására felelős vezetőt kijelölni.

(2) A lokalizálás során gondoskodni kell, különösen:

a) a lokalizációs művek nyílásainak elzárásáról, a védőképességi hiányok megszüntetéséről, szükség esetén új lokalizációs művek kiépítéséről;

b) a védvonal többi szakaszán a védekezés zavartalan folytatásáról;

c) a hírközlés biztonságáról;

d) a szakadás továbbterjedésének megakadályozásáról;

e) a szakadás elzárásáról;

f) a mentesített területre betört víz kártételeinek csökkentéséről és a mederbe való mielőbbi visszavezetéséről.

III.

A belvízvédekezési készültség

19. § (1) Az I. fokú készültséget kell elrendelni, ha

a) a belvizek összegyülekezése miatt intézkedéseket kell tenni arra, hogy a belvízvédelmi szakasz főcsatornái befogadóképesek legyenek;

b) *  a várható belvizek befogadása érdekében a főcsatornák előürítését, jégtelenítését, a hóval betemetett szakaszok tisztítását vagy egyéb, vízfolyást gátló akadály jogszerű eltávolítását kell elvégezni;

c) *  a belvizek gravitációs levezetésének lehetősége megszűnt, a szivattyútelepeket és az egyéb vízkormányzó műtárgyakat egyműszakos üzemben kell működtetni; vagy

d) *  a várható belvízi helyzet miatt előkészítő tevékenységet kell folytatni.

(2) A II. fokú készültséget akkor kell elrendelni, ha az odavezetett belvizek következtében a szivattyútelepeket és egyéb vízkormányzó műtárgyakat kétműszakos üzemben kell működtetni.

(3) A III. fokú készültséget akkor kell elrendelni, ha a védelmi szakasz területén a szivattyútelepek névleges összteljesítményük legalább 75%-ával folyamatosan üzemelnek, vagy a levezető kapacitás elégtelensége miatt a belvizek visszatartását, illetőleg szükségtározását kell elrendelni.

(4) *  Ha a VIZIG működési területén a belvízi elöntés olyan méreteket ölt, hogy a belvíz lakott területeket, ipartelepeket, fő közlekedési utakat, vasutakat veszélyeztet és további elöntések várhatók, a vízügyi igazgató - a védelmi bizottság elnökének egyidejű tájékoztatásával - köteles a Törzs vezetője útján a miniszternek javaslatot tenni a rendkívüli készültség elrendelésének kezdeményezésére.

(5) *  A VIZIG szakasz-védelemvezetője a belvízvédelmi rendszerben védekező szervezetek védekezését köteles összehangolni, tevékenységüket a főcsatornákon folytatott védekezésnek alárendelni.

(6) *  Ha a belvízzel elöntött területekről a befogadók (csatornák, tározók, szükségtározók) teltsége miatt a vizek késleltetett vagy szakaszos levezetése nagy területekre tartósan fennáll, a mentesítést a következő sorrendben kell végrehajtani: lakott területek, ipari létesítmények, közlekedési vonalak, mezőgazdasági területek, azon belül ültetvény, vetés, szántó, erdő, legelő, egyéb. A belvízmentesítés elsőbbségének biztosítása érdekében a szakasz-védelemvezető az egyéb bevezetéseket korlátozhatja vagy időszakosan szüneteltetheti, különös tekintettel a termál és fürdő csurgalékvízre.

(7) Az elöntések kiterjedésének meghatározása, illetőleg a beavatkozások megtervezésének elősegítése érdekében, szükség szerint, a Törzs tájékoztatásával, gondoskodni kell a légi megfigyelésről.

(8) A készültség egyes fokozatait akkor kell megszüntetni, ha az elrendelés oka megszűnt.

Feladatok a belvízvédekezés egyes készültségi fokozataiban * 

Az I. fokú készültség

20. § (1) A készültség elrendelése után a szakasz-védelemvezető megvizsgálja a főcsatornák, zsilipek, szivattyútelepek, egyéb műtárgyak állapotát.

(2) A készültség ideje alatt - szükség szerint - nappali figyelő- és őrszolgálatot kell tartani. A főcsatornák mértékadó vízmércéinek vízállásait minden reggel 6 órakor kell leolvasni, feljegyezni, és jelenteni a védekező szervezet ügyeletére az R. 18. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettségek teljesítése érdekében.

(3) Gondoskodni kell a csatornákból a víz szabad lefolyását gátló akadályok eltávolításáról, a szükséges vízkormányzásról, a szivattyútelepek üzemeltetéséről, a műtárgyak megfelelő kezeléséről.

A II. fokú készültség

21. § Az I. fokú készültségre előírtakon túlmenően szükség szerint gondoskodni kell a szállítható szivattyúk készenlétbe helyezéséről, illetve üzembe állításáról, a belvíznek az állandó jellegű belvíztározókba való bevezetéséről.

A III. fokú készültség

22. § A vízügyi igazgató az I. és II. fokú készültségre előírtakon túlmenően szükség szerint elrendeli a belvizek elvezetésének korlátozását, illetőleg a szakaszos vízlevezetést, és igénybe veheti a kiépített, belvíztározásra kijelölt területeket.

A rendkívüli belvízvédekezési készültség

23. § *  A belvizek szükségtározására igénybe veendő területeket elő kell készíteni. A szükségtározó igénybevételét a vízügyi igazgató kezdeményezésére, a Törzs vezetőjének javaslatára, a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter engedélyezi.

III/A. *  Helyi vízkárelhárítás

23/A. § *  (1) A helyi vízkárelhárítási készültséget egy adott védekezési feladat ellátásához kapcsolódó vízfolyás vízgyűjtőjére és létesítményeire, tározóra vagy az adott önkormányzat közigazgatási területére lehet elrendelni.

(2) A helyi vízkárelhárítási készültségi fokozat

a) tározók, mesterséges tavak esetében az üzemeltetési szabályzat,

b) települések esetében a települési vízkárelhárítási terv

alapján is elrendelhető.

(3) A védekezésre kötelezett szervezet védelemvezetője a helyi vízkárelhárítási készültségi fokozatot - ide nem értve a rendkívüli készültséget - saját szervezetére vonatkozóan rendeli el, módosítja, szünteti meg. A védekezésre kötelezett szervezet a helyi vízkárelhárítási készültségi fokozat elrendeléséről, változásáról, a megtett intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatja a működési területével érintett VIZIG ügyeletét és a hivatásos katasztrófavédelmi szervet. E szervek a helyi vízkárelhárítási készültségi fokozat elrendelése és a védekezés során egymást kölcsönösen tájékoztatják minden lényeges körülményről.

(4) Helyi vízkárelhárítás során a védekezésre kötelezettek védelmi tevékenységüket az (1) és (2) bekezdésben meghatározott helyszíneken, vízkárelhárítási készültségi fokozat elrendelése mellett látják el.

23/B. § *  (1) Helyi vízkárelhárítási I. fokú készültséget kell elrendelni vízfolyás vízgyűjtője és létesítményei tekintetében, ha

a) a hidrológiai előrejelzés alapján készenlét biztosítása és műszaki ügyelet felállítása szükséges;

b) az Országos Meteorológiai Szolgálat meteorológiai előrejelzése nagy mennyiségű esőre vagy tartós, erős szélre kettes szintű (narancs) vagy hármas szintű (piros) riasztást ad ki a területre, amely alapján védekezés válhat szükségessé;

c) magasabb készültségi szint elrendelése várható;

d) a védelmi szervezet felállításának időelőnye ezt indokolja; vagy

e) a kisvízfolyásokra kiadott előrejelzés alapján a vízfolyások mederteltsége a 80 százalékot meghaladja.

(2) Helyi vízkárelhárítási II. fokú készültséget kell elrendelni a védekezésre felkészülés céljából, ha a hidrológiai előrejelzés szerint tovább emelkedő vagy apadó vízállás, területi elöntés vagy csapadéktevékenység hatására területi jelenlét biztosítása szükséges.

(3) Helyi vízkárelhárítási III. fokú készültséget kell elrendelni a védekezés végrehajtása céljából,

a) ha a kisvízfolyásokra kiadott előrejelzés alapján a vízállás a kisvízfolyás partvonalának magasságát megközelíti, és további jelentős vízszintemelkedés várható, az elrendelő vízmércén a vízállás az elrendelési szintet elérte, és az elöntések elleni védekezéshez ideiglenes védművek építése vagy egyéb beavatkozás szükséges a település belterületének védelme érdekében,

b) ha a Balaton és a Velencei-tó partján elöntés ellen védekezni szükséges,

c) ha a lokális csapadék befogadóba juttatása védekezési feladatok elvégzését igényli,

d) ha a VIZIG illetékességi területén védekező önkormányzat szakmai segítséget kér, vagy

e) több önkormányzat egyidejű védekezése esetén a védekezések összehangolására.

(4) Helyi vízkárelhárítási rendkívüli készültséget kell elrendelni a vízfolyás vízgyűjtőjére és létesítményeire, a tározóra vagy az érintett önkormányzat közigazgatási területére, ha a vízkárhelyzet súlyosbodik, az élet- és vagyonvédelem érdekében további sürgős beavatkozások szükségesek, és a védekező szervezet a védekezést saját eszközeivel és erőforrásaival nem tudja ellátni.

(5) Helyi vízkárelhárítási pontszerű III. fokú készültséget rendel el a védekezésre kötelezett védelemvezetője a mederben, depónián, önkormányzati védművön, tározó töltésén vagy egyéb műtárgyon szükséges helyreállítás elvégzéséig.

(6) A védekezést meg kell szüntetni, ha a helyi vízkárelhárítási készültség elrendelésének oka megszűnt, és további vízkárveszély belátható időn belül nem áll fenn.

23/C. § *  (1) A helyi vízkárelhárítás érdekében a védekezés keretében

a) a helyi önkormányzat és a vízitársulat a védekezési terv alapján jár el;

b) a VIZIG

ba) a vagyonkezelésében lévő medrekben a vizek folyamatos lefolyását biztosítja, a keletkezett lefolyási akadályokat, torlaszokat eltávolítja,

bb) a vagyonkezelésében lévő tározókon és műtárgyakon ellátja a védekezési feladatokat,

bc) több önkormányzat egyidejű védekezése esetén összehangolja a védekezést,

bd) a védekező önkormányzatok igénye esetén szakmai irányítást ellátó szakembert rendel ki, és

be) a vízitársulatok vízkárelhárítási tevékenységét szakmai szempontból irányítja, felügyeli.

(2) A helyi vízkárelhárítás I. fokú készültségében ellátandó feladatok:

a) készenlét elrendelése, műszaki ügyelet felállítása,

b) a hidrometeorológiai helyzet folyamatos értékelése,

c) a veszélyeztetett terület bejárása és

d) az érintettek értesítése.

(3) A helyi vízkárelhárítás II. fokú készültségében - az I. fokú készültségre előírtakon túl - a veszélyeztetett területen fokozott jelenlétet kell biztosítani, és jogszabályi feltételek fennállása esetén a védelmi osztagot mozgósítani kell.

23/D. § *  (1) A helyi vízkárelhárítás III. fokú készültsége esetén

a) a belterület védelme érdekében a helyi önkormányzatok a védekezési terv alapján együttműködnek a VIZIG ügyeletével,

b) a VIZIG védekezési feladatai:

ba) a vagyonkezelésében lévő medrekben a folyamatos lefolyás biztosítása (torlaszok megszüntetése),

bb) a vagyonkezelésében lévő zsilipek zárása, nyitása,

bc) folyamatos figyelőszolgálat biztosítása és

bd) az önkormányzati védekezési tevékenység során - igény esetén - műszaki irányítás, lehetséges védekezési feladatok meghatározása, lokalizációs tevékenységek szakmai irányítása, önkormányzati védekezések összehangolása,

c) a belterületet nem veszélyeztető lokális elöntés ellen a külterületen ellátandó védekezés az érintett terület tulajdonosának feladata a VIZIG jóváhagyásával.

(2) A helyi vízkárelhárítás pontszerű III. fokú készültsége esetén a védekezésre kötelezettek a vízilétesítmények védképességének (depóniák esetében védekezési tevékenység előtt meglévő védképességi szint) helyreállítását végzik el.

23/E. § *  (1) A helyi vízkárelhárítás során a tározó árvízi üzemelése az üzemeltetési szabályzata alapján történik. Az üzemeltetési szabályzat tartalmazza a helyi vízkárelhárítási fokozatok elrendelésének és megszüntetésének szintjeit, az elvégzendő feladatokat.

(2) A védekezésre kötelezett a tározó vízjogi üzemeltetési engedélyese.

(3) A védekezésre kötelezett a védekezés megkezdését és megszüntetését a VIZIG ügyeletének bejelenti.

(4) A VIZIG javaslatot tehet tározók esetében az engedélyezett üzemrendtől való eltérésre a vízügyi hatóságnak.

23/F. § *  (1) A 23/B. § (4) bekezdése szerinti körülmények, a tározó-töltés szakadása, egyéb belterületi elöntés vagy több települést egyidejűleg érintő elöntés veszélye esetén, ha az élet- és vagyonbiztonság indokolja, a védelemvezető a lokalizációs tevékenységet elrendeli, valamint a helyi vízkárelhárítás érdekében a rendkívüli készültség elrendelésére a miniszternek javaslatot tesz.

(2) *  A helyi vízkárelhárítás során a rendkívüli készültség esetén a védelemvezető javaslatot tesz a területi védelmi bizottságnak

a) az érintett védekezési helyszínek fegyveres őrzésére, járőrszolgálat megszervezésére, a veszélyeztetett védekezési helyek, területek megvilágítására;

b) a védelmi szakaszok érintett területein a védekezést ellátók kimentéséhez szükséges szállítóeszközök és mentőfelszerelés helyszíni készenlétben tartására;

c) a veszélyeztetett területről a lakosság és az anyagi javak kimenekítésére; valamint

d) a c) ponttal összhangban a lakosság SMS-alapú riasztása, veszélyhelyzeti tájékoztatása érdekében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetőjének haladéktalan értesítésére.

III/B. *  A vízhiány elleni védekezés

23/G. § *  A vízhiány elleni védekezésre felkészülés során az érintett VIZIG gondoskodik a többletvízkészletek betározásáról és a vízelosztó csatornahálózat - maximális - üzemvízszintjének eléréséről, annak tartásáról, a belvízcsatornákban történő vízvisszatartásról. A VIZIG az intézkedésekről és a hidrometeorológiai helyzetről hetente helyzetértékelést, aszályjelentést készít az OVF részére.

23/H. § *  (1) A vízhiány elleni védekezés I. fokú készültségét akkor lehet elrendelni, ha

a) a vízhiánykezelő monitoringhálózat adatai alapján elkészített aszálytérkép szerint a vízhiánykezelő körzetben az aszályfokozat 4. mellékletben meghatározott küszöbértékei (a továbbiakban: HDIs) alapján indokolt,

b) a felhasználható vízkészletek csökkenése és a vízpótlásban részt vevő medrek, tározók (holtágak) és műtárgyak átbocsátóképességének átmeneti hiányossága, üzemzavara miatt a vízjogi engedélyekben lekötött vízigények kielégítése - a hidrometeorológiai előjelzéseket is figyelembe véve - az átadási pontokon veszélybe kerül, vagy

c) a kialakult vízminőségi helyzet miatt szükséges.

(2) Az I. fokú készültséget az érintett VIZIG vezetője rendeli el.

(3) A vízhiány elleni védekezés II. fokú készültségét kell elrendelni, ha a vízhiánykezelő körzet területi adottsága alapján

a) a HDIs szerinti aszályfokozat azt indokolja, és a mezőgazdasági művelésre használt talaj vízháztartási adatai, valamint a hidrometeorológiai előrejelzések alapján ezen aszályfokozat tartós fennállására lehet számítani, vagy

b) a felhasználható vízkészletek csökkenése és a vízelosztásban részt vevő medrek, tározók (holtágak) és műtárgyak átbocsátóképességének átmeneti hiányossága, üzemzavara miatt - a vízjogi engedélyekben lekötött vízmennyiségek figyelembevételével - az átadási pontokon egyidejűleg felmerülő vízigényeket nem lehet kielégíteni, de az üzemrend optimalizálásával, kiegészítő műszaki megoldásokkal a vízmennyiség biztosítható.

(4) A vízhiány elleni védekezés III. fokú készültségét kell elrendelni, ha a vízhiánykezelő körzet területi adottsága alapján

a) a HDIs szerinti aszályfokozat azt indokolja, és a mezőgazdasági művelésre használt talaj vízháztartási adatai, valamint a hidrometeorológiai előrejelzések alapján ezen aszályfokozat tartós fennállására lehet számítani, vagy

b) a (3) bekezdés b) pontjában foglaltakon túl területi vízkorlátozás elrendelésének kezdeményezése szükséges.

(5) *  A vízkorlátozást a III. fokú készültség esetén a védelemvezető javaslatára a Területi Védelmi Bizottság vagy a vízügyi hatóság tájékoztatása mellett a Törzs rendeli el, ha a vízkorlátozás több VIZIG működési területét érinti.

(6) A védelemvezető

a) javaslatára, ha a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 15. § (5) bekezdése szerinti korlátozási sorrend alapján a létfenntartási ivó- és közegészségügyi, valamint a katasztrófaelhárítási vízigények kielégítése veszélybe kerül, a vízhiány elleni védekezés során a rendkívüli készültséget,

b) *  - a vízügyi hatóság tájékoztatásával, a Területi Védelmi Bizottság egyetértésével és a Törzs útján tett - javaslatára a veszélyhelyzet kihirdetése nélküli rendkívüli készültség esetén a vízkorlátozást

a miniszter rendeli el.

(7) A védelemvezető a vízkorlátozás elrendelését javasolja, ha a vízhiány egyidejűleg több VIZIG működési területét érinti.

(8) A vízhiány elleni védekezés során elrendelt készültség egyes fokozatait meg kell szüntetni, ha az elrendelés oka nem áll fenn.

23/I. § *  (1) A vízhiány elleni védekezés I. fokú készültsége során a VIZIG gondoskodik

a) a medrek, zsilipek, szivattyútelepek és egyéb műtárgyak állapotának vizsgálatáról, a hibák megszüntetéséről, az üzemzavar-elhárításról,

b) a víz szabad áramlását gátló akadályok eltávolításáról,

c) a műtárgyak és szivattyútelepek megfelelő működtetéséről, a szükséges vízkormányzásról, vízvisszatartásról,

d) a vízveszteségek csökkentéséről,

e) a vízhasználatok figyelemmel kíséréséről,

f) a szállítható szivattyúk készenlétbe helyezéséről és

g) a medrekben a vízcsere végrehajtásáról

annak érdekében, hogy a vízátadási pontokon és az engedélyezett vízhasználatoknál kielégítő mennyiségű víz álljon rendelkezésre.

(2) A vízhiány elleni védekezés II. fokú készültsége során - az I. fokú készültségre előírtakon túl - a VIZIG szükség szerint gondoskodik

a) a szállítható szivattyúk üzembe állításáról, a vízszolgáltató rendszerek szivattyús vízpótlásáról,

b) a gravitációs vagy szivattyús vízszolgáltató rendszerekbe történő vízpótlás további növeléséről,

c) a vízelosztó csatornahálózat üzemrendjének szükség szerinti átalakításáról,

d) a vízpótló és -elosztó vízilétesítmények üzemeltetési szabályzatában a II. fokú készültségre előírt üzemrendre történő áttérésről,

e) a vizek minőségét károsan befolyásoló vízbevezetések vízhiányos időszakban való soron kívüli szüneteltetésének a vízügyi hatóságnál történő kezdeményezéséről és

f) szükség szerint a kisvízi vízszintek beméréséről és rögzítéséről, a vízellátás forrását biztosító víztesten a vízhozammérésről, amely kiterjeszthető további víztestekre, mederszakaszokra a felvízen és az alvízen.

(3) A vízhiány elleni védekezés II. fokú készültsége során a VIZIG - szükség szerint - figyelőszolgálatot tart fenn. A vízhiány elleni védekezési tervben meghatározott helyeken és gyakorisággal mérni kell a vízminőségi paramétereket, a vízhozamokat, valamint a zsilip- és vízállásokat. Az elvégzett munkákat és a mérési eredményeket mindennap a napi jelentésben rögzíteni kell, és 9 órakor jelenteni kell a védekező szervezet ügyeletére.

23/J. § *  (1) A vízhiány elleni védekezés III. fokú készültsége során - az I. és II. fokú készültségre előírtakon túl - a VIZIG az érintett vízügyi hatóság bevonásával elrendeli a területi vízkorlátozást, és gondoskodik annak végrehajtásáról.

(2) Területi vízkorlátozást a Vgtv.-ben és a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetéséről szóló 2/1997. (II. 18.) KHVM rendeletben meghatározott esetekben kell elrendelni.

(3) A területi vízkorlátozás időtartama alatt a VIZIG közérdekből

a) csökkentheti a vízkészletek kiaknázását és felhasználását,

b) igénybe vehet tározott felszíni vízkészleteket és más tulajdonában vagy kezelésében lévő vízátvezetési útvonalakat, vagy

c) a térségek, területek között átcsoportosíthatja és átvezetheti a vízkészleteket.

(4) A vízkorlátozást megelőzően a VIZIG a korlátozás mértékéről és várható időtartamáról tájékoztatja a vízügyi hatóságot, a vízhasználókat, a vízszolgáltatókat és az egyéb érintetteket vagy azok érdekképviseletét.

(5) A vízhiány elleni védekezés rendkívüli készültsége során - az I-III. fokú készültségre előírtakon túl - gondoskodni kell a Vgtv. 15. § (4) bekezdés a) pontja szerinti létfenntartási ivó- és közegészségügyi, katasztrófaelhárítási vízigények kielégítéséről.

IV.

A védekezések megszűnését követő intézkedések

24. § (1) A vízügyi igazgató

a) *  I-III. fokú készültségben történt védekezést követően 30 napon belül összefoglaló jelentést készít, és azt az OVF-hez elfogadásra felterjeszti;

b) *  III. fokú készültségben történt védekezést követően az összefoglaló jelentést az OVF-hez való felterjesztés előtt a területi védelmi bizottság elnökének, Budapesten a fővárosi védelmi bizottság elnökének, tájékoztatásul bemutatja;

c) *  a rendkívüli készültségben történt védekezést követően az összefoglaló jelentést a területi védelmi bizottság elnökének, Budapesten a fővárosi védelmi bizottság elnökének egyetértésével a miniszternek elfogadásra felterjeszti.

(1a) *  Az önkormányzat és a társulat védelemvezetője az I-III. fokú és a rendkívüli készültségben történt védekezést követően 15 napon belül összefoglaló jelentést készít, és azt a működési területével érintett VIZIG részére megküldi.

(2) Az összefoglaló jelentésnek tartalmaznia kell:

a) a hidrometeorológiai helyzet értékelését,

b) a jellemző vízállásokat,

c) *  a védekezési munkákat vagy a vízigények kielégítésének módját és mértékét,

d) a védekezésben közreműködők létszámát,

e) a foglalkoztatott gépeket, járműveket,

f) a felhasznált anyagokat,

g) a védekezés költségeit,

h) *  a védekezés során szerzett tapasztalatokat, kialakított fejlesztési javaslatokat,

i) *  az önkormányzati készültség leírását.

V.

Záró és átmeneti rendelkezések

25. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg az Országos Vízügyi Hivatal elnökének az Országos Árvíz- és Belvízvédekezési Szabályzat kiadásáról szóló 21/1971. (V. É. 22.) OVH utasítása, valamint a vízügyi szolgálat jégtörő hajóparkjának üzemeltetésével kapcsolatos feladatokról szóló 9/1973. (V. É. 9.) OVH elnöki utasítás hatályát veszti.

(2) *  A vízhiány elleni védekezési terveket 2021. december 31-ig kell elkészíteni.

1. melléklet a 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelethez * 

A vízügyi igazgatási szervek vagyonkezelésébe tartozó árvízvédelmi vonalak, továbbá az árvízvédekezés készültségi fokozatainak elrendelésére és megszüntetésére mértékadó vízállások

A B C D E F G H I J K L M N O
1. A folyó, a vízfolyás, A fővédvonal A védekezési készültség elrendelésére és megszüntetésére mértékadó Megjegyzés
2. A védelmi szakasz a csatorna kezdő végső vízmérce vízállás, cm
3. neve és védvonala szelvénye tkm hossza km neve, helye fkm „0” pont mBf. LNV I. fok II. fok III. fok
4. cm kelte
5. 01.01. Tát-esztergomi 11,432 Duna jp. 0,000 1,356 1,356 Esztergom 1718,500 100,92 813 2013.VI.08 500 600 650 Árvízvédelmi fal: 1,356 km
6. 1,356 3,366 2,010
7. Duna jp. 0,000 4,785 4,785 Közút: 4,785 km
8. 4,785 4,974 0,189 Magaspart: 0,189 km
9. 4,974 5,032 0,058
10. Kenyérmezei patak bp. 0,000 0,470 0,470
11. Únyi patak bp. 0,000 1,545 1,545
12. Únyi patak jp. 0,000 1,019 1,019
13. 01.02. Komárom-almásfüzítői 14,303 Duna jp. 0,000 0,038 0,038 Komárom 1768,300 103,88 845 2013.VI.8 500 620 680 Közúti töltés: 0,038 km
14. 0,038 0,326 0,288
15. 0,326 1,019 0,693 Magaspart: 0,693 km
16. 1,019 2,253 1,234
17. 2,253 2,716 0,463 Magaspart: 0,463 km
18. 2,716 2,820 0,104
19. 2,820 4,835 2,015 Magaspart: 2,015 km
20. 4,835 12,569 7,734
21. 12,569 12,957 0,388 Árvízvédelmi fal: 0,388 km
22. 12,957 13,248 0,291 Magaspart: 0,291 km
23. 13,248 13,771 0,523 Árvízvédelmi fal: 0,523 km
24. 13,771 14,303 0,532 Közúti töltés: 0,532 km
25. 01.03. Vének-dunaremete 26,433 Duna jp. 0,000 26,433 26,433 Nagybajcs 1801,000 107,40 908 2013.VI.07 470 540 610
26. Dunaremete 1825,500 113,24 722 2013.VI.07 530 580 620
27. 01.04. Dunaremete-rajkai 35.243 Duna jp. 26,433 61,676 35,238 Dunaremete 1825,500 113,24 722 2013.VI.07 530 580 620 I.fok elrendelésére kerülhet sor Rajka 800 m3/sec vagy azt meghaladó átadott hozamok esetén is.
28. Dunakiliti duzzasztó felvíz 1842,300 110,00 1615 2013.VI.07 1400 1450 1490
29.
30. 01.05. Vének-dunaszentpáli 35,695 Mosoni-Duna jp. 0,000 11,661 11,661 Nagybajcs 1801,000 107,40 908 2013.VI.07 470 540 610
31. 11,661 12,270 0,609 Bácsa 8,980 106,98 840 2013.VI.08 450 550 600 Árvízvédelmi fal: 0,609 km
32. 12,270 12,380 0,096 Győr 0,432 106,98 838 2013.VI.08 500 600 650
33. 12,380 12,691 0,325 Árvízvédelmi fal: 0,311 km
34. 12,691 33,989 21,298
35. 33,989 34,107 0,118 Magaspart: 0,118 km
36. 34,107 35,695 1,588
37. 01.06. Lajta menti 36,626 Lajta főmeder jp. 0,000 2,598 2,598 Mosonmagyaróvári duzzasztó alvíz 4,000 118,40 315 1965.VI.9. 160 200 220 Magaspart: 2,598 km
38. 2,598 13,295 10,697
39. 13,295 13,579 0,284 Vasúti töltés: 0,284 km
40. 13,579 18,717 5,138
41. Lajta bp. csat. bp. 0,000 2,815 2,815 Magaspart: 2,815 km
42. 2,815 17,909 15,094
43. 01.07. Mosoni-Duna-Rábca menti 89,156 Mosoni-Duna jp. 6,618 33,228 26,610 Győr 0,432 106,98 838 2013.VI.08 500 600 650
44. 33,228 34,553 1,325 Magaspart: 1,325 km
45. Rábca bp. 0,000 6,682 6,682 Rábcakapi
Rábca-árvízkapu felvíz
28.211
0.000
109.92
106.98
434
838
1965. VI. 17.
2013.VI.8.
250
500
300
600
350
650
46. 6,682 7,511 0,829 Magaspart: 0,829 km
47. 7,511 7,742 0,231 Közút: 0,231 km
48. 7,742 7,838 0,096 Magaspart: 0,096 km
49. 7,838 26,425 18,587 Magaspart: 0,896 km
50. Hanság Főcsatorna bp. 26,425 30,172 3,747
51. 30,172 30,388 0,216
52. 30,388 31,035 0,647
53. Rábca jp. 0,000 29,751 29,751
54. 29,751 29,803 0,052 Közút: 0,052 km
55. 29,803 30,186 0,383
56. 01.08. Győr-árpási 30,237 Mosoni-Duna jp. 6,116 6,618 0,502 Győr 0,432 106,98 838 2013.VI.08 500 600 650
57. Rába bp. 0,000 0,143 0,143
58. 0,143 0,256 0,113 Magaspart: 0,113 km
59. 0,256 0,425 0,169 Árvízédelmi fal: 0,169 km
60. 0,425 0,690 0,265
61. 0,690 1,068 0,378 Árvízédelmi fal: 0,378 km
62. 1,068 20,397 19,329
63. 20,397 29,735 9,338 Árpás 29,136 113,13 586 1965. IV. 25. 320 420 480
64. 01.09. Árpás-répceszemerei 41,749 Rába bp. 29,735 60,660 30,925 Vág 51,395 124,34 456 1900. IV. 9. 250 300 350
65. Répce árap. bp. 0,000 8,160 8,160 Répcelak-Újhíd 3,730 133,58 422 1965. IV. 25. 250 300 350
66. Répce bp. 8,160 10,824 2,664
67. 01.10. Répcelak-sárvári 32,603 Répce árap. jp. 0,000 8,110 8,110 Répcelak-Újhíd 3,730 133,58 422 1965. IV. 25. 250 300 350
68. Répce jp. 8,110 9,652 1,542
69. Rába bp. 60,660 83,611 22,951 Ragyogóhíd 73,269 141,33 450 1900. IV. 9. 150 250 300
70. 01.11. Győr-koroncói 29,091 Mosoni-Duna jp. 0,000 2,649 2,649 Győr 0,432 106,98 838 2013.VI.08 500 600 650
71. 2,649 2,719 0,070 Árvízvédelmi fal: 0,07 km
72. 2,719 2,874 0,155
73. 2,874 3,497 0,623 Közúti töltés: 0,623 km
74. 3,497 4,233 0,736 Magaspart: 0,736 km
75. 4,233 4,909 0,676
76. 4,909 6,004 1,195 Árvízvédelmi fal: 1,195 km
77. 6,004 6,116 0,012 Magaspart: 0,012 km
78. Rába jp. 0,000 0,697 0,697 Magaspart: 0,697 km
79. 0,697 1,171 0,474 Árvízvédelmi fal: 0,474 km
80. 1,171 1,397 0,226
81. 1,397 1,706 0,309 Közúti töltés: 0,309 km
82. 1,706 3,535 1,829
83. 3,535 11,070 7,535 Gyirmót
Mórichida
1.400
18.050
109.07
113.00
630
391 [426]
2013.VI.08,
1951. VI. 13.
1963. III. 15.
320
250
400
300
480
350
84. Marcal jp. 0,000 2,090 2,090
85. 2,090 2,407 0,317 Magaspart: 0,317 km
86. 0,000 4,593 4,593
87. Bakonyér jp. 0,000 2,168 2,168
88. Bakonyér bp. 0,000 2,737 2,737
89. 01.12. Koroncó-mórichidai 37,875 Rába jp. 11,070 29,693 18,623 Árpás 29,136 113,13 586 1965. IV. 25. 320 420 480
90. Marcal bp. 0,000 19,252 19,252 Gyirmót 1,400 109,07 630 2013.VI.08 320 400 480
91. Mórichida 18,050 113,00 391 [426] 1951. VI. 13.
1963. III. 15.
250 300 350
92. 01.13. Mórichida-sárvári 54,267 Rába jp. 29,693 38,664 8,971 Árpás 29,136 113,13 586 1965. IV. 25. 320 420 480
93. 38,664 39,013 0,349 Vág (megszüntetésre) 51,395 124,34 456 1900. IV. 9. 250 300 350 Magaspart: 0,349 km
94. 39,013 83,960 44,947 Ragyogóhíd (elrendelésre) 73,269 141,33 450 1900. IV. 9. 150 250 300
95. KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG
A B C D E F G H I J K L M N O
96 A folyó, a vízfolyás, A fővédvonal A védekezési készültség elrendelésére és megszüntetésére mértékadó Megjegyzés
97. A védelmi szakasz a csatorna kezdő végső vízmérce vízállás, cm
98. neve és védvonala szelvénye tkm hossza km neve, helye fkm „0” pont mBf. LNV I. fok II. fok III. fok
99. cm kelte
100. 02.01. Dunaegyháza-tassi 24,361 Duna bp. 0 8,876 8,876 Tass 1586,2 89,28 908 2013. VI. 10. 750 850 880
101. 8,876 9,189 0,313 1956. III. 8. Magaspart: 0,313 km
102. 9,189 9,472 0,283
103. 9,472 9,629 0,157 Magaspart: 0,157 km
104. 9,629 9,817 0,188
105. 9,817 9,865 0,048 Magaspart: 0,048 km
106. 9,865 10,157 0,292
107. 10,157 10,24 0,083 Magaspart: 0,083 km
108. 10,24 10,571 0,331
109. 10,571 10,704 0,133 Magaspart: 0,133 km
110. 10,704 11,595 0,891
111. 11,595 12,64 1,045 Magaspart, közút: 1,045 km
112. 12,64 13,49 0,85
113. 13,49 13,69 0,2 Magaspart: 0,200 km
114. 13,69 13,964 0,274
115. 13,964 14,179 0,215 Magaspart: 0,215 km
116. 14,179 24,361 10,182
117. 02.02. Tass-szigetújfalui 20,417 Duna bp. 24,361 25,001 0,64 Budapest 1646,5 94,97 891 2013. VI. 09. 620 700 800
118. 25,001 25,069 0,068 [867] 1876. II. 26. Árvízvédelmi fal: 0,068 km
119. 25,069 44,778 19,709
120. 02.03. Szigetújfalu-csepeli 29,9 Duna bp. 44,778 54,116 9,338 Budapest 1646,5 94,97 891 2013. VI. 09. 700 760 820
121. 54,116 59,246 5,13 [867] 1876. II. 26 Közút: 5,130 km
122. 59,246 59,376 0,13 Magaspart, közút: 0,130 km
123. 59,376 60,013 0,637 Közút: 0,637 km
124. 60,013 64,075 4,062
125. 64,075 64,195 0,12 Magaspart: 0,120 km
126. 64,195 71,403 7,208
127. 71,403 71,475 0,072 Magaspart: 0,072 km
128. 71,475 71,585 0,11 Magaspart, közút: 0,110 km
129. 71,585 73,602 2,017 Közút: 2,017 km
130. 73,602 74,678 1,076
131. 02.04. Kvassay-zsilipi 0,452 Duna bp. 0 0,06 0,06 Budapest 1646,5 94,97 891 2013. VI. 09. 620 700 800 Magaspart: 0,060 km
132. 0,06 0,23 0,17
133. 0,23 0,304 0,074 867 1876. II. 26. Árvízvédelmi fal: 0,074 km
134. 0,304 0,452 0,148
135. 02.05. Gödi 4,15 Duna bp. 0 2,126 2,126 Nagymaros 1694,6 99,43 751 2013. VI. 09. 520 620 670
136. 2,126 2,183 0,057 [763] 1876. II. 25. Árvízvédelmi fal: 0,057 km
137. 2,183 3,18 0,997
138. Sződ-Rákos bp. 0 0,97 0,97
139. 02.06. Dunafüred-érdi 7,732 1-es belvízcsatorna bp. 0 0,915 0,915 Budapest 1646,5 94,97 891 2013. VI. 09. 650 750 820 Dunafüredi őrjárás
140. Duna jp. 0 2,069 2,069 [867] 1876. II. 26.
141. Benta p. jp. 0 1,631 1,631
142. Duna jp. 0 3,117 3,117 Érdi őrjárás
143. 02.07. Szentendrei-szigeti 24,827 Szentendrei-Duna bp. 0 0,67 0,67 Nagymaros 1694,6 99,43 751 2013. VI. 09. 470 570 650 Magaspart: 0,670 km
144. 0,67 0,758 0,088 [763] 1876. II. 25.
145. 0,758 0,85 0,092 Magaspart: 0,092 km
146. Duna jp. 0,85 9,215 8,365
147. 9,215 9,335 0,12 Magaspart: 0,120 km
148. 9,335 15,761 6,426
149. Szentendrei-Duna bp. 0 9,066 9,066
150. 02.08. Budakalászi 8,864 Barát p. bp. 0 2,563 2,563 Nagymaros 1694,6 99,43 751 2013. VI. 09. 520 600 650
151. Szentendrei-Duna jp. 0 4,024 4,024 [763] 1876. II. 25.
152.
153. Dera p. jp. 0 0,85 0,85
154. 0,85 0,9 0,05 Árvízvédelmi fal: 0,050 km
155. 0,9 2,277 1,377
156. 02.09. Ipolydamásd-Latkés- ipolytölgyesi 13,1 Ipoly bp. 0 1,505 1,505 Ipolytölgyes 17,2 105,74 611 2010. VI. 06. 420 470 520
157. 0 3,149 3,149 [550] 1976. XII. 9.
158. Letkés p. bp. 0 0,435 0,435
159. Letkés p. jp. 0 0,43 0,43
160. Ipoly bp. 3,149 6,602 3,453
161. Nyerges p. bp. 0 0,731 0,731
162. Nyerges p. jp. 0 0,728 0,728
163. Ipoly bp. 6,602 8,915 2,313
164. Gandái p. bp. 0 0,356 0,356
165. 02.10. Ipolyvece-Dejtár- Balassagyarmat-szécsényi 29,427 Ipoly bp. 0 1,28 1,28 Balassagyarmat 93,742 136,68 474 2010. VI. 04. 300 350 400
166. Derék p. bp. 0 1,773 1,773
167. Derék p. jp. 0 2,062 2,062
168. Ipoly bp. 1,28 7,148 5,868
169. Lókos p. bp. 0 1,861 1,861
170. Lókos p. jp. 0 1,744 1,744
171. Ipoly bp. 7,148 9,567 2,419
172. 0 4,128 4,128
173. Szentlélek p. jp. 0 3,902 3,902 Nógrádszakál 136,734 157,08 393 2010. VI. 04. 330 350 370
174. Ipoly bp. 0 4,151 4,151
175. 02.11. Jászfelső-szentgyörgy- jobbágyi 83,381 Zagyva jp. 0 7,012 7,012 Szentlőrinckáta 87,826 103,75 359 2010. V. 18. 1963. III. 13. 220 270 320
176. [320]
177. Galga jp. 0 1,475 1,475 Hatvan-alsó 104 113,69 473 2010. V. 18. 310 350 400
178. Galga bp. 0 1,416 1,416 [510] 1941. II. 13.
179. Zagyva jp. 7,012 21,265 14,253
180. Herédi-Bér jp. 0 0,597 0,597
181. Herédi-Bér bp. 0 1,315 1,315
182. Zagyva jp. 21,265 33,762 12,497 Apc 119,2 129,1 387 2010. V. 18. 250 300 350
183. Szuha p. jp. 0 0,613 0,613 [458] 1963. III. 13.
184. Tolvajló p. jp. 0 0,463 0,463
185. Szuha p. bp. 0 1,672 1,672
186. Zagyva jp. 33,762 37,608 3,846
187. 37,608 39,026 1,418
188. Zagyva bp. 0 10,985 10,985 Szentlőrinckáta 87,826 103,75 359 2010. V. 18. 1963. III. 13. 220 270 320
189. [320]
190. 10,985 18,521 7,536 Hatvan-alsó 104 113,69 473 2010. V. 18. 1941. II. 13. 310 350 400 Kerékpárút: 7,536 km
191. [510]
192. 18,521 36,804 18,283 Apc 119,2 129,1 387 2010. V. 18. 250 300 350
193. [458] 1963. III. 13.
194. 02.12. Mátraverebélyi tározó 2,415 Zagyva p. 0 1,92 1,92 Tározói 145,95 175,5 730 1999.VII. 11. 300 665 755 1%-os árvíznél
195. 1,92 2,415 0,495 Közút: 0,495 km
196. 02.13. Maconkai tározó 1,498 Zagyva p. 0 1,498 1,498 Tározói 153,12 192,6 665 1999.VII. 11. 550 600 650 1%-os árvíznél 1,770 em3
197. 02.14. Tarján-pataki tározó 2,052 Tarján p. 0 2,052 2,052 Tározói 3,3 194,62 775 2010. VI. 06. 810 850 900 1%-os árvíznél 2,677 em3
198. ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG
A B C D E F G H I J K L M N O
199. A folyó, a vízfolyás, A fővédvonal A védekezési készültség elrendelésére és megszüntetésére mértékadó Megjegyzés
200. A védelmi szakasz a csatorna kezdő végső vízmérce vízállás, cm
201. neve és védvonala szelvénye tkm hossza km neve, helye fkm „0” pont mBf. LNV I. fok II. fok III. fok
202. cm kelte
203. 03.01. Baja- 47,8 Duna bp. 0 47,8 47,8 Baja 1478,7 80,99 989 2013.VI.12 700 800 900 Közút: 12,575 km
204. margitta-
205. szigeti 1037 1956. III. 13. Üzemi út: 29,971 km
206. 03.02. Baja-foktői 38,345 Duna bp. 2,655 41 38,345 Baja 1478,7 80,99 989 2013.VI.12 700 800 900
207. 1037 1956. III. 13.
208. 03.03. Uszód-solti 41,077 Duna bp. 41 82,077 41,077 Paks 1531,3 85,38 891 2013.VI.11 600 700 800 Közút: 1,349 km
209. 1006 1876. II. 27. Üzemi út: 13,199 km
210. KÖZÉP-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG
A B C D E F G H I J K L M N O
211. A folyó, a vízfolyás, A fővédvonal A védekezési készültség elrendelésére és megszüntetésére mértékadó Megjegyzés
212. A védelmi szakasz a csatorna kezdő végső vízmérce vízállás, cm
213. neve és védvonala szelvénye tkm hossza km neve, helye fkm „0” pont mBf. LNV I. fok II. fok III. fok
214. cm kelte
215. 04.01. Báta- 43,111 Duna jp. 0 28,692 28,692 Sió torkolati mű alvíz 2,6
2,587
79,32 1259 2013.VI.12 1050 1150 1250
216. Siótorok- [960] 2003. I. 8.
217. szekszárdi Sió jp. 0 14,419 14,419 Szekszárd
Szekszárd (Palánk)
18,8 85,09 680 1945. II. 14. 500 600 650
218. [814] 1956. III. 13.
219. 04.02. Siótorok- 30,415 Duna jp. 28,692 59,107 30,415 Paks 1531,3 85,38 891 2013.VI.11 650 800 900
220. paksi [1006] 1876. II. 27.
221. 04.03. Paks- 25,61
25,613
Duna jp. 59,107 64,383 5,276 Paks 1531,3 85,38 891 2013.VI.11 650 800 900 Közút: 3,478 km
3,475 km
222. bölcskei 64,383 66,525 2,142 Magaspart: 2,142 km
223. 66,525 84,72 18,192
18,195
[1006] 1876. II. 27.
224. 04.04. Ercsi- Adony- 31,402 Duna jp. 0 19,603 19,603 Adony 1597,8
1598,11
91,68 766 2013.VI.10 550 650 700 Közút: 19,603 km
225. adonyi ercsi Váli víz jp. 0 4,235 4,235 [820] 1941. II. 15.
226. Váli víz bp. 0 2,829 2,829
227. Szent-László víz bp. 0 4,735 4,735
228. 04.05. Siótorok- 34,442 Sió bp. 0 17,635 17,635 Szekszárd
Szekszárd (Palánk)
18,8 85,09 680 1945. II. 14. 500 600 650
229. kölesdi Nádor bp. 0 16, 807 16,807 [814] 1956. III. 13.
230. 04.06. Szekszárd- 43,351 Sió jp. 14,419 15+298 0,879 Szekszárd
Szekszárd (Palánk)
18,8 85,09 680 1945. II. 14. 500 600 650
231. Sióagárd- 15+298 15+471 0,173 [814] 1956. III. 13. Magaspart: 0,173 km
232. kölesdi 15+471 18,153 2,682
233. Sió bp. 17,635 36,175 18,54
234. Nádor jp. 0 16,399 16,399
235. Völgységi p. jp. 0 2,448 2,448
236. Völgységi p. bp. 0 2,23 2,23
237. 04.07. Kölesd- 32,35
32,65
Sió bp. 36,175 68,525
68,825
32,35
32,65
Simontornya 74,3
74,26
91,76 682 1940. III. 19. 500 550 600
238. simon-
239. tornyai [459] 1964. I. 1.
240. DÉL-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG
A B C D E F G H I J K L M N O
241. A folyó, a vízfolyás, A fővédvonal A védekezési készültség elrendelésére és megszüntetésére mértékadó Megjegyzés
242. A védelmi szakasz a csatorna kezdő végső vízmérce vízállás, cm
243. neve és védvonala szelvénye tkm hossza km neve, helye fkm „0” pont mBf. LNV I. fok II. fok III. fok
244. cm kelte
245. 05.01. Mohácsi 19,865 Duna jp. 0 19,865 19,865 Mohács 1446,9 79,2 984 1965. VI. 19. 700 850 950
246. [1010] 1956. III. 13.
247. 18,35 19,865 Árvízvédelmi fal 1,515 km
248. 05.02. Dráva- 45,005 Dráva bp. 0 31,709 31,709 Drávaszabolcs 77,7 86,76 596 1972.VII.22. 430 480 520
249. szabolcsi Fekete-víz bp. 0 4,618 4,618
250. Pécsi-víz bp. 0 2,153 2,153
251. Fekete-víz jp. 0 6,525 6,525
252. 05.03. Drávasztárai 43,221 Dráva bp. 31,709 74,095 42,386 Szentborbás 133,1 94,74 634 1972.VII.20. 460 530 560* Felsőszentmártoni gátőrjárásban: 580 cm
253. 48,055 48,89 0,835 Magaspart: 0,835 km
254. 05.04. 1,338 Kapos vésztározó 0 0,291 0,291 Központi műtárgy vízmérce
(Kapos)
96,387 127,5 - - 250 350 450 Riasztási szint (I. fok): Kapos Kaposvár-Kecelhegyi vízmércén 260 cm
255. Kaposvári völgyzárógát
256. Kapos vésztározó 0 0,405 0,405
257. 1. sz hossztöltés
258. Kapos vésztározó 0 0,142 0,142
259. 2. sz hossztöltés
260. Kapos vésztározó 0 0,236 0,236
261. 1. sz lokalizációs töltés
262. Kapos vésztározó 0 0,108 0,108
263. 2. sz lokalizációs töltés
264. Kapos vésztározó 0 0,156 0,156
265. 3. sz lokalizációs töltés
266. NYUGAT-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG
A B C D E F G H I J K L M N O
267. A folyó, a vízfolyás, A fővédvonal A védekezési készültség elrendelésére és megszüntetésére mértékadó Megjegyzés
268. A védelmi szakasz a csatorna kezdő végső vízmérce vízállás, cm
269. neve és védvonala szelvénye tkm hossza km neve, helye fkm „0” pont mBf. LNV I. fok II. fok III. fok
270. cm kelte
271. 06.01. Sárvári 7,193 Rába bp. 0.000 7,193 7,193 Sárvár 89 149,86 493 1900. IV. 09. 250 320 380
272. 06.02. Körmendi 10,432 Rába bp. 0.000 4,434 4,434 Körmend 158,7 184,15 520 2009.VI.26. 300 380 440 A Rába bp.-on közút:
273. 1,082 km
274. Rába jp. 0.000 0,741 0,741
275. Pinka bp. 0.000 5,257 5,257
276. 06.03. Szentgott- 14,244 Rába bp. 0.000 4,095 4,095 Szentgotthárd 205,9 215,15 491 2009.VI.25. 270 330 370 A Rába bp.-on árvízvédelmi fal: 0,694 km
277. hárdi Rába jp. 0.000 0,834 0,834
278. Lapincs bp. 0.000 0,564 0,564
279. Lapincs jp. 0.000 2,07 2,07
280. Lapincs árap. É. 0.000 2,006 2,006
281. Lapincs árap. D. 0.000 1,831 1,831
282. Láhn-patak bp. 0.000 1,373 1,373 Vasszentmihály 0,7 203 n.a. * 250 350 * az árapasztó vápa működésbe lépésekor
283. 1. sz. vízmérce
284. Láhn-patak
285. Vörös-patak jp. 0.000 0,665 0,665
286. Vörös-patak bp. 0.000 0,806 0,806
287. 06.04. Murai 43,94 Rátka-patak bp. 0.000 0,22 0,22 Letenye 35,6 137,86 554 2014.IX.15. 330 380 430
288. Rátka-patak jp. 0.000 0,214 0,214 elrendelésre
289. Gerencsér-á. bp. 0.000 1,255 1,255
290.
291. Gerencsér-á. jp. 0.000 1,244 1,244
292. Béci-p. jp. 0.000 3,126 3,126
293. Béci-p. bp. 0.000 3,118 3,118
294. Borsfai-p. jp. 0.000 1,363 1,363
295. Borsfai-p. bp. 0.000 1,351 1,351
296. Principális jp. 0.000 4.980 4,98 Murakeresztúr 10,3 128,73 585 2014.IX.16. 380 440 510
297. megszüntetésre
298. Mura bp. 0.000 26.933 26,933
299. 06.05. Zalai 34,335 Zala bp. 0.000 13,112 13,112 Zalaapáti 22,8 105,4 424 1987. VIII. 7. 250 280 330
300. Szentgyörgyvári-p. bp. 0.000 0,606 0,606 *(445) *(1963. III. 14.) * jeges árvíz adatai
301. Szentgyörgyvári-p. jp. 0.000 0,595 0,595
302. Köszvényes-p. bp. 0.000 0,725 0,725
303. Zala jp. 0.000 9,839 9,839
304. Bárándi-p. bp. 0.000 1,385 1,385
305. Búberki-p. bp. 0.000 1.000 1
306. Búberki-p. jp. 0.000 0,993 0,993
307. Zalaapáti-p. bp. 0.000 0.900 0,9
308. Zalaapáti-p. jp. 0.000 0.900 0,9
309. Szentkirályi-p. bp. 0.000 0,775 0,775
310. Szentkirályi-p. jp. 0.000 0,778 0,778
311. Esztergályi-p. bp. 0.000 0,784 0,784
312. Esztergályi-p. jp. 0.000 0,743 0,743
313. Bókaházi-p. jp. 0.000 1.200 1,2
314. 06.06. Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer 50,895 Északi lezáró töltés 0.000 3,302 3,302 2T műtárgy felvíz, Esztergályhorváti elrendelésre 100 680 710 730 Hídvégi-tó 2T, kazetta beeresztő műtárgy
315. Kazetta töltés 0.000 5,318 5,318
316. Terelőtöltés 0.000 3,973 3,973
317. Kísérleti tó töltése 0.000 0,79 0,79
318. Déli-vízzáró- 0.000 4,82 4,82
319. töltés
320. Zalavári- 0.000 6,74 6,74
321. határolótöltés
322. Ingói-berek lezáró- és összekötő töltés 0.000 2,259 2,259
323. Zala bp.-i töltés 0.000 0,789 0,789 4T vízleeresztő műtárgy alvíz, Balatonmagyaród 100 570 600 630 Hídvégi-tó 4T, vízleeresztő műtárgy
324. 1 sz. Terelőtöltés 0.000 5,763 5,763
325. 2. sz Terelőtöltés 0.000 10,578 10,578
326. Völgyelzáró töltés 0.000 6,563 6,563
327. Egyesített- Középső szivattyútelep felvízi vízmérce 100 610 620 630 Mellékvölgy
328. övcsatorna
329. Marótvölgyi- Főnyedi mérőszelvény 100 610 630 650 Mellékvölgy
330. csatorna
331. Zala-Somogyi- Szőkedencs vízmérce, 7. sz. fkl.út kereszteződésében lévő vízmérce 106,5 130 150 180 Mellékvölgy
332. határárok
333. FELSŐ-TISZA VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG
A B C D E F G H I J K L M N O
334. A folyó, a vízfolyás, A fővédvonal A védekezési készültség elrendelésére és megszüntetésére mértékadó Megjegyzés
335. A védelmi szakasz a csatorna kezdő végső vízmérce vízállás, cm
336. neve és védvonala szelvénye tkm hossza km neve, helye fkm „0” pont mBf. LNV I. fok II. fok III. fok
337. cm kelte
338. 07.01. Nagyhalász- 26,098 Tisza bp. 0 0,2 0,2 Tiszabercel 569 91,36 882 2000. IV. 11. 600 700 800 Magaspart: 0,200 km
339. Vencsellő- 0,2 0,642 0,442
340. buji 0,642 0,914 0,272 Magaspart: 0,272 km
341. 0,914 1,287 0,373
342. Lónyay bp. 0 1,839 1,839 Parapetfal: 0,204 km
343. Lónyay zsilip keresztgát 0 0,365 0,365
344.
345. Tisza bp. 1,393 8,6 22,607 1+287=1+393
346. 8,6 9,1 Magaspart: 0,500 km
347. 9,1 24
348. 07.02. Veresmart- 22,727 Tisza bp. 24 46,377 22,377 Dombrád 593,08 94,06 890 1888. III. 24. 550 650 750
349. nagyhalászi 46,377 46,727 0,35 Magaspart: 0,350 km
350. 07.03. Zsurk- 27,773 Tisza bp. 46,727 47,24 0,513 Záhony 627,8 98,14 758 2001. III. 9. 500 600 700
351. veresmarti 47,24 48,075 0,835 [758] 1941. II. 19. Magaspart: 0,835 km
352. 48,075 48,81 0,735
353. 48,81 48,93 0,12 Magaspart: 0,120 km
354. 48,93 57,3 8,37
355. 57,3 57,341 0,041 Magaspart: 0,041 km
356. 57,341 62,3 4,959
357. 62,3 62,5 0,2 Magaspart: 0,200 km
358. 62,5 65,522 3,022
359. 65,522 65,543 0,021 Magaspart: 0,021 km
360. 65,543 73,008 7,465
361. 73,008 74,232 1,224 Magaspart: 1,224 km
362. 74,232 74,5 0,268
363. 07.04. Vásáros- 37,50 Tisza bp. 74,5 76,2 1,7 Vásárosnamény 684,45 101,98 943 2001. III. 7. 600 750 800 Magaspart: 1,700 km
364. namény- 76,2 82 5,8
365. zsurki 82 86,6 4,6 Magaspart: 4,600 km
366. 86,6 89,05 2,45
367. 89,05 98,6 9,55 Magaspart: 9,550 km
368. 98,6 99,37 0,77
369. 99,37 100,5 1,13 Magaspart: 1,130 km
370. 100,5 104,24 3,74
371. 104,24 104,5 0,26 Magaspart: 0,260 km
372. 104,5 111,38 6,88
373. 111,318 112 0,682 Magaspart: 0,682 km
374. 07.05. Szatmár- 30,154 Tisza bp. 112 124,354 12,354 Tiszabecs elrendelésre 744,3 114,34 736 2001. III. 6. 300 400 500 Hibaszelvény: 1,146 km
122+900 = 124+046 km
124+354=125+500
Parapetfal:
375. cseke-
376. olcsvaapáti 125,5 143,3 17,8 Tivadar megszüntetésre 705,7 105,4 1014 2001. III. 6. 500 600 700
377. 07.06. Magosliget- 26,022 Batár bp. 0 9,94 9,94 Tiszabecs 744,3 114,34 736 2001. III. 6. 300 400 500 Árvízvédelmi fal:
Batár bp. 4+335-4+440 tkm között
0,105 km
378. tiszakóródi
379. Tisza bp. 143,3 159,382 16,082
380. 07.07. Vásáros- 31 Tisza jp. 0 31 31 Vásárosnamény 684,45 101,98 943 2001. III. 7. 600 750 800
381. namény-
382. lónyai
383. 07.08. Tarpa- 30,127 Tisza jp. 31 44,157 13,157 Tiszabecs elrendelésre 744,3 114,34 736 2001. III. 6. 300 400 500 Hibaszelvény:1,685 km
44+157=45+800
51+958=52+000
Parapetfal: 0,177 km
384. vásáros- 45,8 51,958 6,158
385. naményi 52 62,812 10,812 Tivadar megszüntetésre 705,7 105,4 1014 2001. III. 6. 500 600 700
386. 07.08./T Beregi 55,266 Északi tározótöltés 0 24,685 24,685 Amennyiben a tározó megnyitásra kerül, úgy annak üzemeltetési szabályzatának előírásai mérvadók a készültségi fokozatok elrendelésére.
387. tározói Keleti tározótöltés 0 12,693 12,963
388. Déli tározótöltés 0 13,09 13,09
389. Magaspart 0 4,528 4,528
390. 07.09. Kótaj- 34,567 Lónyay bp. 1,839 3,85 2,011 Lónyay zsilip felvízi vm. 2,53 87,4 600 700 800
391. vencsellői 3,85 4,3 0,45 Magaspart: 0,450 km
392. 4,3 4,71 0,41
393. 4,71 5,16 0,45 Magaspart: 0,450 km
394. 5,16 6,88 1,72
395. 6,88 7 0,12 Magaspart: 0,120 km
396. 7 8,9 1,9 Parapetfal: 0,204 km
397. 8,9 9 0,1 Magaspart: 0,100 km
398. 9 9,7 0,7
399. 9,7 9,8 0,1 Magaspart: 0,100 km
400. 9,8 18,234 8,434
401. 18,234 18,3 0,66 Magaspart: 0,66 km
402. Lónyay jp. -0,106 0 0,106
403. 0 3,672 3,672
404. 3,672 3,98 0,308 Magaspart: 0,308 km
405. 3,98 9,04 5,06
406. 9,04 11,18 2,14 Magaspart: 2,140 km
407. 11,18 15,44 4,26
408. 15,44 15,66 0,22 Magaspart: 0,22 km
409. 15,66 16,66
410. 16,66 16,8 0,14
411. 16,8 18 1,2
412. 07.10. Berkesz- 57,584 Lónyay bp. 18,3 19,056 0,756 Kemecse 28,42 90,8 876 1941. II. 17. 700 750 800
413. kótaji 19,056 21,5 2,444
414. 21,5 21,6 0,1 Magaspart: 0,100 km
415. 21,6 24,415 2,815 Kótaj 21,23 90,58 899 2000. IV. 11. 650 700 800
416. 24,415 25 0,585 Magaspart: 0,585 km
417. 25 25,35 0,35
418. 25,35 26,1 0,75 Magaspart: 0,750 km
419. 26,1 26,5 0,4
420. 26,5 26,63 0,13 Magaspart: 0,130 km
421. 26,63 3,112 3,482
422. 30,112 31,257 1,145 Magaspart: 1,145 km
423. 31,257 31,925 0,668
424. 31,925 33,6 1,675 Magaspart: 1,675 km
425. 33,6 33,85 0,25
426. 33,85 35,1 1,25 Magaspart: 1,250 km
427. 35,1 38,2 3,1
428. 38,2 38,425 0,225 Magaspart: 0,225 km
429. 38,425 38,9 0,475
430. 38,9 39,3 0,4 Magaspart: 0,400 km
431. 39,3 39,65 0,35
432. 39,65 39,9 0,25 Magaspart: 0,250 km
433. 39,9 41,9 2
434. 41,9 42,1 0,2 Magaspart: 0,200 km
435. 42,1 44,526 2,426
436. Máriapócsi IV. ff. jp. 0 3,75 3,75
437. Máriapócsi IV. ff. bp. 0 3,8 3,8
438. Kállai VII. ff. jp. 0 1,36 1,36
439. Sényői VI. ff. bp. 0 4,06 4,06
440. Sényői VI. ff. jp. 0 4,07 4,07
441. Kállai VII. ff. bp. 0 2 2
442. Érpataki VIII. ff. jp. 0 3,3 3,3
443. Simai IX. ff. bp. 0 1,2 1,2
444. Simai IX. ff. bp. 1,2 2,868 1,668
445. Simai IX. ff. jp. 0 2,8 2,8
446. Érpataki VIII. ff. bp. 0 3,35 3,35
447. 07.11. Berkesz- 24,738 Lónyay jp. 18 21,38 3,38 Kemecse 28,42 90,8 876 1941. II. 17. 700 750 800
448. kótaji 21,38 23,33 1,95 Magaspart: 1,950 km
449. 23,33 30,25 6,92
450. 30,25 31,855 1,605 Magaspart: 1,605 km
451. 31,855 32,25 0,395
452. 32,25 33,24 0,99 Magaspart: 0,990 km
453. 33,24 37,22 3,98 Kótaj 21,23 90,58 899 2000. IV. 11. 650 700 800
454. 37,22 37,4 0,18 Magaspart: 0,180 km
455. 37,4 37,9 0,5
456. 37,9 38,2 0,3 Magaspart: 0,300 km
457. 38,2 40,15 1,95
458. 40,15 40,35 0,2 Magaspart: 0,200 km
459. 40,35 42,738 2,388
460. 07.12. Mérkvállaj- 59,777 Kraszna bp. 0 10,097 10,097 Ágerdőmajor 44,9 110,39 651 1970. VI. 13 470 550 580
461. vásáros- 10,097 15,4 5,303 1974. VII. 15. Magaspart: 5,303 km
462. naményi 15,4 19,28 3,88
463. 19,28 33,7 14,42 Magaspart: 14,420 km
464. 33,7 35,91 2,21 Kocsord 22,62 106,65 702 1980. VII. 27. 450 530 580
465. 35,91 37,2 1,29 1980. VII. 28. Magaspart: 1,290 km
466. 37,2 39,48 2,28
467. 39,48 56,4 16,92 Magaspart: 16,920 km
468. 56,4 59,777 3,377
469. 07.13. Ágerdő- 40,482 Kraszna jp. 0 40,482 40,482 Ágerdőmajor 44,9 110,39 651 1970. VI. 13 470 550 580 Hibaszelvény: +0,045 km
470. major- 1974. VII. 15. 8+145=8+100
471. olcsvai Kocsord 22,62 106,65 702 1980. VII. 27. 450 530 580
472. 1980. VII. 28.
473. 07.14. Csenger- 46,65 Szamos bp. 0 46,65 46,65 Csenger-Hydra 49,4 113,56 902 1970. V. 14. 500 650 700 Hibaszelvény. 16+633=16+600
474. olcsvai Tunyogmatolcs 21,9 106,21 1040 1970. V. 15. 600 750 850
475. 07.14./T Szamos- 21,007 É-i tározótöltés 0 10,547 10,547 Amennyiben a tározó megnyitásra kerül, úgy annak üzemeltetési szabályzatának előírásai mérvadók
a készültségi fokozatok elrendelésére.
476. Kraszna közi tározói D-i tározótöltés 0 10,46 10,46
477. 07.15. Szamosbecs-olcsvaapáti 46,385 Szamos jp. 0 46,385 46,385 Csenger-Hydra 49,4 113,56 902 1970.V.14. 500 650 700
478. Tunyogmatolcs 21,9 106,21 1040 1970.V.15. 600 750 850
479. 07.16. Nagyhódos- 40,239 Túr bp. 0 27,015 26,665 Garbolc 27,7 116,5 646 1970.V.14. 300 400 450
480. kölcsei Sáréger jp. 0 6,8 6,8 Sonkád 11,5 112,59 629 2001. III. 6. 300 400 450
481. Sáréger bp. 0 6,774 6,774
482. 07.17. Kispalád Hármas- 35,425 Palád bp. 0 0,98 0,98 Garbolc 27,7 116,5 646 1970.V.14. 300 400 450
483. határ- Palád jp. 0 6,423 6,423 Sonkád 11,5 112,59 629 2001. III. 6. 300 400 450
484. tiszakóródi Túr jp. 0 28,022 28,022
485. ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG
A B C D E F G H I J K L M N O
486. A folyó, a vízfolyás, A fővédvonal A védekezési készültség elrendelésére és megszüntetésére mértékadó Megjegyzés
487. A védelmi szakasz a csatorna kezdő végső vízmérce vízállás, cm
488. neve és védvonala szelvénye tkm hossza km neve, helye fkm „0” pont mBf. LNV I. fok II. fok III. fok
489. cm kelte
490. 08.01. Sarud- 43,829 Laskó bp. 0 4,6 4,6 Tiszakeszi 464,26 86,07 811 2000. IV. 13. 500 600 650
491. négyesi Tisza jp. 0 12,944 12,944 elrendelésre
492. Rima bp. 0 7,826 7,826 Tiszafüred 430,4 83,16 881 2000. IV. 16. 650 690 730
493. Rima jp. 0 7,955 7,955 megszüntetésre
494. Eger bp. 0 1,1 1,1
495. Eger jp. 0 1,045 1,045
496. Csincse bp. 0 4,159 4,159
497. Csincse jp. 0 4,2 4,2
498. 08.02. Négyes- 25,332 Tisza jp. 12,944 39,776 25,332 Tiszakeszi elrendelésre 464,26 86,07 811 2000. IV. 13. 500 600 650 Hibaszelvény: 33,602-35,102 1500 m
499. tiszakeszi Tiszafüred megszüntetésre 430,4 83,16 881 2000. IV. 16. 650 690 730
500. 08.03. Tiszakeszi- 32,532 Tisza jp. 39,776 64,227 24,451 Tiszapalkonya elrendelésre 484,7 87,28 806 2000. IV. 12. 500 600 650
501. sajószögedi Sajó jp. 0 6,051 6,051 Árvízvédelmi fal: 2,736 km
502. S.szöged I. 0 1,609 1,609 Tiszakeszi megszüntetésre 464,26 86,07 811 2000. IV. 13. 500 600 650
503. S.szöged II. 0 0,421 0,421
504. 08.04. Inérhát- 46,775 Tisza jp. 0 45,381 45,381 Tokaj elrendelésre 543,08 89,33 928 2000. IV. 11. 600 700 800 Magaspart: 5,230 km
505. tokaji Bodrog jp. 0 1,394 1,394 Tiszapalkonya 484,7 87,28 806 2000. IV. 12. 500 600 650 Árvízvédelmi fal: 1,670 km
506. elrendelésre
507. megszüntetésre
508. 08.05/I. Zalkod- 31,6 Tisza jp. 0 31,6 31,6 Tiszabercel elrendelésre 569 91,36 882 2000. IV. 11. 600 700 800 Magaspart: 0,683 km
509. tisza-
510. csermelyi Tokaj megszüntetésre 543,08 89,33 928 2000. IV. 11. 600 700 800
511. 08.05/II. Tisza- 36,342 Tisza jp. 31,6 67,942 36,342 Záhony elrendelésre 627,8 98,14 758 2001. III. 5. 500 600 700 Magaspart: 3,900 km
512. csermely-
513. zemplén- 758 1941. II. 19.
514. agárdi Tiszabercel megszüntetésre 569 91,36 882 2000. IV. 11. 600 700 800
515. 08.05/II-T. Cigándi- 23,83 Tisza jp. 0 23,83 23,83 Záhony elrendelésre 627,8 98,14 758 2001. III. 5. 500 600 700 Üzemeltetési szabályzat szerint
516. Tisza-
517. karádi Árvízi tározó 758 1941. II. 19.
518. 08.06. Bánréve- 44,286 Sajó bp-i körtöltés Sajópüspöki elrendelésre 123,5 148,4 416 2010. VI. 05. 200 250 300
519. felsőzsolcai Felsőzsolcai 0 5,798 5,798 Árvízvédemi fal: 0,677 km
520. Sajó bp. 0 30,263 30,263 Sajószentpéter elrendelésre, megszüntetésre 76,5 121,81 406 2010. VI. 05. 250 300 350
521. Névtelen bp. 0 0,947 0,947 Felsőzsolca megszüntetésre 49,38 107,2 512 1974. X. 24. 300 350 400
522. Névtelen jp. 0 0,95 0,95
523. Keleméri jp. 0 0,764 0,764
524. Keleméri bp. 0 0,95 0,95
525. Szörnyűv. bp. 0 0,414 0,414
526. Szuha jp. 0 1,4 1,4
527. Szuha bp. 0 1,5 1,5
528. Vörös J. jp. 0 1,3 1,3
529. 08.07. Miskolc- 33,421 Sajó jp-i körtöltés Sajópüspöki elrendelésre 123,5 148,4 416 2010. VI. 05. 200 250 300 Árvízvédelmi fal: 0,570 km
530. sajópüspöki Nagycsécsi 0 1,094 1,094
531. Ónodi 0 2,642 2,642 Sajószentpéter elrendelésre, megszüntetésre 76,5 121,81 406 2010. VI. 05. 250 300 350 Magaspart: 0,250 km
532. Sajó jp. 0 26,281 26,281 Felsőzsolca megszüntetésre 49,38 107,2 512 1974. X. 24. 300 350 400
533. Szinva jp. 0 0,3 0,3
534. Szinva bp. 0 0,45 0,45
535. Mercse jp. 0 0,977 0,977
536. Hangony jp. 0 0,84 0,84
537. Hagony bp. 0 0,837 0,837
538. 08.08. Hernád- 33,752 Hernád jp. 0 27,24 27,24 Hidasnémeti elrendelésre 97,04 151,26 503 2010. VI. 06. 200 250 300 Magaspart: 2,285 km
539. németi- Vadász jp. 0 1,3 1,3 Gibárt elrendelésre, megsüzntetésre 65,51 128,81 555 2010. VI. 06. 300 350 400
540. hernád- Vadász bp. 0 1,58 1,58 Gesztely megszüntetésre 24,4 108,13 517 2010. VI. 04. 250 300 350
541. szurdoki Garadna jp. 0 1,832 1,832
542. Garadna bp. 0 1,8 1,8
543. 08.09. Hidas- 28,294 Hernád bp. 0 26,424 26,424 Hidasnémeti elrendelésre 97,04 151,26 503 2010. VI. 06. 200 250 300
544. németi- Gönci jp. 0 0,87 0,87 Gibárt elrendelésre, megsüzntetésre 65,51 128,81 555 2010. VI. 06. 300 350 400
545. bőcsi Gönci bp. 0 1 1 Gesztely megszüntetésre 24,4 108,13 517 2010. VI. 04. 250 300 350
546. 08.10. Inérhát- 43,349 Sajó bp. 0 8 8 Taktaföldvár elrendelésre 24,4 92,26 410 2010. VI. 05. 200 250 300
547. takta- Takta bp. 8 36,643 28,643 Kesznyéten árvízkapu elrendelésre, megszüntetésre 2,4 89,28 670 2010. VI. 08. 300 370 450
548. földvári Takta jp. 0 6,706 6,706 Tiszapalkonya elrendelésre, megszüntetésre 484,7 87,28 806 2000. IV. 12. 500 600 650
549. 08.11. Viss- 39,799 Bodrog bp. 0 39,799 39,799 Felsőberecki elrendelésre 47,7 92,16 795 1999. III. 13. 550 650 700 Magaspart: 2,900 km
550. felsőberecki Sárospatak elrendelésre, megszüntetésre 37,1 91,8 740 1999. III. 13. 500 600 650
551. Tokaj elrendelésre, megszüntetésre 543,08 89,33 928 2000. IV.11. 600 700 800
552. 08.12. Jászjákó- 36,214 Tarna bp. 0 36,214 36,214 Tarnaméra elrendelésre 24,3 99,26 500 1974. X. 22. 250 300 350
553. halma-káli Tarnaörs elrendelésre, megszüntetésre 11,9 91,41 564 1999.VII.13. 250 300 350
554. 08.13. Jászdózsa- 111,145 Tarna jp. 0 35,728 35,728 Tarnaméra elrendelésre 24,3 99,26 500 1974. X. 22. 250 300 350
555. káli Ágói jp. 0 5,417 5,417 Tarnaörs elrendelésre, megszüntetésre 11,9 91,41 564 1999.VII.13. 250 300 350
556. Ágói bp. 0 5,392 5,392
557. Gyöngyös jp. 0 6,827 6,827
558. Szarvágy bp. 0 3,01 3,01
559. Szarvágy jp. 0 3,019 3,019
560. Gyöngyös bp. 0 6,826 6,826
561. Gyangya bp. 0 1,705 1,705
562. Gyangya jp. 0 1,619 1,619
563. Bene bp. 0 8,845 8,845
564. Bene jp. 0 8,857 8,857
565. Tarnóca jp. 0 11,931 11,931
566. Tarnóca bp. 0 11,969 11,969
567. 08.14. Bodrog- 34,172 Bodrog jp. körtölt
568. keresztúr - Bodrogkeresztúr 0 1,786 1,786 Felsőberecki elrendelésre 47,7 92,16 795 1999. III. 13. 550 650 700
569. sátoralja- Bodrogkisfalud 0 1,897 1,897 Sárospatak elrendelésre, megszüntetésre 37,1 91,8 740 1999. III. 13. 500 600 650
570. újhelyi Szegi 0 1,033 1,033 Tokaj megszüntetésre 543,08 89,33 928 2000. IV.11. 550* - - * belterületek víztelenítése
571. Olaszliszka 0 2,253 2,253
572. Vámosújfalu 0 2,275 2,275
573. Sárazsadány 0 0,911 0,911
574. Bodrogolaszi 0 0,374 0,374
575. Sárospatak-Bodroghalász 0 2,04 2,04
576. Sárospatak Fazekas-sor 0 0,546 0,546
577. Sárospatak Végardó 0 0,725 0,725
578. Sátoraljaújhelyi 0 4,609 4,609
579. Ronyvazugi-Bodrog jp. 0 10,175 10,175
580. Ronyva jp. 0 3,152 3,152
581. Ronyva bp. 0 2,396 2,396
582. TISZÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG
A B C D E F G H I J K L M N O
583. A folyó, a vízfolyás, A fővédvonal A védekezési készültség elrendelésére és megszüntetésére mértékadó Megjegyzés
584. A védelmi szakasz a csatorna kezdő végső vízmérce vízállás, cm
585. neve és védvonala szelvénye tkm hossza km neve, helye fkm „0” pont mBf. LNV I. fok II. fok III. fok
586. cm kelte
587. 09.01. Tiszafüred-Tiszakeszi 41 Tisza bp. 0 41 41 Tiszapalkonya elrendelésre 484,7 87,28 806 2000. IV. 12. 470 600 650 Magaspart: 0,422 km
588. Tiszafüred megszüntetésre 430,4 83,17 881 2000. IV. 16. 650 690 730
589. 09.02. Tiszatarján-rakamazi 76,3 Tisza bp. 41 107,82 66,82 Tokaj elrendelésre 543,08 89,34 928 2000. IV. 12. 650 750 800 Magaspart: 8,256 km
590. Keleti-fcs. jp. 0 4,755 4,755 Tiszapalkonya megszüntetésre Magaspart: 1,550 km
591. Keleti-fcs. bp. 0 4,725 4,725 484,7 87,28 806 2000. IV. 12. 470 600 650 Magaspart: 1,250 km
592. 09.03. Kálló menti 12,797 Berettyó jp. 21,313 22,9 1,587 Berettyóújfalu 43,4 89,38 512 1919. V. 3. 300 400 450
593. Kálló jp. 0 11,21 11,21 [551] 1966. II. 9.
594. 09.04. Darvas-pocsaji 55,125 Berettyó jp. 22,9 67,4 44,5 Pocsaj elrendelésre 68,2 94,64 542 1974.VII.25. 400 450 500 Magaspart: 2,480 km
595. [587] 1966. II. 9.
596. Kálló bp. 0 1,925 1,925 Berettyóújfalu megszüntetésre 43,4 89,38 512 1919. V. 3. 300 400 450
597. Ér jp. 0 8,7 8,7 [551] 1966. II. 9. Magaspart: 2,839 km
598. 09.05. Szeghalom-darvasi 35,187 Sebes-Körös jp. 14,013 24,2 10,187 Szeghalom 6,5 82,59 678 1970. VI. 14. 300 400 500
599. Berettyó bp. 0 25 25
600. 09.06. Darvas-kismarjai 47,365 Berettyó bp. 25 72,365 47,365 Pocsaj 68,2 94,64 542 1974.VII.25. 400 450 500 Magaspart: 1,913 km
601. elrendelésre [587] 1966. II. 9
602. Berettyóújfalu 43,3 89,38 512 1919. V. 3. 300 400 450
603. megszüntetésre [551] 1966. II. 9.
604. 09.07. Érmelléki 13,92 Berettyó jp. 67,4 73,22 5,82 Pocsaj 68,2 94,64 542 1974.VII.25. 400 450 500 Magaspart: 0,330 km
605. Ér bp. 0 8,1 8,1 [587] 1966. II. 9. Magaspart: 8,256 km
606. 09.08. Szeghalom-körösszakáli 32,265 Sebes-Körös jp. 24,2 56,465 32,265 Körösszakál 54,4 92,15 518 1989. V. 9. 250 350 400
607. [520] 1925.XII.23.
608. 09.09. Bucsa-nádudvari 33,93 Hortobágy-Berettyó bp. 43 67,119 24,119 Borz 54,1 81,75 438 1999. III. 8. 250 300 350
609. Holt-Kösely bp. 67,119 76,93 9,811
610. KÖZÉP-TISZA VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG
A B C D E F G H I J K L M N O
611. A folyó, a vízfolyás, A fővédvonal A védekezési készültség elrendelésére és megszüntetésére mértékadó Megjegyzés
612. A védelmi szakasz a csatorna kezdő végső vízmérce vízállás, cm
613. neve és védvonala szelvénye tkm hossza km neve, helye fkm „0” pont mBf. LNV I. fok II. fok III. fok
614. cm kelte
615. 10.01. Lakitelek- 65,18 0 55,5 Tisza jp. Szolnok 334,6 78,78 1041 2000.IV.19. 650 750 800 Hiba: +0,680 km
616. tószegi Vasúti töltés: 1,465 km
617. Magaspart: 26,246 km
618. Közös-főcs. jp. 3,8 8,3 4,5 Lakiteleki szelvényezetlen magaspart: 3.200 km
619. Közös-főcs.bp. 3,8 8,3 4,5 Közút: 0,258 km
620. 10.02. Szolnok- 80,349 Tisza jp. 55,5 82,8 27,458 Szolnok 334,6 78,78 1041 2000.IV.19. 650 750 800 Árvízvédelmi fal: 0,442 km
621. Újszász- Magaspart: 1,120 km
622. szórói Zagyva jp. 0 24,7 23,928 Hiba: -3,371 km
623. Tápió jp. 0 6,32 6,32 Vegyes szerkezet: 5,620 km
624. Zagyva bp. 0 25,4 22,643 Közút: 1,120 km
625. 10.03. Doba- 48,336 Tisza jp. 82,8 132,1 48,336 Kisköre alsó 403,1 81,32 1030 2000.IV.17. 600 700 800 Hiba: -0,964 km
626. kanyari
627. 10.03/T Hanyi- 31,638 Tározótöltés 0 24,25 24,25 Amennyiben a tározó megnyitásra kerül.
628. Tiszasülyi tározói Jászsági-főcsatorna jp. 14,38 18,05 3,838 Hiba: +0,168 km
629. Hanyi-éri főcsatorna jp. 0,2 3,75 3,55
630. 10.04. Kiskörei tározó menti 55,1 Tisza jp. 132,1 155 22,9 Tiszafüred 430,4 83,17 881 2000.IV.16. 650 690 730 Árvízvédelmi fal: 0,208 km
631. Tisza bp. 140,1 172,3 32,2
632. 10.05. Kunszent- 73,630 Tisza bp. 0 48,1 48,1 Szolnok 334,6 78,78 1041 2000.IV.19. 650 750 800 Magaspart: 7,148 km
633. márton- Hármas-Körös jp. 0 25 25,530 Szarvas 53,7 77,26 986 2006.IV.21. 600 700 800 Hiba: +0,530 km
634. nagyrévi Csongrád 246,2 76,18 1037 2006.IV.22. 650 750 800
635. 10.06. Tisza- 56,779 Tisza bp. 48,1 106,6 57,572 Szolnok 334,6 78,78 1041 2000.IV.19. 650 750 800 Magaspart: 8,225 km
636. földvár-pityókai Hiba: -1,721 km
637. 10.07. Fegyvernek- 33,5 Tisza bp. 106,6 140,1 33,5 Kisköre alsó 403,1 81,32 1030 2000.IV.17. 600 700 800
638. ledencei
639. 10.07/T1 Tiszaroffi tározói 14,257 Tározótöltés 0 14,257 14,257 Amennyiben a tározó megnyitásra kerül.
640. Magaspart: 0,110 km
641. 10.07/T2 Nagy- 32,898 Nagykunsági- 3,107 6,21 3,103 Amennyiben a tározó megnyitásra kerül.
642. kunsági tározói főcsatorna jp.
643. Nagykunsági- 6,76 7,113 0,353 Magaspart: 6,910 km
644. főcsatorna jp.
645. Nagykunsági- 7,264 12,188 4,924 Hiba: -0,140 km
646. főcsatorna jp.
647. Szennyvíztisztító telep körtöltés 0 0,982 0,982
648. S2 műtárgy körtöltés 0 0,219 0,219
649. Tározótöltés 0 16,603 16,603
650. Vízbeeresztő és leeresztő cs. jp. 0 3,453 3,453
651. Vízbeeresztő és leeresztő cs. bp. 0 3,401 3,401
652. 10.08. Öcsöd- 32,354 Hármas-Körös jp. 25 57,354 32,354 Szarvas 53,7 77,26 986 2006.IV.21. 600 700 800
653. bánrévei Csongrád 246,2 76,18 1037 2006.IV.22. 650 750 800
654. 10.09. Mezőtúr- 30,5 Hortobágy- 0 30,5 30,5 Mezőtúr Árvízkapu 0,5 78,3 785 1999. III. 9. 600 650 700
655. himesdi Berettyó jp.
656. 10.10. Puszta- 52,38 Hortobágy- 30,5 70,48 39,98 Borz 54,9 81,75 438 1999. III. 8. 250 300 350
657. ecseg- Berettyó jp.
658. őzesi Németér jp. 0 3,3 3,3
659. Németér bp. 3,3 12,4 9,1
660. 10.11. Szászberek- 99,714 Zagyva bp. 25,4 70,9 45,38 Jásztelek 54,8 86,6 650 1999.VII.13. 350 450 500 Vegyes szerk: 1,823 km
661. jászberényi Magaspart: 6,835 km
662. Zagyva jp. 24,7 68,4 43,422 Közút: 0,129 km
663. Tápió bp. 0 10,912 10,912 Hiba: -0,398 km
664. ALSÓ-TISZA VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG
A B C D E F G H I J K L M N O
665. A folyó, a vízfolyás, A fővédvonal A védekezési készültség elrendelésére és megszüntetésére mértékadó Megjegyzés
666. A védelmi szakasz a csatorna kezdő végső vízmérce vízállás, cm
667. neve és védvonala szelvénye tkm hossza km neve, helye fkm „0” pont mBf. LNV I. fok II. fok III. fok
668. cm kelte
669. 11.01. Gyála- 31,512 Tisza jp. 0 31,512 31,512 Szeged 173,6 73,7 1009 2006. IV.21. 650 750 850 Árvízvédelmi fal: 3,262 km
670. Szeged-
671. algyői
672. 11.02. Algyő- 35,952 Tisza jp. 31,512 59,964 28,452 Mindszent 217,8 74,82 1062 2006. IV. 22. 650 750 850
673. dongéri Dongér jp. 0 7,5 7,5
674. 11.03. Dongér- 59,829 Tisza jp. 59,964 87,05 27,086 Mindszent 217,8 74,82 1062 2006. IV. 22. 650 750 850
675. csongrádi magas-part 87,05 112,293 25,243 Magaspart: 25,243 km, ebből közút: 5,711 km
676. Dongér bp. 0 7,5 7,5
677. 11.04. Marostorok- 35,004 Maros jp. 0 2,602 2,602 Szeged 173,6 73,7 1009 2006. IV. 21. 650 750 850 Hibaszelvény: -0,050 km
678. mártélyi Tisza bp. 12,4 44,802 32,402 Mindszent 217,8 74,82 1062 2006. IV. 22. 650 750 850
679. 11.05. Mindszent- 31,764 Tisza bp. 44,802 76,566 31,764 Mindszent 217,8 74,82 1062 2006. IV. 22. 650 750 850
680. szentesi
681. 11.06. Torontáli 41,04 Tisza bp. 0 12,4 12,4 Szeged 173,6 73,7 1009 2006. IV. 21. 650 750 850
682. Maros bp. 0 28,64 28,64 Makó 24,5 79,5 625 1975. VII. 10. 400 450 500
683. 11.07. Maros jobb parti 63,82 Maros jp. 2,602 47,402 44,8 Makó 24,5 79,5 625 1975.VII.10. 400 450 500
684. Sámson-apátfalvi fcs. jp. 0 9,51 9,51 Szeged 173,6 73,7 1009 2006. IV. 21. 650 750 850
685. Sámson-apátfalvi fcs. bp. 0 9,51 9,51
686. 11.08. Szentes- 35,913 Hármas-Körös bp. 0 26,7 26,7 Szarvas 53,7 77,26 986 2006. IV. 20. 600 700 800
687. öcsödi 26,7 27,712 1,012 Csongrád 246,2 76,18 1037 2006. IV. 22. 650 750 800 Magaspart: 1,012 km
688. 27,712 35,913 8,201
689. KÖRÖS-VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG
A B C D E F G H I J K L M N O
690. A folyó, a vízfolyás, A fővédvonal A védekezési készültség elrendelésére és megszüntetésére mértékadó Megjegyzés
691. A védelmi szakasz a csatorna kezdő végső vízmérce vízállás, cm
692. neve és védvonala szelvénye tkm hossza km neve, helye fkm „0” pont mBf. LNV I. fok II. fok III. fok
693. cm kelte
694. 12.01. Szarvasi 49,117 Hármas-Körös bp. 35,913 85,03 49,117 Gyoma 79,2 78,66 918 1970. VI. 14. 550 650 750
695. Szarvas 53,7 77,26 986 2006. IV. 20. 600 700 800
696. 12.02. Mező- 44,307 Kettős-Körös bp. 0 35,04 35,04 Békés 23,4 81,12 972 1974. VI. 15. 550 650 750
697. berényi Fehér-Körös bp. 0 9,286 9,267 Gyula 4,7 84,62 786 1974. VI. 15. 350 450 550 hibaszelvény: - 0,019 km
698. 12.03. Zsófia- 28,413 Hármas-Körös jp. 57,354 85,767 28,413 Gyoma 79,2 78,66 918 1970. VI. 14. 550 650 750
699. majori
700. 12.04. Dobozi 52,022 Kettős-Körös jp. 0 36,193 36,193 Békés 23,4 81,12 972 1974. VI. 15. 550 650 750
701. Fekete-Körös jp. 0 16,059 15,829 Ant 20,3 85,42 1000 1981. III. 13. 500 600 700 hibaszelvény: - 0,230 km
702. Remete 4,4 83,08 916 1974. VI. 15. 500 600 700
703. 12.05. Mályvádi 30,001 Fehér-Körös jp. 0 9,475 9,490 Gyula 4,7 84,62 786 1974. VI. 15. 350 450 550 hibaszelvény: + 0,015 km
704. Fekete-Körös bp. 0 20,49 20,511 Ant 20,3 85,42 1000 1981. III. 13. 500 600 700 hibaszelvény: + 0,021 km
705. Remete 4,4 83,08 916 1974. VI. 15. 500 600 700
706. 12.06. Ecsegfalvai 43 Hortobágy-Berettyó bp. 0 43 43 Mezőtúr, Árvízkapu felső 0,5 78,3 785 1999. III. 9. 600 650 700
707.
708. 12.07. Körös- 35,326 Sebes-Körös jp. 0 14,013 14,013 Körösladány 9,5 80,98 815 1970. VI. 14. 400 500 600
709. ladányi Berettyó jp. 0 21,313 21,313 Szeghalom 6,5 82,59 678 1970. VI. 14. 300 400 500
710. 12.08. Fokközi 57,966 Sebes-Körös bp. 0 57,966 57,966 Körösladány 9,5 80,98 815 1970. VI. 14. 400 500 600
711. Körösszakál 54,4 92,15 518 1989. VI. 9. 250 350 400
712. 520 1925.XII.23. jeges LNV

2. melléklet a 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelethez * 

A B C D
1. BELVÍZRENDSZEREK ÉS VÉDELMI SZAKASZOK
2. ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG
3. A belvízvédelmi szakasz
4. száma neve központja érintett települései
5. 01.02. Szőny-füzitői Almásfüzítő Almásfüzítő, Komárom
6. 01.03. Alsó-Szigetközi Ásványráró Ásványráró, Kisbajcs, Nagybajcs, Vámosszabadi, Vének
7. 01.04. Felső-Szigetközi Ásványráró Darnózseli, Dunakiliti, Dunaremete, Dunasziget, Feketeerdő, Halászi, Hédervár, Kimle, Lipót, Máriakálnok, Püski, Rajka, Kisbodak
8. 01.05. Mosoni-Duna bal parti Győr, Kálóczi tér Dunaszeg, Dunaszentpál, Győr, Győrladamér, Győrújfalu, Győrzámoly, Kisbajcs
9. 01.07. Rábca menti Abda Abda, Barbacs, Bezi, Börcs, Bősárkány, Cakóháza, Enese, Fehértó, Győr, Győrsövényháza, Jánossomorja, Károlyháza, Kóny, Kunsziget, Lébény, Maglóca, Markotabödöge, Mecsér, Mosonszentmiklós, Öttevény, Rábcakapi, Tárnokréti, Újrónafő, Várbalog
10. 01.08. Rába-alsó Győr Árpás, Bágyogszovát, Bodonhely, Egyed, Győr, Ikrény, Mérges, Rábacsécsény, Rábapatona, Rábapordány
11. 01.09. Rábaköz-felső Vág Beled, Csánig, Dénesfa, Edve, Páli, Rábaszentandrás, Rábakecöl, Rábasebes, Répceszemere, Sobor, Szany, Szil, Vág, Vásárosfalu, Zsebeháza
12. 01.10. Nicki-öblözet Nick Jákfa, Nick, Rábapaty, Répcelak, Uraiújfalu
13. 01.11. Marcal menti Győr Győr, Koroncó, Gönyű
14. 01.12. Marcal-zug Rábaszentmihály Kisbabot, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós
15. 01.13. Lánka menti Kemenesszentpéter Csönge, Kemenesszentpéter, Kenyeri, Ostffyasszonyfa, Pápóc, Várkesző, Marcaltő, Egyházaskesző
16. 01.06. Lajta menti Mosonmagyaróvár Bezenye, Hegyeshalom, Levél, Mosonmagyaróvár, Mosonszolnok, Mosonudvar
17. 01.15. Kapuvár-hansági Csorna Acsalag, Babót, Bogyoszló, Cirák, Csorna, Dör, Farád, Gyóró, Himód, Hövej, Jobaháza, Kapuvár, Kisfalud,
Magyarkeresztúr, Mihályi, Osli, Pásztori, Potyond, Rábacsanak, Rábatamási, Sopronnémeti, Szárföld, Szilsárkány, Vadosfa, Veszkény, Vitnyéd
18. 01.14. Fertő-tó menti Fertőd Sopron-Balf, Fertőboz, Fertőd, Fertőendréd, Fertőszentmiklós, Fertőrákos, Fertőhomok, Fertőszéplak, Hegykő, Hidegség, Petőháza, Sarród
19. KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG
20. A belvízvédelmi szakasz
21. száma neve központja érintett települései
22. 02.01. Gyáli Ráckeve Csévharaszt, Ecser, Felsőpakony, Gyál, Gyömrő, Maglód, Monor, Monorierdő, Nyáregyháza, Péteri, Vasad,
Vecsés, Üllő
23. 02.02. Észak-Duna-völgyi Ráckeve Alsónémedi, Apaj, Bugyi, Dabas, Délegyháza, Dömsöd, Dunaharaszti, Dunavarsány, Hernád, Inárcs,
Kakucs, Kiskunlacháza, Ócsa, Örkény, Pusztavacs, Taksony, Tatárszentgyörgy, Táborfalva, Újhartyán, Újlengyel
24. 02.03. Ráckevei (Soroksári)-Duna menti Ráckeve Áporka, Dömsöd, Kiskunlacháza, Lórév, Majosháza, Makád, Ráckeve, Szigetbecse, Szigetszentmárton, Szigetújfalu
25. 02.04. Érd-dunafüredi Budapest I. Szakaszmérnökség Érd, Százhalombatta
26. ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG
27. A belvízvédelmi szakasz
28. száma neve központja érintett települései
29. 03.01. Bajai Baja Baja, Bácsalmás, Bácsbokod, Bácsborsód, Bácsszentgyörgy, Bácsszőlős, Bátmonostor, Borota, Csátalja, Csávoly, Csikéria, Dávod, Dunafalva, Érsekcsanád, Felsőszentiván, Gara, Hercegszántó, Homorúd, Jánoshalma, Katymár, Kéleshalom, Kunbaja, Madaras, Mátételke, Mélykút, Mohács, Nagybaracska, Nemesnádudvar, Rém, Sükösd, Szeremle, Tataháza, Vaskút
30. 03.02. Kalocsai Kalocsa Akasztó, Bátya, Császártöltés, Drágszél, Dunapataj, Dunaszentbenedek, Dusnok, Érsekhalma, Fajsz, Foktő, Géderlak, Hajós, Harta, Homokmégy, Imrehegy, Kalocsa, Kecel, Kiskőrös, Miske, Ordas, Öregcsertő, Pirtó, Soltvadkert, Szakmár, Tabdi, Tázlár, Újtelek, Uszód
31. 03.03. Kunszentmiklósi Kunszentmiklós Apostag, Ágasegyháza, Ballószög, Csengőd, Dunaegyháza, Dunatetétlen, Dunavecse, Fülöpháza, Felsőlajos, Fülöpszállás, Helvécia, Izsák, Jakabszállás, Kaskantyú, Kerekegyháza, Kunadacs, Kunbaracs, Kunpeszér, Kunszentmiklós, Ladánybene, Lajosmizse, Orgovány, Páhi, Solt, Soltszentimre, Szabadszállás, Szalkszentmárton, Tass, Újsolt
32. KÖZÉP-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG
33. A belvízvédelmi szakasz
34. száma neve központja érintett települései
35. 04.01. Szekszárd-bátai Szekszárd Alsónyék, Báta, Bátaszék, Decs, Őcsény, Pörböly, Sárpilis, Szekszárd, Várdomb
36. 04.02. Bölcske-bogyiszlói Szekszárd Bogyiszló, Bölcske, Dunakömlőd, Dunaszentgyörgy, Fadd, Gerjen, Madocsa, Mözs, Paks, Tolna
37. 04.03. Adony-ercsi Székesfehérvár Adony, Beloiannisz, Ercsi, Iváncsa
38. 04.04. Szekszárd-simontornyai Szekszárd Bikács, Harc, Kajdacs, Kölesd, Medina, Nagydorog, Pálfa, Sárszentlőrinc, Simontornya, Sióagárd, Szedres, Szekszárd, Vajta
39. 04.05. Cece-ősi Székesfehérvár Aba, Cece, Csór, Csősz, Káloz, Nádasdladány, Ősi, Sárbogárd, Sáregres, Sárkeresztúr, Sárkeszi, Sárszentágota, Sárszentmihály, Soponya, Szabadbattyán, Székesfehérvár, Tác,Vajta, Pétfürdő, Várpalota
40. 04.06. Tolnanémedi-dombóvári Szekszárd Belecska, Csibrák, Dombóvár, Döbrőköz, Dúzs, Hőgyész, Keszőhidegkút, Kurd, Pincehely, Regöly, Szakály, Szárazd, Tolnanémedi
41. 04.07. Tolnanémedi-Siófok Siófok Ádánd, Balatonszabadi, Enying, Felsőnyék, Igar, Lajoskomárom, Mezőkomárom, Ozora, Pincehely, Szabadhídvég, Siófok, Siójut, Tolnanémedi
42. DÉL-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG
43. A belvízvédelmi szakasz
44. száma neve központja érintett települései
45. 05.01. Dráva menti Drávaszabolcs Alsószentmárton, Beremend, Drávafok, Drávakeresztúr, Drávapalkonya, Drávaszabolcs, Egyházasharaszti, Eperjes, Felsőszentmárton, Gordisa, Ipacsfa, Kásád, Kistapolca, Lakócsa, Markóc, Matty, Old, Potony, Siklósnagyfalu, Szentborbás, Tótújfalu
46. 05.02. Duna menti Mohács Erdőfű, Kölked, Mohács
47. 05.03. Dél-balatoni Balatonőszöd Balatonlelle, Balatonszemes, Balatonboglár, Balatonőszöd, Balatonszárszó, Fonyód, Látrány, Ordacsehi, Pusztaszentgyörgy, Szántód, Szólád, Zamárdi
48. NYUGAT-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG
49. A belvízvédelmi szakasz
50. száma neve központja érintett települései
51. 06.01. Zala jobb parti Keszthely Esztergályhorváti, Zalaapáti
52. 06.02. Zala bal parti Keszthely Sármellék, Szentgyörgyvár, Zalavár
53. 06.03. Keszthely-Hévízi Keszthely Alsópáhok, Keszthely, Sármellék
54. 06.04. Kis-Balaton Déli Keszthely Balatonszentgyörgy, Főnyed, Sávoly, Somogysámson, Somogyzsitfa, Szegerdő, Szőkedencs, Vörs, Zalakomár
55. FELSŐ-TISZA VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG
56. A belvízvédelmi szakasz
57. száma neve központja érintett települései
58. 07.01. Érpatak-Simai-főfolyások völgye Nyíregyháza Balkány (Érpataki-ff. Vízgyűjtő területére eső rész), Bököny, Érpatak, Geszteréd, Kálmánháza, Kemecse, Kótaj, Nagycserkesz, Nyíregyháza, Nyíregyháza-Nyírszőlős, Nyírtelek, Téglás, Újfehértó, Nagyhalász
59. 07.02. Kállai-főfolyás völgye Nagykálló Balkány, Biri, Kállósemjén, Kemecse, Nagykálló, Napkor, Nyíradony, Nyíregyháza-Oros, Nyírmihálydi, Nyírpazony, Nyírtura, Szakoly, Nyírgelse
60. 07.03. Máriapócsi-Bogdányi-Sényői főfolyások völgye Levelek Apagy, Demecser, Kemecse, Kék, Kisléta, Levelek, Magy, Máriapócs, Napkor, Nyírbogát, Nyírgelse, Nyíribrony, Nyírtét, Ófehértó, Pócspetri, Ramocsaháza, Sényő, Székely, Vasmegyer
61. 07.04. Vajai-főfolyás völgye Baktalórántháza Baktalórántháza, Berkesz, Kántorjánosi, Laskod, Nyírbátor, Nyírderzs, Nyírgyulaj, Nyírjákó, Nyírkércs, Nyírmada, Nyírtass, Ófehértó, Őr, Petneháza, Ramocsaháza, Rohod, Vaja
62. 07.05. Beregi Vásárosnamény Barabás, Beregdaróc, Beregsurány, Csaroda, Fejércse, Gelénes, Gergelyiugornya, Gulács, Hetefejércse, Jánd, Lónya, Márokpapi, Mátyus, Tarpa, Tákos, Tiszaadony, Tiszakerecseny, Tiszaszalka, Tiszavid, Tivadar, Vámosatya, Vásárosnamény, Gelénes, Gulács, Gergelyiugornya
63. 07.06. Felső-szabolcs-alsó Tiszabercel Balsa, Búj, Gávavencsellő, Ibrány, Kemecse, Kótaj, Nagyhalász, Paszab, Rakamaz, Szabolcs, Tímár, Tiszabercel, Tiszarád, Tiszatelek
64. 07.07. Felső-szabolcs-középső Dombrád Berkesz, Beszterec, Demecser, Dombrád, Gégény, Kemecse, Kék, Nyírbogdány, Vasmegyer, Újdombrád
65. 07.08. Felső-szabolcs-felső Kisvárda Ajak, Anarcs, Aranyosapáti, Benk, Dombrád, Döge, Eperjeske, Fényeslitke, Gemzse, Györöcske, Gyulaháza, Gyüre, Ilk, Jéke, Kékcse, Kisvarsány, Kisvárda, Komoró, Lövőpetri, Mándok, Mezőladány, Nagyvarsány, Nyírkarász, Nyírlövő, Nyírtass, Pap, Pátroha, Rétközberencs, Szabolcsbáka, Szabolcsveresmart, Tiszabezdéd, Tiszakanyár, Tiszamogyorós, Tiszaszentmárton, Tornyospálca, Tuzsér, Újkenéz, Záhony, Zsurk
66. 07.09. Tisza-Túr közi Fehérgyarmat Botpalád, Garbolc, Kisar, Kishódos, Kispalád, Magosliget, Méhtelek, Milota, Nagyar, Nagyhódos, Panyola, Sonkád, Szatmárcseke, Tiszabecs, Tiszacsécse, Tiszakóród, Tisztaberek, Túrricse, Uszka
67. 07.10. Tisza-Túr-Szamos közi Fehérgyarmat Cégénydányád, Csaholc, Császló, Csegöld, Csenger, Csengersima, Darnó, Fehérgyarmat, Fülesd, Gacsály, Gyügye, Hermánszeg, Jánkmajtis, Kisnamény, Kisszekeres, Kérsemjén, Komlódtótfalu, Kömörő, Mánd, Méhtelek, Nagyszekeres, Nagygéc, Nábrád, Nemesborzova, Olcsva, Olcsvaapáti, Panyola, Penyige, Rozsály, Sonkád, Szamosbecs, Szamossályi, Szamosújlak, Szamostatárfalva, Tisztaberek, Tunyogmatolcs, Túristvándi, Túrricse, Vámosoroszi, Zajta, Zsarolyán
68. 07.11. Szamos-Kraszna közi Nagyecsed Cégénydányád, Csenger, Csengerújfalu, Fehérgyarmat, Fülpösdaróc, Géberjén, Győrtelek, Kocsord, Mátészalka, Mérk, Nagydobos, Nagyecsed, Nyírcsaholy, Olcsva, Ópályi, Ököritófülpös, Pátyod, Porcsalma, Rápolt, Szamosangyalos, Szamoskér, Szamossályi, Szamosszeg, Szamostatárfalva, Tiborszállás, Tunyogmatolcs, Tyukod, Tyukod-Szalmaváros, Tyukod-Zsírostanya, Ura, Vállaj
69. 07.12 Kraszna bal parti Mátészalka Bátorliget, Encsencs, Fábiánháza, Hodász, Jármi, Mátészalka, Mérk, Nagydobos, Nagyecsed, Nyírbátor, Nyírbéltek, Nyírcsaholy, Nyírcsászári, Nyírkáta, Nyírmeggyes, Nyírparasznya, Nyírpilis, Nyírvasvári, Olcsva, Ópályi, Ömböly, Papos, Piricse, Pusztadobos, Szamosszeg, Terem, Tiborszállás, Vállaj, Vásárosnamény, Vitka
70. ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG
71. A belvízvédelmi szakasz
72. száma neve központja érintett települései
73. 08.01 Laskó-csincsei Eger Besenyőtelek, Borsodivánka, Csincse, Dormánd, Egerfarmos, Egerlövő, Füzesabony, Gelej, Mezőkeresztes, Mezőkövesd, Mezőnagymihály, Mezőnyárád, Mezőszemere, Mezőtárkány, Poroszló, Sarud, Szentistván, Szihalom, Tiszacsege, Újlőrincfalva
74. 08.02 Tiszavalk-sulymosi Eger Ároktő, Mezőcsát, Mezőnagymihály, Négyes, Tiszabábolna, Tiszadorogma, Tiszakeszi, Tiszavalk
75. 08.03 Rigós-Sajó-zugi Miskolc Emőd, Gelej, Girincs, Hejőbába, Hejőkeresztúr, Hejőkürt, Hejőszalonta, Igrici, Kiscsécs, Mezőcsát, Nagycsécs, Nemesbikk, Oszlár, Sajóörös, Sajószöged, Szakáld, Tiszakeszi, Tiszapalkonya, Tiszatarján, Tiszaújváros
76. 08.04 Inérhát-tiszadobi Tokaj Kesznyéten, Prügy, Taktaharkány, Taktakenéz, Taktaszada, Tiszadob, Tiszalúc, Tiszaújváros
77. 08.05 Prügy-taktaföldvári Tokaj Bekecs, Csobaj, Mezőzombor, Prügy, Szerencs, Taktabáj, Tarcal, Tiszaladány, Tiszatardos, Tokaj
78. 08.06 Bodrogzug-Török-éri Sárospatak Alsóberecki, Balsa, Bodroghalom, Bodrogkisfalud, Bodrogolaszi, Felsőberecki, Gávavencsellő, Györgytarló, Karcsa, Karos, Kenézlő, Olaszliszka,Sárazsadány, Sárospatak, Szegi, Timár, Tiszakarád, Tokaj, Vajdácska, Vámosújfalu, Viss, Zalkod
79. 08.07 Tiszakarád-ricsei Sárospatak Cigánd, Dámóc, Gávavencsellő, Györgytarló, Karcsa, Karos, Kisrozvágy, Lácacséke, Nagyrozvágy, Pácin, Révleányvár, Ricse, Semjén, Tiszabercel, Tiszacsermely, Tiszakarád, Zemplénagárd
80. TISZÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG
81. A belvízvédelmi szakasz
82. száma neve központja érintett települései
83. 09.01. Tiszai-alsó Tiszacsege Ároktő, Balmazújváros, Egyek, Hortobágy, Kunmadaras, Nagyiván, Nádudvar, Tiszacsege, Tiszadorogma, Tiszafüred, Tiszaigar, Tiszakeszi, Tiszaörs, Újszentmargita
84. 09.02. Tiszai-középső Polgár Balmazújváros, Folyás, Görbeháza, Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Polgár, Tiszagyulaháza, Tiszakeszi, Tiszapalkonya, Tiszatarján, Tiszaújváros, Tiszacsege, Újtikos, Újszentmargita
85. 09.03. Tiszai-felső Tiszalök Rakamaz, Szorgalmatos,Tiszadada, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszalök, Tiszanagyfalu, Tiszavasvári
86. 09.04. Kadarcs-Karácsony-foki Hajdúszoboszló Balmazújváros, Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Hajdúhadház, Hajdúnánás, Hortobágy
87. 09.05. Kösely-alsó Hajdúszoboszló Balmazújváros, Debrecen, Derecske, Ebes, Földes, Hajdúszoboszló, Hajdúszovát, Kaba, Karcag, Mikepércs, Nagyhegyes, Nádudvar, Sáránd, Tetétlen
88. 09.06. Kösely-felső Hajdúszoboszló Bocskaikert, Debrecen, Hajdúböszörmény, Hajdúhadház, Hajdúsámson, Mikepércs, Sáránd
89. 09.07. Hamvas-sárréti Hajdúszoboszló Bakonszeg, Báránd, Berettyóújfalu, Bihardancsháza, Biharnagybajom, Bihartorda, Bucsa, Derecske, Ecsegfalva, Földes, Hajdúszovát, Kaba, Karcag, Nádudvar, Nagyrábé, Püspökladány, Sáp, Sárrétudvari, Szerep, Tetétlen
90. 09.08 Berettyó-alsó Berettyóújfalu Berettyóújfalu, Csökmő, Darvas, Furta, Komádi, Körösnagyharsány, Körösszakál, Körösszegapáti, Magyarhomorog, Mezősas, Szeghalom, Újiráz, Vekerd, Zsáka
91. 09.09. Berettyó-felső Berettyóújfalu Ártánd, Bakonszeg, Bedő, Berekböszörmény, Biharkeresztes, Bojt, Esztár, Gáborján, Hencida, Kismarja, Körösszegapáti, Mezőpeterd, Nagykereki, Pocsaj, Szentpéterszeg, Told, Váncsod, Berettyóújfalu
92. 09.10. Kállói Berettyóújfalu Bakonszeg, Berettyóújfalu, Debrecen, Derecske, Esztár, Gáborján, Hajdúbagos, Hencida, Hosszúpályi, Kismarja, Kokad, Konyár, Létavértes, Mikepércs, Monostorpályi, Pocsaj, Sáránd, Szentpéterszeg, Tépe, Újléta, Váncsod
93. 09.11. Alsó-nyírvíz-Kati-éri Hajdúszoboszló Debrecen, Hajdúsámson, Nyíracsád, Nyíradony, Nyírmártonfalva, Vámospércs
94. 09.12. Alsó-nyírvíz-Nagy-éri Vámospércs Álmosd, Bagamér, Debrecen, Fülöp, Kokad, Létavértes, Nyíracsád, Nyíradony, Nyírábrány, Nyírbéltek, Nyírlugos, Nyírmártonfalva, Penészlek, Újléta, Vámospércs
95. KÖZÉP-TISZA VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG
96. A belvízvédelmi szakasz
97. száma neve központja érintett települései
98. 10.01 Tiszakécskei Szolnok Csemő, Jászkarajenő, Kerekdomb, Kocsér, Lakitelek, Nagykőrös, Szentkirály, Tiszajenő, Tiszakécske, Tiszavárkony, Vezseny, Köröstetétlen, Törtel, Nyársapát
99. 10.02 Ceglédi Szolnok Abony, Albertirsa, Cegléd, Ceglédbercel, Dánszentmiklós, Köröstetétlen, Mikebuda, Nyársapáti, Pilis, Szászberek, Szolnok, Tápiószőlős, Tószeg, Törtel, Újszász, Újszilvás, Zagyvarékas, Tiszavárkony, Csemő
100. 10.03 Jászberényi Szolnok Alattyán, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Jászberény, Jászboldogháza, Jászfelsőszentgyörgy, Jászfényszaru, Jászjákóhalma, Jásztelek, Pusztamonostor, Újszász, Jászkisér, Jászapáti
101. 10.04 Kiskörei Kisköre Átány, Dormánd, Erdőtelek, Heves, Hevesvezekény, Kisköre, Kömlő, Pély, Sarud, Tarnaszentmiklós, Tenk, Tiszanána, Jászivány, Tiszasüly, Jászkisér, Jászszentandrás
102. 10.05 Jászkiséri Szolnok Besenyszög, Jászapáti, Jászivány, Jászkisér, Jászladány, Jászszentandrás, Kőtelek, Nagykörű, Tiszasüly, Szászberek, Zagyvarékas, Jákóhalma, Jásztelek, Szolnok
103. 10.06 Örvényabádi Kisköre Abádszalók, Pusztataskony, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaroff, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős, Nagyiván, Kunmadaras, Kunhegyes, Tiszagyenda
104. 10.07 Kisújszállási Kunhegyes Ecsegfalva, Fegyvernek, Kenderes, Kisújszállás, Kunhegyes, Örményes, Tiszabő, Tiszagyenda, Tomajmonostora, Újszentgyörgy, Kunmadaras, Abádszalók, Kuncsorba, Túrkeve
105. 10.08 Karcagi Karcag Berekfürdő, Karcag, Kunmadaras, Püspökladány
106. 10.09/A Törökszentmiklósi Mezőtúr Martfű, Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Szajol, Szandaszőlős, Tiszaföldvár, Tiszapüspöki, Törökszentmiklós, Szolnok, Tiszatenyő
107. 10.09/B Cibakházi Mezőtúr Cibakháza, Cserkeszőlő, Csépa, Csongrád, Kengyel, Nagyrév, Szelevény, Szentes, Tiszaföldvár, Tiszainoka, Tiszakürt, Tiszasas, Tiszaug, Tiszatenyő, Kunszentmárton, Kungyalu
108. 10.10 Mezőtúri Mezőtúr Cserkeszőlő, Kengyel, Kétpó, Kuncsorba, Kunszentmárton, Mesterszállás, Mezőhék, Mezőtúr, Öcsöd, Tiszaföldvár, Túrkeve, Kisújszállás, Cibakháza, Tiszatenyő, Martfű
109. ALSÓ-TISZA VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG
110. A belvízvédelmi szakasz
111. száma neve központja érintett települései
112. 11.01 Algyő-Tápé-Gyála- Körös-éri Szeged Algyő, Ásotthalom, Balástya, Bordány, Csólyospálos, Domaszék, Forráskút, Kelebia, Kistelek, Kunfehértó, Kiskunmajsa, Kisszállás, Kömpöc, Mórahalom, Öttömös, Pusztamérges, Röszke, Ruzsa, Sándorfalva, Szatymaz, Szeged, Tompa, Üllés, Zákányszék, Zsana, Zsombó
113. 11.02 Dong-éri Szeged Balotaszállás, Baks, Bócsa, Bugacpusztaháza, Csengele, Dóc, Harkakötöny, Jászszentlászló, Kiskunhalas, Móricgát Ópusztaszer, Pusztaszer, Szank
114. 11.03 Torontáli Szeged Deszk, Ferencszállás, Klárafalva, Kiszombor, Kübekháza, Szeged, Tiszasziget, Újszentiván
115. 11.04 Dong-ér-Kecskeméti Csongrád Bugac, Fülöpjakab, Gátér, Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Kunszállás, Nyárlőrinc, Pálmonostora, Petőfiszállás, Tiszaalpár, Városföld
116. 11.05 Vidre-éri Csongrád Csanytelek, Csongrád, Felgyő, Tömörkény
117. 11.06 Mártély-Tisza- Maros-zugi Hódmezővásárhely Földeák, Hódmezővásárhely, Makó, Maroslele, Mártély, Orosháza, Óföldeák, Székkutas
118. 11.07 Sámson-Élő-vízi Hódmezővásárhely Ambrózfalva, Almáskamarás, Apátfalva, Battonya, Békéssámson, Csanádalberti, Csanádapáca, Csanádpalota, Dombegyház, Dombiratos, Kardoskút, Kaszaper, Kevermes, Királyhegyes, Kisdombegyház, Kövegy, Kunágota, Magyarbánhegyes, Magyardombegyház, Magyarcsanád, Medgyesegyháza, Medgyesbodzás, Mezőhegyes, Mezőkovácsháza, Nagybánhegyes, Nagyér, Nagylak, Orosháza, Pitvaros, Pusztaföldvár, Pusztaottlaka, Tótkomlós, Végegyháza
119. 11.08 Kurcai Szentes Árpádhalom, Derekegyház, Eperjes, Fábiánsebestyén, Gádoros, Kunszentmárton, Mindszent,
Nagymágocs, Nagyszénás, Nagytőke, Öcsöd, Szegvár, Szentes
120. KÖRÖS VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG
121. A belvízvédelmi szakasz
122. száma neve központja érintett települései
123. 12.01. Réhelyi Szeghalom Dévaványa, Ecsegfalva, Kertészsziget, Túrkeve
124. 12.02. Szeghalmi Szeghalom Biharnagybajom, Darvas, Dévaványa, Füzesgyarmat, Kertészsziget, Körösladány, Szeghalom, Zsáka
125. 12.03. Gyomai Szeghalom Dévaványa, Gyomaendrőd, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőtúr, Szeghalom, Túrkeve
126. 12.04. Holt-Sebes-Körösi Szeghalom Biharugra, Geszt, Komádi, Körösladány, Körösnagyharsány, Körösszakál, Körösújfalu, Okány, Szeghalom, Zsadány, Vésztő, Újiráz
127. 12.05. Kettős-Körös jobb parti Gyula Békés, Bélmegyer, Doboz, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőberény, Sarkad, Tarhos, Vésztő, Szeghalom
128. 12.06. Hosszúfoki Gyula Bélmegyer, Doboz, Geszt, Gyula, Kötegyán, Méhkerék, Mezőgyán, Okány, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Tarhos, Újszalonta, Vésztő, Zsadány
129. 12.07. Fehér-Fekete-Körös közi Gyula Gyula
130. 12.08. Élővízcsatorna Gyula Békés, Békéscsaba, Doboz, Elek, Gyula, Kétegyháza, Lökösháza, Murony, Nagykamarás, Szabadkígyós, Telekgerendás, Újkígyós, Kamut, Medgyesegyháza, Pusztaottlaka
131. 12.09. Mezőberényi Szarvas Békés, Csárdaszállás, Gyomaendrőd, Hunya, Kamut, Kétsoprony, Kondoros, Köröstarcsa, Mezőberény, Murony, Örménykút, Szarvas, Békéscsaba, Körösladány
132. 12.10. Dögös-Kákafoki Szarvas Békéscsaba, Békésszentandrás, Csabacsüd, Csabaszabadi, Csorvás, Elek, Gerendás, Gyomaendrőd, Kardos, Kétsoprony, Kondoros, Lőkösháza, Mezőtúr, Nagykamarás, Öcsöd, Örménykút, Szarvas, Telekgerendás, Újkígyós, Almáskamarás, Csanádapáca, Eperjes, Gádoros, Hunya, Kamut, Kevermes, Kétegyháza, Medgyesegyháza, Medgyesbodzás, Nagyszénás, Orosháza, Pusztaottlaka, Szarvas, Szentes

3. melléklet a 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelethez * 

Vízhiánykezelő körzetek és mértékadó állomásaik

A B C D
1. Sorszám Vízhiánykezelő körzet Vízügyi igazgatóság Mértékadó állomás neve
(település)
2. B1
Megnevezése
B2
Kódja
3. 1. Szigetköz 01.01. ÉDUVIZIG - Győr
4. 2. Fertő-Hanság 01.02. ÉDUVIZIG - Győr Osli, Várbalog
5. 3. Soproni 01.03. ÉDUVIZIG - Győr
6. 4. Rába 01.04. ÉDUVIZIG - Győr Zsebeháza, Bőny
7. 5. Komáromi 01.05. ÉDUVIZIG - Győr Tata, Csolnok
8. 6. Gyáli 02.01. KDVVIZIG - Budapest
9. 7. Észak-Duna-völgyi 02.02. KDVVIZIG - Budapest Apaj
10. 8. Érd-Ráckevei 02.03. KDVVIZIG - Budapest
11. 9. Kelet-Dunazug 02.04. KDVVIZIG - Budapest
12. 10. Börzsöny-Kosdi-Pesti 02.05. KDVVIZIG - Budapest
13. 11. Gödöllő-Nagykátai 02.06. KDVVIZIG - Budapest
14. 12. Cserhát 02.07. KDVVIZIG - Budapest Kartal
15. 13. Ipoly 02.08. KDVVIZIG - Budapest
16. 14. Bajai 03.01. ADUVIZIG - Baja
17. 15. Kalocsai 03.02. ADUVIZIG - Baja
18. 16. Kunszentmiklósi 03.03. ADUVIZIG - Baja Solt
19. 17. Sió felső 04.01. KDTVIZIG - Székesfehérvár Enying
20. 18. Kapos-Koppány-alsó 04.02. KDTVIZIG - Székesfehérvár
21. 19. Közép-Mezőföld 04.03. KDTVIZIG - Székesfehérvár
22. 20. Dél-Mezőföld 04.04. KDTVIZIG - Székesfehérvár
23. 21. Sió alsó (Tolnai) 04.05. KDTVIZIG - Székesfehérvár
24. 22. Balaton északi 04.06. KDTVIZIG - Székesfehérvár
25. 23. Észak-Bakony-Pannonhalmi 04.07. KDTVIZIG - Székesfehérvár
26. 24. Marcal-medence jobb part 04.08. KDTVIZIG - Székesfehérvár
27. 25. Keleti-Bakony 04.09. KDTVIZIG - Székesfehérvár
28. 26. Velencei-tó 04.10. KDTVIZIG - Székesfehérvár
29. 27. Gerecse-Tétény-Észak- Mezőföldi 04.11. KDTVIZIG - Székesfehérvár
30. 28. Kelet-Mezőföldi (Észak) 04.12. KDTVIZIG - Székesfehérvár
31. 29. Kelet-Mezőföldi (Dél) 04.13. KDTVIZIG - Székesfehérvár Előszállás
32. 30. Bölcske-Bogyiszlói 04.14. KDTVIZIG - Székesfehérvár
33. 31. Szekszárd-Bátai 04.15. KDTVIZIG - Székesfehérvár
34. 32. Alsó-Duna jobb part 05.01. DDVIZIG - Pécs Szederkény
35. 33. Dráva menti 05.02. DDVIZIG - Pécs
36. 34. Rinya-mente 05.03. DDVIZIG - Pécs
37. 35. Kapos-Koppány felső 05.04. DDVIZIG - Pécs
38. 36. Balaton déli 05.05. DDVIZIG - Pécs
39. 37. Kis-Koppány 05.06. DDVIZIG - Pécs
40. 38. Rába 06.01. NYUDUVIZIG - Szombathely Vasszécseny
41. 39. Zala 06.02. NYUDUVIZIG - Szombathely Oszkó
42. 40. Mura 06.03. NYUDUVIZIG - Szombathely
43. 41. Kis-Balaton 06.04. NYUDUVIZIG - Szombathely
44. 42. Marcal-medence 06.05. NYUDUVIZIG - Szombathely
45. 43. Balaton északi 06.06. NYUDUVIZIG - Szombathely
46. 44. Nyírségi 07.01. FETIVIZIG - Nyíregyháza Nyíregyháza-Császárszállás
47. 45. Beregi 07.02. FETIVIZIG - Nyíregyháza
48. 46. Felsőszabolcsi 07.03. FETIVIZIG - Nyíregyháza
49. 47. Tisza-Szamos közi 07.04. FETIVIZIG - Nyíregyháza Kölcse
50. 48. Szamos-Kraszna közi 07.05. FETIVIZIG - Nyíregyháza Tyukod
51. 49. Kraszna balparti 07.06. FETIVIZIG - Nyíregyháza Nyírvasvári
52. 50. Laskó-Csincse 08.01. ÉMVIZIG - Miskolc Szentistván
53. 51. Tiszavalk-Sulymosi 08.02. ÉMVIZIG - Miskolc
54. 52. Rigós-Sajózug 08.03. ÉMVIZIG - Miskolc
55. 53. Inérhát-Tiszadobi 08.04. ÉMVIZIG - Miskolc
56. 54. Prügy-Taktaföldvári 08.05. ÉMVIZIG - Miskolc Prügy
57. 55. Bodrogzug-Törökéri 08.06. ÉMVIZIG - Miskolc
58. 56. Tiszakarád-Ricsei 08.07. ÉMVIZIG - Miskolc Cigánd
59. 57. Bodrog jobb part-Zempléni 08.08. ÉMVIZIG - Miskolc
60. 58. Hernád 08.09. ÉMVIZIG - Miskolc
61. 59. Sajó Bódvával 08.10. ÉMVIZIG - Miskolc
62. 60. Bükk és Borsodi-Mezőség 08.11. ÉMVIZIG - Miskolc
63. 61. Szerencs-Takta 08.12. ÉMVIZIG - Miskolc
64. 62. Tarna völgy 08.13. ÉMVIZIG - Miskolc Visznek
65. 63. Tisza közvetlen 09.01. TIVIZIG - Debrecen Egyek
66. 64. Tiszalöki Öntözőrendszer (TÖR) 09.02. TIVIZIG - Debrecen Nádudvar
67. 65. Hajdúhátság 09.03. TIVIZIG - Debrecen Hajdúböszörmény
68. 66. Alsó-Nyírség 09.04. TIVIZIG - Debrecen Nyírmártonfalva
69. 67. Berettyó-Sebes-Körös 09.05. TIVIZIG - Debrecen Mezősas
70. 68. Homokhátsági 10.01. KÖTIVIZIG - Szolnok Nagykőrös
71. 69. Zagyvai 10.02. KÖTIVIZIG - Szolnok Jászberény
72. 70. Jászsági 10.03. KÖTIVIZIG - Szolnok Jászladány
73. 71. Nagykunsági 10.04. KÖTIVIZIG - Szolnok Bánhalma
74. 72. Algyő-Tápé-Körös-éri 11.01. ATIVIZIG - Szeged Csólyospálos
75. 73. Dong-éri 11.02. ATIVIZIG - Szeged Csengele
76. 74. Torontáli 11.03. ATIVIZIG - Szeged Deszk
77. 75. Dong-ér-Kecskeméti 11.04. ATIVIZIG - Szeged Kiskunfélegyháza
78. 76. Vidre-éri 11.05. ATIVIZIG - Szeged Csongrád
79. 77. Mártély-Tisza-Maroszugi 11.06. ATIVIZIG - Szeged Hódmezővásárhely
80. 78. Sámson-Élővízi 11.07. ATIVIZIG - Szeged Csanádpalota
81. 79. Kurcai 11.08. ATIVIZIG - Szeged Szentes
82. 80. Szarvasi 12.01. KÖVIZIG - Gyula Kétsoprony
83. 81. Élővízcsatorna 12.02. KÖVIZIG - Gyula Gyula
84. 82. Szeghalmi 12.03. KÖVIZIG - Gyula
85. 83. Kettős-Sebes-Körös közi (dél) 12.04. KÖVIZIG - Gyula
86. 84. Kettős-Sebes-Körös közi (észak) 12.05. KÖVIZIG - Gyula

4. melléklet a 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelethez * 

Aszály- és védekezési fokozatok meghatározása

A B C
1. ASZÁLYFOKOZAT KÜSZÖBÉRTÉKEK* VÉDEKEZÉSI KÉSZÜLTSÉG
2. 0 - nincs aszály ha HDIs** < 1,33 -
3. 1 - enyhe aszály ha 1,33 < HDIs < 1,50 I. fok
4. 2 - közepes aszály ha 1,50 < HDIs < 2,00 II. fok
5. 3 - erős aszály ha 2,00 < HDIs < 3,00 III. fok
6. 4 - rendkívüli aszály ha 3,00 < HDIs Rendkívüli

Megjegyzés:

* Egyenlőség esetén mindig a súlyosabb fokozat lép érvénybe.

** HDIs: az aszálymonitoring-szoftver által számított meteorológiai aszályindex