A jogszabály mai napon ( 2018.09.25. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban

 

1997. évi LXI. törvény

a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a kiadatásról szóló, Budapesten, az 1994. év december hónap 1. napján aláírt szerződés kihirdetéséről * 

(A szerződést megerősítő okiratok cseréjére 1997. március 18-án, Washingtonban került sor.)

1. § Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a kiadatásról szóló, Budapesten, az 1994. év december hónap 1. napján aláírt szerződést e törvénnyel kihirdeti.

2. § A szerződés hiteles magyar nyelvű szövege a következő:

„Szerződés a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a kiadatásról

A Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya

emlékeztetve az igazságszolgáltatás elől megszökött bűntetteseknek meghatározott esetekben leendő kiadása tárgyában 1856. július 3-án, Washingtonban aláírt szerződésre,

megjegyezve, hogy mind a Magyar Köztársaság Kormánya, mind az Amerikai Egyesült Államok Kormánya jelenleg e szerződés rendelkezéseit alkalmazza,

attól az óhajtól vezérelve, hogy a két állam között a

bűnözés leküzdésében hatékonyabb együttműködést biztosítsanak, és ebből a célból a bűnelkövetők kiadatásáról új szerződést kössenek,

megállapodtak az alábbiakban:

1. Cikk

Kiadatási kötelezettség

A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy e szerződés rendelkezéseinek megfelelően kiadják egymásnak azokat a személyeket, akiket a megkereső állam hatóságai kiadatási bűncselekmény elkövetésével gyanúsítanak, vagy akiknek bűnösségét ilyen bűncselekmény elkövetésében megállapították.

2. Cikk

Kiadatási bűncselekmények

1. A bűncselekmény kiadatási bűncselekmény, ha mindkét Szerződő Fél joga szerint egy évet meghaladó szabadságvesztéssel vagy ennél súlyosabb büntetéssel büntetendő.

2. A bűncselekmény akkor is kiadatási bűncselekmény, ha az a jelen cikk 1. bekezdése alá tartozó bűncselekmény elkövetésének kísérletében vagy elkövetésében való részességben áll. A jelen cikk 1. bekezdése alá tartozó bűncselekmény elkövetése céljából létesülő bármifajta bűnszövetség - annak a magyar jog által adott meghatározása szerint -, illetőleg összeesküvés - annak az Egyesült Államok joga által adott meghatározása szerint - ugyancsak kiadatási bűncselekmény.

3. A jelen cikk alkalmazása szempontjából a bűncselekmény kiadatási bűncselekménynek minősül:

a) tekintet nélkül arra, hogy a bűncselekményt a Szerződő Felek a bűncselekmények ugyanazon kategóriájába sorolják-e, vagy a bűncselekményt ugyanazon elnevezéssel illetik-e;

b) tekintet nélkül arra, hogy olyan bűncselekmény-e, amelyre az Egyesült Államok szövetségi joga olyan körülmények igazolását igényli, mint a tagállamok közötti szállítások, vagy a postának, illetőleg egyéb eszközöknek a tagállamok közötti vagy a külkereskedelmet érintő felhasználása, mivel ezek a körülmények csupán az Egyesült Államok szövetségi bírósága hatáskörének megalapozására szolgálnak.

4. Amennyiben a bűncselekményt a megkereső állam területén kívül követték el, a kiadatást akkor kell engedélyezni, ha a megkeresett állam joga a területén kívül elkövetett bűncselekményt hasonló esetben büntetni rendeli. Ha a megkeresett állam joga nem így rendelkezik, a megkeresett állam illetékes hatósága belátása szerint engedélyezheti a kiadatást.

5. Ha a kiadatást egy kiadatási bűncselekmény miatt engedélyezték, a kiadatást a kérelemben szereplő bármely egyéb bűncselekmény miatt is engedélyezni kell, abban az esetben is, ha ez utóbbi bűncselekmény egy évet meg nem haladó szabadságvesztéssel büntetendő, feltéve, hogy a kiadatáshoz megkívánt minden egyéb feltétel fennáll.

3. Cikk

Állampolgárság

1. Egyik Szerződő Fél sem köteles kiadni saját állampolgárait, de - hacsak hazai jogszabályi rendelkezései ezt nem tiltják - a megkeresett állam végrehajtó hatóságának jogában áll kiadni az ilyen személyeket, amennyiben megítélése szerint a kiadatás indokolt.

2. Ha a kiadatás megtagadásának alapjául kizárólag a kiadni kért személy állampolgársága szolgált, a megkeresett állam a megkereső állam kérelmére köteles az ügyet saját bűnüldöző hatóságai elé terjeszteni.

4. Cikk

Politikai és katonai bűncselekmények

1. Kiadatásnak nincs helye, ha a kiadatási kérelem alapjául szolgáló bűncselekmény politikai bűncselekmény.

2. E szerződés alkalmazása szempontjából nem tekinthető politikai bűncselekménynek:

a) valamelyik Szerződő Fél államfőjének vagy családtagjának személye ellen elkövetett szándékos emberölés vagy egyéb szándékos bűncselekmény;

b) az a bűncselekmény, amellyel kapcsolatban mindkét Szerződő Félnek többoldalú nemzetközi szerződés alapján kötelezettsége áll fenn a kiadni kért személy kiadatására, vagy az ügynek saját illetékes hatóságai elé terjesztésére a büntetőeljárás megindításának kérdésében való döntés végett;

c) az emberölés, ideértve az erős felindulásban elkövetett emberölést is, vagy a súlyos testi sértéssel járó egyéb bűncselekmény;

d) az emberrablással vagy bármilyen formában történő jogtalan fogvatartással járó bűncselekmény, ideértve a túszszedést is;

e) az emberi élet veszélyeztetésére, súlyos testi sérülés vagy jelentős anyagi kár okozására alkalmas robbanó, gyújtó vagy romboló szerkezet elhelyezése vagy használata;

f) a fenti bűncselekmények elkövetésére létesült, a 2. Cikk 2. bekezdése szerinti összeesküvés vagy bármifajta bűnszövetség, illetve az e bűncselekményekre irányuló kísérlet vagy elkövetésükben való részvétel.

3. A kiadatás a jelen cikk 2. bekezdésének rendelkezéseiben foglaltak ellenére sem engedélyezhető, ha a megkeresett állam végrehajtó hatósága úgy ítéli meg, hogy a kérelmet politikai megfontolások motiválták.

4. A megkeresett állam végrehajtó hatósága megtagadhatja a kiadatást olyan katonai bűncselekmények miatt, amelyek nem minősülnek köztörvényes bűncselekménynek.

5. Cikk

Korábbi büntetőeljárás

1. A kiadatás nem engedélyezhető, ha a kiadni kért személyt a kiadatási kérelem alapjául szolgáló bűncselekmény miatt a megkeresett államban elítélték, felmentették, vagy az eljárást vele szemben a bíróság jogerősen megszüntette.

2. A kiadatás engedélyezését nem zárja ki az a tény, hogy a megkeresett állam illetékes hatóságai korábban úgy határoztak, hogy a kiadni kért személlyel szemben a kiadatási kérelem alapjául szolgáló cselekmény miatt nem indítanak büntetőeljárást, vagy e cselekmény miatt a kiadni kért személlyel szemben indított büntetőeljárást megszüntették.

6. Cikk

Elévülés

A kiadatás nem engedélyezhető, ha abban az időpontban, amikor a megkeresett állam a kiadatási kérelmet átveszi, a büntetőeljárás lefolytatása, illetőleg a büntetés vagy szabadságelvonással járó biztonsági intézkedés végrehajthatósága a megkereső állam joga szerint elévült.

7. Cikk

Halálbüntetés

1. Ha a kiadatási kérelem alapjául szolgáló bűncselekmény a megkereső állam joga szerint halálbüntetéssel büntethető, a megkeresett állam törvényei szerint azonban nem büntethető halálbüntetéssel, a megkeresett állam megtagadhatja a kiadatást, hacsak a megkereső állam nem nyújt biztosítékokat arra, hogy a halálbüntetést nem szabják ki, vagy ha kiszabják, azt nem hajtják végre.

2. Azokban az esetekben, amikor a megkereső állam a jelen cikknek megfelelően biztosítékot nyújt, a halálbüntetés, amennyiben azt kiszabják, nem hajtható végre.

8. Cikk

Kiadatási eljárás és a szükséges okiratok

1. *  A kiadatási kérelmeket és a mellékelt okiratokat diplomáciai úton kell továbbítani. Ha a kiadni kért személy a megkeresett államban ideiglenes letartóztatásban van, a megkereső állam a kiadatási kérelem és a mellékelt okiratok diplomáciai úton történő továbbítására vonatkozó kötelezettségét úgy is teljesítheti, hogy a kérelmet és az okiratokat a megkeresett államnak a megkereső államban működő nagykövetségére nyújtja be. Ebben az esetben a személy folyamatos fogva tartásának lehetővé tétele érdekében a jelen szerződés 11. cikke szerint teljesítendő határidő teljesítése céljából a kérelemnek a nagykövetséghez való megérkezése időpontját kell a megkeresett államhoz való megérkezés időpontjának tekinteni.

2. A kiadatási kérelemhez mellékelni kell:

a) a kiadni kért személy személyazonosságának, állampolgárságának, valamint valószínű tartózkodási helyének megállapításához szükséges okiratokat, nyilatkozatokat vagy egyéb formában rendelkezésre álló információkat;

b) a bűncselekményre vonatkozó tényekről és az eljárás addigi menetéről szóló tájékoztatást;

c) a kiadatási kérelem alapjául szolgáló bűncselekmény lényegi tényállási elemeit meghatározó törvényszöveget;

d) a bűncselekmény miatt kiszabható büntetést tartalmazó törvényszöveget;

e) a bűncselekmény büntethetősége, büntetés végrehajthatósága vagy a szabadságelvonással járó biztonsági intézkedés elévülésére vonatkozó jogszabályról szóló nyilatkozatot.

3. Annak a személynek kiadatása végett előterjesztett kérelemhez, akinek a kiadatását büntetőeljárás lefolytatása végett kérik, ezenfelül mellékelni kell:

a) bíró vagy más illetékes hatóság által kibocsátott elfogatóparancs vagy végzés másolatát;

b) a vádirat vagy a kiadni kért személy terhére rótt cselekményeket részletező egyéb okirat másolatát;

c) olyan információkat, amelyek megalapoznák a személlyel szembeni büntetőeljárás lefolytatását, ha a bűncselekményt a megkeresett államban követték volna el.

4. A kiadatási kérelem alapjául szolgáló bűncselekményben bűnösnek talált személyre vonatkozó kiadatási kérelemhez ezenfelül mellékelni kell:

a) a bűnösséget megállapító ítélet másolatát, vagy ha ilyen másolat nem áll rendelkezésre, bírói hatóság nyilatkozatát arra nézve, hogy e személyt bűnösnek találták;

b) adatokat annak alátámasztására, hogy a kiadni kért személy azonos azzal a személlyel, akinek bűnösségét megállapították;

c) a büntetést kiszabó határozat másolatát, ha a kiadni kért személlyel szemben büntetést szabtak ki, és nyilatkozatot arról, hogy a büntetést milyen mértékben hajtották végre;

d) abban az esetben, ha az érintett személyt távollétében találták bűnösnek, a 3. bekezdésben előírt okiratokat.

9. Cikk * 

Az okiratok elfogadhatósága

Azokat az okiratokat, amelyek a megkereső állam igazságügyi minisztériumának vagy külügyminisztériumának bélyegzőjét vagy pecsétjét viselik, a megkeresett államban a kiadatási eljárás során további igazolás, felülhitelesítés vagy más hitelesítés nélkül el kell fogadni. A Magyar Köztársaság esetében az »igazságügyi minisztérium« a Magyar Köztársaság Igazságügyi Minisztériumát, az Amerikai Egyesült Államok esetében pedig a »US Department of Justice«-t jelenti.

9/A. Cikk * 

A megkeresésben szereplő bizalmas adatok * 

Amennyiben a megkereső állam különösen bizalmas adat átadását mérlegeli a kiadatási kérelme alátámasztására, egyeztethet a megkeresett állammal annak meghatározására, hogy az adat védelmét a megkeresett állam milyen mértékben tudja biztosítani. Amennyiben a megkeresett állam az adat védelmét nem tudja a megkereső állam által megkívánt módon biztosítani, a megkereső állam dönt arról, hogy az adatot ebben az esetben is átadja-e.

10. Cikk

Fordítás

A megkereső állam által előterjesztett minden okiratot le kell fordítani a megkeresett állam nyelvére.

11. Cikk

Ideiglenes letartóztatás

1. Sürgős esetben bármelyik Szerződő Fél kérheti a kiadni kért személy ideiglenes letartóztatását addig is, amíg a kiadatási kérelmet előterjeszti. Az ideiglenes letartóztatás iránti kérelem megküldhető diplomáciai úton vagy Magyarország Igazságügyi Minisztériuma és az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma között közvetlenül. Az Interpol nyújtotta lehetőségek igénybe vehetők az ilyen kérelmek eljuttatására.

2. Az ideiglenes letartóztatás iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kiadni kért személy személyazonosságára, valamint - ha rendelkezésre állnak - az állampolgárságára vonatkozó adatokat;

b) a kiadni kért személy tartózkodási helyét, ha az ismert;

c) az ügy alapjául szolgáló cselekmény rövid leírását, beleértve - amennyiben lehetséges - a bűncselekmény elkövetése idejének és helyének megjelölését;

d) a megsértett jogszabályok ismertetését;

e) nyilatkozatot arra nézve, hogy a kiadni kért személlyel szemben létezik elfogatóparancs, bűnösségét kimondó határozat vagy büntetést kiszabó ítélet;

f) nyilatkozatot arról, hogy az érintett személlyel szemben a kiadatási kérelmet elő fogják terjeszteni.

3. A megkereső államot késedelem nélkül értesíteni kell a kérelme teljesítéséről, illetve a teljesítés megtagadásának indokairól.

4. Az ideiglenesen letartóztatott személy a letartóztatásba helyezése napjától számított hatvan (60) nap elteltével szabadlábra helyezhető, ha a megkeresett állam végrehajtó hatóságához a szabályszerű kiadatási kérelem és annak a 8. Cikkben megkövetelt mellékletei nem érkeztek meg.

5. Az, hogy a kiadni kért személy a jelen cikk 4. bekezdése alapján szabadlábra került, nem akadálya ezt követően újbóli letartóztatásának és kiadatásának, ha a kiadatási kérelmet és a szükséges mellékleteit utóbb megküldik.

12. Cikk

Kiegészítő adatok

1. Ha a megkeresett állam úgy látja, hogy a kiadatási kérelmet kísérő okiratokban rendelkezésre bocsátott adatok nem elégségesek ahhoz, hogy a jelen szerződésben megszabott követelményeket kielégítsék, ezen állam kérheti további adatoknak az általa megszabott ésszerű határidőn belül történő közlését.

1a. *  Az ilyen kiegészítő adatok közvetlenül a Magyar Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma és az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma között kérhetők és küldhetők meg.

2. Ha a kiadni kért személy letartóztatásban van, és a kiegészítő adatok sem elegendőek, vagy azok nem érkeztek meg a kitűzött határidőn belül, a kiadni kért személy szabadlábra helyezhető. A letartóztatás megszüntetése nem akadálya annak, hogy a megkereső állam egy másik kiadatási kérelmet terjesszen elő ugyanazon vagy más bűncselekménnyel kapcsolatosan.

3. Ha a kiadni kért személyt a 2. bekezdés alapján szabadlábra helyezték, erről a megkeresett állam a megkereső államot a lehetséges legrövidebb időn belül értesíti.

13. Cikk

Határozat és átadás

1. A megkeresett állam köteles haladéktalanul értesíteni a megkereső államot a kiadatási kérelem tárgyában hozott határozatáról.

2. Ha a kiadatást részben vagy egészben megtagadják, a megkeresett állam köteles tájékoztatást nyújtani a kiadatás megtagadásának indokairól. Kérelemre a megkeresett állam köteles rendelkezésre bocsátani a vonatkozó bírósági határozatot.

3. Ha a kiadatást engedélyezik, a Szerződő Felek illetékes hatóságai megállapodnak a kiadni kért személy átadásának idejéről és helyéről.

4. Ha a kiadni kért személyt a megkeresett állam területéről az ezen állam jogszabályaiban vagy a kiadatást engedélyező határozatban előírt határidőn belül nem szállítják el, e személy szabadlábra helyezhető, és a megkeresett állam ezt követően a kiadatást ugyanezen bűncselekmény miatt megtagadhatja.

14. Cikk

Elhalasztott és ideiglenes átadás

1. A megkeresett állam elhalaszthatja a kiadatási eljárást azzal a személlyel szemben, aki büntetőeljárás hatálya alatt áll, vagy büntetését tölti a megkeresett államban. A halasztás a kiadni kért személlyel szemben folyó büntetőeljárás befejeződéséig, illetve a vele szemben kiszabott bármely büntetés letöltéséig tarthat.

2. Ha a kiadatást a megkeresett államban büntetőeljárás hatálya alatt álló vagy büntetését töltő személy esetében engedélyezik, a megkeresett állam ideiglenesen átadhatja a kiadni kért személyt büntetőeljárás lefolytatása végett a megkereső államnak. Az ekként átadott személyt a megkereső államban fogva kell tartani, és a vele szemben folytatott eljárás lezárulása után a megkeresett államba vissza kell szállítani azoknak a feltételeknek megfelelően, amelyeket a Szerződő Felek kölcsönös megállapodással határoznak meg.

15. Cikk * 

Több állam által előterjesztett kiadatási vagy átadási kérelem * 

1. Amennyiben a megkeresett államhoz ugyanazon személy kiadatása iránt a megkereső államtól, valamint bármely más államtól vagy államoktól is érkezik kérelem akár ugyanazon bűncselekmény, akár különböző bűncselekmények miatt, a megkeresett állam végrehajtó hatósága határozza meg, hogy átadja-e a személyt valamely megkereső államnak.

2. Ha a Magyar Köztársasághoz ugyanazon személy vonatkozásában az európai elfogatóparancs szerinti átadási kérelem és az Amerikai Egyesült Államokból kiadatási kérelem érkezik akár ugyanazon bűncselekmény, akár különböző bűncselekmények miatt, a végrehajtó hatóság határozza meg, hogy átadja-e a személyt valamely megkereső államnak.

3. A megkeresett állam a jelen cikk 1. és 2. bekezdése szerinti határozatainak meghozatala során figyelembe veszi az összes körülményt, így többek között:

a) azt, hogy a kérelmeket szerződés alapján terjesztették-e elő;

b) az egyes bűncselekmények elkövetésének helyét;

c) az egyes megkereső államok érdekeit;

d) a bűncselekmények súlyát;

e) a sértett állampolgárságát;

f) a megkereső államok közötti további kiadatás lehetőségét; és

g) a megkereső államoktól érkezett kérelmek időrendi sorrendjét.

16. Cikk

Dolgok lefoglalása és átadása

1. A megkeresett állam a joga által megengedett keretek között lefoglalhat és átadhat minden olyan tárgyat, okiratot és bizonyítékot, amelyek azzal a bűncselekménnyel kapcsolatosak, amelyre vonatkozóan a kiadatást engedélyezték. A jelen cikkben említett dolgok még akkor is átadhatók, ha a kiadatást a kiadni kért személy halála, eltűnése vagy szökése miatt nem lehet foganatosítani.

2. A megkeresett állam a dolog átadását annak feltételéhez kötheti, hogy a megkereső állam megfelelő biztosítékot nyújt a dolognak a megkeresett állam számára alkalmas legrövidebb időn belül történő visszaküldésére. A megkeresett állam az ilyen dolog átadását el is halaszthatja, ha arra bizonyítékként a megkeresett államban szükség van.

3. Harmadik személyeknek az ilyen dolgon fennálló jogait megfelelően tiszteletben kell tartani.

17. Cikk

A felelősségrevonás korlátai

1. A jelen szerződés alapján kiadott személy a megkereső államban szabadságától nem fosztható meg, bírósági eljárás ellene nem folytatható, vele szemben büntetés nem szabható ki, kivéve:

a) a kiadatás alapjául szolgáló bűncselekmények miatt vagy a kiadatás engedélyezésének alapjául szolgáló tényekkel azonos tényállású, de eltérő bűncselekményi elnevezést viselő cselekmény miatt, feltéve, hogy e bűncselekmény kiadatási bűncselekmény vagy abba beleolvadó kisebb súlyú bűncselekmény;

b) az általa a kiadatást követően megvalósított valamely bűncselekmény miatt;

c) olyan bűncselekmény miatt, amellyel kapcsolatban a megkeresett állam végrehajtó hatósága hozzájárulását adta fogvatartásához, vele szemben bírósági eljárás lefolytatásához vagy megbüntetéséhez. E pont alkalmazása esetén:

(i) a megkeresett állam kérheti a 8. Cikkben meghatározott okiratok előterjesztését, és

(ii) a megkereső állam letartóztatásba helyezheti a kiadott személyt 90 napra vagy olyan, ennél hosszabb időre, amennyire a megkeresett állam engedélyt ad a jelen pont szerinti kérelem intézésének idejére.

2. A jelen szerződés alapján valamelyik Szerződő Fél által kiadott személy nem adható ki az átadása előtt elkövetett bűncselekmény miatt harmadik államnak, kivéve, ha ehhez az átadó állam hozzájárul.

3. A jelen cikk 1. és 2. bekezdése nem akadálya a kiadott személy szabadságától való megfosztásának, ellene bírósági eljárás lefolytatásának, vagy a büntetés kiszabásának, vagy e személy harmadik állam számára történő kiadatásának, ha

a) e személy a kiadatást követően elhagyja a megkereső állam területét és oda utóbb önként visszatér; vagy

b) e személy nem hagyja el a megkereső állam területét attól a naptól számított 10 napon belül, amikor azt már szabadon megteheti.

18. Cikk

Egyszerűsített kiadatás

Ha a kiadni kért személy hozzájárul a megkereső államnak történő átadásához, a megkeresett állam jogosult e személyt a lehetséges legrövidebb időn belül a további eljárást mellőzve átadni. Ebben az esetben a 17. Cikk nem alkalmazható.

19. Cikk

Átszállítás

1. Bármelyik Szerződő Fél engedélyezheti, hogy harmadik állam által a másik Szerződő Félnek átadott személyt átszállítsák területén a másik szerződő államba. Az átszállítás iránti kérelmet diplomáciai úton, vagy Magyarország Igazságügyi Minisztériuma és az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma között közvetlenül kell előterjeszteni. Az ilyen kérelem eljuttatásához az Interpol által nyújtott lehetőségek igénybe vehetők. A kérelemnek tartalmaznia kell az átszállítandó személy személyazonosságára vonatkozó adatokat és az ügy alapjául szolgáló tények rövid leírását. Az átszállítás ideje alatt az átszállított személy fogva tartható.

2. Nem szükséges engedély, ha légi szállítást vesznek igénybe és a másik Szerződő Fél területén leszállás nincs tervbe véve. Ha tervbe nem vett leszállásra kerül sor a másik Szerződő Fél területén, e Szerződő Fél az 1. bekezdés szerinti átszállítási kérelem előterjesztését kérheti. Ezen állam az átszállítandó személyt az átszállítás iránti kérelem megérkezéséig és az átszállítás befejeződéséig fogva tartja, feltéve, hogy a kérelem a tervbe nem vett leszállástól számított 96 órán belül megérkezik.

20. Cikk

Költségek és képviselet

1. A megkeresett állam tanácsokkal látja el, segíti a megkereső államot és nevében megjelenik a bíróság előtt, továbbá minden rendelkezésére álló jogi eszközzel képviseli a megkereső állam érdekeit a kiadatási kérelem kapcsán sorra kerülő eljárásokban.

2. A megkereső állam viseli az okiratok fordításával és az átadott személy szállításával kapcsolatosan felmerülő költségeket. A megkeresett állam viseli a kiadatási eljárás miatt ezen államban felmerült valamennyi egyéb költséget.

3. Egyik állam sem támaszt a jelen szerződés alapján kiadni kért személy letartóztatására, fogva tartására, vizsgálatára vagy átadására alapított semmiféle anyagi követelést a másik állammal szemben.

21. Cikk

Konzultáció

A Magyar Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma és az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma közvetlenül vagy az Interpol nyújtotta lehetőségek igénybevételével konzultálhatnak egymással az egyedi ügyek intézésével kapcsolatban és a jelen szerződés végrehajtása körébe tartozó eljárások betartásának és tökéletesítésének előmozdítása érdekében. E konzultációkba belátásuk szerint bevonhatnak kiadatási ügyekben illetékes egyéb minisztériumokat, hivatalokat és kormányzati szerveket is.

22. Cikk

Hatály

A jelen szerződést a hatálybalépte előtt és a hatálybalépte után elkövetett bűncselekményekre egyaránt alkalmazni kell.

23. Cikk

Megerősítés, hatálybalépés és megszűnés

1. A jelen szerződést meg kell erősíteni és a megerősítési okiratokat Washingtonban, a lehető legrövidebb időn belül ki kell cserélni.

2. A jelen szerződés a megerősítési okiratok kicserélésekor lép hatályba.

3. A jelen szerződés hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az igazságszolgáltatás elől megszökött bűntetteseknek meghatározott esetekben leendő kiadása tárgyában, 1856. július 3-án aláírt szerződés. Mindazonáltal a korábbi szerződést kell alkalmazni minden olyan kiadatási eljárásban, amelyben a jelen szerződés hatálybalépése időpontjában a kiadatási okiratokat már a megkeresett állam bíróságai elé terjesztették, kivéve, ha az ilyen eljárásra a jelen szerződés 18. Cikke alkalmazható. A jelen szerződés 17. Cikkét kell alkalmazni azokra a személyekre, akiknek kiadatását a korábbi szerződés alapján rendelték el.

4. A jelen szerződést bármelyik Szerződő Fél a másik Szerződő Félhez intézett írásbeli értesítéssel bármikor felmondhatja, és a felmondás ennek az értesítésnek az átvétele napjától számított hat hónap elteltével válik hatályossá.

A fentiek hiteléül a kormányaik által kellően felhatalmazott alulírottak a jelen szerződést aláírták.

Készült két példányban, Budapesten, az 1994. év december hónapjának 1. napján, magyar és angol nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles.”

3. § Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, de rendelkezéseit 1997. március 18. napjától kell alkalmazni.


  Vissza az oldal tetejére