A jogszabály mai napon ( 2018.09.25. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban

 

1997. évi CIV. törvény

a vegyifegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről szóló, Párizsban, 1993. január 13-án aláírt egyezmény kihirdetéséről * 

1. § Az Országgyűlés a vegyifegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről szóló, Párizsban, 1993. január 13-án aláírt egyezményt (a továbbiakban: Egyezmény) - amely 1997. április 29-én lépett hatályba - e törvénnyel kihirdeti.

2. § Az Egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:

„Egyezmény a vegyifegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről

TARTALOMJEGYZÉK

PREAMBULUM

I. CIKK: ÁLTALÁNOS KÖTELEZETTSÉGEK

II. CIKK: MEGHATÁROZÁSOK ÉS ISMÉRVEK

III. CIKK: NYILATKOZATOK

IV. CIKK: VEGYIFEGYVEREK

V. CIKK: VEGYIFEGYVER-GYÁRTÓ LÉTESÍTMÉNYEK

VI. CIKK: A JELEN EGYEZMÉNY ÁLTAL NEM TILTOTT TEVÉKENYSÉGEK

VII. CIKK: NEMZETI VÉGREHAJTÁSI INTÉZKEDÉSEK

Általános kötelezettségek

A Részes Állam és a Szervezet közötti kapcsolatok

VIII. CIKK: A SZERVEZET

A) Általános rendelkezések

B) A Részes Államok értekezlete

Összetétele, eljárások és döntéshozatal

Hatáskör és feladatok

C) A Végrehajtó Tanács

Összetétel, eljárás és döntéshozatal

Hatáskörök és feladatok

D) A Technikai Titkárság

E) Kiváltságok és mentességek

IX. CIKK: KONZULTÁCIÓK, EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS TÉNYMEGÁLLAPÍTÁS

Eljárás a tisztázás iránti kérelemre

Eljárás rendkívüli ellenőrzésre

X. CIKK: SEGÍTSÉGNYÚJTÁS ÉS VÉDELEM A VEGYIFEGYVEREK ELLEN

XI. CIKK: GAZDASÁGI ÉS TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉS

XII. CIKK: INTÉZKEDÉSEK A HELYZET ORVOSLÁSÁRA ÉS AZ EGYEZMÉNY BETARTÁSÁNAK BIZTOSÍTÁSÁRA, BELEÉRTVE A SZANKCIÓKAT IS

XIII. CIKK: MÁS NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEKHEZ VALÓ VISZONY

XIV. CIKK: VITÁK RENDEZÉSE

XV. CIKK: MÓDOSÍTÁSOK

XVI. CIKK: IDŐTARTAM ÉS FELMONDÁS

XVII. CIKK: MELLÉKLETEK STÁTUSZA

XVIII. CIKK: ALÁÍRÁS

XIX. CIKK: MEGERŐSÍTÉS

XX. CIKK: CSATLAKOZÁS

XXI. CIKK: HATÁLYBALÉPÉS

XXII. CIKK: FENNTARTÁSOK

XXIII. CIKK: LETÉTEMÉNYES

XXIV. CIKK: HITELES SZÖVEGEK

Mellékletek:

1. Melléklet: Melléklet a Vegyületekről

2. Melléklet: Melléklet a Végrehajtásról és Ellenőrzésről („Ellenőrzési Melléklet”)

3. Melléklet: Melléklet a Bizalmas Információk Védelméről („Bizalmas Kezelés Melléklete”)

PREAMBULUM

A jelen Egyezmény Részes Államai,

elhatározván, hogy szigorú és hatékony nemzetközi ellenőrzés mellett megvalósuló, általános és teljes leszerelés felé vezető, tényleges haladás érdekében cselekszenek, beleértve a tömegpusztító fegyverek minden fajtája betiltását és megsemmisítését,

hozzá kívánván járulni az Egyesült Nemzetek Alapokmánya céljainak és elveinek megvalósításához,

emlékeztetve arra, hogy az Egyesült Nemzetek Közgyűlése ismételten elítélt minden olyan akciót, amely ellentétes a Fojtó, Mérgező vagy más Gázok használatának, és a hadviselés bakteriológiai módszereinek tilalmáról szóló, Genfben, 1925. június 25-én aláírt Jegyzőkönyv (az 1925. évi Genfi Jegyzőkönyv) elveivel és célkitűzéseivel,

elismerve azt, hogy a jelen Egyezmény megerősíti az 1925. évi Genfi Jegyzőkönyvben és a Bakteriológiai (biológiai) és toxin fegyverek kifejlesztésének, gyártásának és felhalmozásának tilalmáról, megsemmisítéséről szóló, Londonban, Moszkvában és Washingtonban, 1972. április 10-én aláírt Egyezményben vállalt alapelveket, célkitűzéseket és kötelezettségeket,

emlékezvén a Bakteriológiai (biológiai) és toxin fegyverek kifejlesztésének, gyártásának és felhalmozásának tilalmáról, megsemmisítéséről szóló Egyezmény IX. Cikkében meghatározott célkitűzésre,

elhatározván, hogy az egész emberiség érdekében, teljes egészében kizárják a vegyifegyverek használatának lehetőségét, végrehajtva a jelen Egyezmény rendelkezéseit, ily módon kiegészítve az 1925. évi Genfi Jegyzőkönyvben meghatározott kötelezettségeket,

elismervén a megfelelő Egyezményekben és a nemzetközi jog idevágó elveiben foglalt, a herbicidek használatának mint hadviselési módszernek a tilalmát,

úgy vélekedvén, hogy a kémia területén elért eredményeket kizárólag az emberiség javára kell felhasználni,

azt kívánván, hogy előmozdítsák a vegyi anyagok szabad kereskedelmét, valamint a nemzetközi együttműködést, továbbá a tudományos és műszaki információk cseréjét a kémia területén olyan célokra, melyeket a jelen Egyezmény nem tilt abból a célból, hogy fokozzák a Részes Államok gazdasági és technológiai fejlődését,

meggyőződvén arról, hogy a vegyifegyverek kifejlesztésének, gyártásának, megszerzésének, felhalmozásának, megtartásának, átadásának, illetve használatának teljes és hatékony betiltása, valamint megsemmisítésük szükséges lépést jelentenek ezen közös szándékok magvalósítása irányába,

megállapodtak a következőkben:

I. Cikk

ÁLTALÁNOS KÖTELEZETTSÉGEK

1. A jelen Egyezmény minden Részes Állama vállalja, hogy soha semmilyen körülmények között sem:

(a) fejleszt ki, gyárt, szerez meg bármely más módon, halmoz fel, vagy tart meg vegyifegyvert, vagy ad át közvetlenül vagy közvetve vegyifegyvert bárkinek;

(b) használ vegyifegyvert;

(c) kezdeményez vegyifegyver alkalmazására irányuló semmiféle katonai előkészületet;

(d) működik közre, kezdeményez, vagy bátorít bármilyen módon, senkit bármely, a jelen Egyezmény által a Részes Államok számára tiltott tevékenység folytatására.

2. Minden Részes Állam vállalja, hogy megsemmisíti a tulajdonában álló, vagy általa birtokolt vegyifegyvereket, vagy azokat, melyek joghatósága vagy ellenőrzése alatt álló területen találhatók, összhangban a jelen Egyezmény rendelkezéseivel.

3. Minden Részes Állam vállalja, hogy az általa más Részes Állam területén hagyott minden vegyifegyvert megsemmisít összhangban a jelen Egyezmény rendelkezéseivel.

4. Minden Részes Állam vállalja, hogy megsemmisíti minden tulajdonában levő vagy birtokában álló vegyifegyver-gyártó létesítményt, illetve azokat, melyek bármely joghatósága vagy ellenőrzése alatt álló területen találhatók, összhangban a jelen Egyezmény rendelkezéseivel.

5. Minden Részes Állam vállalja, hogy hadviselési módszerként nem alkalmaz vegyi kényszerítő eszközt.

II. Cikk

MEGHATÁROZÁSOK ÉS ISMÉRVEK

A jelen Egyezmény alkalmazásában:

1. „Vegyifegyverek” jelentik a következőket együttesen, vagy önállóan:

(a) mérgező vegyületek és prekurzoraik, kivéve ha azokat a jelen Egyezmény által nem tiltott célra szánják, amennyiben a fajtáik és mennyiségeik összhangban vannak az ilyen célokkal;

(b) lőszerek és eszközök, amelyeket kifejezetten halál vagy más ártalom okozására szánnak az (a) albekezdésben említett mérgező vegyületek mérgező tulajdonságai útján, amelyek az ilyen lőszer vagy eszköz alkalmazásának eredményeképpen szabadulnak fel;

(c) bármely olyan szerkezet, amelyet kifejezetten a (b) albekezdésben meghatározott lőszerek és eszközök alkalmazásával közvetlen kapcsolatban történő használat céljára szántak.

2. A „Mérgező vegyület” jelenti:

Bármely vegyületet, amely az életfolyamatokra gyakorolt kémiai hatása útján embernél vagy állatnál képes halált, vagy ideiglenes cselekvésképtelenséget vagy tartós ártalmat okozni. Ez magába foglal minden ilyen vegyületet, tekintet nélkül azok eredetére vagy előállításának módjára, továbbá tekintet nélkül arra, hogy azok létesítményekben, lőszerekben vagy bárhol máshol keletkeznek.

(A jelen Egyezmény végrehajtása szempontjából azokat a mérgező vegyületeket, amelyeket az ellenőrzési intézkedések alkalmazása céljából azonosítottak, a Vegyületek Mellékletének listái sorolják fel.)

3. A „Prekurzor” jelenti:

Bármely reagáló vegyületet amely részt vesz egy mérgező vegyület bármely módszerrel történő előállításának bármely szakaszában. Ez magába foglalja a bináris vagy többkomponensű vegyi rendszerek bármely kulcs-komponensét.

(A jelen Egyezmény végrehajtása szempontjából azokat a prekurzorokat amelyeket az ellenőrzési intézkedések alkalmazása céljából azonosítottak, a Vegyületek Mellékleteinek listái sorolják fel.)

4. A „Bináris vagy többkomponensű vegyi rendszerek kulcs-komponense” (a továbbiakban: kulcs-komponens) jelenti:

Azt a prekurzort, amely a legfontosabb szerepet játssza a végtermék mérgező sajátosságai meghatározásában és gyorsan reakcióba lép más vegyületekkel a bináris vagy többkomponensű rendszerekben.

5. A „Régi vegyifegyver” jelenti:

(a) az 1925 előtt gyártott vegyifegyvereket; vagy

(b) az 1925 és 1946 között gyártott azon vegyifegyvereket, amelyek olyan mértékben mentek tönkre, hogy azokat többé nem lehet vegyifegyverként alkalmazni.

6. Az „Elhagyott vegyifegyver” jelenti:

azokat a vegyifegyvereket, beleértve a régi vegyifegyvereket, amelyeket egy Állam, 1925. január 1. után hagyott egy másik Állam területén, az utóbbi beleegyezése nélkül.

7. A „Vegyi kényszerítő eszköz” jelenti:

bármely, listákban fel nem sorolt vegyületeket, amelyek gyorsan képesek embereknél érzékelési irritációt okozni, vagy fizikai magatehetetlenségi hatást kelteni, amelyek a behatás megszűnését követően rövid időn belül megszűnnek.

8. A „Vegyifegyver-gyártó létesítmény” jelenti:

(a) bármely berendezést, valamint ezen berendezés befogadására szolgáló bármely épületet, amelyet e célra terveztek, építettek vagy bármely ideig használtak 1946. január 1. óta:

(i) mint a vegyületek gyártási szakaszának olyan részét (végső technológiai szakasz) ahol az anyagáram magába foglalhatja a berendezés működése alatt:

(1) bármely a Vegyületek Mellékletében 1. listán felsorolt vegyületet; vagy

(2) bármely más vegyületet amelyből a Részes Állam területén vagy bármely más joghatósága vagy ellenőrzése alatt álló bármely helyen, évente 1 tonnánál többet nem használnak fel a jelen Egyezmény által nem tiltott célra, de azt használni lehetne vegyifegyver céljára; vagy

(ii) vegyifegyverek töltésére egyebek között az 1. listán felsorolt vegyületetek lőszerekbe, eszközökbe vagy nagytömegű tárolásra alkalmas tartályokba történő betöltésére használnak: vegyületek olyan konténerekbe történő betöltésére használnak, amelyek összeszerelt bináris lőszerek vagy eszközök részét képezik, vagy olyan vegyi lőszerrészekbe, amelyek összeszerelt egységet alkotó lőszerek vagy eszközök részét képezik, továbbá a konténereknek és vegyi lőszerrészeknek a megfelelő lőszerekbe vagy eszközökbe való töltésére szolgálnak.

(b) nem jelenti:

(i) bármely olyan létesítményt, amelynek az (a) (i) alpontban megjelölt vegyület előállítását szolgáló kapacitása kisebb 1 tonnánál;

(ii) bármely létesítményt, amelyben az (a) (i) alpontban meghatározott vegyületet a jelen Egyezmény által nem tiltott célú tevékenység elkerülhetetlen melléktermékeként termelik, vagy termelték, feltéve, hogy a vegyület nem több a teljes termelés 3 százalékánál és a létesítmény a Végrehajtásról és Ellenőrzésről szóló Melléklet (a továbbiakban: Ellenőrzési Melléklet) szerinti bejelentés és ellenőrzés alá tartozik; vagy

(iii) azt az egyedi kisléptékű üzemet, amely az 1. listán felsorolt vegyületeket állítja elő a jelen Egyezményben nem tiltott célokra, amint azt az Ellenőrzési Melléklet VI. Része meghatározza.

9. A „Jelen Egyezmény által nem tiltott célok” jelenti:

(a) ipari, mezőgazdasági, kutatási, orvosi, gyógyszerészeti vagy más békés célokat;

(b) védelmi célokat, nevezetesen azokat, amelyek közvetlenül kapcsolatosak a mérgező vegyületek elleni védelemmel és a vegyifegyverek elleni oltalommal;

(c) katonai célokat, amelyek nincsenek kapcsolatban a vegyifegyverek használatával és nem függnek a vegyületek mérgező tulajdonságainak hadviselési módszerként való alkalmazásától;

(d) a jogérvényesítést, beleértve a hazai rendfenntartó célokat.

10. A „Gyártókapacitás” jelenti:

Egy meghatározott vegyület előállítására irányuló éves mennyiségi potenciált, amely a jelenleg alkalmazott technológiai eljáráson, vagy ha az eljárás még nem működőképes, a szóban forgó létesítményben való alkalmazásra tervezett eljáráson alapszik. Ezt egyenlőnek kell tekinteni a névleges kapacitással, vagy ha a névleges kapacitás nem áll rendelkezésre, a tervezett kapacitással. A névleges kapacitás olyan termékkibocsátás, amely a termelő létesítmény optimális feltételek melletti maximális termelésével egyenlő, amelyet egy vagy több próbaüzemelés útján állapítanak meg. A tervezett kapacitás az elméletileg kiszámított megfelelő termékkibocsátás.

11. A „Szervezet” a jelen Egyezmény VIII. Cikkének megfelelően létrehozott Vegyifegyver Tilalmi Szervezetet jelenti.

12. A VI. Cikk alkalmazásában:

(a) egy vegyület „gyártása” jelenti annak kémiai reakció útján történő előállítását;

(b) egy vegyület „feldolgozása” olyan fizikai folyamatot jelent, mint a formulálás, a kivonás és a tisztítás, amelyek során a vegyület nem alakul át más vegyületté;

(c) a vegyület „felhasználása” annak kémiai reakció útján más vegyületté történő átalakítását jelenti.

III. Cikk

NYILATKOZATOK

1. Minden Részes Állam beterjeszti a Szervezetnek a jelen Egyezménynek a számára történő hatálybalépését követően, nem később mint 30 napon belül a következő nyilatkozatokat, amelyekben:

(a) a vegyifegyverek tekintetében:

(i) közölni kell, van-e tulajdonában, vagy birtokában bármilyen vegyifegyver, vagy van-e joghatósága vagy ellenőrzése alatt álló területen bármilyen vegyifegyver,

(ii) fel kell sorolni a tulajdonában álló, vagy birtokában levő, vagy joghatósága vagy ellenőrzése alatt levő bármely területen elhelyezett vegyifegyverek pontos elhelyezését, összesített mennyiségüket és részletes leltárukat, az Ellenőrzési Melléklet IV. (A) Része 1-3. bekezdéseivel összhangban, kivéve a (iii) pontban említett vegyifegyvereket,

(iii) be kell jelenteni a területén elhelyezett olyan vegyi fegyvereket, amelyek más Állam tulajdonában állnak, vagy birtokában vannak és más Állam joghatósága vagy ellenőrzése alatti bármely helyen találhatók, összhangban az Ellenőrzési Melléklet IV. (A) része 4. bekezdésével,

(iv) közölni kell, hogy adott-e át, vagy kapott-e közvetlen vagy közvetett módon bármilyen vegyifegyvert 1946. január 1-jét követően, továbbá részletezni az ilyen átadást vagy átvételt, az Ellenőrzési Melléklet IV. (A) Része 5. bekezdésének megfelelően,

(v) rendelkezésre kell bocsátania a tulajdonában álló vagy birtokában levő, vagy a joghatósága vagy ellenőrzése alatti bármely területen elhelyezett vegyifegyverek megsemmisítésének általános tervét, az Ellenőrzési Melléklet IV. (A) Része 6. bekezdésének megfelelően;

(b) a régi vegyifegyverek és az elhagyott vegyifegyverek tekintetében:

(i) közölni kell vannak-e területén régi vegyifegyverek, és át kell adni valamennyi rendelkezésre álló információt az Ellenőrzési Melléklet IV. (B) Része 3. bekezdésének megfelelően,

(ii) közölni kell, vannak-e területén elhagyott vegyifegyverek és át kell adni minden rendelkezésre álló információt összhangban az Ellenőrzési Melléklet IV. (B) Része 8. bekezdésével,

(iii) közölni kell, elhagyott-e vegyifegyvereket más Államok területén és minden rendelkezésre álló információt át kell adni az Ellenőrzési Melléklet IV. (B) Része 10. bekezdésével összhangban;

(c) a vegyifegyver-gyártó létesítmények tekintetében:

(i) be kell jelenteni van-e, vagy volt-e tulajdonában vagy birtokában bármely vegyifegyver-gyártó létesítmény, illetve van-e, vagy volt-e a joghatósága vagy ellenőrzése alatt álló bármely területen ilyen létesítmény, bármikor 1946. január 1. óta,

(ii) fel kell sorolni a tulajdonában álló vagy birtokában levő bármely vegyifegyver-gyártó létesítményt, illetve azokat, amelyek joghatósága vagy ellenőrzése alatt álló bármely területen vannak, vagy voltak bármikor 1946. január 1. óta, megfelelően az Ellenőrzési Melléklet V. része 1. bekezdésének, kivéve a (iii) pontban említett létesítményeket,

(iii) be kell jelenteni a területén levő mindazon vegyifegyver-gyártó létesítményeket, amelyek más állam tulajdonában vannak, vagy birtokát képezik, vagy azokat, melyek más Állam joghatósága vagy ellenőrzése alatt álló területen vannak, vagy voltak, bármikor 1946. január 1 óta, összhangban az Ellenőrzési Melléklet V. Része 2. bekezdésével,

(iv) közölni kell, adott-e át vagy kapott-e közvetlenül vagy közvetve, bármely vegyifegyver gyártására szolgáló berendezést 1946. január 1. óta, továbbá részletezni kell ezen berendezés átadását vagy átvételét, az Ellenőrzési Melléklet V. Része 3-5. bekezdésének megfelelően,

(v) rendelkezésre kell bocsátani azon vegyifegyver-gyártó létesítmények megsemmisítésére irányuló általános tervét, amelyek tulajdonában állnak, vagy birtokában vannak, vagy amelyek joghatósága vagy ellenőrzése alatt álló bármely területen vannak, az Ellenőrzési Melléklet V. Része 6. bekezdésének megfelelően,

(vi) részletesen ismertetni kell minden, a tulajdonában álló, vagy birtokában levő, illetve joghatósága vagy ellenőrzése alatti bármely területen elhelyezett vegyifegyver-gyártó létesítmény bezárásához megteendő intézkedéseket, az Ellenőrzési Melléklet V. Része 1. (i) pontjának megfelelően,

(vii) rendelkezésre kell bocsátani a tulajdonában álló, vagy birtokában levő, illetve joghatósága vagy ellenőrzése alatti területen levő bármely vegyifegyver-gyártó létesítménye bármely ideiglenes vegyifegyver-megsemmisítő üzemmé történő átalakításának általános tervét, az Ellenőrzési Melléklet V. Része 7. bekezdésének megfelelően;

(d) más létesítmények tekintetében:

részletes tájékoztatást kell adni a tulajdonában álló, vagy birtokában levő, illetve joghatósága vagy ellenőrzése alatti területen található bármely létesítményről, megadva az építmény pontos helyét, jellegét és tevékenységének általános körét, amelyeket 1946. január 1-jétől elsődlegesen vegyifegyverek kifejlesztésére szántak, építettek vagy használtak. Az ilyen nyilatkozatoknak tartalmaznia kell többek között a laboratóriumokat, továbbá a kísérleti, illetve értékelő helyeket is;

(e) a vegyi kényszerítő eszközök tekintetében:

közölni kell a kémiai megnevezését, szerkezeti képletét a Chemical Abstracts Service (CAS) nyilvántartása szerinti számát - ha van ilyen - minden olyan vegyületnek, amelyet rendfenntartó célra tart. Ezt a nyilatkozatot nem később mint 30 nappal a változás bekövetkezését követően pontosítani kell.

2. A jelen cikk rendelkezéseit és az Ellenőrzési Melléklet IV. Része megfelelő rendelkezéseit nem kell alkalmazni a Részes Állam döntésétől függően azokra a vegyifegyverekre, amelyeket területén 1977. január 1. előtt temettek el, és elföldelve maradtak, továbbá melyeket 1985. január 1. előtt süllyesztettek tengerbe.

IV. Cikk

VEGYIFEGYVEREK

1. A jelen cikk rendelkezéseit, továbbá a végrehajtásukra szolgáló részletes eljárási szabályokat kell alkalmazni minden vegyifegyver esetében, amelyek a Részes Állam tulajdonában állnak, vagy birtokában vannak, illetve joghatósága vagy ellenőrzése alatti helyen találhatók, kivéve a régi vegyifegyvereket és az elhagyott vegyifegyvereket, amelyekre az Ellenőrzési Melléklet IV. (B) Része vonatkozik.

2. A jelen cikk végrehajtására vonatkozó részletes eljárási szabályokat az Ellenőrzési Mellékletben rögzítették.

3. Minden helyszínt, ahol az 1. bekezdésben felsorolt vegyifegyvereket tárolnak, vagy semmisítenek meg, rendszeres ellenőrzésnek kell alávetni, helyszíni szemle és helyszíni műszeres megfigyelés útján, az Ellenőrzési Melléklet IV. (A) Részével összhangban.

4. Minden Részes Államnak, közvetlenül a III. Cikk 1. (a) bekezdésében említett nyilatkozat megtétele után lehetővé kell tenni, hogy az 1. bekezdésben felsorolt vegyifegyverekhez hozzáférjenek abból a célból, hogy helyszíni szemle útján rendszeresen ellenőrizzék a nyilatkozatban foglaltakat. Ezt követően egyik Részes Állam sem változtathatja meg e vegyifegyverek bármelyikének elhelyezését, kivéve ha vegyifegyver-megsemmisítő létesítménybe szállítják azokat. Lehetővé kell tenni, hogy a rendszeres helyszíni ellenőrzés céljából az ilyen vegyifegyverekhez hozzáférjenek.

5. Minden Részes Államnak lehetővé kell tenni, hogy a vegyifegyver-megsemmisítő létesítményekhez és azok raktárkörzeteihez hozzáférjenek, ha ezek tulajdonában állnak vagy birtokában vannak, illetve joghatósága, vagy ellenőrzése alatti területeken találhatók, helyszíni szemle és helyszíni műszeres megfigyelés útján történő rendszeres ellenőrzés céljából.

6. Minden Részes Államnak meg kell semmisítenie az 1. bekezdésben felsorolt vegyifegyvereit, az Ellenőrzési Melléklettel összhangban, továbbá a megsemmisítés megegyezett ütemének és sorrendjének megfelelően (a továbbiakban: a megsemmisítés rendje). Ezt a megsemmisítést meg kell kezdeni nem később mint két évvel azután, hogy a jelen Egyezmény számára hatályba lép, és nem később mint tíz évvel a jelen Egyezmény hatálybalépését követően be kell fejezni. Nincs akadálya annak, hogy a Részes Állam vegyifegyvereit gyorsabb ütemben semmisítse meg.

7. Minden Részes Állam köteles:

(a) beterjeszteni az 1. bekezdésben felsorolt vegyifegyverek megsemmisítésére vonatkozó részletes terveket nem később mint 60 nappal az adott évi megsemmisítési időszak kezdete előtt, az Ellenőrzési Melléklet IV. (A) Része 29. bekezdésének megfelelően, ezek a részletes tervek tartalmazzák a következő évi megsemmisítési időszak során megsemmisítendő minden készletet;

(b) évente bejelentést tenni az 1. bekezdésben felsorolt vegyifegyverek megsemmisítéséről szóló tervek végrehajtásáról nem később mint 60 nappal az adott évi megsemmisítési időszak befejeződését követően; továbbá

(c) igazolni, nem később mint 30 nappal a megsemmisítési folyamat befejeződését követően, hogy minden, az 1. bekezdésben felsorolt vegyifegyvert megsemmisítettek.

8. Amennyiben egy Állam a 6. bekezdésben előirányzott 10 éves megsemmisítési időszakot követően erősíti meg ezt a Egyezményt, vagy csatlakozik hozzá, az 1. bekezdésben felsorolt vegyifegyvereket, amint lehetséges, meg kell semmisítenie. A megsemmisítés rendjét és a fokozott ellenőrzésre vonatkozó szabályokat a Végrehajtó Tanács határozza meg az ilyen Részes Állam számára.

9. Ha egy Részes Állam bármely vegyifegyvert, a vegyifegyverekről szóló előzetes nyilatkozat megtétele után fedez fel, az Ellenőrzési Melléklet IV. (A) Részének megfelelően be kell jelenteni, biztonságba helyezni, és megsemmisíteni.

10. Minden Részes Állam a vegyifegyverek szállítása, mintavétel, raktározása és megsemmisítése során a legnagyobb elsőbbséget biztosítja az emberek biztonságának és a környezet védelmének. Minden Részes Állam nemzeti biztonsági és kibocsátásokra vonatkozó szabványaival összhangban szállítja, vesz mintát, tárolja, és semmisíti meg a vegyifegyvereket.

11. Minden Részes Államnak, amelynek a területén más állam tulajdonát képező, vagy birtokában levő vegyifegyver van, vagy bármely más állam joghatósága vagy ellenőrzése alatti területen vegyifegyvere van, minden erőfeszítést meg kell tennie annak biztosítására, hogy ezeket a vegyifegyvereket saját területéről elszállítsák, nem később mint egy éven belül, amint számára a jelen Egyezmény hatályba lépett. Amennyiben nem szállítanák el azokat egy éven belül, a Részes Állam a Szervezettől és más Részes Államoktól segítséget kérhet ezen vegyifegyverek megsemmisítéséhez.

12. Minden Részes Állam vállalja, hogy kétoldalú alapon együttműködik más Részes Államokkal, amelyek információt vagy segítséget kérnek, vagy a Technikai Titkárságon keresztül, a vegyifegyverek biztonságos és hatékony megsemmisítésének módszerei és technológiái tekintetében.

13. A jelen cikknek, valamint az Ellenőrzési Melléklet IV. (A) Részének megfelelő ellenőrzési tevékenységet folytatva, a Szervezet tekintetbe veszi azokat az intézkedéseket, amelyek segítségével elkerülhető a Részes Államok közötti, a vegyifegyverek raktározása és megsemmisítésük ellenőrzéséről kötendő két- és többoldalú megállapodások szükségtelen megkettőződése.

Ennek érdekében a Végrehajtó Tanácsnak dönteni kell az ellenőrzés olyan mérvű korlátozásáról, amely az ilyen két- vagy többoldalú megállapodásokat kiegészíti, ha úgy ítéli meg, hogy

(a) az ilyen megállapodás rendelkezései megegyeznek a jelen cikk és az Ellenőrzési Melléklet IV. (A) Részének az ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseivel;

(b) a megállapodás végrehajtása elegendő biztosítékot nyújt a jelen Egyezmény megfelelő rendelkezéseinek végrehajtásához; továbbá

(c) a két- vagy többoldalú megállapodás részesei teljes mértékben folyamatosan tájékoztatják a Szervezetet ellenőrzési tevékenységükről.

14. Amennyiben a Végrehajtó Tanács a 13. bekezdésnek megfelelően hoz határozatot, a Szervezetnek joga lesz figyelemmel kísérni a két- vagy többoldalú megállapodás végrehajtását.

15. A 13. és a 14. bekezdés rendelkezései nem érintik Részes Államnak a III. Cikk, a jelen Cikk és az Ellenőrzési Melléklet IV. (A) Része szerinti nyilatkozat adására vonatkozó kötelezettségét.

16. Minden Részes Államnak fedeznie kell az általa megsemmisítendő vegyifegyverek megsemmisítési költségeit. Ugyancsak viselnie kell az ezen vegyifegyverek raktározása és megsemmisítése ellenőrzésének költségeit is, kivéve ha a Végrehajtó Tanács másként dönt. Amennyiben a Végrehajtó Tanács úgy határoz, hogy a 13. bekezdésnek megfelelően korlátozza a Szervezet ellenőrző intézkedéseit, a Szervezet által végzett kiegészítő ellenőrzés és megfigyelés költségeit az Egyesült Nemzetek tagdíjfizetési táblázatának megfelelően kell fedezni, ahogyan azt a VIII. Cikk 7. bekezdése rögzíti.

17. A jelen cikk, illetve az Ellenőrzési Melléklet IV. Része rendelkezéseit nem kell alkalmazni a Részes Állam döntésétől függően azokra a vegyifegyverekre, amelyeket területén 1977. január 1. előtt temettek el, és azok elföldelve maradtak, illetve amelyeket 1985. január 1-jét megelőzően süllyesztettek tengerbe.

V. Cikk

VEGYIFEGYVER-GYÁRTÓ LÉTESÍTMÉNYEK

1. A jelen cikk rendelkezéseit és a végrehajtásáról szóló eljárási szabályokat kell alkalmazni bármely és minden vegyifegyver-gyártó létesítményre, amely a Részes Állam tulajdonában áll, birtokában van, illetve joghatósága vagy ellenőrzése alatti bármely helyen található.

2. A jelen cikk végrehajtására vonatkozó részletes eljárási szabályokat az Ellenőrzési Melléklet határozza meg.

3. Az 1. bekezdésben felsorolt valamennyi vegyifegyver-gyártó létesítményt rendszeres ellenőrzésnek kell alávetni helyszíni szemle és helyszíni műszeres megfigyelés útján az Ellenőrzési Melléklet V. Részével összhangban.

4. Minden Részes Államnak haladéktalanul meg kell szüntetnie az 1. bekezdésben felsorolt vegyifegyver-gyártó létesítményekben folyó minden tevékenységet, kivéve a bezárásukhoz szükséges tevékenységet.

5. Egyetlen Részes Állam sem építhet új vegyifegyver-gyártó létesítményt, vagy alakíthat át létező létesítményt vegyifegyver gyártás, illetve a jelen Egyezmény által tiltott más tevékenység céljaira.

6. Minden Részes Államnak a III. Cikk 1. (c) bekezdése szerinti nyilatkozat beterjesztése után haladéktalanul lehetővé kell tenni, hogy hozzáférjenek az 1. bekezdésben felsorolt vegyifegyver-gyártó létesítményekhez, a nyilatkozat helyszíni szemle útján történő rendszeres ellenőrzése céljából.

7. Minden Részes Állam köteles:

(a) bezárni valamennyi, az 1. bekezdésben felsorolt vegyifegyver-gyártó létesítményt, nem később mint 90 nappal azt követően, hogy a jelen Egyezmény számára hatályba lépett, összhangban az Ellenőrzési Melléklet V. Részével, továbbá erről tájékoztatást adni; és

(b) biztosítani, hogy hozzáférjenek az 1. bekezdésben felsorolt vegyifegyver-gyártó létesítményekhez a bezárást követően, helyszíni szemle és helyszíni műszeres megfigyelés útján megvalósítandó rendszeres ellenőrzés céljaira, hogy ezúton lehetővé váljon bizonyosságot szerezni arról, hogy a létesítmény zárva marad, és azt a későbbiekben megsemmisítik.

8. Minden Részes Államnak meg kell semmisíteni az 1. bekezdésben felsorolt valamennyi vegyifegyver-gyártó létesítményt, továbbá a kapcsolódó létesítményeket és berendezéseket, az Ellenőrzési Mellékletnek megfelelően és összhangban a megegyezett megsemmisítési ütemmel és sorrenddel (a továbbiakban: „megsemmisítés rendje”). Az ilyen megsemmisítést meg kell kezdeni nem később mint egy év múlva azt követően, hogy a jelen Egyezmény számára hatályba lépett, és be kell fejezni, nem később mint 10 évvel a Egyezmény hatálybalépését követően. A Részes Állam számára nem tiltott az ilyen létesítmények gyorsabb ütemű megsemmisítése.

9. Minden Részes Állam köteles:

(a) az 1. bekezdésben felsorolt vegyifegyver-gyártó létesítmények megsemmisítéséről szóló részletes terveket beterjeszteni nem később mint minden egyes létesítmény megsemmisítésének megkezdését megelőzően 180 nappal;

(b) évente nyilatkozatot kell tenni az 1. bekezdésben felsorolt vegyifegyver-gyártó létesítmények megsemmisítésére vonatkozó tervek végrehajtásáról, nem később mint az éves megsemmisítési időszak befejezését követő 90 nappal; és

(c) igazolni kell nem később mint 30 nappal a megsemmisítési eljárás befejeződése után, hogy az 1. bekezdésben felsorolt vegyifegyver-gyártó létesítményeket megsemmisítették.

10. Amennyiben egy Állam az előző 8. bekezdésben meghatározott tízéves megsemmisítési időszakot követően erősíti meg a jelen Egyezményt, vagy csatlakozik hozzá, a vegyifegyver-gyártó létesítményeket mielőbb meg kell semmisítenie. Az ilyen Részes Állam számára a Végrehajtó Tanács határozza meg a megsemmisítés rendjét és a szigorúbb ellenőrzés szabályait.

11. Minden Részes Állam, a vegyifegyver-gyártó létesítmények megsemmisítése során a legnagyobb elsőbbséget biztosít az emberek biztonságának és a környezetvédelemnek. Minden Részes Állam saját nemzeti biztonsági és kibocsátásokra vonatkozó szabványainak megfelelően végzi el a vegyifegyver-gyártó létesítmények megsemmisítését.

12. Az 1. bekezdésben felsorolt vegyifegyver-gyártó létesítményeket ideiglenesen át lehet alakítani vegyifegyverek megsemmisítésére, az Ellenőrzési Melléklet V. Része 18-25. bekezdéseivel összhangban. Az ilyen, átalakított létesítményt is meg kell semmisíteni, mindjárt azt követően, hogy többé nem használják vegyifegyver megsemmisítésére, de minden esetben nem később mint a Egyezmény hatálybalépésétől számított 10 év elteltével.

13. A Részes Állam, kényszerhelyzetben kivételes esetben, engedélyt kérhet az 1. bekezdésben felsorolt vegyifegyver-gyártó létesítmény használatára, a Egyezményben nem tiltott célokra. A Végrehajtó Tanács ajánlására a Részes Államok Értekezlete dönt a kérelem elfogadásáról, vagy elutasításáról, illetve meghatározza azokat a feltételeket, amelyektől jóváhagyását függővé teszi, az Ellenőrzési Melléklet V. Része D) fejezetével összhangban.

14. Vegyifegyver-gyártó létesítményt olyan módon kell átalakítani, hogy az átalakított létesítményt többé ne legyen mód vegyifegyver-gyártó létesítménnyé visszaalakítani csupán olyan más üzemmé, amelyeket ipari, mezőgazdasági, gyógyászati, gyógyszerészeti vagy más békés célra használnak, amely nem alkalmaz 1. listán felsorolt vegyületeket.

15. Minden átalakított létesítményt rendszeres ellenőrzésnek kell alávetni helyszíni szemle és helyszíni műszeres megfigyelés útján, az Ellenőrzési Melléklet V. Része D) fejezetével összhangban.

16. A jelen cikk és az Ellenőrzési Melléklet V. Része alapján végzett ellenőrzési tevékenység foganatosítása során, a Szervezet figyelembe veszi azokat az intézkedéseket, amelyekkel el lehet kerülni a Részes Államok közötti, a vegyifegyver-gyártó létesítmények ellenőrzéséről szóló két- vagy többoldalú megállapodások szükségtelen megkettőződését.

Ennek érdekében a Végrehajtó Tanácsnak dönteni kell az ellenőrzés olyan mérvű korlátozásáról, amely az ilyen két- vagy többoldalú megállapodásokat kiegészíti, ha úgy ítéli meg, hogy:

(a) az ilyen megállapodás rendelkezései megegyeznek a jelen cikk és az Ellenőrzési Melléklet V. Részének az ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseivel;

(b) a megállapodás végrehajtása elegendő biztosítékot nyújt a jelen Egyezmény megfelelő rendelkezéseinek végrehajtásához; továbbá

(c) a két- vagy többoldalú megállapodás részesei teljes mértékben folyamatosan tájékoztatják a Szervezetet ellenőrzési tevékenységükről.

17. Amennyiben a Végrehajtó Tanács a 16. bekezdésnek megfelelően hoz határozatot, a Szervezetnek joga lesz figyelemmel kísérni a két- vagy többoldalú megállapodás végrehajtását.

18. A 16. és a 17. bekezdés rendelkezései nem érintik Részes Államnak a III. Cikk, a jelen cikk és az Ellenőrzési Melléklet V. Része szerinti nyilatkozat adására vonatkozó kötelezettségét.

19. Minden Részes Államnak fedeznie kell azon vegyifegyver-gyártó létesítmények megsemmisítésének költségeit, amelyek megsemmisítésére kötelezett. Fedezi a jelen cikk alapján végzett ellenőrzés költségeit is, kivéve ha a Végrehajtó Tanács másként határoz. Amennyiben a Végrehajtó Tanács a 16. bekezdésre tekintettel úgy dönt, hogy korlátozza a Szervezet ellenőrzési intézkedéseit, a kiegészítő ellenőrzés és megfigyelés költségeit az Egyesült Nemzeteknek fizetendő tagdíj arányában fedezik, összhangban a VIII. Cikk 7. bekezdésével.

VI. Cikk

A JELEN EGYEZMÉNY ÁLTAL NEM TILTOTT TEVÉKENYSÉGEK

1. Minden Részes Állam jogosult a jelen Egyezmény rendelkezéseinek tiszteletben tartása mellett kifejleszteni, előállítani, más módon megszerezni, megtartani, átadni és használni mérgező vegyületeket és prekurzoraikat a jelen Egyezmény által nem tiltott célokra.

2. Minden Részes Állam meghozza a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a mérgező vegyületeket és prekurzoraikat területükön, illetve joghatóságuk vagy ellenőrzésük alatt álló területen csak a jelen Egyezmény által nem tiltott célból fejlesszenek ki, állítsanak elő, más módon szerezzenek meg, adjanak át, tartsanak meg, vagy használjanak fel. Ebből a célból és annak ellenőrzésére, hogy a tevékenységek összhangban vannak a jelen Egyezmény szerinti kötelezettségekkel, minden Részes Állam aláveti az Ellenőrzési Mellékletben meghatározott ellenőrzési rendelkezéseknek a Vegyületek Melléklete 1., 2. és 3. listákban felsorolt vegyületeket és prekurzoraikat, az ilyen vegyületekkel foglalkozó létesítményeket, ha azok területén vannak, vagy joghatósága, illetve ellenőrzése alatti bármely helyen találhatók.

3. Minden Részes Állam aláveti az 1. listában felsorolt vegyületeket (a továbbiakban: 1. listás vegyületek) az Ellenőrzési Melléklet VI. Részében felsorolt előállítási, megszerzési, megtartási, átadási és használati tilalmaknak. Az 1. listás vegyületeket és az Ellenőrzési Melléklet VI. Részében felsorolt létesítményeket rendszeres ellenőrzésnek kell alávetni helyszíni szemle és helyszíni műszeres megfigyelés útján, az Ellenőrzési Melléklet ezen részével összhangban.

4. Minden Részes Állam a 2. listában felsorolt vegyületeket (a továbbiakban: 2. listás vegyületek) és az Ellenőrzési Melléklet VII. Részében felsorolt létesítményeket adatellenőrzésnek és az Ellenőrzési Melléklet ezen részének megfelelő helyszíni ellenőrzésnek veti alá.

5. Minden Részes Állam a 3. listában felsorolt vegyületeteket (a továbbiakban: 3. listás vegyületek) és az Ellenőrzési Melléklet VIII. Részében felsorolt létesítményeket adatellenőrzésnek és az Ellenőrzési Melléklet ezen részének megfelelő helyszíni ellenőrzésnek veti alá.

6. Minden Részes Állam az Ellenőrzési Melléklet IX. Részében felsorolt létesítményeket az Ellenőrzési Melléklet ezen részében előírt megfelelő adatellenőrzésnek és eseti helyszíni ellenőrzésnek veti alá, kivéve ha a Részes Államok Értekezlete másként dönt, az Ellenőrzi Melléklet IX. Része 22. bekezdésének megfelelően.

7. Nem később mint 30 nappal azt követően, hogy a jelen Egyezmény számára hatályba lépett, minden Részes Állam első nyilatkozatot tesz a megfelelő vegyületekről és létesítményekről, összhangban az Ellenőrzésről szóló Melléklettel.

8. Minden Részes Állam évente nyilatkozatot tesz a megfelelő vegyületek és létesítmények tekintetében, összhangban az Ellenőrzési Melléklettel.

9. Minden Részes Állam biztosítja, hogy az ellenőrök a létesítményhez hozzáférjenek helyszíni ellenőrzés céljából, ahogyan azt az Ellenőrzési Melléklet előírja.

10. A Technikai Titkárság, az ellenőrzési tevékenység lefolytatása során elkerüli az illetéktelen beavatkozást a Részes Államnak ezen Egyezmény által nem tiltott célú kémiai tevékenységébe, különösen betartja a Bizalmas Információk Védelméről szóló Melléklet (a továbbiakban: Bizalmas Kezelés Melléklete) rendelkezéseit.

11. A jelen Egyezmény rendelkezéseit olyan módon kell végrehajtani, hogy ne akadályozzák a Részes Államok gazdasági és technológiai fejlődését, továbbá a nemzetközi együttműködést a jelen Egyezmény által nem tiltott kémiai tevékenységek területén, beleértve a tudományos és műszaki információk, valamint a jelen Egyezmény által nem tiltott célú vegyület gyártására, feldolgozására vagy felhasználására szolgáló vegyi anyagok és berendezések nemzetközi cseréjét is.

VII. Cikk

NEMZETI VÉGREHAJTÁSI INTÉZKEDÉSEK

Általános kötelezettségek

1. Minden Részes Állam, alkotmányos eljárásaival összhangban olyan intézkedéseket foganatosít, amelyek a jelen Egyezményből fakadó kötelezettségei teljesítéséhez szükségesek. Nevezetesen:

(a) megtiltja a természetes és a jogi személyeknek területén bárhol, illetve bármely, a nemzetközi jog által elismert joghatósága alatti helyen, bármilyen, a jelen Egyezmény által a Részes Állam számára tiltott tevékenység folytatását, beleértve büntetőtörvények alkotását az ilyen tevékenységek tekintetében;

(b) nem engedélyez az ellenőrzése alatti bármely helyen a jelen Egyezmény által, Részes Állam számára tiltott bármely tevékenységet; továbbá

(c) kiterjeszti az (a) albekezdés szerint alkotott büntetőtörvényeket bármely olyan, a jelen Egyezmény által a Részes Állam számára tiltott tevékenységre, amelyet állampolgárságával rendelkező természetes személyek bárhol folytatnak.

2. Minden Részes Állam együttműködik más Részes Államokkal és megfelelő formában jogsegélyt nyújt az 1. bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítésének megkönnyítésére.

3. Minden Részes Állam, a jelen Egyezmény szerinti kötelezettségei teljesítése során a legfokozottabb elsőbbséget biztosítja az emberek biztonságának és a környezet megóvásának, továbbá ezek tekintetében megfelelően együttműködik más Részes Államokkal.

A Részes Állam és a Szervezet közötti kapcsolatok

4. Avégett, hogy teljesítse a jelen Egyezményből eredő kötelezettségeit, minden Részes Állam kijelöl, vagy felállít egy Nemzeti Hatóságot, hogy az mint a Szervezettel és más Részes Államokkal való hatékony kapcsolattartás nemzeti központja szolgáljon. Minden Részes Állam, a jelen Egyezmény számára történő hatálybalépésekor tájékoztatja a Szervezetet Nemzeti Hatóságáról.

5. Minden Részes Állam tájékoztatja a Szervezetet a jelen Egyezmény végrehajtására elfogadott jogszabályi és igazgatási intézkedéseiről.

6. Minden Részes Állam bizalmasan kezeli és különleges elbánásban részesíti azokat az értesüléseket és adatokat, amelyeket a jelen Egyezmény végrehajtásával kapcsolatosan, bizalmas úton kap meg a Szervezettől. Az ilyen értesüléseket és adatokat kizárólag a jelen Egyezményből fakadó jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatosan, továbbá a „Bizalmas Kezelés Melléklete” rendelkezéseivel összhangban kezeli.

7. Minden Részes Állam vállalja, hogy együttműködik a Szervezettel, annak minden feladata ellátásában, különösen úgy, hogy segítséget nyújt a Technikai Titkárságnak.

VIII. Cikk

A SZERVEZET

A) Általános rendelkezések

1. A jelen Egyezmény Részes Államai ezúton létrehozzák a Vegyifegyver Tilalmi Szervezetet annak érdekében, hogy megvalósítsák a jelen Egyezmény céljait és szándékait, biztosítsák rendelkezései végrehajtását, beleértve a betartásának nemzetközi ellenőrzéséről szólókat, továbbá, hogy fórumot teremtsenek a Részes Államok közötti konzultációknak és együttműködésnek.

2. A jelen Egyezmény minden Részes Állama tagja a Szervezetnek. Részes Államot nem foszthatnak meg a Szervezetben való tagságától.

3. A Szervezet székhelye Hága, Holland Királyság.

4. Ezúton létrejönnek a Szervezet szervei: a Részes Államok Értekezlete, a Végrehajtó Tanács és a Technikai Titkárság.

5. A Szervezet a jelen Egyezmény szerinti ellenőrző tevékenységét a lehető legkevésbé beavatkozó módon hajtja végre, összhangban céljai időbeni és hatékony elérésével. Csak azokat az információkat és adatokat igényli, amelyek a jelen Egyezményből fakadó kötelezettségei teljesítéséhez szükségesek. Minden óvintézkedést megtesz a jelen Egyezmény végrehajtása során tudomására jutott polgári vagy katonai tevékenységekről vagy létesítményekről szóló információk bizalmas jellegének védelmére, különösen betartja a „Bizalmas Kezelés Melléklete” rendelkezéseit.

6. A Szervezet ellenőrzési tevékenysége végrehajtása során tekintetbe veszi a tudományban és technológiában elért eredmények hasznosítására vonatkozó intézkedéseket.

7. A Szervezet tevékenységével kapcsolatos költségeket a Részes Államok fedezik, összhangban az Egyesült Nemzetek hozzájárulási kvótájával, amelyet oly módon alakítanak át, hogy figyelembe veszik az Egyesült Nemzetek és a Szervezet tagsága közötti különbséget, továbbá a IV. és V. Cikkben előírtakat. A Részes Államoknak az Előkészítő Bizottsággal kapcsolatosan teljesített hozzájárulását megfelelő formában le kell számítani a rendes költségvetéshez való hozzájárulásukból.

A szervezet költségvetése két elkülönült fejezetből áll: az egyik az igazgatási és más költségeket, a másik az ellenőrzés költségeit tartalmazza.

8. A Szervezetnek az a tagja, amely pénzügyi hozzájárulása fizetésével hátralékban van, nem rendelkezik szavazattal a Szervezetben, amennyiben hátralékának összege egyenlő, vagy meghaladja az általa fizetendő, megelőző két teljes évi hozzájárulás összegét. Az Értekezlet mindazonáltal engedélyezheti az ilyen tagok szavazását, amennyiben kétségtelen, hogy a fizetési késedelem a tag akaratán kívül álló körülményeknek köszönhető.

B) A Részes Államok értekezlete

Összetétele, eljárások és döntéshozatal

9. A Részes Államok Értekezlete (a továbbiakban: Értekezlet) a jelen Szervezet valamennyi tagjából áll. Az Értekezleten minden tagnak egy képviselője van, akinek helyettesei és tanácsadói lehetnek.

10. Az Értekezlet első ülésszakát a letéteményes hívja össze, nem később mint 30 nappal a jelen Egyezmény hatálybalépése után.

11. Az Értekezlet évente rendes ülésszakot tart, kivéve ha másként határoz.

12. Az Értekezletet rendkívüli ülésszakra kell összehívni:

(a) ha az Értekezlet így dönt;

(b) ha azt a Végrehajtó Tanács kéri;

(c) ha bármely tag kéri, és ezt a tagállamok egyharmada támogatja; vagy

(d) a 22. bekezdéssel összhangban a jelen Egyezmény működésének felülvizsgálata céljából.

A (d) albekezdés esetét kivéve, a rendkívüli ülésszakot, a kérésnek a Technikai Titkárság főigazgatója által történt átvételétől számított 30 napon belül kell összehívni, kivéve ha a kérelem mást tartalmaz.

13. Az Értekezletet szintén össze kell hívni Kiegészítő Értekezletként is, a XV. Cikk 2. bekezdésének megfelelően.

14. Az Értekezlet üléseit a Szervezet székhelyén tartják, kivéve, ha az Értekezlet másként határoz.

15. Az Értekezlet saját eljárási szabályait maga állapítja meg. Minden rendes ülésszak kezdetén megválasztja elnökét és szükség szerint más tisztségviselőket, akik megtartják megbízatásukat mindaddig, amíg megválasztják az új elnököt, illetve más tisztségviselőket a következő rendes ülésszakon.

16. A Szervezet tagjainak többsége adja az Értekezlet határozatképességét.

17. A Szervezet minden tagjának egy szavazata van az Értekezleten.

18. Az Értekezlet eljárási kérdésekben a jelenlevő és szavazó tagok egyszerű többségével határoz. Az érdemi ügyekben lehetőség szerint konszenzussal kell határozni. Amennyiben nem hozható létre konszenzus addigra, mire egy ügy döntéshozatalhoz érkezik, az elnök 24 órára minden szavazást elhalaszt, és a halasztás ilyen időszaka alatt minden erőfeszítést megtesz a konszenzus elérésének elősegítésére, továbbá jelentést tesz az Értekezletnek ezen időszak elteltével. Amennyiben nem lehetséges a konszenzus a 24 óra elteltével, az Értekezlet a jelenlevő és szavazó tagok kétharmados többségével határoz, kivéve, ha a jelen Egyezmény másként rendelkezik. Ha az a kérdés, hogy egy ügy érdemi, vagy sem, az ilyen kérdést érdemiként kell kezelni, kivéve, ha az Értekezlet másként dönt, az érdemi ügyeknél szükséges többség által.

Hatáskör és feladatok

19. Az Értekezlet a Szervezet legfőbb szerve. Bármely a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó kérdést, tárgyat vagy ügyet megtárgyal, beleértve a Végrehajtó Tanács és a Technikai Titkárság jogkörét, illetve funkcióit is. Ajánlásokat fogadhat el, és dönthet bármely, a jelen Egyezménnyel összefüggő kérdésben, témában vagy ügyben, melyet egy Részes Állam terjeszt elő, vagy a Végrehajtó Tanács ajánl figyelmébe.

20. Az Értekezlet áttekinti a jelen Egyezmény végrehajtását és tevékenykedik céljai és célkitűzései előmozdítására. Az Értekezlet vizsgálja a jelen Egyezmény megtartását. Ugyancsak áttekinti a Végrehajtó Tanács és a Technikai Titkárság tevékenységét és iránymutatást adhat mindkettőnek funkciójuk gyakorlása tekintetében, összhangban a jelen Egyezménnyel.

21. Az Értekezlet:

(a) megtárgyalja és elfogadja rendes ülésszakai alkalmával a Szervezet jelentését, programját és költségvetését, amelyet a Végrehajtó Tanács terjeszt elő, illetve megtárgyal más jelentéseket;

(b) dönt a 7. bekezdésnek megfelelően a Részes Államok által fizetendő hozzájárulás mértékéről;

(c) megválasztja a Végrehajtó Tanács tagjait;

(d) kinevezi a Technikai Titkárság főigazgatóját (a továbbiakban: Főigazgató);

(e) a Végrehajtó Tanács előterjesztésére jóváhagyja annak eljárási szabályait;

(f) kisegítő szerveket hoz létre, ha funkciói ellátásához szükségesnek tartja, a jelen Egyezménnyel összhangban;

(g) erősíti a békés célú nemzetközi vegyészeti együttműködést;

(h) figyelemmel kíséri a tudományos és technológiai fejlődést, amely hatással lehet a jelen Egyezmény működésére, és ebben az összefüggésben irányítja a Főigazgatót a Tudományos Tanácsadói Testület létrehozásában, amely lehetővé teszi számára, hogy funkciói gyakorlása során a jelen Egyezmény szempontjából fontos tudományos és technológiai területeken speciális tanácsokkal szolgáljon az Értekezletnek, a Végrehajtó Tanácsnak és a Részes Államoknak. A Tudományos Tanácsadó Testület tagjai független szakértők, akiket az Értekezlet által elfogadott, vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően neveznek ki;

(i) első ülésszakán megtárgyalja és jóváhagyja az Előkészítő Bizottság által kidolgozott bármely megállapodás-, rendelkezés- vagy irányelv-tervezetet;

(j) első ülésén létrehozza az önkéntes segélyalapot, összhangban a X. Cikkel;

(k) meghozza a szükséges intézkedéseket a jelen Egyezmény végrehajtásának biztosítására, továbbá bármely, a jelen Egyezmény rendelkezéseinek megsértésével előállt helyzet orvoslására és megszüntetésére a XII. Cikkel összhangban.

22. Az Értekezlet nem később, mint a jelen Egyezmény hatálybalépésétől számított ötödik és tizedik év elteltét követő egy évvel, valamint más, az időszakokon belüli időpontokban, döntése értelmében rendkívüli ülésszakokat tart, a jelen Egyezmény működésének felülvizsgálata céljából. Az ilyen felülvizsgálatnak figyelemmel kell lenni a megfelelő tudományos és technológiai fejlődésre. Ezt követően ötéves időszakonként, kivéve ha más döntés születik, az Értekezletet további, ugyancsak ezzel a tárggyal foglalkozó ülésekre hívják össze.

C) A Végrehajtó Tanács

Összetétel, eljárás és döntéshozatal

23. A Végrehajtó Tanácsnak 41 tagja van. Minden Részes Állam jogosult a Végrehajtó Tanácsban tevékenységet kifejteni a rotáció elvével összhangban. A Végrehajtó Tanács tagjait a Értekezlet választja kétéves időtartamra. A jelen Egyezmény hatékony működése céljából, különös figyelemmel az arányos földrajzi megoszlásra, a vegyipar fontosságára, továbbá a politikai és biztonsági érdekekre, a Végrehajtó Tanács összetétele a következő módon alakul:

(a) kilenc Részes Állam Afrikából, amelyeket az ezen régióhoz tartozó Részes Államok jelölnek ki. A kijelölés alapja, elfogadottan és közismerten az, hogy ezen kilenc Részes Államból három tag - szabályként - olyan Részes Állam legyen, amelyek a régióban, a nemzetközi jelentések és nyilvános adatok szerint, a legjelentősebb nemzeti vegyiparral rendelkeznek, továbbá a regionális csoport megállapodik abban, hogy más regionális tényezőket is figyelembe vesz ennek a három tagnak a kijelölésénél;

(b) kilenc Részes Állam Ázsiából, amelyeket az ezen régióhoz tartozó Részes Államok jelölnek ki. A kijelölés alapja, mint ismeretes, az, hogy ezen kilenc Részes Államból négy tag - szabályként - olyan Részes Állam legyen, amelyek a régióban, nemzetközi jelentések és nyilvános adatok szerint, a legjelentősebb nemzeti vegyiparral rendelkeznek, továbbá a regionális csoport megállapodik abban, hogy más regionális tényezőket is figyelembe vesz ennek a négy tagnak a kijelölésénél;

(c) öt Részes Állam Kelet-Európából, amelyeket az ezen régióhoz tartozó Részes Államok jelölnek ki. A kijelölés alapja, mint ismeretes, az, hogy az öt Részes Állam közül az egyik tag - szabályként - az a Részes Állam, amelyik a régióban, a nemzetközi jelentések és nyilvános adatok szerint, a legjelentősebb nemzeti vegyiparral rendelkezik, továbbá a regionális csoport megállapodik abban, hogy más regionális tényezőket is figyelembe vesz ennek a tagnak a kijelölésénél;

(d) hét Részes Állam a latin-amerikai és karibi térségből, amelyeket az ezen régióhoz tartozó Részes Államok jelölnek ki. A kijelölés alapja, amint ismeretes az, hogy ezen hét Részes Állam közül három tag - szabályként - olyan Részes Állam legyen, amelyek a térségben, a nemzetközi jelentések és nyilvános adatok szerint, a legjelentősebb nemzeti vegyiparral rendelkeznek, továbbá a regionális csoport megállapodik abban, hogy más regionális tényezőket is figyelembe vesz ezen tagok kijelölésénél;

(e) tíz Részes Állam a nyugat-európai és más államok közül, amelyeket az ezen régióhoz tartozó Részes Államok jelölnek ki. A kijelölés alapja, mint ismeretes az, hogy ezen tíz Részes Állam között öt tag - szabályként - olyan Részes Állam legyen, amelyek a régióban a nemzetközi jelentések és nyilvános adatok szerint, a legjelentősebb nemzeti vegyiparral rendelkeznek, továbbá a regionális csoport megállapodik abban, hogy más regionális tényezőket is figyelembe vesz ennek az öt tagnak a kijelölésénél;

(f) egy további Részes Államot jelölnek ki, amely váltakozva az ázsiai, illetve a latin-amerikai és karibi térségekhez tartozó Részes Államok közül kerül ki. A kijelölés alapja, mint ismeretes, az, hogy ez a Részes Állam váltakozó tag lesz ezekből a térségekből.

24. A Végrehajtó Tanács első megválasztásakor 20 tagot választanak egy évre, kellően figyelembe véve a 23. bekezdésben meghatározott számarányokat.

25. A IV. és V. Cikk teljes végrehajtását követően az Értekezlet, a Végrehajtó Tanács tagjai többségének kérésére, áttekintheti a Végrehajtó Tanács összetételét, figyelemmel a 23. bekezdésben felsorolt, az összetételt szabályozó elvekkel kapcsolatos fejleményekre.

26. A Végrehajtó Tanács kidolgozza saját eljárási szabályait, és azokat jóváhagyásra a Értekezlet elé terjeszti.

27. A Végrehajtó Tanács saját tagjai közül megválasztja elnökét.

28. A Végrehajtó Tanács rendes ülésszakokat tart. A rendes ülésszakok között olyan gyakran ülésezik, ahogyan azt jogköre és funkciói gyakorlása megkövetelik.

29. A Végrehajtó Tanács minden tagjának egy szavazata van. Amennyiben a jelen Egyezmény másként nem rendelkezik, a Végrehajtó Tanács érdemi kérdésekről valamennyi tagja kétharmados többségével hoz határozatot. A Végrehajtó Tanács eljárási kérdésekben összes tagjának egyszerű többségével dönt, ha egy kérdéssel kapcsolatban annak érdemi vagy eljárási jellege vetődik fel, azt érdemi ügyként kell kezelni, kivéve, ha a Végrehajtó Tanács az érdemi kérdésekhez igényelt többséggel másként nem határoz.

Hatáskörök és feladatok

30. A Végrehajtó Tanács a Szervezet végrehajtó szerve. Az Értekezletnek tartozik felelőséggel. A Végrehajtó Tanács gyakorolja a jelen Egyezményben rábízott hatásköröket és funkciókat, továbbá azon funkciókat, amelyekkel a Értekezlet megbízza. Így eljárva, a Értekezlet ajánlásai, határozatai és irányelvei szerint fejti ki tevékenységét, és biztosítja azok megfelelő és folyamatos végrehajtását.

31. A Végrehajtó Tanácsnak kell előmozdítania a jelen Egyezmény hatékony végrehajtását, és betartását. Felül kell vizsgálnia a Technikai Titkárság tevékenységét, együtt kell működnie valamennyi Részes Állam Nemzeti Hatóságával, és elő kell segítenie kérelmükre a Részes Államok közötti konzultációkat és együttműködést.

32. A Végrehajtó Tanács:

(a) megvizsgálja és az Értekezlet elé terjeszti a Szervezet programjának és költségvetésének tervezeteit;

(b) megvizsgálja és az Értekezlet elé terjeszti a Szervezetnek a jelen Egyezmény végrehajtásáról szóló jelentése tervezetét, a saját tevékenységéről szóló jelentést, és azokat a külön jelentéseket, amelyeket szükségesnek lát, vagy amelyeket a Értekezlet kérhet;

(c) intézkedik az Értekezlet ülésszakaival kapcsolatosan, beleértve a napirendtervezet előkészítését.

33. A Végrehajtó Tanács kérheti a Értekezlet rendkívüli ülésszakának összehívását.

34. A Végrehajtó Tanács:

(a) a Szervezet részéről megállapodásokat és egyezségeket köt államokkal, illetve nemzetközi szervezetekkel, az Értekezlet előzetes jóváhagyásának megfelelően;

(b) megállapodásokat köt a Részes Államokkal a Szervezet, a X. Cikkel kapcsolatosan, továbbá felülvizsgálja a X. Cikkben említett önkéntes alapot;

(c) jóváhagyja a Technikai Titkárság által, Részes Államokkal megtárgyalt, az ellenőrzési tevékenység megvalósításáról szóló megállapodásokat és intézkedéseket.

35. A Végrehajtó Tanács megtárgyal bármely hatáskörébe tartozó, a jelen Egyezményt és végrehajtását illető ügyet vagy tárgyat, beleértve az Egyezmény betartásával kapcsolatos aggodalmakat, azok eseteit, továbbá szükség szerint tájékoztatja a Részes Államokat, illetve az Értekezlet figyelmébe ajánlja az ügyet vagy tárgyat.

36. A betartással és a be nem tartással kapcsolatos kételyek és aggodalmak tárgyalásakor, egyebek között, a jelen Egyezmény által nyújtott jogokkal való visszaélésnél a Végrehajtó Tanács konzultációt folytat az érintett Részes Államokkal, és szükség szerint felkéri az érintett Részes Államot olyan intézkedés megtételére, amely orvosolja a helyzetet meghatározott időn belül. Amennyiben a Végrehajtó Tanács további cselekvést lát szükségesnek, egyebek között, a következő intézkedések közül egyet vagy többet foganatosít:

(a) minden Részes Államot tájékoztat az ügyről vagy esetről;

(b) az Értekezlet figyelmébe ajánlja az ügyet vagy esetet;

(c) ajánlásokat tesz az Értekezletnek olyan intézkedésekre, amelyek orvosolják a helyzetet és biztosítják a rendelkezések megtartását.

A Végrehajtó Tanács a különösen súlyos és sürgős ügyet vagy esetet, beleértve a vonatkozó információkat és következtetéseket, közvetlenül az Egyesült Nemzetek Közgyűlése és az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa figyelmébe ajánlja. Erről a lépésről egyidejűleg tájékoztatja valamennyi Részes Államot.

D) A Technikai Titkárság

37. A Technikai Titkárság segítséget nyújt az Értekezletnek és a Végrehajtó Tanácsnak funkcióik ellátásában. A Technikai Titkárság végzi a jelen Egyezmény rendelkezései szerinti ellenőrzési intézkedéseket. Végrehajtja a jelen Egyezmény által rábízott egyéb funkciókat is, továbbá azon más feladatokat is, amelyekkel az Értekezlet vagy Végrehajtó Tanács megbízza.

38. A Technikai Titkárság:

(a) kidolgozza és a Végrehajtó Tanács rendelkezésére bocsátja a Szervezet program-, illetve költségvetés-tervezetét;

(b) kidolgozza és a Végrehajtó Tanács elé terjeszti a jelen Egyezmény végrehajtásáról szóló jelentés tervezetét, továbbá más jelentéseket, amelyeket az Értekezlet vagy a Végrehajtó Tanács igényelhet;

(c) segítséget nyújt a Szervezetnek, a Végrehajtó Tanácsnak és más, alárendelt szerveknek ügyviteli és technikai támogatás útján;

(d) a Szervezet részéről küld és fogad a Részes Államtól, illetve a Részes Államnak szóló, a jelen Egyezmény végrehajtására vonatkozó közléseket;

(e) a Részes Államok számára technikai segítséget nyújt és értékelést végez a jelen Egyezmény végrehajtása tárgyában, beleértve a felsorolt és a fel nem sorolt vegyületek értékelését.

39. A Technikai Titkárság:

(a) tárgyalásokat folytat a Részes Államokkal és előkészíti az ellenőrzési tevékenységre vonatkozó megállapodásokat és intézkedéseket, amelyeket a Végrehajtó Tanács hagy jóvá;

(b) a jelen Egyezmény hatálybalépésétől számított nem több mint 180 napon belül koordinálja a Részes Államok állandó vésztartalék képzését és fenntartását, továbbá humanitárius alapú segítségnyújtását, összhangban a X. Cikk 7. bekezdés (b) és (c) albekezdéseivel. A Technikai Titkárság ellenőrizheti a tárolt cikkek használhatóságát. A tartalékkészletek cikkeinek képzésére vonatkozó jegyzéket az Értekezlet tárgyalja meg és hagyja jóvá a fenti 21. bekezdés (i) pontjának megfelelően;

(c) nyilvántartja a X. Cikkben hivatkozott önkéntes alapot, összegyűjti a Részes Államok nyilatkozatait és bejegyzi - ha kérik - a Részes Államok közötti, valamint a Részes Államok és a Szervezet közötti kétoldalú, a X. Cikk célját szolgáló egyezményeket.

40. A Technikai Titkárság tájékoztatja a Végrehajtó Tanácsot bármely, a funkciói teljesítésével kapcsolatban felmerülő nehézségről, beleértve a jelen Egyezmény végrehajtásával kapcsolatos kétségeket, félreérthetőséget vagy bizonytalanságot, amely tudomására jutott az ellenőrzési tevékenysége teljesítése során, amit nem volt képes megoldani vagy tisztázni az érintett Részes Állammal folytatott konzultációi folyamán.

41. A Technikai Titkárság élén egy Főigazgató áll, aki ennek vezetője és ügyintézői főtisztviselője, továbbá a Technikai Titkárság rendelkezik ellenőrökkel és a szükséges tudományos, műszaki és más személyzettel.

42. A Felügyelőség a Technikai Titkárság egyik egysége lesz, amely a Főigazgató felügyelete alatt működik.

43. A Főigazgatót a Végrehajtó Tanács javaslata alapján az Értekezlet jelöli ki négy évre, ami egy további időszakra meghosszabbítható.

44. A Főigazgató az Értekezletnek és a Végrehajtó Tanácsnak felelős a személyi állomány kinevezéséért és a Technikai Titkárság megszervezéséért és működéséért. A személyzet alkalmazásánál és a szolgálati feltételek meghatározásánál a legnagyobb figyelmet a hatékonyság, a hozzáértés és a becsületesség szükségességének biztosítására kell fordítani. Csak a Részes Államok állampolgárai közül kerülhetnek ki a Főigazgató, az ellenőrök és más szakértői, illetve ügyviteli személyzet tagjai. Kellő figyelmet kell fordítani annak fontosságára, hogy olyan széles földrajzi alapon toborozzák a személyzetet, amilyen széles alapon csak lehetséges. A személyzet kiválasztásakor azt az elvet kell követni, hogy a személyzet azon a szinten legyen, amely minimálisan szükséges a Technikai Titkárság kötelezettségeinek megfelelő teljesítéséhez.

45. A Főigazgató felelős a 21. bekezdés (h) albekezdésben említett Tudományos Tanácsadó Testület szervezéséért és működéséért. A Főigazgató, a Részes Államokkal folyatott konzultáció után jelöli ki a Tudományos Tanácsadó Testület tagjait, akik személyükben teszik szolgálataikat. A Testület tagjait a jelen Egyezménnyel összefüggő speciális tudomány területeken szerzett szakértelmük alapján jelölik ki. A Főigazgató, a Testület tagjaival folytatott konzultáció után, tudományos szakértők ideiglenes csoportjait hozhatja létre, meghatározott ügyekben történő javaslattétel érdekében. A fentiek tekintetében a Részes Államok megadhatják a szakértők listáját a Főigazgatónak.

46. A Főigazgató, az ellenőrök vagy személyzet más tagjai feladataik teljesítése során nem kérhetik ki és nem fogadhatnak el egyetlen kormánytól, vagy a Szervezeten kívüli más forrásból származó utasítást. Tartózkodni kell bármely olyan tevékenységtől, amely kárt okozhat nemzetközi tisztviselői állásuknak, akik csak az Értekezletnek és a Végrehajtó Tanácsnak felelősek.

47. Minden Részes Állam tiszteletben tartja a Főigazgató, az ellenőrök és a személyzet más tagjai kizárólagosan nemzetközi jellegű kötelezettségeit és nem kísérlik meg befolyásolni őket felelőségük gyakorlása során.

E) Kiváltságok és mentességek

48. A Szervezet a Részes Állam területén, vagy bármely más joghatósága, illetve ellenőrzése alá tartozó területen élvezi azt a jogképességet, továbbá azokat a kiváltságokat és mentességeket, amelyek feladatai ellátásához szükségesek.

49. A Részes Állam képviselői, helyettesítőik és tanácsadóik, a Végrehajtó Tanácshoz kinevezett képviselők, helyettesítőikkel és tanácsadóikkal együtt, a Főigazgató és a Szervezet személyzetének tagjai olyan kiváltságokat és mentességeket élveznek, amelyek szükségesek a Szervezettel kapcsolatos feladataik független ellátásához.

50. A jelen cikk szerinti jogképességet, kiváltságokat és mentességeket a Szervezet és a Részes Államok közötti megállapodások, illetve a Szervezet szerveinek székhelyét adó állam közötti megállapodás határozza meg. Ezeket a megállapodásokat az Értekezlet tárgyalja meg és hagyja jóvá a 21. bekezdés (i) pontjával összhangban.

51. A 48. és a 49. bekezdéseken túl, a Főigazgató és a Technikai Titkárság személyzete az ellenőrző tevékenysége során élvezett kiváltságait és mentességeit az Ellenőrzési Melléklet II. Rész B) Fejezete határozza meg.

IX. Cikk

KONZULTÁCIÓK, EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS TÉNYMEGÁLLAPÍTÁS

1. A Részes Államok konzultációt folytatnak és együttműködnek közvetlenül egymás között, vagy a Szervezeten keresztül vagy más megfelelő nemzetközi eljárások útján, beleértve az Egyesült Nemzetek keretei nyújtotta lehetőségeket, összhangban annak Alapokmányával, bármely ügyben, amely a jelen Egyezmény tárgyával és céljaival, illetve végrehajtásával kapcsolatosan felmerülhet.

2. Bármely Részes Állam arra vonatkozó jogának sérelme nélkül, hogy rendkívüli ellenőrzést kérjen, a Részes Államok lehetőség szerint kötelesek, először minden erőfeszítést megtenni annak érdekében, hogy tisztázzanak és megoldjanak egymás között információcsere és konzultációk útján bármely kérdést, amely kételyeket ébreszt a jelen Egyezmény betartását illetően, vagy amely gondokat okozhat olyan kapcsolatos ügyben, amelyet kétségesnek tekintenek. Az a Részes Állam, amely felhívást kap más Részes Államtól bármely ügy tisztázására, amelyet a kérelmező Részes Állam kétséget vagy aggodalmat keltőnek tart, lehetőség szerint mielőbb, de nem később mint 10 nappal a kérés előterjesztését követően, a kérelmező Részes Állam rendelkezésére kell bocsátani a kétség vagy aggodalom megválaszolásához szükséges információt, együttesen annak megmagyarázásával, hogy az átadott információ hogyan oldja meg az ügyet. A jelen Egyezmény egyetlen rendelkezése sem érintheti bármely két vagy több állam jogát, hogy egymás közötti kölcsönös egyetértéssel ellenőrzésre, vagy bármely más eljárásra intézkedjenek, hogy tisztázzanak és megoldjanak bármely ügyet, amely kétséges lehet az Egyezmény betartása tekintetében, vagy amely aggodalmat kelthet, a kapcsolódó, nem egyértelműnek tekinthető ügyben. Az ilyen intézkedések nem érintik a Részes Államnak a jelen Egyezmény szerinti jogait és kötelezettségeit.

Eljárás a tisztázás iránti kérelemre

3. A Részes Államnak joga van a Végrehajtó Tanácstól kérni, hogy működjön közre az olyan helyzet tisztázásában, amelyet kétértelműnek lehet tekinteni, vagy amelyek aggodalmat keltenek a jelen Egyezmény más Részes Állam által történt be nem tartása tekintetében. A Végrehajtó Tanács a birtokában lévő információkról megfelelő tájékoztatást ad az aggodalommal kapcsolatban.

4. A Részes Állam jogosult kérni a Végrehajtó Tanácstól, hogy szerezze be egy másik Részes Államtól azt a felvilágosítást, amely bármely kétértelmű helyzet tisztázására vonatkozhat, vagy amely a jelen Egyezmény betartása miatt aggodalmat kelthet. Ebben az esetben a következőket kell alkalmazni:

(a) a Végrehajtó Tanács a Főigazgató útján továbbítja a tisztázás iránti kérelmet az érintett Részes Államnak nem később mint 24 órával a kérés kézhezvétele után;

(b) a megkért Részes Állam, amint lehetséges megadja a felvilágosítást a Végrehajtó Tanácsnak, de minden esetben nem később mint 10 nappal a kérés átvételét követően;

(c) a Végrehajtó Tanács a felvilágosításról feljegyzést készít és azt továbbítja a kérelmező Részes Államnak, nem később mint az átvételét követő 24 órán belül;

(d) ha a kérelmező Részes Állam a felvilágosítást elégtelennek tekinti, jogosult arra, hogy a Végrehajtó Tanácstól kérje további felvilágosítás beszerzését a megkért Részes Államtól;

(e) a (d) albekezdés szerint kért kiegészítő információ beszerzése céljából, a Végrehajtó Tanács felhívhatja a Főigazgatót, hozzon létre a Technikai Titkárság részéről szakértői csoportot, vagy ha a Technikai Titkárságnak nem áll rendelkezésre a megfelelő személyi állomány, akkor biztosítsa azt máshonnan, hogy tanulmányozzák az aggodalomra okot adó helyzettel kapcsolatos összes információt és adatot. A szakértői csoport az előtaláltakról tényszerű jelentést ad a Végrehajtó Tanácsnak;

(f) amennyiben a kérelmező Részes Állam a (d) és az (e) albekezdések szerint beszerzett felvilágosítást nem tartja kielégítőnek, jogosult kérni a Végrehajtó Tanács rendkívüli ülésének összehívását, amelyen azon érintett Részes Államok is jogosultak részt venni, amelyek nem tagjai a Végrehajtó Tanácsnak. Az ilyen rendkívüli ülésen a Végrehajtó Tanács tanulmányozza az ügyet, és olyan intézkedési ajánlásokat tehet, amelyeket alkalmasnak vél a helyzet megoldására.

5. A Részes Állam jogosult arra is, hogy kérje a Végrehajtó Tanácstól bármely kétértelmű vagy a jelen Egyezmény feltételezhető be nem tartása miatt agoddalmat keltőnek tekinthető helyzet tisztázását. A Végrehajtó Tanács köteles megadni a megfelelő segítséget.

6. A Végrehajtó Tanácsnak tájékoztatni kell a Részes Államokat minden, a jelen cikk által biztosított tisztázás iránti kérelemről.

7. Amennyiben egy Részes Államnak az Egyezmény lehetséges be nem tartására vonatkozó kétségét vagy aggodalmát nem rendezték 60 nappal azután, hogy a tisztázás iránti kérelmét a Végrehajtó Tanácsnak továbbította, vagy úgy véli, hogy kétségei sürgős tárgyalást igényelnek, a rendkívüli ellenőrzés kérésére vonatkozó joga mellett is kérheti az Értekezlet rendkívüli ülésének összehívását, egyezően a VIII. Cikk 12. bekezdés (c) albekezdésével. Az ilyen rendkívüli ülésen az Értekezlet megtárgyalja az ügyet, és bármely, a helyzet megoldására alkalmas intézkedést javasolhat.

Eljárás rendkívüli ellenőrzésre

8. Minden Részes Államnak joga van más Részes Állam területén levő, illetve joghatósága vagy ellenőrzése alatt álló bármely területen található, bármely létesítmény vagy helyszín rendkívüli helyszíni ellenőrzését kérni, azzal az egyedüli céllal, hogy tisztázzanak és megoldjanak bármely, a jelen Egyezmény esetleges be nem tartásával kapcsolatos kérdést, és jogosult végrehajtatni ezt az ellenőrzést bárhol késedelem nélkül, a Főigazgató által kinevezett ellenőrző csoporttal az Ellenőrzési Melléklettel összhangban.

9. Minden Részes Állam köteles az ellenőrzés iránti kérelmét a jelen Egyezmény alkalmazási körén belül tartani, továbbá a kérelemben megjelölni mindazokat az értesüléseket, amelyek alapján aggodalom merült fel a jelen Egyezmény betartását illetően, ahogyan azt az Ellenőrzési Melléklet felsorolja. Minden Részes Államnak tartózkodnia kell a nem megalapozott ellenőrzés kérésektől, ügyelve a visszaélések elkerülésére. A rendkívüli ellenőrzést azon egyetlen célból végzik, hogy megállapítsák az Egyezmény be nem tartásával kapcsolatos tényeket.

10. Az Egyezmény rendelkezései betartásának ellenőrzése céljából minden Részes Állam engedélyezi a Technikai Titkárságnak, hogy az helyszínen rendkívüli ellenőrzést tartson a 8. bekezdésben foglaltak alapján.

11. Egy létesítménnyel vagy helyszínnel kapcsolatos rendkívüli ellenőrzés iránti kérelemnek megfelelően, továbbá összhangban az Ellenőrzési Mellékletben meghatározott eljárásokkal, az ellenőrzött Részes Állam:

(a) jogosult és köteles minden ésszerű erőfeszítést megtenni a jelen Egyezmény rendelkezései betartásának bemutatására, és ennek érdekében lehetővé tenni az ellenőrző csoport megbízatása teljesítését;

(b) köteles lehetővé tenni a kérelmezett területhez való hozzáférést abból az egyedüli célból, hogy megállapítsák az Egyezmény lehetséges megszegésével összefüggő aggodalmakkal kapcsolatos tényeket; továbbá

(c) jogosult intézkedéseket tenni érzékeny berendezései megóvására, illetve a jelen Egyezménnyel össze nem függő, bizalmas információk és adatok felfedésének megelőzésére.

12. Megfigyelő esetében a következőket kell alkalmazni:

(a) a kérelmező Részes Államnak, az ellenőrzött Részes Állammal való megállapodás szerint joga van képviselőt küldeni, aki mind a kérelmező, mind harmadik Részes Állam állampolgára lehet, hogy megfigyelje a rendkívüli ellenőrzés végrehajtását;

(b) ez esetben az ellenőrzött Részes Államnak biztosítania kell a hozzáférést a megfigyelő számára, az Ellenőrzési Mellékletnek megfelelően;

(c) az ellenőrzött Részes Államnak - általános szabályként - el kell fogadnia a javasolt megfigyelőt, de ha az ellenőrzött Részes Állam visszautasítással él, ezt a tényt jelezni kell a végső jelentésben.

13. A kérelmező Részes Államnak helyszíni, rendkívüli ellenőrzés iránti kérelmet kell benyújtani a Végrehajtó Tanácshoz és egyidejűleg a Főigazgatónak, azonnali folyamatba tétel végett.

14. A Főigazgató haladéktalanul meggyőződik arról, hogy a kérés megfelel-e az Ellenőrzési Melléklet X. Része 4. bekezdése követelményeinek, és szükség esetén közreműködik abban, hogy a kérelmező Részes Állam az ellenőrzési kérelmet megfelelően töltse ki. Amint az ellenőrzés iránti kérelem megfelel a követelményeknek, a rendkívüli ellenőrzés előkészületei elkezdődnek.

15. A Főigazgató továbbítja az ellenőrzésre vonatkozó kérelmet az ellenőrzött Részes Államnak, nem később mint 12 órával az ellenőrző csoport belépési pontra történő tervezett megérkezésnek időpontját megelőzően.

16. Az ellenőrzés iránti kérelem vétele után a Végrehajtó Tanács tudomásul veszi a Főigazgatónak a kéréssel kapcsolatos ténykedését, továbbá figyelemmel kíséri az esetet az ellenőrzési eljárás folyamán. Mindazonáltal tanácskozásai nem késleltethetik az ellenőrzési folyamatot.

17. A Végrehajtó Tanács döntést hozhat, nem később mint az ellenőrzésre vonatkozó kérés átvételét követő 12 óra alatt, összes tagja háromnegyedes többségével, a rendkívüli ellenőrzés lefolytatása ellen, ha úgy ítéli meg, hogy az ellenőrzés iránti kérelem komolytalan, visszaélés jellegű, vagy világosan kívül esik a jelen Egyezmény alkalmazási körén, amint azt a 8. bekezdés leírja. Sem a kérelmező, sem az ellenőrzött Részes Állam nem vehet részt az ilyen döntésben. Amennyiben a Végrehajtó Tanács a rendkívüli ellenőrzés ellen dönt, az előkészületek leállnak, az ellenőrzés iránti kérelemmel kapcsolatban nem kerül sor további ténykedésre és az érintett Részes Államokat megfelelően tájékoztatják.

18. A Főigazgató ellenőrzésre vonatkozó megbízást ad ki a rendkívüli ellenőrzés lefolytatására. Az ellenőrzésre vonatkozó megbízás a 8. és 9. bekezdésekben hivatkozott ellenőrzés iránti kérelem lesz, végrehajtási utasításként történő megfogalmazásban, és meg kell felelnie az ellenőrzés iránti kérelemnek.

19. A rendkívüli ellenőrzést az Ellenőrzési Melléklet X. Részének, illetve feltételezett használat esetében a XI. Résznek megfelelően kell lefolytatni. Az ellenőrző csoport a rendkívüli ellenőrzést a lehető legkevésbé beavatkozó módon folytatja le, összhangban missziója hatékony és időbeli levezetésének követelményével.

20. Az ellenőrzött Részes Állam segítséget nyújt az ellenőrző csoportnak a rendkívüli ellenőrzés során, illetve elősegíti annak munkáját. Amennyiben az ellenőrzött Részes Állam, az Ellenőrzési Melléklet X. Rész C) Fejezetének megfelelően lépéseket javasol a jelen Egyezmény betartásának bemutatására a teljes és minden részletre kiterjedő hozzáférés alternatívájaként, minden ésszerű erőfeszítést megtesz az ellenőrző csoporttal folytatott konzultációk útján, hogy megállapodásra jusson azon ténymegállapítási módozatokról, amelyek segítségével igazolni lehet az Egyezmény betartását.

21. A zárójelentés tartalmazza az előtalált tényeket, továbbá az ellenőrző csoport értékelését a hozzáférés, valamint a rendkívüli ellenőrzés kielégítő megvalósításához nyújtott együttműködés szintjéről és természetéről. A Főigazgató sürgősen továbbítja az ellenőrző csoport zárójelentését a kérelmező Részes Államnak, az ellenőrzött Részes Államnak, a Végrehajtó Tanácsnak, továbbá a többi Részes Államnak. Ezenkívül a Főigazgató sürgősen továbbítja a Végrehajtó Tanácsnak a kérelmező és az ellenőrzött Részes Állam értékelését, továbbá más Részes Államok nézetét, amelyeket ilyen célzattal juttattak el a Főigazgatónak, és ezt követően mindezt megküldi minden Részes Államnak.

22. A Végrehajtó Tanács hatáskörének és feladatainak megfelelően felülvizsgálja az ellenőrző csoport zárójelentését amint azt beterjesztették, és megvizsgál bármilyen felmerülő kérdést az alábbiakat illetően:

(a) történt-e valamilyen Egyezmény sértés;

(b) a kérelem a jelen Egyezmény alkalmazási körén belül van-e;

(c) visszaéltek-e a rendkívüli ellenőrzés kérelmezése iránti joggal.

23. Amennyiben a Végrehajtó Tanács összhangban hatáskörével és feladataival arra a következtetésre jut, hogy további cselekvésre lehet szükség a 22. bekezdéssel összefüggésben, megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy orvosolja a helyzetet és biztosítsa a jelen Egyezmény betartását, beleértve a meghatározott, az Értekezletnek szóló ajánlásokat is. Visszaélés esetén a Végrehajtó Tanács tanulmányozza, hogy a kérelmező Részes Állam kötelezendő-e a rendkívüli ellenőrzés pénzügyi következményeinek viselésére.

24. A kérelmező Részes Államnak és az ellenőrzött Részes Államnak joga van részt venni a felülvizsgálati eljárásban. A Végrehajtó Tanács tájékoztatja a Részes Államokat és az Értekezletet annak következő ülésén az eljárás eredményéről.

25. Amennyiben a Végrehajtó Tanács meghatározott ajánlásokat tesz az Értekezletnek, az Értekezlet mérlegeli a XII. Cikkel összhangban történő intézkedéseket.

X. Cikk

SEGÍTSÉGNYÚJTÁS ÉS VÉDELEM A VEGYIFEGYVEREK ELLEN

1. A jelen cikk céljára a „segítségnyújtás” jelenti a Részes Államok számára, a vegyifegyverek elleni védelem nyújtását és annak koordinálását, beleértve egyebek között a következőket: észlelő berendezések és riasztó rendszerek, védőfelszerelések, vegyimentesítő berendezések és mentesítő anyagok, antidotumok és orvosi ellátás, továbbá tanácsadást ezen védelmi intézkedések tekintetében.

2. A jelen Egyezmény egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy bármely Részes Állam számára tiltott a vegyifegyverek elleni védekezés eszközeinek kutatása, fejlesztése, előállítása, megszerzése, átadása vagy használata, a jelen Egyezmény által nem tiltott célokra.

3. Minden Részes Állam vállalja, hogy elősegíti, ezenkívül jogosult részt venni a vegyifegyverek elleni védekezés módszereivel kapcsolatos felszerelések, anyagok, továbbá tudományos és technológiai információk lehető legteljesebb cseréjében.

4. A védelem nemzeti programjai növekvő átláthatósága érdekében minden Részes Állam évente tájékoztatást ad a Technikai Titkárságnak programjáról, összhangban azokkal az intézkedésekkel, amelyeket az Értekezlet számításba vesz és jóváhagy a VIII. Cikk 21. bekezdés (i) pontjának megfelelően.

5. A Technikai Titkárság, nem később mint a jelen Egyezmény hatálybalépését követő 180 napon belül felállít, majd fenntart bármely kérelmező Részes Állam használatára adatbankot, amely szabadon hozzáférhető információt tartalmaz a vegyifegyverek elleni védekezés különféle módszereiről, valamint olyan információkat, amelyeket a Részes Államok szolgáltathatnak.

A Technikai Titkárság a rendelkezésre álló forrásokból a Részes Állam kérésére szakértői támogatást és segítséget ad a Részes Államnak abban, hogyan lehetne a vegyifegyverek elleni védelmi képesség fejlesztésére és tökéletesítésére vonatkozó, saját nemzeti programjait végrehajtani.

6. A jelen Egyezmény egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, amely tiltaná a Részes Államok jogát arra, hogy kétoldalú módon kérjenek és nyújtsanak támogatást vagy egyedi megállapodásokat kössenek más Részes Államokkal a veszélyhelyzetben nyújtandó támogatásról.

7. Minden Részes Állam vállalja, hogy támogatást nyújt a Szervezeten keresztül és e célból a következő intézkedésekből egyet vagy többet, alkalmazásra kiválaszt:

(a) hozzájárulást nyújt az önkéntes támogatási alaphoz, amelyet az Értekezlet első ülésszakán hoz létre;

(b) megállapodást köt a Szervezettel, lehetőség szerint attól a naptól számított 180 napon belül, hogy számára a jelen Egyezmény hatályba lépett, a felkérésre történő segítségnyújtás tárgyában;

(c) nyilatkozik, nem később mint a jelen Egyezmény számára történt hatálybalépését követő 180 napon belül, az általa nyújtandó támogatás fajtájáról válaszként a Szervezet felkérésére. Mindazonáltal, amennyiben a Részes Állam ezt követően nem képes a nyilatkozatában jelzett támogatás nyújtására, továbbra is köteles a jelen bekezdéssel összhangban támogatást nyújtani.

8. Minden Részes Állam jogosult kérni, és a 9., 10. és 11. bekezdés szerinti eljárásnak megfelelően segítséget vagy védelmet kapni a vegyifegyverek használata, vagy az azzal való fenyegetés ellen, ha úgy véli, hogy:

(a) vegyifegyvert használtak ellene;

(b) vegyi kényszerítő eszközt alkalmaztak vele szemben mint hadviselési módszert; vagy

(c) bármely állam olyan akcióval vagy tevékenységgel fenyegeti, amely az I. Cikk szerint a Részes Államok számára tiltott.

9. A vonatkozó információval megalapozott kérelmet a Főigazgató kapja meg, aki azt azonnal továbbítja a Végrehajtó Tanácsnak és az összes Részes Államnak. A Főigazgató azonnal továbbítja a kérelmet azon Részes Államoknak, amelyek a 7. bekezdés (b) és (c) albekezdéseivel összhangban felajánlották, hogy vészhelyzetben támogatást nyújtanak vegyifegyver használata esetére, humanitárius segítséget nyújtanak a vegyifegyverek alkalmazásával való komoly fenyegetés esetére, vagy a vegyi kényszerítő eszközök hadviselési módon történő használatával való komoly fenyegetés esetén, az érintett Részes Államnak, a kérelem vételétől számított 12 órán belül. A Főigazgató a kérelem vételétől számított 24 órán belül vizsgálatot indít abból a célból, hogy további intézkedés számára alapot nyújtson. A vizsgálatot 72 órán belül be kell fejezni és jelentést továbbítani a Végrehajtó Tanácsnak. Amennyiben további időre van szükség a vizsgálat befejezéséhez, a közbenső jelentést ezen határidőn belül kell benyújtani. A szükséges kiegészítő időtartam nem haladhatja meg a 72 órát. Ugyanakkor ezt további hasonló időtartamokkal meg lehet hosszabbítani. Minden további kiegészítő időtartam végén jelentést kell előterjeszteni a Végrehajtó Tanácsnak. A vizsgálat megfelelő módon, a kérelemmel és a kérelmet kísérő tájékoztatással összhangban a vonatkozó tényeket, továbbá a szükséges kiegészítő támogatás és védelem fajtáját és körét állapítja meg.

10. A Végrehajtó Tanács az ellenőrzésről szóló jelentés átvételét követően, 24 órán belül összeül a helyzet megtárgyalására, és egyszerű többséggel döntést hoz, a következő 24 órán belül utasítsa-e a Technikai Titkárságot kiegészítő támogatás nyújtására. A Technikai Titkárság haladéktalanul továbbítja a Részes Államoknak és a megfelelő nemzetközi szervezeteknek az ellenőrzésről szóló jelentést és a Végrehajtó Tanács által hozott döntést. Amennyiben a Végrehajtó Tanács így dönt, a Főigazgató azonnal segítséget nyújt. Ebből a célból a Főigazgató együttműködhet a kérelmet előterjesztő Részes Állammal, más Részes Államokkal és a megfelelő nemzetközi szervezetekkel. A Részes Államok minden erőfeszítést megtesznek, hogy segítséget nyújtsanak.

11. Amennyiben a folyamatban lévő vizsgálatból, vagy más megbízható forrásból rendelkezésre álló értesülés elegendő bizonyságot ad arra, hogy a vegyifegyver alkalmazásának áldozatai vannak, és az azonnali cselekvés elengedhetetlen, a Főigazgató értesíti az összes Részes Államot, és szükségintézkedéseket tesz a segítségnyújtásra, felhasználva azokat a forrásokat, amelyeket az Értekezlet bocsátott rendelkezésére ilyen eshetőségekre. A Főigazgató folyamatosan tájékoztatja a Végrehajtó Tanácsot a jelen bekezdés alapján végrehajtott intézkedésekről.

XI. Cikk

GAZDASÁGI ÉS TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉS

1. A jelen Egyezmény rendelkezéseit olyan módon kell végrehajtani, hogy ne akadályozzák a Részes Államok gazdasági és technológiai fejlődését és a vegyi tevékenységek területén való nemzetközi együttműködést, amelyek céljait a jelen Egyezmény nem tiltja, beleértve a tudományos és műszaki információ, továbbá vegyi anyagok és a jelen Egyezmény által nem tiltott célra szolgáló vegyi anyagok gyártására, feldolgozására vagy felhasználására szolgáló berendezések nemzetközi cseréjét.

2. A jelen Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően és nem sértve a nemzetközi jog alapelveit és alkalmazható szabályait, a Részes Államok:

(a) jogosultak egyedül vagy közösen kutatást folytatni, kifejleszteni, előállítani, megszerezni, megtartani, átadni vagy felhasználni vegyületeket;

(b) vállalják, hogy elősegítik, és joguk van részt venni vegyületek, berendezések, továbbá tudományos és műszaki információk lehető legteljesebb cseréjében a jelen Egyezmény által nem tiltott célokra;

(c) nem tartanak fenn egymás között semmiféle korlátozást, beleértve a bármely nemzetközi szerződésben foglaltakat, amelyek nem egyeztethetők össze a jelen Egyezményben vállaltakkal, amelyek korlátozhatnák vagy megakadályozhatnák az ipari, mezőgazdasági, kutatási, gyógyászati, gyógyszerészeti vagy más békés célú kémiai tudományos és technológiai ismeretek kereskedelmét, fejlesztését vagy terjesztését;

(d) nem alkalmazzák a jelen Egyezményt mint alapot bármely intézkedés megtételére, csak amire annak rendelkezéseit szánták, vagy engedélyezték ezen Egyezmény alapján, nem alkalmaznak semmilyen más nemzetközi szerződést a jelen Egyezménnyel össze nem egyeztethető célra;

(e) vállalják, hogy felülvizsgálják saját, hatályos nemzeti szabályozásukat a vegyi anyagok kereskedelme területén abból a célból, hogy összhangba hozzák a jelen Egyezmény tárgyával és céljaival.

XII. Cikk

INTÉZKEDÉSEK A HELYZET ORVOSLÁSÁRA ÉS AZ EGYEZMÉNY BETARTÁSÁNAK BIZTOSÍTÁSÁRA, BELEÉRTVE A SZANKCIÓKAT IS

1. Az Értekezlet meghozza a 2., 3. és 4. bekezdésben előírt szükséges intézkedéseket a jelen Egyezmény betartásának biztosítására, továbbá a jelen Egyezmény rendelkezéseinek megsértésével előállt helyzet orvoslására és megszüntetésére. A jelen bekezdés szerinti intézkedés mérlegelésekor az Értekezlet figyelembe veszi a Végrehajtó Tanács által rendelkezésre bocsátott, az ügyre vonatkozó valamennyi értesülést és ajánlást.

2. Abban az esetben, ha a Részes Államot a Végrehajtó Tanács felkéri, hogy az Egyezmény betartásával összefüggésben problémát okozó helyzetet orvosló intézkedéseket foganatosítson és a Részes Állam a meghatározott időn belül elmulasztja a felkérés teljesítését, az Értekezlet, egyebek között, a Végrehajtó Tanács ajánlása alapján korlátozhatja vagy felfüggesztheti a Részes Államnak a jelen Egyezmény szerinti jogait és kiváltságait mindaddig, amíg az nem vállalja a szükséges intézkedéseket a jelen Egyezmény szerinti kötelezettségei teljesítése érdekében.

3. Abban az esetben, ha a jelen Egyezmény, különösen az I. Cikkben tiltott tevékenységből fakadóan komoly sérelem érheti a jelen Egyezmény tárgyát és céljait, az Értekezlet a nemzetközi joggal egyező, kollektív intézkedéseket javasolhat a Részes Államoknak.

4. Az Értekezlet, különösen súlyos esetben az ügyet, beleértve a vonatkozó információkat és a következtetéseket, az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének és az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának figyelmébe ajánlja.

XIII. Cikk

MÁS NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEKHEZ VALÓ VISZONY

A jelen Egyezmény egyetlen rendelkezését sem lehet úgy értelmezni, hogy az bármely módon korlátozza vagy csökkenti bármely állam kötelezettségeit, amelyeket a fojtó, mérgező vagy más gázok, továbbá a bakteriológiai hadviselési módszerek tilalmáról szóló, Genfben, 1925. június 17-én aláírt Jegyzőkönyvben, valamint a Bakteriológiai (biológiai) és toxin-fegyverek kifejlesztésének, gyártásának és felhalmozásának tilalmáról és megsemmisítéséről Londonban, Moszkvában és Washingtonban, 1972. április 10-én aláírt Egyezményben vállalt.

XIV. Cikk

VITÁK RENDEZÉSE

1. A jelen Egyezmény alkalmazásával vagy értelmezésével kapcsolatosan felvetődő vitákat a jelen Egyezmény rendelkezéseivel összhangban és az Egyesült Nemzetek Alapokmányának rendelkezéseivel egyezően kell rendezni.

2. Amikor vita keletkezik két vagy több Részes Állam között, vagy egy vagy több Részes Állam és a Szervezet között a jelen Egyezmény értelmezése vagy alkalmazása tekintetében, a vita gyors, tárgyalásos rendezése érdekében az érintett feleknek együttes konzultációt kell folytatni, vagy a felek választása szerinti más békés módszert alkalmazni, beleértve a jelen Egyezmény megfelelő szervei igénybevételét, és közös beleegyezéssel a Nemzetközi Bíróság felkérését a Bíróság Statútumával összhangban. Az érintett Részes Államok folyamatosan tájékoztatják a Végrehajtó Tanácsot a foganatosítani szándékozott ténykedésekről.

3. A Végrehajtó Tanács bármely, általa megfelelőnek tartott módon hozzájárulhat a vita rendezéséhez, beleértve jószolgálata felajánlását is, felhíva a vitában álló Részes Államokat az általuk választott vitarendezési eljárás beindítására, továbbá ajánlva nekik bármely megegyezett eljárás idejének korlátozását.

4. Az Értekezlet megvizsgálja a Részes Államok által jelzett vitákkal kapcsolatos, vagy a Végrehajtó Tanács által figyelmébe ajánlott kérdéseket. Az Értekezlet, ha szükségesnek látja, felállít vagy megbíz szerveket az ilyen viták rendezésével kapcsolatos feladatokkal, összhangban a VIII. Cikk 21. bekezdés (f) albekezdésével.

5. Az Értekezlet, továbbá a Végrehajtó Tanács külön-külön felhatalmazást kapnak az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének beleegyezésével, hogy tanácsadó véleményt kérjenek a Nemzetközi Bíróságtól bármely olyan jogi kérdésben, amely a Szervezet tevékenységi körén belül felmerül. E célból a Szervezet és az Egyesült Nemzetek között megállapodás jön létre, összhangban a VIII. Cikk 34. bekezdés (a) pontjával.

6. A jelen cikk nem érinti a IX. Cikk rendelkezéseit vagy azokat a rendelkezéseket, amelyek a helyzet orvoslására és az Egyezmény betartására vonatkozó intézkedéseket állapítják meg, beleértve a szankciókat is.

XV. Cikk

MÓDOSÍTÁSOK

1. Bármely Részes Állam javasolhatja a jelen Egyezmény módosítását. Bármely Részes Állam javasolhatja a jelen Egyezmény Mellékleteinek megváltoztatását, ahogyan azt a 4. bekezdés szabályozza. A módosításokra vonatkozó javaslatokra a 2. és a 3. bekezdést kell alkalmazni. A 4. bekezdésben leírt változtatásokra irányuló javaslatokra az 5. bekezdésben leírt eljárás vonatkozik.

2. A javasolt módosítás szövegét meg kell küldeni a Főigazgatónak, a Részes Államok közötti körözés, illetve a letéteményesnek való továbbítás céljából.

A javasolt módosítást csak a Módosító Értekezlet tárgyalhatja. Az ilyen, Módosító Értekezletet akkor kell összehívni, ha a Részes Államok egyharmada vagy ennél többen jelzik a Főigazgatónak, nem később mint a körözést követő 30 napon belül, hogy támogatják a javaslat további tanulmányozását. A Módosító Értekezletet közvetlenül a Értekezlet rendes ülésszakát követően tartják meg, kivéve, ha a javaslatot előterjesztő Részes Államok korábbi találkozót kérnek. Semmilyen esetben sem tartják a Módosító Értekezletet hamarabb, mint 60 nappal a javasolt módosítás köröztetése után.

3. A módosítások minden Részes Állam számára 30 nappal azután lépnek hatályba, amikor a megerősítő vagy elfogadó okiratokat az alábbi (b) albekezdésben hivatkozott összes Részes Állam letétbe helyezi:

(a) amikor a Módosító Értekezlet az összes Részes Állam többségének igen szavazatával fogadja el azt, és nincs Részes Állam, amely ellene szavazott volna; továbbá

(b) a Módosító Értekezlet igennel szavazó valamennyi Részes Állama megerősítette, vagy elfogadta azt.

4. A jelen Egyezmény alkalmazhatóságának és hatékonyságának biztosítására, a Mellékletekben található rendelkezések módosítását az 5. bekezdéssel összhangban kell végrehajtani, amennyiben a javasolt változtatások csupán igazgatási vagy technikai természetű ügyekkel függenek össze. A Vegyületek Melléklete minden változtatását az 5. bekezdéssel összhangban kell végrehajtani. A „Bizalmas Kezelés Melléklete” A) és C) Fejezetei, az „Ellenőrzési Melléklet” X. Része, továbbá az „Ellenőrzési Melléklet” I. Részének azon meghatározásai, amelyek kizárólag a rendkívüli ellenőrzésekkel kapcsolatosak, nem tartoznak az 5. bekezdés szerinti változtatások alá.

5. A 4. bekezdésben hivatkozott változtatásokat a következő eljárásokkal összhangban kell megtenni:

(a) a javasolt változtatások szövegét a szükséges információkkal együtt kell megküldeni a Főigazgatónak. A javasolt változtatások elbírálásához kiegészítő információt adhat bármely Részes Állam, illetve a Főigazgató. A Főigazgató azonnal közli mindezen javaslatokat és információkat minden Részes Állammal, a Végrehajtó Tanáccsal és a letéteményessel;

(b) nem később, mint a kézhezvételtől számított 60 napon belül a Főigazgató értékeli a javaslatot, hogy megállapítsa annak összes lehetséges következményeit a jelen Egyezmény rendelkezéseire és végrehajtásukra, és minden ilyen információt továbbít az összes Részes Államnak és a Végrehajtó Tanácsnak;

(c) a Végrehajtó Tanács megvizsgálja a javaslatot a rendelkezésre álló összes információ alapján beleértve azt is, hogy a javaslat megfelel-e a 4. bekezdés követelményeinek. Nem később, mint a kézhezvételtől számított 90 napon belül a Végrehajtó Tanács továbbítja az ajánlását, annak indoklásával együtt, az összes Részes Államnak tanulmányozás céljából. A Részes Államok 10 napon belül igazolják a kézhezvételt;

(d) ha a Végrehajtó Tanács ajánlja az összes Részes Államnak a javaslat elfogadását, azt jóváhagyottnak kell tekinteni, ha egyetlen Részes Állam sem ellenzi azt, az ajánlás kézhezvételétől számított 90 napon belül. Ha a Végrehajtó Tanács a javaslat elutasítását ajánlja, azt elvetettnek kell tekinteni, ha egyetlen Részes Állam sem ellenzi az elvetést, az ajánlás kézhezvételét követő 90 napon belül;

(e) amennyiben a Végrehajtó Tanács ajánlása nem kerül a (d) albekezdés szerint elfogadásra, a javaslatról szóló döntést, beleértve azt is, vajon teljesíti-e a 4. bekezdés követelményeit, az Értekezlet következő ülésén mint érdemi ügyet kell kezelni;

(f) a Főigazgató értesíti az összes Részes Államot és a letéteményest is minden e bekezdés szerinti döntésről;

(g) az ilyen eljárásnak megfelelően jóváhagyott változtatások az azt követő 150. napon lépnek hatályba minden Részes Állam számára, amikor a Főigazgató értesítést küld jóváhagyásukról, kivéve, ha a Végrehajtó Tanács más időpontot javasol, vagy a Értekezlet úgy dönt.

XVI. Cikk

IDŐTARTAM ÉS FELMONDÁS

1. A jelen Egyezmény határozatlan időtartamra szól.

2. Minden Részes Államnak, nemzeti szuverenitását gyakorolva joga van felmondani a jelen Egyezményt, amennyiben úgy határoz, hogy a jelen Egyezmény tárgyával kapcsolatos rendkívüli események veszélyeztetik országának legfőbb érdekeit. Ezt a felmondást 90 nappal korábban kell bejelenteni az összes többi Részes Államnak, a Végrehajtó Tanácsnak, a letéteményesnek és az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának. Az ilyen közlés tartalmazza a rendkívüli események ismertetését, amelyek értékelése szerint veszélyeztetik legfőbb érdekeit.

3. A Részes Állam a jelen Egyezményből történő kilépése semmilyen módon nem érinti az Államok azon kötelezettségét, hogy továbbra is teljesítsék a nemzetközi jog megfelelő szabályaiban, különösen az 1925. évi Genfi Jegyzőkönyvben vállalt kötelezettségeiket.

XVII. Cikk

MELLÉKLETEK STÁTUSZA

A Mellékletek a jelen Egyezmény szerves részét képezik. A jelen Egyezményre való bármely hivatkozás kiterjed a Mellékletekre.

XVIII. Cikk

ALÁÍRÁS

A jelen Egyezmény aláírásra nyitva áll minden állam számára, hatálybalépését megelőzően.

XIX. Cikk

MEGERŐSÍTÉS

A jelen Egyezményt meg kell erősíteni az aláíró államok részéről, saját alkotmányos előírásaiknak megfelelően.

XX. Cikk

CSATLAKOZÁS

Minden állam, amely a jelen Egyezményt hatálybalépése előtt nem írta alá, a hatálybalépést követően bármikor csatlakozhat hozzá.

XXI. Cikk

HATÁLYBALÉPÉS

1. A jelen Egyezmény 180 nappal azt az időpontot követően lép hatályba, amikor a 65. megerősítő okiratot letétbe helyezik, de nem korábban, mint az aláírásra történt megnyitását követő két év elteltével.

2. Azokra az államokra nézve, amelyek megerősítő vagy csatlakozási okiratát a jelen Egyezmény hatálybalépését követően helyezik letétbe, a megerősítő vagy csatlakozási okiratok letétbe helyezése időpontját követő 30. napon lép hatályba.

XXII. Cikk

FENNTARTÁSOK

A jelen Egyezmény cikkei nem eshetnek fenntartások alá. A jelen Egyezmény Mellékletei nem eshetnek olyan fenntartások alá, amelyek az Egyezmény tárgyával és céljaival összeegyeztethetetlenek.

XXIII. Cikk

LETÉTEMÉNYES

Ezennel az Egyesült Nemzetek Főtitkárát jelölik ki a jelen Egyezmény letéteményesévé, aki egyebek között:

(a) azonnal értesíti az összes aláíró és csatlakozó államot minden aláírás időpontjáról, minden megerősítő vagy csatlakozási okirat letétbe helyezésének időpontjáról, a jelen Egyezmény hatálybalépésének időpontjáról, illetve más értesítések vételéről;

(b) a jelen Egyezmény kellően hitelesített másolatait megküldi az összes aláíró és csatlakozó állam Kormányának; továbbá

(c) regisztrálja a jelen Egyezményt, az Egyesült Nemzetek Alapokmánya 102. Cikkének megfelelően.

XXIV. Cikk

HITELES SZÖVEGEK

A jelen Egyezményt, melynek arab, kínai, angol, francia, orosz és spanyol nyelvű szövege egyaránt hiteles, letétbe helyezik az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál.

A fentiek hiteléül, az arra kellően meghatalmazottak aláírták a jelen Egyezményt.

Készült Párizsban, ezerkilencszázkilencvenhárom január tizenharmadikán.

1. Melléklet

MELLÉKLET A VEGYÜLETEKRŐL

TARTALOMJEGYZÉK

A) IRÁNYELVEK A VEGYÜLETEK LISTÁIHOZ

B) VEGYÜLETEK LISTÁI

A) IRÁNYELVEK A VEGYÜLETEK LISTÁIHOZ

Irányelvek az 1. listához

1. A következő kritériumokat kell figyelembe venni annak vizsgálatakor, hogy egy mérgező vegyületet vagy prekurzort fel kell-e venni az 1. listára:

(a) a II. Cikkben meghatározott vegyifegyverként fejlesztették ki, állították elő, raktározták, vagy használták;

(b) más tekintetben nagy kockázatot jelent a jelen Egyezmény tárgya és célja szempontjából, annál fogva, hogy a jelen Egyezmény által tiltott tevékenységekre történő felhasználásának nagy a veszélyessége, mivel az alábbi egy vagy több feltételnek megfelel:

(i) vegyi szerkezete közeli rokonságban áll más, az 1. listán felsorolt mérgező vegyületekkel, és rendelkezik vagy várhatóan rendelkezhet hasonló tulajdonságokkal;

(ii) olyan halált vagy bénulást (tehetelenséget) okozó mérgező, továbbá más tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek alkalmassá tehetik vegyifegyverként történő felhasználásra;

(iii) felhasználható az 1. listán felsorolt mérgező vegyületek előállításának végső, egyedi technológiai szakaszában prekurzorként, tekintet nélkül arra, hogy ez a szakasz létesítményben, lőszerben vagy máshol megy végbe;

(c) kevéssé vagy egyáltalán nem használják a jelen Egyezmény által nem tiltott célokra.

Irányelvek a 2. listához

2. A következő kritériumokat kell figyelembe venni annak vizsgálatánál, hogy egy, az 1. listán fel nem sorolt mérgező vegyületet, vagy az 1. listán szereplő vegyület prekurzorát, vagy a 2. lista A) Részében szereplő vegyület prekurzorát fel kell-e venni a 2. listára:

(a) jelentős kockázatot jelent a jelen Egyezmény tárgyára és céljára, mivel olyan, halált vagy bénulást okozó mérgező, valamint más tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek alkalmassá tehetik vegyifegyverként történő felhasználásra;

(b) prekurzorként felhasználható a kémiai reakciók egyikében az 1. listán vagy a 2. lista A) Részében felsorolt vegyület előállításának végső szakaszában;

(c) jelentős kockázatot jelent a jelen Egyezmény tárgyára és céljára nézve az 1. listán vagy a 2. lista A) Részében felsorolt vegyületek előállításában betöltött fontossága miatt;

(d) nem gyártják nagy tömegű kereskedelmi mennyiségben a jelen Egyezmény által nem tiltott célokra.

Irányelvek a 3. listához

3. A következő kritériumokat kell figyelembe venni annak vizsgálatakor, hogy azt a mérgező vegyületet vagy prekurzort, amelyet más listák nem tartalmaznak, fel kell-e venni a 3. listára:

(a) vegyifegyverként gyártották, raktározták, vagy használták fel;

(b) más tekintetben jelent kockázatot a jelen Egyezmény tárgya és célja szempontjából, mivel olyan, halált vagy bénulást okozó mérgező, valamint más tulajdonságokkal rendelkezik, amely miatt alkalmas lehetne vegyifegyverként való használatra;

(c) kockázatot jelent a jelen Egyezmény tárgya és célja szempontjából, tekintettel az 1. listán vagy a 2. lista B) Részében felsoroltak közül egy vagy több vegyület előállításában játszott szerepe fontosságára;

(d) nagytömegű kereskedelmi mennyiségű gyártása lehetséges a jelen Egyezmény által nem tiltott célokra.

B) VEGYÜLETEK LISTÁI

Az alábbi listák tartalmazzák a mérgező vegyületeket és prekurzoraikat. A jelen Egyezmény végrehajtása érdekében ezek a listák az Ellenőrzési Mellékletben meghatározott ellenőrzési intézkedések megvalósítása céljából azonosítják a vegyületeket. A II. Cikk 1. bekezdés (a) albekezdésére tekintettel ezek a listák nem szolgálnak a vegyifegyverek meghatározására.

[Valahányszor utalás történik a dialkilált vegyület csoportra, amelyet az alkil-csoport zárójelbe tett listája követ, minden lehetséges vegyületet, amelyben a zárójelben felsorolt alkil-csoport bármely lehetséges kombinációja szerepel, úgy kell tekintenek, mint amit a vonatkozó lista felsorol, mindaddig amíg azokat kifejezetten ki nem veszik alóla. A 2. lista A) Részében *-gal jelölt vegyület részére speciális küszöb lett meghatározva a nyilatkozatok és az ellenőrzés szempontjából, amint azt az Ellenőrzési Melléklet VII. Része meghatározza.]

1. lista

CAS

Nyilvántartási szám

A) Mérgező vegyületek:

(1) 0-alkil(≤C10, beleértve cikloalkil)alkil-(Me, Et, n-Pr vagy i-Pr)fluorfoszfonátok
például:
Szarin: 0-izopropil-metil-fluorfoszfonát (107-44-8)
Szomán: 0-pinakolil-metilfluorfoszfonát (96-64-0)
(2) 0-alkil(≤C10, beleértve ciklo-alkil) N,N-dialkil (Me, Et, n-Pr vagy i-Pr) amino-ciánfoszfát
például:
Tabun: 0-Etil N,N-dimetilamino-ciánfoszfát (77-81-6)
(3) 0-Alkil (H vagy ≤C10, beleértve cikloalkil) S-2-dialkil (Me, Et, n-Pr, vagy i-Pr) amino-etil-alkil (Me, Et, n-Pr, vagy i-Pr) foszfonotiolátok és megfelelő alkilált vagy protonált sók
például:
VX: 0-etil-S-(N,N-diizopropilaminoetil)metiltiolfoszfonát (50782-69-9)
(4) Kén-mustárok:
2-klóretil-klórmetilszulfid (2625-76-5)
Kénmustár: bisz(2-klóretil)szulfid (505-60-2)
bisz(2-klóretiltio)metán (63869-13-6)
szeszkvimustár: 1,2-bisz(2-klóretiltio)etán (3563-36-8)
1,3-bisz(2-klóretiltio)-n-propán (63905-10-2)
1,4-bisz(2-klóretiltio)-n-bután (142868-93-7)
1,5-bisz(2-klóretiltio)-n-pentán (142868-94-8)
bisz(2-klóretil-tiometil)éter (63918-90-1)
0-mustár:bisz(2-klóretil-tioetil) éter (63918-89-8)
(5) Luizitok:
Luizit 1: 2-klórvinil-arzindiklorid (541-25-3)
Luizit 2: bisz(2-klórvinil)arzinklorid (40334-69-8)
Luizit 3: trisz(2-klórvinil)arzin (40334-70-1)
(6) Nitrogénmustárok:
HN 1: bisz(2-klóretil)etilamin (538-07-8)
HN 2: bisz(2-klóretil)metilamin (51-75-2)
HN 3: trisz(2-klóretil)amin (555-77-1)
(7) Szaxitoxin (35523-89-8)
(8) Ricin (9009-86-3)

B) Prekurzorok:

(9) Alkil (Me, Et, n-Pr vagy i-Pr)foszfonil-difluorid
például:
DF: Metil-foszfonil-difluorid (676-99-3)
(10) 0-alkil (H vagy ≤C10,
beleértve cikloalkil)0-2-dialkil
(Me, Et, n-Pr, vagy i-Pr) aminoetil-alkil
(Me, Et, n-Pr vagy i-Pr) foszfonitok és a
megfelelő alkilált vagy protonált sók
például:
QL: 0-etil 0-2-diizopropilamino-etil-metil-foszfonit (57856-11-8)
(11) Klórszarin: O-izopropil-metilklórfoszfonát (1445-76-7)
(12) Klórszomán: O-pinakolil-etilklórfoszfonát (7040-57-5)

2. lista

A) Mérgező vegyületek:

(1) Amiton: 0,0-dietil S-[2-(dietil-amino)etil]tiolfoszfát és a megfelelő alkilált vagy protonált sók (78-53-5)
(2) PFIB: 1,1,3,3,3-pentafluor-2-(trifluormetil)-1-propén (382-21-8)
(3) BZ: 3-Kvinuklidinil-benzilát(*) (6581-06-2)

B) Prekurzorok:

(4) Vegyületek, az 1. listán felsoroltak kivételével, amelyekben egy foszforatom van, amelyhez egy metil, etil, vagy propil (normál vagy izo-) csoport kapcsolódik, de további szénatomok nem
például:
Metilfoszfonildiklorid (676-97-1)
Dimetilmetilfoszfonát (756-79-6)
Kivétel:
Fonofosz: 0-etil S-feniletilfoszfonotiolotionát (944-22-9)
(5) N,N-dialkil (Me, Et, n-Pr vagy i-Pr)-foszforamido-dihalidok
(6) Dialkil (Me, Et, n-Pr vagy i-Pr) N,N-dialkil (Me, Et, nPr vagy i-Pr) foszforamidok
(7) Arzén-triklorid (7784-34-1)
(8) 2,2-difenil-2-hidroxiecetsav (76-93-7)
(9) Kvinuklidin-3-ol (1619-34-7)
(10) N,N-dialkil (Me, Et, n-Pr vagy i-Pr) aminoetil-2-kloridok és a megfelelő protonált sók
(11) N,N-dialkil (Me, Et, n-Pr vagy i-Pr) aminoetán-2-olok és a megfelelő protonált sók
Kivételek:
N,N-dimetilamino-etanol és a megfelelő protonált sók (108-01-0)
N,N-dietilamino-etanol és a megfelelő protonált sók (100-37-8)
(12) N,N-dialkil (Me, Et, n-Pr vagy i-Pr) aminoetán-2-tiolok és a megfelelő protonált sók
(13) Tiodiglikol: bisz(2-hidroxietil)szulfid (111-48-8)
(14) Pinakolil-alkohol: 3,3-dimetilbután-2-ol (464-07-3)

3. lista

A) Mérgező vegyületek:

(1) Foszgén: Karbonil-diklorid (75-44-5)
(2) Cianogén-klorid (506-77-4)
(3) Hidrogén-cianid (74-90-8)
(4) Klórpikrin: Triklór-nitrometán (76-06-2)

B) Prekurzorok:

(5) Foszfor-oxiklorid (10025-87-3)
(6) Foszfor-triklorid (7719-12-2)
(7) Foszfor-pentaklorid (10026-13-8)
(8) Trimetil-foszfit (121-45-9)
(9) Trietil-foszfit (122-52-1)
(10) Dimetil-foszfit (868-85-9)
(11) Dietil-foszfit (762-04-9)
(12) Kén-monoklorid (10025-67-9)
(13) Kén-diklorid (10545-99-0)
(14) Tionil-klorid (7719-09-7)
(15) Etil-dietanolamin (139-87-7)
(16) Metil-dietanolamin (105-59-9)
(17) Trietanolamin (102-71-6)

2. Melléklet

MELLÉKLET A VÉGREHAJTÁSRÓL ÉS ELLENŐRZÉSRŐL

(ELLENŐRZÉSI MELLÉKLET)

TARTALOMJEGYZÉK

I. RÉSZ: MEGHATÁROZÁSOK

II. RÉSZ: AZ ELLENŐRZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

A) ELLENŐRÖK ÉS AZ ELLENŐR ASSZISZTENSEK KIJELÖLÉSE

B) KIVÁLTSÁGOK ÉS MENTESSÉGEK

C) ÁLLANDÓ RENDELKEZÉSEK

Belépési pontok

Rendelkezések nem menetrend szerinti repülőgép használatára

Adminisztratív rendelkezések

Jóváhagyott felszerelés

D) ELLENŐRZÉST MEGELŐZŐ TEVÉKENYSÉGEK

Bejelentés

Belépés az ellenőrzött Részes Állam vagy a Fogadó Állam területére, és utazás az ellenőrzés helyszínére

Ellenőrzést megelőző tájékoztató

E) AZ ELLENŐRZÉSEK LEFOLYTATÁSA

Általános szabályok

Biztonság

Összeköttetés

Az ellenőrző csoport és az ellenőrzött Részes Állam jogai

Minták vétele, kezelése és elemzése

Az ellenőrzés időtartamának meghosszabbítása

Ellenőrzés utáni tájékoztató

F) ELUTAZÁS

G) JELENTÉSEK

H) AZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ALKALMAZÁSA

III. RÉSZ: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A IV., V. ÉS A VI. CIKK 3. BEKEZDÉSE SZERINTI ELLENŐRZÉSI INTÉZKEDÉSEKHEZ

A) ELSŐ SZEMLÉK ÉS LÉTESÍTMÉNY-EGYEZMÉNYEK

B) ÁLLANDÓ RENDELKEZÉSEK

C) ELLENŐRZÉST MEGELŐZŐ TEVÉKENYSÉGEK

IV. (A) RÉSZ: A VEGYIFEGYVEREK MEGSEMMISÍTÉSE ÉS ANNAK ELLENŐRZÉSE A IV. CIKK SZERINT

A) NYILATKOZATOK

Vegyifegyverek

Nyilatkozatok a vegyifegyverekről a III. Cikk (1) bekezdés (a) albekezdés (iii) pontja szerint

Nyilatkozatok a korábbi átadásokról és átvételekről

A vegyifegyverek megsemmisítésére vonatkozó általános terv beterjesztése

B) INTÉZKEDÉSEK RAKTÁR LÉTESÍTMÉNYEK BIZTOSÍTÁSÁRA ÉS RAKTÁR LÉTESÍTMÉNYEK ELŐKÉSZÍTÉSÉRE

C) MEGSEMMISÍTÉS

Vegyifegyverek megsemmisítésének alapelvei és módszerei

Megsemmisítés rendje

Közbeeső megsemmisítési határidők módosítása

A megsemmisítés teljes befejezési határidejének meghosszabbítása

Részletes éves megsemmisítési tervek

Megsemmisítésről szóló éves jelentések

D) ELLENŐRZÉS

Vegyifegyverekről szóló nyilatkozatok ellenőrzése helyszíni szemle útján

Raktár létesítmények rendszeres ellenőrzése

Ellenőrzések és kiszállások

Vegyifegyverek megsemmisítésének rendszeres ellenőrzése

Vegyifegyver-tároló létesítmények vegyifegyver-megsemmisítő létesítményben

Rendszeres, helyszíni ellenőrzési intézkedések a vegyifegyver-megsemmisítő létesítményeknél

IV. (B) RÉSZ: RÉGI VEGYIFEGYVEREK ÉS ELHAGYOTT VEGYIFEGYVEREK

A)ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSOK

B) RÉGI VEGYIFEGYVEREKRE VONATKOZÓ RENDSZABÁLYOK

C) ELHAGYOTT VEGYIFEGYVEREKRE VONATKOZÓ RENDSZABÁLYOK

V. RÉSZ: VEGYIFEGYVER-GYÁRTÓ LÉTESÍTMÉNYEK MEGSEMMISÍTÉSE ÉS ENNEK ELLENŐRZÉSE AZ V. CIKK SZERINT

A) NYILATKOZATOK

Nyilatkozatok a vegyifegyver-gyártó létesítményekről

Nyilatkozatok a vegyifegyver-gyártó létesítményekről, a III. Cikk 1 (c) (iii) bekezdése szerint

Nyilatkozatok korábbi átadásokról és átvételekről

A megsemmisítés általános terveinek beterjesztése

Az éves megsemmisítési terv és a megsemmisítésről szóló éves jelentések beterjesztése

B) MEGSEMMISÍTÉS

Vegyifegyver-gyártó létesítmények megsemmisítésének általános elvei

Vegyifegyver-gyártó létesítmények bezárásának alapelvei és módszerei

Vegyifegyver-gyártó létesítmények műszaki karbantartása megsemmisítésüket megelőzően

Vegyifegyver-gyártó létesítménynek vegyifegyver-megsemmisítő létesítménnyé történő ideiglenes átalakításának elvei és módszerei

Vegyifegyver-gyártó létesítmény megsemmisítésének elvei és módszerei

Megsemmisítés rendje

A megsemmisítés részletes tervei

A részletes tervek felülvizsgálata

C) ELLENŐRZÉS

Vegyifegyver-gyártó létesítményekről szóló nyilatkozatok ellenőrzése helyszíni szemle útján

Vegyifegyver-gyártó létesítmény rendszeres ellenőrzése és működésének megszüntetése

Vegyifegyver-gyártó létesítmények megsemmisítésének ellenőrzése

Vegyifegyver-gyártó létesítmény vegyifegyver-megsemmisítő létesítménnyé történő időleges átalakításának ellenőrzése

D) A VEGYIFEGYVER-GYÁRTÓ LÉTESÍTMÉNYEK ÁTALAKÍTÁSA A JELEN EGYEZMÉNY ÁLTAL NEM TILTOTT CÉLOKRA

Az átalakítás kérelmezésére vonatkozó eljárások

Döntéstől függő tevékenységek

Az átalakítás feltételei

A Végrehajtó Tanács és az Értekezlet határozatai

Az átalakítás részletes tervei

A részletes tervek felülvizsgálata

VI. RÉSZ: A JELEN EGYEZMÉNY ÁLTAL NEM TILTOTT TEVÉKENYSÉGEK, A VI. CIKKEL ÖSSZHANGBAN

AZ 1. LISTÁS VEGYÜLETEKRE ÉS A VELÜK KAPCSOLATOS LÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ RENDSZABÁLYOK

A) ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

B) ÁTADÁSOK

C) ELŐÁLLÍTÁS

Az előállítás általános elvei

Egyedi, kisléptékű üzem

Egyéb létesítmények

D) NYILATKOZATOK

Egyedi kisléptékű üzem

Egyéb, a 10. és 11. bekezdésben említett létesítmények

E) ELLENŐZÉS

Egyedi kisléptékű üzem

Egyéb, a 10. és 11. bekezdésekben hivatkozott létesítmények

VII. RÉSZ: A JELEN EGYEZMÉNY ÁLTAL NEM TILTOTT TEVÉKENYSÉGEK, A VI. CIKKEL ÖSSZHANGBAN

A 2. LISTÁS VEGYÜLETEKRE ÉS A VELÜK KAPCSOLATOS LÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ RENDSZABÁLYOK

A) NYILATKOZATOK

Nyilatkozatok az összesített nemzeti adatokról

Nyilatkozatok a 2. listás vegyületeket előállító, feldolgozó vagy felhasználó gyárakról

Nyilatkozatok a 2. listás vegyületek korábbi, vegyifegyver célú termeléséről

Tájékoztató a Részes Államoknak

B) ELLENŐRZÉS

Általános vonatkozások

Ellenőrzési célok

Első szemlék

Ellenőrzések

Ellenőrzési eljárások

Az ellenőrzés bejelentése

C) ÁTADÁSOK A JELEN EGYEZMÉNYBEN NEM RÉSZES ÁLLAMOKNAK

VIII. RÉSZ: A JELEN EGYEZMÉNY ÁLTAL NEM TILTOTT TEVÉKENYSÉGEK, A VI. CIKKEL ÖSSZHANGBAN

A 3. LISTÁS VEGYÜLETEKRE ÉS A VELÜK KAPCSOLATOS LÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ RENDSZABÁLYOK

A) NYILATKOZATOK

Nyilatkozat az összesített nemzeti adatokról

Nyilatkozatok a 3. listás vegyületeket előállító gyárakról

Nyilatkozatok a 3. listás vegyületek korábbi vegyifegyver célú termeléséről

Tájékoztató a Részes Államoknak

B) ELLENŐRZÉS

Általános vonatkozások

Ellenőrzési célok

Ellenőrzési eljárások

Az ellenőrzés bejelentése

C) ÁTADÁSOK A JELEN EGYEZMÉNYBEN NEM RÉSZES ÁLLAMOKNAK

IX. RÉSZ: A JELEN EGYEZMÉNY ÁLTAL NEM TILTOTT TEVÉKENYSÉGEK, A VI. CIKKEL ÖSSZHANGBAN

EGYÉB VEGYIPARI TERMELŐLÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ RENDSZABÁLYOK

A) NYILATKOZATOK

Az egyéb vegyipari termelőlétesítmények listája

A Technikai Titkárság segítségadása

Tájékoztató a Részes Államoknak

B) ELLENŐRZÉS

Általános vonatkozások

Ellenőrzési célok

Ellenőrzési eljárások

Az ellenőrzés bejelentése

C) A)-B) FEJEZET VÉGREHAJTÁSA ÉS FELÜLVIZSGÁLATA

Végrehajtás

Felülvizsgálat

X. RÉSZ: RENDKÍVÜLI ELLENŐRZÉSEK A IX. CIKK SZERINT

A) AZ ELLENŐRÖK ÉS AZ ELLENŐR ASSZISZTENSEK JELÖLÉSE ÉS KIVÁLASZTÁSA

B) ELLENŐRZÉST MEGELŐZŐ TEVÉKENYSÉGEK

Bejelentés

Belépés az ellenőrzött Részes Állam, illetve a Fogadó Állam területére

A végleges kerület alternatív meghatározása

A helyszín azonosítása

A helyszín biztosítása, a kijáratok megfigyelése

Ellenőrzést megelőző tájékoztatás és ellenőrzési terv

Tevékenységek a kerületben

C) AZ ELLENŐRZÉS LEFOLYTATÁSA

Általános szabályok

Az irányított hozzáférés

Megfigyelő

Az ellenőrzés időtartama

D) ELLENŐRZÉST KÖVETŐ TEVÉKENYSÉGEK

Elutazás

Jelentések

XI. RÉSZ: VIZSGÁLATOK VEGYIFEGYVEREK FELTÉTELEZETT HASZNÁLATA ESETÉN

A) ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSOK

B) ELLENŐRZÉST MEGELŐZŐ TEVÉKENYSÉGEK

Vizsgálat iránti kérelem

Értesítés

Ellenőrző csoport kijelölése

Az ellenőrző csoport útbaindítása

Tájékoztatók

C) VIZSGÁLATOK LEFOLYTATÁSA

Hozzáférés

Mintavétel

Az ellenőrzés helyszínének kiterjedése

Az ellenőrzés időtartamának meghosszabbítása

Meghallgatások

D) JELENTÉSEK

Eljárások

Tartalma

E) A JELEN EGYEZMÉNYBEN NEM RÉSZES ÁLLAMOK

I. RÉSZ
MEGHATÁROZÁSOK

1. A „jóváhagyott felszerelés” jelenti az ellenőrző csoport feladatai ellátásához szükséges eszközöket és műszereket, amelyeket a Technikai Titkárság hitelesített összhangban a Technikai Titkárság által a jelen Melléklet II. Rész 27. bekezdésének megfelelően készített szabályzattal. Az ilyen felszerelés lehet az ellenőrző csoport által használható ügyviteli eszköz vagy rögzítő anyag.

2. Az „épület” amint azt a vegyifegyver-gyártó létesítmény fogalmáról szóló II. Cikk említi, magába foglalja a különleges épületeket és a szabványos épületeket.

(a) „Különleges épület” jelenti:

(i) bármely épületet, beleértve a föld alatti építményeket, amelyekben különleges berendezések vannak, gyártási vagy töltési elrendezésben,

(ii) bármely épületet, beleértve a föld alatti építményeket, amelyek megkülönböztető jellegzetességeik folytán különböznek azoktól az általánosan használt épületektől, amelyeket a jelen Egyezmény által nem tiltott vegyi gyártási vagy töltési tevékenységre használnak.

(b) „Szabványos épület” jelent bármely épületet, beleértve a föld alatti építményeket, amelyet a hatályos építési szabványok szerint építettek olyan létesítményként, amely nem szolgál a II. Cikk 8. bekezdés (a) albekezdés (i) pontjában felsorolt, bármely vegyület vagy korróziv vegyületek előállítására.

3. „Rendkívüli ellenőrzés” jelenti a Részes Állam területén, joghatósága vagy ellenőrzése alatti bármely más helyen található, bármely létesítmény vagy helyszín ellenőrzését, amelyet egy másik Részes Állam kért a IX. Cikk 8-25. bekezdései alapján.

4. Az „egyedi szerves vegyület” jelent bármely vegyületet, amely a vegyületek azon osztályához tartozik, amely szénvegyületekből áll, kivéve oxidjait, szulfidjait és a fém-karbonátokat, amelyeket azonosítani lehet kémiai elnevezésük, szerkezeti képletük szerint, ha az ismert, vagy a CAS nyilvántartási száma szerint, ha ilyet kapott.

5. A „berendezés” jelenti, amint azt a II. Cikkben a vegyifegyver-gyártó létesítmény fogalmában említették, a különleges és a szabványos berendezéseket.

(a) A „különleges berendezés” jelenti:

(i) a fő gyártási vonalat, beleértve a termék szintézisére, elválasztására, vagy tisztítására szolgáló bármely reaktort vagy berendezést, bármely, a végső technológiai szakaszban közvetlen hőátadásra szolgáló berendezést, mint amelyek a reaktorokban, vagy a termék-szétválasztásban vannak, továbbá bármely más berendezést, amely kapcsolatba kerülne bármely olyan vegyülettel, amelyet a II. Cikk 8. bekezdés (a) albekezdése (i) pontjában említettek, a létesítmény működése esetén;

(ii) bármely vegyifegyver-töltő gépezet;

(iii) bármely más berendezést, amelyet a létesítmény működése céljára terveztek, építettek, vagy szereltek fel, abból a célból, hogy az vegyifegyver-gyártó létesítményként üzemelhessen és így az különbözik a hatályban levő ipari, kereskedelmi szabványok szerint épített létesítményektől, amelyek nem állítanak elő a II. Cikk 8. bekezdés (a) albekezdés (i) pontjában felsorolt egyetlen vegyületet vagy korróziót kiváltó anyagot sem, ilyenek: a magas nikkeltartalmú ötvözetből vagy más korróziótűrő anyagból készült berendezések; különleges hulladék-ellenőrző, hulladékkezelő, légszűrő vagy oldószer-visszanyerő berendezések; különleges szigetelt zárt részlegek és különleges biztonsági védőfalak; nem szabványos laboratóriumi berendezések, amelyeket vegyifegyverek céljára szolgáló mérgező vegyületek elemzésére használnak; egyedi tervezésű folyamat-ellenőrző készülékek vagy különleges berendezések tartalék alkatrészei;

(b) A „szabványos berendezés” jelenti:

(i) a vegyiparban általánosan használt termelőberendezéseket, amelyek nem tartoznak a különleges berendezések közé;

(ii) más, egyébként a vegyiparban szokásosan használt berendezéseket, ilyenek a tűzoltó készülékek, védő- és biztonsági berendezések, orvosi eszközök, laboratóriumi eszközök vagy távközlési berendezések.

6. A „létesítmény” a VI. Cikk szövegösszefüggésében jelent bármely ipari üzemet az alábbi meghatározás szerint (”gyár”, „üzem” és „üzemegység”):

(a) A „gyár” (művek, ipartelepek) jelenti egy vagy több üzem helyi együttesét, amelynek közbeeső igazgatási szintjei vannak, továbbá egyetlen irányítás alatt áll működési szempontból és olyan közös infrastruktúrával rendelkezik mint

(i) igazgatási és más hivatalok;

(ii) javító- és karbantartó műhelyek;

(iii) orvosi központ;

(iv) közművek;

(v) központi analitikai laboratórium;

(vi) kutató- és fejlesztő laboratóriumok;

(vii) központi szennyvíz- és hulladékkezelő övezet; továbbá

(viii) áruraktár;

(b) Az „üzem” (termelő üzem, műhely) jelenti azt a viszonylagosan önálló területet, létesítményt vagy épületet, amelyben egy vagy több üzemegység van kisegítő és közös olyan infrastruktúrával mint

(i) kis létszámú irodai részleg;

(ii) raktár/rakodó helyek az alapanyagok és a termékek számára;

(iii) szennyvíz/hulladék rakodó/kezelő terület;

(iv) ellenőrző/analitikai laboratórium;

(v) elsősegélyhely/helyi egészségügyi részleg; továbbá

(vi) nyilvántartási iratok a bejelentett vegyületeknek, alapanyagaiknak és a belőlük gyártott termék-vegyületeknek a gyárban, azon belüli és onnan kiinduló mozgásáról;

(c) Az „üzemegység” (termelő egység, feldolgozó egység) jelenti a berendezésegységek összességét, beleértve az edényzetet és az edényzetrendszert, amelyek egy vegyület előállításához, feldolgozásához vagy felhasználásához szükségesek.

7. A „létesítmény-egyezmény” jelenti a Részes Állam és a Szervezet közötti megállapodást vagy megegyezést egy meghatározott létesítmény tekintetében, amely a IV., az V. és a VI. Cikk értelmében helyszíni ellenőrzés tárgya.

8. A „fogadó állam” azt az államot jelenti, amelynek területén egy másik, a jelen Egyezményben részes állam létesítményei vagy területei fekszenek, amelyek a jelen Egyezmény szerint ellenőrzés alá tartoznak.

9. Az „országon belüli kíséret” jelenti az ellenőrzés alatt álló Részes Állam, vagy ha ez az eset, a Fogadó Állam által kijelölt személyeket, akik felkérés esetén elkísérik és segítik az ellenőrző csoportot az országban való tartózkodás időszaka alatt.

10. Az „országban tartózkodás időszaka” jelenti azt az időtartamot, ami az ellenőrző csoportnak a belépési pontra érkezésétől, a belépési ponton át az Államból történő távozásáig tart.

11. Az „első szemle” jelenti a létesítmények első helyszíni ellenőrzését, a III., IV., V. és a VI. Cikk és a jelen Melléklet értelmében tett nyilatkozatok ellenőrzése végett.

12. Az „ellenőrzött Részes Állam” jelenti azt a Részes Államot, amelynek területén, illetve joghatósága vagy ellenőrzése alatt álló helyen, a jelen Egyezménynek megfelelően ellenőrzésre kerül sor, illetve olyan Részes Államot, amelynek a Fogadó Állam területén levő létesítménye vagy területe ilyen ellenőrzés tárgya; ugyanakkor ez a meghatározás nem terjed ki a jelen Melléklet II. Rész 21. bekezdésében felsorolt Részes Államra.

13. Az „ellenőr asszisztens” jelenti a Technikai Titkárság által, a jelen Melléklet II. Rész A) Fejezete szerint kijelölt személyt, aki segíti az ellenőröket az ellenőrzésben vagy a kiküldetés során mint orvosi, biztonsági vagy ügyviteli személyzet vagy tolmács.

14. Az „ellenőrzési megbízás” jelenti a Főigazgató által az ellenőrző csoportnak adott utasításokat, egy meghatározott ellenőrzés lefolytatására.

15. Az „ellenőrzési kézikönyv” jelenti azon további eljárásoknak a gyűjteményét, amelyet az ellenőrzés lefolytatása tárgyában a Technikai Titkárság állított össze.

16. Az „ellenőrzés helyszíne” jelenti bármely olyan létesítményt vagy területet, ahol ellenőrzést végeznek, és amelyet külön meghatároznak a megfelelő létesítmény-egyezményben, az ellenőrzés iránti kérelemben vagy megbízásban, illetve az ellenőrzés iránti kérelemben, ahogyan azt kiterjesztették az alternatív vagy végleges kerületre.

17. Az „ellenőrző csoport” jelenti az ellenőrök és az ellenőrzést segítők csoportját, akiket a Főigazgató jelöl ki egy meghatározott ellenőrzés lefolytatására.

18. Az „ellenőr” jelenti azt a személyt, akit a Tecnikai Titkárság azért jelölt ki a jelen Melléklet II. Rész A) Fejezetében rögzített eljárás szerint, hogy ellenőrzést végezzen vagy szemleutat tegyen összhangban a jelen Egyezménnyel.

19. A „minta-egyezmény” jelenti azt a dokumentumot, amely leírja a Részes Állam és a Szervezet közötti egyezmény általános formáját és tartalmát, és amely a jelen Mellékletben meghatározott ellenőrzési szabályok teljesítéséről szól.

20. A „megfigyelő” jelenti a kérelmet előterjesztő vagy harmadik Részes Állam képviselőjét, aki megfigyeli a rendkívüli ellenőrzést.

21. A „kerület” a rendkívüli ellenőrzés esetén jelenti az ellenőrzött hely külső határát, amelyet földrajzi koordinátákkal vagy térképbejegyzésekkel határoznak meg.

(a) a „kért kerület” jelenti az ellenőrzött hely kerületét, amelyet a jelen Melléklet X. Rész 8. bekezdésével összhangban határoznak meg;

(b) az „alternatív kerület” jelenti az ellenőrzés helyszínének kerületét, amelyet a kért kerület alternatívájaként az ellenőrzött Részes Állam határoz meg, és amelynek meg kell felelnie a jelen Melléklet X. Rész 17. bekezdésben felsorolt követelményeknek;

(c) a „végleges kerület” jelenti az ellenőrzött területnek az ellenőrző csoport és az ellenőrzött Részes Állam közötti tárgyalásokon megállapított, a jelen Melléklet X. Rész 16-21. bekezdéseivel összhangban álló végleges kerületét;

(d) a „bejelentett kerület” jelenti a III., a IV., az V. és a VI. Cikknek megfelelően bejelentett létesítmény külső határvonalait.

22. Az „ellenőrzés időtartama” a IX. Cikk tekintetében azt az időtartamot jelenti, amely az ellenőrző csoportnak az ellenőrzés helyszínéhez való hozzáférés lehetővé tételével kezdődik és az ellenőrzés helyszínéről történő elindulásig tart, nem számítva az ellenőrzés előtti, illetve az azt követő tájékoztatók idejét.

23. Az „ellenőrzés időtartama” a IV., az V. és a VI. Cikk tekintetében jelenti az ellenőrző csoportnak az ellenőrzés helyszínére érkezéstől az ellenőrzés helyszínéről történő elindulásig terjedő időtartamot, nem számítva az ellenőrzés előtti, illetve azt követő tájékoztatók idejét.

24. A „belépési pont/kilépési pont” jelenti azt a helyet, amelyet a jelen Egyezmény szerinti ellenőrzéseket végrehajtó ellenőrző csoportok országba érkezésére, illetve a feladatuk elvégzését követő elutazására jelölnek ki.

25. A „kérelmező Részes Állam” jelenti azt a Részes Államot, amely a IX. Cikk szerinti rendkívüli ellenőrzést kéri.

26. A „tonna” metrikus tonnát jelent, azaz 1000 kilogrammot.

II. RÉSZ
AZ ELLENŐRZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
A) Ellenőrök és az ellenőr asszisztensek kijelölése

1. Nem később mint 30 nappal a jelen Egyezmény hatálybalépését követően, a Technikai Titkárság írásban közli az összes Részes Állammal a kijelölésre javasolt ellenőrök és az ellenőr asszisztensek nevét, állampolgárságát és rangját, továbbá képzettségük és szakmai gyakorlatuk leírását.

2. Minden Részes Állam azonnal igazolja a kinevezésre javasolt ellenőrök és ellenőr asszisztensek megküldött listájának átvételét. A Részes Állam írásban értesíti a Technikai Titkárságot minden egyes ellenőr és ellenőr asszisztens elfogadásáról, nem később mint 30 nappal a lista átvételének igazolását követően. Minden az ezen a listán szereplő ellenőrt és ellenőr asszisztenst kinevezettnek tekintenek, hacsak egy Részes Állam nem később, mint a lista átvételének igazolását követő 30 napon belül, írásban bejelenti visszautasítását. A Részes Állam belefoglalhatja a bejelentésébe visszautasításának okát.

Visszautasítás esetén, a javasolt ellenőr vagy ellenőr asszisztens nem végezhet, illetve nem vehet részt ellenőrző tevékenységben a visszautasítást bejelentő Részes Állam területén vagy bármely más joghatósága vagy ellenőrzése alatti területen. A Technikai Titkárság szükség esetén további javaslatokat tesz az eredeti lista kiegészítésére.

3. A jelen Egyezmény szerinti ellenőrzési tevékenységet csak kinevezett ellenőrök és ellenőr asszisztensek végezhetnek.

4. Az 5. bekezdés rendelkezéseit megtartva a Részes Államnak joga van tiltakozást bejelenteni egy már kijelölt ellenőrrel vagy ellenőr asszisztenssel szemben. A Technikai Titkárságot írásban kell értesíteni a tiltakozásról, és közölni kell annak okát. Az ilyen tiltakozás 30 nappal azt követően lép hatályba, amikor azt a Technikai Titkárság megkapta. A Technikai Titkárság azonnal értesíti az érintett Részes Államot az ellenőr vagy az ellenőr asszisztens kijelölésének visszavonásáról.

5. Az a Részes Állam, amelyet egy ellenőrzésről értesítettek, nem törekedhet arra, hogy az ellenőrzést lefolytató csoportból az ellenőrző csoport listáján szereplő bármelyik ellenőrt vagy ellenőr asszisztenst elmozdítson.

6. Az egy Részes Állam által elfogadott, és számára kijelölt ellenőr és ellenőr asszisztens személyek számának elegendőnek kell lenni arra, hogy az ellenőrök vagy ellenőr asszisztensek rendelkezésre álljanak és váltsák egymást.

7. Amennyiben a Főigazgató véleménye szerint a javasolt ellenőrök és ellenőr asszisztensek el nem fogadása megakadályozza elegendő számú ellenőr és ellenőr asszisztens kijelölését, vagy más módon hátráltatja a Technikai Titkárság feladatainak hatékony ellátását, a Főigazgató a Végrehajtó Tanácshoz terjesztheti az ügyet.

8. Amennyiben az ellenőrök és ellenőr asszisztensek fentiekben említett listájának kiegészítése szükséges vagy azt kérték, az újonnan belépő ellenőrök és az ellenőr asszisztensek kijelölése ugyanazon módszer szerint történik, ahogyan azt a kezdeti lista tekintetében meghatározták.

9. Azon ellenőrzési csoport tagjait, akik egy Részes Állam olyan létesítményeit ellenőrzik, amelyek egy másik Részes Állam területén találhatók, a jelen Mellékletben meghatározott eljárásnak megfelelően kell kijelölni, és ezt mind az ellenőrzött Részes Államra mind a Fogadó Részes Államra alkalmazni kell.

B) Kiváltságok és mentességek

10. Minden Részes Állam nem később, mint 30 nappal azután, hogy igazolta az ellenőrök és az ellenőr asszisztensek listájának vagy azok változtatásainak átvételét, többszöri belépő/kilépő és/vagy átutazó vízumot vagy más olyan okmányt bocsát minden egyes ellenőr vagy ellenőr asszisztens rendelkezésére, amely lehetővé teszi belépésüket és tartózkodásukat az ezen Részes Állam területén, ellenőrzési tevékenység céljából. Ezeknek a dokumentumoknak a Technikai Titkárságnak történt átadásuktól számítva legalább két évig érvényesnek kell lenni.

11. Funkcióik hatékony ellátására, az ellenőröknek és az ellenőr asszisztenseknek kiváltságokat és mentességeket kell nyújtani az (a)-(i) albekezdésekben foglaltak szerint. A kiváltságokat és mentességeket a jelen Egyezmény érdekében kell adni az ellenőrző csoport tagjainak nem pedig az egyének saját személyes hasznára. Az ilyen kiváltságokat és mentességeket az ellenőrzött Részes Állam vagy a Fogadó Állam területére érkezésüktől az onnan való elutazásukig terjedő teljes időszakra nyújtják nekik, továbbá azt követően is, az előző, hivatalos feladataik ellátása során kifejtett tevékenységük tekintetében.

(a) Az ellenőrző csoport tagjai számára a diplomáciai képviselőknek, az 1961. április 18-án aláírt, a diplomáciai kapcsolatokról szóló Bécsi Szerződés 29. Cikke szerint biztosított sérthetetlenséget kell megadni.

(b) A jelen Egyezmény szerinti ellenőrző tevékenységet folytató ellenőrző csoport által elfoglalt lakóhelyek és hivatali helységek azt a sérthetetlenséget és védelmet élvezik, amelyet a diplomáciai kapcsolatokról szóló Bécsi Szerződés 30. Cikk 1. bekezdése szerint a diplomáciai képviselő helységei élveznek.

(c) Az ellenőrző csoport dokumentumai, levelezése, beleértve a feljegyzéseiket is, élvezik a diplomáciai kapcsolatokról szóló Bécsi Szerződés 30. Cikk 2. bekezdése szerint a diplomáciai képviselő minden dokumentuma és levelezése számára nyújtott sérthetetlenséget. Az ellenőrző csoportnak joga van rejtjeleket használni a Technikai Titkársággal való távközlési kapcsolatai során.

(d) A minták és az ellenőrző csoport tagjai által szállított jóváhagyott felszerelés a jelen Egyezménybe foglalt rendelkezések céljai tekintetében sérthetetlenek, továbbá mentesek minden vám alól. A veszélyes anyagokat tartalmazó mintákat a vonatkozó szabályokkal összhangban kell szállítani.

(e) Az ellenőrző csoport tagjainak a diplomáciai kapcsolatokról szóló Bécsi Szerződés 31. Cikk 1., 2. és 3. bekezdésében a diplomáciai képviselőknek nyújtott mentességeket kell megadni.

(f) A jelen Egyezményben előírt tevékenységet megvalósító ellenőrző csoport tagjai mentesülnek illetékektől és adóktól, ahogyan azt a diplomáciai kapcsolatokról szóló Bécsi Szerződés 34. Cikke biztosítja a diplomáciai képviselő számára.

(g) Az ellenőrző csoport tagjai bevihetik bármely vám vagy hasonló illeték megfizetése nélkül a személyes használatukra szolgáló tárgyakat az ellenőrzött Részes Állam vagy a Fogadó Részes Állam területére, kivéve azokat, amelyek kivitele vagy behozatala jogszabályilag tiltott vagy a vesztegzár előírások szerint ellenőrzés alá esik.

(h) Az ellenőrző csoport tagjai számára ugyanazokat a valuta és átváltási könnyítéseket kell biztosítani mint a külföldi kormányok ideiglenes hivatalos kiküldetést teljesítő képviselőinek.

(i) Az ellenőrző csoport tagja semmiféle személyes haszon szerzésére irányuló szakmai vagy kereskedelmi tevékenységet sem fejthet ki az ellenőrzött Részes Állam vagy a Fogadó Állam területén.

12. Az ellenőrzés alá nem vont Részes Állam területén történő átutazáskor az ellenőrző csoport tagjai a diplomáciai kapcsolatokról szóló Bécsi Szerződés 40. Cikk 1. bekezdése által a diplomáciai képviselőnek nyújtott kiváltságokban és mentességekben részesülnek. Az általuk vitt dokumentumok, illetve levelezés, beleértve a feljegyzéseket, továbbá a minták és jóváhagyott felszerelés a 11. bekezdés (c) és (d) albekezdései szerinti kiváltságokban és mentességekben részesülnek.

13. Kiváltságaik és mentességeik sérelme nélkül az ellenőrző csoport tagjai kötelesek tiszteletben tartani az ellenőrzött Részes Állam vagy a Fogadó Állam törvényeit és szabályait, továbbá oly mértékben, amennyire ez összeegyeztethető az ellenőrzési megbízással, nem avatkozhatnak be az ezen Állam belügyeibe. Ha az ellenőrzött Részes Állam vagy a Fogadó Részes Állam úgy véli, hogy a jelen Mellékletben felsorolt kiváltságokkal és mentességekkel visszaéltek, a Részes Állam és a Főigazgató konzultációt folytatnak az ezen visszaélés megtörténtének megállapítására, és ha ezt állapítják meg, meg kell akadályozni annak megismétlődését.

14. A Főigazgató lemondhat az ellenőrző csoport tagjai joghatóság alóli mentességéről, ha az a véleménye, hogy a mentesség meggátolná az igazság érvényesülését, továbbá hogy azokról le lehet mondani a jelen Egyezmény rendelkezései végrehajtásának sérelme nélkül. A lemondásnak mindig kifejezettnek kell lennie.

15. A megfigyelők ugyanazokban a kiváltságokban és mentességekben részesülnek, mint a jelen Fejezet szerint az ellenőrök, kivéve a 11. bekezdés (d) albekezdése szerintieket.

C) Állandó rendelkezések

Belépési pontok

16. Minden Részes Államnak ki kell jelölni a belépési pontokat és a megfelelő információkat a Technikai Titkárság rendelkezésére kell bocsátani, nem később mint 30 nappal azután, hogy a jelen Egyezmény számára hatályba lépett. Ezeket a belépési pontokat úgy kell kijelölni, hogy az ellenőrző csoport elérhesse az ellenőrzés helyszínét, legalább egy belépési pontról 12 óra alatt. A belépési pontok helyét a Technikai Titkárság útján minden Részes Állammal közölni kell.

17. Minden Részes Állam megváltoztathatja a belépési pontokat, értesítve az ilyen változtatásokról a Technikai Titkárságot. Az ilyen változtatások 30 nappal azután lépnek hatályba, ahogy a Technikai Titkárság megkapta az értesítést, hogy értesíthesse az összes többi Részes Államot.

18. Amennyiben a Technikai Titkárság úgy látja, hogy a belépési pontok száma nem elegendő az ellenőrzések időbeni megvalósításához, vagy a Részes Állam által javasolt változtatások megakadályozhatják az ellenőrzések időbeli végrehajtását, konzultációkat kezdeményez a Részes Állammal a probléma megoldására.

19. Abban az esetben, ha az ellenőrzött Részes Állam létesítményei vagy körzetei egy Fogadó Részes Állam területén helyezkednek el, vagy a belépési ponttól az ellenőrizendő létesítmény vagy körzet elérése más Részes Állam területén való átutazást igényel, az ellenőrzött Részes Államnak gyakorolni kell jogait, és teljesíteni kötelezettségeit az ilyen ellenőrzésre vonatkozóan, összhangban a jelen Melléklettel. A Fogadó Részes Államnak elő kell segítenie az ilyen létesítmények és körzetek ellenőrzését és meg kell adnia a szükséges támogatást ahhoz, hogy az ellenőrző csoport időben és hatékonyan teljesíthesse feladatait. Azon Részes Államok, amelyek területén való átutazás szükséges az ellenőrzött Részes Állam létesítményeinek és körzeteinek ellenőrzéséhez, megkönnyítik az ilyen átutazást.

20. Abban az esetben, ha egy ellenőrzött Részes Állam létesítményei vagy körzetei egy olyan állam területén vannak, amely nem részese a jelen Egyezménynek, az ellenőrzött Részes Állam minden szükséges intézkedést megtesz annak biztosítására, hogy az ezen létesítmények és körzetek ellenőrzésére sor kerülhessen a jelen Melléklet rendelkezéseivel összhangban. Az a Részes Állam, amelynek egy vagy több létesítménye vagy körzete van egy, a jelen Egyezményben nem Részes Állam területén, minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a Fogadó Állam fogadja az ezen Részes Állam számára kijelölt ellenőröket és segítőket. Amennyiben az ellenőrzött Részes Állam nem tudja biztosítani a belépést, bizonyítania kell, hogy minden szükséges intézkedést megtett a belépés biztosítására.

21. Abban az esetben, ha az ellenőrizni kívánt létesítmények vagy körzetek egy Részes Állam területén vannak, de ez a hely egy, a jelen Egyezményben nem Részes Állam joghatósága alá tartozik vagy ellenőrzése alatt áll, a Részes Állam minden lehetséges, egy ellenőrzött Részes Államtól és egy Fogadó Részes Államtól elvárható lépést megtesz annak biztosítására, hogy az ilyen létesítmények és körzetek ellenőrzésére sor kerülhessen a jelen Melléklet rendelkezéseivel összhangban. Ha a Részes Állam nem képes biztosítani a belépést ezekbe a létesítményekbe és körzetekbe, bizonyítania kell, hogy minden szükséges intézkedést megtett a belépés biztosítására. Ezt a bekezdést nem kell alkalmazni akkor, ha az ellenőrizni kívánt létesítmények és körzetek a Részes Államéi.

Rendelkezések nem menetrend szerinti repülőgép használatára

22. A IX. Cikk szerinti ellenőrzések és más ellenőrzések céljából, amennyiben az időben történő utazás nem vihető keresztül a menetrend szerinti kereskedelmi szállítás útján, az ellenőrző csoportnak szüksége lehet a Technikai Titkárság tulajdonában álló vagy általa bérelt repülőgép használatára. Nem később, mint 30 nappal azt követően, hogy a jelen Egyezmény számára hatályba lépett, minden Részes Állam tájékoztatja a Technikai Titkárságot arról az állandó diplomáciai azonosító számról, amely az ellenőrző csoportoknak és az ellenőrzéshez szükséges berendezéseknek az ellenőrzés helyszínére és onnan elszállítására szolgáló nem menetrend szerinti repülőgépek repüléséhez, illetve be- és kiléptetéséhez kell. A repülőgépek közlekedése a kijelölt belépési pontig vagy ponttól olyan meglevő nemzetközi légifolyosókon történik, amelyekben a Részes Államok és a Technikai Titkárság megállapodnak ilyen diplomáciai azonosítás alapjául.

23. Amikor nem menetrend szerinti repülőgép használatára kerül sor, a Technikai Titkárság az ellenőrzött Részes Államnak megadja a repülési tervet a Nemzeti Hatóságon keresztül, amely tartalmazza a repülőgép repülését attól a repülőtértől, amelyről a repülőgép utoljára felszáll mielőtt belépne azon Állam légterébe, ahol az ellenőrzés helye található, a belépési pontig, nem kevesebb, mint 6 órával a repülőtérről történő felszállás tervezett ideje előtt. Az ilyen tervet a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnek a polgári repülőgépre alkalmazandó szabályai szerint kell besorolni. A Techikai Titkárság a saját vagy általa bérelt járatoknál, minden egyes repülési terv Megjegyzések részében feltünteti a diplomáciai azonosító számot, továbbá a megfelelő bejegyzést, amely a repülőgépet mint ellenőrzést végrehajtó repülőgépet azonosítja.

24. Nem kevesebb, mint 3 órával az ellenőrző csoportnak az ellenőrzés helye szerinti Állam légterébe történő belépést megelőző, utolsó repülőtérről való indulása előtt, az ellenőrzött Részes Állam vagy a Fogadó Részes Állam biztosítja, hogy a 23. bekezdésnek megfelelően készített repülési tervet besorolják, így az ellenőrző csoport a tervezett időben érhet a belépési pontra.

25. Az ellenőrzött Részes Állam parkolást, biztonsági védelmet, szervizszolgáltatást és üzemanyagot biztosít a Techikai Titkárság igénye szerint az ellenőrző csoport repülőgépének a belépési pontnál, ha a repülőgép a Technikai Titkárság tulajdona, vagy azt a Technikai Titkárság bérli. Az ilyen repülőgépet nem terheli leszállási díj, felszállási adó vagy más hasonló költség. A Technikai Titkárság fedezi az üzemanyag, a biztonsági védelem és a szervizszolgáltatás költségeit.

Adminisztratív rendelkezések

26. Az ellenőrzött Részes Állam ellátja az ellenőrző csoportot, vagy intézkedik erre, a szükséges távközlési eszközökkel, tolmácsszolgáltatással, illetve a meghallgatások és egyéb feladatok teljesítéséhez szállítással, a munkavégzés helyével, szállással, étkezéssel és orvosi ellátással. Ilyen tekintetben a Szervezet visszatéríti az ellenőrzött Részes Államnak az ellenőrző csoporttal kapcsolatos költségeket.

Jóváhagyott felszerelés

27. A 29. bekezdést figyelembe véve az ellenőrzött Részes Állam nem korlátozhatja az ellenőrző csoportot, hogy az ellenőrzés helyszínére vigyen olyan felszerelést, amelyeket a 28. bekezdéssel összhangban jóváhagytak, melyek a Technikai Titkárság meghatározása szerint szükségesek az ellenőrzés követelményeinek teljesítéséhez. A Technikai Titkárság készíti el és szükség szerint napra késszé teszi a jóváhagyott felszerelés listáját, amelyek a fenti célokra szükségesek lehetnek, továbbá az ilyen felszerelésekre vonatkozó szabályokat, összhangban a jelen Melléklettel. A Technikai Titkárságnak a jóváhagyott felszerelés listáját, illetve az erre vonatkozó szabályokat úgy kell megállapítani, hogy bármely fajta létesítményben, ahol az ilyen felszerelés használatára sor kerülhet, biztonságosan lehessen használni. A jóváhagyott felszerelés listáját az Értekezlet hagyja jóvá, a VIII. Cikk 21. bekezdése (i) pontjának megfelelően.

28. A felszerelési tárgyak a Technikai Titkárság őrizetében vannak, továbbá a Technikai Titkárság választja ki, hitelesíti és hagyja jóvá azokat. A Technikai Titkárság a lehetséges mértékig azokat a felszerelési eszközöket választja ki, amelyeket speciálisan a kívánt ellenőrzés adott fajtájához terveztek. A kiválasztott és jóváhagyott eszközöket különösen az illetéktelen átalakítással szemben óvni kell.

29. Az ellenőrzött Részes Államnak joga van az előírt időkeret sérelme nélkül ellenőrizni a felszerelést az ellenőrző csoport tagjai jelenlétében a belépési pontnál, az ellenőrzött Részes Állam vagy a Fogadó Állam területére behozott vagy onnan kivitt felszerelés azonosságának megállapítására. Az ilyen azonosítás előmozdítására a Technikai Titkárságnak olyan dokumentumokat és rajzokat kell csatolni, amelyek a felszerelés kiválasztásának és jóváhagyásának hitelességét igazolják. A felszerelés ellenőrzése az ellenőrzött Részes Állam számára is bizonyítja, hogy a felszerelés megegyezik a meghatározott típusú ellenőrzéshez jóváhagyott felszerelés leírásával.

Az ellenőrzött Részes Állam kizárhatja a leírással nem egyező felszerelést vagy a fentiekben említett hitelesítő okmánnyal és rajzokkal nem rendelkező felszerelést. A felszerelés ellenőrzésére vonatkozó eljárást az Értekezlet tárgyalja meg és hagyja jóvá, a VIII. Cikk 21. bekezdése (i) pontjával összhangban.

30. Abban az esetben, ha az ellenőrző csoport szükségesnek tartja a helyszínen levő, de nem a Technikai Titkársághoz tartozó felszerelési eszköz használatát és kéri az ellenőrzött Részes Államtól, hogy tegye lehetővé annak használatát, az ellenőrzött Részes Államnak lehetőségei szerint teljesítenie kell a kérést.

D) Ellenőrzést megelőző tevékenységek

Bejelentés

31. A Főigazgatónak értesíteni kell a Részes Államot az ellenőrző csoportnak a belépési pontra való érkezését megelőzően az előírt időhatáron belül, az ellenőrzés megvalósítósára irányuló szándékáról.

32. A Főigazgató értesítése a következő információkat tartalmazza:

(a) az ellenőrzés fajtája;

(b) a belépési pont;

(c) a belépési pontra érkezés napja és tervezett órája;

(d) a belépési pontra érkezés eszköze;

(e) az ellenőrizendő helyszín;

(f) az ellenőrök és az ellenőr asszisztensek neve; továbbá

(g) szükség esetén különjáratoknál a repülőgép beléptetési azonosító jele.

33. Az ellenőrzött Részes Állam igazolja az ellenőrzési szándékról szóló, a Technikai Titkárság által továbbított értesítés vételét, nem később mint egy órával az ilyen értesítés vételét követően.

34. Amennyiben egy Részes Államnak más Részes Állam területén levő létesítménye ellenőrzésére kerülne sor, mindkét Részes Államot egyidejűleg kell értesíteni a 31. és 32. bekezdésnek megfelelően.

Belépés az ellenőrzött Részes Állam vagy a Fogadó Állam területére, és utazás az ellenőrzés helyszínére

35. Az ellenőrzött Részes Államnak vagy a Fogadó Részes Államnak, amelyeket értesítettek az ellenőrző csoport érkezéséről, biztosítania kell az azonnali belépésüket a területre, továbbá országon belüli kísérettel vagy más hatalmukban levő minden módon biztosítani kell az ellenőrző csoport, felszerelései és eszközei biztonságos átszállítását a belépési ponttól az ellenőrzés helyszínére, illetve egy kilépési pontig.

36. Az ellenőrzött Részes Állam vagy a Fogadó Részes Állam szükség szerint segítséget nyújt abban, hogy az ellenőrző csoport nem több mint 12 órával a belépési pontra érkezést követően elérje az ellenőrzés helyszínét.

Ellenőrzést megelőző tájékoztató

37. Az ellenőrzés helyszínére érkezéskor és az ellenőrzés megkezdését megelőzően az ellenőrző csoport rövid tájékoztatást kap a létesítmény képviselőitől, térképek és más megfelelő dokumentumok segítségével a létesítményről, az ott folyó tevékenységről, a biztonsági intézkedésekről, továbbá az ellenőrzéshez szükséges adminisztratív és logisztikai intézkedésekről. A tájékoztatással töltött időt a szükséges legrövidebb tartamra kell korlátozni és ez egy esetben sem haladhatja meg a három órát.

E) Az ellenőrzések lefolytatása

Általános szabályok

38. Az ellenőrző csoport tagjai tevékenységüket a jelen Egyezmény rendelkezéseivel, továbbá a Főigazgató által megállapított szabályokkal, valamint a Részes Államok és a Szervezet között kötött létesítményegyezménnyel összhangban végzik.

39. Az ellenőrző csoportnak szigorúan tartania kell magát a Főigazgató által adott ellenőrzési megbízáshoz. Tartózkodni kell a megbízáson túli tevékenységtől.

40. Az ellenőrző csoportnak tevékenységét úgy kell folytatnia, hogy feladatait időben és hatékonyan elvégezze, továbbá a lehető legkevesebb alkalmatlankodást okozza az ellenőrzött Részes Államnak vagy a Fogadó Államnak, és lehető legkevésbé zavarja az ellenőrzött létesítményt vagy körzetét. Az ellenőrző csoportnak el kell kerülni a létesítmény működésének szükségtelen akadályozását vagy késleltetését, illetve el kell kerülni biztonsága befolyásolását. Az ellenőrző csoport kifejezetten nem működtethet semmiféle berendezést. Ha az ellenőrök úgy találják, hogy megbízatásuk teljesítéséhez egy meghatározott művelet végrehajtására van szükség a létesítményben, fel kell kérni az ellenőrzés alatt álló létesítmény kijelölt képviselőjét annak elvégzésére. A képviselő a lehetséges mértékig teljesíti a kérést.

41. Amennyiben ezt az ellenőrzött Részes Állam kéri, feladataiknak az ellenőrzött Részes Állam vagy a Fogadó Államban történő teljesítése során, az ellenőrző csoport tagjait az ellenőrzött Részes Állam képviselői kísérik, de emiatt az ellenőrző csoportot nem késleltethetik vagy akadályozhatják feladatai végrehajtásában.

42. Az ellenőrzés lefolytatásának részletes eljárási szabályait, az ellenőrzési kézikönyvébe történő felvétel céljából a Technikai Titkárságnak ki kell dolgozni, figyelembe véve az Értekezlet által a VIII. Cikk 21. bekezdés (i) pontjának megfelelően megtárgyalt és jóváhagyott irányelveket.

Biztonság

43. Feladataik ellátása során az ellenőröknek és az ellenőr asszisztenseknek tiszteletben kell tartani az ellenőrzött helyszín biztonsági előírásait, beleértve a létesítményen belül felügyelet alatt álló környezet védelmére és a személyes biztonságra vonatkozókat is. Az ilyen követelmények érvényesítésére az Értekezlet részletes eljárási szabályokat tárgyal meg és hagy jóvá a VIII. Cikk 21. bekezdés (i) pontja szerint.

Összeköttetés

44. Az ellenőröknek joguk van az országban tartózkodás során összeköttetésbe lépni a Technikai Titkárság központjával. Ebből a célból használhatják saját, kellően hitelesített, jóváhagyott berendezéseiket, továbbá kérhetik az ellenőrzött Részes Államtól vagy a Fogadó Államtól, tegyék lehetővé más híradástechnika igénybevételét. Az ellenőrző csoport jogosult használni saját kétirányú rádió-távközlési rendszerét, a kerületben járőröző személyzet és az ellenőrző csoport más tagjai között.

Az ellenőrző csoport és az ellenőrzött Részes Állam jogai

45. Az ellenőrző csoport, a jelen Egyezmény vonatkozó cikkeivel és mellékleteivel, valamint a létesítmény-egyezménnyel és az ellenőrzési kézikönyvben rögzített eljárásokkal összhangban jogosult az ellenőrzés helyszínéhez akadálytalanul hozzáférni. Az ellenőrzendő tételeket az ellenőrök választják ki.

46. Az ellenőröknek joguk van a létesítmény személyzetének bármely tagját meghallgatni az ellenőrzött Részes Állam képviselőjének jelenlétében abból a célból, hogy megállapítsák a vonatkozó tényeket. Az ellenőrök csak az ellenőrzés megvalósításához szükséges információkat és adatokat kérhetik, az ellenőrzött Részes Államnak rendelkezésre kell bocsátani a kért információt. Az ellenőrzött Részes Államnak joga van ellenezni azokat a létesítmény személyzete tagjának feltett kérdéseket, amelyeket nem tart az ellenőrzés tárgyához tartozónak. Ha az ellenőrző csoport vezetője ellenvéleményt nyilvánít és azokat tárgyhoz tartozónak tartja, a kérdést írásban kell eljuttatni az ellenőrzött Részes Államnak, kérve válaszát. Az ellenőrző csoport rögzítheti bármely meghallgatás engedélyezése, megválaszolandó kérdés vagy adandó magyarázat elutasítását az ellenőrzésről szóló jelentés azon részében, amely az ellenőrzött Részes Állam együttműködésével foglalkozik.

47. Az ellenőröknek joguk van ellenőrizni azt a dokumentációt vagy feljegyzéseket, amelyeket megbízatásuk teljesítése szempontjából lényegesnek tartanak.

48. Az ellenőrök jogosultak fényképek készítését kérni az ellenőrzött Részes Állam vagy az ellenőrzött létesítmény képviselőitől. Biztosítani kell az azonnal előhívható fényképfelvételek készítésének lehetőségét. Az ellenőrző csoport dönti el, megfelelnek-e a fényképfelvételek kérésüknek, ha nem, új fényképfelvételt kell készíteni. Az ellenőrző csoport és az ellenőrzött Részes Állam minden fényképfelvétel egy másolatát megtartja.

49. Az ellenőrzött Részes Állam képviselői jogosultak az ellenőrző csoport által végrehajtott valamennyi ellenőrzési tevékenység megfigyelésére.

50. Az ellenőrzött Részes Állam, kérésére megkapja a Technikai Titkárságtól a létesítményről összegyűjtött információk és adatok másolatát.

51. Az ellenőröknek joguk van felvilágosítást kérni az ellenőrzés során felmerült kételyekkel kapcsolatosan. Ezeket a kérdéseket azonnal fel kell tenni az ellenőrzött Részes Állam képviselője útján. Az ellenőrzött Részes Állam képviselője az ellenőrzés folyamán megadja az ellenőrző csoportnak azt a felvilágosítást, amely a kétely eloszlatásához szükséges lehet. Ha az ellenőrzés helyszínén belül található tárggyal vagy épülettel kapcsolatos kérdések nem tisztázódnak, a tárgyat vagy épületet, kérelemre le kell fényképezni abból a célból, hogy tisztázzák természetét és rendeltetését. Ha a kételyt nem lehet eloszlatni az ellenőrzés folyamán, az ellenőröknek ezt azonnal jelenteni kell a Technikai Titkárságnak. Az ellenőröknek, az ellenőrzésről szóló jelentésükbe fel kell venni bármely ilyen meg nem oldott kérdést, a tisztázásukra vonatkozó felvilágosításokat és minden ott készített fénykép másolatát.

Minták vétele, kezelése és elemzése

52. Az ellenőrzött Részes Állam vagy az ellenőrzött létesítmény képviselői vesznek mintát az ellenőrző csoport kérésére, az ellenőrök jelenlétében. Amennyiben így egyeznek meg előzetesen, az ellenőrzött Részes Állam vagy az ellenőrzött létesítmény képviselőivel, az ellenőrző csoport maga is vehet mintát.

53. Ahol ez lehetséges, a minták elemzését a helyszínen kell elvégezni. Az ellenőrző csoportnak joga van a mintákat a magával hozott jóváhagyott felszerelésekkel a helyszínen elemezni. Az ellenőrző csoport kérésére, az ellenőrzött Részes Állam, összhangban megegyezett eljárásokkal, segítséget nyújt a minták helyszíni elemzéséhez. Alternatívaként az ellenőrző csoport kérheti, hogy a helyszíni elemzést jelenlétében hajtsák végre.

54. Az ellenőrzött Részes Államnak joga van minden minta egy részét visszatartani vagy kettős mintát venni, illetve jelen lenni a minták helyszíni elemzésénél.

55. Az ellenőrző csoport, ha szükségesnek tartja, elküldi a mintákat helyszínen kívüli elemzésre a Szervezet által kijelölt laboratóriumokba.

56. A Főigazgató felelős elsődlegesen a minták biztonságáért, sértetlenségéért és fennmaradásáért, továbbá a helyszínen kívül végrehajtandó elemzésre továbbított minták bizalmas kezeléséért. Az Értekezlet által, a VIII. Cikk 21. bekezdés (i) pontjának megfelelően megtárgyalt és jóváhagyott eljárások szerint, annak biztosítására, hogy az felvételre kerüljön az Ellenőrzési Kézikönyvbe, a Főigazgató:

(a) létrehozza a minták vételét, kezelését, szállítását és elemzését szabályozó szigorú rendszert;

(b) hitelesíti a különféle elemzések elvégzésére kijelölt laboratóriumokat;

(c) felügyeli az ilyen kijelölt laboratóriumok eszközeinek és eljárásainak, a mozgó analitikai eszközöknek és eljárásoknak a szabványosítását, figyelemmel kíséri ezen laboratóriumok, mozgó eszközök és eljárások hitelesítésével kapcsolatos minőségi ellenőrzést és szabványokat;

(d) kiválasztja a kijelölt laboratóriumok közül azokat, amelyek a különleges ellenőrzések analitikai és más funkcióit látják el.

57. Amennyiben helyszínen kívüli elemzésre kerül sor, a mintákat legalább két kijelölt laboratóriumban kell megvizsgálni. A Technikai Titkárság biztosítja az elemzés eredményes lefolytatását. A Technikai Titkárság számol el a mintákkal, ezért bármely fel nem használt mintát vagy ebből származó részt vissza kell juttatni a Technikai Titkárságnak.

58. A Technikai Titkárság állítja össze a minták laboratóriumi elemzésének a jelen Egyezmény teljesítésével kapcsolatos eredményeit és azokat beépíti az ellenőrzésről szóló zárójelentésbe. A Technikai Titkárság jelentésébe be kell venni a kijelölt laboratóriumok által használt eszközökre és módszerekre vonatkozó részletes információt.

Az ellenőrzés időtartamának meghosszabbítása

59. Az ellenőrzés időtartamát az ellenőrzött Részes Állam képviselőjének egyetértésével meg lehet hosszabbítani.

Ellenőrzés utáni tájékoztató

60. Az ellenőrzés befejezésekor az ellenőrző csoport találkozik az ellenőrzött Részes Állam és az ellenőrzött helyszínért felelős személyzet képviselőivel, hogy áttekintsék az ellenőrző csoport előzetes megállapításait és tisztázzanak bármely kételyt. Az ellenőrző csoport az ellenőrzött Részes Állam képviselői rendelkezésére bocsátja írásban, szabványos formában előzetes megállapításait, minden a helyszínről elviendő, összegyűjtött mintával, írásos információk és adatok másolataival és más anyagokkal együtt. Az okmányt az ellenőrző csoport vezetője írja alá. Jelezve, hogy tudomásul vette az okmány tartalmát, az ellenőrzött Részes Állam képviselője ugyancsak aláírja az okmányt. Ezt a találkozót az ellenőrzés befejezését követő 24 órán belül kell megtartani.

F) Elutazás

61. Az ellenőrzést követő eljárások befejezésekor, az ellenőrző csoport amilyen gyorsan csak lehetséges, elhagyja az ellenőrzött Részes Állam vagy a Fogadó Állam területét.

G) Jelentések

62. Nem később, mint az ellenőrzés befejezését követő 10 napon belül az ellenőrök elkészítik tényszerű zárójelentésüket az általuk végzett tevékenységről és megállapításaikról. Ez csupán a jelen Egyezmény betartásával kapcsolatos tényeket tartalmazza az ellenőrzési megbízással összhangban. A jelentés tájékoztat arról is, hogy az ellenőrzött Részes Állam milyen módon működött együtt az ellenőrző csoporttal. Az ellenőrök különvéleményét a jelentéshez lehet mellékelni. A jelentést bizalmasan kell kezelni.

63. A zárójelentést azonnal meg kell küldeni az ellenőrzött Részes Államnak. Bármely olyan írásos észrevételt, amelyet a Részes Állam a megállapításokkal kapcsolatban azonnal megtehet, mellékelni kell. A zárójelentést, az ellenőrzött Részes Állam csatolt észrevételeivel egyetemben meg kell küldeni a Főigazgatónak, az ellenőrzést követő 30 napon belül.

64. Ha a jelentés kétséges elemeket tartalmaz, vagy a Nemzeti Hatóság és az ellenőrök közötti együttműködés nem éri el az elvárt mértéket, a Főigazgató felvilágosítást kér a Részes Államtól.

65. Ha a kétségeket nem lehet eloszlatni, vagy a megállapított tények természete olyan, amelyek szerint vélhető, hogy a jelen Egyezmény szerinti kötelezettségek nem teljesülnek, a Főigazgató késedelem nélkül tájékoztatja a Végrehajtó Tanácsot.

H) Az általános rendelkezések alkalmazása

66. A jelen Rész rendelkezéseit kell alkalmazni a jelen Egyezmény szerint végrehajtott minden ellenőrzésre, kivéve, amikor a jelen Rész rendelkezései eltérnek a jelen Melléklet III-XI. Részek szerinti meghatározott ellenőrzésekre vonatkozó rendelkezésektől, amely esetben ez utóbbiak részesülnek előnyben.

III. RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A IV., V. ÉS A VI. CIKK 3. BEKEZDÉSE SZERINTI ELLENŐRZÉSI INTÉZKEDÉSEKHEZ
A) Első szemlék és létesítmény-egyezmények

1. Minden, a IV., V. és a VI. Cikk 3. bekezdése szerint helyszíni ellenőrzés alá tartozó, bejelentett létesítmény, közvetlenül a bejelentést követően ellenőrzést kap. Az ilyen létesítmény ellenőrzésének célja a szolgáltatott információk megerősítése és további információ megszerzése, amely szükséges a jövőbeni, a létesítménynél végzendő ellenőrzés megtervezéséhez - beleértve a helyszíni szemlét, és a helyszínen levő berendezésekkel végzendő folyamatos megfigyelést -, valamint a létesítmény-egyezmények kidolgozásához.

2. A Részes Államoknak biztosítaniuk kell, hogy a Technikai Titkárság a nyilatkozatok ellenőrzését és a rendszeres ellenőrzési intézkedéseket megkezdhesse minden létesítménynél, a jelen Egyezmény számukra történt hatálybalépését követően a meghatározott időtartamon belül.

3. Valamennyi Részes Államnak létesítmény-egyezményt kell kötni a Szervezettel, minden egyes bejelentett és a IV., V., továbbá a VI. Cikk 3. bekezdése szerint helyszíni ellenőrzés alá tartozó létesítményre vonatkozóan.

4. A létesítmény-egyezményeket a jelen Egyezménynek a Részes Államra vonatkozó hatálybalépésétől, vagy a létesítmény első bejelentésétől számított 180 napon belül el kell készíteni, kivéve amikor vegyifegyver-megsemmisítő létesítményről van szó, amelyekre az 5-7. bekezdést kell alkalmazni.

5. Az olyan vegyifegyver-megsemmisítő létesítmény esetén, amely több mint egy évvel azután kezdi meg működését, hogy a jelen Egyezmény a Részes Állam számára hatályba lépett, a létesítmény-egyezményt a létesítmény működését megelőzően 180 nappal kell elkészíteni.

6. Az olyan vegyifegyver-megsemmisítő létesítmény esetében, amely a jelen Egyezménynek a Részes Állam számára történt hatálybalépésekor üzemben van, vagy működését megkezdi kevesebb, mint egy évvel ezután, a létesítmény-egyezményt 210 nappal a jelen Egyezménynek a Részes Állam számára történt hatálybalépését követően kell megkötni, kivéve, ha a Végrehajtó Tanács úgy dönt, hogy a jelen Melléklet IV. (A) Rész 51. bekezdéssel összhangban jóváhagyott átmeneti ellenőrzési intézkedések elégségesek, beleértve az átmeneti létesítmény-egyezményt, a helyszíni szemle és a helyszíni műszeres megfigyelés útján végrehajtandó ellenőrzésről szóló rendelkezéseket és az intézkedések végrehajtására szolgáló határidőt.

7. A 6. bekezdésben említett olyan létesítmény esetében, amely a jelen Egyezménynek a Részes Állam számára történő hatálybalépésétől számított két éven belül befejezi működését, a Végrehajtó Tanács hozhat olyan döntést, hogy a jelen Melléklet IV. (A) Rész 51. bekezdéssel összhangban jóváhagyott átmeneti ellenőrzési intézkedések elégségesek, beleértve az átmeneti létesítmény-egyezményt, a helyszíni szemle és a helyszíni műszeres megfigyelés útján végrehajtandó ellenőrzésről szóló rendelkezéseket és az intézkedések végrehajtására szolgáló határidőt.

8. A létesítmény-egyezmények a minta-egyezményekre épülnek és részletes intézkedéseket tartalmaznak, amelyek megszabják az ellenőrzést minden egyes létesítményben. A minta-egyezmények olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek szerint figyelemmel kell lenni e jövőbeli technológiai haladásra, továbbá ezeket a Értekezlet tárgyalja meg és hagyja jóvá a VII. Cikk 21. bekezdés (i) pontjának megfelelően.

9. A Technikai Titkárság minden helyszínen lepecsételt fénykép-, terv- és egyéb dokumentumtárolót tarthat, és kérheti, hogy ezekre a következő ellenőrzések során hivatkozzanak.

B) Állandó rendelkezések

10. Ahol alkalmazható, a Technikai Titkárságnak joga van folyamatos megfigyelő berendezések és rendszerek telepítésére, továbbá pecsétek elhelyezésére, valamint azok használatára, összhangban a jelen Egyezmény, illetve a Részes Állam és a Szervezet közötti létesítmény-egyezmények vonatkozó rendelkezéseivel.

11. Az ellenőrzött Részes Állam jogosult ellenőrizni, megegyezett eljárással összhangban az ellenőrző csoport által telepített és használt bármely berendezést, továbbá azokat kipróbáltatni saját képviselőinek jelenlétében. Az ellenőrző csoport jogosult az ellenőrzött Részes Állam által, a vegyifegyverek megsemmisítésére szolgáló technológiai folyamat megfigyelése céljából telepített berendezések saját használatára. Ebből a célból az ellenőrző csoport jogosult ezeket a berendezéseket felülvizsgálni és jelenlétükben kipróbáltatni, amelyeket használni szándékozik a vegyifegyverek megsemmisítésének ellenőrzésére.

12. Az ellenőrzött Részes Államnak meg kell tenni a szükséges előkészületeket és támogatást kell nyújtania a folyamatos megfigyelő eszközök és rendszerek telepítéséhez.

13. A 11. és 12. bekezdések végrehajtására az Értekezlet a VIII. Cikk 21. bekezdés (i) pontja szerint megtárgyalja és jóváhagyja a részletes eljárást.

14. Az ellenőrzött Részes Állam azonnal értesíti a Technikai Titkárságot, ha olyan esemény következik vagy következhet be abban a létesítményben, ahol a megfigyelő eszközöket felszerelték, amely hatással lehet a megfigyelő rendszerre. Az ellenőrzött Részes Állam összehangolja az ezt követő tevékenységet a Technikai Titkársággal azzal a céllal, hogy helyreállítsa a megfigyelő rendszer működését és ha szükséges, megtegye a közbeeső intézkedéseket amint az lehetséges.

15. Az ellenőrző csoport minden ellenőrzés folyamán meggyőződik arról, hogy a megfigyelő rendszer helyesen működik, továbbá az elhelyezett pecséteket nem rongálták-e meg. Ezen túl szükséges lehet a megfigyelő rendszer karbantartása céljából kiszállást tenni, hogy elvégezzék a szükséges karbantartási és berendezéscsere munkálatokat, vagy beállítsák a megfigyelő rendszer kívánt célterületét.

16. Ha a megfigyelő rendszer bármely rendellenességet jelez, a Technikai Titkárság haladéktalanul intézkedik annak megállapítására, hogy ez a berendezés működésének zavarából vagy a létesítményben folyó tevékenységből ered-e. Ha a probléma ezek után is megoldatlan marad, a Technikai Titkárságnak azonnal meg kell bizonyosodni a valóságos helyzetről, beleértve a létesítmény azonnali helyszíni ellenőrzését vagy meglátogatását, ha ez szükséges. Az észlelés után a Technikai Titkárság azonnal jelzi az ilyen problémát az ellenőrzött Részes Államnak, amely segítséget nyújt annak megoldásában.

C) Ellenőrzést megelőző tevékenységek

17. Az ellenőrzött Részes Államot értesíteni kell az ellenőrzésről, nem kevesebb mint 24 órával az ellenőrző csoportnak a belépési pontra érkezése tervezett időpontja előtt, kivéve a 18. pontban leírt esetet.

18. Az ellenőrzött Részes Államot értesíteni kell az első szemléről, nem kevesebb, mint 72 órával az ellenőrző csoportnak a belépési pontra érkezése tervezett időpontja előtt.

IV. (A) RÉSZ
A VEGYIFEGYVEREK MEGSEMMISÍTÉSE ÉS ANNAK ELLENŐRZÉSE A IV. CIKK SZERINT
A) Nyilatkozatok

Vegyifegyverek

1. A Részes Államnak a vegyifegyverekről szóló III. Cikk 1. bekezdés (a) albekezdés (ii) pontja szerinti nyilatkozata a következőket tartalmazza:

(a) minden bejelentett vegyi anyag összesített mennyiségét;

(b) minden vegyifegyver-tároló létesítmény pontos helyét; megjelölve:

(i) elnevezését;

(ii) földrajzi koordinátáit; továbbá

(iii) részletes helyszínrajzát, beleértve a határvonalakat jelző térképet, továbbá a létesítményen belüli betonfedezékeket/raktárkörzeteket;

(c) minden egyes vegyifegyver-tároló létesítmény részletes leltárát, beleértve:

(i) a II. Cikk szerint vegyifegyverként meghatározott vegyületeket;

(ii) a töltetlen lőszereket, lőszerrészeket, eszközöket vagy szerkezeteket, amelyeket vegyifegyverként határoztak meg;

(iii) olyan szerkezeteket, amelyeket speciálisan a (ii) pontban felsorolt lőszerek, lőszerrészek, eszközök vagy szerkezetek alkalmazásával kapcsolatban közvetlen felhasználásra terveztek;

(iv) olyan vegyületeket, amelyeket speciálisan a (ii) pontban felsorolt lőszerek, lőszerrészek, eszközök vagy szerkezetek alkalmazásával kapcsolatban közvetlen felhasználásra terveztek.

2. Az 1. bekezdés (c) albekezdés (i) pontjában említett vegyületekről szóló nyilatkozatnál a következőket kell alkalmazni:

(a) a vegyületeket a Vegyületek Mellékletében felsorolt listáknak megfelelően kell bejelenteni;

(b) a Vegyületek Mellékletében fel nem sorolt vegyületeknek a megfelelő listába való lehetséges felvételéhez információt kell szolgáltatni, beleértve a tiszta vegyület toxicitási adatait. Prekurzoroknál a végső fő reakció termék(ek) toxicitására és azonosságára vonatkozó információt kell megadni;

(c) a vegyületeket az Elméleti és Alkalmazott Kémia Nemzetközi Uniója (IUPAC) hatályos nómenklatúrája szerinti kémiai névvel, szerkezeti képlettel és a CAS nyilvántartási számával, ha ilyennel rendelkezik, kell azonosítani. Prekurzoroknál a végső fő reakció termék(ek) toxicitására és azonosságára vonatkozó információt kell megadni;

(d) két vagy több vegyület keveréke esetén, minden vegyületet azonosítani kell és meg kell adni a százalékos arányukat és a keveréket a legtoxikusabb vegyület kategóriája alapján kell bejelenteni. Ha egy bináris vegyifegyver egyik alkotó része két vagy több vegyület keverékéből áll, minden vegyületet azonosítani kell és meg kell adni mindegyikük százalékos arányát;

(e) a bináris vegyifegyvereket a megfelelő végtermék szerint kell bejelenteni a 16. bekezdés által meghatározott vegyifegyver kategóriák alkalmazásával. A következő kiegészítő információkat kell megadni a bináris vegyi lőszerek/eszközök minden egyes fajtájánál:

(i) a mérgező végtermék kémiai elnevezése;

(ii) minden komponens kémiai összetétele és mennyisége;

(iii) a két komponens közötti tényleges súlyarány;

(iv) melyik a kulcskomponens;

(v) a kulcskomponensből egyenértéksúlynyi alapon számított mérgező végtermék tervezett mennyisége, 100 százalékos kitermelést feltételezve. Az egy meghatározott mérgező végtermék előállítására szánt kulcskomponens bejelentett mennyiségét (tonnában) egyenlőnek kell tekinteni e mérgező végtermék mennyiségével (tonnában), egyenértéksúlynyi alapon számolva, 100 százalékos kitermelést feltételezve;

(f) a többkomponensű vegyifegyvereknél a nyilatkozat hasonló a bináris fegyvereknél előírtakhoz;

(g) minden vegyület esetében be kell jelenteni a tárolás formáját; azaz lőszerek, lőszerrészek, eszközök, szerkezetek, ömlesztve tárolók és más tartályok. A tárolás minden formájánál a következőket kell felsorolni:

(i) fajta;

(ii) méret vagy űrméret;

(iii) darabszám; továbbá

(iv) a vegyi töltet névleges súlya, darabonként;

(h) minden egyes vegyületnél a raktár-létesítményben levő teljes súlyt kell bejelenteni;

(i) ezen kívül, az ömlesztve tárolt vegyületeknél a tisztaság százalékát is be kell jelenteni, ha az ismert.

3. Az 1. bekezdés (c) albekezdés (ii) pontjában említett minden típusú töltetlen lőszereknél, lőszerrészeknél, eszközöknél vagy szerkezeteknél a tájékoztatás kiterjed:

(a) a darabszámra;

(b) a névleges töltőtérfogatra darabonként;

(c) a betölteni kívánt vegyületre.

Nyilatkozatok a vegyifegyverekről a III. Cikk (1) bekezdés (a) albekezdés (iii) pontja szerint

4. A vegyifegyverekről szóló, a III. Cikk (1) bekezdés (a) albekezdés (iii) pontja szerinti nyilatkozatoknak a fenti 1-3. bekezdésekben felsorolt információkat kell tartalmazni. Az a Részes Állam, amelynek területén a vegyifegyvereket elhelyezték, felelős a megfelelő intézkedések megtételéért a másik Állam vonatkozásában, hogy biztosítsa a nyilatkozatok megtételét. Ha a Részes Állam, amelynek területén a vegyifegyvereket elhelyezték nem képes teljesíteni a jelen bekezdés szerinti kötelezettségét, közölnie kell ennek okait.

Nyilatkozatok a korábbi átadásokról és átvételekről

5. A Részes Államnak, amely 1946. január 1. óta átadott vagy átvett vegyifegyvereket, be kell jelentenie ezeket az átadásokat és átvételeket a III. Cikk (1) bekezdés (a) albekezdés (iv) pontjának megfelelően, feltéve, ha az évenként átadott vagy átvett mennyiség vegyületenként meghaladja az 1 tonnát, ömlesztve és/vagy lőszer formájában. Ezt a bejelentést az 1. és a 2. bekezdésben meghatározott leltárminta szerint kell megtenni. A bejelentésnek tartalmaznia kell továbbá az átadó és az átvevő országok megjelölését, az átadás vagy az átvétel időpontját, továbbá a lehetséges pontossággal az átadott tételek jelenlegi helyét. Amikor nem áll rendelkezésre minden felsorolt információ az 1946. január 1. és 1970. január 1. közötti vegyifegyver átadásokról és átvételekről, a Részes Államnak be kell jelentenie mindazokat az információkat, amelyek még rendelkezésre állnak és magyarázatot kell adnia arra vonatkozóan, hogy miért nem áll módjában teljes bejelentést tenni.

A vegyifegyverek megsemmisítésére vonatkozó általános terv beterjesztése

6. A III. Cikk 1. bekezdés (a) albekezdés (v) pontja szerint beterjesztett, a vegyifegyverek megsemmisítésére vonatkozó általános terv áttekintést ad a Részes Állam teljes nemzeti vegyifegyver-megsemmisítési programjáról, továbbá információt kell nyújtania a Részes Államnak a jelen Egyezményben található megsemmisítési követelmények teljesítésére irányuló erőfeszítéseiről. A tervnek részleteznie kell:

(a) egy általános megsemmisítési menetrendet, amely megadja a minden egyes éves megsemmisítési időszak alatt megsemmisíteni tervezett vegyifegyverek fajtáját és hozzávetőleges mennyiségét, minden meglévő vegyifegyver- megsemmisítő létesítményre, és ha lehetséges, minden tervezett vegyifegyver-megsemmisítő létesítményre;

(b) a meglévő, vagy a megsemmisítési időszak alatt üzembe helyezni tervezett vegyifegyver-megsemmisítő létesítmények számát;

(c) minden egyes meglévő, vagy tervezett vegyifegyver-megsemmisítő létesítménynél:

(i) elnevezését és helyét; továbbá

(ii) a megsemmisítendő vegyifegyverek fajtáját és megközelítő mennyiségét, valamint a vegyi töltet fajtáját (például idegbénító vagy hólyaghúzó harcanyag), és hozzávetőleges mennyiségét;

(d) a megsemmisítő létesítmények személyzetének kiképzésére vonatkozó terveket és programokat;

(e) azokat a biztonsági és kibocsátásra vonatkozó nemzeti szabványokat, amelyeket a megsemmisítő létesítménynek teljesítenie kell;

(f) a vegyifegyverek megsemmisítésének módszerei kifejlesztésére, illetve meglevő módszerek tökéletesítésére vonatkozó információkat;

(g) a vegyifegyverek megsemmisítésének becsült költségeit; továbbá

(h) bármely tényezőt, amely a nemzeti megsemmisítési programot kedvezőtlenül érinthetné.

B) Intézkedések raktár-létesítmények biztosítására és raktár-létesítmények előkészítésére

7. Minden Részes Államnak legkésőbb a vegyifegyverekről szóló nyilatkozata megtételéig meg kell tennie az általa szükségesnek tartott intézkedéseket raktár-létesítményeinek biztosítására, és meg kell akadályozni a vegyifegyvereinek bármely mozgását az ilyen létesítményeken kívül, kivéve a megsemmisítés céljára történő elszállítást.

8. A Részes Államnak biztosítania kell, hogy a raktár létesítményekben a vegyifegyvereket úgy helyezzék el, hogy azonnal készen állhassanak a 37-49. bekezdések szerinti ellenőrzésekre.

9. Miközben egy vegyifegyver-raktározó létesítmény zárva marad bármely, a vegyifegyverek létesítményen kívülre irányuló mozgatása elől, kivéve a megsemmisítésre történő szállítást, a Részes Állam folytathatja a létesítmény szokásos fenntartási munkálatait, beleértve a vegyifegyverek szokásos karbantartását, biztonsági megfigyelését és fizikai biztonsági tevékenységet, továbbá a vegyifegyverek előkészítését a megsemmisítésre.

10. A vegyifegyverek karbantartására irányuló tevékenység nem foglalja magában:

(a) a harcanyag vagy lőszertestek cseréjét;

(b) a lőszerek vagy részeik, illetve komponenseik eredeti jellegének megváltoztatását.

11. Minden karbantartási munka a Technikai Titkárság megfigyelése alá tartozik.

C) Megsemmisítés

Vegyifegyverek megsemmisítésének elvei és módszerei

12. A „vegyifegyver megsemmisítése” olyan eljárást jelent, amellyel a vegyületeket egy alapvetően visszafordíthatatlan módon átalakítják olyan vegyületté, amely nem alkalmas vegyifegyver előállítására, továbbá amely visszafordíthatatlan módon lőszereket és alkatrészeiket mint ilyeneket használhatatlanná tesz.

13. Minden Részes Állam maga határozza meg vegyifegyverei megsemmisítésének módszerét, azzal a kivétellel, hogy a következő módszereket nem lehet alkalmazni: beleönteni bármely víztömegbe, földbe eltemetni vagy nyitott gödörben elégetni. A vegyifegyvereket csakis erre speciálisan kijelölt, továbbá megfelelően tervezett és felszerelt létesítményben kell megsemmisíteni.

14. Minden Részes Államnak vegyifegyver-megsemmisítő létesítményeit olyan módon kell felépítenie és működtetni, hogy biztosítva legyen a vegyifegyverek megsemmisítése, továbbá a megsemmisítési eljárás a jelen Egyezmény rendelkezései szerint ellenőrizhető legyen.

Megsemmisítés rendje

15. A vegyifegyverek megsemmisítésének rendje a jelen Egyezmény I. Cikkében és más cikkekben felsorolt kötelezettségeken alapszik, beleértve a rendszeres helyszíni ellenőrzésre vonatkozó kötelezettségeket is. Ez figyelemmel van a Részes Államnak a megsemmisítés alatti nem csökkenő biztonsághoz fűződő érdekeire, a megsemmisítés korai szakaszában történő bizalomépítésre, a vegyifegyverek megsemmisítése folyamatában történő fokozatos tapasztalatszerzésre, továbbá a raktárkészletek adott összetételére való tekintet nélküli alkalmazhatóságra és a vegyifegyver megsemmisítésére választott módszerekre. A megsemmisítés rendje a szintkiegyenlítés elvére épül.

16. A megsemmisítés szempontjából a minden egyes Részes Állam által bejelentett vegyifegyvereket 3 osztályba kell sorolni:

1. osztály: vegyifegyverek az 1. listában felsorolt vegyületek, azok alkatrészei és komponensei alapján;

2. osztály: vegyifegyverek, minden más vegyület, azok alkatrészei és komponensei alapján;

3. osztály: nem töltött lőszerek és eszközök, valamint szerkezetek, amelyeket speciálisan vegyifegyverek alkalmazásával közvetlen kapcsolatban történő használatra terveztek.

17. A Részes Államnak meg kell kezdeni:

(a) az 1. osztályba tartozó vegyifegyverek megsemmisítését nem később, mint 2 évvel azt követően, hogy a jelen Egyezmény számára hatályba lépett és be kell fejezni a megsemmisítést nem később, mint 10 évvel azután, hogy a jelen Egyezmény hatályba lépett. A Részes Államnak a következő megsemmisítési határidőknek megfelelően kell megsemmisíteni a vegyifegyvereket:

(i) 1. szakasz: nem később mint 2 évvel azt követően, hogy a jelen Egyezmény hatályba lépett, az első megsemmisítő létesítményének próbaüzemét be kell fejezni. Az 1. osztályba tartozó vegyifegyverek nem kevesebb, mint 1 százalékát meg kell semmisíteni nem később mint 3 évvel azután, hogy a jelen Egyezmény hatályba lépett;

(ii) 2. szakasz: az 1. osztályba tartozó vegyifegyverek nem kevesebb, mint 20 százalékát meg kell semmisíteni nem később, mint 5 évvel azután, hogy a jelen Egyezmény hatályba lépett;

(iii) 3. szakasz az 1. osztályba tartozó vegyifegyverek nem kevesebb, mint 45 százalékát meg kell semmisíteni nem később, mint hét évvel azután, hogy a jelen Egyezmény hatályba lépett;

(iv) 4. szakasz: az 1. osztályba tartozó valamennyi vegyifegyvert meg kell semmisíteni nem később, mint 10 évvel azután hogy a jelen Egyezmény hatályba lépett.

(b) A 2. osztályba tartozó vegyifegyverek megsemmisítését nem később, mint egy évvel azután, hogy a jelen Egyezmény számára hatályba lépett, és be kell fejezni a megsemmisítést nem később, mint 5 évvel azután, hogy a jelen Egyezmény hatályba lépett. A 2. osztályba tartozó vegyifegyvereket a megsemmisítési időszak alatt évenként azonosan emelkedő ütemben kell megsemmisíteni. Az ilyen fegyvereknél az összehasonlítási tényező a vegyületek súlya a 2. osztályon belül; továbbá

(c) a 3. osztályba tartozó vegyifegyverek megsemmisítését nem később, mint 1 évvel azután, hogy a jelen Egyezmény számára hatályba lépett és be kell fejezni a megsemmisítést nem később, mint 5 évvel azután, hogy a jelen Egyezmény hatályba lépett. A 3. osztályba tartozó vegyifegyvereket a megsemmisítési időszakban évente azonosan növekvő ütemben kell megsemmisíteni. A nem töltött lőszerek és eszközök összehasonlítási tényezője a névleges töltő térfogat (m3), míg a szerkezeteknél ez a darabszám.

18. A bináris vegyifegyverek megsemmisítésénél a következőket kell alkalmazni:

(a) A megsemmisítés rendje szempontjából, egy meghatározott mérgező végtermék előállítására szánt kulcskomponens bejelentett mennyiségét (tonnában) egyenértékűnek kell tekinteni a mérgező végtermék mennyiségével (tonnában) egyenértéksúlynyi alapon számolva, 100 százalékos kitermelést feltételezve.

(b) A kulcskomponens adott mennyiségének megsemmisítésére vonatkozó követelmény maga után vonja a másik komponens megfelelő mennyiségének megsemmisítésére vonatkozó követelményt, amelynek mennyiségét a bináris vegyi lőszer/eszköz megfelelő típusában levő komponensek tényleges súlyarányából számítják ki.

(c) Ha a komponensek tényleges súlyaránya alapján a másik komponensből a szükségesnél többet jelentenek be, a többletet a megsemmisítési művelet kezdete utáni első 2 évet követően kell megsemmisíteni.

(d) Minden rákövetkező műveleti év végén a Részes Állam visszatarthat a másik bejelentett komponensből egy mennyiséget, amit a bináris vegyi lőszer/eszköz megfelelő típusában levő komponensek tényleges súlyaránya alapján határoznak meg.

19. A több komponensből álló vegyifegyverek esetében a megsemmisítés rendje hasonlatos a bináris vegyifegyverek esetében előírtakhoz.

Közbeeső megsemmisítési határidők módosítása

20. A Végrehajtó Tanácsnak felül kell vizsgálnia a III. Cikk 1. bekezdés (a) albekezdés (v) pontja szerinti és a 6. bekezdéssel összhangban beterjesztett, a vegyifegyverek megsemmisítésére irányuló általános terveket, egyebek között azért, hogy megvizsgálja egyezésüket a 15-19. bekezdésben leírt megsemmisítési renddel. A terv egyezésének megteremtése céljából a Végrehajtó Tanács konzultációt folytat mindazokkal a Részes Államokkal, amelyeknek a tervei nem egyeznek meg a megsemmisítési renddel.

21. Amennyiben a Részes Állam, az általa nem befolyásolható rendkívüli körülmények miatt úgy véli, hogy az 1. osztályba sorolt vegyifegyverek megsemmisítési rendjének 1. szakaszára, 2. szakaszára vagy 3. szakaszára előírt megsemmisítési szintet nem tudja elérni, javasolhatja ezeknek a szinteknek a megváltoztatását. Ilyen javaslatot a jelen Egyezmény hatálybalépését követően nem később, mint 120 napon belül kell megtenni és tartalmaznia kell a javaslat okainak részletes indokolását.

22. Minden Részes Államnak meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, hogy biztosítsa az 1. osztályba sorolt vegyifegyverek megsemmisítését a 17. bekezdés (a) albekezdésében meghatározott és a 21. bekezdés szerint módosított megsemmisítési határidőkben. Ugyanakkor, ha egy Részes Állam úgy véli, hogy nem lesz képes biztosítani az 1. osztályba tartozó vegyifegyverek megsemmisítését abban a százalékban, amely egy közbeeső határidőre elő van írva, felkérheti a Végrehajtó Tanácsot, javasolja a Konferenciának a kötelezettségek meghosszabbítását, hogy teljesíthesse az határidőt. Az ilyen kérelmet nem kevesebb, mint 180 nappal a közbeeső megsemmisítési határidő előtt kell előterjeszteni és részletezni kell a kérés indokait, továbbá a Részes Államnak arra vonatkozó terveit, hogyan biztosítja, hogy képes legyen kötelezettsége teljesítésére a következő közbeeső megsemmisítési határidőre.

23. Amennyiben a hosszabbítást megadták, a Részes Állam még mindig köteles a következő megsemmisítés határidőre összeadódott megsemmisítési követelmények teljesítésére. A jelen Fejezet által biztosított hosszabbítások semmi esetre sem módosítják a Részes Állam arra vonatkozó kötelezettségét, hogy az 1. osztályba tartozó minden vegyifegyverét nem később, mint 10 évvel a jelen Egyezmény hatálybalépését követően megsemmisítse.

A megsemmisítés teljes befejezési határidejének meghosszabbítása

24. Amennyiben egy Részes Állam úgy véli, nem lesz képes az 1. osztályba tartozó vegyifegyvereket megsemmisíteni a jelen Egyezmény hatálybalépését követő 10 éven belül, kérelmezheti a Végrehajtó Tanácstól az ilyen vegyifegyverek megsemmisítésének teljesítésére vonatkozó határidő meghosszabbítását. Az ilyen kérelmet nem később, mint a jelen Egyezmény hatálybalépését követő 9 éven belül kell előterjeszteni.

25. A kérelemnek tartalmazni kell:

(a) a javasolt hosszabbítás időtartamát;

(b) a javasolt hosszabbítás részletes indoklását; továbbá

(c) a javasolt időszakra és az eredeti 10 éves megsemmisítési időszak fennmaradó részére vonatkozó részletes megsemmisítési tervet.

26. A kérelemről a Végrehajtó Tanács ajánlására az Értekezlet dönt a következő ülésszakán. Bármilyen meghosszabbítás a szükséges legrövidebb kell legyen, de egyetlen esetben sem hosszabbítható meg a Részes Állam számára, a valamennyi vegyifegyvere megsemmisítésének befejezésére vonatkozó határidő tovább, mint 15 évvel a jelen Egyezmény hatálybalépésétől számítva. A Végrehajtó Tanács megszabja a hosszabbítás feltételeit, beleértve a szükségesnek tartott különleges ellenőrzési intézkedéseket, valamint a Részes Állam által teendő sajátos intézkedéseket a megsemmisítési programjában felmerülő problémák leküzdésére. A meghosszabbítási időszak alatt végzett ellenőrzések költségeit a IV. Cikk 16. bekezdésének megfelelően kell átutalni.

27. Amennyiben a hosszabbítást megadták, a Részes Államnak megfelelő intézkedéseket kell tenni az összes későbbi határidő betartására.

28. A Részes Állam folytatja a 29. bekezdésnek megfelelő éves megsemmisítési terveinek, továbbá a 36. bekezdéssel összhangban az 1. osztályba tartozó vegyifegyverek megsemmisítéséről szóló éves jelentéseinek beterjesztését mindaddig, amíg az összes 1. osztályba tartozó vegyifegyvereket meg nem semmisítik. Továbbá, nem később, mint a meghosszabbított időszak minden 90 napos időszakának elteltekor a Részes Állam jelentést tesz a Végrehajtó Tanácsnak a megsemmisítési tevékenységéről. A Végrehajtó Tanács figyelemmel kíséri a megsemmisítés teljesítésére irányuló haladást és megteszi a szükséges intézkedéseket e haladás dokumentálására. Minden, a meghosszabbított időszak alatt folyó megsemmisítési tevékenységgel kapcsolatos információt, kérésre a Végrehajtó Tanács a Részes Államok rendelkezésére bocsátja.

Részletes éves megsemmisítési tervek

29. A részletes éves megsemmisítési terveket a Technikai Titkárságnak kell be terjeszteni nem később mint 60 nappal minden egyes éves megsemmisítési időszak kezdete előtt, a IV. Cikk 7. bekezdés (a) albekezdése szerint, továbbá meg kell adni:

(a) megsemmisítő létesítményenként a megsemmisítendő vegyifegyver minden egyes fajtájának mennyiségét és az időpontokat, amikor a vegyifegyverek minden egyes fajtájának megsemmisítése végrehajtásra kerül;

(b) minden egyes vegyifegyver-megsemmisítő létesítmény részletes helyszínrajzát, illetve a korábban átadott rajzok minden módosítását; továbbá

(c) minden vegyifegyver-megsemmisítő létesítménynél részletes, a következő évre vonatkozó tevékenységi tervet, rögzítve a létesítmény tervezéséhez, építéséhez vagy átalakításához, a berendezések telepítéséhez, berendezések ellenőrzéséhez és a kezelők kiképzéséhez vagy a megsemmisítési műveletekhez szükséges időtartamot; minden egyes vegyifegyver fajta tekintetében a megsemmisítési műveletet, továbbá a tevékenység szüneteltetésének tervezett időszakait.

30. A Részes Állam minden egyes vegyifegyver-megsemmisítő létesítményéről részletes létesítményinformációt ad a Technikai Titkárságnak, hogy segítséget nyújtson neki a létesítménynél alkalmazandó előzetes ellenőrzési eljárások kidolgozásában.

31. A minden egyes megsemmisítő létesítményről szóló részletes létesítményinformációnak a következőket kell tartalmaznia:

(a) név, cím és hely;

(b) részletes, jegyzetekkel ellátott létesítményrajzok,

(c) a létesítmény tervrajzai, működési rajzai, továbbá csővezeték, illetve berendezés tervrajzai;

(d) részletes műszaki leírások, beleértve a tervrajzokat és készülékleírásokat azokhoz a készülékekhez, amelyek szükségesek a vegyi töltetnek a lőszerekből, eszközökből és tartályokból történő eltávolításához, a leszívott vegyületek időleges tárolásához, a vegyületek megsemmisítéséhez, továbbá a lőszerek, eszközök, tartályok megsemmisítéséhez;

(e) megsemmisítési eljárás részletes műszaki leírása, beleértve az anyagáramlás sebességét, hőmérsékletet és nyomást, valamint a tervezett megsemmisítési hatékonyságot;

(f) a vegyifegyverek minden külön típusára tervezett kapacitás;

(g) a megsemmisítés termékeinek részletes leírása, és végleges tárolásuk módszere;

(h) a jelen Egyezmény szerinti ellenőrzések elősegítésére szolgáló intézkedések részletes műszaki leírása;

(i) minden, a létesítményen belül ideiglenesen tárolásra használt körzet részletes leírása, ahonnan a vegyifegyvert közvetlenül a megsemmisítő létesítménynek adják át, beleértve a helyszín- és létesítményrajzokat, valamint a tárolási kapacitásról szóló információt a létesítményben megsemmisítendő vegyifegyverek minden egyes fajtájára nézve;

(j) a létesítményben hatályban levő biztonsági és egészségügyi szabályok részletes leírása;

(k) az ellenőrök lakóhelyeinek és munkahelyeinek részletes leírása, továbbá

(l) a nemzetközi ellenőrzésre javasolt intézkedések.

32. A Részes Államnak rendelkezésre kell bocsátani minden egyes vegyifegyver-megsemmisítő létesítménye tekintetében az üzemelési kézikönyveit, biztonsági és egészségügyi terveit, a laboratóriumok működtetése, illetve a minőség biztosítása és ellenőrzése kézikönyveit, továbbá az átvett környezetvédelmi engedélyeket, kivéve azokat, amelyeket korábban átadott anyagok tartalmaznak.

33. A Részes Államnak azonnal értesítenie kell a Technikai Titkárságot bármely olyan fejleményről, amely érintheti a megsemmisítő létesítményében folytatandó ellenőrző tevékenységet.

34. A 30-32. bekezdésekben meghatározott információ beterjesztésének határidejét az Értekezlet tárgyalja meg és hagyja jóvá, a VIII. Cikk 21. bekezdés (i) pontjának megfelelően.

35. A minden egyes megsemmisítő létesítményről adott részletes információ áttekintését követően a Technikai Titkárság szükség esetén konzultációt folytat az érintett Részes Állammal annak biztosítására, hogy vegyifegyver-megsemmisítő létesítményeit úgy tervezzék, hogy biztosítva legyen a vegyifegyverek megsemmisítése, hogy tegye lehetővé az ellenőrző intézkedések alkalmazási lehetőségeinek előzetes tervezését, az ellenőrző intézkedések összhangját a létesítmény működésével, és a létesítmény működése tegye lehetővé a megfelelő ellenőrzést.

Megsemmisítésről szóló éves jelentések

36. A vegyifegyverek megsemmisítéséről szóló tervek végrehajtására vonatkozó tájékoztatást a IV. Cikk 7. bekezdés (b) albekezdése szerint kell beterjeszteni a Technikai Titkárságnak, nem később, mint minden éves megsemmisítési időszak befejeződése után 60 nappal, és meg kell adni az előző évben, minden egyes megsemmisítő létesítményben megsemmisített vegyifegyverek valós mennyiségét. Szükség esetén közölni kell a megsemmisítési célok elérése elmaradásának indokait.

D) Ellenőrzés

Vegyifegyverekről szóló nyilatkozatok ellenőrzése helyszíni szemle útján

37. A vegyifegyverekről szóló nyilatkozatok ellenőrzésének célja az, hogy helyszíni szemle útján megerősítse a III. Cikk szerint tett nyilatkozatok pontosságát.

38. Az ellenőröknek ezt az ellenőrzést közvetlenül a nyilatkozat beterjesztését követően kell elvégezni. Többek között ellenőrizni kell a vegyületek mennyiségét és azonosságát, a lőszerek, eszközök és más berendezések fajtáját és számát.

39. Az ellenőröknek alkalmazni kell, ha lehetséges megegyezett pecséteket, jeleket vagy más leltárellenőrző módszereket, hogy elősegítsék a vegyifegyverek pontos leltárát minden raktár-létesítményben.

40. A leltározás előrehaladtával az ellenőröknek olyan megegyezett pecséteket kell elhelyezni, amelyek szükségesek lehetnek bármely raktárkészlet eltávolításának jelzéséhez, továbbá amelyek biztosítják a tárolólétesítmény biztonságba helyezését a leltározás folyamán. A leltározás befejezését követően ezeket a pecséteket eltávolítják, kivéve, ha másként állapodnak meg.

Raktár-létesítmények rendszeres ellenőrzése

41. A raktár-létesítmények rendszeres ellenőrzésének célja annak biztosítása, hogy a vegyifegyverek nem észlelt eltávolítására ne kerüljön sor az ilyen létesítményből.

42. A rendszeres ellenőrzést a vegyifegyverekről szóló nyilatkozat megtétele után, minél előbb el kell kezdeni és addig kell folytatni, amíg az összes vegyifegyvert elszállítják a raktár-létesítményből. Erre a létesítmény-egyezménnyel összhangban, a helyszíni szemlével és a helyszíni megfigyelő műszerek alkalmazásával együttesen kerül sor.

43. Amikor minden vegyifegyvert elszállítottak a létesítményből, a Technikai Titkárság igazolja a Részes Állam erre vonatkozó nyilatkozatát. Az ilyen igazolást követően a Technikai Titkárság befejezi a raktár-létesítmény rendszeres ellenőrzését, továbbá azonnal eltávolítja az ellenőrök által telepített megfigyelő műszereket.

Ellenőrzések és kiszállások

44. A meghatározott, ellenőrizendő raktár-létesítményt a Technikai Titkárság olyan módon választja ki, hogy kizárható legyen annak pontos előrejelzése, hogy mikor kerül sor a létesítmény ellenőrzésére. A rendszeres helyszíni ellenőrzés gyakorisága meghatározásának irányelveit a Technikai Titkárság dolgozza ki, figyelemmel az Értekezlet által, a VII. Cikk 21. bekezdés (i) pontja szerint megtárgyalandó és jóváhagyandó ajánlásokra.

45. A Technikai Titkárságnak értesítenie kell a Részes Államot a raktár-létesítmény ellenőrzéséről, vagy a kiszállásra vonatkozó döntéséről, 48 órával az ellenőrzést végző vagy látogatást tevő csoportnak a létesítményhez való tervezett érkezése előtt. A sürgős problémák megoldására irányuló ellenőrzéseknél vagy kiszállásoknál ezt az időtartamot lehetséges rövidíteni. A Technikai Titkárság határozza meg az ellenőrzés vagy a kiszállás célját.

46. Az ellenőrzött Részes Állam megteszi az ellenőrök érkezésével kapcsolatos szükséges előkészületeket és biztosítja gyors elszállításukat a belépési ponttól a raktár-létesítményhez. A létesítmény-egyezményben kell felsorolni az ellenőrökre vonatkozó adminisztratív intézkedéseket.

47. Az ellenőrzött Részes Állam az ellenőrző csoport rendelkezésére bocsátja a vegyifegyver-raktározó létesítményhez történő érkezésükkor az ellenőrzés elvégzése céljaira a következő adatokat:

(a) a raktárépületek és a raktárhelységek száma;

(b) minden egyes raktárépületnél és raktárhelységnél, a helyszínrajzon feltüntetve típusát és az azonosító számot vagy megnevezést; továbbá

(c) a létesítményben található minden raktárépületnél és -helyiségnél az egyes vegyifegyver-fajták darabszámát, illetve azoknál a tartályoknál, amelyek a bináris lőszerek részegységei, a minden egyes tartályba betöltött vegyület tényleges mennyiségét.

48. A leltár elkészítése során, a rendelkezésre álló időn belül az ellenőrök jogosultak:

(a) alkalmazni a következő ellenőrzési technikák bármelyikét:

(i) a létesítményben tárolt valamennyi vegyifegyver leltárba vétele,

(ii) az ellenőrök választása szerint, a létesítmény bármely meghatározott épületében vagy helységében található vegyifegyver leltározása, vagy

(iii) leltárba venni egy vagy több meghatározott típusú, a létesítményben tárolt vegyifegyvert, az ellenőrök választása szerint; illetve

(b) ellenőrizni minden olyan darabot, amit a megegyezett feljegyzésekkel szemben vettek leltárba.

49. Az ellenőrök a létesítmény-egyezménnyel összhangban:

(a) akadálytalanul hozzáférhetnek a raktár-létesítmények minden részéhez, beleértve bármely lőszereket, eszközöket, ömlesztett anyag tárolására szolgáló tartályokat vagy egyéb tartályokat. Tevékenységük gyakorlása során az ellenőröknek tiszteletben kell tartani a létesítmény biztonsági rendszabályait. Az ellenőrizendő tételeket az ellenőrök választják ki; továbbá

(b) jogosultak minden egyes vegyifegyver raktár-létesítménynél az első, továbbá a későbbi ellenőrzés során kijelölni azokat a lőszereket, eszközöket és tartályokat, amelyekből mintákat kell venni, illetve az ilyen lőszereken, eszközökön és tartályokon egyedi jelzést elhelyezni, amelyek jelzik a jelzés eltávolítására vagy megváltoztatására irányuló kísérletet.

A megjelölt tételből mintát kell venni a vegyifegyver raktár-létesítményben, vagy a vegyifegyver-megsemmisítő létesítményben, amilyen gyorsan gyakorlatilag az lehetséges, a megfelelő megsemmisítési programmal összhangban, illetve minden esetre a megsemmisítési műveletek befejezése előtt.

Vegyifegyverek megsemmisítésének rendszeres ellenőrzése

50. A vegyifegyverek megsemmisítése ellenőrzésének célja:

(a) a megsemmisítendő vegyifegyver készletek azonosságának és mennyiségének tanúsítása,

(b) annak igazolása, hogy ezeket a készleteket megsemmisítették.

51. A vegyifegyver megsemmisítő műveleteket a jelen Egyezmény hatálybalépését követő első 390 nap folyamán átmeneti ellenőrzési intézkedések szabályozzák. Az ilyen intézkedésekről, beleértve az átmeneti létesítmény-egyezményt, a helyszíni szemle és helyszíni műszeres megfigyelés útján történő ellenőrzésre vonatkozó intézkedéseket, továbbá az intézkedések alkalmazásának időrendjét, a Szervezetnek és az ellenőrzött Részes Államnak kell megegyezni. Ezeket az intézkedéseket a Végrehajtó Tanács hagyja jóvá, nem később mint 60 nappal azután, hogy a jelen Egyezmény a Részes Állam számára hatályba lépett, figyelembe véve a Technikai Titkárság ajánlásait, amelyek a 31. bekezdésnek megfelelően adott részletes létesítmény-információn és a létesítmény meglátogatásának értékelésén alapszik. A Végrehajtó Tanács első ülésén kidolgozza az ilyen átmeneti ellenőrzési intézkedésekre vonatkozó irányelveit, amelyeket az Értekezlet tárgyal meg és hagy jóvá a VIII. Cikk 21. (i) bekezdéssel összhangban. Az átmeneti ellenőrzési intézkedéseket úgy kell tervezni, hogy a vegyifegyverek megsemmisítését az 50. bekezdésben meghatározott célokkal egyezően az egész átmeneti időszak folyamán ellenőrizzék, és hogy ne akadályozzák a folyamatban levő megsemmisítési műveleteket.

52. Az 53-61. bekezdések rendelkezéseit kell alkalmazni azokra a vegyifegyver megsemmisítési műveletekre, amelyek nem kezdődnek el korábban mint a jelen Egyezmény hatálybalépésétől számított 390 nap eltelte után.

53. A jelen Egyezmény, valamint a megsemmisítő létesítményről szóló részletes információ alapján, továbbá az esettől függően, az előzetes ellenőrzések során szerzett tapasztalatokra támaszkodva a Technikai Titkárság elkészíti a vegyifegyverek megsemmisítése ellenőrzési tervezetét minden egyes vegyifegyver-megsemmisítő létesítményre. A tervezetet kiegészítik és észrevételezésre az ellenőrizendő Részes Állam rendelkezésére bocsátják, nem kevesebb mint 270 nappal azelőtt, hogy a létesítmény megkezdi a megsemmisítést, a jelen Egyezménnyel összhangban. Bármely, a Technikai Titkárság és a Részes Állam közötti nézeteltérést konzultációk útján kell rendezni. Bármely megoldatlan kérdést a Végrehajtó Tanácshoz kell utalni megfelelő intézkedés céljából, figyelemmel a jelen Egyezmény teljes végrehajtásának elősegítésére.

54. A Technikai Titkárság egy első szemlét tesz az ellenőrzött Részes Állam minden egyes vegyifegyver-megsemmisítő létesítményében, nem kevesebb mint 270 nappal azelőtt, hogy minden egyes létesítmény elkezdi a megsemmisítési műveleteket a jelen Egyezmény szerint, lehetővé téve a létesítményekkel való megismerkedést és az ellenőrzési terv alkalmasságának értékelését.

55. Abban az esetben, ha egy meglévő létesítményben már megkezdték a vegyifegyverek megsemmisítését, az ellenőrzött Részes Államtól nem kérhető a létesítménynek a Technikai Titkárság első szemléjét megelőző szennyezésmentesítése. A látogatás ideje nem lehet 5 napnál hosszabb, és a látogatók száma nem haladhatja meg a 15-öt.

56. A megegyezett részletes ellenőrzési terveket a Technikai Titkárság megfelelő ajánlásával, felülvizsgálatra a Végrehajtó Tanácshoz továbbítják. A Végrehajtó Tanács áttekinti a terveket azzal a céllal, hogy jóváhagyja azokat, összhangban az ellenőrzés céljaival és a jelen Egyezmény szerinti kötelezettségekkel. Ugyanakkor kell megerősítenie, hogy a megsemmisítési tervek összhangban vannak az ellenőrzési célokkal, továbbá azok hatékonyak és gyakorlatiasak. Ezt a felülvizsgálatot be kell fejezni nem kevesebb mint 180 nappal a megsemmisítési időszak kezdete előtt.

57. A Végrehajtó Tanács minden tagja konzultálhat a Technikai Titkársággal bármiről, ami a terveknek az ellenőrzéssel való összhangjával kapcsolatos. Amennyiben a Végrehajtó Tanács egyetlen tagja részéről sincs ellenvetés, a tervet hatályba léptetik.

58. Ha bármely nehézség adódik, a Végrehajtó Tanács konzultációt kezdeményez a Részes Állammal azok rendezésére. Ha bármely nehézség megoldatlan marad, ezt az Értekezletet elé kell terjeszteni.

59. A vegyifegyver-megsemmisítő létesítményekre vonatkozó részletes létesítmény-egyezményeknek, figyelembe véve a megsemmisítő létesítmény sajátos jellemzőit és működésének módját, fel kell sorolniuk:

(a) a részletes helyszíni ellenőrzési eljárásokat; és

(b) a helyszíni eszközökkel történő folyamatos megfigyelések és az ellenőrök fizikai jelenléte útján megvalósítandó ellenőrzés szabályait.

60. Az ellenőrök számára biztosítani kell a vegyifegyver-megsemmisítő létesítményhez való hozzáférést nem kevesebb mint 60 nappal a megsemmisítésnek a létesítményben való megkezdését megelőzően, a jelen Egyezménnyel összhangban. Az ilyen hozzáférés célja a megfigyelő berendezések telepítésének felülvizsgálata és működésének kipróbálása, továbbá az, hogy a létesítmény végső gépészeti felülvizsgálatát elvégezzék. Abban az esetben, ha egy meglévő üzemben a vegyifegyver megsemmisítő műveletek már elkezdődtek, a megsemmisítési műveleteket le kell állítani a szükséges legrövidebb időre, amely nem lehet több mint 60 nap, az ellenőrző berendezések telepítése és kipróbálása érdekében. A kipróbálás és a felülvizsgálat eredményeitől függően a Részes Állam és a Technikai Titkárság megállapodhat a létesítmény részletes létesítmény-egyezményének kiegészítésében vagy megváltoztatásában.

61. Az ellenőrzött Részes Államnak írásban kell értesítenie a vegyifegyver-megsemmisítő létesítményben levő ellenőrző csoport vezetőjét minden egyes vegyifegyver-szállítmány indulásáról legalább 4 órával az indítást megelőzően a vegyifegyver-raktározó létesítményből abba a megsemmisítő létesítménybe. Ez az értesítés tartalmazza a raktár-létesítmény megnevezését, az indulás és az érkezés becsült idejét, a szállítandó vegyifegyverek fajtáját és mennyiségét, a szállítás módját, továbbá, hogy a szállítandó vegyifegyverek között van-e megjelölt darab. Ez az értesítés több szállítmányról szóló értesítést is tartalmazhat. Az ellenőrző csoport vezetőjét azonnal tájékoztatni kell írásban, az értesítésben történt bármely változásról.

Vegyifegyver-tároló létesítmények a vegyifegyver-megsemmisítő létesítményben

62. Az ellenőröknek ellenőrizni kell a vegyifegyvereknek a megsemmisítő létesítménybe történő érkezését, illetve ezeknek a vegyifegyvereknek a raktározását. Az ellenőrök hitelesítik minden szállítmány leltárát a vegyifegyverek megsemmisítését megelőzően olyan megegyezett eljárások alkalmazásával, amelyek összeegyeztethetők a létesítmény biztonsági rendszabályaival. Olyan alkalmas megegyezett pecséteket, jelzőket vagy más leltár- ellenőrzési módozatokat kell alkalmazni, amelyek elősegítik a vegyifegyverek megsemmisítését megelőző alapos leltározást.

63. Amint és ameddig vegyifegyvert tárolnak a vegyifegyver-megsemmisítő létesítményben található vegyifegyver-raktározó létesítményben, ezeket a raktározó létesítményeket rendszeres ellenőrzésnek kell alávetni a vonatkozó létesítmény-egyezménnyel összhangban.

64. Az aktív megsemmisítési szakasz végeztével az ellenőröknek leltárba kell venni azokat a vegyifegyvereket, amelyeket megsemmisítés céljából kivittek a raktár-létesítményből. Igazolni kell a megmaradt vegyifegyverekről szóló leltár pontosságát, a 62. bekezdésben említett leltárellenőrzési módszerek alkalmazásával.

Rendszeres helyszíni ellenőrzési intézkedések a vegyifegyver-megsemmisítő létesítményeknél

65. Az ellenőrök számára, feladatuk teljesítéséhez biztosítani kell a hozzáférést a vegyifegyver-megsemmisítő létesítményekhez és az ilyen létesítményekben található vegyifegyver-raktározó létesítményekhez a megsemmisítés egész aktív szakasza alatt.

66. Minden egyes vegyifegyver-megsemmisítő létesítménynél abból a célból, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy egyetlen vegyifegyvert sem fordítottak más célra és a megsemmisítési eljárás teljesen befejeződött, az ellenőröknek joguk van fizikai jelenlétük útján és helyszíni eszközökkel megfigyelni:

(a) a vegyifegyverek átvételét a létesítménynél;

(b) a vegyifegyverek ideiglenes tároló körzetét és az ilyen körzetekben tárolt vegyifegyverek fajtáját és mennyiségét;

(c) a megsemmisítendő vegyifegyverek fajtáját és mennyiségét;

(d) a megsemmisítési eljárást;

(e) a megsemmisítés végtermékét;

(f) a fémrészek összeroncsolását; továbbá

(g) a megsemmisítési eljárásnak és a létesítménynek mint egésznek a teljességét.

67. Az ellenőröknek joga van megjelölni mintavételi célra a vegyifegyver-megsemmisítő létesítményekben levő átmeneti tároló körzetekben található lőszereket, eszközöket vagy tartályokat.

68. Olyan mértékben, amennyire azok megfelelnek az ellenőrzés követelményeinek, a létesítmény szokásos működéséből eredő információkat kellő adathitelesítés mellett fel kell használni az ellenőrzés céljaira.

69. Minden egyes megsemmisítési időszak befejeződése után a Technikai Titkárság hitelesíti a Részes Állam nyilatkozatát, jelentve a kijelölt mennyiségű vegyifegyver megsemmisítésének befejezését.

70. Az ellenőrök, összhangban a létesítmény-egyezményekkel:

(a) akadálytalanul hozzáférhetnek a vegyifegyver-megsemmisítő létesítmények és az ilyen létesítményekben elhelyezett vegyifegyver-raktározó létesítmények bármely részéhez, beleértve lőszerekhez, eszközökhöz vagy ömlesztett anyagot tartalmazó tartályokhoz vagy egyéb tartályokhoz. Az ellenőrizendő tételeket az ellenőrök választják ki az ellenőrzött Részes Állam által elfogadott és a Végrehajtó Tanács által jóváhagyott ellenőrzési tervvel egyezően.

(b) figyelemmel kísérik a rendszeres helyszíni minta-elemzést a megsemmisítési eljárás során; továbbá

(c) átveszik, ha szükséges a megsemmisítő létesítményben vagy a raktár-létesítményben, bármely eszközből, ömlesztett anyag tartályból, vagy más tartályból kérésükre vett mintákat.

IV. (B) RÉSZ
RÉGI VEGYIFEGYVEREK ÉS ELHAGYOTT VEGYIFEGYVEREK
A) Általános vonatkozások

1. A régi vegyifegyvereket a B. Fejezetben előírtak szerint kell megsemmisíteni.

2. Az elhagyott vegyifegyvereket, beleértve azokat is, amelyek megfelelnek a II. Cikk 5. (b) bekezdés meghatározásának, a C. Fejezetben előírtak szerint kell megsemmisíteni.

B) Régi vegyifegyverekre vonatkozó rendszabályok

3. Az a Részes Állam, amelynek területén a II. Cikk 5. (a) bekezdése meghatározása szerint régi vegyifegyver van, a III. Cikk 1. (b) (i) bekezdés szerint minden erre vonatkozó információt a jelen Egyezmény számára történt hatálybalépésétől számítva 30 napon belül a Technikai Titkárság rendelkezésére bocsát, beleértve lehetőség szerint a régi vegyifegyverek helyét, típusát, mennyiségét és jelenlegi állapotát.

A II. Cikk 5. (b) bekezdés szerint meghatározott régi vegyifegyverek esetében a Részes Államnak a III. Cikk 1. (b) (i) bekezdés szerinti nyilatkozatot kell benyújtania a Technikai Titkárságnak, amely magába foglalja, amilyen mértékben lehetséges, a jelen Melléklet VI. (A) Rész 1-3. bekezdésekben foglalt információkat.

4. Az a Részes Állam, amely a jelen Egyezmény számára történt hatálybalépését követően fedez fel régi vegyifegyvereket, a 3. bekezdésben meghatározott információt kell beterjesztenie a Technikai Titkárságnak, nem később mint 180 nappal a régi vegyifegyver felfedezése után.

5. A Technikai Titkárság első szemlét és szükség szerint további szemléket hajt végre abból a célból, hogy ellenőrizze a 3. és 4. bekezdésnek megfelelően beterjesztett információt, különösen, hogy megállapítsa: a vegyifegyverek megfelelnek-e a II. Cikk 5. bekezdésben meghatározott régi vegyifegyver fogalmának. Az 1925 és 1946 között gyártott vegyifegyverek használhatósága meghatározásának irányelveit az Értekezlet tárgyalja meg és hagyja jóvá a VIII. Cikk 21. (i) bekezdésének megfelelően.

6. A Részes Államnak azokat a régi vegyifegyvereket amelyek a Technikai Titkárság igazolása szerint a II. Cikk 5. (a) bekezdésében található meghatározásnak felelnek meg, mérgező hulladékként kell kezelni. Tájékoztatni kell a Technikai Titkárságot a régi vegyifegyverek, mint mérgező hulladékok megsemmisítésére vagy más módon történő hatástalanítására vonatkozó, nemzeti jogszabályaival összhangban teendő lépésekről.

7. A 3-5. bekezdésnek megfelelően a Részes Államnak a régi vegyifegyvereket, amelyek a Technikai Titkárság igazolása szerint a II. Cikk 5. (b) bekezdésének felelnek meg, a IV. Cikknek és a jelen Melléklet IV. (A) Részének megfelelően kell megsemmisíteni. A Részes Állam kérése alapján a Végrehajtó Tanács ugyanakkor módosíthatja a régi vegyifegyverek megsemmisítése időkorlátozását és rendjét, ha úgy dönt, hogy ez nem jelent kockázatot a jelen Egyezmény céljára és szándékára. A kérelemnek tartalmaznia kell a rendelkezések módosítására irányuló meghatározott javaslatokat, továbbá a javasolt módosítás részletes magyarázatát.

C) Elhagyott vegyifegyverekre vonatkozó rendszabályok

8. Az a Részes Állam, amelynek területén elhagyott vegyifegyverek vannak (a továbbiakban: terület szerinti Részes Állam), nem később mint 30 nappal azután, hogy számára a jelen Egyezmény hatályba lépett, az elhagyott vegyifegyverekről minden rendelkezésre álló információt a Technikai Titkárság rendelkezésére bocsát. Ez az információ lehetőség szerint tartalmazza az elhagyott vegyifegyver helyét, típusát mennyiségét és jelenlegi állapotát, továbbá információt azok elhagyásáról.

9. Az a Részes Állam, amely a jelen Egyezmény számára történt hatálybalépését követően fedez fel elhagyott vegyifegyvereket, nem később mint 180 nappal a felfedezés után a Technikai Titkárságnak beterjeszti az összes, a felfedezett elhagyott vegyifegyverekre vonatkozó, rendelkezésre álló információt. Ez az információ lehetőség szerint tartalmazza az elhagyott vegyifegyer helyét, típusát mennyiségét és jelenlegi állapotát, továbbá információt azok elhagyásáról.

10. Az a Részes Állam, amely más Részes Állam területén hagyott el vegyifegyvereket, (a továbbiakban: az elhagyó Részes Állam) a jelen Egyezmény számára történt hatálybalépését követően nem később mint 30 napon belül a Technikai Titkárságnak beterjeszti az összes, az elhagyott vegyifegyverekre vonatkozó, rendelkezésre álló, információt. Ez az információ lehetőség szerint tartalmazza az elhagyott vegyifegyver helyét, típusát mennyiségét és jelenlegi állapotát, továbbá információt azok elhagyásáról.

11. A Technikai Titkárság első szemlét és szükség szerint további szemléket hajt végre, hogy ellenőrizze a 8-10. bekezdés szerint beterjesztett minden rendelkezésre álló vonatkozó információt, és dönt arról, hogy a jelen Melléklet IV. (A) Rész 41-43. bekezdésével összhangban szükséges-e rendszeres ellenőrzés. Ha szükséges, megerősíti az elhagyott vegyifegyverek eredetét és bizonyítékot állapít meg az elhagyással és az Elhagyó Állammal összefüggésben.

12. A Technikai Titkárság jelentését be kell terjeszteni a Végrehajtó Tanácsnak, a terület szerinti Részes Államnak, az elhagyó Részes Államnak vagy a Részes Államnak, amelyet a terület szerinti Részes Állam vagy a Technikai Titkárság olyannak minősít, amely vegyifegyvereket hagyott el. Amennyiben a közvetlenül érintett Részes Állam egyike nincs megelégedve a jelentéssel, joga van rendezni az ügyet a jelen Egyezmény rendelkezéseivel összhangban, vagy a Végrehajtó Tanács elé terjeszteni, hogy azt eredményesen rendezzék.

13. Az I. Cikk 3. bekezdése alapján a terület szerinti Részes Államnak joga van kérni a Részes Államtól, melyet a 8-12. bekezdés szerint elhagyó Részes Államnak minősítettek, hogy konzultáljon vele abból a célból, hogy megsemmisítsék az elhagyott vegyifegyvereket a terület szerinti Részes Állammal együttműködve. Azonnal értesíteni kell erről a kérésről a Technikai Titkárságot.

14. A terület szerinti Részes Állam és az elhagyó Részes Állam között kölcsönösen megegyezett megsemmisítési terv kidolgozására konzultációt kell kezdeni nem később mint 30 nappal azután, hogy a Technikai Titkárság értesült a 13. bekezdésben hivatkozott kérelemről. A kölcsönösen elfogadott megsemmisítési tervet be kell terjeszteni a Technikai Titkárságnak nem később mint 180 nappal azután, hogy a Technikai Titkárság értesült a 13. bekezdésben hivatkozott kérelemről. Az elhagyó Részes Állam és a terület szerinti Részes Állam kérelmére a Végrehajtó Tanács meghosszabbíthatja a kölcsönösen elfogadott megsemmisítési terv beterjesztésének határidejét.

15. Az elhagyott vegyifegyverek megsemmisítése céljából, az elhagyó Részes Állam minden szükséges pénzügyi, műszaki, szakértői, létesítmény, továbbá más szükséges forrásokat rendelkezésre bocsátja. A terület szerinti Részes Állam megfelelően együttműködik.

16. Amennyiben az elhagyó Részes Államot nem lehet azonosítani vagy az nem Részes Állam, a terület szerinti Részes Állam, hogy biztosítsa az ilyen elhagyott vegyifegyverek megsemmisítését, kérheti a Szervezetet és más Részes Államokat arra, hogy nyújtsanak segítséget ezen elhagyott vegyifegyverek megsemmisítéséhez.

17. A 8-16. bekezdések alapján, a IV. Cikket és a Melléklet IV. (A) Részét is alkalmazni kell az elhagyott vegyifegyverek megsemmisítésére. Olyan elhagyott vegyifegyverek esetében, amelyek megfelelnek a II. Cikk 5. (b) bekezdés régi vegyifegyverek meghatározásának is, a Végreható Tanács a terület szerinti Részes Állam egyedüli, vagy az elhagyó Részes Állammal együttes kérésük alapján módosíthatja, vagy kivételes esetben felfüggesztheti a megsemmisítésre vonatkozó intézkedéseket, ha úgy dönt, hogy az nem jelent kockázatot a jelen Egyezmény céljára és szándékára nézve.

Abban az esetben, ha az elhagyott vegyifegyverek nem felelnek meg a II. Cikk 5. (b) bekezdésében adott régi vegyifegyver meghatározásának, a Végrehajtó Tanács kivételes körülmények közepette módosíthatja a megsemmisítés határidejére és rendjére vonatkozó rendelkezéseket, ha úgy dönt, hogy ez nem jelent kockázatot a jelen Egyezmény céljára és szándékára nézve. A jelen bekezdésben hivatkozott bármely kérelemnek tartalmaznia kell a javaslatokat a módosításra és a javasolt módosítások részletes indoklását.

18. A Részes Államok egymás között megegyezhetnek vagy megállapodásokat köthetnek az elhagyott vegyifegyverek megsemmisítése tekintetében. A Végrehajtó Tanács, a terület szerinti Részes Állam egyedüli vagy az elhagyó Részes Állammal együttes kérésükre dönthet úgy, hogy az ilyen megállapodások vagy intézkedések bizonyos előírásai elsőbbséget élveznek a jelen Fejezet rendelkezéseivel szemben, ha úgy látja, hogy a megállapodások vagy intézkedések biztosítják az elhagyott vegyifegyverek megsemmisítését a 17. bekezdéssel összhangban.

V. RÉSZ
VEGYIFEGYVER-GYÁRTÓ LÉTESÍTMÉNYEK MEGSEMMISÍTÉSE ÉS ENNEK ELLENŐRZÉSE AZ V. CIKK SZERINT
A) Nyilatkozatok

Nyilatkozatok a vegyifegyver-gyártó létesítményekről

1. A Részes Állam által, a III. Cikk 1. (c) (ii) bekezdés szerint a vegyifegyver-gyártó létesítményekről benyújtott nyilatkozat minden egyes létesítmény tekintetében a következőket tartalmazza:

(a) a létesítmény megnevezése, a tulajdonosok neve, továbbá azon cégek és vállalatok nevei, amelyek 1946. január 1-je óta működtették a létesítményt;

(b) a létesítmény pontos helye, beleértve a címet, az együttes helyét, a létesítmény helyét az együttesen belül, beleértve a meghatározott épület vagy épületszerkezet számát, ha van ilyen;

(c) arra vonatkozó kijelentés, hogy ez a létesítmény vegyifegyverként meghatározott vegyületek gyártása céljára vagy vegyifegyverek betöltésére, vagy mindkét célra szolgál;

(d) a létesítmény építése befejezésének időpontja, továbbá azok az időszakok, amikor a létesítményben bármely változtatást hajtottak végre, beleértve új vagy módosított berendezés telepítését, amely lényegesen megváltoztatta a létesítmény termelési folyamatának jellemzőit;

(e) információ a létesítményben gyártott azon vegyületekről amelyeket vegyifegyvereknek minősítettek, a létesítményben megtöltött lőszerekről, eszközökről és tartályokról, valamint az ilyen gyártás vagy töltés megkezdésének, illetve befejezésének időpontjáról:

(i) a létesítményben gyártott vegyifegyvereknek minősülő vegyületekről az ilyen információt a gyártott vegyületek meghatározott fajtái szerinti szakkifejezésekkel kell megadni, megjelölve az Elméleti és Alkalmazott Kémia Nemzetközi Egyesülete (IUPAC) aktuális nómenklatúrája szerinti kémiai nevet, a szerkezeti képletet, és ha van a „Chemical Abstracts Service” nyilvántartási számát, minden vegyület mennyiségét pedig tonnákban kifejezve;

(ii) a létesítményben megtöltött lőszerekről, eszközökről és tartályokról az ilyen információt a megtöltött vegyifegyver sajátos típusának megfelelő szakkifejezéssel és az egységenkénti betöltött vegyi töltet súlyával kell megadni;

(f) a vegyifegyver-gyártó létesítmény gyártó kapacitása:

(i) az olyan létesítményre, ahol vegyifegyvert gyártottak, a gyártókapacitást a jelenleg alkalmazott, vagy az esetben ha az eljárásokat jelenleg nem alkalmazzák, a tervezett technológiai eljárás alapján egy meghatározott vegyület gyártásának éves mennyiségi potenciáljával kell kifejezni;

(ii) az olyan létesítményre, amelyben vegyifegyvereket töltöttek, a gyártási kapacitást azzal a vegyületmennyiséggel kell kifejezni, amelyet a létesítmény be tud tölteni évente mindenfajta vegyifegyver típusba;

(g) minden vegyifegyver-gyártó létesítményre, amelyet még nem semmisítettek meg a létesítmény leírását, beleértve:

(i) a helyszínrajzot;

(ii) a létesítmény eljárási folyamatábráját; továbbá,

(iii) a létesítmény épületeinek, a létesítmény specializált berendezéseinek és az ilyen berendezések pótalkatrészeinek leltárát;

(h) a létesítmény jelenlegi helyzete, rögzítve:

(i) azt az időpontot, amikor legutoljára vegyifegyvert állítottak elő a létesítményben;

(ii) megsemmisítették-e a létesítményt, beleértve a megsemmisítés időpontját és módját;

(iii) a jelen Egyezmény hatálybalépése előtt használták-e vagy módosították-e a létesítményt olyan működésre, amely nincs kapcsolatban a vegyifegyverek gyártásával; és ha igen, információt a végrehajtott változtatásokról, a vegyifegyverekkel kapcsolatos tevékenység megkezdésének időpontjáról és az ilyen tevékenység természetéről megjelölve, ha ez lehetséges a termék fajtáját;

(i) azon intézkedések felsorolása, amelyeket a Részes Állam foganatosított a bezárás érdekében, továbbá azon intézkedések leírása, amelyeket a Részes Állam hozott vagy hoz a létesítmény tevékenységének megszüntetésére;

(j) a leállított létesítménynél alkalmazott szabványos biztonsági és biztosítási tevékenység leírása;

(k) annak kijelentése, hogy átalakítják-e a létesítményt vegyifegyver-megsemmisítő létesítménnyé, és ha igen, az ilyen átalakítás időpontja.

Nyilatkozatok a vegyifegyver-gyártó létesítményekről, a III. Cikk 1. (c) (iii) bekezdése szerint

2. A vegyifegyver-gyártó létesítményekről, a III. Cikk 1. (c) (iii) bekezdése szerint tett nyilatkozatoknak tartalmazni kell az 1. bekezdésben felsorolt összes információt. Az a Részes Állam, amelynek területén van, vagy ott helyeztek el létesítményt, felelős azért, hogy megtegye a megfelelő intézkedéseket a másik Állammal, hogy biztosítsa a nyilatkozat megtételét. Ha az a Részes Állam, amelynek a területén van vagy ott helyeztek el létesítményt, nem képes teljesíteni ezt a kötelezettséget, közli annak okait.

Nyilatkozatok korábbi átadásokról és átvételekről

3. A Részes Államnak, amely 1946. január 1-je óta átadott vagy átvett vegyifegyver-gyártó berendezést, jelenteni kell ezeket az átadásokat, illetve átvételeket a III. Cikk 1. (c) (iv) bekezdése szerint, az alábbi 5. bekezdéssel összhangban. Ha a felsorolt összes információ nem áll rendelkezésre a berendezések 1946. január 1. és 1970. január 1. közötti átadásáról és átvételéről, a Részes Államnak be kell jelenteni a még rendelkezésre álló információkat, és meg kell indokolni, miért nem tud teljes információt adni.

4. A 3. bekezdésben említett vegyifegyver-gyártó berendezés jelenti:

(a) a különleges berendezést;

(b) azt az eszközgyártó berendezést, amelyet kifejezetten a vegyifegyverek alkalmazásával kapcsolatos közvetlen használatra terveztek;

(c) azt a berendezést, amelyet kizárólagosan a vegyi lőszerek nem vegyi alkatrészei előállítására terveztek vagy használnak.

5. A vegyifegyver-gyártó berendezések átadásával és átvételével kapcsolatos nyilatkozatnak részletezni kell a következőket:

(a) ki kapta/adta át a vegyifegyver-gyártó berendezést;

(b) az ilyen berendezés azonosítása;

(c) az átadás vagy átvétel időpontja;

(d) megsemmisítették-e a berendezést, ha ez ismert; és

(e) jelenlegi elhelyezése, ha ez ismert.

A megsemmisítés általános terveinek beterjesztése

6. Minden egyes vegyifegyer-gyártó létesítmény esetében a Részes Államnak a következő információt kell szolgáltatnia:

(a) a megteendő intézkedések előrelátható időszaka;

(b) a megsemmisítés módozatai;

7. Minden egyes vegyifegyver-gyártó létesítmény esetében, amelyet a Részes Állam időlegesen vegyifegyver-megsemmisítő létesítménnyé szándékozik átalakítani, a Részes Államnak a következő információt kell szolgáltatnia:

(a) a megsemmisítő létesítménnyé való átalakítás előrelátható időszaka;

(b) a létesítmény vegyifegyver-megsemmisítő létesítményként történő használatának előrelátható időszaka;

(c) az új létesítmény leírása;

(d) a speciális berendezés megsemmisítésének módszere;

(e) az átalakított létesítmény azután történő megsemmisítésének időszaka, miután vegyifegyver megsemmisítésre használták; és

(f) az átalakított létesítmény megsemmisítésének módszere.

Az éves megsemmisítési terv és a megsemmisítésről szóló éves jelentések beterjesztése

8. A Részes Államnak be kell terjesztenie az éves megsemmisítési tervet nem később mint a következő megsemmisítési év kezdete előtt 90 nappal. Az éves terv tartalmazza:

(a) a megsemmisítendő kapacitást;

(b) azon létesítmények megnevezését és helyét, ahol a megsemmisítésre sor kerül;

(c) azon épületek és berendezések jegyzékét, amelyeket minden egyes létesítménynél megsemmisítenek;

(d) a megsemmisítés tervezett módozatait.

9. A Részes Államnak egyéves jelentést kell beterjesztenie a megsemmisítésről nem később, mint az előző megsemmisítési év vége után 90 nappal.

Az éves jelentés tartalmazza:

(a) a megsemmisített kapacitást;

(b) minden egyes létesítmény nevét és címét, ahol megsemmisítést végeztek;

(c) minden egyes létesítménynél a megsemmisített épületek és berendezések jegyzékét;

(d) a megsemmisítés módozatait.

10. A III. Cikk 1. (c) (iii) bekezdés szerint bejelentett vegyifegyver-gyártó létesítménye tekintetében az előző 6-9. bekezdésnek megfelelő nyilatkozatok beterjesztésére irányuló megfelelő intézkedések megtételéért az a Részes Állam felelős, amelynek területén van vagy ott helyezkedik el a létesítmény. Ha egy Részes Állam, amelynek a területén van vagy elhelyezkedik a létesítmény nem képes teljesíteni kötelezettségét, közölni kell ennek okait.

B) Megsemmisítés

Vegyifegyver-gyártó létesítmények megsemmisítésének általános elvei

11. Minden egyes Részes Állam döntést hoz a vegyifegyver-gyártó létesítmények megsemmisítésének módozatairól, az V. Cikkben és a jelen Részben lefektetett elvekkel összhangban.

Vegyifegyver-gyártó létesítmények bezárásának elvei és módszerei

12. A vegyifegyer-gyártó létesítmény bezárásának célja annak működésen kívül helyezése.

13. A Részes Államnak a bezárásra megegyezett intézkedéseket kell tenni, figyelembe véve minden egyes létesítmény sajátosságait. Az ilyen intézkedések magukban foglalják egyebek között:

(a) a létesítmény különleges épületei és szabványos épületei elfoglalásának tilalmát, kivéve megegyezett tevékenységekre;

(b) a vegyifegyver gyártásához közvetlenül kapcsolódó berendezések kikapcsolását, beleértve egyebek között a folyamatot ellenőrző eszközöket és közműveket;

(c) a kizárólag a vegyifegyver gyártási műveletek biztosítására használt védőszerelvények és -berendezések leszerelését;

(d) vakperemek és más szerkezetek felszerelését, hogy meggátolják vegyi anyagok hozzáadását vagy eltávolítását bármely vegyifegyverként meghatározott anyag szintéziséhez, szétválasztásához vagy tisztításához használatos különleges berendezésekbe/ből, bármely tartályból vagy a vegyifegyver-töltő gépbe, a fűtést, hűtést vagy az ilyen berendezés, tartályok vagy gépek számára elektromos vagy más energia szolgáltatását; és

(e) a vegyifegyver-gyártó létesítménybe vezető vasúti, közúti vagy más nehéz szállítmányhoz szolgáló bevezető utak megszakítását, kivéve amelyek a megegyezett tevékenységhez szükségesek.

14. A bezárt vegyifegyver-gyártó létesítményben a Részes Állam folytathatja üzembiztonsági és fizikai biztonsági tevékenységét.

Vegyifegyver-gyártó létesítmények műszaki karbantartása megsemmisítésüket megelőzően

15. A Részes Állam végezhet szokásos karbantartó tevékenységet a vegyifegyver-gyártó létesítményben de csak biztonsági okokból, beleértve a vizuális szemlét, a megelőző karbantartást és a rutinjavításokat.

16. Minden tervbe vett karbantartó tevékenységet az általános és részletes megsemmisítési tervben meg kell határozni. A karbantartási munkák nem terjedhetnek ki:

(a) bármely termelőberendezés kicserélésére;

(b) a vegyipari termelőberendezések jellemzőinek megváltoztatására;

(c) bármely típusú vegyi anyag gyártására.

17. Minden karbantartási tevékenységet a Technikai Titkárság felügyelete alá kell vetni.

Vegyifegyver-gyártó létesítménynek vegyifegyver-megsemmisítő létesítménnyé történő ideiglenes átalakításának elvei és módszerei

18. A vegyifegyver-gyártó létesítmények vegyifegyver-megsemmisítő létesítménnyé történő időleges átalakítására vonatkozó intézkedéseknek biztosítani kell, hogy az időlegesen átalakított létesítményre vonatkozó rendszabályok legalább olyan szigorúak legyenek, mint az át nem alakított vegyifegyver-gyártó létesítményre vonatkozóak.

19. Azokat a vegyifegyver-gyártó létesítményeket, amelyeket a jelen Egyezmény hatálybalépése előtt alakítottak át vegyifegyver-megsemmisítő létesítménnyé, a vegyifegyver-gyártó létesítmény kategóriában kell bejelenteni.

Ezek ellenőrök által végrehajtott első szemle alá esnek, akik az ilyen létesítményekről adott információk valódiságát igazolják. Ugyancsak szükséges annak ellenőrzése, hogy az ilyen létesítmények átalakítását olyan módon hajtották végre, hogy azok vegyifegyver-gyártó létesítményként nem képesek működni, továbbá azon intézkedések keretei közé esik, amelyeket azért alkalmaznak, hogy a létesítményt működésképtelenné tegyék nem később mint 30 nappal a jelen Egyezmény hatálybalépése után.

20. Az a Részes Állam, amely vegyifegyver-gyártó létesítmények átalakítását szándékozik végrehajtani, nem később mint 30 nappal azután, hogy a jelen Egyezmény számára hatályba lépett, vagy nem később mint 30 nappal azután, hogy az időleges átalakításról döntés született, megküldi a Technikai Titkárságnak a létesítmény átalakításának általános tervét és a továbbiakban az éves terveket.

21. Ha a Részes Államnak szükséges vegyifegyver-megsemmisítő létesítménnyé átalakítani egy további vegyifegyver-gyártó létesítményt, amelyet a jelen Egyezmény számára történt hatálybalépését követően zártak be, erről a Technikai Titkárságot értesíteni kell nem később mint 150 nappal az átalakítás előtt. A Technikai Titkárság a Részes Állammal együttesen megteszi a megfelelő lépéseket, hogy az ilyen létesítmény az átalakítás után vegyifegyver-gyártó létesítményként működésképtelen legyen.

22. A vegyifegyver-megsemmisítő létesítménnyé átalakított létesítmény nem lehet alkalmasabb újra vegyifegyver gyártására mint egy bezárt és karbantartás alatt álló vegyifegyver-gyártó létesítmény. Ennek újraindításához szükséges idő nem lehet kevesebb mint ami egy vegyifegyver-gyártó létesítményhez kell, melyet bezártak, és karbantartás alatt áll.

23. Az átalakított vegyifegyver-gyártó létesítményeket nem később mint 10 évvel a jelen Egyezmény hatálybalépése után meg kell semmisíteni.

24. Minden adott vegyifegyver-gyártó létesítmény átalakítására vonatkozó intézkedés létesítmény specifikus és egyedi jellemzőitől függ.

25. A vegyifegyver-gyártó létesítmények vegyifegyver-megsemmisítő létesítménnyé való átalakítására vonatkozó intézkedések sora nem lehet kevesebb, mint amelyeket egy másik vegyifegyver-gyártó létesítmény leállításához hoztak, amelyeket nem később mint 90 nappal azután kell végrehajtani, hogy a jelen Egyezmény hatályba lépett a Részes Állam számára.

Vegyifegyver-gyártó létesítmény megsemmisítésének elvei és módszerei

26. A Részes Államnak a vegyifegyver-gyártó létesítmény fogalma alá tartozó épületeket és berendezéseket a következők szerint kell megsemmisíteni:

(a) minden különleges és szabványos berendezést fizikailag kell megsemmisíteni;

(b) minden különleges épületet és szabványos építményt fizikailag kell megsemmisíteni.

27. A Részes Államnak a töltetlen vegyi lőszereket és a vegyifegyverek alkalmazására szolgáló eszközöket gyártó létesítményeket a következők szerint kell megsemmisíteni:

(a) azokat a létesítményeket, amelyeket kizárólag a vegyi lőszerek nem vegyi alkatrészei vagy a vegyifegyverek alkalmazásával közvetlen kapcsolatban való használatra speciálisan tervezett berendezések gyártására használtak, be kell jelenteni és meg kell semmisíteni. A megsemmisítés folyamatát és annak ellenőrzését az V. Cikk rendelkezéseinek és a jelen Melléklet azon részének megfelelően kell végrehajtani, amelyek a vegyifegyver-gyártó létesítmények megsemmisítését szabályozzák;

(b) minden, a vegyi lőszerek nem vegyi alkatrészeinek gyártásához kizárólagosan tervezett és használt berendezést fizikailag kell megsemmisíteni. Az olyan berendezések, amelyek különlegesen tervezett öntőformákat és fém-formáló szerszámokat tartalmaznak, el lehet vinni egy speciális megsemmisítő helyre;

(c) az ilyen gyártás céljára használt minden épületet és szabványos berendezést meg kell semmisíteni vagy a jelen Egyezmény által nem tiltott célokra átalakítani, a szükséges megerősítés mellett, a IX. Cikk szerinti konzultációk és szemlék útján;

(d) a jelen Egyezmény által nem tiltott tevékenységeket tovább lehet folytatni, miközben a megsemmisítés vagy átalakítás tart.

Megsemmisítés rendje

28. A vegyifegyver-gyártó létesítmények megsemmisítésének rendje az I. Cikkben és a jelen Egyezmény más cikkeiben meghatározott kötelezettségeken alapszik, beleértve a rendszeres helyszíni ellenőrzésekre vonatkozó kötelezettségeket. Ez tekintettel van a Részes Államoknak a megsemmisítési időszak alatti nem csökkenő biztonsághoz fűződő érdekeire, a megsemmisítés korai szakaszában való bizalomépítésre, a vegyifegyver-gyártó létesítmények megsemmisítésében való fokozatos tapasztalatszerzésre, és az alkalmazhatóságra, tekintet nélkül a létesítmények jelenlegi jellemzőire és a megsemmisítésükre választott módszerre. A megsemmisítés rendje a kiegyenlítődés elvén alapul.

29. A Részes Állam határozza meg minden egyes megsemmisítési időszakra, melyik vegyifegyver-gyártó létesítményt kell megsemmisíteni, és végrehajtja a megsemmisítést olyan módon, hogy a 30. és 31. bekezdésben meghatározottaknál több ne maradjon fenn minden egyes megsemmisítési időszak végére. A Részes Államot nem gátolják abban, hogy a létesítményeit gyorsabb ütemben semmisítse meg.

30. A következő rendelkezéseket kell alkalmazni az 1. listán szereplő vegyületeket gyártó vegyifegyver-gyártó létesítmények esetében:

(a) a Részes Államnak el kell kezdenie az ilyen létesítmények megsemmisítését nem később mint 1 évvel azután, hogy a jelen Egyezmény számára hatályba lépett, és teljessé kell tenni a megsemmisítést, nem később mint 10 évvel azután, hogy a jelen Egyezmény hatályba lépett. Azon Részes Állam számára, amely a jelen Egyezmény hatálybalépésekor már részese, az egész időszakot három, elhatárolt megsemmisítési időszakra kell osztani, nevezetesen: 2-5. év, 6-8. év és 9-10. év időszaka. Azon Állam számára, amely a jelen Egyezmény hatálybalépése után válik részesévé, a megsemmisítési időszakokat a 28. és 29. bekezdéseket figyelembe véve kell átalakítani.

(b) a gyártási kapacitást kell az ilyen létesítmények összehasonlítási tényezőjeként felhasználni; ezt harcanyag tonnában kell kifejezni, figyelembe véve a bináris fegyverekre megállapított szabályokat;

(c) a jelen Egyezmény hatálybalépését követő 8. év végére kell meghatározni a megfelelő megegyezett gyártási kapacitás szinteket. Azt a gyártási kapacitást, amely meghaladja a megfelelő szintet, meg kell semmisíteni azonos növekményekkel az első két megsemmisítési időszakban;

(d) egy adott nagyságú kapacitásmegsemmisítéssel kapcsolatos követelmény maga után vonja bármely más vegyifegyver-gyártó létesítmény megsemmisítésének követelményét, amely ellátta az 1. listás létesítményt, vagy betöltötte az ott gyártott 1. listás vegyületet lőszerekbe vagy eszközökbe;

(e) az ideiglenesen vegyifegyver-megsemmisítő létesítménnyé átalakított vegyifegyver-gyártó létesítmények továbbra is a jelen bekezdés szerinti kapacitásmegsemmisítési kötelezettség alá esnek.

31. A Részes Államnak a 30. bekezdés alá nem eső vegyifegyver-gyártó létesítmények megsemmisítését el kell kezdeni nem később mint 1 évvel a jelen Egyezmény számára történt hatálybalépése után, és azt teljessé kell tenni nem később mint 5 évvel a jelen Egyezmény hatálybalépését követően.

A megsemmisítés részletes tervei

32. Nem kevesebb mint 180 nappal a vegyifegyver-gyártó létesítmény megsemmisítésének kezdete előtt a Részes Állam a Technikai Titkárság rendelkezésére bocsátja a létesítmény megsemmisítésére vonatozó részletes terveket, beleértve a 33. (f) bekezdésben javasolt ellenőrzési intézkedéseket, egyebek között:

(a) az ellenőrök jelenlétének ütemezése a megsemmisítendő létesítményben;

(b) a bejelentett leltár minden darabjára alkalmazandó intézkedések ellenőrzésére vonatkozó eljárások.

33. A minden egyes vegyifegyver-gyártó létesítmény megsemmisítésére vonatkozó részletes terveknek tartalmazni kell:

(a) a megsemmisítési eljárás részletes menetrendjét;

(b) a létesítmény elrendezését;

(c) a folyamatábrát;

(d) a megsemmisítendő berendezések, építmények és más tárgyak részletes leltárát;

(e) a leltár minden egyes darabjára alkalmazandó intézkedéseket;

(f) az ellenőrzésre javasolt intézkedéseket;

(g) a létesítmény megsemmisítésekor betartandó biztonsági/óvó rendelkezéseket;

(h) az ellenőröknek nyújtandó munka- és életkörülményeket.

34. Ha a Részes Állam időlegesen át kíván alakítani egy vegyifegyver-gyártó létesítményt vegyifegyver-megsemmisítő létesítménnyé, értesíteni kell a Technikai Titkárságot nem kevesebb mint 150 nappal bármely átalakítási tevékenység végrehajtása előtt. Az értesítésnek tartalmaznia kell:

(a) a létesítmény megnevezését, címét és elhelyezkedését;

(b) helyszínrajzot, megjelölve azokat a szerkezeteket és területeket, amelyeket a vegyifegyver megsemmisítésbe be kell vonni, továbbá azonosítani kell a vegyifegyver-gyártó létesítmény mindazon elemeit, amelyeket időlegesen átalakítanak;

(c) a vegyifegyverek fajtáit, illetve a megsemmisítendő vegyi töltet fajtáit és mennyiségét;

(d) a megsemmisítés módját;

(e) a folyamatábrát, megjelölve, hogy a gyártási eljárás és a különleges berendezés mely részeit alakítják át vegyifegyver megsemmisítés céljára;

(f) az átalakítás által feltehetően érintett pecsétek és ellenőrző berendezések megjelölését ha lehetséges; továbbá

(g) egy listát, amely meghatározza a tervezésre, a létesítmény időleges átalakítására, a berendezések üzembe helyezésére, a berendezések kipróbálására, a megsemmisítési műveletekre és a bezárásra fordított időt.

35. Az időlegesen vegyifegyver-megsemmisítő létesítménnyé átalakított vegyifegyver-gyártó létesítményre vonatkozó információt a 32. és 33. bekezdésnek megfelelően kell megadni.

A részletes tervek felülvizsgálata

36. A Részes Állam által beterjesztett, a megsemmisítésre vonatkozó részletes terv és a javasolt ellenőrzési módszerek, továbbá az előzetes ellenőrzések tapasztalatai alapján a Technikai Titkárság a létesítmény megsemmisítésének ellenőrzésére tervet készít a Részes Állammal való szoros egyezetés útján. A Technikai Titkárság és a Részes Állam közötti bármely, a megfelelő intézkedésekre vonatkozó nézeteltérést konzultáció útján kell rendezni. Bármely megoldatlan ügyet a Végrehajtó Tanács elé kell terjeszteni, hogy az megfelelő intézkedéseket hozzon a jelen Egyezmény teljes végrehajtásának elősegítésére.

37. Az V. Cikk és a jelen Rész rendelkezéseinek végrehajtására a Végrehajtó Tanácsnak és a Részes Államnak meg kell egyezni a megsemmisítés és az ellenőrzés egyeztetett terveiről. Az ilyen megállapodást nem kevesebb mint 60 nappal a tervezett megsemmisítés kezdete előtt meg kell kötni.

38. A Végrehajtó Tanács minden egyes tagja konzultálhat a Technikai Titkársággal bármely olyan ügyről, amely az egyeztetett megsemmisítési és ellenőrzési terv alkalmazhatóságával kapcsolatosak. Ha a Végrehajtó Tanács egyik tagja részéről sincs ellenvetés, a tervet végre kell hajtani.

39. Ha bármely nehézség merül fel, a Végrehajtó Tanácsnak konzultációt kell kezdeményezni a Részes Állammal abból a célból, hogy kiküszöböljék azt. Amennyiben bármely nehézség rendezetlen marad, azokat az Értekezlet elé kell terjeszteni. A megsemmisítés módszerével kapcsolatos bármely nézeteltérés nem késleltetheti a megsemmisítési terv egyéb, elfogadható részeinek a végrehajtását.

40. Ha nem jutnak megállapodásra a Végrehajtó Tanáccsal az ellenőrzés vonatkozásairól vagy ha a jóváhagyott ellenőrzési tervet nem lehet megvalósítani, a megsemmisítést folyamatos, helyszíni megfigyelő eszközök és az ellenőrök fizikai jelenléte útján kell folytatni.

41. A megsemmisítést és az ellenőrzést az egyeztetett tervnek megfelelően kell lefolytatni. Az ellenőrzés nem hathat ki szükségtelenül a megsemmisítési eljárásra, és azt az ellenőrök helyszíni jelenléte útján kell végrehajtani, hogy tanúsítsák a megsemmisítést.

42. Ha szükséges, hogy az ellenőrzési vagy megsemmisítési tevékenységeket a tervezettől eltérően folytassák le, minden Részes Államot értesíteni kell erről.

C) Ellenőrzés

Vegyifegyver-gyártó létesítményekről szóló nyilatkozatok ellenőrzése helyszíni szemle útján

43. A Technikai Titkárság első szemlét hajt végre minden egyes vegyifegyver-gyártó létesítménynél a jelen Egyezménynek a Részes Állam számára történt hatálybalépésétől számított 90 és 120 nap közötti időszakban.

44. Az első szemle célja:

(a) igazolni, hogy a vegyifegyverek gyártását megszüntették, továbbá, hogy a létesítmény működését leállították a jelen Egyezménnyel összhangban;

(b) lehetővé tenni a Technikai Titkárságnak, hogy megismerkedjék a létesítményben a vegyifegyver-gyártás megszüntetésére hozott intézkedésekkel;

(c) lehetővé tenni az ellenőrök számára ideiglenes pecsétek elhelyezését;

(d) lehetővé tenni a ellenőrök számára az épületek és különleges berendezések leltárának igazolását;

(e) megszerezni a létesítményben teendő vizsgálat megtervezéséhez szükséges információt, beleértve a beavatkozást jelző pecsétek és más megegyezett berendezések alkalmazását, amelyeket a létesítményre vonatkozó létesítményegyezménynek megfelelően helyeznek el; illetve

(f) előzetes megbeszéléseket folytatni a létesítmény ellenőrzésére vonatkozó részletes egyezményről.

45. Az ellenőröknek, ha alkalmas, alkalmazni kell megegyezett pecséteket, jelzőket és más, a leltár ellenőrzésére alkalmas módszereket, amelyek elősegítik a bejelentett adatok pontos leltározását minden vegyifegyver-gyártó létesítményben.

46. Az ellenőröknek olyan megegyezett eszközöket kell elhelyezni, amelyek alkalmasak lehetnek annak jelzésére, hogy a vegyifegyver-gyártás újrakezdődött, vagy bármely bejelentett tárgyat elmozdítottak. Meg kell tenni a szükséges elővigyázatossági intézkedéseket, hogy ne akadályozzák az ellenőrzött Részes Állam bezárásra irányuló tevékenységét. Az ellenőrök visszatérhetnek az eszközök karbantartása és épségük ellenőrzése céljából.

47. Amennyiben az első szemle alapján a Főigazgató úgy tartja, hogy további intézkedésre lesz szükség a létesítmény leállításához a jelen Egyezménnyel összhangban, a Főigazgató kérheti, nem később, mint 135 nappal a jelen Egyezmény a Részes Állam számára történt hatálybalépése után, hogy az ilyen intézkedéseket az ellenőrzött Részes Állam hajtsa végre nem később, mint 180 nappal azután, hogy a jelen Egyezmény számára hatályba lépett. Az ellenőrzött Részes Állam belátása szerint teljesítheti a kérést. Ha az nem teljesíti a kérést, a Főigazgatónak és az ellenőrzött Részes Államnak konzultálni kell az ügy megoldására.

Vegyifegyver-gyártó létesítmények rendszeres ellenőrzése és működésük megszüntetése

48. A vegyifegyver-gyártó létesítmény rendszeres ellenőrzésének célja az, hogy észleljék a vegyifegyver-gyártás újrakezdését vagy a bejelentett eszközök elmozdítását.

49. A részletes létesítmény-egyezmény minden egyes vegyifegyver-gyártó létesítményre meghatározza:

(a) a részletes helyszíni ellenőrzési eljárást, mely magába foglalhatja:

(i) a vizuális megfigyelést,

(ii) a pecsétek vagy más megegyezett eszközök ellenőrzését és karbantartását, továbbá

(iii) mintavételt és elemzést;

(b) az eljárást, a beavatkozást jelző pecsétek és más megegyezett eszközök alkalmazására abból a célból, hogy megelőzzék a létesítmény nem észlelt újraindítását, amely meghatározza:

(i) a fajtát, az elhelyezést és a telepítés elrendezését,

(ii) az ilyen pecsétek és berendezések karbantartását; és

(c) más megegyezett intézkedéseket.

50. A létesítmény ellenőrzéséről szóló részletes megállapodásban biztosított pecséteket és más megegyezett eszközöket nem később, mint 240 nappal azután kell elhelyezni, hogy a jelen Egyezmény hatályba lépett a Részes Állam számára. Az ellenőrök számára meg kell engedni minden vegyifegyver-gyártó létesítmény meglátogatását az ilyen pecsétek vagy berendezések elhelyezése céljából.

51. Minden naptári évben legfeljebb négy ellenőrzés lefolytatását kell lehetővé tenni a Technikai Titkárság számára minden egyes vegyifegyver-gyártó létesítményben.

52. A Főigazgatónak értesíteni kell az ellenőrzött Részes Államot döntéséről, hogy a vegyifegyver-gyártó létesítmény ellenőrzésére vagy szemléjére kerül sor 48 órával az ellenőrző csoport rendszeres ellenőrzésre vagy szemlére tervezett érkezését megelőzően. Abban az esetben, ha sürgős problémák megoldására irányuló ellenőrzésről vagy szemléről van szó, ez az időszak rövidíthető. A Főigazgatónak meg kell határozni az ellenőrzés vagy szemle célját.

53. Az ellenőrök a létesítmény-egyezményekkel összhangban akadálytalanul hozzáférhetnek a vegyifegyver-gyártó létesítmények minden részéhez. A bejelentett leltár szerinti tételeket az ellenőrök választják ki ellenőrzésre.

54. A helyszíni rendszeres ellenőrzések gyakoriságának meghatározására vonatkozó irányelveket az Értekezlet tárgyalja meg és hagyja jóvá a VIII. Cikk 21. (i) bekezdése szerint. A meghatározott ellenőrzendő vegyifegyver-gyártó létesítményt a Technikai Titkárság választja ki oly módon, hogy kizárják annak előrejelzését, mikor lesz pontosan a létesítmény ellenőrzése.

Vegyifegyver-gyártó létesítmények megsemmisítésének ellenőrzése

55. A vegyifegyver-gyártó létesítmények megsemmisítésére irányuló rendszeres ellenőrzés célja annak igazolása, hogy a létesítményt a jelen Egyezmény szerinti kötelezettségeknek megfelelően megsemmisítették, és, hogy a bejelentett leltár szerinti minden tételt megsemmisítettek a megegyezett, részletes megsemmisítési tervnek megfelelően.

56. Amint a bejelentett leltár szerinti minden tételt megsemmisítettek, a Technikai Titkárság igazolja a Részes Állam erről szóló nyilatkozatát. Ezen igazolást követően a Technikai Titkárságnak be kell fejezni a vegyifegyver-gyártó létesítmény rendszeres ellenőrzését, és sürgősen el kell távolítani az ellenőrök által üzembe helyezett minden eszközt és megfigyelő műszert.

57. Ezen igazolást követően, a Részes Államnak nyilatkoznia kell, hogy a létesítményt megsemmisítették.

Vegyifegyver-gyártó létesítmény vegyifegyver-megsemmisítő létesítménnyé történő időleges átalakításának ellenőrzése

58. Nem később, mint 90 nappal azután, hogy megkapták a gyártó létesítmény időleges átalakítására vonatkozó szándékról szóló első értesítést, az ellenőrök jogosultak meglátogatni a létesítményt abból a célból, hogy megismerkedjenek a javasolt időleges átalakítással, és tanulmányozzák a lehetséges ellenőrzési intézkedéseket, amelyre az átalakítás során szükség lesz.

59. Nem később, mint 60 nappal az ilyen látogatást követően a Technikai Titkárság és az ellenőrzött Részes Állam átmeneti megállapodást kötnek további ellenőrzési intézkedésekről az időleges átalakítás idejére. Az átmeneti megállapodás rögzíti az ellenőrzési eljárásokat, beleértve a pecsétek, megfigyelő berendezések használatát, továbbá azokat az ellenőrzéseket, amelyek bizalmat keltenek ahhoz, hogy az átalakítás során nem kerül sor vegyifegyver gyártására. Ez a megállapodás az időleges átalakítás kezdetétől addig marad hatályban, amíg a létesítmény el nem kezd működni mint vegyifegyver-megsemmisítő létesítmény.

60. Az ellenőrzött Részes Állam nem távolíthatja el vagy nem alakíthatja át a létesítmény egyetlen részét sem, vagy nem távolíthat el vagy módosíthat bármely, a jelen Egyezmény szerint az átmeneti megállapodás megkötéséig telepített pecsétet vagy más, az ellenőrzésre szolgáló megegyezett eszközt.

61. Amint a létesítmény vegyifegyver-megsemmisítő létesítményként működni kezd, a jelen Melléklet IV. (A) Részének azon rendelkezései alá tartozik, amelyek a vegyifegyver-megsemmisítő létesítményekre alkalmazhatók. A működés megkezdése előtti időszakra vonatkozó intézkedéseket az átmeneti megállapodás határozza meg.

62. A megsemmisítési műveletek során az ellenőrök hozzáférhetnek az időlegesen vegyifegyver-megsemmisítő létesítménnyé átalakított létesítmény minden részéhez, beleértve azokat is, amelyek nem közvetlenül érintettek a vegyifegyverek megsemmisítésében.

63. A létesítmény vegyifegyver-megsemmisítés céljára történő időleges átalakítására irányuló munkálatok megkezdése előtt, és azután, hogy vegyifegyver-megsemmisítő létesítményként nem működik tovább, a létesítmény a jelen Rész ezen rendelkezései alá tartozik, amelyek a vegyifegyver-gyártó létesítményre alkalmazhatók.

D) A vegyifegyver-gyártó létesítmények átalakítása a jelen Egyezmény által nem tiltott célokra

Az átalakítás kérelmezésére vonatkozó eljárások

64. A vegyifegyver-gyártó létesítmények a jelen Egyezmény által nem tiltott célokra történő használata iránti kérelmet elő lehet terjeszteni bármely olyan létesítmény tekintetében, melyet a Részes Állam már ilyen célokra használ, mielőtt a jelen Egyezmény számára hatályba lépne, vagy ha tervezi ilyen célokra való használatát.

65. Azon vegyifegyver-gyártó létesítmény esetében, amelyet a jelen Egyezmény által nem tiltott célokra használnak a jelen Egyezménynek a Részes Állam számára történt hatálybalépésekor, a kérelmet a Főigazgatónak kell megküldeni nem később, mint 30 nappal azután, hogy a jelen Egyezmény a Részes Állam számára hatályba lépett. A kérelemnek tartalmazni kell az 1. (h) (iii) bekezdéssel összhangban megadott adatokon kívül a következő információt:

(a) a kérelem részletes indokolása;

(b) a létesítmény átalakításának általános terve, amely részletezi:

(i) a létesítményben folytatandó tevékenység természetét;

(ii) ha a tervezett tevékenység vegyületek termelését, feldolgozását vagy felhasználását foglalja magában, minden egyes vegyület nevét, a létesítmény folyamatábráját és a tervezett gyártandó, feldolgozandó vagy felhasználandó éves mennyiségeket,

(iii) mely építményeket vagy szerkezeti elemeket javasolnak használni, és milyen módosításokat javasolnak, ha vannak ilyenek,

(iv) mely építményeket vagy szerkezeti elemeket semmisítettek meg vagy javasolnak megsemmisíteni, továbbá a megsemmisítésre vonatkozó tervek,

(v) mely berendezéseket kívánnak használni a létesítményben,

(vi) mely berendezéseket távolították el és semmisítették meg, továbbá mely berendezéseket javasolnak eltávolítani és megsemmisíteni, és a megsemmisítésükre vonatkozó tervek,

(vii) az átalakítás javasolt ütemterve, ha az alkalmazható, és

(viii) a helyszínen működő minden egyes más létesítmény tevékenységének jellege, és

(c) részletes magyarázat, hogy a (b) albekezdésben megállapított rendelkezések, illetve a Részes Állam által javasolt további intézkedések hogyan zárják ki a létesítménynél fennmaradó készenléti vegyifegyver-gyártó potenciál azonnali igénybevételét.

66. Azon vegyifegyver-gyártó létesítmény esetében, amelyet a jelen Egyezmény által nem tiltott célokra nem használnak a jelen Egyezménynek a Részes Állam számára történt hatálybalépésekor, a kérelmet a Főigazgatónak kell megküldeni nem később, mint 30 nappal azután, hogy az átalakításról döntést hoztak, de egyetlen esetben sem később, mint négy év múlva, ahogy a jelen Egyezmény a Részes Állam számára hatályba lépett. A kérelemnek a következő információt kell tartalmazni:

(a) a kérelem részletes indokolása, beleértve a gazdasági szükségességet;

(b) a létesítmény átalakításának általános terve, amely részletezi:

(i) a létesítményben folytatandó tevékenység természetét,

(ii) ha a tervezett tevékenység vegyületek termelését, feldolgozását vagy felhasználását foglalja magában, minden egyes vegyület nevét, a létesítmény folyamatábráját és a tervezett gyártandó, feldolgozandó vagy felhasználandó éves mennyiségeket,

(iii) mely építményeket vagy szerkezeti elemeket javasolnak használni, és milyen módosításokat javasolnak, ha vannak ilyenek,

(iv) mely építményeket vagy szerkezeti elemeket semmisítettek meg vagy javasolnak megsemmisíteni, továbbá a megsemmisítésre vonatkozó tervek,

(v) mely berendezéseket kívánnak használni a létesítményben,

(vi) mely berendezéseket javasolnak eltávolítani és megsemmisíteni, és a megsemmisítésükre vonatkozó tervek,

(vii) az átalakítás javasolt ütemterve, és

(viii) a helyszínen működő minden egyes más létesítmény tevékenységének jellege; és

(c) részletes magyarázat, hogy a (b) albekezdésben megállapított rendelkezések, illetve a Részes Állam által javasolt további intézkedések hogyan zárják ki a létesítménynél fennmaradó készenléti vegyifegyver-gyártó potenciál azonnali igénybevételét.

67. A Részes Állam kérelmében bármely más intézkedést is javasolhat, melyet alkalmasnak tart a bizalomépítésre.

Döntéstől függő tevékenységek

68. Az Értekezlet döntésétől függően a Részes Állam továbbra is használhatja a jelen Egyezmény által nem tiltott célokra azt a létesítményt, amelyet ilyen célokra használt a jelen Egyezménynek a számára történt hatálybalépését megelőzően, de csak ha a Részes Állam igazolja kérelmében, hogy sem különleges berendezést, sem különleges épületet nem használ, és hogy a különleges berendezéseket és különleges épületeket működésképtelenné tette a 13. bekezdésben meghatározott módszerek alkalmazásával.

69. Ha a létesítményt, amelynek tekintetében a kérelmet előterjesztették, nem használták a jelen Egyezmény által nem tiltott célokra a jelen Egyezménynek a Részes Állam számára történt hatálybalépését megelőzően, vagy ha a 68. pontban előírt igazolást nem tették meg, a Részes Államnak azonnal meg kell szakítani minden tevékenységet az V. Cikk 4. bekezdése szerint. A Részes Államnak be kell zárni a létesítményt a 13. bekezdésnek megfelelően, nem később, mint 90 nappal azután, hogy a jelen Egyezmény számára hatályba lépett.

Az átalakítás feltételei

70. A vegyifegyver-gyártó létesítmények a jelen Egyezmény által nem tiltott célokra történő átalakítása feltételeként a létesítményben lévő minden különleges berendezést meg kell semmisíteni, továbbá az épületek és építmények minden olyan különleges jellemzőjét meg kell szüntetni, amely megkülönbözteti azokat az általánosságban, a jelen Egyezmény által nem tiltott célokra használt épületektől és építményektől és nem foglal magába 1. listán felsorolt vegyületeket.

71. Az átalakított létesítményt nem használhatják:

(a) bármilyen tevékenységre, amely az 1. listás vagy 2. listás vegyületek gyártását, feldolgozását vagy felhasználását foglalja magában;

(b) erősen mérgező vegyületek, beleértve bármely erősen mérgező szerves foszfortartalmú vegyületek gyártására vagy más olyan tevékenységre, amelyek különleges berendezéseket követelnek az erősen mérgező vagy erősen korrozív vegyületek kezeléséhez, kivéve, ha a Végrehajtó Tanács úgy dönt, az ilyen tevékenység vagy működés nem jelent kockázatot a jelen Egyezmény tárgyára és céljaira, figyelemmel a toxicitásra, a korróziós hajlam, és ha alkalmazható, más műszaki faktorok ismérveire, amelyeket az Értekezlet tárgyal meg és hagy jóvá a VIII. Cikk 21. (i) bekezdés szerint.

72. A vegyifegyver-gyártó létesítmény átalakítását be kell fejezni nem később, mint hat évvel a jelen Egyezmény hatálybalépését követően.

A Végrehajtó Tanács és az Értekezlet határozatai

73. Nem később, mint 90 nappal a kérelemnek a Főigazgató által történt vételét követően a Technikai Titkárság első szemlét folytat le a létesítményben. Az ilyen szemle célja, hogy meghatározzák a kérésben adott információk pontosságát, műszaki jellegű információ beszerzése az átalakításra javasolt létesítményről, továbbá azon feltételek meghatározása, amelyek mellett a jelen Egyezmény által nem tiltott célú használat megengedhető. A Főigazgató sürgősen jelentést küld a Végrehajtó Tanácsnak, az Értekezletnek és minden Részes Államnak, amely tartalmazza ajánlásait azokra az intézkedésekre, amelyek szükségesek a létesítménynek a jelen Egyezmény által nem tiltott célokra történő átalakítására, továbbá annak biztosítására, hogy az átalakított létesítményt csak a jelen Egyezmény által nem tiltott célokra használják.

74. Ha a létesítményt a jelen Egyezmény által nem tiltott célokra használták, a jelen Egyezmények a Részes Állam számára történt hatálybalépését megelőzően és az továbbra is működésben van, de azokra a 68. bekezdés szerinti igazolandó intézkedéseket még nem tették meg, a Főigazgatónak azonnal értesíteni kell a Végrehajtó Tanácsot, amely igényelheti az általa megfelelőnek tartott intézkedések megtételét, egyebek között a létesítmény leállítását és a különleges berendezések elszállítását és az épületek vagy építmények módosítását. A Végrehajtó Tanácsnak meg kell határozni az ilyen intézkedések végrehajtásának határidejét és fel kell függeszteni a kérelem tárgyalását, azok kielégítő teljesítésétől függően. A létesítményt a határidő lejárta után azonnal ellenőrizni kell abból a célból, hogy megállapítsák végrehajtották-e az intézkedéseket. Ha ez nem történt meg, a Részes Államtól követelni kell minden művelet teljes leállítását a létesítményben.

75. A Főigazgató jelentésének vételét követően az Értekezlet, amint csak lehetséges, a Végrehajtó Tanács javaslatára döntést hoz, figyelembe véve a jelentést és bármi, a Részes Államok által kifejtett szempontokat, hogy a kérelmet jóváhagyja-e és meghatározza azokat a feltételeket, melyektől a jóváhagyás függ. Ha bármely Részes Állam ellenzi a kérés és a kapcsolt feltételek jóváhagyását, konzultációt kell folytatni 90 napig terjedő időszakban, az érdekelt Részes Államok között, hogy kölcsönösen elfogható megoldást keressenek. A kérelem és a kapcsolódó feltételek, illetve a kapcsolatos bármely javasolt módosítások tekintetében érdemi kérdésként a konzultációs időszak befejeződése után lehetőség szerint mielőbb döntést kell hozni.

76. Ha a kérelmet jóváhagyták, a létesítmény-egyezményt a döntéshozatal után nem később, mint 90 nappal meg kell kötni. A létesítmény-egyezmény tartalmazza azokat a feltételeket, amelyek mellett az átalakítást és a létesítmény használatát engedélyezik, beleértve az ellenőrzés szabályait. Az átalakítást nem kezdhetik el a létesítmény-egyezmény megkötését megelőzően.

Az átalakítás részletes tervei

77. Nem kevesebb, mint 180 nappal a vegyifegyver-gyártó létesítmény átalakításának kezdete előtt a Részes Állam a Technikai Titkárság rendelkezésére bocsátja a létesítmény átalakítására vonatkozó részletes terveket, beleértve az átalakítás ellenőrzésére javasolt intézkedéseket, egyebek között:

(a) az ellenőrök jelenlétének ütemezése az átalakítandó létesítményben; és

(b) a bejelentett leltár minden darabjára alkalmazandó intézkedések ellenőrzésére vonatkozó eljárások.

78. A minden egyes vegyifegyver-gyártó létesítmény átalakítására vonatkozó részletes terveknek tartalmazni kell:

(a) az átalakítási eljárás részletes menetrendjét;

(b) a létesítmény elrendezését az átalakítás előtt és után;

(c) a létesítmény folyamatábráját az átalakítás előtt és ha lehet, az átalakítás után;

(d) a megsemmisítendő berendezések, építmények és más tárgyak, valamint a módosítandó épületek és építmények részletes leltárát;

(e) a leltár minden egyes darabjára alkalmazandó intézkedéseket;

(f) az ellenőrzésre javasolt intézkedéseket;

(g) a létesítmény átalakításakor betartandó biztonsági/óvó rendelkezéseket; és

(h) az ellenőröknek nyújtandó munka- és életkörülményeket.

A részletes tervek felülvizsgálata

79. A Részes Állam által beterjesztett, az átalakításra vonatkozó részletes terv és a javasolt ellenőrzési módszerek, továbbá az előzetes ellenőrzések tapasztalatai alapján a Technikai Titkárság a létesítmény átalakításának ellenőrzésére tervet készít a Részes Állammal való szoros egyeztetés útján. A Technikai Titkárság és a Részes Állam közötti bármely, a megfelelő intézkedésekre vonatkozó nézeteltérést konzultáció útján kell rendezni. Bármely megoldatlan ügyet a Végrehajtó Tanács elé kell terjeszteni, hogy az megfelelő intézkedéseket hozzon a jelen Egyezmény teljes végrehajtásának elősegítésére.

80. Az V. Cikk és a jelen Rész rendelkezéseinek végrehajtására a Végrehajtó Tanácsnak és a Részes Államnak meg kell egyezni a átalakítás és az ellenőrzés egyeztetett terveiről. Az ilyen megállapodást nem kevesebb, mint 60 nappal a tervezett átalakítás kezdete előtt meg kell kötni.

81. A Végrehajtó Tanács minden egyes tagja konzultálhat a Technikai Titkársággal bármely olyan ügyről, amely az egyeztetett átalakítási és ellenőrzési terv alkalmazhatóságával kapcsolatosak. Ha a Végrehajtó Tanács egyik tagja részéről sincs ellenvetés, a tervet végre kell hajtani.

82. Ha bármely nehézség merül fel, a Végrehajtó Tanácsnak konzultációt kell kezdeményezni a Részes Állammal abból a célból, hogy kiküszöböljék azt. Amennyiben bármely nehézség rendezetlen marad, azokat az Értekezlet elé kell terjeszteni. A átalakítás módszerével kapcsolatos bármely nézeteltérés nem késleltetheti a átalakítási terv egyéb, elfogadható részének a végrehajtását.

83. Ha nem jutnak megállapodásra a Végrehajtó Tanáccsal az ellenőrzés vonatkozásairól, vagy ha a jóváhagyott ellenőrzési tervet nem lehet megvalósítani, az átalakítást folyamatos, helyszíni megfigyelő eszközök és az ellenőrök fizikai jelenléte útján kell folytatni.

84. Az átalakítást és az ellenőrzést az egyeztetett tervnek megfelelően kell lefolytatni. Az ellenőrzés nem hathat ki szükségtelenül az átalakítási eljárásra, és azt az ellenőrök helyszíni jelenléte útján kell végrehajtani, hogy tanúsítsák az átalakítást.

85. A tíz év elteltével, miután a Főigazgató igazolta, hogy az átalakítás teljessé vált, a Részes Állam akadálytalan hozzáférést biztosít a létesítményhez, bármely időben. Az ellenőrök jogosultak megfigyelni minden körzetet, minden tevékenységet és minden berendezési tételt a létesítményen. Az ellenőrök jogosultak azt vizsgálni, hogy a létesítményben folyó tevékenység összhangban van-e a jelen Fejezet, a Végrehajtó Tanács és az Értekezlet által felállított feltételek mindegyikével. Az ellenőröknek ugyancsak joga van a jelen Melléklet II. Rész E) Fejezetével összhangban mintákat vetetni a létesítmény bármely részéből, és elemezni azokat, hogy megállapítsák az 1. listás vegyületek, azok stabil melléktermékei és bomlástermékei és a 2. listás vegyületek nincsenek jelen, továbbá igazolni azt, hogy a létesítményben folyó tevékenység összhangban van a jelen fejezet, a Végrehajtó Tanács vagy az Értekezlet által a vegyi tevékenységre felállított minden feltételével. Az ellenőröknek ugyancsak joga van az irányított hozzáférésre, a jelen Melléklet X. Rész C) Fejezetével összhangban az üzemi területen, ahol a létesítmény elhelyezkedik. A 10 éves időszak alatt a Részes Állam évente jelentést tesz az átalakított létesítményben folyó tevékenységről. A 10 éves időszak lejártakor a Végrehajtó Tanács, figyelembe véve a Technikai Titkárság ajánlásait, határoz a folytatólagos ellenőrzési intézkedések jellegéről.

86. Az átalakított létesítmény ellenőrzésének költségeit az V. Cikk. 19. bekezdésével összhangban viselik.

VI. RÉSZ
A JELEN EGYEZMÉNY ÁLTAL NEM TILTOTT TEVÉKENYSÉGEK, A VI. CIKKEL ÖSSZHANGBAN
AZ 1. LISTÁS VEGYÜLETEKRE ÉS A VELÜK KAPCSOLATOS LÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ RENDSZABÁLYOK

A) Általános rendelkezések

1. A Részes Állam nem állíthat elő, nem szerezhet meg, nem tarthat vissza, vagy nem használhat 1. listás vegyületeket a Részes Államok területén kívül, és nem adhat át ilyen vegyületeket területén kívül, kivéve más Részes Államnak.

2. A Részes Állam nem állíthat elő, nem szerezhet meg, nem tarthat vissza, nem adhat át vagy használhat fel 1. listás vegyületet, kivéve, ha

(a) a vegyületeket kutatási, gyógyászati, gyógyszerészeti vagy védelmi célzattal alkalmazzák; és

(b) a vegyületek fajtáit és mennyiségét szigorúan korlátozzák, annyira, amelyek indokoltak lehetnek az ilyen célokra; és

(c) az ilyen vegyületek összesített mennyisége, bármely időben, az ilyen célokra egyenlő vagy kevesebb mint 1 tonna; és

(d) a Részes Állam által, az ilyen célokra megszerzett összesített mennyiség bármely évben, termelés, vegyifegyver-készletekből való visszavonás és átadás útján egyenlő vagy kevesebb mint 1 tonna.

B) Átadások

3. A Részes Állam 1. listás vegyületeket területén kívülre csak másik Részes Államnak és csak kutatási, gyógyászati, gyógyszerészeti vagy védelmi célokra adhat át, a 2. bekezdéssel összhangban.

4. Az átadott vegyületeket nem adhatják tovább egy harmadik államnak.

5. Nem kevesebb, mint 30 nappal bármely másik Részes Államnak történő átadást megelőzően mindkét Részes Államnak jeleznie kell az átadást a Technikai Titkárságnak.

6. Minden egyes Részes Állam részletes éves nyilatkozatot készít az előző évi átadásokról. A nyilatkozatot minden ilyen év befejeződése után nem később, mint 90 nappal kell beterjeszteni, és minden 1. listás átadott vegyület tekintetében annak a következő információt kell tartalmaznia:

(a) a kémiai megnevezés, a szerkezeti képlet és a Chemical Abstracts Service (CAS) nyilvántartási száma, ha ilyet kiadtak;

(b) más Államoktól megszerzett vagy más Részes Államoknak átadott mennyiségeket. Minden átadás esetén a mennyiséget, az átvevőt és a célt is fel kell tüntetni.

C) Előállítás

Az előállítás általános elvei

7. Minden egyes Részes Állam, a 8-12. bekezdés szerinti előállítás során a legfokozottabb elsőbbséget biztosítja az emberek biztonságának és a környezet védelmének. Minden egyes Részes Állam nemzeti biztonsági és kibocsátási szabványaival összhangban valósítja meg az ilyen előállítást.

Egyedi kisléptékű üzem

8. Minden egyes Részes Állam, amely 1. listás vegyületeket állít elő kutatási, gyógyászati, gyógyszerészeti vagy védelmi célokra, ezt az előállítást a Részes Állam által jóváhagyott egyedi kisléptékű üzemben végezheti, kivéve a 10., 11. és 12. bekezdésben előírtakat.

9. Az egyedi kisléptékű üzemben a termelést olyan termelő sort alkotó reakcióedényekben kell végezni, amely nemfolyamatos termelésre van kialakítva. Az ilyen reakcióedény űrtartalma nem haladhatja meg a 100 litert, és az 5 literesnél nagyobb reakcióedények összes űrtartalma nem lehet több mint 500 liter.

Egyéb létesítmények

10. Az 1. listás vegyületek évi összesített mennyisége, ha nem haladja meg a 10 kg-ot, védelmi célra előállíthatók az egyedi kisléptékű üzemen kívül is egy más létesítményben. Ezt a létesítményt a Részes Állam hagyja jóvá.

11. Az 1. listás vegyületek évi 100 g-ot meghaladó mennyisége előállítható kutatási, gyógyászati és gyógyszerészeti célra az egyedi kisléptékű üzemen kívüli létesítményben, amelyek évi összesített mennyisége nem haladja meg a 10 kg-ot létesítményenként. Ezt a létesítményt a Részes Állam hagyja jóvá.

12. Az 1. listás vegyületek szintetizálhatók kutatási, gyógyászati vagy gyógyszerészeti célra, de nem védelmi célra, laboratóriumokban, amelyek összesített mennyisége kevesebb mint 100 g évenként és létesítményenként.

Ezek a létesítmények nem tartoznak semmiféle a D) és E) Fejezetekben felsorolt bejelentési és ellenőrzési kötelezettség alá.

D) Nyilatkozatok

Egyedi kisléptékű üzem

13. Minden Részes Állam, amely egyedi kisléptékű üzem működtetését tervezi, megadja a Technikai Titkárságnak a létesítmény pontos helyét és részletes műszaki leírását, beleértve a berendezések jegyzékét és a részletes folyamatábrákat. A már meglévő létesítmények esetén ezt az első nyilatkozatot nem később, mint 30 nappal a jelen Egyezménynek a Részes Állam számára történő hatálybalépése után kell benyújtani. Az új létesítményekről szóló első nyilatkozatokat nem később, mint a működés kezdetét megelőző 180 nappal kell benyújtani.

14. Minden Részes Államnak előzetesen bejelentést kell tennie a Technikai Titkárságnak a kezdeti nyilatkozatot érintő tervezett változtatásokról. A bejelentést nem később, mint 180 nappal a változtatások foganatosítása előtt kell megtenni.

15. Minden Részes Államnak, amely 1. listás vegyületet állít elő az egyedi kisléptékű üzemben, részletes nyilatkozatot kell tenni a gyár előző évi tevékenységével kapcsolatosan. A nyilatkozatot nem később, mint 90 nappal az ilyen év befejeződését követően kell beterjeszteni, amely tartalmazza a következőket:

(a) a létesítmény azonosítása;

(b) a létesítményben előállított, megszerzett, felhasznált vagy tárolt minden 1. listás vegyületről a következő információt:

(i) a kémiai elnevezés, szerkezeti képlet, a Chemical Abstracts Service nyilvántartási szám, ha ilyen van,

(ii) az alkalmazott módszerek és gyártott mennyiség,

(iii) az 1., 2. vagy 3. listán felsorolt és az 1. listás vegyület előállítására felhasznált prekurzorok neve és mennyisége,

(iv) a létesítményben felhasznált mennyiség és a felhasználás céljai,

(v) a Részes Államban található más létesítménybe szállított vagy más létesítményből szállított mennyiség. Minden szállítmányra a mennyiséget, az átvevőt és az indokot fel kell tüntetni,

(vi) ez év folyamán bármikor tárolt legnagyobb mennyiség, és

(vii) az év végén tárolt mennyiség; továbbá

(c) információ bármilyen változásról a létesítményekről előzőleg adott részletes műszaki leíráshoz képest, beleértve a berendezések leltárait és a részletes diagramokat.

16. Minden Részes Állam, amely egyedi kisléptékű üzemben 1. listás vegyületet gyárt, részletes éves bejelentést tesz a létesítményben a következő évben tervezett tevékenységekről és az előre látható termelésről. A bejelentést az év kezdete előtt nem kevesebb, mint 90 nappal megelőzően kell megtenni, amely tartalmazza:

(a) a létesítmény azonosítását;

(b) a létesítményben előállítandó, felhasználandó vagy ott raktározandó valamennyi 1. listás vegyületről a következő információt:

(i) kémiai elnevezés, szerkezeti képlet és ha ilyent kapott, a Chemical Abstracts Service nyilvántartási száma,

(ii) az előreláthatóan termelendő mennyiséget és a gyártás célját; és

(c) információt bármilyen előrelátható változásról, a létesítményekről előzőleg adott részletes műszaki leíráshoz képest, beleértve a berendezések leltárait és a részletes diagramokat.

Egyéb, a 10. és 11. bekezdésben említett létesítmények

17. A Részes Államnak közölni kell a Technikai Titkársággal minden egyes létesítményének vagy megfelelő részé(i)nek nevét, elhelyezkedését és részletes műszaki leírását, a Technikai Titkárság kérésének megfelelően. Azt a létesítményt, amely védelmi célból termel 1. listás vegyületet külön kell azonosítani. A már meglévő létesítmények esetében, ezt az első nyilatkozatot nem később, mint 30 nappal a jelen Egyezménynek a Részes Állam számára történt hatálybalépését követően kell megtenni. Az új létesítményekre vonatkozó első nyilatkozatokat nem kevesebb, mint 180 nappal a működés megkezdése előtt kell megtenni.

18. Minden Részes Államnak előzetesen bejelentést kell tennie a Technikai Titkárságnak a első nyilatkozatot érintő tervezett változtatásokról. A bejelentést nem később, mint 180 nappal a változtatások foganatosítása előtt kell megtenni.

19. Minden Részes Államnak, minden egyes létesítmény tekintetében részletes éves nyilatkozatot kell tenni a létesítmény előző évi tevékenységéről. A nyilatkozatot az adott év végétől számított nem több, mint 90 nappal kell megtenni és az tartalmazza:

(a) a létesítmény azonosítását;

(b) minden egyes 1. listás vegyületről a következő információt:

(i) kémiai elnevezés, szerkezeti képlet és a Chemical Abstracts Service nyilvántartási száma, ha ilyet adtak neki,

(ii) az előállított mennyiség, a védelmi célra előállítottak esetében az alkalmazott eljárások;

(iii) az 1., 2. vagy 3. listás prekurzorok megnevezése és mennyisége, amelyeket az 1. listás vegyületek előállítására használtak,

(iv) a létesítményben felhasznált mennyiség és a felhasználás célja,

(v) a Részes Államon belül más létesítményekbe átszállított anyagmennyiség. Minden átszállítás esetében a mennyiséget, az átvevőt és a célt fel kell tüntetni,

(vi) az év folyamán tárolt maximális mennyiség, továbbá

(vii) az év végén tárolt mennyiség; valamint

(c) információt bármilyen a létesítményben vagy annak részeiben előrelátható változásról a létesítményről előzőleg adott részletes műszaki leíráshoz képest.

20. Minden Részes Államnak, minden egyes létesítmény tekintetében részletes éves nyilatkozatot kell tennie, a következő évben a létesítményben tervezett tevékenységről és a várható termeléséről. A nyilatkozatot az év kezdete előtt nem kevesebb, mint 90 nappal kell megtenni, és amelynek tartalmaznia kell:

(a) a létesítmény azonosítását,

(b) minden egyes 1. listás vegyületről a következő információt:

(i) a kémiai elnevezés, szerkezeti képlet és a Chemical Abstracts Service nyilvántartási száma, ha ilyen adtak neki,

(ii) a várható gyártandó mennyiség, az időszakokat, amikor várhatóan a termelésre sor kerül, az előállítás célját; továbbá

(c) információt bármilyen a létesítményben vagy annak részeiben előrelátható változásról a létesítményről előzőleg adott részletes műszaki leíráshoz képest.

E) Ellenőrzés

Egyedi kisléptékű üzem

21. Az egyedi kisléptékű üzemben végrehajtandó ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy az előállított 1. listás vegyületek mennyiségét helyesen jelentették-e be, és különösen, hogy azok összesített mennyisége nem haladja meg az 1 tonnát.

22. A létesítményt rendszeres ellenőrzésnek kell alávetni, rendszeres helyszíni ellenőrzés és helyszíni műszeres megfigyelés útján.

23. Egy meghatározott létesítmény ellenőrzésének számát, intenzitását, tartamát, időzítését és módját azon az alapon kell meghatározni, hogy a megfelelő vegyületek, a létesítmény jellemzői és az ottani tevékenységek a jelen Egyezmény céljára és tárgyára milyen kockázatot jelentenek. Az Értekezlet megfelelő irányelveket tárgyal meg és hagy jóvá, a VIII. Cikk, 21. bekezdés (i) alpontja szerint.

24. Az első szemle célja a létesítményről adott információ ellenőrzése, beleértve a 9. bekezdésben leírt reakció-edények korlátait.

25. Nem később, mint 180 nappal azután, hogy a jelen Egyezmény a Részes Állam számára hatályba lépett, a Részes Államnak a minta-egyezményen alapuló létesítmény-egyezményt kell kötni a Szervezettel, amely kiterjed a létesítmény részletes ellenőrzési eljárására.

26. Minden Részes Államnak, amely az Egyezménynek a számára történt hatálybalépését követően tervezi egyedi kisléptékű üzem felállítását, a minta-egyezmény alapján létesítmény-egyezményt kell kötni a Szervezettel, amely kiterjed a létesítmény működésének megkezdése előtti ellenőrzési eljárások részletes szabályaira.

27. A minta-egyezményt az Értekezlet tárgyalja meg és hagyja jóvá a VIII. Cikk 21. bekezdés (i) alpontja szerint.

Egyéb, a 10. és 11. bekezdésben hivatkozott létesítmények

28. A 10. és 11. bekezdésben említett egyéb létesítményeknél foganatosítandó ellenőrzési tevékenység célja az, hogy ellenőrizzék:

(a) a létesítményt nem használják semmiféle 1. listás vegyület előállítására, kivéve a bejelentett vegyületeket;

(b) az 1. listás vegyületek előállított vagy felhasznált mennyiségét pontosan jelentették be, és az megfelel a bejelentett célok szükségleteinek;

(c) az 1. listás vegyületet nem irányították el vagy használták más célokra.

29. A létesítményt rendszeres ellenőrzésnek kell alávetni helyszíni ellenőrzés és helyszíni műszeres megfigyelés útján.

30. Egy meghatározott létesítmény ellenőrzésének számát, intenzitását, tartamát, időzítését és módját azon az alapon kell meghatározni, hogy a megfelelő vegyületek, a létesítmény jellemzői és az ottani tevékenységek a jelen Egyezmény céljára és tárgyára milyen kockázatot jelentenek. Az Értekezlet megfelelő irányelveket tárgyal meg és hagy jóvá, a VIII. Cikk, 21. bekezdés (i) alpontja szerint.

31. Nem később, mint 180 nappal azután, hogy a jelen Egyezmény a Részes Állam számára hatályba lépett, a Részes Államnak a minta-egyezményen alapuló létesítmény-egyezményt kell kötnie a Szervezettel, amely kiterjed a létesítmény részletes ellenőrzési eljárására.

32. Minden Részes Államnak, amely ilyen létesítményt kíván létrehozni a jelen Egyezmény hatálybalépését követően, létesítmény-egyezményt kell kötnie a Szervezettel mielőtt a létesítmény megkezdi működését vagy azt használatba veszik.

VII. RÉSZ
A JELEN EGYEZMÉNY ÁLTAL NEM TILTOTT TEVÉKENYSÉGEK, A VI. CIKKEL ÖSSZHANGBAN
A 2. LISTÁS VEGYÜLETEKRE ÉS A VELÜK KAPCSOLATOS LÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ RENDSZABÁLYOK

A) Nyilatkozatok

Nyilatkozatok az összesített nemzeti adatokról

1. A Részes Államok által a VI. Cikk 7. és 8. bekezdés szerint adandó első és éves nyilatkozatoknak tartalmazni kell az előző naptári évre vonatkozó összesített nemzeti adatokat az előállított, feldolgozott, felhasznált, importált vagy exportált minden egyes 2. listás vegyületről, továbbá minden érintett állam tekintetében az import és export mennyiségét.

2. Minden Részes Államnak be kell terjeszteni:

(a) első nyilatkozatokat az 1. bekezdés szerint nem később, mint 30 nappal azután, hogy a jelen Egyezmény számára hatályba lépett és a következő naptári évtől kezdve;

(b) éves nyilatkozatokat nem később, mint 90 nappal az előző naptári év végét követően.

Nyilatkozatok a 2. listás vegyületeket előállító, feldolgozó vagy felhasználó gyárakról

3. Első és éves nyilatkozatok szükségesek minden olyan gyárról, amelyben egy vagy több olyan üzem van, amely a megelőző három naptári év bármelyike során előállított, feldolgozott vagy felhasznált, vagy tervez a következő naptári évben előállítani, feldolgozni vagy felhasználni több mint:

(a) 1 kg-ot azokból a vegyületekből, amelyeket *-gal jelölnek a 2. lista A) Részében;

(b) 100 kg-ot bármely más a 2. lista A) Részében felsorolt anyagok közül; vagy

(c) 1 tonnát, a 2. lista B) Részében felsorolt vegyületekből.

4. Minden Részes Államnak be kell terjeszteni:

(a) első nyilatkozatokat a 3. bekezdés szerint, nem később mint 30 nappal a jelen Egyezménynek a számára történt hatálybalépését követően, és a következő naptári évtől kezdve;

(b) éves nyilatkozatokat a korábbi tevékenységről, nem később mint 90 nappal az előző naptári év végét követően;

(c) éves nyilatkozatokat a várható tevékenységekről, nem később, mint 60 nappal a következő naptári év kezdete előtt. Minden olyan további tevékenységről, amelyeket az éves nyilatkozatok beterjesztése után terveztek, a nyilatkozatot nem később mint öt nappal ezen tevékenység megkezdése előtt kell beterjeszteni.

5. A 3. bekezdés szerinti nyilatkozatok általában nem szükségesek olyan keverékeknél, amelyek a 2. listás vegyületeket alacsony koncentrációban tartalmazzák. Ezekre nézve csak azokban az esetekben kell nyilatkozatot tenni, összhangban az irányelvekkel, amikor a 2. listás vegyület könnyű visszanyerhetősége a keverékből és annak teljes tömege vélhetően kockázatot jelent a jelen Egyezmény tárgyára és céljára. Ezeket az irányelveket az Értekezlet tárgyalja meg és hagyja jóvá, a VIII. Cikk 21. (i) bekezdésnek megfelelően.

6. A gyárra vonatkozó, a 3. bekezdés szerinti nyilatkozatoknak tartalmazni kell:

(a) a gyár megnevezését, az üzemeltető tulajdonos, vállalat vagy vállalkozás nevét;

(b) pontos helyét, beleértve a címet; továbbá

(c) a gyáron belüli üzemek számát, amelyekről a jelen Melléklet VIII. Része szerint tettek nyilatkozatot.

7. A 3. bekezdés szerinti, a gyárra vonatkozó nyilatkozatoknak tartalmazni kell továbbá a gyáron belüli minden egyes üzem vonatkozásában, amelyek a 3. bekezdésben meghatározottak alá tartoznak, a következő információkat:

(a) az üzem megnevezését, az üzemeltető tulajdonos vállalat vagy vállalkozás nevét;

(b) gyáron belüli pontos elhelyezkedését, beleértve a meghatározott épület vagy építmény számát, ha ilyen van;

(c) fő tevékenységét;

(d) vajon az üzem

(i) előállít, feldolgoz vagy felhasznál 2. listás vegyülete(ke)t,

(ii) csak ilyen tevékenységre vagy több célra szolgál,

(iii) kifejt-e más tevékenységet a bejelentett 2. listás vegyületekkel kapcsolatban, beleértve a más tevékenység (pl. raktározás) leírását; továbbá

(e) az üzem termelési kapacitását, minden egyes bejelentett 2. listás vegyület tekintetében.

8. A gyárakkal kapcsolatos, a 3. bekezdés szerinti nyilatkozatoknak tartalmazni kell a következő, a 2. listás vegyületre vonatkozó információt, a nyilatkozatküszöb fölött:

(a) a kémiai elnevezés, a létesítmény által használt szokásos vagy kereskedelmi név, a szerkezeti képlet és a Chemical Abstracts Service (CAS) nyilvántartási száma, ha ilyet adtak;

(b) az első nyilatkozatnál: az előző három naptári év mindegyikében a gyár által előállított, feldolgozott, felhasznált, importált és exportált teljes mennyiséget;

(c) az előző tevékenységekről szóló éves nyilatkozatok esetén: a gyár által, az előző naptári évben előállított, feldolgozott, felhasznált, importált vagy exportált teljes mennyiséget;

(d) a várható tevékenységekről szóló éves nyilatkozatok esetén: a gyár által a következő évben várhatóan előállítandó, feldolgozandó vagy felhasználandó teljes mennyiséget, beleértve az előállítás, feldolgozás vagy felhasználás várható időszakát;

(e) a vegyületek rendeltetése, amelyre előállították, feldolgozták vagy felhasználták, illetve elő fogják állítani, feldolgozni vagy felhasználni:

(i) helyszíni feldolgozás és felhasználás, a termék-fajták leírásával,

(ii) eladás vagy átadás, a Részes Állam területén belül vagy bármely más joghatósága vagy ellenőrzése alatt álló helyre, másik gyárba, kereskedőhöz vagy más célállomásra kerül, és ha lehetséges a végtermék fajtáját,

(iii) közvetlen export, az érintett államok felsorolásával, vagy

(iv) más célokra, megadva ezeket a más célokat.

Nyilatkoztak a 2. listás vegyületek korábbi, vegyifegyver célú termeléséről

9. Minden Részes Államnak nem később, mint 30 nappal azután, hogy számára a jelen Egyezmény hatályba lépett, nyilatkozatot kell tenni azokról a gyárakról, amelyek 1946. január 1-jétől bármikor 2. listás vegyületet gyártottak vegyifegyverek céljára.

10. A gyárakról szóló 9. bekezdés szerinti nyilatkozatoknak tartalmazni kell:

(a) a gyár elnevezését, az üzemeltető tulajdonos, vállalat vagy vállalkozás nevét;

(b) pontos helyét, beleértve a címet;

(c) a gyáron belül elhelyezkedő minden egyes üzem esetében, amely a 9. bekezdésben meghatározottak alá tartozik, ugyanazokat az információkat, melyeket a 7. bekezdés (a)-(e) albekezdései előírnak; továbbá

(d) minden egyes vegyifegyver céljára gyártott 2. listás vegyületnél:

(i) a kémiai elnevezés, szokásos vagy kereskedelmi név, amelyet a vegyifegyver célú termelésre a gyárban használtak, szerkezeti képlet és a Chemical Abstracts Service (CAS) nyilvántartási száma, ha ilyet adtak,

(ii) a vegyület előállítási ideje és az előállított mennyiség, és

(iii) azt a helyet, ahová a vegyületet szállították és az ott előállított végterméket, ha ismert.

Tájékoztató a Részes Államoknak

11. A jelen Fejezet szerint bejelentett gyárak listáját, valamint a 6., 7. (a), 7. (c), 7. (d) (i), 7. (d) (iii), 8. (a) és 10. bekezdések szerint közölt információt együttesen, a Technikai Titkárságon keresztül kérésre át kell adni a Részes Államoknak.

B) Ellenőrzés

Általános vonatkozások

12. A VI. Cikk 4. bekezdésében meghatározott ellenőrzést kell végrehajtani helyszíni szemle útján azokban a bejelentett gyárakban, amelyek egy vagy több olyan üzemet foglalnak magukba, amelyek az előző három naptári év bármelyike során előállítottak, feldolgoztak vagy felhasználtak, illetve előreláthatólag a következő naptári évben előállítanak, feldolgoznak vagy felhasználnak több mint:

(a) 10 kg-ot a 2. lista A) Részében *-gal jelzett vegyületekből;

(b) 1 tonnát a 2. lista A) Részében felsorolt egyéb vegyületekből; vagy

(c) 10 tonnát a 2. lista B) Részében felsorolt vegyületekből.

13. A Szervezetnek, az Értekezlet által, a VIII. Cikk 21. (a) bekezdése szerint elfogadandó programja és költségvetése tartalmazza, mint elkülönült tételt, a jelen Fejezet szerinti ellenőrzés programját és költségvetését. A VI. Cikk szerinti ellenőrzés számára rendelkezésre bocsátott források elosztásakor a Technikai Titkárság, a jelen Egyezmény hatálybalépését követő első három év során, elsőbbséget biztosít az A) Fejezet szerint bejelentett gyárak első szemléjének. Az elosztást a továbbiakban a szerzett tapasztalatok alapján felül kell vizsgálni.

14. A Technikai Titkárság a 15-22. bekezdéssel összhangban végezteti az első és az azt követő szemléket.

Ellenőrzési célok

15. Az ellenőrzés általános célja annak megerősítése, hogy a tevékenységek összhangban vannak a jelen Egyezmény szerinti kötelezettségekkel és megegyeznek a nyilatkozatokban adandó információkkal. Az A) Fejezet szerint adott nyilatkozatokban bejelentett gyárak ellenőrzésének megkülönböztetett célja annak igazolása, hogy

(a) bármely 1. listás vegyület nincs jelen, különösen annak előállítása nem történt meg, kivéve, ha az a jelen Melléklet VI. Részével összhangban van;

(b) a 2. listás vegyületek előállítási, feldolgozási vagy felhasználási szintje megegyezik-e a nyilatkozatokban felsoroltakkal; és

(c) a 2. listás vegyületeket nem fordították a jelen Egyezmény által tiltott tevékenység céljára.

Első szemlék

16. A 12. bekezdés szerint ellenőrizendő minden gyár, amint az lehetséges első szemlében részesül, nem később, mint a jelen Egyezmény hatálybalépésétől számított három év elteltével. Az ezt az időszakot követően bejelentett gyár első szemléjét nem később mint egy évvel az előállítás, feldolgozás vagy felhasználás első bejelentését követően kell végrehajtani. A gyárak első szemlére történő kiválasztása a Technikai Titkárság által történik oly módon, hogy kizárják annak előrejelzését, mikor kerül sor pontosan a gyár ellenőrzésére.

17. Az első szemle folyamán, a gyár vonatkozásában létesítmény-egyezmény tervezetet kell kidolgozni, kivéve, ha az ellenőrzött Részes Állam és Technikai Titkárság abban állapodnak meg, hogy arra nincs szükség.

18. Az egymást követő szemlék gyakorisága és intenzitása tekintetében az ellenőrök az első szemle folyamán felbecsülik a megfelelő vegyületek, a gyár sajátosságai és az ott folytatott tevékenység természete által a jelen Egyezmény tárgya és célja számára jelentkező kockázatot, figyelembe véve egyebek között, a következő ismérveket:

(a) a listás vegyületek és a velük előállított végtermékek toxicitása, ha egyáltalán van;

(b) a szemlélt helyen szokásosan tárolt listás vegyületek mennyisége;

(c) a szemlélt helyen a listás vegyületekhez szükséges alapanyagok szokásosan tárolt mennyisége;

(d) a 2. lista szerinti üzemek termelési kapacitása; továbbá

(e) a szemlélt hely átalakíthatósága mérgező vegyületek gyártására, raktározására és betöltésére.

Ellenőrzések

19. A 12. bekezdés szerint ellenőrizendő minden egyes gyárban az első szemlét követően további szemléket kell végrehajtani.

20. Az egyes gyárak szemlékre való kiválasztásánál, illetve az ellenőrzés gyakoriságával és intenzitásával kapcsolatos döntésnél a Technikai Titkárságnak kellően figyelembe kell venni azokat a kockázatokat, melyeket a jelen Egyezmény tárgyára és céljaira jelent a megfelelő vegyület, a gyár jellege és az ott végzett tevékenységek természete, figyelembe véve a vonatkozó létesítmény-egyezményt, továbbá az első és az azt követő szemlék eredményeit.

21. A Technikai Titkárság oly módon választja ki az ellenőrizendő gyárat, hogy kizárja annak pontos előrejelzését, mikor ellenőrzik.

22. A gyárak egyikét sem ellenőrzik naptári évenként több mint két alkalommal a jelen Fejezet rendelkezései szerint. Ez mindazonáltal nem korlátozza a IX. Cikk szerinti ellenőrzéseket.

Ellenőrzési eljárások

23. A megegyezett irányelveken, a jelen Melléklet és a Bizalmas Kezelés Melléklete más vonatkozó rendelkezésein kívül, az alábbi 24-30. bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

24. A bejelentett gyárra vonatkozó létesítmény-egyezményt nem később, mint az első szemle befejezését követő 90 nap múlva kell megkötni az ellenőrzött Részes Állam és a Szervezet között, kivéve, ha a Részes Állam és a Technikai Titkárság úgy állapodott meg, hogy erre nincs szükség. Ez egy minta-egyezményen alapszik, és rögzíti az ellenőrzések levezetését a bejelentett gyárban. Az egyezmény meghatározza az ellenőrzések gyakoriságát és intenzitását, továbbá leírja a részletes ellenőrzési eljárásokat, összhangban a 25-29. bekezdéssel.

25. Az ellenőrzés középpontjai a bejelentett gyárakon belül a bejelentett 2. listás üzemek. Amennyiben az ellenőrző csoport kéri a gyár más részeihez történő hozzáférést, azt lehetővé kell tenni, a jelen Melléklet II. Rész 51. bekezdés szerinti felvilágosítás adási kötelezettségnek megfelelően, továbbá összhangban a létesítmény-egyezménnyel, vagy ilyen egyezmény hiányában a jelen Melléklet X. Rész C) Fejezetében meghatározott, irányított hozzáférés szabályai szerint.

26. A nyilvántartásokba való betekintést szükség szerint lehetővé kell tenni, hogy biztosítékot szolgáltassanak arra, a bejelentett vegyületet nem irányították el és az előállítás megfelel a nyilatkozatnak.

27. A mintavétel és az elemzés abból a célból történik, hogy ellenőrizzék, a be nem jelentett listás vegyületek nincsenek jelen.

28. Az ellenőrizendő területek lehetnek:

(a) körzetek, ahová feldolgozandó vegyületeket (reagáló vegyületek) szállítanak, illetve tárolják azokat;

(b) körzetek, ahol kezelési folyamatokat végeznek a reagáló vegyületeken a reakcióedényekbe történő betöltésük előtt;

(c) az (a) vagy (b) albekezdésben hivatkozott körzetekből vezető tápvonalakon a reakcióedényekbe együttesen bármely kapcsolódó szeleppel, áramlásmérővel stb.;

(d) a reakcióedények és kisegítő berendezések külső megjelenését;

(e) a reakcióedényekből a tartós és a rövid távú tároláshoz, illetve a 2. lista szerint bejelentett vegyületek további feldolgozására szolgáló berendezéshez vezető vezetékek;

(f) az (a)-(e) albekezdés bármely darabjához kapcsolódó ellenőrző berendezés;

(g) a hulladék és szennyvíz kezelésére szolgáló berendezés és körzetek;

(h) nem specifikált vegyületek elhelyezésére szolgáló berendezések és körzetek.

29. Az ellenőrzés időszaka nem lehet több mint 96 óra, mindazonáltal az ellenőrző csoport és az ellenőrzött Részes Állam megállapodhat annak meghosszabbításában.

Az ellenőrzés bejelentése

30. A Technikai Titkárságnak értesítenie kell a Részes Államot az ellenőrzésekről, nem kevesebb mint 48 órával az ellenőrző csoportnak az ellenőrizendő gyárhoz történő megérkezése előtt.

C) Átadások a jelen Egyezményben nem Részes Államoknak

31. A 2. listás vegyületek csakis Részes Államoknak adhatók át, illetve Részes Államoktól vehetők át. Ez a kötelezettség a jelen Egyezmény hatálybalépése után három év elteltével lép hatályba.

32. Ezalatt a közbeeső hároméves időszak alatt minden Részes Államnak kérni kell, egy az alább felsoroltak szerint végső felhasználói igazolást a jelen Egyezményben nem Részes Államok számára történő átadásokhoz. Az ilyen átadásokra minden Részes Államnak meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, hogy az átadott vegyületeket csak a jelen Egyezmény által nem tiltott célokra használják fel. Többek között a Részes Államnak kérni kell az Átvevő Államtól egy olyan igazolás kiadását, amely az átadott vegyületek vonatkozásában tanúsítja:

(a) hogy azt a jelen Egyezmény által nem tiltott célra használják;

(b) hogy ezeket nem adják tovább;

(c) fajtájukat és mennyiségüket;

(d) végső felhasználásukat; és

(e) a végső felhasználók nevét és címét.

VIII. RÉSZ
A JELEN EGYEZMÉNY ÁLTAL NEM TILTOTT TEVÉKENYSÉGEK, A VI. CIKKEL ÖSSZHANGBAN
A 3. LISTÁS VEGYÜLETEKRE ÉS A VELÜK KAPCSOLATOS LÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ RENDSZABÁLYOK

A) Nyilatkozatok

Nyilatkozat az összesített nemzeti adatokról

1. A Részes Állam által a VI. Cikk 7. és 8. bekezdései szerint az első, majd az évente átadandó nyilatkozatoknak tartalmazni kell az előző évi összesített nemzeti adatokat minden egyes előállított, importált és exportált 3. listás vegyület mennyiségéről, továbbá minden egyes importban és exportban érintett állam szerinti mennyiség részletezését.

2. Minden Részes Államnak be kell terjeszteni:

(a) az 1. bekezdés szerinti első nyilatkozatot nem később mint 30 nappal azután, hogy a jelen Egyezmény számára hatályba lépett, és a következő naptári évtől kezdve;

(b) az éves nyilatkozatokat nem később, mint 90 nappal az előző naptári év végét követően.

Nyilatkozatok a 3. listás vegyületeket előállító gyárakról

3. Első és éves nyilatkozatok szükségesek mindazon gyárakról, melyek egy vagy több olyan üzemet foglalnak magukba melyek az előző naptári évben előállítottak vagy várhatóan a következő naptári évben előállítanak több mint 30 tonna 3. listás vegyületet.

4. Minden Részes Államnak be kell terjeszteni:

(a) a 3. bekezdés szerint első nyilatkozatokat nem később, mint 30 nappal azután, hogy a jelen Egyezmény számára hatályba lépett és a következő naptári évtől kezdve:

(b) éves nyilatkozatokat az elmúlt tevékenységről nem később mint 90 nappal az előző naptári év végét követően;

(c) éves nyilatkozatokat a várható tevékenységről nem később, mint 60 nappal a következő naptári év kezdetét megelőzően. Bármely az éves nyilatkozatok beterjesztése után, kiegészítőleg tervezett tevékenységet be kell jelenteni nem később mint öt nappal a tevékenység megkezdése előtt.

5. A 3. bekezdés szerinti nyilatkozatok általában nem szükségesek olyan keverékeknél, amelyek 3. listás vegyületet alacsony koncentrációban tartalmaznak. Ezeket csak olyan esetben szükséges beterjeszteni az irányelvekkel összhangban, amikor a 3. listás vegyületnek a keverékből történő visszanyerése könnyű, és amelynek teljes tömege vélhetőleg kockázatot jelent a jelen Egyezmény tárgyára és céljára. Ezeket az irányelveket az Értekezlet tárgyalja meg és hagyja jóvá, a VIII. Cikk 21. (i) bekezdésének megfelelően.

6. A 3. bekezdés szerint a gyárról szóló nyilatkozatoknak tartalmazni kell:

(a) a gyár nevét, az üzemeltető tulajdonos, vállalat vagy vállalkozás nevét;

(b) a gyáron belüli üzemek számát, melyeket a jelen Melléklet VII. Részének megfelelően jelentettek be.

7. A gyárról szóló 3. bekezdés szerinti nyilatkozatoknak tartalmazni kell továbbá minden üzem esetében, mely a gyár területén belül helyezkedik el, és amely a 3. bekezdésben meghatározottak alá esik, a következő információt:

(a) az üzem neve, az üzemeltető tulajdonos, vállalat vagy vállalkozás neve;

(b) a gyáron belüli pontos helye, beleértve, ha lehet a meghatározott épület vagy építmény száma, ha ilyen van;

(c) főtevékenységét.

8. A gyárral kapcsolatos, 3. bekezdés szerinti nyilatkozatoknak ugyancsak tartalmazni kell minden egyes, a bejelentési küszöb feletti 3. listás vegyületről a következő információt:

(a) a vegyület neve, a létesítmény által használt szokásos vagy kereskedelmi megnevezés, szerkezeti képlete, a Chemical Abstracts Service (CAS) nyilvántartási száma, ha ilyet kapott;

(b) a vegyület előző naptári évi vagy várható tevékenységek bejelentése esetén a következő naptári évben várható termelésének közelítő mennyisége kifejezve tartományokban: 30-200 tonna, 200-1000 tonna, 1000-10 000 tonna, 10 000-100 000 tonna és 100 000 tonna felett; továbbá

(c) azok a célok, amelyekre gyártották vagy gyártani fogják a vegyületet.

Nyilatkozatok a 3. listás vegyületek korábbi vegyi fegyver célú termeléséről

9. Minden Részes Államnak nem később, mint 30 nappal azt követően, hogy a jelen Egyezmény számára hatályba lépett nyilatkozatot kell tenni valamennyi gyárról, amely olyan üzemeket foglal magába, amelyek 1946. január 1-je óta bármikor 3. listás vegyületet állítottak elő vegyi fegyver céljára.

10. A 9. bekezdés szerinti, gyárról szóló nyilatkozatok magukba foglalják:

(a) a gyár nevét, az üzemeltető tulajdonos, vállalat vagy vállalkozás nevét;

(b) pontos helyét, beleértve a címét;

(c) minden egyes, a gyáron belül található üzem esetén, és amely a fenti 9. bekezdés előírásai alá esik, azokat az információkat, amelyek a 7. bekezdés (a)-(c) albekezdései szerinti szükségesek; és

(d) minden 3. listás, vegyi fegyver céljára gyártott vegyületnél:

(i) a kémiai nevet, a gyár által vegyi fegyver előállításánál használt szokásos vagy kereskedelmi elnevezést, a szerkezeti képletét, a Chemical Abstracts Service (CAS) nyilvántartási számát, ha ilyet kapott,

(ii) a vegyület gyártásának időpontjait és a gyártott mennyiséget, és

(iii) azt a helyet, ahová a vegyületet szállították és az ott gyártott végterméket, ha ismert.

Tájékoztató a Részes Államoknak

11. A jelen Fejezet szerint bejelentett gyárak jegyzékét, a 6., 7. (a), 7. (c), 8. (a) és 10. bekezdéseknek megfelelően adott információval együtt kérelemre a Technikai Titkárság átadja a Részes Államnak.

B) Ellenőrzés

Általános vonatkozások

12. A VI. Cikk 5. bekezdése szerinti ellenőrzést helyszíni szemle útján kell végrehajtani azon gyárakban, amelyek az előző naptári évben gyártottak vagy a következő naptári évben várhatóan összesen több mint 200 tonna 3. listás vegyületet gyártanak a bejelentett 30 tonnán felül.

13. A Szervezetnek, az Értekezlet által a VIII. Cikk 21. (a) bekezdéssel összhangban elfogadandó programja és költségvetése, külön tételként tartalmazza a jelen Fejezet szerinti ellenőrzés programját és költségvetését, figyelembe véve a jelen Melléklet VII. Rész 13. bekezdését.

14. A jelen Fejezet szerinti a Technikai Titkárság véletlenszerűen választja ki a gyárakat ellenőrzésre olyan megfelelő mechanizmus útján, mint a speciálisan tervezett számítógépes programok alkalmazása, a következő súlyozó tényezők alapján:

(a) az ellenőrzések egyenlő földrajzi elosztása; továbbá

(b) a bejelentett gyárról a Technikai Titkárság rendelkezésére álló, a megfelelő vegyületre vonatkozó információ, a gyár jellemzői és az ott végzett tevékenység jellege.

15. A gyárak egyikét sem ellenőrzik naptári évenként több mint két alkalommal a jelen Fejezet rendelkezései szerint. Ez mindazonáltal nem korlátozza a IX. Cikk szerinti ellenőrzéseket.

16. A gyáraknak a jelen Fejezet szerinti ellenőrzésre történő kiválasztása során a Technikai Titkárságnak a következő korlátozásokat kell figyelembe venni egy Részes Állam tekintetében, a naptári évenként a jelen Rész és a jelen Melléklet IX. Része alapján meghatározott ellenőrzések összesített számánál: az ellenőrzések összesített száma nem lehet több mint három, plusz a Részes Állam által a jelen Résznek és a jelen Melléklet IX. Részének megfelelően bejelentett gyárak számának öt százaléka, vagy 20 ellenőrzés, amelyik is e két szám közül az alacsonyabb.

Ellenőrzési célok

17. Az A) Fejezet szerint bejelentett gyárak esetében az ellenőrzés általános célja az, hogy megállapítsák: a tevékenység összhangban van a nyilatkozatokban adott információkkal. Az ellenőrzés megkülönböztetett célja megállapítani, hogy 1. listás vegyület nincs jelen, különösen pedig, hogy annak előállítása nem történt meg, kivéve, ha az a jelen Melléklet VI. Részével összhangban van.

Ellenőrzési eljárások

18. A megegyezett irányelveken, a jelen Mellékleten, továbbá a Bizalmas Kezelés Melléklete más vonatkozó rendelkezésein kívül, az alábbi 19-25. bekezdések rendelkezéseit kell alkalmazni.

19. Nem kell létesítmény-egyezményt kötni, kivéve, ha az ellenőrzött Részes Állam ezt kéri.

20. Az ellenőrzés központja a bejelentett gyáron belüli 3. listás üzem(ek). Amennyiben az ellenőrző csoport, a jelen Melléklet II. Rész 51. bekezdéssel összhangban kéri a hozzáférést a gyár más részeihez, hogy tisztázza a kétértelműségeket, az ilyen hozzáférés mértékéről az ellenőrző csoportnak és az ellenőrzött Részes Államnak kell megegyezni.

21. Az ellenőrző csoport betekinthet nyilvántartásokba olyan esetekben, amikor az ellenőrző csoport és az ellenőrzött Részes Állam egyetért, hogy az ilyen betekintés segítséget ad az ellenőrzés céljainak eléréséhez.

22. Mintavételt és helyszíni elemzést végre lehet hajtani a nem bejelentett listás vegyületek hiányának ellenőrzésére. A nem tisztázott kétértelműségek esetén a mintákat lehetséges kijelölt külső laboratóriumban elemeztetni, az ellenőrzött Részes Állam beleegyezésével.

23. Az ellenőrizendő területek lehetnek:

(a) a körzetek, ahová feldolgozandó vegyületeket (reagáló vegyületek) szállítanak, illetve ahol tárolják azokat;

(b) a körzetek, ahol előkészítő műveleteket végeznek a reagáló vegyületeken, mielőtt betöltenék azokat a reakciós edényekbe;

(c) az (a) vagy (b) albekezdésben hivatkozott körzetektől vezető tápvonalak a reakcióedényekbe együttesen bármely kapcsolódó szeleppel, áramlásmérővel stb.;

(d) a reakcióedények és kisegítő berendezések külső megjelenése;

(e) a reakcióedényekből a tartós és a rövid távú tároláshoz, illetve a 3. lista szerint bejelentett vegyületek további feldolgozására szolgáló berendezéshez vezető vezetékek;

(f) az (a)-(e) albekezdés bármely darabjához kapcsolódó ellenőrző berendezés;

(g) a hulladék és szennyvíz kezelésére szolgáló berendezés és körzetek; és

(h) nem specifikált vegyületek elhelyezésére szolgáló berendezések és körzetek.

24. Az ellenőrzés időszaka nem lehet több mint 24 óra, mindazonáltal az ellenőrző csoport és az ellenőrzött Részes Állam megállapodhat annak meghosszabbításában.

Az ellenőrzés bejelentése

25. A Technikai Titkárságnak értesíteni kell a Részes Államot az ellenőrzésekről, nem kevesebb mint 120 órával az ellenőrző csoportnak az ellenőrizendő gyárhoz történő megérkezése előtt.

C) Átadások a jelen Egyezményben nem Részes Államoknak

26. A 3. listás vegyületeknek a jelen Egyezményben nem Részes Államnak történő átadásakor minden Részes Államnak meg kell hozni a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az átadott vegyületeket csak a jelen Egyezmény által nem tiltott célokra használják Egyebek között: a Részes Államnak kérni kell az átvevő Államtól olyan igazolás kiadását, amely kijelenti az átadott vegyületekkel kapcsolatosan:

(a) hogy azt a jelen Egyezmény által nem tiltott célra használják;

(b) hogy ezeket nem adják tovább;

(c) fajtájukat és mennyiségüket;

(d) végső felhasználásukat; és

(e) a végső felhasználók nevét és címét.

27. A jelen Egyezmény hatálybalépését követően öt év elteltével az Értekezlet megvizsgálja más intézkedések meghozatalának szükségességét, a 3. listás vegyületeknek a jelen Egyezményben nem Részes Államoknak történő átadásával kapcsolatban.

IX. RÉSZ
A JELEN EGYEZMÉNY ÁLTAL NEM TILTOTT TEVÉKENYSÉGEK,
A VI. CIKKEL ÖSSZHANGBAN
EGYÉB VEGYIPARI TERMELŐLÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ RENDSZABÁLYOK

A) Nyilatkozatok

Az egyéb vegyipari termelőlétesítmények listája

1. Minden Részes Állam által, a VI. Cikk 7. bekezdése szerint teendő első nyilatkozatnak tartalmazni kell minden olyan gyárra kiterjedő listát, amely

(a) az előző naptári évben szintézis útján, több mint 200 tonnát állított elő listán nem szereplő egyedi szerves vegyületekből; vagy

(b) egy vagy több olyan üzemet foglal magába, amely az előző naptári évben több mint 30 tonna, listán nem szereplő, egyedi szerves vegyületet állított elő, amely foszfor, kén vagy fluor elemet tartalmaz (a továbbiakban; PSF-üzemek és PSF-vegyületek)

2. Az 1. bekezdés szerint beterjesztendő, egyéb vegyipari termelőlétesítmények listája nem tartalmazza azokat a gyárakat, amelyek kizárólag robbanóanyagokat vagy szénhidrogéneket termeltek.

3. Minden Részes Államnak be kell terjeszteni az 1. bekezdés szerinti egyéb vegyipari termelőlétesítményei listáját, az első nyilatkozata részeként, nem később mint 30 nappal azután, hogy a jelen Egyezmény számára hatályba lépett. Minden Részes Állam nem később mint 90 nappal minden egyes, következő naptári év kezdete után, évente beterjeszti a lista időszerűsítéséhez szükséges információkat.

4. Az 1. bekezdés szerint beterjesztendő, egyéb vegyipari termelőlétesítmények listájának a következő információkat kell tartalmaz minden egyes gyárról:

(a) a gyár neve, az üzemeltető tulajdonos, vállalat vagy vállalkozás megnevezése;

(b) a gyár pontos helye, beleértve a címet;

(c) fő tevékenysége; továbbá

(d) az 1. bekezdésben felsorolt vegyületeket gyártó, a létesítményen belül található üzemek körülbelüli számát.

5. Az 1. bekezdés (a) albekezdése szerinti listába vett gyárak tekintetében a listának ugyancsak tartalmazni kell a nem listás, egyedi szerves vegyületek hozzávetőleges összesített termelését az előző naptári évben, a következő csoportosításban: 1000 tonna alatt, 1000-10 000 tonna között, illetve 10 000 tonna felett.

6. Az 1. bekezdés (b) albekezdése szerint felsorolt gyárak tekintetében a listának ugyancsak fel kell sorolni a gyáron belüli PSF-üzemek számát, és tartalmazni kell PSF-üzemenként, az általuk gyártott PSF-vegyületek hozzávetőleges összesítet termelését az előző naptári évben, a következő csoportosításban: 200 tonna alatt, 200-1000 tonna, 1000-10 000 tonna, illetve 10 000 tonna felett.

A Technikai Titkárság segítségadása

7. Amennyiben egy Részes Állam, adminisztratív okokból szükségesnek látja a segítségkérést az 1. bekezdés szerinti egyéb vegyipari termelőlétesítményei listájának összeállításában, segítséget kérhet e lista összeállításában a Technikai Titkárságtól. Az olyan kérdéseket, mint a lista teljessége, a későbbiek során a Részes Állam és a Technikai Titkárság közötti konzultációk útján rendezik.

Tájékoztató a Részes Államoknak

8. Az 1. bekezdés szerinti, az egyéb vegyipari termelőlétesítmények listáit, beleértve a 4. bekezdés alapján adott információkat, kérelemre, a Technikai Titkárság továbbítja a Részes Államoknak.

B) Ellenőrzés

Általános vonatkozások

9. A C) Fejezet rendelkezései szerint, a VI. Cikk 6. bekezdése alapján történő ellenőrzést helyszíni szemle útján kell végrehajtani:

(a) az 1. bekezdés (a) albekezdése szerinti listán szereplő gyárakban; továbbá

(b) az 1. bekezdés (b) albekezdése szerinti, egy vagy több olyan PSF-üzemet magába foglaló gyárakban, amelyek az előző naptári évben több mint 200 tonna PSF-vegyületet gyártottak.

10. A Szervezetnek, az Értekezlet által a VIII. Cikk 21. bekezdés (a) albekezdésével összhangban elfogadandó programja és költségvetése külön tételként tartalmazza a jelen Fejezet szerinti ellenőrzés programját és költségvetését, amint végrehajtása elkezdődött.

11. A jelen Fejezet szerint a Technikai Titkárság véletlenszerűen választja ki a gyárakat ellenőrzésre olyan megfelelő mechanizmus útján, mint a speciálisan tervezett számítógépes programok alkalmazása, a következő súlyozó tényezők alapján:

(a) az ellenőrzések egyenlő földrajzi elosztása; továbbá

(b) a Technikai Titkárság rendelkezésre álló, a listákon felsorolt gyárakról szóló, a gyárak jellegére és tevékenységére vonatkozó információ;

(c) a Részes Államoknak a 25. bekezdés alapján megegyezett javaslatai.

12. A gyárak egyikét sem ellenőrzik naptári évenként több mint két alkalommal a jelen Fejezet rendelkezései szerint. Ez mindazonáltal nem korlátozza a IX. Cikk szerinti ellenőrzéseket.

13. A gyáraknak a jelen Fejezet szerinti ellenőrzésre történő kiválasztása során a Technikai Titkárságnak a következő korlátozásokat kell figyelembe venni egy Részes Állam számára, a naptári évenként a jelen Rész és a jelen Melléklet VIII. Része alapján meghatározott ellenőrzések összesített számánál: az ellenőrzések összesített száma nem lehet több mint három, plusz a Részes Állam által a jelen Résznek és a jelen Melléklet VIII. Részének megfelelően bejelentett gyárak számának öt százaléka, vagy 20 ellenőrzés, amelyik is e két szám közül az alacsonyabb.

Ellenőrzési célok

14. Az A) Fejezet szerinti felsorolt gyárak esetében az ellenőrzés általános célja az, hogy megállapítsák; a tevékenység összhangban van a nyilatkozatokban adott információkkal. Az ellenőrzés megkülönböztetett célja megállapítani, hogy 1. listás vegyület nincs jelen, különösen pedig, hogy annak előállítása nem történt meg, kivéve, ha az a jelen Melléklet VI. Részével összhangban van.

Ellenőrzési eljárások

15. A megegyezett irányelveken, a jelen Mellékleten, továbbá a Bizalmas Kezelés Melléklete más vonatkozó rendelkezésein kívül, az alábbi 16-20. bekezdések rendelkezéseit kell alkalmazni.

16. Nem kell létesítmény-egyezményt kötni, kivéve, ha az ellenőrzött Részes Állam ezt kéri.

17. Az ellenőrzés központja egy ellenőrzésre kiválasztott gyárban az(ok) az üzem(ek), amely(ek) az 1. bekezdés szerinti vegyületeket termelnek, különösen az 1. (b) bekezdésben felsorolt PSF-üzemek. Az ellenőrzött Részes Államnak joga van irányítani a hozzáférést ezekhez az üzemekhez az ezen Melléklet X. Rész C) Fejezetében lefektetett, az irányított hozzáférésről szóló szabályoknak megfelelően. Amennyiben az ellenőrző csoport, a jelen Melléklet II. Rész 51. bekezdéssel összhangban kéri a hozzáférést a gyár más részeihez, hogy tisztázza a kétértelműségeket, az ilyen hozzáférés mértékéről az ellenőrző csoportnak és az ellenőrzött Részes Államnak kell megegyezni.

18. Az ellenőrző csoport betekinthet nyilvántartásokba olyan esetekben, amikor az ellenőrző csoport és az ellenőrzött Részes Állam egyetért, hogy az ilyen betekintés segítséget ad az ellenőrzés céljainak eléréséhez.

19. Mintavételt és helyszíni elemzést végre lehet hajtani a nem bejelentett listás vegyületek hiányának ellenőrzésére. A nem tisztázott kétértelműségek esetén a mintákat lehetséges kijelölt külső laboratóriumban elemeztetni, az ellenőrzött Részes Állam beleegyezésével.

20. Az ellenőrzés időszaka nem lehet több mint 24 óra, mindazonáltal az ellenőrző csoport és az ellenőrzött Részes állam megállapodhat annak meghosszabbításában.

Az ellenőrzés bejelentése

21. A Technikai Titkárságnak értesíteni kell a Részes Államot az ellenőrzésekről, nem kevesebb mint 120 órával az ellenőrző csoportnak az ellenőrizendő gyárhoz történő megérkezése előtt.

C) Az A)-B) Fejezet végrehajtása és felülvizsgálata

Végrehajtás

22. A B) Fejezet végrehajtása a jelen Egyezmény hatálybalépését követő negyedik év kezdetén indul, kivéve, ha az Értekezlet, a jelen Egyezmény hatálybalépését követő harmadik évben tartandó rendes ülésszakán másként dönt.

23. A Főigazgató a jelen Egyezmény hatálybalépését követő harmadik évben tartandó rendes ülésszakára jelentést készít az Értekezletnek, amely áttekinti a Technikai Titkárságnak, a jelen melléklet VII. és VIII. Részei, továbbá az ezen Rész A) Fejezete végrehajtása során szerzett tapasztalatait.

24. Az Értekezlet, a jelen Egyezmény hatálybalépését követő harmadik évben tartandó rendes ülésszakán, a Főigazgató jelentése alapján úgy is dönthet, hogy a B) Fejezet szerinti, rendelkezésre álló forrásokat megosztja a PSF-üzemek és más vegyipari termelőlétesítmények között. Egyébként ezt az elosztást a Technikai Titkárság szakvéleményére kell hagyni és a 11. bekezdés súlyozó tényezőihez kell sorolni.

25. Az Értekezlet, a jelen Egyezmény hatálybalépését követő harmadik évben tartandó rendes ülésszakára a Végrehajtó Tanács ajánlása szerint dönt arról, hogy a Részes Államoknak az ellenőrzésekre vonatkozó javaslatait milyen mértékben (például regionális alapon) kell figyelembe venni mint súlyozó tényezőt, a 11. bekezdésen meghatározott kiválasztási eljárásban.

Felülvizsgálat

26. Az Értekezlet első, a VIII. Cikk 22. bekezdése alapján összehívott rendkívüli ülésszakán az Ellenőrzési Melléklet ezen Részének rendelkezéseit felül kell vizsgálni, a vegyipar általános ellenőrzési rendjének (a VI. Cikk, a jelen Melléklet VII-IX. Részei) mélyreható felülvizsgálata fényében, a szerzett tapasztalatok alapján. Az Értekezlet ezután ajánlásokat tesz az ellenőrzés rendszere hatékonyságának javítására.

X. RÉSZ
RENDKÍVÜLI ELLENŐRZÉSEK A IX. CIKK SZERINT
A) Az ellenőrök és az ellenőrasszisztensek jelölése és kiválasztása

1. A IX. Cikk szerinti rendkívüli ellenőrzéseket csak külön erre a feladatra kijelölt ellenőrök és ellenőrasszisztensek végezhetik. A IX. Cikk szerinti rendkívüli ellenőrzésekre az ellenőrök és ellenőrasszisztensek jelölése végett a Főigazgató az ellenőröket és az ellenőrasszisztenseket, a szokásos ellenőrzést végző ellenőrök és ellenőrasszisztensek közül választja ki, és elkészíti a javasolt ellenőrök és ellenőrasszisztensek jegyzékét. Ez az ellenőrök és ellenőrasszisztensek eléggé nagy számát foglalja magába, akik a szükséges felkészültséggel, tapasztalattal, gyakorlattal és kiképzéssel rendelkeznek, amely lehetővé teszi a rugalmas kiválasztást, figyelembe véve elérhetőségüket és a rotáció iránti igényt. Kellő gondot kell fordítani azon fontos tényre, hogy az ellenőröket és ellenőrasszisztenseket a lehető legszélesebb földrajzi alapon válogassák ki. Az ellenőrök és ellenőrasszisztensek jelölése a jelen Melléklet II. Rész A) Fejezetben megállapított eljárások szerint történik.

2. A Főigazgató határozza meg az ellenőrző csoport nagyságát és válogatja ki tagjait, figyelembe véve az adott kérelem körülményeit. Az ellenőrző csoport nagyságát az ellenőrzési megbízás megfelelő teljesítéséhez szükséges minimális szinten kell tartani. Az ellenőrzést kérő Részes Állam, illetve az ellenőrzött Részes Állam állampolgára nem lehet tagja az ellenőrző csoportnak.

B) Ellenőrzést megelőző tevékenységek

3. A rendkívüli ellenőrzés iránti kérelem megküldése előtt a Részes Állam kérheti a Főigazgatótól annak megerősítését, hogy a Technikai Titkárság abban a helyzetben van, hogy a kérelem nyomán azonnali intézkedést tud tenni. Ha a Főigazgató nem tud azonnal ilyen megerősítést adni, ezt a legkorábbi alkalommal meg kell tenni, betartva a megerősítés iránti kérelmek sorrendjét. Ugyancsak tájékoztatni kell a Részes Államot arról, hogy valószínűleg mikor kerül sor a közvetlen intézkedésre. Amennyiben a Főigazgató arra a következtetésre jut, hogy a közvetlen intézkedésre a kérelemmel kapcsolatban kellő időben nem kerülhet sor, kérheti a Végrehajtó Tanácsot, hogy megfelelő intézkedést hozzon a jövőbeni helyzet javítására.

Bejelentés

4. A Végrehajtó Tanácshoz és a Főigazgatóhoz beterjesztendő, a rendkívüli ellenőrzés iránti kérelemnek legalább a következő információt kell tartalmazni:

(a) az ellenőrizendő Részes Állam és ha alkalmazható, a Fogadó Állam;

(b) az igénybe veendő belépési pont;

(c) az ellenőrzés helyének kiterjedése és fajtája;

(d) a jelen Egyezmény lehetséges be nem tartása miatti aggodalom, beleértve a jelen Egyezmény vonatkozó rendelkezéseinek megjelölését, amelyekkel kapcsolatban az aggály felmerült, továbbá a lehetséges be nem tartás jellege és körülményei, valamint megfelelő információ arról, aminek alapján az aggály felmerült; továbbá

(e) a kérelmező Részes Állam megfigyelőjének neve.

A kérelmező Részes Állam beterjeszthet bármely, szükségesnek vélt további információt.

5. A Főigazgató egy órán belül visszaigazolja a kérelmező Részes Államnak a kérelem vételét.

6. A kérelmező Részes Állam kellő időben értesíti a Főigazgatót az ellenőrzés helyszínének elhelyezkedéséről, hogy azt az ellenőrzött Részes Állammal közölhesse, nem kevesebb mint 12 órával az ellenőrző csoportnak a belépési pontra érkezésének tervezett idejét megelőzően.

7. Az ellenőrzés helyét a kérelmező Részes Államnak a lehető legpontosabban kell kijelölni, rendelkezésre bocsátva a vonatkozási ponttal megjelölt helyszínrajzot, amelynek földrajzi koordinátáit a legközelebbi szögmásodperccel kell meghatározni, ha ez lehetséges. Amennyiben lehetséges a kérelmező Részes Állam az ellenőrzés helyét általában megjelölő térképet is adhat, továbbá olyan helyszínrajzot, amelyen az ellenőrizendő helyszín kerületét a lehetséges pontossággal jelölik meg.

8. A kért kerület:

(a) legalább 10 méteres külső távolságra van minden épülettől vagy építménytől;

(b) nem vág át meglévő biztonsági övezetet; és

(c) legalább 10 méteres külső távolságra van minden meglévő biztonsági övezettől, amelyet a kérelmező Részes Állam a kért kerületbe kíván foglalni.

9. Amennyiben a kért kerület nem egyezik a 8. bekezdésben leírtakkal az ellenőrző csoport azt oly módon tűzi ki újra, hogy az ennek a rendelkezésnek megfeleljen.

10. A Főigazgatónak nem kevesebb mint 12 órával az ellenőrző csoportnak a belépési pontra tervezett érkezése előtt értesíteni kell a Végrehajtó Tanácsot az ellenőrzés helyének elhelyezkedéséről, a 7. bekezdésben leírtak szerint.

11. A Végrehajtó Tanács 10. bekezdés szerinti tájékoztatásával egyidejűleg a Főigazgató továbbítja az ellenőrzés iránti kérelmet az ellenőrzött Részes Államnak, együttesen a 7. bekezdés szerinti ellenőrzési hely elhelyezkedésével. Ez az értesítés tartalmazza továbbá a jelen Melléklet II. Rész 32. bekezdésben leírt információt is.

12. Az ellenőrző csoport a belépési pontra történő megérkezésekor tájékoztatja megbízásáról az ellenőrzött Részes Államot.

Belépés az ellenőrzött Részes Állam, illetve a Fogadó Állam területére

13. A Főigazgató, összhangban a IX. Cikk 13-18. bekezdéseivel, lehetőség szerint mielőbb kiküld egy ellenőrző csoportot, amint az ellenőrzés iránti kérelmet kézhez vették. Az ellenőrző csoportnak a lehető legrövidebb időn belül, a 10. és 11. bekezdéseknek megfelelően, a kérelemben meghatározott belépési pontra kell érkeznie.

14. Amennyiben a kért kerület elfogadható az ellenőrzött Részes Állam számára, ezt mint végleges kerületet jelölik ki, a lehető legkorábban, de egyik esetben sem később mint 24 órával az ellenőrző csoport belépési pontra érkezését követően. Az ellenőrzött Részes Államnak az ellenőrzés helyszínének végleges kerületéhez kell szállítani az ellenőrző csoportot. Ha az ellenőrzött Részes Állam szükségesnek tekinti, ez a szállítás elkezdődhet a végleges kerület kijelölésére megjelölt határidő lejártát megelőző 12 óráig. A szállítást minden esetben nem később mint 36 órával az ellenőrző csoportnak a belépési pontra érkezése után végre kell hajtani.

15. A bejelentett létesítmények mindegyikére alkalmazni kell az (a) és a (b) albekezdésekben leírt eljárásokat. [A jelen Rész alkalmazásában a „bejelentett létesítmény” jelenti az összes, a III., IV. és V. Cikk szerint bejelentett létesítményt. A VI. Cikk tekintetében a „bejelentett létesítmény” csupán a jelen Melléklet VI. Része szerint bejelentett létesítményeket, valamint a jelen Melléklet VII. Rész 7. bekezdés és 10. bekezdés (c) albekezdés, valamint a VIII. Rész 7. bekezdés és 10. bekezdés (c) albekezdés szerinti nyilatkozatokban bejelentett üzemeket jelenti.]

(a) Amennyiben a kért kerület belül van, illetve megfelel a bejelentett kerületnek, a bejelentett kerületet tekintik a végleges kerületnek. A végleges kerület ugyanakkor az ellenőrzött Részes Állam egyetértésével csökkenthető úgy, hogy megegyezzen a kérelmező Részes Állam által kért kerülettel.

(b) Az ellenőrzött Részes Államnak amint gyakorlatilag lehetséges, a végleges kerülethez kell szállítani az ellenőrző csoportot, azonban minden esetben biztosítani kell megérkezésüket a kerülethez nem később mint 24 órával az ellenőrző csoportnak a belépési pontra érkezését követően.

A végleges kerület alternatív meghatározása

16. A belépési pontnál, ha az ellenőrzött Részes Állam nem tudja elfogadni a kért kerületet, mielőbb, de minden esetben nem később, m int 24 órával az ellenőrző csoportnak a belépési pontra történő érkezése után egy alternatív kerületet kell javasolnia. Véleményeltérés esetén az ellenőrzött Részes Államnak és az ellenőrző csoportnak tárgyalásokat kell folytatni egy végleges kerület meghatározása céljából.

17. Az alternatív kerületet olyan pontosan kell kijelölni, amennyire az lehetséges, a 8. bekezdéssel összhangban. Ez magába foglalja a teljes kért kerületet és szabályként, szoros kapcsolatban kell lennie az utóbbival, figyelemmel a terület természetes jellegzetességeire és az ember által kijelölt határokra. Ez szokás szerint közvetlenül a körülvevő biztonsági záróvonal mentén halad, ha ilyen záróvonal létezik. Az ellenőrzött Részes Államnak törekedni kell ilyen összefüggés kialakítására a kerületek között, az alábbi tényezők közül legalább kettő együttes meglétével:

(a) egy olyan alternatív kerület, amely nem terjed ki egy a kért kerületnél lényegesebb nagyobb övezetre;

(b) egy olyan alternatív kerület, amely rövid, egyenlő távolságra van a kért kerülettől;

(c) a kért kerületnek legalább része látható az alternatív kerületből.

18. Amennyiben az alternatív kerület elfogadható az ellenőrző csoport számára, ez végleges kerületté válik, és az ellenőrző csoportot a belépési pontról ehhez a kerülethez kell szállítani. Ha az ellenőrzött Részes Állam szükségesnek tekinti, ez a szállítás elkezdődhet a 16. bekezdésben meghatározott alternatív kerület kijelölésére megjelölt határidő lejártát megelőző 12 óráig. A szállítást minden esetben nem később, mint 36 órával az ellenőrző csoportnak a belépési pontra érkezése után végre kell hajtani.

19. Amennyiben nincs megegyezés a végleges kerület tekintetében, a kerületre vonatkozó tárgyalásokat mielőbb be kell fejezni, de azok egyetlen esetben sem folytatódhatnak tovább, az ellenőrző csoportnak a belépési pontra érkezésétől számított 24 órán túl. Amennyiben nem jutnak megegyezésre, az ellenőrzött Részes Állam az alternatív kerület helyére szállítja az ellenőrző csoportot. Ha az ellenőrzött Részes Állam szükségesnek tekinti, ez a szállítás elkezdődhet a 16. bekezdésben meghatározott alternatív kerület kijelölésére megjelölt határidő lejártát megelőző 12 óráig. A szállítást minden esetben nem később, mint 36 órával az ellenőrző csoportnak a belépési pontra érkezése után végre kell hajtani.

20. A helyszínre érkezéskor az ellenőrzött Részes Államnak biztosítani kell az ellenőrző csoport számára az azonnali hozzáférést az alternatív kerülethez, hogy elősegítse a tárgyalásokat és a végleges kerületről történő megegyezést, továbbá a hozzáférést a végleges kerülethez.

21. Amennyiben nem jutnak megegyezésre, az ellenőrző csoportnak a helyszínhez történt érkezését követő 72 órán belül, az alternatív kerületet kell kijelölni végleges kerületként.

A helyszín azonosítása

22. Annak érdekében, hogy megállapíthassák, hogy az azon ellenőrzési helyszín, ahová az ellenőrző csoportot szállították, megegyezik a kérelmező Részes Állam által megjelölt ellenőrzési helyszínnel, az ellenőrző csoport jogosult megfelelő helyszín-azonosító berendezések használatára, továbbá az ilyen berendezések használati utasításainak megfelelő üzembe helyezésére. Az ellenőrző csoport ellenőrzi helyzetét, térképekről azonosított földmérési jelek útján. Az ellenőrzött Részes Állam segítséget nyújt az ellenőrző csoport ezen feladata ellátásához.

A helyszín biztosítása, a kijáratok megfigyelése

23. Nem később mint az ellenőrző csoportnak a belépési pontra érkezését követő 12 óra elteltével, az ellenőrzött Részes Államnak meg kell kezdeni összegyűjteni a kért kerület összes szárazföldi, légi és vízi járművek kilépési pontjairól, minden jármű kilépésére vonatkozó ténybeli értesüléseket. Ezeket az információkat át kell adni az ellenőrző csoportnak az alternatív vagy a végleges kerülethez érkezésekor, amelyikhez előbb érkezik.

24. Ez a kötelezettség teljesíthető forgalmi napló vezetése, fényképek, videofelvételek készítése, vagy az ellenőrző csoport által átadott, az ilyen kilépő aktivitást megfigyelő, kémiai azonosítást végző berendezések által nyert adatok útján. Alternatívaként, az ellenőrzött Részes Állam úgy is teljesítheti ezt a kötelezettséget, hogy lehetővé teszi az ellenőrző csoport egy vagy több tagja számára, hogy egymástól függetlenül forgalmi naplót vezessenek, fényképezzenek vagy videofelvételt készítsenek a kilépő forgalomról, vagy kémiai azonosítást végző eszközöket használjanak, vagy más tevékenységet fejthessenek ki az ellenőrzött Részes Állam és az ellenőrző csoport megegyezése szerint.

25. Az ellenőrző csoportnak az alternatív vagy a végleges kerülethez történő megérkezésekor, akármelyikre kerül sor elsőként, meg kell kezdenie a helyszín biztosítását, amely a kilépést megfigyelő eljárásoknak az ellenőrző csoport által történő végrehajtását jelenti.

26. Az ilyen eljárások magukba foglalják: a járműkijáratok azonosítását, forgalmi napló vezetését, fénykép-, illetve videofelvételek készítését az ellenőrző csoport által a kijáratokról és a kilépő forgalomról. Az ellenőrző csoport jogosult, kísérettel felkeresni a kerület bármely más részét annak megállapítására, hogy ott nem folyik más kilépő tevékenység.

27. Az ellenőrző csoport és az ellenőrzött Részes Állam megegyezése szerint a kilépő tevékenység megfigyelésére szolgáló további eljárások magukba foglalhatják egyebek között:

(a) érzékelők használatát;

(b) találomra történő hozzáférés kiválasztását;

(c) mintaelemzést.

28. Az összes, a helyszín biztosítására és a kilépés megfigyelésére irányuló tevékenységet a kerületet kívülről körülvevő, nem több mint 50 méteres, kifelé mért sávban végzik.

29. Az ellenőrző csoport jogosult ellenőrizni, irányított hozzáférés alapján, a helyszínről kilépő járműforgalmat. Az ellenőrzött Részes Államnak minden ésszerű erőfeszítést meg kell tenni, hogy bizonyítsa az ellenőrző csoportnak, hogy bármely ellenőrzés alá eső járművet, amelyhez nem biztosítottak teljes hozzáférést az ellenőrző csoportnak, nem használnak olyan célokra, amelyek kapcsolatosak az ellenőrzési kérelemben felmerült, a lehetséges be nem tartással kapcsolatos aggodalmakkal.

30. A helyszínre belépő személyzet és járművek, továbbá a kilépő személyzet és személyszállító járművek nem tartoznak ellenőrzés alá.

31. A fenti eljárásokat folytatni lehet az ellenőrzés tartama alatt, de indokolatlanul nem akadályozhatják vagy késleltethetik a létesítmény normális működését.

Ellenőrzést megelőző tájékoztatás és ellenőrzési terv

32. Az ellenőrzési terv végrehajtásának elősegítésére az ellenőrzött Részes Állam biztonsági és logisztikai tájékoztatást ad az ellenőrző csoportnak, a hozzáférést megelőzően.

33. Az ellenőrzés előtti tájékoztatót a jelen Melléklet II. Része 37. bekezdésnek megfelelően kell megtartani. Az ellenőrzést megelőző tájékoztató során az ellenőrzött Részes Állam jelezheti az ellenőrző csoport számára azokat a berendezéseket, dokumentációkat vagy övezeteket, amelyeket érzékenynek tart és nem tekinti a rendkívüli ellenőrzés céljaival kapcsolatosnak. Ezen kívül, a helyszínért felelős személyzet tájékoztatja az ellenőrző csoportot a helyszín fizikai elrendezéséről és más vonatkozó jellemzőiről. Az ellenőrző csoportot el kell látni térképpel vagy beosztással ellátott vázlattal, amely bemutatja az összes építményt és a helyszín lényeges földrajzi jellemzőit. Az ellenőrző csoportot ugyancsak tájékoztatni kell arról, hogy a létesítmény személyzetét és a nyilvántartásokat hogyan érhetik el.

34. Az ellenőrzést megelőző tájékoztatás után az ellenőrző csoport az elérhető és vonatkozó információk alapján első ellenőrzési tervet készít, amely meghatározza az ellenőrző csoport által elvégzendő tevékenységet, beleértve a helyszín olyan egyes övezeteit, amelyekhez hozzáférésük kívánatos. Az ellenőrzési terv azt is tartalmazza, hogy az ellenőrző csoportot felosztják-e alcsoportokra. Az ellenőrzési tervet hozzáférhetővé kell tenni az ellenőrzött Részes Állam és az ellenőrzés helyszínének képviselői számára. Azt a C) Fejezet rendelkezéseinek megfelelően kell végrehajtani, beleértve a hozzáférésre és a tevékenységre vonatkozó rendelkezéseket is.

Tevékenység a kerületben

35. Az ellenőrző csoport a végleges vagy alternatív kerületbe történő megérkezésekor, bármelyikhez érkezik elsőként, jogosult azonnal megkezdeni tevékenységét a kerületben, és folytatni azt a rendkívüli ellenőrzés befejeztéig, összhangban a jelen Fejezetben előírt eljárásokkal.

36. Az ellenőrző csoport a kerületben végrehajtott tevékenysége során jogosult:

(a) megfigyelő berendezéseket használni, összhangban a jelen Melléklet II. Rész 27-30. bekezdéseivel;

(b) dörzs-, levegő-, föld- és szennyvízmintákat venni; továbbá

(c) bármely lehetséges kiegészítő tevékenységet folytatni, amelyben az ellenőrző csoport és az ellenőrzött Részes Állam megegyezik.

37. Az ellenőrző csoport tevékenységét a kerületben az övezetet körülvevő, az övezettől kifelé mért 50 méter széles sávban folytathatja. Ha az ellenőrzött Részes Állam beleegyezik, az ellenőrző csoport hozzáférhet bármely épülethez vagy építményhez a kerületsávon belül. Minden megfigyelést befelé irányoznak. A bejelentett létesítmények esetében, az ellenőrzött Részes Állam döntésétől függően a sáv a bejelentett kerületen kívül, belül vagy mindkét oldalán lehet.

C) Az ellenőrzés lefolytatása

Általános szabályok

38. Az ellenőrzött Részes Állam lehetővé teszi a hozzáférést a kért kerületen belül, illetve ha ez eltér, a végleges kerületen belül. A kerületen belüli meghatározott helyhez vagy helyekhez történő hozzáférés terjedelmét és jellegét az ellenőrző csoport és az ellenőrzött Részes Állam közötti, az irányított hozzáférés alapján történő tárgyalásokkal határozzák meg.

39. Az ellenőrzött Részes Államnak biztosítani kell a hozzáférést a kért kerületen belülre, lehetőség szerint mielőbb, de egyik esetben sem később, mint 108 órával azután, hogy az ellenőrző csoport a belépési pontra érkezett abból a célból, hogy tisztázza az ellenőrzés iránti kérelemben felmerült, a jelen Egyezmény lehetséges be nem tartása miatti aggodalmat.

40. Az ellenőrző csoport kérésére, az ellenőrzött Részes Állam biztosíthatja az ellenőrzés helyszínének a légi úton való elérését.

41. A 38. bekezdésben meghatározott hozzáférés biztosítására vonatkozó követelmény teljesítésénél, az ellenőrzött Részes Állam köteles a legnagyobb fokú hozzáférést engedélyezni, figyelembe véve bármely alkotmányos kötelezettségét a tulajdonosi jogok, a házkutatás vagy a lefoglalás tekintetében. Az ellenőrzött Részes Állam jogosult arra, hogy az irányított hozzáférés folyamán a nemzetbiztonságának védelméhez szükséges intézkedéseket megtegye. Az ellenőrzött Részes Állam, a jelen bekezdés rendelkezéseire nem hivatkozhat abból a célból, hogy eltitkolja azon kötelezettségei alóli kibúvását, melyek szerint nem folytathat a jelen Egyezmény által tiltott tevékenységeket.

42. Amennyiben az ellenőrzött Részes Állam a helyekhez, tevékenységekhez vagy információkhoz, a teljes hozzáférésnél kevesebbet biztosít, köteles minden szükséges erőfeszítést megtenni, hogy alternatív módozatokat nyújtson, hogy tisztázza a rendkívüli ellenőrzést kiváltó, lehetséges be nem tartás miatti aggodalmakat.

43. A IV., V. és VI. Cikkek szerint bejelentett létesítmények végleges kerületéhez történő megérkezéskor, az ellenőrzést megelőző tájékoztatót és az ellenőrzési terv megvitatását követően biztosítani kell a hozzáférést, amelyet a szükséges legrövidebbre kell korlátozni, és amely nem haladhatja meg a három órát. A III. Cikk 1. bekezdés (d) albekezdés szerint bejelentett létesítményeknél tárgyalásokat kell folytatni, és az irányított hozzáférést meg kell kezdeni nem később, mint 12 órával a végleges kerülethez történt megérkezés után.

44. Az ellenőrzési kérelemnek megfelelő rendkívüli ellenőrzés lefolytatása során az ellenőrző csoport csak olyan módszereket alkalmazhat, amelyek szükségesek, hogy elégséges, a tárgyhoz tartozó tényeket szolgáltassanak a jelen Egyezmény rendelkezéseinek lehetséges be nem tartására vonatkozó aggodalmak tisztázására, és tartózkodniuk kell az olyan tevékenységektől, amelyek nem tartoznak ehhez. Olyan tényeket kell összegyűjteni és dokumentálni, amelyek a jelen Egyezménynek a Részes Állam által be nem tartásával kapcsolatosak, de nem kutatnak fel és nem dokumentálnak olyan információt, amely egyértelműen nincs kapcsolatban azzal, kivéve, ha az ellenőrzött Részes Állam kifejezetten kéri ennek megtételét. Bármely összegyűjtött és utána nem a tárgyhoz tartozónak talált anyagot nem tarthatnak meg.

45. Az ellenőrző csoportot a rendkívüli ellenőrzés során az az elv vezesse, hogy a lehetséges legkevésbé beavatkozó módon folytassa azt le, összhangban a küldetésük hatékony és időbeli teljesítésével. Ahol lehetséges, a rendkívüli ellenőrzést az elfogadhatónak tűnő legkevésbé beavatkozó eljárásokkal kell kezdeni, és csak akkor haladni tovább az inkább beavatkozó módszerek irányába, ha ez szükségesnek tűnik.

Az irányított hozzáférés

46. Az ellenőrző csoportnak figyelembe kell venni azokat az ellenőrzési program módosításokat és javaslatokat, amelyeket az ellenőrzött Részes Állam terjeszthet elő, az ellenőrzés bármelyik szakaszában, beleértve az ellenőrzést megelőző tájékoztatót, hogy biztosítsa a vegyifegyverekkel nem kapcsolatos érzékeny berendezések, információk és övezetek védelmét.

47. Az ellenőrzött Részes Államnak ki kell jelölni a kerület ki/belépésre használandó pontjait. Az ellenőrző csoportnak és az ellenőrzött Részes Államnak meg kell tárgyalni: minden egyes helyhez vagy helyekhez történő hozzáférés terjedelmét, a végleges vagy kérelmezett kerületen belül, a 48. bekezdés szerint, az ellenőrző csoport által lefolytatandó egyedi ellenőrző tevékenységet, beleértve a mintavételt, az ellenőrzött Részes Állam által megvalósítandó egyedi tevékenységeket, továbbá az ellenőrzött Részes Állam által nyújtandó információkat.

48. A Bizalmas Kezelés Melléklete megfelelő rendelkezéseivel összhangban az ellenőrzött Részes Állam jogosult intézkedéseket tenni érzékeny létesítményei védelmére, továbbá a vegyifegyverekkel nem kapcsolatos bizalmas információk és adatok felfedésének megelőzésére. Ilyen intézkedések lehetnek, többek között:

(a) érzékeny írások eltávolítása a hivatali helyiségekből;

(b) érzékeny kijelzők, tárolók és berendezések eltakarása;

(c) berendezések érzékeny részeinek, mint számítógép vagy elektronikai rendszerek letakarása;

(d) számítógépes rendszerek szétkapcsolása és az adatkijelző berendezések kikapcsolása;

(e) a mintaelemzések korlátozása az 1., 2. és 3. listás vegyületek vagy megfelelő bomlástermékek jelenlétének, illetve hiányának megállapítására;

(f) véletlen szelektív hozzáférési technikát alkalmazni, ahol az ellenőröket arra kérik fel, hogy válasszák ki épületek bizonyos százalékát vagy számát ellenőrzésre tetszésük szerint, ugyanezt az elvet lehet alkalmazni az érzékeny épületek belső terei és tartalmuk tekintetében;

(g) kivégeles esetekben, csupán egyes ellenőröknek engedélyezni hozzáférést az ellenőrzött helyszín bizonyos részeihez.

49. Az ellenőrzött Részes Államnak minden ésszerű erőfeszítést meg kell tenni azért, hogy bemutassa az ellenőrző csoportnak, hogy bármely olyan objektum, épület, építmény, tartály vagy jármű, amihez az ellenőrző csoportnak nem volt teljes hozzáférése, és amelyeket a 48. bekezdésnek megfelelően védtek, nem használatosak olyan célokra, amelyek kapcsolatosak az ellenőrzési kérelemben felmerült lehetséges be nem tartás miatti aggodalmakkal.

50. Ezt meg lehet valósítani, egyebek között a takarás vagy a környezeti védőtakaró részleges eltávolításával az ellenőrzött Részes Állam döntése szerint, a hozzáférésük elől elzárt térségek belső részeinek vizuális megszemlélése vagy más módszerek útján.

51. A IV., V. és VI. Cikkek szerint bejelentett létesítmények esetében a következőket kell alkalmazni:

(a) a létesítmény-egyezménnyel rendelkező létesítmények esetében, a végleges kerületen belüli hozzáférés és ténykedés nem lehet korlátozott a létesítmény-egyezmény által megállapított határokon belül;

(b) a létesítmény-egyezménnyel nem rendelkező létesítményeknél a hozzáféréssel és a tevékenységgel kapcsolatos tárgyalásokra a jelen Egyezmény által rögzített általános ellenőrzési irányelvek az irányadók;

(c) a hozzáférést az ellenőrzéshez a IV., V. és VI. Cikkekben biztosítottakon túl, a jelen Fejezet eljárásai szerint kell vezetni.

52. A III. Cikk 1. bekezdés (d) albekezdésnek megfelelően bejelentett létesítmények esetében a következőket kell alkalmazni: ha az ellenőrzött Részes Állam a 47. és 48. bekezdés eljárásaival élve nem biztosított teljes hozzáférést a vegyi fegyverekkel nem kapcsolatos területekhez vagy építményekhez, minden ésszerű erőfeszítést meg kell tennie, hogy bemutassa az ellenőrző csoportnak, hogy az ilyen területeket vagy létesítményeket nem használják olyan célokra, amelyek kapcsolatosak az ellenőrzési kérelemben felmerült lehetséges be nem tartás miatti aggodalmakal.

Megfigyelő

53. A IX. Cikk 12. bekezdésének a rendkívüli ellenőrzésben részt vevő megfigyelőről szóló rendelkezéseivel összhangban a kérelmező Részes Állam kapcsolatot tart a Technikai Titkársággal annak egyeztetésére, hogy a megfigyelő ugyanarra a belépési pontra érkezzen az ellenőrző csoport érkezésének közeli időszakában.

54. A megfigyelő jogosult az ellenőrzés időszaka alatt kapcsolatban állni a kérelmező Részes Állam nagykövetségével az ellenőrzött Részes Államban, vagy a Fogadó Államban, vagy nagykövetség hiányában magával a kérelmező Részes Állammal. Az ellenőrzött Részes Állam távközlési lehetőséget bocsát a megfigyelő rendelkezésére.

55. A megfigyelő jogosult az ellenőrzés helyszínének alternatív vagy végleges kerületéhez érkezni, ahová elsőként érkezik az ellenőrző csoport, továbbá hozzáférni az ellenőrzés helyszínéhez, amit azt az ellenőrzött Részes Állam biztosít. A megfigyelő jogosult ajánlásokat tenni az ellenőrző csoportnak, amelyeket a csoport szükség szerinti mértékben vesz figyelembe. Az ellenőrzés során az ellenőrző csoportnak tájékoztatni kell a megfigyelőt az ellenőrzés menetéről és megállapításairól.

56. Az országon belüli időszak során az ellenőrzött Részes Államnak biztosítani kell a megfigyelő számára szükséges megfelelő kényelmet, mint távközlési eszközök, tolmács szolgáltatás, szállítás, munkavégzésre szolgáló helyiség, szállás, étkezés és orvosi ellátás. A megfigyelőnek az ellenőrzött Részes Államban vagy a Fogadó Államban való tartózkodásával kapcsolatos minden költségét a kérelmező Részes Állam fedezi.

Az ellenőrzés időtartama

57. Az ellenőrzés időtartama nem haladhatja meg a 84 órát, kivéve, ha az ellenőrzött Részes Állam egyetért meghosszabbításával.

D) Ellenőrzést követő tevékenység

Elutazás

58. Miután az ellenőrzés helyszínén befejezték az ellenőrzés utáni tevékenységet, az ellenőrző csoport és a kérelmező Részes Állam megfigyelője azonnal visszatér a belépési pontra és a lehető legrövidebb időn belül el kell hagyniuk az ellenőrzött Részes Állam területét.

Jelentések

59. Az ellenőrzésről szóló jelentésnek általánosan kell összefoglalni az ellenőrző csoport által végrehajtott tevékenységet, továbbá az ellenőrző csoport által ténylegesen előtaláltakat, különösen azokat, amelyek a rendkívüli ellenőrzés iránti kérelemben felhozott, a jelen Egyezmény lehetséges be nem tartásával kapcsolatos aggodalmakkal függenek össze, és amelyeket a jelen Egyezménnyel közvetlenül kapcsolatos információkra kell korlátozni. Ugyancsak tartalmazni kell az ellenőrző csoport értékelését az ellenőröknek nyújtott hozzáférés és együttműködés szintjéről és természetéről, valamint azt, hogy milyen mértékig segítette ez elő az ellenőrzésre szóló megbízatás teljesítését. A rendkívüli ellenőrzés iránti kérelemben említett, a jelen Egyezmény lehetséges be nem tartásával kapcsolatos aggodalomra vonatkozó részletes információt a végleges jelentés mellékleteként kell beterjeszteni, amely a Technikai Titkárságnál marad megfelelő őrizet alatt, az érzékeny információ védelme céljából.

60. Az ellenőrző csoport, nem később mint 72 órával a fő munkahelyére történt visszatérése után előzetes jelentést készít a Főigazgatónak, figyelemmel egyebek között a Bizalmas Kezelés Melléklete 17. bekezdésére. A Főigazgató sürgősen továbbítja az előzetes jelentést a kérelmező Részes Államnak, az ellenőrzött Részes Államnak és a Végrehajtó Tanácsnak.

61. Az ellenőrzésről szóló zárójelentés tervezetét hozzáférhetővé kell tenni az ellenőrzött Részes Állam számára, nem később mint 20 nappal a rendkívüli ellenőrzés befejezését követően. Az ellenőrzött Részes Államnak joga van megjelölni mindazokat az információkat és adatokat, amelyek nincsenek kapcsolatban a vegyifegyverekkel és véleménye szerint bizalmas jellegük miatt nem terjeszthetők a Technikai Titkárságon kívül. A Technikai Titkárságnak meg kell vizsgálni az ellenőrzött Részes Állam által tett javaslatokat az ellenőrzésről készült zárójelentés-tervezet módosítása tárgyában és saját mérlegelése szerint, ahol ez lehetséges, elfogadja azokat. Ezután a végleges jelentést be kell terjeszteni, nem később mint 30 nappal a rendkívüli ellenőrzés befejezése után a Főigazgatónak további szétküldésre és tanulmányozásra, a IX. Cikk 21-25. bekezdésekkel összhangban.

XI. RÉSZ
VIZSGÁLATOK VEGYIFEGYVEREK FELTÉTELEZETT HASZNÁLATA ESETÉN
A) Általános vonatkozások

1. A vegyifegyverek feltételezett használata vagy a vegyi kényszerítő eszközök hadviselési módszerként történt feltételezett használata miatti vizsgálatokat, amelyeket a IX. vagy a X. Cikk szerint indítottak, a jelen Melléklettel és a Főigazgató által meghatározandó részletes eljárásokkal összhangban kell lefolytatni.

2. A következő, további rendelkezések a vegyifegyverek feltételezett használata esetében megkívánt speciális eljárásokat határoznak meg.

B) Ellenőrzést megelőző tevékenységek

Vizsgálat iránti kérelem

3. Vegyifegyverek feltételezett használata miatti vizsgálat iránti, a Főigazgatónak benyújtandó kérelemnek a következő információt kell tartalmaznia a lehetséges terjedelemben:

(a) a Részes Állam, amelynek a területén a vegyifegyverek feltételezett használatára sor került;

(b) a belépési pont vagy más javasolt biztonságos megközelítési útvonal;

(c) azon körzetek helye és jellemzői, ahol a vegyifegyvereket feltételezés szerint használták;

(d) a vegyifegyverek használatának feltételezett időpontja;

(e) a feltételezhetően használt vegyifegyverek fajtája;

(f) a lehetséges mérgező vegyületek jellemzői;

(g) hatások embereken, állatokon és a növényzeten;

(h) meghatározott segítség iránti kérés, ha ez alkalmazható.

4. A vizsgálatot kérő Részes Állam bármikor, bármely általa szükségesnek tartott kiegészítő információt közölhet.

Értesítés

5. A Főigazgató azonnal igazolja a kérelmező Részes Államnak kérelme átvételét, és tájékoztatja a Végrehajtó Tanácsot és az összes többi Részes Államot.

6. Ha ez megvalósítható, a Főigazgató értesíti azt a Részes Államot, amelynek területén vizsgálatot kértek. A Főigazgató ugyancsak tájékoztatja más Részes Államokat is, ha területükre való belépésre szükség lehet a vizsgálat során.

Ellenőrző csoport kijelölése

7. A Főigazgatónak el kell készítenie és állandóan naprakészen kell tartania azon szakértők jegyzékét, akiknek a sajátos szakértelme szükséges a vegyifegyverek feltételezett használatának vizsgálata során. Ezt a jegyzéket írásban kell megküldeni minden Részes Államnak, nem később, mint a jelen Egyezmény hatálybalépését követő 30 nap elteltével, továbbá a jegyzékben bekövetkezett minden változást követően. Minden jegyzékre felvett szakértőt kijelöltnek kell tekinteni, hacsak egy Részes Állam, nem később, mint a jegyzék átvételét követő 30 nap elteltéig, írásban bejelenti az el nem fogadást.

8. A Főigazgatónak az ellenőrző csoport vezetőjét és tagjait azok közül az ellenőrök és ellenőrasszisztensek közül kell kiválasztania, akiket már kijelöltek rendkívüli ellenőrzésekre, figyelembe véve az adott eset körülményeit és sajátos jellegét. Ezen kívül az ellenőrző csoport tagjait ki lehet válogatni a szakképzett szakértők listájáról, amikor a Főigazgató véleménye szerint a már kiválasztott ellenőrök között nem áll rendelkezésre olyan szakértő, akire az adott ellenőrzés megfelelő lefolytatásához szükség lenne.

9. Az ellenőrző csoport tájékoztatásakor a Főigazgató közöl minden a kérelmező Részes Állam vagy más forrás által adott kiegészítő információt, hogy az ellenőrzést a leghatékonyabb és legcélravezetőbb módon hajtsák végre.

Az ellenőrző csoport útbaindítása

10. Haladéktalanul, a vegyifegyverek feltételezett használata miatti ellenőrzési kérelem átvételét követően a Főigazgató, az érdekelt Részes Államokkal folytatott érintkezés útján kéri és visszaigazolja a csoport biztonságos fogadása érdekében tett intézkedéseket.

11. A Főigazgatónak a legkorábbi alkalommal útba kell indítania a csoportot, figyelembe véve a csoport biztonságát.

12. Amennyiben az ellenőrző csoportot nem indítják útba a kérelem vételétől számított 24 órán belül, a Főigazgatónak értesíteni kell a Végrehajtó Tanácsot és az érintett Részes Államokat a késedelem okairól.

Tájékoztatók

13. Az ellenőrző csoportnak joga van tájékoztatást kapni az ellenőrzött Részes Állam képviselőitől a megérkezéskor és az ellenőrzés ideje alatt bármikor.

14. Az ellenőrzés megkezdése előtt az ellenőrző csoport ellenőrzési tervet készít, amely egyebek között a logisztikai és biztonsági intézkedések alapjául szolgál. Az ellenőrzési tervet, ha szükséges, módosítani kell.

C) Vizsgálatok lefolytatása

Hozzáférés

15. Az ellenőrző csoportnak joga van hozzáférni bármelyik és valamennyi területhez, amely érintett lehet a feltételezett vegyifegyverek használata által. Ugyancsak jogosult hozzáférni a kórházakhoz, menekülttáborokhoz és más helységekhez, amelyeket lényegesnek tart a vegyifegyverek feltételezett használata miatti vizsgálat hatékony lefolytatásához. Az ilyen hozzáférésről az ellenőrző csoportnak konzultálni kell az ellenőrzött Részes Állammal.

Mintavétel

16. Az ellenőrző csoport jogosult az általa szükségesnek tartott fajtájú és mennyiségű minta összegyűjtésére. Amennyiben az ellenőrző csoport szükségesnek tartja és ezt kéri, az ellenőrzött Részes Államnak segíteni kell a minták összegyűjtésében, az ellenőrök és ellenőrasszisztensek felügyelete alatt. Az ellenőrzött Részes Államnak ugyancsak hozzá kell járulnia és együtt kell működnie a megfelelő ellenőrző minták gyűjtésében, amelyeket a vegyifegyverek feltételezett használata helyével szomszédos és más körzetekből vesznek, az ellenőrző csoport kérése szerint.

17. A feltételezett használat miatti ellenőrzés szempontjából fontos minták magukba foglalják a mérgező vegyületeket, lőszereket és eszközöket, lőszer- és eszközmaradványokat, környezeti mintákat (levegő, föld, növényzet, víz, hó stb.), továbbá biológiai mintákat emberi és állati forrásból (vér, vizelet, váladék, szövet stb.).

18. Amennyiben kettős mintákat nem lehetséges venni és az elemzést külső laboratóriumban végzik el, bármely megmaradó mintát kérelemre vissza kell szolgáltatni az ellenőrzött Részes Államnak az elemzések elvégzését követően.

Az ellenőrzés helyszínének kiterjedése

19. Amennyiben az ellenőrző csoport az ellenőrzés során úgy látja, hogy az ellenőrzést ki kell terjeszteni egy szomszédos Részes Államra, a Főigazgatónak értesítenie kell ezt a Részes Államot, hogy szükséges hozzáférni a területéhez, továbbá kérni kell és vissza kell igazolni a csoport biztonságos fogadására tett intézkedéseket.

Az ellenőrzés időtartamának meghosszabbítása

20. Amennyiben az ellenőrző csoport véleménye szerint egy, a vizsgálat szempontjából lényeges, meghatározott területhez a biztonságos hozzáférés nem lehetséges, haladéktalanul értesíteni kell a kérelmező Részes Államot. Amennyiben szükséges, az ellenőrzés időtartamát meg kell hosszabbítani mindaddig, amíg a biztonságos hozzáférés biztosítható és az ellenőrző csoport teljesíti küldetését.

Meghallgatások

21. Az ellenőrző csoport jogosult meghallgatni és megvizsgálni azokat a személyeket, akiket a vegyifegyverek feltételezett használata érinthetett. Ugyancsak joga van a vegyifegyverek feltételezett használata szemtanúit, az egészségügyi személyzetet vagy más személyeket meghallgatni, akik kezelték vagy kapcsolatba kerültek azon személyekkel akiket a vegyifegyverek feltételezett használata érinthetett. Az ellenőrző csoport hozzáférhet orvosi jelentésekhez, ha azok rendelkezésre állnak, továbbá részvételük megfelelő esetben megengedett az olyan személyek boncolásánál, akiket a vegyifegyverek feltételezett használata érinthetett.

D) Jelentések

Eljárások

22. Az ellenőrző csoport nem később, mint 24 órával az ellenőrzött Részes Állam területére érkezést követően helyzetjelentést küld a Főigazgatónak. Az ellenőrzés során, a továbbiakban szükség szerint változásjelentést kell küldeni.

23. Az ellenőrző csoport nem később, mint 72 órával fő munkahelyére történt visszatérése után, előzetes jelentést terjeszt be a Főigazgatónak. A Főigazgatónak szóló zárójelentést nem később, mint 30 nappal a fő munkahelyre történt visszaérkezés után kell beterjeszteni. A Főigazgató azonnal továbbítja az előzetes és zárójelentést a Végrehajtó Tanácsnak és minden Részes Államnak.

Tartalom

24. A helyzetjelentésnek minden sürgős segítség iránti igényt vagy vonatkozó információt jelezni kell. A változásjelentéseknek minden további segítség iránti igényt jelezni kell, amely az ellenőrzés során felvetődhet.

25. A zárójelentés összefoglalja az ellenőrzés ténybeli megállapításait, különösen a kérelemben említett vegyifegyverek feltételezett használatával kapcsolatosan. Ezenkívül a feltételezett használatra vonatkozó vizsgálat magába foglalja a vizsgálati eljárás szakaszonkénti leírását, különös tekintettel:

(a) a mintavétel és a helyszíni elemzés helyszínére és idejére;

(b) az alátámasztó bizonyítékokra, a meghallgatásokról szóló jegyzőkönyvekre, az orvosi vizsgálatok és tudományos elemzések eredményeire, továbbá az ellenőrző csoport által tanulmányozott okmányokra.

26. Amennyiben az ellenőrző csoport vizsgálata során, egyebek között a vett minta laboratóriumi vizsgálata során valamely szennyeződést vagy más anyagot azonosít, vagy bármely más, a vizsgálata során szerzett információt, amely elősegítheti az alkalmazott vegyifegyver eredetének azonosítását, ezt az információt a jelentésbe kell foglalni.

E) A jelen Egyezményben nem Részes Államok

27. Abban az esetben, ha vegyifegyverek feltételezett használata más, a jelen Egyezményben nem Részes Állam területén vagy olyan területen történt, amely nincs Részes Állam felügyelete alatt, a Szervezetnek szorosan együtt kell működnie az Egyesült Nemzetek Főtitkárával. Felkérésre a Szervezet az Egyesült Nemzetek Főtitkára rendelkezésére bocsátja forrásait.

3. Melléklet

MELLÉKLET A BIZALMAS INFORMÁCIÓ VÉDELMÉRŐL

(BIZALMAS KEZELÉS MELLÉKLETE)

TARTALOMJEGYZÉK

A) BIZALMAS INFORMÁCIÓ KEZELÉSÉNEK ÁLTALÁNOS ELVEI

B) A TECHNIKAI TITKÁRSÁG SZEMÉLYZETÉNEK ALKALMAZÁSA ÉS IRÁNYÍTÁSA

C) INTÉZKEDÉSEK AZ ÉRZÉKENY BERENDEZÉSEK VÉDELMÉRE ÉS A BIZALMAS ADATOK NYILVÁNOSSÁGRA KERÜLÉSÉNEK MEGELŐZÉSÉRE HELYSZÍNI SZEMLE TEVÉKENYSÉGEK SORÁN

D) ELJÁRÁSOK A BIZALMAS JELLEG SÉRELME VAGY FELTÉTELEZETT SÉRELME ESETÉRE

A) BIZALMAS INFORMÁCIÓ KEZELÉSÉNEK ÁLTALÁNOS ELVEI

1. A bizalmas információ védelmének kötelezettsége vonatkozik mind a polgári, mind a katonai tevékenységek és létesítmények ellenőrzésére. A VIII. Cikkben meghatározott általános kötelezettségek szerint a Szervezet:

(a) az információk és adatok olyan minimumát igényli csak, amely szükséges a jelen Egyezmény szerinti felelőssége időbeni és hatékony érvényesítéséhez;

(b) meghozza a szükséges intézkedéseket, hogy az ellenőrök és a Technikai Titkárság személyzetének más tagjai feleljenek meg a hatékonyság, az alkalmasság és a becsületesség legmagasabb követelményeinek;

(c) kidolgozza a jelen Egyezmény rendelkezései végrehajtására irányuló egyezményeket és szabályozást, továbbá meghatározza a lehető legpontosabban azt az információt, amelyhez a Szervezet hozzáférhet a Részes Állam engedélyével.

2. A Főigazgató viseli az elsődleges felelősséget a bizalmas információ védelmének biztosításáért. A Főigazgatónak létre kell hozni egy szigorú rendszert, amely szabályozza a Technikai Titkárságon a bizalmas információ kezelését, és ennek során a következő irányelveket kell szem előtt tartani:

(a) az információt bizalmasnak kell tekinteni, ha

(i) ilyennek minősíti az a Részes Állam, amelytől az információt beszerezték, vagy amelyikre az információ vonatkozik, vagy

(ii) a Főigazgató megítélése szerint illetéktelen feltárása várhatóan kárt okoz a Részes Államnak amelyre vonatkozik, illetve a jelen Egyezmény végrehajtására szolgáló mechanizmusoknak;

(b) a Technikai Titkárság által megszerzett minden adatot és dokumentumot a Technikai Titkárság megfelelő részlege értékel abból a szempontból, hogy megállapítsa tartalmaz-e bizalmas információt. A Részes Állam által kért adatokat, amelyek a jelen Egyezmény más Részes Állam részéről történő folyamatos végrehajtásának igazolására szolgálnak, a szokott rend szerint kell átadni. Az ilyen adatok magukba foglalják:

(i) a Részes Állam által, a III., IV., V. és VI. Cikknek megfelelően adott első és éves jelentéseket, illetve nyilatkozatokat, az Ellenőrzési Mellékletben meghatározott rendelkezésekkel megegyezően,

(ii) az ellenőrző tevékenységek eredményeiről és hatékonyságáról szóló általános jelentéseket, valamint

(iii) a jelen Egyezmény rendelkezései szerint az összes Részes Államnak átadandó információt;

(c) a Szervezet által megszerzett egyetlen, a jelen Egyezmény végrehajtásával kapcsolatos értesülést sem hozhatnak nyilvánosságra vagy más módon sem közölhetnek, kivéve az alábbiakat:

(i) általános információ a jelen Egyezmény végrehajtásáról összegyűjthető és nyilvánosan terjeszthető az Értekezlet vagy a Végrehajtó Tanács engedélyével,

(ii) bármely információ terjeszthető az általa érintett Részes Állam kifejezett egyetértésével,

(iii) a bizalmasnak minősített információt a Szervezet csak olyan eljárások nyomán tehet közzé, amelyek biztosítják, hogy az információ közzétételére csupán a jelen Egyezmény szükségleteivel szigorú összhangban kerül sor. Az ilyen eljárásokat az Értekezlet tárgyalja meg és fogadja el a VIII. Cikk 21. bekezdésének (i) albekezdése szerint;

(d) a bizalmas adatok és okmányok érzékenységének fokát egyöntetűen alkalmazandó követelmények alapján kell megállapítani, hogy biztosítsák azok megfelelő kezelését és védelmét. Ebből a célból minősítési rendszert kell bevezetni, amely figyelembe véve a jelen Egyezmény előkészítése során végzett idevonatkozó munkálatokat, világos követelményeket ad meg az információ megfelelő bizalmassági fokozatokba sorolásához és az információ bizalmas természetének igazolható időtartamához. Miközben a minősítési rendszer megvalósítása során megfelelően rugalmas, védelmet nyújt a bizalmas információt adó Részes Államoknak. A minősítési rendszert az Értekezlet tárgyalja meg és hagyja jóvá a VIII. Cikk 21. bekezdésének (i) albekezdése szerint;

(e) a bizalmas információt biztonságosan kell tárolni a Szervezet helyiségeiben. Néhány adatot és dokumentumot lehet tárolni a Részes Állam Nemzeti Hatóságánál is. Érzékeny információt, beleértve egyebek között fényképeket, terveket és más okmányokat, amelyek csak egy meghatározott létesítmény ellenőrzéséhez szükségesek, a létesítményben is tarthatók elzárva;

(f) a legszélesebb körű összhangban a jelen Egyezmény ellenőrzési rendelkezései hatékony végrehajtásával, a Technikai Titkárságon olyan formában kell kezelni és tárolni az információkat, amely kizárja azon létesítmény közvetlen azonosítását, amelyre az vonatkozik;

(g) a létesítményből elvitt bizalmas információ mennyiségét a jelen Egyezmény ellenőrzési rendelkezései időbeli és hatékony végrehajtásához szükséges legalacsonyabb szinten kell tartani; továbbá

(h) a bizalmas információhoz való hozzáférést, minősítésével összhangban kell szabályozni. A bizalmas információ Szervezeten belüli terjesztése szigorúan a szükséges-tudni alapon történik.

3. A Főigazgató évente jelentést tesz az Értekezletnek a bizalmas információ Technikai Titkárság általi kezelését és tárolását szabályozó rend végrehajtásáról.

4. Minden Részes Államnak a Szervezettől kapott információt az erre az információra megadott bizalmassági szintnek megfelelően kell kezelni. Kérelemre a Részes Állam részletes tájékoztatást ad a Szervezet által neki átadott információ kezeléséről.

B) A TECHNIKAI TITKÁRSÁG SZEMÉLYZETÉNEK ALKALMAZÁSA ÉS IRÁNYÍTÁSA

5. A személyi állomány alkalmazási feltételeinek olyannak kell lenni, hogy a bizalmas információhoz történő hozzáférés és annak kezelése megfeleljen a Főigazgató által, az A. Fejezettel összhangban megállapított eljárásoknak.

6. A Technikai Titkárság minden munkaköréhez egy hivatalos munkaköri leírás tartozik, amely meghatározza a bizalmas információhoz való hozzáférés körét, ha erre szükség van abban a munkakörben.

7. A Főigazgató, az ellenőrök és a személyi állomány más tagjai, még megbízatásuk befejezése után sem tárhatják fel, egyetlen, arra fel nem hatalmazott személy előtt sem azt a bizalmas információt, amely hivatalos funkcióik gyakorlása során jutott tudomásukra. Nem közölhetnek egyetlen állammal, szervezettel vagy személlyel sem a Technikai Titkárságon kívül olyan információt, amelyhez bármely Részes Állammal kapcsolatos tevékenységük során jutottak hozzá.

8. Az ellenőrök funkcióik teljesítése során csak a megbízatásuk teljesítéséhez szükséges információt és adatokat igényelhetik. Nem készíthetnek semmiféle feljegyzést a véletlenül tudomásukra jutott és a jelen Egyezmény végrehajtásának ellenőrzésével nem kapcsolatos információkról.

9. A személyi állománynak egyezményt kell kötni a Technikai Titkársággal az egyéni titoktartásról, amely az alkalmazás idejére és annak megszűnését követő öt évre szól.

10. Annak érdekében, hogy elkerüljék a nem engedélyezett nyilvánosságra hozatalt, az ellenőröket és a személyzet tagjait kellően fel kell világosítani, és emlékeztetni kell a biztonsági szempontokra és a lehetséges büntetések bekövetkezésére, amelyre a nem engedélyezett nyilvánosságra hozatal miatt kerülhet sor.

11. Nem kevesebb, mint 30 nappal azelőtt, hogy egy alkalmazott számára engedélyezik a Részes Állam területén vagy a joghatósága, illetve ellenőrzése alatt álló, bármely helyen folyó tevékenységre vonatkozó információkhoz történő hozzáférést, az érintett Részes Államot értesíteni kell a javasolt engedélyezésről. Az ellenőröknél a javasolt kijelölésről szóló értesítés megfelel ennek a követelménynek.

12. Az ellenőrök és a Technikai Titkárság bármely más alkalmazottai munkájának értékelésénél különleges figyelmet kell szentelni az alkalmazott adatlapjának a bizalmas információk védelme vonatkozásában.

C) INTÉZKEDÉSEK AZ ÉRZÉKENY BERENDEZÉSEK VÉDELMÉRE ÉS A BIZALMAS ADATOK NYILVÁNOSSÁGRA KERÜLÉSÉNEK MEGELŐZÉSÉRE HELYSZÍNI SZEMLE TEVÉKENYSÉGEK SORÁN

13. A Részes Államok meghozhatják az általuk szükségesnek tartott intézkedéseket a bizalmas jelleg védelmére, feltéve, ha teljesítik a végrehajtásra vonatkozó kötelezettségüket, a megfelelő cikkek és az Ellenőrzési Melléklet vonatkozó rendelkezéseivel összhangban. Az ellenőrzés fogadásakor a Részes Állam megjelölheti az ellenőrzési csoportnak azokat a berendezéseket, dokumentációt vagy helyiségeket, amelyeket érzékenynek tekint és nem tartja kapcsolatosnak az ellenőrzés céljával.

14. Az ellenőrző csoportokat a helyszíni szemle lefolytatásánál az az elv kell vezérelje, hogy összhangban küldetésük hatékony és időben történő teljesítésével azt a lehető legkevésbé beavatkozó módon valósítsák meg. Figyelembe kell venni mindazokat a javaslatokat, amelyeket az ellenőrzést fogadó Részes Állam tehet az ellenőrzés bármely szakaszában, a vegyifegyverekkel nem kapcsolatos érzékeny berendezések vagy információ védelme érdekében.

15. Az ellenőrző csoportoknak szigorúan tartani kell magukat az ellenőrzés lefolytatását meghatározó cikkek és Mellékletek rendelkezéseihez. Teljes mértékben tiszteletben kell tartaniuk az érzékeny létesítmények védelmére és a bizalmas adatok nyilvánosságra kerülése megelőzésére kialakított eljárásokat.

16. Az intézkedések, illetve a létesítmény-egyezmények kidolgozásánál kellő figyelmet kell fordítani a bizalmas információ védelme követelményének. Az egyedi létesítmények ellenőrzési eljárásaira vonatkozó egyezményeknek ugyancsak speciális és részletes intézkedéseket kell tartalmazni a létesítmények azon körzetei meghatározására, amelyekhez az ellenőrök hozzáférhetnek, amelyeken a bizalmas információ helyszínen tárolható, a megegyezett helyeken történő ellenőrzési erőfeszítések terjedelme, a mintavétel és elemzésük, a nyilvántartásokhoz történő hozzáférés továbbá a felszerelések és kapcsolódó megfigyelő berendezések használata.

17. A minden egyes ellenőrzés után készítendő jelentés csupán a jelen Egyezmény végrehajtása szempontjából lényeges tényeket tartalmazza. A jelentést a Szervezet által felállított, a bizalmas információ kezelésére irányadó szabályoknak megfelelően kell kezelni. Ha szükséges, a jelentésbe foglalt információt kevéssé érzékeny formába kell átalakítani, mielőtt a Technikai Titkárságon, valamint az ellenőrzött Részes Államon kívülre továbbítják.

D) ELJÁRÁSOK A BIZALMAS JELLEG SÉRELME VAGY FELTÉTELEZETT SÉRELME ESETÉRE

18. A Főigazgató állapítja meg a bizalmas jelleg sérelme vagy feltételezett sérelme esetén követendő szükséges eljárásokat, figyelemmel az Értekezlet által, a VIII. Cikk 21. bekezdés (i) albekezdése szerint megtárgyalandó és jóváhagyandó ajánlásokra.

19. A Főigazgató felügyeli az egyes titoktartásra vonatkozó megállapodások végrehajtását. A Főigazgatónak sürgősen vizsgálatot kell kezdeményezni, ha megítélése szerint elégséges jel mutat arra, hogy a bizalmas jelleg védelmével kapcsolatos kötelezettségeket megszegték. A Főigazgató ugyancsak sürgős vizsgálatot kezdeményez, ha egy Részes Állam közlése szerint feltételezhető, hogy a bizalmas jelleg sérelmet szenvedett.

20. A Főigazgatónak megfelelő büntető és adminisztratív intézkedéseket kell foganatosítani a személyzet azon tagjaival szemben, akik megsértették a bizalmas jelleg védelmével kapcsolatos kötelezettségeket. A Főigazgató komoly sérelem esetén a joghatóság alóli mentességről lemondhat.

21. A Részes Államok a lehetséges mértékig együttműködnek és támogatják a Főigazgatót a bizalmas jelleg sérelme vagy feltételezett sérelme kivizsgálásában, továbbá a megfelelő intézkedések megtételében, ha a sérelem megtörténtét állapítják meg.

22. A Szervezet nem tekinthető felelősnek a Technikai Titkárság tagjai által elkövetett titoksértésért.

23. Az olyan sérelmeket, amelyben mind a Részes Állam, mind a Szervezet érintett, az Értekezlet kisegítő szerveként felállított, „A bizalmas jelleggel kapcsolatos viták rendezésének Bizottsága” tárgyalja meg. A Bizottságot az Értekezlet hozza létre. Az összetételét és eljárási rendjét megállapító szabályokat az Értekezlet fogadja el, első ülésszakán.”

3. § E törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. * 


  Vissza az oldal tetejére