A jogszabály mai napon ( 2018.11.19. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban

 

1997. évi CXLVI. törvény

a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről * 

Az Országgyűlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. §-a alapján a Magyar Köztársaság 1998. évi központi költségvetéséről, valamint annak a végrehajtásához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 1998. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSE

ELSŐ FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA

1. § *  Az Országgyűlés az 1998. évi központi költségvetés

a) kiadási főösszegét - a 3. § szerinti hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások nélkül - a Postabank és Takarékpénztár Rt. tőkeemelése és az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (a továbbiakban: ÁPV Rt.) tartalékának feltöltése gázközmű céljára nélkül 2 845 823,1 millió forintban, azaz kettőmillió-nyolcszáznegyvenötezer-nyolcszázhuszonhárom egész egytized millió forintban; a Postabank és Takarékpénztár Rt. tőkeemelésével és az ÁPV Rt. tartalékának feltöltésével gázközmű céljára 3 027 823,1 millió forintban, azaz hárommillió-huszonhétezer-nyolcszázhuszonhárom egész egy tized millió forintban,

b) bevételi főösszegét - a 3. § szerinti hitelfelvételből és állampapírok értékesítéséből származó bevételek nélkül - 2 426 789,9 millió forintban, azaz kettőmillió-négyszázhuszonhatezer-hétszáznyolcvankilenc egész kilenctized millió forintban,

c) hiányát a Postabank és Takarékpénztár Rt. tőkeemelése és az ÁPV Rt. tartalékának feltöltése gázközmű céljára nélkül 419 033,2 millió forintban, azaz négyszáztizenkilencmillió-harminchárom egész kettőtized millió forintban; a Postabank és Takarékpénztár Rt. tőkeemelésével és az ÁPV Rt. tartalékának feltöltésével gázközmű céljára 601 033,2 millió forintban, azaz hatszázegyezer-harminchárom egész kettőtized millió forintban

állapítja meg.

2. § (1) Az 1. § a) pontjában megállapított kiadási főösszeg költségvetési fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését, rendes és rendkívüli kiadások szerint tagolva, az e törvény 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) Az 1. § b) pontjában megállapított bevételi főösszeg költségvetési fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését, rendes és rendkívüli bevételek szerint tagolva, az e törvény 2. számú melléklete tartalmazza.

3. § A hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások részletezését, az e törvény 1. számú mellékletének a XLII. A költségvetés nemzetközi hitelfelvételei és külföldi adósságának törlesztése és a XLIII. A költségvetés belföldi hitelfelvételei és belföldi adósságának törlesztése fejezetei tartalmazzák. A külföldi hitelfelvételből származó bevételek részletezését az e törvény 2. számú mellékletének a XLII. A költségvetés nemzetközi hitelfelvételei és külföldi adósságának törlesztése fejezete tartalmazza.

4. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1. §-ban foglalt hiányt finanszírozza, valamint a Kincstári Egységes Számla (a továbbiakban: KESZ) folyamatos likviditását biztosítsa, és a központi költségvetés adósságát, valamint a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) követeléseit kezelje.

(2) *  A következő előirányzatokon szereplő összegek fedezésére:

a) a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 24. Kormányzati rendkívüli kiadások cím,

aa) a 4. Postabank és Takarékpénztár Rt. tőkeemelés fedezete alcím rendkívüli előirányzat, és

ab) az 5. ÁPV Rt. tartalékának feltöltése gázközmű céljára alcím rendkívüli előirányzatán szereplő összegek fedezésére a Magyar Állam a Kincstár útján felhasznál már kibocsátott, de még nem értékesített államkötvényeket, továbbá új államkötvényeket bocsát ki,

és ezeket átadja a Postabank és Takarékpénztár Rt. és az ÁPV Rt. részére.

(3) *  A központi költségvetésnek a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény 82. §-ában meghatározott hitelei 1998-ban érvényes kamatlába 8,05%.

MÁSODIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS MÁS ALRENDSZEREI EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

A központi költségvetés céltartalék-előirányzatai

5. § (1) A központi költségvetési szerveknél (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket is) az 1998. évben megvalósuló létszámcsökkenésekkel összefüggő, a Kormány rendeletében meghatározott feltételek szerinti egyszeri kifizetésekkel, továbbá a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 44. §-ának (2) bekezdése alapján végrehajtott illetménykiegészítés-emelésekkel kapcsolatos többletkiadások részbeni, illetőleg teljes fedezetére 1700 millió forint céltartalék szolgál a X. Miniszterelnökség fejezet, 12. cím, 2. alcím 1. előirányzat-csoportján.

(2) A céltartalék terhére nem nyújthatnak be igényt a társadalombiztosítási önkormányzatok által finanszírozott intézmények, továbbá azon központi költségvetési szervek, amelyek kiadási előirányzatát teljes egészében saját bevétel fedezi, illetve azon munkavállalók után, akiket saját bevételük terhére foglalkoztatnak.

Az állam vagyonával és a felhalmozásokkal kapcsolatos rendelkezések

6. § (1) *  A hitelintézetekben, illetve a nem az ÁPV Rt.-hez tartozó gazdasági társaságokban az állami részesedés után 1998. évben kifizetésre kerülő osztalék és az állami vagyon utáni más hozadék a központi költségvetés bevételét képezi.

(2) *  Az ÁPV Rt. 1998. évben a hozzá tartozó állami vagyon privatizációjával és vagyonkezelésével kapcsolatos bevételből e törvény 11. számú mellékletében részletezett ráfordítási előirányzatok teljesítése után 5000 millió forintot meghaladó részt a (4) bekezdésben részletezett jövőbeni kifizetésekre szolgáló tartalék (a továbbiakban: privatizációs tartalék) feltöltésére kell fordítani. Az ÁPV Rt. 1998. évi nyitó készpénzállományából 11 800 millió forintot a központi költségvetésbe fizet be, és a folyó működéséhez szükséges 5000 millió forint fölötti részt az év folyamán a privatizációs tartalékba helyezi.

(3) Az ÁPV Rt. az állami vagyon utáni részesedés címén és az adóskonszolidációs követelések értékesítésének ellenértékeként együttesen 12 000 millió forint befizetést teljesít a központi költségvetésbe.

(4) A privatizációs tartalék a következő célokra szolgál:

a) a jótállással, szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos jövőbeli kifizetések;

b) a villamosipari dolgozókkal az energiaszektor privatizációja kapcsán kötött megállapodás teljesítésének fedezete;

c) a készfizető kezességi nyilatkozat alapján történő lehívás, az átvállalt tartozások kiegyenlítése;

d) a bírósági végzés alapján történő kifizetések;

e) a „reverzális” levelek alapján történő kifizetések;

f) az E-hitel garancia lehívása;

g) az elvont ingatlanok után beálló kezesi felelősség rendezése;

h) a belterületi föld értéke alapján, alapítói jogon kifizetendő, a helyi önkormányzatokat törvény alapján megillető kifizetések;

i) a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény alapján átalakuló társaságoknak a privatizáció után visszautalásra kerülő 20%-os részesedésigények;

j) az egyes társaságoknál a privatizációval összefüggésben kialakult válsághelyzetek kezelését szolgáló kifizetések; * 

k) *  a gázközművekkel kapcsolatos önkormányzati igények rendezése;

l) *  a tartósan állami tulajdonú társaságok tőkehelyzetének rendezése.

(5) A privatizációs tartalék felhasználásához:

a) a (4) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott célokra történő kifizetésekhez a pénzügyminiszter és a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter előzetes hozzájárulása szükséges;

b) a (4) bekezdés c)-i) pontjaiban meghatározott kifizetésekről az ÁPV Rt. utólag negyedévenként tájékoztatja a pénzügyminisztert;

c) *  a (4) bekezdés j) pontjában meghatározott célra fordítható összeg nem haladhatja meg az 55 000 millió forintot, amelyből éves szinten 1000 millió forint értékig - ügyletenként 200 millió forint értékhatárig - az ÁPV Rt. Igazgatósága, a Kormány félévenkénti utólagos tájékoztatása mellett dönthet. A további összeg felhasználására a Kormány egyedi döntése alapján kerülhet sor.

(6) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: priv. tv.) 24. §-ának (1) bekezdésében meghatározott hitel- és kötvénykibocsátásra 1998. évben az ÁPV Rt. nem jogosult.

(7) Az ÁPV Rt. a privatizációs bevételek terhére vállalja át az 1996. január 1-jével megszűnt, az agrár tulajdonváltással összefüggő mezőgazdasági reorganizációs programhoz kapcsolódó kamattámogatási kötelezettségeket 3000 millió forintban, a mezőgazdasági alaptevékenységek beruházási támogatását 1300 millió forintban, a nem biztosítható mezőgazdasági elemi károk kezelését 700 millió forint összegben, valamint a honvédelmi célú erdőgazdaságok reorganizációs ráfordításait 500 millió forint összegben, illetve a nem az ÁPV Rt. portfoliójába tartozó szovjet ingatlanok környezetvédelmi, kárelhárítási kiadásait 800 millió forint összegben.

(8) A közvetlen privatizációs és privatizációt előkészítő kiadások előirányzata (díjak, jutalékok, a vagyonkezeléssel kapcsolatos ráfordítások) a privatizációs bevétel számítottnál nagyobb mértéke esetén, indokolt esetben - a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter és a pénzügyminiszter egyetértése mellett - túlléphető.

(9) Az ÁPV Rt. a privatizációs bevételek terhére 7000 millió forint értékben járul hozzá a területfejlesztés központi, regionális és megyei - kiemelten a legsúlyosabb helyzetű Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék - szerkezetátalakítási programjainak támogatásához. A hozzájárulás módjáról és feltételeiről - az 57. § (1) bekezdésében foglaltakra is kiterjedően - a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter és a privatizációt felügyelő tárca nélküli miniszter 1998. február 28-ig köt megállapodást.

(10) A (2) bekezdésben előírt befizetések teljesítése után a további privatizációs bevételekből az ÁPV Rt. legfeljebb 6000 millió forint értékben a Munkaerőpiaci Alap bevételeihez is hozzájárulhat. A hozzájárulás módjáról, feltételeiről a munkaügyi miniszter, a pénzügyminiszter és a privatizációt felügyelő tárca nélküli miniszter köt megállapodást.

(11) *  Az ÁPV Rt. a közvetlen privatizációs és privatizációt előkészítő kiadások (díjak és járulékok) vagyonkezeléssel kapcsolatos ráfordítások között számolja el a Postabank és Takarékpénztár Rt. tőkeemelésével összefüggő 20 000 millió forint, a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. részvénycsomag 15 300 millió forint ráfordításait.

(12) *  A központi költségvetés által az ÁPV Rt. részére biztosított 50 000 millió forint forrás az Alkotmánybíróság 36/1998. (IX. 16.) AB határozata alapján a gázközművekkel kapcsolatos kötelezettségek fedezete. Ezen összeget az ÁPV Rt. privatizációs tartalékába kell helyezni, és felhasználására a privatizációt felügyelő miniszter és a pénzügyminiszter egyetértésével kerülhet sor.

(13) * 

7. § (1) A szovjet csapatkivonás révén felszabadult ingatlanok hasznosítása esetén a ráfordításokkal csökkentett (nettó) készpénzbevétel felerészben az illetékes települési önkormányzatot - ezen belül Budapesten 50-50%-ban a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzatot - illeti meg, felerészben pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Az (1) bekezdésben említett ráfordításnak az őrzés-védelemmel, az állagmegóvással, a kártalanítással, az értéknövelő beruházásokkal, a környezetvédelmi károk elhárításával, a tűzszerészeti mentesítéssel, valamint az értékesítéssel kapcsolatos költségeket kell tekinteni.

(3) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ÁPV Rt. vagyonkezelésében lévő, nem értékesíthető ingatlanokat, valamint a volt szovjet laktanyákat illetően - foglalkoztatáspolitikai, szociálpolitikai, ifjúságpolitikai, iparfejlesztési célok megvalósításának elősegítésére - eseti döntést hozzon azok térítésmentes helyi önkormányzati tulajdonba adásáról.

(4) *  A Magyar Állam tulajdonában és az ÁPV Rt. vagyonkezelésében lévő ingatlanok közül, a Budapest XI. kerület, belterületi, 6420-as tulajdoni lapon szereplő 4197/2. helyrajzi számú ingatlan E-3 számú ingatlanrészéből a priv. tv. 35. § c) pontjában foglaltakra tekintettel térítésmentesen adja át a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) részére az ingatlan raktárhelyiség céljára szolgáló állami tulajdonú részét. Az ÁPV Rt.-től átvett ingatlanrészre a KVI a térítésmentes vagyonkezelésre vonatkozó szerződést a Miniszterelnöki Hivatallal köti meg. A Miniszterelnöki Hivatal az ingatlanrészt - a Kormány döntésének megfelelően - kizárólag az országos állami tervdokumentációs irattár és adattár működtetési céljaira jogosult felhasználni.

(5) A (4) bekezdésben foglaltak tekintetében az ÁPV Rt. gondoskodik arról, hogy a nevezett ingatlanrész per- és tehermentesen 1998. december 31-ig a KVI részére átadásra kerüljön.

8. § (1) A központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő ingatlan értékesítésének ellenértékéből ki kell egyenlíteni a központi költségvetési szerv köztartozását. Az ezt követően fennmaradó összegből a költségvetési szerv felügyeletét ellátó szerv vezetőjének javaslatára a pénzügyminiszter határozza meg jogcímenként az építési beruházásra, ingatlanvásárlásra, felújításra és rekonstrukcióra felhasználható összeget. A köztartozás megfizetése után a köztartozás mértékét és az értékesítés költségének az összegét meghaladó bevételhányad legalább 50%-a a központi költségvetési szervet illeti meg.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a Honvédelmi Minisztériumra, amely a vagyonkezelésében lévő ingatlan értékesítésének ellenértékét - köztartozásai kiegyenlítését követően - teljes egészében az (1) bekezdésben meghatározott jogcímekre felhasználhatja.

(3) A Népjóléti Minisztérium kormányzati beruházási céljainak megvalósítása érdekében a fejezetnél lévő egészségügyi intézmények ingatlanhasznosításából befolyó ellenértéknek megfelelő összeggel - legfeljebb 1500 millió forint értékhatárig - az egészségügyi intézmények köztartozásainak kiegyenlítését követően az egészségügy felhalmozási céljaira szolgáló előirányzatain belül a 9. cím, 1. alcím, 2. előirányzat-csoport kiemelt előirányzatait a népjóléti miniszter megemelheti.

(4) A központi költségvetési szervek az (1)-(3) bekezdésben meghatározott értékesítésből befolyt és az általuk felhasználható ellenérték összegével - amennyiben azt nem tervezték meg - a kiadási és bevételi előirányzatukat növelhetik.

(5) A bevételeknek az (1) és (3) bekezdésben meghatározott hányadot meghaladó része a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(6) A központi költségvetési szerv a használatában, illetve a kezelésében lévő és a feladatai ellátásához feleslegessé váló gépeket, felszereléseket, járműveket 10 millió forint egyedi könyv szerinti bruttó értékhatárig saját hatáskörben, 10 millió forint felett a kincstári vagyon értékesítésére vonatkozó szabályok szerint értékesítheti. Az értékesítésből származó bevétel összegével - amennyiben azt nem tervezték meg - az intézményi dologi kiadások és felhalmozási kiadások előirányzatai saját hatáskörben növelhetők.

(7) Az Áht. 108. §-a (3) bekezdésében foglaltak alkalmazása során a kisösszegű követelés értékhatára 10 000 forint.

(8) A kincstári vagyonnak a központi költségvetési szervek közötti, vagy a költségvetési szerv, illetve szervezeti egysége megszüntetése esetén a feladatait ellátó szervezet részére történő bérbeadásánál az Áht. 108. §-ának (1) bekezdését nem kell alkalmazni.

(9) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy - a Magyar Honvédség szervezeti átalakulásával összhangban - a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévő, feleslegessé váló ingatlanok - elsősorban szociális, kulturális, oktatási és foglalkoztatáspolitikai célú - hasznosítására eseti döntést hozzon, amennyiben az ingatlan nyilvános versenytárgyaláson történő értékesítése eredménytelen volt. E döntés vonatkozhat az ingatlan térítésmentes, illetve kedvezményes önkormányzati tulajdonba adására is. Az így sem hasznosítható ingatlanokat az esetleges veszélyhelyzet elhárítása után a KVI részére - megállapodás alapján, térítésmentesen - át kell adni. Az átadást 1999. december 1-jéig kell befejezni.

(10) A XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 3. alcím, 17. előirányzat-csoport „Vasúti létszámkiváltás és vasúthálózat racionalizálás miatti műszaki fejlesztés” előirányzat-csoport 1500 millió forint előirányzatát a MÁV Rt. veheti igénybe abban az esetben, ha a társaságon belüli egyes szervezeti egységeknél végrehajtott létszámcsökkentés műszaki fejlesztéssel oldható meg. Ennek igénybevételére a MÁV Rt. által dokumentált, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter és a pénzügyminiszter által együttesen jóváhagyott feltételek, illetve adatok alapján kerülhet sor.

9. § (1) A KVI vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon átmeneti vagy tartós hasznosításából, értékesítéséből származó - kiadásokkal csökkentett - bevétel a központi költségvetés központosított bevételét képezi. A bevételből a KVI javaslatára a pénzügyminiszter egyedi hozzájárulás alapján 800 millió forint a vagyonhasznosítással, illetve a vagyongazdálkodással kapcsolatos, az állami feladatellátással összefüggő kiadásokra fordítható. Ezen belül a KVI vezérigazgatója 30 millió forintig ügyletenként - de éves szinten legfeljebb 300 millió forintig - dönt. A KVI vezérigazgatója ezen döntéséről a pénzügyminisztert negyedévente utólag tájékoztatja.

(2) Az ÁPV Rt. pénzbeli térítés nélkül adja át a KVI-nek a saját, illetve a hozzárendelt vagyonába tartozó, de a Nagy Imre Emlékház, a Társadalmi Unió, a Duna Bizottság, a XXI. század Művelődési és Oktatási Komplex Alapítvány, a Magyar Cserkész Szövetség Székháza és a Magyarok Világszövetségének Székháza elhelyezésére szolgáló ingatlanokat.

A központi költségvetési szervekkel kapcsolatos rendelkezések

10. § (1) A központi költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységéből származó, a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított eredményének 82%-át használhatja fel - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az 1998. évi eredményelszámolás alapján, a fennmaradó 18% pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) A vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része teljes egészében felhasználható, amelyet a központi költségvetési szerv a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához kíván igénybe venni.

11. § (1) A központi költségvetési szervek bevételei közül

a) az intézményi ellátás díja,

b) az alkalmazottak térítése,

c) az állami (hatósági, engedélyezési, felügyeleti, ellenőrzési) feladatok díjbevétele,

d) az illetékjellegű bevételek

eredeti előirányzatot meghaladó többletének 50%-a saját bevételként számolható el, 50%-a pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Teljes egészében saját bevételként számolható el az a többletbevétel, illetve az azzal összefüggően végrehajtott előirányzat-emelés összege, amely jogszabály alapján

a) évközi díjtételemelésből,

b) saját hatáskörben végrehajtott díjmegállapításból, díjemelésből

keletkezett.

(3) Az (1) bekezdés szerinti előirányzat-változtatást az eredeti előirányzat teljesítését követően legalább havonta, a hónap 20. napjáig kell végrehajtani és a Kincstárnak bejelenteni. A központi költségvetést megillető részt az előirányzat-maradvány elszámolás során kell kimutatni, és annak jóváhagyását követően kell rendezni.

12. § (1) A központi költségvetési szervek - kivéve a Központi Edzőtáborokat, a Népstadion és Létesítményeit, a Nemzeti Sportuszodákat, valamint a Nemzeti Színházat, a Magyar Állami Operaházat, a Magyar Nemzeti Múzeumot, a Magyar Nemzeti Galériát és a (4) bekezdésben foglaltak szerint a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóságot - a (2) bekezdésben felsorolt jogcímeken 1998. évben ténylegesen befolyó bevételeiknek 95%-át használhatják fel, a fennmaradó 5% pedig - kincstári vagyon utáni részesedés címén - a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt bevételek a következők:

a) az állami feladatok ellátása során létrehozott áru és készlet értékesítésének bevétele, kivéve a tankönyvek, jegyzetek, taneszközök, valamint az egészségügyi, gyógyászati készletek, eszközök, mezőgazdasági termékek értékesítési bevételét;

b) az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke, kivéve a költségvetési szervek által nyereség nélkül továbbszámlázottat; továbbá

c) az intézmények egyéb sajátos bevételei közül:

ca) a helyiségek, eszközök tartós és eseti bérbeadásának díja, kivéve a külföldön működő állami képviseletek bérletidíj-bevételeit,

cb) a lízingdíjbevétel,

cc) az elhasználódott, feleslegessé vált készletek értékesítése,

cd) a vállalkozási bevételek: áruértékesítés, szolgáltatás,

ce) az egyéb bevételek;

d) a pénzügyi befektetések árfolyamnyeresége, hozama.

(3) Az (1) bekezdés szerinti, a központi költségvetés központosított bevételét képező összeg elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kell intézkedni. A havonkénti rendezéstől és befizetéstől mindaddig el lehet tekinteni, amíg a központi költségvetési szerv (2) bekezdésben foglalt összes bevétele nem éri el az eredeti kiadási előirányzat 5%-át. A tárgyévet terhelő befizetési kötelezettségnek legkésőbb december 20-áig eleget kell tenni, ha ezen időpontig a teljesítendő összeg nem érte el az előbbiekben meghatározott mértéket.

(4) A Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság bevételeiből 1998. évben havi 20 millió forint a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(5) Az (1) bekezdés szerinti befizetési kötelezettség nem vonatkozik a Magyar Tudományos Akadémia törzsvagyonának hasznosításából származó bevételekre.

13. § (1) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 9/A. §-ának (2) bekezdése szerinti, egy főre megállapított hallgatói normatíva 70 000 forint/év, a doktori képzésben résztvevők egy főre megállapított támogatási normatívája 408 000 forint/év.

(2) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 44. §-ának (1) bekezdése szerinti, a Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 204 000 forint/fő/év.

14. § (1) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra az e törvény 3. számú mellékletében és 8. számú mellékletében megállapított, a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásával azonos jogcímeken és feltételek mellett normatív állami hozzájárulás, gyakorlóintézmények esetén ennek kétszeres összege illeti meg, kivéve a 3. számú melléklet 23. c)-e) pontjában meghatározottakat. Nem vonatkoznak rájuk a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak 1. l), p), valamint 2-5. pontjai.

(2) A közoktatási feladatot ellátó központi költségvetési szerv a létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján az intézményi költségvetésben meglévő és az (1) bekezdésben meghatározott normatíva alapján járó támogatás különbözetét a felügyeletét ellátó fejezettől igényelheti.

(3) A közoktatási feladatot ellátó központi költségvetési szerv a január 1-jei és a szeptember 1-jei létszámáról január 15-éig, illetve szeptember 15-éig köteles adatszolgáltatást teljesíteni. A fenntartó a tényleges, a tanügyi okmányok alapján dokumentált feladatmutatók szerint jogosult a normatív hozzájárulás igénybevételére.

(4) A (1) bekezdésben meghatározott normatív támogatás elszámolása - a zárszámadás keretében - a költségvetési év súlyozott számtani átlaglétszáma alapján történik. A súlyozott átlaglétszám kiszámításánál a tárgyévi január 1-jei létszámot 8 hónapra, a szeptember 1-jei létszámot 4 hónapra kell figyelembe venni.

15. § A fogvatartottakat foglalkoztató büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetek (kivéve a büntetés-végrehajtási intézeteket) sajátos többletköltségei részbeni ellentételezésére 140 000 forint/foglalkoztatott, fogvatartott/év, de 1998. évben összességében nem több, mint 515 millió forint fordítható.

HARMADIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS TÖBBI ALRENDSZERÉNEK KAPCSOLATA

A) A helyi önkormányzatok és a központi költségvetés kapcsolatrendszere

Állami hozzájárulás és támogatás

16. § (1) Az Országgyűlés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok (a továbbiakban: helyi önkormányzatok) számára a normatív állami hozzájárulások jogcímeit és fajlagos összegeit e törvény 3. számú mellékletében foglaltak szerint állapítja meg.

(2) A normatív állami hozzájárulásokat - a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján - önkormányzatonként és jogcímenként a pénzügyminiszter és a belügyminiszter 1998. január 31-ig együttes rendeletben hirdeti ki. * 

17. § (1) Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg:

a) az önálló színházat fenntartó, illetve színházat vagy színházi produkciót támogató helyi önkormányzat részére az e törvény 4. számú mellékletében foglalt részletezés szerint,

b) központosított előirányzatként az e törvény 5. számú mellékletében felsorolt, a helyi önkormányzatok által ellátandó feladatokra,

c) a helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú beruházási feladataira, a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló - módosított - 1992. évi LXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Cct.) szabályozott címzett és céltámogatás formájában,

d) a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény alapján a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat részére az e törvény 7. számú mellékletében meghatározott normatív feltételek szerint. E támogatásokat - a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti szakmai mutatók alapján - önkormányzatonként a 16. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni, * 

e) egyes közoktatási feladatok kiegészítő támogatására a 8. számú mellékletben meghatározott feltételek szerint. E támogatásokat - a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók alapján - önkormányzatonként és jogcímenként a 16. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni, * 

f) a termelő, valamint a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti céltámogatási rendszer keretében támogatható humán infrastrukturális feltételekben meglévő területi fejlettségi különbségek mérséklésére a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszeréről szóló 30/1997. (IV. 18.) OGY határozat alapján kormányrendeletben meghatározott, területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek helyi önkormányzatai részére a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény rendelkezései szerint. Az állami támogatási előirányzat kiemelten segítse (szolgálja) a helyi önkormányzatok céltámogatással megvalósuló beruházásaihoz szükséges saját erő kiegészítését,

g) felhalmozási és „vis maior” célokra szolgáló céljellegű decentralizált támogatásokra, amelyek felhasználására a megyei területfejlesztési tanácsok és a Fővárosi Közgyűlés (a továbbiakban: területfejlesztési tanácsok) döntési jogosultságát a Cct. szabályozza. Ezen előirányzat a következőkre tagozódik:

ga) felhalmozási és vis maior feladatokra, amely előirányzatból normatívan az egyes megyékre, illetve a fővárosra jutó rész elosztásának módját a Cct. határozza meg;

gb) vis maior tartalékra, amelyből a területfejlesztési tanácsok további összeget vehetnek igénybe, ha a ga) pont szerinti éves előirányzatuknak az első félévben legalább 10%-át, a második félévben halmozottan legalább 20%-át az önkormányzati feladatokat érintő természeti és más katasztrófából eredő károk enyhítésére már felhasználták. Az igények teljesítéséről a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben dönt.

(2) E törvény a Cct. 8. §-a (2) és (3) bekezdése alapján az 1998-ban támogatható célok körét a következők szerint állapítja meg és rangsorolja:

a) települési szilárdhulladék-lerakó építése,

b) életveszélyessé vált általános iskolai tanterem kiváltása,

c) működő kórházak és szakrendelők (beleértve az önálló fogászati rendelőt is) gép- és műszerbeszerzései,

d) a Cct. 3. számú mellékletének I. Vízgazdálkodás, szennyvízelvezetés és -tisztítás alcím megjegyzésében jelzett igénykielégítési sorrend és az 1998. évre célonként külön benyújtott támogatási igényű, de üzembe helyezhetőség szempontjából műszakilag összetartozó beruházások együttes kezelésének figyelembevételével a költségvetési előirányzatból még kielégíthető szennyvíztisztító telep, települési folyékonyhulladék (tengelyen szállított szennyvíz) tisztító telep és szennyvízcsatorna-hálózat építés.

(3) A címzett és céltámogatásban 1998-ban nem részesülő önkormányzatok igényüket a későbbi években - az akkor érvényes feltételekkel - újra benyújthatják.

(4) Ha normatív állami hozzájárulásról, továbbá az (1) bekezdés e) pontja szerinti támogatásról való lemondás olyan - nem helyi önkormányzat részére történő - feladatátadással függ össze, amelyre a feladatot átvevő szervezet vagy személy is jogosult - e törvény 30. §-a szerint - normatív állami hozzájárulás igénybevételére, a feladatátadással év közben felszabaduló összeggel a helyi önkormányzatokat megillető normatív állami hozzájárulás, illetve támogatás előirányzatát csökkenteni kell és annak további folyósításáról gondoskodó minisztériumi fejezet ilyen célú előirányzatát meg kell emelni.

(5) Az (4) bekezdésben foglaltak kivételével a helyi önkormányzat normatív állami hozzájárulásaiból, az (1) bekezdés e) pontja szerinti támogatásokból lemondással felszabaduló előirányzat, az (1) bekezdés gb) pontjában, valamint a 18. §-ban meghatározott előirányzatot növeli. Ezen előirányzatokat növeli továbbá az intézményátadásból felszabaduló olyan összeg, amely a 30. § szerint nem illeti meg az átvevő intézményt.

(6) Amennyiben e törvény 30. §-a szerint normatív állami hozzájárulásra jogosult szervezet év közben feladatot ad át helyi önkormányzat részére, amelynek az kötelező feladatellátási körébe tartozik, akkor az így felszabaduló előirányzattal az érintett fejezet előirányzata csökken, a helyi önkormányzatot megillető normatív állami hozzájárulás előirányzata megemelkedik az e törvény 3. és 8. számú mellékletében foglalt igényjogosultsági szabályok alapján.

18. § A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 87. §-ának (1) bekezdése alapján, önállósága és működőképessége védelme érdekében az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő (forráshiányos) önkormányzat, valamint - külön törvény alapján - a tartósan fizetésképtelen helyi önkormányzat kiegészítő támogatást igényelhet az e törvény 6. számú mellékletében foglalt feltételek szerint.

19. § (1) Ha a helyi önkormányzat a konkrét feladatmutatókhoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulást - ideértve a 17. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott támogatást is - az őt ténylegesen megilletőnél 5%-kal vagy azt meghaladó mértékben vette igénybe, köteles a túllépés teljes összege után külön jogszabály szerint kamatot fizetni. A túllépés kiszámításánál az e törvény 3. számú mellékletének 5., 6/b), 6/c), 8-23. pontjaiban szereplő mutatószámokhoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulások, valamint a 8. számú mellékletben szereplő, az egyes közoktatási feladatokra felhasználható kiegészítő támogatások együttes összegét kell alapul venni.

(2) A központi költségvetés külön jogszabály szerint köteles kamatot fizetni a helyi önkormányzatnak, ha az általa időarányosan folyósított normatív állami hozzájárulás, valamint a 17. § (1) bekezdés e) pontja szerinti támogatás együttes összege legalább 5%-kal kevesebb az önkormányzatot megillető összegnél.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint fizetendő kamat mértéke 500 ezer forintot meg nem haladó eltérés esetén a költségvetési évben érvényes éves átlagos jegybanki alapkamat, egyébként annak kétszerese.

(4) Az a helyi önkormányzat, amely visszafizetési kötelezettségének, illetőleg kamatfizetési kötelezettségének a külön jogszabályban meghatározott határidőre nem tesz eleget, további - az éves átlagos jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő - kamatot köteles fizetni addig a napig, amíg fizetési kötelezettségének nem tesz eleget.

(5) Ha a helyi önkormányzat a 17. § (1) bekezdésében szereplő támogatást tévesen, jogtalanul vagy a tervezettet meghaladó mértékben vette igénybe, azt nem a megjelölt feladatra használja fel, illetve a törvényben rögzített arányt meghaladó mértékű támogatást vesz igénybe, vagy a 18. §-ban meghatározott támogatás igényléséhez valótlan adatot szolgáltatott, év közben haladéktalanul, de legkésőbb a külön jogszabályban megjelölt határidőre köteles a támogatást visszatéríteni és az igénybe vett napokra számítva a költségvetési évet megelőző év átlagos jegybanki alapkamata kétszeresének megfelelő mértékű, továbbá a (4) bekezdés szerinti kamatot fizetni a központi költségvetés javára. Az évközi visszafizetés esetén a visszafizetéssel egyidejűleg az önkormányzat a területileg illetékes Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálaton, illetve a Fővárosi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálaton (a továbbiakban együtt: TÁKISZ) keresztül kezdeményezi a Belügyminisztériumnál az előirányzat módosítását.

(6) A helyi önkormányzat által a központosított előirányzatról, az egyéb központi támogatásról - a 17. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban meghatározott előirányzatok kivételével - év közben történő lemondással, illetve a visszafizetéssel felszabaduló előirányzat a tárgyévben ugyanazon jogcímen újra elosztható.

(7) A helyi önkormányzatok által a KESZ kijelölt alszámlájára tárgyévben visszafizetett összegekről a Kincstár az összeg igénybevétele éve szerint, jogcímenként csoportosítva, önkormányzatonként, havonta, minden hónap 20-áig a Belügyminisztériumot értesíti.

(8) Az ÁSZ által az 1998. január 1-jét követően feltárt és az Országgyűlés által jóváhagyott visszafizetési kötelezettséghez kapcsolódó késedelmikamat-fizetési kötelezettség keletkezésének napja:

a) az (1) bekezdésben szereplő állami hozzájárulás, támogatás esetében kormányrendeletben megjelölt nap,

b) az (5) bekezdésben szereplő támogatások esetében a jogtalan igénybevétel napja.

A fizetendő kamat mértéke az igénybevétel évében érvényes átlagos jegybanki alapkamat kétszerese.

(9) Az (1)-(5) és a (8) bekezdésben, valamint a 26. § (2) bekezdésében meghatározott kamatok a központi költségvetés XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, Egyéb vegyes kiadások (17. cím, 1. alcím, 11. kiemelt előirányzat), illetve Egyéb vegyes bevételek (22. cím, 1. alcím, 8. kiemelt előirányzat) előirányzatát növelik, illetve csökkentik.

(10) Ha a helyi önkormányzat az Áht. 72. és 80. §-ában előírt, az éves költségvetésről és az éves beszámolóról, illetve a féléves beszámolóról szóló információt határidőre nem szolgáltatja, a Belügyminisztérium - a határidőt követő hónaptól az információ szolgáltatásáig - a nettó finanszírozás keretében az önkormányzatot megillető összeg folyósítását felfüggeszti. Az így elmaradó összeg az információ szolgáltatását követően az év hátralévő részében - havonta egyenlő részletben - illeti meg az önkormányzatot. Ebben az esetben az önkormányzatot a (2) bekezdés szerinti kamat nem illeti meg.

Átengedett, megosztott bevételek

20. § (1) A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakosok által az 1996. évre bevallott - az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) által településenként kimutatott - személyi jövedelemadó 40%-a, 179 090 millió forint összegben illeti meg, a (2)-(9) bekezdésben foglaltak szerint.

(2) Minden települési önkormányzatot megilleti az állandó lakosok által bevallott és településenként az (1) bekezdés szerint kimutatott személyi jövedelemadó 20%-a, összesen 89 545 millió forint.

(3) Az (1) bekezdés szerinti adóból összesen 33 350 millió forint személyi jövedelemadó-kiegészítés illeti meg a települési önkormányzatokat a (4) és (5) bekezdés szerint.

(4) Azoknál a települési önkormányzatoknál, amelyeknél a (2) bekezdés szerinti személyi jövedelemadó-bevételnek az egy főre jutó összege - az 1996. január 1-jei állandó népességet számítva - nem éri el a községek esetében a 8000 forintot, a városok esetében a 9800 forintot, a bevétel e szintig kiegészül. Az önkormányzat jogi helyzetét az 1997. augusztus 31-i állapotnak megfelelően kell alapul venni. A szétvált önkormányzatoknál az előirányzatokat az érintett önkormányzatok megállapodása alapján kell megosztani.

(5) A települési önkormányzatok a (4) bekezdésben foglaltak alapján az őket megillető személyi jövedelemadó-kiegészítés összegének arányában további 11 953 millió forint személyi jövedelemadóban részesednek.

(6) A megyei önkormányzatokat a személyi jövedelemadóból megilleti összesen 9500 millió forint. Ebből minden megyei önkormányzatot megillet:

a) egységesen 210 millió forint,

b) a megye 1997. január 1-jei állandó lakosai után 450 forint/fő,

c) a megyei fenntartású intézményekben ellátottak után 10 800 forint/fő.

(7) A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottnak minősített, valamint a súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdő, kormányrendelet által meghatározott települések önkormányzatai hátrányos helyzetük mérséklésére, a személyi jövedelemadóból az 1997. január 1-jei állandó népességszámuk alapján 1695 forint/fő mértékben, összesen 3000 millió forintban részesednek.

(8) A települési önkormányzatok a személyi jövedelemadóból összesen 43 695 millió forint összeget a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátások normatív állami hozzájárulása jogcímében meghatározott feladatokhoz kapcsolódóan, annak kiegészítéseként vesznek igénybe az e törvény 3. számú mellékletének 7. számú jogcímében foglalt feltételek szerint.

(9) A (2)-(8) bekezdés szerinti személyi jövedelemadó helyi önkormányzatonkénti és jogcímenkénti részletezését a 16. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni. * 

(10) A (6) bekezdés c) pontja szerinti megyei fenntartású intézmények ellátottjai számbavételénél a 3. számú melléklet 8-10., 12-13. számú jogcímeihez kapcsolódóan tervezett ellátott, a 11. számú jogcímhez kapcsolódóan tervezett férőhely, a 14-22. számú jogcímekhez kapcsolódóan ellátott, oktatott létszámot együttesen kell alapul venni. A 14-22. számú jogcímeken tervezett létszámok számításánál figyelembe kell venni a 3. számú melléklet Kiegészítő szabályok 1/f) pontjában foglalt rendelkezéseket.

21. § (1) A települési önkormányzat által a belföldi gépjárművek után beszedett adóból, a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvényben meghatározott alsó adótétellel számított összeg 50%-a az önkormányzatot illeti meg. Ha a képviselő-testület, illetve a közgyűlés az alsó adótételnél magasabb mértéket állapít meg, a különbözetből származó bevétel 100%-ban az önkormányzatot illeti meg.

(2) A termőföld bérbeadásból származó - a települési önkormányzatok által beszedett - adó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg.

22. § A helyi önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében tanácsi vállalat jogutódjának - állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkező szervezet által történő - értékesítéséből származó készpénzbevétel 50%-a az alapítói jogot gyakorló helyi önkormányzatot illeti meg.

23. § A települési önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a területi környezetvédelmi hatóság által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a a területileg illetékes települési önkormányzatot illeti meg.

Az önkormányzatok által beszedett illetékek szabályozása

24. § (1) A megyei illetékhivatalok, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által 1998. január 1-jétől beszedett illeték - az ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték kivételével - 50%-a a központi költségvetést, 50%-a pedig - a (3)-(8) bekezdésekben meghatározott módon - a fővárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat illeti meg. Az ingatlan-nyilvántartási eljárási illetékbevétel 90%-a a központi költségvetést, 10%-a pedig - a (3)-(8) bekezdésekben meghatározottak szerint - az önkormányzatokat illeti meg.

(2) Az illetékhivatalok az (1) bekezdés szerint, a központi költségvetést megillető illetékbevételt az előző hó végén fennálló állapotnak megfelelően minden hónap 10. napjáig utalják át a KESZ kijelölt alszámlájára.

(3) A Fővárosi Illetékhivatal által beszedett és a (2) bekezdésben meghatározottak szerint csökkentett illeték a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg.

(4) A megyei illetékhivatalok által beszedett illetékből az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény illetékességi szabályai alapján a megye közigazgatási területén lévő megyei jogú városok illetékességébe tartozó ügyekből befolyt és a (2), valamint a (6)-(7) bekezdésekben foglaltak szerint csökkentett összeg a megyei jogú városi önkormányzatot illeti meg.

(5) A megyei illetékhivatal által beszedett, a (2) és (4) bekezdésben meghatározottak szerinti összeggel, illetve a megyei önkormányzatnál a beszedéssel - az illetékhivatal működtetésével összefüggően - felmerült költségek fedezetére visszatartott összeggel csökkentett illetékbevétel

a) 30%-a közvetlenül a területileg érintett megyei önkormányzatot,

b) 70%-ának fele egyenlő összegben, fele a megye 1997. január 1-jei állandó népessége arányában a megyei önkormányzatokat illeti meg. A költségek fedezetére visszatartott összeget is az illetékhivatalt működtető megyei önkormányzatnál illetékbevételként kell elszámolni.

(6) A megyei jogú város legkésőbb 1998. február 1-jéig megállapodik a megyei önkormányzattal a területén beszedett illetékkel kapcsolatban felmerült költségek viseléséről. A megállapodásnak tartalmaznia kell a költségek körét - beleértve az érdekeltségi célú kifizetéseket is - és mértékét, valamint az elszámolás ellenőrzésének módját.

(7) A megyei illetékhivatal a megyei jogú várost megillető bevételből az annak megszerzéséhez szükséges - megállapodásnak megfelelő, megállapodás hiányában a (8) bekezdésben foglaltak szerint számított - költségek egytizenketted részét havonta visszatartja.

(8) A (6) bekezdés szerinti megállapodás hiányában a megyei önkormányzat a megyei jogú várost megillető bevételből a felmerült költségek fedezése céljára visszatarthatja a megyei jogú várost illető bevétel és a központi költségvetést megillető összeggel csökkentett beszedett illetékbevétel arányának megfelelő hányadot. Az arány megállapításánál az előző évi tényszámokat kell figyelembe venni.

(9) A megyei illetékhivatal minden hónap 10. napjáig az előző hó végén fennálló állapotnak megfelelően átutalja a megyei jogú város költségvetési elszámolási számlájára az általa beszedett illetékbevételből a (4) bekezdésben megjelölt és a (6)-(8) bekezdésekben meghatározott költségekkel csökkentett összeget.

(10) Az (5) bekezdés b) pont szerinti bevételt a megyei illetékhivatal a (9) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg a KESZ kijelölt alszámlája javára átutalja. A Kincstár az így befolyt, országos szinten összesített bevétel 50%-át népességarányosan, a további 50%-át pedig egytizenkilenced részenként átutalja a tárgyhónap 20. napjáig a megyei önkormányzatok költségvetési elszámolási számlájára.

A fővárosi önkormányzatok bevételei

25. § A Fővárosi Önkormányzatot megillető bevételeknek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztására és átutalására a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 64. §-ában, valamint a 64/A-64/C. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni.

A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai

26. § (1) A gyermeknevelési támogatás, a rendszeres gyermekvédelmi támogatás, az időskorúak járadéka, valamint - a Munkaerőpiaci Alapból - a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, továbbá a Népjóléti Minisztérium fejezetből a gyermektartásdíj megelőlegezése esetében a települési önkormányzat 1998. évben első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti - külön jogszabály szerinti - éven belüli elszámolási kötelezettséggel.

(2) Az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő forráshiányos önkormányzat az őt 1998. évben megillető kiegészítő állami támogatás összegének terhére - utólagos elszámolási kötelezettség mellett - finanszírozási előleget vehet igénybe. Az előleg igénylésére az önkormányzat elfogadott költségvetési rendelete alapján - annak elfogadási időpontjához igazodóan, 1998. február 10-ig, illetve 1998. március 10-ig - van lehetőség. A jogosan igénybe vehető előleg összege az előző évben is forráshiányos önkormányzat esetében nem lehet több, mint az 1997. évben a részére folyósított forráskiegészítő támogatás összegének 50%-a. Abban az esetben, ha az előleget igénylő önkormányzat az előző évben ezen a címen nem részesült támogatásban, a saját számításai szerinti működési forráshiányra igényelt előleg összege nem lehet több, mint az önkormányzatot - e törvény alapján - megillető kiegészítő támogatás összegének 50%-a. Az erre irányuló kérelmeket a Belügyminisztériumnak címezve az illetékes TÁKISZ-hoz kell benyújtani. Az előleg átutalása az első félév során havonta időarányosan, a nettó finanszírozás keretében történik, az e törvény 6. számú melléklete 1. pontja szerinti kiegészítő támogatás terhére. Amennyiben az első alkalommal megállapított forráskiegészítő támogatás összege kisebb, mint az igényelt előleg, akkor a jogtalanul igénybe vett előlegkülönbözetet - az előleg folyósításától a támogatás folyósításának megkezdéséig számított, a költségvetési évet megelőző év átlagos jegybanki alapkamata kétszeresével növelten - a nettó finanszírozásba tartozó források terhére kell elszámolni.

(3) E törvény 4. számú mellékletében, az 5. számú melléklet 1., 17., 22. pontjaiban, a 6. számú melléklet 1. és 2/b. pontjaiban, valamint a 7. és 8. számú mellékletekben meghatározott előirányzatok folyósítása az Áht. 101. §-ának (6) bekezdésében foglaltak szerint a nettó finanszírozás keretében történik.

A helyi önkormányzatok költségvetési befizetési kötelezettsége

27. § (1) A helyi önkormányzat és költségvetési szerve a vállalkozási tevékenységből származó - a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított - eredményének 18%-át köteles az 1998. évi eredményelszámolás során a központi költségvetésbe befizetni.

(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti befizetést teljesíteni a vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része után, amelyet a helyi önkormányzat és költségvetési szerve a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához használ fel.

B) A társadalombiztosítás és a központi költségvetés kapcsolata

A Kincstári Egységes Számlához kapcsolt megelőlegezési számláról igénybe vett összeg rendezése

28. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alapot és az Egészségbiztosítási Alapot (a továbbiakban: Alapok) terhelő ellátások folyamatos teljesítése érdekében az Alapok bevételeinek és kiadásainak időbeli eltéréséből adódó átmeneti pénzügyi hiányok fedezetére a központi költségvetés az Alapok 1998. január 1-jén meglévő tartozásán felül a Nyugdíjbiztosítási Alap részére 65 000 millió forint összegig, az Egészségbiztosítási Alap részére 40 000 millió forint összegig kamatmentesen hitelt nyújt. Ha a magánnyugdíjpénztárakba átlépők miatt a Nyugdíjbiztosítási Alap kieső nyugdíjjárulék bevétele év közben meghaladja a központi költségvetés „A Nyugdíjbiztosítási Alap támogatása” (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 26. cím, 1. alcím) előirányzatból a 20 000 millió forintot, a Nyugdíjbiztosítási Alap által igénybe vehető kamatmentes hitel összege a magánnyugdíjpénztárakba e címen ténylegesen befizetett tagdíjak különbözetének az összegével növekszik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó hitel igénybevételére az Alapok kamat fizetése mellett jogosultak. A kamat mértéke megegyezik a jegybanki alapkamat mértékével.

(3) Hitel akkor nyújtható, ha

a) az Alapok pénzforgalmi számláin és az ezekhez kapcsolódó előirányzat-felhasználási keretszámlákon meglévő pénzeszközök nem elegendőek az esedékes kiadásuk finanszírozására,

b) az Alapok nem rendelkeznek értékpapírral, illetve egyéb, hitelviszonyt megtestesítő befektetéssel (pl. hosszú lejáratú bankbetét, adott kölcsön), kivéve az 1995. január 1-je előtt elhelyezett hosszú lejáratú bankbetéteket, kihelyezett kölcsönöket és vásárolt hosszú lejáratú értékpapírokat.

(4) A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat és az Egészségbiztosítási Önkormányzat az Alapoknak az 1994. december 31-e előtt vállalkozásban szerzett részesedésére és a Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetéséről, valamint a Társadalombiztosítási Alapról szóló 1988. évi XXI. törvény módosításáról szóló 1992. évi X. törvény 21. §-ának (4) bekezdése alapján ingyenes vagyonjuttatásként kapott vagyonra vonatkozóan a hitel igénybevételének ideje alatt is hozhatnak tulajdonosi döntéseket, ideértve a befektetések értékesítéséből származó ellenérték új befektetésre fordítását is. Nem lehet azonban új befektetésekre fordítani az ingyenes vagyonjuttatásként kapott vagyon hasznosításából származó bérleti és lízingbevételeket, a kapott vagyon befektetéséből származó osztalék-, kamat- és egyéb bevételeket, valamint a kapott vagyon átvételekor az átadó által közölt, de legfeljebb a piaci értéken történő nyilvántartásbavételi érték és értékesítésekor keletkező árfolyamnyereséget. Ezen bevételeket a könyvviteli nyilvántartásukban el kell különíteni, és az ellátások finanszírozására kell fordítani.

(5) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról hitelt igénybe venni csak a Kincstár által jóváhagyott finanszírozási terv alapján lehet, amely tartalmazza a hitel legnagyobb napi összegét és éves növekményét. A finanszírozási tervet három hónapra előre, havi és ezen belül napi bontásban a tényleges igénybevételhez igazítva kell elkészíteni, havonta a finanszírozási időszakot megelőző hónap 25-éig kell benyújtani. Az ellátások központi intézkedésen alapuló emelése, illetve a hóközi állományváltozás által indokolt esetben a finanszírozási terv módosítható.

(6) A Kincstár az Alapok által folyósított, de nem az Alapból finanszírozott ellátásokat az azokat folyósító szerv által benyújtott és a pénzügyminiszter által jóváhagyott finanszírozási terv alapján finanszírozza. A finanszírozási tervet az ellátások folyósítására, azok esedékességére vonatkozó jogszabályok alapján három hónapra előre és ezen belül napi bontásban kell elkészíteni és havonta a pénzellátási időszakot megelőző hónap 25. napjáig kell benyújtani.

(7) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az Alapok befolyó bevételeikből soron kívül törlesztik. Az Alapok hiányának a költségvetés terhére történő elszámolását az Alapok zárszámadásában kell rendezni.

(8) A Nyugdíjbiztosítási Alap a központi költségvetésben tervezett költségvetési hozzájárulás előirányzatát az 1998. december havi utolsó ellátásutalás utáni hiány mértékéig használhatja fel. A Nyugdíjbiztosítási Alapot terhelő kiadások évközi átmeneti hiányának finanszírozására az (1) és (2) bekezdés az irányadó.

C) A központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok kapcsolata

29. § (1) Az Országgyűlés az elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: pénzalapok) költségvetését - bevételeit és kiadásait - alaponként, jogcímenként az e törvény 12. számú melléklete szerint állapítja meg.

(2) A pénzalapoknál a jogcímek közötti átcsoportosítást a pénzalapokról szóló törvények rendelkezései szabályozzák.

(3) A Kincstár a pénzalap kiadási előirányzataira addig teljesít kifizetést - kivéve a Munkaerőpiaci Alapból a munkanélküli járadék, előnyugdíj, nyugdíj előtti munkanélküli segély és a jövedelempótló támogatás, illetve ezek közterheinek kifizetése -, amíg a pénzalap bevételei és az előző évi maradványa erre fedezetet biztosítanak és a folyó bevételek és kiadások különbsége nem haladja meg a jóváhagyott egyenleget.

(4) A pénzalap - az előirányzatok adott időszakra előzetesen ütemezett összegét meghaladó - finanszírozási igényei teljesítéséhez legfeljebb három hónapra igénybe veheti a KESZ-t. Az igénybevételt a pénzügyminiszter engedélyezi.

(5) A pénzalapoknak előírt befizetési kötelezettséget - Munkaerőpiaci Alap 7000 millió forint, Útalap fogyasztási adó megtérítése címen 5400 millió forint és befizetés a központi költségvetésbe címen 7000 millió forint - időarányosan, havonta egyenlő részletekben - kivéve az Útalap befizetés a központi költségvetésbe jogcímű befizetést, amelyet 1998. második félévben két részletben - kell a központi költségvetésbe teljesíteniük.

(6) Az Útalap fogyasztási adó megtérítése címen teljesített befizetéseit a jövedéki adóból az Útalap-hozzájárulás visszaigénylése címen teljesített tényleges kiadásokkal helyesbíteni, valamint az M5-ös autópálya használatához nyújtott tényleges díjkedvezménnyel csökkenteni kell. A befizetés a központi költségvetésbe jogcímen teljesített befizetéseket helyesbíteni kell a 63 600 millió forintot meghaladó többletbevétel 87,5%-os időarányos teljesítése figyelembevételével. A módosítások végrehajtásának és az eltérésként megállapított összeg átutalásának határideje a negyedévet követő hónap 15. napja.

NEGYEDIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA

Társadalmi önszerveződések támogatása

30. § (1) Az Országgyűlés a szociális, a közoktatási és a külön törvényben meghatározott felsőoktatási közfeladatokat (a továbbiakban: humánszolgáltatások) ellátó egyházi jogi személyek, társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok és a humánszolgáltatásokat főtevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemélyek (a továbbiakban együtt: nem állami intézmények fenntartói) részére normatív állami hozzájárulást állapít meg a következők szerint:

a) a közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartóit az e törvény 3. és 8. számú mellékletében megállapított, a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásával azonos jogcímeken és feltételek mellett, azonos összegű normatív állami hozzájárulás illeti meg, kivéve a 3. számú melléklet 23. c) pontjában meghatározottakat. Nem vonatkoznak rájuk a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak 1. pont l), m), p), valamint a 2-4. pontjai,

b) a közoktatási feladatokat ellátó, a társasági adóról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteket - a közhasznú társaságok és a START Rehabilitációs Vállalat kivételével - az a) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg,

c) a nem állami felsőoktatási intézmények által közoktatási feladatokra az e törvény 3. és 8. számú mellékletében megállapított, a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásával azonos jogcímeken és feltételek mellett normatív állami hozzájárulás, gyakorlóintézmények esetén ennek kétszeres összege illeti meg, kivéve a 3. számú melléklet 23. pont c)-e) pontjában meghatározottakat; nem vonatkoznak rájuk a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak 1. pont l) és p), valamint 2-5. pontjai,

d) nem jár normatív állami hozzájárulás a szakközépiskolai és szakiskolai tanulók gyakorlati képzésében résztvevőknek, ha költségeik megtérítésére a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészéből igényt tartanak,

e) az egyházi felsőoktatási intézményeket normatív állami hozzájárulás illeti meg a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvényben meghatározottak szerint,

f) a felsőoktatási közfeladatokat ellátó nem állami és nem egyházi intézmények fenntartóit az 1996. szeptember 1-je előtt felvett nappali tagozatos hallgatók felsőoktatási képzéséhez 80 000 forint/fő/év hozzájárulás illeti meg,

g) a szociális közfeladatot ellátó, a társasági jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteket - a közhasznú társaságok kivételével - a h) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg,

h) a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó nem állami intézmények fenntartóit, a helyi önkormányzatok e törvény 3. számú melléklet 8-13. pontjaiban megállapított normatív állami hozzájárulásával azonos jogcímeken és feltételek mellett, azonos összegű normatív állami hozzájárulás illeti meg.

(2) A közoktatási feladatok ellátásához biztosított normatív állami hozzájárulást a fenntartó székhelye szerinti illetékes közigazgatási hivataltól kell igényelni. A finanszírozás havi ütemezésben történik.

(3) A közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartójának az (1) bekezdés szerinti normatív állami hozzájárulás igénylését a működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadásáról szóló határozat jogerősítő záradékkal ellátott példánya, a közoktatási intézmény alapító okiratának másolata, a bankszámlaszerződésének másolata csatolásával, valamint a kitöltött létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján

a) már működő intézmény esetén a tárgyév január 1-jei létszámát figyelembe véve január 31-éig,

b) új intézmény esetében a tárgyév szeptember 1-jei létszámát figyelembe véve a tanévkezdést megelőző hónap első napjáig kell benyújtani a területileg illetékes közigazgatási hivatalhoz.

(4) A közoktatási feladatot ellátó nem állami intézmény fenntartója szeptember 1-jei létszámáról szeptember 15-éig köteles a fenntartó székhelye szerinti illetékes közigazgatási hivatal részére adatszolgáltatást teljesíteni. A fenntartó a tényleges, a tanügyi okmányok alapján dokumentált feladatmutatók szerint jogosult a normatív hozzájárulás igénybevételére.

(5) A (1) bekezdésben meghatározott normatív támogatás elszámolása - a zárszámadás keretében - a költségvetési év súlyozott számtani átlaglétszáma alapján történik. A súlyozott átlaglétszám kiszámításánál a tárgyévi január 1-jei létszámot 8 hónapra, a szeptember 1-jei létszámot 4 hónapra kell figyelembe venni.

(6) Az (1) bekezdés e) és f) pontjaiban meghatározott felsőoktatási hallgatói kör normatív támogatásának elszámolása - a zárszámadás keretében - a költségvetési év átlaglétszáma alapján történik. Az átlaglétszámot a tárgyév márciusi és az októberi statisztikai létszámjelentés alapján kell kiszámítani.

(7) A személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények normatív állami hozzájárulását külön kormányrendeletben meghatározottak szerint kell igényelni és folyósítani. A folyósítás feltétele a személyes gondoskodást nyújtó, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatokat ellátó intézmény esetében:

a) az intézmény működési feltételei és szolgáltatásai, valamint az intézményi térítési díj megfelelnek a jogszabályi előírásoknak,

b) a közfeladatokat ellátó nem állami szerv írásbeli nyilatkozata arról, hogy rendelkezik az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, valamint pénzügyi forrásokkal.

(8) A fővárosi és megyei közigazgatási hivatal a feltételeknek megfelelő - megyei szinten, ezen belül fenntartó-típusonként, az egyházi fenntartóknál egyházanként összesített - támogatási igényt a szakminisztériumhoz nyújtja be.

(9) A normatív állami hozzájárulás a személyes gondoskodást nyújtó, szociális közfeladatokat ellátó intézmények esetében a tárgyévi tervezett átlaglétszám, de legfeljebb a működési engedélyben szereplő létszám erejéig és a fővárosi és megyei közigazgatási hivatallal szerződésben vállalt kötelezettség mellett vehető igénybe. Az intézmény a tárgyév július 31-éig, illetve a tárgyévet követő január 31-éig a tényleges feladatmutatók alapján számol el a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalnak az igénybe vett hozzájárulással.

(10) A normatív állami hozzájárulásban részesülő nem állami intézmény, valamint a működéséhez rendszeres központi költségvetési támogatásban részesülő, jogi személyiséggel rendelkező közgyűjtemény a munkavállalók számára legalább a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani.

(11) A közoktatási közfeladatot ellátó egyházak a normatív állami hozzájáruláson túl kiegészítő támogatásra jogosultak. Ennek mértéke a 3. számú melléklet 14-22. pont alapján számított - a helyi önkormányzati létszámadatokkal - súlyozott átlagnormatíva 60%-a.

(12) A szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó egyházak a normatív állami hozzájáruláson túl kiegészítő támogatásra jogosultak. Ennek mértéke a 3. számú melléklet 8-13. pontjában megállapított normatíva 29%-a.

(13) A (11)-(12) bekezdés szerinti kiegészítő támogatásra a normatív állami hozzájárulás megállapítására és folyósítására vonatkozó rendelkezések az irányadók.

31. § (1) Az 1998. évi költségvetés összeállításánál figyelembe vett személyi jövedelemadó-bevétel éves tervezett összege 618 100 millió forint. Ebből az összevont adóalap adója 576 100 millió forint. Ezt kell figyelembe venni a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvényben meghatározott további 1% kiszámításánál.

(2) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. § b) pontjában meghatározott kedvezményezett alatt e törvény I. Országgyűlés fejezet, 8. Társadalmi önszerveződések támogatása cím, 1. Társadalmi és karitatív feladatok támogatása alcím, 2. Az SZJA meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználása kiemelt előirányzatot kell érteni.

(3) A (2) bekezdés szerinti előirányzatot a szociálisan rászoruló családok, gyermekek és fiatalok támogatására lehet fordítani.

32. § (1) A pártok támogatására fordítható keretből (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím) az ott megnevezett pártok, a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló - módosított - 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) rendelkezései szerint a képviselői megbízatás megszűnésének napját magában foglaló hónap utolsó napjáig terjedően, időarányosan részesülnek.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján fel nem használt előirányzat - a Ptv. 5. §-ában foglaltaknak megfelelő - új elosztására a Kormány kap felhatalmazást. * 

(3) A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek, a társadalmi és karitatív szervezetek működésének támogatására előirányzott keretek (I. Országgyűlési fejezet, 6. cím, 8. cím, 1. alcím, 1. kiemelt előirányzat) felhasználásáról - kijelölt bizottságainak javaslata alapján - az Országgyűlés dönt. * 

(4) A nem állami intézmények - kivéve a pártokat -, valamint más közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetek az általános tartalék, továbbá a fejezetek ágazati, szakmai célú pénzeszközei, a helyi önkormányzatok és az elkülönített állami pénzalapok költségvetései terhére is részesülhetnek támogatásban az azok felosztására, felhasználására vonatkozó szabályok keretei között. E támogatási lehetőségeket a felhasználásért felelős szerveknek nyilvánosságra kell hozni.

(5) A hozzájárulás az egyházi alapintézmények működéséhez, felújításához és beruházásaihoz előirányzat (X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 3. alcím, 1. előirányzat-csoport), a 18. számú mellékletben foglaltak szerint oszlik meg az egyházak között.

(6) Az egyházak támogatása előirányzat (X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 3. alcím) tartalmazza a hitoktatók díjazására, a nyugdíjakra és járulékokra biztosított támogatások összegét, továbbá a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 26. §-ának (3) bekezdésében foglalt állami kötelezettség fedezetét is.

ÖTÖDIK FEJEZET

KEZESSÉGVÁLLALÁS, KEZESI HELYTÁLLÁS ÉS VISZONTGARANCIA

33. § (1) A Kormány által 1998. évben újonnan elvállalásra kerülő egyedi kezességek együttes összege nem haladhatja meg az e törvény 1. §-ának a) pontjában megállapított kiadási főösszeg 1,0%-át. * 

(2) Az (1) bekezdésben megállapított mérték felett vállalható kezesség a kőolaj-, földgáz- és villamosenergia-importra, valamint a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi IL. törvényben meghatározott beszerzésekre.

(3) Az (1) bekezdésben megállapított mérték - a járulékos hitelköltségek és az árfolyamváltozások miatt bekövetkező emelkedés esetét kivéve - kizárólag az Országgyűlés jóváhagyásával léphető túl.

34. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 33. §-ban foglaltakon túl a központi költségvetés terhére

a) a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, az Európai Beruházási Bankkal, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, a német Újjáépítési és Hitelbankkal (Kreditanstalt für Wiederaufbau: KfW), továbbá Északi-Beruházási Bankkal kötendő hitelszerződéseknél az ezen intézmények által megkívánt formában összegszerű korlátozás nélkül kezességet vagy szerződést biztosító önálló kötelezettséget vállaljon, * 

b) a Magyar Fejlesztési Bank Rt. külföldről felvett és felvételre kerülő - fejlesztési célú - közép- és hosszú lejáratú hiteleire, illetve a kötvénykibocsátásaiból eredő fizetési kötelezettségei teljesítésére kezességet vállaljon. E kezességvállalások együttes állománya 1998. december 31-én legfeljebb 80 000 millió forint lehet. * 

34/A. § *  (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 33. §-ban foglaltakon túl a Postabank és Takarékpénztár Rt. biztonságos működési feltételeinek megteremtését célzó intézkedések keretében a központi költségvetés terhére - szükség esetén - legfeljebb 71 000 millió forint összegben kezességet vállaljon.

(2) A kezesség beváltását követően a pénzügyminiszter - a tartozás eredeti kötelezettjének adatszolgáltatása alapján - köteles az Országgyűlésnek tételesen beszámolni a kezesség összegének szükségessé vált nagyságáról, annak felhasználásáról és a központi költségvetésből kifizetett összeg adók módjára történő behajtását biztosító intézkedésekről.

35. § Az Áht. 33. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni a kötvényről szóló 1982. évi 28. törvényerejű rendelet alapján állami kezesség mellett kibocsátott lakossági kötvények esetén is. Ha a kezesség érvényesítésére a volt tanácsok által kibocsátott kötvények esetén kerül sor, akkor a kezesség alapján kifizetett összeg erejéig a jogutód önkormányzatoknak a központi költségvetéssel szemben azonnali fizetési kötelezettsége keletkezik. A fizetési kötelezettség teljesítésére a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium együttesen szólítja fel az önkormányzatokat.

36. § (1) A Magyar Export-Import Bank Rt. által forrásszerzés céljából kül- és belföldi hitelintézetektől elfogadott betétek és felvett hitelek, valamint kibocsátott kötvények együttes állománya 1998. december 31-én legfeljebb 75 000 millió forint lehet.

(2) A Magyar Export-Import Bank Rt. által a központi költségvetés terhére vállalt exportcélú garanciaügyletek állománya 1998. december 31-én legfeljebb 75 000 millió forint lehet.

(3) A Magyar Exporthitel Biztosító Rt. által vállalt politikai és árfolyamkockázatok elleni biztosítások állománya 1998. december 31-én legfeljebb 185 000 millió forint lehet.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg.

37. § (1) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 70%-ára - a külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a központi költségvetés viszontgaranciát vállal. A Hitelgarancia Rt.

a) természetes személy,

b) gazdasági társaság,

c) közhasznú társaság,

d) szövetkezet,

e) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) megvalósítására a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény alapján létrejött szervezet

hitelintézetekkel szembeni - 15 évnél rövidebb lejáratú hitelszerződésből, bankgarancia-szerződésből eredő - kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet, ha a szervezet által teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma - az MRP szervezet kivételével - a 300 főt nem haladja meg.

(2) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg az 55 000 millió forintot.

(3) A Hitelgarancia Rt. által vállalt kezesség mértéke jogosultanként nem haladhatja meg a hitelszerződés, illetve a bankgarancia-szerződés szerinti kötelezettségek 80%-át, mezőgazdasági tőkepótló hitel esetében - kivéve az 5 millió forint alattiakat - éves átlagban 60%-át, és jogosultanként a 400 millió forintot.

(4) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén a társaság köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló követelés behajtására. A társaság által behajtott - költségekkel csökkentett - összeg 70%-a a központi költségvetést illeti meg.

(5) *  Az (1) bekezdés szerinti költségvetési viszontgarancia kiterjed a Hitelgarancia Rt.-nek a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló 1998. évi XXXIV. törvény alapján működő kockázati tőketársaságnak és kockázati tőkealapnak az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt vállalkozásban fennálló kockázati tőkebefektetése értékesítéséből származó követelés ötven százalékáért vállalt készfizető kezességére is. A készfizető kezességgel biztosított követelés mértéke nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordított összeg ötven százalékát.

38. § (1) Az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) által - a jogszabályban meghatározott mezőgazdasági tőkepótló hitelkonstrukcióval összefüggésben - vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettségek 70%-ára a központi költségvetés viszontgaranciát vállal.

(2) Az Alapítvány természetes személyek, gazdasági társaságok, közhasznú társaságok, szövetkezetek, magánvállalkozások (a továbbiakban együtt: szervezet), hitelintézetekkel szembeni - 15 évnél rövidebb lejáratú hitelszerződésből, bankgarancia-szerződésből eredő - kötelezettségeiért vállalhat készfizető kezességet, ha a szervezet által teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma a 250 főt nem haladja meg.

(3) Az Alapítvány által a központi költségvetés terhére vállalt készfizető kezesség állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg a 33 000 millió forintot.

(4) A kezesség mértéke jogosultanként nem haladhatja meg a hitelszerződés, illetve a bankgarancia-szerződés szerinti kötelezettségek 80%-os mértékét. Az 5 millió forintot meghaladó hitelszerződések és bankgarancia-szerződések esetében e kötelezettségek éves átlagban pedig nem haladhatják meg a 60%-os mértéket és jogosultanként a 60 millió forintot, kivéve az integrátorokat.

(5) Az Alapítvány által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén az Alapítvány köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló követelés behajtására. Az Alapítvány által behajtott - költségekkel csökkentett - összeg 70%-a a központi költségvetést illeti meg.

39. § (1) Az állam az e törvényben és a Kormány rendeletében meghatározott feltételek mellett kezességet vállal a központi költségvetés terhére az állami felsőoktatási intézményekben, továbbá a nem állami felsőoktatási intézményekben az erre adott megbízás alapján első alapképzésben, első kiegészítő alapképzésben, valamint akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben - nappali tagozaton - tanulmányokat folytató magyar állampolgárságú és a deviza-jogszabályok szerint devizabelföldinek minősülő hallgatók által tandíj, illetőleg költségtérítés kifizetése céljából a Magyar Köztársaság területén bejegyzett hitelintézettől - a (4)-(5) bekezdésben és külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - forintban felvett hitel meghatározott részének (a továbbiakban: hitel) visszafizetésére.

(2) Az állami kezességvállalás mértéke a felvett hitel, de legfeljebb a hitelrészletek igénybevétele időpontjában érvényben lévő - az éves költségvetési törvényekben megállapított - egy főre eső hallgatói normatívák összege mint tőke, az ehhez kapcsolódó ügyleti kamat, a jogszabály által meghatározott büntető kamat és a bírósági végrehajtásra irányuló eljárás megindítása közvetlen költségei összegének 80%-a.

(3) Az állami kezességvállalás egy hallgató tanulmányainak teljes időtartama alatt legfeljebb tíz félév hitelfelvételére terjed ki.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott hitelre számított teljes ügyleti kamat és kezelési költség éves mértékét úgy kell megállapítani, hogy az a hitelszerződés fennállása alatt ne haladja meg a pénzügyminiszter által rendeletben meghatározott mértéket.

(5) A hitel után a (4) bekezdésben meghatározott ügyleti kamaton és kezelési költségen kívül egyéb költség, illetőleg díj nem számítható fel.

(6) Az (1) bekezdés szerinti kezességvállalás alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg a tartozás eredeti kötelezettjének állammal szembeni tartozásává válik, és azt adók módjára kell behajtani.

(7) Nem kell a tartozást a központi költségvetésnek megfizetni abban az esetben, ha a hitelfelvevő meghalt, vagy a visszafizetés esedékességekor munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette és ebben az állapotában javulás egy évig nem várható, vagy munkanélküli és a munkanélkülisége megszakítás nélkül a kezesség beváltásától számítva legalább öt évig fennáll.

(8) Ha a hitelfelvevő a visszafizetés esedékességekor munkanélküli, de a kezesség beváltásától számított öt éven belül munkába áll, akkor a munkába állását követő egy év elteltével válik a költségvetés által kifizetett összeg adók módjára behajthatóvá. Ebben az esetben a kifizetéstől eltelt időre kamatot, illetőleg késedelmi pótlékot nem kell felszámítani.

40. § (1) A 33-34. § alapján vállalt kezesség után a központi költségvetés javára kezességvállalási díjat kell felszámítani. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének legfeljebb 0,5%-a lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott díjat a Kormány nyilvános határozatban alacsonyabb mértékben is megállapíthatja, illetve elengedheti. * 

(3) A 33. § (2) bekezdés szerinti beszerzésekhez kapcsolódó kezességvállalás esetén nem kell kezességvállalási díjat fizetni.

HATODIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre

41. § (1) Az Országgyűlés a következő címek, alcímek, előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok tekintetében magának tartja fenn a jogot az előirányzatok év közbeni megváltoztatására:

a) a pártok támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím), a 32. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel,

b) a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek (I. Országgyűlés fejezet, 6. cím), a társadalmi és karitatív szervezetek működésének támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 8. cím, 1 alcím, 1 kiemelt előirányzat), * 

c) az országos kisebbségi önkormányzatok működésének támogatása (X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 4. alcím),

d) az egyházak támogatása (X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 3. alcím), valamint az egyházi közgyűjtemények támogatása (XX. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet, 10. cím, 9. alcím, 1. előirányzat-csoport).

(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I-VIII. fejezetek kiadási és bevételi előirányzatai főösszegének csökkentésére az Áht. 46. §-ában foglalt kivétellel.

(3) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot a következő normatívák, illetve adó- és más bevételek megosztási arányainak megváltoztatására:

a) a felsőoktatási intézményekben az egy főre megállapított hallgatói normatíva, valamint a doktori képzésben részt vevők támogatási normatívája, a Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatók pénzbeli juttatásának normatívája (13. §),

b) a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának, támogatásának jogcímei és összegei (3. és 8. számú melléklet),

c) a humánszolgáltatást ellátó nem állami intézmények normatív állami hozzájárulásainak jogcímei és összegei,

d) a személyi jövedelemadó és más adók, bevételek megosztásának a 20-24. §-okban meghatározott arányai.

A központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei

42. § (1) A 2. §-ban meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül

a) a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásánál (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 1. alcím) és a kiegészítő támogatás egyes közoktatási feladatok ellátásához (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 8. alcím) támogatásoknál,

b) a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok közül:

ba) a körjegyzőség támogatásánál (5. számú melléklet 1. pontja),

bb) a lakossági közműfejlesztési befizetésekkel összefüggő támogatásnál (5. számú melléklet 3. pontja),

bc) a települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatásánál (5. számú melléklet 4. pontja),

bd) a gyermeknevelési támogatásnál (5. számú melléklet 9. pontja),

be) az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítésénél (5. számú melléklet 10. pontja),

bf) a pedagógusok szakkönyvvásárlásának támogatásánál (5. számú melléklet 15. pontja),

bg) a létszámcsökkenéssel kapcsolatos kiadásokhoz történő hozzájárulásoknál (5. számú melléklet 20. pontja),

bh) a pedagógusok minőségi munkavégzésért járó kereset-kiegészítésénél (5. számú melléklet 22. pontja),

amennyiben a 45. § (6) bekezdésében foglalt átcsoportosítási lehetőség már kimerült,

c) a végkielégítésre és az illetménykiegészítés-emelésére szolgáló keret előirányzatánál (X. Miniszterelnökség fejezet, 12. cím, 2. alcím, 1. előirányzat-csoport),

d) az állatkártérítésnél (XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 6. alcím),

e) a társadalombiztosítási alapoknak és szervezeteiknek fizetendő térítésnél (XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 10. cím), kivéve a folyósított ellátások utáni térítést (XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 10. cím, 5. alcím),

f) a polgári szolgálatnál (XIX. Munkaügyi Minisztérium fejezet, 11. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport) és az ifjúsági szakképzés korszerűsítése világbanki programhoz kapcsolódó vám- és általános forgalmi adó előirányzatoknál (XIX. Munkaügyi Minisztérium fejezet, 11. cím, 2. alcím, 5. előirányzat-csoport),

g) a kárrendezési célelőirányzatnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. cím, 2. alcím, 5. előirányzat-csoport),

h) a vállalkozások folyó támogatásai közül a normatív támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 1. alcím), az egyéb vállalati támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 3. alcím),

i) a vegyes kiadások egyes jogcímeinél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. cím, 1. alcím, 9., 11., 12. és 14. kiemelt előirányzat),

j) a fogyasztói árkiegészítésnél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 15. cím),

k) a lakástámogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 16. cím),

l) az állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítésénél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 18. cím),

m) a pénzbeli kárpótlásnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 24. cím, 2. alcím),

n) az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 5. cím) személyi juttatás kiemelt előirányzatánál és annak munkáltatót terhelő járulékainál legfeljebb 6%-kal, valamint a Vám- és Pénzügyőrség (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 6. cím) személyi juttatás kiemelt előirányzatánál és annak munkáltatót terhelő járulékainál legfeljebb 4%-kal, a teljesítmények figyelembevételével, a pénzügyminiszter által meghatározott feltételek szerint, * 

o) a büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanításnál (VI. Bíróságok fejezet, 2. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport),

ö) a nemzetközi elszámolásoknál (XL. fejezet),

p) a belföldi államadósság költségvetési elszámolásainál (XLI. fejezet),

q) a társadalombiztosítás informatikai programjának támogatásánál (XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet 9. cím, 13. alcím),

r) a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójából származó támogatásnál a játékadó 50%-os mértékéig (XI. Belügyminisztérium fejezet, 22. cím, 5. alcím, 4. előirányzat-csoport, 10. kiemelt előirányzat), a Gerevich Aladár Nemzeti Sport Közalapítvány és a Wesselényi Miklós Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport az Egészséges Életért Közalapítvány támogatásánál (XI. Belügyminisztérium fejezet, 22. cím, 5. alcím, 7. előirányzat-csoport, 3. és 5. kiemelt előirányzat), a totó játékadójának 100%-os, illetőleg a sorsolásos játékok játékadójának 12%-os tényleges teljesülése mértékéig,

s) az új okmánycsalád bevezetésénél (XI. Belügyminisztérium fejezet, 19. cím, 2. alcím, 19. előirányzat-csoport),

t) a humánszolgáltatások normatív és állami támogatásának, valamint kiegészítő támogatásának előirányzatainál (XX. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet, 10. cím, 2. alcím, 3. előirányzat-csoport és 9. alcím, 53. előirányzat-csoport, XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 9. cím, 4. alcím),

u) az otthonteremtési támogatásnál (XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 9. cím, 2. alcím, 35. előirányzat-csoport),

v) a mozgáskorlátozottak támogatásánál (XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 9. cím, 2. alcím, 36. előirányzat-csoport),

w) a gyermektartásdíjak megelőlegezésénél (XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 9. cím, 2. alcím, 37. előirányzat-csoport és a VI. Bíróságok fejezet, 2. cím, 3. alcím),

x) az ÁPV Rt. privatizációval, vagyonkezeléssel összefüggő ráfordításai közül a belterületi föld értéke alapján, az alapítói jogon kifizetendő, a területi önkormányzatokat megillető kifizetéseknél, valamint a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény alapján az átalakuló társaságoknak a privatizáció után visszautalásra kerülő 20%-os részesedés teljesítésénél [6. § (4) bekezdés h) és i) pontjai],

y) a légvédelmi rakéta beszerzésnél (XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 8. cím, 2. alcím, 11. előirányzat-csoport) az árfolyamváltozás mértékével, valamint a Hozzájárulás a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítványhoz előirányzatnál (XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 8. cím, 2. alcím, 4. előirányzat-csoport),

z) a kincstári biztosok alkalmazásával kapcsolatos kiadásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. cím, 2. alcím, 22. előirányzat-csoport),

zs) *  XX. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 10. cím, 1. alcím Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok előirányzata a felsőoktatási intézmények meghatározott hallgatói részére a felsőoktatásról szóló, módosított 1993. évi LXXX. törvény értelmében kiterjesztett tandíjmentesség következményeként, a Kormány rendelete és határozata által megállapított mértékben

a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.

(2) A 3. §-ban meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül a XLII. A költségvetés nemzetközi hitelfelvételei és külföldi adósságainak törlesztése fejezetnél a kiadások és bevételek, valamint a XLIII. A költségvetés belföldi hitelfelvételei és belföldi adósságainak törlesztése fejezetnél az éven túli hitel- és állampapír-törlesztésekhez kapcsolódó kiadások külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhetnek az előirányzattól. A XLIII. A költségvetés belföldi hitelfelvételei és belföldi adósságainak törlesztése fejezet bevételei és az éven belüli hitel- és állampapír-törlesztési kiadásai előirányzattal nem rendelkeznek és az Áht. 113/A. §-ának figyelembevételével a központi költségvetés hiánya vagy többlete alakulásának, valamint az állampapírpiaci helyzetnek megfelelően teljesülnek.

(3) Az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény alapján az 1997. évben keletkezett piaci zavar elhárítása céljából felvásárolt termék vagy a termék feletti rendelkezési jogot megtestesítő értékpapír értékesítéséből származó, a XII. Földművelésügyi Minisztérium, 11. cím eredeti bevételi előirányzatát meghaladó tényleges többletbevétellel a XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 11. cím kiadási előirányzatai túlléphetőek.

A Kormány, a pénzügyminiszter és a fejezet felügyeletét ellátó szervek vezetőinek különleges jogosítványai

43. § (1) A XXXV. Euroatlanti integráció fejezetben szereplő - a csatlakozási tárgyalásokkal közvetlenül összefüggő tevékenység ellátását szolgáló - előirányzat fejezetekre, címekre, alcímekre, kiemelt előirányzatokra történő átcsoportosítására a Kormány kap felhatalmazást.

(2) A Kormány év közben fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. cím, 3. alcím, 1., 2. és 6. előirányzat-csoportok előirányzatai terhére.

44. § (1) A Kormány a X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 2. alcím 1. és 10. előirányzat-csoport előirányzatai között átcsoportosítást hajthat végre.

(2) A Kormány a XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezeten belül a 10. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport, illetve a 11. cím előirányzatai között indokolt esetben átcsoportosítást hajthat végre.

(3) A Kormány év közben a XI. Belügyminisztérium fejezet, 16. Adatfeldolgozó Hivatal cím működési előirányzataiból 50 millió forintot - a felhasználási igény figyelembevételével - átcsoportosíthat a XXXIV. Történeti Hivatal fejezet kiemelt előirányzataira.

(4) A Kormány felhatalmazást kap, hogy az egyházi műemlékek rekonstrukciójának, valamint a nem műemléki rekonstrukciók támogatása a Református Egyháznál (X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 3. alcím, 25. és 26. előirányzat-csoport) előirányzatának felhasználásáról - az egyházakkal történt előzetes egyeztetés és a 18. számú mellékletben foglalt arányok alapján - döntsön, figyelemmel az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 3. §-ának (4) bekezdésében, valamint 8. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra.

(5) A Kormány felhatalmazást kap a Rendőrség feladatainak egyszeri támogatása (XI. Belügyminisztérium fejezet, 19. cím, 2. alcím, 24. előirányzat-csoport) előirányzatának felhasználására.

(6) A Kormány a tényleges műsorterjesztési költségekre vonatkozó szerződések ismeretében a Magyar Rádió műsorterjesztési költségeire (I. Országgyűlés fejezet, 10. cím, 1. előirányzat-csoport) és a Közszolgálati televíziók műsorterjesztési költségeire (I. Országgyűlés fejezet, 11. cím) szolgáló előirányzatok között szükség szerint átcsoportosít, illetve ezen előirányzatok terhére a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 75. §-ának (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a Magyar Rádió művészeti együtteseinek támogatására - legfeljebb 450 millió forint összegű - előirányzatot hoz létre.

45. § (1) Az 5. § (1) bekezdése szerinti előirányzat fejezetekre, címekre, alcímekre, kiemelt előirányzatokra - felmérés alapján - történő átcsoportosítására és az igénylés feltételeit részletesen szabályozó útmutató kiadására a pénzügyminiszter kap felhatalmazást.

(2) A költségvetési fejezetek 11. § (1) bekezdésében meghatározott bevételeinek összesített előirányzatát év közben kizárólag a pénzügyminiszter csökkentheti.

(3) A 17. § (4) bekezdése szerinti előirányzat-módosításról a belügyminiszter értesítése alapján a pénzügyminiszter a fejezet felügyeletét ellátó miniszterrel együtt intézkedik.

(4) A 17. § (5) bekezdése szerinti előirányzat-módosításról a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben intézkedik.

(5) A 17. § (6) bekezdése szerinti előirányzat-módosításról a fejezet felügyeletét ellátó miniszter értesítése alapján a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel együtt intézkedik.

(6) A belügyminiszter a pénzügyminiszterrel és a támogatás jellege szerint illetékes miniszterrel egyetértésben a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzat (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 4. alcím) jogcímei között, a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 5. alcím) jogcímei között, továbbá a 4. és 5. alcím, valamint a 9. alcím 2. kiemelt előirányzat között - a felhasználás iránti igény figyelembevételével - átcsoportosításokat hajthat végre.

(7) A X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 6. alcím 1-2. előirányzat-csoportokon szereplő előirányzatok fejezetekre, címekre, alcímekre, előirányzat-csoportokra, kiemelt előirányzatokra történő átcsoportosítására - az előirányzat eredeti rendeltetésének változatlanul hagyása mellett - a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője kap felhatalmazást.

46. § (1) Az I. Országgyűlés fejezeten belül a Hivatal gazdasági főigazgatójának, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki Hivatal vezetőjének, a XI. Belügyminisztérium fejezet esetében pedig a belügyminiszternek - mint a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének - tervezési, előirányzat-módosítási, felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási, ellenőrzési kötelezettsége és joga nem terjed ki az I. Országgyűlés fejezet, 5. cím Közbeszerzések Tanácsa, a X. Miniszterelnökség fejezet, 10. cím Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok, a 11. cím Kormányzati Ellenőrzési Iroda, valamint a központi költségvetés kormányzati végrehajtásával összefüggő, központilag kezelt tartalék-előirányzatokra (12-13. cím), illetve a XI. Belügyminisztérium fejezet, 22. cím Országos Testnevelési és Sporthivatal költségvetési előirányzataira.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket az I. Országgyűlés fejezet, 5. cím Közbeszerzések Tanácsa felett a Tanács elnöke, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a 10. cím Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok felett a felügyeletet ellátó tárca nélküli miniszter, a 11. cím Kormányzati Ellenőrzési Iroda és a XI. Belügyminisztérium fejezeten belül a 22. cím Országos Testnevelési és Sporthivatal esetében a szervezet elnöke látják el.

(3) A XXII. Pénzügyminisztérium fejezeten belül a pénzügyminiszternek a fejezeten belüli átcsoportosítási joga az

a) 1-13. címekre, kivéve a 13. cím, 3. alcím, 1., 2. és 6. előirányzat-csoport,

b) a 18. cím alcímeire

terjed ki.

(4) A XIX. Munkaügyi Minisztérium fejezet, 11. cím, 5. alcím tekintetében a közmunkavégzés támogatására szolgáló előirányzatból a közmunkaprogramok működési kiadásaira 2,5% fordítható. A működésre elkülönített előirányzatnak a fejezeten belüli, címek közötti előirányzat-módosítási jogkörét - a kiemelt előirányzatokra is kiterjedően - a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője gyakorolja.

(5) A XIX. Munkaügyi Minisztérium fejezet, 11. cím, 2., 4., 6., 7. és 8. alcímek tekintetében a fejezeten belüli címek közötti előirányzat-módosítási jogkört - a kiemelt előirányzatokra is kiterjedően - a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője gyakorolja.

(6) A VI. Bíróságok fejezetnél a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke.

(7) A XXXV. Euro-atlanti integráció fejezet tekintetében a fejezet felügyeletét ellátó szervezet vezetőjének feladatait a Miniszterelnöki Hivatal vezetője látja el.

(8) Az Országgyűlés felhatalmazza a művelődési és közoktatási minisztert, hogy - a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével - a Világbank által támogatott modernizációs program I. fázisában részt vevő intézménycsoportok körében a külön megállapodásban rögzített előirányzat-átcsoportosítási jogokat az érintett intézményeknek átadja.

(9) Az Országgyűlés felhatalmazza a művelődési és közoktatási minisztert, hogy az egyházi közgyűjtemények támogatása (XX. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet, 10. cím, 9. alcím, 1. előirányzat-csoport) előirányzatának felhasználásáról - az egyházakkal történt előzetes egyeztetés után - döntsön.

(10) Az Országgyűlés felhatalmazza a művelődési és közoktatási minisztert, hogy - a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével - a felsőoktatásban az 1998. év során végrehajtandó szervezeti intézkedésekkel összefüggően a XX. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet, 2-6. címeinek kiadási és bevételi előirányzatait, illetőleg e címeken belül is a kiemelt előirányzatokat egymás között átcsoportosítsa.

(11) A X. Miniszterelnökség fejezet, 13. cím, 8. alcím Speciális eszközök bérleti díja előirányzat felhasználásáról a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok felett felügyeletet ellátó tárca nélküli miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben dönt.

(12) A XV. Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1. kiemelt előirányzat, továbbá a 25. cím, 4. alcím, valamint a 25. cím, 6. alcím felhasználásáról az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter dönt.

(13) A XVI. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 8. cím, 4. alcím felhasználásáról a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter - az Országos Területfejlesztési Tanáccsal történő egyeztetés után - dönt.

(14) Az Országgyűlés felhatalmazza a honvédelmi minisztert, hogy a haderő-átalakítással összefüggő szervezeti intézkedésekre tekintettel a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet címeinek, alcímeinek kiadási és bevételi előirányzatait, illetőleg címen belül is a kiemelt előirányzatokat a pénzügyminiszter egyetértésével egymás között átcsoportosítsa.

(15) A XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím fejezeti kezelésű előirányzatok, 3. alcím beruházási célprogramok, 19. előirányzat-csoport a MÁV Rt. modernizációs program támogatásra 6600 millió forint előirányzatból 3500 millió forint a tervezett PHARE-segélyhez szükséges költségvetési támogatás. PHARE-segély elmaradása esetén a kapcsolódó 3500 millió forint költségvetési támogatás felhasználásáról a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben dönt.

(16) Az Országgyűlés felhatalmazza a népjóléti minisztert, hogy a XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 9. cím, 1. alcím, 2. előirányzat-csoport, 4. kiemelt előirányzat Egyéb központi beruházás kiemelt előirányzata terhére - 1100 millió forintos keretösszegben - címzett támogatásból megvalósuló kórházrekonstrukciókhoz, az egészségügyi struktúra átalakítással összefüggő feladatok teljesíthetősége érdekében - egyedi felülvizsgálatot követően - kiegészítő támogatást biztosítson.

(17) A XXXIII. Magyar Tudományos Akadémia fejezetnél a 12. cím, 3. alcím, 3. előirányzat-csoporton előirányzott bérpolitikai tartalék a közalkalmazotti illetménytábla garantált illetménytételei eléréséhez kapcsolódó kifizetésekre használható fel, amennyiben a költségvetési szerv részére jóváhagyott személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok előirányzata, továbbá a befolyt többletbevételek - erre fordítható része - nem nyújtanak arra fedezetet.

HETEDIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSSEL KAPCSOLATOS VEGYES ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

47. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 24. §-ának (2) bekezdésében meghatározott járulékfizetési felső határ egy naptári napra jutó összege 1998. évben 4290 forint, naptári évre számított összege 1 565 850 forint.

48. § A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátható üdülési csekkek értékének felső határa 1998-ban 5000 millió forint, amely az alapítvány részére az inaktív rétegek üdülési támogatására biztosított céltámogatás résszel túlléphető.

49. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 43. §-ának (1) bekezdésében foglalt, a II. besorolási osztály első fizetési fokozata szerinti illetményalap 1998. évben 26 000 forint.

(2) * 

50. § Az Országgyűlés a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 5. § (1) bekezdése c) pontjában foglalt rendelkezés alapján a fegyveres erők 1998. évi költségvetési létszámának felső határát a 9. számú mellékletben foglaltak szerint hagyja jóvá.

51. § (1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény 7. §-ának (1) bekezdése alapján az életjáradék összege 1998. március 1-jétől az 1997. évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.

(2) Az 1992. évi XXXI. törvény alapján 1997. március 1-je után megállapított életjáradék mértékét az 1992. évi XXXI. törvény mellékletében megjelölt, de az (1) bekezdés szerinti mértékben növelt összegben kell meghatározni, figyelembe véve a korábbi években megvalósult járadékemeléseket is.

(3) A Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke (2) pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény 2. §-ának (4) bekezdése alapján az életjáradék összege 1998. március 1-je után az (1) bekezdésben foglaltak szerint emelkedik.

52. § * 

53. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ország leghátrányosabb helyzetű megyéi kiemelt fejlesztése érdekében

a) a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Integrált Szerkezetátalakítási és Válságkezelési Program (XVI. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 8. cím, 2. alcím, 31. előirányzat-csoport) 1998. évi állami támogatásának fedezetét fejezeti kezelésű támogatási célprogramok, célelőirányzatok terhére - fejezetek közötti átcsoportosítással - biztosítsa, továbbá a program megvalósításában érintett állami pénzalapok előirányzataiból meghatározott mértékű keretösszegek elkülönítését kezdeményezze;

b) a Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék elfogadott területfejlesztési programjai 1998. évi feladatai támogatásának fedezetéül

ba) a Gazdaságfejlesztési előirányzat (XV. Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1. előirányzat-csoport),

bb) a Mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása (XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport),

bc) a Területfejlesztési célfeladatok (XVI. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 8. cím, 4. alcím),

bd) a Térségi válságkezelő programok, aktív szociálpolitikai eszközök (XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 9. cím, 2. alcím, 14. előirányzat-csoport)

fejezeti kezelésű előirányzatok, valamint az elkülönített állami pénzalapok közül a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alap része, a Vízügyi Alap és a Központi Környezetvédelmi Alap pályázati rendszerben működő előirányzatainak - az előző évről áthúzódó determinációval együtt számítva - legalább 10%-át különítse el. Az elkülönített keretek felhasználásáról a tárcákkal egyeztetett megyei feladattervek alapján az érintett minisztériumok és megyei területfejlesztési tanácsok kötnek megállapodást. A bb) pontban meghatározott előirányzat terhére elkülönített keret a megyékre decentralizált keretből és külön rendelet alapján automatikusan igénybe vehető támogatásokból áll. * 

54. § (1) A Magyar Rádió Rt., a Magyar Televízió Rt. és a Duna Televízió Rt. műsorterjesztési költségeire a támogatásokat a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvényben megállapított műsorterjesztési költségek mértékéig, a számlával igazolt fizetési kötelezettségekhez igazodóan közvetlenül az Antenna Hungária Rt.-nek kell folyósítani. A közszolgálati televíziók részére megállapított műsoridőkeret megosztása a Magyar Televízió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány megállapodása alapján történik. Ennek hiányában az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke testületi döntés alapján közli a műsoridőkeret megosztását, és a műsorterjesztési költségekről benyújtott számlákat ennek megfelelő mértékben kell figyelembe venni. Műholdsugárzás esetén e mérték kiszámítása olyan módon történik, hogy a havi átlagban napi 14 órás vagy ennél hosszabb (a terjesztési költségek fedezésénél elismert) műsoridő minősül teljes napi sugárzásnak. Amennyiben a megállapított műsoridő-megosztás következtében ennél rövidebb műsoridő terjesztési költségeit fedezi a költségvetés, a támogatás mértéke a 14 órához viszonyított százalékos mértékben határozandó meg.

(2) A XI. Belügyminisztérium fejezet, 22. cím Országos Testnevelési és Sporthivatal, 5. alcím, 4. előirányzat-csoport, 10. kiemelt előirányzatát, a 7. előirányzat-csoport, 3. és 5. kiemelt előirányzatát a központi költségvetéssel negyedévenként el kell számolni.

55. § (1) A fejezeti kezelésű célprogramok feladatainak ellátásához szükséges bevételi forrásokat és mértéküket a 10. számú melléklet tartalmazza.

(2) A fejezeti kezelésű célprogramok támogatásai terhére - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - az éves kiadási előirányzat 40%-ának megfelelő összegű éven túli kötelezettség vállalható.

56. § Az Országgyűlés a központi költségvetés mérlegét az e törvény 13. számú mellékletében foglaltak szerint hagyja jóvá.

57. § (1) Az állami vagyon privatizációjából származó területfejlesztési célokra fordítható bevételt terhelő kiadások folyamatos teljesítése érdekében a bevételek és az azt terhelő kiadások időbeli eltéréséből fakadó átmeneti finanszírozási igények teljesítéséhez a Kincstár kamatmentes hitelt nyújt. A hitel összegéről, folyósítási és törlesztési feltételeiről a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter és a privatizációt felügyelő tárca nélküli miniszter köt megállapodást.

(2) A KESZ-ről hitelt igénybe venni az (1) bekezdés esetében is csak a Kincstár által jóváhagyott pénzellátási terv alapján lehet.

(3) A hitelt a 6. § (2) bekezdésében meghatározott privatizációs többletbevételből az ÁPV Rt. soron kívül köteles törleszteni.

MÁSODIK RÉSZ

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ELŐIRÁNYZATAINAK MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ RENDELKEZÉSEK ÉS TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK

A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosítása

58. § A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló - módosított - 1995. évi LVI. törvény 1-3. és 6. számú melléklete helyébe az e törvény 14-17. számú melléklete lép.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása

59. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

(4) * 

(5) * 

(6) * 

(7) * 

(8) * 

(9) * 

(10)-(11) * 

(12) * 

(13) * 

(14) * 

(15) * 

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosítása

60. § * 

A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény módosítása

61. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

(4) * 

62. § * 

A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása

63. § * 

A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosítása

64. § (1) * 

(2) * 

A hajózásról szóló 1973. évi 6. törvényerejű rendelet módosítása

65. § * 

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

66. § (1) * 

(2) * 

A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény módosítása

67. § * 

A családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV. törvény módosítása

68. § * 

Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény módosítása

69. § * 

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény módosítása

70. § * 

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása

71. § * 

A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény módosítása

72. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

A földadóról szóló 1991. évi LXXIX. törvény módosítása

73. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

(4) * 

(5) * 

A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosítása

74. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

(4) * 

(5) * 

(6) * 

A sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény módosítása

75. § * 

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása

76. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

(4) * 

(5) * 

(6) * 

(7) * 

(8) * 

(9) * 

(10) * 

(11) * 

(12) * 

(13) * 

(14) * 

(15) * 

(16) * 

(17) * 

(18) * 

(19) * 

(20) * 

(21) * 

(22) * 

(23) * 

(24) * 

(25) * 

(26) * 

(27) * 

(28) * 

(29) * 

(30) * 

(31) * 

(32) * 

(33) * 

(34) * 

(35) * 

(36) * 

(37) * 

(38) * 

(39) * 

(40) * 

(41) * 

(42) * 

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

77. § * 

78. § * 

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása

79. § * 

A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény módosítása

80. § * 

A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosítása

81. § * 

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosítása

82. § (1) * 

(2) Az 1996. évi XLIII. törvény 6. számú melléklete helyébe az e törvény 22. számú melléklete lép.

A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló 1996. évi CXXIV. törvény módosítása

83. § * 

A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosítása

84. § * 

A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása

85. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

Az olimpiai bajnoki járadékról szóló 1997. évi XXII. törvény módosítása

86. § * 

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

87. § (1) Ez a törvény - a (2)-(9) bekezdésben foglaltak kivételével - 1998. január 1-jén lép hatályba.

(2) Az e törvény 58. §-ával megállapított környezetvédelmi termékdíjról szóló 1995. évi LVI. törvény 1-3. és 6. számú melléklete, a 64. §-ával megállapított közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 12. §-ának (2)-(3) bekezdése, a 65. §-ával megállapított a hajózásról szóló 1973. évi 6. törvényerejű rendelet 21/A. §-a, a 66. §-ával megállapított a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. §-a, a 69. §-ával megállapított az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény 60. §-ának (3)-(5) bekezdése, az e törvény 10. számú melléklete 8. pontjának rendelkezése 1998. február 15-én lép hatályba.

(3) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvénynek az e törvény 61. §-ának (1), (2) és (4) bekezdéseiben megállapított rendelkezései 1998. december 1-jén lépnek hatályba.

(4) A családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV. törvénynek e törvény 68. §-ának (8) bekezdésében megállapított rendelkezései 1998. május 1-jén lépnek hatályba.

(5) A Magyar Nemzeti Bankról szóló - módosított - 1991. évi LX. törvénynek (a továbbiakban: MNB tv.) e törvény 70. §-ának (1) bekezdésével megállapított rendelkezései 1997. december 31-én lépnek hatályba.

(6) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek (a továbbiakban: Kjt.) az e törvény 77. §-ával megállapított rendelkezése 1998. február 1-jén lép hatályba.

(7) A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló 1996. évi CXXIV. törvénynek e törvény 83. §-ával megállapított rendelkezése a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

(8) E törvény 89. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés 1997. december 20-án lép hatályba.

(9) A Kjt.-nek az e törvény 77. §-ával megállapított rendelkezése hatálybalépésének időpontjától a Kjt. 1. számú mellékletének helyébe e törvény 19. számú melléklete, 2. számú melléklete helyébe pedig e törvény 20. számú melléklete lép.

(10) A Kjt. alapján járó illetményemelés megállapítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az összeget, amelyet a pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott kötelező óraszáma - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény rendelkezése miatti - megemelésének ellentételezésére kapott, feltéve, hogy az emelés időpontjától még 5 év nem telt el.

(11) * 

(12) Ahol a jogszabály az illetménypótlék, tiszteletdíj vagy egyéb juttatás alapjaként az „A1” fizetési fokozat illetményét határozza meg, azon 1998. február 1-jétől 13 500 forintot kell érteni.

(13) A Magyar Nemzeti Bank 1997. évi mérlegét az MNB tv.-nek az e törvény 70. § (1) bekezdésével megállapított rendelkezéseinek figyelembevételével kell megállapítani.

(14) Ha a központi költségvetésnek az MNB tv. - e törvény 70. § (1) bekezdésével megállapított - 78. §-a alapján a jegybankkal szemben fizetési kötelezettsége keletkezik, azt a XLI. A belföldi államadósság költségvetési elszámolásai fejezet kiadásai terhére teljesíti.

(15)-(16) * 

88. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak kivételével - hatályát veszti:

a) * 

b) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló 1991. évi XI. törvény 7. § a (3) bekezdéséből „az Országos Népegészségügyi Központ (a továbbiakban: ONK), amely” szövegrész; 7. §-a (4) bekezdéséből az „ONK főigazgatója az” szövegrész és az „aki” szó; 9. §-a b) pontjából „az ONK intézeteinek igazgatói” szövegrész;

c) az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény 18. § (2) bekezdése;

d) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 120. §-a (2) bekezdésének c) pontja;

e) * 

f) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 59. §-a (1) bekezdésének d) pontja és a 149. §-ának (2) bekezdése;

g) az egyes szabálysértésekről szóló 17/1968. (IV. 14.) Korm. rendelet 64. §-a.

(2) Az MNB tv. e törvény 70. § (1) bekezdésével megállapított rendelkezéseinek hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az MNB tv. 20. §-a.

(3) A Kjt.-nek az e törvény 77. §-ával megállapított rendelkezése hatálybalépésével egyidejűleg a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló 1996. évi CXXIV. törvény 91. §-ának (4)-(8) bekezdése, valamint 13-14. számú melléklete hatályát veszti.

89. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) rendeletben szabályozza az agrárgazdasági célokhoz nyújtandó támogatás folyósításának, felhasználásának, ellenőrzésének, valamint a rendeltetéstől eltérő felhasználás szankcionálásának szabályait,

b) rendeletben állapítsa meg a gazdálkodó szervezetek egyedi termelési támogatásának 1998. évi felhasználási szabályait, * 

c) rendeletben határozza meg a 39. §-ban meghatározott állami kezesség vállalásának és érvényesítésének feltételeit. * 

(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy

a) rendeletben szabályozza a 37-38. §-ban foglalt viszontgarancia feltételeit, részletes szabályait, * 

b) rendeletben határozza meg a 39. §-ban meghatározott állami kezességvállalással biztosított hitel hiteldíjának a betéti kamathoz viszonyított mértékét,

c) helyt álljon a költségvetési szervek vagyonbiztosítása alapján - a központi költségvetés terhére - az 1971. január 1. napja előtt gépjárművel okozott káreseményekkel összefüggésben a költségvetést terhelő kártérítésekért, a feladat ellátásával jogszabályban költségvetési szervet bízzon meg, és rendeletben határozza meg az ezen balesetekkel összefüggésben folyósított járadékok emelésének mértékét. * 

(3) Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter, hogy rendeletben szabályozza

a) - a pénzügyminiszterrel és az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterrel egyetértésben - az exporttámogatás feltételeit és mértékeit,

b) az a) pontban nem említett agrártámogatások feltételeit és mértékeit.

(4) *  Felhatalmazást kap a Kincstár, hogy a központi költségvetési szervek 1998. évi előirányzata terhére a munkavállalók 1997. december havi járandóságait, valamint a helyi önkormányzatokat 1998. évre nettó módon megillető támogatások és átengedett bevételek 1/13-ad részét 1997. december 20-át követően megelőlegezze, hogy az 1998. január 5-ig esedékes járandóságok fedezete - az illetménykifizetés napjához igazodóan - az év végi munkanapok átcsoportosítása miatt rendelkezésre álljon.

90. § A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 2. alcím, 4. előirányzat-csoport a MÁV Rt. hatékonyságának javítását célzó 6000 millió forint összegű rendkívüli támogatás igénybevételére - a Kormány által elfogadott, a hatékonyság javítását eredményező - intézkedési program teljesítése esetén kerülhet sor, a MÁV Rt. által dokumentált, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter és a pénzügyminiszter által jóváhagyott adatok alapján és ütemezés szerint.

91. § A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 79. §-ának (2) bekezdésében megjelölt üzemben tartási díj összege havonta 530 forint.

92. § A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 2. §-ának (3) bekezdése alapján a törvény hatálya alá tartozó szervezetek tekintetében a közbeszerzés értékhatára 1998. december 31-ig

a) árubeszerzés esetén: 15 millió forint,

b) építési beruházás esetén: 30 millió forint,

c) építési műszaki terv készítése esetén: 7,5 millió forint,

d) szolgáltatás megrendelése esetén: 7,5 millió forint,

e) építési beruházás esetén a Kbt. 42. §-ának (3) bekezdése szerinti előminősítési kötelezettség tekintetében: 240 millió forint.

93. § (1) Az elkülönített állami pénzalapok, a fejezeti kezelésű előirányzatok, a 6. § (9) bekezdésében meghatározott privatizációs bevételek, valamint a 17. § (1) bekezdés f)-g) pontjaiban meghatározott támogatási előirányzatok terhére nyújtható fejlesztési célú központi, illetve decentralizált döntési körbe tartozó támogatások pályázati felhívásait legkésőbb 1998. február 28-ig közzé kell tenni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott előirányzatok fejlesztési célú támogatási rendszereinek döntés-előkészítési és döntéshozatali eljárásrendjét úgy kell kialakítani, hogy az új induló fejlesztések tekintetében az első támogatási döntések legkésőbb 1998. május 31-ig meghozhatók legyenek.

1. számú melléklet az 1997. évi CXLVI. törvényhez

Millió forintban
Elő- Ki- Elő- KIADÁSOK
Cím-
szám
Alcím-
szám
irány-
zat
cso-
port-
szám
emelt
elő-
irány-
zat-
szám
Cím-
név
Alcím-
név
irány-
zat
cso-
port-
név


Kiemelt előirányzat neve
1998. évi
rendes
előirányzat
1998. évi
rendkívüli
előirányzat
I. ORSZÁGGYŰLÉS
1 Országgyűlés Hivatala
2 Országgyűlés hivatali szervei
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 2 732,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 986,0
3 Dologi kiadások 1 293,1
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 9,0
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 299,5
2 Felújítás 350,0
4 Egyéb központi beruházás 282,0
4 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Megalakuló országgyűlési bizottságok kiadásai 14,0
2 Alkotmányozással kapcsolatos kiadások 20,0
3 Észak-atlanti Központ kiadásai 6,0
4 150 éves a parlamenti demokrácia évfordulójával kapcsolatos kiadásokra
30,0
5 EU-integrációs kiadások 50,0
6 Képviselő-testület váltásával kapcsolatos kiadások 1 500,0
1-4. cím összesen: 5 040,8 2 531,5
5 Közbeszerzések Tanácsa
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 58,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 25,0
3 Dologi kiadások 53,0
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 10,0
5. cím összesen: 136,0 10,0
6 Nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatása 79,1
7 Pártok támogatása
1 Országos listán mandátumot szerzett pártok támogatása
1 FIDESZ-Magyar Polgári Párt 204,9
2 Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt 234,6
3 Kereszténydemokrata Néppárt 205,1
4 Magyar Demokrata Fórum 282,9
5 Magyar Szocialista Párt 634,2
6 Szabad Demokraták Szövetsége 415,1
2 Országos listán mandátumot nem szerzett pártok támogatása
2 Munkáspárt 52,6
5 Köztársaság Párt 41,9
6 Magyar Igazság és Élet Pártja 26,2
7 Agrárszövetség 34,7
8 Társadalmi önszerveződések támogatása
1 Társadalmi és karitatív feladatok támogatása
1 Társadalmi és karitatív szervezetek működési támogatása
291,1
2 Az SZJA meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználása
1,0
10 Magyar Rádió Közalapítvány támogatása
1 Magyar Rádió Rt. műsorterjesztési költségeire 3 175,9
11 Közszolgálati televíziók műsorterjesztési költségeire 4 565,8
14 Magyar Távirati Iroda Rt. támogatása 1 119,4
I. fejezet kiadásai összesen: 16 541,3 2 541,5
II. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG
1 Köztársasági Elnöki Hivatal
1 Köztársasági Elnöki Hivatal
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 96,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok 40,9
3 Dologi kiadások 31,9
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 81,5
2 Köztársasági Elnök Katonai Irodája
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 0,7
3 Dologi kiadások 4,6
2 Fejezeti kezelésű előirányzatok
2 Célelőirányzatok
1 Állami kitüntetések 110.0
II. fejezet kiadásai összesen: 367,5
III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
1 Alkotmánybíróság
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 244,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 107,1
3 Dologi kiadások 149,0
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 22,3
2 Felújítás 5,0
4 Egyéb központi beruházás 94,0
2 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Alkotmánybírák megbízatásának lejártával összefüggő kiadások 17,2
III. fejezet kiadásai összesen: 500,8 138,5
IV. ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSOK HIVATALA
1 Országgyűlési Biztos Hivatala
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 264,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 112,0
3 Dologi kiadások 116,4
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 25,0
IV. fejezet kiadásai összesen: 493,1 25,0
V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK
1 Állami Számvevőszék
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 975,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 418,9
3 Dologi kiadások 266,9
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,4
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 69,5
2 Felújítás 16,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 2,0
4 Egyéb központi beruházás 100,0
2 Továbbképzési Intézet és Üdülő
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 21,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 9,0
3 Dologi kiadások 26,5
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 1,0
2 Felújítás 20,2
V. fejezet kiadásai összesen: 1 720,9 208,7
VI. BÍRÓSÁGOK
1 Bíróságok
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 11 765,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 5 126,2
3 Dologi kiadások 2 533,6
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 11,0
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 90,3
2 Felújítás 75,0
4 Egyéb központi beruházás 470,0
2 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Fejezeti kezelésű intézményi előirányzat
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 790,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok 752,7
3 Dologi kiadások 316,7
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 203,2
2 Felújítás 254,5
4 Egyéb központi beruházás 1 175,0
3 Gyermektartásdíjak állami megelőlegezése 140,0
4 Ágazati célfeladatok
1 Büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanítás
50,0
1
VI. fejezet kiadásai összesen: 22 486.2 2 268,0
VIII. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE
1 Ügyészségek
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 5 567,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 2 434,2
3 Dologi kiadások 583,2
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 20,5
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 76,0
2 Felújítás 163,0
4 Egyéb központi beruházás 707,0
2 Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 65,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 28,9
3 Dologi kiadások 7,9
VIII. fejezet kiadásai összesen: 8 707,5 946,0
X. MINISZTERELNÖKSÉG
1 Miniszterelnöki Hivatal
1 Miniszterelnöki Hivatal igazgatás
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 717,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 308,1
3 Dologi kiadások 123,2
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 4,4
2 Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatóság
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 249,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 104,7
3 Dologi kiadások 726,4
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 69,6
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 87,3
2 Felújítás 161,0
4 Egyéb központi beruházás 150,0
2 Magyar Közigazgatási Intézet
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 45,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 16,5
3 Dologi kiadások 16,7
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 1,5
3 Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 62,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 26,0
3 Dologi kiadások 56,3
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 3,5
5 Határon Túli Magyarok Hivatala
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 124,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 48,7
3 Dologi kiadások 102,6
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 8,2
6 Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Titkársága
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 14,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 6,2
3 Dologi kiadások 14,6
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 0,5
7 MOBILITÁS Szolgálat
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 16,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 5,7
3 Dologi kiadások 7,1
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 1,1
9 Fejezeti kezelésű előirányzatok
2 Célelőirányzatok
1 Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítványa támogatása
474,0
2 Új Kézfogás Közalapítvány támogatása 340,0
3 Első Közép- és Kelet-Európai Együttműködés Alapítvány támogatása
58,0
4 Illyés Közalapítvány támogatása 506,0
5 Teleki László Alapítvány támogatása 70,0
6 Kisebbségi koordinációs és intervenciós keret 55,0
7 Pro Hungaris Kulturális Értékközvetítő Alapítvány támogatása
10,0
8 Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete Közalapítvány támogatása

60,0
9 Politikatörténeti Alapítvány támogatása 71,0
10 Magyarországi Cigányokért Közalapítvány támogatása 250,0
11 Művészeti díjak 18,3
12 Svéd-Magyar Európa tanulmányok képzési program 45,0
13 Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány támogatása
6,0
14 Modernizációs és Integrációs Program támogatása 153,0
15 Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány
támogatása

30,0
16 Gyermek- és ifjúsági alapprogramok támogatása 480,0
17 X-400-as rendszer üzemeltetése 60,0
18 Balatoni kutatások támogatása 125,0
20 Youth for Europe program 80,0
21 Két- és többoldalú nemzetközi szerződések alapján szervezett nemzetközi ifjúsági csereprogramok
112,0
22 Gyermek- és Ifjúsági Érdekegyeztető Tanács működésének támogatása
8,0
26 „Magyarország 2000” tanácskozás 30,0
27 Európai Nonprofit Expó támogatása 15,0
41 Bős-Nagymaros feladatkörrel kapcsolatos kormányzati feladatok koordinálása
75,8
42 Balaton Fejlesztési Tanács működésének támogatása 10,0
43 Modernizációs és Euroatlanti Integrációs Projektiroda támogatása
60,0
44 Nemzetközi Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány 228,0
45 Nagy Imre Emlékház támogatása 30,0
47 Magyarság Hírnevéért Díj 15,0
48 Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány
50,0
3 Egyházak támogatása
1 Hozzájárulás az egyházi alapintézmények működéséhez, felújításához és beruházásaihoz
3 044,0
24 Járadékfizetés 3 245,1
25 Egyházi Műemlékek rekonstrukciójának támogatása 1 421,0
26 Nem műemléki rekonstrukciók támogatása a Református Egyháznál
50,0
4 Országos kisebbségi önkormányzatok támogatása
1 Bolgár Országos Önkormányzat 13,8
2 Görög Országos Önkormányzat 13,8
3 Magyarországi Horvátok Országos Önkormányzata 41,7
4 Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 81,8
5 Magyarországi Románok Országos Önkormányzata 20,8
6 Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat 120,0
7 Országos Lengyel Önkormányzat 13,8
8 Országos Örmény Önkormányzat 13,8
9 Országos Szlovák Önkormányzat 42,0
10 Országos Szlovén Kisebbségi Önkormányzat 16,3
11 Szerb Országos Önkormányzat 20,3
5 Társadalmi szervezetek címzett támogatása
1 Magyarok Világszövetségének támogatása 183,7
6 Beruházási célprogramok
1 Központi kormányzati informatikai infrastruktúra fejlesztése
600,0
2 Kormányzati távközlési célprogram 312,0
7 Fejezeti tartalék 186,3
1-9. cím összesen: 5 618,6 10 627,4
10 Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok
1 Nemzetbiztonsági Hivatal
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 668,0 3,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 703,9 1,4
3 Dologi kiadások 612,9 4,5
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 52,9
2 Felújítás 37,5
4 Egyéb központi beruházás 300,0
5 Lakástámogatás 20,0
2 Információs Hivatal
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 048,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 442,5
3 Dologi kiadások 1 496,4
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 38,4
2 Felújítás 8,1
4 Egyéb központi beruházás 135,0
5 Lakástámogatás 15,0
3 Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 860,0 21,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 785,0 8,9
3 Dologi kiadások 802,9 6,0
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 216,9
2 Felújítás 37,5
4 Egyéb központi beruházás 450,0
5 Lakástámogatás 30,0
10. cím összesen: 9 420,1 1 386,4
11 Kormányzati Ellenőrzési Iroda
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 140,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 61,0
3 Dologi kiadások 44,9
2 Felhalmozási kiadások
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 25,0
11. cím összesen: 246,8 25,0
12 Tartalékok
1 Költségvetés általános tartaléka 14 200,0
2 Céltartalék
1 Végkielégítésre és illetménykiegészítés emelésére szolgáló keret
1 700,0
13 Kormányzati rendkívüli kiadások
1 Egyházi ingatlanok visszaadása 4 000,0
8 Speciális eszközök bérleti díja 2 340,0
X. fejezet kiadásai összesen: 31 185,5 18 378,8
XI. BELÜGYMINISZTÉRIUM
1 Belügyminisztérium igazgatása
1 Belügyminisztérium központi igazgatása
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 287,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 535,3
3 Dologi kiadások 551,2
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 104,4
2 Felújítás 140,2
5 Lakástámogatás 6,4
2 Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 368,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 157,2
3 Dologi kiadások 39,8
2 Fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 2 220,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 936,7
3 Dologi kiadások 835,6
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 50,0
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 2,7
2 Felújítás 9,7
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 122,3
5 Lakástámogatás 10,0
3 Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatok
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 2 531,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 137,6
3 Dologi kiadások 1 015,7
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 58,1
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 377,6
2 Felújítás 90,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 2,0
5 Lakástámogatás 19,0
4 Menekültügyi és Migrációs Hivatal és szervei
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 213,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 88,9
3 Dologi kiadások 354,1
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 247,0
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 3,3
2 Felújítás 3,6
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 25,0
5 Lakástámogatás 2,8
5 Rendőrség
1 Országos Rendőr-főkapitányság és háttérintézményei
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 3 913,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 573,1
3 Dologi kiadások 3 103,4
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 125,0
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 3 734,2
2 Felújítás 95,1
5 Lakástámogatás 161,0
2 Budapesti Rendőr-főkapitányság
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 7 990,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 3 376,4
3 Dologi kiadások 3 787,6
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 429,8
2 Felújítás 318,8
5 Lakástámogatás 60,0
4 Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 193,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 499,8
3 Dologi kiadások 336,2
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 10,7
2 Felújítás 17,0
5 Lakástámogatás 8,0
5 Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 526,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 636,2
3 Dologi kiadások 439,1
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 28,5
2 Felújítás 13,0
5 Lakástámogatás 12,0
6 Békés Megyei Rendőr-főkapitányság
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 118,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 473,0
3 Dologi kiadások 338,1
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 9,3
2 Felújítás 18,0
5 Lakástámogatás 8,0
7 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 949,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 804,9
3 Dologi kiadások 582,5
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 17,1
2 Felújítás 31,0
5 Lakástámogatás 13,0
8 Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 212,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 507,6
3 Dologi kiadások 369,3
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 80,3
2 Felújítás 134,0
5 Lakástámogatás 11,0
9 Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 109,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 468,6
3 Dologi kiadások 326,2
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 8,1
2 Felújítás 11,0
5 Lakástámogatás 8,0
10 Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 052,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok 439,5
3 Dologi kiadások 313,2
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 7,5
2 Felújítás 18,0
5 Lakástámogatás 8,0
11 Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 407,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok 595,3
3 Dologi kiadások 419,3
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 34,0
2 Felújítás 16,0
5 Lakástámogatás 9,0
12 Heves Megyei Rendőr-főkapitányság
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 832,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 351,5
3 Dologi kiadások 247,4
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 32,8
2 Felújítás 11,0
5 Lakástámogatás 6,0
13 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 120,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 472,4
3 Dologi kiadások 338,0
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 8,1
2 Felújítás 14,0
5 Lakástámogatás 4,0
14 Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 856,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 361,4
3 Dologi kiadások 256,6
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,1
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 6,3
2 Felújítás 15,0
5 Lakástámogatás 6,0
15 Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 756,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 314,4
3 Dologi kiadások 210,9
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 15,3
2 Felújítás 16,0
5 Lakástámogatás 6,0
16 Pest Megyei Rendőr-főkapitányság
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 2 346,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 992,9
3 Dologi kiadások 744,1
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 142,7
2 Felújítás 166,0
5 Lakástámogatás 12,0
17 Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 161,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 482,8
3 Dologi kiadások 711,7
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 11,0
2 Felújítás 23,0
5 Lakástámogatás 7,0
18 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 342,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 567,8
3 Dologi kiadások 408,4
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,1
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 49,0
2 Felújítás 17,0
5 Lakástámogatás 7,0
19 Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 915,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 383,2
3 Dologi kiadások 240,8
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 8,7
2 Felújítás 10,0
5 Lakástámogatás 6,0
20 Vas Megyei Rendőr-főkapitányság
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 845,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 357,0
3 Dologi kiadások 263,1
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 9,3
2 Felújítás 14,0
5 Lakástámogatás 7,0
21 Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 019,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok 424,5
3 Dologi kiadások 276,1
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,7
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 12,2
2 Felújítás 14,0
5 Lakástámogatás 8,0
22 Zala Megyei Rendőr-főkapitányság
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 880,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 366,9
3 Dologi kiadások 250,3
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 7,5
2 Felújítás 20,0
5 Lakástámogatás 8,0
23 Készenléti Rendőrség
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 2 494,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 122,8
3 Dologi kiadások 1 051,0
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 70,0
2 Felújítás 55,0
5 Lakástámogatás 15,0
24 Köztársasági Őrezred
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 253,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 532,5
3 Dologi kiadások 272,5
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 30,0
2 Felújítás 15,0
5 Lakástámogatás 30,0
25 Híradástechnikai Szolgálat
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 281,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 118,8
3 Dologi kiadások 1 460,6
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 51,0
2 Felújítás 2,0
26 Központi Bűnüldözési Igazgatóság
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 662,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 269,8
3 Dologi kiadások 248,1
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 396,5
2 Felújítás 150,0
6 Határőrség
1 Határőrség Országos Parancsnokság és szervei
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 083,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 395,1
3 Dologi kiadások 896,6
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 603,2
2 Felújítás 547,2
4 Egyéb központi beruházás 305,0
5 Lakástámogatás 103,0
2 Határőr igazgatóságok
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 8 515,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 3 473,2
3 Dologi kiadások 2 393,3
3 Körmendi Határrendészképző Szakiskola
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 255,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 111,2
3 Dologi kiadások 57,0
7 Tűzoltóság
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 276,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 500,1
3 Dologi kiadások 410,4
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 4,6
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 117,8
2 Felújítás 45,2
3 Egyéb központi beruházás 150,0
5 Lakástámogatás 22,4
8 Polgári Védelem
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 048,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 468,3
3 Dologi kiadások 530,2
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 40,0
2 Felújítás 51,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 5,0
5 Lakástámogatás 17,0
9 BM TOP Tűzvédelmi Kiképző Intézet
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 242,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 103,9
3 Dologi kiadások 96,3
2 Felhalmozási kiadások
2 Intézményi beruházási kiadások 5,0
3 Felújítás 4,8
4 Egyéb központi beruházás 63,0
5 Lakástámogatás 2,6
10 Duna Palota és Kiadó
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 158,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 63,0
3 Dologi kiadások 117,0
2 Felhalmozási kiadások
2 Intézményi beruházási kiadások 3,0
5 Lakástámogatás 2,6
11 Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 241,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 100,8
3 Dologi kiadások 148,9
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 20,8
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 24,0
2 Felújítás 8,3
5 Lakástámogatás 1,0
12 Rendőrtiszti Főiskola
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 407,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 185,6
3 Dologi kiadások 167,2
2 Felhalmozási kiadások
2 Felújítás 9,0
5 Lakástámogatás 3,0
13 BM Központi Kórház és intézményei
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 939,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 412,3
3 Dologi kiadások 802,4
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,0
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 17,6
2 Felújítás 22,5
5 Lakástámogatás 16,0
14 Központi Gazdasági Főigazgatóság és részben önálló szervei
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 142,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 466,1
3 Dologi kiadások 1 024,5
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,5
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 42,0
2 Felújítás 119,8
5 Lakástámogatás 21,0
15 BM Országos Közbeszerzési Főigazgatóság
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 137,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 53,3
3 Dologi kiadások 50,1
2 Felhalmozási kiadások
2 Felújítás 15,8
5 Lakástámogatás 1,4
16 Adatfeldolgozó Hivatal
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 525,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 230,1
3 Dologi kiadások 1 201,5
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 125,7
2 Felújítás 0,9
5 Lakástámogatás 6,8
19 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 163,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 18,5
3 Dologi kiadások 24,3
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 26,0
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 47,0
4 Egyéb központi beruházás 1 960,5
5 Lakástámogatás 45,0
2 Ágazati célfeladatok
1 Gépjármű-korszerűsítési program 50,0
2 Állami és nemzeti ünnepek központi lebonyolításának kiadásai
55,0
6 Önkéntes tűzoltóegyesületek és önkéntes tűzoltóságok támogatása
250,0
8 NATO Békepartnerségi Program (Polgári Védelem feladatai)
19,0
9 Világbanki hitelből megvalósuló beszerzések áfa
vonzata

100,0
11 Nukleárisbaleset-elhárítási Kormánybizottság feladatai 20,0
12 Katonai Szabványügyi Műszaki Bizottság katonai szabványügyi munka, rendvédelmi szolgálatok eszközrendszeresítése

4,5
13 Katasztrófavédelmi program 50,0
16 Irat-felülvizsgáló Bizottság működési költsége 35,0
19 Nemzetközi követelményeknek megfelelő okmánycsalád bevezetése
2 474,0
21 Hivatásos önkormányzati tűzoltóságok miniszteri jutalmazása, hősi halottakkal kapcsolatos szociális és kegyeleti kiadásai

32,0
23 Választás, népszavazás 3 053,0
24 A Rendőrség feladatainak egyszeri támogatása 800,0
25 Szervezett bűnözés elleni kűzdelem technikai-pénzügyi megalapozása *  2 400,0
52 Köztisztviselői továbbképzési rendszer és közigazgatási vezetőképzés működési feltételei
300,0
3 Társadalmi önszerveződések támogatása
2 Rendőr és Határőr SE támogatása 17,0
3 Szakszervezetek támogatása 5,0
4 Magyar Rendészeti Sportszövetség támogatása 15,0
5 Szabadságharcosokért Alapítvány 13,0
6 Nemzeti Panteon Alapítvány 30,0
18 Közbiztonság Közalapítvány 100,0
4 Beruházási célprogramok
1 Várpalota és térsége környezetvédelmi rehabilitációs program
3 000,0
6 Fejezeti tartalék 5,2
1-19. cím összesen: *  122 570,2 18 470,9
22 Országos Testnevelési és Sporthivatal
1 Országos Testnevelési és Sporthivatal Igazgatása
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 206,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 88,2
3 Dologi kiadások 93,3
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,1
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 2,5
2 Felújítás 8,9
4 Egyéb központi beruházás 60,0
3 Központi sportintézmények és sportlétesítmények
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 842,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 367,0
3 Dologi kiadások 1 224,0
4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 1,2
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 204,5
2 Felújítás 119,0
4 Egyéb központi beruházás 1 130,0
4 MTK Sportlétesítményeket Ellátó Intézmény
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 34,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 14,5
3 Dologi kiadások 55,2
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 3,8
2 Felújítás 3,1
4 Egyéb központi beruházás 30,0
5 OTSH kezelésű előirányzatok
2 Felhalmozási kiadások
2 Felújítás 100,0
4 Egyéb központi beruházás 80,0
4 OTSH kezelésű szakmai előirányzatok
1 Verseny és élsport 851,2
2 Utánpótlás-nevelés, diáksport 187,7
3 Szabadidősport 20,0
4 Sporttudomány 8,0
5 Magyar Olimpiai Bizottság 100,0
7 Egyéb ágazati szakmai célfeladatok 180,0
9 UTE támogatása 135,0
10 Bukmékeri rendszerű fogadások játékadójából származó támogatás
150,0
11 Olimpia és olimpiai minősítő versenyek 40,0
12 Vasas Sportlétesítmények működésére 92,0
13 Magyar Speciális Olimpiai Szövetség 8,0
14 Magyar Paraolimpiai Bizottság 16,0
6 Sporttámogatási célelőirányzatok
1 Versenysport szervezetek normatív támogatása 168,5
2 Diáksport szervezetek normatív támogatása 25,5
3 Szabadidő- és speciális sportszervezetek normatív támogatása
8,5
4 Labdarúgás sportág támogatása 12,3
5 Létesítményre pályázati támogatás 28,4
6 Működésre pályázati támogatás 22,6
7 Eseményre pályázati támogatás 13,2
8 Egyéb célra pályázati támogatás 8,8
9 Működési kiadások 12,2
7 Sportcélú alapítványok támogatása
1 Mező Ferenc Alapítvány támogatása 5,0
2 Gerevich Aladár Nemzeti Sport Közalapítvány támogatása
350,0
3 A Gerevich Aladár NS Közalapítvány totó játékadóból származó támogatása
330,0
4 Wesselényi Miklós Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport az Egészséges Életért Közalapítvány támogatása

5,0
5 A Wesselényi Miklós NISzEÉ Közalapítvány sorsolásos játékok játékadójából származó támogatása

440,0
22. cím összesen: 4 923,4 2 963,8
23 Helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai
1 Normatív hozzájárulások
1 Községek általános támogatása 5 820,0
2 Települési, igazgatási, kommunális és sportfeladatokhoz
12 519,0
3 Körzeti igazgatási feladatokhoz 3 046,5
4 Megyei/fővárosi igazgatási és sportfeladatokhoz 1 564,9
5 Üdülőhelyi feladatokhoz 3 415,2
6 Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatokhoz
11 890,7
7 Pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátásokhoz
10 655,0
8 Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokhoz 7 838,0
9 Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátáshoz
9 774,4
10 Nappali szociális intézményi ellátáshoz 2 142,9
11 Hajléktalanok átmeneti intézményeire 492,1
12 Pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint fogyatékosok ápoló-, gondozóotthoni és gyógypedagógiai intézeti ellátásához

11 465,7
13 Bölcsődei ellátáshoz 2 089,9
14 Óvodai neveléshez 24 040,2
15 Iskolai oktatáshoz az 1-6. évfolyamokon 49 386,4
16 Iskolai oktatáshoz a 7-8. évfolyamokon 16 731,6
17 Iskolai oktatáshoz a 9-10. évfolyamokon 17 654,5
18 Iskolai oktatáshoz a 11-13. évfolyamokon 18 707,9
19 Iskolai szakképzéshez 9 594,3
20 Kollégiumi, externátusi ellátáshoz 9 166,2
21 Különleges gondozás keretében nyújtott ellátáshoz
6 385,5
22 Alapfokú művészetoktatáshoz 4 776,3
23 Egyéb közoktatási hozzájárulásokhoz 23 614,1
24 Helyi közművelődési és közgyűjteményi feladatok ellátásához
5 790,0
25 Megyei és fővárosi közművelődési és közgyűjteményi feladatok ellátásához
2 482,9
2 Helyi önkormányzatok színházi támogatása
1 Épületműködtetési hozzájárulás 2 878,6
2 Művészeti tevékenység kiadásaihoz való hozzájárulás 1 498,4
3 Bábszínházak művészeti munkájának támogatása 113,0
4 Színházak pályázati támogatása 280,0
3 Címzett és céltámogatások 42 800,0
4 Központosított előirányzatok
1 Körjegyzőség támogatása 1 000,0
2 Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása 60,0
3 Lakossági közműfejlesztés támogatása 2 000,0
4 Települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatása
300,0
5 Pincerendszerek és természetes partfalak veszélyelhárítási munkálatainak támogatása
1 110,0
6 Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása
3 400,0
7 Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása
150,0
8 Helyi kisebbségi önkormányzatok működésének általános támogatása
350,0
9 Gyermeknevelési támogatás 9 500,0
10 Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése 17 220,0
11 Gyermek és ifjúsági feladatok 130,0
12 Szakmai fejlesztések támogatása 2 543,0
13 Pedagógus szakvizsga és továbbképzés 3 486,0
14 Körzeti, térségi feladatok támogatása 3 231,0
15 Pedagógusok szakkönyvvásárlásának támogatása
1 220,0
16 Tankönyvvásárlás támogatása 1 592,0
17 Érettségiztetés, szakvizsgáztatás támogatása 500,0
18 Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás
400,0
19 Helyi önkormányzati hivatásos zenekarok és énekkarok támogatása
230,0
20 Hozzájárulás a létszámcsökkenéssel kapcsolatos kiadásokhoz
1 500,0
21 Dél-Buda-Rákospalota Metró építése 200,0
22 Pedagógusok minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítése
2 436,6
23 Fővárosi József Attila Gimnázium új helyen történő kialakításának támogatása
200,0
5 Működésképtelenné vált helyi önkormányzat kiegészítő támogatása
1 Önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő (forráshiányos) helyi önkormányzat támogatása
6 700,0
2 Tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzat támogatása
500,0
6 Helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóságok támogatása 11 600,0
7 Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás 9 000,0
8 Kiegészítő támogatás egyes közoktatási feladatok ellátásához 6 483,1
9 Céljellegű decentralizált támogatás
1 Területfejlesztési tanácsok normatív kerete 4 000,0
2 Vis maior tartalék 300,0
23. cím összesen: 344 995,4 64 960,0
XI. fejezet kiadásai összesen: *  472 489,5 86 394,7
XII. FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM
1 Földművelésügyi Minisztérium igazgatása
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 180,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 532,9
3 Dologi kiadások 583,5
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 66,0
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 20,0
2 Felújítás 100,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 176,0
4 Egyéb központi beruházás 250,0
2 Szakigazgatási intézmények
1 Költségvetési Iroda
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 433,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 195,1
3 Dologi kiadások 193,4
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 25,0
2 Felújítás 10,0
4 Egyéb központi beruházás 14,0
2 Állat-egészségügyi, élelmiszer-ellenőrzési szakigazgatási intézmények
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 4 187,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 821,9
3 Dologi kiadások 2 782,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 47,9
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 350,0
2 Felújítás 180,0
4 Egyéb központi beruházás 105,0
3 Növény-egészségügyi szakigazgatási intézmények
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 777,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 747,6
3 Dologi kiadások 1 308,1
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 5,0
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 206,0
2 Felújítás 150,0
4 Egyéb központi beruházás 74,0
4 Földművelésügyi szakigazgatási intézmények
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 502,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 210,0
3 Dologi kiadások 256,1
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,0
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 20,0
2 Felújítás 10,0
4 Egyéb központi beruházás 10,0
5 Erdészeti szakigazgatási intézmények
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 802,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 332,1
3 Dologi kiadások 379,3
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 40,0
2 Felújítás 20,0
4 Egyéb központi beruházás 30,0
3 Földhivatalok, Földmérési és Távérzékelési Intézet
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 4 199,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 857,0
3 Dologi kiadások 1 898,3
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 130,0
2 Felújítás 90,0
4 Mezőgazdasági minősítés és törzstenyészet-fenntartás intézményei
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 190,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 538,3
3 Dologi kiadások 1 379,6
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 4,1
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 30,0
2 Felújítás 130,0
4 Egyéb központi beruházás 150,0
5 Kárpótlási szervezet, agrárpiaci szervezet
1 Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 530,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 235,0
3 Dologi kiadások 244,1
6 Mezőgazdasági középfokú szakoktatás és szaktanácsadás intézményei
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 882,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 400,0
3 Dologi kiadások 881,1
4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 8,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 19,2
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 50,0
2 Felújítás 120,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 0,5
4 Egyéb központi beruházás 350,0
7 Közművelődési intézmények
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 122,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 53,2
3 Dologi kiadások 97,6
2 Felhalmozási kiadások
2 Felújítás 50,0
4 Egyéb központi beruházás 30,0
8 Agrárkutató intézetek
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 001,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 440,5
3 Dologi kiadások 771,6
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 38,3
6 Kamatfizetések 2,1
2 Felhalmozási kiadások
2 Felújítás 63,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 2,0
4 Egyéb központi beruházás 142,0
9 FM kiemelt sportlétesítmények
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 108,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 49,1
3 Dologi kiadások 230,1
2 Felhalmozási kiadások
2 Felújítás 59,0
4 Egyéb központi beruházás 245,0
10 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 170,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 68,0
3 Dologi kiadások 232,0
2 Ágazati célelőirányzatok
1 Élelmiszerkönyv kiadása, szabványosítás és minőségügyi feladatokra
30,0
4 Mezőgazdasági birtokrendezés feladatai 640,0
5 A Magyar Agrárkamara Gazdajegyzői Hálózat üzemeltetésének támogatása
800,0
6 Az Euro-Atlanti integráció előkészítése 500,0
7 Munkavédelmi, polgári védelmi és nukleárisbaleset-elhárítási feladatok
50,0
8 Nemzetközi feladatok, tagdíjak 200,0
9 Agrárkutatási feladatok támogatása 450,0
12 Nemzeti kataszteri program feltételrendszere 900,0
13 Magyar Állatorvosi Kamara által ellátott állami feladatok támogatása
20,0
14 Hegyközségek állami feladatainak támogatása 270,0
3 Beruházási célprogramok
1 Erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás, fásítás 1 400,0
3 Meliorációs és öntözésfejlesztési beruházások támogatása
1 900,0
4 Támogatási célelőirányzatok
1 Mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása
28 320,0
2 Erdészeti feladatok
1 Erdészeti közcélú feladatok 3 500,0
2 Erdei vasutak működtetésére 65,0
3 Jóléti- és parkerdőfenntartásra 65,0
3 Termőföld minőségi védelme, hasznosítása 1 400,0
4 Állattenyésztési, tenyésztésszervezési feladatok 550,0
5 Halgazdálkodási tevékenységek 250,0
6 Vadgazdálkodási tevékenységek 600,0
9 Agrárinformatika, farm és egyéb szakmai gyakorlatok támogatása
200,0
5 Fejezeti tartalék 230,0
6 Állatkártérítés 2 200,0
7 Járványvédelmi céltámogatás (állat) 200,0
1-10. cím összesen: 49 139,1 35 051,5
11 Vállalkozások folyó támogatása
1 Piacra jutási támogatás 41 000,0
3 Agrártermelés költségeit csökkentő támogatás 31 480,0
4 Erdőkárok felszámolásához nyújtott támogatás 250,0
11. cím összesen: 72 730,0
XII. fejezet kiadásai összesen: 121 869,1 35 051,5
XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM
1 Honvédelmi Minisztérium
1 Honvédelmi Minisztérium igazgatása
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 656,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 273,7
3 Dologi kiadások 338,7
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 4,5
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 215,5
2 HM hivatalai
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 479,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 137,7
3 Dologi kiadások 985,9
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 345,9
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 4,7
3 HM háttérintézményei
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 2 347,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 934,0
3 Dologi kiadások 1 548,5
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 6,0
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 623,0
2 Felújítás 15,3
2 Magyar Honvédség
1 Magyar Honvédség Parancsnoksága (Honvéd Vezérkar) és közvetlen szervezetei
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 13 401,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 5 212,6
3 Dologi kiadások 18 748,6
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 206,3
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 867,6
2 Felújítás 2 266,0
2 Magyar Honvédség Szárazföldi csapatai
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 10 376,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 3 875,2
3 Dologi kiadások 4 454,9
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 55,5
3 Magyar Honvédség Repülő és légvédelmi csapatai
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 8 984,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 3 716,9
3 Dologi kiadások 3 587,1
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 47,3
3 Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatok
1 Katonai Felderítő Hivatal
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 2 618,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 086,9
3 Dologi kiadások 1 169,4
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 8,7
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 77,7
2 Felújítás 7,0
2 Katonai Biztonsági Hivatal
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 605,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 254,0
3 Dologi kiadások 174,3
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,0
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 19,5
2 Felújítás 1,2
4 MH Katonai Tanintézetek
1 Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 661,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 629,0
3 Dologi kiadások 547,1
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 5,1
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 15,9
2 Felújítás 75,0
2 Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 525,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok 185,9
3 Dologi kiadások 112,4
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,9
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 25,7
5 MH Katonai Ügyészségek
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 294,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 120,8
3 Dologi kiadások 41,1
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,8
6 MH egészségügyi intézetek
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 2 223,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 958,6
3 Dologi kiadások 1 832,2
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 13,0
7 Kormányzati Frekvenciagazdálkodási Hivatal
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 91,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 38,5
3 Dologi kiadások 24,4
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,2
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 2,8
8 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
2 Felhalmozási kiadások
4 Egyéb központi beruházás 700,0
5 Lakástámogatás 600,0
6 Lakásépítés 1 500,0
2 Ágazati célelőirányzatok
1 NATO Békepartnerségi Program 767,0 25,0
3 Társadalmi szervek támogatása 104,6
4 Hozzájárulás a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítványhoz
3 744,7
7 Biztonságpolitikai szerződéseket koordináló tárcaközi bizottság
57,0
8 NATO PARP feladat többlete 4 000,0
9 NATO integrációs feladatok 338,0
10 NATO képviseletbővítés 450,0
11 Légvédelmi rakétabeszerzés 9 000,0
12 Budapesti Honvéd Sport Egyesület támogatása 90,0
3 Kiemelt jelentőségű beruházások
1 Magyar Honvédség Központi Honvédkórház 100,0
2 Kecskeméti Katonai Repülőtér 300,0
3 KILÁTÓ I-IV. feladatok és szaktechnika 160,0
4 Légvédelmi beruházás 400,0
XIII. fejezet kiadásai összesen: 101 501,6 21 001,9
XIV. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM
1 Igazságügyi Minisztérium igazgatása
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 503,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 223,9
3 Dologi kiadások 298,5
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 44,5
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 27,7
2 Felújítás 9,5
4 Egyéb központi beruházás 10,0
3 Szakértői intézetek
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 282,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 123,6
3 Dologi kiadások 127,6
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,3
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 25,0
4 Egyéb központi beruházás 25,0
4 IM Büntetés-végrehajtás
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 5 641,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 2 349,8
3 Dologi kiadások 3 972,2
4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 2,7
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 699,7
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 610,6
2 Felújítás 382,8
4 Egyéb központi beruházás 1 498,8
5 Lakástámogatás 100,0
6 Lakásépítés 65,0
5 Fejezeti kezelésű előirányzatok
2 Ágazati célfeladatok
1 A fogva tartottakat foglalkoztató gazdálkodó szervezetek támogatása
515,0
3 Alapítványok támogatása
1 Emberi Jogok Magyar Központja Közlapítvány 10,0
4 Fejezeti tartalék 10,0
XIV. fejezet kiadásai összesen: 14 270,4 3 289,4
XV. IPARI, KERESKEDELMI ÉS IDEGENFORGALMI MINISZTÉRIUM
1 Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium
1 Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium igazgatása
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 429,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 595,2
3 Dologi kiadások 1 799,3
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 122,0
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 16,0
2 Felújítás 35,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 15,0
2 IKIM Gazdasági Igazgatóság
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 118,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 52,4
3 Dologi kiadások 659,1
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,6
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 70,0
2 Felújítás 38,1
4 Egyéb központi beruházás 400,0
3 IKIM Jóléti igazgatóság
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 50,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 22,3
3 Dologi kiadások 49,4
2 Felhalmozási kiadások
2 Felújítás 0,8
4 Magyar Köztársaság Kereskedelmi Képviselete, Moszkva
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 465,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 50,2
3 Dologi kiadások 504,8
2 Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 16,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 7,1
3 Dologi kiadások 17,2
4 Kisvállalkozás-fejlesztési Intézet
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 25,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 10,6
3 Dologi kiadások 21,5
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 2,5
2 Felújítás 0,6
6 Műszaki Biztonsági Főfelügyelet
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 314,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 133,7
3 Dologi kiadások 550,1
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,7
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 35,0
2 Felújítás 10,0
7 Idegenforgalmi intéző bizottságok titkárságai
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 76,6 0,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 32,3 0,4
3 Dologi kiadások 82,4 18,2
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 11,5
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 7,1
2 Felújítás 25,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 215,0
8 Bányászati Utókezelő és Éjjeli Szanatórium
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 27,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 13,8
3 Dologi kiadások 22,3
2 Felhalmozási kiadások
2 Felújítás 2,0
9 Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 11,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 5,1
3 Dologi kiadások 8,1
10 Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 227,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 96,4
3 Dologi kiadások 240,0
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 37,0
2 Felújítás 45,7
13 Magyar Geológiai Szolgálat
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 469,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 203,1
3 Dologi kiadások 300,5
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,0
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 29,4
2 Felújítás 23,5
4 Egyéb központi beruházás 101,0
14 Magyar Bányászati Hivatal
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 231,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 98,1
3 Dologi kiadások 65,2
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,0
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 3,4
2 Felújítás 5,4
15 Magyar Energia Hivatal
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 230,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 91,6
3 Dologi kiadások 216,9
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 42,8
2 Felújítás 2,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 2,0
18 Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság Hivatala
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 314,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 133,1
3 Dologi kiadások 557,1
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 285,5
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 35,0
2 Felújítás 12,2
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 1,5
21 Magyar Szabadalmi Hivatal
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 582,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 232,0
3 Dologi kiadások 453,0
5 Egyéb működésű célú támogatások, kiadások 50,0
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 313,0
2 Felújítás 50,0
22 Országos Mérésügyi Hivatal
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 588,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 243,6
3 Dologi kiadások 197,8
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 186,0
2 Felújítás 101,2
23 Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 240,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 94,8
3 Dologi kiadások 284,2
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 11,9
2 Felújítás 30,0
24 Országos Atomenergia Hivatal
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 311,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 135,4
3 Dologi kiadások 335,4
4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 0,1
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 145,5
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 87,7
25 Fejezeti kezelésű előirányzatok
2 Ágazati célelőirányzatok
1 Alapítványok támogatása
1 Fogyasztók Tisztességes Tájékoztatásáért
Alapítvány

12,0
4 Szabványosítási és akkreditálási nemzetközi feladatok 119,3
5 Magyar találmányok külföldi bejelentése 125,0
3 Gazdaságfejlesztési célelőirányzatok
1 Gazdaságfejlesztési előirányzat 3 620,0 5 730,0
2 „Lisszabon EXPO ’98” 68,0
3 „Hannover 2000” 432,0
4 „PHARE SME” program 2 000,0
6 Egyéb kamattámogatás beruházási hitelekhez 500,0
4 Turisztikai célelőirányzat 5 131,0
6 Piaci intervenciós célelőirányzat 29,6
7 Műszaki fejlesztési alapprogram célelőirányzat 4 982,0 1 418,0
8 Hadiipari kapacitás fenntartása 147,0
9 I-II. Ipari Szerkezetátalakítási Program 16,8
11 ITD-H Kereskedelmi szolgálat 1 174,3
12 Segéllyel megvalósuló programok
1 EU SAVE II program 65,3
2 Energetikai PHARE program 327,6
3 Biomassza energetikai célú felhasználását elősegítő
japán segély

20,6
13 Kiemelt jelentőségű beruházás
1 Mecseki Uránércbánya bezárása 2 500,0
14 Társadalmi szervezetek címzett támogatása
1 MTESZ támogatása 96,0
2 Fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek támogatása 3,0
XV. fejezet kiadásai összesen: 32 423,8 13 073,7
XVI. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM
1 Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium igazgatása
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 833,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 363,4
3 Dologi kiadások 501,6
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 10,0
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 92,9
2 Felújítás 118,6
4 Egyéb központi beruházás 680,0
2 Országos Műemlékvédelmi Hivatal
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 441,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok 193,6
3 Dologi kiadások 760,3
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 49,6
2 Felújítás 1,6
4 Egyéb központi beruházás 900,0
3 Országos Meteorológiai Szolgálat
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 357,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 156,0
3 Dologi kiadások 377,7
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 5,0
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 98,0
2 Felújítás 50,0
4 Egyéb központi beruházás 110,0
4 Környezetgazdálkodási Intézet
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 414,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 177,3
3 Dologi kiadások 442,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 47,5
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 96,0
2 Felújítás 10,0
4 Egyéb központi beruházás 150,0
5 Természetvédelmi területi szervek
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 558,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 244,3
3 Dologi kiadások 350,1
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 13,2
2 Felújítás 51,5
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 1,5
4 Egyéb központi beruházás 235,0
6 Környezetvédelmi területi szervek
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 207,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 530,4
3 Dologi kiadások 408,1
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 9,7
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 12,7
2 Felújítás 25,2
4 Egyéb központi beruházás 285,0
8 Fejezeti kezelésű előirányzatok
2 Ágazati célelőirányzatok
6 Alföld program 200,0
9 Duna monitoring 20,0
10 Grassalkovich Kastély Közalapítvány támogatása 170,0
11 Szigetközi térség kárainak mérséklése 150,0
21 Nemzetközi tagdíjak 140,0
23 Megyei és regionális fejlesztési tanácsok
1 Megyei területfejlesztési tanácsok 133,0
2 Regionális fejlesztési tanácsok 60,0
3 Budapesti agglomerációs fejlesztési tanács 18,0
25 Levegőtisztaság-védelmi mérőhálózatok működtetése 50,0
26 Balaton intézkedési terv és nagy tavaink védelme program
100,0
27 Természetvédelmi területek védettségi szintjének helyreállítása program
1 000,0
28 Örökségünk Őrei Alapítvány támogatása 5,0
31 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Integrált Szerkezetátalakítási és Válságkezelési Program
1 BAZ Megyei ISZVP támogatással fedezett kiadásai
10,0
2 BAZ Megyei ISZVP segéllyel fedezett
kiadásai

706,4
32 Országos Környezetvédelmi Tanács működtetése 12,0
35 Környezet- és természetvédelmi monitoring rendszer
működtetése

50,0
36 OECD-tagság, EU-csatlakozás és egyéb nemzetközi
kötelezettségek többletfeladatai

150,0
37 Védett természeti értékek megóvása 150,0
38 PHARE CBC program
1 PHARE CBC program támogatással fedezett
kiadásai

387,0
2 PHARE CBC program segéllyel fedezett
kiadásai

2 088,0
3 Beruházási célprogramok
2 Céltámogatásai kiegészítő keret 330,0
3 Budai vár, Szent György tér környezetének rendezése 450,0
4 Területfejlesztési célfeladatok
1 Területfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai
3 834,6
2 Területfejlesztési célfeladatok segéllyel fedezett kiadásai 569,4
6 Fejezeti tartalék 119,8
XVI. fejezet kiadásai összesen: 9 531,7 12 742,2
XVII. KÖZLEKEDÉSI, HÍRKÖZLÉSI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
1 Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium igazgatása
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 621,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 267,1
3 Dologi kiadások 303,1
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,4
2 Felhalmozási kiadások
2 Felújítás 15,0
4 Egyéb központi beruházás 56,0
2 Közlekedési felügyeletek
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 3 409,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 470,0
3 Dologi kiadások 2 116,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 862,0
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 800,0
2 Felújítás 117,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 12,0
4 Egyéb központi beruházás 70,0
3 Hírközlési intézmények
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 173,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 483,9
3 Dologi kiadások 2 202,5
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 27,0
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 1 219,1
2 Felújítás 110,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 6,2
4 Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 236,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 107,3
3 Dologi kiadások 507,4
2 Felhalmozási kiadások
2 Felújítás 17,7
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 475,3
5 Légügyi Igazgatóság
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 92,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok 39,0
3 Dologi kiadások 44,1
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 18,0
2 Felújítás 0,5
6 Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 4 353,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 845,0
3 Dologi kiadások 8 012,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 60,0
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 6 000,0
2 Felújítás 900,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 30,0
7 Vízügyi és árvízvédelmi intézmények
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 3 995,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 735,5
3 Dologi kiadások 2 310,2
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 178,6
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 73,4
2 Felújítás 42,3
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 2,8
4 Egyéb központi beruházás 150,0
8 MÁV egészségügyi szolgáltatás
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 90,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 39,2
3 Dologi kiadások 25,0
9 MÁV egészségügyi alapellátó intézmények
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 2 429,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 080,1
3 Dologi kiadások 1 638,4
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,7
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 3,0
2 Felújítás 8,2
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 70,5
10 Közlekedési Múzeum
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 96,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 43,5
3 Dologi kiadások 27,3
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 1,4
4 Egyéb központi beruházás 40,0
11 Magyar Űrkutatási Iroda
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 8,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 4,0
3 Dologi kiadások 17,2
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 631,7
13 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
2 Felhalmozási kiadások
2 Felújítás 70,0
2 Ágazati célelőirányzatok
2 Szigetközi vízpótlással kapcsolatos működési kiadások 254,9
4 Vízkárelhárítási művek fenntartása 1 336,0
6 Polgári védelmi és információs feladatok 75,0
7 Nemzetközi tagdíjak 145,2
8 Kutatási feladatok 243,2
12 EU integrációs feladatok 100,0
13 Informatikai eszközfenntartás 15,0
14 Veszélyes árufuvarozás szabályozása 4,5
16 Légi riasztási rendszer fenntartási feladatai 15,0
18 ENSZ vasúti projekt költségei 7,6
19 NATO integráció előkészítésével kapcsolatos feladatok 10,0
20 A közúti közlekedésbiztonság egyes állami feladatai 469,0
21 MÁV Rt. modernizációs program állami szerepvállalása
részben PHARE segélyből

3 500,0
3 Beruházási célprogramok
1 Postai épületrekonstrukció 400,0
2 Kiemelt városok szennyvízkezelése 2 370,0
3 Vízkárelhárítás
1 Elsőrendű árvízvédelmi művek fejlesztése
és rekonstrukciója

1 400,0
2 Folyó- és tószabályozás 360,0
3 Duna Budapest-Szap közötti szakaszának
rendezése

400,0
4 Nagy műtárgyak rekonstrukciója 700,0
5 Síkvidéki és dombvidéki vízrendezés 1 100,0
6 Vízpótló- és elosztó rendszer 350,0
8 Felső-Tisza vidéki árvízvédelmi rendszerek fejlesztése
750,0
9 Holtág rehabilitáció támogatása 100,0
10 Duna-Tisza közi hátság vízpótlása 350,0
4 Balatoni vízkárelhárítás 55,0
5 Egyéb regionális víziközmű-hálózat fejlesztése 1 400,0
6 Balatoni regionális víziközmű-hálózat fejlesztése 1 550,0
7 Egyéb vízminőség-védelem
1 Egyéb vízminőség-védelem 300,0
2 Vízbázisvédelem 1 300,0
3 Vízrajz 400,0
8 Balatoni vízminőség-védelem 1 200,
10 Kombinált fuvarozás, logisztikai központok, kikötők fejlesztése
1 Kombinált fuvarozás fejlesztése 1 100,0
2 Logisztikai központ fejlesztése 300,0
3 Kikötők fejlesztése 600,0
11 Vasúthálózat fejlesztése 10 000,0
12 VOLÁN autóbusz-rekonstrukció 2 100,0
13 Nagymaros feletti befejezetlen védtöltések rendezése 350,0
14 Vasútegészségügyi fejlesztések 515,0
15 Infrastruktúra fejlesztési feladatok 240,0
17 Vasúti létszámkiváltás és vasúthálózat racionalizálás
miatti műszaki fejlesztés

1 500,0
19 MÁV Rt. modernizációs program állami szerepvállalása *  8 168,0
4 Kiemelt jelentőségű beruházások
3 M0-ás körgyűrű. Északi szektor M3-11. sz. főút között 1 040,0
5 Új 2. sz. főút építése III. ütem, (Budapest-Dunakeszi
szakasza)

1 520,0
6 44-es főút Gyulát elkerülő szakasza, I. ütem 200,0
7 Esztergomi Mária-Valéria híd építése 350,0
8 Szlovén vasúti átmenet építése 5 650,0
9 68-as főút határátkelőhöz vezető szakaszának megépítése
150,0
10 Székesfehérvárt elkerülő út építése 250,0
11 A 4. számú főút Hajdúszoboszlót elkerülő útszakasz
építése

50,0
13 A 10-es út rekonstrukciója 150,0
14 6-os út korszerűsítése 40,0
5 Hírközlési célfeladatok
1 Távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási
feladatok

3 600,0
7 Fejezeti tartalék 158,7
1-13. cím összesen: *  49 017,2 62 564,0
14 Kormányzati rendkívüli kiadások
1 Észak-kelet Magyarországi Autópálya Fejlesztő és Üzemeltető Rt. támogatása az M3-as autópálya építésére
3 530,0
XVII. fejezet kiadásai összesen: *  49 017,2 66 096,4
XVIII. KÜLÜGYMINISZTÉRIUM
1 Külügyminisztérium igazgatása
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 322,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 529,8
3 Dologi kiadások 589,8 80,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 3,5
2