A jogszabály mai napon ( 2019.08.19. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

173/1998. (X. 28.) Korm. rendelet

a Magyar Köztársaság Kormánya és a Kazah Köztársaság Kormánya között Budapesten, 1996. október 7-én aláírt nemzetközi közúti személyszállításról és árufuvarozásról szóló Egyezmény kihirdetéséről

(A jóváhagyásról szóló jegyzékváltás 1998. év július hó 8. napján megtörtént.)

1. § A Kormány a Magyar Köztársaság Kormánya és a Kazah Köztársaság Kormánya között Budapesten, 1996. október 7-én aláírt nemzetközi közúti személyszállításról és árufuvarozásról szóló Egyezményt e rendelettel kihirdeti.

2. § Az Egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:

„Egyezmény
a Magyar Köztársaság Kormánya
és a Kazah Köztársaság Kormánya között
a nemzetközi közúti személyszállításról és árufuvarozásról

A Magyar Köztársaság Kormánya és a Kazah Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: Szerződő Felek),

az államok közötti nemzetközi közúti közlekedési együttműködés további fejlesztésének szükségessége által vezérelve,

a két állam közötti, valamint területeiken tranzitban áthaladó közúti forgalom elősegítésére törekedve,

e kérdéseknek a kölcsönös segítségnyújtás, az együttműködés és a kölcsönös előnyök szellemében történő szabályozását óhajtva,

az alábbiakban állapodtak meg:

I. Rész

Az alkalmazás területe és fogalommeghatározások

1. Cikk

(1) Jelen Egyezménnyel a Szerződő Felek a Magyar Köztársaság és a Kazah Köztársaság közötti, területeiken tranzitban áthaladó, továbbá harmadik államba irányuló vagy harmadik államból kiinduló, a Szerződő Felek államaiban bejegyzett gépjárművel végzett nemzetközi közúti személyszállításokat és árufuvarozásokat szabályozzák.

(2) A jelen Egyezmény nem érinti a Szerződő Felek azon jogait és kötelezettségeit, amelyek a rájuk már kötelező erejű megkötött nemzetközi megállapodásokból, egyezményekből vagy jogszabályokból erednek.

2. Cikk

Jelen Egyezményben a

- fuvarozó: a Szerződő Felek egyikének állama területén bejegyzett olyan természetes vagy jogi személy - illetőleg a Magyar Köztársaságban jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság is -, aki a hatályban lévő jogszabályokkal összhangban, díj ellenében vagy saját számlára közúti fuvarozás végzésére jogosult;

- gépjármű:

= személyszállítás esetén: autóbusz vagy bármely személyszállításra szolgáló gépi meghajtású közúti jármű, amely a műszaki követelményeknek megfelelően, a vezető ülését is beleértve, kilencnél több ülőhellyel rendelkezik, valamint a személyi poggyász szállítására szolgáló pótkocsi,

= árufuvarozás esetén: bármely árufuvarozásra szolgáló gépi meghajtású közúti jármű, vagy olyan közúti jármű, amelyet a műszaki követelmények szerint alakítottak ki, beleértve az ahhoz kapcsolt pótkocsit és félpótkocsit, feltéve, hogy a járműszerelvény vontatója az egyik Szerződő Fél államának területén van bejegyezve;

- autóbusszal történő menetrend szerinti személyszállítás: meghatározott gyakorisággal, előre meghatározott és bejelentett útvonal, menetrend és díjszabás szerint végzett személyszállítás, amelynek során előre meghatározott megállási pontokon utasok szállhatnak fel, illetve le;

- autóbusszal történő nem menetrend szerinti személyszállítás:

a) olyan személyszállítás, amelynek során ugyanaz a gépjármű szállítja az utasok ugyanazon csoportját a gépjármű bejegyzési állama szerinti kiinduló pontról az ugyancsak ott található végpontra, és az utazás során az utasok személyi összetétele nem változik,

b) olyan személyszállítás, amelynek során az utasok változatlan személyi összetételű csoportját a gépjárművet bejegyző államból másik államba szállítják, és a gépjármű üresen tér vissza;

- autóbusszal történő ingajárati személyszállítás: olyan, többször ismétlődő személyszállítás, amelynek során az utasok előre kialakított csoportjait szállítják egy és ugyanazon kiinduló pontról egy és ugyanazon végpontig, és a csoport a kiinduló pontra az elkövetkező menettérti utak egyike során tér vissza, feltéve, hogy a gépjármű az első járat után üresen tér vissza, és az utolsó járat előtt üresen lép be a másik Szerződő Fél államának területére;

- cabotage fuvarozás: olyan fuvarozás, amelyet az egyik Szerződő Fél államának fuvarozója végez a másik Szerződő Fél állama területén fekvő két pont között.

II. Rész

Személyszállítás

3. Cikk

(1) A jelen Egyezmény értelmében az autóbusszal végzett személyszállítás, az e cikk (5) pontjában felsorolt szállítások kivételével, engedély alapján történik.

(2) Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításra szóló engedélyeket a Szerződő Felek államainak illetékes hatóságai közös megegyezéssel adják ki.

A Szerződő Felek államainak illetékes hatóságai az engedélyeket az útvonalnak arra a szakaszára adják ki, amely államuk területén áthalad.

A Szerződő Felek államainak illetékes hatóságai közös megegyezéssel határozzák meg az engedélyezés feltételeit, többek között az engedély érvényességének időtartamát, a menetrendet és az alkalmazandó díjszabásokat. * 

(3) Az autóbusszal történő menetrend szerinti személyszállítás engedélyezése iránti kérelmet a Szerződő Felek államainak illetékes hatóságai által kell egymásnak megküldeni. A kérelemnek tartalmaznia kell az útvonalra, a menetrendre és a díjszabásra vonatkozó adatokat, valamint a járat beindításának előirányzott időpontját.

(4) A kérelemnek, valamint az engedélynek a tartalmát és formáját a Szerződő Felek államainak illetékes hatóságai határozzák meg.

(5) Nincs szükség engedélyre az autóbusszal végzett személyszállítás esetén:

a) ha az azonos személyi összetételű csoportot ugyanazzal az autóbusszal szállítják az egész útvonal során, amelynek kezdő- és végpontja az autóbuszt bejegyző Szerződő Fél területén van, és az utazás során az utasok személyi összetétele nem változik;

b) ha az azonos személyi összetételű csoportot ugyanazzal az autóbusszal szállítják az utazás során egy irányban az autóbuszt nyilvántartó Szerződő Fél államának területéről a másik Szerződő Fél területére, feltéve, hogy az autóbusz a szállítás után üresen tér vissza;

c) a nem menetrend szerinti járatokra tranzitforgalom esetén.

A menetrend szerinti járatokat kivéve, minden utazásnál utaslistára van szükség, amelyet a szállítás alatt az autóbuszon kell tartani.

(6) Nincs szükség engedélyre a meghibásodott autóbusz üzemképesre történő kicseréléséhez sem, feltéve, hogy ezzel az autóbusszal csak a jelen cikk (5) pontja szerinti szállításokat végeznek.

4. Cikk

Az autóbusszal történő ingajárati személyszállítás végzéséhez az egyik Szerződő Fél államának illetékes hatósága által, a másik Szerződő Fél állama illetékes hatóságának beadványa alapján kiadott engedély szükséges. Az autóbusszal történő ingajárati személyszállítás engedélyezésére vonatkozó kérelmet a fuvarozók államaik illetékes hatóságához nyújtják be, amely a kérelmet megvizsgálva, az erről szóló beadványát a másik Szerződő Fél államának illetékes hatóságához továbbítja.

5. Cikk

Az egyik Szerződő Fél üres autóbuszának a másik Szerződő Fél állama területére történő belépéséhez, a 3. Cikk (5) pontjában említett esetek kivételével, ezen Szerződő Fél államának illetékes hatósága által kiadott külön engedély szükséges.

III. Rész

Árufuvarozás

6. Cikk

(1) A Szerződő Felek államainak területei közötti, területeiken tranzitban áthaladó, valamint a harmadik államban vagy harmadik államból végzett árufuvarozás - a 7. Cikkben felsorolt esetek kivételével - a Szerződő Felek államainak illetékes hatóságai által kiadott engedélyek alapján történik.

(2) Minden útra és minden gépjárműre külön engedélyt kell kiadni. Minden engedély egy oda- és visszaútra jogosít. Az engedélykötelezettség az egyik Szerződő Fél államának területére üresen belépő gépjárművekre is vonatkozik. Járműszerelvénnyel történő fuvarozás esetén csak a vontatóhoz szükséges engedély.

(3) Az engedélyeknek két típusa létezik:

a) univerzális (loco/tranzit) engedély, amelynek alapján a Szerződő Felek államának területei közötti, illetve a másik Szerződő Fél államának területén áthaladó fuvarozások végezhetők;

b) harmadik országos engedély, amelynek alapján a másik Szerződő Fél államából harmadik államba, vagy harmadik államból a másik Szerződő Fél államába irányuló fuvarozások végezhetők.

(4) A jelen cikk (3) pontjában említett engedélytípusok a következők lehetnek:

a) adó/illetékköteles engedélyek (a Magyar Köztársaság területén - gépjárműadó; a Kazah Köztársaság területén - gépjárműilleték);

b) a fenti adótól/illetéktől mentes engedélyek.

(5) A Szerződő Felek államainak illetékes hatóságai az évenkénti, a jelen Egyezmény 14. Cikk (1) pontja szerint létrehozandó vegyesbizottsági ülésen határozzák meg a viszonosság alapján az árufuvarozásra kölcsönösen kiadandó adó/illetékmentes és adó/illetékköteles engedélyek számát.

(6) A Szerződő Felek államainak illetékes hatóságai kölcsönösen egyeztetett mennyiségű engedélyűrlapot adnak át egymásnak. Az engedélyűrlapokat a Szerződő Felek államainak illetékes hatóságai külön készítik el. * 

(7) Az árufuvarozási engedélyeket a fuvarozóknak a gépjárművet bejegyző állam illetékes hatósága adja ki. A közúti fuvarozási engedélyt csak az a fuvarozó használhatja fel, akinek a nevére azt kiadták, és az másra nem ruházható át.

(8) A jelen Egyezményben említett engedélyeket a másik Szerződő Fél állama területén végzett fuvarozás során a gépjárművön kell tartani, és azokat az ellenőrzésre jogosult hatóság felszólítására fel kell mutatni.

(9) Az engedélyek egy naptári évig és a következő év január hó 31-éig érvényesek.

7. Cikk

(1) Engedély- és adó/illetékmentesen (a Magyar Köztársaság területén - gépjárműadó; a Kazah Köztársaság területén - gépjárműilleték) végezhető:

a) átköltözési ingóságok fuvarozása;

b) vásári és kiállítási tárgyak, berendezések és anyagok fuvarozása;

c) sportrendezvényeket szolgáló közlekedési eszközök, állatok és sporteszközök fuvarozása;

d) színházi díszletek és kellékek, hangszerek, filmfelvételek, rádió- és televízió-közvetítések, cirkuszi előadások célját szolgáló berendezések fuvarozása;

e) elhunytak földi maradványait tartalmazó koporsók és urnák fuvarozása;

f) sérült gépjárművek fuvarozása;

g) rendkívüli segélyszállítmányok fuvarozása elemi csapás, szerencsétlenség vagy katasztrófa esetén, amennyiben a szállítás célját a küldő vagy a fogadó szerv vagy ennek hatósága igazolja;

h) postai küldemények fuvarozása;

i) olyan tehergépjárművel végzett fuvarozás, amelynek össztömege, beleértve a pótkocsit is, nem haladja meg a 7,5 tonnát, vagy amelynek maximális teherbírása, beleértve a pótkocsit is, nem haladja meg a 3,5 tonnát.

(2) Nem szükséges engedély az egyik Szerződő Fél államának fuvarozói számára vásárolt tehergépjárművek (járműszerelvények) első, üres áthaladásához.

IV. Rész

Általános rendelkezések

8. Cikk

Tilos a cabotage személyszállítás és árufuvarozás.

A Szerződő Felek államának illetékes hatóságai egyes esetekben engedélyt adhatnak ki ilyen fuvarozásokra és szállításokra.

9. Cikk

(1) A gépjárművezetőknek az általuk vezetett gépjárműnek megfelelő nemzeti vagy nemzetközi vezetői engedéllyel, valamint a közúti közlekedésről szóló ENSZ/EGB Egyezménnyel összhangban lévő forgalmi engedéllyel kell rendelkezniük.

(2) A Szerződő Felek államainak fuvarozói és gépjárművezetői kötelesek annak az államnak jogszabályait, illetve közlekedési szabályait betartani, amelynek területén a személyszállítást, illetve árufuvarozást végzik.

(3) A speciális járműszerelvényekkel végzendő árufuvarozások, amennyiben a járművek tömege vagy méretei meghaladják a másik Szerződő Fél államának területére meghatározott maximális határértékeket, csak ezen Szerződő Fél államának illetékes hatósága által kiadott speciális engedély kézhezvétele esetén kezdhető meg. A Szerződő Felek államainak illetékes hatóságai a kézhezvételtől számított 10 napon belül kötelesek válaszolni a speciális engedélykérelemre.

(4) Ha a jelen cikk (3) pontjában említett engedély a gépjármű közlekedését egy adott útvonalra korlátozza, a fuvarozás csak ezen az útvonalon végezhető.

(5) Veszélyes áruk fuvarozása esetén mindkét Szerződő Fél köteles a veszélyes áruk közúti fuvarozásáról szóló európai Egyezmény (ADR) előírásait és rendelkezéseit alkalmazni.

10. Cikk

Az egyik Szerződő Fél államának illetékes hatósága a másik Szerződő Fél államának illetékes hatóságával történt egyeztetés alapján képviseleteket létesíthet annak területén a személyszállítás és az árufuvarozás lebonyolítása céljából.

11. Cikk

(1) A jelen Egyezmény keretében fuvarozásokat végző, sérült járművek javítására a másik Szerződő Fél állama területére ideiglenesen bevitt alkatrészek vám-, adó- és illetékmentesek.

(2) A kicserélt alkatrészeket vissza kell szállítani a gépjárművet bejegyző államba, vagy a vámhatóság ellenőrzése mellett meg kell semmisíteni.

(3) A gépjárműbe gyárilag beszerelt üzemanyagtartályban lévő üzemanyag 200 literig vám- és illetékmentes.

(4) A jelen Egyezmény alapján adómentes engedéllyel közlekedő gépjárművek mentesek minden olyan adótól és illetéktől, amely a gépjármű tulajdonlásával és használatával kapcsolatos.

(5) A jelen cikk (4) pontja nem érinti azokat az adókat, díjakat, illetékeket és vámokat, amelyeket az autópályák egyes szakaszain, alagutakon, hidakon és egyéb közúti létesítményeken való áthaladásra rónak ki; továbbá nem érinti azokat az illetékeket, díjakat (pénzbírságokat), amelyeket a Szerződő Felek államának belső jogszabályai alapján, a gépjárművek megengedhető össztömegének és/vagy tengelyterhelésének túllépésére állapítanak meg.

12. Cikk

A határ-, vám- és egészségügyi ellenőrzés tekintetében a Szerződő Felek államának belső jogszabályait, rendelkezéseit, illetve azon nemzetközi egyezmények rendelkezéseit kell alkalmazni, amelyeknek mindkét Szerződő Fél egyaránt részese.

13. Cikk

A Szerződő Felek államának illetékes hatóságai a menetrend szerinti autóbuszoknál és az élő állatot, gyorsan romló, valamint veszélyes árut szállító gépjárműveknél a határ-, vám- és egészségügyi ellenőrzést soron kívül végzik.

14. Cikk

(1) A jelen Egyezmény végrehajtása és a felmerülő vitás kérdések rendezése érdekében a Szerződő Felek államaik illetékes hatóságainak képviselőiből Vegyesbizottságot hoznak létre. A Vegyesbizottság üléseit évente legalább egyszer, a Szerződő Felek államai területén váltakozva tartja.

(2) A Vegyesbizottság javaslatokat tehet a jelen Egyezmény szükséges kiegészítésére vagy módosítására. Ezen kiegészítések vagy módosítások akkor lépnek hatályba, amikor a Szerződő Felek jegyzékváltással azok jóváhagyásáról értesítik egymást.

15. Cikk

(1) A Szerződő Felek államainak illetékes hatóságai felügyelnek arra, hogy az Egyezmény rendelkezéseit államuk fuvarozói betartsák.

(2) Azokkal a fuvarozókkal és gépjárművezetőkkel szemben, amelyek a másik Szerződő Fél állama területén a közúti fuvarozással és a közúti közlekedéssel kapcsolatos, a jelen Egyezmény által szabályozott hatályos rendelkezéseket, jogszabályokat és szabályokat megsértik, azon állam illetékes hatósága, amelyik területén a szabálysértés történt, a következő intézkedéseket foganatosíthatja:

a) figyelmeztetés;

b) a fuvarozás végzésére szóló jogosultság ideiglenes, részleges vagy teljes megvonása azon Szerződő Fél államának területén, ahol a szabálysértés történt.

(3) A Szerződő Felek államának illetékes hatóságai a jelen cikk (2) pontja alapján megtett intézkedésekről tájékoztatják egymást.

(4) A jelen cikk rendelkezései nem érintik azokat az intézkedéseket, amelyeket azon állam bírósága vagy közigazgatási hatósága foganatosíthat belső jogszabályaival összhangban, ahol a szabálysértés történt.

16. Cikk

(1) A jelen Egyezmény végrehajtására vonatkozó szabályokat a Szerződő Felek Végrehajtási Jegyzőkönyvben határozzák meg. A Végrehajtási Jegyzőkönyvet az Egyezménnyel egyidejűleg írják alá, és az az Egyezmény elválaszthatatlan részét képezi.

(2) A jelen cikk (1) pontjában említett Végrehajtási Jegyzőkönyv módosítására és kiegészítésére a jelen Egyezmény 14. Cikk (1) pontja szerint létrehozandó Vegyesbizottság jogosult javaslatot tenni. Ezen módosítások és kiegészítések a Szerződő Felek jóváhagyását követően lépnek hatályba.

17. Cikk

(1) A jelen Egyezmény a Szerződő Felek alkotmányos eljárásainak megtörténtét megerősítő utolsó diplomáciai értesítés kézhezvételét követő 30. napon lép hatályba.

(2) A jelen Egyezmény öt évig marad hatályban, az további öt-öt évre meghosszabbodik mindaddig, amíg valamelyik Szerződő Fél legalább hat hónappal annak lejárta előtt írásban közölt értesítéssel fel nem mondja.

Készült Budapesten, 1996. év október hó 7. napján, két eredeti példányban, mindegyik magyar, kazah és orosz nyelven, mindhárom szöveg egyaránt hiteles.

Értelmezési kérdések felmerülése esetén a Szerződő Felek az orosz nyelvű szöveget tekintik az irányadónak.

(Aláírások)

JEGYZŐKÖNYV * 
a Magyar Köztársaság Kormánya és a Kazah Köztársaság Kormánya közötti nemzetközi közúti személyszállításról és árufuvarozásról szóló Egyezmény alkalmazásának szabályairól

A Magyar Köztársaság Kormánya és a Kazah Köztársaság Kormánya közötti nemzetközi közúti személyszállításról és árufuvarozásról Budapesten, 1996. év október hó 7. napján aláírt Egyezmény alkalmazására az alábbi megállapodás született:

1. Az említett Egyezmény értelmében az illetékes hatóság

a Magyar Köztársaság részéről:

a Magyar Köztársaság Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériuma

1077 Budapest, Dob u. 75-81.

Tel.: (36-1) 322-0220

Fax: (36-1) 322-3480

a Kazah Köztársaság részéről:

a) a 3-6., 10., 14-15. Cikkek tekintetében:

a Kazah Köztársaság Közlekedési és Hírközlési Minisztériuma

480083 Almati

Szejfullina sugárút 458.

Tel.: 7 3272 60 40 40

Fax: 7 3272 39 32 55

b) 9. Cikk tekintetében:

a Kazah Köztársaság Belügyminisztériuma

480091 Almati

Kabanbaj betira utca 95.

2. Az árufuvarozás végzéséhez szükséges „engedély” űrlap

magyar részről: magyar, orosz és angol nyelven,

kazah részről: kazah, orosz és angol nyelven

készül el.

Az „engedély” űrlapoknak évente összeállított sorszámokkal, az illetékes és végrehajtó hatóság megfelelő aláírásával és pecsétjével kell rendelkezniük.

3. A személyszállítás tekintetében az engedélyokiratokhoz csatolt nyilvántartási iratoknak az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

a) az engedélyokirat azonosító száma,

b) a gépjármű forgalmi rendszáma,

c) az utasok megengedhető maximális létszáma,

d) az út kezdő- és végpontja,

e) üres hely a vámhatósági pecsét számára.

4. Az engedélyokiratot és a hozzá csatolt nyilvántartási iratokat a másik Szerződő Fél állama területén végzett fuvarozás során a gépjárművön kell tartani, és azokat az ellenőrzésre jogosult hatóság felszólítására fel kell mutatni.

5. A Felek az engedélyek egymás részére történő rendelkezésre bocsátásáért nem szednek díjat.

Jelen Végrehajtási Jegyzőkönyv készült két példányban, mindegyik magyar, kazah és orosz nyelven, mindhárom szöveg egyaránt hiteles.

Értelmezési kérdések esetén a Szerződő Felek az orosz nyelvű szöveget tekintik irányadónak.

Készült Budapesten, 1996. év október hó 7. napján.

(Aláírások)”

3. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1998. augusztus 6-tól kell alkalmazni.

(2) A rendelet végrehajtásáról a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter gondoskodik.


  Vissza az oldal tetejére