A jogszabály mai napon ( 2019.10.14. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

1/1999. (I. 14.) KHVM rendelet

a közúti hidak nyilvántartásáról és műszaki felügyeletéről

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés b) pontjának 8. alpontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § A közúti hidak nyilvántartásáról és műszaki felügyeletéről szóló műszaki szabályzatot e rendelet mellékleteként közzéteszem, és kötelező alkalmazását elrendelem.

2. § A rendelet hatálya kiterjed

a) az országos közutakon, a helyi közutakon és a közforgalom elől el nem zárt magánutakon lévő hidakra,

b) az a) pontban felsorolt hidak kezelőire és tulajdonosaira.

3. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.

(2) * 

Melléklet az 1/1999. (I. 14.) KHVM rendelethez

A közúti hidak nyilvántartásáról és műszaki felügyeletéről szóló szabályzat

Fogalommeghatározások

1. Híd: olyan műtárgy, amelynek a hídfőkre vagy hídfalazatokra merőlegesen mért nyílása két méternél nagyobb. Az ennél kisebb nyílású, illetve belső átmérőjű műtárgy az áteresz.

2. Híd szabad nyílása: az úttengelyben mért nyílás.

3. Hídtörzslap: a hídra vonatkozó meghatározott adatokat tartalmazó kimutatás.

4. Csoportos hídnyilvántartás: a hidak meghatározott csoportjába tartozó hidakra vonatkozó legfontosabb adatokat tartalmazó kimutatás.

5. Próbaterhelés: a híd használatbavételének engedélyezése előtt a hídnak próbateherrel történő megterhelése a tervezésnél alkalmazott feltételezéseknek és a kivitelezés megfelelőségének, illetve a rendeltetésszerű használatra való alkalmasságnak igazolására.

6. Statikus próbaterhelés: a megterhelt hídszerkezet statikus jellemzőinek (alakváltozás, nyúlás stb.) vizsgálata a méretezés alapjául szolgált teherrel közel megegyező nagyságú álló terhelés hatására.

7. Dinamikus próbaterhelés: a hídszerkezet dinamikus jellemzőinek (lengés, rezgés stb.) a megfelelően megválasztott mozgó terhelés vagy terhelés impulzus hatására történő vizsgálata.

KÖZÚTI HIDAK NYILVÁNTARTÁSA ÉS MŰSZAKI FELÜGYELETE

1. Általános előírások

1.1. A közlekedésbiztonság érdekében a hidak nyilvántartásáról, valamint szakszerű és gondos műszaki felügyeletéről a közút, illetve a híd kezelőjének (a továbbiakban: hídfenntartó) kell gondoskodnia.

1.2. A hidak nyilvántartásának célja, hogy azokról a híd fenntartójának mindenkor megbízható adatok álljanak rendelkezésére a szükséges intézkedések megtétele és az érdekeltek tájékoztatása érdekében.

1.3. A hidak műszaki felügyeletének alapvető célja meggyőződni azok mindenkori műszaki állapotáról, hogy annak ismeretében a hídfenntartó szükség esetén időben intézkedhessen a híd állékonysága, a minél hosszabb élettartama és a közlekedés biztonsága érdekében a megállapított elváltozások, illetve hibák kijavításáról, az esetleg szükséges korlátozások bevezetéséről, és indokolt esetben dönthessen a híd átépítéséről.

2. Hídnyilvántartás

2.1. A híd kezelője a hidakról egyedi és csoportos nyilvántartást készít, és vezet.

2.2. Ha a nyilvántartásban az egyes adatoknál kódot alkalmaznak, a kódrendszert a nyilvántartáshoz mellékelni kell.

2.3. A hidak adataiban év közben történt változásokat a nyilvántartásokban lehetőleg a változást követő negyedévben, de legkésőbb a tárgyév végéig át kell vezetni.

3. Egyedi hídnyilvántartás

3.1. Az egyedi hídnyilvántartás a hídtörzslap *  és mellékleteinek összessége.

3.2. A hídtörzslap készülhet egyedi nyomtatvány kitöltésével vagy számítógépes adattároló hídadatainak kinyomtatásával.

3.3. A hídtörzslap mellékleteként kell - tartalomjegyzék szerint - gyűjteni és kezelni a következő iratokat:

a) legalább két fénykép a hídról (nézet a hídpályáról és jellemző oldalnézet), mely felvételeket tízévenként meg kell ismételni;

b) helyszínrajzi vázlat a híd környezetéről;

c) építési engedély;

d) a kivitelezési tervet jóváhagyó határozat;

e) a kivitelezési terv módosításának engedélye;

f) a kivitelezés során elvégzett vizsgálatokról kiállított építési vizsgálati adatlap;

g) műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv;

h) próbaterhelési jegyzőkönyv, próbaterhelés esetén, ha a hidat próbaterhelték;

i) használatbavételi engedély;

j) a híd megvalósulási - átadási (nyilvántartási) - tervei (adott esetben mikrofilmen);

k) a híd erőtani számítása (adott esetben mikrofilmen);

l) karbantartási és vizsgálati utasítás, ha a híd különleges kialakítású;

m) építési iratok;

n) a használatbavételi engedélyben megállapított hiányosságok megszüntetésének igazoló irata;

o) a szavatossági felülvizsgálatok előjegyzése az abban érdekeltek megnevezésével;

p) a szavatossági felülvizsgálatok jegyzőkönyve;

r) a hídvizsgálatok és a fővizsgálatok jegyzőkönyve;

s) egyéb, a híd fenntartásánál és esetleges korszerűsítésénél (szélesítés, megerősítés) keletkezett iratok, engedélyek.

3.4. A 3.3. pont m) alpontjában említett építési iratok közül csak azokat kell megőrizni, amelyek a híd fenntartása, illetve kezelése szempontjából lényeges adatokat tartalmaznak, mint például:

a) az építési napló;

b) az átvételi bizonyítványok, minőségi bizonylatok;

c) a vizsgálati eredmények, szakértői vélemények (altalaj, építőanyag stb.);

d) a mérési eredmények (vízállásra, szintezésekre, szerkezeti alakra, zsugorodásra, kúszásra stb.);

e) az utófeszített szerkezeteknél a feszítési és injektálási jegyzőkönyvek;

f) a szavatossági idők lejártának jegyzéke a szállítók, a kivitelezők és a megbízottak felsorolásával;

g) a bevonattal ellátott felületek területszámítása;

h) a korrózióvédelem fajtájára, a bevonat rendszerére, annak javítására és felújítására vonatkozó adatok;

i) a fontosabb szerződések iratai;

j) a hídról és építéséről készített fotók;

k) a hídnál esetleg alkalmazandó közúti jelzések leírása.

3.5. A hídtörzslapnak a 3.3. pont a)-m) alpontjai szerinti mellékleteit a híd építtetőjének kell a híd használatbavételének engedélyezése után összegyűjtenie és rendezetten, tartalomjegyzék szerint a híd fenntartója részére megőrzésre és kezelésre átadni.

3.6. A hídtörzslapot a híd fenntartójának kell elkészíteni a 3.5. pont szerint átvett dokumentumok alapján.

4. Csoportos hídnyilvántartás

4.1. A csoportos hídnyilvántartásban a hidak adatait *  utanként csoportosítva, a szelvényezés sorrendjében, illetve önkormányzatok esetében területi (pl. település, kerület stb.) elhatárolással, célszerűen megválasztott sorrendben kell rögzíteni.

4.2. A csoportos hídnyilvántartást lehetőleg elektronikus adattároló adatai kinyomtatásával kell elkészíteni. A hídnyilvántartás kivételesen kézírással, gépírással vagy egyedi nyomtatvány kitöltésével is készülhet.

4.3. A csoportos hídnyilvántartást a híd fenntartójának kell elkészítenie a híd használatbavételének engedélyezése, illetve forgalomba helyezése után, az építtetőtől a 3.5. pont szerint átvett egyedi hídnyilvántartási anyag alapján.

HIDAK MŰSZAKI FELÜGYELETE

5. Hídellenőrzés

5.1. Hídellenőrzés: a hídnak útfenntartó szakmunkás által végrehajtott, a forgalombiztonság szempontjából, az útpályáról és szükség esetén a terepről megszemléléssel végzett vizsgálata.

5.2. A hídellenőrzést a közút ellenőrzésével egyébként megbízott személy (útellenőr), rendszeres időközönként az útszakasz szolgáltatási szintjének megfelelő gyakorisággal (pl. hetente) vagy esetenként (pl. árvíz levonulása, közúti kárral járó súlyos baleset stb. után) köteles elvégezni.

5.3. A hídellenőrzés során meg kell állapítani, hogy az előírt forgalomkorlátozó vagy figyelmeztető táblák, illetve jelzések a helyükön vannak-e, a világító berendezések működnek-e, a hídpályán és a hídszerkezeten nincs-e a forgalom biztonságát közvetlenül veszélyeztető hiba vagy hiányosság; nincs-e kidöntött vagy hibás korlát, durva szegélycsorbulás, élvédő szögacél durva lazulása, illetőleg veszélyes kátyú, vagy a hídszerkezeten ütközési sérülés, esetleg a vízmeder megbontására utaló elváltozás.

6. Hídszemle

6.1. Hídszemle: a hídnak az útpályáról és a terepről vagy az áthidalt létesítményről segédeszköz nélkül, megszemléléssel végzett vizsgálata.

6.2. Hídszemlét kell tartani minden hídon félévenként, kivéve abban a félévben, amikor hídvizsgálatot végeznek. Hídszemlét kell tartani abban az esetben is, ha az 5. pont szerinti hídellenőrzést végző személy azt - megállapításai alapján - kéri, vagy ha a híd állapota azt szükségessé teszi. Kiemelt jelentőségű hidaknál (pl. fővárosi Duna-hidak) folyamatos hídmesteri hídszemlét kell tartani.

6.3. A hídszemle végzésével legalább szakirányú végzettségű technikus bízható meg.

6.4. A hídszemléről feljegyzést kell készíteni az esetleg szükséges intézkedés megtétele céljából.

6.5. A hídszemle során meg kell győződni arról, hogy

- az előírt, illetve szükséges forgalomkorlátozó és egyéb figyelmeztető táblák vagy jelzések a megfelelő helyre vannak-e kihelyezve, a világító berendezések működnek-e;

- a hídpálya és a hídhoz tartozó lépcsők tiszták-e, a víznyelők, folyókák nincsenek-e eltömődve;

- a korlátok, mellvédek, zajárnyékoló falak hibátlanok-e;

- az útpályák, járdák, kerékpárutak burkolata, szegélyei, vízelvezetései és dilatációs berendezései hibátlanok-e;

- az áthidaló és alátámasztó szerkezetek hibátlanok-e, azokon ütközésből vagy egyéb okból nincsenek-e sérülések, repedések, görbülések, hiányok, rendellenes átázások; a szerkezeti részek közötti építési hézagok nincsenek-e túlzottan megnyílva; a szerkezeti részek nincsenek-e szokatlanul megdőlve, elcsúszva; a szerkezeteken nincsenek-e a korrózióra, az acélszerkezeteken a kapcsolati hiányra utaló jelek;

- a szabadon elhelyezett feszítőkábeleken nincs-e látható elváltozás;

- a hídhoz csatlakozó töltések és azok burkolatai nem hiányosak-e, nincs-e rajtuk kimosás, besüppedés; a hídhoz csatlakozó út burkolatában nincs-e forgalmat veszélyeztető besüllyedés;

- az áthidalt vízfolyás medrében nincsenek-e a híd alépítményeit érintő kimosásra utaló jelek, a hídfőknél partcsúszások, a mederburkolás megbomlására utaló jelek;

- a hídfők és felszerkezetek belső tereit lezáró szerkezetek épek-e.

7. Hídvizsgálat

7.1. Hídvizsgálat: a híd megszemlélhető részeire kiterjedő, a hídszerkezet vizsgáló járdáját, vizsgáló kocsiját is igénybe vevő, nagyobb segédeszköz nélkül, esetleg kosaras gémmel ellátott gépkocsi használatával végzett vizsgálat, amely a hídfalazatok víz alatti részére és az alapozásokra nem terjed ki.

7.2. Hídvizsgálatot kell tartani minden hídon évenként, kivéve abban az évben, amikor a hídon fővizsgálatot végeznek. Hídvizsgálatot kell tartani a következő esetekben is:

- nagyobb árvíz vagy jéglevonulás után, annak megállapítására, hogy azok során keletkeztek-e a hídfalazatoknál káros mértékű kimosások, alámosások;

- a hídon vagy a híd alatt bekövetkezett járműbalesetek után, annak megállapítására, hogy keletkezett-e abból a hídon sérülés;

- hajónak a hídpillérhez vagy a hídszerkezethez történő ütközése esetén az okozott sérülések megállapítására;

- földrengés, alábányászás miatti földmozgás, nyomóvezeték törés, elektromos vezetékszakadás és hasonlók bekövetkezése után, ha a hídon és a hídhoz csatlakozó töltésen meghibásodástól kell tartani;

- a hídszemle megállapításai alapján, ha az azt végző a hídvizsgálat megtartását kéri.

A hídvizsgálatot ötévenként közvetlen közelről, megfelelő pontosságú segédeszközökkel, vizsgálóeszközökkel, műszerekkel kell elvégezni.

7.3. Hídvizsgálattal csak szakirányú képzettségű és legalább kétéves szakmai gyakorlattal rendelkező mérnök (üzemmérnök vagy építőmérnök) bízható meg.

7.4. A hídvizsgálatnál figyelembe kell venni a korábbi hídvizsgálatok és fővizsgálatok megállapításait és eredményeit, amelyeket a hídvizsgálatot végző személy rendelkezésére kell bocsátani.

7.5. A hídvizsgálat során a hídszemlénél felsorolt hibák minősítéséről - 6.5. pont szerint - meg kell győződni.

7.6. Ha a hídvizsgálat során olyan hiányosságot, illetve elváltozást állapítanak meg, amelynek értékelése a híd fővizsgálatához tartozna, de az a híd fővizsgálatáig nem halasztható vagy a hídon fővizsgálatot egyébként nem kötelező végezni, akkor célvizsgálat elvégzése iránt kell intézkedni.

7.7. A hídvizsgálatról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a hídtörzslaphoz kell csatolni.

7.8. A hídvizsgálat során az országos közutak hídjainál értékelni kell a híd állapotát,  *  és arról a 7.7. pontban említett jegyzőkönyvön kívül állapotértékelési lapot is ki kell állítani, amelyet legalább 5 évig meg kell őrizni.

7.9. A 7.8. pont szerint végzett állapotértékelés öt főosztályzati értékét *  a megállapítás után negyedéven belül, a hídtörzslapba be kell jegyezni.

7.10. Célvizsgálat (részleges fővizsgálat): a híd meghatározott részére kiterjedő és meghatározott célból, általában műszerek igénybevételével végzett szakértői vizsgálat.

7.11. A hídfenntartást a hídállomány állapotértékeinek figyelembevételével kell elvégezni.

8. Fővizsgálat

8.1. Fővizsgálat: a híd minden részletére és tartozékára kiterjedő, testközelből, segédeszközökkel (állvány, vizsgálójármű), vizsgálóeszközökkel, műszerekkel, esetleg terheléses vizsgálattal végzett vizsgálat, amely a híd egyébként eltakart részeire, mászható vagy megszemlélhető üregeire és a vízben álló híd víz alatti részeire is kiterjed.

Fővizsgálatot kell tartani

- a 20 m-nél nagyobb támaszközű,

- a 40 m-nél nagyobb össz-szerkezeti hosszúságú,

- méretétől függetlenül a vasút feletti

hidakon tízévenként, továbbá a hatósági használatbavételi engedélyben a kialakítása, anyaga vagy egyéb ok miatt arra kijelölt hidakon, az ott előírt időközönként és ideig. Fővizsgálatot, illetve célvizsgálatot kell tartani akkor is, ha a 7. pont szerinti hídvizsgálatot végző azt - megállapításai alapján - kéri, illetve, ha a híd állapota azt szükségessé teszi.

8.2. Terheléses vizsgálat: a forgalomban lévő híd állapotának, leromlásának, illetve teherbírásának megítélése céljából, esetileg megválasztott álló vagy mozgó teherrel végzett műszeres vizsgálat, ami a próbaterhelés megismétlése is lehet.

8.3. A fővizsgálat időpontját össze kell hangolni a kötelező alkalmassági időben *  tartandó szavatossági vizsgálat idejével. A fővizsgálatról értesíteni kell az áthidalt létesítmény kezelőjét (fenntartóját).

8.4. Fővizsgálatot legalább 5 éves gyakorlattal rendelkező szakirányú képzettségű, a hídfenntartó állományába tartozó mérnök vagy a Mérnöki Kamara által névjegyzékbe vett hídügyi szakértő, *  illetőleg szakvélemény adására jogosult intézmény bízható meg.

8.5. A fővizsgálathoz a vizsgálattal megbízott rendelkezésére kell bocsátani a híd törzslapját és mellékleteit. A vizsgálathoz biztosítani kell a híd minden részéhez történő hozzáférést, a vizsgálat során a híd egyébként elzárt, eltakart részeit akár bontás árán is meg kell nyitni, illetve szabaddá kell tenni.

8.6. A fővizsgálat során a 6.5. pontban felsoroltakon túl meg kell győződni a hídszerkezet, illetve hídrészek adott esetben csak műszeres vizsgálattal megállapítható állapotáról.  * 

8.7. A fővizsgálat során el kell végezni a 7.8. pont szerinti állapotértékelést, és mindig értékelni kell azt, hogy a híd az észlelt hiányosságok mellett teherbírás szempontjából megfelel-e az erőtani számítások feltételezéseinek, illetve a vizsgálat idejében érvényes követelményeknek. Kétség esetén a híd teherbírásának felülvizsgálata iránt kell intézkedni, sebesség- vagy terheléskorlátozás bevezetése mellett. A felülvizsgálathoz szükséges szerkezeti anyagjellemzőket elsősorban roncsolásmentes vizsgálati módszerekkel kell megállapítani. Ha ez nem lenne elegendő, akkor a roncsolásos vizsgálathoz szükséges próbatesteket csak a hídfenntartó által jóváhagyott próbavételi terv alapján szabad kivenni. A próbavételi tervet csak arra jogosult tervező vagy szakértő készítheti el.

8.8. A fővizsgálatok során terheléses vizsgálatot általában nem kell tartani. Terheléses vizsgálat a fővizsgálatkor a hídon észlelt hibák vagy elváltozások értékelhetősége, valamint a híd tényleges teherbírásának meghatározása, továbbá a híd leromlási folyamatának figyelemmel kísérése céljából történhet a fővizsgálat vezetőjének vagy a hídfenntartónak az eseti döntése alapján. A terheléses vizsgálattól függetlenül, a fővizsgálat során meg kell figyelni a híd forgalom alatti viselkedését, a hídszerkezet olyan alakváltozásait, amelyeket általában nem számítanak (pl. az áthidaló szerkezet oldalingása; egyes alkotórészek lengése; hossztartók mozgása a bekötéseknél, megszakításoknál; nyitott hidak felső öveinek oldalirányú mozgása; saruk mozgása stb.).

8.9. A fővizsgálatról és az azon belül esetleg megtartott terheléses vizsgálatról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a híd megépítése óta bekövetkezett eseményeket a híd főbb adataival, a vizsgálat összes megállapításait, a terheléses vizsgálat eredményeit és azok értékelését. A jegyzőkönyvben a hibák értékelését a következő szempontok szerint kell rögzíteni:

a) a hiba kijavítás nélkül maradhat-e a következő hídvizsgálatig vagy sem;

b) a megszüntetendő hiba a forgalom biztonságát közvetlenül érinti-e, illetőleg azt mikor kell kijavítani (pl. annak azonnali vagy határidőre történő megszüntetése szükséges-e);

c) a hibát a következő hídvizsgálat előtt megfigyelés alatt kell-e tartani.

A jegyzőkönyvben javaslatot kell tenni a hibák kijavítására és a hibák miatt esetleg szükséges forgalomkorlátozásra.

8.10. A fővizsgálati jegyzőkönyvben a hibákat, elváltozásokat leírással, vázlatokkal, hibatérképpel vagy fotókkal kell ismertetni. A megfigyelés alatt tartandó hibákat (pl. repedések) a szerkezeten oly módon kell megjelölni, hogy a későbbi esetleges változás érzékelhető legyen. A mérési helyeket egyértelműen meg kell határozni vagy a szerkezeten meg kell jelölni.

8.11. A fővizsgálati jegyzőkönyvnek olyan részletesnek kell lennie, hogy a hibásnak talált szerkezet vagy hídrész helyreállítási vagy fenntartási terve annak alapján elkészíthető legyen. A teherbírást, állékonyságot veszélyeztetően sérült, görbült, horpadt, repedt vagy beszakadás, szelvénycsökkenés miatt hibás szerkezeteket csak tervek alapján, az új szerkezetek gyártására vonatkozó előírások szerint szabad kijavítani. A javítási tervet arra jogosult tervező készítheti el.

8.12. A fővizsgálati jegyzőkönyvet a hídtörzslaphoz kell csatolni. A fővizsgálat megtörténtét a hídtörzslapba be kell jegyezni, és a következő fővizsgálat idejét elő kell jegyezni.

9. Próbaterhelés

9.1. A 20 méternél nagyobb támaszközű, valamint a különleges kialakítása vagy a szokásostól eltérő anyaga, illetve egyéb ok (pl. műszaki fejlesztés, kutatás stb.) miatt az engedélyező hatóság által az építési engedélyben vagy a kivitelezési tervek jóváhagyásában arra kijelölt hidakon, a használatbavétel engedélyezése előtt az építtetőnek legalább statikus próbaterhelést kell tartania.

9.2. Az engedélyező hatóság engedélyezheti a próbaterhelés elhagyását, vagy annak megtartása mellett dinamikus próbaterhelés, illetőleg egyéb kiegészítő mérések végzését írhatja elő.

9.3. A próbaterhelés vezetője az engedélyező hatóság által az építtető eseti kérelmére kijelölt vagy az építtető javaslata alapján általa elfogadott szakértő lehet. A kérelmet a próbaterhelés tervezett időpontja előtt legalább 14 nappal kell az engedélyező hatósághoz benyújtani. A kérelemmel együtt jóváhagyásra be kell nyújtani a próbaterhelési tervet.  * 

9.4. A próbaterhelésre az építtetőnek meg kell hívnia a tervezőt, a kivitelezőt és a leendő hídfenntartót.

9.5. A próbaterhelést a műszaki átadás-átvétellel együtt vagy azt megelőzően kell megtartani.

9.6. A próbaterhelés során olyan paramétereket kell mérni, illetve olyan mérési eljárást kell alkalmazni, amely a híd erőtani számítás szerinti viselkedését és megfelelőségét igazolja.

9.7. Ha a statikus próbaterhelést járművekkel végzik, a mérendő szerkezeti alakváltozásokra mértékadóan elhelyezett nyugvó járműterhelésen kívül a lehető legnagyobb sebességgel mozgó járművekkel is terhelést kell tartani (gyorspróba), az áthidaló szerkezet, illetve annak alkatrészei mozgásának, esetleges lengésének észlelhetősége céljából.

9.8. A próbaterhelés előtt a hidat meg kell vizsgálni,  *  a hídon elhelyezett észlelési pontokat be kell mérni (szintezés, távolságmérés, függőlegesség megállapítás stb.).

9.9. A próbaterhelést csak abban az esetben szabad megtartani, ha a 9.8. pont szerint elvégzett vizsgálat eredménye alapján a híd a tervezett teherbírás szempontjából a tervező által megszabott feltételeknek megfelel. Betonanyagú hidaknál a beton előírt szilárdulási idejére is figyelemmel kell lenni.

9.10. A próbaterhelés előtt a hidat a terv szerinti építési terheken kívül mással megterhelni nem szabad.

9.11. A statikus próbaterhelésnél a nyugvó (álló) próbaterheket az egyes teherállásokban addig kell a hídon tartani, amíg a mérési helyeken a mért érték már nem változik, de legalább 15 percig.

9.12. A próbaterhelés után a hídon elhelyezett észlelési pontokat ismét be kell mérni, a hidat ismét gondosan meg kell vizsgálni, hogy azon a terhelés következtében nem keletkeztek-e olyan elváltozások (pl. hídfalatok süllyedése vagy elferdülése; repedések a hídfalazatokon, szerkezeti gerendákon vagy az áthidaló szerkezeten; lazulások, megcsúszások az acélszerkezet kapcsolatain stb.), amelyek miatt a híd egyáltalán nem vagy csak korlátozással helyezhető forgalomba.

9.13. Az erőtani szempontból külsőleg határozatlan hídszerkezetek (pl. folytatólagos többtámaszú főtartó, befogott ívfőtartó stb.) 9.12. pontban említett észlelési pontjait a használatbavételi engedélyben, a tervező javaslata alapján előírt időpontokban (pl. negyedévenként, félévenként) és ideig ismételten be kell mérni. A tervező által a megvalósulási tervekben meghatározottnál nagyobb eltérés észlelése esetén, a híd fenntartójának a híd károsodásának elhárítására a szükséges intézkedést meg kell tennie.

9.14. A próbaterhelés, valamint az előtte és utána elvégzett vizsgálat leírását és eredményét, a kezdés és befejezés idejére, továbbá az időjárásra és hőmérsékletre vonatkozó adatokat, a próbaterhelésnél használt próbaterheket és azok mérés alatti elhelyezését, a mérésnél használt műszerek megnevezését, a mérések során megállapított mérési adatokat és azok kiértékelését, valamint a próbaterhelés során elvégzett szintezések és egyéb mérések eredményét próbaterhelési jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

10. Záró rendelkezések

10.1. A híd kezelőjének a 2. pont szerinti hídnyilvántartásra a meglévő hidak esetében a rendelet hatálybalépését követő két éven belül fokozatosan kell áttérnie. Új hídtörzslapot csak újonnan épült vagy kezelésre átvett hidakról kell készíteni. A meglevő hidak hídlapját vagy törzskönyvét legalább azok fennmaradásáig meg kell őrizni.

10.2. A hídtörzslap 3.3. pont szerinti mellékleteit a fellelhető tervtári anyagból kell összeállítani. A hiányzó iratokról tételes felsorolást kell készíteni. Hiányzó hídtervek esetén a tényleges állapotnak megfelelő terveket a híd legközelebbi fővizsgálata során vagy azt megelőzően a híd kezelője köteles elkészíttetni.

10.3. A hidak kezelői a rendelet hatálybalépését követő fél éven belül kötelesek a kezelésükben (tulajdonukban) lévő hidak 8. pont szerinti fővizsgálatára a korábbi időszakos vizsgálatokhoz igazodó végrehajtási tervet készíteni. A végrehajtási tervben továbbra is fővizsgálatra kötelezettnek kell tekinteni a kialakítása, anyaga vagy egyéb ok miatt a korábbi előírások szerint időszakos vizsgálatra rendelt hidakat mindaddig, amíg az engedélyezésre jogosult hatóság a fővizsgálat elvégzése alól felmentést nem ad.


  Vissza az oldal tetejére