A jogszabály mai napon ( 2019.10.14. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

5/1999. (X. 27.) TNM rendelet

a szolgálati fegyvernek a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál történő rendszeresítéséről, viseléséről, használatáról és tárolásáról

A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Nbtv.) 78. §-a (1) bekezdésének b) pontjában és 34. §-a második mondatában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § (1) A rendelet hatálya a Nemzetbiztonsági Hivatalnál, az Információs Hivatalnál és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál (továbbiakban együtt: Szolgálat) rendszeresített szolgálati lőfegyver használatára, viselésére és tárolására terjed ki.

(2) E rendeletnek a lőfegyverhasználatra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha a hivatásos állományú tag szolgálati feladata teljesítése során nem szolgálati lőfegyvert használ.

(3) E rendelet hatálya - a (2) bekezdés kivételével - nem terjed ki a polgári használatra szolgáló kézilőfegyver megszerzésére, tartására és használatára.

2. § (1) A Szolgálat hivatásos állománya részére szolgálati használatra marok és sorozatlövő lőfegyver, valamint a hozzájuk való lőszer (továbbiakban együtt: lőfegyver) rendszeresíthető.

(2) Szolgálati használatra az illetékes szerv által már bevizsgált és használatra engedélyezett lőfegyver állítható rendszerbe.

(3) A szolgálati lőfegyver rendszeresítésére a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter jóváhagyásával kerülhet sor.

(4) A rendszeresített lőfegyverek pótlására, kiegészítésére vagy lecserélésére a (2)-(3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

3. § (1) *  A Szolgálat hivatásos állományú tagja szolgálati feladatainak ellátása során szolgálati lőfegyver viselésére jogosult.

(2) A hivatásos állomány tagjának fegyver viselésére való jogosultságát szolgálati igazolványa tanúsítja.

(3) *  A szolgálati lőfegyvernek, szolgálati feladat végrehajtására, a hivatásos állomány tagja részére történő kiadására kizárólag a Szolgálat főigazgatójának, illetve az állományilletékes parancsnoknak erre vonatkozó utasítása alapján kerülhet sor.

(4) *  A hivatásos állomány tagja a szolgálati lőfegyvert, a szolgálati feladat végrehajtását követően haladéktalanul köteles a rendelet 17. § (1) bekezdésben meghatározott helyen leadni.

4. § (1) A lőfegyver utasításra történő használatának jogszerűségéért az utasítást kiadó elöljáró a felelős. Az utasítás végrehajtása csak akkor tagadható meg, ha a hivatásos állomány tagja tudja, hogy a lőfegyver használatával bűncselekményt követne el.

(2) Ha a hivatásos állomány tagja a lőfegyverhasználatot az (1) bekezdés alapján megtagadja, az ügyben az Nbtv. 27. §-ának (2) bekezdése szerint kell eljárni.

5. § A sorozatlövő lőfegyver csak a Hivatal objektumát ért vagy azt közvetlenül fenyegető támadás elhárítására használható.

6. § Ha lőfegyver használatának feltételei bármely oknál fogva megszűnnek, a lőfegyverhasználati jogosultság is azonnal megszűnik. Ha a lőfegyverhasználat elérte a célját, annak további alkalmazásának nincs helye.

7. § (1) Nem minősül lőfegyverhasználatnak:

a) a figyelmeztető lövés;

b) az állatra vagy tárgyra irányuló lövés;

c) a nem szándékosan leadott lövés.

(2) A figyelmeztető lövés leadásának irányát úgy kell megválasztani, hogy a lövedék életet, testi épséget ne veszélyeztessen, és lehetőleg ne okozzon anyagi kárt.

(3) Ha a támadás közvetett, az eszköze tárgy vagy állat, akkor a tárgyra, állatra kell elsődlegesen a lövést leadni.

(4) A tárgyra, állatra irányuló lövés leadásakor kerülni kell az élet, testi épség veszélyeztetését.

(5) Ha a hivatásos állomány tagjának felróható okból történik a lőfegyverhasználatnak nem minősülő lövés leadása, illetve ilyen lövés kárt, sérülést okoz, a bekövetkezett eredménytől függően fegyelmi vagy büntetőeljárást kell indítani.

8. § A lőfegyverhasználatot, illetőleg a lővegyverhasználatnak nem minősülő lövés leadását - annak következményeitől függetlenül -, az intézkedést követően haladéktalanul jelenteni kell a szolgálati elöljárónak.

9. § (1) A lőfegyverhasználat során megsérült személy orvosi ellátásáról gondoskodni kell. Az orvos vagy a mentőszolgálat értesítése a lőfegyvert használó, illetőleg az erre utasítást adó kötelessége.

(2) A hivatásos állomány tagja a lőfegyverhasználatról értesített elöljárójának megérkezéséig a helyszínt csak abban az esetben hagyhatja el, ha távozását kiemelt súlyú nemzetbiztonsági érdek indokolja.

(3) A helyszíni szemle lefolytatására az elöljáró intézkedik, függetlenül attól, hogy történt-e személyi sérülés, vagy keletkezett-e kár.

(4) Az elöljáró a helyszíni szemle megállapításaira is figyelemmel, a szolgálati út betartásával tesz jelentést a lőfegyverhasználatról.

10. § (1) A Szolgálat főigazgatója három napon belül köteles kivizsgálni a lőfegyverhasználat jogszerűségét.

(2) A lőfegyverhasználat elbírálásában nem vehet részt a lőfegyvert használó személy Ptk. 685. § b) bekezdésében meghatározott hozzátartozója, illetve akitől az ügy tárgyilagos elbírálása nem várható, továbbá az sem, akinek jelentéstételi kötelezettsége van.

(3) Ha a Szolgálat főigazgatójával szemben jelentéstételi kötelezettség vagy egyéb kizáró ok áll fenn, a vizsgálatot a tárca nélküli miniszter hivatalának jogi és közigazgatási főosztálya folytatja le.

(4) Ha a lőfegyverhasználatnak nem minősülő lövés sérülést vagy kárt okozott, a lőfegyverhasználatra vonatkozó rendelkezések szerint kell a vizsgálatot lefolytatni.

11. § A lőfegyverhasználatról jelentést készít:

a) a lőfegyvert használó;

b) a lőfegyver használatára utasítást adó;

c) a hivatásos állomány azon tagja, akinek hitelt érdemlő tudomása van az eseményről.

12. § A lőfegyverhasználatról szóló jelentésben rögzíteni kell:

a) mikor, hol, kivel szemben, milyen fegyvert használt, hány lövést adott le, a fegyver típusát, gyári számát;

b) a lőfegyverhasználat okát;

c) a megelőző intézkedéseket vagy azok elmaradásának okát;

d) milyen sérülés történt, sor került-e elsősegélynyújtásra, orvosi ellátására, hol tartózkodik a sérül;

e) milyen kárt okozott a lövés, ki a károsult, a lőfegyvert használó, illetve a károsult mit tett a kár enyhítésére;

f) a helyszínre, tanúkra, a bűnjelekre és az egyéb körülményekre vonatkozó adatokat;

g) a fegyverhasználatra feljogosító törvényhelyre történő hivatkozást.

13. § (1) A vizsgálat során a helyszíni szemle és a jelentések adatait is figyelembe véve meg kell hallgatni az érdekelteket, különösen az intézkedés által érintettet, a sérültet és azt, akinek a lőfegyverhasználat kárt okozott.

(2) A vizsgálatot határozattal kell lezárni. A határozat rendelkező részének tartalmaznia kell a lőfegyverhasználat minősítését, jogellenesség esetén a felelősségrevonási eljárás megindítására vonatkozó döntést, valamint a jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatást. Az indoklásban a rövid tényállás rögzítésén túl a sérülést, az okozott kárt, annak nagyságát, mértékét és az érintettek személyes adatait kell feltüntetni.

(3) A határozat egy-egy példányát az érintettek részére kézbesíteni kell.

(4) Ha a szabályos lőfegyverhasználat során olyan személyt ér találat, aki a helyszínt felszólítás ellenére nem hagyta el, jogellenes lőfegyverhasználat nem állapítható meg.

14. § Ha a vizsgálat a lőfegyverhasználat jogszerűtlenségét állapítja meg, a Szolgálat főigazgatója gondoskodik a szükséges intézkedések megtételére, illetőleg az így okozott, ténylegesen felmerült kár megtérítésére.

15. § A Szolgálat hivatásos állományú tagja a szolgálati lőfegyvert betározva, a véletlen elsülés ellen biztosítva, rejtve, magánál vagy magán hordhatja. A lőfegyver viselésekor szeszes italt, kábítószert vagy kábító hatású anyagot nem fogyaszthat.

16. § A szolgálati lőfegyver elvesztését, eltulajdonítását a hivatásos állomány érintett tagjának tudomására jutásakor haladéktalanul írásban kell jelentenie szolgálati elöljárójának. A szolgálati időn túl a jelentést a Szolgálat ügyelete felé kell megtenni. A lőfegyver eltűnésének körülményeit az illetékes rendőri szervnek is be kell jelenteni.

17. § (1) A szolgálati használatra rendszeresített lőfegyvert a Szolgálat kijelölt helyiségében, lemezszekrényben vagy fegyverállványon ürített állapotban kell tárolni.

(2) *  A hivatásos állomány tagja a szolgálati lőfegyvert a Szolgálat főigazgatójának írásbeli egyedi engedélye alapján, lakásában lévő lemezszekrényben, rögzített lemezkazettában, ürített állapotban csak akkor tárolhatja, ha biztosított, hogy ahhoz más személy nem jut hozzá.

(3) Ha a lakásban a fegyver bármely oknál fogva nem tárolható biztonságosan, akkor az csak a Szolgálat helyiségében lévő lemezszekrényben tartható.

(4)-(5) * 

18. § Ha a Szolgálat hivatásos állományú tagját szolgálati beosztásából felfüggesztették, fegyverét a szolgálati elöljárójának köteles átadni.

19. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.


  Vissza az oldal tetejére