A jogszabály mai napon ( 2018.10.24. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban

 

1999. évi VI. törvény

az Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről szóló Szerződés és kiegészítő dokumentumainak együttes kihirdetéséről * 

1. § Az Országgyűlés az Európai Hagyományos Fegyveres erőkről szóló Szerződést (a továbbiakban: Szerződés), a Szerződés első felülvizsgálati konferenciáján a Szerződés kiegészítéseként, annak szerves részeként elfogadott Záródokumentum „A” mellékletét és az ideiglenes alkalmazás kiterjesztéséről rendelkező határozatot e törvénnyel kihirdeti.

2. § A Szerződés, a Záródokumentum „A” Melléklete és az ideiglenes alkalmazás kiterjesztéséről rendelkező határozat magyar nyelvű szövege a következő:

„AZ EURÓPAI HAGYOMÁNYOS
FEGYVERES ERŐKRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

Az Amerikai Egyesült Államok, a Belga Királyság, a Bolgár Köztársaság, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság, a Dán Királyság, a Francia Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Holland Királyság, az Izlandi Köztársaság, Kanada, a Lengyel Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Magyar Köztársaság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság, a Német Szövetségi Köztársaság, a Norvég Királyság, az Olasz Köztársaság, a Portugál Köztársaság, Románia, a Spanyol Királyság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, a Török Köztársaság (a továbbiakban: Részes Államok),

az Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről folyó Tárgyalások 1989. január 10-i Mandátuma által irányítva, és ezt az 1989. március 9-én megkezdett tárgyalást Bécsben folytatva,

az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet - amelynek keretében ennek a Szerződésnek a tárgyalása folyt - céljai által vezérelve,

emlékeztetve arra a kötelezettségükre, hogy kölcsönös kapcsolataikban, éppúgy mint nemzetközi kapcsolataikban általában, tartózkodniuk kell bármely Állam területi épsége vagy politikai függetlensége ellen irányuló vagy az Egyesült Nemzetek Alapokmányának céljaival és elveivel összeegyeztethetetlen bármely más módon megnyilvánuló erőszakkal való fenyegetéstől vagy erőszak alkalmazásától,

tudatában annak, hogy szükség van mindennemű katonai konfliktus megelőzésére Európában,

tudatában annak a közös felelősségnek, amely valamennyiükre hárul azért, hogy nagyobb stabilitás és biztonság elérésére törekedjenek Európában,

törekedve arra, hogy a katonai szembenállást valamennyi Részes Állam között felváltsák a biztonsági kapcsolatok békés együttműködésen alapuló új modelljével, és ez által hozzájáruljanak Európa megosztottságának felszámolásához,

elkötelezve azon cél mellett, hogy a korábbinál alacsonyabb szinten teremtik meg a hagyományos fegyveres erők biztonságos és szilárd egyensúlyát Európában, felszámolják a stabilitást és a biztonságot sértő egyenlőtlenségeket, és elsődleges feladatként felszámolják a meglepetésszerű támadás indítására és a nagyarányú támadó hadműveletek kezdeményezésére alkalmas képességeket Európában,

emlékeztetve arra, hogy aláírták az 1948. évi Brüsszeli, az 1949. évi Washingtoni, illetve az 1955. évi Varsói Szerződést, vagy csatlakoztak azok valamelyikéhez, és arra, hogy joguk van szövetségi szerződésben félként részt venni, vagy részt nem venni,

elkötelezve azon cél mellett, miszerint biztosítják azt, hogy a Szerződés által korlátozott fegyverzet és harci technika mennyisége a Szerződés alkalmazási területén belül nem haladja meg a 40 000 harckocsit, 60 000 páncélozott harcjárművet, 40 000 tüzérségi eszközt, 13 600 harci repülőgépet és 4000 támadó helikoptert,

megerősítve, hogy ez a Szerződés nem szándékozik egyetlen Állam biztonsági érdekeire sem kedvezőtlen hatást gyakorolni,

megerősítve azon elkötelezettségüket, hogy tovább folytassák - beleértve a tárgyalásokat - a hagyományos fegyverzet-ellenőrzés folyamatát, figyelembe véve az európai stabilitás és biztonság jövőbeni követelményeit az európai politikai fejlemények fényében,

megállapodtak az alábbiakban:

I. Cikk

1. Az ebben a Szerződésben szabályozott kötelezettségeket, beleértve azokat, amelyek a hagyományos fegyveres erők következő öt kategóriájára - a harckocsikra, páncélozott harcjárművekre, tüzérségi eszközökre, harci repülőgépekre és harci helikopterekre - vonatkoznak, mindegyik Részes Állam annak rendelkezéseivel összhangban hajtja végre.

2. Mindegyik Részes Állam ugyancsak végrehajtja az ebben a Szerződésben szabályozott más intézkedéseket, amelyek a biztonság és a stabilitás biztosítását célozzák, mind a hagyományos fegyveres erők csökkentésének időszakában, mind a csökkentés befejezését követően.

3. Ez a Szerződés magában foglalja a Jegyzőkönyvet a Hagyományos Fegyverzet és Harci Technika Létező Típusairól (a továbbiakban: a Létező Típusok Jegyzőkönyve, a kapcsolódó Függelékkel), a Jegyzőkönyvet a Harci-gyakorló Repülőgépek Speciális Modelljeinek vagy Változatainak Nem-felfegyverzett Oktató Repülőgépekké Történő Átosztályozását Szabályozó Eljárásokról (a továbbiakban: a Repülőgépek Átosztályozására vonatkozó Jegyzőkönyv), a Jegyzőkönyvet az Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről szóló Szerződés Által Korlátozott Hagyományos Fegyverzet és Harci Technika Csökkentését Szabályozó Eljárásokról (a továbbiakban: a Csökkentésre vonatkozó Jegyzőkönyv), a Jegyzőkönyvet a Harci Helikopterek Kategorizálását és a Többcélú Támadó Helikopterek Átkategorizálását Szabályozó Eljárásokról (a továbbiakban: a Helikopterek Átkategorizálására vonatkozó Jegyzőkönyv), a Jegyzőkönyvet a Bejelentésről és az Információcseréről (a továbbiakban: az Információcserére vonatkozó Jegyzőkönyv), a Függelékkel a Formanyomtatványról az Információcseréhez (a továbbiakban: a Formanyomtatványra vonatkozó Függelék), az Ellenőrzésre vonatkozó Jegyzőkönyvet, az Egyesített Konzultatív Csoportra vonatkozó Jegyzőkönyvet és a Jegyzőkönyvet az Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről szóló Szerződés Bizonyos Rendelkezéseinek Ideiglenes Alkalmazásáról (a továbbiakban: a Jegyzőkönyv az Ideiglenes Alkalmazásról). E dokumentumok mindegyike integráns részét képezi ennek a Szerződésnek.

II. Cikk

1. Ennek a Szerződésnek a céljaira:

(A) A „Részes Államok csoportja” fogalom a Részes Államnak azt a csoportját jelenti, amelyek aláírták az 1955. évi Varsói Szerződést,  *  amely a Bolgár Köztársaságból, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságból, a Lengyel Köztársaságból, a Magyar Köztársaságból, Romániából és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségéből áll, vagy a Részes Államoknak azt a csoportját, amelyek aláírták az 1948. évi Brüsszeli Szerződést *  vagy az 1949. évi Washingtoni Szerződést,  *  vagy csatlakoztak azok valamelyikéhez, amely az Amerikai Egyesült Államokból, a Belga Királyságból, a Dán Királyságból, a Francia Köztársaságból, a Görög Köztársaságból, a Holland Királyságból, az Izlandi Köztársaságból, Kanadából, a Luxemburgi Nagyhercegségből, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságból, a Német Szövetségi Köztársaságból, a Norvég Királyságból, az Olasz Köztársaságból, a Portugál Köztársaságból, a Spanyol Királyságból és a Török Köztársaságból áll.

(B) Az „alkalmazási terület” fogalma a Részes Államok teljes szárazföldi területét jelenti Európában az Atlanti-óceántól az Urál-hegységig, ami magában foglalja a Részes Államok valamennyi európai szigetének területét, beleértve a Dán Királyság Feröer-szigeteit, a Norvég Királysághoz tartozó Spitzbergákat, beleértve a Bear-szigetet, a Portugál Köztársasághoz tartozó Azori- és Madeira-szigeteket, a Spanyol Királysághoz tartozó Kanári-szigeteket és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségéhez tartozó Ferenc József-földet és Novaja Zemlját. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége esetében az alkalmazási terület magában foglalja az Urál-folyótól és a Kaszpi-tengertől nyugatra fekvő teljes területet. A Török Köztársaság esetében az alkalmazási terület magában foglalja a Török Köztársaságnak azt a területét, amely északra és nyugatra terül el a török határ és a 39. szélességi fok metszéspontjától: Muradiye, Patnos, Karayazi, Tekman, Kemaliye, Feke, Ceyhan, Dogankent, Gözne és onnan a tengerig.

(C) A „harckocsi” fogalma olyan, elsődlegesen nem a harcoló csapatok szállítására tervezett és felszerelt önjáró páncélozott harcjárművet jelent, amely főleg nagy kezdősebességű, közvetlen irányzású lövege - mint fő fegyverzete - révén páncélozott és egyéb célok leküzdéséhez szükséges nagy tűzerővel rendelkezik, továbbá nagyfokú terepjáró képességgel bír, és magas szintű önvédelmet biztosít. Az ilyen páncélozott járművek a szárazföldi harckocsizó és egyéb páncélos magasabbegységek fő fegyverrendszerét képezik.

A harckocsi olyan, legalább 16,5 tonna üres súlyú, lánctalpas páncélozott harcjármű, amelyet legalább 75 mm-es űrméretű, 360 fokkal elforgatható löveggel fegyvereztek fel. Ezen felül, bármely olyan szolgálatba állítandó kerekes páncélozott harcjármű, amely megfelel mindezeknek a fenti ismérveknek, ugyancsak harckocsinak tekintendő.

(D) A „páncélozott harcjármű” fogalma olyan önjáró járművet jelent, amely páncélvédettséggel és terepjáró képességgel rendelkezik. A páncélozott harcjárművek magukba foglalják a páncélozott szállító járműveket, a páncélozott gyalogsági harcjárműveket, valamint a nehézfegyverzetű harcjárműveket.

A „páncélozott szállító jármű” lövészraj szállítására tervezett és felszerelt olyan páncélozott harcjárművet jelent, amelyet rendszerint 20 mm-nél kisebb űrméretű felszerelt vagy szervezetszerű fegyverrel láttak el.

A „páncélozott gyalogsági harcjármű” fogalma olyan, elsődlegesen lövészraj szállítására tervezett és felszerelt páncélozott harcjárművet jelent, amely rendszerint lehetővé teszi a csapatok számára, hogy a jármű belsejéből páncélvédettség alatt tüzelhessenek, és amelyet legalább 20 mm-es űrméretű felszerelt vagy szervezetszerű gépágyúval és esetenként páncélelhárító rakétával láttak el.

A páncélozott gyalogsági harcjármű a szárazföldi haderő páncélozott gyalogsági, vagy gépesített gyalogsági, vagy motorizált gyalogsági magasabbegységeinek és egységeinek alapvető fegyverrendszereként szolgál.

A „nehézfegyverzetű harcjármű” olyan páncélozott harcjárművet jelent, amely legalább 75 mm-es közvetlen irányzású felszerelt vagy szervezetszerű löveggel rendelkezik, üres súlya legalább 6,0 tonna, és nem tartozik a páncélozott szállító jármű, a páncélozott gyalogsági harcjármű vagy a harckocsi fogalmába.

(E) Az „üres súly” fogalma a járműnek azt a súlyát jelenti, amely nem tartalmazza a lőszerkészlet, az olaj és kenőanyag, az eltávolítható reaktív páncélzat, a tartalék alkatrészek és felszerelések, az eltávolítható víz alatti átkelőeszközök, valamint a személyzet és a személyes felszerelések súlyát.

(F) A „tüzérség” fogalma olyan nagy űrméretű rendszereket jelent, amelyek elsődlegesen közvetett irányzású tűzzel képesek szárazföldi célok leküzdésére. Az ilyen tüzérségi rendszerek biztosítják az összfegyvernemi magasabbegységek alapvető közvetett irányzású tűztámogatását.

Nagy űrméretű tüzérségi rendszerek a 100 mm-nél nagyobb űrméretű ágyúk, tarackok, az ágyúk és tarackok jellemzőit egyesítő tüzérségi eszközök, aknavetők és sorozatvető rendszerek. Továbbá, bármely olyan jövőbeni közvetlen irányzású, nagy űrméretű rendszer, amely másodlagosan hatékony közvetett irányzású tüzelési képességgel rendelkezik, beleszámít a tüzérségi szintbe.

(G) Az „állomásoztatott hagyományos fegyveres erők” fogalma egy Részes Állam olyan hagyományos fegyveres erőit jelenti, amelyek az alkalmazási területen belül, egy másik Részes Állam területén állomásoznak.

(H) A „kijelölt állandó raktár” fogalma olyan egyértelműen kijelölt fizikai határokkal rendelkező helyet jelent, amely olyan, a Szerződés által korlátozott fegyverzetet és harci technikát tartalmaz, amely beleszámít az össz-szintekbe, azonban nem esik az aktív egységekben lévő hagyományos fegyverzet és harci technika korlátozásai alá.

(I) A „páncélozott hídvető jármű” fogalma önjáró páncélozott szállító-vető járművet jelent, amely hídszerkezet szállítására, valamint - a beépített gépezet révén - telepítésére és bontására alkalmas. Ez a jármű a hídszerkezettel egységes rendszerként működik.

(J) A „Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzet és harci technika” fogalma a IV-VI. Cikkben szabályozott mennyiségi korlátozások hatálya alá tartozó harckocsikat, páncélozott harcjárműveket, tüzérséget, harci repülőgépeket és támadó helikoptereket jelenti.

(K) A „harci repülőgép” fogalma olyan merevszárnyú vagy változtatható szárnyállású légi járművet jelent, amelyet célpontok irányított rakéták, nem irányított rakéták, bombák, lövegek, gépágyúk vagy más pusztító fegyverek alkalmazása révén történő leküzdésére fegyvereztek és szereltek fel, valamint ezen repülőgépek bármely olyan modelljét vagy változatát jelenti, amely más katonai feladatokat, mint például felderítés vagy rádióelektronikai harcot, hajt végre. A „harci repülőgép” fogalmába nem tartoznak bele az oktató repülőgépek.

(L) A „harci helikopter” fogalma olyan forgószárnyú légi járművet jelent, amelyet célpontok leküzdésére fegyvereztek és szereltek fel, vagy más katonai feladatok végrehajtására szereltek fel. A „harci helikopter” fogalma támadó helikoptereket és harci-támogató helikoptereket foglal magában. A „harci helikopter” fogalma nem foglalja magában a nem-felfegyverzett szállító helikoptereket.

(M) A „támadó helikopter” fogalma azokat a harci helikoptereket jelenti, amelyeket páncélelhárító, levegő-föld vagy levegő-levegő osztályú irányított fegyverekkel láttak el, és ezen fegyverek számára szolgáló beépített tűzvezető és irányító rendszerrel szereltek fel. A „támadó helikopter” fogalma speciális és többcélú támadó helikoptereket foglal magában.

(N) A „speciális támadó helikopter” fogalma olyan támadó helikoptert jelent, amelyet elsődlegesen irányított fegyverek alkalmazására terveztek.

(O) A „többcélú támadó helikopter” fogalma olyan támadó helikoptert jelent, amelyet többféle katonai feladat végrehajtására terveztek, ugyanakkor irányított fegyverek alkalmazására is felszereltek.

(P) A „harci-támogató helikopter” fogalma olyan harci helikoptert jelent, amely nem felel meg a támadó helikopterré minősítés követelményeinek, ugyanakkor különféle, az önvédelmet szolgáló és terület-lefogó fegyverekkel láttak el, úgy mint löveggel, gépágyúval és nem-irányított rakétával, bombával vagy kazettás bombával vagy egyéb más katonai feladatok végrehajtására szereltek fel.

(Q) A „Szerződés hatálya alá tartozó hagyományos fegyverzet és harci technika” fogalma az Információcserére vonatkozó Jegyzőkönyvvel összhangban információcsere tárgyát képező harckocsikat, páncélozott harcjárműveket, tüzérségi eszközöket, harci repülőgépeket, oktató repülőgépeket, nem-felfegyverzett kiképző repülőgépeket, harci helikoptereket, nem-felfegyverzett szállító helikoptereket, páncélozott hídvető járműveket, páncélozott szállító járművekhez hasonló eszközöket és páncélozott gyalogsági harcjárművekhez hasonló eszközöket jelent.

(R) A „rendszerben lévő” fogalma, a hagyományos fegyveres erőkre, valamint a hagyományos fegyverzetre és harci technikára vonatkozóan, azokat a harckocsikat, páncélozott harcjárműveket, tüzérségi eszközöket, harci repülőgépeket, oktató repülőgépeket, nem-felfegyverzett kiképző repülőgépeket, harci helikoptereket, nem-felfegyverzett szállító helikoptereket, páncélozott hídvető járműveket, páncélozott szállító járművekhez hasonló eszközöket, páncélozott gyalogsági harcjárművekhez hasonló eszközöket jelenti, amelyek az alkalmazási területen belül vannak, kivéve azokat, amelyekkel békeidőben belbiztonsági feladatok végrehajtására rendelt és létrehozott szervezetek rendelkeznek, vagy amelyek megfelelnek a III. Cikkben előírt valamely kivételnek.

(S) A „páncélozott szállító járművekhez hasonló eszközök” és a „páncélozott gyalogsági harcjárművekhez hasonló eszközök” fogalma olyan páncélozott szállító jármű vagy páncélozott gyalogsági harcjármű alvázra épített és azokhoz külsőleg hasonlító páncélozott járművet jelent, amelyet oly módon alakítottak ki, vagy úgy módosítottak, hogy az nem teszi lehetővé lövészraj szállítását, illetőleg, amely nem rendelkezik 20 mm-es vagy ennél nagyobb űrméretű gépágyúval/löveggel. Az 1949. augusztus 12-i „A hadrakelt fegyveres erők sebesültjei és betegei helyzetének javításáról” szóló Genfi Egyezmény előírásainak fényében, amely különleges státuszt biztosít a sebesültszállítóknak, a sebesültszállító páncélozott szállító járművek nem tekintendők páncélozott harcjárműnek vagy páncélozott szállító járműhöz hasonló eszköznek.

(T) A „csökkentési hely” fogalma olyan egyértelműen kijelölt helyet jelent, ahol a Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzetnek és harci technikának a VIII. Cikkel összhangban álló csökkentése történik.

(U) A „csökkentési kötelezettség” fogalma a Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzetnek és harci technikának azt a mennyiségét jelenti kategóriánként, amelynek a Szerződés hatálybalépését követő 40 hónap során történő csökkentésére valamely Részes Állam kötelezi magát, annak érdekében, hogy biztosítsa a VII. Cikkben foglaltak betartását.

2. A Szerződés hatálya alá tartozó hagyományos fegyverzet és harci technika létező típusait a Létező Típusok Jegyzőkönyve sorolja fel. A létező típusok jegyzékét időről időre napra kész állapotba kell hozni összhangban a XVI. Cikk 2. bekezdésének (D) pontjával és a Létező Típusok Jegyzőkönyvének IV. fejezetével. A létező típusok jegyzékének ilyen napra kész állapotba hozatala nem tekintendő a Szerződés módosításának.

3. A harci helikoptereknek a Létező Típusok Jegyzőkönyvében felsorolt létező típusait a Helikopterek Átkategorizálására vonatkozó Jegyzőkönyv I. fejezetével összhangban kell kategorizálni.

III. Cikk

1. Ennek a Szerződésnek a céljaira a Részes Államok a következő számítási szabályokat alkalmazzák:

Valamennyi, a II. Cikkben meghatározott harckocsi, páncélozott harcjármű, tüzérségi eszköz, harci repülőgép és támadó helikopter az alkalmazási területen belül mennyiségi korlátozás, valamint a IV-VI. Cikkben lévő más rendelkezések hatálya alá tartozik, kivéve azokat, amelyek egy Részes Állam általánosan elfogadott gyakorlatának megfelelő módon:

(A) gyártási eljárás alatt állnak, beleértve a gyártással kapcsolatos kísérleteket;

(B) kizárólag kutatási és fejlesztési célokra kerülnek felhasználásra;

(C) történelmi gyűjteményhez tartoznak;

(D) a IX. Cikkel összhangban szolgálatból korábban kivonásra kerültek, és további rendelkezésre várnak;

(E) exportra vagy reexportra várnak, vagy ebből a célból felújítás alatt állnak, és amelyeket ideiglenesen tartanak az alkalmazási területen. Az ilyen harckocsikat, páncélozott harcjárműveket, tüzérségi eszközöket, harci repülőgépeket és támadó helikoptereket az Információcserére vonatkozó Jegyzőkönyv V. fejezetében meghatározott fogalmak szerinti bejelentett helytől eltérő helyen kell elhelyezni, vagy azok legfeljebb 10 ilyen, az előző évi információcsere keretében bejelentett helyen helyezhetők el. Ebben az utóbbi esetben a Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzettől és harci technikától jól megkülönböztethetőnek kell lenniük;

(F) páncélozott szállító járművek, páncélozott gyalogsági harcjárművek, nehézfegyverzetű harcjárművek vagy többcélú támadó helikopterek esetében a békeidőben belbiztonsági feladatok végrehajtására rendelt és létrehozott szervezetek birtokában vannak; vagy

(G) valamely alkalmazási területen kívül lévő helyről az alkalmazási területen keresztül úton vannak az alkalmazási területen kívüli végleges rendeltetési helyükre, és nem tartózkodnak hét napnál tovább az alkalmazási területen belül.

2. Amennyiben valamely Részes Állam, az Információcserére vonatkozó Jegyzőkönyv IV. fejezetében előírt bejelentés során több, mint két egymást követő éves információcsere keretében szokatlanul magas számot jelent be bármely ilyen harckocsi, páncélozott harcjármű, tüzérségi eszköz, harci repülőgép vagy támadó helikopter tekintetében, az Egyesített Konzultatív Csoportban, ha úgy kívánják, magyarázatot kell adnia ennek okáról.

IV. Cikk

1. A II. Cikkben meghatározott alkalmazási területen belül mindegyik Részes Állam oly módon korlátozza és szükség szerint csökkenti harckocsijainak, páncélozott harcjárműveinek, tüzérségi eszközeinek, harci repülőgépeinek és támadó helikoptereinek mennyiségét, hogy e Szerződés hatálybalépése után 40 hónappal és azt követően a Részes Államok azon csoportjára nézve, amelyhez tartozik - miként azt a II. Cikk meghatározza - azok teljes mennyisége ne legyen több, mint:

(A) 20 000 harckocsi, amelyből nem több, mint 16 500 lesz aktív egységekben;

(B) 30 000 páncélozott harcjármű, amelyből nem több, mint 27 300 lesz aktív egységekben. A 30 000 páncélozott harcjárműből nem több, mint 18 000 lesz páncélozott gyalogsági harcjármű és nehézfegyverzetű harcjármű, nem több, mint 1500 lesz nehézfegyverzetű harcjármű;

(C) 20 000 tüzérségi eszköz, amelyből nem több, mint 17 000 lesz aktív egységekben;

(D) 6800 harci repülőgép; és

(E) 2000 támadó helikopter.

A nem aktív egységekben lévő harckocsikat, páncélozott harcjárműveket és tüzérségi eszközöket kijelölt állandó raktárakban - miként azt a II. Cikk meghatározza - helyezik el, és azok kizárólag az e cikk 2. bekezdésében leírt területen helyezkednek el. Ilyen kijelölt állandó raktárak ugyancsak elhelyezhetők a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége területének azon a részén, amely magába foglalja az ogyesszai katonai körzetet és a leningrádi katonai körzet déli részét. Az ogyesszai katonai körzetben nem több, mint 400 harckocsi és nem több, mint 500 tüzérségi eszköz raktározható. A leningrádi katonai körzet déli részén nem több, mint 600 harckocsi, nem több, mint 800 páncélozott harcjármű - amely legfeljebb 300 bármilyen típusú páncélozott harcjárművet foglalhat magában, a fennmaradó mennyiség pedig páncélozott szállító járművekből áll - és 400 tüzérségi eszköz raktározható. A leningrádi katonai körzet déli részén e katonai körzet területének az a része értendő, amely az északi szélesség 60. fokának 15. percénél Kelet-Nyugat irányban húzódó vonaltól délre helyezkedik el.

2. A Belga Királyság, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság, a Dán Királyság, beleértve a Feröer-szigeteket, a Francia Köztársaság, a Holland Királyság, a Lengyel Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Magyar Köztársaság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság, a Német Szövetségi Köztársaság, az Olasz Köztársaság, a Portugál Köztársaság, beleértve az Azori- és a Madeira-szigeteket, a Spanyol Királyság, beleértve a Kanári-szigeteket, teljes szárazföldi területén, amely magába foglalja valamennyi európai szigetük területét és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége területének az Urál-hegységtől nyugatra fekvő azon a részén, amely magába foglalja a balti, a belorusz, a kárpáti, a kijevi, a moszkvai és a volga-uráli katonai körzetet, mindegyik Részes Állam oly módon korlátozza, és szükség szerint, csökkenti harckocsijait, páncélozott harcjárműveit és tüzérségi eszközeit, hogy e Szerződés hatálybalépése után 40 hónappal és azt követően a Részes Államok azon csoportjára nézve, amelyhez tartozik, annak teljes mennyisége ne legyen több, mint:

(A) 15 300 harckocsi, amelyből nem több, mint 11 800 lesz aktív egységekben;

(B) 24 100 páncélozott harcjármű, amelyből nem több, mint 21 400 lesz aktív egységekben; és

(C) 14 000 tüzérségi eszköz, amelyből nem több, mint 11 000 lesz aktív egységekben.

3. Mindegyik Részes Állam oly módon korlátozza és szükség szerint csökkenti harckocsijait, páncélozott harcjárműveit és tüzérségi eszközeit, hogy e Szerződés hatálybalépése után 40 hónappal és azt követően a Részes Államok azon csoportjára nézve, amelyhez tartozik, azok teljes mennyisége aktív egységekben a Belga Királyság, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság, a Dán Királyság, beleértve a Feröer-szigeteket, a Francia Köztársaság, a Holland Királyság, a Lengyel Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Magyar Köztársaság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság, a Német Szövetségi Köztársaság, az Olasz Köztársaság teljes szárazföldi területén, amely magába foglalja valamennyi európai szigetük területét és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége területének azon a részén, amely magába foglalja a balti, belorusz, a kárpáti és a kijevi katonai körzetet, ne legyen több, mint:

(A) 10 300 harckocsi;

(B) 19 260 páncélozott harcjármű; és

(C) 9100 tüzérségi eszköz; és

(D) a kijevi katonai körzetben, az aktív egységekben és a kijelölt állandó raktárakban lévő összmennyiség együtt ne legyen több, mint:

(1) 2250 harckocsi,

(2) 2500 páncélozott harcjármű, és

(3) 1500 tüzérségi eszköz.

4. Mindegyik Részes Állam oly módon korlátozza és szükség szerint csökkenti harckocsijait, páncélozott harcjárműveit és tüzérségi eszközeit, hogy e Szerződés hatálybalépése után 40 hónappal és azt követően, a Részes Állam azon csoportjára nézve, amelyhez tartozik, azok teljes mennyisége aktív egységekben a Belga Királyság, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság, a Holland Királyság, a Lengyel Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Magyar Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság teljes szárazföldi területén, amely magába foglalja valamennyi európai szigetük területét, ne legyen több, mint:

(A) 7500 harckocsi;

(B) 11 250 páncélozott harcjármű; és

(C) 5000 tüzérségi eszköz.

5. A Részes Államok ugyanazon csoportjához tartozó Részes Állam aktív egységekben helyezhetik el harckocsijaikat, páncélozott harcjárműveiket és tüzérségi eszközeiket az ebben a cikkben és az V. Cikk 1. bekezdésének (A) pontjában leírt mindegyik területen az arra a területre vonatkozó korlátozásokig, összhangban a VII. Cikk szerint bejelentett maximális szintjeikkel, és feltéve, hogy egyetlen Részes Állam sem állomásoztat hagyományos fegyveres erőket egy másik Részes Állam területén annak a Részes Államnak a beleegyezése nélkül.

6. Ha a Részes Államok egy csoportja az e cikk 4. bekezdésében leírt területen aktív egységekben lévő harckocsijainak, páncélozott harcjárműveinek és tüzérségi eszközeinek bejelentett teljes mennyisége kevesebb, mint az e cikk 4. bekezdésében meghatározott mennyiség, és feltéve, hogy ezáltal egyetlen Részes Államot sem gátolnak meg abban, hogy elérje az e Szerződés VII. Cikkének 2-3. és 5. bekezdésével összhangban bejelentett maximális szintjét a harckocsik, páncélozott harcjárművek és tüzérségi eszközök mindegyik kategóriájában, az előírt szint és az összmennyiség közötti különbség a Részes Államok ugyanazon csoportjához tartozó Részes Állam e cikk 3. bekezdésében leírt területén helyezhető el, feltéve, hogy az e cikk 3. bekezdésében meghatározott szinteket nem haladják meg.

V. Cikk

1. Annak biztosítása érdekében, hogy egyetlen Részes Állam biztonságára se gyakoroljon kedvezőtlen hatást:

(A) Mindegyik Részes Állam oly módon korlátozza és szükség szerint csökkenti harckocsijainak, páncélozott harcjárműveinek és tüzérségi eszközeinek mennyiségét, hogy e Szerződés hatálybalépése után 40 hónappal és azt követően a Részes Államok azon csoportjára nézve, amelyhez tartozik, azok aktív egységekben lévő teljes mennyisége ne legyen több a IV. Cikk 1. bekezdésében és a IV. Cikk 2. bekezdésében meghatározott teljes mennyiség különbözeténél a Bolgár Köztársaság, a Görög Köztársaság, az Izlandi Köztársaság, a Norvég Királyság, beleértve a Spitzbergákat és ezen belül a Bear-szigetet, és Románia teljes szárazföldi területén Európában, amely tartalmazza valamennyi európai szigetük területét, a Török Köztársaságnak az alkalmazási területen lévő részén és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége területének azon a részén, amely kiterjed a leningrádi, ogyesszai, kaukázuson-túli és észak-kaukázusi katonai körzetre, azaz:

(1) 4700 harckocsi,

(2) 5900 páncélozott harcjármű, és

(3) 6000 tüzérségi eszköz;

(B) e bekezdés (A) pontjának mennyiségi korlátozásai ellenére, egy Részes Állam vagy Részes Államok ideiglenesen telepíthet(nek), a Részes Államok ugyanazon csoportjához tartozó Részes Államok e bekezdés (A) pontjában leírt területére eszközöket, amelyek összmennyisége aktív egységekben a Részes Állam egyik csoportjára nézve sem haladhatja meg:

(1) a 459 harckocsit,

(2) a 723 páncélozott harcjárművet, és

(3) a 420 tüzérségi eszközt; és

(C) feltéve, hogy a Részes Államok egy csoportjában ezeknek az összmennyiségeknek legfeljebb az egyharmadát telepítik valamely Részes Állam e bekezdés (A) pontjában leírt területére, azaz legfeljebb:

(1) 153 harckocsit,

(2) 241 páncélozott harcjárművet, és

(3) 140 tüzérségi eszközt.

2. Legkésőbb a telepítés megkezdésekor a telepítést lebonyolító Részes Állam vagy Részes Államok és a fogadó Részes Állam vagy Részes Államok bejelentést tesznek az összes többi Részes Államnak, részletezve a telepített harckocsik, páncélozott harcjárművek és tüzérségi eszközök mindegyik kategóriájában azok teljes mennyiségét. A telepítést lebonyolító Részes Állam vagy Részes Államok és a fogadó Részes Állam vagy Részes Államok ugyancsak bejelentést tesznek az összes többi Részes Államnak az ideiglenesen telepített harckocsik, páncélozott harcjárművek és tüzérségi eszközök kivonásáról az ideiglenes telepítés befejezését követő 30 napon belül.

VI. Cikk

Abból a célból, hogy egyetlen Részes Állam se birtokoljon a Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzet és harci technika mintegy egyharmadánál többet az alkalmazási területen belül, mindegyik Részes Állam oly módon korlátozza és szükség szerint csökkenti harckocsijait, páncélozott harcjárműveit, tüzérségi eszközeit, harci repülőgépeit és támadó helikoptereit, hogy azok mennyisége e Szerződés hatálybalépése után 40 hónappal és azt követően az adott Részes Államra nézve ne legyen több, mint:

(A) 13 300 harckocsi;

(B) 20 000 páncélozott harcjármű;

(C) 13 700 tüzérségi eszköz;

(D) 5150 harci repülőgép; és

(E) 1500 támadó helikopter.

VII. Cikk

1. Azért, hogy a IV-VI. Cikkben szabályozott korlátozásokat ne haladják meg, 40 hónappal e Szerződés hatálybalépését követően egyetlen Részes Állam sem fogja meghaladni a Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzetének és harci technikájának azt a maximális szintjét, amiről e cikk 7. bekezdésével összhangban korábban megállapodott a Részes Államoknak abban a csoportjában, amelyhez tartozik, és amiről e cikk rendelkezéseinek megfelelően bejelentést tett.

2. E Szerződés aláírásakor mindegyik Részes Állam bejelentést tesz a Szerződés által korlátozott fegyverzetének és harci technikájának maximális szintjeiről az összes többi Részes Államnak. Az egyes Részes Államok Szerződés által korlátozott fegyverzetének és harci technikájának maximális szintjéről e Szerződés aláírásakor tett bejelentés az ezen cikk 3. bekezdése értelmében tett következő bejelentésben meghatározott napig marad érvényben.

3. A IV-VI. Cikkben szabályozott korlátozásokkal összhangban mindegyik Részes Állam jogosult a Szerződés által korlátozott fegyverzete és harci technikája maximális szintjének megváltoztatására. Egy Részes Állam maximális szintjének bárminemű megváltoztatásáról az adott Részes Állam, a változás hatálybalépésének bejelentésben meghatározott napját legalább 90 nappal megelőzően, bejelentést tesz az összes többi Részes Államnak. Azért, hogy a IV-VI. Cikkben szabályozott egyetlen korlátozást se haladjanak meg, egy Részes Állam maximális szintje bárminemű olyan növelését, ami egyébként az említett korlátozások meghaladását okozná, meg kell előznie vagy azzal együtt kell járnia a Részes Államok ugyanazon csoportjához tartozó egy vagy több Részes Állam Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzete és harci technikája korábban bejelentett maximális szintje megfelelő csökkentésének. A maximális szint megváltoztatására vonatkozó bejelentés az abban megjelölt naptól az annak megváltoztatásáról e bekezdés értelmében tett következő bejelentésben meghatározott napig marad érvényben.

4. Az ezen cikk 2. vagy 3. bekezdése szerint előírt, a páncélozott harcjárművekre vonatkozó minden bejelentésnek magában kell foglalnia a bejelentést tevő Részes Állam páncélozott gyalogsági harcjárműveinek és nehézfegyverzetű harcjárműveinek maximális szintjét is.

5. A VIII. Cikkben szabályozott 40 hónapos csökkentési időszak letelte előtt 90 nappal, és azt követően bármely változás ezen cikk 3. bekezdése szerinti bejelentésekor mindegyik Részes Állam bejelentést tesz harckocsijainak, páncélozott harcjárműveinek és tüzérségi eszközeinek maximális szintjeiről a IV. Cikk 2-4. bekezdésében és az V. Cikk 1. bekezdésének (A) pontjában megjelölt területek mindegyike tekintetében.

6. Egy Részes Állam által birtokolt és az Információcserére vonatkozó Jegyzőkönyv szerint bejelentés hatálya alá tartozó, a Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzet és harci technika csökkentése önmagában egyetlen más Részes Államnak sem ad jogot az ezen cikk szerint bejelentés tárgyát képező maximális szintjének növelésére.

7. Kizárólag az egyes Részes Állam egyéni felelőssége annak biztosítása, hogy az ezen cikk rendelkezései szerint bejelentett maximális szintjeiket ne haladják meg. A Részes Államok ugyanazon csoportjához tartozó Részes Államok konzultálni fognak annak biztosítása érdekében, hogy az e cikk rendelkezései szerint bejelentett maximális szintjeik, megfelelően összegezve, ne haladják meg e Szerződés IV-VI. Cikkében szabályozott korlátozásokat.

VIII. Cikk

1. A IV-VI. Cikkben meghatározott mennyiségi korlátozásokat csökkentés révén kell elérni a Csökkentésre vonatkozó Jegyzőkönyvvel, a Helikopterek Átkategorizálására vonatkozó Jegyzőkönyvvel, a Repülőgépek Átosztályozására vonatkozó Jegyzőkönyvvel, a Létező Típusok Jegyzőkönyve I. fejezete 2. bekezdésének (A) pontjához fűzött lábjegyzettel és az Ellenőrzésre vonatkozó Jegyzőkönyvvel összhangban.

2. A csökkentés hatálya alá eső, a Szerződés által korlátozott fegyverzet és harci technika kategóriáit a harckocsik, a páncélozott harcjárművek, a tüzérségi eszközök, a harci repülőgépek és a támadó helikopterek képezik. Az egyes meghatározott típusokat a Létező Típusok Jegyzőkönyve sorolja fel.

(A) A harckocsikat és a páncélozott harcjárműveket megsemmisítés, nem-katonai célokra történő átalakítás, állandó közszemlére tétel, vagy földi céltárgyként való felhasználás, vagy páncélozott szállító járművek esetében, a Létező Típusok Jegyzőkönyve I. fejezete 2. bekezdésének (A) pontjához fűzött lábjegyzettel összhangban történő módosítás révén kell csökkenteni.

(B) A tüzérségi eszközöket megsemmisítés, állandó közszemlére tétel, illetve önjáró tüzérségi eszközök esetén, földi céltárgyként való felhasználás révén kell csökkenteni.

(C) A harci repülőgépeket megsemmisítés, állandó közszemlére tétel vagy földi kiképzési célra történő felhasználás, illetve a harci gyakorló repülőgépek meghatározott modelljei és változatai esetében, nem-felfegyverzett kiképző repülőgéppé történő átosztályozás révén kell csökkenteni.

(D) A speciális támadó helikoptereket megsemmisítés, állandó közszemlére tétel vagy földi kiképzési célra történő felhasználás révén kell csökkenteni.

(E) A többcélú támadó helikoptereket megsemmisítés, állandó közszemlére tétel, földi kiképzési célokra történő felhasználás vagy átkategorizálás révén kell csökkenteni.

3. A Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzetet és harci technikát az ennek a cikknek az 1. bekezdésében felsorolt Jegyzőkönyvekben előírt eljárások végrehajtása után az e Jegyzőkönyvekben előírt bejelentést követően csökkentettnek kell tekinteni. Az ily módon csökkentett fegyverzet és harci technika a továbbiakban nem számít be a IV-VI. Cikkben meghatározott mennyiségi korlátozásokba.

4. A csökkentéseket három szakaszban kell végrehajtani, és a Szerződés hatálybalépését követő 40 hónapon belül be kell fejezni, úgy hogy:

(A) az első csökkentési szakasz végére, amely legfeljebb e Szerződés hatálybalépését követő 16 hónapig tart, mindegyik Részes Államnak teljesítenie kell teljes csökkentési kötelezettségének legalább 25 százalékát a Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzet és harci technika minden egyes kategóriájára vonatkozóan;

(B) a második csökkentési szakasz végére, amely legfeljebb e Szerződés hatálybalépését követő 28 hónapig tart, mindegyik Részes Államnak teljesítenie kell teljes csökkentési kötelezettségének legalább 60 százalékát a Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzet és harci technika minden egyes kategóriájára vonatkozóan;

(C) a harmadik csökkentési szakasz végére, amely legfeljebb a Szerződés hatálybalépését követő 40 hónapig tart, mindegyik Részes Államnak teljesítenie kell teljes csökkentési kötelezettségét a Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzet és harci technika minden egyes kategóriájára vonatkozóan. A nem-katonai célra történő átalakítást végrehajtó Részes Államnak biztosítaniuk kell azt, hogy a Csökkentésre vonatkozó Jegyzőkönyv VIII. fejezetével összhangban valamennyi harckocsi átalakítása a harmadik csökkentési szakasz végére befejeződjék; és

(D) a Csökkentésre vonatkozó Jegyzőkönyv VIII. fejezete 6. bekezdésével összhangban részleges megsemmisítés eredményeként csökkentettnek tekintett páncélozott harcjárműveket legfeljebb 64 hónappal e Szerződés hatálybalépését követően, a Csökkentésre vonatkozó Jegyzőkönyv IV. fejezetével összhangban, nem-katonai célokra teljes mértékben át kell alakítani, vagy meg kell semmisíteni.

5. A csökkentendő Szerződés által korlátozott fegyverzetet és harci technikát az e Szerződés aláírásakori információcsere keretében az alkalmazási területen lévőként kell bejelenteni.

6. Legkésőbb a Szerződés hatálybalépését követő 30 napon belül mindegyik Részes Állam bejelenti az összes többi Részes Államnak saját csökkentési kötelezettségét.

7. Az e Cikk 8. bekezdésében foglaltakat kivéve, egy Részes Állam csökkentési kötelezettsége egyik kategóriában sem lesz kevesebb, mint Információcserére vonatkozó Jegyzőkönyvvel összhangban a Szerződés aláírásakor vagy hatálybalépésekor bejelentett nemzeti szintjei közül a magasabb szint és a VII. Cikknek megfelelően bejelentett maximális nemzeti szintje közötti különbség.

8. Valamely Részes Államnak az Információcserére vonatkozó Jegyzőkönyvnek megfelelően bejelentett szintjeiben vagy a Szerződés VII. Cikke alapján közölt maximális nemzeti szintjeiben bekövetkezett bármely további módosításnak meg kell jelennie az adott Részes Állam csökkentési kötelezettségére vonatkozó bejelentett helyesbítésben. Valamely Részes Állam csökkentési kötelezettségének alacsonyabb szintre való leszállítására vonatkozó bejelentést meg kell előznie, vagy azzal együtt kell járnia, vagy a Részes Állam ugyanazon csoportjához tartozó egy vagy több Részes Állam szintjeinek megfelelő, a VII. Cikkel összhangban bejelentett maximális szintjeit meg nem haladó mérvű növelésére vonatkozó bejelentésnek; vagy egy olyan bejelentésnek, amely a Részes Állam ugyanazon csoportjához tartozó egy vagy több Részes Állam csökkentési kötelezettségének megfelelő növekedését közli.

9. Az Információcserére vonatkozó Jegyzőkönyvvel összhangban, e Szerződés hatálybalépésekor mindegyik Részes Állam bejelenti az összes többi Részes Államnak azokat a helyszíneket, ahol hagyományos fegyverzetet és harci technikát fog csökkenteni, beleértve azokat a helyeket, ahol harckocsik és páncélozott harcjárművek nem-katonai célokra történő teljes mértékű átalakítását fogja végrehajtani.

10. Mindegyik Részes Állam jogosult annyi csökkentési helyet kijelölni, amennyit csak kíván, valamint korlátozás nélkül felülvizsgálni ezen helyek kijelölését és csökkentést, vagy végleges átalakítási eljárásokat végrehajtani egyidejűleg legfeljebb 20 ilyen helyszínen. A Részes Államok kölcsönös megállapodás alapján jogosultak csökkentési helyeket közösen létesíteni vagy megosztani.

11. Az e cikk 10. bekezdésében foglaltaktól eltérően az adatérvényesítési alapidőszakban, vagyis a Szerződés hatálybalépése és az azt követő 120. nap közötti időszakban, egyidejűleg legfeljebb két csökkentési helyen lehet csökkentést végrehajtani.

12. A Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzet és harci technika csökkentését az alkalmazási területen belül lévő csökkentési helyeken kell végrehajtani, amennyiben az e cikk 1. bekezdésében felsorolt Jegyzőkönyvek erről másként nem rendelkeznek.

13. A csökkentési folyamat, beleértve a hagyományos fegyverzet és harci technika nem-katonai célokra történő átalakításának eredményeit is, mind a csökkentési időszakban, mind pedig a csökkentési időszakot követő 24 hónap során, a visszautasítás joga nélkül, ellenőrzés hatálya alá esik az Ellenőrzésre vonatkozó Jegyzőkönyvvel összhangban.

IX. Cikk

1. A VIII. Cikk rendelkezéseivel összhangban álló rendszerből való kivonást kivéve, az alkalmazási területen lévő harckocsik, páncélozott harcjárművek, tüzérségi eszközök, harci repülőgépek és támadó helikopterek rendszerből való kivonása csak úgy történhet, ha:

(A) a további rendelkezésre váró, rendszerből kivont Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzet és harci technika nem több, mint nyolc bejelentett helyen helyezkedik el, mely helyeket bejelentett helyként kell megjelölni az Információcserére vonatkozó Jegyzőkönyvvel összhangban, valamint az ilyen bejelentésekben a rendszerből kivont fegyverzet és harci technika elhelyezésére kijelölt területként kell azonosítani. Ha a rendszerből kivont Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzet és harci technika tartózkodási helyén bármely más, a Szerződés hatálya alá tartozó hagyományos fegyverzet és harci technika is van, a kivont fegyverzetet és harci technikát jól megkülönböztethető, elkülönített módon kell elhelyezni; valamint

(B) a rendszerből kivont fegyverzet és harci technika mennyisége egyetlen Részes Állam vonatkozásában sem haladja meg a Szerződés által korlátozott bejelentett hagyományos fegyverzete és harci technikája egy százalékát vagy a 250 darabot, attól függően melyik a nagyobb, amelyből a harckocsik, páncélozott harcjárművek és tüzérségi eszközök mennyisége nem lehet több 200-nál, a harci repülőgépeké és támadó helikoptereké pedig 50-nél.

2. A bejelentésnek, amelyet az Információcserére vonatkozó Jegyzőkönyv IX. fejezete 1. bekezdésének (B) pontjával összhangban kell megtenni az összes többi Részes Államnak, tartalmaznia kell a rendszerből kivont fegyverzet és harci technika mennyiségét és típusát, valamint a kivonás helyét.

X. Cikk

1. Annak a Részes Államnak, amely kijelölt állandó raktárakban tartott, a Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzettel és harci technikával rendelkezik, az Információcserére vonatkozó Jegyzőkönyvvel összhangban be kell jelentenie kijelölt állandó raktárait valamennyi többi Részes Államnak. A bejelentésnek tartalmaznia kell a kijelölt állandó raktár megnevezését, elhelyezkedését, annak földrajzi koordinátáit, valamint az ott tárolt, a Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzet és harci technika mennyiségét és típusait valamennyi kategóriában.

2. A kijelölt állandó raktárakban csak olyan kiegészítő létesítmények helyezkedhetnek el, amelyek a tárolt fegyverzet és harci technika tárolását és karbantartását szolgálják (pl. anyagraktárak, járműtárolók, műhelyek és hozzájuk csatlakozó raktárak, valamint más kiszolgáló helyiségek). A kijelölt állandó raktárak területén nem helyezkedhetnek el a Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzettel és harci technikával kapcsolatos lő- és gyakorlóterek. A kijelölt állandó raktárakban csak a Részes Állam hagyományos fegyveres erőihez tartozó fegyverzet és harci technika tárolható.

3. Valamennyi kijelölt állandó raktár egyértelműen meghatározott fizikai határának egy megszakítás nélküli, legalább 1,5 méter magas kerítésnek kell lennie. E megszakítás nélküli kerítésen legfeljebb három kapu lehet, amelyek a fegyverzet és harci technika ki- és belépésének egyetlen lehetőségét jelentik.

4. A kijelölt állandó raktárakban elhelyezett, a Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzet és harci technika nem számít bele az aktív egységekben lévő, a Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzetbe és harci technikába, ami az ezen cikk 7-10. bekezdése alapján ideiglenesen kivett eszközökre is vonatkozik. Minden raktárakban, de nem kijelölt állandó raktárakban elhelyezett, a Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzet és harci technika aktív egységekben lévőnek számítandó.

5. Az ezen cikk 6. bekezdésében foglaltakat kivéve, aktív egységek és magasabbegységek nem helyezhetők el kijelölt állandó raktárak területén belül.

6. A kijelölt állandó raktárak területén belül csak az ezek biztonságának garantálásával és működtetésével, vagy a tárolt fegyverzet és harci technika karbantartásával kapcsolatos személyi állomány helyezhető el.

7. Karbantartási, javítási és módosítási célokra a Részes Államok előzetes bejelentés nélkül kivehetnek és a kijelölt állandó raktárakon kívül tarthatnak a Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzetet és harci technikát, amelyek mennyisége egyidejűleg nem haladhatja meg az egyes kijelölt állandó raktárakkal kapcsolatban bejelentett, a Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzet és harci technika mennyiségének 10 százalékát úgy, hogy a kerekítés a következő egész számra történik, vagy tíz darabot az illető kijelölt állandó raktárban elhelyezett, a Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzet és harci technika mennyiségéből valamennyi kategóriában, attól függően, melyik számítás eredményezi a kisebb mennyiséget.

8. Az ezen cikk 7. bekezdésében foglaltakat kivéve, a Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzet és harci technika kivételére a kijelölt állandó raktárakból csak egy, az összes többi Részes Államnak eljuttatott, a kivételt legalább 42 nappal megelőző bejelentést követően van lehetőség. A bejelentést annak a Részes Államnak kell megtennie, amelynek tulajdonában a kiveendő Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzet és harci technika van. A bejelentésnek tartalmaznia kell:

(A) a kijelölt állandó raktár elhelyezkedését, amelyből a Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzet és harci technika kivételre kerül, a kiveendő, a Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzet és harci technika mennyiségét és típusait valamennyi kategóriában;

(B) a Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzet és harci technika kivételének és visszahelyezésének időpontját; és

(C) a Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzet és harci technika tervezett elhelyezését és felhasználását, mialatt az a kijelölt állandó raktáron kívül van.

9. Az ezen cikk 7. bekezdésében foglaltak kivételével a kijelölt állandó raktárakból kivett és azokon kívül tartott Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzet és harci technika összesített mennyisége az azonos államcsoporthoz tartozó Részes Államok esetében nem haladhatja meg az alábbi szinteket:

(A) 550 harckocsi;

(B) 1000 páncélozott harcjármű; és

(C) 300 tüzérségi eszköz.

10. Az ezen cikk 8-9. bekezdése alapján a kijelölt állandó raktárakból kivett, a Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzetnek és harci technikának a kivételt követően legfeljebb 42 napon belül vissza kell térnie a kijelölt állandó raktárakba, azon eszközök kivételével, amelyeket ipari nagyjavítás céljából vettek ki. Ezen eszközöket a nagyjavítás végeztével azonnal vissza kell helyezni a kijelölt állandó raktárakba.

11. Mindegyik Részes Állam helyettesítheti kijelölt állandó raktárakban elhelyezett, Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzetét és harci technikáját. A helyettesítés megkezdésekor mindegyik Részes Állam valamennyi Részes Államnak bejelenti a helyettesítendő, a Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzet és harci technika mennyiségét, elhelyezkedését, típusát és további felhasználását.

XI. Cikk

1. Mindegyik Részes Állam oly módon korlátozza páncélozott hídvető járműveit, hogy 40 hónappal e Szerződés hatálybalépése után és azt követően, a Részes Államok azon csoportjában, amelyhez tartozik, az aktív egységekben lévő páncélozott hídvető járművek összmennyisége az alkalmazási területen belül ne haladja meg a 740 darabot.

2. A Részes Államok mindegyik csoportjára vonatkozóan az e cikk 1. bekezdésében meghatározott összmennyiségen felül, az alkalmazási területen belül lévő valamennyi páncélozott hídvető járművet az e Szerződés II. Cikkében meghatározott kijelölt állandó raktárakban kell elhelyezni. Abban az esetben, amikor páncélozott hídvető járműveket - akár önmagukban, akár más, a Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzettel és harci technikával együtt - kijelölt állandó raktárakban helyeznek el, e járművekre, csakúgy mint a Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzetre és harci technikára a X. Cikk 1-6. bekezdése vonatkozik. A kijelölt állandó raktárakban elhelyezett páncélozott hídvető járművek nem tekintendők aktív egységekben lévőnek.

3. Az e cikk 6. bekezdésében foglaltakat kivéve, páncélozott hídvető járművek, e cikk 4-5. bekezdése rendelkezéseinek megfelelően, csak az összes többi Részes Államnak legalább 42 nappal előzetesen történt bejelentést követően vehetők ki a kijelölt állandó raktárakból. A bejelentésnek tartalmaznia kell:

(A) a kijelölt állandó raktárak elhelyezkedését, amelyekből páncélozott hídvető járművet vesznek ki, valamint a kiveendő páncélozott hídvető járművek mennyiségét raktáranként;

(B) a páncélozott hídvető járművek kijelölt állandó raktárakból történő kivételének és visszatérésének dátumát; továbbá

(C) a páncélozott hídvető járművek tervezett felhasználását a kijelölt állandó raktárakból történt kivételük ideje alatt.

4. Az e cikk 6. bekezdésében foglaltakat kivéve, a kijelölt állandó raktárakból kivett páncélozott hídvető járműveket a kivétel tényleges időpontját legkésőbb 42 nappal követően vissza kell helyezni.

5. A kijelölt állandó raktárakból kivett és azokon kívül tartott páncélozott hídvető járművek összmennyisége egy időben a Részes Állam egyik csoportja esetében sem haladhatja meg az 50 darabot.

6. A Részes Államok jogosultak karbantartás vagy módosítás céljából kivenni, és egyidejűleg kijelölt állandó raktáron kívül tartani, mindegyik kijelölt állandó raktár esetében, páncélozott hídvető járműveik bejelentett mennyiségének 10 százalékát a legközelebbi egész számra kerekítve vagy mindegyik kijelölt állandó raktárból 10 darab páncélozott hídvető járművet, attól függően, melyik számítás eredményezi a kisebb mennyiséget.

7. Olyan természeti csapás esetén, ami árvizekkel vagy állandó hidak rongálódásával jár, a Részes Államok jogosultak a kijelölt állandó raktárakból páncélozott hídvető járműveket kivonni. Az ilyen kivonásról a kivonással egy időben bejelentést kell tenni az összes többi Részes Államnak.

XII. Cikk

1. Egy Részes Állam békeidőben belbiztonsági feladatok ellátására rendelt és létrehozott, nem külső ellenség elleni szárazföldi harcra szervezett és létrehozott szervezeteihez tartozó páncélozott gyalogsági harcjárműveket ez a Szerződés nem korlátozza. Az előbb említettek ellenére, azért, hogy elősegítsék e Szerződés végrehajtását, és biztosítékot adjanak arra, hogy az ezen szervezetekhez tartozó ilyen fegyverzet mennyiségét nem fogják e Szerződés rendelkezéseinek kijátszására felhasználni, minden ilyen, egy Részes Állam békeidőben belbiztonsági feladatok ellátására rendelt és létrehozott szervezeteihez tartozó páncélozott gyalogsági harcjárműveinek 1000 darab fölötti mennyisége e Szerződés IV-VI. Cikkében meghatározott, engedélyezett szintjeinek részét alkotja. Egy Részes Állam e szervezetekhez rendelt nem több, mint 600 páncélozott gyalogsági harcjárművét helyezheti el az alkalmazási terület V. Cikk 1. bekezdése (A) pontjában meghatározott részén. Mindegyik Részes Állam biztosítja továbbá azt, hogy ezek a szervezetek tartózkodjanak attól, hogy olyan harcképességre tegyenek szert, amely meghaladja a belső biztonsági követelmények teljesítéséhez szükségeset.

2. Az a Részes Állam, amely hagyományos fegyveres erőinél rendszerben lévő harckocsikat, páncélozott gyalogsági harcjárműveket, tüzérségi eszközöket, harci repülőgépeket, támadó helikoptereket és páncélozott hídvető járműveket szándékozik bármely olyan szervezetéhez áthelyezni, amely nem képezi részét hagyományos fegyveres erőinek, erről nem később, mint az áthelyezés bekövetkezésekor az összes többi Részes Államnak bejelentést tesz. A bejelentés tartalmazza az áthelyezés hatálybalépésének napját, azt a napot, amelyen a harci technikát ténylegesen átadják, valamint az áthelyezendő, a Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzet és harci technika mennyiségét típusonként.

XIII. Cikk

1. Az e Szerződés rendelkezései szerinti ellenőrzések biztosítása céljából, összhangban az Információcserére vonatkozó Jegyzőkönyvvel, mindegyik Részes Állam hagyományos fegyverzetére és harci technikájára vonatkozó bejelentéseket tesz, és információt cserél.

2. Az ilyen bejelentéseket és információcserét a XVII. Cikkel összhangban biztosítják.

3. Mindegyik Részes Állam felelős saját információiért, az ilyen információk és bejelentések átvétele nem jelenti a megadott információ érvényesítését vagy annak elfogadását.

XIV. Cikk

1. Az e Szerződés rendelkezései betartása ellenőrzésének biztosítása céljából, összhangban az Ellenőrzésre vonatkozó Jegyzőkönyvvel, mindegyik Részes Állam jogosult ellenőrzést végrehajtani, illetve köteles ellenőrzést fogadni az alkalmazási területen belül.

2. Az ilyen ellenőrzések célja:

(A) az Információcserére vonatkozó Jegyzőkönyvnek megfelelően biztosított információk alapján, a IV-VI. Cikkben szabályozott mennyiségi korlátozások Részes Államok által történő betartásának ellenőrzése;

(B) a VIII. Cikkel és a Csökkentésre vonatkozó Jegyzőkönyvvel összhangban, a harckocsik, páncélozott harcjárművek, tüzérségi eszközök, harci repülőgépek és támadó helikopterek csökkentési helyeken végrehajtott csökkentési folyamatának megfigyelése; és

(C) az átkategorizált többcélú támadó helikopterek és az átosztályozott harci-gyakorló repülőgépek a Helikopterek Átkategorizálására és a Repülőgépek Átosztályozására vonatkozó Jegyzőkönyvekkel összhangban végrehajtott átminősítésének megfigyelése.

3. Egy Részes Állam sem gyakorolhatja oly módon az e cikk 1-2. bekezdésében szabályozott jogokat az azonos csoporthoz tartozó Részes Államok vonatkozásában, amelyikhez tartozik, hogy ezzel az ellenőrzési rendszer céljait megkerülje.

4. Több Részes Állam által közösen végrehajtott ellenőrzés esetén, egyikük felelős e Szerződés rendelkezéseinek végrehajtásáért.

5. Az Ellenőrzésre vonatkozó Jegyzőkönyv VII-VIII. fejezetének megfelelő ellenőrzések mennyiségét, amelyet mindegyik Részes Állam jogosult végrehajtani, valamint köteles fogadni az egyes meghatározott időszakokban, a Jegyzőkönyv II. fejezete rendelkezéseivel összhangban kell meghatározni.

6. A 120 napos maradék-szint érvényesítési időszak befejezésekor, mindegyik Részes Állam jogosult végrehajtani, és mindegyik az alkalmazási területen belül területtel rendelkező Részes Állam köteles fogadni, egy megállapodásban rögzített számú légi ellenőrzést az alkalmazási területen belül. Az ilyen megállapodásban rögzített mennyiséget és más alkalmazható rendelkezéseket a XVIII. Cikkben említett tárgyalások során dolgozzák ki.

XV. Cikk

1. Abból a célból, hogy e Szerződés rendelkezései betartásának ellenőrzését biztosítsák, mindegyik Részes Állam jogosult a XIV. Cikkben szereplő eljárásokon kívül a rendelkezésére álló nemzeti vagy multinacionális technikai ellenőrző eszközök alkalmazására a nemzetközi jog általános elveivel összeegyeztethető módon.

2. Egyetlen Részes Állam sem zavarja egy másik Részes Államnak az e cikk 1. bekezdésével összhangban működő nemzeti vagy multinacionális ellenőrző eszközeit.

3. Egyetlen Részes Állam sem alkalmaz olyan álcázási módszereket, amelyek akadályozzák e Szerződés rendelkezései betartásának ellenőrzését az e cikk 1. bekezdésével összhangban működő nemzeti vagy multinacionális technikai eszközökkel. Ezt a kötelezettséget nem alkalmazzák a Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzet és harci technika alkalmazásával végrehajtásra kerülő, az állomány szokásos kiképzésével, karbantartással vagy manőverekkel kapcsolatos rejtési vagy álcázási tevékenységek vonatkozásában.

XVI. Cikk

1. E Szerződés rendelkezései végrehajtásának és céljainak elősegítésére, a Részes Államok ezennel létrehozzák az Egyesített Konzultatív Csoportot.

2. Az Egyesített Konzultatív Csoport keretében a Részes Államok:

(A) foglalkoznak e Szerződés rendelkezései betartására vagy lehetséges kijátszására vonatkozó kérdésekkel;

(B) törekszenek olyan kétértelműségek eloszlatására és értelmezési viták megoldására, amelyek e Szerződés végrehajtása során válnak nyilvánvalóvá;

(C) megvizsgálnak e Szerződés életképességét és hatékonyságát növelő intézkedéseket és ha lehetséges, megállapodnak azokról;

(D) napra kész állapotba hozzák, miként azt a II. Cikk 2. bekezdése előírja, azokat a jegyzékeket, amelyeket a Létező Típusok Jegyzőkönyve tartalmaz;

(E) megoldanak technikai kérdéseket, azért, hogy e Szerződés végrehajtása során a Részes Államok között közös gyakorlatra törekedjenek;

(F) szükség szerint kidolgozzák, illetve felülvizsgálják az Egyesített Konzultatív Csoport és az e Szerződés alapján összehívandó konferenciák eljárási szabályait, munkamódszereit és költségeik elosztásának rendszerét, valamint a Részes Állam közötti ellenőrzések költségeinek megosztását;

(G) megfelelő intézkedéseket vizsgálnak meg, és dolgoznak ki azért, hogy biztosítsák a Részes Államok közötti információcsere során kapott vagy az e Szerződés szerinti ellenőrzések eredményeként szerzett információt kizárólag e Szerződés céljaira használják, figyelembe véve mindegyik Részes Állam sajátos kívánalmait az adott Részes Állam által érzékenynek minősített információ megőrzése tekintetében;

(H) bármely Részes Állam kívánságára megvizsgálnak bármely ügyet, amelyet egy Részes Állam a XXI. Cikkel összhangban összehívandó bármely konferencián való megvizsgálásra kíván javasolni. Ez a vizsgálat egyik Részes Államnak sem sérti azt a jogát, hogy az e Szerződés XXI. Cikkében szabályozott eljárásokhoz folyamodjék; és

(I) megvizsgálnak az e Szerződés végrehajtásából adódó vitás ügyeket.

3. Mindegyik Részes Állam felvethet és napirendre tűzethet a Szerződésre vonatkozó bármely kérdést az Egyesített Konzultatív Csoport előtt.

4. Az Egyesített Konzultatív Csoport konszenzussal hoz döntéseket, vagy fogad el ajánlásokat. A konszenzuson a Részes Állam bármely képviselője bárminemű ellenvetésének hiánya értendő a döntéshozatal vagy az ajánlás elfogadása során.

5. Az Egyesített Konzultatív Csoport a XX. Cikkel összhangban történő megvizsgálásra és megerősítésre módosításokat javasolhat ehhez a Szerződéshez. Az Egyesített Konzultatív Csoport ugyancsak megállapodhat a Szerződés rendelkezéseivel összhangban e Szerződés életképessége és hatékonysága tökéletesítéséről. Ezek - hacsak nem kisebb adminisztratív vagy technikai jellegű ügyekre vonatkoznak - hatálybalépésük előtt e Szerződés XX. Cikkével összhangban megvizsgálásra és megerősítésre szorulnak.

6. Ebben a cikkben semmi sem tekinthető úgy, mint ami bármely Részes Államot tilt vagy korlátoz abban, hogy információt kérjen vagy konzultációkat folytasson más Részes Államokkal az ehhez a Szerződéshez kapcsolódó ügyekről és annak végrehajtásáról az Egyesített Konzultatív Csoporttól eltérő csatornákon vagy fórumokon.

7. Az Egyesített Konzultatív Csoport az Egyesített Konzultatív Csoportra vonatkozó Jegyzőkönyvben szabályozott eljárásokat követi.

XVII. Cikk

Az e Szerződés által előírt információt és bejelentéseket a Részes Államok írott formában adják át. Erre diplomáciai vagy más általuk kijelölt hivatalos csatornákat használnak, beleértve nevezetesen egy külön megegyezéssel létrehozandó távközlési hálózatot.

XVIII. Cikk

1. A Részes Államok e Szerződés aláírását követően tovább folytatják a tárgyalásokat a hagyományos fegyveres erőkről Európában azonos Mandátummal és azzal a céllal, hogy erre a Szerződésre építsenek.

2. E tárgyalások célja lesz az európai biztonság és a stabilitás további megerősítését célzó kiegészítő intézkedésekről szóló megállapodás megkötése, amely - a Mandátumnak megfelelően - tartalmazza a Részes Államok hagyományos fegyveres erői személyi állományának korlátozását az alkalmazási területen.

3. A Részes Államok arra törekednek, hogy ezek a tárgyalások nem később, mint az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Helsinkiben, 1992-ben tartandó utótalálkozója, befejeződjenek.

XIX. Cikk

1. Ez a Szerződés korlátlan időtartamra szól. A Szerződés további szerződéssel kiegészíthető.

2. Mindegyik Részes Állam jogosult nemzeti szuverenitását gyakorolva kilépni ebből a Szerződésből, ha úgy dönt, hogy az e Szerződés tárgyával összefüggő rendkívüli események legfőbb érdekeit veszélyeztetik. A kilépni szándékozó Részes Állam erről a döntéséről bejelentést tesz a Letéteményesnek és az összes többi Részes Államnak. Az ilyen bejelentést legalább 150 nappal az e Szerződésből való előirányzott kilépést megelőzően meg kell tenni. Ennek magában kell foglalnia egy nyilatkozatot azokról a rendkívüli eseményekről, amelyeket a Részes Állam legfőbb érdekeit veszélyeztetőnek tekint.

3. Mindegyik Részes Állam különösen akkor jogosult nemzeti szuverenitását gyakorolva kilépni ebből a Szerződésből, ha egy másik Részes Állam e Szerződés korlátozási körén kívül olyan arányban növeli a II. Cikkben meghatározott harckocsijainak, páncélozott harcjárműveinek, tüzérségi eszközeinek, harci repülőgépeinek vagy támadó helikoptereinek mennyiségét, ami nyilvánvalóan fenyegeti az erők egyensúlyát az alkalmazási területen belül.

XX. Cikk

1. Bármely Részes Állam módosításokat javasolhat ehhez a Szerződéshez. A javasolt módosítás szövegét a Letéteményesnek kell átnyújtani, amely azt köröztetni fogja valamennyi Részes Állam között.

2. Ha a módosítást valamennyi Részes Állam jóváhagyja, az az e Szerződés XXII. Cikkében meghatározott e Szerződés hatálybalépését szabályozó eljárásokkal összhangban lép hatályba.

XXI. Cikk

1. Negyvenhat hónappal e Szerződés hatálybalépése után, majd azt követően ötévenként e Szerződés működése áttekintésének céljából a Letéteményes összehívja a Részes Állam konferenciáját.

2. Bármely Részes Állam kérésére, amely úgy ítéli meg, hogy e Szerződésre vonatkozó rendkívüli körülmények merültek fel, különösen abban az esetben, ha egy Részes Állam bejelentette azt a szándékát, hogy elhagyja a Részes Államoknak azt a csoportját, amelyhez tartozik vagy azt, hogy a Részes Államok másik csoportjához - miként azt a II. Cikk 1. bekezdésének (A) pontja meghatározza - csatlakozik, a Letéteményes összehívja a Részes Államok rendkívüli konferenciáját. Azért, hogy lehetővé tegyék a többi Részes Állam felkészülését erre a konferenciára, a kérésnek magában kell foglalnia azt az okot, amiért az adott Részes Állam szükségesnek tartja a rendkívüli konferenciát. A konferenciának meg kell vizsgálnia a kérelemben előadott körülményeket és azok hatását a Szerződés működésére. A konferencia nem később, mint 15 nappal a kérés átvételét követően nyílik meg, és ha az nem dönt másként, nem tart három hétnél tovább.

3. Három vagy annál több Részes Állam kérésére a Letéteményes összehívja a Részes Állam konferenciáját, hogy az megvizsgálja a XX. Cikk szerint javasolt módosítást. Ez a konferencia nem később, mint 21 nappal a szükséges kérések átvételét követően nyílik meg.

4. Abban az esetben, ha egy Részes Állam a XIX. Cikknek megfelelően bejelentést tesz arról a döntéséről, hogy kilép ebből a Szerződésből, a Szerződésből való kilépéssel kapcsolatos kérdések megvizsgálására a Letéteményes összehívja a Részes Államok konferenciáját, amely nem később, mint 21 nappal a kilépésre vonatkozó bejelentés átvételét követően nyílik meg.

XXII. Cikk

1. Ez a Szerződés mindegyik Részes Állam részéről, alkotmányos eljárásával összhangban, megerősítésre szorul. A megerősítő okiratokat a Holland Királyság Kormányánál kell letétbe helyezni, amelyet ezennel Letéteményesnek neveznek ki.

2. Ez a Szerződés valamennyi a preambulumban felsorolt Részes Állam megerősítő okiratának letétbe helyezését 10 nappal követően lép hatályba.

3. A Letéteményes haladéktalanul tájékoztatja valamennyi Részes Államot:

(A) minden egyes megerősítő okirat letétbe helyezéséről;

(B) e Szerződés hatálybalépéséről;

(C) a XIX. Cikkel összhangban a Szerződésből való bármely kilépésről és a kilépés hatályának kezdő napjáról;

(D) a XX. Cikkel összhangban javasolt bármely módosítás szövegéről;

(E) e Szerződés bármely módosításának hatálybalépéséről;

(F) a XXI. Cikkel összhangban konferencia összehívására irányuló kívánságról;

(G) a XXI. Cikk szerinti konferencia összehívásáról;

(H) bármely más olyan ügyről, amelyről e Szerződés szerint a Letéteményesnek tájékoztatnia kell a Részes Államokat.

4. Ezt a Szerződést a Letéteményes az Egyesült Nemzetek Alapokmánya 102. Cikkének megfelelően beiktatja.

XXIII. Cikk

E Szerződés eredetijét, melynek angol, francia, német, olasz, orosz és spanyol szövege egyaránt hiteles, a Letéteményes archívumában helyezik letétbe. E Szerződés megfelelően hitelesített másolatait a Letéteményes adja át valamennyi Részes Államnak.

Fentiek hiteléül az alulírott megfelelően meghatalmazottak aláírták ezt a Szerződést.

Készült Párizsban, ezerkilencszázkilencven november tizenkilencedikén.

Jegyzőkönyv
a Hagyományos Fegyverzet és Harci Technika Létező Típusairól

A Részes Államok ezennel megállapodnak:

(a) a hagyományos fegyverzet és harci technika létező típusainak a Szerződés aláírásakor érvényes jegyzékeiről, amelyek korlátozás, csökkentés, információcsere és ellenőrzés alá esnek;

(b) a hagyományos fegyverzet és harci technika létező típusaira vonatkozó fényképek és műszaki adatok biztosítására vonatkozó eljárásokról;

(c) a hagyományos fegyverzet és harci technika létező típusai jegyzékeinek napra késszé tételére vonatkozó eljárásokról.

I. Fejezet

A Szerződés által korlátozott hagyományos
fegyverzet és harci technika létező típusai

1. A harckocsik létező típusai:

M-1 T-34
M-60 T-54
M-48 T-55
M-47 T-62
Leopard 1 T-64
Leopard 2 T-72
AMX-30 T-80
Challenger TR-85
Chieftain TR-580
Centurion
M-41
NM-116
T-54
T-55
T-72

Bármely a fentiekben felsorolt létező harckocsi típus valamennyi modellje és változata az adott harckocsi típushoz tartozónak tekintendő.

2. A páncélozott harcjárművek létező típusai:

(A) Páncélozott szállító járművek:

YPR-765 BTR-40
AMX-13 VTT BTR-152
M113 BTR-50
M75 BTR-60
Spartan OT-62 (TOPAS)
Grizzly OT-64 (SKOT)
TPz-1 Fuchs OT-90
VAB FUG D-442
M59 BTR-70
Leonidas BTR-80
VCC1 BTR-D
VCC2 TAB-77
Saxon OT-810
AFV 432 PSZH D-944
Saracen TABC-79
Humber TAB-71
BDX MLVM
BMR-600 MT-LB * 
Chaimite V200
V15OS
EBR-ETT
M3A1
YP 408
BLR
VIB
LVTP-7
6614/G
BTR-152
BTR-50
BTR-60
BTR-70
MT-LB * 

Bármely létező páncélozott szállító jármű típus a fentiekben felsorolt valamennyi modellje és változata az adott páncélozott szállító jármű típushoz tartozónak tekintendő, kivéve, ha ezek a modellek vagy változatok az e Jegyzőkönyv II. fejezetének 1. bekezdésében szereplő páncélozott szállító járművekhez hasonló eszközök jegyzékén szerepelnek.

(B) Páncélozott gyalogsági harcjárművek:

YPR-765 (25 mm) BMP-1/BRM-1
Marder BMP-2
AMX-10P BMP-23
Warrior MLI-84
M2/M3 Bradley BMD-1
AFV 432 Rarden BMD-2
NM-135 BMP-3
BMP-1/BRM-1
BMP-2

Bármely létező páncélozott gyalogsági harcjármű típus fentiekben felsorolt valamennyi modellje és változata az adott páncélozott gyalogsági harcjármű típushoz tartozónak tekintendő, kivéve, ha ezek a modellek vagy változatok az e Jegyzőkönyv II. fejezetének 2. bekezdésében szereplő páncélozott gyalogsági harcjárművekhez hasonló eszközök jegyzékén szerepelnek.

(C) Nehézfegyverzetű harcjárművek:

AMX-10RC PT-76
ERC 90 Sagaye SZU-76
BMR-625-90 SZU-100
Commando V150 JSZU-152
Scorpion
Saladin
JPK-90
M-24
AMX-13
EBR-75 Panhard
PT-76

Bármely létező nehézfegyverzetű harcjármű típus fentiekben felsorolt valamennyi modellje és változata az adott nehézfegyverzetű harcjármű típushoz tartozónak tekintendő.

3. A tüzérségi eszközök létező típusai:

(A) Ágyúk, tarackok és az ágyúk és tarackok jellemzőit egyesítő tüzérségi eszközök:

105 mm: 105 könnyű ágyú 100 mm: BS-3 tábori ágyú
M18 53 mintájú tábori ágyú
105 „Krupp” ágyú „Skoda” tarack (1914/1934, 1930,
105 R „Metal” ágyú 1934 mintájú)
105 málházott tarack „Skoda” tarack (1939 mintájú)
M56 málházott tarack
M101 vontatott tarack 105 mm: „Schneider” tábori ágyú (1936 mintájú)
M102 vontatott tarack
„Abbott” önjáró ágyú
M108 önjáró tarack 120 mm: 2B16 tarack
M52 önjáró tarack 2S9 önjáró tarack
105 HM-2 tarack
M-38 ágyú (Skoda) 122 mm: D30 tarack
105 AU 50 tarack M-30 tarack
R58/M26 vontatott tarack D74 tarack
2S1 önjáró tarack
122 mm: 122/46 tábori ágyú A19 ágyú (31/37 mintájú)
D30 tarack 89 mintájú önjáró tarack
M30 tarack
2S1 önjáró tarack 130 mm: 82 ágyú
M-46 ágyú
130 mm: M46 ágyú 150 mm: „Skoda” tarack (1934 mintájú)
„Ceh” tarack (1937 mintájú)
140 mm: 5.5" (139,7 mm) vontatott tarack 152 mm: D1 tarack
150 mm: 150 „Skoda” ágyú 2S3 önjáró tarack
2A65 tarack
152 mm: D20 ágyú-tarack ML20 tarack-ágyú
2S3 önjáró tarack D20 ágyú-tarack
81 ágyú
2A36 ágyú
155 mm: M114 vontatott tarack „Dana” M77 önjáró ágyú-tarack
M114/39 (M-139) vontatott tarack 2S5 önjáró ágyú
FH-70 vontatott tarack 2S19 önjáró tarack
M109 önjáró tarack 85 mintájú ágyú-tarack
M198 vontatott tarack 152 mm: 1938 mintájú tarack
155 mm 155 TRF1 ágyú Tarack 81
155 AUF1 ágyú 203 mm: B4 tarack
155 AMF3 ágyú 2S7 önjáró ágyú
155 BF50 ágyú
M44 önjáró tarack
M59 vontatott ágyú
SP70 önjáró tarack
175 mm: M107 önjáró ágyú
203 mm: M115 vontatott tarack
M110 önjáró tarack
M55 önjáró tarack

(B) Aknavetők:

107 mm: 4,2" (állványos vagy M106
páncélozott járművön)
107 mm: M-1938 aknavető
120 mm: „Brandt” 120 mm: 2B11 (2S12)
(M60, SLM-120-AM-50) M120 modell 38/43 M-120-60;
M120 RTF 1 Tundzsa/Tundzsa Sani önjáró aknavető
M120 M51 (MT-LB-re szerelve)
Soltam/Tampella 1982 mintájú aknavető
(állványos vagy M113 páncélozott járművön) B-24
„Ecia” mod. L 160 mm: M160
(M-L állványos vagy BMR-600, illetve M113 páncélozott járművön)

240 mm:


M240
HY12 (Tosam) 2S4 önjáró aknavető
2B11 (2S12)

(C) Sorozatvető rendszerek:

110 mm: LARS 122 mm: BM-21 (BM-21, BM-21V)
122 mm: BM-21 RM-70
RM-70 APR-21
APR-40
140 mm: „Teruel” MLAS
130 mm: M-51
227 mm: MLRS RM-130
BM-13
R.2
140 mm: BM-14
220 mm: BM 22/27
240 mm: BM-24
280 mm: „Uragan” 9P140
300 mm: „Smerch”

Bármely létező tüzérségi eszköz típus fent felsorolt valamennyi modellje és változata az adott tüzérségi eszköz típushoz tartozónak tekintendő.

4. A harci repülőgépek létező típusai:

A-7 IAR-93
A-10 IL-28
Alpha Jet A MIG-15
AM-X MIG-17
Buccaneer MIG-21
Canberra MIG-23
Draken MIG-25
F-4 MIG-27
F-5 MIG-29
F-15 MIG-31
F-16 SZU-7
F-18 SZU-15
F-84 SZU-17
F-102 SZU-20
F-104 SZU-22
F-111 SZU-24
G-91 SZU-25
Harrier SZU-27
Hunter TU-16
Jaguar TU-22
Lightning TU-22M
MIG-21 TU-128
MIG-23 JAK-28
MIG-29
MB-339
Mirage F1
Mirage III
Mirage IV
Mirage V
Mirage 2000
SZU-22
Tornado

Bármely létező harci repülőgép típus fent felsorolt valamennyi modellje és változata az adott harci repülőgép típushoz tartozónak tekintendő.

5. A támadó helikopterek létező típusai:

(A) Speciális támadó helikopterek:

A-129 Mangusta MI-24
AH-1 Cobra
AH-64 Apache
MI-24

A Helikopterek Átkategorizálására vonatkozó Jegyzőkönyv I. fejezete 3. bekezdésének rendelkezései alá tartozó, bármely fent felsorolt létező speciális támadó helikopter típus valamennyi modellje és változata az adott speciális támadó helikopter típushoz tartozónak tekintendő.

(B) Többcélú támadó helikopterek:

A-109 Hirundo IAR-316
Alouette III MI-8/MI-17
BO-105/PAH-1
Fennec AS 550 C-2
Gazelle
Lynx
MI-8
OH-58 Kiowa/AB-206/CH-136
Scout
Wessex

A Helikopterek Átkategorizálására vonatkozó Jegyzőkönyv I. fejezete 4-5. bekezdésének rendelkezései alá tartozó, bármely fent felsorolt létező többcélú támadó helikopter típus valamennyi modellje és változata az adott többcélú támadó helikopter típushoz tartozónak tekintendő.

II. Fejezet

A Szerződés által nem korlátozott hagyományos fegyverzet
és harci technika létező típusai

1. A páncélozott szállító járművekhez hasonló eszközök létező típusai:

YPR-765 MILAN BTR-40 CP
CP
PRCOC1 BTR-50 PU
PRCOC2 PUM
PRCOC4 P
PRCOC5 PUR 82
PRMR PK (MRF)
UR-67
AMX-13 VTT PK (B)
MILAN MTP-1
PC
BTR-152 CP
M113 MILAN
A1/A2 (ATGW) BTR-60 PU
E/W TOW PU-12/PA PU-12
ARTFC PAU
ARTOBS BBS
FACONT ABS
MORTFC R-137 B
A1E R-140 BM
Mortar Carrier R-145
SIG R-156
HFTRSM R-409 BM
CP P-238BT
CPSVC P-240BT
A1CP P-241BT
A1ECP E-351BR
4,2"/M106 A1 4,2" R-975
M106 81 mm MTP-2
M-125 81 mm 1V18, 1V19
M125 A1 81 mm 1V118
M125 A2 81 mm B
NM-125 81 mm BTR-70 KSM
TPz-1 FUCHS HFTRSM SPR-2
AD CP BREM
CP ZS-88
ENGRCP Kh
ELOKA
NBC BTR-80 1V119
RASIT RCHM-4
M-59 CP BTR-D ZD
RD
LEONIDAS 1 OT-62 (TOPAS) CP
VAB PC WPT/DPT-62
BREM
BMR-600 SIG R-2M
PC R-3M
81 mm R-3MT
R-4MT
SPARTAN STRIKER
SAMSON
CP
OT-64m
(SKOT)

CP
JAVELIN R-3Z
MILAN R-2M
R-3MT
R-4
SAXON AD R-4MT
CP R-2AM
MAINT PROPAGANDA
R-4M
AFV 432 CP/RA R-6
81 mm WPT/DR-64
CYMB BREM
AFV 435 S-260 inz.
AFV 436 S-260 art.
AFV-439 OT-810 OT-810/R-112
HUMBER SQUIRT
OT 90 VP 90
SARACEN SQUIRT
CP FUG D-442 VS
ADR MRP
OT-65/R-112
YP 408 PWMR OT-65 DP
PWC OT-65 CH
PWAT
PWRDR PSZH D-944 PK
PWV
MT-LB AT
BTR-50 PU KShM-R-81
PK(MRF) R-80
PK(B) 9S743
PI
BTR-60 PU-12/PA PU-12 1W-13-16
BBS 1W-21-25
ABS 1W-12
R-137B MP-21-25
R-140BM AFMS
R-145 R-381T
R-156 R-330P
R-409 BM Beta EM
P-238 BT SPR-1
P-240 BT WPT/DTP
P-241 BT BREM
B TRI
MTP-LB
MT-LB PI BRM Sova/BRM 30
MP-21-25
1W-13-16
AFMS TAB-71 A
R-381 T TERA-71-L
R-330 P AR
Beta 3M
MTP-LB TAB-77 A
TERA-77-L
RCH-84
PCOMA
TABC-79 AR
A-POMA
TAB TCG-8O
MLVM AR

2. A páncélozott gyalogsági harcjárművekhez hasonló eszközök létező típusai:

WARRIOR RA BMP-1KS
REP 9S743
REC PRP-3, -4
MP-31
BMP-1 MTP B
MP-31 SVO
DTB-80
VPV
IRM
MTP
BREM-4, -2, -D
BMD-1 KSh
BRM-1 KSh

3. Az elsődlegesen kiképzésre rendelt és kialakított és csak a fegyverzet kezeléséhez szükséges alapvető kiképzettség megszerzését biztosító korlátozott fegyverzettel rendelkező oktató repülőgépek létező típusai:

Alpha Jet E I-22
C-101 Aviojet IAR-99
Fouga L-29
Hawk L-39
Jet Provost TS-11
L-39
MB-326
PD-808
T-2
T-33/CT-L33
T-37
T-38

4. A harci-támogató helikopterek létező típusai:

A-109 Hirundo IAR-316
AB-412 IAR-330
Alouette II MI-2
Alouette III MI-6
Blackhawk MI-8/MI-17
Bell 47/AB-47/Sioux
BO-105
CH53
Chinook
Fennec AS 555 A
Hughes 300
Hughes 500/OH-6
MI-8
OH-58 Kiowa/AB-206/
CH-136
Puma
Sea King
UH-1A/1B/AB-204
UH-1D/1H/AB-205
UH-1N/AB-212 Wessex

5. A nem-felfegyverzett szállító helikopterek olyan létező típusai, amelyeket nem szereltek fel fegyverek alkalmazására:

AB-47 MI-2
AB-412 MI-26
Alouette II SA-365N Dauphin
CH53 W-3 Sokol
Chinook
Cougar AS 532 U
Dauphin AS 365 N1
Hughes 300
NH 500
Puma
Sea King/H-3F/HAR 3
SH-3D
UH-1D/1H/AB-205
UH-1N/AB-212

6. A páncélozott hídvető járművek létező típusai:

M47 AVLB MTU
M48 AVLB MT-20
M60 AVLB MT-55A
Centurion AVLB MTU-72
Chieftain AVLB BLG-60
Brückenlegepanzer Biber/ BLG-67M
Leopard 1 AVLB BLG-67M2

III. Fejezet

Műszaki adatok és fényképek

1. A Szerződés aláírásakor mindegyik Részes Állam átadja az összes többi Részes Államnak az ezen Jegyzőkönyv I-II. fejezetében felsorolt hagyományos fegyverzet és harci technika létező típusaira vonatkozó, az ezen Jegyzőkönyv Függelékében meghatározott egyeztetett kategóriákkal összhangban lévő műszaki adatokat, az ezekről az eszközökről készített jobb vagy bal oldali, felül- és elölnézeti fényképekkel együtt. Ezenkívül a páncélozott szállító járművekhez hasonló eszközök és a páncélozott gyalogsági harcjárművekhez hasonló eszközök fényképeinek tartalmazniuk kell egy olyan képet, amely világosan mutatja ezen járművek belső kialakítását, illusztrálva azokat a specifikus jellemzőket, amelyek ezeket a járműveket „hasonló”-ként különböztetik meg. A Részes Állam belátása szerint, az e bekezdés által előírtakon kívül, további fényképeket is biztosíthat.

2. Az e Jegyzőkönyv I-II. fejezetében felsorolt hagyományos fegyverzet és harci technika mindegyik típusa esetében az adott típus valamely modelljét mintaként kell kijelölni. Minden ilyen kijelölt mintáról e fejezet 1. bekezdése szerint fényképeket kell biztosítani. Azon modellekről vagy változatokról, amelyek külsőleg nem különböznek jelentősen az adott típus kijelölt mintájától, nem kell fényképet megadni. Egy adott típus valamennyi kijelölt mintája fényképéhez csatolni kell egy, a létező típus rendeltetését és nemzeti nómenklatúráját tartalmazó kiegészítést az adott típus valamennyi olyan modelljére és változatára vonatkozóan, amelyeket a kijelölt minta fényképe képvisel. Egy adott típus mindegyik kijelölt mintája fényképéhez csatolni kell egy, az ezen Jegyzőkönyv Függeléke által megkövetelt adatokat tartalmazó magyarázatot. Ezenkívül a magyarázatnak jelölnie kell az adott típus valamennyi olyan modelljét és változatát, amelyeket a kijelölt minta képvisel. A Jegyzőkönyv Függeléke által megkívánt műszaki adatokat az oldalnézeti fényképhez kell csatolni.

IV. Fejezet

A létező típusok jegyzékének naprakésszé tétele
és a Részes Államok kötelezettségei

1. Ez a Jegyzőkönyv kizárólag a hagyományos fegyverzet és harci technika létező típusait illetően, valamint a Jegyzőkönyv Függelékének I-II. fejezetében előírt műszaki adatok tekintetében képezi megállapodás tárgyát a Részes Államok között.

2. Mindegyik Részes Állam kizárólag a saját hagyományos fegyverzetére és harci technikájára vonatkozó, e Jegyzőkönyv Függeléke III. fejezetének megfelelően bejelentett, műszaki adatok pontosságáért tartozik felelősséggel.

3. Mindegyik Részes Állam a rendszerbe állításkor bejelenti az összes többi Részes Államnak a Részes Állam alkalmazási területen lévő fegyveres erői:

(A) hagyományos fegyverzete és harci technikája bármely olyan új típusát, amely megfelel a Szerződés II. Cikke valamely meghatározásának vagy, amely valamelyik e Jegyzőkönyvben felsorolt kategória alá tartozik; és

(B) az e Jegyzőkönyvben felsorolt valamely típus bármely új modelljét vagy változatát. Ezzel egyidejűleg mindegyik Részes Állam biztosítja az összes többi Részes Államnak az e Jegyzőkönyv III. fejezete által megkívánt műszaki adatokat és fényképeket.

4. Amint lehetséges, de semmiféleképpen sem később, mint az e Jegyzőkönyv IV. fejezetének 3. bekezdése szerinti bejelentést 60 nappal követően, a Részes Állam a Szerződés XVI. Cikke és az Egyesített Konzultatív Csoportra vonatkozó Jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban kezdeményezik az e Jegyzőkönyv I-II. fejezetében foglalt hagyományos fegyverzet és harci technika létező típusaira vonatkozó jegyzékek naprakész állapotba hozatalát.

Függelék a hagyományos fegyverzet
és harci technika létező típusaira vonatkozó jegyzőkönyvhöz

I. Fejezet
A műszaki adatok egyeztetett kategóriái

Az alábbiak a hagyományos fegyverzet és harci technika létező típusai egyes modelljeire és változataira vonatkozó műszaki adatok egyeztetett kategóriái.

1. Harckocsik

Létező típus

Nemzeti nómenklatúra

A főfegyverzet űrmérete

Üres súly

2. Páncélozott harcjárművek

Páncélozott szállító járművek

Létező típus

Nemzeti nómenklatúra

A fegyverzet típusa és űrmérete, ha van ilyen

Páncélozott gyalogsági harcjárművek

Létező típus

Nemzeti nómenklatúra

A fegyverzet típusa és űrmérete

Nehézfegyverzetű harcjárművek

Létező típus

Nemzeti nómenklatúra

A főfegyverzet űrmérete

Üres súly

3. Tüzérség

Ágyúk, tarackok, valamint az ágyúk és tarackok jellemzőit egyesítő tüzérségi eszközök

Létező típus

Nemzeti nómenklatúra

Űrméret

Aknavetők

Létező típus

Nemzeti nómenklatúra

Űrméret

Sorozatvető rendszerek

Létező típus

Nemzeti nómenklatúra

Űrméret

4. Harci repülőgépek

Létező típus

Nemzeti nómenklatúra

5. Támadó helikopterek

Létező típus

Nemzeti nómenklatúra

6. Páncélozott szállító járművekhez hasonló eszközök

Létező típus

Nemzeti nómenklatúra

A fegyverzet típusa és űrmérete, ha van ilyen

7. Páncélozott gyalogsági harcjárművekhez hasonló eszközök

Létező típus

Nemzeti nómenklatúra

A fegyverzet típusa és űrmérete, ha van ilyen

8. Oktató repülőgépek

Létező típus

Nemzeti nómenklatúra

A fegyverzet típusa, ha van ilyen

9. Harci-támogató helikopterek

Létező típus

Nemzeti nómenklatúra

10. Nem-felfegyverzett szállító helikopterek

Létező típus

Nemzeti nómenklatúra

11. Páncélozott hídvető járművek

Létező típus

Nemzeti nómenklatúra

II. Fejezet
A fényképekre vonatkozó előírások

Az e Jegyzőkönyv III. fejezete értelmében biztosított fényképeknek fekete-fehéreknek kell lenniük. Vaku és megvilágító eszközök használata megengedett. A fényképezendő tárgynak kontrasztosnak kell lennie a fénykép hátterével. Minden fényképnek nagy mélységélességűnek, egyenletes tónusúnak és éles beállítottságúnak kell lennie. A szegélyt nem számítva 13x18 cm méretű fényképeket kell biztosítani. A felülnézeti fényképeket kivéve, valamennyi képet a fényképezendő tárggyal azonos magasságban, a fényképezendő tárgy hossztengelyében vagy arra merőlegesen elhelyezett fényképezőgéppel kell készíteni. A felülnézeti fényképnek ábrázolnia kell a harci technikai eszköz tetejét és ábrázolhatja annak hátsó részét. A lefényképezett tárgynak vagy vízszintes vagy függőleges irányban legalább 80 százalékban ki kell töltenie a fényképet. Minden egyes fényképnek a fényképezendő tárggyal együtt tartalmaznia kell egy referencia mérőrudat.

A mérőrúdnak váltakozva fél méter hosszúságú fekete-fehér szakaszokkal kell rendelkeznie. Ennek elegendő hosszúságúnak kell lennie ahhoz, hogy lehetővé tegye a pontos méretarány megállapítását és azt a fényképezendő tárgyon vagy annak nekitámasztva vagy annak közvetlen közelében kell elhelyezni. Minden egyes fényképet címkével kell ellátni, ami tartalmazza az e Jegyzőkönyv III. fejezete 2. bekezdésében előírt adatokat, valamint a fénykép készítésének időpontját.

Jegyzőkönyv
a Harci-gyakorló Repülőgépek Speciális Modelljeinek
vagy Változatainak Nem-felfegyverzett
Kiképző Repülőgépekké Történő Átosztályozását
Szabályozó Eljárásokról

A Részes Államok az 1990. november 19-i, az Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről szóló Szerződés (a továbbiakban: Szerződés), VIII. Cikkével összhangban ezennel megállapodnak a harci-gyakorló repülőgépek meghatározott modelljeinek és változatainak teljes lefegyverzését és fegyvertelen állapotának minősítését szabályozó eljárásokról és rendelkezésekről.

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Mindegyik Részes Állam jogosult a Szerződés IV. és VI. Cikkében a harci repülőgépekre vonatkozó mennyiségi korlátozások alól kivonni az e Jegyzőkönyv II. fejezete 1. bekezdésében felsorolt harci-gyakorló repülőgépek meghatározott modelljeit vagy változatait az e Jegyzőkönyvben meghatározott eljárásokkal összhangban.

(A) Mindegyik Részes Állam kizárólag teljes lefegyverzés és minősítés révén jogosult a Szerződés IV. és VI. Cikkében a harci repülőgépekre vonatkozó mennyiségi korlátozások alól egyedileg kivonni olyan, az e Jegyzőkönyv II. fejezete 1. bekezdésében felsorolt repülőgépek meghatározott modelljeit vagy változatait, amelyek az e Jegyzőkönyv III. fejezete 1. bekezdésében meghatározott részegységek bármelyikével rendelkeznek.

(B) Mindegyik Részes Állam - csupán átminősítés révén is - jogosult a Szerződés IV. és VI. Cikkében a harci repülőgépekre vonatkozó mennyiségi korlátozások alól egyedileg kivonni olyan, az e Jegyzőkönyv II. fejezete 1. bekezdésében felsorolt, repülőgépek meghatározott modelljeit vagy változatait, amelyek az e Jegyzőkönyv III. fejezete 1. bekezdésében meghatározott részegységek egyikével sem rendelkeznek.

2. A Szerződés hatálybalépését követő 40 hónapon belül az e Jegyzőkönyv II. fejezetében felsorolt harci gyakorló repülőgépek modelljei és változatai vagy lefegyverezhetők és átminősíthetők vagy csupán átminősíthetők. Az ilyen repülőgépek a Szerződés IV. és VI. Cikkében a harci repülőgépekre vonatkozó mennyiségi korlátozásokba mindaddig beleszámítanak, amíg fegyvertelenné nem minősítették azokat az e Jegyzőkönyv IV. fejezetében előírt eljárásokkal összhangban. Mindegyik Részes Állam jogosult a Szerződés IV. és VI. Cikkében a harci repülőgépekre vonatkozó mennyiségi korlátozások alól nem több, mint 550 ilyen repülőgépet kivonni, amelyek közül nem több, mint 130 lehet MIG-25U modell vagy változat.

3. Nem később, mint a Szerződés hatálybalépésekor, mindegyik Részes Állam bejelenti az összes többi Részes Államnak:

(A) a harci-gyakorló repülőgépek mindegyik meghatározott modelljének és változatának teljes mennyiségét, amelyet az adott Részes Államnak szándékában áll lefegyverezni és átminősíteni e Jegyzőkönyv I. fejezete 1. bekezdésének (A) pontjával, III-IV. fejezetével összhangban; valamint

(B) a harci-gyakorló repülőgépek mindegyik meghatározott modelljének és változatának teljes mennyiségét, amelyet az adott Részes Államnak csupán átminősíteni áll szándékában e Jegyzőkönyv I. fejezete 1. bekezdésének (B) pontjával és IV. fejezetével összhangban.

4. Mindegyik Részes Állam bármilyen technológiát alkalmazhat, amelyet szükségesnek tart az e Jegyzőkönyv III. fejezetében előírt teljes lefegyverzési eljárás végrehajtására.

II. Fejezet

A harci-gyakorló repülőgépek modelljei és változatai,
amelyek teljes lefegyverzésre és átminősítésre kerülhetnek

1. Mindegyik Részes Állam kizárólag a harci-gyakorló repülőgépek alább meghatározott modelljeit és változatait jogosult kivonni a Szerződés IV. és VI. Cikkében a harci repülőgépekre vonatkozó mennyiségi korlátozás alól:

SZU-15U

SZU-17U

MIG-15U

MIG-21U

MIG-23U

MIG-25U

UIL-28

2. A harci-gyakorló repülőgépek meghatározott modelljeinek és változatainak fenti jegyzéke végleges, és nem esik felülvizsgálat hatálya alá.

III. Fejezet

Eljárások a teljes lefegyverzésre

1. A harci-gyakorló repülőgépek teljesen lefegyverzendő modelljeit és változatait alkalmatlanná kell tenni bármilyen típusú fegyverrendszer további alkalmazására, továbbá rádióelektronikai harc folytatására és felderítő berendezések további működtetésére az alábbi részegységek eltávolítása révén:

(A) speciálisan a fegyverrendszerek felfüggesztésére szolgáló eszközök, úgy mint speciális megerősített pontok, indító eszközök vagy fegyverek rögzítésére szolgáló részek;

(B) fegyverirányító rendszerek egységei és paneljei, beleértve az alkalmazandó fegyverek kiválasztására szolgáló, élesítő és tűzkiváltó vagy indító rendszereket;

(C) célberendezések és fegyverirányító rendszerek egységei, amelyek nem integráns részei a navigációs és repülésirányító rendszereknek; valamint

(D) rádióelektronikai harc- és felderítő eszközök egységei és paneljei, beleértve az ezekhez kapcsolódó antennákat.

2. E fejezet 1. bekezdése ellenére, bármely olyan speciális megerősített pontot, amely a repülőgép integráns részét képezi, továbbá azon általános célú megerősített pontok speciális elemeit, amelyeket kizárólag az e fejezet 1. bekezdésében leírt részegységek alkalmazására rendeltek, alkalmatlanná kell tenni az ilyen rendszerek további működtetésére. Az e fejezet 1. bekezdésében leírt fegyverrendszerek, rádióelektronikai harc és felderítő berendezések elektronikus áramköreit a huzalozás eltávolítása révén, vagy ha ez kivitelezhetetlen, akkor a hozzáférhető területeken a huzalozás egyes részeinek kivágása révén.

3. Az e Jegyzőkönyv II. fejezetében felsorolt harci-gyakorló repülőgépek mindegyik modellje vagy változata legelső példányának teljes lefegyverzését nem kevesebb, mint 42 nappal megelőzően mindegyik Részes Állam megadja az összes többi Részes Államnak az alábbi információkat:

(A) az irányított fegyverrendszerek valamennyi fontosabb részegységét, beleértve a tűzvezető és irányító rendszereket, a fegyverek felfüggesztésére kialakított eszközöket, továbbá a rádióelektronikai harc és felderítő berendezések részegységeit, az e fejezet 1. bekezdésében leírt részegységek alapvető funkcióit és az azokat összekötő funkcionális kapcsolatokat ábrázoló blokkvázlatot;

(B) a lefegyverzési eljárás általános leírását, amely tartalmazza az eltávolítandó részegységek felsorolását; valamint

(C) fényképet mindegyik eltávolítandó részegységről, amely illusztrálja azok elhelyezkedését, valamint ugyanarról a helyről készített fényképet a megfelelő részegység eltávolítása után.

IV. Fejezet

Átminősítési eljárások

1. Mindegyik Részes Állam, amely harci-gyakorló repülőgépek modelljeit vagy változatait szándékozik lefegyverezni és átminősíteni, vagy pusztán átminősíteni, annak biztosítása érdekében, hogy egyetlen ilyen repülőgép se rendelkezhessen az e Jegyzőkönyv III. fejezete 1-2. bekezdésében felsorolt részegységek egyikével sem, teljesíti az alábbi átminősítési eljárásokat.

2. Mindegyik Részes Állam az Ellenőrzésre vonatkozó Jegyzőkönyv IX. fejezete 3. bekezdésével összhangban minden egyes átminősítést bejelenti az összes többi Részes Államnak. Valamely olyan repülőgép első átminősítése esetén, amely nem igényel teljes lefegyverzést, az a Részes Állam, amely az átminősítést végre kívánja hajtani, megadja az összes többi Részes Államnak azokat az információkat, amelyeket e Jegyzőkönyv III. fejezete 3. bekezdésének (A)-(C) pontja ír elő ugyanazon repülőgéptípus felfegyverzett modelljére vagy változatára.

3. Mindegyik Részes Állam jogosult az Ellenőrzésre vonatkozó Jegyzőkönyv IX. fejezetével összhangban ellenőrizni a harci-gyakorló repülőgépek átminősítését.

4. A teljes lefegyverzési és átminősítési vagy a pusztán átminősítési eljárást az e fejezetben szabályozott átminősítési eljárások végeztével befejezettnek kell tekinteni, tekintet nélkül arra, hogy valamely Részes Állam gyakorolja-e vagy sem az Ellenőrzésre vonatkozó Jegyzőkönyv IX. fejezete 3. bekezdésében leírt, az átminősítés ellenőrzésére megállapított jogot, feltéve, hogy az e fejezet 5. bekezdésében foglaltaknak megfelelően az átosztályozás és átminősítés befejezéséről tett bejelentés kézhezvételétől számított 30 napon belül egyetlen Részes Állam sem jelentette be az összes többi Részes Államnak azt, hogy az átminősítési és átosztályozási eljárásra vonatkozóan kétségei vannak. Az átosztályozást érintő ilyen kétségek felmerülése esetén, az átosztályozás nem tekinthető befejezettnek addig, amíg a kétséggel kapcsolatos ügy meg nem oldódik.

5. Az átminősítést végrehajtó Részes Állam az Ellenőrzésre vonatkozó Jegyzőkönyv IX. fejezetével összhangban az összes többi Részes Államnak bejelenti az átminősítés befejezését.

6. Az átminősítést az alkalmazási területen belül kell végrehajtani. A Részes Államok azonos csoportjához tartozó Részes Állam jogosult az átminősítésre szolgáló helyszíneket megosztani.

V. Fejezet

Az információcserére és ellenőrzésre vonatkozó eljárások

A harci-gyakorló repülőgépek valamennyi átminősített modellje és változata, az Információcserére vonatkozó Jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban, információcsere, továbbá az Ellenőrzésre vonatkozó Jegyzőkönyvvel összhangban, verifikáció alá esik, beleértve az ellenőrzést is.

Jegyzőkönyv
az Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről szóló
Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzet
és harci technika csökkentését szabályozó eljárásokról

A Részes Államok ezennel megállapodnak az 1990. november 19-i, az Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről szóló Szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) VIII. Cikkében meghatározott, a Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzet és harci technika csökkentését szabályozó eljárásokról.

I. Fejezet

A csökkentés általános követelményei

1. A Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzetet és harci technikát az ebben a Jegyzőkönyvben, valamint a Szerződés VIII. Cikke 1. bekezdésében felsorolt más jegyzőkönyvekben előírt eljárásoknak megfelelően kell csökkenteni. Ezen eljárások bármelyikét - amennyiben azokat a Szerződés VIII. Cikkének vagy ennek a Jegyzőkönyvnek megfelelően teljesítik - elegendőnek kell tekinteni a csökkentés végrehajtásához.

2. Mindegyik Részes Állam jogosult a Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzet és harci technika csökkentésére szolgáló eljárások végrehajtása érdekében bármely, általa erre alkalmasnak ítélt technológiát alkalmazni.

3. Mindegyik Részes Állam jogosult eltávolítani, megtartani és felhasználni a Szerződés által korlátozott fegyverzet és harci technika azon részegységeit és alkatrészeit, amelyek - összhangban e Jegyzőkönyv II. fejezetének rendelkezéseivel - önmagukban nem esnek csökkentés hatálya alá, valamint jogosult a maradványokkal a továbbiakban rendelkezni.

4. Amennyiben ez a Jegyzőkönyv másként nem rendelkezik, a Szerződés által korlátozott fegyverzetet és harci technikát oly módon kell csökkenteni, hogy az eleve kizárja ezeknek az eszközöknek további katonai célokra történő felhasználását vagy helyreállítását.

5. A Szerződés hatálybalépését követően bármely Részes Állam további csökkentési eljárásokat javasolhat. Az ilyen javaslatokat közölni kell az összes többi Részes Állammal, és az ilyen eljárás részleteit ugyanabban a formában kell megadni, miként az e Jegyzőkönyvben meghatározott eljárásokat. Bármely ilyen eljárást elegendőnek kell tekinteni a Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzet és harci technika csökkentésének végrehajtásához az Egyesített Konzultatív Csoport ilyen értelmű döntésétől kezdődően.

II. Fejezet

Szabványok a csökkentési helyeken történő bemutatásra

1. A Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzethez és harci technikához tartozó minden egyes csökkentendő eszközt be kell mutatni a csökkentési helyen. Minden egyes ilyen eszköznek legalább a következő részeket és elemeket kell tartalmaznia:

(A) harckocsik esetében: a járműtestet, a tornyot és a beépített fő fegyverzetet. E Jegyzőkönyv céljaira a harckocsi beépített fő fegyverzete úgy tekintendő, mint ami magában foglalja a lövegcsövet, a zárszerkezetet, a csőcsapokat és a csőcsap-talpakat;

(B) páncélozott harcjárművek esetében: a járműtestet, a tornyot és a beépített fő fegyverzetet, amennyiben van ilyen. E Jegyzőkönyv céljaira a páncélozott harcjármű beépített fő fegyverzete úgy tekintendő, mint ami magában foglalja a lövegcsövet, a zárszerkezetet, a csőcsapokat és a csőcsap-talpakat. E Jegyzőkönyv céljaira a beépített fő fegyverzet úgy tekintendő, mint ami nem foglal magába 20 mm-nél kisebb űrméretű géppuskát, amelyek mindegyike megőrizhető;

(C) tüzérségi eszközök esetében: a lövegcsövet, a zárszerkezetet, a bölcsőt, beleértve a csőcsapokat és a csőcsap-talpakat, a lövegszárakat, amennyiben vannak ilyenek; vagy az indítócsöveket és indítósíneket és azok talapzatát; vagy az aknavető csövet és a talplemezt. Önjáró tüzérségi eszköz esetében a járműtestet és, amennyiben van ilyen, a tornyot ugyancsak be kell mutatni;

(D) harci repülőgépek esetében: a repülőtestet; valamint

(E) támadó helikopterek esetében: a repülőtestet, beleértve az erőátviteli szerkezet felerősítési területét.

2. A csökkentési helyen az e fejezet 1. bekezdésével összhangban bemutatott eszköznek minden esetben egységes egészet kell képeznie.

3. A Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzetnek és harci technikának azon részeivel és elemeivel, amelyeket e fejezet 1. bekezdése nem részletez, továbbá azokkal a részekkel és elemekkel, amelyeket az e Jegyzőkönyvben szereplő eljárások alapján nem vontak csökkentés alá, beleértve a páncélozott szállító járművek csak géppuskával felszerelt tornyait, a csökkentést végrehajtó Részes Állam belátása szerint rendelkezhet.

III. Fejezet

Eljárások a harckocsik megsemmisítés révén történő csökkentésére

1. Mindegyik Részes Állam jogosult az alábbi eljárások bármelyikét választani minden egyes esetben, amikor harckocsik megsemmisítését hajtja végre csökkentési helyen.

2. Eljárás a szétdarabolással történő megsemmisítésre:

(A) a speciális berendezések eltávolítása az alvázról, beleértve azon leszerelhető berendezéseket is, amelyek a fedélzeti fegyverrendszerek működésének biztosítására szolgálnak;

(B) a torony eltávolítása, amennyiben van ilyen;

(C) a löveg zárszerkezete esetében:

(1) a zártestnek a zárfészekkel történő összehegesztése legalább két helyen, vagy

(2) bevágás a zárfészeknek legalább az egyik oldalán a zártestet magába fogadó üreg hossztengelye mentén;

(D) a lövegcső két részre darabolása a zárfészektől 100 mm-nél nem nagyobb távolságban;

(E) a toronyban lévő lövegcsapok és a lövegcsap-talpak szétdarabolása;

(F) a járműtest torony-nyílása két kerület menti darabjának a leválasztása, amelyek mindegyike minimálisan 60 fokos és sugárirányban legalább 200 mm-es, középpontjával a jármű hossztengelyében húzódó részt foglal magába; és

(G) a járműtest mindkét oldaláról azoknak a részeknek az eltávolítása, amelyek magukban foglalják a kihajtóműnyílásokat úgy, hogy az oldalpáncél-lemezeken ejtett függőleges és vízszintes irányú, valamint a has- vagy fenéklemezen, illetve a homlok- vagy farlemezeken ejtett átlós irányú vágások révén a kihajtóműnyílások az eltávolított részeken legyenek.

3. Eljárás a robbantással történő megsemmisítésre:

(A) a járműtestet, a fedélzeti nyílásfedeleket és a saroklemezeket a maximális szellőzés érdekében ki kell nyitni;

(B) robbanótöltetet kell a lövegcsőbe helyezni oda, ahol a csőcsapok kapcsolódnak a csőcsap-talppal vagy a bölcsővel;

(C) robbanótöltetet kell elhelyezni a járműtest külső oldalára a második és a harmadik futógörgő közé, illetve hat futógörgős változat esetén a harmadik és a negyedik futógörgő közé, kerülve az olyan természetes gyenge pontokat, mint amilyenek a hegesztések vagy a vészkijárati nyílások. A töltetet a torony öntvényének sugarán belül kell elhelyezni. A harckocsi ugyanazon oldalára a járműtest belsejében egy második töltetet is el kell helyezni a külső töltettel szemben és ahhoz képest kissé eltolva;

(D) robbanótöltetet kell elhelyezni a torony öntvény belsejében a fő fegyverzet felfüggesztési területére; és

(E) az összes töltetet egyidejűleg kell felrobbantani úgy, hogy a járműtest és a torony szétrepedjen és megrongálódjon; a zártest elváljon a csőtől, megolvadjon vagy deformálódjon; a lövegcső széthasadjon vagy hosszirányban szétváljon, a csőcsap-talp vagy a bölcső megrepedjen úgy, hogy ne legyen alkalmas lövegcső felszerelésére; valamint a futóműben olyan mértékű kár keletkezzék, hogy legalább egy futógörgő felfüggesztése szétroncsolódjon.

4. Eljárás a deformációval történő megsemmisítésre:

(A) a speciális berendezések eltávolítása az alvázról, beleértve azon leszerelhető berendezéseket is, amelyek a fedélzeti fegyverrendszerek működtetésére szolgálnak;

(B) a torony eltávolítása, amennyiben van ilyen;

(C) a löveg zárszerkezete esetében:

(1) a zártestnek a zárfészekkel történő összehegesztése legalább két helyen, vagy

(2) bevágás a zárfészeknek legalább az egyik oldalán, a závárzatot magába fogadó üreg hossztengelye mentén;

(D) a lövegcső két részre történő feldarabolása a zárfészektől 100 mm-nél nem nagyobb távolságban;

(E) valamelyik lövegcsap eltávolítása; valamint

(F) a járműtest és a torony deformálása oly módon, hogy azok szélessége legalább 20 százalékkal csökkenjen.

5. Eljárás a zúzással történő megsemmisítésre:

(A) nehéz acél zúzógolyót vagy ezzel egyenértékű súlyt kell a járműtestre és a toronyra ejteni ismételten mindaddig, amíg a járműtest legalább három különböző helyen, a torony pedig legalább egy helyen meg nem reped;

(B) a golyó által a toronyra mért ütéseknek mindkét lövegcsapot és a lövegcsap-talpat működésképtelenné kell tenniük, továbbá látható módon deformálniuk kell a zárfészket; valamint

(C) a lövegcsőnek látható módon meg kell repednie, vagy el kell görbülnie.

IV. Fejezet

Eljárások a páncélozott harcjárművek megsemmisítés révén történő csökkentésére

1. Mindegyik Részes Állam jogosult az alábbi eljárások bármelyikét választani minden egyes esetben, amikor páncélozott harcjárművek megsemmisítését hajtja végre csökkentési helyen.

2. Eljárás a szétdarabolással történő megsemmisítésre:

(A) valamennyi páncélozott harcjármű esetében, a speciális berendezések eltávolítása az alvázról, beleértve azokat a leszerelhető berendezéseket, amelyek a fedélzeti fegyverrendszerek működésének biztosítására szolgálnak;

(B) lánctalpas páncélozott harcjárművek esetében, a járműtest mindkét oldaláról azoknak a részeknek az eltávolítása, amelyek magukban foglalják a kihajtóműnyílásokat úgy, hogy az oldalpáncél-lemezeken ejtett függőleges és vízszintes irányú valamint a has- vagy fenéklemezen, illetve a homlok- vagy farlemezen ejtett átlós irányú vágások révén a kihajtóműnyílások az eltávolított részeken legyenek;

(C) kerekes páncélozott harcjárművek esetében, a járműtest mindkét oldaláról azoknak a részeknek az eltávolítása, amelyek a mellső kerék hajtóműházának felfüggesztési pontjait is magukban foglalják úgy hogy az oldal-, a homlok-, a fenék- és a haslemezeken ejtett vízszintes, függőleges és szabálytalan alakú vágások révén a mellső kerék hajtóműházának felfüggesztési pontjai az eltávolított részeken legyenek a vágásoktól legalább 100 milliméter távolságban; valamint

(D) ezen felül a páncélozott gyalogsági harcjárművek és a nehézfegyverzetű harcjárművek esetében:

(1) a torony eltávolítása,

(2) a toronyban lévő mindkét lövegcsap és lövegcsap-talp szétdarabolása,

(3) a löveg zárszerkezete esetében:

(a) a zártest és a zárfészek összehegesztése, legalább két helyen,

(b) bevágás a zárfészeknek legalább az egyik oldalán a zártestet

magába fogadó üreg hossztengelye mentén, vagy

(c) a zárfészek nagyjából két egyenlő nagyságú részre történő darabolása,

(4) a lövegcső két részre darabolása a zárfészektől 100 milliméternél nem nagyobb távolságban; és

(5) a járműtest torony nyílása két kerületmenti darabjának a leválasztása, melyek mindegyike minimálisan 60 fokos és sugárirányban legalább 200 milliméteres, középpontjával a jármű hossztengelyében húzódó részt foglal magába.

3. Eljárás a robbantással történő megsemmisítésre:

(A) robbanótöltetet kell elhelyezni a belső fenéklemezre a jármű közepén;

(B) egy másik robbanótöltetet kell elhelyezni az alábbiak szerint:

(1) nehézfegyverzetű harcjárművek esetében: a lövegcső belsejében oda, ahol a csőcsapok kapcsolódnak a löveg felfüggesztési pontjához vagy a bölcsőhöz,

(2) páncélozott gyalogsági harcjárművek esetében: a töltényűr/zárszerkezet külső részére és a cső alsó részére;

(C) valamennyi fedélzeti nyílásfedelet rögzíteni kell; és

(D) a tölteteket egyidejűleg kell felrobbantani úgy, hogy a járműtest oldala és teteje széthasadjon. Nehézfegyverzetű harcjárművek és páncélozott gyalogsági harcjárművek esetében a fegyverrendszer károsodásának egyenértékűnek kell lennie az e fejezet 2. bekezdése (D) pontjában részletezettel.

4. Eljárás a zúzással történő megsemmisítésre:

(A) nehéz acél zúzógolyót vagy ezzel egyenértékű súlyt kell a járműtestre és, amennyiben van ilyen, a toronyra ejteni ismételten mindaddig, amíg a járműtest legalább három különböző helyen, a torony pedig, amennyiben van ilyen, legalább egy helyen meg nem reped;

(B) ezenfelül a nehézfegyverzetű harcjárművek esetében:

(1) a golyó által a toronyra mért ütéseknek mindkét lövegcsapot és a lövegcsap-talpat működésképtelenné kell tenniük, továbbá látható módon deformálniuk kell a zárfészket, valamint

(2) a lövegcsőnek látható módon meg kell repednie, vagy el kell görbülnie.

V. Fejezet

Eljárások a tüzérségi eszközök megsemmisítés révén történő csökkentésére

1. Mindegyik Részes Állam jogosult az alábbi eljárások bármelyikét választani minden egyes esetben, amikor ágyúk, tarackok vagy pedig az ágyúk és tarackok jellemzőit egyesítő tüzérségi eszközök, sorozatvető rendszerek vagy aknavetők megsemmisítését hajtja végre csökkentési helyen.

2. Eljárás nem önjáró ágyúk, tarackok vagy pedig az ágyúk és tarackok jellemzőit egyesítő, nem önjáró tüzérségi eszközök vagy aknavetők szétdarabolással történő megsemmisítésére:

(A) a speciális berendezések eltávolítása, beleértve azokat a leszerelhető berendezéseket, amelyek az ágyúk, tarackok vagy pedig az ágyúk és tarackok jellemzőit egyesítő tüzérségi eszközök vagy aknavetők működésének biztosítására szolgálnak;

(B) az ágyúk, tarackok vagy pedig az ágyúk és tarackok jellemzőit egyesítő tüzérségi eszközök vagy aknavetők zárrendszerére vonatkozóan, amennyiben van ilyen:

(1) vagy a zártest és a zárfészek összehegesztése legalább két helyen, vagy

(2) bevágás a zárfészeknek legalább az egyik oldalán a zártestet magába fogadó üreg hossztengelye mentén;

(C) a löveg vagy aknavetőcső két részre darabolása a zárfészektől 100 milliméternél nem nagyobb távolságban;

(D) a bölcső bal oldali csőcsapjának és a csőcsap felfüggesztési pontjának szétvágása a felső lövegtalpon; valamint

(E) a talpszáraknak vagy az aknavető talplemezének két, hozzávetőlegesen egyenlő részre történő szétdarabolása.

3. Eljárás a nem önjáró ágyúk, tarackok vagy pedig az ágyúk és tarackok jellemzőit egyesítő, nem önjáró tüzérségi eszközök robbantással történő megsemmisítésére:

(A) robbanótöltetet kell elhelyezni a lövegcsőbe, a bölcső felfüggesztési pontjára a felső lövegtalpon, valamint a talpszáron, és fel kell robbantani úgy, hogy:

(1) a cső szétrepedjen, vagy hosszában eltörjön a zárszerkezettől 1,5 méteren belül,

(2) a zártest törjön le, deformálódjon vagy részlegesen olvadjon meg,

(3) a cső és a zárfészek közötti, valamint az egyik csőcsap és a bölcső közötti felfüggesztési pontok és a felső lövegtalp megrongálódjanak vagy működésképtelenné tételükhöz elegendő mértékben károsodjanak; továbbá

(4) a talpszárak két hozzávetőlegesen egyenlő részre váljanak szét, vagy működésképtelenné tételükhöz elegendő mértékben károsodjanak.

4. Eljárás a nem önjáró aknavetők robbantással történő megsemmisítésére:

(A) robbanótöltetet kell elhelyezni az aknavető csőbe és a talplemezre úgy, hogy a töltet felrobbantásakor az aknavetőcső az alsó felén darabokra hasadjon és a talplemez két, hozzávetőlegesen egyenlő nagyságú részre váljon szét.

5. Eljárás a nem önjáró aknavetők deformációval történő megsemmisítésére:

(A) az aknavető csőnek, hozzávetőlegesen középen, látható módon meg kell görbülnie; és

(B) a talplemeznek, közelítőleg annak középvonalában, legalább 45 fokban meg kell görbülnie.

6. Eljárás az önjáró ágyúk, tarackok vagy az önjáró ágyúk és tarackok jellemzőit egyesítő tüzérségi eszközök vagy önjáró aknavetők szétdarabolással történő megsemmisítésére:

(A) a speciális berendezések eltávolítása, beleértve azokat a leszerelhető berendezéseket, amelyek az ágyúk, tarackok, az ágyúk és tarackok jellemzőit egyesítő tüzérségi eszközök vagy az aknavetők működését biztosítják;

(B) az ágyúk, tarackok vagy az ágyúk és tarackok jellemzőit egyesítő tüzérségi eszközök vagy aknavetők zárszerkezetére vonatkozóan, amennyiben van ilyen:

(1) a zártest és a zárfészek összehegesztése legalább két helyen, vagy

(2) bevágás a zárfészeknek legalább az egyik oldalán a zártestet magába fogadó üreg hossztengelye mentén;

(C) a löveg- vagy aknavető cső két részre darabolása a zárfészektől 100 milliméternél nem nagyobb távolságban;

(D) a baloldali csőcsap és csőcsap-talp szétvágása; valamint

(E) a járműtest mindkét oldaláról azoknak a részeknek az eltávolítása, amelyek magukban foglalják a kihajtóműnyílásokat úgy, hogy az oldalpáncél-lemezeken ejtett függőleges és vízszintes irányú, valamint a has- vagy fenéklemezeken, illetve a homlok- vagy farlemezeken ejtett átlós irányú vágások révén a kihajtóműnyílások az eltávolított részeken legyenek.

7. Eljárás az önjáró ágyúk, tarackok vagy az ágyúk és tarackok jellemzőit egyesítő önjáró tüzérségi eszközök és önjáró aknavetők robbantással történő megsemmisítésére:

(A) a toronnyal rendelkező önjáró ágyúk, tarackok vagy az ágyúk és a tarackok jellemzőit egyesítő önjáró tüzérségi eszközök és önjáró aknavetők esetében: az e Jegyzőkönyv III. fejezete 3. bekezdésében a harckocsikra meghatározott módszert kell alkalmazni az abban a rendelkezésben részletezettekkel egyenértékű eredmények elérése érdekében; és

(B) a toronnyal nem rendelkező önjáró ágyúk, tarackok vagy az ágyúk és tarackok jellemzőit egyesítő önjáró tüzérségi eszközök és önjáró aknavetők esetében: robbanótöltetet kell elhelyezni a löveget hordozó forgó fedélzet mellső széle alá, és azt úgy kell felrobbantani, hogy a fedélzet elváljon a járműtesttől. A fegyverrendszer megsemmisítésére az ágyúkra, tarackokra, vagy az ágyúk és tarackok jellemzőit egyesítő tüzérségi eszközökre az e fejezet 3. bekezdésében meghatározott módszert kell alkalmazni az abban a rendelkezésben részletezettekkel egyenértékű eredmények elérése érdekében.

8. Eljárás az önjáró ágyúk, tarackok vagy az ágyúk és tarackok jellemzőit egyesítő önjáró tüzérségi eszközök és önjáró aknavetők zúzással történő megsemmisítésére:

(A) nehéz acél zúzógolyót vagy ezzel egyenértékű súlyt kell a járműtestre és a toronyra ejteni ismételten mindaddig, amíg a járműtest legalább három különböző helyen, a torony pedig legalább egy helyen, meg nem reped;

(B) a golyó által a toronyra mért ütéseknek mindkét lövegcsapot és a lövegcsap-talpat működésképtelenné kell tenniük, továbbá, látható módon deformálniuk kell a zárfészket; valamint

(C) a löveg- vagy aknavető csőnek, közelítőleg a közepén, látható módon meg kell repednie, vagy el kell görbülnie.

9. Eljárás a sorozatvető rendszerek szétdarabolással történő megsemmisítésére:

(A) a speciális berendezések eltávolítása a sorozatvető rendszerről, beleértve azokat a leszerelhető berendezéseket, amelyek az eszköz harci rendszereinek a működését biztosítják; valamint

(B) a csövek vagy indítósínek, a magassági irányzóberendezés csavarjainak (fogaskerekeinek), a csőtalapzat vagy indítósín talapzat és azok forgatható részeinek eltávolítása, valamint hozzávetőlegesen két egyenlő nagyságú részre történő szétdarabolása olyan helyeken, amelyek nem összeszerelési pontok.

10. Eljárás a sorozatvető rendszerek robbantással történő megsemmisítésére:

- egyenes alakú töltetet kell keresztben elhelyezni a csöveken vagy indítósíneken és a csőtalapzaton vagy indítósín talapzaton. Robbantáskor a töltetnek hozzávetőleg két egyenlő nagyságú részre kell darabolnia a csöveket vagy indítósíneket, a csőtalpakat és indítósín talpakat, azok forgatható részeit olyan helyeken, amelyek nem összeszerelési pontok.

11. Eljárás a sorozatvető rendszerek deformációval történő megsemmisítésére:

- valamennyi csőnek vagy indítósínnek, a csőtalpaknak és az irányzóberendezésnek, hozzávetőlegesen a középpontban, látható módon el kell görbülnie.

VI. Fejezet

Eljárás a harci repülőgépek megsemmisítés révén történő csökkentésére

1. Mindegyik Részes Állam jogosult az alábbi eljárások bármelyikét választani minden egyes esetben, amikor harci repülőgépek megsemmisítését hajtja végre csökkentési helyen.

2. Eljárás a szétdarabolással történő megsemmisítésre:

- a repülőgép törzsét, az orr-résznek közvetlenül a pilótafülke előtt történő, valamint a farkrésznek a központi szárnyterületnél történő levágása révén három részre kell darabolni nem összeszerelési pontokon oly módon, hogy az összeszerelési pontok, amennyiben a levágandó részeken vannak ilyenek, a levágott részeken legyenek.

3. Eljárás deformációval történő megsemmisítésre:

- a repülőgép törzset oly módon kell deformálni, hogy annak magassága, szélessége vagy hossza legalább 30 százalékkal csökkenjen.

4. Eljárás távirányított cél-repülőgépként való felhasználás révén történő megsemmisítésre:

(A) mindegyik Részes Állam jogosult a 40 hónapos csökkentési időszak során legfeljebb 200 darab harci repülőgépet távirányított cél-repülőgépként fel használva csökkenteni;

(B) a távirányított cél-repülőgépet úgy kell megsemmisíteni, hogy azt annak a Részes Államnak a fegyveres erői lövik le, amelynek tulajdonában a távirányított cél-repülőgép van;

(C) arra az esetre, ha a távirányított cél-repülőgép lelövésére irányuló kísérlet eredménytelen marad és ezt követően azt az önmegsemmisítő rendszer semmisíti meg, akkor továbbra is ennek a bekezdésnek a rendelkezéseit kell alkalmazni. Más esetekben a távirányított cél-repülőgép helyreállítható, vagy az e Jegyzőkönyv IX. fejezetével összhangban baleset révén megsemmisítettnek tekinthető a körülményektől függően; valamint

(D) a megsemmisítésre vonatkozó bejelentést az összes többi Részes Állammal közölni kell. E bejelentésnek tartalmaznia kell a megsemmisített cél-repülőgép típusát, valamint a megsemmisítés helyét. Az ilyen megsemmisítés megtörténtét elismertetni kívánó Részes Államnak, a bejelentést követő 90 napon belül dokumentált bizonyítékot - mint amilyen az ügyre vonatkozó vizsgálati jelentés - kell küldenie az összes többi Részes Államnak. Bármely távirányított cél-repülőgép megsemmisítésére vonatkozó kétely esetében a csökkentés nem tekinthető befejezettnek, amíg az ügy végső megoldást nem nyer.

VII. Fejezet

Eljárások a támadó helikopterek megsemmisítés révén történő csökkentésére

1. Mindegyik Részes Állam jogosult az alábbi eljárások bármelyikét választani minden egyes esetben, amikor támadó helikopterek megsemmisítését hajtja végre csökkentési helyen.

2. Eljárás a szétdarabolással történő megsemmisítésre:

(A) a farktartó szerkezetet vagy a farkrészt le kell választani a géptörzsről oly módon, hogy az összeszerelési pontok a leválasztott részen legyenek; valamint

(B) az erőátviteli szerkezetnek legalább két, a géptörzsön lévő, felfüggesztési pontját le kell vágni, össze kell olvasztani, vagy deformálni kell.

3. Eljárás a robbantással történő megsemmisítésre:

- bármilyen típusú és mennyiségű robbanóanyag alkalmazható oly módon, hogy a robbanást követően a géptörzs minimum két darabra szakadjon a géptörzsnek azon a részén, amely az erőátviteli szerkezet felfüggesztési pontjait tartalmazza.

4. Eljárás a deformációval történő megsemmisítésre:

- a géptörzset oly módon kell (össze-) préselés révén deformálni, hogy annak magassága, szélessége vagy hossza legalább 30 százalékkal csökkenjen.

VIII. Fejezet

Szabályok és eljárások a szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzet és harci technika nem-katonai célokra történő átalakítás révén történő csökkentésére

1. Mindegyik Részes Állam jogosult bizonyos számú harckocsit és páncélozott harcjárművet átalakítás révén csökkenteni. Az átalakítható járművek típusait e fejezet 3. bekezdése, illetve azokat a speciális nem-katonai célokat, amelyek érdekében e járművek átalakíthatóak, e fejezet 4. bekezdése sorolja fel. Az átalakított járműveket nem lehet rendszeresíteni az adott Részes Állam hagyományos fegyveres erőiben.

2. Mindegyik Részes Államnak meg kell határoznia az általa átalakítandó harckocsik és páncélozott harcjárművek mennyiségét. Ez a mennyiség nem haladhatja meg:

(A) harckocsik esetében, a Részes Államnak a Szerződés aláírásakor a Szerződés VII. Cikkének megfelelően bejelentett harckocsikra vonatkozó maximális nemzeti szintje 5,7 százalékát (amely azonban nem lehet több 750 harckocsinál) vagy 150 darabot, illetve a számítás eredményeként adódó magasabb számot; és

(B) páncélozott harcjárművek esetében, a Részes Államnak a Szerződés aláírásakor a Szerződés VII. Cikkének megfelelően bejelentett páncélozott harcjárművekre vonatkozó maximális nemzeti szintje 15 százalékát (amely azonban nem lehet több 3000 páncélozott harcjárműnél) vagy 150 darabot, illetve a számítás eredményeként adódó magasabb számot.

3. Az alábbi járművek alakíthatók át nem-katonai célokra: T-54, T-55, T-62, T-64, T-72, Leopard 1, BMP-1, BTR-60, OT-64. A Részes Államok az Egyesített Konzultatív Csoport keretében változásokat eszközölhetnek azon járművek jegyzékében, amelyek átalakíthatók nem-katonai célokra. Ezek a változtatások, a Szerződés XVI. Cikke 5. bekezdésének megfelelően, csupán a Szerződés életképessége és hatékonysága tökéletesítésére vonatkozó kisebb technikai jellegű ügynek minősülnek.

4. Az ilyen járműveket a következőkben meghatározott nem katonai célokra lehet átalakítani:

(A) általános célú vontató,

(B) buldózer,

(C) tűzoltó jármű,

(D) daru,

(E) áramellátó jármű,

(F) finomérc-zúzó jármű,

(K) kőfejtő jármű,

(H) mentő jármű,

(I) sebesültszállító jármű,

(J) szállító jármű,

(K) olajfúró-berendezést szállító jármű,

(L) olaj- és vegyianyag-szennyezés mentesítő jármű,

(M) lánctalpas jégtörő-vontató,

(N) környezetvédelmi jármű.

A Részes Államok, az Egyesített Konzultatív Csoport keretében, változtatásokat eszközölhetnek a felsorolt nem-katonai célok jegyzékében. Ezek a változtatások, a Szerződés XVI. Cikke 5. bekezdésének megfelelően, csupán a Szerződés életképessége és hatékonysága tökéletesítésére vonatkozó kisebb technikai jellegű ügynek minősülnek.

5. A Szerződés hatálybalépésekor mindegyik Részes Állam bejelenti az összes többi Részes Államnak az általa a Szerződés rendelkezéseinek megfelelően átalakításra szánt harckocsik és páncélozott harcjárművek mennyiségét. Valamely Részes Államnak a bejelentést az átalakítás végrehajtására irányuló szándékáról, az Ellenőrzésre vonatkozó Jegyzőkönyv X. fejezete 5. bekezdésével összhangban, legalább 15 nappal előre közölnie kell az összes többi Részes Állammal. Ebben meg kell adnia az átalakítandó járművek mennyiségét és típusát, az átalakítás kezdetének és befejezésének időpontját, valamint az átalakítás eredményeként létrejött nem-katonai célú jármű rendeltetését.

6. A harckocsik és páncélozott harcjárművek csökkentési helyen történő átalakítását megelőzően a következő eljárásokat kell végrehajtani:

(A) harckocsik esetében:

(1) a speciális berendezések eltávolítása az alvázról, beleértve azokat a leszerelhető berendezéseket is, amelyek a fedélzeti fegyverrendszerek működtetését biztosítják,

(2) a torony eltávolítása, amennyiben van ilyen,

(3) a löveg zárszerkezet esetében:

(a) a zárfészek és a zártest összehegesztése legalább két helyen, vagy

(b) vágás a zárfészeknek legalább az egyik oldalán a zártestet magába fogadó üreg hossztengelye mentén;

(4) a lövegcső két részre darabolása a zárfészektől nem több, mint 100 milliméter távolságra;

(5) mindkét lövegcsap és lövegcsap-talp szétdarabolása a toronyban; valamint

(6) a járműtest tetőpáncélzatának kivágása vagy eltávolítása a homlok páncéllemeztől kezdve a járműtest torony nyílásának közepéig, az ehhez kapcsolódó oldalpáncél-lemez legalább 200 milliméter magasságú részével együtt, a T-64 és a T-72 esetében a járműtest tetőpáncélzatától számítva legalább 100 milliméterrel lejjebb, a hozzátartozó homlok páncéllemez ugyanolyan magasságú részével együtt. A homlok-páncéllemez eltávolított része magában foglalja annak legalább a felső harmadát; és

(B) páncélozott harcjárművek esetében:

(1) valamennyi páncélozott harcjármű esetében, a speciális berendezések eltávolítása az alvázról, beleértve azokat a leszerelhető berendezéseket is, amelyek a fedélzeti fegyverek működtetését biztosítják;

(2) farmotoros járművek esetében, a járműtest felső páncéllemezének a homlok-páncéllemeztől a motor erőátviteli részegysége válaszfaláig történő levágása vagy eltávolítása a mellső vagy oldal páncéllemezeknek, a küzdőtér felső szélétől számított, legalább 300 milliméteres magasságon belüli csatlakozó részeivel együtt;

(3) orrmotoros járművek esetében, a járműtest felső páncéllemezének a homlok-páncéllemeztől a motor erőátviteli részegysége válaszfaláig történő eltávolítása az oldal páncéllemeznek, a küzdőtér felső szélétől számított, 300 milliméteres magasságon belüli csatlakozó részeivel együtt; és

(4) ezenfelül a páncélozott gyalogsági harcjárművek és a nehézfegyverzetű harcjárművek esetében:

(a) a torony eltávolítása,

(b) mindkét lövegcsap és a lövegcsap-talp szétdarabolása a toronyban,

(c) a zárszerkezet esetében:

(i) a zártest és a zárfészek összehegesztése legalább két helyen,

(ii) a vágás a zárfészeknek legalább az egyik oldalán a zártestet magába fogadó üreg hossztengelye mentén, vagy

(iii) a zárfészek nagyjából két egyenlő nagyságú részre történő darabolása,

(d) a lövegcső két részre darabolása a zárfészektől 100 milliméternél nem nagyobb távolságban.

7. Az e fejezet 6. bekezdése szerint csökkentendő harckocsik és páncélozott harcjárművek ellenőrzés hatálya alá esnek, a visszautasítás joga nélkül, összhangban az Ellenőrzésre vonatkozó Jegyzőkönyv X. fejezetével. A harckocsik és páncélozott harcjárművek az e fejezet 6. bekezdésében meghatározott eljárások befejeztével, valamint az Ellenőrzésre vonatkozó Jegyzőkönyv X. fejezetével összhangban történt bejelentéskor tekintendők csökkentettnek.

8. Az e fejezet 7. bekezdésének megfelelően csökkentett járművek az Információcserére vonatkozó Jegyzőkönyv IV. fejezetének megfelelő bejelentési kötelezettség hatálya alatt maradnak mindaddig, amíg a nem-katonai célokra történő végleges átalakításuk be nem fejeződött, és az Ellenőrzésre vonatkozó Jegyzőkönyv X. fejezete 12. bekezdésével összhangban lévő bejelentést meg nem tették.

9. A nem-katonai célokra történő végleges átalakítás alá kerülő járművek is az Ellenőrzésre vonatkozó Jegyzőkönyv X. fejezetével összhangban lévő ellenőrzés hatálya alá tartoznak az alábbi változtatásokkal:

(A) a csökkentési helyen történő végleges átalakítási eljárás nem esik ellenőrzés hatálya alá; valamint

(B) az összes többi Részes Állam jogosult a teljesen átalakított járműveket ellenőrizni, a visszautasítás joga nélkül, a végleges átalakítást végrehajtó Részes Állam által tett olyan bejelentés kézhezvételétől, amely meghatározza, hogy a végleges átalakítási eljárást mikor fejezik be.

10. Ha egy adott járművön az e fejezet 6. bekezdésében meghatározott eljárásokat befejezték és ezt követően olyan döntés születik, hogy az mégsem kerül végleges átalakításra, ebben az esetben a járművet a Szerződés VIII. Cikkében meghatározott átalakításra vonatkozó időkorláton belül az e Jegyzőkönyv más részében előírt megfelelő eljárások szerint meg kell semmisíteni.

IX. Fejezet

Eljárás a baleset révén történő megsemmisítés esetében

1. Mindegyik Részes Állam jogosult a Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzet és harci technika mindegyik kategóriájában csökkentési kötelezettségét baleset révén történő megsemmisülés útján csökkenteni, ami nem lehet több, mint az adott kategóriában a Szerződés aláírásakor bejelentett maximális nemzeti szintjének 1,5 százaléka.

2. A Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzet és harci technika valamely darabja abban az esetben tekinthető a Szerződés VIII. Cikkével összhangban csökkentettnek, ha a balesetet, amelynek során az megsemmisült, annak bekövetkeztét követő hét napon belül az összes többi Részes Államnak bejelentették. A bejelentésnek tartalmaznia kell a megsemmisült eszköz típusát, a baleset idejét, a baleset hozzávetőleges helyét és a baleset körülményeit.

3. A bejelentést követő 30 napon belül, az ilyen jellegű csökkentés megtörténtét elismertetni kívánó Részes Államnak dokumentált bizonyítékot, mint például az ügy kivizsgálására vonatkozó jelentést, kell küldenie az összes többi Részes Államnak, összhangban a Szerződés XVII. Cikkével. A balesetre vonatkozó kétségek esetén az ilyen jellegű csökkentés nem tekinthető befejezettnek, amíg az ügy végső megoldást nem nyer.

X. Fejezet

Eljárás az állandó közszemlére tétel révén történő csökkentésre

1. Mindegyik Részes Állam jogosult egy bizonyos mennyiségű, a Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzetet és harci technikát állandó közszemlére tétel révén csökkenteni.

2. Egyik Részes Állam sem csökkent a Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzet és harci technika egyik kategóriájában sem állandó közszemlére tétel révén a Szerződés aláírásakor bejelentett maximális nemzeti szintje egy százalékánál vagy nyolc darabnál többet, illetve alapul véve a számítás eredményeként adódó magasabb számot.

3. Az e fejezet 1-2. bekezdésében foglaltak ellenére mindegyik Részes Állam ugyancsak jogosult állandó közszemlére tétel céljából a Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzet és harci technika minden egyes létező típusából két darabot működőképes állapotban tartani. Az ilyen hagyományos fegyverzetet és harci technikát múzeumokban vagy más hasonló helyen kell közszemlére tenni.

4. A Szerződés aláírása előtt állandó közszemlére tett vagy múzeumokban elhelyezett hagyományos fegyverzet és harci technika nem esik a Szerződésben előírt egyik mennyiségi korlátozás alá sem, beleértve az e fejezet 2-3. bekezdésében előírt mennyiségi korlátozásokat.

5. Az ilyen, állandó közszemlére tétel révén csökkentendő eszközöket a csökkentési helyeken a következő eljárások alá kell vonni:

(A) valamennyi olyan közszemlére teendő eszköz üzemanyagtartályát, amelynek beépített motorja van, alkalmatlanná kell tenni üzemanyag tárolására, valamint:

(1) a motor(oka)t és az erőátviteli szerkezetet el kell távolítani és felfüggesztési pontjaikat meg kell rongálni úgy, hogy ezeket a darabokat ne lehessen visszaszerelni, vagy

(2) a motorokat ki kell önteni betonnal vagy polimergyantával;

(B) valamennyi olyan közszemlére teendő eszköz esetében, amelyet állandóan beépített emelő- és forgatószerkezettel rendelkező 75 milliméteres vagy annál nagyobb űrméretű fegyverrel láttak el, az emelő- és forgatószerkezetet úgy kell összehegeszteni, hogy a cső sem emelhető, sem pedig forgatható ne legyen. Ezen felül azoknak a közszemlére teendő eszközöknek az esetében, amelyek fogasléces vagy fogasíves vagy fogaskoszorús forgató- és emelőszerkezettel rendelkeznek, a fogaskerékről vagy fogasívről vagy fogaskoszorúról három egymást követő hajtófogat le kell vágni a lövegcső fogazott hajtótengelyének mindkét oldalán;

(C) valamennyi olyan közszemlére teendő eszköz esetében, amelyet az e bekezdés (B) pontjában előírt kritériumoknak nem megfelelő fegyverrendszerrel szereltek fel, a csövet és töltényűrt betonnal vagy polimergyantával ki kell önteni a zár/zárfészek első oldalától kezdve a csőtorkolattól számított 100 milliméterig.

XI. Fejezet

Eljárás a földi célpontként való felhasználás révén történő csökkentésre

1. Mindegyik Részes Állam jogosult bizonyos számú harckocsit, páncélozott harcjárművet és önjáró tüzérségi eszközt földi célpontként való felhasználás révén csökkenteni.

2. Egyetlen Részes Állam sem csökkenthet földi célpontként való felhasználás révén több harckocsit vagy páncélozott harcjárművet, mint az e két kategória mindegyikére vonatkozóan a Szerződés aláírásakor bejelentett, és a Szerződés VII. Cikkének megfelelő maximális nemzeti szintjének 2,5 százaléka. Ezen túlmenően, egyetlen Részes Állam sem jogosult több, mint 50 önjáró tüzérségi eszközt földi célpontként való felhasználás révén csökkenteni.

3. A Szerződés aláírását megelőzően földi célpontként használt hagyományos fegyverzet és harci technika nem esik a Szerződés IV-VI. Cikkében vagy az e fejezet 2. bekezdésében előírt mennyiségi korlátozások hatálya alá.

4. Az ilyen földi célpontként való felhasználás révén csökkentendő eszközöket az alábbi eljárások alá kell vonni:

(A) harckocsik és önjáró tüzérségi eszközök esetében:

(1) a zárszerkezet esetében:

(a) a zártest vagy a zárfészek legalább két helyen történő összehegesztése, vagy

(b) vágás a zárfészeknek legalább az egyik oldalán a zártestet magába foglaló üreg hossztengelye mentén,

(2) a toronyban lévő mindkét lövegcsap és lövegcsap-talp szétdarabolása, vagy

(3) a járműtest mindkét oldaláról azoknak a részeknek az eltávolítása, amelyek magukban foglalják a kihajtóműnyílásokat úgy, hogy az oldalpáncél-lemezeken ejtett függőleges és vízszintes irányú, valamint a has- vagy fenéklemezen, illetve a homlok- vagy farlemezen ejtett átlós irányú vágások révén a kihajtóműnyílások az eltávolított részeken legyenek; és

(B) páncélozott harcjárművek esetében:

(1) a löveg zárrendszer esetében:

(a) a zártest és a zárfészek összehegesztése legalább két helyen,

(b) vágás a zárfészeknek legalább az egyik oldalán a zártestet magába fogadó üreg hossztengelye mentén, vagy

(c) a zárfészek nagyjából két egyenlő nagyságú részre történő darabolása;

(2) a toronyban lévő mindkét lövegcsap és lövegcsap-talp szétdarabolása,

(3) lánctalpas páncélozott harcjárművek esetében, a járműtest mindkét oldaláról azoknak a részeknek az eltávolítása, amelyek magukban foglalják a kihajtóműnyílásokat úgy, hogy az oldal páncéllemezeken ejtett függőleges és vízszintes irányú, valamint a has- és fenéklemezen, illetve a homlok- vagy farlemezen ejtett átlós irányú vágások révén a kihajtóműnyílások az eltávolított részeken legyenek, és

(4) kerekes páncélozott harcjárművek esetében, a járműtest mindkét oldaláról azoknak a részeknek az eltávolítása, amelyek a mellső kerék osztóműházának felfüggesztési pontjait is magukban foglalják úgy, hogy a homlok- vagy far-, a fenék- és a haslemezeken ejtett vízszintes, függőleges és szabálytalan alakú vágások révén a mellső kerék osztóműházának felfüggesztési pontjai az eltávolított részeken legyenek, a vágásoktól legalább 100 milliméter távolságban.

XII. Fejezet

Eljárás földi kiképzési célra való felhasználás révén történő csökkentésre

1. Mindegyik Részes Állam jogosult bizonyos számú harci repülőgépet és támadó helikoptert földi kiképzési célra történő felhasználás révén csökkenteni.

2. Egyetlen Részes Állam sem csökkenthet földi kiképzési célra történő felhasználás révén több harci repülőgépet vagy támadó helikoptert, mint az e két kategória mindegyikére vonatkozóan a Szerződés aláírásakor bejelentett, a Szerződés VII. Cikkének megfelelő maximális nemzeti szintjének öt százaléka.

3. A Szerződés aláírását megelőzően földi kiképzési célra használt hagyományos fegyverzet és harci technika nem esik a Szerződés IV-VI. Cikkében vagy az e fejezet 2. bekezdésében előírt mennyiségi korlátozások hatálya alá.

4. Az ilyen földi kiképzési célra való felhasználás révén csökkentendő eszközöket az alábbi eljárások alá kell vonni:

(A) harci repülőgépek esetében:

(1) a repülőgéptörzsnek a központi szárnyterületnél történő két részre darabolása,

(2) a motor eltávolítása, a motor felfüggesztési pontjainak csonkítása, valamint az összes üzemanyagtartály betonnal, polimer- vagy megszilárduló gyanta keverékkel történő kiöntése vagy az üzemanyagtartályok eltávolítása, és az üzemanyagtartályok felfüggesztési pontjainak csonkítása, vagy

(3) az összes külső, belső és eltávolítható fegyverzet és fegyverrendszer eltávolítása, a farok függőleges vezérsíkjának eltávolítása és a farok függőleges vezérsíkja felfüggesztési pontjainak csonkítása, valamint egy kivételével az összes üzemanyagtartály betonnal, polimer- vagy megszilárduló gyanta keverékkel történő kiöntése; valamint

(B) támadó helikopterek esetében:

- a farktartó vagy a farkrész leválasztása a géptörzsről úgy, hogy az összeszerelési pont a leválasztott részen legyen.

Jegyzőkönyv
a harci helikopterek kategorizálását és a többcélú
támadó helikopterek átkategorizálását szabályozó eljárásokról

A Részes Államok ezennel megállapodnak az 1990. november 19-i, az Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről szóló Szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) VIII. Cikkében meghatározott, a harci helikopterek kategorizálását, valamint a többcélú támadó helikopterek átkategorizálását irányító eljárásokról és rendelkezésekről.

I. Fejezet

A harci helikopterek kategorizálására vonatkozó általános követelmények

1. A harci helikoptereket speciális támadó, többcélú támadó, illetve harci-támogató helikopterekként kell kategorizálni, és azokat a Létező Típusok Jegyzőkönyvében így kell felsorolni.

2. Valamely speciális támadó helikoptertípus összes modelljét és változatát speciális támadó helikopterként kell kategorizálni.

3. E fejezet 2. bekezdésének rendelkezéseitől eltérően, az e bekezdés alóli egyetlen kivételként, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége összesen 100 darabot meg nem haladó számú MI-24R és MI-24K helikopterrel rendelkezhet, amelyeket felderítési, megfigyelési vagy vegyi/biológiai/radiológiai felderítési feladatok végrehajtására szereltek fel, és amelyek nem esnek a Szerződés IV. és VI. Cikke támadó helikopterekre vonatkozó korlátozásainak hatálya alá. Ezek a helikopterek - az Információcserére vonatkozó Jegyzőkönyvvel összhangban - információcsere, valamint az Ellenőrzésre vonatkozó Jegyzőkönyv VI. fejezete 30. bekezdésével összhangban belső ellenőrzés hatálya alá tartoznak. Az ezt a korlátozást meghaladó MI-24R és MI-24K helikopterek - tekintet nélkül arra, hogy azokat milyen módon szerelték fel - speciális támadó helikopterként kategorizálandók és beleszámítanak a Szerződés IV. és VI. Cikke támadó helikopterekre vonatkozó korlátozásaiba.

4. Mindegyik Részes Államnak, amely valamely helikopter típusnak mind a harci-támogató, mind a többcélú támadó modelljével vagy változatával rendelkezik, az összes olyan helikoptert, amely az e Jegyzőkönyv III. fejezete 1. bekezdésében felsorolt jellemzők bármelyikével rendelkezik, támadó helikopterként kell kategorizálnia, illetve bármely olyan helikoptert, amely nem rendelkezik az e Jegyzőkönyv III. fejezete 1. bekezdésében felsorolt jellemzők egyikével sem, jogosult harci-támogató helikopterként kategorizálni.

5. Mindegyik Részes Államnak, amely egy - a Létező Típusok Jegyzőkönyvében mind a többcélú támadó helikopterek, mind a harci-támogató helikopterek jegyzékén szereplő - helikopter típusnak csak a harci-támogató modelljével vagy változatával rendelkezik, ezeket a helikoptereket harci-támogató helikopterként jogosult kategorizálni.

II. Fejezet

Az átkategorizálás általános követelményei

1. Kizárólag azok a harci helikopterek kategorizálhatók át harci-támogató helikopterekké, amelyeket a kategorizálás e Jegyzőkönyvben meghatározott követelményei szerint többcélú támadó helikopterként kategorizáltak.

2. Azokat a többcélú támadó helikoptereket, amelyek az e Jegyzőkönyv III. fejezete 1. bekezdésében meghatározott jellemzők bármelyikével rendelkeznek, kizárólag átalakítás és átminősítés révén egyedileg jogosultak a Részes Államok átkategorizálni. Azokat a többcélú támadó helikoptereket, amelyek nem rendelkeznek az e Jegyzőkönyv III. fejezete 1. bekezdésében meghatározott jellemzők egyikével sem, a Részes Államok átminősítés révén is jogosultak egyedileg átkategorizálni.

3. Mindegyik Részes Állam bármilyen technológiát alkalmazhat, amelyet szükségesnek tart az e Jegyzőkönyv III. fejezetében meghatározott átalakítási eljárások végrehajtásához.

4. Mindegyik átkategorizálási eljárás alá eső harci helikopternek rendelkeznie kell az eredeti gyári sorozatszámmal, amelyet a repülőszerkezet vázának valamely főszerkezeti egységébe állandó jelleggel ütöttek be.

III. Fejezet

Átalakítási eljárások

1. Az átalakítandó többcélú támadó helikoptereket a következő részegységek eltávolítása révén kell alkalmatlanná tenni irányított fegyverek további alkalmazására:

(A) a kizárólag irányított fegyverek felfüggesztésére szolgáló eszközök, úgy mint különleges megerősített pontok vagy indítósínek. Bármely ilyen jellegű, a helikopter integráns részét képező különleges megerősített pontot, illetve az általános célú megerősített pontok bármely olyan elemét, amelyet kizárólag irányított fegyverek alkalmazása céljából terveztek, alkalmatlanná kell tenni irányított fegyverek további alkalmazására; és

(B) valamennyi, az irányított fegyverek alkalmazására szolgáló beépített tűzvezető és irányító rendszer, a huzalozást is beleértve.

2. Egy Részes Állam, amely ugyanazon helikopter típusnak mind a többcélú támadó, mind a harci-támogató változatát bejelenti, vagy legalább 42 nappal az adott típus első példányának átalakítását megelőzően vagy a Szerződés hatálybalépésekor az összes többi Részes Államnak megadja a következő információkat:

(A) az irányított fegyver beépített tűzvezető és irányító rendszerének valamennyi fontosabb részegységét, valamint az irányított fegyverek felfüggesztésére tervezett eszközök részegységeit, az e fejezet 1. bekezdésében leírt részegységek alapvető funkcióit és az azokat egymáshoz fűző funkcionális kapcsolatokat ábrázoló blokkvázlatot;

(B) az átalakítási eljárás általános leírását, amely tartalmazza az eltávolítandó részegységek felsorolását; valamint

(C) fényképet mindegyik eltávolítandó részegységről, amely illusztrálja azok elhelyezkedését a helikopteren az eltávolítás előtt, valamint ugyanarról a helyről készített fényképet a megfelelő részegység eltávolítása után.

IV. Fejezet

Átminősítési eljárások

1. Mindegyik Részes Állam, amely többcélú támadó helikoptereket kategorizál át, annak biztosítása érdekében, hogy egyetlen átkategorizált többcélú támadó helikopter se rendelkezhessen az e Jegyzőkönyv III. fejezete 1. bekezdésében felsorolt jellemzők egyikével sem, teljesíti az alábbiakban felsorolt átminősítési eljárásokat.

2. Mindegyik Részes Állam az Ellenőrzésre vonatkozó Jegyzőkönyv IX. fejezete 3. bekezdésével összhangban minden egyes átminősítést bejelent az összes többi Részes Államnak.

3. Mindegyik Részes Állam jogosult az Ellenőrzésre vonatkozó Jegyzőkönyv IX. fejezetével összhangban ellenőrizni a helikopterek átminősítését.

4. Az átkategorizálási eljárást a fenti átminősítési eljárás végeztével befejezettnek kell tekinteni, tekintet nélkül arra, hogy valamely Részes Állam gyakorolja-e avagy sem azt - az Ellenőrzésre vonatkozó Jegyzőkönyv IX. fejezete 3. bekezdésében leírt, az átminősítés ellenőrzésére megállapított - jogot, feltéve, hogy az e fejezet 5. bekezdésében foglaltaknak megfelelően az átkategorizálás és átminősítés befejezéséről tett bejelentés kézhezvételétől számított 30 napon belül egyetlen Részes Állam sem élt olyan bejelentéssel az összes többi Részes Állam felé, miszerint az átminősítési és átkategorizálási eljárásra vonatkozóan kétségei vannak. Az átkategorizálást érintő ilyen kétségek felmerülése esetén, az átkategorizálás nem tekinthető befejezettnek addig, amíg a kétséggel kapcsolatos ügy meg nem oldódik.

5. Az átminősítést végrehajtó Részes Állam az Ellenőrzésre vonatkozó Jegyzőkönyv IX. fejezetével összhangban az összes többi Részes Államnak bejelenti az átminősítés és az átkategorizálás bejezését.

6. Az átminősítést az alkalmazási területen belül kell végrehajtani. A Részes Államoknak ugyanahhoz a csoportjához tartozó Részes Államok jogosultak az átminősítésre szolgáló helyszíneket megosztani.

V. Fejezet

Információcserére és ellenőrzésre vonatkozó eljárások

1. Az alkalmazási területen lévő valamennyi harci helikopter, az Információcserére vonatkozó Jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban, Információcsere, illetve az Ellenőrzésre vonatkozó Jegyzőkönyvekkel összhangban verifikáció alá esik, beleértve az ellenőrzést is.

Jegyzőkönyv
a bejelentésről és információcseréről

A Részes Állam ezennel megállapodnak az 1990. november 19-i, az Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről szóló Szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) XIII. Cikke szerinti bejelentésre és információcserére vonatkozó eljárásokról és rendelkezésekről.

I. Fejezet

Információ mindegyik Részes Állam szárazföldi,
valamint légi- és légvédelmi repülőerőinek felépítéséről
az alkalmazási területen belül

Mindegyik Részes Állam a következő információkat biztosítja a többi Részes Államnak szárazföldi erőiről, valamint légi és légvédelmi repülőerőiről az alkalmazási területen belül:

(A) szárazföldi erőinek parancsnoksági szervezetét, részletezve az összes harcoló, harcbiztosító és harci támogató magasabbegység és egység megnevezését és alárendeltségét az összes parancsnoksági szinten, le egészen a dandár/ezred vagy ennek megfelelő szintig, beleértve a katonai körzet vagy az annak megfelelő szintű, illetve az alatti alárendelt légvédelmi magasabbegységeket és egységeket. Közvetlenül a dandár/ezred parancsnoksági szint alatt lévő önálló egységeket, amelyek a dandár/ezred szint feletti magasabbegységek közvetlen alárendeltségébe tartoznak (azaz önálló zászlóaljakat), olyan információval kell azonosítani, amely jelzi, hogy ezek az egységek mely magasabbegység vagy egység alárendeltségébe tartoznak;

(B) légi és légvédelmi repülőerőinek parancsnoksági szervezetét, részletezve a magasabbegységek és egységek megnevezését és alárendeltségét az összes parancsnoksági szinten, le egészen a wing/repülőezred vagy ennek megfelelő szintig. Közvetlenül a wing/repülőezred parancsnoksági szint alatt lévő önálló egységeket, amelyek a wing/repülőezred szint feletti magasabbegységek közvetlen alárendeltségébe tartoznak (azaz önálló repülőszázadokat), olyan információval kell azonosítani, amely jelzi, hogy ezek az egységek mely magasabbegység vagy egység alárendeltségébe tartoznak.

II. Fejezet

Információ a szerződés által korlátozott
hagyományos fegyverzet és harci technika
kategóriánkénti összmennyiségéről

Mindegyik Részes Állam információt biztosít az összes többi Részes Államnak:

(A) a Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzete és harci technikája összmennyiségéről és típus szerinti mennyiségéről kategóriánként; és

(B) a Szerződés által korlátozott harckocsijainak, páncélozott harcjárműveinek és tüzérségi eszközeinek összmennyiségéről és típus szerinti mennyiségéről a Szerződés IV-V. Cikkeiben leírt földrajzi területenkénti bontásban.

III. Fejezet

Információ a Részes Államok
hagyományos fegyveres erőinél rendszerben lévő
hagyományos fegyverzet és harci technika elhelyezkedéséről,
mennyiségéről és típusairól

1. Mindegyik Részes Állam a következő információkat biztosítja az összes többi Részes Államnak az e Jegyzőkönyv I. fejezete 1. bekezdésének (A)-(B) pontjai szerint bejelentett mindegyik magasabbegységre és egységre, csakúgy, mint ezen magasabbegységek és egységek alárendeltségébe tartozó külön elhelyezésben lévő zászlóalj/repülőszázad vagy az ezeknek megfelelő szintű egységekre vonatkozóan:

(A) olyan magasabbegységeinek és egységeinek - beleértve azok parancsnokságát is - megnevezését, valamint helységnévvel és földrajzi koordinátákkal megjelölt béke elhelyezési körletét, amelyek az alábbi kategóriájú, Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzettel és harci technikával rendelkeznek:

(1) harckocsik,

(2) páncélozott harcjárművek,

(3) tüzérségi eszközök,

(4) harci repülőgépek, valamint

(5) támadó helikopterek;

(B) az e bekezdés (A) pontja szerint bejelentett magasabbegységeinek és egységeinek eszközeit (a hadosztály vagy annak megfelelő és az alatti szintű magasabbegységek és egységek esetében típusonként), megadva az e bekezdés (A) pontjában felsorolt hagyományos fegyverzet és harci technika és az alábbiakban felsorolt kategóriák mennyiségét:

(1) harci-támogató helikopterek,

(2) nem-felfegyverzett szállító helikopterek,

(3) páncélozott hídvető járművek, az aktív egységben lévőket részletezve,

(4) páncélozott gyalogsági harcjárműhöz hasonló eszközök,

(5) páncélozott szállító harcjárműhöz hasonló eszközök,

(6) oktató repülőgépek,

(7) átosztályzott harci gyakorló repülőgépek,

(8) a Szerződés IV. Cikke 1. bekezdésében, valamint VI. Cikkében szabályozott mennyiségi korlátozások alá nem eső MI-24R és MI-24K helikopterek;  * 

(C) az e bekezdés (A) pontja szerint bejelentettek körébe nem tartozó olyan magasabbegységek és egységek - beleértve azok parancsnokságait is - megnevezését, valamint helységnévvel és a földrajzi koordinátákkal megjelölt béke elhelyezési körletét, amelyek a Szerződés II. Cikkében meghatározott, a Létező Típusok Jegyzőkönyvében részletezett vagy a Repülőgépek Átosztályozását Szabályozó Eljárásokra vonatkozó Jegyzőkönyvben számbavett hagyományos fegyverzet és harci technika alábbi kategóriáival rendelkeznek:

(1) harci-támogató helikopterek,

(2) nem-felfegyverzett szállító helikopterek,

(3) páncélozott hídvető járművek,

(4) páncélozott gyalogsági harcjárműhöz hasonló eszközök,

(5) páncélozott szállító járműhöz hasonló eszközök,

(6) oktató repülőgépek,

(7) átosztályzott harci gyakorló repülőgépek,

(8) a Szerződés IV. Cikke 1. bekezdésében, valamint VI. Cikkében szabályozott mennyiségi korlátozások alá nem eső MI-24R és MI-24K helikopterek * ; és

(D) az e bekezdés (C) pontja szerint bejelentett magasabbegységek és egységek eszközeit (a hadosztály vagy annak megfelelő és az alatti szintű magasabbegységek és egységek esetében típusonként) megadva a fentiekben részletezett mindegyik kategória mennyiségét; a páncélozott hídvető járművek esetében azokat, amelyek aktív egységekben vannak.

2. Mindegyik Részes Állam információt biztosít az összes többi Részes Államnak a hagyományos fegyveres erőinél rendszerben lévő, de a szárazföldi erőinél, légi vagy légvédelmi repülő erőinél nem rendszeresített hagyományos fegyverzetről és harci technikáról, részletezve:

(A) a dandár/ezred, wing/repülőezred vagy ennek megfelelő szintig lemenően, a magasabbegységek és egységek, valamint közvetlenül a dandár/ezred, wing/repülőezred parancsnoksági szint alatti olyan külön elhelyezésben lévő vagy önálló (azaz zászlóaljak/repülőszázadok vagy ezeknek megfelelő) egységek - beleértve azok parancsnokságait is - megnevezését, valamint helységnévvel és a földrajzi koordinátákkal megjelölt béke elhelyezési körletét, amelyek a Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzet és harci technika alábbi kategóriáival rendelkeznek:

(1) harckocsik,

(2) páncélozott harcjárművek,

(3) tüzérségi eszközök,

(4) harci repülőgépek,

(5) támadó helikopterek; és

(B) az e bekezdés (A) pontja szerint bejelentett magasabbegységek és egységek eszközeit (a hadosztály vagy annak megfelelő és az alatti szintű magasabbegységek és egységek esetében típusonként) megadva az e bekezdés (A) pontjában felsorolt hagyományos fegyverzet és harci technika és az alábbiakban felsorolt kategóriák mennyiségét:

(1) harci támogató helikopterek,

(2) nem-felfegyverzett szállító helikopterek,

(3) páncélozott hídvető járművek, az aktív egységben lévőket részletezve,

(4) páncélozott gyalogsági harcjárműhöz hasonló eszközök,

(5) páncélozott szállító járműhöz hasonló eszközök,

(6) oktató repülőgépek,

(7) átosztályzott harci gyakorló repülőgépek,

(8) a Szerződés IV. Cikke 1. bekezdésében, valamint VI. Cikkében szabályozott mennyiségi korlátozás alá nem eső MI-24R és MI-24K helikopterek.  * 

3. Mindegyik Részes Állam biztosítja az összes többi Részes Államnak a következő információkat:

(A) kijelölt állandó raktárainak helységnévvel és földrajzi koordinátákkal megjelölt elhelyezkedését, valamint az e fejezet 1. bekezdésének (A)-(B) pontjában felsorolt kategóriákban a hagyományos fegyverzet és harci technika ezeken a helyeken lévő mennyiségét és típusát;

(B) olyan, ellenőrzési objektumként azonosított magasabbegységekhez és egységekhez szervezetszerűleg nem tartozó katonai raktárak, önálló javító és karbantartó egységek, katonai kiképző létesítmények és katonai repülőterek helységnévvel és földrajzi koordinátákkal megjelölt elhelyezkedését, amelyek e fejezet 1. bekezdésének (A)-(B) pontjában felsorolt kategóriájú hagyományos fegyverzettel és harci technikával rendelkeznek, vagy ahol azok rendszerint jelen vannak, megadva az ilyen helyeken lévő eszközöket az egyes kategóriákon belül típusonként;

(C) azokat a helységnévvel és földrajzi koordinátákkal megjelölt helyeket, ahol a Szerződés által korlátozott fegyverzetnek és harci technikának a Csökkentésre vonatkozó Jegyzőkönyv szerinti csökkentésére sor kerül, jelezve, hogy ez csökkentési hely, részletezve az e helyen csökkentésre váró, a Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzet és harci technika egyes kategóriákon belüli mennyiséget, típusonként.

IV. Fejezet

Információ az alkalmazási területen belül lévő olyan harckocsik, páncélozott harcjárművek, tüzérségi eszközök, harci repülőgépek és támadó helikopterek elhelyezkedéséről és mennyiségéről, amelyek nincsenek rendszerben a hagyományos fegyveres erőknél

1. Mindegyik Részes Állam információt biztosít az összes többi Részes Államnak az alkalmazási területen belül lévő azon harckocsijainak, páncélozott harcjárműveinek, tüzérségi eszközeinek, támadó helikoptereinek és harci repülőgépeinek elhelyezkedéséről és mennyiségéről, amelyeket nem rendszeresítettek hagyományos fegyveres erőiknél, de potenciális katonai jelentőséggel bírnak.

(A) Ennek megfelelően, mindegyik Részes Állam biztosítja az alábbi információkat:

(1) a békeidőben belbiztonsági feladatok ellátására rendelt és felállított szervezeteknél - egészen a külön elhelyezésben lévő, illetve önálló zászlóalj vagy az azzal azonos szintig lemenően - található harckocsikra, tüzérségi eszközökre, harci repülőgépekre, speciális támadó helikopterekre csakúgy, mint a Szerződés XII. Cikkében meghatározott páncélozott gyalogsági harcjárművekre vonatkozóan azokat a helységnévvel és földrajzi koordinátákkal megjelölt helyeket, ahol ilyen fegyverzet és harci technika található, továbbá az egyes ilyen szervezeteknél lévő hagyományos fegyverzet és harci technika kategóriák szerinti mennyiségét és típusát;

(2) a békeidőben belbiztonsági feladatok ellátására rendelt és felállított szervezeteknél lévő páncélozott szállító járművekre, nehézfegyverzetű harcjárművekre és többcélú támadó helikopterekre vonatkozóan az ilyen fegyverzet és harci technika egyes kategóriánkénti összmennyiségét közigazgatási egységek vagy körzetek szerinti bontásban;

(3) a Szerződés IX. Cikkének rendelkezéseivel összhangban a rendszerből kivont, rendelkezésre váró harckocsikra, páncélozott harcjárművekre, tüzérségi eszközökre, támadó helikopterekre és harci repülőgépekre vonatkozóan azokat a helységnévvel és a földrajzi koordinátákkal megjelölt helyeket, ahol ilyen fegyverzet és harci technika található, valamint azoknak az egyes helyeken található a mennyiségét és típusát;

(4) a Szerződés hatálybalépését követően és az e Jegyzőkönyv VII. fejezete 1. bekezdésének (C) pontja szerinti éves információcserék alkalmával a harckocsikra, páncélozott harcjárművekre, tüzérségi eszközökre, harci repülőgépekre és támadó helikopterekre vonatkozóan mindegyik Részes Állam megadja az összes többi Részes Államnak mindazon helyek egyértelműen azonosítható elhelyezkedését, ahol normál esetben összességében több, mint 15 harckocsi, páncélozott harcjármű és tüzérségi eszköz, vagy több, mint 10 támadó helikopter, vagy 5 harci repülőgép van, amelyek a Szerződés III. Cikke 1. bekezdésének (E) pontja szerint exportra, illetve reexportra várnak, illetve az arra való előkészítés céljából felújítás alatt állnak, és amelyeket időlegesen az alkalmazási területen belül tartanak. A Szerződés hatálybalépését követően és e Jegyzőkönyv VII. fejezete 1. bekezdésének (C) pontja szerinti éves információcsere alkalmával, mindegyik Részes Állam megadja az összes többi Részes Államnak az ilyen harckocsik, páncélozott harcjárművek, tüzérségi eszközök, harci repülőgépek és támadó helikopterek mennyiségét. A Részes Államok, az Egyesített Konzultatív Csoport keretében, megegyeznek abban a formában, amelyben a mennyiségekre vonatkozó információt e rendelkezés szerint meg kell adni;

(5) a Csökkentésre vonatkozó Jegyzőkönyv VIII. fejezete szerint csökkentett, illetve átalakításra váró harckocsikra és páncélozott harcjárművekre vonatkozóan azon helységnévvel és a földrajzi koordinátákkal megjelölt helyet, ahol ilyen fegyverzet és harci technika található, valamint azoknak az egyes helyeken található mennyiségét és típusát; továbbá

(6) a Szerződés III. Cikke 1. bekezdésének (B) pontja szerinti kizárólag kutatási és fejlesztési célokra használt harckocsikra, páncélozott harcjárművekre, tüzérségi eszközökre, támadó helikopterekre és harci repülőgépekre vonatkozóan, a Szerződés hatálybalépését követően és e Jegyzőkönyv VII. fejezete 1. bekezdésének (C) pontja szerinti éves információcserék alkalmával mindegyik Részes Állam megadja az összes többi Részes Államnak az ilyen hagyományos fegyverzet és harci technika kategóriánkénti összmennyiségét.

V. Fejezet

Információ az ellenőrzési objektumokról és a bejelentett helyekről

1. Mindegyik Részes Állam az ellenőrzési objektumait részletező információt biztosít az összes többi Részes Államnak, amely magába foglalja mindegyik ellenőrzési objektum megnevezését és azok összmennyiségét, illetve amely számba veszi a bejelentett helyeit, ahogy azt az Ellenőrzésre vonatkozó Jegyzőkönyv I. fejezete meghatározza, az egyes helyekről a következő információkat adva meg:

(A) a hely megnevezését, valamint helységnévvel és földrajzi koordinátákkal megjelölt elhelyezkedését;

(B) az adott helyen lévő összes ellenőrzési objektum megnevezését, úgy ahogy azt e Jegyzőkönyv I. fejezete 1. bekezdésének (J) pontja meghatározza, úgy értve, hogy a közvetlenül a dandár/ezred, wing/repülőezred szint alatti alárendelt elemek, amelyek egymás közelében vagy ezen elemek közvetlen felettes parancsnoksága közelében találhatók, úgy tekinthetők, mint amelyek nincsenek külön elhelyezésben, feltéve, hogy az ilyen külön elhelyezésben lévő zászlóaljak/repülőszázadok vagy az ezeknek megfelelő szintű egységek közötti vagy a parancsnokságuktól való távolság nem haladja meg a 15 kilométert;

(C) az adott helyeken lévő, az e Jegyzőkönyv III. fejezetében felsorolt kategóriájú hagyományos fegyverzet és harci technika típusonkénti összmennyiségét, ellenőrzési objektumonkénti bontásban, valamint azokat, amelyek valamely másik bejelentett helyen lévő ellenőrzési objektumhoz tartoznak, feltüntetve mindegyik ilyen ellenőrzési objektum megnevezését;

(D) ezenfelül, mindegyik ilyen bejelentett hely esetében, a hagyományos fegyveres erőinél nem rendszeresített hagyományos fegyverzet és harci technika mennyiségét, megjelölve azokat, amelyek:

(1) olyan harckocsik, páncélozott harcjárművek, tüzérségi eszközök, harci repülőgépek és támadó helikopterek, melyeket a Szerződés IX. Cikkének rendelkezéseivel összhangban rendszerből kivontak és további rendelkezésre várnak, illetve amelyeket a Csökkentésre vonatkozó Jegyzőkönyv szerint már csökkentettek és átalakításra várnak, valamint

(2) olyan harckocsik, páncélozott harcjárművek, tüzérségi eszközök, harci repülőgépek és harci helikopterek, amelyek békeidőben belbiztonsági feladatok ellátására rendelt és felállított szervezeteknél vannak;

(E) azokat a bejelentett helyeket, amelyeken exportra vagy reexportra váró vagy ilyen célból felújítás alatt álló, időlegesen az alkalmazási területen belül tartott vagy kizárólag kutatási fejlesztési célokra használt harckocsik, páncélozott harcjárművek, tüzérségi eszközök, harci repülőgépek és támadó helikopterek vannak, ilyen rendeltetésűnek kell megjelölni, továbbá meg kell adni az adott helyen lévő eszközök kategóriánkénti összmennyiségét; valamint

(F) minden egyes bejelentett helyre vonatkozóan, a helységnévvel és földrajzi koordinátákkal megjelölt belépési/kilépési ponto(ka)t.

VI. Fejezet

Információ azon helyek területi elhelyezkedéséről, ahonnan hagyományos fegyverzetet és harci technikát vontak ki

1. Mindegyik Részes Állam évente - az e Jegyzőkönyv VII. fejezete 1. bekezdésének (C) pontja szerinti éves információcsere alkalmával - információt ad az összes többi Részes Államnak azon helyek területi elhelyezkedéséről, amelyeket korábban bejelentett helyként adott meg, ahonnan a Szerződés aláírása óta e Jegyzőkönyv III. fejezete 1. bekezdésében felsorolt valamennyi hagyományos fegyverzetet és harci technikát kivontak, feltéve, hogy ezek a helyek továbbra is az érintett Részes Állam hagyományos fegyveres erőinek használatában maradnak. E helyek területi elhelyezkedését a kivonást követő 3 éven át be kell jelenteni.

VII. Fejezet

Az e Jegyzőkönyv I-V. fejezeteiben meghatározott információszolgáltatás időbeosztása

1. Mindegyik Részes Állam az alábbiak szerint adja meg az összes többi Részes Államnak az e Jegyzőkönyv I-V. fejezete szerinti információkat:

(A) a Szerződés aláírásakor, az abban az időpontban hatályos információkat, valamint az Egyesített Konzultatív Csoport keretében mindegyik Részes Állam a Szerződés aláírását követő 90 napon belül megadja az összes többi Részes Államnak az e Jegyzőkönyv III-V. fejezete szerint közölt információ szükséges helyesbítését. Ezeket a helyesbített információkat a Szerződés aláírásakor megadott és annak időpontjában érvényes információnak kell tekinteni;

(B) harminc nappal a Szerződés hatálybalépését követően, a hatálybalépés időpontjában érvényes információkat;

(C) a Szerződés hatálybalépésének évében december 15-én (kivéve, ha Szerződés hatálybalépésére december 15-éhez képest 60 napon belül kerül sor), valamint az azt követő minden év december 15-én a következő év január 1-jén érvényes információkat; és

(D) az e Szerződés VIII. Cikkében meghatározott 40 hónapos csökkentési időszak befejezésekor, az abban az időpontban érvényes információkat.

VIII. Fejezet

Információ az erők szintjében vagy szervezeti felépítésben bekövetkezett változásokról

1. Mindegyik Részes Állam bejelenti az összes többi Részes Államnak:

(A) az alkalmazási területen lévő hagyományos fegyveres erőinek az e Jegyzőkönyv I. fejezete szerint bejelentett szervezeti felépítésében bekövetkezett bármely állandó jellegű változást, legalább 42 nappal az ilyen változás megtörténtét megelőzően; valamint

(B) az utolsó éves információcsere óta az e Jegyzőkönyv III. fejezete 1. bekezdésének (A)-(B) pontja és 2. bekezdésének (A)-(B) pontja szerint bejelentett bármely harcoló, harcbiztosító vagy harci támogató magasabbegységénél és egységénél lévő - dandár/ezred, wing/repülőezred, külön elhelyezésben lévő vagy önálló zászlóalj/repülőszázad vagy az ezeknek megfelelő szintű egységekig lemenően - a Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzet és harci technika bármelyik kategóriájának 10 százalékos vagy azt meghaladó mértékű változását. Az erre vonatkozó bejelentést a változás megtörténtét követő öt napon belül kell megtenni, feltüntetve a bejelentett változás után meglévő tényleges mennyiséget.

IX. Fejezet

Információ a valamely Részes Állam hagyományos fegyveres erőiben rendszeresítésre vagy kivonásra kerülő, szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzetről és harci technikáról

1. A Szerződés hatálybalépését követően, és e Jegyzőkönyv VII. fejezete 1. bekezdésének (C) pontja szerinti éves információcsere alkalmával, mindegyik Részes Állam megadja az összes többi Részes Államnak:

(A) a megelőző 12 hónap során az alkalmazási területen belül hagyományos fegyveres erőinél rendszerbe állított, Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzet és harci technika mennyiségére és típusára vonatkozó összesített információt; valamint

(B) a megelőző 12 hónap során az alkalmazási területen belül a hagyományos fegyveres erőitől kivont, Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzet és harci technika mennyiségére és típusára vonatkozó összesített információt.

X. Fejezet

Információ a Részes Államok fegyveres erőiben rendszeresített szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzetnek és harci technikának az alkalmazási területre történő be- és kilépéséről

1. A Szerződés hatálybalépését követően és az e Jegyzőkönyv VII. fejezete 1. bekezdésének (C) pontja szerinti éves információcsere alkalmával, mindegyik Részes Állam információt szolgáltat az összes többi Részes Államnak:

(A) a hagyományos fegyveres erőinél rendszeresített azon, Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzet és harci technika kategóriánkénti összmennyiségéről és típusairól, amelyek az utolsó 12 hónap során léptek be az alkalmazási területre, valamint arról, hogy ezen fegyverzet és harci technika bármelyikét magasabbegységekhez vagy egységekhez szervezték-e;

(B) a hagyományos fegyveres erőinél rendszeresített azon, Szerződés által korlátozott azon hagyományos fegyverzet és harci technika kategóriánkénti összmennyiségéről és típusairól, amelyeket az utolsó 12 hónap során vontak ki az alkalmazási területről, és amelyek azon területen kívül maradnak, valamint az ilyen hagyományos fegyverzet és harci technika alkalmazási területen belüli utolsó bejelentett elhelyezkedési helyéről; továbbá

(C) az e fejezet bejelentésre vonatkozó rendelkezéseinek hatálya alá nem tartozik az az alkalmazási területen belüli hagyományos fegyveres erőinél rendszeresített, Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzet és harci technika, amely - például kiképzési vagy katonai tevékenység céljából - hétnapos időszakon belül lép ki és tér vissza az alkalmazási területre.

XI. Fejezet

Az alkalmazási területen áthaladó hagyományos fegyverzet és harci technika

1. E Jegyzőkönyv rendelkezései nem vonatkoznak arra a hagyományos fegyverzetre és harci technikára, amely az alkalmazási területen halad keresztül egy alkalmazási területen kívüli helyről, egy alkalmazási területen kívül eső végső rendeltetési hely felé. E Jegyzőkönyv III. fejezetében meghatározott kategóriájú hagyományos fegyverzetet és harci technikát, amely az alkalmazási területre áthaladás céljából lépett be, e Jegyzőkönyvnek megfelelően be kell jelenteni, amennyiben a hét napot meghaladó időtartamra az alkalmazási területen belül marad.

XII. Fejezet

Formanyomtatvány az információszolgáltatáshoz

1. Mindegyik Részes Állam az e Jegyzőkönyvben meghatározott információkat a Szerződés XVII. Cikkében szabályozott eljárásokkal és a Formanyomtatványra vonatkozó Függelékkel összhangban adja meg az összes többi Részes Államnak. A Szerződés XVI. Cikke 5. bekezdésével összhangban, a Formanyomtatványra vonatkozó Függelékben bekövetkező változások a Szerződés életképességének és hatékonyságának tökéletesítését célzó, kizárólag kisebb technikai jellegű ügynek tekintendők.

XIII. Fejezet

A szerződés szerinti egyéb bejelentések

1. E Szerződés aláírását követően és annak hatálybalépését megelőzően az Egyesített Konzultatív Csoport dolgozzon ki egy, a Szerződés által megkívánt bejelentésekre vonatkozó dokumentumot. E dokumentum soroljon fel valamennyi ilyen bejelentést, meghatározva azokat, amelyeket a Szerződés XVII. Cikkével összhangban kell elkészíteni, valamint tartalmazzon megfelelő formanyomtatványokat, amelyek az ilyen bejelentésekhez szükségesek. A Szerződés XVI. Cikke 5. bekezdésével összhangban az e dokumentumban bekövetkező változások - beleértve ebbe bármely formanyomtatványt - a Szerződés életképességének és hatékonyságának tökéletesítését célzó, kizárólag kisebb technikai jellegű ügynek tekintendők.

Függelék az információcseréhez szolgáló formanyomtatványról

1. Mindegyik Részes Állam a Bejelentésről és Információcseréről szóló Jegyzőkönyv (a továbbiakban: a Jegyzőkönyv) szerint az összes többi Részes Államnak az ebben a függelékben részletezett formanyomtatványokon biztosít információt. Az információkat mindegyik adatsornál mechanikusan vagy elektronikusan nyomtatott formában és az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet hat hivatalos nyelvének egyikén kell megadni. Minden táblázatban („a” oszlop) minden egyes bevitt adatnak egymást folyamatosan követő sorszámot kell adni.

2. Minden adatsor készletnek fedőlappal kell kezdődnie, amely feltünteti az információt adó Részes Állam megnevezését, a nyelvet, amelyen az információt adják, azt az időpontot, amikor az információt átadják, valamint az adatsorban megadott információk érvényességének időpontját.

I. Fejezet
Információ az alkalmazási területen belüli szárazföldi erők, légi- és légvédelmi repülő erők szervezeti felépítéséről

1. A Jegyzőkönyv I. fejezete szerint mindegyik Részes Állam az I. Táblázat szerint két elkülönülő hierarchikus adatsor formájában információt biztosít szárazföldi erői parancsnoksági szervezeti felépítéséről, beleértve a katonai körzetnek, illetve az annak megfelelő vagy annál alacsonyabb szintnek alárendelt légvédelmi magasabbegységeit és egységeit, valamint légi- és légvédelmi repülő erői parancsnoksági szervezeti felépítéséről.

2. Minden adatsornak a legmagasabb szervezeti szinttel kell kezdődnie, és az összes közbeeső parancsnoksági szinten keresztül le egészen a dandár/ezred, önálló zászlóalj és wing/repülőezred, önálló repülőszázad vagy az ezeknek megfelelő szintig kell terjednie. Például a szárazföldi erőkre vonatkozó adatok közlésénél egy katonai körzet/hadsereg/hadtest után bármely alárendelt önálló ezrednek, önálló zászlóaljnak, raktárnak, kiképző létesítménynek, majd az egyes alárendelt hadosztályoknak és ezek ezredeinek/önálló zászlóaljainak kell következniük. Az összes alárendelt szervezet felsorolása után kezdődnek a következő katonai körzetre/hadseregre/hadtestre vonatkozó bejegyzések. Azonos hierarchikus felsorolási eljárás alkalmazandó a légi- és légvédelmi repülő erőkre.

(A) mindegyik szervezetet azonosítani kell („b” oszlop) egy egyedi megjelöléssel (azaz: magasabbegység vagy egység azonosító kóddal), amit a további adatsorokban és valamennyi további információcsere során ugyanazon szervezet megjelölésére kell használni, a nemzeti megnevezéssel (vagyis névvel) („c” oszlop) és hadosztályok, dandárok/ezredek, önálló zászlóaljak és wing/repülőezredek, önálló repülőszázadok vagy a nekik megfelelő szervezetek esetében, szükség szerint, a magasabbegység vagy egység típusával (pl. gyalog-, harckocsi-, tüzér-, vadász-, bombázó-, ellátó-); továbbá

(B) mindegyik szervezetnél meg kell jelölni az alkalmazási területen belül ahhoz a szervezethez tartozó két közvetlen felettes parancsnoksági szintet („d”-„e” oszlopok).

I. Táblázat:
a (Részes Állam) szárazföldi erőinek, valamint légi- és légvédelmi repülő erőinek ...-kor érvényes szervezeti felépítése

II. Fejezet
Információ a szerződés IV-V. Cikkei szerint mennyiségi korlátozás hatálya alá tartozó hagyományos fegyverzet és harci technika összmennyiségéről

1. A Jegyzőkönyv II. fejezete szerint mindegyik Részes Állam a II/A. Táblázat szerinti formában információt ad a Szerződés IV-V. Cikke által („b” oszlop) mennyiségileg korlátozott harckocsijainak, páncélozott harcjárműveinek és tüzérségi eszközeinek összmennyiségéről, típusok szerinti bontásban (II/A. Táblázat), valamint a Szerződés IV. Cikke által („b” oszlop) korlátozott harci repülőgépei és támadó helikopterei összmennyiségéről, típusonkénti bontásban (II/B. Táblázat).

2. A páncélozott harcjárművekre vonatkozó adatoknak tartalmazniuk kell a nehézfegyverzetű harcjárművek, a páncélozott gyalogsági harcjárművek és a páncélozott szállító járművek összmennyiségét, valamint ezek alkategóriánkénti („d”/„c” oszlop) mennyiségét („f”/„e” oszlop) és típusát („e”/„d” oszlop).

3. A Szerződés X. Cikkével összhangban raktározott harckocsik, páncélozott harcjárművek, tüzérségi eszközök és páncélozott hídvető járművek esetében a kijelölt állandó raktárakban lévő ezen eszközök összmennyiségét fel kell tüntetni („g” oszlop).

II/A. Táblázat:
a (Részes Állam) mennyiségi korlátozás hatálya alá tartozó harckocsijainak, páncélozott harcjárműveinek és tüzérségi eszközeinek ...-kor érvényes összmennyisége

II/B. Táblázat:
a (Részes Állam) mennyiségi korlátozás hatálya alá tartozó harci repülőgépeinek és támadó helikoptereinek ...-kor érvényes összmennyisége

III. Fejezet
Információ a hagyományos fegyveres erőknél rendszeresített hagyományos fegyverzet és harci technika elhelyezkedéséről, mennyiségéről és típusairól

1. Mindegyik Részes Államnak hierarchikus adatsort kell biztosítania a Jegyzőkönyv III. fejezetének 1. bekezdése szerint bejelentett szárazföldi erőinek, légi és légvédelmi repülő erőinek valamennyi szervezetéről, a Jegyzőkönyv III. fejezetének 2. bekezdése szerint bejelentett magasabbegységeiről és egységeiről, valamint azon létesítményekről, amelyek területén a Jegyzőkönyv III. fejezete 3. bekezdésében meghatározott fegyverzet és harci technika található.

2. Mindegyik szervezet és létesítmény esetében az információnak jeleznie kell:

(A) a magasabbegység vagy egység azonosító kódját („b” oszlop) és a szervezetnek az I. Táblázatban bejelentett megnevezését („c” oszlop). Az ezen fejezet 1. bekezdése szerint felsorolt külön elhelyezésben lévő zászlóaljaknak/repülőszázadoknak, valamint a Jegyzőkönyv III. fejezet 2. bekezdése szerint bejelentett magasabbegységeknek és egységeknek, valamint a Jegyzőkönyv III. fejezet 1. bekezdése szerint felsorolt létesítményeknek szintén egyedi magasabbegység vagy egység azonosító kódot kell adni („b” oszlop) és meg kell adni nemzeti elnevezésüket (vagyis nevüket) („c” oszlop). Az adatsoron belüli elhelyezkedésüknek tükröznie kell alárendeltségüket, kivéve a Jegyzőkönyv III. fejezet 3. bekezdése szerint bejelentett magasabbegységeket és egységeket, amelyeket a felsorolás végén együtt kell megjelölni:

(1) a Kijelölt Állandó Raktárakat a nemzeti megnevezés után a „DPSS” megjelöléssel kell azonosítani, és

(2) a csökkentési helyeket a nemzeti megnevezés után a „Reduction” megjelöléssel kell azonosítani;

(B) az elhelyezkedést („d” oszlop) a földrajzi névvel és a legalább tíz másodperc pontosságú földrajzi koordinátákkal kell megadni. Azon helyek esetében, ahol állomásoztatott erők vannak, a fogadó Részes Államot is meg kell nevezni;

(C) mindegyik parancsnoksági szintnél a legmagasabbtól le egészen a hadosztály/repülő hadosztály szintig a hagyományos fegyverzet és harci technika kategóriánkénti összmennyiségét (az „f”-től az „m”/„l” oszlopig). Például egy hadosztálynál lévő hagyományos fegyverzet és harci technika összmennyisége az annak alárendelt összes szervezetnél lévő eszközök mennyiségének összege lesz; és

(D) az e fejezet 1. bekezdésében részletezett mindegyik, hadosztály szintű és az alatt lévő parancsnoki szint esetében, a III/A-III/B. Táblázatban (az „f”-től az „m”/„l” oszlopig) meghatározott fejlécek alatt a hagyományos fegyverzet és harci technika típusonkénti mennyiségét. A III/A. Táblázat páncélozott harcjármű oszlopában („g” oszlop) az alkategóriákat (azaz a páncélozott szállító járműveket, a páncélozott gyalogsági harcjárműveket és a nehézfegyverzetű harcjárműveket) külön-külön kell feltüntetni. A támadó helikopter oszlopban („k”/„i” oszlop) az alkategóriákat (azaz speciális támadó, többcélú-támadó) külön-külön kell feltüntetni. A III/B. Táblázatnak az „egyéb” szóval jelölt („l”) oszlopában kell feltüntetni - ha egyáltalán vannak ilyenek - a légi- és légvédelmi repülő erőknél rendszeresített harckocsikat, páncélozott harcjárműveket, tüzérségi eszközöket, páncélozott szállító járműhöz hasonló eszközöket, páncélozott gyalogsági harcjárműhöz hasonló eszközöket és páncélozott hídvető járműveket.

III/A. Táblázat:
az Információcserére vonatkozó Jegyzőkönyv III. fejezete szerint megadott ...-kor érvényes információ a (Részes Állam) hagyományos fegyverzete és harci technikája elhelyezkedéséről, mennyiségéről és típusairól

III/B. Táblázat:
az Információcserére vonatkozó Jegyzőkönyv III. fejezete szerint megadott ...-kor érvényes információ a (Részes Állam) hagyományos fegyverzete és harci technikája elhelyezkedéséről, mennyiségéről és típusairól

IV. Fejezet
Az Információcserére vonatkozó Jegyzőkönyv IV. fejezete szerint megadott információ a hagyományos fegyveres erőknél nem rendszeresített hagyományos fegyverzetről és harci technikáról

1. Az e Jegyzőkönyv IV. fejezetének megfelelően, mindegyik Részes Állam információt biztosít az alkalmazási területen belül található, de hagyományos fegyveres erőinél nem rendszeresített harckocsijai, páncélozott harcjárművei, tüzérségi eszközei, harci repülőgépei és támadó helikopterei elhelyezkedéséről, mennyiségéről és típusairól.

2. Az információnak minden egyes hely esetében jeleznie kell:

(A) az e Jegyzőkönyv IV. fejezetének azt a rendelkezését, amely alapján az információt megadják („b” oszlop);

(B) az elhelyezkedést („c” oszlop):

(1) az e Jegyzőkönyv IV. fejezet 1. bekezdés (A) pontjának (1), (3) és (5) alpontja szerint bejelentett hagyományos fegyverzetet és harci technikát illetően az ilyen eszközöket tartalmazó helyek földrajzi nevét és legalább tíz másodperc pontosságú földrajzi koordinátáit;

(2) az e Jegyzőkönyv IV. fejezet 1. bekezdése (A) pontjának (2) alpontja szerint bejelentett hagyományos fegyverzetet és harci technikát illetően az ilyen eszközöket tartalmazó közigazgatási körzet vagy kerület nemzeti megnevezését.

(C) az e Jegyzőkönyv IV. fejezet 1. bekezdés (A) pontjának (1)-(2) alpontja szerint bejelentett hagyományos fegyverzetet és harci technikát illetően azon szervezetek nemzeti szintű megnevezését, ahol a felsorolt felszerelések találhatóak („c” oszlop); valamint

(D) mindegyik hely esetében a mennyiségeket, típus szerinti megoszlásban a IV. Táblázatban („d”-„h” oszlopok) meghatározott fejrészek alatt, az alábbiakat kivéve:

a IV. fejezet 1. bekezdés A pontjának 2. alpontja szerint bejelentett hagyományos fegyverzetet és harci technikát illetően csak az adott közigazgatási körzethez vagy kerülethez („c” oszlop) tartozó, kategóriánkénti mennyiségeket kell feltüntetni.

IV. Táblázat:
az Információcserére vonatkozó Jegyzőkönyv IV. fejezete szerint megadott ...-kor érvényes információ a (Részes Állam) hagyományos fegyverzete és harci technikája elhelyezkedéséről

V. Fejezet
Információ az ellenőrzési objektumokról és a bejelentett helyekről

1. A Jegyzőkönyv V. fejezete szerint, mindegyik Részes Állam megadja az Ellenőrzésekre vonatkozó Jegyzőkönyv I. fejezetében meghatározott ellenőrzési objektumainak és bejelentett helyeinek jegyzékét. A bejelentett helyeket (V. Táblázat) ábécé sorrendben kell felsorolni.

2. Mindegyik bejelentett helyre vonatkozó információnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

(A) egyedi megjelölés (azaz a bejelentett hely azonosító kódja) („b” oszlop), amelyet minden további információcsere során ugyanannak a helynek a megjelölésére kell használni;

(B) a hely neve, valamint földrajzi névvel és legalább tíz másodperc pontosságú földrajzi koordinátákkal megjelölt elhelyezkedése („c” oszlop). Olyan ellenőrzési objektumok esetében, ahol állomásoztatott erők találhatók, a fogadó Részes Állam megnevezését is fel kell tüntetni;

(C) az ezen bejelentett helyhez tartozó belépési/kilépési pont(ok) („d” oszlop);

(D) a bejelentett helyen lévő összes ellenőrzési objektum egyedi sorszáma növekvő sorrendben, megnevezése és magasabbegység vagy egység azonosító kódja, amint azt e Függelék III. fejezete („e” oszlop) meghatározza. Az egyedi sorszámokat úgy kell meghatározni, hogy az adatsorban utolsóként megjelenő ellenőrzési objektumhoz rendelt sorszám megegyezzen a Részes Állam ellenőrzési objektumainak összmennyiségével;

(E) a bejelentett helyen található hagyományos fegyverzet és harci technika összmennyisége, az e Jegyzőkönyv III. fejezetében meghatározott kategóriák szerinti bontásban, ellenőrzési objektumonként („f”-„p” oszlopok), részletezve, ezenfelül:

(1) az adott bejelentett helyen lévő, de valamely más bejelentett hely ellenőrzési objektumához tartozó hagyományos fegyverzetet és harci technikát kategóriánkénti bontásban, megadva minden ilyen ellenőrzési objektum megnevezését és magasabbegység vagy egység azonosító kódját („e” oszlop), és

(2) ellenőrzési objektumhoz nem tartozó hagyományos fegyverzetet és harci technikát a következő megjegyzésekkel kell feltüntetni közvetlenül minden egyes, az „f”-„p” oszlopokban lévő adat után/alatt:

(a) békeidőben belbiztonsági feladatok végrehajtására rendelt és létrehozott szervezetek harci technikáját „biztonsági” (pl. angolul: „security”) megjegyzéssel,

(b) rendszerből kivont harci technikát, „kivont” (pl. angolul: „decomissioned”) megjegyzéssel,

(c) exportra vagy reexportra váró, illetve az e célra felújítás alatt lévő harci technikát „export” megjegyzéssel,

(d) átalakításra váró csökkentett harci technikát, „csökkentett” (pl. angolul: „reduced”) megjegyzéssel,

(e) kizárólag kutatásra és fejlesztésre használt harci technikát, „kutatás” (pl. angolul: „research”) megjegyzéssel.

V. Táblázat:
a (Részes Állam) ellenőrzési objektumairól és bejelentett helyeiről szóló ...-kor érvényes információ

3. Minden Részes Államnak meg kell adnia a belépési/kilépési pontok jegyzékét (VI. Táblázat). A jegyzéknek tartalmaznia kell az egyedi sorszámokat („b” oszlop), s ezeket kell használni az e fejezet 2. bekezdés (C) pontja szerint megadott helyek belépési/kilépési pontjainak megjelölésére. Az elhelyezkedés magába foglalja a földrajzi nevet („c” oszlop) és a legalább tíz másodperc pontosságú földrajzi koordinátákat („d” oszlop). Szintén meg kell határozni a használható közlekedési eszközök típusait - „légi” (pl. angolul: „air”), „tengeri” (pl. angolul: „sea”), „szárazföldi” (pl. angolul: „ground”) -, mindegyik belépési/kilépési pontra vonatkozóan („e” oszlop).

VI. Táblázat:
a (Részes Állam) ...-kor érvényes belépési/kilépési pontjai (pl. angol röv: POE)

Ellenőrzésre vonatkozó Jegyzőkönyv

A Részes Államok az 1990. november 19-i, az Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről szóló Szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) XIV. Cikke szerint ezennel megállapodnak az ellenőrzések végrehajtását szabályozó eljárásokról és az azokra vonatkozó egyéb rendelkezésekről.

I. Fejezet

Meghatározások

1. A Szerződés céljaira:

(A) az „ellenőrzött Részes Állam” fogalma azt a Részes Államot jelenti, amelynek területén a Szerződés XIV. Cikkének megfelelően ellenőrzést hajtanak végre:

(1) azon ellenőrzési helyek esetében, ahol csak állomásoztató Részes Állam Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzete és harci technikája van jelen, e Jegyzőkönyv rendelkezéseinek megfelelően, az ilyen állomásoztató Részes Állam gyakorolja az ellenőrzés időtartama alatt az ellenőrzött Részes Állam e Jegyzőkönyvben szabályozott jogait és kötelezettségeit, azon az ellenőrzési helyen belül, ahol Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzete és harci technikája elhelyezkedik, és

(2) azon ellenőrzési helyek esetében, ahol egynél több Részes Állam Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzete és harci technikája található, mindegyik ilyen Részes Állam az ellenőrzés időtartama alatt a saját, Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzetére és harci technikájára vonatkozóan gyakorolja az ellenőrzött Részes Állam e Jegyzőkönyvben szabályozott jogait és kötelezettségeit, azon az ellenőrzési helyen belül, ahol a Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzete és harci technikája elhelyezkedik;

(B) az „állomásoztató Részes Állam” fogalma azt a Részes Államot jelenti, amely az alkalmazási területen belül, ugyanakkor saját területén kívül hagyományos fegyveres erőinél rendszerben lévő hagyományos fegyverzetet és harci technikát állomásoztat;

(C) a „fogadó Részes Állam” fogalma azt a Részes Államot jelenti, amely az alkalmazási területen belül, saját területén egy másik Részes Állam hagyományos fegyveres erőinél rendszerben lévő és azon Részes Állam által állomásoztatott hagyományos fegyverzetet és harci technikát fogad be;

(D) az „ellenőrző Részes Állam” fogalma azt a Részes Államot jelenti, amely az ellenőrzést kéri és ezáltal annak végrehajtásáért felelős;

(E) az „ellenőr” fogalma azt a személyt jelenti, akit valamely Részes Állam jelöl ki ellenőrzés végrehajtására, és aki - e Jegyzőkönyv III. fejezetének rendelkezéseivel összhangban - e Részes Állam elfogadott ellenőri névjegyzékében szerepel;

(F) a „szállító személyzet tagja” azt a személyt jelenti, aki a szállítóeszköz működtetésével kapcsolatos feladatokat látja el, és aki - összhangban e Jegyzőkönyv III. fejezetének rendelkezéseivel - valamely Részes Állam szállító személyzete tagjainak elfogadott névjegyzékében szerepel;

(G) az „ellenőrző csoport” fogalma az ellenőröknek azt a csoportját jelenti, amelyet az ellenőrző Részes Állam jelöl ki egy adott ellenőrzés végrehajtására;

(H) a „kísérő csoport” fogalma személyeknek azon csoportját jelenti, amelyet egy ellenőrzött Részes Állam jelöl ki azért, hogy egy adott ellenőrzést végrehajtó ellenőröket kísérjen és támogasson, valamint az e Jegyzőkönyvben rögzített egyéb felelősséget viseljen. Egy állomásoztató Részes Állam Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzetének és harci technikájának ellenőrzése esetén, a kísérő csoport egyaránt magába foglalja a fogadó és az állomásoztató Részes Állam által kijelölt személyeket, hacsak más megállapodás nem születik kettejük között;

(I) az „ellenőrzési hely” azt a területet, helyet vagy létesítményt jelenti, ahol ellenőrzést hajtanak végre;

(J) az „ellenőrzési objektum” fogalma az alábbiakat jelenti:

(1) bármely dandár/ezred, wing/repülőezred, önálló zászlóalj/tüzérosztály, önálló repülőszázad vagy azzal azonos szervezeti szintű magasabbegységet vagy egységet, továbbá bármely külön elhelyezett zászlóalj/repülőszázad vagy azzal azonos szintű, közvetlenül a dandár/ezred, wing/repülőezred szint alatti egységet, amelynél az Információcserére vonatkozó Jegyzőkönyv III. fejezete 1. bekezdésének (A) pontja szerint bejelentett helyen a Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzet és harci technika található,

(2) bármely olyan kijelölt állandó raktárt, az ezen pont (1) alpontjában leírt magasabbegységekhez és egységekhez szervezetileg nem tartozó katonai raktárt, önálló javító vagy karbantartó egységet, katonai kiképzési létesítményt vagy katonai repülőteret, ahol az Információcserére vonatkozó Jegyzőkönyv III. fejezete 3. bekezdésének (A)-(B) pontja szerint bejelentett, a Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzet és harci technika állandóan vagy rendszeresen található,

(3) a Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzet és harci technika csökkentési helyét, amelyet az Információcserére vonatkozó Jegyzőkönyv III. fejezete 3. bekezdésének (C) pontja szerint jelentettek be,

(4) a Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzettel és harci technikával rendelkező, zászlóaljnál alacsonyabb szintű alegységek esetében, amelyek közvetlenül egy dandár/ezred vagy annak megfelelő szint feletti egység vagy magasabbegység alárendeltségében vannak, az az egység vagy magasabbegység tekintendő ellenőrzési objektumnak, amelynek a zászlóaljnál alacsonyabb szintű alegységet alárendelték, amennyiben annak nincs alárendeltségében dandár/ezred vagy azzal egyenértékű egység vagy magasabbegység, és

(5) azt a magasabbegységet vagy egységet, amelynél a Szerződés tárgyát képező olyan hagyományos fegyverzet és harci technika található, amelyet nem rendszeresítettek valamely Részes Állam hagyományos fegyveres erőinél, nem kell ellenőrzési objektumnak tekinteni;

(K) a „katonai repülőtér” fogalma olyan, ellenőrzési objektumot egyébként nem tartalmazó állandó jellegű katonai komplexumot jelent, ahol legalább hat, a Szerződés által korlátozott vagy belső ellenőrzés hatálya alá eső harci repülőgép vagy harci helikopter működtetését, tehát indítását és fogadását rendszeresen végzik;

(L) a „katonai kiképzési létesítmény” fogalma olyan, ellenőrzési objektumot egyébként nem tartalmazó létesítményt jelent, amelyben egy katonai egység vagy alegység legalább 30, a Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzetet vagy harci technikai eszközt, illetve több, mint 12, a Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzet és harci technika ugyanazon kategóriájába tartozó eszközt katonai személyzet kiképzésére használ;

(M) az ellenőrzési objektumként azonosított magasabbegységekhez vagy egységekhez szervezetileg nem tartozó „katonai raktár” fogalma, a kijelölt állandó raktárak és a belbiztonsági feladatokat ellátó és e célokra szervezett egységeknek alárendelt raktárak kivételével, bármely olyan raktárt jelent, amelyben a Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzet és harci technika található, tekintet nélkül szervezeti vagy működési státuszára. Az ilyen helyeken található, Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzet és harci technika részét képezi a Szerződés IV. Cikke szerinti, aktív egységekben számított megengedett szinteknek;

(N) a „bejelentett hely” fogalma olyan létesítményt vagy pontosan körülhatárolt földrajzi helyet jelent, ahol egy vagy több ellenőrzési objektum található. A bejelentett hely tartalmazza mindazon mesterséges vagy természetes külső határ vagy határok közti területeket, valamint az olyan kapcsolódó lőtereket, gyakorlótereket, karbantartó és raktárterületeket, helikopter leszállóhelyeket és vasúti berakóhelyeket magukba foglaló területeteket, ahol állandó vagy rendszeres jelleggel harckocsik, páncélozott harcjárművek, tüzérségi eszközök, harci helikopterek, harci repülőgépek, átosztályozott harci gyakorló repülőgépek, páncélozott szállító járműhöz hasonló eszközök, páncélozott gyalogsági harcjárműhöz hasonló eszközök vagy páncélozott hídvető járművek találhatók;

(O) a „kijelölt terület” fogalma valamely Részes Állam területén az alkalmazási övezeten belül lévő olyan területet jelent, amelyen belül a Jegyzőkönyv VIII. fejezete szerint soron kívüli ellenőrzés folyik, kivéve az e Jegyzőkönyv VII., IX. vagy X. fejezete szerint ellenőrzött helyeket. A kijelölt terület nagysága nem haladhatja meg a 65 négyzetkilométert. E területen belül lévő bármely két pont közötti távolság légvonalban nem haladhatja meg a 16 km-t;

(P) az „érzékeny pont” fogalma bármely olyan harci technikát, építményt vagy helyet jelent, amelyet a kísérő csoporton keresztül az ellenőrzött Részes Állam - vagy az ellenőrzött Részes Állam jogait és kötelezettségeit gyakorló Részes Állam - érzékenynek nyilvánít, s amelynek megközelítése vagy átrepülése késleltethető, korlátozható vagy megtagadható;

(Q) a „belépési/kilépési pont” fogalma egy olyan pontot jelent, amelyet az a Részes Állam jelölt ki, amelynek területén ellenőrzést hajtanak végre, s amelyen keresztül az ellenőrző csoport és a szállító személyzet ezen Részes Állam területére megérkezik, illetve amelyen keresztül ezen Részes Állam területét elhagyja;

(R) az „országban töltött időszak” fogalma azt a teljes időtartamot jelenti, amelyet egy ellenőrző csoport az e Jegyzőkönyv VII-VIII. fejezete szerinti ellenőrzés céljából folyamatosan azon Részes Állam területén tölt el, ahol az ellenőrzést végrehajtja, kezdve az ellenőrző csoportnak a belépési/kilépési pontra történő megérkezésétől egészen addig amíg az ellenőrző csoport az általa végrehajtott utolsó ellenőrzés befejezését követően vissza nem tér egy belépési/kilépési pontra;

(S) az „adathitelesítési alapidőszak” fogalma az ellenőrzési kvóták kiszámítása céljából meghatározott, a Szerződés hatálybalépése után következő első 120 napos időszakot jelenti;

(T) a „csökkentési időszak” fogalma az ellenőrzési kvóták kiszámítása céljából meghatározott, a 120 napos adathitelesítési alapidőszakot követő hároméves időszakot jelenti;

(U) az „előírt szintek hitelesítési időszakának” fogalma az ellenőrzési kvóták kiszámítása céljából meghatározott, a hároméves csökkentési időszakot követő 120 napos időszakot jelenti;

(V) az „előírt szintek hitelesítését követő időszak” fogalma az ellenőrzési kvóták kiszámítása céljából meghatározott, az előírt szintek hitelesítésének 120 napos időszakát követő időszakot jelenti, amely addig tart, amíg e Szerződés érvényben van;

(W) a „passzív bejelentett hely ellenőrzési kvóta” fogalma az ellenőrzési objektumokban e jegyzőkönyv VII. fejezete szerint végrehajtott ellenőrzéseknek azon összmennyiségét jelenti, amelyet az egyes Részes Állam egy meghatározott időszakon belül azon ellenőrzési helyeken kötelesek fogadni, ahol ellenőrzési objektumaik találhatóak;

(X) a „passzív soron kívüli ellenőrzési kvóta” fogalma a kijelölt területeken belül az e jegyzőkönyv VIII. fejezete szerint végrehajtott soron kívüli ellenőrzések azon maximális számát jelenti, amelyet az alkalmazási területen belül területtel rendelkező egyes Részes Állam egy meghatározott időszakon belül fogadni kötelesek;

(Y) az „aktív ellenőrzési kvóta” fogalma azon, e Jegyzőkönyv VII-VIII. fejezete szerinti ellenőrzések összmennyiségét jelenti, amelyet az egyes Részes Állam egy meghatározott időszakon belül jogosultak végrehajtani;

(Z) az „átminősítési hely” fogalma egy olyan, egyértelműen kijelölt helyet jelent, ahol a Helikopterek Átkategorizálására vonatkozó Jegyzőkönyv, illetve a Repülőgépek Átosztályozására vonatkozó Jegyzőkönyv szerint átkategorizált többcélú támadó helikopterek, valamint átosztályozott harci gyakorló repülőgépek átminősítése történik;

(AA) a „naptári jelentési időszak” fogalma egy olyan napokban meghatározott időszakot jelent, amely során a tervezett mennyiségű, Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzet és harci technika előirányzott csökkentése a Szerződés VIII. Cikkével összhangban végrehajtásra kerül.

II. Fejezet

Általános kötelezettségek

1. A Szerződés rendelkezései betartásának verifikációja biztosításának céljából minden Részes Államnak elő kell segítenie az e Jegyzőkönyv szerinti ellenőrzéseket.

2. Egy Részes Állam hagyományos fegyveres erőinél rendszerben lévő és az alkalmazási területen belül, de nemzeti területen kívül állomásoztatott hagyományos fegyverzet és harci technika esetében a fogadó Részes Államnak és az állomásoztató Részes Államnak, saját kötelezettségeik teljesítésekor, együttműködve kell biztosítaniuk az e Jegyzőkönyv megfelelő rendelkezéseinek betartását. Az állomásoztató Részes Állam teljes felelősséggel tartozik a Szerződés rendelkezéseinek betartásáért a hagyományos fegyveres erőinél rendszeresített és a fogadó Részes Állam területén állomásoztatott hagyományos fegyverzete és harci technikája vonatkozásában.

3. A kísérő csoportot az ellenőrzött Részes Állam felelőssége alá helyezik:

(A) olyan ellenőrzési helyek esetében, ahol kizárólag állomásoztató Részes Állam Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzete és harci technikája található, és az ezen Részes Állam parancsnoksága alá tartozik, a kísérő csoportot az adott állomásoztató Részes Állam képviselőjének felelőssége alá kell helyezni az ellenőrzés idejére, amely azon ellenőrzési helyen folyik, ahol az érintett állomásoztató Részes Állam Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzete és harci technikája található; és

(B) olyan ellenőrzési helyek esetében, ahol egyaránt megtalálható a fogadó Részes Állam és az állomásoztató Részes Állam Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzete és harci technikája, a kísérő csoportban mindkét Részes Állam képviselőinek jelen kell lenniük akkor, amikor az állomásoztató Részes Állam Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzetét és harci technikáját éppen ellenőrzik. Az ezen ellenőrzési helyen folyó ellenőrzés során a fogadó Részes Állam gyakorolja az ellenőrzött Részes Állam jogait és kötelezettségeit, kivéve azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyek az állomásoztató Részes Állam Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzetének és harci technikájának ellenőrzésével kapcsolatosak, s amelyeket ezen állomásoztató Részes Állam gyakorol.

4. Ha egy ellenőrző csoport olyan építménybe vagy létesítménybe kíván belépni, amelyet az ellenőrzött Részes Állammal kötött megállapodás alapján egy másik Részes Állam használ, akkor ez utóbbi gyakorolja - az ellenőrzött Részes Állammal együttműködve és a használatról kötött megállapodás által megengedett kereteken belül - az e Jegyzőkönyvben foglalt jogokat és kötelezettségeket az olyan ellenőrzések esetében, amelyek az építményt vagy a létesítményt használó Részes Állam harci technikáját vagy anyagi készleteit érintik.

5. Egy másik Részes Állam által az ellenőrzött Részes Állammal kötött megállapodás alapján használt építményeket vagy létesítményeket csak akkor lehet ellenőrizni, ha ennek a másik Részes Államnak a képviselője is tagja a kísérő csoportnak.

6. Az ellenőrző csoportok és alcsoportok az ellenőrző Részes Állam felügyelete és felelőssége alá tartoznak.

7. Egy ellenőrzési helyen egy időben legfeljebb egy, az e Jegyzőkönyv VII. vagy VIII. fejezete szerint ellenőrzést folytató ellenőrző csoport tartózkodhat.

8. Ezen Jegyzőkönyv egyéb rendelkezéseit betartva az ellenőrző Részes Állam dönti el, hogy milyen hosszú ideig maradjanak az egyes ellenőrző csoportok annak a Részes Államnak a területén, ahol az ellenőrzést végrehajtják, valamint hogy hány ellenőrzési helyen és mely ellenőrzési helyeken hajt végre ellenőrzést az országban töltött időszak során.

9. Az ellenőrző csoport útiköltségét, egy ellenőrzés végrehajtása előtt a belépési/kilépési pontig, s az utolsó ellenőrzés befejezése után a belépési/kilépési ponttól, az ellenőrző Részes Állam fedezi.

10. Minden Részes Állam köteles bizonyos mennyiségű, a passzív bejelentett hely ellenőrzési kvótáját meg nem haladó számú, e Jegyzőkönyv VII. vagy VIII. fejezete szerinti ellenőrzést fogadni az egyes meghatározott időszakokban: a 120 napos adathitelesítési alapidőszakban, a hároméves csökkentési időszakban, az előírt szintek hitelesítésének 120 napos időszakában és a Szerződés érvényességi idejére szóló, az előírt szintek hitelesítését követő időszakban. A passzív bejelentett hely ellenőrzési kvótát minden egyes meghatározott időszakra az illető Részes Állam ellenőrzési objektumainak százalékában kell megállapítani, nem számítva be a Szerződés alkalmazási területén belül elhelyezkedő csökkentési helyeket és átminősítési helyeket:

(A) a Szerződés hatálybalépését követő első 120 nap alatt a passzív bejelentett hely ellenőrzési kvóta egyenlő a Részes Államnak az Információcserére vonatkozó Jegyzőkönyv V. fejezete szerint bejelentett ellenőrzési objektumainak 20 százalékával;

(B) az első 120 napos időszakot követően, a csökkentési időszak minden évében, a passzív bejelentett hely ellenőrzési kvóta egyenlő a Részes Államnak az Információcserére vonatkozó Jegyzőkönyv V. fejezete szerint bejelentett ellenőrzési objektumainak 10 százalékával;

(C) a hároméves csökkentési időszak befejezését követő első 120 nap alatt a passzív bejelentett hely ellenőrzési kvóta egyenlő a Részes Államnak az Információcserére vonatkozó Jegyzőkönyv V. fejezete szerint bejelentett ellenőrzési objektumainak 20 százalékával;

(D) az előírt szintek hitelesítésének 120 napos időszakát követő minden évben a Szerződés hatályának idejére, a passzív bejelentett hely ellenőrzési kvóta egyenlő a Részes Államnak az Információcserére vonatkozó Jegyzőkönyv V. fejezete szerint bejelentett ellenőrzési objektumainak 15 százalékával.

11. Mindegyik olyan Részes Állam, amely területtel rendelkezik az alkalmazási területen belül, az alábbiak szerint köteles soron kívüli ellenőrzéseket fogadni:

(A) az adathitelesítési alapidőszak alatt, a csökkentési időszak minden évében és az előírt szintek hitelesítésének időszakában azon bejelentett helyek ellenőrzésére meghatározott szám 15 százaléka, amely ellenőrzéseket az adott Részes Állam köteles területén fogadni a saját ellenőrzési objektumai, valamint az állomásoztató Részes Államhoz tartozó ellenőrzési objektumok vonatkozásában; és

(B) az előírt szintek hitelesítését követő időszak minden évében azon bejelentett helyek ellenőrzésére meghatározott szám legfeljebb 23 százaléka, amely ellenőrzéseket az adott Részes Állam köteles területén fogadni saját ellenőrzési objektumai és az állomásoztató Részes Államhoz tartozó ellenőrzési objektumok vonatkozásában.

12. Tekintet nélkül bármely egyéb, e fejezetben található korlátozásra, minden Részes Állam köteles évi minimum egy, az e Jegyzőkönyv VII. fejezete szerint végrehajtandó ellenőrzés fogadására a saját ellenőrzési objektumaira vonatkozóan, továbbá mindegyik, az alkalmazási területen belül területtel rendelkező Részes Állam köteles évi minimum egy, az e Jegyzőkönyv VIII. fejezete szerint végrehajtandó, ellenőrzés fogadására egy kijelölt területen belül.

13. Egy ellenőrzési helyen lévő ellenőrzési objektum e Jegyzőkönyv VII. fejezete szerint végrehajtott ellenőrzése egy ellenőrzésnek számít azon Részes Állam passzív bejelentett hely ellenőrzési kvótájára nézve, amelynek az ellenőrzési objektuma ellenőrzésre kerül.

14. Egy meghatározott időszak során, egy állomásoztató Részes Államhoz tartozó ellenőrzési objektumok e Jegyzőkönyv VII. fejezete szerinti ellenőrzéseinek aránya a fogadó Részes Államra megállapított ellenőrzések összességéhez képest nem lehet nagyobb, mint az állomásoztató Részes Államnak az adott fogadó Részes Állam területén lévő ellenőrzési objektumainak aránya a fogadó Részes Állam területén lévő összes ellenőrzési objektumhoz viszonyítva.

15. Egy meghatározott időszakon belül bármely Részes Állam területén lévő ellenőrzési objektumokra vonatkozóan, az e Jegyzőkönyv VII. fejezete szerinti ellenőrzések számát az ezen Részes Állam területén található összes ellenőrzési objektum meghatározott százalékaként kell kiszámítani.

16. Egy kijelölt területen belül az e Jegyzőkönyv VIII. fejezete szerint végrehajtott ellenőrzés egyaránt egy-egy ellenőrzésnek számít azon Részes Állam passzív soron kívüli ellenőrzési kvótájára, valamint passzív bejelentett hely ellenőrzési kvótájára nézve, amelynek területén az ellenőrzést végrehajtják.

17. Ha a kísérő csoport és az ellenőrző csoport nem állapodik meg másként, akkor egy ellenőr csoport országon belül töltött időszaka összességében nem lehet több 10 napnál, és nem haladhatja meg egyúttal a következő képlet szerint számítandó összóraszámot sem:

(A) 48 óra az első ellenőrzési objektum ellenőrzésére vagy egy kijelölt területen belüli ellenőrzésre; továbbá

(B) 36 óra minden egyes további ellenőrzési objektum ellenőrzésére vagy kijelölt területen belüli ellenőrzésre.

18. Az e fejezet 17. bekezdésében foglalt korlátozások tiszteletben tartásával az e Jegyzőkönyv VII-VIII. fejezete szerinti ellenőrzést végrehajtó ellenőrző csoport nem tölthet 48 óránál többet egy bejelentett helyen, valamint nem folytathat 24 óránál hosszabb ellenőrzési tevékenységet egy kijelölt területen belül.

19. Az ellenőrzött Részes Állam biztosítja, hogy az ellenőrző csoport az elérhető leggyorsabb módon utazzon a következő ellenőrzési helyre. Ha egy ellenőrzés befejezése és az ellenőrző csoportnak a következő ellenőrzési helyre történő megérkezése között eltelt idő meghaladja a kilenc órát, vagy ha az ellenőrző csoport által egy Részes Állam területén végrehajtott utolsó ellenőrzés és ezen ellenőrző csoportnak a belépési/kilépési pontra történő megérkezése között eltelő idő meghaladja a kilenc órát, az ilyen időtúllépés nem számít bele ezen ellenőrző csoport országon belül töltött idejébe.

20. Mindegyik Részes Állam köteles egyidejűleg fogadni az alkalmazási területen belüli területén az e Jegyzőkönyv VII-VIII. fejezete szerint ellenőrzést végrehajtó ellenőrző csoportokból nem több, mint két, illetőleg nem több, mint annyi ellenőrző csoportot, mint amennyi egy meghatározott időn belül az adott Részes Állam területén ellenőrizendő ellenőrzési objektumok két százaléka, attól függően, hogy melyik szám a nagyobb.

21. Mindegyik Részes Állam köteles egyidejűleg fogadni a hagyományos erőinél az e Jegyzőkönyv VII-VIII. fejezete szerint ellenőrzést végrehajtó ellenőrző csoportokból nem több, mint két, illetőleg nem több, mint annyi ellenőrző csoportot, mint amennyi egy meghatározott időn belül ellenőrizendő ellenőrzési objektumainak 2 százaléka, attól függően, hogy melyik szám a nagyobb.

22. Az e fejezet 20-21. bekezdésének rendelkezései érvényessége mellett minden olyan Részes Állam, amelynek a Szerződés IV-V. Cikkében meghatározott katonai körzetei vannak, köteles egyidejűleg fogadni az alkalmazási területen belüli területén bármelyik ilyen katonai körzeten belül nem több, mint két, az e Jegyzőkönyv VII-VIII. fejezete szerint ellenőrzést végrehajtó ellenőrző csoportot.

23. Egyetlen Részes Állam sem köteles az e Jegyzőkönyv VII-VIII. fejezete szerint végrehajtandó ellenőrzésekből ugyanazon Részes Államtól többet fogadni, mint amennyi az egy naptári évre szóló passzív bejelentett hely ellenőrzési kvótájának 50 százaléka.

24. Mindegyik Részes Állam jogosult arra, hogy az alkalmazási területen belül ellenőrzéseket végezzen más Részes Állam területén. Ugyanakkor egyetlen Részes Állam sem folytathat évente ötnél több, az e Jegyzőkönyv VII-VIII. fejezete szerinti ellenőrzést egy vele azonos államcsoporthoz tartozó Részes Állam területén. Minden ilyen ellenőrzés az ellenőrzött Részes Állam passzív bejelentett hely ellenőrzési kvótájának terhére történik. Kizárólag az adott államcsoport feladata egyébként annak meghatározása, miként osztja el az ellenőrzéseket az adott államcsoporthoz tartozó egyes Részes Állam között. Mindegyik Részes Államnak közölnie kell az összes többi Részes Állammal aktív ellenőrzési kvótáját:

(A) az adathitelesítési alapidőszakra vonatkozóan a Szerződés aláírását követő 120 napon belül;

(B) a csökkentési időszak első évére vonatkozóan a Szerződés hatálybalépését követő 60 napon belül; és

(C) a csökkentési időszak minden ezt követő évére, az előírt szintek hitelesítésének időszakára, valamint az előírt szintek hitelesítését követő időszak minden évére vonatkozóan az ezen meghatározott időszakokat megelőző január 15-éig.

III. Fejezet

Ellenőrzést megelőző követelmények

1. A Szerződés szerint folytatott ellenőrzéseket az e fejezet 3-7. bekezdésével összhangban kijelölt ellenőrök hajtják végre.

2. Az ellenőrök az ellenőrző Részes Állam vagy más Részes Állam polgárai.

3. A Szerződés aláírását követő 90 napon belül mindegyik Részes Állam az összes többi Részes Államnak átadja javasolt ellenőreinek névjegyzékét, valamint javasolt szállító személyzete tagjainak névjegyzékét, amelyek tartalmazzák az ellenőrök és a szállító személyzet tagjainak teljes nevét, nemét, születési idejét és helyét, valamint útlevélszámát. Egy Részes Állam javasolt ellenőreinek névjegyzéke semmikor sem tartalmazhat egyidejűleg 400 személynél többet és egy Részes Állam javasolt szállító személyzete tagjainak névjegyzéke semmikor sem tartalmazhat 600 személynél többet.

4. Mindegyik Részes Állam megvizsgálja a többi Részes Állam ellenőreinek és szállító személyzete tagjainak a részére átadott névjegyzékét, és minden egyes névjegyzék kézhezvételétől számított 30 napon belül jelzi a jegyzéket átadó Részes Államnak azon személy(ek) nevét, aki(ke)t töröltetni kíván a kérdéses névjegyzékből.

5. Az e fejezet 7. bekezdése rendelkezéseinek figyelembevétele mellett, azokat az ellenőröket és a szállító személyzet azon tagjait, akiknek a törlését nem kérték az e fejezet 4. bekezdésében meghatározott időn belül, úgy kell tekinteni, mint akiket vízum és más okmányok kiadására az e fejezet 8. bekezdésével összhangban elfogadtak.

6. Mindegyik Részes Állam jogosult módosítani saját névjegyzékeit a Szerződés hatálybalépését követő egy hónapon belül. Mindegyik Részes Állam hathavonta egyszer kiegészítéseket vagy törléseket javasolhat ellenőrei és szállító személyzete tagjainak névjegyzékében, feltéve, hogy az így módosított névjegyzékekben szereplő nevek száma nem haladja meg az e fejezet 3. bekezdésében meghatározott számokat. A javasolt kiegészítések e fejezet 4-5. bekezdésével összhangban vizsgálat tárgyát képezik.

7. Egy Részes Állam, a visszautasítás joga nélkül, kérheti bármely egyén törlését bármely más Részes Állam ellenőrei és szállító személyzete tagjainak átadott névjegyzékéből.

8. Az a Részes Állam, amelynek területén ellenőrzést hajtanak végre, az ezen fejezet 5. bekezdése szerint elfogadott ellenőröknek és a szállító személyzet tagjainak vízumot és szükség szerint bármely más olyan dokumentumot ad ki, amelyek biztosítják, hogy ezek az ellenőrök és a szállító személyzet ezen tagjai az e Jegyzőkönyv rendelkezései szerinti ellenőrzési tevékenység végrehajtása céljából beléphessenek ezen Részes Állam területére, és ott tartózkodhassanak. Az ilyen vízumokat és egyéb szükséges dokumentumokat vagy:

(A) a névjegyzékek, illetve a névjegyzékeken a későbbiekben történt változtatások elfogadása után 30 napon belül adják ki, amely esetben a vízumoknak legalább 24 hónapig érvényeseknek kell lenniük; vagy

(B) az ellenőrző csoportnak, illetve a szállító személyzet tagjainak a belépési/kilépési pontra történő megérkezését követő egy órán belül adják ki, amely esetben a vízum az ellenőrzési tevékenység idejére érvényes.

9. A Szerződés aláírását követő 90 napon belül, mindegyik Részes Állam bejelentést tesz az összes többi Részes Államnak azon Részes Állam szállító eszközeinek állandó jellegű diplomáciai engedély számáról, amely annak a Részes Államnak a területére történő be- és onnan való kiutazáskor, amelynek területén az ellenőrzést folytatják, az ellenőröket és a felszerelést szállítja. A kijelölt belépési/kilépési ponto(ka)t a meghatározott nemzetközi légifolyosókon vagy a diplomáciai engedélyezés alapjaként az érintett Részes Állam által egyeztetett egyéb útvonalakon kell megközelíteni, illetve elhagyni. Az ellenőrök menetrend szerinti járatokkal is utazhatnak azokra a belépési/kilépési pontokra, ahová a légitársaságok járatai repülnek. E bekezdés állandó diplomáciai engedély számra vonatkozó rendelkezései nem alkalmazandók az ilyen járatokra.

10. Az Információcserére vonatkozó Jegyzőkönyv V. fejezete szerint nyújtott bejelentésben mindegyik Részes Államnak belépési/kilépési pontot vagy pontokat kell kijelölnie minden egyes bejelentett helyre vonatkozóan, beleértve azok ellenőrzési objektumait. Az ilyen belépési/kilépési pontok lehetnek földi határátkelőhelyek, repülőterek vagy tengeri kikötők, amelyeknek képeseknek kell lenniük az ellenőrző Részes Állam közlekedési eszközeinek fogadására. Mindegyik bejelentett helyhez kapcsolódóan belépési/kilépési pontként legalább egy repülőteret meg kell jelölni. Bármely bejelentett helyhez kapcsolódóan megjelölt belépési/kilépési pont elhelyezkedésének olyannak kell lennie, hogy az lehetővé tegye az e Jegyzőkönyv VII. fejezete 8. bekezdésében meghatározott időn belül ezen bejelentett hely elérését.

11. Minden Részes Államnak joga van a területén lévő belépési/kilépési pont, illetve pontok megváltoztatására oly módon, hogy e változtatások életbe léptetése előtt legalább 90 nappal értesíti erről az összes többi Részes Államot.

12. A Szerződés aláírását követő 90 napon belül, mindegyik Részes Állam bejelentést tesz az összes többi Részes Államnak az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet azon hivatalos nyelvéről vagy nyelveiről, amely (ek) a hagyományos fegyveres erői ellenőrzését végrehajtó ellenőrző csoportok által használandóak.

IV. Fejezet

Az ellenőrzési szándék bejelentése

1. Az ellenőrző Részes Állam bejelenti az ellenőrzött Részes Államnak a Szerződés XIV. Cikkében megadott ellenőrzések végrehajtására vonatkozó szándékát. Állomásoztatott hagyományos fegyveres erők ellenőrzése esetén, az ellenőrző Részes Állam egyidejűleg értesíti a fogadó és az állomásoztató Részes Államot. Az állomásoztató Részes Állam által végrehajtott átminősítési vagy csökkentési eljárások ellenőrzése esetén, az ellenőrző Részes Állam egyidejűleg értesíti a fogadó és az állomásoztató Részes Államot.

2. Az e Jegyzőkönyv VII-VIII. fejezete szerint végrehajtandó ellenőrzések esetén, az ilyen bejelentéseket a Szerződés XVII. Cikkével összhangban, legalább 36 órával az ellenőrző csoportnak az azon Részes Állam területén lévő belépési/kilépési pontra történő becsült érkezési idejét megelőzően kell megtenni, amelynek területén ellenőrzés végrehajtására kerül sor. Az ilyen bejelentéseknek az alábbiakat kell tartalmazniuk:

(A) az igénybe veendő belépési/kilépési pont;

(B) a belépési/kilépési pontra történő érkezés becsült ideje;

(C) a belépési/kilépési pontra történő érkezés módja;

(D) annak megjelölése, hogy az első ellenőrzést e Jegyzőkönyv VII. vagy VIII. fejezete szerint folytatják-e, és hogy az ellenőrzést gyalog, terepjárón, helikopteren vagy ezeknek valamilyen kombinációja útján hajtják-e végre;

(E) a belépési/kilépési pontra történő megérkezés és az első ellenőrzési hely kijelölése közötti időtartam;

(F) az ellenőrző csoport által használandó nyelv, amelynek az e Jegyzőkönyv III. fejezetének 12. bekezdésével összhangban kijelölt nyelvnek kell lennie;

(G) az e Jegyzőkönyv XII. fejezetével összhangban készítendő ellenőrzési jelentéshez használandó nyelv;

(H) az ellenőrök és a szállító személyzet tagjainak teljes neve, neme, születési helye és ideje, valamint útleveleinek száma; és

(I) a követő ellenőrzések valószínűsíthető száma.

3. Az e fejezet IX-X. bekezdése szerint végrehajtandó ellenőrzések esetén, az ilyen bejelentéseket a Szerződés XVII. Cikkével összhangban, legalább 96 órával az ellenőrző csoportnak az azon Részes Állam területén lévő megjelölt belépési/kilépési pontra történő becsült érkezési idejét megelőzően kell megtenni, amelynek területén ellenőrzés végrehajtására kerül sor. Az ilyen bejelentéseknek az alábbiakat kell tartalmazniuk:

(A) az igénybe veendő belépési/kilépési pont;

(B) a belépési/kilépési pontra történő érkezés becsült ideje;

(C) a belépési/kilépési pontra történő érkezés módja;

(D) csökkentési vagy átminősítési helyen történő minden egyes ellenőrzés esetén, az e Jegyzőkönyv IX. fejezetének 3. bekezdése vagy X. fejezetének 5. bekezdése szerint adott bejelentésre való hivatkozás;

(E) az ellenőrző csoport által használandó nyelv, amelynek az e Jegyzőkönyv III. fejezetének 12. bekezdésével összhangban kijelölt nyelvnek kell lennie;

(F) az e Jegyzőkönyv XII. fejezetével összhangban készített ellenőrzési jelentéshez használandó nyelv;

(G) az ellenőrök és szállító személyzet tagjainak teljes neve, neme, születési helye és ideje, valamint útleveleinek száma.

4. Az e fejezet 1. bekezdése szerint értesített Részes Államnak, a Szerződés XVII. Cikkével összhangban, 3 órán belül vissza kell igazolniuk a bejelentés átvételét. E fejezet rendelkezéseivel összhangban, az ellenőrző csoport számára lehetővé kell tenni, hogy az, az e fejezet 2. bekezdésének (B) pontja vagy 3. bekezdésének (B) pontja szerint bejelentett becsült érkezési időpontban a belépési/kilépési pontra megérkezzen.

5. Az ellenőrzési szándék bejelentését átvevő ellenőrzött Részes Állam az átvételt követően, a Szerződés XVII. Cikkével összhangban, azonnal megküldi az összes többi Részes Államnak az ilyen bejelentésről készített másolatokat.

6. Amennyiben az a Részes Állam, amelynek területén ellenőrzés végrehajtására kerül sor, nem képes lehetővé tenni az ellenőrző csoport belépését az érkezés becsült időpontjában, akkor az ellenőrző csoport számára biztosítani kell, hogy nem több, mint két órával az érkezés bejelentett becsült ideje előtt vagy után beléphessen az adott Részes Állam területére. Ilyen esetben, annak a Részes Államnak, amelynek területén az ellenőrzés végrehajtására sor kerül, az eredeti bejelentés közlését követő 24 órán belül kell az ellenőrző Részes Állam felé az érkezés új időpontját bejelentenie.

7. Amennyiben az ellenőrző csoport több, mint két órás késésbe kerül az érkezés bejelentett becsült idejéhez, illetve az e fejezet 6. bekezdése szerint közölt új érkezési idejéhez képest, akkor az ellenőrző Részes Államnak az e fejezet 1. bekezdése szerint értesített Részes Államokat tájékoztatnia kell:

(A) az érkezés új becsült időpontjáról, amely semmilyen esetben sem haladhatja meg több, mint 6 órával az érkezés eredetileg becsült, illetve az e fejezet 6. bekezdése szerint közölt új érkezési időpontot; és

(B) ha az ellenőrző Részes Állam úgy kívánja, a belépési/kilépési pontra történő megérkezés és az első ellenőrzési hely kijelölése közötti új időtartamról.

8. Abban az esetben, ha az ellenőrző csoportnak a belépési/kilépési ponthoz történő szállításához nem menetrend szerinti járatot vesznek igénybe, legalább 10 órával az azon Részes Állam légterébe történő tervezett belépési időpontot megelőzően, amelynek területén az ellenőrzést végrehajtják, az ellenőrző Részes Állam a Szerződés XVII. Cikkével összhangban, repülési tervet ad meg az ellenőrző Részes Államnak. A repülési tervet a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet polgári repülőgépek számára alkalmazható eljárásával összhangban kell összeállítani. Az ellenőrző Részes Állam mindegyik repülési terv megjegyzéseket tartalmazó részébe belefoglalja az állandó jellegű diplomáciai engedély számát és a következő megjelölést: „CFE ellenőrző repülőgép. Elsőbbségi engedélyezési eljárás szükséges.” („CFE inspection aircraft. priority clearance processing required.”)

9. Nem több, mint három órával az e fejezet 8. bekezdésével összhangban összeállított repülési terv kézhezvételét követően, azon Részes Állam, amelynek területén az ellenőrzés végrehajtására sor kerül, biztosítja a repülési terv jóváhagyását, hogy az ellenőrző csoport az érkezés becsült időpontjában a belépési/kilépési pontra megérkezhessen.

V. Fejezet

Eljárás a belépési/kilépési pontra történő megérkezéskor

1. A kísérő csoport a belépési/kilépési ponton fogadja az ellenőrző csoportot és a szállító személyzet tagjait megérkezésükkor.

2. Azon Részes Állam, amelyik az ellenőrzött Részes Állammal történt megállapodás szerint építményeket vagy létesítményeket használ, egy összekötő tisztet jelöl ki a kísérő csoportba, aki szükség szerint elérhető a belépési/kilépési pontnál, hogy a kísérő csoporttal történt megállapodás szerint bármikor elkísérje az ellenőrző csoportot.

3. A belépési/kilépési pontra történő megérkezés és az onnan való távozás időpontjáról az ellenőrző csoport és a kísérő csoport megállapodik és azt mindkét csoport rögzíti.

4. Az a Részes Állam, amelynek területén az ellenőrzés végrehajtására sor kerül, biztosítja, hogy az ellenőrző csoport csomagja, felszerelése és eszközei mentesek legyenek mindennemű vám alól, és hogy azokat gyorsan kezeljék a belépési/kilépési pontnál.

5. Azokat a felszereléseket és eszközöket, amelyeket az ellenőrző Részes Állam visz azon ország területére, ahol az ellenőrzést végrehajtják, minden egyes alkalommal megvizsgálják, amikor annak területére azokat beviszik. Ezt a vizsgálatot az ellenőrző csoportnak a belépési/kilépési pontról az ellenőrzési helyre történő elindulása előtt kell elvégezni. Az ilyen felszereléseket és eszközöket az ellenőrző csoport tagjainak jelenlétében a kísérő csoport vizsgálja meg.

6. Amennyiben a kísérő csoport a vizsgálat során megállapítja, hogy az ellenőrök által hozott felszerelések vagy eszközök valamelyike alkalmas az e Jegyzőkönyv ellenőrzési követelményeivel nem összhangban álló feladatok ellátására, vagy az nem felel meg az e Jegyzőkönyv VI. fejezetének 15. bekezdésében szabályozott követelményeknek, úgy a kísérő csoportnak jogában áll az adott eszköz használatának engedélyezését megtagadni, és jogosult a belépési/kilépési ponton azt zár alá venni. Az ellenőrző Részes Állam az ilyen zár alá vett felszerelést vagy eszközt a belátása szerinti legelső alkalommal eltávolítja azon Részes Állam területéről, ahol az ellenőrzést végrehajtják, de legkésőbb akkor, amikor az ellenőrző csoport, amely magával hozta a zár alá vett felszerelést vagy eszközt, elhagyja az országot.

7. Amennyiben egy Részes Állam nem vesz részt az ellenőrző csoport felszerelésének vizsgálata során a belépési/kilépési pontnál, akkor az a Részes Állam jogosult a kísérő csoport e fejezet 5-6. bekezdése szerinti jogait gyakorolni azon bejelentett helyen történő ellenőrzés előtt, ahol hagyományos fegyveres erői találhatók, vagy amely az ellenőrzött Részes Állammal történt megállapodás szerint építményeket vagy létesítményeket használ.

8. Azon időszak folyamán, amíg az ellenőrző csoport és a szállító személyzet annak a Részes Államnak a területén tartózkodnak, ahol az ellenőrzési hely található, addig az ellenőrzött Részes Állam biztosítja vagy intézi az étkezést, elszállásolást, munkahelyet és közlekedést, illetve amennyiben szükséges, az orvosi kezelést vagy bármilyen más szükséghelyzetben a megfelelő segítség nyújtását.

9. Azon Részes Állam, amelynek területén az ellenőrzést végrehajtják, biztosítja az elszállásolást, a biztonsági védelmet, az ellenőrző Részes Állam szállító eszközeinek szervizelését és üzemanyag-ellátását a belépési/kilépési pontnál.

VI. Fejezet

Általános szabályok az ellenőrzések végrehajtására

1. Egy ellenőrző csoport magába foglalhat ellenőröket az ellenőrző Részes Államon kívül más Részes Államokból is.

2. Az e Jegyzőkönyv VII-X. fejezetével összhangban végrehajtott ellenőrzések alkalmával az ellenőrző csoport maximum kilenc ellenőrből állhat és legfeljebb három alcsoportra oszthatja fel magát. Azon Részes Állam területén történő egyidejű ellenőrzések esetén, amelyeknek nincs a Szerződés IV-V. Cikkében meghatározott katonai körzetük, illetőleg valamely Részes Állam területén lévő egyazon ilyen katonai körzeten belüli egyidejű ellenőrzések esetén, az ellenőrzési helyen csak egy ellenőrző csoport oszthatja fel magát három alcsoportra, a többi esetében csak két-két alcsoport képezhető.

3. Az ellenőrök és a kísérő csoport tagjai a feladatukra egyértelműen utaló jelzést kell, hogy viseljenek.

4. Egy ellenőr akkor tekintendő a feladatai ellátására vonatkozó jogaival felruházottnak, amikor megérkezik az azon Részes Állam területén lévő belépési/kilépési pontra, ahol az ellenőrzést végrehajtják, valamint úgy kell tekinteni, hogy e feladatok ellátását az adott Részes Állam területének a belépési/kilépési ponton keresztül történő elhagyását követően fejezi be.

5. A szállító személyzet létszáma nem haladhatja meg a 10 főt.

6. Anélkül, hogy hátrányosan befolyásolná kiváltságaikat és mentességeiket, az ellenőrök és a szállító személyzet tagjai tiszteletben tartják azon Részes Állam törvényeit és rendszabályait, amelynek területén az ellenőrzést végrehajtják, és nem avatkoznak be annak belügyeibe. Az ellenőrök és a szállító személyzet tagjai tiszteletben tartják továbbá az ellenőrzési helyre vonatkozó rendszabályokat, beleértve a biztonsági és adminisztratív előírásokat. Abban az esetben, ha az ellenőrzött Részes Állam úgy ítéli meg, hogy egy ellenőr vagy a szállító személyzet egy tagja megsértette az ilyen törvényeket és rendszabályokat vagy az e Jegyzőkönyvben rögzített ellenőrzési tevékenységet szabályozó feltételeket, akkor arról értesíti az ellenőrző Részes Államot, amely az ellenőrzött Részes Állam kérését követően azonnal törli az adott személy nevét az ellenőrök vagy a szállító személyzet tagjainak listájáról. Amennyiben ez a személy azon Részes Állam területén tartózkodik, ahol az ellenőrzést végrehajtják, akkor az ellenőrző Részes Állam azonnal eltávolítja őt az adott területről.

7. Az ellenőrzött Részes Állam a felelős azért, hogy biztosítsa az ellenőrző csoport és a szállító személyzet tagjainak biztonságát a belépési/kilépési pontra történő megérkezéstől mindaddig, amíg azok el nem hagyják a belépési/kilépési pontot az adott Részes Államból való távozás céljából.

8. A kísérő csoport támogatást nyújt az ellenőrző csoportnak feladatai végrehajtásához. A kísérő csoport belátásától függően gyakorolhatja azt a jogát, hogy annak a Részes Államnak a területén, ahol az ellenőrzést végrehajtják, az ellenőrző csoportot az adott területre történő belépésétől kezdődően annak elhagyásáig kíséri.

9. Az ellenőrző Részes Állam biztosítja, hogy az ellenőrző csoport és minden alcsoportja rendelkezzen az e Jegyzőkönyv IV. fejezete, 2. bekezdésének (F) pontjával és 3. bekezdésének (E) pontjával összhangban bejelentett nyelven a kísérő csoporttal történő szabad kommunikációhoz szükséges nyelvi képességekkel. Az ellenőrzött Részes Állam biztosítja, hogy a kísérő csoport rendelkezzen az ellenőrző csoporttal és mindegyik alcsoporttal az ezen a nyelven történő szabad kommunikációhoz szükséges nyelvi képességekkel. Az ellenőrök és a kísérő csoport tagjai más nyelveken is kommunikálhatnak.

10. Az ellenőrző Részes Állam kifejezett engedélye nélkül az ellenőrzés során szerzett semmilyen információt sem lehet nyilvánosságra hozni.

11. Azon Részes Állam területén való tartózkodásuk során, ahol az ellenőrzést végrehajtják, az ellenőrök mindvégig jogosultak az ellenőrző Részes Államnak az adott területen lévő nagykövetségével vagy konzulátusával való kommunikálásra, az ellenőrzött Részes Állam által biztosított megfelelő távközlési eszközök felhasználásával. Az ellenőrzött Részes Állam biztosítja továbbá az ellenőrző csoport alcsoportjai közötti kapcsolattartás eszközeit.

12. Az ellenőrzött Részes Állam szállítja az ellenőrző csoportot az ellenőrzési helyre/helyről és azok között, az ellenőrzött Részes Állam által megválasztott módon és útvonalon. Az ellenőrző Részes Állam kérheti a kiválasztott útvonal megváltoztatását. Az ellenőrzött Részes Állam - ha lehetséges - teljesíti az ilyen kérést. Kölcsönös megállapodás esetén az ellenőrző Részes Állam számára engedélyezett saját szárazföldi járműveinek használata.

13. Olyan szükséghelyzet kialakulása esetén, ami szükségessé teszi az ellenőröknek az ellenőrzési helyről a belépési/kilépési pontra vagy az ellenőrző Részes Államnak azon Részes Állam területén lévő nagykövetségéhez vagy konzulátusához való utazását, ahol az ellenőrzést végrehajtják, az ellenőrző csoport bejelenti azt a kísérő csoportnak, amely azonnal intézkedik az ilyen utazás ügyében, és - amennyiben szükséges - biztosítja a megfelelő közlekedési eszközt.

14. Az ellenőrzött Részes Állam az ellenőrzési helyen adminisztratív célokra szolgáló területet biztosít az ellenőrző csoport számára, a felszerelés és az eszközök tárolása, jelentés megírása, pihenő szünetek eltöltése és étkezések céljára.

15. Az ellenőrző csoport számára engedélyezett azoknak a dokumentumoknak - különösen saját térképeik és táblázataik - behozatala, amelyek az ellenőrzés végrehajtásához szükségesek. Az ellenőröknek megengedik hordozható passzív éjjellátó készülékek, távcsövek, videokamerák és fényképezőgépek, diktafonok, mérőszalagok, vakuk, mágneses tájolók és „lap-top” számítógépek bevitelét és használatát. Az ellenőrzött Részes Állam jóváhagyásától függően, az ellenőrök számára engedélyezett más berendezések használata. A kísérő csoportnak az országon belül töltött időszak során mindvégig jogában áll az ellenőrök által hozott felszerelés átvizsgálása, de nem gátolhatja azon eszközök használatát, amelyeket e Jegyzőkönyv V. fejezetének 5-7. bekezdésével összhangban a kísérő csoport már jóváhagyott.

16. Az e Jegyzőkönyv VII. vagy VIII. fejezete szerint végrehajtott ellenőrzés esetén, az ellenőrző csoport mindegyik alkalommal, amikor ellenőrzendő ellenőrzési helyet jelöl meg, részletezi, hogy az ellenőrzést gyalog, terepjáróval, helikopterrel vagy ezek kombinációjával hajtja-e végre. Hacsak más megállapodás nem születik, az ellenőrzött Részes Állam biztosítja és üzemelteti a megfelelő terepjárót az ellenőrzési helyen.

17. Az ellenőrzött Részes Állam biztonsági követelményeitől és repülési rendszabályaitól, valamint az e fejezet 18-21. bekezdéseinek rendelkezéseitől függően, amikor csak lehetséges, az ellenőrző csoport jogosult az e Jegyzőkönyv VII-VIII. fejezete szerint végrehajtott ellenőrzések során, az ellenőrzési hely felett helikopterrel történő átrepülés végrehajtására az ellenőrzött Részes Állam által biztosított és működtetett helikopter igénybevételével.

18. Az ellenőrzött Részes Állam nem köteles helikoptert biztosítani olyan ellenőrzési helyen, amelynek területe kisebb, mint 20 négyzetkilométer.

19. Az ellenőrzött Részes Állam jogosult az érzékeny pontok feletti helikopterrel történő átrepülések késleltetésére, korlátozására vagy elutasítására, az érzékeny pontok jelenléte azonban nem akadályozhatja meg a helikopterrel történő átrepüléseket az ellenőrzési hely további részei felett. A helikopterrel történő átrepülés közben fényképet az érzékeny pontokról vagy azok felett csak a kísérő csoport jóváhagyásával lehet készíteni.

20. Az ellenőrzési hely feletti ilyen helikopterrel történő átrepülések időtartama összességében nem haladhatja meg az egy órát, hacsak az ellenőrző csoport és a kísérő csoport között egyéb megállapodás nem születik.

21. Bármilyen, az ellenőrzött Részes Állam által biztosított helikopternek olyan nagynak kell lennie, hogy az ellenőrző csoportnak legalább két, a kísérő csoportnak legalább egy tagját szállítani tudja. Az ellenőrök számára az ellenőrzési hely feletti repülés során engedélyezett az, hogy az e fejezet 15. bekezdésében felsorolt felszerelések bármelyikét elővegyék és használják. Az ellenőrző csoport az ellenőrző repülések során jelzi a kísérő csoportnak, amikor fényképeket kíván készíteni. A helikopternek olyannak kell lennie, hogy az ellenőrök számára abból állandó és zavartalan kilátás nyíljon a földre.

22. Feladataik ellátása közben az ellenőrök nem avatkozhatnak be közvetlenül az ellenőrzési helyen folyó tevékenységbe, és el kell kerülniük az ellenőrzési helyen folyó tevékenység szükségtelen akadályozását vagy késleltetését vagy azt, hogy olyat cselekedjenek, amely annak biztonságos végzésére hatással lenne.

23. Az e fejezet 24-29. bekezdésében meghatározottak kivételével, egy ellenőrzési objektum vagy egy kijelölt területen belüli ellenőrzés során az ellenőrök számára engedélyezett a hozzáférés, belépés és akadálytalan ellenőrzés:

(A) egy kijelölt terület esetében, a kijelölt terület egészén belül; vagy

(B) egy ellenőrzési objektum ellenőrzése esetében, a bejelentett hely egész területén belül, kivéve a helyszínrajzon kizárólag másik ellenőrzési objektumhoz tartozóként feltüntetett területeket, amelyeket az ellenőrző csoport nem jelölt meg ellenőrzésre.

24. Az e Jegyzőkönyv VII. vagy VIII. fejezete szerinti és az e fejezet 25. bekezdésének rendelkezéseitől függő ellenőrzési objektum vagy kijelölt területen belüli ellenőrzés során az ellenőrök jogosultak, az e fejezet 23. bekezdésében idézett területeken belül, belépni olyan helyek, létesítmények vagy azokon belüli területek bármelyikébe, amelyeken belül harckocsik, páncélozott harcjárművek, tüzérségi eszközök, harci helikopterek, harci repülőgépek, átosztályozott harci-gyakorló repülőgépek, páncélozott szállító járműhöz hasonló eszközök, páncélozott gyalogsági harcjárműhöz hasonló eszközök, páncélozott hídvető járművek vannak állandóan vagy rendszeresen jelen. Az ellenőrök nem jogosultak olyan létesítményekbe vagy azokon belüli olyan területekre belépni, amelyeknél a belépésre az egyedüli fizikai lehetőséget olyan, személyek által használt ajtók jelentik, amelyek mérete nem haladja meg a két méter szélességet, és amely helyekre a belépést a kísérő csoport megtagadja.

25. Az e Jegyzőkönyv VII. vagy VIII. fejezete szerinti, ellenőrzési objektum vagy kijelölt területen belüli ellenőrzés során, az ellenőrök jogosultak betekinteni megerősített repülőgép fedezékekbe, hogy vizuálisan is meggyőződjenek arról, hogy vannak-e ott harckocsik, páncélozott harcjárművek, tüzérségi eszközök, harci helikopterek, harci repülőgépek, átosztályozott harci-gyakorló repülőgépek, páncélozott szállító járműhöz hasonló eszközök, páncélozott gyalogsági harcjárműhöz hasonló eszközök, páncélozott hídvető járművek, és ha igen, megállapíthassák azok mennyiségét és típusát, modelljét vagy fajtáját. Az e fejezet 24. bekezdésének rendelkezései érvényessége mellett az ellenőrök csak a kísérő csoport jóváhagyásával léphetnek be az ilyen megerősített fedezék belsejébe. Amennyiben az ilyen jóváhagyást megtagadják, és ha az ellenőrök kérik, az ilyen repülőgép fedezékben lévő harckocsikat, páncélozott harcjárműveket, tüzérségi eszközöket, harci helikoptereket, harci repülőgépeket, átosztályozott harci-gyakorló repülőgépeket, páncélozott szállító járműhöz hasonló eszközöket, páncélozott gyalogsági harcjárműhöz hasonló eszközöket, páncélozott hídvető járműveket a fedezéken kívül be kell mutatni.

26. Az e Jegyzőkönyv VII. vagy VIII. fejezete szerinti ellenőrzési objektum vagy kijelölt területen belüli ellenőrzés során, kivéve az e fejezet 27-33. bekezdéseiben foglaltakat, az ellenőrök csak annyira jogosultak a hagyományos fegyverzethez és harci technikához való hozzáférésre, amennyire az ahhoz szükséges, hogy vizuálisan is meggyőződjenek azok mennyiségéről és típusáról, modelljéről vagy fajtájáról.

27. Az ellenőrzött Részes Állam jogosult egyes katonailag érzékeny harci technikai eszközöket letakarni.

28. A kísérő csoport jogosult megtagadni az érzékeny pontokhoz - melyeknek mennyisége és kiterjedése lehetőség szerint korlátozandó -, letakart tárgyakhoz vagy olyan konténerekhez történő hozzáférést, amelyeknek bármelyik mérete (szélesség, magasság, hosszúság vagy átmérő) kisebb, mint két méter. A kísérő csoport - bármely esetben, amikor érzékeny pontot jelölnek ki, illetve letakart tárgy vagy konténer van jelen - kijelenti, hogy az érzékeny pont, letakart tárgy vagy konténer tartalmaz-e harckocsikat, páncélozott harcjárműveket, tüzérségi eszközöket, harci helikoptereket, harci repülőgépeket, átosztályozott harci-gyakorló repülőgépeket, páncélozott szállító járműhöz hasonló eszközöket, páncélozott gyalogsági harcjárműhöz hasonló eszközöket vagy páncélozott hídvető járműveket, és ha igen, akkor megadja azok mennyiségét, típusát, modelljét vagy fajtáját.

29. Ha a kísérő csoport egy érzékeny pontról, letakart eszközről vagy konténerről közli, hogy az az e fejezet 25. bekezdésében meghatározott hagyományos fegyverzetet és harci technikát tartalmaz, akkor a kísérő csoport bemutatja vagy bejelenti az ellenőrző csoportnak ezen hagyományos fegyverzetet és harci technikát, valamint lépéseket tesz annak érdekében, hogy az ellenőrző csoport meggyőződhessen arról, hogy a bejelentett mennyiségű hagyományos fegyverzetnél és harci technikánál nincs több jelen.

30. Amennyiben az e Jegyzőkönyv VII. vagy VIII. fejezete szerinti, ellenőrzési objektum vagy kijelölt területen belüli ellenőrzés során, egy ellenőrzési helyen olyan helikoptertípus van jelen, amely a Létező Típusok Jegyzőkönyvében a többcélú támadó helikopterek listáján szerepel vagy szerepelt, és arról a kísérő csoport kijelenti, hogy az harci támogató helikopter, vagy az ellenőrzési helyen MI-24R vagy MI-24K helikopter van jelen, és a kísérő csoport kijelenti, hogy az a Helikopter Átkategorizálására vonatkozó Jegyzőkönyv I. fejezetének 3. bekezdése szerint korlátozás alá esik, akkor az ilyen helikopter az e Jegyzőkönyv IX. fejezete 4-6. bekezdésével összhangban belső ellenőrzés hatálya alá esik.

31. Amennyiben az e Jegyzőkönyv VII. vagy VIII. fejezete szerinti, ellenőrzési objektum vagy kijelölt területen belüli ellenőrzés során, az ellenőrzési helyen a Repülőgépek Átosztályozására vonatkozó Jegyzőkönyv II. fejezetének listáján szereplő harci-gyakorló repülőgépek speciális modellje vagy változata van jelen, és arról a kísérő csoport kijelenti, hogy a Repülőgépek Átosztályozására vonatkozó Jegyzőkönyvvel összhangban azt nem-felfegyverzetté minősítették át, az ilyen repülőgép e Jegyzőkönyv IX. fejezete 4-5. bekezdésével összhangban belső ellenőrzés hatálya alá esik.

32. Amennyiben az e Jegyzőkönyv VII. vagy VIII. fejezete szerinti, ellenőrzési objektum vagy kijelölt területen belüli ellenőrzés során, az ellenőrzési helyen a kísérő csoport által páncélozott szállító járműhöz hasonló eszköznek vagy páncélozott gyalogsági harcjárműhöz hasonló eszköznek mondott páncélozott jármű van jelen, akkor az ellenőrző csoportnak jogában áll eldöntenie azt, hogy az ilyen jármű nem teszi-e lehetővé lövész raj szállítását. Az ellenőrök jogosultak a járművek ajtajának és/vagy fedélzeti nyílásának kinyitását kérni, hogy a jármű belsejét a járművön kívülről vizuálisan is ellenőrizni lehessen. A járműben vagy járművön található érzékeny berendezéseket le lehet takarni.

33. Amennyiben az e Jegyzőkönyv VII. vagy VIII. fejezete szerinti, ellenőrzési objektum vagy kijelölt területen belüli ellenőrzés során a kísérő csoport kijelenti egy ellenőrzési helyen található harci technikáról, hogy azt a Csökkentésre vonatkozó Jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban csökkentették, akkor az ellenőrző csoportnak jogában áll ellenőrizni az ilyen harci technikát, hogy megbizonyosodhasson arról, hogy azt a Csökkentésre vonatkozó Jegyzőkönyv III-XII. fejezetében részletezett eljárásokkal összhangban csökkentették-e.

34. Az ellenőrök a Szerződés hatálya alá eső hagyományos fegyverzet és harci technika jelenléte tényének rögzítése céljából jogosultak fényképet, videofelvételt készíteni a kijelölt állandó raktárakon belül is, vagy olyan raktározási helyeken is, amelyek több, mint 50 darab ilyen hagyományos fegyverzetet és harci technikát tartalmaznak. A fényképezőgépek használatát a 35 mm-es, valamint az azonnal előhívott képet készítő kamerákra korlátozzák. Az ellenőrző csoport tájékoztatja a kísérő csoportot arról, hogy tervezi-e fényképfelvételek készítését. A kísérő csoport együttműködik az ellenőrző csoporttal fényképfelvételek készítésében.

35. Érzékeny pontokról fénykép készítése csak a kísérő csoport jóváhagyásával engedélyezett.

36. Az e fejezet 38. bekezdésében meghatározottak kivételével, az e fejezet 34. bekezdésében részletezett raktározási helyektől eltérő létesítmények belsejéről fényképeket csak a kísérő csoport jóváhagyásával lehet készíteni.

37. Az ellenőrök jogosultak méréseket végezni az ellenőrzés során felmerülő esetleges félreértések eloszlatása céljából. Az így feljegyzett mérési eredményeket az ellenőrző csoport és a kísérő csoport egy-egy tagja a mérést követően azonnal hitelesíti. Az ilyen hitelesített adatok az ellenőrzési jelentésben rögzítésre kerülnek.

38. Amikor csak lehetséges, a Részes Állam az ellenőrzés során oldják meg a tényszerű információkkal kapcsolatban felmerült tisztázatlan eseteket. Bármikor, amikor az ellenőrök magyarázatot kérnek a kísérő csoporttól egy ilyen tisztázatlan esettel kapcsolatban, a kísérő csoport haladéktalanul biztosítja az ellenőrző csoportnak ezt a magyarázatot. Amennyiben az ellenőrök úgy döntenek, hogy fényképpel dokumentálnak egy kellően nem tisztázott esetet, a kísérő csoport, az e fejezet 35. bekezdésének rendelkezései szerint, együttműködik az ellenőrző csoporttal abban, hogy az megfelelő fényképeket készíthessen, azonnal előhívott fényképet készítő fényképezőgép használatával. Amennyiben az adott esetet nem sikerül kellőképpen tisztázni az ellenőrzés során, azt az arra vonatkozó magyarázattal és fényképekkel együtt rögzítik az e Jegyzőkönyv XII. fejezetével összhangban készített ellenőrzési jelentésben.

39. Az e Jegyzőkönyv VII-VIII. fejezete szerint végrehajtott ellenőrzések alkalmával az ellenőrzést akkor kell befejezettnek tekinteni, amikor az ellenőrzési jelentést aláírták, és ellenjegyezték.

40. Nem később, mint a bejelentett helyen vagy a kijelölt területen belüli ellenőrzés befejezésekor az ellenőrző csoport tájékoztatja a kísérő csoportot arról, hogy szándékában áll-e további ellenőrzést végrehajtani. Amennyiben az ellenőrző csoportnak szándékában áll további ellenőrzést végrehajtani, az ellenőrző csoport ott és akkor kijelöli a következő ellenőrzési helyet. Ilyen esetekben, az e Jegyzőkönyv VII. fejezete 6. és 17. bekezdésének, valamint a VIII. fejezet 6. bekezdése (A) pontjának rendelkezései szerint az ellenőrzött Részes Állam biztosítja, hogy az ellenőrző csoport az előző ellenőrzés befejezése után a lehető leggyorsabban a következő ellenőrzés helyszínére érkezzen. Amennyiben az ellenőrző csoportnak nem áll szándékában követő ellenőrzés végrehajtása, akkor az e fejezet 42-43. bekezdésének rendelkezései alkalmazandók.

41. Az ellenőrző csoport jogosult, az e Jegyzőkönyv VII-VIII. fejezete rendelkezései szerinti további ellenőrzést végrehajtani azon Részes Állam területén, ahol az ellenőrző csoport a megelőző ellenőrzést végrehajtotta:

(A) bármelyik olyan bejelentett helyen, amelynek belépési/kilépési pontja az előző ellenőrzési hely belépési/kilépési pontjával megegyezik, vagy amelyik ahhoz a belépési/kilépési ponthoz tartozik, amelyikre az ellenőrző csoport megérkezett; vagy

(B) bármilyen olyan kijelölt területen belül, amelyikhez az Információcserére vonatkozó Jegyzőkönyv V. fejezete szerint bejelentett belépési/kilépési pontok közül az van legközelebb, amelyikre az ellenőrző csoport érkezett; vagy

(C) ugyanazon katonai körzetben az előző ellenőrzési hely 200 km-es körzetében; vagy

(D) azon a helyen, amelyről az e Jegyzőkönyv VII. fejezete 11. bekezdésének (A) pontja szerint az ellenőrzött Részes Állam azt állítja, hogy olyan harckocsik, páncélozott harcjárművek, tüzérségi eszközök, harci helikopterek, harci repülőgépek vagy páncélozott hídvető járművek átmeneti elhelyezésére szolgál, amelyek az előző ellenőrzési helyen lévő ellenőrzési objektum ellenőrzése során hiányoztak, akkor ha e hagyományos fegyverzet és harci technika száma az Információcserére vonatkozó jegyzőkönyv szerinti legutóbbi bejelentésben az ezen hagyományos fegyverzetre és harci technikára megadott mennyiség 15 százalékát meghaladja; vagy

(E) az olyan bejelentett helyen, amelyről az e Jegyzőkönyv VII. fejezete 11. bekezdésének (B) pontja szerint az ellenőrzött Részes Állam azt állítja, hogy azon harckocsik, páncélozott harcjárművek, tüzérségi eszközök, harci helikopterek, harci repülőgépek vagy páncélozott hídvető járművek származási helyei, amelyek az előző ellenőrzési helyen fölötte voltak annak a mennyiségnek, amelyet az Információcserére vonatkozó Jegyzőkönyv szerinti legutóbbi bejelentésben adtak meg, akkor ha az ilyen hagyományos fegyverzet és harci technika mennyisége 15 százalékkal meghaladja az ezen hagyományos fegyverzetre és harci technikára vonatkozóan a fenti bejelentésben megadott mennyiséget.

42. Egy bejelentett helyen vagy kijelölt területen belül végrehajtott ellenőrzés befejezése után, amennyiben nem kerül bejelentésre további ellenőrzés, az ellenőrző csoportot a lehető leggyorsabban a megfelelő belépési/kilépési pontra kell szállítani, és annak 24 órán belül el kell hagynia annak a Részes Államnak a területét, ahol az ellenőrzést végrehajtotta.

43. Az ellenőrző csoport, hacsak másképpen nem állapodnak meg, ugyanarról a belépési/kilépési pontról hagyja el annak az országnak a területét, ahol az ellenőrzést végrehajtotta, amelyiken belépett annak területére. Amennyiben egy ellenőrző csoport úgy dönt, hogy ellenőrzés végrehajtása céljából egy másik Részes Állam területén lévő belépési/kilépési pontra távozik, jogában áll úgy tenni, feltéve, hogy az ellenőrző Részes Állam e Jegyzőkönyv IV. fejezetének 1. bekezdésével összhangban megtette a szükséges bejelentést.

VII. Fejezet

Bejelentett hely ellenőrzése

1. Egy bejelentett hely e Jegyzőkönyvnek megfelelő ellenőrzése nem utasítható vissza. Az ilyen ellenőrzést csak vis maior esetében vagy az e Jegyzőkönyv II. fejezetének 7. és 20-22. bekezdésével összhangban lehet késleltetni.

2. Az e fejezet 3. bekezdésében foglaltak kivételével, az ellenőrző csoport annak a Részes Államnak a területére, ahol az ellenőrzés végrehajtásra kerül, azon belépési/kilépési ponton keresztül érkezik meg, amelyik az Információcserére vonatkozó Jegyzőkönyv V. fejezete alapján ahhoz a bejelentett helyhez tartozik, amelyet az ellenőrző csoport az e fejezet 7. bekezdése szerint első ellenőrzési helyként tervez kijelölni.

3. Ha egy ellenőrző Részes Állam belépési/kilépési pontként földi határátkelőhelyet vagy tengeri kikötőt kíván igénybe venni, és az ellenőrzött Részes Állam korábban nem jelölt meg az Információcserére vonatkozó Jegyzőkönyv V. fejezete alapján olyan belépési/kilépési pontként földi határátkelőhelyet vagy tengeri kikötőt, amely azon bejelentett helyhez tartozik, amelyet az ellenőrző Részes Állam az e fejezet 7. bekezdése alapján első ellenőrzési helyként kíván kijelölni, az ellenőrző Részes Állam az e Jegyzőkönyv IV. fejezete 2. bekezdésének megfelelően tett bejelentésében megnevezi a kívánt földi határátkelőhelyet vagy tengeri kikötőt mint belépési/kilépési pontot. A bejelentés kézhezvételéről szóló visszaigazolásában az e Jegyzőkönyv IV. fejezetének 4. bekezdésében foglaltak szerint az ellenőrzött Részes Állam jelzi, hogy ez a belépési/kilépési pont elfogadható-e, vagy sem. Az utóbbi esetben az ellenőrzött Részes Állam az ellenőrző Részes Államnak egy olyan másik belépési/kilépési pontot jelöl meg, amely olyan közel van a kívánt belépési/kilépési ponthoz, amennyire lehetséges, és amely az Információcserére vonatkozó Jegyzőkönyv V. fejezete szerint bejelentett repülőtér, illetőleg tengeri kikötő vagy földi határátkelőhely lehet, amelyen keresztül az ellenőrző csoport és a szállító személyzet tagjai az ország területére érkezhetnek.

4. Ha egy ellenőrző Részes Állam az e fejezet 3. bekezdésének megfelelően bejelenti egy földi határátkelőhelynek vagy tengeri kikötőnek belépési/kilépési pontkénti használatára vonatkozó igényét, akkor az ilyen bejelentés előtt megvizsgálja, hogy megvan-e annak az ésszerű valószínűsége, hogy ellenőrző csoportja erről a belépési/kilépési pontról szárazföldi közlekedési eszközzel elérheti az e fejezet 8. bekezdésében részletezett időn belül azt az első bejelentett helyet, ahol az adott Részes Állam ellenőrzést kíván végrehajtani.

5. Amennyiben az ellenőrző csoport és a szállító személyzet az e fejezet 3. bekezdésének megfelelően nem azon belépési/kilépési ponton keresztül érkezik annak a Részes Államnak a területére, ahol az ellenőrzést végrehajtják, amely az Információcserére vonatkozó Jegyzőkönyv V. fejezetével összhangban bejelentettek szerint az első ellenőrzési helyként megjelölni kívánt bejelentett helyhez tartozik, akkor az ellenőrző Részes Állam elősegíti az e bejelentett helyre történő leggyorsabb eljutást, de szükség esetén megengedhető, hogy túllépje az e fejezet 8. bekezdésében meghatározott időhatárt.

6. Egy bejelentett hely kijelölése után az ellenőrzött Részes Állam jogosult igénybe venni hat órát arra, hogy felkészüljön az ellenőrző csoportnak az adott helyre történő érkezésére.

7. Az ellenőrző csoport az e Jegyzőkönyv IV. fejezete 2. bekezdésének (E) pontja szerint bejelentett belépési/kilépési pontra történő megérkezését követően nem kevesebb, mint egy és nem több, mint 16 órán belül kijelöli az első ellenőrizendő bejelentett helyet.

8. Az ellenőrzött Részes Állam biztosítja, hogy az ellenőrző csoport az ellenőrzendő hely kijelölését követően, a rendelkezésre álló lehető leggyorsabb módon elutazhasson az első bejelentett helyre, és a lehető leghamarabb, de nem később, mint kilenc órán belül megérkezzék oda, hacsak az ellenőrző csoport és a kísérő csoport másként nem állapodik meg, vagy ha az ellenőrzési hely hegyes vidéken vagy nehezen megközelíthető területen helyezkedik el. Ilyen esetben, az ellenőrző csoportot nem később, mint az ellenőrzési hely kijelölését követő 15 órán belül kell az ellenőrzési helyre szállítani. A kilenc órát meghaladó utazási idő nem számít be az adott ellenőrző csoport országban töltött időszakába.

9. Az ellenőrző csoportot a bejelentett helyre történő megérkezését követően haladéktalanul egy tájékoztatóra kísérik, ahol az ellenőrző csoport megkapja az adott bejelentett hely helyszínrajzát, hacsak az ilyen helyszínrajzot már nem bocsátották rendelkezésre egy korábbi helyszínrajzcsere alkalmával. Annak a bejelentett helynek a helyszínrajza, amelyet a bejelentett helyre történő megérkezés alkalmával bocsátanak rendelkezésre, a következők pontos leírását kell hogy tartalmazza:

(A) egy, az ellenőrzési helyen belüli pont 10 másodperc pontosságú földrajzi koordinátái, a pont és az északi irány megjelölésével;

(B) a helyszínrajzhoz használt méretarány;

(C) a bejelentett hely kerülete;

(D) az egyes ellenőrzési objektumokhoz tartozó területek pontosan elkülönített határvonalai, megjelölve külön-külön mindegyik olyan ellenőrzési objektum magasabbegység vagy egység azonosító kódját, amelyekhez az egyes ilyen területek tartoznak, beleértve azon külön elhelyezésben lévő területeket is, ahol harckocsi, páncélozott harcjárművek, tüzérségi eszközök, harci helikopterek, harci repülőgépek, átosztályozott harci-gyakorló repülőgépek, páncélozott szállító járműhöz hasonló eszközök, páncélozott gyalogsági harcjárműhöz hasonló eszközök vagy páncélozott hídvető járművek vannak állandó jelleggel;

(E) a bejelentett helyen lévő főbb épületek és utak;

(F) a bejelentett hely bejáratai; valamint

(G) az e Jegyzőkönyv VI. fejezetének 14. bekezdésével összhangban az ellenőrző csoport számára adminisztratív célra biztosított terület elhelyezkedése.

10. A bejelentett hely helyszínrajzának kézhezvételétől számított fél órán belül az ellenőrző csoport kijelöli az ellenőrzendő ellenőrzési objektumot. Az ellenőrző csoportot ekkor ellenőrzés előtti eligazításban részesítik, amely nem tarthat tovább egy óránál és a következő elemeket foglalja magába:

(A) az ellenőrzési hely biztonsági és adminisztratív előírásai;

(B) az ellenőrök ellenőrzési helyen belüli közlekedési és kommunikációs lehetőségeinek leírása; és

(C) az ellenőrzési helyen - beleértve a bejelentett hely közös területein - lévő harckocsik, páncélozott harcjárművek, tüzérségi eszközök, harci helikopterek, harci repülőgépek, átosztályozott harci-gyakorló repülőgépek, páncélozott szállító járműhöz hasonló eszközök, páncélozott gyalogsági harcjárműhöz hasonló eszközök és páncélozott hídvető járművek száma és elhelyezkedése, beleértve azokat is, amelyek ugyanazon ellenőrzendő ellenőrzési objektumhoz tartozó, de külön elhelyezésben lévő alárendelt részek eszközei.

11. Az ellenőrzést megelőző eligazítás során magyarázatot kell adni bármely olyan eltérésre vonatkozóan, amely a harckocsik, páncélozott harcjárművek, tüzérségi eszközök, harci helikopterek, harci repülőgépek vagy páncélozott hídvető járművek ellenőrzési helyen lévő aktuális mennyiségei, illetve az Információcserére vonatkozó Jegyzőkönyv szerinti legutóbbi bejelentésben megadott megfelelő mennyiségek között áll fenn, összhangban az alábbi rendelkezésekkel:

(A) amennyiben az ellenőrzési helyen jelenlévő, bármely ilyen hagyományos fegyverzet és harci technika mennyisége kisebb, mint a legutóbbi bejelentésben megadott mennyiség, akkor a magyarázat ki kell hogy terjedjen az ilyen hagyományos fegyverzet és harci technika ideiglenes elhelyezkedési helyére; és

(B) amennyiben az ellenőrzési helyen jelen lévő bármely ilyen hagyományos fegyverzet és harci technika mennyisége meghaladja a legutóbbi bejelentésben megadott mennyiséget, akkor a magyarázat ki kell hogy terjedjen az ilyen, többletként jelentkező hagyományos fegyverzet és harci technika eredeti helyére, az eredeti helyről történő távozásának időpontjára, az érkezés időpontjára és az ellenőrzési helyen történő tartózkodásának tervezett időtartamára.

12. Amikor az ellenőrző csoport egy ellenőrzési objektumot ellenőrzésre kijelöl, akkor az ellenőrző csoport jogosult ugyanazon ellenőrzési objektum ellenőrzésének a részeként, a helyszínrajzon ahhoz az ellenőrzési objektumhoz tartozóként elkülönített összes területet ellenőrizni, beleértve azokat az ugyanannak a Részes Államnak a területén külön elhelyezésben lévő területeket is, ahol az adott ellenőrzési objektumhoz tartozó hagyományos fegyverzet és harci technika állandó jelleggel van jelen.

13. Egy bejelentett helyen lévő ellenőrzési objektum ellenőrzése lehetővé teszi az ellenőrző csoport számára a hozzáférést, a belépést és az akadálytalan ellenőrzést a bejelentett hely egész területén, kivéve azokat a helyszínrajzon kizárólag másik ellenőrzési objektumhoz tartozóként elkülönített területeket, amelyeket ellenőrzésre az ellenőrző csoport nem jelölt ki. Az ilyen ellenőrzések során, e Jegyzőkönyv VI. fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni.

14. Amennyiben a kísérő csoport tájékoztatja az ellenőrző csoportot, hogy azon harckocsik, páncélozott harcjárművek, tüzérségi eszközök, harci helikopterek, harci repülőgépek, átosztályozott harci-gyakorló repülőgépek, páncélozott szállító járművekhez hasonló eszközök, páncélozott gyalogsági harcjárművekhez hasonló eszközök vagy páncélozott hídvető járművek, amelyeket a bejelentett hely területén egy bizonyos ellenőrzési objektumhoz tartozókként jelentettek be, de a helyszínrajzon egy kizárólag másik ellenőrzési objektum részeként elkülönített területen belül találhatóak, akkor a kísérő csoport biztosítja, hogy az ellenőrző csoport, ugyanazon ellenőrzés részeként, hozzáférhessen az ilyen hagyományos fegyverzethez és harci technikához.

15. Amennyiben a Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzet és harci technika vagy páncélozott hídvető járművek a bejelentett helynek olyan területein találhatóak, amelyek a helyszínrajz alapján nem tartoznak kizárólagosan valamely ellenőrzési objektumhoz, a kísérő csoport tájékoztatja az ellenőrző csoportot, hogy az ilyen hagyományos fegyverzet és harci technika melyik ellenőrzési objektumhoz tartozik.

16. Mindegyik Részes Állam köteles elszámolni az Információcserére vonatkozó Jegyzőkönyv III. fejezete szerint bejelentett, Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzet és harci technika mindegyik kategóriájának összmennyiségével, a dandár/ezred vagy annak megfelelő szervezeti szint felett, amennyiben ilyen elszámolást egy másik Részes Állam kér.

17. Amennyiben egy bejelentett hely ellenőrzése során, az ellenőrző csoport úgy dönt, hogy ellenőriz egy, ugyanazon a bejelentett helyen lévő olyan ellenőrzési objektumot, amelyet korábban erre még nem jelölt ki, az ellenőrző csoportnak jogában áll a kijelölést követő három órán belül megkezdeni az ilyen ellenőrzést. Ilyen esetben az ellenőrző csoport számára az e fejezet 10-11. bekezdésével összhangban eligazítást kell tartani arról az ellenőrzési objektumról, amelyet a soron következő ellenőrzésre kijelölt.

VIII. Fejezet

Soron kívüli ellenőrzés kijelölt területeken belül

1. E Jegyzőkönyvvel összhangban mindegyik Részes Állam jogosult soron kívüli ellenőrzéseket végrehajtani kijelölt területeken belül.

2. Abban az esetben, ha az ellenőrző Részes Állam a belépési/kilépési pontra történő megérkezés után első ellenőrzésként kijelölt területen belüli soron kívüli ellenőrzést szándékozik végrehajtani:

(A) az erről szóló, az e Jegyzőkönyv IV. fejezetének megfelelő bejelentésének tartalmaznia kell azt a kijelölt területen belüli vagy ahhoz legközelebb esőbelépési/kilépési pontot, amely alkalmas az ellenőrző Részes Állam által megválasztott szállítóeszköz fogadására; és

(B) az e Jegyzőkönyv IV. fejezete 2. bekezdésének (E) pontjával összhangban bejelentett belépési/kilépési pontra való megérkezést követő bizonyos számú óra elteltével, amely nem lehet kevesebb egy óránál, és nem lehet több 16 óránál a belépési/kilépési pontra érkezést követően, az ellenőrző csoport meghatározza az első ellenőrizni kívánt kijelölt területet. A kijelölt terület meghatározásakor, mint az ellenőrzésre vonatkozó kérés részét, az ellenőrző csoport átadja a kísérő csoportnak a kijelölt terület külső határait behatároló földrajzi leírást. Az ellenőrző csoport jogosult arra, hogy a kérés részeként, megjelöljön bármilyen általa ellenőrizni kívánt építményt vagy létesítményt.

3. Az a Részes Állam, amelynek területét illetően soron kívüli ellenőrzés kérésére került sor, a kijelölt terület meghatározásakor haladéktalanul tájékoztatja azokat a Részes Államokat, amelyek az ellenőrzött Részes Állammal történt megegyezés alapján az illető kijelölt területen belül lévő építményeket vagy létesítményeket használnak. Az információnak tartalmaznia kell a kijelölt terület külső határait behatároló földrajzi leírást.

4. Az ellenőrzött Részes Állam jogosult visszautasítani a kijelölt területeken belüli soron kívüli ellenőrzéseket.

5. Az ellenőrzött Részes Állam a kijelölt terület megjelölését követő két órán belül közli az ellenőrző csoporttal, teljesíti-e az ellenőrzésre vonatkozó kérést.

6. Abban az esetben, ha a kijelölt területre való bejutás engedélyezett:

(A) az ellenőrzött Részes Állam jogosult az ellenőrzés elfogadása után igénybe venni hat órát arra, hogy felkészüljön az ellenőrző csoportnak a kijelölt területre való érkezésére;

(B) az ellenőrzött Részes Állam biztosítja, hogy az ellenőrző csoport az ellenőrzendő hely kijelölését követően a rendelkezésre álló leggyorsabb módon elutazhasson az első kijelölt területre, és a lehető leghamarabb, de nem később, mint az ellenőrzés elfogadása után kilenc órával megérkezzen oda, hacsak az ellenőrző csoport és a kísérő csoport másként nem állapodik meg, vagy ha az ellenőrzési hely hegyes vidéken vagy nehezen megközelíthető területen helyezkedik el. Ilyen esetben az ellenőrzés elfogadása után legfeljebb 15 órán belül kell az ellenőrző csoportot az ellenőrzési helyre szállítani. A 9 órát meghaladó utazási idő nem számít be az adott ellenőrző csoport országban töltött időszakába; és

(C) alkalmazandóak az e Jegyzőkönyv VI. fejezetének rendelkezései. A kijelölt területen belül a kísérő csoport késleltetheti az annak meghatározott részeire való bejutást vagy a fölöttük való átrepülést. Ha a késleltetés időtartama meghaladja a négy órát, az ellenőrző csoport jogosult törölni az ellenőrzést. A halasztás ideje nem számít bele sem az országban töltött időszakba, sem a kijelölt területen tölthető megengedett maximális időbe.

7. Ha az ellenőrző csoport kéri a belépést egy olyan építménybe vagy létesítménybe, amelyet az ellenőrzött Részes Állammal történt megegyezés alapján egy másik Részes Állam használ, erről a kérésről az ellenőrzött Részes Állam haladéktalanul tájékoztatja ezt a Részes Államot. A kísérő csoport közli az ellenőrző csoporttal, hogy a másik Részes Állam az ellenőrzött Részes Állammal kötött megállapodás alapján, vele együttműködve - a használatról kötött megállapodással összhangban lévő mértékig - gyakorolja az e Jegyzőkönyvben lefektetett jogokat és kötelezettségeket az olyan ellenőrzések vonatkozásában, amelyek az építményt vagy létesítményt használó Részes Állam harci technikáját vagy anyagi készleteit érintik.

8. Amennyiben az ellenőrző Részes Állam azt igényli, az ellenőrző csoport a kijelölt területre való érkezésekor tájékoztatást kaphat. E tájékoztatás nem tarthat tovább egy óránál, és kitérhet a balesetvédelmi rendszabályokra, valamint adminisztratív rendelkezésekre is.

9. Abban az esetben, ha a kijelölt területre való bejutás nem engedélyezett:

(A) az ellenőrzött Részes Állam vagy az ellenőrzött Részes Állam jogait és kötelezettségeit gyakorló Részes Állam meg kell hogy adjon mindennemű ésszerű biztosítékot arra nézve, hogy a kijelölt terület nem tartalmaz a Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzetet és harci technikát. Ha ilyen fegyverzet és harci technika van jelen és azt békeidőben belbiztonsági feladatok ellátására létrehozott és rendelt szervezetekhez rendszeresítették az V. Cikkben meghatározott övezetben, az ellenőrzött Részes Államnak vagy az ellenőrzött Részes Állam jogait és kötelezettségeit gyakorló Részes Államnak lehetővé kell tenni, hogy az ellenőrök annak jelenlétéről vizuálisan meggyőződhessenek, hacsak ez nem lehetetlen vis maior miatt, amikor is e lehetőséget a megvalósíthatóság függvényében a lehető leghamarabb kell biztosítani; és

(B) nem csökken az ellenőrzési kvóta, valamint nem számít be az országban töltött időszakba a kijelölt terület megjelölése és az annak visszautasítása között eltelt idő. Az ellenőrző csoport jogosult egy újabb kijelölt terület vagy bejelentett hely ellenőrzés céljából történő megjelölésére, illetve az ellenőrzés befejezettnek nyilvánítására.

IX. Fejezet

Átminősítés ellenőrzése

1. Mindegyik Részes Állam jogosult ellenőrizni, a visszautasítás joga nélkül, az átkategorizált többcélú támadó helikopterek és az átosztályozott harci-gyakorló repülőgépek átminősítését az e fejezet, a Helikopterek Átkategorizálására vonatkozó Jegyzőkönyv, valamint a Repülőgépek Átosztályozására vonatkozó Jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban. Az ilyen jellegű ellenőrzések nem csökkentik az e Jegyzőkönyv II. fejezete szerint megállapított kvótát. Az ilyen ellenőrzést végrehajtó ellenőrző csoportok különböző Részes Államok képviselőiből is összeállíthatók. Az ellenőrzött Részes Állam nem kötelezhető egy időben egynél több ellenőrző csoport fogadására egyik átminősítésre szolgáló helyen sem.

2. E fejezettel összhangban, átminősítés ellenőrzésének végrehajtása során, az ellenőrző csoport, eltérő megegyezés hiányában, nem jogosult kettőnél több napot eltölteni az átminősítés helyén.

3. Az átkategorizált többcélú támadó helikopterek vagy az átosztályozott harci-gyakorló repülőgépek átminősítését megelőzően legalább 15 nappal az átminősítést végrehajtó Részes Államnak jelentenie kell az összes többi Részes Állam felé:

(A) azt a helyet, ahol az átminősítés meg fog történni, beleértve a földrajzi koordinátákat;

(B) az átminősítési eljárás tervezett dátumait;

(C) az átminősítendő helikopterek vagy repülőgépek előirányzott mennyiségét és típusát, modelljét vagy változatát;

(D) minden egyes helikopter vagy repülőgép gyári sorozatszámát;

(E) azt az egységet vagy helyet, amelyhez a helikopterek vagy repülőgépek előzőleg szervezetileg tartoztak;

(F) azt az egységet vagy helyet, amelyhez a helikopterek vagy repülőgépek a jövőben szervezetileg tartozni fognak;

(G) az ellenőrző csoport által igénybe vehető belépési/kilépési pontot; valamint

(H) azt a dátumot és időpontot, ameddig az ellenőrző csoportnak a belépési/kilépési pontra meg kell érkeznie az átminősítés ellenőrzése céljából.

4. Az ellenőrök jogosultak - az átminősítést végrehajtó Részes Állam részéről történő visszautasítás joga nélkül - belépni a helikopter vagy repülőgép pilótafülkéjébe és belsejébe, és ott vizuális ellenőrzést végezni, beleértve a gyári sorozatszám ellenőrzését.

5. Amennyiben az ellenőrző csoport úgy kívánja, a kísérő csoportnak el kell távolítania - a visszautasítás joga nélkül - bármelyik olyan helyet takaró fedőpanelt, ahonnan részegységeket vagy huzalozást távolítottak el a Helikopterek Átkategorizálására vonatkozó Jegyzőkönyv vagy a Repülőgépek Átosztályozására vonatkozó Jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban.

6. Az ellenőröknek jogukban áll kérni és megfigyelni - az átminősítést végrehajtó Részes Állam részéről történő visszautasítás joga mellett - az átminősítendő többcélú támadó helikoptereken vagy a már átkategorizáltnak nyilvánított helikoptereken lévő fegyverrendszer bármely részegységének működtetését.

7. Az átminősítés ellenőrzésének befejezésekor az ellenőrző csoportnak minden esetben ellenőrzési jelentést kell készítenie az e Jegyzőkönyv XII. fejezete rendelkezéseivel összhangban.

8. Az átminősítési helyen történő ellenőrzés befejezését követően az ellenőrző csoport jogosult az ellenőrzött Részes Állam területét elhagyni vagy egy következő ellenőrzést végrehajtani egy másik átminősítési vagy csökkentési helyen, feltéve, hogy erről az ellenőrző csoport megfelelő bejelentést tett az e Jegyzőkönyv IV. fejezete 3. bekezdésével összhangban. Az ellenőrző csoport bejelenti a kísérő csoportnak az átminősítési helyről történő és - ha az fennáll - egy másik átminősítési helyre vagy csökkentési helyre való távozásának szándékát és tervezett indulási idejét, ezen időpont előtt legalább 24 órával.

9. Az átminősítés befejezését követő hét napon belül, az átminősítésért felelős Részes Állam bejelenti az összes többi Részes Államnak az átminősítés befejezését. Az ilyen bejelentés részletezi az átminősített helikopterek vagy repülőgépek mennyiségét, típusát, modelljét vagy változatát és gyártási számát, az átminősítés helyét, az átminősítés tényleges dátumát és azon egységeket vagy helyeket, amelyekhez az átkategorizált helikopterek vagy átosztályozott repülőgépek szervezetileg tartozni fognak.

X. Fejezet

Csökkentés ellenőrzése

1. Mindegyik Részes Állam jogosult - az ellenőrzött Részes Állam által történő visszautasítás joga nélkül - a Csökkentésre vonatkozó Jegyzőkönyv I-VIII. és X-XII. fejezete szerint végrehajtott csökkentési folyamatok ellenőrzésére, e fejezet rendelkezéseivel összhangban. Az ilyen ellenőrzés nem számít bele az e Jegyzőkönyv II. fejezetében meghatározott kvótákba. Az ilyen ellenőrzést végrehajtó ellenőrző csoportok különböző Részes Államok képviselőiből állhatnak. Az ellenőrzött Részes Állam egyetlen csökkentési helyen sem köteles egyidejűleg egynél több ellenőrző csoport fogadására.

2. Az ellenőrzött Részes Állam jogosult olyan csökkentési folyamat megszervezésére és végrehajtására, amely kizárólag a Szerződés VIII. Cikkében, valamint a Csökkentésre vonatkozó Jegyzőkönyvben került szabályozásra. A csökkentési folyamat helyszíni ellenőrzését oly módon kell végrehajtani, hogy az ne zavarja a csökkentési helyen folyó tevékenységet, és feleslegesen ne akadályozza, késleltesse vagy nehezítse a csökkentési folyamat végrehajtását.

3. Amennyiben egy, az Információcserére vonatkozó Jegyzőkönyv III. fejezete szerint bejelentett csökkentési helyet egynél több Részes Állam használ, a csökkentési folyamat ellenőrzését a csökkentési helyet használó minden egyes Részes Állam által rendelkezésre bocsátott, az annak használatára vonatkozó tervek szerint kell folytatni.

4. Mindegyik Részes Állam, amely a Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzetet és harci technikát szándékozik csökkenteni, bejelenti az összes többi Részes Államnak, hogy egy naptári jelentési időszak során milyen hagyományos fegyverzet és harci technika kerül csökkentésre az egyes csökkentési helyeken. Mindegyik ilyen naptári jelentési időszak nem több, mint 90 és nem kevesebb, mint 30 napos időtartamú. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni bármikor, amikor egy csökkentési helyen csökkentést hajtanak végre, tekintet nélkül arra, hogy a csökkentési folyamat folyamatosan vagy szakaszosan kerül-e végrehajtásra.

5. Nem kevesebb, mint 15 nappal a naptári jelentési időszakban végrehajtandó csökkentés megkezdését megelőzően, a csökkentési folyamatot végrehajtani szándékozó Részes Állam az összes többi Részes Állam felé megteszi a naptári jelentési időszakra vonatkozó bejelentést. Az ilyen bejelentés magába foglalja a csökkentési hely megjelölését földrajzi koordinátákkal, a csökkentés megkezdésének tervezett dátumát, valamint a naptári jelentési időszak során csökkentésre kijelölt hagyományos fegyverzet és harci technika csökkentése befejezésének tervezett dátumát. A bejelentésnek ezenkívül az alábbiakat kell tartalmaznia:

(A) a csökkentendő hagyományos fegyverzet és harci technika becsült mennyisége és típusa;

(B) azon ellenőrzési objektum vagy objektumok, ahonnan a csökkentendő eszközöket kivonták;

(C) a Csökkentésre vonatkozó Jegyzőkönyv III-VIII. és X-XII. fejezete szerinti alkalmazandó csökkentési eljárások, a csökkentendő hagyományos fegyverzet és harci technika minden egyes típusára vonatkozóan;

(D) azon belépési/kilépési pont, amelyet az adott naptári jelentési időszakra bejelentett csökkentés ellenőrzését végrehajtó ellenőrző csoport használ; és

(E) azt a dátumot és időpontot, ameddig az ellenőrző csoportnak meg kell érkeznie a belépési/kilépési pontra a hagyományos fegyverzetnek és harci technikának a csökkentés megkezdése előtti ellenőrzése céljából.

6. Az e fejezet 11. bekezdésében foglaltak kivételével, egy ellenőrző csoport a naptári jelentési időszak folyamán bármikor jogosult a csökkentési helyre megérkezni, vagy onnan eltávozni, beleértve a bejelentett naptári jelentési időszak vége utáni 3 napos időtartamot. Ezen túlmenően, az ellenőrző csoport jogosult arra, hogy végig a csökkentési helyen maradjon egy vagy több egymást követő naptári jelentési időszakra, feltéve, hogy ezeket az időszakokat nem választja el egymástól több, mint három nap. Az ellenőrző csoport a csökkentési helyen való tartózkodásának teljes időtartama alatt jogosult minden, a Csökkentésre vonatkozó Jegyzőkönyvnek megfelelően végrehajtott csökkentési eljárást megfigyelni.

7. Az e fejezetben foglalt rendelkezésekkel összhangban, az ellenőrző csoport jogosult szabadon feljegyezni a csökkentendő hagyományos fegyverzet és harci technika gyári sorozatszámait vagy a csökkentés előtt megkülönböztető jelzéseket elhelyezni az ilyen eszközökön és a csökkentési folyamat befejezésekor sorban feljegyezni az ilyen számokat, illetve jelzéseket. A csökkentett fegyverzet és harci technika azon részeinek és elemeinek, amelyek a Csökkentésre vonatkozó Jegyzőkönyv II. fejezete 1-2. bekezdésében kerültek meghatározásra, illetve átalakítás esetén, a nem-katonai célokra átalakított járműveknek, az ellenőrzés számára legalább még három nappal a bejelentett naptári jelentési időszak vége után is hozzáférhetőknek kell lenniük, hacsak azon csökkentett elemek ellenőrzését nem végezték el már korábban.

8. A Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzet és harci technika csökkentési folyamatát végző Részes Állam minden egyes csökkentési helyen munkanaplót fektet fel, amelyben feljegyzi minden egyes csökkentési folyamaton átmenő eszköz gyári sorozatszámát, valamint a csökkentési eljárások megkezdésének és befejezésének dátumait. Ez a munkanapló tartalmazza az egyes naptári jelentési időszakokra vonatkozó összesített adatokat is. A munkanaplót az ellenőrző csoport számára az ellenőrzés idejére hozzáférhetővé kell tenni.

9. A csökkentési folyamat minden egyes ellenőrzésének befejezésekor, az ellenőrző csoport egy egységesített jelentést készít, amelyet az ellenőrző csoport vezetője és az ellenőrzött Részes Állam egy képviselője ír alá. Erre vonatkozóan az e Jegyzőkönyv XII. fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni.

10. A csökkentési helyen folytatott ellenőrzés befejezésekor az ellenőrző csoport jogosult az ellenőrzött Részes Állam területét elhagyni, illetve egy követő ellenőrzést végrehajtani egy másik csökkentési helyen vagy átminősítési helyen, amennyiben az e Jegyzőkönyv IV. fejezetének 3. bekezdésével összhangban lévő megfelelő bejelentést megtették. Az ellenőrző csoport legalább 24 órával a távozás tervezett időpontja előtt bejelenti a kísérő csoportnak a csökkentési helyről, és - amennyiben arra sor kerül - egy másik csökkentési helyre vagy átminősítési helyre való távozásának szándékát.

11. Mindegyik Részes Állam legfeljebb 10 ellenőrzést köteles évente fogadni a célból, hogy a hagyományos fegyverzetnek és harci technikának a Csökkentésre vonatkozó Jegyzőkönyv VIII. fejezetével összhangban végrehajtott nem-katonai célú járművekké történő átalakításának befejezését hitelesítsék. Az ilyen ellenőrzéseket e fejezet rendelkezéseivel összhangban kell végrehajtani a következő kivételekkel:

(A) az e fejezet 5. bekezdésének (E) pontja szerinti bejelentésnek csak azt a dátumot és időpontot kell megjelölnie, ameddig az ellenőrző csoportnak a belépési/kilépési pontra meg kell érkeznie a célból, hogy az egyes eszközök nem-katonai célú járművekké történő átalakításának befejezését ellenőrizze; és

(B) az ellenőrző csoportnak csak az átalakítás bejelentett befejezésének időpontját követő három nap folyamán van joga a csökkentési helyre megérkezni, vagy azt elhagyni.

12. Az egy naptári jelentési időszakban végrehajtott csökkentési folyamat befejezését követő hét napon belül, a csökkentésért felelős Részes Állam bejelenti az összes többi Részes Államnak az abban az időszakban végrehajtott csökkentés befejezését. Az ilyen bejelentés megadja a csökkentett hagyományos fegyverzet és harci technika mennyiségét és típusait, az igénybe vett csökkentési helyet, az alkalmazott csökkentési eljárásokat, valamint az arra a naptári jelentési időszakra vonatkozó csökkentési folyamat kezdetének és befejezésének tényleges dátumát. A Csökkentésre vonatkozó Jegyzőkönyv X-XII. fejezete szerint csökkentett hagyományos fegyverzetet és harci technikát illetően a bejelentés megjelöli azt a helyet is, ahol az ilyen hagyományos fegyverzetet és harci technikát állandó jelleggel elhelyezik. A Csökkentésre vonatkozó Jegyzőkönyv VIII. fejezete szerint csökkentett hagyományos fegyverzetet és harci technikát illetően a bejelentés megjelöli azt a csökkentési helyet, ahol a végleges átalakítást végrehajtják, illetve azt a raktározási helyet, ahová az egyes átalakításra kijelölt eszközöket átszállítják.

XI. Fejezet

Ellenőrzések törlése

1. Amennyiben egy ellenőrző csoport úgy ítéli meg, hogy nem képes a belépési/kilépési pontra az eredetileg becsült időpontot vagy az e Jegyzőkönyv IV. fejezetének 6. bekezdése szerint közölt új érkezési időpontot követő hat órán belül megérkezni, úgy az ellenőrző Részes Államnak tájékoztatnia kell erről az e Jegyzőkönyv IV. fejezetének 1. bekezdése szerint értesített Részes Államokat. Ilyen esetben az ellenőrzésre vonatkozó bejelentési szándék érvényét veszti, és az ellenőrzést törölni kell.

2. Abban az esetben, ha az ellenőrző csoportot a belépési/kilépési pontra történt megérkezése után az ellenőrző Részes Államon kívül álló okok késleltetik, s amelyek így megakadályozzák az ellenőrző csoportot abban, hogy az e Jegyzőkönyv VII. fejezetének 8. bekezdésében, illetve VIII. fejezete 6. bekezdésének (B) pontjában meghatározott időn belül megérkezzen az első kijelölt ellenőrzési helyre, az ellenőrző Részes Állam jogosult az ellenőrzést törölni. Amennyiben egy ellenőrzést ilyen okok miatt törölnek, úgy azt a Szerződésben meghatározott egyetlen kvótába sem kell beszámítani.

XII. Fejezet

Ellenőrzési jelentések

1. Az e Jegyzőkönyv VII., VIII., IX. vagy X. fejezetével összhangban végrehajtott ellenőrzés befejezése érdekében, az ellenőrzési hely elhagyása előtt:

(A) az ellenőrző csoport írásos jelentést ad át a kísérő csoportnak;

(B) a kísérő csoport jogosult arra, hogy írásos megjegyzéseit belefoglalja az ellenőrzési jelentésbe, és azt az ellenőrző csoporttól történő átvételt követő egy órán belül ellenjegyzi, hacsak az ellenőrző csoport és a kísérő csoport nem állapodott meg ennek az időtartamnak a meghosszabbításában.

2. A jelentést az ellenőrző csoport vezetője írja alá és annak átvételét a kísérő csoport vezetője írásban ismeri el.

3. A jelentésnek tényszerűnek és szabványszerűnek kell lennie. Valamennyi ellenőrzési fajta formanyomtatványát illetően az Egyesített Konzultatív Csoport a Szerződés hatálybalépését megelőzően megállapodik, figyelembe véve e fejezet 4-5. bekezdését.

4. Az e Jegyzőkönyv VII-VIII. fejezete szerint végrehajtott ellenőrzésekről készülő jelentéseknek tartalmazniuk kell az alábbiakat:

(A) az ellenőrzési hely megnevezése;

(B) az ellenőrző csoport ellenőrzési helyre történő érkezésének dátuma és időpontja;

(C) az ellenőrző csoport ellenőrzési helyről történő távozásának dátuma és időpontja; valamint

(D) az ellenőrzés folyamán megfigyelt bármilyen harckocsi, páncélozott harcjármű, tüzérségi eszköz, harci helikopter, harci repülőgép, átosztályozott harci-gyakorló repülőgép, páncélozott szállító járműhöz hasonló eszköz, páncélozott gyalogsági harcjárműhöz hasonló eszköz vagy páncélozott hídvető jármű mennyisége és típusa, modellje vagy változata, beleértve - amennyiben lehetséges - azon ellenőrzési objektumot, amelyhez tartoztak.

5. Az e Jegyzőkönyv IX-X. fejezete szerint végrehajtott ellenőrzésekről készülő jelentéseknek tartalmazniuk kell az alábbiakat:

(A) annak a csökkentési és átminősítési helynek a megnevezése, ahol a csökkentési és átminősítési eljárást végrehajtották;

(B) az ellenőrző csoport helyszínen való tartózkodásának dátuma;

(C) azon hagyományos fegyverzet és harci technika mennyisége és típusa, modellje vagy változata, amelyekre vonatkozóan a csökkentési vagy átminősítési eljárásokat megfigyelték;

(D) az ellenőrzés során feljegyzett bármilyen sorozatszámok listája;

(E) csökkentés esetén az alkalmazott vagy megfigyelt egyedi csökkentési eljárások; valamint

(F) csökkentés esetén, amennyiben egy ellenőrző csoport végig jelen volt a csökkentési helyen a naptári jelentési időszak alatt, azok a dátumok, amikor a csökkentési eljárások megkezdődtek, illetve befejeződtek.

6. Az ellenőrzési jelentést az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet azon hivatalos nyelvén kell írni, amelyet az ellenőrző Részes Állam jelöl meg, összhangban az e Jegyzőkönyv IV. fejezete 2. bekezdésének (G) pontjával vagy 3. bekezdésének (F) pontjával.

7. Mind az ellenőrző Részes Állam, mind az ellenőrzött Részes Állam magánál tartja a jelentés egy példányát. Bármely Részes Állam belátása szerint továbbíthatja a jelentést más Részes Államhoz, és általános szabályként - hozzáférhetővé teheti az Egyesített Konzultatív Csoport számára.

8. Az állomásoztató Részes Állam mindenképpen:

(A) jogosult arra, hogy írásos megjegyzéseket fűzzön állomásoztatott hagyományos fegyveres erői ellenőrzésére vonatkozó megállapításokhoz; és

(B) magánál kell hogy tartsa az ellenőrzési jelentés egy példányát abban az esetben, ha állomásoztatott hagyományos fegyveres erőit ellenőrzik.

XIII. Fejezet

Az ellenőrök és a szállító személyzet tagjainak kiváltságai és mentességei

1. Feladataik hatékony ellátása érdekében, a Szerződés végrehajtása céljából és nem személyes hasznukra, az ellenőröket és a szállító személyzet tagjait az 1961. április 18-i, a Diplomáciai Kapcsolatokra vonatkozó Bécsi Szerződés 29. Cikkének, 30. Cikke 2. bekezdésének, 31. Cikke 1-3. bekezdésének, valamint 34-35. Cikkének megfelelően a diplomáciai képviselőkre vonatkozó kiváltságokkal és mentességekkel ruházzák fel.

2. Ezenfelül az ellenőröket és a szállító személyzet tagjait felruházzák az 1961. április 18-i, a Diplomáciai Kapcsolatokra vonatkozó Bécsi Szerződés 36. Cikk 1. bekezdés b) pontjának megfelelően a diplomáciai képviselőkre vonatkozó kiváltságokkal. Nem hozhatnak azon Részes Állam területére, ahol az ellenőrzést végrehajtják olyan cikkeket, amelyek behozatalát vagy kivitelét törvény tiltja, vagy amely a Részes Állam vesztegzárra vonatkozó szabályai alá esik.

3. Ha a Szerződés másként nem rendelkezik, az ellenőrző csoport közlekedési eszköze sérthetetlen.

4. Az ellenőrző Részes Állam bármely ellenőrének vagy szállító személyzete bármely tagjának felfüggesztheti joghatóság alóli mentességét azokban az esetekben, amikor az a véleménye, hogy a mentesség gátolná az igazságszolgáltatást, valamint ha a mentesség felfüggesztése nem befolyásolja károsan a Szerződés rendelkezéseinek végrehajtását. Azoknak az ellenőröknek és a szállító személyzet azon tagjainak a mentességét, akik nem az ellenőrző Részes Állam polgárai, csak az a Részes Állam függesztheti fel, amelynek azok az ellenőrök polgárai. A felfüggesztésnek mindig kifejezettnek kell lennie.

5. Az ebben a fejezetben jelzett kiváltságok és mentességek megilletik az ellenőröket és a szállító személyzet tagjait:

(A) arra az időre, amíg bármely Részes Állam területén áthaladnak egy másik Részes Állam területén végrehajtandó ellenőrzés céljából;

(B) azon Részes Állam területén való tartózkodásuk egész ideje során, ahol az ellenőrzést folytatják; és

(C) azt követően, azokra a cselekedetekre vonatkozóan, amelyeket korábban hivatalos tisztségük ellátása során ellenőrként vagy a szállító személyzet tagjaként gyakoroltak.

6. Ha az ellenőrzött Részes Állam úgy ítéli meg, hogy az ellenőr vagy a szállító személyzet tagja visszaélt kiváltságaival és mentességeivel, akkor az ezen Jegyzőkönyv VI. fejezetének 6. bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazandók. Az érintett Részes Állam bármelyikük kívánságára - konzultációkat folytatnak annak érdekében, hogy megelőzzék az ilyen visszaélések megismétlődését.

Az Egyesített Konzultatív Csoportra vonatkozó Jegyzőkönyv

A Részes Államok ezennel megállapodnak az 1990. november 19-i, az Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről szóló Szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) XVI. Cikke által létrehozott Egyesített Konzultatív Csoport eljárásáról és az arra vonatkozó egyéb rendelkezésekről.

1. Az Egyesített Konzultatív Csoport az egyes Részes Államok által kijelölt képviselőkből áll. A Részes Állam képviselőjének helyettesei, a Részes Állam tanácsadói és szakértői úgy vehetnek részt az Egyesített Konzultatív Csoport eljárásaiban, miként azt az adott Részes Állam szükségesnek tartja.

2. Az Egyesített Konzultatív Csoport első ülésszaka a Szerződés aláírását követően nem több, mint 60 nappal nyílik meg. A megnyitó ülés elnöke a Norvég Királyság képviselője.

3. Az Egyesített Konzultatív Csoport évente két alkalommal találkozik rendszeres ülésszakon.

4. Egy vagy több Részes Állam kérésére az Egyesített Konzultatív Csoport elnöke kiegészítő ülésszakokat hív össze, haladéktalanul értesítve az összes többi Részes Államot a kérésről. Az ilyen ülésszak az erre vonatkozó kérésnek az elnök által történő kézhezvételétől legfeljebb 15 napon belül megnyílik.

5. Az Egyesített Konzultatív Csoport ülésszakai, ha az Egyesített Konzultatív Csoport nem dönt másként, nem tartanak négy hétnél tovább.

6. A Részes Államok a francia ábécé betűrendje szerint váltakozva töltik be az Egyesített Konzultatív Csoport elnökének tisztét.

7. Az Egyesített Konzultatív Csoport, ha az Egyesített Konzultatív Csoport nem dönt másként, Bécsben ül össze.

8. Az üléseken a képviselők a Részes Államok francia ábécé szerinti betűrendjében foglalnak helyet.

9. Az Egyesített Konzultatív Csoport hivatalos nyelvei: angol, francia, német, olasz, orosz és spanyol.

10. Az Egyesített Konzultatív Csoport eljárása, ha az Egyesített Konzultatív Csoport nem dönt másként, bizalmas.

11. Az Egyesített Konzultatív Csoport működésével kapcsolatos közös költségek elosztása, ha az Egyesített Konzultatív Csoport nem dönt másként, a következő:

10,35% Amerikai Egyesült Államok, Francia Köztársaság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság, Német Szövetségi Köztársaság, Olasz Köztársaság és Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége;
6,50% Kanada;
5,20% Spanyol Királyság;
4,00% Belga Királyság, Holland Királyság és Lengyel Köztársaság;
2,34% Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság, Dán Királyság, Magyar Köztársaság és Norvég Királyság;
0,88% Görög Köztársaság, Románia és Török Köztársaság;
0,68% Bolgár Köztársaság, Luxemburgi Nagyhercegség és Portugál Köztársaság;
0,16% Izlandi Köztársaság.

12. Abban az időszakban, amikor ezt a Jegyzőkönyvet ideiglenesen alkalmazzák, összhangban az Ideiglenes Alkalmazásra vonatkozó Jegyzőkönyvvel, az Egyesített Konzultatív Csoport:

(A) szükség szerint kidolgozza, illetve felülvizsgálja, összhangban a Szerződés XVI. Cikk 2. bekezdésének (F) pontjával az Egyesített Konzultatív Csoport és a konferenciák eljárási szabályait, munkamódszereit és költségeik elosztásának rendszerét; és

(B) bármelyik Részes Állam kívánságára megvizsgálja a Szerződés ideiglenesen alkalmazandó rendelkezéseivel kapcsolatos kérdéseket.

Jegyzőkönyv
az Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről szóló
Szerződés Bizonyos Rendelkezéseinek Ideiglenes Alkalmazásáról

Az 1990. november 19-i, az Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről szóló Szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) végrehajtásának elősegítésére a Részes Államok ezennel megállapodnak a Szerződés bizonyos rendelkezéseinek ideiglenes alkalmazásáról.

1. A Részes Államok a Szerződés XXII. Cikke rendelkezéseinek károsítása nélkül ideiglenesen alkalmazzák a Szerződés alábbi rendelkezéseit:

(A) VII. Cikk 2-4. bekezdés;

(B) VIII. Cikk 5-6. és 8. bekezdés;

(C) IX. Cikk;

(D) XIII. Cikk;

(E) XVI. Cikk 1., 2 (F) pont, 2 (G) pont, 4., 6-7. bekezdés;

(F) XVII. Cikk;

(G) XVIII. Cikk;

(H) XXI. Cikk 2. bekezdés;

(I) Létező Típusok Jegyzőkönyve, III-IV. fejezet;

(J) Jegyzőkönyv az Információcseréről, VII., XII-XIII. fejezet;

(K) Jegyzőkönyv az Ellenőrzésről, II. fejezet 24. bekezdés (A) pont és III. fejezet 3-5., 7-12. bekezdés;

(L) Jegyzőkönyv az Egyesített Konzultatív Csoportról; és

(M) Csökkentésre vonatkozó Jegyzőkönyv, IX. fejezet.

2. A Részes Államok az e Jegyzőkönyv 1. bekezdésében felsorolt rendelkezéseket a Szerződés más rendelkezéseinek fényében és azokkal összhangban ideiglenesen alkalmazzák.

3. Ez a Jegyzőkönyv a Szerződés aláírásakor lép hatályba. Tizenkét hónapig marad hatályban, de korábban megszűnik, ha:

(A) a Szerződés a 12 hónapos időszak lejárta előtt hatályba lép; vagy

(B) egy Részes Állam bejelenti az összes többi Részes Államnak, hogy nem kíván a Szerződés részesévé válni.

Ha valamennyi Részes Állam úgy dönt, e Jegyzőkönyv alkalmazási időszaka meghosszabbítható.

ÉRTELMEZŐ NYILATKOZAT

A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság, a Magyar Köztársaság és a Lengyel Köztársaság összhangban az Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről szóló Szerződés betűivel és szellemével a Szerződés II. Cikk 1. bekezdése (A) pontjában szereplő a „Részes Államok csoportja” kifejezést úgy értelmezi, mint ami kizárólag a Szerződés végrehajtására létrehozott két államcsoportot jelöl, tekintett nélkül arra, hogy az ott felsorolt államok jelenleg Részes Államai vagy a jövőben Részes Államai lesznek-e, avagy sem a II. Cikk 1. bekezdésének (A) pontjában hivatkozott 1955. évi Varsói, 1948. évi Brüsszeli vagy 1949. évi Washingtoni Szerződésnek.

ÉRTELMEZŐ NYILATKOZAT

A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság, a Magyar Köztársaság és a Lengyel Köztársaság utalva az Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről szóló Szerződésre, az 1990. november 3-án, Budapesten aláírt Maximális Nemzeti Szintekre Vonatkozó Megállapodásnak megfelelően kijelenti, hogy az Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről szóló Szerződés kijelölt állandó raktárakra vonatkozó meghatározott rendelkezéseinek, amelyek alkalmazhatóak lehetnek Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország területére, további vizsgálat tárgyát kell képezniük, összhangban az Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről szóló Szerződés megfelelő rendelkezéseivel.

NYILATKOZAT A NYITOTT ÉGBOLTRÓL

Elnök Úr!

Szeretnék egy rövid nyilatkozatot tenni, s hálás lennék, ha rögzítené a Jegyzőkönyvben. A Nyilatkozatot, érintett kollegáim egyetértésével, Kanada, Franciaország, Magyarország és az Egyesült Királyság Kormányának nevében teszem.

A Szerződés XIV. Cikke, az ellenőrzésről szóló cikk, arra kötelezi a Részes Államokat, hogy az Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről tovább folytatódó Tárgyalásokon rendelkezéseket tárgyaljanak meg a légi ellenőrzésről. Kormányaink természetesen eleget tesznek ennek a kötelezettségnek.

Ugyanakkor Kormányaink úgy ítélik meg, hogy a Nyitott Égbolt tárgyalások, amelyek alkalmazási övezete kiterjed a Részes Államok teljes területére, és nem csak területük azon részére, ami Európában van, most még nagyobb jelentőséggel bírnak, és ennek következtében még inkább elsőbbséget kell hogy élvezzenek.

Ennek megfelelően azt, hogy a Szerződésben a légi ellenőrzés témájában folytatandó munkára vonatkozó részekben nincs hivatkozás a Nyitott Égboltra, nem lehet úgy értelmezni, legalább is ami Kormányainkat illeti, hogy bármennyivel is csökkent volna annak jelentősége, hogy mielőbb létrejöjjön a Nyitott Égbolt Szerződés: egy olyan cél, amelynek elérésére való törekvésünket a jövő heti párizsi Csúcstalálkozón valamennyien meg fogjuk erősíteni.

Kormányainknak az a véleménye továbbá, hogy az Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről folyó Tárgyalások keretében a légi ellenőrzés kidolgozásának szoros kapcsolatban kell állnia a Nyitott Égbolt tárgyalásokkal. Az ezekkel a tárgyalásokkal kapcsolatos gyakorlati intézkedéseket, beleértve helyüket, ezen cél figyelembevételével kell megvizsgálni, anélkül természetesen, hogy az előre meghatározná a Nyitott Égbolt Szerződés aláírásának helyét.

Köszönöm, Elnök Úr.

AZ EURÓPAI HAGYOMÁNYOS FEGYVERES ERŐKRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS RÉSZES ÁLLAMAINAK SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYRA VONATKOZÓ NYILATKOZATA

Az 1990. november 19-i, az Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről szóló Szerződés aláírásával kapcsolatban, és tekintettel a Szerződés XVIII. Cikkében hivatkozott tovább folytatódó tárgyalásokra, a Szerződés Részes Államai kinyilvánítják, hogy a tárgyalások időszakában nem növelik a Mandátum szerinti hagyományos fegyveres erőik személyi állományának teljes rendszeresített békelétszámát az alkalmazási területen.

AZ EURÓPAI HAGYOMÁNYOS FEGYVERES ERŐKRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS RÉSZES ÁLLAMAINAK A SZÁRAZFÖLDI TELEPÍTÉSŰ HADITENGERÉSZETI LÉGIERŐRE VONATKOZÓ NYILATKOZATA

Az Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről szóló Szerződés végrehajtásának elősegítésére a Szerződés Részes Államai az alábbi, a Szerződés keretein kívüli politikai kötelezettséget vállalják:

1. A Szerződés alkalmazási területén belül egyetlen Részes Állam sem fog 400 darabnál több állandó szárazföldi telepítésű haditengerészeti repülőgéppel rendelkezni. Ez úgy értendő, hogy a kötelezettség olyan repülőgépekre vonatkozik, amelyeket felszíni vagy légi célok leküzdésére fegyvereztek és szereltek fel, és kizárja azokat a típusokat, amelyeket haditengerészeti járőr repülőgépnek terveztek.

2. Ezen állandó szárazföldi telepítésű haditengerészeti repülőgépek összmennyisége az Államok Szerződésben meghatározott egyik csoportja esetében sem fogja meghaladni a 430 darabot.

3. Egyetlen Állam sem fog az alkalmazási területen belül haditengerészeti erőinél állandó szárazföldi telepítésű támadó helikopterrel rendelkezni.

4. Az e Nyilatkozatban foglalt korlátozások az Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről szóló Szerződés hatálybalépését követő 40. hónaptól kezdődően alkalmazandók.

5. Ez a Nyilatkozat az Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről szóló Szerződés hatálybalépésével válik hatályossá.

* * *

Az 1990. november 19-i, az Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről szóló Szerződés Részes Államai által elfogadott Záródokumentum „A” Melléklete

Az 1990. november 19-i, az Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről szóló Szerződés (a továbbiakban: Szerződés) harminc Részes Állama,

megállapodott a következőkben:

I.

1. Minden egyes Részes Állam, figyelembe véve az ebben a Dokumentumban meghatározott pontosításokat a Szerződés V. Cikk 1. bekezdésének (A) pontjában meghatározott területet illetően, és figyelembe véve az ebben a Dokumentumban a rugalmassággal kapcsolatosan kialakított egyetértést, 1999. május 31-ig teljes egészében végrehajtja a Szerződésben - beleértve annak V. Cikkében - meghatározott szám szerinti csökkentéseket.

2. Ennek a fejezetnek az 1. bekezdését úgy kell értelmezni, hogy egyetlen - a Szerződésben, beleértve annak V. Cikkében, meghatározott szám szerinti korlátozásokat 1996. január 1-jéig végrehajtó - Részes Állam sem jogosult a Szerződésben meghatározott bármely szám szerinti korlátozás túllépésére.

3. Az Egyesített Konzultatív Csoport 1995. november 17-i határozata szerint a Részes Államok a lehető legnagyobb mértékben együttműködnek annak érdekében, hogy biztosítsák e Dokumentum rendelkezéseinek teljes végrehajtását.

II.

1. A Szerződés V. Cikk 1. bekezdésének (A) pontjában meghatározott területen belül, ahogy azt az aláíráskor a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége elfogadta, az Orosz Föderáció csökkenteni fogja harckocsijai, páncélozott harcjárművei és tüzérségi eszközei számát úgy, hogy legkésőbb 1999. május 31-re és azt követően azok összmennyisége ne haladja meg:

(A) az 1800 harckocsit,

(B) a 3700 páncélozott harcjárművet, melyből: Asztrahán megyében nem lehet több 552-nél; Volgográd megyében nem lehet több 552-nél; Rosztov megye e Dokumentum III. Cikk 1. bekezdésében meghatározott keleti részében nem lehet több 310-nél; Pszkov megyében nem lehet több 600-nál, és

(C) a 2400 tüzérségi eszközt.

2. Odessza megyében Ukrajna úgy fogja csökkenteni harckocsijainak, páncélozott harcjárműveinek és tüzérségi eszközeinek a számát, hogy ennek a Dokumentumnak az ideiglenes alkalmazása során és azt követően azok összmennyisége ne haladja meg:

(A) a 400 harckocsit,

(B) a 400 páncélozott harcjárművet, és

(C) a 350 tüzérségi eszközt.

3. Ennek a Dokumentumnak az ideiglenes alkalmazása során és 1999. május 31-ig az Orosz Föderáció a Szerződés V. Cikk 1. bekezdésének (A) pontjában meghatározott területen belül, ahogy azt a Szerződés aláírásakor a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége elfogadta, csökkenteni fogja harckocsijai, páncélozott harcjárművei és tüzérségi eszközei számát úgy, hogy annak összmennyisége ne haladja meg:

(A) az 1897 harckocsit,

(B) a 4397 páncélozott harcjárművet, és

(C) a 2422 tüzérségi eszközt.

III.

1. Ebből a Dokumentumból és a Szerződésből kifolyólag az Orosz Föderáció 1996. január 1-jei helyzetnek megfelelő alábbi területét nem a Szerződés V. Cikk 1. bekezdésének (A) pontjában meghatározott területen belülinek, hanem a Szerződés IV. Cikk 2. bekezdésében meghatározott területhez tartozónak kell tekinteni: Pszkov megye, Volgográd megye, Asztrahán megye, Rosztov megyének Kucsevszkájától Volgodonszkig és a volgográdi megyehatárig terjedő vonaltól keletre fekvő része, beleértve Volgodonszkot és Kucsevszkáját és a Kucsevszkájához vezető szűk folyosót a Krasznodári területen.

2. Ebből a Dokumentumból és a Szerződésből kifolyólag Ukrajna 1996. január 1-jei helyzetnek megfelelő Odessza-megyei területét nem a Szerződés V. Cikk 1. bekezdésének (A) pontjában meghatározott területen belülinek, hanem a Szerződés IV. Cikk 3. bekezdésében meghatározott területhez tartozónak kell tekinteni.

IV.

1. A Részes Államok az 1999. május 31-ig terjedő időszakban megvizsgálják a Szerződés kijelölt állandó raktárakkal kapcsolatos intézkedéseit annak érdekében, hogy lehetővé tegyék valamennyi kijelölt állandó raktárban elhelyezett harckocsi, páncélozott harcjármű és tüzérségi eszköz, beleértve a regionális számszerű korlátozások tárgyát képezőket is, aktív egységekben történő elhelyezését.

2. Az Orosz Föderációnak joga van a lehető legnagyobb mértékben kihasználni területén és területén kívül a Szerződés harckocsik, páncélozott harcjárművek és tüzérségi eszközök ideiglenes telepítésével kapcsolatos rendelkezéseit. Az ilyen ideiglenes telepítés más államok területén kölcsönös megegyezés alapján és az érintett Részes Államok szuverenitásának teljes tiszteletben tartásával valósítható meg.

3. Az Orosz Föderációnak joga van a lehető legnagyobb mértékben kihasználni az 1992. május 15-én, Taskentben megkötött Megállapodás az Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről szóló Szerződés Végrehajtásának Elveiről és Eljárásairól által a harckocsik, páncélozott harcjárművek és tüzérségi eszközök vonatkozásában meghatározott jelenlegi kvóták újraelosztását az érvényben levő megállapodásoknak megfelelően. Az ilyen újraelosztást kölcsönös megállapodás alapján, az érintett Részes Államok szuverenitásának teljes tiszteletben tartásával hajtják végre.

4. Az Orosz Föderáció a Szerződésben és e Dokumentum II. Cikk 1. bekezdésében meghatározott szám szerinti csökkentési kötelezettsége vonatkozik minden olyan páncélozott harcjárműre, amelyet az 1996. január 1-jei információcserében mint „kivonandó”-t sorolt fel, de 1999. május 31-ig nem került kivonásra.

V.

1. A Jegyzőkönyv a Bejelentésről és az Információcseréről VII. fejezet 1. bekezdésének (C) pontja szerint szolgáltatott éves információcserén túl, az Orosz Föderáció a Szerződés V. Cikk 1. bekezdésének (A) pontjában meghatározott területről, ahogy azt a Szerződés aláírásakor a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége elfogadta, az éves információcserében jelentett adatokkal megegyező tartalmú információt szolgáltat a Dokumentum ideiglenes alkalmazásának ideje alatt és az éves után minden hatodik hónapban. Kucsevszkája esetében az Orosz Föderáció az éves információcsere után minden harmadik hónapban szolgáltat ilyen kiegészítő információt.

2. E Dokumentum ideiglenes alkalmazása során Ukrajna F-21-es bejelentést szolgáltat az Odessza megyében levő eszközeiről, a szervezetszerű eszközök eddigi tíz helyett öt százalékos vagy annál nagyobb változásairól.

3. Az e fejezet 5-6. bekezdésében foglaltak szerint az Orosz Föderáció e Dokumentum ideiglenes alkalmazása során minden évben a Jegyzőkönyv az Ellenőrzésről II. fejezet 10. bekezdésének (D) pontja szerint megállapított passzív bejelentett hely ellenőrzési kvótáján túl nem több, mint 10 kiegészítő, a Jegyzőkönyv az Ellenőrzésről szerint végrehajtott bejelentett hely ellenőrzést fogad el azokban az ellenőrzési objektumokban, amelyek:

(A) Pszkov megyében, Volgográd megyében, Asztrahán megyében, Rosztov megyének Kucsevszkájától Volgodonszkig és a volgográdi megyehatárig húzódó vonaltól keletre fekvő részén, Kucsevszkáját és Volgodonszkot, valamint a Krasznodári területen levő Kucsevszkájáig vezető szűk folyosót is beleértve, helyezkednek el,

(B) olyan Szerződés által korlátozott hagyományos fegyverzetet és harci technikát tartalmaznak, melyet az Orosz Föderáció az 1996. január 1-jei adatszolgáltatásában „kivonandóként” határozott meg addig az időpontig, ameddig egy bejelentett hely ellenőrzés meg nem erősíti, hogy az ilyen eszközök kivonásra kerültek.

4. Az e fejezet 5-6. bekezdésében foglaltak szerint, Ukrajna e Dokumentum ideiglenes alkalmazása során minden évben a Jegyzőkönyv az Ellenőrzésről II. fejezet 10. bekezdésének (D) pontjában megállapított passzív bejelentett hely ellenőrzési kvótáján túl legfeljebb egy kiegészítő, a Jegyzőkönyv az Ellenőrzésről szerint végrehajtott bejelentett hely ellenőrzést fogad el az Odessza megyében levő ellenőrzési objektumokban.

5. Az e fejezet 3-4. bekezdése szerinti ellenőrzési objektumokban végrehajtott kiegészítő bejelentett hely ellenőrzések száma nem haladhatja meg a Jegyzőkönyv az Ellenőrzésről II. fejezet 10. bekezdésének (D) pontjában megállapított passzív bejelentett hely ellenőrzés kvóta szerint azokon az ellenőrzési objektumokon ugyanazon év során végrehajtott ellenőrzések számát.

6. Az e fejezet 3-4. bekezdése szerint végrehajtott valamennyi kiegészítő bejelentett hely ellenőrzés:

(A) az ellenőrző Részes Állam költségére kerül végrehajtásra, az érvényes kereskedelmi árfolyamoknak megfelelően,

(B) az ellenőrző Részes Állam tetszése szerint végrehajtható egymást követő, vagy külön ellenőrzésként.

VI.

1. Ez a Dokumentum valamennyi Részes Állam megerősítő okiratának letéteményesnél történő letétbe helyezésével lép hatályba. Ennek a Dokumentumnak a II. fejezet 2-3. bekezdése, illetve IV-V. fejezete 1996. május 31-től 1996. december 15-ig ideiglenesen alkalmazásra kerül. Amennyiben ez a Dokumentum 1996. december 15-ig nem lép hatályba, akkor a Részes Államoknak felül kell azt vizsgálniuk.

2. Ez a Dokumentum a Szerződés valamennyi hivatalos nyelvén a Holland Királyság Kormányánál, mint a Szerződés kijelölt Letéteményesénél kerül elhelyezésre. A Holland Királyság Kormánya a Dokumentumot eljuttatja valamennyi Részes Államhoz.

* * *.

Az 1990. november 19-i, az Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről szóló Szerződés Részes Államai által elfogadott Dokumentum ideiglenes alkalmazásának kiterjesztése

Az Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről szóló Szerződés Részes Államainak képviselői az Egyesített Konzultatív Csoport 1996. december 1-jei ülésén elfogadták a következőket:

(1) Az Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről szóló Szerződés és a Létszámról folytatott Tárgyalások Záróokmánya végrehajtása első felülvizsgálati konferenciáján az „1990. november 19-i, Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről szóló Szerződés Részes Államai által elfogadott dokumentum” (a továbbiakban: Dokumentum) II. fejezetének 2-3. bekezdésében, illetve IV-V. fejezetében meghatározottak ideiglenes alkalmazása ezennel 1997. május 15-ig meghosszabbításra került. A Dokumentum valamennyi Részes Állam megerősítő okiratának a letéteményesnél történő letétbe helyezésével lép hatályba. Amennyiben a Dokumentum 1997. május 15-ig nem lép hatályba, akkor a Részes Államoknak felül kell azt vizsgálniuk.

(2) Jelen dokumentumot az Egyesített Konzultatív Csoport napi jegyzőkönyvéhez csatolják.”

3. § A törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, a Szerződés rendelkezéseit azonban 1992. június 17-től, a Záródokumentum „A” Melléklete rendelkezéseit pedig 1997. május 15-től kell alkalmazni. * 

(Aláírások)


  Vissza az oldal tetejére