A jogszabály mai napon ( 2019.12.06. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

11/1999. (X. 6.) IM rendelet

a bírósági fogalmazók joggyakorlatáról és képzéséről

Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 3. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § *  (1) A rendelet hatálya kiterjed a bírósági fogalmazókra (a továbbiakban: fogalmazók), a bírósági vezetőkre, a bírákra, a fogalmazók képzésében és felvételében részt vevő igazságügyi alkalmazottakra, valamint a fogalmazói állásra pályázókra (a továbbiakban: pályázók).

(2) *  E rendelet vonatkozásában bíróság a fogalmazót foglalkoztató Kúria, ítélőtábla, valamint törvényszék.

A fogalmazók felvételi rendje * 

1/A. § *  (1) *  A fogalmazói utánpótlás folyamatos biztosítása érdekében a munkáltatói jogkört gyakorló bírósági elnökök (a továbbiakban: kinevező) évente két alkalommal közös, összesített pályázatot (a továbbiakban: központi felvételi) írnak ki. A bírósági igények összesítéséről, valamint a pályázatok egységes feltételekkel, beérkezési és elbírálási határidővel történő közzétételéről az Országos Bírósági Hivatal elnöke (a továbbiakban: OBH elnöke) gondoskodik.

(2) * 

(3) *  A pályázati kiírást a Bírósági Közlönyben, a bíróságok központi honlapján, valamint - amennyiben a bíróság rendelkezik vele - a bíróság saját honlapján kell közzétenni. Az OBH elnöke - a hallgatók számára történő közzététel érdekében - az egyetemek állam- és jogtudományi karainak dékáni hivatalait is tájékoztatja a pályázati kiírásról.

(4) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a) a bíróság megnevezését,

b) a betöltendő munkakör megnevezését,

c) a fogalmazói állás betöltéséhez, illetve a pályázat elnyeréséhez jogszabályban előírt és egyéb szükséges valamennyi feltételt,

d) az illetményre és az egyéb juttatásra vonatkozó tájékoztatást,

e) *  a pályázat benyújtásának feltételeit, beérkezésének és elbírálásának határidejét,

f) a pályázati eljárásra és a pályázat elbírálásának módjára vonatkozó tájékoztatást,

g) az állás betöltésének időpontját, valamint

h) a pályázathoz csatolandó okiratok felsorolását.

1/B. § *  (1) *  Az évente két alkalommal tartandó központi felvételi esetében a pályázatot - amennyiben a pályázó több álláshelyre is pályázik, a sorrend megjelölésével - az OBH elnökéhez kell benyújtani. Az OBH elnöke a beérkezett pályázatokról - ideértve a több álláshelyre beadott pályázatokat is - tájékoztatja a kinevezőket. Ha a pályázó az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 14. §-ának (9) bekezdése alapján a felvételi versenyvizsgára (a továbbiakban: versenyvizsga) nem köteles (a továbbiakban: versenyvizsgára nem köteles pályázó), az OBH elnöke - a pályázó nyilvántartásban szereplő adatainak megküldésével egyidejűleg - e tényre utalással tájékoztatja a kinevezőt a pályázat benyújtásáról. A pályázat elbírálása szempontjából versenyvizsgára nem köteles pályázónak kell tekinteni azt is, aki a pályázat beérkezésének időpontjában bírósági fogalmazói kinevezéssel rendelkezik.

(2) * 

(3) *  A versenyvizsgát az OBH elnöke a beérkezési határidőtől számított 45 napon belül bonyolítja le. A vizsga eredményéről az OBH elnöke - a pályázó pályázati anyagának, pontszámának a megküldésével - értesíti a kinevezőt.

(4) A versenyvizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli vizsga célja, hogy felmérje a pályázónak a jogi problémák felismerésére, eldöntésére, illetve álláspontjának megfogalmazására vonatkozó képességét. A szóbeli vizsgán a pályázónak az általános jogi műveltségéről, szóbeli kifejező-, döntés- és konfliktuskezelési képességéről kell számot adnia. Szóbeli vizsgára az a pályázó bocsátható, aki az írásbeli vizsgán elérhető pontszám több mint 50%-át megszerezte.

(5) *  A szóbeli vizsgát a pályázónak egy 3 főből álló vizsgabizottság előtt kell letennie. A vizsgabizottság tagjait OBH elnöke a Felvételi Versenyvizsga-bizottság tagjaiból esetenként jelöli ki. A Felvételi Versenyvizsga-bizottság tagjait az OBH elnöke nevezi ki 5 évre. A kinevezés - az érintett beleegyezésével - az eredeti kinevezés időtartamával meghosszabbítható.

(6) *  Az eredményesen letett vizsgáról az OBH elnöke az 1. számú melléklet szerinti tanúsítványt állít ki, amelyet a vizsgabizottság elnöke és tagjai aláírnak. A tanúsítványt a vizsgabizottság az OBH elnöke körbélyegzőjével látja el.

(7) *  Ha a (6) bekezdés szerinti tanúsítvány elveszett, megsemmisült vagy megrongálódott, az OBH elnöke a tanúsítványt pótolja.

(8) *  A versenyvizsga tartalmának, értékelésének és lebonyolításának, valamint a Felvételi Versenyvizsga-bizottság tagjai kinevezésének részletes szabályait az OBH elnöke határozza meg.

1/C. § *  (1) A kinevező dönt a pályázat elbírálásáról. Ennek során a sikeres versenyvizsgát tett pályázót meghallgathatja.

(2) A kinevező tájékoztatja az OBH elnökét a kinevezni kívánt pályázóról. A több álláshelyet is megjelölő, sikeres versenyvizsgát tett pályázó kinevezéséről elsőként az első helyen megjelölt bíróság elnöke jogosult dönteni, melyről az OBH elnökét, a sorrendben következőként megjelölt további bíróságok elnökét és a pályázót értesíti.

1/D. § *  Az 1/A. §-1/C. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni a fogalmazónak az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 17. § (3) bekezdésében szereplő áthelyezése esetén.

A joggyakorlat célja

2. § (1) A joggyakorlat célja az, hogy a fogalmazó a munka végzése során, a bírósági jogalkalmazás szempontjából meghatározó jogi ismeretek elmélyítése mellett megismerje a bírói gyakorlatot, elsajátítsa az ítélkezés szakmai szabályait és munkamódszerét, alakítsa ki a bírótól megkívánt, az ítélkezéshez szükséges képességeket.

(2) A joggyakorlat eredményeként el kell érni, hogy a fogalmazó képes legyen alkalmazni a bírósági ügyvitel szabályait, behatóan ismerje az anyagi jogi és eljárásjogi szabályok gyakorlatát, szerezzen ismereteket a bírói munkához nélkülözhetetlen munkaszervezési módszerekről; sajátítsa el a bírói jogállásra vonatkozó jogszabályokat, ismerje meg a bírói hivatás etikai normáit.

A joggyakorlat tartalma

3. § (1) A fogalmazót valamennyi beosztásában olyan munkával kell foglalkoztatni, amely a bírói hivatásra való felkészülését segíti.

(2) A joggyakorlat alatt biztosítani kell, hogy a fogalmazó mind első és másodfokon - a peres és peren kívüli eljárásokban -, minden ügyszakban megfelelő gyakorlatot szerezzen, határozattervezeteket készítsen, jegyzőkönyvet vezessen, és tartson önállóan ügyfélfogadást.

4. § *  A joggyakorlat ideje alatt elő kell segíteni, hogy a fogalmazó a jogalkalmazás egyéb területein (ügyészi, ügyvédi, közjegyzői, közigazgatási, nyomozó hatósági tevékenység) is ismereteket szerezzen. Erre a joggyakorlati idő alatt, legfeljebb 6 hónapos időtartamban kerülhet sor, ha a feltételek biztosíthatók. Az e § szerinti foglalkoztatás meghatározásánál lehetőleg figyelembe kell venni a fogalmazó véleményét.

5. § (1) A fogalmazó számára a joggyakorlat ideje alatt legalább egy alkalommal biztosítani kell, hogy országosan szervezett képzésben vehessen részt.

(2) *  A joggyakorlat ideje alatt a fogalmazó nyelvi képzéséhez és továbbképzéséhez, nyelvvizsgára való felkészüléséhez a bíróság elnöke munkaidő-kedvezményt biztosíthat. Ilyen kedvezmény megadása esetén a nyelvvizsga letételét elő kell írni.

A joggyakorlatot vezető bíró (instruktor)

6. § (1) *  A joggyakorlat helye szerinti bíróság - járásbíróság esetében a törvényszék - elnöke a fogalmazó képzésére megfelelő elméleti felkészültséggel és gyakorlattal rendelkező joggyakorlatot vezető bírót jelöl ki.

(2) *  A joggyakorlat helye szerinti bíróság elnöke a joggyakorlatot vezető és a fogalmazó képzésében részt vevő bíró számára külön díjazást vagy munkaidő-kedvezményt az OBH elnöke által meghatározott szabályok alapján állapít meg.

(3) A joggyakorlatot vezető bíró szakmai véleményét, irányítását a fogalmazó köteles figyelembe venni.

A joggyakorlat ideje és számítása

7. § (1) A fogalmazó joggyakorlati ideje három év, amely a munkába lépésének napján kezdődik.

(2) A fogalmazó joggyakorlati idejének számítására a jogi szakvizsgáról szóló IM rendelet az irányadó. * 

A joggyakorlat tervezése, a joggyakorlati kimutatás

8. § (1) *  A fogalmazó joggyakorlati beosztásáról terv készül, foglalkoztatása e szerint történik. A tervben biztosítani kell a gyakorlati munka és a képzés összhangját. A tervet a bíróság elnöke hagyja jóvá, és azt írásban közli az érintett bíróságok elnökével és az érdekelt fogalmazóval.

(2) A bíróság elnöke köteles gondoskodni arról, hogy a fogalmazó beosztása és foglalkoztatása a terv szerint történjen, továbbá, hogy a fogalmazó a beosztásához és a képzéséhez kapcsolódó kollégiumi üléseken, bírói megbeszéléseken, valamint szakmai tanácskozásokon részt vehessen.

(3) *  A fogalmazó joggyakorlati idejét úgy kell beosztani, hogy polgári, büntető, illetve közigazgatási és munkaügyi ügyszakban első és másodfokon, valamint a többi ügyszakban is megfelelő időt töltsön el, továbbá - a 4. §-nak megfelelően - a jogalkalmazás más területein is tapasztalatot szerezhessen. A fogalmazók joggyakorlati idejének beosztására vonatkozó részletes szabályokat az OBH elnöke határozza meg. A fogalmazónak évente legalább 50 érdemi határozattervezetet kell készítenie.

(4) *  Ha ez indokolt - különösen a más munkaterületről érkezett fogalmazók esetében - a bíróság elnöke eltérhet a (3) bekezdésben meghatározott beosztási rendtől.

9. § (1) *  A fogalmazó munkájáról joggyakorlati kimutatás készül. A feladatok teljesítését az a bíró vagy más vezető igazolja és értékeli, aki mellett a fogalmazó a munkáját végezte. A joggyakorlati kimutatás tartalmát és vezetésének részletes szabályait az OBH elnöke határozza meg.

(2) *  A joggyakorlati idő befejezése után a bíróság elnöke a joggyakorlati kimutatást lezárja. A joggyakorlati kimutatás egy példányát a fogalmazó részére át kell adni, további egy példányát a fogalmazó személyi anyagában kell megőrizni.

A fogalmazó képzése

10. § (1) A fogalmazóképzés a joggyakorlathoz kapcsolódóan három év.

(2) A fogalmazó képzésének alapja az egyéni tanulás.

(3) *  A jogi szakvizsgára való felkészüléshez és a gyakorlati ismeretek elmélyítése érdekében a bíróság elnöke szervezett képzést (tanulókörök) biztosít a fogalmazó részére, amelyen a részvétel kötelező.

(4) *  A bíróság elnöke a bíróság sajátosságainak megfelelően határozhatja meg a tanulókörök és a fogalmazó beszámoltatásának rendjét.

11. § (1) *  Az egyéni tanulás folyamatosságának és eredményességének ellenőrzése céljából a fogalmazó a kijelölt anyagrészekből a bíróság elnöke vagy az általa erre felkért bíró előtt beszámol. A beszámoltatás alkalmával értékelni kell a fogalmazó által készített határozattervezeteket is. A beszámoló eredményét be kell vezetni a joggyakorlati kimutatásba.

(2) Ha a fogalmazó a kijelölt anyagot nem sajátította el kellő alapossággal, meg kell ismételnie a beszámolót.

12. § (1) *  A fogalmazó joggyakorlatával, képzésével kapcsolatos rendelkezések megtartásáért a munkáltatói jogkört gyakorló bíróság elnöke és annak a bíróságnak az elnöke, ahol a fogalmazó a joggyakorlatát tölti, együttesen felel.

(2) *  A bíróság elnöke a jogi szakvizsgára és a beszámolókra való felkészüléshez az OBH elnöke által meghatározott szabályok szerint munkaidő-kedvezményt biztosít.

13. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba, rendelkezéseit első ízben azoknak a fogalmazóknak az esetében kell alkalmazni, akiknek a képzése az 1999/2000. oktatási évben kezdődik.

(2) * 

1. számú melléklet a 11/1999. (X. 6.) IM rendelethez * 

Felvételi Versenyvizsga-bizottság

............../200........ szám

Tanúsítvány

A Felvételi Versenyvizsga-bizottság tanúsítja, hogy

....................................................................................

aki ....................................................................., ................ év......................... hó .......... napján született, a bírósági fogalmazói kinevezéshez szükséges felvételi versenyvizsgát ............... év ........................ hó ......... napján letette.

........................................., ............. év................................... hó ........... nap.

..............................................
a vizsgabizottság elnöke
............................................. .............................................
a vizsgabizottság tagja a vizsgabizottság tagja

P. H.

2. számú melléklet a 11/1999. (X. 6.) IM rendelethez * 


  Vissza az oldal tetejére