A jogszabály mai napon ( 2018.10.23. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban

 

1999. évi XX. törvény

a Magyar Köztársaság Kormánya és az Orosz Föderáció Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről Moszkvában, 1995. március 6-án aláírt Megállapodás kihirdetéséről * 

1. § Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság Kormánya és az Orosz Föderáció Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről Moszkvában, 1995. március 6-án aláírt Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. (A Megállapodás megerősítéséről szóló jegyzékváltás 1996. május 29-én megtörtént, és a Megállapodás 1996. május 29-én hatályba lépett.)

2. § A Megállapodás hivatalos magyar nyelvű szövege a következő:

„Megállapodás
a Magyar Köztársaság Kormánya
és az Orosz Föderáció Kormánya között
a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről

A Magyar Köztársaság Kormánya és az Orosz Föderáció Kormánya (a továbbiakban: Szerződő Felek),

attól az óhajtól vezetve, hogy a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködést erősítsék,

azzal a szándékkal, hogy kedvező feltételeket teremtsenek és tartsanak fenn az egyik Szerződő Fél beruházóinak beruházásaihoz a másik Szerződő Fél területén,

annak tudatában, hogy a beruházásoknak a jelen Megállapodással összhangban történő előmozdítása és kölcsönös védelme ösztönzi az üzleti kezdeményezéseket ezen a területen,

megállapodtak a következőkben:

1. Cikk

Meghatározások

A jelen Megállapodás alkalmazásában:

1. A „beruházás” kifejezés magában foglal mindenfajta olyan vagyoni értéket, amelyet az egyik Szerződő Fél beruházója a másik Szerződő Fél területén fektetett be ez utóbbi Szerződő Fél jogszabályaival és rendelkezéseivel összhangban és különösen:

a) az ingó és ingatlan tulajdont, valamint a dologi jogot, mint például a jelzálogot, a kézizálogjogot és hasonló jogokat;

b) a részvényeket és egyéb értékpapírokat, üzletrészeket, illetve a társasági vagy vállalati érdekeltség egyéb formáit;

c) olyan pénzköveteléseket vagy gazdasági értékkel bíró teljesítés nyújtására vonatkozó követeléseket, amelyek szerződésben rögzítettek;

d) a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat, ideértve a szerzői jogokat, a védjegyeket, a szabadalmakat, az ipari mintákat, a kereskedelmi neveket, valamint technológiákat, a know-how-t, a kereskedelmi titkokat és a goodwill-t;

e) jogszabály vagy szerződés keretében biztosított jogokat gazdasági tevékenység folytatására, ideértve a természeti erőforrások kutatására, kitermelésére, művelésére vagy kiaknázására vonatkozó jogokat.

A vagyoni érték beruházási formájának későbbi megváltozása nem érinti annak beruházási jellegét.

2. A „beruházó” kifejezés magában foglalja mindkét Szerződő Fél tekintetében:

a) azokat a természetes személyeket, akik a vonatkozó Szerződő Fél állampolgárai annak hatályos jogszabályai értelmében;

b) azokat a társaságokat, vállalatokat, szervezeteket vagy társulásokat, amelyeket a vonatkozó Szerződő Fél jogszabályaival és rendelkezéseivel összhangban alapítottak.

3. A „hozam” kifejezés a beruházásból származó eredményt jelenti, és különösen magában foglalja a nyereséget, a kamatot, a tőkenyereséget, osztalékot, a jogdíjakat vagy egyéb díjakat.

4. A „terület” kifejezés az Orosz Föderáció és a Magyar Köztársaság területét jelenti, valamint az Orosz Föderáció vonatkozásában magában foglalja a kizárólagos gazdasági övezetet és a kontinentális talapzatot, amelyek fölött az Orosz Föderáció a nemzetközi joggal összhangban szuverén jogokat és joghatóságot gyakorol a természeti erőforrások feltárása, kitermelése és megőrzése céljából.

2. Cikk

Beruházások elősegítése és kölcsönös védelme

1. Mindkét Szerződő Fél bátorítja és kedvező feltételeket biztosít a másik Szerződő Fél beruházói számára ahhoz, hogy beruházásokat eszközöljenek a területén, és jogszabályaival és rendelkezéseivel összhangban lehetővé teszi az ilyen beruházások létrehozását.

2. Bármelyik Szerződő Fél beruházója által eszközölt beruházások számára a másik Szerződő Fél igazságos és méltányos bánásmódot biztosít, továbbá teljes körű védelmet és biztonságot nyújt.

3. A jelen Megállapodás nem akadályozza meg egyik Szerződő Felet sem olyan intézkedések alkalmazásában, amelyek a saját védelme, nemzeti biztonsága és a közbiztonság fenntartása, valamint a környezetvédelem, erkölcsvédelem és a közegészségügy szempontjából szükségesek.

3. Cikk

A beruházások kezelése

1. Mindkét Szerződő Fél a területén a másik Szerződő Fél beruházóinak a beruházásait és hozamait olyan bánásmódban részesíti, amely nem kedvezőtlenebb, mint a saját beruházói beruházásainak és hozamainak, illetve bármely harmadik állam beruházói beruházásainak és hozamainak biztosított bánásmód.

2. Mindkét Szerződő Fél a területén a másik Szerződő Fél beruházóit olyan bánásmódban részesíti a beruházásaik irányítása, fenntartása, használata, élvezete vagy a velük való rendelkezés tekintetében, amely nem kedvezőtlenebb, mint a saját beruházói vagy bármelyik harmadik állam beruházói számára biztosított bánásmód.

3. Tekintet nélkül a jelen cikk 1-2. bekezdésének rendelkezéseire a nemzeti elbánás elvének alkalmazására vonatkozóan, mindkét Szerződő Fél fenntartja magának a jogot, hogy meghatározza azokat az ágazatokat és tevékenységi köröket, ahol kizárja, vagy korlátozza a külföldi beruházó tevékenységét. Bármilyen új kizárás vagy korlátozás nem alkalmazható a területén a másik Szerződő Fél beruházói által azok hatálybalépése előtt eszközölt beruházásokra.

4. E cikk 1-2. bekezdésének a legnagyobb kedvezményes elbánás alkalmazására vonatkozó rendelkezései nem értelmezhetők úgy, hogy az egyik Szerződő Felet arra kötelezik, hogy kiterjessze a másik Szerződő Fél beruházóira mindazokat a preferenciákat vagy kiváltságokat, amelyeket a következők alapján nyújt, vagy nyújtani fog a jövőben:

a) szabadkereskedelmi övezetben, vám- vagy gazdasági unióban vagy hasonló nemzetközi egyezményekben való részvétele nyomán;

b) a gazdasági együttműködés területén az Orosz Föderáció és a volt Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége tagköztársaságai között létrejött megállapodások alapján.

4. Cikk

Kártalanítás veszteségekért

Az egyik Szerződő Fél beruházóit, akiknek beruházásai veszteséget szenvednek a másik Szerződő Fél területén háború, fegyveres összeütközés, országos szükségállapot, polgári zavargások vagy egyéb hasonló esemény miatt, az utóbbi Szerződő Fél a helyreállítás, kártalanítás, kárpótlás vagy egyéb rendezés tekintetében olyan bánásmódban részesíti azokat, amely nem kedvezőtlenebb annál, mint amelyet az utóbbi Szerződő Fél saját beruházóinak vagy bármelyik harmadik állam beruházóinak biztosít.

5. Cikk

Kisajátítás

1. Egyik Szerződő Fél beruházóinak a beruházásait sem államosíthatják, sajátíthatják ki, vagy vethetik olyan intézkedések alá a másik Szerződő Fél területén, melyek hatása megegyezik az államosítással vagy a kisajátítással (a továbbiakban: kisajátítás), kivéve a közérdeket. A kisajátítást megfelelő törvényes eljárás keretében, hátrányos megkülönböztetésektől mentesen kell végrehajtani, és egyidejűleg rendelkezni kell az azonnali, megfelelő és tényleges kártalanítás megfizetéséről. A kártalanításnak egyenértékűnek kell lennie a beruházásnak a kisajátítást, illetve a közelgő kisajátítás közismertté válását közvetlenül megelőző időpontban érvényes piaci értékével, és tartalmaznia kell a kisajátítás időpontja és a kifizetés időpontja közötti időszakban felmerült kamatokat.

2. A beruházónak, akinek a beruházását kisajátították, joga van a kisajátítást végrehajtó Szerződő Fél jogszabályaival és rendelkezéseivel összhangban ezen Szerződő Fél bírói vagy egyéb független hatósága által az ügyét és beruházásának az e cikk 1. bekezdésében rögzített elvekkel összhangban történő értékelését felülvizsgáltatni.

6. Cikk

A kifizetések átutalása

1. Mindegyik Szerződő Fél garantálja a másik Szerződő Fél beruházói számára a beruházásokkal kapcsolatos kifizetések átutalását, különösen az alábbiak tekintetében:

a) az eredeti beruházást és a beruházás fenntartására vagy növelésére fordított pótlólagos összegeket;

b) a hozamokat;

c) a beruházáshoz kapcsolódó hitelek visszafizetésére szolgáló összegeket;

d) a beruházás részleges vagy teljes eladásából vagy felszámolásából befolyó összegeket;

e) a jelen Megállapodás 4-5. Cikke alapján biztosított kártalanítások összegeit;

f) a beruházáshoz kapcsolódóan a külföldről alkalmazott személyzet jövedelmeit annak a Szerződő Félnek a jogszabályai és rendelkezései szerint meghatározott mértékig, amelyben a beruházás megvalósult.

2. A jelen cikk 1. bekezdésében említett kifizetések átutalását késedelem nélkül, szabadon átváltható pénznemben kell teljesíteni az átutalás időpontjában alkalmazott árfolyamon, érvényes árfolyamnak annak a Szerződő Félnek a hatályban lévő devizahatósági jogszabályok szerint alkalmazott árfolyama tekintendő, amelyben a beruházás megvalósult.

7. Cikk

Jogutódlás

Amennyiben az egyik Szerződő Fél vagy annak kijelölt ügynöksége a másik Szerződő Fél területén megvalósult beruházásra vonatkozóan nem kereskedelmi kockázatra nyújtott garancia alapján kártalanítási kifizetést teljesít saját beruházóinak, az utóbbi Szerződő Fél elismeri az ilyen beruházó minden jogának átszállását az előbbi Szerződő Félre vagy annak kijelölt ügynökségére.

8. Cikk

Az egyik Szerződő Fél beruházója és a másik Szerződő Fél közötti jogviták

1. Az egyik Szerződő Fél beruházója és a másik Szerződő Fél közötti, az utóbbi területén megvalósult beruházással kapcsolatos bármely jogvitát lehetőség szerint tárgyalások útján kell rendezni.

2. Ha az egyik Szerződő Fél beruházója és a másik Szerződő Fél közötti vita a vita keletkezésétől számított hat hónapon belül nem rendezhető ily módon, az érintett beruházónak jogában áll az ügyét beterjeszteni:

a) annak a Szerződő Félnek az illetékes bíróságához vagy választottbíróságához, amelyben a beruházás megvalósult;

b) a Stockholmi Kereskedelmi Kamara Választott Bírósági Intézetéhez;

c) ad hoc választottbírósághoz, amely az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságának (UNCITRAL) Választott Bírósági Szabályai szerint jött létre.

9. Cikk

A Szerződő Felek közötti jogviták

1. A Szerződő Felek között a jelen Megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban felmerült vitákat lehetőség szerint tárgyalások útján kell rendezni.

2. Ha a vita ily módon a tárgyalások megkezdésétől számított hat hónapon belül nem rendezhető, azt bármelyik Szerződő Fél kérésére a jelen cikk rendelkezései szerinti választottbíróság elé kell terjeszteni.

3. A választottbíróságot minden egyes esetben a következő módon kell megalakítani. A választottbírósági eljárás iránti kérelemtől számított két hónapon belül mindkét Szerződő Fél kijelöli a választottbíróság egy-egy tagját. Ezen két tagnak azután egy harmadik állam állampolgárát kell kiválasztania, akit a két Szerződő Fél jóváhagyása után a választottbíróság elnökévé kell kijelölni. A bíróság elnökét a két másik tag kijelölésének időpontjától számított három hónapon belül ki kell jelölni.

4. Amennyiben a jelen cikk 3. bekezdésében meghatározott határidőkön belül a szükséges kijelölések nem történnek meg, úgy bármelyik Szerződő Fél felkérheti a Nemzetközi Bíróság elnökét a szükséges kijelölések megtételére. Ha a Nemzetközi Bíróság elnöke valamelyik Szerződő Fél állampolgára, vagy valamilyen más ok akadályozza az említett tisztség ellátásában, a Nemzetközi Bíróság alelnökét kell felkérni a szükséges kijelölések megtételére. Ha a Nemzetközi Bíróság alelnöke szintén valamelyik Szerződő Fél állampolgára, vagy ő is akadályoztatva van az említett tisztség ellátásában, a Nemzetközi Bíróságnak azt a rangidős tagját kell felkérni a kijelölések megtételére, aki egyik Szerződő Félnek sem állampolgára.

5. A választottbíróság döntését egyszerű szavazattöbbséggel hozza. Ez a döntés mindkét Szerződő Fél számára kötelező érvényű. Mindkét Szerződő Fél maga viseli az általa választott bírónak, valamint a bírósági eljárásban való képviseletének a költségeit; a választottbíróság elnökének költségeit és a fennmaradó költségeket a Szerződő Felek egyenlő arányban viselik. Eljárási szabályait a bíróság maga határozza meg.

10. Cikk

Egyéb szabályok alkalmazása

A jelen Megállapodás semmilyen módon nem korlátozhatja az egyik Szerződő Fél beruházóinak azon jogait, melyeket a másik Szerződő Fél jogszabályai és rendelkezései alapján élveznek, vagy amelyeket olyan más nemzetközi egyezmények alapján élveznek, amelyeknek mindkét Szerződő Fél részese.

11. Cikk

A Megállapodás hatálya

1. A jelen Megállapodás rendelkezései az egyik Szerződő Fél beruházóinak a másik Szerződő Fél területén 1973. január 1. után eszközölt beruházásaira érvényesek.

2. A jelen Megállapodás rendelkezései adózással kapcsolatos esetekben nem alkalmazhatók.

12. Cikk

A Megállapodás hatálybalépése, időbeli hatálya

1. A Szerződő Felek írásban értesítik egymást arról, hogy a Megállapodás hatálybalépéséhez jogszabályaik által megkívánt eljárásnak eleget tettek. A jelen Megállapodás a második értesítés időpontjában lép hatályba.

2. A jelen Megállapodás 15 évig marad hatályban. Ezt követően, amennyiben az egyik Szerződő Fél írásban értesíti a másik Szerződő Felet a jelen Megállapodás felmondásáról, a jelen Megállapodás az értesítés napjától számított további 12 hónapon keresztül hatályban marad.

3. A jelen Megállapodás felmondásának időpontja előtti időszakban megvalósított beruházások tekintetében a jelen Megállapodás 1-11. Cikkeinek rendelkezései a Megállapodás felmondásának időpontját követő további 15 éven keresztül érvényesek maradnak.

Készült Moszkvában, 1995. március 6. napján, két eredeti példányban, magyar, orosz és angol nyelven; mindegyik szöveg egyaránt hiteles. Értelmezési különbségek esetén az angol nyelvű szöveg az irányadó.

A Magyar Köztársaság Kormánya
nevében
Az Orosz Föderáció Kormánya
nevében”

3. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1996. május 29-től kell alkalmazni.


  Vissza az oldal tetejére