A jogszabály mai napon ( 2018.11.19. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban

 

1999. évi XXIX. törvény

a Magyar Köztársaság és Ukrajna között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről Kijevben, 1994. október 11-én aláírt Megállapodás kihirdetéséről * 

1. § Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság és Ukrajna között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről Kijevben, 1994. október 11-én aláírt Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. (A Megállapodás megerősítéséről szóló jegyzékváltás 1996. december 3-án megtörtént, és a Megállapodás 1996. december 3-án hatályba lépett.)

2. § A Megállapodás hivatalos magyar nyelvű szövege a következő:

„Megállapodás
a Magyar Köztársaság és Ukrajna között a beruházások elősegítéséről
és kölcsönös védelméről

A Magyar Köztársaság és Ukrajna (a továbbiakban: Szerződő Felek),

attól az óhajtól vezetve, hogy a gazdasági együttműködést mindkét állam javára erősítsék,

azzal a szándékkal, hogy kedvező feltételeket teremtsenek és tartsanak fenn az egyik Szerződő Fél beruházóinak beruházásaihoz a másik Szerződő Fél területén,

felismerve, hogy a beruházások elősegítése és kölcsönös védelme jelen Megállapodással összhangban ösztönzi az üzleti kezdeményezéseket ezen a területen,

megállapodtak a következőkben:

1. Cikk

Meghatározások

A Megállapodás alkalmazásában:

1. A „beruházás” kifejezés magában foglal mindenfajta olyan vagyoni értéket, melyet az egyik Szerződő Fél valamely beruházója gazdasági tevékenységgel összefüggően fektet be a másik Szerződő Fél területén az utóbbi törvényeivel és jogszabályaival összhangban, és magában foglalja különösen, de nem kizárólag:

a) az ingó és ingatlan tulajdont, valamint minden egyéb dologi jogot, úgymint a jelzálogot, a zálogjogot, a kézizálogjogot és hasonló jogokat;

b) a részvényeket, üzletrészeket és vállalati kötvényeket, illetve a társasági érdekeltség egyéb formáit;

c) beruházáshoz kapcsolódó pénzköveteléseket és gazdasági értékkel bíró szolgáltatásra vonatkozó követeléseket;

d) a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat, ideértve a beruházáshoz kapcsolódó szerzői jogokat, védjegyeket, szabadalmakat, ipari mintákat, technológiákat, know-how-t, kereskedelmi titkokat, kereskedelmi neveket és goodwill-t;

e) minden jogszabály vagy szerződés keretében biztosított jogot és jogszabályon alapuló mindenfajta engedélyt és jóváhagyást, beleértve a természeti erőforrások kutatására, kitermelésére, művelésére vagy kiaknázására vonatkozó koncessziókat.

A vagyoni érték beruházási formájának megváltozása nem érinti annak beruházás jellegét.

2. A „beruházó” kifejezés olyan természetes vagy jogi személyt jelent, aki a másik Szerződő Fél területén beruházást eszközöl.

a) A „természetes személy” kifejezés azt a természetes személyt jelenti, aki bármelyik Szerződő Fél állampolgára annak hatályos jogszabályai értelmében.

b) A „jogi személy” kifejezés, mindkét Szerződő Fél tekintetében, azokat a jogalanyokat jelenti, amelyeket az adott Szerződő Fél jogszabályaival összhangban alapítottak vagy hoztak létre, és jogi személynek ismerik el, beleértve továbbá a jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesüléseket, amelyek a jogszabályok alapján társaságnak tekintendők.

3. A „hozam” kifejezés a beruházásból származó eredményt jelenti, és magában foglalja különösen, de nem kizárólagosan, a nyereséget, kamatot, tőkenyereséget, osztalékot, jogdíjakat vagy díjakat.

4. A „terület” kifejezés bármelyik Szerződő Fél tekintetében azt a területet jelenti, mely felett az adott Szerződő Fél a nemzetközi joggal összhangban szuverenitást, felségjogokat, illetve joghatóságot gyakorol.

2. Cikk

A beruházások elősegítése és védelme

1. Mindkét Szerződő Fél elősegíti és kedvező feltételeket teremt arra, hogy területén a másik Szerződő Fél beruházói beruházásokat eszközöljenek, és az ilyen beruházásokat törvényeivel és jogszabályaival összhangban engedélyezi.

2. Bármelyik Szerződő Fél beruházója által eszközölt beruházások számára a másik Szerződő Fél igazságos és méltányos bánásmódot, továbbá teljes körű védelmet és biztonságot nyújt annak területén.

3. Cikk

Nemzeti és legnagyobb kedvezményes elbánás

1. Mindkét Szerződő Fél beruházóinak beruházásai és hozamai a másik Szerződő Fél területén olyan elbánásban részesülnek, mely igazságos és méltányos, és nem kedvezőtlenebb annál, amelyben a saját beruházóinak avagy bármely harmadik állam beruházóinak beruházásai és hozamai részesülnek, bármelyik is a kedvezőbb.

2. Mindegyik Szerződő Fél saját területén a másik Szerződő Fél beruházóit olyan elbánásban részesíti a beruházások irányítása, fenntartása, használata, élvezete vagy a velük való rendelkezés tekintetében, amely igazságos és méltányos, és nem kedvezőtlenebb annál, mint amelyben saját beruházói vagy bármelyik harmadik állam beruházói részesülnek, bármelyik is a kedvezőbb.

3. E cikk 1-2. bekezdésének rendelkezései nem értelmezhetők oly módon, mintha az egyik Szerződő Felet arra köteleznék, hogy a másik Szerződő Fél beruházóinak bármilyen olyan kedvezményes bánásmódot, preferenciát vagy kiváltságot biztosítson, amelyet az előbbi Szerződő Fél a következők alapján nyújt:

a) vámunió vagy szabadkereskedelmi övezet vagy pénzügyi unió, vagy ilyen uniókhoz vagy intézményekhez vezető hasonló nemzetközi megállapodások, a regionális együttműködés egyéb formái, amelyeknek bármelyik Szerződő Fél tagja, vagy tagja lehet;

b) bármely nemzetközi egyezmény vagy megállapodás, amely egészben vagy főként az adózással kapcsolatos.

4. Cikk

Kártalanítás veszteségekért

1. Ha bármelyik Szerződő Fél beruházóinak a beruházásai háború, fegyveres összeütközés, országos szükségállapot, felkelés, lázadás, zavargás vagy egyéb hasonló esemény miatt a másik Szerződő Fél területén veszteséget szenvednek, az utóbbi Szerződő Fél a helyreállítás, kártalanítás, kárpótlás vagy egyéb rendezés tekintetében olyan elbánásban részesíti azokat, amely nem kedvezőtlenebb annál, mint amelyet az utóbbi Szerződő Fél saját beruházóinak vagy bármelyik harmadik állam beruházóinak biztosít.

2. Nem érintve a jelen cikk 1. bekezdésében foglaltakat, az egyik Szerződő Fél azon beruházói számára, akik a fenti bekezdésben foglalt események kapcsán a másik Szerződő Fél területén veszteségeket szenvedtek abból kifolyólag, hogy

a) tulajdonukat a másik Szerződő Fél erői, illetve hatóságai igénybe vették,

b) tulajdonukat a másik Szerződő Fél erői, illetve hatóságai megsemmisítették, és erre nem harci cselekmények folytán vagy szükséghelyzet miatt került sor,

igazságos és megfelelő kárpótlást kell nyújtani az igénybevétel időszaka során vagy a tulajdon megsemmisülése következtében előállt veszteségeikért. Az ezzel kapcsolatos kifizetések szabadon átváltható pénznemben, szabadon és késedelem nélkül átutalandó.

5. Cikk

Kisajátítás

1. Egyik Szerződő Fél beruházóinak beruházásait sem államosíthatják, sajátíthatják ki, vagy vethetik olyan intézkedések alá a másik Szerződő Fél területén, melyek hatása megegyezik az államosítással vagy kisajátítással (a továbbiakban: kisajátítás), kivéve ha az közérdekből történik. A kisajátítást hátrányos megkülönböztetésektől mentesen, kellő jogi eljárás keretében kell végrehajtani, és egyidejűleg rendelkezni kell az azonnali, megfelelő és tényleges kártalanításról. A kártalanítási összegnek meg kell egyeznie a beruházásnak a kisajátítást, illetve a közelgő kisajátítás közismertté válását közvetlenül megelőző időpontban érvényes piaci értékével, tartalmaznia kell a kisajátítás időpontjától számított kamatokat, haladéktalanul kifizetésre kell kerülnie, továbbá annak ténylegesen felvehetőnek és szabadon átváltható pénznemben szabadon átutalhatónak kell lennie.

2. Az érintett beruházónak joga van arra, hogy ezen Szerződő Fél bírói vagy egyéb független hatóságával haladéktalanul felülvizsgáltassa ügyét, és azt, hogy beruházása a jelen Cikkben rögzített elvekkel összhangban került értékelésre.

3. A jelen cikk 1. bekezdésének rendelkezései alkalmazandók akkor is, amikor valamelyik Szerződő Fél egy olyan társaság vagyonát sajátítja ki, mely az adott Szerződő Fél területén, az ott érvényes jogszabályok alapján jött létre, illetve került bejegyzésre, és amelyben a másik Szerződő Fél beruházója részvényeket birtokol.

6. Cikk

Átutalások

1. A Szerződő Felek garantálják a beruházásokkal és a hozamokkal kapcsolatos kifizetések szabad átutalhatóságát. Az átutalások szabadon átváltható pénznemben történnek, korlátozás és indokolatlan késedelem nélkül. Az ilyen átutalások különösen, de nem kizárólag, a következőket foglalják magukban:

a) a tőkét és a beruházás fenntartására vagy növelésére fordított pótlólagos összegeket;

b) a nyereséget, kamatot, osztalékot és más folyó bevételt;

c) a hitelek visszafizetésére szolgáló alapokat;

d) a jogdíjakat és egyéb díjakat;

e) a beruházás eladásából vagy felszámolásából befolyó összegeket;

f) a természetes személyek keresetét azon Szerződő Fél jogszabályainak és rendelkezéseinek megfelelően, amelynek területén a beruházás történt.

2. A jelen Megállapodás alkalmazásában érvényes árfolyamnak az átutalás időpontjában az adott ügyletekre vonatkozó hivatalos átváltási árfolyam tekintendő, kivéve ha a Felek másként állapodnak meg.

7. Cikk

Jogutódlás

1. Amennyiben az egyik Szerződő Fél vagy annak kijelölt ügynöksége a másik Szerződő Fél területén megvalósult beruházásra vonatkozóan biztosított garancia keretében saját beruházóinak kifizetést teljesít, az utóbbi Szerződő Fél elismeri:

a) a beruházó bármilyen jogának vagy követelésének az adott államban érvényes jogszabály, illetve jogügylet útján az előbbi Szerződő Félre vagy annak kijelölt ügynökségére történő átruházását, valamint

b) azt, hogy az előbbi Szerződő Fél vagy annak a kijelölt ügynöksége a jogutódlás címén jogosult a beruházó jogainak gyakorlására és követeléseinek érvényesítésére, és átvállalja a beruházással kapcsolatos kötelezettségeket.

2. Az átruházott jogok és követelések nem haladhatják meg a beruházó eredeti jogait és követeléseit.

8. Cikk

Az egyik Szerződő Fél és a másik Szerződő Fél beruházója közötti
beruházási jogviták rendezése

1. Az egyik Szerződő Fél beruházója és a másik Szerződő Fél közötti, az utóbbi Szerződő Fél területén lévő beruházással kapcsolatos jogvitákat a vitában álló feleknek tárgyalások útján kell egymás közt rendezniük.

2. Ha az egyik Szerződő Fél beruházója és a másik Szerződő Fél közötti vita hat hónapon belül nem rendezhető ily módon, a beruházónak jogában áll az ügyet beterjeszteni, vagy

a) a Washingtonban, 1965. március 18-án aláírásra megnyílt, az Államok és más államok állampolgárai közötti beruházási vitákról szóló Egyezmény vonatkozó rendelkezései szerint a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjához (ICSID), amennyiben mindkét Szerződő Fél részesévé vált az Egyezménynek; vagy pedig

b) olyan választottbíróhoz, illetve olyan nemzetközi ad hoc választottbírósághoz, amely az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságának (UNCITRAL) Választottbírósági Szabályai szerint jön létre. A vitában álló felek írásban megegyezhetnek ezen Szabályok módosításában. A bírósági döntés végleges és kötelező a vitában részt vevő mindkét fél számára.

9. Cikk

A Szerződő Felek közötti jogviták rendezése

1. A Szerződő Felek között a Megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatosan felmerült jogvitákat lehetőség szerint konzultációk, illetve tárgyalások útján kell rendezni.

2. Ha a vita ily módon hat hónapon belül nem rendezhető, azt bármelyik Szerződő Fél kérésére a jelen cikk rendezései szerinti választottbíróság elé kell terjeszteni.

3. A választottbíróságot minden egyes esetben a következő módon kell megalakítani: A választottbírósági eljárás iránti kérelem kézhezvételétől számított két hónapon belül mindkét Szerződő Fél kijelöli a bíróság egy-egy tagját. Ezen két tag azután megválasztja egy harmadik állam állampolgárát, akit a két Szerződő Fél jóváhagyása után a bíróság elnökévé (a továbbiakban: elnök) neveznek ki. Az elnököt a két másik tag kijelölésének időpontjától számított három hónapon belül kell kijelölni.

4. Amennyiben a jelen cikk 3. bekezdésében meghatározott határidőkön belül a szükséges kijelölések nem történtek meg, úgy a Nemzetközi Bíróság elnökét lehet felkérni a szükséges kijelölések megtételére. Ha a Nemzetközi Bíróság elnöke valamelyik Szerződő Fél állampolgára, vagy valamilyen más ok akadályozza említett feladatai ellátásában, az alelnököt kell felkérni a szükséges kijelölések megtételére. Ha az alelnök valamelyik Szerződő Fél állampolgára, vagy ő is akadályoztatva van az említett feladat ellátásában, a Nemzetközi Bíróságnak azt a rangidős tagját kell felkérni a kijelölések megtételére, aki az egyik Szerződő Félnek sem állampolgára.

5. A választottbíróság döntését egyszerű szavazattöbbséggel hozza. Ez a döntés kötelező érvényű. Mindkét Szerződő Fél maga viseli az általa választott bírónak, valamint a bírósági eljárásban való képviseletének a költségeit; az elnök költségeit és a fennmaradó költségeket a Szerződő Felek egyenlő arányban viselik. Eljárási szabályait a bíróság maga határozza meg.

10. Cikk

Egyéb szabályok és különleges kötelezettségvállalások alkalmazása

1. Amennyiben valamely ügyre egyaránt vonatkoznak a jelen Megállapodás és valamely olyan más nemzetközi egyezmény rendelkezései, melynek mindkét Szerződő Fél részese, úgy ezen Megállapodás egyetlen rendelkezése sem akadályozhatja meg az egyik Szerződő Felet vagy a másik Szerződő Fél területén beruházással rendelkező beruházóját abban, hogy az ügyére nézve kedvezőbb szabályozás előnyeit élvezze.

2. Amennyiben az egyik Szerződő Fél által a másik Szerződő Fél beruházói számára saját törvényei és jogszabályai vagy egyéb különleges szerződéses rendelkezések alapján nyújtandó elbánás kedvezőbb annál, mint amit a jelen Megállapodás biztosít, úgy a kedvezőbbet kell alkalmazni.

11. Cikk

A Megállapodás hatálya

A jelen Megállapodás minden beruházásra kiterjed, függetlenül attól, hogy a jelen Megállapodás hatálybalépése előtt vagy után került rá sor, ugyanakkor a jelen Megállapodás rendelkezései nem terjednek ki az olyan jogvitákra, követelésekre vagy nézeteltérésekre, amelyek hatálybalépését megelőzően merültek fel.

12. Cikk

Hatálybalépés, időbeli hatály

1. A Szerződő Felek értesítik egymást arról, hogy a jelen Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges alkotmányos követelményeknek eleget tettek. A Megállapodás a második értesítés időpontjában lép hatályba.

2. A jelen Megállapodás tíz évig marad hatályban, és azt követően továbbra is mindaddig hatályban marad, amíg az egyik Szerződő Fél az eredeti vagy bármelyik későbbi időszak lejárta előtt egy évvel írásban nem tájékoztatja a másikat arról a szándékáról, hogy fel kívánja mondani a Megállapodást.

3. A jelen Megállapodás megszűnése előtti időszakban megvalósított beruházások tekintetében a Megállapodás rendelkezései a megszűnést követő további tíz évig érvényben maradnak.

Ennek hiteléül a kellő felhatalmazással rendelkező alulírottak a Megállapodást aláírták.

Készült Kijevben, 1994. október hó 11. napján, két eredeti példányban, magyar, ukrán és angol nyelven, valamennyi szöveg egyformán hiteles. Értelmezési eltérés esetén az angol szöveg az irányadó.

3. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1996. december 3-tól kell alkalmazni.


  Vissza az oldal tetejére