(A jóváhagyásról szóló jegyzékváltás 1998. év október 20. napján megtörtént.)
1. § A Kormány a Magyar Köztársaság Kormánya és a Vietnami Szocialista Köztársaság Kormánya között Hanoiban, 1998. február 4-én aláírt légiközlekedési megállapodást e rendelettel kihirdeti.
2. § A megállapodás magyar nyelvű szövege a következő:
A Magyar Köztársaság Kormánya és a Vietnami Szocialista Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: Szerződő Felek),
a Chicagóban, 1944. december 7. napján aláírásra megnyitott Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Egyezmény részeseiként,
attól az óhajtól vezérelve, hogy az említett Egyezmény kiegészítéseként légiközlekedési megállapodást kössenek a területeik közötti és azokon túli légijáratok létrehozása céljából,
az alábbiakban állapodnak meg:
Jelen megállapodás szempontjából, kivéve, ha a szöveg másként rendelkezik:
a) a „Chicagói Egyezmény” kifejezés a Chicagóban, 1944. december 7. napján aláírásra megnyitott Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Egyezményt jelenti, beleértve:
(i) az Egyezmény 94. a) Cikke szerint hatályba lépett és mindkét Szerződő Fél által ratifikált bármely módosítást; és
(ii) az Egyezmény 90. Cikke alapján elfogadott valamennyi függeléket és bármely módosítását, amennyiben az ilyen módosítás vagy függelék bármely adott időben hatályos mindkét Szerződő Fél számára;
b) a „légiközlekedési hatóság” kifejezés a Magyar Köztársaság esetében a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumot és a Vietnami Szocialista Köztársaság esetében a Vietnam Polgári Repülésügyi Minisztériumát, vagy mindkét esetben olyan személyt vagy testületet jelent, akit vagy amelyet felhatalmazhatnak a fent említett hatóságok jelenlegi vagy hasonló feladatainak ellátására;
c) a „kijelölt légiközlekedési vállalat” olyan légiközlekedési vállalatot jelent, amelyet a jelen Megállapodás 3. Cikkével összhangban jelöltek ki, és engedélyeztek;
d) a „terület” kifejezés egy állam vonatkozásában a szárazföldi területeket (a kontinensen fekvő területeket és a szigeteket), a belvizeket és a területi vizeket, valamint az ezen állam területe feletti, szuverenitása alá tartozó légteret jelenti;
e) a „légijáratok”, „nemzetközi légijáratok”, „légiközlekedési vállalat” és a „nem kereskedelmi célból történő leszállás” kifejezések jelentése megfelel a Chicagói Egyezmény 96. Cikkében foglaltaknak;
f) a „megállapodás” kifejezés magában foglalja a jelen megállapodáshoz csatolt függeléket, valamint a megállapodás vagy a függelék bármely módosítását;
g) a „használati díj” kifejezés az illetékes hatóságok által a légiközlekedési vállalatoknak felszámított vagy felszámítani engedélyezett díjakat jelenti a repülőtéri létesítmények vagy a légi navigációs berendezések rendelkezésre bocsátásáért, beleértve a repülőgépek, a személyzet, az utasok és az áru számára kapcsolódó szolgáltatásokat és létesítményeket is;
h) a „viteldíjak” kifejezés az utasok szállításáért és az áruk fuvarozásáért felszámított díjakat, valamint alkalmazásuk feltételeit jelenti, beleértve az ügynöki és egyéb kiegészítő szolgáltatások díjait és feltételeit, kizárva azonban a postai küldemények szállításának bevételeit és feltételeit.
(1) Mindegyik Szerződő Fél megadja a másik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalatának a következő jogokat a nemzetközi légijáratok üzemeltetéséhez:
a) területének leszállás nélküli átrepülése;
b) területén nem kereskedelmi célból történő leszállások.
(2) Mindegyik Szerződő Fél megadja a másik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalatának a jelen megállapodásban meghatározott jogokat a jelen megállapodáshoz csatolt légijárat-terv megfelelő részében meghatározott útvonalakon nemzetközi légijáratok üzemeltetése céljából. Az ilyen légijáratok és útvonalak neve a továbbiakban „megállapodás szerinti légijáratok” és „meghatározott útvonalak”. Mindegyik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata a megállapodás szerinti légijárat egy meghatározott útvonalon való üzemeltetése során a jelen cikk (1) bekezdésében meghatározott jogosultságon túlmenően azzal a joggal is élhet, hogy megállhat a másik Szerződő Fél területén a jelen megállapodás légijárat-tervében az ezen útvonalra meghatározott pontokon azzal a céllal, hogy utasokat és árut vegyen fel a fedélzetre vagy rakjon le, a postai küldeményeket is beleértve.
(3) Jelen cikk (2) bekezdésének egyetlen rendelkezése sem értelmezhető oly módon, mintha az az egyik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalatnak jogot adna arra, hogy a másik Szerződő Fél területén belül bér és díj ellenében utasokat, árut és postai küldeményeket vegyen fel az adott Szerződő Fél területén lévő más pontra történő szállítás céljából.
(4) Ha fegyveres konfliktus, politikai zavargás vagy hasonló fejlemények, vagy különleges és szokatlan körülmények miatt az egyik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata nem tudja a légijáratot a szokásos útvonalon üzemeltetni, a másik Szerződő Félnek minden erőfeszítést meg kell tennie annak érdekében, hogy elősegítse az adott légijárat folyamatos üzemeltetését az útvonalak megfelelő ideiglenes átrendezése útján.
(1) Mindegyik Szerződő Félnek joga van, a másik Szerződő Fél írásban történő értesítése mellett, a megállapodás szerinti légijáratok meghatározott útvonalakon történő üzemeltetésére egy légiközlekedési vállalatot kijelölni, valamint az ilyen kijelöléseket visszavonni, vagy módosítani.
(2) Az ilyen kijelölés kézhezvétele után a másik Szerződő Fél a jelen cikk (3)-(4) bekezdésének rendelkezéseitől függően haladéktalanul megadja a kijelölt légiközlekedési vállalatnak a megfelelő üzemeltetési engedélyeket.
(3) Az egyik Szerződő Fél légiközlekedési hatósága kérheti a másik Szerződő Fél által kijelölt légiközlekedési vállalattól, hogy igazolja számára, képes - a Chicagói Egyezmény rendelkezéseivel összhangban - az e hatóságok által a nemzetközi légijáratok üzemeltetésére általában és ésszerűen alkalmazott törvényekben és más jogszabályokban előírt feltételek teljesítésére.
(4) Mindegyik Szerződő Félnek jogában áll, hogy megtagadja a jelen cikk (2) bekezdésében hivatkozott üzemeltetési engedélyek megadását, vagy az általa szükségesnek ítélt feltételeket állapíthat meg a kijelölt légiközlekedési vállalat számára a jelen megállapodás 2.(2) Cikkében meghatározott jogok gyakorlására minden olyan esetben, ha az adott Szerződő Fél számára nem igazolt, hogy a légiközlekedési vállalat tulajdonának túlnyomó része és tényleges ellenőrzése a légiközlekedési vállalatot kijelölő Szerződő Fél vagy annak állampolgárai kezében van.
(5) Ha egy légiközlekedési vállalatot kijelöltek és engedélyeztek, az megkezdheti a megállapodás szerinti légijáratok üzemeltetését, feltéve, hogy a légiközlekedési vállalat megfelel a jelen megállapodás, különös tekintettel a 6. Cikk (Viteldíjak) és az 5. Cikk (A megállapodás szerinti légijáratok üzemeltetését szabályozó elvek) vonatkozó rendelkezéseinek.
(1) Mindegyik Szerződő Félnek joga van a másik Szerződő Fél által kijelölt légiközlekedési vállalatának üzemeltetési engedélyeit visszavonni, vagy a jelen megállapodás 2.(2) Cikkében meghatározott jogok gyakorlását felfüggeszteni, valamint ezen jogok gyakorlását az általa szükségesnek tekintett feltételekhez kötni:
a) minden olyan esetben, ha nem igazolt, hogy a légiközlekedési vállalat tulajdonának túlnyomó része és tényleges ellenőrzése a légiközlekedési vállalatot kijelölő Szerződő Fél vagy annak állampolgárai kezében van; vagy
b) abban az esetben, ha a légiközlekedési vállalat nem tartja be azokat a törvényeket vagy más jogszabályokat, amelyeket szokásosan és ésszerűen alkalmaz az engedélyeket megadó Szerződő Fél; vagy
c) abban az esetben, ha a légiközlekedési vállalat nem a jelen megállapodásban előírt feltételekkel összhangban üzemel.
(2) Az ilyen jogok csak a másik Szerződő Féllel való konzultáció után gyakorolhatók, kivéve, ha a jogszabályok vagy rendelkezések további megsértésének megakadályozása céljából az engedélyek azonnali visszavonása, felfüggesztése vagy a jelen Cikk (1) bekezdésében említett feltételek előírása szükséges. Az ilyen konzultációt a kérés napjától számított harminc (30) napon belül meg kell kezdeni.
(1) Mindegyik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata tisztességes és egyenlő lehetőségeket, és azonos kapacitás jogosultságot élvez a megállapodás szerinti légijáratok területeik közötti, meghatározott útvonalakon történő üzemeltetésére.
(2) A megállapodás szerinti légijáratok üzemeltetése során mindegyik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalatának figyelembe kell vennie a másik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalatának érdekeit, hogy az utóbbi légiközlekedési vállalat ugyanazon az útvonalon vagy annak egy szakaszán üzemeltetett járatát indokolatlan hátrány ne érje.
(3) A Szerződő Felek kijelölt légiközlekedési vállalatai által üzemeltetett légijáratoknak igazodniuk kell a meghatározott útvonalak szállítási igényeihez, és elsődleges céljuk az olyan kapacitás biztosítása, amely ésszerű terhelési tényező mellett megfelel a Szerződő Felek területei közötti utas-, áru- és postai küldemény-szállítás iránt meglévő és ésszerűen előrelátható igényeknek.
(4) A kijelölt légiközlekedési vállalatoknak, valamely megállapodás szerinti légijárat üzemeltetésének megkezdése előtt legalább harminc (30) nappal, mindkét Szerződő Fél légiközlekedési hatóságaihoz jóváhagyásra kell benyújtani javasolt menetrendjeiket. A menetrendnek tartalmaznia kell a járat és a használandó légijármű típusát, a járat gyakoriságát és indulási, érkezési időpontjait. Ezek a követelmények a menetrendek későbbi változtatására is vonatkoznak. Egyedi esetekben a határidő az említett hatóságok egyetértésével csökkenthető.
(5) A megállapodás szerinti légijáratok által nyújtandó kapacitásról először a Szerződő Felek kijelölt légiközlekedési vállalatai egyeznek meg. Amennyiben a kijelölt légiközlekedési vállalatok nem tudnak megegyezni, a Szerződő Felek kijelölt légiközlekedési vállalatai által üzemeltetendő megállapodás szerinti légijáratok összkapacitását a Szerződő Felek légiközlekedési hatóságai, a fent említett elvek szerint, együttesen határozzák meg az üzemeltetés megkezdése előtt.
(1) A viteldíjakról, lehetőség szerint, az érintett kijelölt légiközlekedési vállalatok állapodnak meg a Nemzetközi Légifuvarozók Szövetségének viteldíj megállapító eljárásai révén. Amennyiben ez nem lehetséges, mindegyik meghatározott útvonal és annak szakaszai vonatkozásában az érintett kijelölt légiközlekedési vállalatok egymás között állapodnak meg a viteldíjakról.
(2) A másik Szerződő Fél területére irányuló vagy onnan kiinduló, megállapodás szerinti légijáratokon felszámított viteldíjakat ésszerű szinten kell megállapítani, kellő figyelemmel minden meghatározó tényezőre, beleértve az üzemeltetési költségeket, az ésszerű nyereséget, a járat jellemzőit, az igénybevevők érdekeit, valamint, ha alkalmasnak tekintik, más légiközlekedési vállalatoknak ugyanazon útvonal egészén vagy egy szakaszán felszámított viteldíjait.
(3) A viteldíjakat be kell terjeszteni és azokat a Szerződő Felek légiközlekedési hatóságainak legalább negyvenöt (45) nappal a járat tervezett beindítása előtt meg kell kapniuk, egyedi esetekben a légiközlekedési hatóságok rövidebb határidőt is elfogadhatnak.
Amennyiben a kézhezvételtől számított harminc (30) napon belül az egyik Szerződő Fél légiközlekedési hatósága nem tájékoztatja a másik Szerződő Fél légiközlekedési hatóságát arról, hogy a hozzájuk benyújtott viteldíjjal nem értenek egyet, a viteldíjat elfogadottnak kell tekinteni, és az a tervezetben megjelölt időpontban érvényessé válik. Abban az esetben, ha a légiközlekedési hatóságok a viteldíjra vonatkozóan rövidebb benyújtási határidőről állapodnak meg, arról is megegyezhetnek, hogy az egyet nem értésről szóló értesítés határidejét kevesebb mint harminc (30) napban állapítják meg.
(4) Ha a kijelölt légiközlekedési vállalatok a jelen cikk (1) bekezdése alapján nem tudnak megállapodni a viteldíjról, vagy a jelen cikk (3) bekezdésével összhangban valamelyik légiközlekedési hatóság egyet nem értésről szóló értesítést ad ki, a jelen megállapodás 16. Cikke alapján a Szerződő Felek légiközlekedési hatóságai konzultációt tartanak, és megkísérelnek a viteldíjról megegyezni.
(5) Ha a légiközlekedési hatóságok nem értenek egyet valamely, a jelen cikk (3) bekezdésével összhangban benyújtott viteldíjjal, vagy a jelen cikk (4) bekezdése szerint nem tudnak meghatározni valamely viteldíjat, a vitát a jelen megállapodás 17. Cikke rendelkezéseivel összhangban kell rendezni.
(6) Ha valamely Szerződő Fél légiközlekedési hatósága egy már megállapított viteldíjat nem tart megfelelőnek, erről a másik Szerződő Fél légiközlekedési hatóságát értesíti és a légiközlekedési vállalatok, amennyiben szükséges, megkísérelnek megegyezésre jutni.
Ha az egyet nem értésről szóló értesítés kézhezvételétől számított kilencven (90) napon belül új viteldíjat nem tudnak meghatározni, a jelen cikk (4)-(5) bekezdésében leírt eljárást kell alkalmazni.
(7) Ha a viteldíjak a jelen cikk rendelkezéseivel összhangban megállapításra kerültek, azok addig maradnak érvényben, amíg a jelen cikk vagy a jelen megállapodás 17. Cikke rendelkezéseivel összhangban új viteldíjakat nem állapítanak meg.
(8) Egyetlen viteldíj sem léphet addig érvénybe, amíg azzal valamelyik Szerződő Fél nem ért egyet, kivéve, ha a jelen megállapodás 17. Cikkének (5) bekezdése kerül alkalmazásra.
(1) Bármely Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata által a nemzetközi légifuvarozásban üzemeltetett légijárművek, az azok fedélzetén lévő szokásos felszerelések, pótalkatrészek, üzemanyagok és kenőanyagok, valamint a légijárműveken tárolt készletek (beleértve az élelmiszereket, italokat és dohányárut is) mentesek a vámok, vizsgálati díjak, adók és illetékek alól, feltéve, hogy a másik Szerződő Fél területére történő belépéstől ezen felszerelések és készletek újbóli kivitelükig a légijármű fedélzetén maradnak.
(2) Mentesek továbbá a jelen cikk (1) bekezdésében megnevezett vámok, vizsgálati díjak, adók és illetékek alól, kivéve a nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó díjakat:
a) a légijármű készletei, amelyeket az egyik Szerződő Fél területén visznek fel a fedélzetre, a szóban forgó Szerződő Fél hatóságai által rögzített kereteken belül, azzal a céllal, hogy a másik Szerződő Fél meghatározott útvonalán közlekedő légijármű fedélzetén használják;
b) a pótalkatrészek, amelyek az egyik Szerződő Fél területére, a másik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata(i) által a meghatározott útvonalon használt légijármű karbantartása vagy javítása céljából visznek be;
c) az üzemanyagok és kenőanyagok, amelyek a másik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata(i) által a meghatározott útvonalon üzemeltetett légijármű számára szolgálnak, még abban az esetben is, ha az ilyen készleteket azon Szerződő Fél területe fölötti repülés egy részén használják fel, ahol azt a fedélzetre vitték.
A fenti a), b), c) albekezdésekben hivatkozott anyagokat a vámhatóság kérésére árubemutatási kötelezettségnek kell alávetni, illetve vámellenőrzés vagy felügyelet alá kell helyezni.
(3) A légijármű szokásos felszerelései, valamint valamelyik Szerződő Fél légijárműve fedélzetén szokásosan tartott anyagok és készletek a másik Szerződő Fél területén csak az adott terület vámhatóságainak jóváhagyásával rakhatók ki. Ebben az esetben ezeket az említett hatóságok felügyelete alá kell helyezni arra az időre, amíg azokat újból kiviszik, vagy azokról a vámrendelkezésekkel összhangban másként rendelkeznek.
(4) Az egyik Szerződő Fél területén közvetlen tranzitban áthaladó és a repülőtér erre a célra kijelölt területét el nem hagyó utasok, poggyászok és áruk legfeljebb egyszerűsített ellenőrzésnek vethetők alá, kivéve a erőszakos cselekmények, a polgári légiközlekedés és a repülés biztonsága elleni jogellenes cselekmények gyanúja esetén.
A közvetlen tranzitban áthaladó poggyászok és áruk mentesek az illetékek, adók és vámok alól.
(1) Amikor egy kijelölt légiközlekedési vállalat nem a saját tulajdonában álló légijármű használatát javasolja az általa nyújtott légijáratokon, akkor ez csak az alábbi feltételekkel történhet:
a) ez az eljárás nem teszi azonban lehetővé a légijárművet bérbeadó harmadik fél számára az őt egyébként meg nem illető forgalmi jogok érvényesítését;
b) a légijárművet bérbeadó légiközlekedési vállalat által elérhető pénzügyi előnyök függetlenek a szóban forgó kijelölt légiközlekedési vállalat működéséből származó nyereségtől vagy veszteségtől; és
c) bármely Szerződő Fél légiközlekedési hatósága által kijelölt légiközlekedési vállalat által üzemeltetett bármilyen bérelt légijármű folyamatos légi alkalmasságáért, valamint az üzemeltetési és karbantartási színvonal megfelelő voltáért viselt felelősséget a két légiközlekedési hatóság jóváhagyásával kell megállapítani.
(2) A kijelölt légiközlekedési vállalat egyébként nincs eltiltva légijáratok bérelt légijárművel történő biztosításától, feltéve, hogy minden megkötött lízingmegállapodás eleget tesz a fenti feltételeknek.
(1) Az egyik Szerződő Fél által kiadott vagy érvényesített és érvényben lévő légi alkalmassági bizonyítványokat, szakszolgálati engedélyeket és jogosítványokat a másik Szerződő Fél érvényesnek ismeri el a megállapodás szerinti légijáratok meghatározott útvonalakon történő üzemeltetése szempontjából, feltéve, hogy az ilyen bizonyítványokat vagy engedélyeket az Egyezmény szerint megállapított követelményekkel összhangban adták ki, vagy érvényesítették. Mindegyik Szerződő Fél fenntartja azonban magának a jogot, hogy a területe feletti átrepülés szempontjából ne ismerje el érvényesnek a másik Szerződő Fél által a saját állampolgárai számára kiadott szakszolgálati engedélyeket és jogosítványokat.
(2) Amennyiben a jelen cikk (1) bekezdésében meghatározott bizonyítványokat vagy jogosítványokat a Chicagói Egyezményben meghatározott követelményektől eltérő előírások szerint adták ki vagy érvényesítették, és ha ezeket az eltéréseket a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezethez benyújtották, a másik Szerződő Fél légiközlekedési hatóságai a jelen megállapodás 16. Cikkével összhangban konzultációkat kérhetnek annak igazolására, hogy a kérdéses előírások kielégítőek-e számukra.
(1) Tekintettel arra, hogy a polgári légijárművek, az utasaik és a személyzet biztonsága a nemzetközi légijáratok üzemeltetésének alapvető előfeltétele, a Szerződő Felek ismét megerősítik azon egymással szembeni elkötelezettségüket, hogy a polgári légiközlekedés biztonságának jogellenes cselekményektől való védelme (és különösen a Chicagói Egyezményből, az 1963. szeptember 14-én, Tokióban aláírt, a légijárművek fedélzetén elkövetett bűncselekményekről és egyéb cselekményekről, az 1970. december 16-án, Hágában aláírt, a légijárművek jogellenes hatalomba kerítésének leküzdéséről szóló Egyezményből, az 1971. szeptember 23-án, Montrealban aláírt, a polgári repülés biztonsága elleni jogellenes cselekmények leküzdéséről szóló Egyezményből eredő kötelezettségeik) a jelen megállapodás elválaszthatatlan részét képezi.
(2) A Szerződő Felek kérésre minden szükséges segítséget megadnak egymásnak a polgári légijárművek jogellenes hatalomba kerítésének és más, az ilyen légijárművek, utasaik és személyzetük, a repülőterek és a navigációs berendezések biztonsága elleni más jogellenes cselekmények, és a polgári légiközlekedés biztonsága ellen irányuló egyéb fenyegetés megakadályozása érdekében.
(3) A Szerződő Felek, egymással fenntartott kapcsolataikban, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által megállapított és a Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Egyezmény függelékeiben megnevezett, a légiközlekedés biztonságára vonatkozó rendelkezésekkel és ajánlott gyakorlattal összhangban járnak el - olyan mértékben, ahogy ezek a biztonsági rendelkezések a Szerződő Felekre vonatkoznak -, valamint megkívánják, hogy a területükön nyilvántartott légijárművek üzemeltetői, illetve azok az üzemeltetők, akiknek fő üzleti telephelye vagy állandó lakóhelye területükön van, valamint a területükön lévő repülőterek üzemeltetői ezen repülésbiztonsági előírásoknak megfelelően járjanak el. E bekezdésben a légiközlekedés biztonságára vonatkozó rendelkezésekre való hivatkozás magában foglalja azokat az eltéréseket is, amelyekről az érintett Szerződő Fél tájékoztatást adott. Minden Szerződő Fél előzetesen köteles tájékoztatni a másik Szerződő Felet minden módosítási szándékáról.
(4) Mindegyik Szerződő Fél biztosítja, hogy területén hatékony intézkedéseket tesz a légijármű védelmére, az utasok és személyi kézipoggyászaik vizsgálatára, a személyzet, az áru (beleértve a rakodótérben lévő poggyászokat) és a légijármű készletei megfelelő ellenőrzésére a beszállást, illetve berakodást megelőzően és annak során, és ezeket az intézkedéseket a veszély növekedésének megfelelően módosítja. Mindegyik Szerződő Fél egyetért azzal, hogy a (3) bekezdésben meghatározott, a másik Szerződő Fél által a légiközlekedés védelmére megkövetelt előírásokat a másik Szerződő Fél területére történő belépéskor, onnan való induláskor, vagy e Fél területén való tartózkodás során betartják. Mindegyik Szerződő Fél, a másik Szerződő Fél kérésére minden tőle telhető indokolt speciális biztonsági intézkedést megtesz a különleges veszély elhárítására.
(5) A polgári légijármű jogellenes hatalomba kerítése, illetve ennek veszélye esetén, vagy más, a légijármű, az utasok és a személyzet, a repülőterek vagy a légi navigációs berendezések biztonságát fenyegető jogellenes cselekmények esetén a Szerződő Felek segítséget nyújtanak egymásnak a kommunikáció megkönnyítésével vagy más megfelelő intézkedésekkel az ilyen cselekmény vagy ennek veszélye lehetőség szerinti leggyorsabb, az emberi életre veszélyeztetésének minimális kockázatra szorítása melletti megszüntetése céljából.
A Szerződő Felek légiközlekedési hatóságai a másik Szerződő Fél légiközlekedési hatósága számára, kérésre, átadják azokat az időszakos vagy egyéb statisztikai kimutatásokat, amelyek a jelen cikkben először hivatkozott Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata által üzemeltetett megállapodás szerinti légijáratokon biztosított kapacitás felülvizsgálata céljából ésszerűen szükségesek lehetnek. Az ilyen kimutatásoknak tartalmazniuk kell mindazon információkat, amelyek szükségesek a megállapodás szerinti légijáratokon e légiközlekedési vállalatok által szállított forgalom nagyságának és a forgalom indulási és célállomásainak meghatározásához.
Mindegyik kijelölt légiközlekedési vállalatnak jogában áll, hogy kívánsága szerint, a helyi kiadásokon felül szerzett helyi bevételeit konvertálja, és saját országába átutalja. A konverzió és az átutalás korlátozások nélkül történik, a folyó tranzakciókra érvényes akkori árfolyamon, amikor az ilyen bevételeket konverzióra és átutalásra átadják, és nem terheli semmilyen díj, kivéve a bankok által az ilyen konverzióért és átutalásért általában felszámított díjakat. Az ilyen átutalás az érintett Szerződő Fél devizaszabályzatának megfelelően történik.
(1) Bármelyik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalatának jogában áll, hogy képviseleti irodákat nyisson a másik Szerződő Fél területén. E képviseleti irodákban kereskedelmi, üzemeltetési és műszaki személyzetet lehet foglalkoztatni.
(2) Az egyik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata a másik Szerződő Félnek a bevándorlásra, letelepedésre és munkavállalásra vonatkozó törvényeinek és más jogszabályainak megfelelően beviheti a másik Szerződő Fél területére és ott alkalmazásban tarthatja saját irányítói, műszaki, üzemeltetési és egyéb szakmai, a légijáratok üzemeltetéséhez szükséges személyzetét.
(3) Mindegyik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalatának jogában áll, hogy légiközlekedési szolgáltatásokat értékesítsen a másik Szerződő Fél területén, akár közvetlenül, akár ügynökökön keresztül. A nemzeti törvényeknek és más jogszabályoknak megfelelően mindegyik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalatának joga van a légiközlekedési szolgáltatásait helyi és bármilyen konvertibilis valutában értékesíteni, illetve bármely személy szabadon megvásárolhatja e szolgáltatásokat helyi és bármilyen konvertibilis valutában. Mindegyik kijelölt légiközlekedési vállalatnak jogában áll e célra saját szállítási okmányait használni.
(1) Egyik Szerződő Fél sem számít fel vagy enged felszámítani a másik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalatai számára magasabb használati díjakat, mint amilyen díjakat a hasonló nemzetközi légijáratokat üzemeltető saját légiközlekedési vállalatai számára felszámít.
(2) Mindegyik Szerződő Fél ösztönzi a konzultációkat a díjmegállapító illetékes szervek és a létesítményeket és szolgáltatásokat használó kijelölt légiközlekedési vállalatok között, ahol célszerű, a légiközlekedési vállalatokat képviselő szervezetek révén. A díjmegállapító illetékes szervek megfelelő időben tájékoztatást adnak az igénybevevőknek a használati díjak tervezett módosításairól, hogy lehetőséget biztosítsanak számukra a változtatások végrehajtása előtti véleménynyilvánításra. Mindegyik Szerződő Fél ösztönzi díjmegállapító illetékes szerveit és az igénybevevőket a használati díjakra vonatkozó információcserére.
(1) Az egyik Szerződő Félnek - a területére belépő, ott-tartózkodó, illetve a területéről távozó, a nemzetközi légiforgalomban részt vevő légijárműre vagy ezen légijármű üzemelésére és repülésére vonatkozó - törvényeit és más jogszabályait az adott területre történő belépéskor, távozáskor és ott-tartózkodáskor a másik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalatának be kell tartania.
(2) Az egyik Szerződő Félnek a belépésre, vámkezelésre, tranzitra, bevándorlásra, útlevelekre, vámokra, valutákra, közegészségügyi előírásaira és a karanténra vonatkozó törvényeit és más jogszabályait az adott Szerződő Fél területén való tranzitban, belépéskor, távozáskor és ott-tartózkodáskor a másik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalatának az általa a nemzetközi légiközlekedésben üzemeltetett légijármű, a személyzet, az utasok, a poggyász, az áru és a posta vonatkozásában be kell tartania.
(3) Egyik Szerződő Fél sem biztosít kedvezményeket a jelen cikk (1)-(2) bekezdésében meghatározott rendelkezések alkalmazása vagy a felügyelete alá tartozó repülőterek, légi útvonalak, légiforgalmi szolgáltatások és kapcsolódó létesítmények használata során saját légiközlekedési vállalata vagy valamely más légiközlekedési vállalat számára a másik Szerződő Fél hasonló nemzetközi légijáratot üzemeltető légiközlekedési vállalatával szemben.
Bármely Szerződő Fél, bármikor konzultációkat kérhet a jelen megállapodás végrehajtásáról, értelmezéséről, alkalmazásáról vagy módosításról, illetve rendelkezéseinek betartásáról. Az ilyen konzultációkat - amelyekre a légiközlekedési hatóságok között kerülhet sor - attól a naptól számított hatvan (60) napon belül kell megkezdeni, amikor a másik Szerződő Fél kézhez kapja az írásos kérést, kivéve, ha a Szerződő Felek másként állapodnak meg.
(1) A Szerződő Felek között a jelen megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban felmerülő bármely vitát a Szerződő Felek először tárgyalások útján kísérlik meg rendezni.
(2) Ha a Szerződő Felek tárgyalások útján nem tudnak megegyezni, megállapodhatnak arról, hogy a vitát döntéshozásra valamely személy vagy testület elé utalják; ha nem így állapodnak meg, a vitát bármely Szerződő Fél döntéshozatalra három választottbíróból álló választottbíróság elé terjesztheti. Mindegyik Szerződő Fél megnevez egy választottbírót és a harmadikat az így megnevezett két bíró jelöli ki. A Szerződő Felek a választottbírót hatvan (60) napon belül nevezik ki, attól a naptól számítva, amikor bármelyik Szerződő Fél kézhez veszi a vita ilyen választottbírósági rendezésére vonatkozó kérésről diplomáciai úton eljuttatott értesítést a másik Szerződő Féltől, a harmadik választottbírót meghatározott időn belül kell kijelölni; ha a harmadik választottbírót nem nevezték ki az adott időn belül, akkor a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet Tanácsának elnöke bármelyik Szerződő Fél kérésére kinevezhet egy választottbírót vagy választottbírókat, az esettől függően. Ilyen esetben a harmadik választottbíró egy harmadik állam állampolgára, és ő lesz a választottbíróság elnöke.
(3) A döntőbíróság a jelen megállapodással összhangban megállapítja bíráskodásának hatáskörét, és meghatározza eljárási rendjét.
(4) A Szerződő Felek elfogadják a jelen cikk (2) bekezdése szerint hozott bármely döntést. Ha valamelyik Szerződő Fél nem tartja be a döntést, ez a másik Szerződő Fél számára alapot szolgáltat a jelen megállapodás 4. Cikkének alkalmazására.
(5) A nemzeti választottbírók költségeit a megfelelő Szerződő Felek viselik. A választottbíróság egyéb költségeit, többek között a harmadik választottbíró díját és költségeit, egyenlő arányban osztják meg.
(1) Ha bármely Szerződő Fél szükségesnek ítéli meg a jelen megállapodás bármely rendelkezésnek módosítását, konzultációt kérhet a másik Szerződő Féltől. A konzultáció - amely létrejöhet a légiügyi hatóságok között - lefolytatható tárgyalás vagy levelezés útján, és azt a kéréstől számított hatvan (60) napon belül kell megkezdeni. Az így meghatározott bármely módosítás diplomáciai jegyzékváltással történő megerősítéssel lép hatályba.
(2) A függelék a Szerződő Felek légiközlekedési hatóságainak közvetlen megállapodásával módosítható.
Bármely Szerződő Fél, bármikor írásban értesítheti a másik Szerződő Felet azon döntéséről, hogy a jelen megállapodást felmondja. Ezt az értesítést egyidejűleg a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezethez is el kell jutatni. Ez esetben a jelen megállapodás tizenkét (12) hónappal azután megszűnik, amikor az értesítést megkapta a másik Szerződő Fél, kivéve, ha az értesítést közös megegyezés alapján visszavonják ezen időszak letelte előtt. Amennyiben a másik Szerződő Fél nem ismeri el az értesítés kézhezvételét, úgy kell tekinteni, mintha azt az értesítést a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet általi kézhezvétele után tizennégy (14) nappal kapta volna meg.
A megállapodást és annak valamennyi módosítását nyilvántartásba kell vetetni a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnél.
Amennyiben egy mindkét Szerződő Fél által elfogadott, a jelen megállapodás által felölelt kérdésekkel foglalkozó sokoldalú egyezmény hatályba lép, a jelen megállapodást úgy kell módosítani, hogy az összhangban legyen a sokoldalú egyezmény rendelkezéseivel.
A jelen megállapodás azon a napon lép hatályba, amikor a Szerződő Felek írásban tájékoztatták egymást arról, hogy a hatálybalépéshez szükséges jogi követelményeknek országaikban eleget tettek.
Ennek hiteléül alulírottak, akiket erre Kormányaik megfelelően felhatalmaztak, a jelen megállapodást aláírják.
Készült két példányban, Hanoiban, 1998. év február hó 4. napján, magyar, vietnami és angol nyelven, mindegyik szöveg egyaránt hiteles. A megállapodás eltérő értelmezése esetén az angol nyelvű szöveg az irányadó.
(Aláírások)
A Magyar Köztársaság kijelölt légiközlekedési vállalata a következő útvonalakon üzemelhet:
| Kiindulási pontok | Közbenső pontok | Pontok a célországban | Túli pontok | ||
| Pontok Magyarországon | Egy pont, meghatározása a későbbiekben | Ho Si Minh- város vagy Hanoi | Egy pont, meghatározása a későbbiekben |
A Vietnami Szocialista Köztársaság kijelölt légiközlekedési vállalata a következő útvonalakon üzemelhet:
| Kiindulási pontok | Közbenső pontok | Pontok a célországban | Túli pontok | ||
| Pontok Vietnamban | Egy pont, meghatározása a későbbiekben | Budapest | Egy pont, meghatározása a későbbiekben |
Megjegyzések:
(1) Mindegyik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalatának bármelyik vagy akár mindegyik járata kihagyhatja bármely fenti pontot, feltéve, hogy ezen az útvonalon a járat kiindulási és érkezési pontja az adott Szerződő Fél területén van.
(2) A Szerződő Felek kijelölt légiközlekedési vállalatának azon jogáról, hogy utasokat, árut és postai küldeményeket szállítson a másik Szerződő Fél területén lévő pontok és harmadik felek területén lévő pontok között, a két Szerződő Fél légiközlekedési hatóságainak kell egyeztetnie, és megállapodnia.”
3. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. A megállapodásban foglaltakat 1998. október 20-tól kell alkalmazni.
(2) A rendelet végrehajtásáról a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter gondoskodik.
