A jogszabály mai napon ( 2024.03.29. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

114/1999. (VII. 30.) Korm. rendelet

a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti Társulási Tanács 3/99. számú, Magyarországnak az Európai Unió 5. Kutatási és Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramjában való részvétele módozatainak és feltételeinek elfogadásáról szóló határozata kihirdetéséről

1. § A Kormány - a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvény 4. §-ának c) pontjában kapott felhatalmazás alapján - e rendelettel kihirdeti a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti Társulási Tanács 3/99. számú, Magyarországnak az Európai Unió 5. Kutatási és Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramjában való részvétele módozatainak és feltételeinek elfogadásáról szóló határozatát (a továbbiakban: határozat).

2. § A határozat magyar nyelvű szövege a következő:

„A Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti
Társulási Tanács 1999. július 12-ei, 3/99. számú határozata azoknak a módozatoknak
és feltételeknek az elfogadásáról, amelyek szerint Magyarország részt vesz a kutatás
és technológiai fejlesztés, valamint demonstráció területén megvalósuló
közösségi programokban (182/1999/EK) (1998-2002),
valamint a kutatási és képzési tevékenységek programjaiban (1999/64/Euratom)
(1998-2002)

A Társulási Tanács

figyelembe véve a Magyar Köztársaság, valamint az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulást létesítő Európai Megállapodást *  (a továbbiakban: Európai Megállapodás),

figyelembe véve az Európai Megállapodás Kiegészítő Jegyzőkönyvét *  Magyarországnak a közösségi programokban történő részvételéről, különösen annak 1. és 2. Cikkét,

(1) tekintettel arra, hogy az említett Kiegészítő Jegyzőkönyv 1. Cikkének megfelelően Magyarország részt vehet a közösségi keretprogramokban, egyedi programokban, projektumokban és más közösségi akciókban, nevezetesen a kutatás és technológiai fejlesztés területein,

(2) tekintettel arra, hogy az Európai Tanács 1997. december 12-én és 13-án, Luxemburgban tartott ülésén, annak Zárónyilatkozatában felszólított arra, hogy bizonyos közösségi programokat (így például a kutatás területén) nyissanak meg a csatlakozni kívánó országok számára, annak érdekében, hogy megismerkedjenek az Unió politikáival és munkamódszereivel, és minden csatlakozni kívánó országtól elvárják, hogy fokozatosan növelje saját pénzügyi hozzájárulását (ha szükséges, a PHARE vállalni tudja a csatlakozásra váró államok nemzeti hozzájárulásának részfinanszírozását),

(3) tekintettel arra, hogy a fent említett következtetések arra is felhívást tartalmaznak, hogy megfigyelőként és az őket érintő témákban a csatlakozni kívánó államok vegyenek részt azoknak a bizottságoknak a munkájában, amelyek segítik a Bizottságot azon programok megvalósításában amelyekhez pénzügyileg hozzájárulnak,

(4) tekintettel arra, hogy a 182/1999/EK számú határozattal az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa keretprogramot fogadott el az Európai Közösség kutatás, technológiai fejlesztés és demonstráció területén kifejtett tevékenységeiről (1998-2002)  *  (a továbbiakban: az Ötödik Keretprogram),

(5) tekintettel arra, hogy az 1999/64/Euratom számú határozattal az Európai Unió Tanácsa elfogadta az Európai Atomenergia Közösség Keretprogramját a kutatási és képzési tevékenységek vonatkozásában (1998-2002)  *  (a továbbiakban: az Ötödik Euratom Keretprogram),

(6) tekintettel az említett Kiegészítő Jegyzőkönyv 2. Cikkére, amelynek értelmében a Társulási Tanács határozza meg azokat a módozatokat és feltételeket, amelyek szerint Magyarország részt vesz az 1. Cikkben foglalt tevékenységekben,

a következő határozatot hozta:

1. Cikk

Magyarország részt vehet az Ötödik Keretprogram egyedi programjaiban, és az Ötödik Euratom Keretprogram egyedi programjaiban, az I., II. és III. Mellékletekben meghatározott módozatok és feltételek, alapelvek és szabályok szerint, melyek a jelen határozat elválaszthatatlan részét képezik.

2. Cikk

A jelen határozat az Ötödik Keretprogram és az Ötödik Euratom Keretprogram időtartamára marad hatályban.

3. Cikk

A jelen határozat az elfogadását követő hónap 1. napján lép hatályba.

I. MELLÉKLET

Magyarország részvételének módozatai és feltételei az Ötödik Keretprogram (1998-2002)
és Ötödik Euratom Keretprogram (1998-2002) egyedi programjaiban

1. A Magyarországon létrehozott kutató egységek részt vehetnek az Ötödik Keretprogram és az Ötödik Euratom Keretprogram összes egyedi programjában. A magyar tudósok vagy kutató egységek részt vehetnek a Közös Kutató Központnak a bekezdés első mondatában nem rögzített tevékenységeiben is.

A jelen határozatban foglalt „kutató egységek” magukban foglalhatják az egyetemeket, a kutató szervezeteket, az ipari cégeket, beleértve a kis- és középvállalatokat vagy a természetes személyeket.

2. Az 1. pont a következőket jelenti:

- a Magyarországon létrehozott kutató egységek részvétele az Ötödik Keretprogram alapján elfogadott összes egyedi program megvalósításában, összhangban „A vállalkozások, kutató központok és egyetemek részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó, az Európai Közösség Ötödik Keretprogramjának (1998-2002) megvalósítását célzó szabályok”-ban lefektetett módozatokkal és feltételekkel;

- a Magyarországon létrehozott kutató egységek részvétele az Ötödik Euratom Keretprogram alapján elfogadott összes egyedi program megvalósításában, összhangban „A vállalkozások, kutató központok és egyetemek részvételére vonatkozó, az Európai Atomenergia Közösség Ötödik Keretprogramjának (1998-2002) megvalósítását célzó szabályok”-ban lefektetett módozatokkal és feltételekkel;

- Magyarország pénzügyi hozzájárulása az Ötödik Keretprogram és az Ötödik Euratom Keretprogram megvalósítására elfogadott programok költségvetéséhez annak alapján, hogy milyen Magyarország hazai össztermékének aránya az Európai Unió tagállamai és Magyarország hazai össztermékeinek összegéhez képest.

3. A Közösség kutatási programjaiban részt vevő, Magyarországon létrehozott kutató egységek azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek az ilyen részvételből adódó információ és szellemi tulajdon birtoklására, hasznosításra és terjesztésére vonatkozóan, mint a Közösségben létrehozott kutató egységek, a II. Melléklet rendelkezéseinek megfelelően.

4. A Társulási Tanács által az Európai Megállapodás alapján felállított illetékes albizottságoknak rendszeresen, de legalább évente egy alkalommal át kell tekinteniük, és értékelniük kell a jelen határozat végrehajtását.

5. Magyarországnak az egyedi programok megvalósításában való részvételből adódó pénzügyi hozzájárulását azzal az összeggel arányosan, azt kiegészítőleg kell megállapítani, amely az egyes években az Európai Közösségek általános költségvetésében áll a Bizottság rendelkezésére ahhoz, hogy eleget tehessen az ilyen programok megvalósításához, irányításához és működtetéséhez szükséges különböző jellegű munkák elvégzéséből adódó pénzügyi kötelezettségének.

A Magyarország hozzájárulását meghatározó arányossági tényezőt úgy kell kiszámítani, hogy meg kell állapítani az arányt Magyarország piaci áron számított bruttó hazai összterméke és az Európai Unió tagállamai és Magyarország piaci áron számított bruttó hazai össztermékeinek összege között. Ezt az arányt az Európai Közösségek Statisztikai Hivatalától (EUROSTAT) beszerzett, ugyanazon évre vonatkozó, az Európai Közösségek előzetes költségvetési tervének nyilvánosságra hozatala idején rendelkezésre álló legújabb statisztikai adatok alapján kell kiszámítani.

Az egyedi programokban való részvétele elősegítésének érdekében Magyarország hozzájárulása az alábbiak szerint történik:

1999: a második albekezdéssel összhangban meghatározott arányossági tényező szerinti hozzájárulás, szorozva 0,4-gyel,
2000: a második albekezdéssel összhangban meghatározott arányossági tényező szerinti hozzájárulás, szorozva 0,6-tal,
2001: a második albekezdéssel összhangban meghatározott arányossági tényező szerinti hozzájárulás, szorozva 0,8-cal,
2002: a második albekezdéssel összhangban meghatározott arányossági tényező szerinti hozzájárulás.

Az Európai Közösség pénzügyi részvételének szabályait a 182/1999/EK számú határozatának IV. Melléklete és a 1999/64/Euratom számú határozatának III. Melléklete határozza meg.

A Magyarország pénzügyi hozzájárulására vonatkozó szabályokat a III. Melléklet tartalmazza.

6. Anélkül, hogy ez érintené a 3. bekezdés előírásait, a Magyarországon létrehozott, az Ötödik Keretprogramban, valamint az Ötödik Euratom Keretprogramban részt vevő kutató egységeknek ugyanolyan szerződéses jogai és kötelezettségei lesznek, mint a Közösségben létrehozott egységeknek, figyelembe véve a Közösség és Magyarország kölcsönös érdekeit.

A pályázatok benyújtására és értékelésére, valamint a közösségi programok alapján történő támogatások odaítélésére és a szerződéskötésekre vonatkozó módozatok és feltételek a magyar kutató egységek számára ugyanolyanok lesznek, mint az ugyanezen programok alapján a Közösség kutató egységeivel megkötött szerződéseknél érvényes szabályok, figyelembe véve a Közösség és Magyarország kölcsönös érdekeit.

A bírálók vagy szakértők kiválasztásánál a Közösség szakértőivel együtt magyar szakértőket is figyelembe vesznek a Közösség kutatási és technológiai fejlesztési, valamint demonstrációs programjaiban és azon tanácsadó csoportok, valamint egyéb konzultatív testületek tagjaiként, amelyek segítik a Bizottságot az Ötödik Keretprogram és az Ötödik Euratom Keretprogram megvalósításában.

Magyar kutató egység ugyanolyan módozatok és feltételek mellett lehet egy projektum koordinátora, mint amilyenek a Közösségben működő intézményekre vonatkoznak. A Közösség pénzügyi előírásaival összhangban, a magyar kutató egységekkel vagy az azok által kötött szerződésekben gondoskodni kell olyan ellenőrzésről és felülvizsgálatról, amelyet a Bizottság és a Számvevőszék vagy azok felügyelete mellett hajtanak végre. Pénzügyi felülvizsgálatokat végezhetnek abból a célból, hogy az ilyen intézmények bevételeit és kiadásait a Közösséggel szembeni szerződéses kötelezettségek vonatkozásában ellenőrizzék. Az együttműködés és a kölcsönös érdekek szellemében az illetékes magyar hatóságoknak biztosítaniuk kell minden olyan ésszerű és megvalósítható segítséget, amely az adott körülmények között szükséges vagy hasznos lehet az ilyen ellenőrzések és felülvizsgálatok elvégzésekor.

7. A Közösség és Magyarország a hatályban lévő rendelkezések keretei között mindent megtesz, hogy megkönnyítse azon kutatók szabad mozgását és tartózkodását, akik Magyarországon és a Közösségben részt vesznek a jelen határozat alá tartozó tevékenységekben, és hogy elősegítse az ilyen tevékenységekben történő felhasználásra szánt áruknak a határokon keresztül való mozgását.

A jelen határozatban érintett tevékenységeknek mentesülniük kell a magyar közvetett adóktól, vámoktól, import és export tiltásoktól és korlátozásoktól, azon áruk és szolgáltatások vonatkozásában, amelyeket az ilyen tevékenységekben történő felhasználásra szánnak.

8. Magyar képviselők, az őket érintő témákban, megfigyelőként részt vesznek az Ötödik Keretprogram programbizottságaiban és az Ötödik Euratom Keretprogram Konzultatív Bizottságában. Ezek a bizottságok egyébként a szavazás időpontjában a magyar képviselők jelenléte nélkül ülnek össze. Magyarország számára tájékoztatást nyújtanak. Az ebben a bekezdésben említett részvétel, beleértve az információ- és dokumentációellátás eljárásait is, a tagállami résztvevőkkel azonos formában történik.

9. A Közösség és Magyarország a jelen határozat alapján végzett tevékenységeket bármikor beszüntetheti, 12 hónapos előzetes írásos felmondás alapján. A felmondás idején folyamatban lévő projektumok és tevékenységek folytatódnak egészen addig, amíg azok a jelen határozatban meghatározott feltételek alapján be nem fejeződnek.

Abban az esetben, ha a Közösség úgy dönt, hogy egy vagy több közösségi programot módosít, a jelen határozat alapján folyó tevékenységek kölcsönösen megállapított feltételek mellett zárhatók le. Magyarország a Közösség által történő elfogadástól számított egy héten belül tájékoztatást kap a módosított programok pontos tartalmáról. A Közösség és Magyarország a közösségi határozat elfogadásától számított egy hónapon belül tájékoztatják egymást a tevékenységek megszüntetésére irányuló bármely szándékukról.

Abban az esetben, ha a Közösség új, többéves Keretprogramot fogad el a kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs és/vagy kutatási és képzési tevékenységekre, a Társulási Tanács meghatározhatja Magyarország részvételének módozatait és feltételeit.

II. MELLÉKLET

A szellemi tulajdonjogok érvényesítésének elvei

A jelen határozat alapján folyó tevékenység keretében létrehozott vagy keletkező szellemi tulajdonjogokat úgy kell érvényesíteni, ahogyan arról ez a Melléklet rendelkezik.

I. Alkalmazás

Ez a Melléklet alkalmazandó a jelen határozat alapján végzett kutatásra (a továbbiakban: közös kutatás), kivéve azokat az eseteket, amelyekről a Közösség és Magyarország (a továbbiakban: Felek) ettől eltérő módon állapodnak meg.

II. A jogok birtoklása, megosztása és gyakorlása

1. E határozatban a „szellemi tulajdon” olyan módon értelmezendő, ahogy az Nemzetközi Szellemi Tulajdon Világszervezetet Stockholmban, 1967. július 14-én megalapító egyezmény 2. Cikkében található.

2. Ez a Melléklet a Felek és azok résztvevői jogainak, érdekeltségének és jogdíjainak (royalty) megosztásával foglalkozik. Minden Félnek és résztvevőinek biztosítania kell, hogy e Melléklettel összhangban a másik Fél és annak résztvevői megszerezhessék az őket megillető szellemi tulajdonjogokat. Ez a Melléklet máskülönben nem módosítja vagy érinti a jogok, érdekeltségek és jogdíjak megosztását valamely Fél és annak állampolgárai vagy résztvevői között, amelyet az egyes Felek vonatkozó jogszabályai és gyakorlata határoz meg.

3. A szerződések megkötésénél a következő elveket kell alkalmazni és biztosítani:

a) A szellemi tulajdon megfelelő védelme. A Feleknek vagy értelemszerűen azok megbízottainak és/vagy résztvevőinek gondoskodniuk kell arról, hogy elfogadható időn belül értesítsék egymást a jelen határozat vagy az azt végrehajtó megállapodások alapján keletkező bármely szellemi tulajdon létrejöttéről, valamint arról hogy az ilyen szellemi tulajdon vonatkozásában időben folyamodjanak védelemért.

b) A Felek vagy azok résztvevői hozzájárulásának figyelembevétele a Felek és résztvevőik jogainak és érdekeinek meghatározásánál.

c) Az eredmények hatékony felhasználása.

d) A másik Fél résztevőinek diszkriminációmentes kezelése a saját résztvevőkre vonatkozó elbánáshoz hasonlóan.

e) A bizalmas üzleti információ védelme.

4. A résztvevőknek közösen ki kell dolgozniuk egy Technológia Kezelési Tervet (Technology Management Plan, TMP) a közös kutatás folyamán létrejövő információ és szellemi tulajdon tulajdonviszonyaira és felhasználására (a publikálást is beleértve). A TMP jellemzőit ezen Melléklet Függeléke tartalmazza. A TMP-t a szerződés mellékleteként, a kutatás finanszírozásában érintett Fél felelős finanszírozó ügynökségének vagy részlegének kell jóváhagynia az egyedi kutatási és fejlesztési együttműködési szerződés aláírása előtt.

A TMP-k kidolgozásánál figyelembe kell venni a közös kutatás céljait, a Felek vagy résztvevőik pénzügyi vagy egyéb hozzájárulásának arányát, a szabadalmaztatás előnyeit és hátrányait földrajzi, illetve felhasználási területek szerint, valamint az alkalmazandó jog által támasztott követelményeket, beleértve a Feleknek a szellemi tulajdonjogra vonatkozó jogszabályait, illetve a résztvevők által szükségesnek tartott egyéb követelményeket is. A szellemi tulajdonjog vonatkozásában a vendégkutatók által végzett kutatást illető jogokat és kötelezettségeket szintén rögzíteni kell a közös technológia kezelési tervekben.

5. A közös kutatás folyamán létrejövő és a Technológia Kezelési Tervben nem érintett információt vagy szellemi tulajdont a Felek jóváhagyásával a Technológia Kezelési Tervben kijelölt elvek szerint kell megosztani. Véleményeltérés esetén az ilyen információ vagy szellemi tulajdon az információt vagy szellemi tulajdont eredményező közös kutatásban érintett összes résztvevő közös tulajdonába kerül. Minden olyan résztvevő, akire ez a rendelkezés vonatkozik, jogosult az ilyen információt vagy szellemi tulajdont földrajzi korlátozás nélkül felhasználni saját üzleti célú hasznosításra.

6. Minden Félnek biztosítania kell az említett elvekkel összhangban azt, hogy a másik Fél és annak résztvevői az őket megillető szellemi tulajdonjogokkal rendelkezhessenek.

7. Fenntartva a versenyfeltételeket a jelen határozat által érintett területeken, minden Félnek törekednie kell annak biztosítására, hogy a jelen határozat alapján megszerzett jogok és az annak alapján kialakított rendelkezések olyan módon érvényesüljenek, hogy különösen bátorítsák: (i) a létrejött, nyilvánosságra hozott vagy másképpen a jelen határozat alapján hozzáférhetővé tett információ terjesztését és használatát, valamint (ii) a nemzetközi normák (szabványok) bevezetését és megvalósítását.

8. Az együttműködés felmondása nem befolyásolja a jelen Melléklet alapján fennálló jogokat vagy kötelezettségeket.

III. Nemzetközi egyezmények

A Feleket vagy azok résztvevőit illető szellemi tulajdonjogokat olyan módon kell kezelni, amely összhangban van az idevonatkozó, a Felekre alkalmazandó nemzetközi egyezményekkel, beleértve a TRIPS Megállapodást (a Világkereskedelmi Szervezet által kezelt Megállapodás a szellemi tulajdonjogok kereskedelemmel kapcsolatos kérdéseiről), valamint a Berni Egyezményt (Párizsi Törvény, 1971) és a Párizsi Egyezményt (Stockholmi Törvény, 1967).

IV. Tudományos szakirodalmi munkák

Anélkül, hogy ez érintené az V. fejezetet, és ha ettől eltérő megállapodás nem szerepel a TMP-ben, a kutatás eredményeit a Feleknek vagy a vonatkozó közös kutatás résztvevőinek közösen kell közzétenniük. A fenti általános szabály alapján a következő eljárások alkalmazandók:

1. Abban az esetben, ha egyik Fél vagy közintézményei a jelen határozat alapján történő közös kutatásból származó tudományos és műszaki kiadványokat, cikkeket, jelentéseket, könyveket jelentetnek meg, beleértve a videofelvételeket és a szoftvereket is, a másik Felet nemzetközi, nem kizárólagos, visszavonhatatlan, jogdíjmentes licencia illeti meg az ilyen munkák lefordítására, sokszorosítására, adaptálására, átadására és nyilvános terjesztésére.

2. A Feleknek gondoskodniuk kell arról, hogy a jelen határozat alapján végzett közös kutatásból származó tudományos jellegű szakirodalmi munkákat, amelyeket független kiadók jelentetnek meg, a lehető legszélesebb körben terjesszék.

3. A nyilvánosan terjesztett, jelen előírások alapján elkészített, szerzői jogvédelem alatt álló munka összes példányán fel kell tüntetni a munka szerzőjének (szerzőinek) nevét, hacsak valamelyik szerző kifejezetten meg nem tiltja saját nevének közlését. Ezeken a példányokon világosan látható módon fel kell tüntetni az együttműködő Felek által nyújtott támogatást.

V. Nyilvánosságra nem hozott információk

A) Dokumentált, nyilvánosságra nem hozott információk

1. Minden Félnek, vagy értelemszerűen megbízottainak, vagy résztvevőinek a lehető legkorábbi időpontban és célszerűen már a Technológia Kezelési Tervben meg kell határozniuk azokat az információkat, amelyet nem kívánnak nyilvánosságra hozni, figyelembe véve többek között a következő kritériumokat:

a) az információ bizalmas jellege, abban az értelemben, hogy egészében vagy összetevőinek adott konfigurációjában, illetve összeállításában általában nem ismert vagy törvényes eszközökkel nem könnyen hozzáférhető a terület szakértői számára;

b) az információ tényleges vagy lehetséges kereskedelmi értéke, éppen a bizalmas jellegből adódóan;

c) az információ előzetes védettsége, abban az értelemben, hogy a törvényesen felügyeletet gyakorló személy olyan lépéseket tett, amelyek ésszerűek voltak az adott körülmények között a vonatkozó információ bizalmas jellegének fenntartása érdekében.

A Felek, vagy értelemszerűen azok megbízottai, vagy résztvevői bizonyos esetekben megállapodhatnak abban, hogy - ha ez ellen nem szól más megfontolás - a közös kutatás során kicserélt vagy létrehozott információ egy része vagy egésze nem hozható nyilvánosságra.

2. Minden Félnek biztosítania kell azt, hogy maga és résztvevői világosan azonosítsák a nyilvánosságra nem hozható információkat, például megfelelő jelölés vagy korlátozó felirat alkalmazásával. Vonatkozik ez az információ teljes vagy részleges másolatára is.

A nyilvánosságra nem hozott információt fogadó Félnek, illetve a résztvevőnek tiszteletben kell tartania annak minősített jellegét. Ezek a korlátozások automatikusan megszűnnek, amint ezt az információt a tulajdonos nyilvánosságra hozza.

3. A jelen határozat rendelkezései alá tartozó, nyilvánosságra nem hozott információt a fogadó Fél vagy annak szervezete a fogadó Félnél, vagy szervezetnél dolgozó, vagy ott alkalmazott, a folyamatban lévő közös kutatás specifikus céljára meghatalmazott személyeknek rendelkezésére bocsáthatja, feltéve, hogy bármely így átadott, nyilvánosságra nem hozott információt titoktartási megállapodás alapján kezelnek és jól azonosíthatóan megjelölnek az előzőekben rögzítetteknek megfelelően.

4. A nyilvánosságra nem hozott információt szolgáltató Fél előzetes írásos engedélyével a fogadó Fél ilyen nyilvánosságra nem hozott információt annál szélesebb körben is terjeszthet, mint amit egyébként a fenti 3. bekezdés megenged. A Felek működjenek együtt megfelelő eljárások kidolgozásában előzetes írásos engedély igénylésére és beszerzésére az ilyen szélesebb körű terjesztéshez, és abban, hogy mindegyik Fél megadja az ilyen hozzájárulást addig a mértékig, ameddig ezt hazai irányelvei, szabályai és törvényei lehetővé teszik.

B) Nem-dokumentált, nyilvánosságra nem hozott információk

A jelen határozat alapján megrendezett szemináriumok és egyéb ülések nem-dokumentált, nyilvánosságra nem hozott vagy egyéb bizalmas információit, vagy az olyan információt, amely a munkatársak átirányításából, kutatóhelyek használatából vagy közös projektekumokból származik, a Feleknek vagy azok résztvevőinek a határozatban szereplő, a dokumentált információra előírt elvek szerint kell kezelniük; annak kikötésével, hogy az ilyen nyilvánosságra nem hozott, vagy egyéb bizalmas, illetve minősített információ fogadóját tájékoztatják a továbbított információ bizalmas jellegéről abban az időpontban, amikor a továbbítás megtörténik.

C) Ellenőrzés

Minden Félnek törekednie kell annak biztosítására, hogy a jelen határozat alapján rendelkezésére bocsátott, nyilvánosságra nem hozott információ ellenőrzése a határozatban foglaltakkal összhangban történjék. Ha valamelyik Fél tudomást szerez arról, hogy nem lesz képes vagy ésszerűen nem várható el tőle, hogy képes legyen a fenti A) és B) szakaszokban szabályozott rendelkezések kielégítésére, erről azonnal tájékoztatnia kell a másik Felet. A Feleknek ezt követően egyeztetniük kell a megfelelő intézkedések meghozatalát.

FÜGGELÉK

A Technológia Kezelési Terv (TMP) alapvető jellemzői

A TMP olyan egyedi megállapodás, amelyet a résztvevők kötnek a közös kutatás megvalósításáról, illetve a résztvevők vonatkozó jogairól és kötelezettségeiről.

Ami a szellemi tulajdonjogokat illeti, a TMP általában, olyan témákkal foglalkozik, mint egyebek között a birtoklás, a védelem, a kutatási és fejlesztési célokra irányuló felhasználói jogok, a hasznosítás és a terjesztés, beleértve a közös közzétételre, a vendégkutatók jogaira és kötelezettségeire, valamint a viták rendezési eljárásaira vonatkozó rendelkezéseket is. A TMP foglalkozhat még elsődleges és háttér-információkkal, a szabadalmaztatással és a biztosítandó anyagokkal is.

III. MELLÉKLET

Magyarország pénzügyi hozzájárulását szabályozó, a jelen határozat
I. Mellékletének 5. Cikkében hivatkozott pénzügyi szabályok

1. Az Európai Közösségek bizottsága a lehető leghamarabb, de legkésőbb minden pénzügyi év szeptember 1-jéig a vonatkozó háttéranyag egyidejű rendelkezésre bocsátása mellett átadja Magyarországnak - és erről tájékoztatja az e határozat I. Mellékletének 4. pontjában megnevezett albizottságot is - a következő információt:

- az Európai Közösségek előzetes költségvetési tervezetének kiadási oldalán szereplő, az Ötödik Keretprogramra és az Ötödik Euratom Keretprogramra vonatkozó kötelezettségvállalási keret-előirányzatokat;

- az előzetes költségvetési tervezetből levezetett becsült hozzájárulási összeget, amely Magyarországnak az Ötödik Keretprogramban és az Ötödik Euratom Keretprogramban való részvételéből adódik.

A belső költségvetési eljárások megkönnyítése érdekében ugyanakkor a Bizottság szakszolgálatai tájékoztatást nyújtanak az előzetes összegekről legkésőbb minden év május 30-áig.

Az általános költségvetés végleges elfogadását követően a Bizottság közli Magyarországgal az első alpontban ismertetett, Magyarország részvételéből adódó összegeket egy, a kiadásokat feltüntető nyilatkozatban.

2. A Bizottság legkésőbb minden pénzügyi év január 1-jéig és június 15-éig fizetési felhívást bocsát ki Magyarország részére, amely a jelen határozatból következő hozzájárulására vonatkozik. Ezek a felhívások a következő befizetéseket írják elő:

- Magyarország hozzájárulásának 6/12-ed része legkésőbb február 20-áig;

- és a hozzájárulás 6/12-ed része legkésőbb július 15-éig.

Tekintettel arra, hogy a legkésőbb február 20-áig befizetendő 6/12 rész az előzetes költségvetési tervezet bevételi oldalán meghatározott összeg alapján kerül kiszámításra: az így befizetett összeg kiigazítása legkésőbb a július 15-éig esedékes 6/12 rész befizetésekor történik.

E határozat végrehajtásának első évére a Bizottság az első fizetési felhívást a hatálybalépéstől számított 30 napon belül bocsátja ki. Amennyiben ennek a felhívásnak a kibocsátására június 15-e után kerül sor, abban az esetben ez Magyarország hozzájárulása 12/12 részének 30 napon belül történő befizetésére vonatkozik, a költségvetés bevételi oldalán meghatározott összeg alapján.

Magyarország hozzájárulását euróban kell kifejezni és befizetni.

Magyarország a hozzájárulását a jelen határozat alapján, az ezen bekezdésben meghatározott ütemezés szerint fizeti. Bármely fizetési késedelem kamatfizetést von maga után, amelynek mértéke egyenlő az euróban meghatározott egy hónapos bankközi kínálati kamatlábbal (IBOR), ahogyan azt az International Swap Dealers’ Association (Swap Kereskedők Nemzetközi Egyesülete) jegyzi a Reuters ISDA oldalán. Ezt a kamatlábat 1,5%-kal kell növelni a késedelem minden hónapjára. A megnövelt kamatlábat a teljes késedelmi időszakra kell vonatkoztatni. A kamat azonban csak akkor válik esedékessé, ha a hozzájárulást a fenti bekezdésekben említett ütemezési határidők után 30 nappal sem fizetik be.

Az I. Melléklet 6. pontjában megnevezett csoportok és testületek, valamint a 8. pontjában megnevezett bizottságok munkájában való részvétellel kapcsolatosan a magyar képviselők és szakértők, valamint az Ötödik Keretprogram és az Ötödik Euratom Keretprogram megvalósításában résztvevők utazási költségeit a Bizottság az Európai Unió tagállamai képviselőire és szakértőire vonatkozó, hatályos eljárásoknak megfelelően téríti meg.

3. Az I. Melléklet 5. pontjával összhangban Magyarország pénzügyi hozzájárulása az Ötödik Keretprogramhoz és az Ötödik Euratom Keretprogramhoz rendes körülmények között változatlan marad a vonatkozó pénzügyi évre.

A Bizottság, az egyes pénzügyi évekre (n) vonatkozó elszámolások lezárásakor, a bevételi és kiadási oldal meghatározásának keretén belül kiigazítja a Magyarország részvételére vonatkozó végelszámolást, figyelembe véve a pénzügyi év során bekövetkezett azon módosításokat, amelyeket az átutalások, törlések, áthozatalok, kötelezettség-megszűnések vagy kiegészítő, illetve módosító költségvetések okoztak. Ez a kiigazítás az n+1-ik évre esedékes második befizetés időpontjában történik meg. További kiigazításra minden évben sor kerül 2006 júliusáig.

A Magyarország által teljesített befizetéseket a közösségi programokra kell jóváírni mint költségvetési bevételeket a megfelelő költségvetési fejezethez, az Európai Unió általános költségvetésének bevételi oldalán.

A célelőirányzatok kezelésére az Európai Unió általános költségvetésére vonatkozó pénzügyi szabályozás érvényes.

4. Legkésőbb minden (n+1).

5. Pénzügyi év május 31-éig, a Bizottság bevételi és kiadási számlájának formátuma szerint el kell készíteni és Magyarország számára el kell juttatni tájékoztatás céljából, az előző (n) pénzügyi évre vonatkozó, az Ötödik Keretprogramhoz és az Ötödik Euratom Keretprogramhoz tartozó költségvetési kötelezettségvállalási előirányzatok kimutatását.”

3. § Ez a rendelet 1999. augusztus 1. napján lép hatályba. Végrehajtásáról a gazdasági miniszter és a PHARE program koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter - a külügyminiszterrel egyetértésben - gondoskodik.