A jogszabály mai napon ( 2018.11.20. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban

 

2000. évi VI. törvény

a Magyar Köztársaság és a Kazak Köztársaság között Almatiban, 1995. március 9-én aláírt Konzuli Egyezmény kihirdetéséről * 

1. § Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság és a Kazak Köztársaság között Almatiban, 1995. március 9-én aláírt Konzuli Egyezményt (a továbbiakban: Egyezmény) e törvénnyel kihirdeti. (Az Egyezmény megerősítéséről szóló szóbeli jegyzékek cseréje 1996. november 28-án megtörtént.)

2. § Az Egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:

„Konzuli Egyezmény a Magyar Köztársaság és a Kazak Köztársaság között

A Magyar Köztársaság és a Kazak Köztársaság (a továbbiakban: Szerződő Felek), kifejezve akaratukat a barátság megerősítésére és a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztésére, attól az óhajtól vezetve, hogy a két ország közötti konzuli kapcsolatokat szabályozzák és továbbfejlesszék, az 1963. április 24-én, Bécsben aláírt, a Konzuli Kapcsolatokról szóló Bécsi Egyezmény megkötését és az alábbiakban állapodtak meg:

I. Fejezet

Meghatározások

1. Cikk

(1) A jelen Egyezményben használt meghatározásoknak a következő a jelentése:

a) „konzuli képviselet” főkonzulátust, konzulátust, alkonzulátust és konzuli ügynökséget jelent;

b) „konzuli kerület” azt a területet jelenti, amelyet a konzuli képviselet számára a konzuli feladatok ellátására kijelöltek;

c) „konzuli képviselet vezetője” azt a személyt jelöli, aki a konzuli tevékenység ellátására megbízást kapott;

d) „konzuli tisztviselő” bármely olyan személyt jelöl, beleértve a konzuli képviselet vezetőjét is, akit konzuli feladatok ellátásával bíztak meg;

e) „konzuli képviselet munkatársa” olyan személyt jelöl, aki a konzuli képviseleten igazgatási, műszaki vagy kisegítő feladatokat lát el;

f) „magánalkalmazott” a konzuli képviselet valamely tagjának háztartásában kizárólagos magánszolgálatra alkalmazott személy;

g) „családtag” a konzuli tisztviselő vagy a konzuli képviselet munkatársa háztartásában élő házastársa és kiskorú gyermeke, amennyiben nem a fogadó állam állampolgára;

h) a „konzuli helyiségek” a kizárólag a konzuli tevékenység céljára használt épületeket vagy épületrészeket és az ezekhez tartozó földterületet jelentik, beleértve a konzuli képviselet vezetőjének rezidenciáját is, függetlenül attól, hogy azok kinek a tulajdonában vannak;

i) a „konzuli irattár” meghatározásba tartozik a konzuli képviselet összes irat(anyag)a, dokumentuma, könyve, filmje, hangszalagja és nyilvántartó könyve, a rejtjelekkel és kódokkal, a nyilvántartó kartonokkal és bármilyen, az azok védelmére és megőrzésére szolgáló tárgyakkal egyetemben;

j) a „hajó” bármely olyan hajót jelent, amely jogosult a küldő állam felségjelét viselni, és amely ebben az államban van bejegyezve;

k) a „repülő” bármely olyan légi járművet jelent, amely jogosult a küldő állam felségjelét viselni, és amely ebben az államban van bejegyezve.

(2) A konzuli tisztviselőnek két kategóriája van; hivatásos konzuli tisztviselők és a tiszteletbeli konzuli tisztviselők kategóriája. Az Egyezmény rendelkezéseit a tiszteletbeli konzuli tisztviselőkre, illetve az általuk vezetett képviselőkre az 1963. április 24-én, Bécsben aláírt, a Konzuli Kapcsolatokról szóló Bécsi Egyezmény vonatkozó rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.

(3) A jelen Egyezménynek a küldő állam állampolgáraira vonatkozó rendelkezései megfelelően alkalmazandók a jogi személyek és egyéb, jogi személyiséggel nem rendelkező, de a küldő állam jogszabályai és rendelkezései szerint alapított és ebben az államban székhellyel rendelkező (jog)alanyok vonatkozásában.

II. Fejezet

A konzuli képviselet létesítése és a konzuli tisztviselők kinevezése

2. Cikk

(1) Konzuli képviseletet a fogadó államban csak ennek az államnak a beleegyezésével lehet létesíteni.

(2) A konzuli képviselet székhelyét, rangját és a konzuli kerületét a küldő és a fogadó állam közös megegyezéssel állapítja meg.

3. Cikk

(1) A konzuli képviselet vezetőjét a küldő állam nevezi ki, azonban hivatalba lépéséhez a fogadó állam hozzájárulása szükséges.

(2) A küldő állam a fogadó állam Külügyminisztériumának megküldi a konzuli képviselet vezetőjének kinevezéséről szóló konzuli pátenst. A pátensben feltüntetésre kerül a konzuli képviselet vezetőjének családi és utóneve, állampolgársága, rangja, a konzuli kerület, ahol a konzuli tevékenységet ki fogja fejteni, valamint a konzuli képviselet székhelye.

(3) A fogadó állam a konzuli képviselet vezetőjének kinevezéséről szóló pátens bemutatását követően lehetőség szerint rövid időn belül kiadja számára a működési engedélyt (exequatur).

(4) A fogadó állam a működési engedély megadásáig hozzájárulhat ahhoz, hogy a konzuli képviselet vezetője ideiglenesen ellássa feladatait. Ebben az esetben a jelen Egyezmény rendelkezései az irányadók.

(5) A konzuli képviselet vezetője azt követően kezdheti meg feladatainak ellátását, hogy a fogadó állam számára a működési engedélyt megadta.

(6) A fogadó állam hatóságai az elismerés - akár csak ideiglenes jelleggel történő - megadásának időpontjától megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a konzuli képviselet vezetője feladatait elláthassa és élvezhesse a jelen Egyezményből fakadó előnyöket.

4. Cikk

(1) A küldő állam a megérkezést követően haladéktalanul közli a fogadó állam Külügyminisztériumával azon konzuli tisztviselő családi és utónevét, állampolgárságát, rangját és hivatali beosztását, aki a konzuli képviseletre nem a konzuli képviselet vezetőjeként kerül kinevezésre, valamint a konzuli képviselet munkatársainak családi és utónevét, beosztását.

(2) Az fogadó állam minden konzuli tisztviselőnek díjmentesen megfelelő okmányt ad ki, amely igazolja, hogy az adott személy a fogadó állam területén konzuli feladatok ellátására jogosult.

5. Cikk

(1) Konzuli tisztviselő főszabályként csak a küldő állam állampolgára lehet.

(2) Konzuli tisztviselőket nem lehet kinevezni a fogadó állam vagy harmadik állam állampolgárai közül ezen államok határozottan kifejezett beleegyezése nélkül; ez a beleegyezés bármikor visszavonható.

6. Cikk

A fogadó állam bármikor - anélkül, hogy döntését meg kellene indokolnia - közölheti a küldő állammal, hogy a konzuli képviselet vezetőjének működési engedélyét visszavonja, illetőleg, hogy a konzuli tisztviselő vagy a konzuli képviselet munkatársa nem elfogadható. Ilyen esetben a küldő állam köteles visszahívni a konzuli képviselet vezetőjét, a konzuli tisztviselőt vagy a konzuli munkatársat. Amennyiben a küldő állam ésszerű időn belül nem tesz eleget kötelezettségének, a fogadó állam visszavonhatja a működési engedélyt, vagy megtagadhatja, hogy az ilyen személyt konzuli tisztviselőnek, illetőleg a konzuli képviselet munkatársának tekintse.

7. Cikk

A küldő állam, miután az érdekelt államokat erről értesítette, megbízhatja az egyik államban létesített konzuli képviseletet azzal, hogy a konzuli feladatokat egy másik államban ellássa, kivéve, ha ezt valamelyik érdekelt állam kifejezetten ellenzi.

8. Cikk

A fogadó állam megfelelő értesítését követően a küldő állam konzuli képviselete - amennyiben ezt a fogadó állam nem ellenzi - elláthat a fogadó államban harmadik állam részére is konzuli feladatokat.

III. Fejezet

Könnyítések, kiváltságok és mentességek

9. Cikk

A fogadó állam gondoskodik a konzuli tisztviselő védelméről, és megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a konzuli tisztviselő feladatait elláthassa, és hogy élvezhesse azokat a jogokat, kiváltságokat és mentességeket, amelyeket a jelen Egyezmény és a fogadó állam jogszabályai biztosítanak számára. A fogadó állam megteszi a szükséges intézkedéseket a konzuli képviselet helyiségeinek és a konzuli tisztviselők lakásának védelmére.

10. Cikk

(1) Ha a konzuli képviselet vezetője bármilyen oknál fogva nem képes ellátni feladatait, vagy ha a konzuli képviselet vezetőjének hivatala ideiglenesen nincs betöltve, a küldő állam kinevezheti a konzuli képviselet vezetőjének feladatait ideiglenesen ellátó megbízott vezetőt.

(2) A konzuli képviselet megbízott vezetőjének teljes családi és utónevét a küldő állam diplomáciai képviselete vagy bármely illetékes hatóság közli a fogadó állam Külügyminisztériumával. Főszabályként ezt a közlést előzetesen kell megtenni.

(3) A fogadó állam a konzuli képviselet megbízott vezetőjének támogatást nyújt és védelmet biztosít. Mindaddig, amíg ellátja a konzuli képviselet vezetőjének feladatait, a jelen Egyezmény rendelkezései ugyanúgy vonatkoznak rá, mint a konzuli képviselet vezetőjére.

(4) Amennyiben a jelen cikk (1) bekezdése értelmében a konzuli képviselet ideiglenesen megbízott vezetőjévé a diplomáciai képviselet diplomáciai személyzetének tagját vagy a küldő állam Külügyminisztériumának diplomáciai ranggal rendelkező munkatársát nevezik ki, ő továbbra is jogosult a diplomáciai kiváltságokat és mentességeket élvezni, abban az esetben, ha a fogadó állam ez ellen kifogást nem emel.

11. Cikk

(1) A küldő állam a fogadó állam jogszabályaival összhangban a kölcsönösség alapján jogosult:

a) tulajdonába vagy bérbe venni épületeket vagy épületrészeket, azoknak a konzuli képviselet helyiségeinek, a konzuli képviselet vezetője rezidenciájának és a konzuli képviselet tisztviselői, valamint munkatársai lakásának elhelyezése céljából;

b) a használat céljából rendelkezésre bocsátott földterületen az erre vonatkozó szerződés rendelkezéseivel, valamint a fogadó állam jogszabályaival összhangban épületeket építeni vagy a konzuli képviselet céljára épületeket alkalmassá tenni;

c) a fogadó állam hozzájárulásával a tulajdon feletti rendelkezési jogot gyakorolni.

(2) A fogadó állam szükség esetén segítséget nyújt a konzuli képviseletnek a konzuli képviselet számára szükséges helyiségek, illetőleg a konzuli tisztviselő vagy a konzuli képviselet munkatársa számára szükséges lakás megszerzésében.

(3) A jelen cikk (1) bekezdése nem mentesíti a küldő államot annak kötelezettségétől, hogy betartsa azon jogszabályokat, valamint várostervezési, -építési és műemlékvédelmi előírásokat, amelyeket a fent említett földterület - amelyiken az épület vagy az épületrész található vagy helyet fog kapni - körzetében alkalmaznak.

12. Cikk

(1) A konzuli címtáblát a küldő állam címerével, valamint a konzuli képviseletnek a küldő és a fogadó állam nyelvén történő megnevezésével el lehet helyezni azon az épületen, amelyben a konzuli képviselet található.

(2) A konzuli képviselet épületére, valamint a konzuli képviselet vezetőjének rezidenciájára ki lehet tűzni a küldő állam lobogóját.

(3) A konzuli képviselet vezetője hivatali használat során közlekedési eszközeire ugyancsak kitűzheti a küldő állam lobogóját.

13. Cikk

(1) A kizárólag a konzuli képviselet céljaira használt épület vagy épületrész és az ezekhez tartozó földterület sérthetetlen. A fogadó állam hatóságai a konzuli képviselet vezetőjének, az általa kijelölt személynek vagy a küldő állam diplomáciai képviselete vezetőjének engedélye nélkül nem léphetnek be a kizárólag a konzuli képviselet céljaira használt épületbe, épületrészbe vagy az ezekhez az épületekhez vagy épületrészhez tartozó földterületre.

(2) A konzuli képviselet helyiségei, a berendezés részei és az ott lévő egyéb ingóságok, valamint a konzuli képviselet közlekedési eszközei mentesek a kutatás, az elkobzás, a lefoglalás bármely formája vagy a bírósági végrehajtás alól.

(3) A jelen cikk (1) és (2) bekezdéseinek rendelkezései vonatkoznak a konzuli tisztviselők lakására is.

14. Cikk

A konzuli irattár, annak elhelyezésétől függetlenül, mindenkor sérthetetlen.

15. Cikk

(1) A fogadó állam biztosítja és védelemben részesíti a konzuli képviselet szabad érintkezését minden hivatalos ügyben. A konzuli képviselet küldő állam kormányával és annak bárhol lévő diplomáciai, konzuli képviseletével való kapcsolattartás során minden megfelelő eszközt használhat, beleértve a konzuli futárokat és a rejtjeles üzeneteket. A konzuli képviselet azonban csak a fogadó állam hozzájárulásával létesíthet és használhat rádióállomást.

(2) A konzuli képviselet hivatalos levelezése sérthetetlen. Hivatalos levelezés alatt értendő minden olyan levelezés, amely a konzuli képviselettel és annak tevékenységével kapcsolatos.

(3) A konzuli poggyászt sem felnyitni, sem pedig visszatartani nem szabad. Abban az esetben, ha a fogadó állam illetékes hatóságainak komoly okuk van annak feltételezésére, hogy a poggyász a jelen cikk (4) bekezdésében említett levelezésen, iratokon és tárgyakon kívül más tárgyakat is tartalmaz, kérhetik, hogy a poggyászt a küldő állam egy meghatalmazott képviselője jelenlétükben felnyissa. Ha e kérelmet a küldő állam hatóságai visszautasítják, a poggyászt feladási helyére visszaküldik.

(4) A konzuli poggyászt alkotó valamennyi csomagot a jellegükre utaló külső jellel kell látni; azok csak konzuli tárgyú levelezést - beleértve az okmányokat csakúgy, mint a kizárólag hivatalos rendeltetésű tárgyakat - tartalmazhatnak.

(5) A konzuli futárt, státusát és a konzuli poggyász csomagjainak számát tartalmazó, hivatalos okmánnyal kell ellátni. A konzuli futár hivatali kötelezettségeinek ellátása során a fogadó állam védelme alatt áll és személyes sérthetetlenséget élvez, semmilyen formában nem lehet feltartóztatni vagy őrizetbe venni.

(6) A küldő állam vagy a konzuli képviselet alkalmi (ad hoc) futárt is kinevezhet. Ilyen esetekben a jelen cikk (5) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal a kitétellel, hogy az abban említett mentességek megszűnnek, amint az alkalmi futár a rendeltetési helyén átadja a rábízott konzuli poggyászt.

(7) A konzuli poggyászt rá lehet bízni a repülőgép parancsnokára. A parancsnokot a poggyászban lévő csomagok számát feltüntető hivatalos okmánnyal kell ellátni, ő azonban nem tekinthető konzuli futárnak. A konzuli képviselet kiküldheti saját munkatársainak egyikét, hogy a konzuli poggyászt a repülőgép parancsnokától közvetlenül átvegye vagy ilyen postát neki átadjon.

16. Cikk

A konzuli tisztviselő és a konzuli képviselet munkatársának személye - utóbbi a hivatali kötelezettségei teljesítésének keretei között - sérthetetlen. Ezzel összhangban őket nem lehet letartóztatni vagy bármilyen más formában feltartóztatni. A fogadó állam köteles számukra megadni a kellő tiszteletet, és minden szükséges intézkedést megtenni, hogy személyük, szabadságuk vagy méltóságuk bármilyen megsértését megelőzze.

17. Cikk

(1) A konzuli tisztviselő mentes a fogadó állam büntető, polgári és közigazgatási joghatósága alól, kivéve a diplomáciai kapcsolatokról Bécsben, 1961. április 18-án aláírt Szerződés 31. Cikke (1) bekezdése a), b) és c) alpontjában, valamint a (3) bekezdésben meghatározott eseteket.

(2) A konzuli képviselet munkatársa a diplomáciai kapcsolatokról szóló Bécsben, 1961. április 18-án aláírt Szerződés 29-35. Cikkeiben foglalt kiváltságokat és mentességeket élvezi, azon kivétellel, hogy az ezen Szerződés 31. Cikke (1) bekezdésében meghatározott, a fogadó állam joghatósága alá tartozó büntetőjogi, polgári és közigazgatási ügyekben mentessége nem terjed ki azokra a cselekményekre, amit nem a hivatali kötelezettségei teljesítése során követett el.

(3) Ezen cikk (2) bekezdésének rendelkezéseit nem alkalmazzák azon polgári kereset vonatkozásában:

a) ami a konzuli képviselet munkatársa által megkötött olyan szerződésből ered, amely szerint ő közvetve vagy közvetlenül nem a küldő állam képviseletében vállalt kötelezettséget;

b) ami harmadik félnek a fogadó államban közlekedési balesettel okozott kárával kapcsolatos.

(4) A konzuli tisztviselő vagy a konzuli képviselet munkatársának családtagjai, amennyiben vele közös háztartásban élnek, ugyanolyan mértékben mentesek a fogadó állam joghatósága alól, és ugyanolyan személyes sérthetetlenséget élveznek, mint a konzuli tisztviselők és a konzuli képviselet munkatársai.

(5) A küldő állam lemondhat a konzuli tisztviselő, a konzuli képviselet munkatársa és családtagjaik joghatósága alóli mentességéről. A lemondásnak kifejezettnek kell lennie, s azt írásos formában kell megtenni. A joghatóság alóli mentességről való lemondás polgári jogi és közigazgatási ügyekben nem jelent lemondást a meghozott bírósági határozat eredményeképpen felmerülő végrehajtás alóli mentességről. Ehhez külön írásbeli lemondásra van szükség.

(6) Ha az ezen cikk rendelkezései szerint fogadó állam joghatósága alól mentes személy keresetet indít, az alapkeresettel közvetlenül összefüggő viszontkereset tekintetében nem hivatkozhat a joghatóság alóli mentességére.

18. Cikk

(1) A konzuli tisztviselő nem köteles tanúvallomást tenni.

(2) A konzuli képviselet munkatársa nem köteles tanúvallomást tenni a hivatali kötelezettségeinek ellátásával kapcsolatos kérdésekben.

(3) Abban az esetben, ha a konzuli tisztviselő vagy a konzuli képviselet munkatársa tanúvallomást tesz, vele szemben a fogadó állam semmilyen kényszerítő intézkedést nem alkalmazhat. A tanúvallomás tételével összefüggő eljárás nem zavarhatja a konzuli képviselet munkáját.

(4) Az e cikkben foglaltak kiterjednek a konzuli tisztviselők és konzuli képviselet munkatársainak családtagjaira is, amennyiben velük közös háztartásban élnek és nem a fogadó állam állampolgárai.

19. Cikk

A konzuli tisztviselő és a konzuli képviselet munkatársa mentesek a fogadó államban minden személyes szolgáltatás, a közmunka bármely fajtája és a katonai terhek, mint a katonai igénybevétel, beszolgáltatás és beszállásolás alól.

20. Cikk

A konzuli tisztviselő és a konzuli képviselet munkatársa mentesek minden olyan kötelezettség alól, amely a fogadó állam törvényei és rendelkezései szerint a külföldiekre a nyilvántartásuk, tartózkodási vagy letelepedési engedélyük, valamint más hasonló jellegű kötelezettségek tekintetében fennállnak.

21. Cikk

(1) A küldő állam a fogadó államban mentes bármilyen adó vagy hasonló illeték kivetése és behajtása alól:

- a kizárólag konzuli célokat szolgáló olyan földterületek, épületek vagy épületrészek tekintetében, ideértve a konzuli tisztviselő és a konzuli képviselet munkatársának lakását is, amelyek a küldő állam vagy a nevében eljáró természetes vagy jogi személy tulajdonában vannak, illetőleg bérli azokat;

- az ilyen ingatlanok megszerzésére vonatkozó megállapodás vagy más okirat tekintetében, ha a küldő állam ezeket az ingatlanokat kizárólag konzuli célokra szerzi meg.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében foglaltak nem érintik a szolgáltatások igénybevételéért járó díjakat.

22. Cikk

A fogadó állam nem vet ki és nem hajt be semmilyen adót vagy illetéket a küldő állam tulajdonában, birtokában, illetőleg használatában lévő konzuli célokat szolgáló ingó vagyonra, valamint az ilyen jellegű ingóságok megszerzésével kapcsolatban.

23. Cikk

A konzuli tisztviselő és a konzuli képviselet munkatársa a fogadó államban mentes minden olyan adó, vagy bármely ehhez hasonló jellegű illetéke fizetése alól, amelyet a fogadó állam a hivatali kötelezettségek teljesítéséért kapott munkabérekre vet ki és von le.

24. Cikk

A konzuli tisztviselő és a konzuli képviselet munkatársa mentesek minden országos, regionális, valamint a helyi adó és illeték megfizetése alól kivéve:

a) az áruk vagy a szolgáltatások árába rendszerint belefoglalt közvetett adókat;

b) a fogadó állam területén lévő magántulajdonú ingatlanokra vonatkozó adók és illetékek megfizetését, a jelen Egyezmény 21. Cikke rendelkezéseinek fenntartásával;

c) a fogadó államban az öröklésre és tulajdonátruházásra vonatkozó adókat és illetékeket;

d) magánjövedelem után járó adókat és illetékeket, beleértve a fogadó államban lévő forrásból származó jövedelmet;

e) az iktatási, bírósági és bejegyzési illetékeket, a jelzálogilletéket és a bélyegilletéket, a jelen Egyezmény 21. Cikke rendelkezéseinek fenntartásával;

f) az igénybe vett szolgáltatások díját.

25. Cikk

(1) A fogadó állam az általa hozott törvényekkel és rendeletekkel összhangban engedélyezi a behozatalt, valamint vám- és a hozzákapcsolódó közterhek megfizetése alóli mentességet biztosít a raktározási, fuvarozási és hasonló jellegű szolgáltatások díjainak kivételével:

a) a konzuli képviselet hivatalos használatára szolgáló tárgyaira;

b) olyan tárgyakra vonatkozóan, amelyek a konzuli tisztviselő, a konzuli képviselet munkatársa, illetőleg a velük közös háztartásban élő családtagok személyes használatára szolgálnak, ideértve a berendezkedéshez szükséges tárgyakat is.

(2) A konzuli tisztviselő személyes poggyásza mentes a vámvizsgálat alól, kivéve azokat az eseteket, amikor komoly ok van annak feltételezésére, hogy a poggyász olyan tárgyakat tartalmaz, amelyekre nem terjednek ki az e cikk (1) bekezdésében felsorolt mentességek, vagy amelyek behozatala vagy kivitele a fogadó állam jogszabálya által tiltott, illetőleg amelyek közegészségügyi tilalom alá esnek. Az ilyen vámvizsgálat a konzuli tisztviselő vagy az általa meghatalmazott képviselője jelenlétében történik.

26. Cikk

Mindazok a személyek, akik számára a jelen Egyezmény kiváltságokat és mentességeket biztosít, kötelesek - kiváltságaik és mentességeik csorbítása nélkül - tiszteletben tartani a fogadó állam törvényeit és rendelkezéseit, beleértve a közlekedési szabályokat, valamint a közlekedési eszközök biztosítására vonatkozó előírásokat is.

27. Cikk

A konzuli tisztviselőnek és a konzuli képviselet munkatársának a saját hivatali tevékenysége teljesítésének céljából a konzuli kerületben mozgásszabadságot kell biztosítani, amennyiben ez nem ellentétes a fogadó állam azon törvényeivel és rendelkezéseivel, amelyek az egyes körzetekben történő tartózkodást, beutazást tiltják, vagy nemzetbiztonsági megfontolásokból szabályozzák. Azonban a fogadó államnak minden esetben kötelessége a konzuli tisztviselő számára biztosítani annak lehetőségét, hogy hivatali kötelezettségét teljesíthesse.

28. Cikk

A jelen Egyezmény 18., 19., 20., 23., 24. és 25. Cikkeinek rendelkezései kiterjednek a konzuli tisztviselővel és a konzuli képviselet munkatársával állandó jelleggel együtt élő családtagokra, amennyiben ők nem a fogadó állam állampolgárai vagy nem élnek állandó jelleggel fogadó államban.

IV. Fejezet

Konzuli feladatok

29. Cikk

(1) A konzuli tisztviselő a 29-43. Cikkekben felsorolt konzuli feladatait a konzuli kerületén belül gyakorolhatja. A konzuli tisztviselő ezenkívül egyéb hivatalos konzuli feladatokat is elláthat, amennyiben ezek nem állnak ellentétben a fogadó állam jogszabályaival.

(2) Abban az esetben, ha a fogadó államban a küldő államnak nincs diplomáciai képviselete, a konzuli tisztviselőnek a küldő állam megbízást adhat diplomáciai feladatok ellátására. Az ilyen feladatok ellátása nem jogosítja fel a diplomáciai kiváltságok és mentességek gyakorlására.

(3) A konzuli tisztviselő, a fogadó állam értesítését követően megbízható azzal, hogy a küldő államot bármilyen kormányközi szervezetnél képviselje. E tevékenysége során mindazon kiváltságokra és mentességekre jogosult, amelyeket a nemzetközi szokásjog vagy a nemzetközi szerződések az ilyen képviselőnek biztosítanak. A konzuli feladatok teljesítésével kapcsolatos tevékenysége körében azonban a konzuli tisztviselő nem jogosult szélesebb körű mentességre a joghatóság alól, mint ami a jelen Egyezmény alapján a konzuli tisztviselőt megilleti.

(4) A konzuli tisztviselő feladatainak ellátása során írásban vagy szóban fordulhat - ha a fogadó állam jogszabályai ezt lehetővé teszik - a konzuli kerület illetékes hatóságaihoz, valamint a fogadó állam központi szerveihez.

(5) A konzuli tisztviselő jogosult a küldő állam jogszabályainak megfelelően konzuli díjakat szedni, s az ebből származó bevétel mentes a fogadó állam bármilyen adója és illetéke alól.

30. Cikk

A konzuli tisztviselő jogosult a konzuli kerületén belül:

a) a küldő állam állampolgárainak és jogi személyeinek jogait és érdekeit védelmezni;

b) elősegíteni a kereskedelmi-gazdasági, tudományos-technikai, kulturális, humanitárius, idegenforgalmi kapcsolatoknak a küldő állam és a fogadó állam közötti fejlesztését és más módon is hozzájárulni kapcsolataik fejlesztéséhez.

31. Cikk

(1) A konzuli tisztviselő a konzuli kerületén belül jogosult:

a) a küldő állam állampolgárairól nyilvántartást vezetni;

b) állampolgársági ügyekben bármilyen jellegű nyilatkozatot átvenni;

c) átvenni és nyilvántartásba venni a küldő állam állampolgárainak születéséről és elhalálozásáról szóló értesítéseket;

d) amennyiben a küldő állam jogszabálya erre felhatalmazza, közreműködni házasságkötésnél vagy válásnál, feltéve, hogy mindkét személy a küldő állam állampolgára;

e) a küldő állam állampolgárának családi jogállására vonatkozó nyilatkozatot tenni.

(2) A konzuli tisztviselő tájékoztatja a fogadó állam illetékes hatóságait az e cikk (1) bekezdésének b), c) és d) alpontjaiban felsorolt cselekményekről, amennyiben azt a fogadó állam jogszabálya megkívánja.

(3) Az e cikk (1) bekezdésének b), c) és d) alpontjaiban foglalt rendelkezések nem mentesítik az érdekelt személyeket azon előírások betartásának kötelezettsége alól, amit a fogadó állam jogszabályai követelnek meg.

32. Cikk

A konzuli tisztviselő jogosult:

a) kiadni, megújítani és bevonni a küldő állam állampolgárának útlevelét, meghosszabbítani annak érvényességét, és abba bejegyzéseket tenni;

b) a küldő államba történő beutazásra jogosító úti okmányt kiadni, és az abban szükséges változásokat bejegyezni;

c) vízumokat kiadni.

33. Cikk

A konzuli tisztviselőnek joga van az alábbi cselekmények elvégzésére:

a) átvenni, írásba foglalni és hitelesíteni a küldő állam állampolgárának nyilatkozatát;

b) írásba foglalni, hitelesíteni és megőrizni a küldő állam állampolgárának végrendeletét;

c) írásba foglalni és hitelesíteni a küldő állam állampolgárai között létrejött jogügyeleteket, amennyiben ezek az ügyletek nem ellentétesek a fogadó állam jogszabályaival. Azonban a konzuli tisztviselő nem foglalhat írásba és nem hitelesíthet olyan ügyleteket, amelyek a fogadó államban lévő ingatlanra vonatkozó dologi jogok alapítására vagy átruházására vonatkoznak;

d) írásba foglalni és hitelesíteni a küldő állam és a fogadó állam állampolgárai között létrejött jogügyleteket, amennyiben ezeknek az ügyleteknek a végrehajtása kizárólag a küldő államban történik és kizárólag ott vannak jogkövetkezményei, feltéve, hogy ezek az ügyletek nem ellentétesek a fogadó állam jogszabályaival;

e) hitelesíteni a hivatalos iratokat, valamint azok másolatát, fordítását és kivonatát;

f) hitelesíteni a küldő állam állampolgárának aláírását a különféle iratokon, amennyiben azok tartalma nem ellentétes a fogadó állam jogszabályaival;

g) megőrzésre átvenni a küldő állam állampolgáraitól vagy azok számára vagyontárgyakat és iratokat, amennyiben ez nem ellentétes a fogadó állam jogszabályaival;

h) a konzuli tisztviselő hatáskörébe tartozó egyéb cselekmények végrehajtására, amennyiben azok nem ellentétesek a fogadó állam jogszabályaival.

34. Cikk

A konzuli tisztviselő által a jelen Egyezmény 33. Cikkével összhangban írásba foglalt nyilatkozatok, hitelesített és lefordított iratok a fogadó államban ugyanolyan jogi jelentőséggel és bizonyító erővel bírnak, mintha azokat a fogadó állam illetékes hatóságai foglalták volna írásba, fordították vagy hitelesítették volna.

35. Cikk

A konzuli tisztviselő jogosult eljárni örökbefogadási, gyám- vagy gondnokelrendelési ügyekben, a fogadó állam jogszabályaival és egyéb rendelkezéseivel összhangban.

36. Cikk

(1) A konzuli tisztviselő hagyatéki ügyekkel kapcsolatos feladatait a hatályos nemzetközi szerződések rendelkezései szabályozzák.

(2) A fogadó állam illetékes hatóságai haladéktalanul tájékoztatják a konzuli tisztviselőt a küldő állam állampolgárának elhalálozásáról, és megküldik a halotti anyakönyvi kivonatot, illetőleg a halálesettel kapcsolatos egyéb iratokat.

(3) A fogadó állam illetékes hatóságai tájékoztatják a konzuli tisztviselőt a fogadó államban megnyílt hagyatékról, amennyiben az örökös vagy a hagyományos a küldő állam állampolgára. Ez vonatkozik azokra az esetekre is, amikor a fogadó állam illetékes hatóságai arról szereznek tudomást, hogy a küldő állam állampolgárának javára harmadik állam területén nyílt meg hagyaték.

37. Cikk

A konzuli tisztviselőnek joga van a konzuli kerületében arra, hogy a fogadó állam hatóságai előtt a küldő állam állampolgárát képviselje, abban az esetben, ha nincs jelen vagy valamilyen egyéb oknál fogva nincs abban a helyzetben, hogy saját jogait és érdekeit kellő időben megvédje. Ez a képviselet mindaddig fennáll, amíg a képviselt személy nem jelöli ki meghatalmazottját vagy saját maga nem látja el jogai és érdekei védelmét.

38. Cikk

(1) A konzuli tisztviselő konzuli kerületében jogosult arra, hogy találkozzék és érintkezzék a küldő állam állampolgárával, tanácsot adjon neki és bármilyen segítségben részesítse, ideértve a jogi segítségnyújtásra tett intézkedéseket is.

(2) A fogadó állam illetékes hatóságai haladéktalanul, de legkésőbb három naptári napon belül értesítik a küldő állam illetékes konzuli tisztviselőjét a küldő állam állampolgárának letartóztatásáról, őrizetbe vételéről vagy személyes szabadságának bármilyen egyéb formában történt korlátozásáról.

(3) A fogadó állam illetékes hatóságai haladéktalanul, de legkésőbb a letartóztatást, őrizetbe vételt vagy a személyes szabadság egyéb korlátozását követő négy naptári napon belül lehetővé teszi a konzuli tisztviselő számára, hogy a küldő állam letartóztatott vagy szabadságvesztés büntetését töltő állampolgárát meglátogassa, vagy vele kapcsolatba lépjen.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt jogok a fogadó állam törvényeivel és más jogszabályaival összhangban gyakorolhatók, de az említett törvények és más jogszabályok nem érvényteleníthetik e jogokat.

(5) A fogadó állam illetékes hatóságai haladéktalanul értesítik a konzuli tisztviselőt a küldő állam állampolgárát érintő rendkívüli eseményről, amennyiben a küldő állam állampolgára nincs abban a helyzetben, hogy közvetlenül kapcsolatba tudjon lépni a konzuli tisztviselővel.

39. Cikk

A fogadó állam kellő időben értesíti a konzuli tisztviselőt a hatályban lévő jogszabályok módosításáról, amelyek a küldő állam állampolgárainak jogait vagy törvényes érdekeit érinthetik.

40. Cikk

(1) A konzuli tisztviselő jogosult arra, hogy a küldő állam hajóinak a fogadó állam kikötőiben, parti és belső vizein bármely támogatást és segítséget megadjon.

(2) A konzuli tisztviselő a hajó fedélzetére mehet, a hajó parancsnoka, a személyzet tagja és az utasok felvehetik a kapcsolatot a konzuli tisztviselővel, amint a hajónak a parttal való szabad érintkezését engedélyezték.

(3) A konzuli tisztviselő fogadó állam illetékes hatóságaihoz segítségért fordulhat bármely kérdésben, ami a küldő állam hajóival, ezeknek a hajóknak a parancsnokával és személyzetével, valamint utasaival kapcsolatos feladatai teljesítésével összefügg.

41. Cikk

a) A konzuli tisztviselő konzuli kerületében jogosult arra, hogy

a) a küldő állam hajóit a hajóút és a kikötőben tartózkodás ideje alatt ért bármilyen eseményt kivizsgáljon, a küldő állam hajójának parancsnokát és személyzetének tagjait, valamint utasait kikérdezze, a hajóokmányokat ellenőrizze, tájékoztatást kapjon a hajó útirányáról és rendeltetési helyéről, illetőleg elősegítse a hajónak a kikötőbe történő belépését, a kikötőben való tartózkodását, valamint a kikötő elhagyását a fogadó állam jogszabályaival összhangban;

b) a hajó parancsnoka és a személyzet bármely tagja között keletkezett bármilyen jellegű vitákat megoldjon, ideértve a munkabérrel és a munkavállalási szerződéssel kapcsolatos vitákat is, ha ezt a küldő állam jogszabályai lehetővé teszik - anélkül, hogy a fogadó állam hatóságainak jogait sértené;

c) a hajó parancsnokának vagy a személyzet bármely tagjának kórházi kezelése, illetőleg hazatérése érdekében intézkedéseket tegyen;

d) a küldő állam jogszabályai által a hajókkal kapcsolatban előírt bármely nyilatkozatot vagy okiratot átvegyen, kiállítson, illetőleg hitelesítsen.

42. Cikk

(1) Abban az esetben, ha a fogadó állam bírósága vagy más illetékes hatósága küldő állam hajójának fedélzetén valamilyen kényszerítő intézkedést kíván megtenni, vagy nyomozást akar folytatni, erről kellő időben tájékoztatja az illetékes konzuli tisztviselőt, annak érdekében, hogy a konzuli tisztviselő vagy képviselője jelen lehessen ezen intézkedések megtételekor. Ha a konzuli tisztviselő vagy képviselője bármilyen oknál fogva nem volt jelen, akkor kérésére a fogadó állam illetékes hatóságai a történtekről teljes körű tájékoztatást adnak.

(2) E cikk (1) bekezdésének rendelkezései kerülnek alkalmazásra abban az esetben is, amennyiben a fogadó állam hatóságai a hajó parancsnokát vagy a személyzet tagját a parton hallgatják ki.

(3) E cikk rendelkezései nem vonatkoznak rendes vám-, útlevél- és egészségügyi ellenőrzésre, sem bármely olyan tevékenységre, ami a hajó parancsnokának kérésére vagy beleegyezésével történik.

43. Cikk

(1) Ha a küldő állam hajója a fogadó államban hajótörést szenved, zátonyra fut, partra kerül vagy más szerencsétlenséget szenved, illetőleg ha a küldő állam állampolgárának tulajdonában levő bármely tárgyat a fogadó állam partján vagy partjai közelében megtalálnak, vagy az ennek az államnak a kikötőjébe kerül, beleértve azt az esetet, hogy az adott tárgy harmadik állam szerencsétlenséget szenvedett hajója rakományának része, akkor a fogadó állam illetékes hatóságai erről lehetőség szerint minél előbb értesítik a konzuli tisztviselőt. Az illetékes hatóságok ugyancsak tájékoztatják a konzuli tisztviselőt azokról az intézkedésekről is, amelyeket az emberek, a hajó, a hajórakomány, a hajó fedélzetén lévő vagyontárgyak, a hajóhoz vagy a hajórakományhoz tartozó, de a hajóról lekerült tárgyak megmentése érdekében tettek.

(2) A konzuli tisztviselő az ilyen szerencsétlenségeket szenvedett hajónak, a személyzet tagjainak, illetőleg az utasoknak bármely segítséget megadhat, és e célból a fogadó állam illetékes hatóságaitól segítséget kérhet. A konzuli tisztviselő megteheti az e cikk (1) bekezdésében említett intézkedéseket, intézkedhet továbbá a hajó megjavíttatása érdekében vagy az illetékes hatóságokhoz fordulhat ilyen intézkedések megtételét vagy folytatását kérve.

(3) Ha a küldő állam szerencsétlenséget szenvedett hajóját vagy bármely, a hajóhoz tartozó tárgyat a fogadó állam partján, illetőleg a partjai közelében megtalálják, vagy azok előkerülnek és sem a hajó parancsnoka, sem a tulajdonos vagy ügynöke, sem pedig a hajó érdekelt biztosítói nincsenek olyan helyzetben, hogy az ilyen hajót vagy tárgyat megőrizzék, illetőleg azzal rendelkezzenek, akkor a konzuli tisztviselőt meghatalmazottnak kell tekinteni, hogy a hajó tulajdonosa nevében olyan intézkedéseket tegyen, amelyeket e célból maga a tulajdonos is megtenne. Ennek a bekezdésnek a rendelkezéseit kell alkalmazni bármely olyan tárggyal kapcsolatosan is, amely a hajó rakományához tartozik és a küldő állam állampolgárának vagy jogi személyének tulajdonában van.

(4) Ha bármely olyan tárgyat találnak a fogadó állam partján, partjai közelében vagy kikötőjében, amely harmadik állam szerencsétlenséget szenvedett hajója rakományához tartozik, de a küldő állam állampolgárának vagy jogi személyének tulajdonában van és a fogadó állam partján vagy partjai közelében találták meg vagy ennek az államnak a kikötőjébe vitték - feltéve, hogy sem a hajó parancsnoka, sem a tárgy tulajdonosa vagy ügynöke, sem az érdekelt biztosítók nincsenek abban a helyzetben, hogy az ilyen tárgy megőrzéséről gondoskodjanak, illetőleg, hogy rendelkezzenek vele -, a konzuli tisztviselőt meghatalmazottnak kell tekinteni, hogy a tulajdonos nevében olyan intézkedéseket tegyen, amelyeket e célból maga a tulajdonos is megtenne.

44. Cikk

A 40-43. Cikk rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a repülőgépek esetében is.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

45. Cikk

(1) Jelen Egyezményt meg kell erősíteni és az, az erről szóló, diplomáciai úton, írásban tett értesítések megtörténtét követő harmincadik napon lép hatályba.

(2) A Szerződő Felek jelen Egyezményt határozatlan időre kötik és az bármikor írásban, diplomáciai úton felmondható. Az Egyezmény a felmondásról szóló értesítésnek a másik Szerződő Félhez való érkezésétől számított hat hónap elteltével veszíti hatályát.

Ennek hiteléül a Szerződő Felek Meghatalmazottai a jelen Egyezményt aláírásukkal és pecsétjükkel látták el.

Készült magyar, kazak és orosz nyelven. A szövegek eltérő értelmezése esetén az orosz nyelvű szöveg irányadó.

(Aláírások)”

3. § E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1996. december 28-tól kell alkalmazni.


  Vissza az oldal tetejére