A jogszabály mai napon ( 2019.08.17. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

10/2000. (V. 26.) NKÖM rendelet

egyes műemlékek védetté nyilvánításáról, illetőleg műemléki védettség megszüntetéséről

A műemlékvédelemről szóló 1997. évi LIV. törvény 60. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest II. kerület, Áfonya u. 3. sz. alatti, 15089/2/A hrsz.-ú, valamint a 15089/2/A/1-11 hrsz.-ú ingatlanokat.

(2) A műemlék körül műemléki környezetet nem jelölök ki.

(3) Az épületen és a földrészleten reklám csak a műemlékvédelmi hatóság engedélyével helyezhető el.

(4) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket a III. kategóriába sorolom.

(5) A védetté nyilvánítás célja a Pogány Móric irodájában id. Janáky István által tervezett, 1935-1936-ban épült modern stílusú lakóépület kiemelkedő építészeti és iparművészeti értékeinek megóvása.

2. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest VI. kerület, Bajza u. 39. sz. alatti, a 28347 hrsz.-ú, múzeum megnevezésű ingatlant.

(2) Műemléki környezetként a 28348 és a 28356 hrsz.-ú ingatlanokat jelölöm ki.

(3) Az ingatlanon reklám csak a műemlékvédelmi hatóság előzetes engedélyével helyezhető el.

(4) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket a III. kategóriába sorolom.

(5) A védetté nyilvánítás célja a Feszty Gyula és Gráf Lajos tervei alapján 1890-ben Feszty Árpád és Jókai Mór számára épült villa, illetve műterem építészeti, belsőépítészeti értékeinek megőrzése.

3. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest VII. kerület, Dembinszky u. 12-14. (Damjanich utca 11-15.) sz. alatti, a 33405 hrsz.-ú ingatlanon álló következő épületeket: a fszt. + 2 emeletes irodaházat (ún. Bagolyvár), a mögötte álló 3 db üzemcsarnokot (volt kocsiszínek), valamint a Dembinszky és Bethlen Gábor utca sarkán álló áramátalakító és üzemcsarnok épületeit. Az egyedi védelem kizárólag a felsorolt épületekre terjed ki.

(2) Műemléki környezetként a 33405 hrsz.-ú ingatlan többi részét, valamint a 33413, 33414 és 33419 hrsz.-ú ingatlanokat jelölöm ki.

(3) A védett épületeken és a 33405 hrsz.-ú ingatlanon reklám csak a műemlékvédelmi hatóság engedélyével helyezhető el.

(4) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket a III. kategóriába sorolom.

(5) A védetté nyilvánítás célja az egykori kocsiszínhez tartozó iroda- és üzemépületek építészeti, várostörténeti és városképi értékeinek megőrzése.

4. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest XI. kerület, Bartók Béla út 62-64. sz. alatti, 4438 és 4438/0/A/1-45 hrsz.-ú ingatlanokat.

(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki.

(3) Az épületen és ingatlanán reklám csak a műemlékvédelmi hatóság előzetes engedélyével helyezhető el.

(4) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket a III. kategóriába sorolom.

(5) A védetté nyilvánítás célja a Preisich Gábor és Vadász Mihály tervei alapján modern stílusban, 1934-ben épült lakóház és a földszintjén kialakított egykori Simplon mozi építészeti értékeinek megőrzése.

5. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest XI. kerület, Budafoki út 52. sz. alatti, a 4045 hrsz.-ú földrészleten lévő Kelenföldi Erőmű épületei közül a főépületet, a portásházat és a hozzá tartozó kerítésszakaszt, a lakóházat, az egykori tűzoltószertárt és őrházat, a II. sz. szivattyúházat és a kazánházi transzformátorállomást. Az egyedi védelem kizárólag a megjelölt épületekre terjed ki.

(2) Műemléki környezetként a 4045 hrsz.-ú ingatlannak a védett épületeket körülvevő 3 m-es sávját jelölöm ki.

(3) A műemlék épületeken reklám csak a műemlékvédelmi hatóság engedélyével helyezhető el.

(4) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(5) A védetté nyilvánítás célja a Kelenföldi Erőmű 1913 és 1933 között Reichl Kálmán, majd Bierbauer Virgil tervei alapján épült épületeinek, ipari építészetünk jelentős épületegyüttesének megőrzése.

6. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest XIII. kerület, Visegrádi utca 4. sz. alatti, a 25076 hrsz.-ú, valamint 25076/0/A/1-37 hrsz.-ú ingatlanokat.

(2) Műemléki környezetként a 25077 és 25075 hrsz.-ú ingatlanokat jelölöm ki.

(3) A műemléken reklám csak a műemlékvédelmi hatóság engedélyével helyezhető el.

(4) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket a III. kategóriába sorolom.

(5) A védetté nyilvánítás célja az 1898-ban épült eklektikus lakóépület eredeti építészeti és iparművészeti értékeinek megőrzése.

7. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest XIV. kerület, Szabó József utca 6. sz. alatti, a 32830/1. hrsz.-ú földrészleten lévő autóbuszgarázs eredeti épületegyüttesét (garázs- és szerelőcsarnok, irodaépület, töltőállomás). A védettség az ingatlan teljes egészére kiterjed.

(2) A védett ingatlan körül külön műemléki környezetet nem jelölök ki.

(3) Az ingatlanokon reklám csak a műemlékvédelmi hatóság engedélyével helyezhető el.

(4) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(5) A védetté nyilvánítás célja az 1929-1930-ban Hültl Dezső és Mihailich Győző tervei szerint épült ipari épületegyüttes, különösen az egyedi szerkezeti megoldású garázscsarnok építészeti értékeinek megóvása.

8. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest XXII. kerület, Campona u. 1-2. sz. alatti, a 232333, illetve 232326/1. hrsz.-ú ingatlanokon álló volt sertéshizlalda épületei közül a régi siló és víztorony épületét (232333 hrsz.) és a sertéstőzsde épületét (232326/1 hrsz.). A védettség kizárólag a megjelölt épületekre terjed ki.

(2) Műemléki környezetként a védett épületeket övező 5 m széles területet jelölöm ki.

(3) A műemlék épületeken reklám csak a műemlékvédelmi hatóság engedélyével helyezhető el.

(4) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemlékeket III. kategóriába sorolom.

(5) A védetté nyilvánítás célja a volt Sertéshizlalda technikatörténeti jelentőségű épületeinek, a Just Lajos és Vajda Béla tervei alapján, 1914-ben épült víztoronynak és silónak, valamint a Bőhm Henrik és Hegedűs Ármin tervei alapján 1922-1923-ban épült sertéstőzsde épületének megőrzése.

9. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Győr-Moson-Sopron megyei Sopron, Fő tér 1. sz. alatti, a 119/1 hrsz.-ú földrészleten lévő Városháza épületét. A műemléki védelem kiterjed az ingatlan teljes területére, valamint az épület bútorzatára, belsőépítészeti kialakítására és az iparművészeti igényű berendezési tárgyakra.

(2) Az épület műemléki jelentőségű területen áll, ezért műemléki környezetet nem jelölök ki.

(3) A műemléki bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a védett épületet a II. kategóriába sorolom.

(4) A védett épületen és ingatlanán reklám csak a műemlékvédelmi hatóság engedélyével helyezhető el.

(5) A védelem célja az 1893-1896 között Hinträger Mór és fia Kálmán tervei alapján épült historizáló stílusú középület építészeti, belsőépítészeti értékeinek megőrzése.

10. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Hajdú-Bihar megyei Létavértes város melletti Mosontahegy (helyi nevén Mosontakert) 6298 hrsz.-ú földrészletén álló szőlőspajtát. A műemléki védelem az ingatlan teljes egészére kiterjed.

(2) Műemléki környezetként a 6299, 6297, 6296 és 6164 hrsz.-ú ingatlanokat jelölöm ki.

(3) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védett épületen és ingatlanán reklám csak a műemlékvédelmi hatóság engedélyével helyezhető el.

(5) A műemléki védettség célja a hajdúsági szőlőskertek hagyományos építészetét képviselő épületnek környezetével együtt történő megőrzése.

11. § * 

12. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Hajdú-Bihar megyei Hajdúszoboszló, Csanády tér 8. sz. alatti, 1594/2 hrsz.-ú ingatlant.

(2) Műemléki környezetként az 1624, 1594/1 hrsz.-ú ingatlanokat, a Csanády térnek (1592 hrsz.) a műemlék ingatlan előtti sávját a víztoronyig, valamint a Böszörményi útnak (1948 hrsz.) az (1) és (2) bekezdésben felsorolt ingatlanok előtti szakaszát jelölöm ki.

(3) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védett épületen és ingatlanán reklám csak a műemlékvédelmi hatóság engedélyével helyezhető el.

(5) A műemléki védettség célja a megye kiemelkedő értékű népi lakóházának, a 200 éves hajdúkapitányháznak megőrzése.

13. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Nógrád megyei Pásztó, Szent Imre tér 12. sz. alatti, az 55 hrsz.-ú ingatlanon álló ún. Szalai malmot. A műemléki védelem az ingatlan teljes egészére kiterjed.

(2) A Szalai malom műemlékileg védett környezetben áll, ezért külön műemléki környezetet nem jelölök ki.

(3) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védett épületen és ingatlanán reklám csak a műemlékvédelmi hatóság engedélyével helyezhető el.

(5) A védetté nyilvánítás célja a középkori eredetű malom maradványainak megőrzése, az épület műemléki helyreállítása érdekében.

14. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gacsály község, Petőfi utca 86. sz. alatti, 187 hrsz.-ú ingatlant.

(2) Műemléki környezetként a 188 és 186 hrsz.-ú ingatlanokat és a Petőfi utca nevezett három ingatlan előtti szakaszát (97/6 hrsz.) jelölöm ki.

(3) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket a III. kategóriába sorolom.

(4) A védett épületen és ingatlanán reklám csak a műemlékvédelmi hatóság engedélyével helyezhető el.

(5) A műemléki védettség célja a XIX. század második felében épült lakóépület építészeti értékeinek megőrzése.

15. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Jánd község, Rákóczi u. 70. sz. alatti, a 163 hrsz.-ú földrészleten lévő lakóépületet és nyári konyhát. A műemléki védelem kiterjed az ingatlan teljes egészére.

(2) Műemléki környezetként a 162 és 164 hrsz.-ú ingatlanokat és a Rákóczi utcának (132/1 hrsz.) a nevezett három ingatlan előtti szakaszát jelölöm ki.

(3) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket a III. kategóriába sorolom.

(4) A védett épületen és ingatlanán reklám csak a műemlékvédelmi hatóság engedélyével helyezhető el.

(5) A műemléki védettség célja az 1880-ban épült faoszlopos tornácos ház népi építészeti értékeinek megőrzése.

16. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Csaroda, József A. u. 46/A sz. alatti, a 365/1 hrsz.-ú földrészleten lévő lakóépületet a hozzá tartozó gazdasági épületekkel együtt. A műemléki védelem kiterjed az ingatlan teljes egészére.

(2) Műemléki környezetként a 364, 365/2 és 366/1 hrsz.-ú ingatlanokat, valamint a József A. u. nevezett négy ingatlan előtti szakaszát (377 hrsz.) jelölöm ki.

(3) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védett épületen és ingatlanán reklám csak a műemlékvédelmi hatóság engedélyével helyezhető el.

(5) A műemléki védettség célja az 1880 körül épült módos gazdaház építészeti értékeinek megőrzése.

17. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Veszprém megye, Veszprém város, Thököly utca 1. sz. alatti, a 40 hrsz.-ú földrészleten lévő lakóházat. A műemléki védelem kiterjed a 449 m2 nagyságú ingatlan teljes egészére, így a melléképületre, a kapura és tartozékokra is.

(2) Az épület műemléki jelentőségű területen áll, ezért külön műemléki környezetet nem jelölök ki.

(3) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védett épületen és ingatlanán reklám csak a műemlékvédelmi hatóság engedélyével helyezhető el.

(5) A védetté nyilvánítás célja a XVIII. századi eredetű, a XIX. század végén átépített polgárház építészeti, városszerkezeti, városképi értékeinek megőrzése.

18. § * 

19. § (1) Megszüntetem a Pest megyei Üllő község, Homok utca 9. sz. alatti, a 1737/2 hrsz.-ú présház ingatlan 7398 törzsszámú műemléki védettségét.

(2) Az épület nagyfokú állagromlása miatt a helyreállítás csak teljes újjáépítéssel valósítható meg, amely a hitelességét megszünteti, ezért a műemléki védettség fenntartása indokolatlan.

20. § A jelen rendeletben műemléki védettség alá helyezett építmények fenntartásáról, jó karban tartásáról a műemlék tulajdonosa, vagyonkezelője, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlója, továbbá jogszabályban meghatározott esetekben ingyenes használója a műemlékvédelemről szóló 1997. évi LIV. törvény szerint köteles gondoskodni.

21. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.


  Vissza az oldal tetejére