A jogszabály mai napon ( 2019.10.17. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

15/2000. (IX. 15.) NKÖM rendelet

egyes műemlékek védetté nyilvánításáról, illetőleg műemléki védettség megszüntetéséről

A műemlékvédelemről szóló 1997. évi LIV. törvény 60. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest V. kerület, Október 6. utca 26. szám alatti, 24751 hrsz.-ú ingatlant.

(2) Műemléki környezetként a 24755 hrsz.-ú ingatlant jelölöm ki.

(3) Az épületen reklám csak a műemlékvédelmi hatóság engedélyével helyezhető el.

(4) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(5) A műemléki védelem célja a Pollack Ágoston tervei alapján 1846-ban épített, 1905-ben átalakított lakóépület építészeti, városszerkezeti értékeinek megőrzése.

2. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest V. kerület, Zrínyi u. 5. szám (Nádor u. 10.) alatti, 24520 hrsz.-ú ingatlant, a Duna-palota épületét.

(2) Műemléki környezetként a 24518, illetve a 24519 hrsz.-ú ingatlanokat jelölöm ki.

(3) A műemléken reklám csak a műemlékvédelmi hatóság engedélyével helyezhető el.

(4) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(5) A védetté nyilvánítás célja az 1895-1897-ben Freund Vilmos tervei alapján épült egykori Lipótvárosi Casino, a Vajda Zsigmond és Márk Lajos freskóival díszített táncterem építészeti, belsőépítészeti értékeinek megőrzése, valamint a technikatörténeti szempontból jelentős kényszerszellőztetés megtartása.

3. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest V. kerület, Váci u. 7. szám alatti, 24385 hrsz.-ú, valamint a 24385/A/1-22 hrsz.-ú ingatlanokat.

(2) Műemléki környezeteként a 24383 és 24384 hrsz.-ú ingatlanokat jelölöm ki.

(3) A műemléken reklám csak a műemlékvédelmi hatóság engedélyével helyezhető el.

(4) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemlékeket III. kategóriába sorolom.

(5) A védetté nyilvánítás célja az 1870-1871-ben Unger Emil tervei szerint épült egykori Formágyi-ház építészeti, belsőépítészeti értékeinek, öntöttvas oszlopainak, a főlépcsőház allegórikus festményeinek megőrzése.

4. § * 

5. § * 

6. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest XVIII. kerület, 156716 hrsz. alatti Ferihegyi repülőtér 1-es terminál felvételi épületét.

(2) Műemléki környezetként a 156716 hrsz.-ú ingatlannak a felvételi épületet körülvevő 5,0 m-es területét jelölöm ki.

(3) Az épületen reklám csak a műemlékvédelmi hatóság előzetes engedélyével helyezhető el.

(4) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(5) A védetté nyilvánítás célja a Dávid Károly tervei alapján 1938 és 1950 között épült épület - a magyarországi klasszikus modern építészet jelentős alkotása - építészeti értékeinek megőrzése.

7. § * 

8. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Hajdú-Bihar megyei Debrecen város, Pásti u. 6. szám alatti, 8543 hrsz.-ú ortodox zsinagógát. Az egyedi védelem kizárólag a zsinagóga épületére terjed ki.

(2) Műemléki környezetként a 8543 hrsz.-ú ingatlan többi részét, valamint a 8534/2, 8537, 8538, 8539, 8542, 8544, 8545, 8546, 8548, 8549, 8550, 8551/1 és 8551/2 hrsz.-ú ingatlanokat jelölöm ki.

(3) Reklám az épületen nem, ingatlanán csak a műemlékvédelmi hatóság engedélyével helyezhető el.

(4) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(5) A védetté nyilvánítás célja az 1893-ban Berger Jenő tervei alapján, romantikus elemeket tartalmazó eklektikus stílusban épült zsinagóga építészeti, belsőépítészeti értékeinek megőrzése.

9. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Hajdú-Bihar megyei Debrecen város, Bajcsy-Zsilinszky utca 26. szám alatti, 8692 hrsz.-ú zsinagógát. Az egyedi védelem kizárólag a zsinagóga épületére terjed ki.

(2) Műemléki környezetként a 8692 hrsz.-ú ingatlan többi részét, valamint a 8573, 8574, 8575, 8576, 8578, 8691, 8693, 8731 és 8733 hrsz.-ú ingatlanokat jelölöm ki.

(3) Reklám az épületen nem, ingatlanán csak a műemlékvédelmi hatóság engedélyével helyezhető el.

(4) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(5) A védetté nyilvánítás célja az 1909-ben László Richárd tervei alapján, romantikus elemeket tartalmazó eklektikus stílusban épült zsinagóga építészeti, belsőépítészeti értékeinek megőrzése.

10. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Komárom-Esztergom megyei Neszmély község, Fő u. 140. szám alatti, 432 hrsz.-ú ingatlant.

(2) Műemléki környezetként a szomszédos 429 hrsz.-ú, 434 hrsz.-ú, ingatlanokat jelölöm ki.

(3) Az épületen és ingatlanán reklám csak a műemlékvédelmi hatóság előzetes engedélyével helyezhető el.

(4) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(5) *  A védetté nyilvánítás célja az 1920 körül épült lakóház és kukoricagóré építészeti, faluképi értékeinek, valamint az eredeti belső megmaradt emlékeinek (tüzelőberendezés, falitéka) megőrzése.

11. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Komárom-Esztergom megyei Vértestolna község, Petőfi u. 88. szám alatti, 7 hrsz.-ú ingatlant.

(2) Műemléki környezetként a szomszédos 8, illetve 6 hrsz.-ú ingatlanokat jelölöm ki.

(3) Az épületen és ingatlanán reklám csak a műemlékvédelmi hatóság engedélyével helyezhető el.

(4) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(5) A védetté nyilvánítás célja a századfordulón épült lakóház és gazdasági épületek építészeti, faluképi értékeinek megőrzése.

12. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Komárom-Esztergom megyei Vértestolna község, Petőfi u. 73. szám alatti, 141 hrsz.-ú ingatlant.

(2) Műemléki környezetként a szomszédos 140 hrsz.-ú, 143/1 hrsz.-ú, 143/2 hrsz.-ú ingatlanokat jelölöm ki.

(3) Az épületen és ingatlanán reklám csak a műemlékvédelmi hatóság engedélyével helyezhető el.

(4) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(5) A védetté nyilvánítás célja a századfordulón épült lakóház és gazdasági épületek (disznóól, keresztcsűr) építészeti, faluképi értékeinek megőrzése.

13. § (1) Védetté nyilvánítom a Nagybörzsöny-Szob erdei kisvasút Kisirtás és Nagyirtás állomások közti szakaszát, ténylegesen Nagybörzsöny, 0208/25, 0208/35, 0208/40 helyrajzi számú külterületi ingatlanokon levő kisvasút (iparvasút) Nagyirtás vasútállomás 0208/42 úttól számított Kisirtás vasúti megálló építmény északi végéig tartó pályaszakaszát, a pályatengelytől mindkét oldalra mért 15-15 méter sávban.

(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki.

(3) A védetté nyilvánítás célja a börzsönyi erdőgazdálkodást kiszolgáló egykori iparvasút, az 1920 körül létesített Nagybörzsöny-Szob erdei kisvasút különleges műszaki megoldású „tolatós hegyi szerpentin” pályaszakaszának megőrzése.

14. § Megszüntetem a Pest megyei Veresegyház, Fő u. 74. szám alatti 475 hrsz. alatt nyilvántartott népi lakóépület 9194 törzsszámú műemléki védettségét, mivel az életveszélyes állapot elhárítása során az épület elveszítette védendő értékeit.

15. § Megszüntetem a Békés megyei Gyula város, K. Schriffert József u. 5. szám alatti, 6131 hrsz. alatt nyilvántartott polgárház 746 törzsszámú műemléki védettségét, mert a felülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy az épület nem képvisel olyan építészeti vagy történeti értéket, amely az országos védelmet indokolná.

16. § A jelen rendeletben műemléki védettség alá helyezett építmények fenntartásáról, jó karban tartásáról a műemlék tulajdonosa, vagyonkezelője, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlója, továbbá jogszabályban meghatározott esetekben ingyenes használója a műemlékvédelemről szóló 1997. évi LIV. törvény szerint köteles gondoskodni.

17. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.


  Vissza az oldal tetejére