A jogszabály mai napon ( 2018.12.13. ) hatályos állapota. Váltás a jogszabály következő időállapotára (2023.VIII.1. -)
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban

 

25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet

a munkahelyek kémiai biztonságáról

A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) 34. §-a (4) bekezdésének da)-db) pontjaiban, valamint a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 88. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendeljük el:

A rendelet célja

1. § *  E rendelet célja a munkahelyen jelen lévő vagy a munkafolyamat során felhasznált veszélyes anyagok és veszélyes keverékek expozíciójából eredő egészségi és biztonsági kockázatok elkerüléséhez vagy csökkentéséhez szükséges minimális intézkedések meghatározása.

A rendelet hatálya

2. § (1) *  E rendelet hatálya - a (2)-(3) bekezdésekben foglalt kivétellel - kiterjed minden olyan tevékenységre, amelynek során az Mvt. szerinti szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott, illetve a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyt (a továbbiakban: munkavállaló) veszélyes anyag és veszélyes keverék hatása érheti.

(2) E rendelet fém-ólomra és az ólom ionos vegyületeire vonatkozó előírásai nem alkalmazhatóak

a) az alkilezett ólomvegyületekkel kapcsolatos tevékenységekre,

b) a tengeri szállításra,

c) a légi szállításra, valamint

d) az ólomtartalmú ércek bányászatára és külfejtésére és a bányászat, illetve külfejtés helyszínén történő dúsítására.

(3) A munkahelyen előforduló rákkeltő hatású anyagokkal kapcsolatos előírásokat külön jogszabály tartalmazza.

(4) *  A veszélyes anyagok és veszélyes keverékek szállítása vonatkozásában e rendelet előírásai az irányadók azzal, hogy külön jogszabály eltérő rendelkezéseket tartalmazhat.

Fogalommeghatározások

3. § E rendelet alkalmazásában

a) *  veszélyes anyag:

aa) a Kbtv. vagy az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: CLP rendelet) alapján fizikai, illetve egészségi veszélyek alapján veszélyesként osztályozott anyag,

ab) az a vegyi anyag, amely, bár nem felel meg az aa) alpontban meghatározott veszélyesként való besorolás feltételeinek, mégis kockázatot jelent a munkavállalók biztonságára vagy egészségére fiziko-kémiai, kémiai vagy toxikológiai tulajdonságai és felhasználási módja vagy munkahelyen való jelenlét miatt, ideértve minden olyan vegyi anyagot, amelyre az 1. és 2. számú mellékletek határértéket határoznak meg;

b) *  veszélyes keverék: egy vagy több veszélyes anyagot tartalmazó keverék vagy oldat, amely az osztályozás során a fizikai, illetve egészségi veszélyek tekintetében veszélyes besorolást kap;

c) expozíció: a munkahelyen jelen lévő veszélyes anyagok hatásának való kitettség, amely a munkavállalót (az adott munkakörnyezeti tényező ellen védelmet nyújtó egyéni védőfelszerelés nélkül) éri; mennyiségi meghatározására a munkahely légterében lévő ún. expozíciós koncentráció vagy az expozíciós terhelés (szervezetbe időegység alatt jutó vegyi anyag dózis) és az expozíciós idő szorzata szolgál;

d) expozíció becslés: azon tevékenység, mely magában foglalja az expozíció mérését, illetőleg mérés hiányában a feltételezhetően „megszökött” anyag becsült tömegének munkatérben valószínűsíthető hígulásából adódó légtér-koncentráció becslését;

e) expozíciós idő: a munkavállaló által a vegyi anyaggal szennyezett munkatérben eltöltött napi, heti és éves időtartam órákban, napokban, hetekben kifejezve;

f) munkakörnyezeti monitorozás: a munkahely légterében jelen lévő veszélyes anyagok koncentrációjának meghatározott időközönkénti, illetve folyamatos mérése és regisztrálása;

g) veszély: egy lehetséges sérülés vagy egészségkárosodás forrása;

h) kockázat: a veszély megvalósulásának a valószínűsége;

i) aszfixiát (fulladást) okozó anyagok: egyszerű fojtó- vagy inert gázok, pl. acetilén, argon, etán, etilén, hélium, hidrogén, metán, neon, propán, propilén, amelyek meghatározott koncentrációt elérve a légtérből az oxigént kiszorítják és az oxigén aránya a normális atmoszférás nyomáson 18% (V/V) alá csökken, aminek következtében elégtelen oxigénellátás tünetei lépnek fel;

j) *  szálló por: a munkahelyi levegőben lebegő por;

k) rostszerkezetű por: olyan részecskékből álló por, amelyeknek hossza nagyobb mint 5 µm, míg a leghosszabb átmérőre merőleges legszélesebb átmérője kisebb mint 3 µm, a szálhossz és a szálátmérő aránya nagyobb, mint 3:1;

l) szemcsés szerkezetű por: olyan részecskékből álló por, amelyek leghosszabb átmérőjének és az arra merőleges legszélesebb átmérőjének aránya 3:1 vagy kisebb;

m) expozíció-hatás összefüggés elemzése: a toxikológia szabályai alapján elvégzett, a determinisztikus dózishatás esetében a hatástalan küszöb- és letális koncentráció-, a sztochasztikus hatású anyagok esetében a 10 mikrorizikó kockázatot jelentő szint meghatározása;

n) kockázatértékelés: az expozíció okozta hatás összehasonlítása a méréssel vagy becsléssel nyert expozíció - determinisztikus anyagok esetében - küszöb koncentrációjával, illetve sztochasztikus anyagok esetében a 10 mikrorizikót jelentő ún. eltűrhető kockázati szinttel;

o) *  belélegezhető frakció: a totál szálló pornak az a tömegfrakciója, amelyet az egyén orron és szájon át belélegez;

p) *  egészségkárosító kockázat: a munkahelyi légtérben lévő szennyező anyag koncentrációja meghaladja a határértéket vagy határérték hiányában a munkáltató által a biztonsági adatlapok valamennyi adatának figyelembevételével végzett kockázatbecslés a kockázat mértékét csökkentendőnek jelzi. Határérték hiányában az eltűrhető szennyezettségi szintnek - az anyag egyéb veszélyeinek figyelembevételével - a NOAEL egyötödét, illetve ennek hiányában a NOEL egytizedét kell tekinteni;

q) *  NOAEL: nem észlelhető kedvezőtlen hatás szintje (No Observed Adverse Effect Level);

r) *  NOEL: nem észlelt hatásszint (No Observed Effect Level);

s) *  respirábilis frakció: a belélegzett részecskéknek azon tömegfrakciója, amely behatol a ciliáris hám nélküli légutakba;

t) *  torakális frakció: a belélegzett részecskéknek a gégénél lejjebb hatoló tömegfrakciója;

u) *  biológiai expozíciós mutató: a vegyi anyag vagy metabolit koncentrációja biológiai mintában (vizeletben vagy vérben);

v) *  biológiai hatásmutató: a vegyi anyag, illetve metabolitjának a szervezetet károsító hatására jellemző biokémiai paraméter;

w) *  vegyi anyag: a munkatevékenység során természetes állapotában vagy mesterséges úton fellépő, felhasznált vagy kibocsátott, illetve szennyeződés formájában kibocsátott, önállóan vagy keverékben fellelhető kémiai elem vagy vegyület, függetlenül attól, hogy előállítása szándékos-e, illetve hogy forgalomba hozták-e.

Munkahelyi levegő és biológiai határértékek

4. § (1) A veszélyes anyagok munkahelyi levegőben megengedett átlagos koncentráció és csúcskoncentráció határértékeit, illetve maximális koncentrációk értékeit az 1. számú melléklet tartalmazza.

(1a) *  Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a föld alatti bányászat és az alagútfúrás terén a nitrogén-monoxidra, a nitrogén-dioxidra és a szén-monoxidra vonatkozóan az 1a. számú mellékletben meghatározott határértékeket kell alkalmazni.

(2) *  Azon veszélyes anyagokat és keverékeket, amelyek biológiai monitorozása kötelező, ezek biológiai expozíciós mutatóit és biológiai hatásmutatóit, valamint a biológiai expozíciós mutatókra és biológiai hatásmutatókra vonatkozó megengedhető határértékeket a 2. számú melléklet tartalmazza. A biológiai expozíciós mutatók és a biológiai hatásmutatók mérésére irányuló vizsgálatokat kizárólag

a) a Nemzeti Akkreditáló Testület által e területre és a mérendő vegyi anyagok meghatározására akkreditált, vagy

b) a nemzeti vagy nemzetközi jártassági vizsgálatban írásban igazolt módon eredményesen résztvevő laboratórium végezhet.

Veszélyes anyagok meghatározása és a kockázat becslése

5. § (1) A munkáltató köteles a veszélyes anyagok munka közbeni alkalmazásából eredő kockázatokat felkutatni, megbecsülni és értékelni az Mvt. 54. § (2) bekezdésével összhangban. A kockázatbecslést az alábbiak figyelembevételével kell elvégezni

a) veszély azonosítása,

b) az expozíció-hatás (koncentráció/dózishatás) összefüggés elemzése,

c) az expozíció becslése,

d) a kockázat értékelése: minőségi, illetve mennyiségi jellemzése.

(2) *  A munkáltatónak a kockázatbecsléshez szükséges kiegészítő információkat − elsősorban a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról, az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (a továbbiakban: REACH rendelet) megfelelő biztonsági adatlapot − be kell szereznie a gyártótól (importálótól), a forgalmazótól, illetve a továbbfelhasználótól (a továbbiakban együtt: szállító). A kockázat értékelésénél figyelembe kell venni az 1. és 2. számú mellékletben meghatározott határértékeket, valamint a már elvégzett egészségügyi vizsgálatok adatait is.

(3) A munkáltató a kockázatbecslés alapján a Kbtv. 19. §-ával összhangban, a 6-7. §-okban foglaltak alapján megelőző intézkedéseket foganatosít. A kockázatbecslést dokumentálni kell. A kockázatbecslést újra el kell végezni, ha a munkahelyen, illetve a tevékenység végzésében olyan jelentős változások történtek, amelyek a korábbi becslést elavulttá teszik vagy foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok teszik azt indokolttá.

(4) Amennyiben előre látható, hogy a munkavégzés jelentős többletexpozícióval jár, minden szükséges intézkedést meg kell tenni ennek elkerülésére és ezt a kockázat becslésénél figyelembe kell venni.

(5) *  Amennyiben a munkavégzés több azonos szervre, szervrendszerre ható, illetőleg több karcinogén, mutagén, reprodukciót károsító veszélyes anyag expozíciójával jár, az expozíciót az 1. számú melléklet 4.2. pontjában foglaltak szerint kell meghatározni.

(6) Korábbiakban nem alkalmazott veszélyes vegyi anyaggal tevékenység csak akkor kezdhető meg, ha a kockázat becslése megtörtént, és a kockázat kezelésére (elkerülésére vagy eltűrhető szintűre csökkentésére) a megfelelő intézkedéseket meghatározták, dokumentálták, illetve bevezették.

Általános alapelvek a veszélyes anyaggal kapcsolatos kockázatok becslésére és kezelésére

6. § (1) A munkáltató, a veszélyes anyaggal tevékenységet végző munkavállaló egészségének és testi épségének megóvása érdekében, köteles a szükséges megelőző intézkedéseket - az Mvt. 54. §-ának (2) bekezdésére tekintettel - végrehajtani.

(2) A munkáltató köteles

a) a munkahelyen előforduló veszélyes anyagok által okozott kockázatokat megszüntetni,

b) amennyiben ez nem lehetséges, a kockázatokat az egészséget nem károsító vagy eltűrhető szintre csökkenteni

ba) a munkafolyamatok megtervezésével és megszervezésével,

bb) a vegyi anyagok expozíciója elleni, megfelelő védőeszközök biztosításával,

bc) műszaki intézkedésekkel,

bd) a megfelelő karbantartási feladatok elvégzésével,

be) a veszélyes anyagok expozíciójának kitett munkavállalók számának minimumra csökkentésével,

bf) az expozíció intenzitásának és időtartamának a lehető legkisebb mértékűre történő csökkentésével,

bg) megfelelő higiénés feltételek biztosításával, beleértve a dohányzás, étkezés, italfogyasztás, kozmetikai szerek használata, élelmiszer-tárolás megtiltását azokon a munkahelyeken, ahol a munkaterületet veszélyes anyagok szennyezhetik vagy a munkavállaló veszélyes anyagokkal kerülhet érintkezésbe,

bh) a munkahelyen jelen lévő vegyi anyagok mennyiségének a munka jellegének megfelelő minimálisra történő csökkentésével,

bi) megfelelő munkafolyamatok meghatározásával, beleértve a veszélyes anyagok és ezeket tartalmazó hulladékok biztonságos kezelését, tárolását és szállítását.

(3) Ha az 5. § alapján végzett becslés a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat tárt fel, a 7-8. és 13. §-okban leírt különleges megelőző, védő és ellenőrző intézkedéseket kell alkalmazni.

(4) Ha az 5. § alapján végzett kockázatbecslés eredménye azt mutatja, hogy a munkahelyen alkalmazott vegyi anyagok mennyisége miatt a munkavállalók egészségét és biztonságát fenyegető veszély elhanyagolható mértékű, továbbá a meghozott intézkedések összhangban állnak az (1)-(2) bekezdésekben foglaltakkal, a 7-8. §-okban meghatározott intézkedéseket nem kell alkalmazni.

Különleges megelőző és védő intézkedések

7. § (1) A munkáltató gondoskodik a munkahelyen a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető veszélyes anyagok által előidézett kockázatok megszüntetéséről vagy minimumra történő csökkentéséről.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel a munkáltatónak a munkavállaló egészségét és biztonságát nem veszélyes anyag vagy kevésbé veszélyeztető veszélyes anyag alkalmazásával kell biztosítania. Amennyiben a veszélyes anyag nem veszélyes vagy kevésbé veszélyeztető anyaggal történő helyettesítése kizárt, a munkáltató az 5. §-ban foglaltak szerint gondoskodik a kockázatbecslés elvégzéséről és ezt dokumentálja.

(3) Ha a tevékenység természete nem teszi lehetővé a kockázat (2) bekezdés szerinti helyettesítéssel történő kiküszöbölését vagy csökkentését, a munkáltató a kockázatok lehető legkisebbre történő csökkentéséről megelőző, valamint az egészséget és biztonságot védő intézkedések bevezetésével gondoskodik. A megelőző és védő intézkedések - fontossági sorrendben - a következők:

a) megfelelő munka-, szabályozási és vezérlési folyamatok megtervezése,

b) megfelelő munkaeszköz alkalmazása,

c) kevésbé veszélyes anyagok alkalmazása,

d) *  kollektív műszaki és egyéni védelem alkalmazása a kockázat keletkezési helyén,

e) munkaszervezési intézkedések,

f) egyéni védőeszközök alkalmazása, amennyiben az expozíció egyéb módon nem előzhető meg.

(4) A munkáltató gondoskodik arról, hogy

a) *  a munkavállalót olyan környezetben ne foglalkoztassa, ahol a munkahelyi levegőben a veszélyes anyag koncentrációja meghaladja az 1. számú melléklet 1-5. pontjaiban meghatározott határértéket,

b) a munkavállalót munkavégzés közben hormon-, hormonhatású anyag, antibiotikum expozíciója ne érje, illetőleg aszfixiát okozó anyagnak az oxigén kiszorítását okozó koncentrációja ne alakulhasson ki,

c) *  a külön jogszabály szerinti biztonsági adatlappal azonosítható anyagfajtákra vonatkozó nyilvántartást vezessenek a munkahelyen alkalmazott veszélyes anyagokról és veszélyes keverékekről,

d) *  a munkavállaló munkahelyi expozíciójára vonatkozó nyilvántartott adatokat a munkaviszony megszűnését követő 10 évig, rákkeltő hatású anyagok esetében 40 évig megőrizzék, valamint ezekhez a munkavállaló, valamint képviselőik hozzáférhessenek. A munkáltató megszűnése esetén a dokumentumokat a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalának (a továbbiakban: járási hivatal) kell átadni.

(5) *  A veszélyes anyagokkal szennyezett munkatérben foglalkoztatott munkavállalókra az 1. számú mellékletben meghatározott határértékek 8 órás referenciaidőre vonatkoznak. Amennyiben az expozícióban töltött munkavégzés időtartama rövidebb, mint a referenciaidő, a légtérszennyezettség mértéke akkor sem haladhatja meg az ÁK értéket.

(6) A munkáltató köteles a határértékkel nem szabályozott veszélyes anyag esetében a tudományos, technikai színvonal szerint elvárható legkisebb szintre csökkenteni az expozíció mértékét, amely szinten a tudomány mindenkori állása szerint a veszélyes anyagnak nincs egészségkárosító hatása.

(7) A munkáltatónak az exponált munkavállalók expozíciójának tényét és mérés esetén *  a mérési adatokat, a mérés időpontját, illetőleg ezek mellékleteként a mérési jegyzőkönyveket, dokumentumokat rögzíteni, illetve dokumentálni kell.

(8) Amennyiben a munkavállaló határértékkel szabályozott veszélyes anyag hatásának lehet kitéve, a munkáltató köteles - az expozíció mértékétől, az anyag(ok) veszélyességétől és a technológia stabilitásától függő gyakorisággal - a veszélyes anyagok koncentrációját meghatározni *  és azt folyamatosan ellenőrizni.

(9) Határérték-túllépés esetén a munkáltató megfelelő megelőző és védő intézkedéseket hoz a kialakult helyzet egészséget nem veszélyeztető és biztonságos megoldására, továbbá az eseményt írásban rögzíti és azt a (4) bekezdés d) pontja szerinti időtartamig megőrzi.

(10) Az 5-6. §-okban szereplő kockázatbecslés és a megelőzésre vonatkozó általános alapelvek alapján a munkáltató a vegyi anyagok fizikai-kémiai hatásaiból származó veszélyek ellen olyan műszaki, illetve szervezeti intézkedéseket hoz, amelyek megfelelnek a tevékenység természetének, beleértve a tárolást, kezelést és az összeférhetetlen vegyi anyagok szétválasztását. Ennek keretében - fontossági sorrendben - az alábbi intézkedéseket kell hozni:

a) megelőzni a tűz- és robbanásveszélyes anyagok koncentrációjának veszélyes szintre emelkedését vagy a kémiailag nem stabil anyagok veszélyes mennyiségének kialakulását,

b) amennyiben az a) pont szerinti megelőzés nem lehetséges, megakadályozni olyan források jelenlétét, amelyek elősegíthetik a tűz és robbanás keletkezését vagy azokat a kedvezőtlen körülményeket, amelyek a kémiailag nem stabil anyagok és keverékeik veszélyes fizikai hatásainak növekedéséhez vezetnek,

c) csökkenteni a tűz- és robbanásveszélyes anyagok égése során keletkező kémiailag nem stabil anyagok vagy keverékeik által okozott, a munkavállalók egészségére és biztonságára káros hatásokat, továbbá

d) gondoskodni a munkahely, a berendezések és a gépek kielégítő irányításáról, a robbanást elfojtó berendezésekről, illetve a robbanási nyomás csökkentéséről.

Baleset, üzemzavar és veszélyhelyzet leküzdése

8. § (1) A munkáltató a munkahelyen előforduló veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek, üzemzavarok és veszélyhelyzetek kezelésére intézkedési tervet - a mentési tervet is beleértve - készít. Abban az esetben, ha jelen rendeletben előírtakkal összeegyeztethető módon ezen kötelezettségének más jogszabály alapján már eleget tett, úgy új terv készítésére nem kötelezett, azonban a terveknek a biztonsági gyakorlatok és az elsősegélynyújtás gyakorlására vonatkozó előírásokat is tartalmazni kell. A belső védelmi tervnek nem kell tartalmaznia a más jogszabályok által már meghatározott követelményeket.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esemény előfordulásakor a munkáltató azonnal intézkedik a bekövetkező káros hatások csökkentése érdekében, és az érintett munkavállalót az intézkedéssel egyidejűleg tájékoztatja. Az érintett területen csak azon munkavállaló munkavégzése megengedett, akiknek a rendkívüli helyzet megszüntetése céljából végzett munkája elengedhetetlenül szükséges.

(3) A munkáltató köteles haladéktalanul tájékoztatni a munkavállalót az olyan előre nem látható eseményt vagy balesetet követően, amely a munkavállaló többletterhelésével, testi épsége sérelmével, egészsége fokozott veszélyeztetésével járhatott.

(4) Az érintett területen dolgozó munkavállaló számára megfelelő egyéni védőeszközt, speciális biztonsági berendezést és felszerelést kell biztosítani, amelyet az mindaddig köteles használni, amíg a rendkívüli helyzet azt indokolttá teszi. Az érintett területen egyéni védelem nélküli személy nem tartózkodhat.

(5) Az Mvt. 42. §-ának c)-e) pontjaiban meghatározottakra is figyelemmel a munkáltató köteles intézkedni a megfelelő figyelmeztető és egyéb tájékoztató jelzések elhelyezéséről, amelyek a megnövekedett egészségkárosító és biztonságot veszélyeztető kockázatra hívják fel a figyelmet, illetve elősegítik a menekülést és a mentést.

(6) A munkáltató biztosítja, hogy a veszélyes anyagok jelenléte miatt hozott biztonsági intézkedésekről szóló információk hozzáférhetőek legyenek mindazok számára is, akiknek baleset vagy vészhelyzet esetén intézkedniük kell. Az információk különösen az alábbiakat tartalmazzák:

a) előzetes értesítést a munka közbeni veszély(ek)ről, a veszély(ek) meghatározását szolgáló, valamint a megelőző intézkedésekről és szabályokról,

b) bármely baleset vagy vészhelyzet esetén előforduló különleges veszélyforrásokat vagy azokat, amelyeknek előfordulása várható, továbbá

c) az (1) bekezdés szerinti szabályzatokat.

A munkavállaló tájékoztatása és oktatása

9. § (1) Az Mvt. 42. §-ának a) pontjában, 54. §-a (3) bekezdésének a) pontjában, valamint 55. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel a munkáltató gondoskodik arról, hogy a munkavállaló és képviselői az általuk értett nyelven

a) a munkavégzéssel kapcsolatban rendelkezésre álló adatokhoz hozzájussanak, beleértve az adatokban bekövetkezett lényeges változásokat is,

b) *  a munkahelyen előforduló veszélyes anyagokra, az egészségre és a biztonságra ható kockázatokra, a határértékekre és egyéb előírásokra vonatkozó adatokat, továbbá a 11. §-ban foglalt kötelezettségeiket megismerjék,

c) megfelelő oktatást és tájékoztatást kapjanak a védőintézkedésekről és egyéb teendőkről, amelyek ismeretében képesek megfelelően védekezni és munkatársaikat is megvédhetik,

d) *  a forgalmazó által a REACH rendelet 31. cikkének megfelelően biztosított Biztonsági Adatlap tartalmát, továbbá a beszállítótól származó minden, a veszélyes anyaggal kapcsolatos és a munkavégzés szempontjából lényeges adatot megismerjék.

(2) A munkavállaló és képviselői számára

a) a munkáltató igény szerint biztosítja a részvételt a munkáltató vagy az illetékes hatóság által végzett - a veszélyes anyagok alkalmazásából eredő veszélyek meghatározására vonatkozó - vizsgálatban, illetőleg igényelhetik az eredményekről való tájékoztatást;

b) a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó orvos tájékoztatást ad a munkakörülményekkel kapcsolatos valamennyi munka egészségügyi kérdésről.

10. § (1) Ha a veszélyes anyagot tároló tartály mérete vagy a csomagolás jellege következtében a tartalmának megfelelő címkézésre vagy megjelölésre nem alkalmas, akkor a munkavállaló által értett hatékony felismerhetőségi jelekről kell gondoskodni, pl. függő címke alkalmazásáról vagy kísérő dokumentumokról.

(2) Ha a munkahelyen előforduló veszélyes anyag tárolására és szállítására szolgáló tárolóedény és csővezeték nincs az előírásoknak megfelelően megjelölve, a munkáltató köteles biztosítani a tárolóedény és a csővezeték tartalmának, azok természetének és a hozzájuk kapcsolódó veszélyeknek a jelölését.

A munkavállaló kötelességei

11. § A munkavállaló

a) a tőle elvárható módon ügyel saját maga és a munkavégzés hatókörében tartózkodók biztonságára és egészségére, illetőleg a környezet védelmére,

b) a rendelkezésére bocsátott egyéni védőeszközöket és biztonsági berendezéseket megfelelően alkalmazza,

c) haladéktalanul közöl munkahelyi vezetőjével minden olyan körülményt, amely véleménye szerint egészségkárosító vagy baleseti veszéllyel járhat, és amelyet nem tud megszüntetni.

Egészségügyi ellenőrzés - orvosi alkalmassági vizsgálatok

12. § (1) A veszélyes anyag expozíciójának kitett munkavállaló orvosi alkalmasságának ellenőrzésére a külön jogszabály előírásait kell alkalmazni.

(2) Amennyiben az egészségügyi ellenőrzés eredményeként a munkavállalónál veszélyes anyaggal végzett munkából eredő expozíció következményeként a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa megbetegedést vagy egészségre káros hatást, illetve biológiai határérték-túllépést észlel, a munkáltató köteles

a) az 5. §-ban szereplő kockázatbecslést újra elvégezni,

b) a 6-7. §-okban előírt, a kockázat megszüntetésére, illetve csökkentésére hozott intézkedéseket felülvizsgálni,

c) *  figyelembe venni a foglalkozás-egészségügyi orvos, illetve az illetékes hatóság előírásait a kockázatok megszüntetésének vagy csökkentésének bevezetésére a 7. §-ban foglaltakkal összhangban,

d) figyelembe venni a foglalkozás-egészségügyi orvos véleményét a munkavállalók további foglalkoztathatóságát illetően,

e) kezdeményezni a többi munkavállaló egészségi állapotának soron kívüli vizsgálatát.

(3) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat az alapszolgáltatás keretében

a) javaslatot tesz a felhasznált veszélyes anyagok toxikológiai tulajdonságai alapján a munkavállalók védelmét szolgáló egészségügyi intézkedésekről,

b) tanácsot ad, felkérésre segítséget nyújt a kockázatbecsléshez,

c) felhívja a munkavállaló figyelmét a munkaköri alkalmassági vizsgálatok során a dohányzás, alkoholfogyasztás és az üzemben alkalmazott veszélyes anyagok közötti kölcsönhatásokra, amelyek a munkavállaló egészségét fokozottan károsítják,

d) kiképzi a munkavállalókat a szaksegélyt megelőző elsősegély nyújtására. A képzésben való részvételt és az elsősegélynyújtás feltételeit a munkáltató biztosítja.

13. § (1) *  Az e rendeletben foglaltak betartását a járási hivatal - más hatóság jogszabályban meghatározott jogkörét nem érintve - ellenőrzi.

(2) *  Ezen ellenőrzési tevékenységet a járási hivatal a Honvédelmi Minisztérium felügyelete alá tartozó honvédelmi intézmények vonatkozásában annak szakhatóságával együttműködve látja el.

A fém-ólom és az ólom ionos vegyületeire vonatkozó különleges előírások

14. § A fém-ólom és az ólom ionos vegyületei expozíciójával veszélyeztetett munkavállaló egészségvédelmére vonatkozó különleges előírásokat a 3. számú melléklet tartalmazza. A mellékletben felsorolt intézkedések költsége nem terhelhető a munkavállalóra.

Záró rendelkezések

15. § (1) Ez a rendelet - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2001. január 1. napján lép hatályba.

(2) *  A 7. § (8) bekezdése szerinti határérték ellenőrzésére (a munkateret szennyező anyagok mérésére) irányuló vizsgálatokat kizárólag

a) a Nemzeti Akkreditáló Testület által e területre és a mérendő vegyi anyagok meghatározására akkreditált, vagy

b) a nemzetközi jártassági vizsgálatban írásban igazolt módon eredményesen résztvevő laboratórium

végezhet.

(3) *  Technológiához rendelt, a munkahelyi légtér szennyezőanyag-koncentrációját folyamatosan mérő, szelektív mérési elven alapuló, szelektív meghatározást biztosító, kalibrált, telepített műszerek (berendezések) vizsgálati eredményeit, mint kiegészítő mérési adatokat figyelembe lehet venni.

(4) *  Ez a rendelet szabályozási tárgykörében a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Bizottság 91/322/EGK irányelve (1991. május 29.) a munkájuk során vegyi, fizikai és biológiai anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 80/1107/EGK irányelv végrehajtása céljából javasolt határértékek megállapításáról;

b) a Tanács 98/24/EK irányelve (1998. április 7.) a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről [tizennegyedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében];

c) a Bizottság 2000/39/EK irányelve (2000. június 8.) a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló 98/24/EK tanácsi irányelv végrehajtásával kapcsolatban a javasolt foglalkozási expozíciós határértékek első listájának létrehozásáról;

d) a Bizottság 2006/15/EK irányelve (2006. február 7.) a 98/24/EK tanácsi irányelv végrehajtásához a javasolt foglalkozási expozíciós határértékek második listájának létrehozásáról és a 91/322/EGK, valamint a 2000/39/EK irányelv módosításáról;

e) *  a 98/24/EK tanácsi irányelv végrehajtásakor az indikatív foglalkozási expozíciós határértékek harmadik listájának létrehozásáról és a 2000/39/EK irányelv módosításáról szóló 2009. december 17-i 2009/161/EU bizottsági irányelv;

f) *  a 92/58/EGK, a 92/85/EGK, a 94/33/EK és a 98/24/EK tanácsi irányelvnek, valamint a 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendelethez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról szóló, 2014. február 26-i 2014/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv;

g) *  a 98/24/EK tanácsi irányelv alapján az indikatív foglalkozási expozíciós határértékek negyedik listájának létrehozásáról és a 91/322/EGK, valamint a 2000/39/EK és a 2009/161/EK bizottsági irányelv módosításáról szóló, 2017. január 31-i (EU) 2017/164 bizottsági irányelv.

1. számú melléklet a 25/2000. (IX. 30.) EüM-SZCSM együttes rendelethez * 

Veszélyes anyagok a munkahelyi levegőben

1. Veszélyes anyagok munkahelyi levegőben megengedett határértékei

1.1. Veszélyes anyagok munkahelyi levegőben megengedett átlagos koncentráció, csúcskoncentráció, illetve eltűrhető maximális koncentráció értékei, valamint jellemző tulajdonságai

A B C D E F G H Megjegyzés
1. Megnevezés Képlet CAS-szám ÁK-érték mg/m3 CK-érték mg/m3 MK-érték mg/m3 Jellemző tulajdonság Hivatkozás
2. ACETALDEHID CH3CHO 75-07-0 25 25 i VI.
3. acetilén-diklorid, lásd: 1,2-diklóretilén
4. ACETOFENON CH3COC6H5 98-86-2 50 i
5. ACETON CH3COCH3 67-64-1 1210 i EU1
6. ACETON-CIÁNHIDRIN (CH3)2C(OH)CN 75-86-5 16,7 16,7
7. ACETONITRIL CH3CN 75-05-8 70 b, i EU2
8. akril-aldehid, lásd: akrolein
9. AKRILAMID CH2=CHCONH2 79-06-1 0,03 b, k SCOEL/
139/2012
10. AKRILNITRIL CH2=CHCN 107-13-1 4,3 k
11. akrilsav-metilészter, lásd: metil-akrilát
12. AKRILSAV (propénsav) CH2=CH-COOH 79-10-7 29 59*** m EU4
13. AKROLEIN (akril-aldehid, 2-propenál) CH2=CHCHO 107-02-8 0,05 0,12 m EU4
14. ALDRIN C12H8Cl6 309-00-2
15. ALLIL-ALKOHOL CH2=CHCH2OH 107-18-6 4,8 12,1 b, i EU1
16. ALLIL-KLORID CH2=CHCH2Cl 107-05-1 3 3 i I.
17. ALUMÍNIUM, FÉM Al 7429-90-5 6 resp
18. alumínium-oxid,
lásd: dialumínium-trioxid
19. terc-AMIL-ACETÁT H3COOC(CH3)2C2H5 625-16-1 270 540 EU1
20. aminobenzol, lásd: anilin
21. 4-AMINOBIFENIL C6H5C6H4NH2 92-67-1 10 k
22. 2-AMINOETANOL NH2(CH2)2OH 141-43-5 2,5 7,6 b EU2
23. AMITROL C2H4N4 61-82-5 0,2 EU4
24. AMMÓNIA NH3 7664-41-7 14 36 m EU1
25.
ANILIN

C6H5NH2

62-53-3

8

32

b
II.2.,
BHM
26. o-ANIZIDIN CH3OC6H4NH2 90-04-0 0,5 b, k SCOEL/
144/2012
27. ANTIMON ÉS SZERVETLEN VEGYÜLETEI (Sb-ra számítva)
Sb

7440-36-0

0,5

2

i

III.
28. ANTIMON-HIDROGÉN SbH3 7803-52-3 0,5 2 II.2.
29. antimon-trioxid,
lásd: diantimon-trioxid
30. arzén-hidrogén, lásd: arzin
31. ARZÉN ÉS SZERVETLEN VEGYÜLETEI*** As 7440-38-2 0,01 k, b, i BEM
32. arzén-pentoxid, lásd: diarzén-pentoxid
33. arzén-trioxid, lásd: diarzén-trioxid
34. ARZIN AsH3 7784-42-1 0,2 0,8 b II.2.
35. AZIRIDIN (CH2)2NH 151-56-4 0,9 k
36. BÁRIUM OLDHATÓ VEGYÜLETEI (Ba-ra számítva)
0,5

i
II.1.
EU2
37. BENZALDEHID C6H5CHO 100-52-7 5 10
38. BENZIDIN (C6H4)2(NH2)2 92-87-5 0,008 k
39. BENZIL-KLORID C6H5CH2Cl 100-44-7 0,5 0,5 b, i, m, k CLP:1B rákkeltő
40. BENZOIL-KLORID C6H5COCl 98-88-4 2,8 i
41. benzoil-szuperoxid, lásd: dibenzoil-peroxid
42.
BENZOL

C6H6

71-43-2

3

k, b, i
EU99
BEM
43. BENZO[a]PIRÉN C20H12 50-32-8 0,002 k
44. BERILLIUM ÉS VEGYÜLETEI
(Be-ra számítva)

Be

7440-41-7

0,002

k
45. bifenil, lásd: difenil
46. BISZFENOL-A
(4,4’-izopropilidén-difenol)

(HOC6H4)2C(CH3)2

80-05-7

2 inh

EU4
47. BISZ (KLÓRMETIL)-ÉTER ClCH2OCH2Cl 542-88-1 0,0047 k
48.
BRÓM

Br2

7726-95-6

0,7

b, m
I.
EU2
49. 1,3-BUTADIÉN CH2=CHCH=CH2 106-99-0 1 k, i
50. n-BUTÁN CH3(CH2)2CH3 106-97-8 2350 9400 IV.
51. 1-butanol, lásd: butil-alkohol
52. 2-butanon, lásd: metil-etil-keton
53. n-BUTIL-ACETÁT CH3COOC4H9 123-86-4 950 950 i, sz I.
54.
n-BUTIL-AKRILÁT

CH2=CHCOOC4H9

141-32-2

11

53

i
I.
EU1
55. n-BUTIL-ALKOHOL CH3(CH2)3OH 71-36-3 45 90 b, i
56. butil-celloszolv, lásd: 2-butoxietanol
57. butil-glikol, lásd: 2-butoxietanol
58. terc-BUTIL-METIL-ÉTER C(CH3)3OCH3 1634-04-4 183,5 367 EU3
59. 2-BUTIN-1,4-DIOL C4H6O2 110-65-6 0,5 i, sz EU4
60.
2-BUTOXIETANOL

C4H9OCH2CH2OH

111-76-2

98

246

b, i
II.1.
EU1
61. 2-BUTOXIETIL-ACETÁT CH3(CH2)3O(CH2)2COOCH3 112-07-2 133 333 b EU1
62. 2-(2-BUTOXIETOXI)ETANOL CH3(CH2)3O(CH2)2O
(CH2)2OH
112-34-5 67,5 101,2 EU2
63. carbaryl, lásd: karbaril
64. celloszolv,
lásd: etilén-glikol-monoetil-éter
65. celloszolv-acetát,
lásd: etilén-glikol-monoetil-éter-acetát
66. CIÁNAMID NCNH2 420-04-2 1 b EU2
67. CIÁN-HIDROGÉN (hidrogén-cianid) HCN 74-90-8 1 5 b, i EU4
68. CIÁNSÓK (cianidok) (CN-re számítva) CN 1 5 b, i EU4
69.
CIKLOHEXÁN

C6H12

110-82-7

700
II.1.
EU2
70. CIKLOHEXANOL C6H11OH 108-93-0 200 800 b, i, sz II.1.
71.
CIKLOHEXANON

C6H10O

108-94-1

40,8

81,6

b, i
II.1.
EU1
72. CIKLOHEXIL-AMIN C6H11NH2 108-91-8 40 40 m V.
73. 1,3-CIKLOPENTADIÉN C5H6 542-92-7 200 i
74. cink-kromátok, köztük
kálium-cink-kromát, lásd: króm (VI) szervetlen vegyületek, kevéssé oldható
[Cr (VI)-ra számítva]
75. CINK-OXID ZnO 1314-13-2 5 resp 20 resp i III.
76. CIRKÓNIUM VEGYÜLETEI
(Zr-ra számítva)

5

20

III.
77. DDT C14H9Cl5 50-29-3 1 resp 1 resp b VI.
78. DEKABORÁN B10H14 17702-41-9 0,3 0,3 b, i I.
79. DIACETIL (2,3-butándion) C4H6O2 431-03-8 0,07 0,36 i EU4
80. DIALUMÍNIUM-TRIOXID (Al-ra számítva) Al2O3 1344-28-1 6 resp
81. 4,4’-diaminobifenil, lásd: benzidin
82. 4,4’-DIAMINODIFENILMETÁN C13H14N2 101-77-9 0,81 k
83. DIANTIMON-TRIOXID (Sb-ra számítva) Sb2O3 1309-64-4 0,1 0,4
84. DIARZÉN-PENTOXID (As-ra számítva) As2O5 1303-28-2 0,03 k BEM
85. DIARZÉN-TRIOXID (As-ra számítva) As2O3 1327-53-3 0,1 k BEM
86. DIAZINON C12H21N2O3PS 333-41-5 0,1 0,4 b III.
87. DIAZOMETÁN CH2N2 334-88-3 0,01 k
88. DIBENZOIL-PEROXID (C6H5CO)2O2 94-36-0 5 5 b, i, sz I.
89. 1,2-DIBRÓMETÁN C2H4Br2 106-93-4 0,8 k, b, m
90. 1,2-DIBRÓM-3-KLÓRPROPÁN C3H5Br2Cl 96-12-8 0,01 k
91. DIELDRIN C12H8Cl6O 60-57-1 0,25 resp 1 resp
92. DIETIL-AMIN NH(C2H5)2 109-89-7 15 30 b, m V.
EU2
93. dietilénoximid, lásd: morfolin
94. DIETILÉN-TRIAMIN NH(CH2CH2NH2)2 111-40-0 4 4 b, m, sz
95. DIETIL-ÉTER (CH3CH2)O2 60-29-7 308 616 b, i, sz EU1
96. DI(2-ETILHEXIL)-FTALÁT C6H4(COO)2(C8H17)2 117-81-7 10 40 b III.
97. DIETIL-SZULFÁT (C2H5O)2SO2 64-67-5 0,2 k
98. DIFENIL (C6H5)2 92-52-4 1 b, i, sz
99. difenilmetán-4,4’-diizocianát (MDI),
lásd: diizocianátok
100. DIFENIL-ÉTER C12H10O 101-84-8 7 14 EU4
101. DIFOSZFOR-PENTASZULFID P2S5 1314-80-3 1 EU2
102. DIFOSZFOR-PENTOXID P2O5 1314-56-3 1 m EU2
103. DIHIDROGÉN-SZELENID H2Se 7783-07-5 0,07 0,17 EU1
104. m-dihidroxibenzol, lásd: rezorcin
105. DIIZOCIANÁTOK
106. difenilmetán-4,4’-diizocianát (MDI) CH2(C6H4NCO)2 101-68-8 0,05 0,05 i, sz I.
107. hexametilén-diizocianát (HDI) (CH2)6(NCO)2 822-06-0 0,035 0,035 i, sz I.
108. 1,5-naftilén-diizocianát (NDI) C10H6(NCO)2 3173-72-6 0,09 0,09 i, sz I.
109. DIKÉN-DIKLORID S2Cl2 10025-67-9 6 24 m I.
110. 3,3’-DIKLÓRBENZIDIN C12H10N2Cl2 91-94-1 0,03 k
111. 1,2-DIKLÓRBENZOL C6H4Cl2 95-50-1 122 306 b, i EU1
112. 1,3-DIKLÓRBENZOL C6H4Cl2 541-73-1 20 80
113. 1,4-DIKLÓRBENZOL (p-diklórbenzol) C6H4Cl2 106-46-7 12 60 b EU4
114. p,p’-diklórdifeniltriklóretán, lásd: DDT
115. diklórdifluormetán F12, lásd: freonok
116. 1,1-DIKLÓRETÁN Cl2CH2CH2 75-34-3 412 b EU1
117. 1,2-DIKLÓRETÁN ClCH2CH2Cl 107-06-2 10 k, i
118. 1,1-DIKLÓRETILÉN (vinilidén-klorid) Cl2HC=CH 75-35-4 8 20 EU4
119. 1,2-DIKLÓRETILÉN ClHC=CHCl 540-59-0 790 3160 i II.1.
120. 2,4-DIKLÓRFENOXIECETSAV Cl2C6H3OCH2COOH 94-75-7 1 4 b, i II.2.
121. diklórfluormetán F21, lásd: freonok
122. DIKLÓRFOSZ (DDVP) C4H7Cl2O4P 62-73-7 0,9 3,6 b III.
123. DIKLÓRMETÁN (metilén-klorid) CH2Cl2 75-09-2 10 10 i, b EU4.
124. 1,2-DIKLÓRPROPÁN ClCH2CH(Cl)CH3 78-87-5 50 50 VI.
125. diklórtetrafluoretán F114, lásd: freonok
126. N,N-DIMETILACETAMID CH3CON(CH3)2 127-19-5 36 72 b, i EU1
127. DIMETIL-AMIN (CH3)2NH 124-40-3 3,8 9,4 b, m, sz EU1
128. dimetilanilin, lásd: xilidin
129. N,N-DIMETILANILIN C6H5N(CH3)2 121-69-7 25 100 b, i, sz II.1.
130. DIMETIL-ÉTER (CH3)2O 115-10-6 1920 EU1
131. N,N-DIMETILFORMAMID HCON(CH3)2 68-12-2 15 30 b, i BEM
EU3
132. 1,2-DIMETILHIDRAZIN CH3NHNHCH3 540-73-8 1,2 k
133. N,N-DIMETILHIDRAZIN (CH3)2NNH2 57-14-7 1,2 k
134. dimetil-keton, lásd: aceton
135. DIMETIL-SZULFÁT C2H6O4S 77-78-1 0,1 k, b, m
136. dinikkel-trioxid, lásd: nikkel és szervetlen vegyületei
Ni2O3

1314-06-3
137. 4,6-DINITRO-o-KREZOL CH3C6H2(NO2)2OH 534-52-1 0,2 0,8 b, i, sz II.1.
138. DINITROBENZOL minden izomer C6H4(NO2)2 1 2 b
139. DINITROGÉN-OXID N2O 10024-97-2 180 720
140. 1,4-DIOXÁN O(CH2CH2)2O 123-91-1 73 - b, i EU3
141. 1,3-DIOXOLÁN C3H6O2 646-06-0 10 10 VI.
142. DIVANÁDIUM-PENTOXID
(V-ra számítva)

V2O5

1314-62-1

0,05 resp

0,2 resp

i, sz

II.2.
143. ECETSAV CH3COOH 64-19-7 25 50 m EU4
144. ECETSAV-ANHIDRID (CH3CO)2O 108-24-7 20 20 m I.
145. epiklórhidrin,
lásd: 1-klór-2,3-epoxipropán
146. etántiol, lásd: etil-merkaptán
147. ETIL-ACETÁT CH3COOC2H5 141-78-6 734 1468 i, sz EU4
148. ETIL-AKRILÁT CH2=CHCOOC2H5 140-88-5 21 42 b, i, sz EU4
149. ETIL-ALKOHOL CH3CH2OH 64-17-5 1900 7600 IV.
150. ETIL-AMIN CH3CH2NH2 75-04-7 9,4 i EU1
151. ETILBENZOL
C6H5CH2CH3

100-41-4

442

884

b, i
BEM
EU1
152. ETIL-BROMID CH3CH2Br 74-96-4 50 50 VI.
153. etilén-alkohol, lásd: etilénglikol
154. ETILÉNGLIKOL HOCH2CH2OH 107-21-1 52 104 b, i EU1
155. etilénglikol-monobutil-éter,
lásd: 2-butoxietanol
156. ETILÉNGLIKOL-MONOETIL-ÉTER C2H5O(CH2)2OH 110-80-5 8 - b, i EU3
157. ETILÉNGLIKOL-MONOETIL-
ÉTER-ACETÁT
C2H5O(CH2)2COOCH3 111-15-9 11 - b, i EU3
158. ETILÉNGLIKOL-MONOMETIL-ÉTER CH3O(CH2)2OH 109-86-4 3,16 - b, i EU3
159. ETILÉNGLIKOL-MONOMETIL-
ÉTER-ACETÁT

CH3O(CH2)2COOCH3

110-49-6

4,90

-

b, i
II.1.
EU4
160. etilén-imin, lásd: aziridin
161. ETILÉN-OXID C2H4O 75-21-8 1,8 k, i, sz
162. etil-glikol,
lásd: etilén-glikol-monoetil-éter
163. etil-glikol-acetát,
lásd: etilénglikol-monoetil-éter-acetát
164. etil-hidroszulfid, lásd: etil-merkaptán
165. 2-ETILHEXANOL C8H18O 104-76-7 5,4 i EU4
166. ETIL-KLORID C2H5Cl 75-00-3 268 EU2
167. ETIL-MERKAPTÁN CH3CH2SH 75-08-1 1 1 i V.
168. etil-szulfhidrát, lásd: etil-merkaptán
169. etil-tioalkohol, lásd: etil-merkaptán
170. 2-etoxietanol,
lásd: etilénglikol-monoetil-éter
171. EZÜST, fém Ag 7440-22-4 0,1 EU1
172. EZÜST OLDHATÓ VEGYÜLETEI
(Ag-re számítva)

0,01

EU2
173. fenilbenzol, lásd: difenil
174. 2-FENILPROPÉN C6H5C(CH3)=CH2 98-83-9 246 492 EU1
175.
FENOL

C6H5OH

108-95-2

8

16

b, m
BEM
EU3
176. FLUOR F2 7782-41-4 1,58 3,16 m EU1
177. fluor-hidrogén, lásd: hidrogén-fluorid
178.
FLUORIDOK (F-ra számítva)

F

2,5

b, i
BEM
EU1
179. fluotan, lásd: halotán
180. FORMALDEHID HCHO 50-00-0 0,6 0,6 b, m, sz VI.
181. FOSZFIN PH3 7803-51-2 0,14 0,28 i EU2
182. FOSZFOR P 7723-14-0 0,1 0,1 i I.
183. foszfor-hidrogén, lásd: foszfin
184. FOSZFOR-PENTAKLORID PCl5 10026-13-8 1 m EU2
185. foszfor-pentoxid,
lásd: difoszfor-pentoxid
186. foszforsav, lásd: ortofoszforsav
187. foszfor-trihidrid, lásd: foszfin
188. FOSZFOR-TRIKLORID PCl3 7719-12-2 3 3 m I.
189. FOSZGÉN COCl2 75-44-5 0,08 0,4 m EU1
190. FREONOK (KLÓRFLUORKARBONOK)
191.
F11, triklórfluormetán

CCl3F

75-69-4
Az 1005/2009/EK rendelet szerint szabályozott anyag
192.
F12, diklórdifluormetán

CCl2F2

75-71-8
Az 1005/2009/EK rendelet szerint szabályozott anyag
193. F21, diklórfluormetán CHCl2F 75-43-4 43 172 II.1
194. F22, klórdifluormetán CHClF2 75-45-6 3600 EU1
195.
F113, 1,1,2-triklór-1,2,2-trifluoretán

C2Cl3F3

76-13-1
Az 1005/2009/EK rendelet szerint szabályozott anyag
196.
F114, 1,2-diklór-1,1,2,2-tetrafluoretán

ClF2CCF2Cl

76-14-2
Az 1005/2009/EK rendelet szerint szabályozott anyag
197. F142b, 1-klór-1,1-difluoretán C2H3ClF2 75-68-3 4170 16680 IV.
198. FTÁLSAV-ANHIDRID C6H4(CO)2O 85-44-9 1 1 i, sz I.
199. furál, lásd: furfurol
200. furfurilaldehid, lásd: furfurol
201. FURFURIL-ALKOHOL C4H3OCH2OH 98-00-0 40 40 i, sz, b I.
202. FURFUROL C4H3OCHO 98-01-1 20 b, i, sz
203. gamma-HCH, lásd: lindán
204. GLICERIN-TRINITRÁT C3H5(ONO2)3 55-63-0 0,095 0,19 b, i, sz EU4
205. glikol, lásd: etilénglikol
206. halán, lásd: halotán
207. HALOTÁN CHClBrCF3 151-67-7 40 160 II.1.
208. HANGYASAV HCOOH 64-18-6 9 m EU2
209. n-HEPTÁN CH3(CH2)5CH3 142-82-5 2000 EU1
210. 2-HEPTANON CH3(CH2)4COCH 110-43-0 238 476 b EU1
211. HEPTÁN-3-ON CH3(CH2)4CH3 106-35-4 95 EU1
212. HEXAMETILÉN-DIAMIN H2N(CH2)6NH2 124-09-4 2,3 m, b
213. hexametilén-diizocianát, lásd: diizocianátok
214.
n-HEXÁN

CH3(CH2)4CH3

110-54-3

72

b, i
BEM
EU2
215. 2-hexanon, lásd: metil-butil-keton
216. HIDRAZIN H2NNH2 302-01-2 0,13 k
217. HIDROGÉN-BROMID HBr 10035-10-6 6,7 m EU1
218. hidrogén-cianid, lásd: cián-hidrogén
219.
HIDROGÉN-FLUORID

HF

7664-39-3

1,5

2,5

b, m
II.1.
BEM
EU1
220. hidrogén-foszfid, lásd: foszfin
221. HIGANY ÉS SZERVETLEN VEGYÜLETEI***
(Hg-ra számítva)

Hg

7439-97-6

0,02

-

sz, b

BEM
EU3
222. HIGANY SZERVES VEGYÜLETEI*** (Hg-ra számítva)
0,01

0,04

b, sz

III.
223. IZOAMIL-ALKOHOL CH3(CH2)4OH 123-51-3 360 1440 II.1.
224. izociánsav-metil-észter,
lásd: metil-izocianát
225. IZOPENTÁN (CH3)2CHCH2CH3 78-78-4 3000 EU2
226. IZOPENTIL-ACETÁT CH3COO(CH2)2CH(CH3)2 123-92-2 270 540 i EU1
227. IZOPROPIL-ACETÁT (CH3)2HCOOCH3 108-21-4 840 840 i I.
228. IZOPROPIL-ALKOHOL CH3CH(OH)CH3 67-63-0 500 2000 b, i II.1.
229. izopropilbenzol, lásd: kumol
230. JÓD I2 7553-56-2 1 1 i, sz, b I.
231. KADMIUM ÉS SZERVETLEN VEGYÜLETEI
- CdF2, CdCl2, CdO kivételével
(Cd-ra számítva)

Cd

7440-43-9

0,015

k

BEM
232. KADMIUM-FLUORID (Cd-ra számítva) CdF2 7790-79-6 0,05 k BEM
233. KADMIUM-KLORID (Cd-ra számítva) CdCl2 10108-64-2 0,05 k BEM
234. KADMIUM-OXID (Cd-ra számítva) CdO 1306-19-0 0,05 k BEM
235. KALCIUM-CIÁNAMID CaNCN 156-62-7 1 4 b, i III.
236. KALCIUM-HIDROXID
(kalcium-dihidroxid)

Ca(OH)2

1305-62-0

1 resp por

4 resp por

EU4
237. KALCIUM-KARBONÁT CaCO3 1317-65-3 10
238. kalcium-kromát,
lásd: króm (VI) szervetlen vegyületek

CaCrO4

13765-19-0
239. KALCIUM-OXID CaO 1305-78-8 1 resp por 4 resp por EU4
240. KALCIUM-SZULFÁT CaSO4 7778-18-9 6 resp
241. KÁLIUM-HIDROXID KOH 1310-58-3 2 2 m I.
242. є-KAPROLAKTÁM HN(CH2)5CO 105-60-2 10 40 i EU1
243. KAPTAFOL C10H9Cl4NO2S 2425-06-1 0,1 k
244. KARBARIL C12H11NO2 63-25-2 1
245. karbolsav, lásd: fenol
246. KÉN-DIOXID SO2 7446-09-5 1,3 2,7 m EU4
247. KÉN-HIDROGÉN H2S 7783-06-4 7 14 i EU3
248.
KÉNSAV

H2SO4

7664-93-9

0,05 torak

-

m
I.
EU3
249. KLÓR Cl2 7782-50-5 1,5 i EU2
250. 4-KLÓRANILIN ClC6H4NH2 106-47-8 0,2 0,8 k, sz, b
251. KLÓRBENZOL C6H5Cl 108-90-7 23 70 EU2
252. 2-KLÓR-1,3-BUTADIÉN CH2=C(Cl)CH=CH2 126-99-8 18 72 i II.1.
253. klórdifluoretán F142B, lásd: freonok
254. klórdifluormetán F22, lásd: freonok
255. KLÓRDÁN C10H6Cl8 57-74-9 b
256. 1-KLÓR-2,3-EPOXIPROPÁN ClCH2C2H3O 106-89-8 1,9 k, b, m, sz
257. KLOROFORM CHCl3 67-66-3 10 b EU1.
258. kloroprén, lásd: 2-klór-1,3-butadién
259. KOBALT ÉS SZERVETLEN VEGYÜLETEI (Co-ra számítva)
Co

7440-48-4

0,1

0,4

i, sz

BEM
260.
KREZOL (izomerek keveréke)

CH3C6H4OH

1319-77-3

22

m
I.
EU91
261. KRÓM (fém), SZERVETLEN KRÓM (II) és
KRÓM (III) VEGYÜLETEK (nem oldható)

Cr

7440-47-3

2

i, sz
BEM
EU2
262. Egyéb szervetlen krómvegyületek [a króm (VI) vegyületek kivételével]
(Cr-ra számítva)

Cr

0,5

2

i, sz

BEM
263. KRÓM (VI) SZERVETLEN VEGYÜLETEK (nátrium-kromát,
kálium-kromát és egyéb oldható)
[Cr (VI)-ra számítva]

Cr

0,05

k

BEM
264. KRÓM (VI) SZERVETLEN VEGYÜLETEK, kevéssé oldható
[Cr (VI)-ra számítva]

Cr

0,01

k

BEM
265. KRÓM(III)-KROMÁT (Cr-ra számítva) Cr2(CrO4)3 24613-89-6 0,05 k BEM
266. KRÓM-TRIOXID [Cr (VI)-ra számítva] CrO3 1333-82-0 0,05 k BEM
267. KUMOL C6H5CH(CH3)2 98-82-8 100 250 b, i EU1
268. kvarc, lásd: 2.1. SiO2 14808-60-7
269. LINDÁN (γ-HCH)
(γ-1,2,3,4,5,6-hexaklórciklohexán)

C6H6Cl6

58-89-9

0,5

2

b, i

III.
270. LÍTIUM-HIDRID LiH 7580-67-8 0,02 inh EU4
271. MAGNÉZIUM-OXID (Mg-ra számítva) MgO 1309-48-4 6 resp 24 resp i
272. MALEINSAV-ANHIDRID CH=CH(CO)2O 108-31-6 0,4 0,4 m, sz I.
273. MANGÁN ÉS SZERVETLEN SÓI
(Mn-ra számítva)

Mn

7439-96-5
0,2 inh
0,05 resp

EU4
274. METAMIDOFOSZ C2H8NO2PS 10265-92-6 b, i
275. METIL-ACETÁT CH3COOCH3 79-20-9 610 2440 b, sz, i I.
276. METIL-AKRILÁT CH2=CHCOOCH3 96-33-3 18 36 b, i, sz EU3
277. METIL-ALKOHOL CH3OH 67-56-1 260 b, i EU2
278. 2-METILAZIRIDIN C3H7N 75-55-8 5 k
279. METIL-BROMID CH3Br 74-83-9 10 10 b, i VI.
280. 1-METILBUTIL-ACETÁT CH3COOCH(CH3)(CH2)2CH3 626-38-0 270 540 EU1
281. METIL-BUTIL-KETON CH3CO(CH2)3CH3 591-78-6 21 84 b, i II.1.
282. metil-celloszolv,
lásd: etilén-glikol-monometil-éter
283. metil-celloszolv-acetát,
lásd: etilén-glikol-monometil-éter-acetát
284. metil-cianid, lásd: acetonitril
285. 4,4’-metiléndianilin,
lásd: 4,4’-diaminodifenilmetán
286. metilén-klorid, lásd: diklórmetán
287. METIL-ETIL-KETON CH3COCH2CH3 78-93-3 600 900 b, i EU1
288. metil-glikol,
lásd: etilén-glikol-monometil-éter
289. metil-glikol-acetát,
lásd: etilén-glikol-monometil-éter-acetát
290. METIL-FORMIÁT C2H4O2 107-31-3 125 250 b EU4
291. 5-METILHEPTÁN-3-ON CH3CH2COCH2CH3CHC2H5 541-85-5 53 106 EU1
292. 5-METILHEXÁN-2-ON C7H14O 110-12-3 230 EU1
293. METIL-IZOCIANÁT CH3NCO 624-83-9 0,047 b, i, sz EU3
294. metil-karbamid, lásd: metil-izocianát
295. metil-karbonimid, lásd: metil-izocianát
296. METIL-KLORID CH3Cl 74-87-3 105 420 II.1.
297. metilkloroform, lásd: 1,1,1-triklóretán
298. METIL-MERKAPTÁN CH3SH 74-93-1 1 1 i V.
299. METIL-METAKRILÁT CH2=C(CH3)COOCH3 80-62-6 208 415 b, i, sz EU3
300. METIL-PARATION NO2C6H4OPS(CH3O)2 298-00-0 0,2 b, sz
301. 4-METILPENTÁN-2-ON
(izobutil-metil-keton)

C6H12O

108-10-1

83

208

EU1
302. N-METIL-2-PIRROLIDON C5H9NO 872-50-4 40 80 b EU5
303. 2-metoxianilin, lásd: o-anizidin
304. 2-metoxietanol,
lásd: etilén-glikol-monometil-éter
305. 2-(2-METOXIETOXI)ETANOL CH3O(CH2)2O(CH2)2OH 111-77-3 50,1 EU2
306. (2-METOXIMETILETOXI)-PROPANOL (Dipropilénglikol-monometil-éter)
C7H16O3

34590-94-8

308

EU1
307. 1-METOXIPROPÁN-2-OL CH3OCH2CHOHCH3 107-98-2 375 568 b EU1
308. 1-METOXI-2-PROPIL-ACETÁT CH3COOCH(CH3)CH2OCH3 108-65-6 275 550 EU1
309. MEZITILÉN (1,3,5-trimetilbenzol) C6H3(CH3)3 108-67-8 100 i EU1
310. MIREX C10Cl12 2385-85-5 b
311. MOLIBDÉN OLDHATATLAN VEGYÜLETEI (Mo-ra számítva)
15

60

III.
312. MOLIBDÉN OLDHATÓ VEGYÜLETEI (Mo-ra számítva)
5

20

III.
313. MONOKROTOFOSZ C7H14NO5P 6923-22-4 0,25 b
314.
MORFOLIN

O(CH2)4NH

110-91-8

36

72

m
I.
EU2
315. NAFTALIN C10H8 91-20-3 50 i EU1
316. 2-NAFTIL-AMIN C10H9N 91-59-8 0,005 k
317. naftilén-diizocianát, lásd: diizocianátok
318. narkotán, lásd: halotán
319. NÁTRIUM-AZID NaN3 26628-22-8 0,1 0,3 EU1
320. NÁTRIUM-HIDROXID NaOH 1310-73-2 2 2 m I.
321. NEOPENTÁN (CH3)4C 463-82-1 3000 EU2
322. NIKKEL (fém) és SZERVETLEN VEGYÜLETEI, ...
(NiO, NiCO3, NiS, Ni2O3) (Ni-re számítva)

7440-02-0

0,1

k, sz

BEM
323. NIKKEL (fém) és SZERVETLEN VEGYÜLETEI, könnyen oldható (NiCl2, NiOH, NiSO4, ...) (Ni-re számítva)
7440-02-0

0,1

k, sz

BEM
324. nikkel-oxid,
lásd: nikkel és szervetlen vegyületei

NiO

1313-99-1
325. nikkel-szulfid, lásd: nikkel és szervetlen vegyületei
NiS

16812-54-7
326. NIKKEL-TETRAKARBONIL Ni(CO)4 13463-39-3 0,15 0,15 b VI.
327. nikkel-trioxid, lásd: dinikkel-trioxid
328. NIKOTIN C10H14N2 54-11-5 0,5 b, i EU2
329. 4-NITROANILIN O2NC6H4NH2 100-01-6 6 b, i
330. p-nitroanilin, lásd: 4-nitroanilin
331. NITROBENZOL C6H5NO2 98-95-3 1 b, i EU2
332. NITROETÁN C2H5NO2 79-24-3 62 312 b EU4
333. NITROGÉN-DIOXID NO2 10102-44-0 0,96 1,91 m EU4
334. NITROGÉN-MONOXID NO 10102-43-9 2,5 EU4
335. 4-NITROKLÓRBENZOL ClC6H4NO2 100-00-5 0,5 2 b
336. 2-NITRONAFTALIN C10H7NO2 581-89-5 0,25 k
337. 1-NITROPROPÁN CH3(CH2)2NO2 108-03-2 10 i, b
338. 2-NITROPROPÁN CH3CH(NO2)CH3 79-46-9 18 k
339. OKTÁN (összes izomer) C8H18 111-65-9 2350 9400 i II.1.
340. OLAJ (ásványi) KÖD 5 k
341.
ÓLOM és SZERVETLEN VEGYÜLETEI (Pb-ra számítva)

Pb

7439-92-1

0,15

i
BEM
BHM
EU0
342. ÓLOM-TETRAETIL Pb(C2H5)4 78-00-2 0,05 0,2 b, i II.1.
343. ÓLOM-TETRAMETIL Pb(CH3)4 75-74-I 0,05 0,2 b, i II.1.
344. ÓN SZERVES VEGYÜLETEI (Sn-ra számítva)
0,1

0,4

b, i

II.1.
345. ÓN SZERVETLEN VEGYÜLETEI
(Sn-ra számítva)

2

8

b, i

EU91
346. ORTOFOSZFORSAV H3PO4 7664-38-2 1 2 m EU1
347. OXÁLSAV HOOCCOOH 144-62-7 1 EU2
348. OZMIUM-TETRAOXID (Os-ra számítva) OsO4 20816-12-0 0,002 0,002 m, b
349. ÓZON O3 10028-15-6 0,2 0,2 i I.
350. PARAKVÁT-DIKLORID C12H14Cl2N2 1910-42-5 0,1 0,1 b, i I.
351. paraquat-diklorid,
lásd: parakvát-diklorid
352. PARATION C10H14O5NSP 56-38-2 0,1 b
353. PENTAKLÓRFENOL ÉS SÓI C6Cl5OH 87-86-5 0,001 b, i
354. PENTAKLÓRNAFTALINOK C10H3Cl5 1321-64-8 0,5 2 b, i, sz II.2.
355. n-PENTÁN CH3(CH2)3CH3 109-66-0 2950 EU2
356. PENTIL-ACETÁT CH3COO(CH2)4CH3 628-63-7 270 540 i EU1
357. 3-PENTIL-ACETÁT CH3COOCH(C2H5)C2H5 620-11-1 270 540 i EU1
358.
PIKRINSAV

C6H2CH3(NO2)3

88-89-1

0,1

0,1

i, sz
I.
EU91
359. PIPERAZIN C4H10N2 110-85-0 0,1 0,3 EU1
360. PIRETRUM 8003-34-7 1 EU2
361. PIRIDIN C5H5N 110-86-1 15 60 b, i, sz II.1.
362. PLATINA FÉM Pt 7440-06-4 1 EU91
363. PLATINA OLDHATÓ VEGYÜLETEI (Pt-ra számítva)
0,002

i, sz
364. PORTLAND CEMENT 65997-15-1 10
365. PROPIL-ACETÁT CH3(CH2)2COOCH3 109-60-4 840 840 b, i I.
366. propilén-imin, lásd: metilaziridin
367. PROPILÉN-OXID CH3C2H3O 75-56-9 5 k, b, i
368. 1,3-PROPIOLAKTON C3H4O2 57-57-8 1,5 k
369. PROPIONSAV CH3CH2COOH 79-09-4 31 62 m EU1
370. RÉZ és vegyületei (Cu-re számítva) Cu 7440-50-8 1 4 II.1.
371. RÉZ, FÜST Cu 7440-50-8 0,1 0,4 II.1.
372. REZORCIN C6H4(OH)2 108-46-3 45 b, i EU2
373. rezorcinol, lásd: rezorcin
374. Rostszerkezetű porok, lásd: 2.2.
375. SALÉTROMSAV HNO3 7697-37-2 2,6 i, m EU2
376. SÓSAV HCl 7647-01-0 8 16 i, m EU1
377. STRONCIUM-KROMÁT [Cr (VI)-ra számítva]
SrCrO4

7789-06-2

0,05

k
378. Szelén-hidrogén,
lásd: dihidrogén-szelenid
379. SZELÉNVEGYÜLETEK (Se-re számítva) 0,1 0,4 i BEM
380. SZÉN-DIOXID CO2 124-38-9 9000 EU2
381. SZÉN-DISZULFID CS2 75-15-0 15 b, i, m EU3
382.
SZÉN-MONOXID

CO

630-08-0

23

117
EU4
BHM
383. szén-oxiklorid, lásd: foszgén
384.
SZÉN-TETRAKLORID (tetraklór-metán)

CCl4

56-23-5

6,4

32

b

EU4
Az 1005/2009/EK rendelet szerint szabályozott anyag
385. sztibin, lásd: antimon-hidrogén
386. SZTIROL C6H5CH=CH2 100-42-5 50 50 i BEM
387. SZULFOTEP (C2H5)4P2S2O5 3689-24-5 0,1 b EU1
388. TALLIUM OLDHATÓ VEGYÜLETEI (Tl-ra számítva)
0,1

0,4

b, i

III.
389. TERFENILEK (hidrogénezett) (C6H7)3 61788-32-7 19 48 EU4
390. TERPENTIN 8006-64-2 560 560 i, sz, b I.
391. TETRAETIL-ORTOSZILIKÁT (C2H5O)4Si 78-10-4 44 i EU4
392. TETRAHIDROFURÁN (CH2)4O 109-99-9 150 300 b, i EU1
393. 1,2,3,6-tetrahidro-N-(1,1,2,2-tetraklór
etiltio)ftálimid, lásd: kaptafol
394. 1,1,2,2-TETRAKLÓRETÁN Cl2CHCHCl2 79-34-5 7 b
395. TETRAKLÓRETILÉN Cl2C=CCl2 127-18-4 138 275 b EU4
396. tetraklórmetán, lásd: szén-tetraklorid
397. timföld, lásd: dialumínium-trioxid
398. TIOGLIKOLSAV HSCH2COOH 68-11-1 4 b, m
399. 2-TOLUIDIN CH3C6H4NH2 95-53-4 0,5 k, i, b
400. 3-TOLUIDIN CH3C6H4NH2 108-44-1 9 b
401. 4-TOLUIDIN CH3C6H4NH2 106-49-0 1 4 b
402.
TOLUOL

C6H5CH3

108-88-3

190

380

b, i
II.2.
BEM
EU2
403. TOLUOL-2,4-DIIZOCIANÁT CH3C6H3(NCO)2 584-84-9 0,035 k, i, sz
404. TOLUOL-2,6-DIIZOCIANÁT CH3C6H3(NCO)2 91-08-7 0,035 k, i, sz
405. TOXAFÉN 8001-35-2 b, i
406. TRIETIL-AMIN N(C2H5)3 121-44-8 8,4 12,6 b, i, m EU1
407. TRIKLÓRBENZOLOK
(1,2,4-TRIKLÓRBENZOL kivételével)

C6H3Cl3

12002-48-1

38

72

b

III.
408. 1,2,4-TRIKLÓRBENZOL C6H3Cl3 120-82-1 15,1 37,8 b EU1
409.
1,1,1-TRIKLÓRETÁN***

CH3CCl3

71-55-6

555

1110

b, i

EU1
Az 1005/2009/EK rendelet szerint szabályozott anyag
410. TRIKLÓRETILÉN Cl2C=CHCl 79-01-6 270 540 b, sz BEM SCOEL
411. 2,4,5-TRIKLÓRFENOXIECETSAV; (2,4,5-T) Cl3C6H2OCH2COOH 93-76-5 10 40 b, i II.2.
412. triklórfluormetán F11, lásd: freonok
413. TRIKLÓRNAFTALINOK C10H5Cl3 1321-65-9 5 b, i, sz
414. triklórtrifluoretán F113, lásd: freonok
415. TRI-o-KREZIL-FOSZFÁT (CH3C6H4)3PO4 78-30-8 0,1 b, i, sz
416. TRIMETIL-AMIN N(CH3)3 75-50-3 12,3 36,9 m, sz
417. 1,2,3-TRIMETILBENZOL C6H3(CH3)3 526-73-8 100 EU1
418. 1,2,4-TRIMETILBENZOL C6H3(CH3)3 95-63-6 100 EU1
419. TRINIKKEL-DISZULFID (Ni-re számítva) Ni3S2 12035-72-2 0,01 k, sz
420. 2,4,6-TRINITROTOLUOL CH3C6H2(NO2)3 118-96-7 0,09 0,36 b II.1.
421. vanádium-pentoxid,
lásd: divanádium-pentoxid
422. VAS(II)-OXID (Fe-ra számítva) FeO 1345-25-1 6 resp
423. VAS(III)-OXID (Fe-ra számítva) Fe2O3 1309-37-1 6 resp
424. VINIL-ACETÁT CH2=CHOOCCH3 108-05-4 17,6 35,2 EU3
425. VINIL-BROMID CH2=CHBr 593-60-2 22 k
426. VINIL-KLORID CH2=CHCl 75-01-4 7,77 k EU99
427. XILOL(ok) C6H4(CH3)2 1330-20-7 221 442 b EU1
428. m-XILOL C6H4(CH3)2 108-38-3 221 442 b EU1
429. o-XILOL C6H4(CH3)2 95-47-6 221 442 b EU1
430. p-XILOL C6H4(CH3)2 106-42-3 221 442 b EU1
431. XILIDIN(ek) (CH3)2C6H3NH2 1300-73-8 25 b

1.2. Határértéktípusok a veszélyes anyagok munkahelyi levegőben megengedettségének vizsgálatához:

1.2.1. Megengedett átlagos koncentráció: a légszennyező anyagnak a munkahely levegőjében egy műszakra megengedett átlagkoncentrációja, amely a dolgozó egészségére általában nem fejt ki káros hatást.

1.2.2. Megengedett csúcskoncentráció, vagyis rövid ideig megengedhető legnagyobb levegőszennyezettség: a légszennyező anyagnak egy műszakon belül az 1-5. pontban foglaltak szerint megengedett, az ÁK-értéket meghaladó legnagyobb koncentrációja, az ÁK- és CK-értékre vonatkozó követelményeknek egyidejűleg kell teljesülniük.

1.2.3. Maximális koncentráció: a műszak során eltűrt legmagasabb koncentráció, a maximális koncentrációban végzett munka esetében a dolgozó teljes munkaképes élete során (18-62 évig) a potenciális halálos kimenetelű egészségkárosító kockázat, vagyis a rosszindulatú daganatos megbetegedés kockázata ≤ 1:105/év (10 mikrorizikó/év).

1.3. A veszélyes anyagok tekintetében használt rövidítések magyarázata:

A B
1. resp: respirábilis frakció

2.
inh:
torak
belélegezhető frakció torakális frakció

3.

b:
Bőrön át is felszívódik. Az ÁK-értékek a veszélyes anyagoknak ezt a tulajdonságát, továbbá az ebből származó expozíciót csak a levegőben megengedett koncentrációjuk mértékének megfelelően veszik figyelembe.
4. i: ingerlő anyag, amely izgatja a bőrt, nyálkahártyát, szemet vagy mindhármat
5. k: rákkeltő
6. m: maró hatású anyag, amely felmarja a bőrt, nyálkahártyát, szemet vagy mindhármat

7.

sz:
Túlérzékenységet okozó (szenzibilizáló) tulajdonságú anyag.
Az anyagra érzékeny egyéneken „túlérzékenységen” alapuló bőr-, légzőrendszeri, esetleg más szervet/szervrendszert károsító megbetegedést okozhat.
8. *** CK: 1 perces referenciaidőre vonatkozik
9. EU0 98/24/EK irányelvben közölt érték
10. EU99 99/38/EK irányelvben közölt érték
11. EUA 2009/148/EK irányelvben közölt érték
12. EU91 91/322/EGK irányelvben közölt érték
13. EU1 2000/39/EK irányelvben közölt érték
14. EU2 2006/15/EK irányelvben közölt érték
15. EU3 2009/161 /EK irányelvben közölt érték
16. EU4 2017/164 EU irányelvben közölt érték
17. BEM biológiai expozíciós mutató
18. BHM biológiai hatásmutató
19. mg/m3 milligram légköbméterenként, 20 °C-on és 101,3 KPa légköri nyomáson
20. ÁK megengedett átlagos koncentráció
21. CK megengedett csúcskoncentráció
22. MK maximális koncentráció

Megjegyzés: a nem gőz-/gázállapotú veszélyes anyagok határértékei a belélegezhető frakcióra vonatkoznak (MSZ EN 481).

2. Szálló - ásványi, szerves - porok (szemcsés, valamint rostszerkezetű porok) koncentrációi mg/m3-ben

2.1. Szemcsés szerkezetű porok megengedett koncentrációi mg/m3-ben

A B C Hivatkozás

1

Megnevezés
Megengedett koncentráció,
mg/m3-ben
Belélegezhető Respirábilis
2 Talkum (azbesztmentes) 2
3 Kvarc 0,15
4 Krisztobalit 0,15
5 Tridimit 0,15
6 Fapor 5 EU99
7 Egyéb inert porok* 10 6

* Megjegyzés: Nincs egészségkárosító (pl. mutagén, rákkeltő, fibrogén, mérgező, allergizáló, irritatív, egyéb mérgező) hatása.

2.2. Rostszerkezetű porok megengedett koncentrációi rost/cm3-ben

A B C Hivatkozás
1 Megnevezés
(CAS-számok)
Megengedett koncentráció
(rost/cm3)
2 Azbeszt aktinolit (77536-66-4) 0,1
(idővel súlyozott átlag
8 órára vonatkoztatva)
EUA
3 amozit (12172-73-5)
4 antofillit (77536-67-5)
5 krizotil (12001-29-5)
6 krokidolit (12001-28-4)
7 tremolit (77536-68-6)

8
akár magában, akár elegyítve
betiltott*

9

Egyéb rostszerkezetű porok
üveg, ásvány, kerámia,
műanyag

1,0

* Az azbeszt valamennyi formájának előállítása, forgalomba hozatala, felhasználása Magyarországon tiltott.

3. Az egyes anyagok csúcskoncentráció szerinti besorolása jellemző tulajdonságaik alapján

A B C D E
1 Csúcskoncentráció

2

Kategória jele

Kategória (besorolás)
értéke (CK)
(3.1.)
időtartama
(perc)
műszakonkénti gyakorisága
(3.2.)
3 I. HELYILEG IRRITÁLÓ ANYAGOK ÁK


4


II.
FELSZÍVÓDVA HATÓ ANYAGOK
Az anyag hatásának fellépése 2 órán belül
II.1. Felezési idő < 2 óra
II.2. Felezési idő 2 órától teljes munkaidőig


4 × ÁK


15


4


5


III.
FELSZÍVÓDVA HATÓ ANYAGOK
Hatás fellépésének ideje > 2 óra
Felezési idő > műszak idő
(ERŐSEN KUMULÁLÓDÓ)


4 × ÁK


15


4

6

IV.
NAGYON GYENGE KÁROSÍTÓ HATÁSÚ ANYAGOK
ÁK > 500 ml/m3 (3.1.)

4 × ÁK

15

4
7 V. INTENZÍV SZAGÚ ANYAGOK ÁK
8 VI. IRREVERZIBILIS KÁROSODÁST OKOZÓ ANYAGOK ÁK
9 EGYÉB 8 × ÁK 60 perc/műszak

3.1. Az 500 ml/m3 érték átszámítása mg/m3 koncentrációegységre, 20 °C-on:

M
500 × -- mg / m3,
24

ahol „M” - a vegyi anyag moltömege.

3.2. Az I. és V. kategóriájú anyagok, anyagcsoportok esetében a megadott CK-érték megegyezik az ÁK-értékkel, ellenőrzése legfeljebb 15 perces mintavétellel történik.

A II-IV. kategóriájú anyagok, anyagcsoportok esetében a megadott CK-érték 15 perces átlagérték, és a túllépési tényező 4. (A túllépési tényező fejezi ki, hogy a CK-érték hányszorosa az ÁK-értéknek.) Az egyes csúcskoncentrációk időintervallumai között legalább a csúcskoncentrációk időintervallumánál háromszor hosszabb időnek kell eltelnie (pl. 15 perces csúcskoncentráció után legalább 45 perc). A csúcskoncentrációk időtartama egy műszak alatt összesen a 60 percet nem haladhatja meg.

A VI. kategóriájú, irreverzibilis károsodást okozó anyagok; az ÁK-érték = a CK-értékkel.

3.3. A csúcskoncentrációk meghatározása:

A CK-értékek 15 perc referenciaidőre vonatkoznak. A csúcskoncentrációk meghatározása legfeljebb 15 perc mintavételi idejű mintákkal történhet. Bizonyos súlyos, irreverzibilis egészségkárosodást okozó anyagok esetében (kivételesen) az ÁK-érték egyenlő a CK-értékkel; ellenőrzésük legfeljebb 15 perces mintavétellel történik. Egyéb anyagok, anyagcsoportok esetében (a CK-érték nagyobb az ÁK-értéknél) az egyes csúcskoncentrációk időintervallumai között legalább a csúcskoncentrációk időintervallumánál háromszor hosszabb időnek kell eltelnie (pl. 15 perces csúcskoncentráció után legalább 45 perc). A csúcskoncentrációk időtartama egy műszak alatt összesen a 60 percet nem haladhatja meg.

4. A munkahelyi átlagos levegőszennyezettség kiszámítása

4.1. Egy szennyező anyag esetén a munkahelyi átlagos levegőszennyezettséget mg/m3-ben (CÁ) a következő összefüggéssel számítjuk ki:

C1 × t1 + C2 × t2 + ... + Cn × tn
CÁ = --------------------------------------------
t1 + t2 + ... + tn

ahol:

C1, C2, ... Cn a t1, t2, ... tn időszakokhoz tartozó légszennyező anyagok koncentrációi (mg/m3);

t1 + t2 ... + tn = 8 óra.

4.2. Határérték meghatározása több veszélyes anyag munkatérben való egyidejű jelenléte esetén

4.2.1. Additív hatások: Ha a munkatérben két vagy több, azonos szervrendszerre ható veszélyes anyag (hSz) (+) van jelen, ezek hatása összegződik - additív hatás.

Hasonlóképpen additív hatásúnak kell tekinteni a mutagén (M) és a karcinogén (K) anyagokat is. Ezek esetében az ÁK-értéket az alábbi képlettel határozzuk meg:

ahol:

hSz: azonos szervre, szervrendszerre ható anyag;

hSz1-nc: azonos szervre; szervrendszerre ható anyagok koncentrációja a munkatérben;

M1-nc: mutagén anyagok koncentrációja a munkatérben;

K1-nc: karcinogén anyagok koncentrációja a munkatérben;

hSz1-nÁK, M1-nÁK, K1-nMK: az adott azonos szervre/szervrendszerekre ható, mutagén vagy karcinogén anyagok ÁK-, valamint MK-értéke;

(+) magyarázat hSz anyagokhoz: pl. valamennyi szerves oldószer hat az idegrendszerre! A maró, irritáló, szenzibilizáló anyagok túlnyomó többsége hat a bőrre, szemre, nyálkahártyákra! Csaknem valamennyi nehézfém hat a parenchimás szervekre!

* Ha az adott mutagén anyagoknak MK-értéke van, az ÁK-érték helyett az szerepeljen!

4.2.2. Szinergista/potencírozó hatású munkatér-légszennyezők. Ezek esetében egyedileg kell eljárni. A potencírozott interakciók jellegzetesen nagy koncentrációk esetében alakulnak ki; kisebb koncentrációk esetén ennek valószínűsége kisebb.

4.2.3. Független hatású munkatér-légszennyezők. Ezek esetében a meghatározott ÁK-érték az iránymutató.

5. Ha a munkatér levegőjében egyidejűleg több vegyi anyag van jelen - egyaránt beleértve a rákkeltő hatású és nem rákkeltő hatású anyagokat -, a megengedhető értéket az alábbi összefüggés szerint kell kiszámítani:

ahol:

C1: a munkatérben mért nem rákkeltő anyag koncentrációja;

R1: a munkatérben mért rákkeltő anyag koncentrációja;

ÁK: átlagos koncentráció, a nem rákkeltő anyagok munkahelyen megengedett koncentrációi;

MK: maximális koncentráció, a rákkeltők munkahelyen eltűrt koncentrációja;

1, 2, ... n: az egyes nem rákkeltő vagy rákkeltő anyagok indexeit úgy kell értelmezni, hogy a számlálóban és a nevezőben szereplő azonos indexek azonos anyagot jelentenek.

Megjegyzés: Azokat az anyagokat, amelyekre nézve a melléklet ÁK- vagy MK-értéket nem tartalmaz, a képlet alkalmazása során figyelmen kívül kell hagyni.

1a. számú melléklet a 25/2000. (IX. 30.) EüM-SZCSM együttes rendelethez * 

A föld alatti bányászat és az alagútfúrás terén a nitrogén-monoxidra, a nitrogén-dioxidra és a szén-monoxidra vonatkozó határértékek

A B C D E F G H
1. Megnevezés Képlet CAS-szám ÁK-érték mg/m3 CK-érték mg/m3 MK-érték mg/m3 Jellemző tulajdonság Hivatkozás
2. NITROGÉN-DIOXID NO2 10102-44-0 9 9 m I.
3. NITROGÉN-MONOXID NO 10102-43-9 30 EU91
4. SZÉN-MONOXID CO 630-08-0 33 66 II.1. BHM

2. számú melléklet a 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelethez * 

A foglalkozási vegyi expozíció esetén vizsgálandó biológiai expozíciós és hatásmutatók megengedhető határértékei
VIZELETBEN

A B C D E
1 Megengedhető határérték
2 Vegyi anyag Biológiai expozíciós
(hatás) mutató
Mintavétel ideje mg/g kreatinin mikromol/mmol kreatinin
(kerekített értékek)
3 Anilin p-amino-fenol m.u. 10 10
4 Arzén arzén m.u. 0,13 0,20
5 Benzol t,t-mukonsav m.u. 1,5 1,2
6 Dimetilformamid N-metil-formamid m.u. 40 76
7 Etil-benzol mandulasav mhv., m.u. 1500 1110
8 Fenol fenol m.u. 300 360
9
10
Fluorid vegyületek fluorid m.u.
köv. m.e.
7
4
42
24
11 Higany (szervetlen) higany n.k. 0,05 0,028
12 Kadmium kadmium n.k. 0,01k 0,01
13 Króm króm m.u. 0,02 k 0,043
14 Kobalt kobalt m.u. 0,03 0,058
15 n-Hexán 2,5-hexán-dion m.u. 3,5 3,5
16 Nikkel nikkel mhv., m.u. 0,02 0,038
17 Nitro-benzol p-nitro-fenol m.u. 5 4,0
18 Szelén szelén n.k. 0,075 0,110
19 Sztirol mandulasav mhv., m.u. 1000 740
20 Toluol o-krezol m.u. 1 1,05
21 Triklór-etilén triklór-ecetsav mhv., m.u. 50 35
22 Xilol metil-hippursavak m.u. 1500 860

Megjegyzések:

m.u. műszak után
n.k. nem kritikus
mhv. munkahét végén
köv.m.e. következő műszak előtt
k rákkeltő hatású anyag; a javasolt határérték „technikai értékként” kezelendő

Biológiai expozíciós mutatók megengedhető határértékei
VÉRBEN

A B C D E
1 Vegyi anyag Biológiai expozíciós
mutató
Mintavétel ideje Megengedhető határérték
2 mikrogramm/l mikromol/l (kerekített értékek)
3 Kadmium kadmium n.k. 10 k 0,09
4 Ólom (szervetlen) Ólom n.k. 400*
300**
1,9
1,5

Megjegyzések:

n.k. nem kritikus
k rákkeltő hatású anyag; javasolt határérték „technikai értékként” kezelendő
* férfiak és 45 évnél idősebb nők
** 45 évnél fiatalabb nők

Biológiai hatásmutatók megengedhető határértékei
VÉRBEN

A B C D
1 Vegyi anyag Biológiai hatás mutató Mintavétel ideje Megengedhető határérték
2 Anilin methemoglobin mhv. - m.u. 3% (az összhemoglobin%-ában)
3 Ólom (szervetlen) Cink-protoporfirin*** előszűrésre három hónapnál hosszabb expozíció esetén alkalmazható 120 mikromol/mol haem*
100 mikromol/mol haem**
4 Szén-monoxid CO Hb m.u. 5% (az összhemoglobin%-ában)
5 Szerves foszforsav-észter tartalmú peszticidek vörösvérsejt vagy teljes vér acetil-
kolineszteráz aktivitás (EC. 3.1.1.7.)
n.k. <25%-os aktivitáscsökkenés az expozíció előtt mért alapaktivitáshoz viszonyítva****

Megjegyzések:

m.u. műszak után
n.k. nem kritikus
mhv. munkahét végén
* férfiak és 45 évnél idősebb nők
** 45 évnél fiatalabb nők
*** határérték túllépése esetén a vérólom koncentráció meghatározása kötelező
**** az alapaktivitás az expozíciómentes periódusban egy héten belül két alkalommal történt mérések értékeinek átlaga

3. számú melléklet a 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelethez

Fém-ólom és az ólom inonos vegyületei expozíciójával veszélyeztetett munkavállalók egészségvédelmére vonatkozó különleges szabályok

1. Az alábbi - nem teljeskörűen felsorolt - tevékenységek során az ólomabszorpció kockázata valószínűsíthető:

1. Ólomkoncentrátum kezelése

2. Ólom- és cinkkohászat és finomítás (primer és szekunder)

3. Ólom-arzenát spray gyártása és kezelése

4. Ólom-oxid gyártása

5. További ólomvegyületek előállítása (beleértve az ólom alkil-vegyületei előállításának azt a részét, amely fémes ólom és az ionos ólomvegyületek expozíciójával jár)

6. Ólomtartalmú festékek, zománcok, masztix és színezékek gyártása

7. Akkumulátorgyártás recycling (1)

8. Ólom- és ónművesség

9. Ólomforrasz gyártása

10. Ólommag gyártása (lövedékhez)

11. Ólomalapú vagy -ötvözetű tárgyak gyártása

12. Ólomtartalmú festékek, zománcok, masztix és színezékek használata

13. Kerámia- és agyagáru ágazatok (1)

14. Kristályüveg ágazatok

15. Ólomadalékokat felhasználó műanyag ágazatok

16. Ólomforrasz gyakori használata zárt térben

17. Ólom használata melletti nyomdászat

18. Hulladékhasznosítás, főleg az ólomtartalmú festékekkel bevont anyagok ártalmatlanítási műveletei, valamint ipari létesítmények (pl. ólomkemencék) bontása (1)

19. Ólommagos lőszerek zárttéri használata

20. Autógyártás és -javítás (1)

21. Ólmot tartalmazó acél (1)

22. Ólmozás

23. Ólom és ólomtartalmú fémek kinyerése

Megjegyzés: (1) Amennyiben használtak ólmot vagy jelen van ólom.

2. Ólomexpozícióban végzett tevékenység esetén különös figyelmet kell fordítani az alábbiakra:

aa) ne forduljon elő a dohányzással, étkezéssel vagy ivással történő ólomfelvétel veszélye,

ab) olyan helyeket kell kijelölni, ahol a munkavállalók az ólomkontamináció kockázata nélkül étkezhetnek és ihatnak,

ac) az olyan nagyon meleg munkahelyeken, ahol szükséges a munkavállalók folyadékfogyasztása, olyan ivóvízről vagy más italról kell gondoskodni, amelyet nem szennyez a munkahelyen jelen lévő ólom;

ba) a munkavállalókat az őket érő ólomvegyületek fiziko-kémiai tulajdonságainak megfelelő munka- vagy védőruhával kell ellátni,

bb) az ilyen munka- vagy védőruha maradjon a munkahely területén. Ezek mosása megoldható a vállalkozáson kívül is, amennyiben egy mosoda alkalmas az ilyen természetű feladatra; ha a vállalkozás maga nem végzi el a tisztítást, ott zárt konténerekkel kell megoldani a ruhadarabok mosodába szállítását,

bc) a munka- vagy védőruhát és az utcai ruhát külön kell tárolni,

bd) a munkavállalók részére megfelelő mosdókról, így fekete-fehér rendszerű öltöző-mosdó-zuhanyzóról kell gondoskodni.


  Vissza az oldal tetejére