A jogszabály mai napon ( 2019.08.20. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

40/2000. (XII. 12.) BM rendelet

a belügyi szervek rendelkezésében lévő, lakásnak nem minősülő szállóférőhelyek, lakóegységek használatáról, valamint a bérleti, albérleti díj hozzájárulás szabályairól

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. §-a (2) bekezdésének e) pontjában, a köztisztviselők munkavégzéséről, munka- és pihenőidejéről, jutalmazásáról, valamint juttatásairól szóló 170/1992. (XII. 22.) Korm. rendelet 10. §-ában, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a hivatásos állomány tagjainak, a köztisztviselők, közalkalmazottak lakhatásának elősegítésére, az érintett érdek-képviseleti szervekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:

Szállóférőhelyek, lakóegységek használata

1. § (1) *  A rendelet hatálya kiterjed a belügyminiszter vezetése, irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek (a továbbiakban: belügyi szerv) rendelkezése alatt álló épületek és épületrészek lakásnak nem minősülő - egyedülálló személyek, házaspárok, élettársak elhelyezésére szolgáló - szállóférőhelyeire, lakóegységeire (a továbbiakban együtt: szállóférőhely).

(2) Belügyi rendelkezésű az, a Magyar Állam tulajdonában és a belügyi szervek vagyonkezelésében, illetőleg önkormányzati tulajdonban vagy más szerv, szervezet, személy tulajdonában álló, elhelyezést szolgáló szállóférőhely, amely fölött a rendelkezési jogosultságot a belügyi szerv megállapodás útján megszerezte.

(3) * 

(4) A belügyi szerv rendelkezésében álló szállóférőhelyekre más jogosult szerv megállapodás alapján jelölhet vele munka-, illetve szolgálati jogviszonyban álló személyt a szállón történő elhelyezésre.

2. § (1) *  A szállóférőhelyen történő elhelyezés annak a belügyi szervvel hivatásos szolgálati, rendvédelmi igazgatási szolgálati, közalkalmazotti vagy igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban együtt: szolgálati jogviszony) álló személynek biztosítható, aki munka- vagy szolgálati helyén önálló lakással nem rendelkezik, lakhatását egyéb módon megoldani nem tudja.

(2)-(3) * 

(4) *  A szállóférőhelyen történő elhelyezés iránti kérelmet a munkáltatói jogkört gyakorló vezető javaslatával ellátva az illetékes helyi lakásügyi szervhez kell benyújtani. A kérelem elbírálására a helyi lakásügyi szerv vezetője jogosult.

(5) *  A helyi lakásügyi szerv vezetője írásban értesíti

a) a kérelmezőt és a szállóval rendelkező szervet (a továbbiakban együtt: beutalásra jogosult szerv) a kijelölés tényéről és feltételeiről;

b) a kérelmezőt - szállóférőhely hiányában - a nyilvántartásba vételről.

(6) *  A kérelmezőnek az (5) bekezdés a) pontjában foglalt értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a beutalásra jogosult szervvel - az értesítésben meghatározott feltételekkel - megállapodást kell kötnie. A határidő elmulasztása esetén a kijelölés hatályát veszti.

(7) A megállapodás meghatározott időtartamra, de legfeljebb 5 évre köthető.

(8) *  A használati jogviszony meghosszabbítását, indokolt esetben a beutalt - közvetlen munkahelyi vezetőjének javaslatával ellátott - írásbeli kérelmére, a helyi lakásügyi szerv vezetője egy alkalommal, legfeljebb két évre engedélyezheti. Meg kell tagadni a meghosszabbítás iránti kérelem teljesítését, ha a kérelmező használati jogviszonya a belügyi szolgálati jogviszonyának megszűnése miatt szűnik meg.

(9) *  A Belügyminisztérium kivételével a központi államigazgatási szervként működő belügyi szerv, az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv esetében a középirányító szerv (a továbbiakban együtt: önálló belügyi szerv) vezetője, illetve a Belügyminisztérium hivatali szervezetében a saját dolgozói állomány vonatkozásában a közigazgatási államtitkár a helyi lakásügyi szerv gazdasági vezetőjének javaslata alapján, szolgálati érdekből - a beosztásra, az ellátandó feladatra, a szolgálati tevékenységre, a szolgálatszervezési szempontokra, valamint a használati jogviszonyra jogosult személyi, családi körülményeire figyelemmel - felmentést adhat a (8) bekezdésben foglalt, a megállapodás meghosszabbításának gyakoriságára és időtartamára vonatkozó korlátozás alkalmazása alól.

(10) *  A szabad szállóférőhelyek hasznosításáról - a férőhellyel rendelkező szerv hozzájárulásával - az üzemeltető dönt. Kivételesen, egyedi esetekben a szabad szállóférőhelyek hasznosíthatók a szolgálati jogviszonyban álló személy Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója számára, az üzemeltető döntése alapján, legfeljebb 30 napra, a használati díj előzetes megfizetésével.

3. § *  (1) A megállapodás alapján a beutalásra jogosult szerv köteles a szállóférőhelyet a beutalt használatába adni, a beutalt pedig a szállóférőhely használatáért, továbbá a megállapodás keretében a beutalásra jogosult szerv által nyújtott szolgáltatásért használati díjat fizetni.

(2) A beutalt hozzájárulása alapján a használati díj az illetményéből kerül levonásra.

4. § (1) *  A szállóférőhely használati díját a tárgyévet megelőző tényleges üzemeltetési és fenntartási költségek, valamint a szolgáltatások költségei alapján a beutalásra jogosult szerv állapítja meg. Az így megállapított használati díj minimum a tényleges önköltségi ár. A használati díj tárgyévi mértékéről a beutalásra jogosult szerv évente egy alkalommal írásban tájékoztatja az érintetteket. A tényleges önköltségi árat a költségvetési szerv önköltség-számítási szabályzata alapján kell megállapítani.

(2) *  A szállóférőhely használója a használati díjat havonta - hozzájárulása alapján - a használat hónapjára vonatkozó illetményéből történő munkáltatói levonással fizeti meg. Ha a használati jogviszonyt létrehozó megállapodás megkötésére vagy a használati jogviszony megszűnésére nem a hónap első, illetve utolsó napján kerül sor, a szálló használója a töredék hónapban az időarányos használati díjat köteles megfizetni.

5. § (1) *  A beutalásra jogosult szerv a szállóférőhelyet rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, a leltári tárgyakkal együtt jegyzőkönyv szerint adja át a szállóférőhely használója részére.

(2) A szállóférőhely rendeltetésszerű használatra alkalmas, ha az épület központi és egyéb berendezéseinek a szállóférőhelyen és az ahhoz tartozó helyiségekben lévő részei üzemképesek.

6. § A szállóférőhely használója köteles betartani a szálló házirendjét, amelynek megismerését beköltözésekor lehetővé kell tenni, és azt az épület gondnokánál aláírásával kell igazolnia.

7. § A szállóférőhely használója a szállóférőhelyre a megállapodásban megjelölt személyen kívül más személyt nem fogadhat be, a szállóférőhely használati jogát másnak nem engedheti át.

8. § (1) Megszűnik a használati jogviszony:

a) a megállapodásban meghatározott időtartam lejártával,

b) a felek a megállapodást közös megegyezéssel megszüntetik,

c) az arra jogosult felmondásával,

d) a szállóférőhely használójának, illetőleg házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének lakásbérleti jogviszonya létesítésével vagy lakástulajdon szerzésével,

e) *  a szállóférőhely használója belügyi szolgálati jogviszonyának megszűnésével, kivéve, ha a használó az Országgyűlési Őrség állományába kerül áthelyezésre,

f) a szállóférőhely használójának halálával,

g) a szállóférőhely elemi csapás vagy más ok következtében történő megsemmisülésével, illetőleg ha az illetékes hatóság életveszély vagy egyéb ok miatt annak kiürítését rendelte el, és a beutaló szerv nem tud gondoskodni a szálló használójának elhelyezéséről.

(2) A beutalásra jogosult szerv a megállapodást írásban felmondhatja, ha

a) a szállóférőhely használója a használati díját az írásbeli felszólításban megjelölt időpontig sem fizeti meg,

b) * 

c) a szállóférőhely használója a megállapodásban vállalt vagy jogszabályban foglalt egyéb kötelezettségeit nem teljesíti,

d) a szállóférőhely használója vagy a vele együtt lakó személy a házirend előírásait több alkalommal vagy tartósan megszegi, illetve a többi lakóval szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsít,

e) házaspári lakóegység esetében, ha a házastársak, élettársak életközösségüket felbontják, illetőleg megszüntetik.

9. § (1) Ha a szállóférőhely használója a fizetésre megállapított időpontig a használati díjat nem fizeti meg, a beutalásra jogosult szerv köteles a beutaltat - a következményekre figyelmeztetéssel - a teljesítésre írásban felszólítani. Ha a szállóférőhely használója a felszólításnak 8 napon belül nem tesz eleget, a beutalásra jogosult szerv további 8 napon belül írásban felmondással élhet.

(2) Ha a felmondásra a szállóférőhely használója vagy a vele együtt élő személy magatartása szolgáltat alapot, - a szállóférőhely gondnokának jelzése alapján - a beutalásra jogosult szerv haladéktalanul - írásban - felszólítja a magatartás megszüntetésére vagy annak megismétlésétől való tartózkodásra. Ha a szálló használója a felszólításnak 8 napon belül nem tesz eleget, a beutalásra jogosult szerv további 8 napon belül írásban felmondással élhet.

(3) Nem kell a szállóférőhely használóját előzetesen felszólítani, ha a magatartás olyan súlyos, hogy a beutalásra jogosult szervtől nem várható el a megállapodás fenntartása.

10. § (1) *  A szálló használójának halálát követően a lakóegységben maradt - a használó jogán a szállóférőhelyen tartózkodó - személyek - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel 30 napon belül, amely időtartam írásbeli kérelemre egy alkalommal további 30 nappal meghosszabbítható - elhelyezési igény nélkül kötelesek a szállót elhagyni.

(2) A szálló használójának halálát követően a lakóegységben maradt, valamint a házaspári lakóegységek esetében a házastársi, élettársi életközösség felbontása, megszüntetése következtében a lakóegységben maradt, belügyi szervvel szolgálati jogviszonyban álló személy a 2. § (1) bekezdésben megállapított feltétel teljesítése esetén az eredetileg meghatározott időtartam lejártáig folytathatja a szállóhasználati jogviszonyt.

11. § A használati jogviszony megszűnésének napjával a szállóférőhely használója köteles a férőhelyet tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, a részére átadott leltári tárgyakkal, felszerelésekkel együtt a beutalásra jogosult szerv részére visszaadni. A visszaadás tényét a szálló gondnoka által kiállított átadás-átvételi jegyzőkönyv bemutatásával kell igazolnia.

12. § *  (1) A belügyi rendelkezésű szállóférőhely jogcím nélküli használójával haladéktalanul, de legkésőbb a jogcím nélkülivé válás tudomásra jutását követő 8 napon belül, írásban kell közölni használati jogviszonyának megszűnését vagy a jogcím nélkülivé válás tényét és annak következményeit.

(2) A szállóférőhely kiürítése önkéntes teljesítésének hiányában a helyi lakásügyi szerv köteles haladéktalanul, de legkésőbb a teljesítési határidő leteltét követő 30 napon belül intézkedni annak bírói úton történő érvényesítésére.

(3) A szállóférőhely jogcím nélküli használója térítési díj megfizetésére köteles. A térítési díj mértéke a jogcímnélküli szállóférőhely használat kezdetétől számított 30. naptól az érintett szállóra vonatkozó két havi használati díjnak megfelelő, a 60. naptól az érintett szállóra vonatkozó három havi használati díjnak megfelelő összeg, amelyre támogatás nem nyújtható.

(4) Az üzemeltető és a rendelkezésre jogosult szerv külön megállapodás alapján számol el a térítési díj és a használati díj tekintetében.

Bérleti, albérleti hozzájárulás

13. § (1) *  A belügyi szervvel szolgálati jogviszonyban álló személy (a továbbiakban: dolgozó) bérleti, albérleti, illetve operatív lízing díj hozzájárulásban részesíthető.

(2) *  A hozzájárulás nyújtható

a) a magán- vagy önkormányzati tulajdonú lakás egészének vagy egy részének bérletéhez, albérletéhez,

b) a szállodai jellegű szobabérlethez, valamint

c) a lakásnak operatív lízingbe vételéhez,

d) *  kivételes szolgálati érdek fennállása esetén a BM rendelkezésű lakás bérleti jogviszonyának megszűnését követő, a lakás kiürítésére megállapított - legfeljebb 60 nap - lakáshasználatához.

(3) A hozzájárulás feltételeinek fennállását a helyi lakásügyi szerv igazolja.

(4) *  A belügyi szervvel szolgálati jogviszonyban álló személyek tekintetében a hozzájárulás kifizetését - a szerv gazdasági vezetőjének hozzájárulásával - az állományilletékes parancsnok vagy a hivatali szervezet vezetője engedélyezi. A hozzájárulás alapja a szerződéssel és számlával vagy számviteli bizonylattal - a (2) bekezdés b) pontja esetében számlával - igazolt, rezsiköltséget nem tartalmazó bérleti, albérleti díj, vagy lízing díj.

(5) *  A hozzájárulás összege nem lehet magasabb a szerződéssel és számlával igazolt bérleti, albérleti díjnál, vagy lízing díjnál, de legfeljebb a mindenkori köztisztviselői illetményalap száz százaléka.

(6) *  A hozzájárulás egy évig folyósítható. Az egy éves időtartam lejártát követően a támogatás iránti kérelem - a feltételek fennállásának igazolásával - ismételten benyújtható.

14. § *  Kivételes szolgálati érdek, illetve rendkívüli egyéni körülmények fennállása esetén a hozzájárulás összegét az állományilletékes parancsnok vagy a hivatali szervezet vezetője - a dolgozó írásbeli kérelmére - a havi bérleti díj és a dolgozó által bérelt lakás alapterületével azonos belügyi vagyonkezelésű lakás havi lakbérének különbözeti összegének mértékéig, de havonta legfeljebb kettőszázezer forint összegig az önálló belügyi szerv vezetője, illetve a Belügyminisztérium hivatali szervezetében a saját dolgozói állomány vonatkozásában a közigazgatási államtitkár előzetes engedélyével kiegészítheti. A kiegészítés összegét a kérelmező egyéni és családi körülményeinek vizsgálata alapján az állományilletékes parancsnok vagy a hivatali szervezet vezetője állapítja meg.

15. § *  A 14. § szerinti előzetes engedély beszerzéséhez a dolgozó írásbeli kérelmét a munka- vagy szolgálati helye szerinti közvetlen vezetőjének részletes indokolásával ellátva, a szolgálati út betartásával kell a helyi lakásügyi szervhez benyújtani.

16. § *  (1) A kérelem felterjesztésének együttes feltételei:

a) a kérelmet a dolgozó munka-, illetőleg szolgálati helye szerinti döntésre jogosult vezető záradékolja, amellyel igazolja a kivételes szolgálati érdek, illetőleg rendkívüli, méltányolható egyéni körülmények fennállását;

b) a dolgozó nyilatkozatban vállalja, hogy a juttatást megalapozó körülmények megszűnéséről azonnal tájékozatja a dolgozó munka-, illetőleg szolgálati helye szerinti döntésre jogosult vezetőt;

c) a bérelt lakrész, illetőleg lakás a dolgozó méltányolható lakásigény mértékét nem haladja meg;

d) a dolgozó munka-, illetőleg szolgálati helye szerint illetékes gazdasági vezető írásbeli nyilatkozata, hogy a hozzájárulás kiegészítés összege a szervezet költségvetésében rendelkezésre áll.

(2) *  A helyi lakásügyi szerv az (1) bekezdésben felsorolt bármelyik feltétel hiányában a kérelmet vizsgálat nélkül elutasítja.

17. § *  A 14. § szerinti előzetes engedély alapján a hozzájárulás kiegészítés a kivételes körülmények fennállásáig, de legfeljebb egy évig folyósítható. A folyósítás időtartama alatt a kivételes körülmények fennállását figyelemmel kell kísérni. A megalapozó okok további fennállása esetén, a kivételes szolgálati érdek, illetve a rendkívüli egyéni körülmények meglétének felülvizsgálata mellett a 15. § szerinti kérelem ismételten benyújtható.

18. § *  A hozzájárulás kiegészítés iránti kérelem elbírálása szempontjából kivételes szolgálati érdeknek minősül különösen, ha a dolgozó jelenlegi szolgálati- vagy munkahelyére történő áthelyezése nem saját kérelmére történt, és szolgálati- vagy munkahelyének vonzáskörzetén kívüli településen önálló lakással rendelkezik.

19. § *  E rendelet alkalmazásában

a) *  méltányolható lakásigény mértéke: az együtt költöző, együtt lakó családtagok számától függően

aa) egy-két személy esetében legfeljebb három lakószoba,

ab) három-négy személy esetében legfeljebb négy lakószoba,

ac) minden további személy esetében egy lakószobával nő;

b) albérlet: a bérlő saját lakáshasználatát korlátozva, a lakása egy részét albérletbe adja. Az albérleti jogviszony járulékos jellegű, a bérlő jogán alapul;

c) lakásbérlet: az egész lakás kizárólagos használatba adása a bérlő részére. A lakásbérleti jogviszonyban a bérlő önálló jogcímen használja a lakást;

d) szolgálati- vagy munkahely vonzáskörzete: ahonnan a munkarendnek megfelelő gyakori hazautazásra, a szolgálati érdek sérelme nélkül lehetőség van.

19/A. § *  (1) Önálló lakásnak kell tekinteni a kérelmező vagy a házastársa (élettársa) és a velük együtt élő kiskorú gyermek tulajdonának tárgyát képező és birtokában lévő lakást, amennyiben a tulajdoni hányaduk - együttesen is - meghaladja az 50%-ot, továbbá az általuk bérlőként, bérlőtársként használt bérlakást, ha a lakás állami vagy önkormányzati tulajdonban van.

(2) Nem lehet önálló lakásnak tekinteni

a) az öröklés vagy ajándékozás jogcímén haszonélvezettel terhelt lakást, amennyiben a haszonélvező a lakásban igazoltan bent lakik;

b) a kérelmező tulajdonában álló lakást, amennyiben annak használatát a kérelmező házassági, illetve élettársi kapcsolat igazolt megszűnése miatt a házastársa, illetve élettársa vagy gyermeke részére átengedte, a lakáshasználat tárgyában hozott bírósági határozat jogerőre emelkedéséig vagy a lakáshasználatot rendező megállapodás hatálybalépéséig. A házasság megszűnését a házasságot felbontó jogerős bírósági határozattal, az élettársi kapcsolat megszűnését közjegyző által kiállított okirattal kell igazolni.

19/B. § *  A 19. § (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában nem minősül lakószobának az a lakóhelyiség, amelynek hasznos alapterülete nem haladja meg a 8 négyzetmétert. A lakószoba - a meglévő, kialakult állapotot kivéve - legfeljebb 30 négyzetméter alapterületű, legalább egy 2 méter széles - ajtó és ablak nélküli - falfelülettel rendelkező lakóhelyiség. A 30 négyzetméternél nagyobb lakóhelyiséget két lakószobaként kell számításba venni. Ha a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két lakószobaként kell figyelembe venni. A 8 négyzetméternél nagyobb, de 12 négyzetmétert meg nem haladó lakóhelyiségek esetében két ilyen lakóhelyiséget egy lakószobaként kell figyelembe venni, azzal, hogy ha az így kapott szobaszám nem egész szám, a szobaszámot lefelé kerekítve kell megállapítani.

20. § * 

Záró rendelkezések

21. § *  (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

(2) E rendelet nem érinti a hatálybalépése előtt megkötött megállapodásokban foglaltakat.

(3) *  A Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetnél 2014. március 1. napján igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban továbbfoglalkoztatott, 2014. február 28. napján szállóférőhely használati jogosultsággal rendelkező vagy bérleti, albérleti hozzájárulásban részesülő közalkalmazottak szállóférőhely használatai jogosultságát, bérleti, albérleti hozzájárulását a foglalkoztatási jogviszony jellegének megváltozása nem érinti.

(4) *  A Nemzeti Közszolgálati Egyetem azon dolgozóit - ideértve a kirendelt és vezényelt állományt is -, akik 2011. december 31-én a Rendőrtiszti Főiskolával szolgálati jogviszonyban álltak, jogviszonyuk megszűnéséig e rendelet alkalmazásában belügyi szolgálati jogviszonyban állónak kell tekinteni.

(5) *  A Nemzeti Szakértői és Kutató Központnál 2017. január 1-jével továbbfoglalkoztatott, 2016. december 31. napján szállóférőhely használati jogosultsággal rendelkező vagy bérleti, albérleti hozzájárulásban részesülő szállóférőhely használati jogosultságát, bérleti, albérleti hozzájárulását a foglalkoztatási jogviszony jellegének megváltozása nem érinti.

(6) *  A rendeletnek az egyes lakhatási támogatásokkal, valamint egyéb belügyi feladatokkal kapcsolatos miniszteri rendeletek módosításáról szóló 31/2018. (XII. 19.) BM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított rendelkezéseit a Módr. hatálybalépésének időpontjában folyamatban lévő eljárásokban és megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.

(7) *  E rendeletnek az egyes lakhatási támogatásokkal kapcsolatos miniszteri rendeletek módosításáról szóló 11/2019. (IV. 8.) BM rendelettel megállapított 2. § (1) bekezdését a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban lévőkre 2019. február 1-jétől kell alkalmazni. A 2019. február 1-jén rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban továbbfoglalkoztatott 2019. január 31. napján fennálló szállóférőhely, lakóegység használati jogviszonyát a foglalkoztatási jogviszonyának megváltozása nem érinti.

1. számú melléklet a 40/2000. (XII. 12.) BM rendelethez * 

2. számú melléklet a 40/2000. (XII. 12.) BM rendelethez * 


  Vissza az oldal tetejére