A jogszabály mai napon ( 2019.10.22. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

130/2000. (VII. 11.) Korm. rendelet

a határokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelmére és használatára vonatkozó, Helsinkiben, 1992. március 17-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről

(A Magyar Köztársaság Kormányának jóváhagyásáról szóló értesítés az 1994. évi szeptember hó 2. napján megtörtént. Az Egyezmény a Magyar Köztársaság vonatkozásában az 1996. évi október hó 6. napján lépett hatályba.)

1. § A Kormány a határokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelmére és használatára vonatkozó, Helsinkiben, 1992. március 17-én aláírt Egyezményt e rendelettel kihirdeti.

2. § Az Egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:

„Egyezmény a határokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelméről és használatáról

(Helsinki, 1992. március 17.)

Preambulum

Jelen Egyezmény szerződő Felei

tudatában annak, hogy a határvizek és nemzetközi tavak védelme és használata fontos és sürgős feladat, amelynek teljesítése csak fokozott együttműködéssel biztosítható,

aggódva amiatt, hogy a határvizek és nemzetközi tavak állapotának változásai miatt milyen káros hatások és veszélyek érik a környezetet, valamint az Európai Gazdasági Bizottság (EGB) tagállamainak gazdaságát és jólétét mind rövid, mind hosszú távon,

hangsúlyozva az erőteljes nemzeti és nemzetközi intézkedések szükségességét a veszélyes anyagok vízi környezetbe bocsátásának megelőzése, ellenőrzése és csökkentése, az eutrofizáció és a savasodás, továbbá a tengeri környezet - különös tekintettel a parti területekre - szárazföldi eredetű szennyezése leküzdése céljából,

méltatva az EGB kormányok a két- és többoldalú együttműködés erősítése céljából tett eddigi erőfeszítéseit, amelyek a határvizek szennyezésének megelőzésére, ellenőrzésére és csökkentésére, a fenntartható vízgazdálkodásra, a vízkészletek és a környezet megóvására irányulnak,

emlékeztetve a Stockholmi „Emberi Környezet” Konferencia nyilatkozatában foglalt vonatkozó előírásokra és elvekre, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) Zárónyilatkozatára, az EBEÉ folyamatban részt vevő államok madridi és bécsi találkozóinak záródokumentumaira, valamint az EGB tagországoknak a Környezetvédelem és a Természeti Erőforrások Ésszerű Felhasználása területén a 2000. évig terjedő és az azt követő időszakra vonatkozó Regionális Stratégiájára,

tudatában annak a szerepnek, amelyet az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága a határvizek szennyezésének megelőzésére, ellenőrzésére és csökkentésére, valamint a határvizek fenntartható használatára irányuló nemzetközi együttműködés előmozdításában játszik; és e tekintetben emlékeztetve az EGB a vízszennyezés - ideértve a határokon átterjedő szennyezést is - megelőzésére és ellenőrzésére vonatkozó Nyilatkozatára; az EGB hatékony vízhasználat-politika tárgyában tett Nyilatkozatára, az EGB határvízi együttműködésre vonatkozó Elveire, az EGB a felszín alatti vizekkel való gazdálkodásról szóló Chartájára, továbbá az EGB a határvizek rendkívüli szennyezésére vonatkozó Magatartási Szabályzatára,

hivatkozva az Európai Gazdasági Bizottság negyvenkettedik és negyvennegyedik ülésszakán hozott I(42) és I(44) határozatokra, továbbá a Bulgáriában (Szófiában) 1989. október 16. és november 3. között megtartott környezetvédelmi EBEÉ találkozó eredményeire,

hangsúlyozva, hogy a határvizek védelme és hasznosítása tekintetében a tagállamok közötti együttműködést elsősorban a parti államok közötti egyezmények kidolgozásával kell teljesíteni, különösen ott, ahol ilyen egyezmény még nem jött létre,

megállapodtak a következőkben:

1. Cikk

Meghatározások

Jelen Egyezmény alkalmazásában:

1. „Határvíz” bármely felszíni vagy felszín alatti víz, amely két vagy több állam között jelöli vagy keresztezi a határokat, illetőleg azokon halad; amennyiben e határvíz közvetlenül a tengerbe ömlik, akkor a határvíz végét a torkolatban a kisvízi meder partjait összekötő egyenes jelöli.

2. „Határokon átterjedő hatás” a környezetre gyakorolt bármilyen számottevően hátrányos hatás, amely az egyik Fél joghatósága alá tartozó területen keletkezik a határvizek olyan, emberi beavatkozás által előidézett állapotváltozása miatt, mely fizikailag részben vagy egészben a másik Fél joghatósága alá tartozó területről ered. A környezetre gyakorolt ilyen hatások közé tartozik az emberi egészséget és biztonságot, az állat- és növényvilágot, a talajt, a levegőt, a vizeket, az éghajlatot, a tájképet, a műemlékeket vagy más fizikai szerkezeteket, illetve ezek kölcsönhatását befolyásoló hatások, továbbá a társadalmi-gazdasági feltételeket vagy a kulturális örökséget érintő azon hatások is, amelyek a fenti tényezők megváltozásából erednek.

3. „Fél” alatt jelen Egyezmény valamely Szerződő Felét kell érteni, amennyiben az Egyezmény szöveg másra nem utal.

4. „Parti Fél” bármely Fél, amely ugyanazon határvíz mentén fekszik.

5. „Közös testület” bármely két- vagy többoldalú bizottság, vagy a Parti Felek közti együttműködés megfelelő intézménye.

6. „Veszélyes anyagok” a mérgező, rákkeltő, mutagén, teratogén vagy élő szervezetekben felgyülemlő anyagok, különösen, ha le nem bomló természetűek.

7. „Legjobb elérhető technológia” (meghatározását jelen Egyezmény I. melléklete tartalmazza).

I. Rész

VALAMENNYI FÉLRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

2. Cikk

Általános előírások

1. A Felek minden megfelelő intézkedést megtesznek bármely, határokon átterjedő hatás megelőzése, ellenőrzése és csökkentése érdekében.

2. A Felek különösen megtesznek minden megfelelő intézkedést annak érdekében, hogy

a) megelőzzék, ellenőrizzék és csökkentsék a vizek határokon átterjedő hatással járó vagy valószínűsíthetően ilyen hatást okozó szennyezését;

b) biztosítsák a határvizek ökológiailag kedvező és az ésszerű vízgazdálkodásnak megfelelő használatát, a vízkészletek megóvását és a környezet védelmét;

c) biztosítsák a határvizek ésszerű és méltányos használatát, különös tekintettel azok határvízi jellegére, olyan tevékenységek esetében, amelyek határokon átterjedő hatást okoznak, vagy okozhatnak;

d) biztosítsák az ökorendszer megóvását, illetve amennyiben ez szükséges, visszaállítását.

3. A vízszennyezés megelőzését, ellenőrzését és csökkentését szolgáló intézkedések megtétele, ahol ez lehetséges, a szennyező forrás keletkezési helyénél.

4. Ezen intézkedések sem közvetlenül, sem közvetve nem eredményezhetik a szennyezésnek a környezet más elemébe történő átvitelét.

5. Jelen cikk 1. és 2. bekezdésében hivatkozott intézkedések megtételénél a Feleket a következő elvek vezérlik:

a) Az „elővigyázatosság elve”, amely szerint a valószínűsíthetően határokon átterjedő hatást okozó veszélyes anyagok kibocsátásának megelőzésére irányuló intézkedések nem halaszthatók el azon az alapon, hogy a tudományos kutatás még nem bizonyította teljes mértékben ezen anyagok és a valószínűsíthetően határokon átterjedő hatásuk közötti oksági kapcsolatot;

b) A „szennyező fizet elv”, amely szerint a szennyezés megelőzésének, ellenőrzésének és csökkentésének költségei a szennyezőt terhelik,

c) A vízkészletekkel úgy kell gazdálkodni, hogy a jelen generáció igényeinek kielégítése ne veszélyeztesse a jövő generációk igényeinek kielégítését.

6. A Parti Felek az egyenlőség és a viszonosság alapján működnek együtt, különösen két- és többoldalú egyezményeken keresztül, annak érdekében, hogy az érintett vízgyűjtő területeken vagy azok részein összehangolt politikát, programokat és stratégiát dolgozzanak ki a határokon átterjedő hatások megelőzése, ellenőrzése és csökkentése céljából, valamint a határvizek környezetének védelme, illetőleg az ilyen vizekkel kapcsolatban álló környezet védelme céljából, ideértve a tengeri környezetet is.

7. Jelen Egyezmény alkalmazása nem vezethet a környezeti feltételek romlásához vagy a határokon átterjedő hatások erőteljesebbé válásához.

8. Jelen Egyezmény előírásai nem érintik a Felek azon jogát, hogy önállóan vagy közösen a jelen Egyezményben meghatározottaknál szigorúbb intézkedéseket fogadjanak el és alkalmazzanak.

3. Cikk

Megelőzés, ellenőrzés és csökkentés

1. A határokon átterjedő hatások megelőzése, ellenőrzése és csökkentése céljából a Felek, amennyiben ez lehetséges, a vonatkozó jogi, közigazgatási, gazdasági, pénzügyi és műszaki intézkedéseket egymással összhangban dolgozzák ki, fogadják el és alkalmazzák, többek között annak biztosítása érdekében, hogy

a) többek között hulladékszegény és hulladékmentes technológiák alkalmazása révén a szennyezés kibocsátását annak forrásánál előzzék meg, ellenőrizzék és csökkentsék;

b) illetékes nemzeti hatóságaik a szennyvízkibocsátás előzetes engedélyezése, az engedélyezett szennyvízkibocsátások ellenőrzése és felügyelete révén védjék a határvizeket a pont-forrásokból származó szennyezésektől;

c) az engedélyekben meghatározott szennyvízkibocsátási határértékek, a veszélyes anyagok kibocsátása tekintetében a legjobb elérhető technológián alapuljanak;

d) szigorúbb követelményrendszert, egyedi esetekben tiltást alkalmazzanak, amennyiben a befogadó víz minősége vagy az ökorendszer azt megkívánja;

e) a települési szennyvizek tekintetében legalább biológiai tisztítást vagy azzal egyenértékű eljárásokat alkalmazzanak, ahol szükséges fokozatos megközelítéssel;

f) megfelelő intézkedéseket tegyenek a legjobb elérhető technológia alkalmazására az ipari és települési forrásokból származó tápanyagbevitel csökkentése céljából;

g) megfelelő intézkedéseket alkalmazzanak, illetve a legmegfelelőbb környezetvédelmi gyakorlatot fejlesszék ki a diffúz forrásokból származó táp- és veszélyesanyag-bevitel csökkentése céljából, különösen ott, ahol a fő forrás a mezőgazdaság (a legjobb környezetvédelmi gyakorlatra vonatkozó elvek a jelen Egyezmény II. mellékletében találhatók);

h) környezeti hatásvizsgálatot, illetve egyéb vizsgálati módszert alkalmazzanak;

i) elősegítsék a vízkészletekkel való fenntartható gazdálkodást, ideértve az ökorendszer-szemlélet elterjesztését;

j) szükséghelyzetek esetére intézkedési terveket készítsenek;

k) további különleges intézkedéseket tegyenek a felszín alatti vizek szennyezés elleni védelmére;

l) minimalizálják a rendkívüli szennyezések kockázatát.

2. E célból a Felek a legjobb elérhető technológia alapján kibocsátási határértékeket állapítanak meg a pontszerű forrásokból származó szennyvizeknek a felszíni vizekbe való bevezetésére, amelyek különösen azon iparágakra és iparokra vonatkozóan alkalmazhatók, melyek veszélyes anyagokat bocsátanak ki. A pontszerű és diffúz forrásokból származó, veszélyes anyagok vizekbe jutásának megelőzésére, ellenőrzésére és csökkentésére vonatkozóan jelen cikk 1. pontjában meghatározott megfelelő intézkedések - többek között - ezen anyagok gyártásának vagy használatának teljes vagy részleges betiltását is magukba foglalhatják. Jelen Egyezmény alkalmazási területén figyelembe veendők a hatályos nemzetközi egyezmények vagy szabályzatok keretében az ilyen iparágakról és iparokról, továbbá veszélyes anyagokról bevezetett jegyzékek.

3. Ezen túlmenően, a határokon átterjedő hatások megelőzése, ellenőrzése és csökkentése céljából, amennyiben szükséges, a Felek vízminőségi célállapotot határoznak meg és vízminőségi kritériumokat fogadnak el.

Ezen célkitűzések és határértékek kidolgozásához jelen Egyezmény III. melléklete általános elveket tartalmaz. A Felek, amennyiben szükséges, erőfeszítéseket tesznek e melléklet korszerűsítésére.

4. Cikk

Monitoring

A határvizek viszonyainak mérésére és megfigyelésére a Felek programokat hoznak létre.

5. Cikk

Kutatás és fejlesztés

A Felek együttműködnek a határokon átterjedő hatások megelőzésének, ellenőrzésének és csökkentésének hatékony technikáira vonatkozó kutatás és fejlesztés irányításában. Ennek érdekében a megfelelő nemzetközi fórumokon folyó kutatási tevékenység figyelembevételével a Felek két- és/vagy többoldalú alapon elősegítik speciális kutatási programok kezdeményezését, illetve felgyorsítását, ahol szükséges, többek között a következőkre irányulóan:

a) módszerek a veszélyes anyagok toxicitásának és a szennyezőanyagok egészségkárosító hatásának megállapítására;

b) a szennyezőanyagok előfordulásának, eloszlásának és környezeti hatásainak, valamint az ezekkel kapcsolatos folyamatoknak a jobb megismerése;

c) környezetbarát technológiák, termelési és fogyasztási szokások kifejlesztése és alkalmazása;

d) a valószínűsíthetően határokon átterjedő hatást okozó anyagok kiiktatása és/vagy helyettesítése;

e) a veszélyes anyagok elhelyezésének környezetbarát módszerei;

f) a határvizek állapotát javító különleges módszerek;

g) környezetbarát eljárások kifejlesztése a vízi létesítmények építése és vízszabályozás körében;

h) a határokon átterjedő hatásokból származó károk fizikai és pénzügyi felmérése.

Ezen kutatási programok eredményeit jelen Egyezmény 6. Cikkével összhangban a Felek egymás közt kicserélik.

6. Cikk

Információcsere

Jelen Egyezmény rendelkezéseinek tárgykörét illetően a Felek a legrövidebb időn belül a legszélesebb körű információcseréről gondoskodnak.

7. Cikk

Felelősség és kártérítési kötelezettség

A Felek támogatják a felelősség és a kártérítési kötelezettség tárgykörébe tartozó szabályok, követelmények és eljárások kidolgozására irányuló megfelelő nemzetközi erőfeszítéseket.

8. Cikk

Információvédelem

Jelen Egyezmény előírásai nem érintik a Felek nemzeti jogrendszerével összhangban lévő azon jogait vagy kötelezettségeit, illetve az alkalmazható nemzetek fölötti szabályozások azon kitételeit, amelyek az ipari és kereskedelmi titkokra, ideértve a szellemi tulajdont is, illetve a nemzetbiztonsággal összefüggő információvédelemre vonatkoznak.

II. Rész

A PARTI FELEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

9. Cikk

Két- és többoldalú együttműködés

1. A Parti Felek a határokon átterjedő hatások megelőzésével, ellenőrzésével és csökkentésével kapcsolatos kölcsönös viszonyuk és magatartásuk meghatározása céljából - ahol ilyen még nem volna - az egyenlőség és viszonosság alapján két- vagy többoldalú egyezményeket, vagy más megállapodásokat kötnek, vagy pedig a meglévőket alkalmazzák - ahol szükséges - a jelen Egyezmény alapelveinek való ellentmondások kiküszöbölésével. A Parti Felek meghatározzák az együttműködés tárgyát képező vízgyűjtő területet vagy annak részét (részeit). Ezen egyezmények vagy megállapodások átfogják a jelen Egyezmény lényeges kérdéseit éppúgy, mint bármely más kérdést, amellyel kapcsolatban a Parti Felek szükségesnek látják az együttműködést.

2. A jelen cikk 1. pontjában meghatározott egyezmények vagy megállapodások közös testületek felállításának alapjául szolgálnak. A közös testületek feladata - többek között - a vonatkozó hatályban lévő egyezmények vagy megállapodások sérelme nélkül a következő:

a) adatok gyűjtése, rendszerezése és értékelése a valószínűsíthetően határokon átterjedő hatást okozó szennyezőforrások azonosítása céljából;

b) a vízminőségre és a vízmennyiségre vonatkozó közös monitoring programok kidolgozása;

c) jelen cikk 2. a) pontjában meghatározott szennyezőforrásokra vonatkozó felmérések készítése és információk cseréje;

d) szennyvízkibocsátási határértékek kidolgozása és a szennyezéscsökkentő programok hatékonyságának értékelése;

e) jelen Egyezmény 3. Cikk 3. pontjában meghatározott előírásokkal kapcsolatos közös vízminőségi célállapot és kritériumok meghatározása; javaslattétel a vízminőség fenntartását - vagy ahol szükséges - annak javítását célzó intézkedésekre;

f) összehangolt akcióprogramok kidolgozása mind a pontszerű (pl. városi és ipari források), mind a nem-pontszerű (különösképpen a mezőgazdaságból származó) szennyezésterhelések csökkentése céljából;

g) jelző és riasztó eljárások kidolgozása;

h) információcsere fórumául szolgálni a valószínűsíthetően határokon átterjedő hatást okozó meglévő és tervezett vízhasználatokra s a hozzájuk kapcsolódó létesítményekre vonatkozóan;

i) jelen Egyezmény 13. Cikkének előírásaival összhangban a legjobb elérhető technológiával kapcsolatos együttműködés és információcsere elősegítése éppúgy, mint a tudományos kutatási programok területén való együttműködés ösztönzése;

j) a megfelelő nemzetközi szabályozással összhangban részvétel a határvizekkel kapcsolatos környezeti hatásvizsgálatok bevezetésében.

3. Abban az esetben, ha egy, az ezen Egyezményben részes tengerparti államot közvetlen és jelentős határokon átterjedő hatás ér, a Parti Államok - egyhangú megállapodás esetén - meghívhatják a tengerparti államot, hogy megfelelő módon részt vegyen a határvizekkel kapcsolatban általuk létrehozott többoldalú közös testületek tevékenységében.

4. A határokon átterjedő káros hatásoknak közvetlenül kitett tengeri környezet védelme céljából a tengerparti Államok által létrehozott közös testületeket a jelen Egyezmény szerinti közös testületek meghívják, hogy együttműködjenek a határokon átterjedő hatások megelőzésére, ellenőrzésére és csökkentésére irányuló munkájuk összehangolásában.

5. Ott, ahol ugyanazon vízgyűjtőterület vonatkozásában két vagy több közös testület létezik, törekszenek arra, hogy e vízgyűjtőterületen a határokon átterjedő hatások megelőzésének, ellenőrzésének és csökkentésének erősítése érdekében tevékenységüket összehangolják.

10. Cikk

Konzultációk

Bármely Fél kívánságára a Parti Felek egymás között konzultációt tartanak a viszonosság, jóhiszeműség és jószomszédság alapján. Ezen konzultációik a jelen Egyezmény előírásai által érintett kérdésekben való együttműködést célozzák. A konzultációkat a jelen Egyezmény 9. Cikke szerint felállított közös testületek folytatják le, amennyiben ilyen közös testület létezik.

11. Cikk

Közös monitoring és értékelés

1. A jelen Egyezmény 9. Cikkében említett általános együttműködés vagy külön megállapodások keretében a Parti Felek a határvizek állapotának - ideértve az árvizeket, jégzajlást, valamint a határokon átterjedő hatásokat - mérésére és megfigyelésére közös programokat hoznak létre és alkalmaznak.

2. A Parti Felek közösen megállapítják azon szennyezési jellemzőket és szennyezőanyagokat, amelyek kibocsátásának és határvizekben való koncentrációjának rendszeres mérése és megfigyelése szükséges.

3. A Parti Felek szabályos időközönként közösen vagy egyeztetve értékelik a határvizek állapotát és a határokon átterjedő hatások megelőzésére, ellenőrzésére és csökkentésére tett intézkedések hatékonyságát. A vizsgálatok eredményeit a jelen Egyezmény 16. Cikkében foglaltakkal összhangban közzéteszik.

4. A Parti Felek evégből összehangolják a monitoring programok létrehozását és működtetését, a mérőrendszereket, mérőeszközöket, analitikai eljárásokat, az adatfeldolgozási és értékelési eljárásokat és a kibocsátott szennyezőanyagok nyilvántartási módszereit.

12. Cikk

Közös kutatás és fejlesztés

A jelen Egyezmény 9. Cikkében meghatározott általános együttműködés vagy külön megállapodás keretében a Parti Felek az általuk meghatározott és elfogadott vízminőségi célállapot és kritériumok elérését és fenntartását megalapozó speciális kutatási és fejlesztési tevékenységet folytatnak.

13. Cikk

A Parti Felek közötti információcsere

1. A jelen Egyezmény 9. Cikkében foglaltakkal összhangban, a megfelelő egyezmények, illetve más megállapodások keretében a Parti Felek az ésszerűen elérhető adatokat kicserélik, többek között:

a) a határvizek környezeti viszonyai,

b) a legjobb elérhető technológia alkalmazása és üzemeltetése, valamint a kutatás és fejlesztés terén szerzett tapasztalatok,

c) kibocsátási és monitoring adatok,

d) a határokon átterjedő hatások megelőzése, ellenőrzése és csökkentése céljából tett és tervezett intézkedések,

e) az illetékes hatóság vagy megfelelő testület által kiadott szennyvízkibocsátási engedélyek vagy szabályozások tekintetében.

2. A kibocsátási határértékek összhangba hozatala érdekében a Parti Felek nemzeti szabályozásukról információt cserélnek.

3. Amennyiben az egyik Parti Fél olyan adat vagy információ szolgáltatása tárgyában keresi meg a másik Parti Felet, amely nem áll közvetlenül rendelkezésre, az utóbbi törekszik az igény teljesítésére, de a teljesítést a megkereső Fél részére, az ilyen adat- vagy információgyűjtés (ahol szükséges), feldolgozás indokolt költségének megtérítéséhez kötheti.

4. A Parti Felek a jelen Egyezmény végrehajtása céljából megkönnyítik a legjobb elérhető technológiák cseréjét, különösen a legjobb elérhető technológiák kereskedelmi cseréjét, a vegyesvállalkozásokat is magába foglaló közvetlen ipari kapcsolatokat és együttműködéseket, az információ és tapasztalat cseréjét, illetőleg a műszaki segítségnyújtás biztosítását. A Parti Felek közös továbbképzési programokat, szemináriumokat és találkozókat szerveznek.

14. Cikk

Jelző és riasztó rendszerek

A Parti Felek haladéktalanul tájékoztatják egymást minden valószínűsíthetően határokon átterjedő hatással járó kritikus helyzetről. A Parti Felek szükség szerint, információszerzés és továbbítás céljából összehangolt vagy közös kapcsolattartó jelző és riasztó rendszereket hoznak létre és működtetnek. Ezek a rendszerek a Parti Felek megállapodása szerint kompatibilis adatátvitel, feldolgozási eljárások és eszközök alapján működnek majd. A Parti Felek tájékoztatják egymást az e célból kijelölt illetékes hatóságaikról vagy kapcsolattartási pontjaikról.

15. Cikk

Kölcsönös segítségnyújtás

1. Kritikus helyzetben a Parti Felek kérésre, egymásnak kölcsönösen segítséget nyújtanak, a jelen cikk 2. bekezdésében foglaltakkal összhangban megállapított eljárás szerint.

2. A kölcsönös segítségnyújtás céljából a Parti Felek eljárást dolgoznak ki és azt egyeztetik - többek között - a következő kérdések tekintetében:

a) a segítségnyújtás irányítása, ellenőrzése, összehangolása és felügyelete;

b) a segítséget igénylő Fél számára nyújtandó helyi eszközök és szolgáltatások, szükség esetén beleértve a határátlépés szabályainak az egyszerűsítését,

c) intézkedések arra vonatkozóan, hogy a segítséget nyújtó Felet és/vagy annak személyzetét hogyan tartsák biztonságban, hogyan kárpótolják és/vagy kompenzálják, illetve szükség esetén harmadik fél területén való átutazás szabályainak egyszerűsítése tekintetében;

d) a segítségnyújtási szolgáltatásokkal kapcsolatos térítésekre vonatkozó módszerek kidolgozása.

16. Cikk

A közvélemény tájékoztatása

1. A Parti Felek biztosítják, hogy a határvizek állapotára vonatkozó információkat, a határokon átterjedő hatások megelőzésére, ellenőrzésére és csökkentésére tett vagy tervezett intézkedéseket, valamint azok hatékonyságát nyilvánosságra hozzák. E célból a Parti Felek biztosítják a következő információk nyilvánosságra hozatalát:

a) vízminőségi célállapot;

b) kiadott engedélyek és betartandó követelmények;

c) monitoring és vizsgálat céljából vett víz- és szennyvízminták elemzésének eredményei, illetve a vízminőségi célállapot és engedélybeli feltételeknek való megfelelőség eredményei.

2. A Parti Felek biztosítják, hogy ezen információk ellenőrzés céljából, ésszerű időben és díjmentesen állnak a nyilvánosság rendelkezésére.

A Parti Felek indokolt mértékű fizetség ellenében - megfelelő eszközök révén - ellátják a közvélemény képviselőit ilyen információk másolatával.

III. Rész

ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

17. Cikk

A Felek ülései

1. A Felek első ülését jelen Egyezmény hatálybalépésétől számított egy éven belül kell összehívni. Ezt követően háromévenként, illetve az eljárási szabályokban meghatározott rövidebb időközönként tartanak a Felek rendes ülést. A Felek rendkívüli ülést tartanak, ha erről egy rendes ülésen döntenek, illetve ha az egyik Fél ezt írásban kéri, feltéve, hogy az említett kérést a Feleknek legalább az egyharmada, annak az összes Félhez való eljuttatásától számított hat hónapon belül támogatja.

2. A Felek üléseiken folyamatosan áttekintik jelen Egyezmény alkalmazását és ezen cél tudatában:

a) áttekintik a határvizek védelmére és használatára vonatkozó politikájukat és módszertani megközelítéseiket abban a szellemben, hogy tovább javítsák a határvizek védelmét és használatát;

b) kicserélik a határvizek védelmével és használatával kapcsolatos azon két- és többoldalú egyezmények vagy egyéb megállapodás megkötése és végrehajtása során szerzett tapasztalatokra vonatkozó információkat, amely egyezményeknek vagy megállapodásoknak egy vagy több Fél részese;

c) ahol indokoltnak látszik, ott törekednek a megfelelő EGB testületek, valamint más illetékes nemzetközi testületek és külön bizottságok szolgálatainak igénybevételére minden olyan területen, ami a jelen Egyezmény céljainak elérésével összefügg;

d) első ülésükön megvizsgálják és közös akarattal elfogadják üléseik eljárási szabályait;

e) javaslatokat vizsgálnak meg és fogadnak el a jelen Egyezmény módosítására vonatkozóan;

f) bármely további, jelen Egyezmény céljainak eléréséhez szükségesnek ítélt tevékenységet megfontolnak és megvalósítanak.

18. Cikk

Szavazati jog

1. A jelen cikk 2. pontjában foglaltak kivételével, az Egyezményben Részes Felek mindegyike egy szavazattal rendelkezik.

2. Regionális gazdasági integrációk azon ügyekben, melyek saját hatáskörükbe tartoznak, szavazati jogot annyi szavazattal gyakorolhatnak, ahány tagállamuk részese a jelen Egyezménynek. Ezen szervezetek nem gyakorolhatják szavazati jogukat, ha tagállamaik saját maguk élnek szavazati jogukkal.

19. Cikk

Titkárság

Az Európai Gazdasági Bizottság Végrehajtó Titkára látja el az alábbi titkársági feladatokat:

a) a Felek üléseinek összehívása és előkészítése;

b) az Egyezmény előírásainak megfelelően megkapott jelentések és információk továbbítása a Felek részére;

c) egyéb funkciók ellátása a Felek eseti döntései alapján.

20. Cikk

Mellékletek

A mellékletek jelen Egyezménynek elválaszthatatlan részét képezik.

21. Cikk

Az Egyezmény módosítása

1. Bármelyik Fél javaslatot tehet az Egyezmény módosítására.

2. A jelen Egyezmény módosítására vonatkozó javaslatokat a Felek ülésén vizsgálják meg.

3. Az Egyezményre vonatkozó bármely módosító javaslat szövegét az Európai Gazdasági Bizottság Végrehajtó Titkárához írásban kell benyújtani. A Titkár a módosító javaslatot az azt tárgyaló ülés előtt legalább kilencven nappal megküldi a Feleknek.

4. A jelen Egyezmény módosítását a részes Feleknek az adott ülésen jelen lévő képviselői közös megegyezéssel fogadják el. A módosítás az Egyezményben részes azon Felek részére, melyek azt elfogadták, kilencven nappal azután lép életbe, hogy ezen Felek kétharmada a módosítás elfogadására vonatkozó okmányát az Egyezmény Letéteményesénél letétbe helyezte. Bármelyik további Fél számára a módosítás azt a dátumot követő kilencvenedik napon lép életbe, amelyen az illető Fél a módosítást elfogadó okmányát letétbe helyezte.

22. Cikk

A viták rendezése

1. Amennyiben a jelen Egyezmény értelmezéséről vagy alkalmazásáról két vagy több Fél között vita keletkezik, a megoldást tárgyalás vagy egyéb olyan módon kell keresni, amely az érintett Felek számára a vitás kérdések rendezésére elfogadható.

2. A jelen Egyezmény aláírásakor, ratifikálásakor, elfogadásakor, jóváhagyásakor, a hozzá való csatlakozáskor vagy bármely későbbi időpontban, a Felek írásban bejelentik a Letéteményesnek, hogy olyan viták kapcsán, amelyek nem dönthetők el a jelen cikk 1. pontjában foglaltaknak megfelelően, vita rendezésére irányuló eljárásként kötelezően elfogadják a következők egyikét, vagy mind a kettőt bármely olyan Féllel szemben, aki elfogadja ugyanezen kötelezettséget:

a) a vita Nemzetközi Bíróság elé terjesztése;

b) választottbíráskodás alkalmazása a IV. számú mellékletben foglaltak szerint.

3. Ha az érintett Felek a jelen cikk 2. pontjában leírt mindkét, a vita rendezésére irányuló eljárást elfogadták - a Felek eltérő megállapodása hiányában -, a vita kizárólag a Nemzetközi Bíróság elé terjeszthető.

23. Cikk

Aláírás

A jelen Egyezmény Helsinkiben, 1992. március 17-től 18-ig áll nyitva aláírásra; ezt követően 1992. szeptember 18-ig az Egyesült Nemzetek székhelyén, New Yorkban az Európai Gazdasági Bizottság tagállamai részére; az Európai Gazdasági Bizottságnál tanácskozói joggal rendelkező államok részére [a Gazdasági és Szociális Tanács 1947. március 28-i 36 (IV) határozatának 8. bekezdése szerint]; az Európai Gazdasági Bizottság szuverén tagállamaiból álló azon regionális gazdasági integrációs szervezetek számára, melyeknek tagállamai a jelen Egyezmény által szabályozott ügyekben illetékességüket az integrációs szervezetre ruházták, ideértve ezen ügyekkel kapcsolatosan államközi szerződések megkötésének hatáskörét is.

24. Cikk

Letéteményes

A jelen Egyezmény letéteményesi teendőit az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkára látja el.

25. Cikk

Ratifikálás, elfogadás, jóváhagyás és csatlakozás

1. Az aláíró Államok és a regionális gazdasági integrációs szervezetek a jelen Egyezményt ratifikálják, elfogadják vagy jóváhagyják.

2. A jelen Egyezményhez csatlakozhatnak a 23. Cikkben hivatkozott államok és szervezetek.

3. A jelen Egyezményben foglalt kötelezettségek hatálya alá tartozik a 23. Cikkben hivatkozott szervezet, amely úgy válik a jelen Egyezmény részesévé, hogy egyik tagállama sem tagja az Egyezmény államainak. Abban az esetben, ha egyik ilyen szervezetnek egy vagy több tagállama ezen Egyezménynek is a tagja, a szervezet és a tagállamai kötelesek megállapodni, az ezen Egyezmény szerinti kötelezettségek teljesítését illető felelősségükről. Ilyen esetekben a szervezet és tagállamai, a jelen Egyezmény keretében, az őket megillető jogokat nem gyakorolhatják egyidejűleg.

4. A 23. Cikkben hivatkozott regionális gazdasági integrációs szervezetek ratifikációs, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okmányaikban nyilatkoznak a jelen Egyezmény által szabályozott ügyekkel kapcsolatos jogkörükről. Ezen szervezetek jogkörük bármilyen lényeges változásáról kötelesek a Letéteményest tájékoztatni.

26. Cikk

Hatálybalépés

1. Jelen Egyezmény a tizenhatodik ratifikációs, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okmány letétbe helyezése utáni kilencvenedik napon lép hatályba.

2. Jelen cikk 1. pontja szempontjából valamely regionális gazdasági integrációs szervezet által letétbe helyezett okmány nem számít ezen szervezet tagállamai által már letétbe helyezett okmányokon felüli további okmánynak.

3. A 23. Cikkben hivatkozott bármely állam vagy szervezet számára, amely a tizenhatodik ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmány letétbe helyezése után ratifikálja, fogadja el, hagyja jóvá a jelen Egyezményt, vagy csatlakozik hozzá, az Egyezmény az illető állam vagy szervezet ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmányának letétbe helyezése utáni kilencvenedik napon válik hatályossá.

27. Cikk

Felmondás

A Fél, a Letéteményes írásbeli értesítése bármikor felmondhatja az Egyezményt három évvel azután, hogy jelen Egyezmény az illető Fél számára hatályossá vált. Az ilyen felmondás az értesítésnek a Letéteményes általi átvételétől számított kilencvenedik napon válik hatályossá.

28. Cikk

Hiteles szövegek

A jelen Egyezmény eredeti példányát, amelynek angol, francia és orosz nyelvű szövege egyenértékűen hiteles az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkáránál helyezik letétbe.

I. melléklet

A „legjobb elérhető technológia” kifejezés meghatározása

1. A „legjobb elérhető technológia” kifejezés alatt azon eljárások, berendezések vagy üzemeltetési módszerek legmodernebb fejlesztési fázisai értendők, amelyek gyakorlatilag alkalmazhatók szennyvíz- és szennyezéskibocsátási vagy hulladékcsökkentési intézkedések megvalósítására. Annak eldöntésére, hogy egy sor eljárás, berendezés és üzemeltetési módszer általánosságban vagy egyedi esetekben a legjobb elérhető technológiának tekinthető-e, a következőket kell megfontolni:

a) a közelmúltban sikeresen kipróbált hasonló eljárások, berendezések vagy üzemeltetési módszerek,

b) a technológiai fejlődés és változások a tudományos ismeretekben és megismerésben,

c) az adott technológia gazdasági megvalósíthatósága,

d) a bevezetési határidők új és meglévő létesítményekre,

e) a kibocsátások, kiáramló szennyvizek jellege és mennyisége,

f) hulladékszegény vagy hulladékmentes technológiák.

2. Ebből következően, ami egy adott folyamat tekintetében a „legjobb elérhető technológia”, az a technikai fejlődés, a gazdasági és társadalmi tényezők, valamint a tudományos ismeretek és megismerés fényében idővel megváltozik.

II. melléklet

A legjobb környezetvédelmi gyakorlat kifejlesztésére vonatkozó irányelvek

1. Egyedi esetekben, a legjobb környezeti gyakorlatot képező legmegfelelőbb intézkedések megválasztásában a következő intézkedéssorozatot kell figyelembe venni:

a) a közvélemény és a felhasználók tájékoztatása és nevelése adott tevékenységek és termékek kiválasztásának, használatának és a hulladékká vált termék végső ártalmatlanításának környezeti következményeivel kapcsolatban;

b) a jó környezetvédelmi gyakorlat szabályainak kialakítása és alkalmazása, amely kitér a termék élettartamának minden vonatkozására;

c) árucímkék használata a felhasználók tájékoztatására egy-egy termékkel, használatával és a hulladékká vált termék végső ártalmatlanításával kapcsolatos környezeti kockázatokról;

d) a köz számára rendelkezésre álló gyűjtő és elhelyező rendszerek;

e) újrafeldolgozás, visszanyerés és újbóli használat;

f) közgazdasági eszközök alkalmazása a tevékenységekhez, termékekhez vagy termékcsoportokhoz;

g) korlátozásokat és tilalmat is magába foglaló engedélyezési rendszer.

2. Annak meghatározásánál, hogy általában vagy egyedi esetekben milyen együttes intézkedések jelentik a legjobb környezetvédelmi gyakorlatot, különösen tekintetbe kell venni:

a) a termékkel,

a termék gyártásával,

a termék használatával,

a hulladékká vált termék végső ártalmatlanításával

kapcsolatos környezeti kockázatokat;

b) a kevésbé szennyező eljárásokkal vagy anyagokkal való helyettesítést;

c) a felhasználás mértékét;

d) helyettesítő anyagok vagy tevékenységek potenciális környezeti hasznát vagy hátrányát;

e) a tudományos ismeretekben és megismerésben történt haladást és változásokat;

f) az alkalmazás időkorlátait;

g) a társadalmi és gazdasági vonatkozásokat.

3. Ebből következően egy tevékenység tekintetében a legjobb környezetvédelmi gyakorlat a technológiai fejlődés, a gazdasági és társadalmi tényezők, valamint a tudományos ismeretekben és megismerésben bekövetkező változások hatására az időben változik.

III. melléklet

Irányelvek a vízminőségi célállapot és a vízminőségi határértékek kidolgozásához

A vízminőségi célkitűzések és határértékek:

a) vegyék figyelembe a jelenlegi vízminőség fenntartását, és ahol ez szükséges, annak javítását;

b) tűzzék célul az átlagos szennyezésterhelések - különösen a veszélyes anyagok - megadott időtartam alatt, megadott mértékig történő csökkentését;

c) vegyék figyelembe a sajátos vízminőségi követelményeket (nyersvíz ivóvízellátáshoz, öntözéshez stb.);

d) vegyék figyelembe az érzékeny és különlegesen védendő vizekkel - pl. tavak és felszín alatti vízkészletek - és környezetükkel kapcsolatos sajátos követelményeket;

e) alapozzák a közép- és hosszú távú vízminőség-fenntartást és -javítást ökológiai osztályozási módszerekre és kémiai indexekre;

f) vegyék figyelembe, hogy a célkitűzések milyen mértékben teljesültek, s hogy milyen további - kibocsátási határértékeken alapuló - védelmi intézkedések válhatnak egyedi esetekben szükségessé.

IV. melléklet

Választottbíráskodás

1. Abban az esetben, ha a jelen Egyezmény 22. Cikkének 2. bekezdése szerint egy vitát választottbíróság elé utalnak, a Félnek vagy a Feleknek közölniük kell a Titkársággal a választottbíráskodás tárgyát és külön meg kell jelölni az Egyezmény azon cikkeit, melyeknek értelmezése vagy alkalmazása kérdéses. A Titkárság a kapott információt a jelen Egyezményben részes összes Félhez továbbítja.

2. A választottbíróság három tagból áll. A panaszos Fél vagy Felek és a vitában részes másik Fél vagy Felek egyaránt állítanak egy-egy választottbírót, s az így kinevezett két választottbíró közös megegyezéssel jelöli ki a harmadikat, aki a választottbíróság elnöke lesz. Az elnök nem lehet egyik vitában érdekelt Fél állampolgára, nem lehet állandó lakóhelye ezen Felek egyikének területén, nem lehet egyikük alkalmazásában, és korábban semmilyen minőségben nem foglalkozhatott az üggyel.

3. Ha a második választottbíró kijelölése után két hónapon belül nem nevezik ki a választottbíróság elnökét, akkor az Európai Gazdasági Bizottság Ügyvezető Titkára bármelyik vitában részes Fél kérésére további két hónapon belül kijelöli az elnököt.

4. Ha a vitában részes egyik Fél az arra irányuló felszólítás kézhezvételétől számított két hónapon belül nem állít választottbírót, akkor erről a másik Fél tájékoztatja az Európai Gazdasági Bizottság Ügyvezető Titkárát, aki további két hónapon belül kijelöli a választottbíróság elnökét. A kijelölés alapján a választottbíróság elnöke felszólítja a választottbíró állítását elmulasztó Felet, hogy intézkedését két hónapon belül tegye meg. Ha ezen időn belül ez nem sikerül, akkor az elnök tájékoztatja az Európai Gazdasági Bizottság Ügyvezető Titkárát, aki további két hónapon belül megteszi a kinevezést.

5. A választottbíróság a határozatát a nemzetközi joggal és jelen Egyezmény rendelkezéseivel összhangban hozza meg.

6. Az ezen melléklet előírásai szerint létrejött választottbíróság a saját eljárási szabályait maga állapítja meg.

7. A választottbíróság a határozatait mind eljárási, mind anyagi jogi kérdésekben többségi szavazással hozza meg.

8. A tények feltárása érdekében a bíróság minden helyénvaló intézkedést megtehet.

9. A vitában részes Felek kötelesek a választottbíróság munkáját megkönnyíteni, különösen a rendelkezésükre álló valamennyi eszköz (mód) felhasználásával, így

a) ellátni a bíróságot az összes vonatkozó dokumentummal, eszközzel és információval,

b) lehetővé tenni - amennyiben ez szükséges - tanúk és szakértők meghallgatását és elfogadni azok bizonyítékait.

10. Mind a Felek, mind a választottbírák egyaránt kötelesek a választottbírósági eljárás során kapott bármely bizalmas információ titkosságát megőrizni.

11. Bármely Fél kérelmére a választottbíróság ideiglenes védelmi intézkedések megtételét javasolhatja.

12. Ha a vitában részes Felek valamelyike nem jelenik meg a választottbíróság előtt, vagy elmulasztja ügyének védelmét, akkor a másik Fél kérheti a bíróságot, hogy az eljárást folytassa le és hozza meg végső döntését. Valamely Fél távolléte vagy védekezésének elmulasztása nem képezheti az eljárás akadályát.

13. A választottbíróság megvizsgálhatja és elbírálhatja azokat a viszontkereseti igényeket, amelyek közvetlenül a vita tárgyát képező ügyből erednek.

14. A választottbíróság költségeit, ideértve tagjainak díjazását is, a vitában részes Felek egyenlő arányban viselik, kivéve, ha a választottbíróság az ügy különleges körülményei miatt másképp határoz. A bíróság köteles minden költségét nyilvántartani és annak végelszámolását a Felekkel közölni.

15. A jelen Egyezményben részes bármely Fél, amely a vita tárgyát képező ügyben jogilag érdekelt, és amelyet érinthet az ügyben hozott döntés, a választottbíróság beleegyezésével beléphet az eljárásba.

16. A választottbíróság a felállításától számított öt hónapon belül hozza meg ítéletét, hacsak nem találja szükségesnek a határidő kiterjesztését, amely további öt hónapot nem haladhat meg.

17. A választottbíróság ítéletéhez indokolást kell mellékelni. Az ítélet végleges és kötelező érvényű a vitában részes Felekre nézve. Az ítéletet a választottbíróság közli a vitában részes Felekkel és a Titkársággal. A Titkárság az átvett információt továbbítja az Egyezmény összes tagjához.

18. A Felek között az ítélet értelmezésével vagy végrehajtásával kapcsolatban felmerülő vitás kérdésekkel bármelyik Fél az ítéletet hozó választottbírósághoz fordulhat; amennyiben az eredeti bíróság a kérdést tárgyalni nem tudja, az ügyet az elsővel azonos módon felállított másik bíróság elé lehet utalni.”

3. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Az Egyezmény rendelkezéseit azonban 1996. október 6. napjától kell alkalmazni.

(2) A Kormány felhatalmazza a környezetvédelmi minisztert, hogy az Egyezmény végrehajtásához szükséges intézkedéseket a közlekedési és vízügyi miniszterrel együttműködve tegye meg.


  Vissza az oldal tetejére