A jogszabály mai napon ( 2019.08.19. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

144/2000. (VIII. 23.) Korm. rendelet

a Magyar Köztársaság Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya között a világűr kutatásában és békés célú felhasználásában való együttműködésről szóló, Budapesten, 1999. október 20-án aláírt Egyezmény kihirdetéséről

(A jóváhagyásról szóló jegyzékváltás 2000. év április hó 14. napján megtörtént.)

1. § A Kormány a Magyar Köztársaság Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya között a világűr kutatásában és békés célú felhasználásában való együttműködésről szóló, Budapesten, 1999. október 20-án aláírt Egyezményt e rendelettel kihirdeti.

2. § Az Egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:

„Egyezmény
a Magyar Köztársaság Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya között a békés célú űrkutatási és űrfelhasználási együttműködésről

A Magyar Köztársaság Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya (a továbbiakban: Felek),

törekedve a kölcsönösen előnyös és sokoldalú együttműködés keretén belül azon anyagi és szellemi erőforrások hatékony felhasználásának elősegítésére, amelyekkel a Magyar Köztársaság és az Oroszországi Föderáció rendelkezik az űrtudomány, valamint a kozmikus technika és technológia területein,

megerősítve közös elkötelezettségüket a világűr közös meghódításának a kétoldalú államközi kapcsolatok dinamikus és folyamatosan fejlődő irányzatává történő átalakítása iránt,

figyelembe véve az 1967. január 27-én kelt, az államok űrkutatási és az űrfelhasználási - beleértve a Holdat és más égitesteket - tevékenységének elveiről szóló Megállapodás rendelkezéseit, valamint az űrkutatásra és az űrfelhasználásra vonatkozó más, azon nemzetközi megállapodások rendelkezéseit, amelyeknek mindkét ország részese,

az alábbiakban állapodtak meg:

1. Cikk

Az Egyezmény céljai és státusza

1. Jelen Egyezmény célja a nemzeti űrprogramok és a velük kapcsolatos speciális szaktevékenységi fajták megvalósításának elősegítése közös tudományos-kutatási és technológiai munkák, valamint termelési tevékenység végrehajtása révén.

2. Jelen Egyezmény keretén belüli együttműködés a két állam törvényeivel, a nemzetközi joggal összhangban valósul meg, valamint a Felek más olyan egyezményekből eredő kötelezettségei végrehajtásának veszélyeztetése nélkül, amelyeknek a részesei.

3. A Felek köthetnek külön egyezményeket, amelyek a jelen Egyezmény végrehajtásával összefüggő meghatározott tevékenységi fajták megvalósításához szükségesek.

2. Cikk

A közös tevékenység területei és formái

1. A Felek együttműködnek a világűr meghódításának, valamint az űrtechnika és űrtechnológia gyakorlati alkalmazásának olyan területein, mint

- a Föld környezeti állapotának távszondázásához és monitoringjához, a globális változásoknak az űrből történő megfigyeléséhez használt földi infrastruktúra és kozmikus rendszerek, valamint meteorológia, geodézia és térképészet;

- technológiai fejlesztés, valamint tudományos rendeltetésű és alkalmazott jellegű kutatások a kozmikus anyagismeret, az űrmedicina és a biotechnológia területén;

- hírközlési és távközlési (telekommunikációs) rendszerek;

- közlekedési eszközök navigációs kiszolgálása;

- alap- és alkalmazott űrkutatás, többek között a Naprendszer, a bolygók és a Nap-Föld kapcsolatok fizikájának tanulmányozása;

- vezetett repülések;

- új ipari termék- és szolgáltatásfajták létrehozása.

2. Az együttműködés közös programjai és projektjei a következő formákban hajthatók végre:

- specializáció és kooperáció technológiai munkáknak és kísérleteknek a világűrben történő végrehajtásakor;

- kozmikus berendezések közös tervezése, gyártása és felbocsátása;

- műszaki segítségnyújtás a szakmai jártasság, illetve tapasztalatok és know-how-k megszerzésében, beleértve a tudományos és mérnöki-technikusi személyzet professzionális felkészítését, specializált konzultációkat, tudósok és szakemberek cseréjét;

- közös szimpóziumok és konferenciák lebonyolítása;

- információk és berendezések cseréje;

- berendezések és szolgáltatások kölcsönös rendelkezésre bocsátása;

- közös tudományos-kutatói kollektívák létrehozása;

- az ipari termelés új technológiai módszereinek bevezetése.

3. A Felek kiegészítőleg meghatározhatják az együttműködés más területeit és formáit.

3. Cikk

Meghatalmazott szervezetek

1. A Felek meghatalmazzák a jelen Egyezmény megvalósításával kapcsolatos tevékenység végzésére, együttműködési projektek és a közös programok általános célirányelveinek kidolgozására, a két állam más megfelelő szervezetei és hatóságai tevékenységének koordinálására értelemszerűen a Magyar Űrkutatási Irodát és az Oroszországi Űrügynökséget (a továbbiakban: a fő végrehajtó szervezeteket).

2. A Felek vagy a fő végrehajtó szervezetek kinevezhetnek más végrehajtó szervezeteket, amelyeken keresztül valósul meg az együttműködés a konkrét területek és a közös tevékenység specializált irányzatainak keretein belül. Az ilyen szervezetek jellegét és hatáskörének mértékét a Felek határozzák meg minden egyes konkrét esetben, és azt írásos értesítésben erősítik meg.

3. A konkrét együttműködési programokra vonatkozó egyezmények tartalma, ezen programok státusza és struktúrája, a végrehajtó szervezetek kölcsönös jogainak és kötelezettségeinek terjedelme, valamint a programok megvalósításával kapcsolatos összes szükséges elvek, normák és eljárások a végrehajtó szervezetek közötti külön egyezmények tárgyát képezik.

4. Az ipari-gazdasági tevékenységi fajtákkal kapcsolatos és a vegyes vállalatok elvén megvalósítandó specializált programok megvalósítása céljából a Felek vagy megfelelő végrehajtó szervezeteik meghatározzák az együttműködés speciális szervezeti formáit és eljárásait.

4. Cikk

Munkacsoportok

A Felek vagy a végrehajtó szervezetek munkacsoportokat alakíthatnak a műszaki-tudományos tematika kidolgozása, műszaki-gazdasági indoklások és projektek összeállítása, jelen Egyezmény végrehajtásával kapcsolatos konkrét kérdésekre vonatkozó javaslatok és ajánlások előkészítése céljából.

5. Cikk

Szellemi tulajdon

A Felek és a végrehajtó szervezetek külön egyezményekben meghatározhatják a szellemi tulajdont érintő betartandó normákat és elveket, amelyeket konkrét projektekre és tevékenységi fajtákra alkalmaznak. Az ilyen külön egyezmények hiánya esetén a szellemi tulajdon védelme és az arra vonatkozó jogok felosztása a jelen Egyezmény elválaszthatatlan részét képező Függeléknek megfelelően történik.

6. Cikk

Az információ és a berendezések kölcsönös rendelkezésre bocsátása

1. A Felek vagy a végrehajtó szervezetek kölcsönösségi alapon és a szükséges esetekben a bizalmas kezelés feltételeinek betartása mellett biztosítják a közösen végrehajtott kutatások és munkák eredményeinek hozzáférhetőségét, és ezen célból ösztönzik és támogatják a megfelelő információk és adatok cseréjét.

2. Konkrét tevékenységi fajták és műszaki ismereti kategóriák vonatkozásában az információcserére és -terjesztésre, a technika és a technológia, valamint a közös munkák során kapott tudományos-kísérleti felfedezések, közbenső és végeredmények átadására vonatkozó vezérelveket, kritériumokat és szabványokat alkalmazzák. Az információk és a berendezések kölcsönös rendelkezésre bocsátására, valamint a felfedezések, találmányok és a szellemi tulajdon egyéb tárgyainak védelmére vonatkozó normákat és szabályokat a megfelelő egyezményekben vagy más megállapodásokban rögzítik.

3. A Felek vagy a végrehajtó szervezetek a kutatások és fejlesztések eredményeinek terjesztését még azon időpont előtt koordinálják, mielőtt a kölcsönös írásbeli hozzájárulásuk alapján azok feltárhatóvá és a nyílt publikálás számára hozzáférhetővé válnak.

4. Mindegyik Fél biztosítja a másik Fél vagy végrehajtó szervezetei azon összes jogos érdekének tiszteletben tartását, amelyek a tulajdonukban lévő és az általuk az országuk területén a jelen Egyezménynek megfelelő tevékenység keretén belül használt javak jogvédelméhez kapcsolódnak.

7. Cikk

Kölcsönös elszámolások és fizetések

1. Jelen Egyezmény keretein belül megvalósuló munkákat a Felek és a végrehajtó szervezetek az országaikban érvényben lévő költségvetési szabályozó normák, szabályok és eljárások figyelembevételével finanszírozzák.

2. A közös munkák finanszírozásának rendjét a Felek és a végrehajtó szervezetek határozzák meg a projektek kategóriáitól, valamint az összes költségarány és mutató kölcsönös viszonyától függően. A megfelelő tevékenységi fajták nem kereskedelmi vagy kereskedelmi jelleget hordoznak, és vagy a fizetések kölcsönös beszámítása, vagy kereskedelmi elvek alapján valósulnak meg. A Felek vagy a végrehajtó szervezetek megállapíthatják a kompenzációs intézkedések rendszerét vagy más kombinált fizetési formákat, amelyek megfelelő kompenzációként szolgálnak pénzügyi-anyagi formában kifejezve.

8. Cikk

Gazdasági és vállalkozási szféra

A Felek ösztönzik a vegyes vállalati és más együttműködési formákat a magyar és az oroszországi szervezetek, vállalatok, cégek, ipari csoportok, korporációk és más jogi személyek között az űrtechnológiák másodlagos előnyeinek gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos ipari termelésben. Az ilyen együttműködés kialakulása lehetséges a célirányos űrprojektek megvalósítása, valamint a sokoldalú együttműködés keretein belül is.

9. Cikk

Együttműködési intézkedések

Mindegyik Fél - a gyakorlatilag lehetséges mértékben - elősegíti állama területén a másik állam jogi és fizikai személyeinek jelen Egyezmény keretein belüli együttműködés fejlesztésével kapcsolatos tevékenységét, és olyan intézkedéseket foganatosít, amelyek biztosítják a nemzeti jogszabályok kedvező alkalmazását azon vám-, adó- és a bevándorlási szabályok, illetve eljárások esetén, amelyeket jelen Egyezmény céljaiból szállított áruk és a másik állam jogi és fizikai személyei vonatkozásában alkalmaznak.

10. Cikk

Konzultációk

A két állam közötti együttműködés helyzetével és távlataival kapcsolatos kérdések áttekintése céljából a végrehajtó szervezetek összehívhatnak ágazati konzultációs találkozókat vagy konferenciákat.

11. Cikk

Felelősség

A Felek és végrehajtó szervezeteik kölcsönösségi alapon nem lépnek fel egymással szemben igénnyel vagy keresettel azért a kárért, amelyet esetleg nem szándékosan okoztak a vagyonukban és az alkalmazásukban álló egyes személyeknek, valamint a jelen Egyezmény keretein belüli tevékenység megvalósítása érdekében általuk szerződéssel bevont szervezetek vagyonában és személyzetük egyes személyeinek, hacsak valamely konkrét tevékenységi fajta vonatkozásában a Felek vagy a végrehajtó szervezetek nem jutnak olyan speciális megállapodásra, amely más normákat és eljárásokat ír elő a felelősséggel és a kártérítéssel kapcsolatos kérdések szabályozásának vonatkozásában.

A felelősségre vonatkozó követelményekről való kölcsönös lemondás elvét csak abban az esetben alkalmazzák, ha a kár okát képező vagyon, személy vagy szervezet részese a jelen Egyezmény keretein belül megvalósuló tevékenységnek, és akkor, ha a vagyonban, a személynek vagy a szervezetnek a kárt azáltal okozták, hogy a jelen Egyezmény keretein belül végzett tevékenységben használták azt a vagyont, vagy e tevékenységben vettek részt ezek a személyek és szervezetek.

A felelősségre vonatkozó követelésekről való kölcsönös lemondás elve alkalmazásának feltételeit az együttműködési programokra és projektekre vonatkozó egyedi szerződésekben konkretizálják.

A Felek megbízzák a végrehajtó szervezeteket, hogy ellenőrizzék, megfelel-e a szerződések és más egyezmények megkötésének gyakorlata a jelen Egyezmény által előírt, felelősségi követelésekről való kölcsönös lemondási elv gyakorlati megvalósítására vonatkozó anyagi és eljárási követelményeknek.

12. Cikk

A vitás helyzetek megoldásának módjai

1. Abban az esetben, ha véleményeltérés merül fel a jelen Egyezmény értelmezését és végrehajtását érintően, a Felek késedelem nélkül konzultációt folytatnak azok megoldása érdekében.

2. A konkrét projekteket és tevékenységi fajtákat illetően a Felek vagy a végrehajtó szervezetek előre egyeztetik a vonatkozó megállapodások végrehajtását érintő esetleges viták szabályozásának módját.

3. Ha az egyezményekben és más megállapodásokban nem térnek ki speciálisan a véleményeltérések rendezésekor alkalmazandó módszerekre, akkor vita felmerülése esetén konzultációkat folytatnak - értelem szerint - a Felek speciális képviselőinek vagy a végrehajtó szervezetek ügyvezetőinek vagy az általuk kijelölt felelős személyeknek a szintjén azon célból, hogy elérjék a kialakult helyzet megoldásához szükséges megállapodásokat és meghozzák a foganatosítandó intézkedéseket. Ha az ilyen eljárások befejeződéséig sem vonják vissza a kifogásokat, a Felek a vitában lehetőség szerint ideiglenes, gyakorlati jellegű megállapodásokat elfogadva egyeztetik a végleges megállapodás eléréséhez szükséges rendezési módszert.

13. Cikk

Az Egyezmény hatálya

1. Jelen Egyezmény azon napot követő harmincadik (30.) napon lép hatályba, amikor a Felek diplomáciai úton értesítik egymást arról, hogy a hatálybalépéshez szükséges hazai eljárások mindkét államban megtörténtek, és öt éven keresztül marad hatályban, majd automatikusan meghosszabbodik következő ötéves időszakokra mindaddig, amíg az egyik Fél nem értesíti írásban a másik Felet hat hónappal a megfelelő időszak lejárta előtt az Egyezmény felmondására vonatkozó szándékáról.

2. Abban az esetben, ha megszűnik e jelen Egyezmény hatálya, előírásait továbbra is alkalmazzák az összes be nem fejezett projekt és munka vonatkozásában a jelen Egyezmény alapján kötött megállapodások szerint, hacsak a Felek vagy a végrehajtó szervezetek nem állapodnak meg másként.

Jelen Egyezmény megszűnése nem szolgál alapul a közös tevékenységek, valamint a szerződések kölcsönös pénzügyi és szerződéses kötelezettségeinek felülvizsgálatához, és nem érinti a két állam jogi és fizikai személyeinek azon jogait, kötelezettségeit és helyzetét, amelyeket értelemszerűen a jelen Egyezmény végrehajtásának eredményeként szereztek meg, fogadtak el, illetve amely ily módon jött létre.

Készült Budapesten, 1999. október hó 20. napján, két eredeti példányban, mindegyik magyar és orosz nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles.

(Aláírások)

Függelék

Szellemi tulajdon

A Felek kötelezettséget vállalnak az azon együttműködés keretében kapott eredmények hatékony védelmére, amely a jelen Egyezmény, valamint az 1. Cikk teljesítése során kötött külön egyezmények tárgya.

A Felek által kijelölt szervezetek és a végrehajtó szervezetek idejében tájékoztatják egymást a közös munka valamennyi, szellemi tulajdonként védelem alá eső eredményéről, és rövid határidőn belül hozzáfognak az ilyen védelmet célzó formális eljárások lefolytatásához.

Jelen Függelék céljainak megfelelően „az együttműködő szervezetek” fogalom a Felek által kijelölt, valamint a végrehajtó szervezeteket jelenti.

1. Alkalmazási terület

1. Jelen Függeléket alkalmazzák a jelen Egyezmény alapján megvalósuló együttműködés keretein belül végzett összes tevékenységi fajtára, kivéve azokat az eseteket, amikor a Felek vagy az együttműködő szervezetek valamilyen különleges rendelkezésekről állapodnak meg a jelen Egyezmény 5. Cikkében előírt egyezmények keretein belül.

2. Jelen Egyezmény céljainak megfelelően a „szellemi tulajdon” terminust a Szellemi Tulajdon Világszervezetét megalapító, Stockholmban, 1967. július 14-én aláírt Konvenció 2. Cikkében megadott jelentéssel értelmezzük.

3. Jelen Függelék szabályozza a szellemi tulajdonra vonatkozó jogok felosztását a Felek vagy az együttműködő szervezetek között. Mindegyik Fél oly módon jár el, hogy a másik Fél együttműködő szervezetei megszerezhessék a jelen Függeléknek megfelelően őket megillető szellemi tulajdon jogait.

4. Jelen Függelék nem változtatja meg a szellemi tulajdonnak a Feleknél érvényben lévő azon jogi szabályozását, amelyet államuk törvényei és az együttműködő szervezetek belső szabályai határoznak meg, figyelembe véve a jelen Függelék 2. fejezetének 6. pontja által előírt rendelkezéseket. Ugyanígy nem változtatja meg a jelen Függelék a Felek együttműködő szervezetei, valamint a Felek és ezen szervezetek közötti viszonyokat. Ezenkívül ez nem befolyásolja hátrányosan a Felek nemzetközi kötelezettségeit.

5. A közös munkák végzése nem érinti az együttműködő szervezetek azon szellemi tulajdonra vonatkozó jogait, amelyeket korábban szereztek meg, vagy amelyek önálló kutatások eredményeit képezik (megelőző szellemi tulajdon).

6. Jelen Egyezmény hatályának megszűnése nem érinti a jelen Függelék alapján keletkezett jogokat vagy kötelezettségeket, ha azokat a megszűnés előtt fogadták el.

2. A jogok biztosítása

1. A közös kutatási tevékenység során létrehozásra kerülő szellemi tulajdon vonatkozásában a Felek vagy az együttműködő szervezetek törekszenek közösen kidolgozni a technológiák értékelésének és felhasználásának tervét vagy az együttműködésük megkezdéséig, vagy ésszerű határidőn belül attól a pillanattól kezdve, amikor valamelyik együttműködő szervezet rögzíti a szellemi tulajdon tárgyainak létrehozását. A technológiák értékelésének és felhasználásának ezen tervében figyelembe veszik a Feleknek és együttműködő szervezeteiknek a vizsgált kutatási tevékenységhez történő megfelelő hozzájárulását, beleértve - az együttműködés keretében átadásra kerülő - megelőző szellemi tulajdont is; jelölik a szellemi tulajdon felhasználásának fajtáit és nagyságát, a Felek államainak, valamint más államok területén a szellemi tulajdonra vonatkozó jogok megvalósításának rendjét és feltételeit, abból kiindulva, hogy minimális mértékben minden együttműködő szervezetnek jogában áll felhasználni a létrehozott szellemi tulajdont saját szükségleteire.

A szellemi tulajdon jogainak biztosítása céljából a kutatási tevékenység attól a pillanattól kezdve minősül közös tevékenységnek, amikor jelen Egyezmény 5. Cikkében előírt konkrét megállapodásokban ilyen tevékenységként határozzák meg. A nem közös kutatói tevékenység eredményeként létrehozott szellemi tulajdon tárgyaira vonatkozó jogok biztosítása a jelen fejezet 3. pontja előírásainak megfelelően történik. A Felek vagy az együttműködő szervezetek kölcsönös megállapodás alapján döntik el, hogy a közösen elvégzett munkák eredményeit kell-e szabadalmaztatni, bejegyeztetni, vagy titokban tartani.

2. Amennyiben a technológiák értékelésének és felhasználásának ezen terve a közös kutatás eredményét képező szellemi tulajdon létrehozása tényének rögzítését követő négy hónapon belül nem készül el, úgy mindegyik Fél vagy együttműködő szervezet megszerezheti az ezen szellemi tulajdonnal kapcsolatos minden jogot és hasznot saját állama területén. Az együttműködő szervezetek megállapodnak a szellemi tulajdon jogainak elosztásáról, valamint a szellemi tulajdon jogainak megőrzésével kapcsolatos költségek megosztásáról, kölcsönösen egyeztetett feltételek alapján, figyelembe véve mindegyikük megfelelő bevitt hozzájárulását.

3. Azokban az esetekben, amelyek nem tartoznak a közösként meghatározott kutatásokhoz, a szellemi tulajdonra vonatkozó jogok megszerzési és felhasználási eljárásainak lefolytatási körülményeit külön egyezményekben vagy szerződésekben határozzák meg.

4. Azokban az esetekben, amikor a szellemi tulajdon tárgyának védelme nem biztosítható az egyik Fél államának törvényei által, akkor a Felek biztosítják ezt a védelmet azon állam területén, amelynek törvényei előírják a szellemi tulajdon ezen tárgyának védelmét, kölcsönösen egyeztetett feltételek alapján figyelembe véve mindegyikük megfelelő bevitt hozzájárulását.

5. Bármelyik Fél kezdeményezésére haladéktalanul konzultációkat kezdenek a védendő tárgyak harmadik országban történő védelmének megszerzése és a szellemi tulajdonra vonatkozó jogok elosztása céljából jelen fejezet 1., 2. és 4. pontjai rendelkezéseinek alkalmazásával.

6. Az egyik Fél azon kutatóira és tudósaira, akiket a másik Fél valamely szervezetében vagy intézményében vontak be a munkába, kiterjednek a fogadó szervezetek vagy intézmények belső szabályozásának rendeletei a szellemi tulajdon jogait, valamint az ezekkel a jogokkal kapcsolatos lehetséges díjazásokat és kifizetéseket érintően oly módon, ahogyan azokat meghatározzák az egyes fogadó szervezet belső szabályai. Minden feltalálónak minősített kutatónak és tudósnak joga van részesedni - hozzájárulása mértékében - bármilyen díjazásból, amely a fogadó szervezetet vagy intézményt e szellemi tulajdon engedélyezéséből kifolyólag illeti meg.

7. A publikációkra kiterjed a szerzői jog.

Ha külön megállapodásokban máshogy nem rendelkeznek, mindegyik Félnek és együttműködő szervezeteinek nem kizárólagos, visszavonhatatlan, ingyenes engedélye van a közös munka közvetlen eredményét képező tudományos-műszaki cikkek, beszámolók, könyvek és a szerzői jog más tárgyainak nem kereskedelmi célú lefordítására, utánnyomására és nyilvános terjesztésére a világ összes országában.

Ezen jog megvalósításának formáit külön egyezményekben vagy szerződésekben határozzák meg.

A publikációk összes példányán fel kell tüntetni a szerző nevét, hacsak az illető le nem mondott nevének feltüntetéséről, vagy nem kíván álnév alatt szerepelni.

8. Az együttműködés keretében kidolgozott szoftverre vonatkozó tulajdoni jogok összességét elosztják az együttműködő szervezetek között, a szoftver fejlesztéséhez és finanszírozásához eszközölt hozzájárulásaik figyelembevételével.

Azokban az esetekben, amikor a két Fél vagy az együttműködő szervezetek közösen fejlesztették ki vagy finanszírozták a szoftvert, az ezen szoftver vonatkozásában alkalmazandó rendet - beleértve a kereskedelmi értékesítés esetén kapott díjazás szétosztását - külön egyezményekkel vagy szerződésekkel határozzák meg. Ilyen egyezmények vagy szerződések hiányában, jelen fejezet 1. és 2. pontjainak előírásait alkalmazzák, amelyek a közös kutatói tevékenységgel kapcsolatos jogok biztosítására vonatkoznak.

9. A bizalmas információt megfelelő módon kell megjelölni ezen minőségében. Ezen megjelölés felelőssége arra a Félre vagy együttműködő szervezetre hárul, amelyik ezt a bizalmasságot megköveteli.

Az ilyen információt mindegyik Fél vagy együttműködő szervezet a saját állama alkalmazandó törvényeinek és szabályainak megfelelően védi.

A „bizalmas információ” terminus minden olyan tetszőleges know-how-t, adatot vagy információt, többek között műszaki, kereskedelmi vagy pénzügyi információt jelent formától és hordozótól függetlenül, amelyet a jelen Egyezmény keretein belüli tevékenység megvalósítása céljából adnak át, és amely megfelel a következő feltételeknek:

(1) ezen információ birtoklása hasznot biztosíthat, többek között gazdasági, tudományos vagy műszaki jellegűt, vagy előnyt adhat a versenyben azon személyekkel szemben, akik nem rendelkeznek vele;

(2) ez az információ nem közismert és nem széles körben hozzáférhető más forrásokból;

(3) ezt az információt korábban nem közölte annak birtokosa harmadik féllel a bizalmasság megőrzésének követelménye nélkül;

(4) ez az információ már nincs a róla - a bizalmasság megőrzésének kötelezettsége nélkül - értesült birtokában.

A bizalmas információt átadhatják a Felek vagy az együttműködő szervezetek a saját munkatársaiknak, hacsak nincs más előírva külön egyezményekben vagy szerződésekben. Az ilyen információ közölhető a munkák fő végrehajtóival és alvállalkozóival a velük kötött külön egyezmények vagy szerződések alkalmazási keretén belül. Az ily módon átadott információk csak azon külön egyezmények vagy szerződések alkalmazási keretén belül használhatók fel, amelyek meghatározzák a bizalmasságra vonatkozó ilyen rendelkezések alkalmazásának feltételeit és időtartamát.

A Felek és az együttműködő szervezetek kötelezik magukat arra, hogy foganatosítják az összes szükséges intézkedést saját dolgozóik, a munkák fő végrehajtói, illetve kivitelezői és az alvállalkozók vonatkozásában a bizalmasság megőrzésére irányuló, a fentiekben meghatározott kötelezettségek betartásának érdekében.

10. A közös kutatások és fejlesztések eredményeinek harmadik fél rendelkezésére történő bocsátása a Felek vagy az együttműködő szervezetek közötti írásbeli egyezmények tárgyát képezi. A szóban forgó eredmények terjesztésének rendjét ezek az egyezmények határozzák meg a jelen fejezet 7. pontjának megfelelő jogok érvényesítésének veszélyeztetése nélkül.”

3. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Az Egyezményben foglaltakat 2000. május 14-től kell alkalmazni.

(2) A rendelet végrehajtásáról a közlekedési és vízügyi miniszter gondoskodik.


  Vissza az oldal tetejére