A jogszabály mai napon ( 2019.08.20. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet

az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Tv.) 178. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, valamint az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 78. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - figyelemmel az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak (a továbbiakban: pénztár) gazdálkodásának sajátosságaira - a Kormány a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed az Öpt. 10. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott pénztárakra.

(2) A pénztárak a Tv. előírásait e rendeletben meghatározott eltérésekkel kötelesek alkalmazni.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

a) egyesített (összesített) éves beszámoló: a magánnyugdíjpénztárat is működtető önkéntes nyugdíjpénztár önkéntes nyugdíjpénztári vagyonát és az abban bekövetkezett változásokat, valamint a magánnyugdíjpénztár vagyonát és az abban bekövetkezett változásokat tartalmazó beszámolók adatainak összesítésével készített beszámoló;

b) *  ellenőrzés: a pénztár közgyűlése által elfogadott beszámolóval lezárt üzleti év(ek) adatainak - a pénztár, az adóhatóság, illetve a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet) általi - utólagos ellenőrzése az önellenőrzés, az adóhatósági, illetve a felügyeleti ellenőrzés keretében;

c) *  ellenőrzés megállapítása: az ellenőrzés során feltárt, az eszközöket-forrásokat, a pénztári befektetéseket, a működés eredményét, a saját tőkét, a nyugdíj-szolgáltatási, illetve likviditási célú tartalékokat, a pénztártagokkal kapcsolatos kötelezettségeket érintő hibák és hibahatások, amelyek a beszámolóval lezárt üzleti évvel (évekkel) kapcsolatosak, a hatályos jogszabályi előírások nem vagy nem megfelelő alkalmazásából, helytelen értelmezéséből, vagy nem megengedett, tiltott cselekmény elkövetéséből származnak. Ilyen hibának és hibahatásnak minősül a szerződésmódosítással, a számviteli bizonylatok módosításával dokumentált, beszámolóval lezárt üzleti évet, éveket érintő gazdasági események könyvviteli elszámolásban rögzítendő jellemzőinek utólagos módosítása is;

d) jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt. Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzések során - ugyanazon évet érintően - megállapított hibák, hibahatások működési eredményt, nyugdíj-szolgáltatási, illetve likviditási célú tartalékokat növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka meghaladja a 30 millió forintot, akkor a 30 millió forintot;

e) nem jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - működési eredményt, nyugdíj-szolgáltatási, illetve likviditási célú tartalékokat növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege nem haladja meg a jelentős összegű hiba d) pont szerinti értékhatárát;

f) * 

g) *  értékelési különbözet: az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Öbr.) 1. számú mellékletében felsorolt eszközcsoportokba tartozó eszközök esetében az Öpt. 49/A. §-ának (1) bekezdése szerint üzleti év mérlegfordulónapjára, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében naponta - meghatározott, a felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet. Az értékelési különbözet az adott eszközcsoporton belül elkülönítetten értékelési különbözetként, a források között a működési, a fedezeti, illetve a likviditási céltartalékon belül értékelési különbözetből képzett céltartalékként jelenik meg előjelének megfelelően.

Az értékelési különbözet céltartaléka és a befektetett eszközök, értékpapírok, áruk, valuta- és devizakészletek értékelési különbözete kizárólag azonos összegben és egyidejűleg változhat;

h) *  felhalmozott kamat: hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapíroknál az utolsó kamatfizetéstől, a kibocsátástól az értékelés napjáig időarányosan járó kamat. Diszkont értékpapíroknál a beszerzést követő értékelések során a felhalmozott kamattal azonosan kell figyelembe venni az értékpapír vételára és névértéke közötti különbözetből a tárgyidőszakra időarányosan járó összeget is;

i) *  könyv szerinti érték: hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok, tulajdoni részesedést jelentő befektetések, diszkont értékpapírok, valamint a továbbértékesítés céljára beszerzett, áruk között kimutatott ingatlanok esetében a számviteli törvény szerinti beszerzési érték, tartós befektetési célú ingatlanok esetében a 28. § (2) bekezdésében meghatározott amortizációs kulcs figyelembevételével megállapított értékcsökkenéssel csökkentett beszerzési érték;

j) *  értékpapír-kölcsönzés: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 5. §-a (1) bekezdésének 44. pontjában meghatározott fogalom;

k) *  kölcsönbe adott értékpapír kölcsönszerződés szerinti értéke: a kölcsönbe adott értékpapír kölcsönbe adó által közölt könyv szerinti értéke;

l) *  értékelés napja a napi értékelés vonatkozásában: minden munkanap, illetve a hónap utolsó napja (ha az nem munkanap).

Beszámolási kötelezettség

3. § (1) A pénztár tevékenységéről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, befektetései hatékonyságának, a biztosításmatematikai elvek módszertani érvényesülésének, a tagok befizetései értékállóságának alakulásáról, egy-egy naptári időszak könyveinek zárását követően, e rendeletben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni.

(2) A beszámolónak elkülönítetten kell tartalmaznia a pénztár fedezeti és likviditási tartalékai képzésének és felhasználásának eredményét, valamint a pénztár működésének és kiegészítő vállalkozási tevékenységének eredményét.

4. § (1) A pénztár beszámolási kötelezettsége:

a) rendszeres,

b) eseti.

(2) *  A rendszeres beszámoló az éves pénztári beszámolóból áll.

(3) *  A pénztár eseti (évközi) beszámolót köteles készíteni, ha a Felügyelet a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 48. § (3) bekezdése alapján elrendelte.

(4) Az eseti beszámolók tartalma azonos az éves pénztári beszámoló tartalmával.

(5) A pénztár rendszeres beszámolókészítési kötelezettsége az általa működtetett magánnyugdíjpénztár beszámolókészítési kötelezettségére is kiterjed.

(6) A pénztár az általa működtetett magánnyugdíjpénztár beszámolóját az elkülönítetten vezetett könyvviteli nyilvántartások adatai alapján, a magánnyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 222/2000. (XII. 19.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: R.) foglalt előírások szerint köteles elkészíteni.

(7) Egyesített (összesített) éves pénztári beszámolót is köteles készíteni az a pénztár, amely magánnyugdíjpénztárat is működtet.

(8) Ha a pénztár egyesített (összesített) éves pénztári beszámoló készítésére is kötelezett, akkor az eseti beszámolót is ilyen formában köteles teljesíteni.

Üzleti év

5. § (1) Az üzleti év az az időtartam, amelyről az éves pénztári beszámolót el kell készíteni. Az üzleti év időtartama megegyezik - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a naptári évvel.

(2) Az üzleti év időtartama - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - 12 naptári hónap.

(3) Az üzleti év 12 hónapnál rövidebb időtartamú lehet:

a) a jogelőd nélkül - év közben - alapított pénztárnál;

b) *  az egyesülés, szétválás során megszűnő pénztárnál;

c) *  az egyesüléssel, szétválással létrejövő új pénztárnál;

d) *  a pénztár felszámolása, végelszámolása, illetve kényszertörlési eljárása esetén.

Könyvvezetési kötelezettség

6. § (1) *  A pénztár a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére ható eseményekről a kettős könyvvitel zárt rendszerében folyamatosan - e rendeletben rögzített szabályok szerint - üzemgazdasági szemléletű nyilvántartást vezet, és azt az üzleti év, illetve a negyedév végével - az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár havonta - lezárja.

(2) *  A könyvvezetés a 42-43. §-okban foglalt sajátosságok figyelembevételével csak magyar nyelven, Magyarország pénznemében történhet.

(3) A pénztár az általa működtetett magánnyugdíjpénztár könyvvezetésénél a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 50. §-ának (4) bekezdésében, valamint a R.-ben foglalt előírásokat köteles figyelembe venni.

7. § (1) A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során a Tv. 15-16. §-ában meghatározott elveket érvényesíteni kell.

(2) A Tv.-ben rögzített alapelvek, értékelési előírások, valamint az Öpt.-ben a pénztárak gazdálkodására vonatkozó szabályok alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni a pénztár adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő - a Tv., illetve a pénztár tevékenységére vonatkozó egyéb jogszabályok előírásai végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó - számviteli politikát.

(3) A magánnyugdíjpénztárat is működtető pénztárnak számviteli politikája kialakításánál figyelembe kell venni az Mpt.-ben a magánnyugdíjpénztárak gazdálkodására vonatkozó szabályokat is.

(4) A számviteli politika keretében írásban rögzíteni kell - többek között - azokat a pénztárra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek:

a) az éves pénztári beszámolóra vonatkozóan a megbízható és valós összkép kialakítását befolyásoló információk tekintetében,

b) a pénztár szolgáltatási szabályzatában rögzített szolgáltatások teljesítésénél,

c) a teljesítménymérés alapelveinek érvényesülése érdekében a befektetett pénzügyi eszközök, értékpapírok értékelésénél,

d) a befektetésekből származó nettó hozambevételek egyéni és szolgáltatási számlákra történő felosztásánál,

e) a tárgyévben esedékessé váló nyugdíjpénztári szolgáltatások és azzal kapcsolatos költségek teljes pénzügyi fedezetének biztosításához a fedezeti tartalékon belül az egyéni és szolgáltatási számlák közötti átcsoportosítás mértékének megállapításánál,

f) a biztosításmatematikai elemzéshez (értékeléshez) szükséges adatok meghatározásánál,

g) a pénztár által működtetett magánnyugdíjpénztár esetében a közös költségek megosztásánál mi tekinthető kis összegnek, amely alatt nem kell megosztani a költségeket.

(5) A pénztár számviteli politikája keretében köteles elkészíteni:

a) a Tv. 14. §-a (5) bekezdésének a)-b) és d) pontja szerinti szabályzatokat;

b) a kiegészítő vállalkozási tevékenység keretében rendszeresen végzett termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás tekintetében az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot, amelyben rendelkezni kell arról, hogy a közvetett költségek megosztása a kétféle - pénztári és a vállalkozási - tevékenység között milyen módon történik;

c) *  a céltartalékok képzésére vonatkozó szabályzatot, amely tartalmazza az Öpt. szerinti kötelező céltartalékok képzésének, felhasználásának és egymás közötti átcsoportosításának feltételeit és módját, ideértve az értékelési különbözet céltartalékának, a meg nem fizetett tagdíjak céltartalékának, valamint az azonosítatlan befizetések hozama céltartalékának képzését, továbbá a pénztár belső szabályzatában rögzített, egyéb céltartalékok képzésére, felhasználására vonatkozó szabályokat is;

d) *  a hozamfelosztási szabályzatot, amely tartalmazza a tartalékok befektetéséből származó bevételek (hozamok) és a befektetésekkel kapcsolatosan felmerült költségek elszámolásának, valamint a befektetési tevékenység eredményének különböző céltartalékok közötti megosztásának módszereit és eljárási szabályait;

e) a pénztár által működtetett magánnyugdíjpénztár gazdálkodásának, könyvvezetésének, vagyonkezelésének, szolgáltatásnyújtásának, befektetési tevékenységének az önkéntes nyugdíjpénztár tevékenységétől való elkülönítése módjára, a két pénztár közötti elszámolások rendjére - közös költségek megosztásánál alkalmazható vetítési alapra, közösen használt tárgyi eszközök értékcsökkenésének megosztási módjára - vonatkozó szabályzatot;

f) a pénztár saját tevékenysége keretében végzett vagyonkezelés és nyugdíjszolgáltatás esetén e tevékenységek végzésére vonatkozó szabályzatot;

g) *  a pénztárból más pénztárba történő átlépés, illetve a pénztári tagság egyéb módon való megszűnése, továbbá az egyéni nyugdíjszámlán nyilvántartott összeg egészének vagy egy részének felvétele esetén a pénztártaggal, az örökössel vagy kedvezményezettel való elszámolás során a visszatérítendő összegnek, valamint a nyugdíjszolgáltatás megkezdésekor a szolgáltatás fedezetének az értékelési különbözet figyelembevételével történő megállapításánál alkalmazott elveket és módszereket tartalmazó szabályzatot;

h) a választható portfóliós rendszer működése esetén a pénztártagok választása szerinti befektetési portfóliók hozamának és a befektetésekkel kapcsolatos költségeknek pénztártagonként elkülönített nyilvántartására vonatkozó szabályzatot;

i) *  az elszámoló egységek képzésének, árfolyam meghatározásának, forintra történő átváltásának, a felmerülő eltérések kezelésének, rendezésének szabályait tartalmazó, elszámoló egységek kezelési szabályzatát.

(6) *  A pénztár az alakuló közgyűlés napjától számított 90 napon belül köteles elkészíteni a (4)-(5) bekezdés szerinti számviteli politikáját. E rendelet változása esetén a változásokat - annak hatálybalépését követő 90 napon belül - a számviteli politikán keresztül kell vezetni.

(7) A pénztár számviteli politikájának elkészítéséért, módosításáért a pénztár igazgatótanácsának elnöke vagy az általa megbízott ügyvezető a felelős.

A pénztári beszámolóra vonatkozó általános szabályok

8. § (1) *  A pénztár az éves pénztári beszámolót - magánnyugdíjpénztárat működtető pénztár az egyesített (összesített) éves beszámolót is - az üzleti évről december 31-i fordulónappal köteles elkészíteni. A könyvvizsgáló által felülvizsgált éves pénztári beszámolót, egyesített (összesített) éves pénztári beszámolót, a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt a Felügyelet által rendszeresített nyomtatvány felhasználásával legkésőbb, legkésőbb az üzleti évet követő év május 31-éig kell a Felügyeletnek megküldeni. Az éves pénztári beszámoló mérlegét és eredménykimutatását, az egyesített (összesített) éves pénztári beszámoló egyesített (összesített) mérlegét, és az egyesített (összesített) eredménykimutatását, továbbá az éves pénztári beszámoló kiegészítő mellékletének részét képező cash-flow kimutatást és a pénztári céltartalékok alakulását tartalmazó kimutatást a Felügyelet által meghatározott elektronikus formában, fokozott biztonságú aláíró tanúsítvánnyal ellátva, a Felügyelet jelentésfogadó rendszerén keresztül, a Felügyelet által meghatározott elektronikus adatfeldolgozó és adathordozó rendszerek segítségével is meg kell küldeni a Felügyelet részére az éves pénztári beszámoló és az egyesített (összesített) éves beszámoló megküldésével egyidejűleg.

(2) * 

(3) A 4. § (3) bekezdése szerinti eseti beszámoló fordulónapját és elkészítésének határidejét a Felügyelet határozza meg.

(4) *  A pénztár az éves pénztári beszámolót, valamint az egyesített (összesített) éves beszámolót e rendeletben meghatározott tartalommal és formában készíti el.

(5) *  Az éves pénztári beszámolónak a pénztár vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről és azok változásáról a tényleges körülményeknek megfelelő, megbízható és valós képet kell mutatnia. Tartalmaznia kell minden eszközt, a saját tőke részét képező - be nem fizetett pénzbeli alapítói támogatásokkal, illetve a vagyontárgy formájában felajánlott, de még nem teljesített alapítói támogatásokkal korrigált - indulótőkét olyan megbontásban, hogy az a működés vagy a nyugdíjszolgáltatás fedezetét képező, illetve a likviditási célú indulótőke, továbbá a nyugdíjszolgáltatások fedezetére, a likviditási célra képzett céltartalékokat, minden kötelezettséget (figyelembe véve az időbeli elhatárolások tételeit is), továbbá az időszaknak a működéssel, a kiegészítő vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos bevételeit és ráfordításait, a kiegészítő vállalkozási tevékenységet terhelő adófizetési kötelezettséget, a működés és kiegészítő vállalkozási tevékenység tárgyévi eredményét, valamint a kiegészítő mellékletben azokat az adatokat, szöveges indokolásokat, amelyek a pénztár valós vagyoni, pénzügyi helyzetének, a befektetési tevékenység hatékonyságának és a működés eredményének bemutatásához szükségesek.

(6) Az egyesített (összesített) éves beszámoló mérlegének az (5) bekezdés szerinti eszközöket és forrásokat önkéntes nyugdíjpénztár eszközei és forrásai, valamint magánnyugdíjpénztár eszközei és forrásai megbontásban kell tartalmaznia.

(7) Az egyesített (összesített) éves beszámoló eredménykimutatása az (5) bekezdés szerinti bevételeket és ráfordításokat önkéntes nyugdíjpénztár bevételei és ráfordításai, valamint a magánnyugdíjpénztár bevételei és ráfordításai megbontásban kell tartalmaznia.

(8) * 

9. § (1) Az éves pénztári beszámoló mérlegből, eredménykimutatásból és kiegészítő mellékletből áll. Az éves pénztári beszámolóval egyidejűleg üzleti jelentést is kell készíteni.

(2) * 

(3) *  A magánnyugdíjpénztárat is működtető önkéntes nyugdíjpénztár az éves pénztári beszámoló egyesített (összesített) beszámoló formájában történő teljesítésekor a mérleget és az eredménykimutatást az önkéntes nyugdíjpénztárra és magánnyugdíjpénztárra vonatkozóan külön-külön, valamint egyesített (összesített) formában is köteles elkészíteni.

(4) A mérlegben és az eredménykimutatásban minden tételnél fel kell tüntetni az előző üzleti év megfelelő adatát, és ha az adatok nem hasonlíthatók össze, akkor ezt a kiegészítő mellékletben indokolni kell. Amennyiben az ellenőrzés az előző üzleti év(ek) éves beszámolójában elkövetett jelentős összegű hibá(ka)t állapított meg, akkor az előző év(ek)re vonatkozó - a mérlegkészítés napjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, illetve jogerőssé vált megállapítások miatti - módosításokat a mérleg és az eredménykimutatás minden tételénél az előző üzleti év adatai mellett be kell mutatni, azok nem képezik részét a mérleg és az eredménykimutatás tárgyévi adatainak. Ez esetben a mérlegben is, az eredménykimutatásban is külön-külön oszlopban szerepelnek az előző üzleti év adatai, a lezárt üzleti év(ek)re vonatkozó módosítások, valamint a tárgyévi adatok.

(5) * 

10. § *  Az éves pénztári beszámolóban, az egyesített (összesített) éves pénztári beszámolóban az adatokat ezer forintban kell megadni.

11. § Az éves pénztári beszámoló részét képező mérleget, eredménykimutatást és kiegészítő mellékletet a hely és a kelet feltüntetésével az igazgatótanács elnöke köteles aláírni.

A mérleg tagolása, tételeinek tartalma

12. § (1) A mérleg tagolását az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az egyesített (összesített) mérleg tagolását a 2. számú melléklet tartalmazza.

13. § (1) A mérlegben eszközként kell kimutatni a pénztár rendelkezésére, használatára bocsátott, a pénztár működését, kiegészítő vállalkozási tevékenységét szolgáló, valamint a nyugdíjszolgáltatás és a likviditás fedezetéül szolgáló befektetett eszközöket és forgóeszközöket - a bérbe vett eszközök kivételével -, függetlenül attól, hogy azok tulajdonjoga csak törvényben, szerződésben rögzített feltételek teljesítése után kerül át a pénztárhoz, továbbá az aktív időbeli elhatárolásokat.

(2) Az eszközök befektetett eszközök vagy forgóeszközök közé sorolása annak figyelembevételével történik, hogy az a pénztár tevékenységét tartósan - legalább egy éven túl - vagy egy éven belül szolgálja.

(3) A pénztár a (2) bekezdés szerinti minősítést saját hatáskörben dönti el, pénztári tevékenységének és szolgáltatásainak figyelembevételével.

(4) A pénztárnak a mérlegében szereplő összes eszközt e rendeletben, valamint az Öbr.-ben foglaltakra figyelemmel a következő fő csoportokba kell sorolni, és az analitikus nyilvántartásban kimutatni:

a) a pénztár működését és kiegészítő vállalkozási tevékenységét szolgáló (működési célú) eszközök;

b) a nyugdíjszolgáltatás fedezetéül szolgáló (fedezeti célú) eszközök;

c) a likviditási fedezetet szolgáló (likviditási célú) eszközök.

14. § (1) Az immateriális javak között a mérlegben a nem anyagi eszközöket (a vagyoni értékű jogokat - az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével -, a szellemi termékeket), továbbá az immateriális javakra adott előlegeket, valamint az immateriális javak értékhelyesbítését kell kimutatni.

(2) Vagyoni értékű jogként azokat a pénztár működési feltételeinek biztosítása, szolgáltatásai teljesítése érdekében vásárolt vagy induló vagyonként kapott jogokat kell kimutatni, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz, nem tartoznak a szellemi termékek közé.

(3) Szellemi termékek között kell kimutatni a pénztár működését, szolgáltatásainak teljesítését szolgáló szerzői jogvédelemben részesülő szoftver termékeket, egyéb szellemi alkotásokat, függetlenül attól, hogy azt vásárolták vagy a pénztár állította elő, illetve használatba vették-e azokat, vagy sem.

(4) Az immateriális javakra adott előlegként kell kimutatni a pénztár működését és szolgáltatásainak teljesítését szolgáló (2)-(3) bekezdés szerinti immateriális javak beszerzéséhez a szállítóknak előlegként átutalt - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összeget.

(5) Az immateriális javak értékhelyesbítéseként kell kimutatni a vagyoni értékű jogok és szellemi termékek mérlegfordulónapra vonatkozóan meghatározott, könyvvizsgáló által hitelesített piaci értéknek a - terven felüli értékcsökkenés visszaírása utáni - könyv szerinti értékét meghaladó összegét.

15. § (1) A tárgyi eszközök között a mérlegben azokat a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket (mint földterület, telek, épület, egyéb építmény, gép, berendezés, felszerelés, jármű, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok) kell kimutatni, amelyek a pénztár működését, kiegészítő vállalkozási tevékenységét, szolgáltatásainak teljesítését tartósan, legalább egy éven túl szolgálják, továbbá az ezen eszközök beszerzésére (a beruházásokra) adott előlegeket és a beruházásokat, valamint a működési célú tárgyi eszközök értékhelyesbítését, illetve a befektetési célú tárgyi eszközök értékelési különbözetét kell kimutatni.

(2) Az ingatlanok között:

a) működtetett ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok mérlegtételen kell kimutatni a pénztár működését, illetve kiegészítő vállalkozási tevékenységét szolgáló ingatlanokat, valamint a működést szolgáló bérbe vett ingatlanokon végzett és aktivált beruházást, felújítást, továbbá ezen ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat;

b) tartós befektetési célú ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok mérlegtételen kell kimutatni a befektetési céllal vásárolt, illetve követelés fejében kapott ingatlanokat, amelyeket a pénztár bérbeadás útján, éven túl hasznosít, valamint ezeken az ingatlanokon végzett és aktivált beruházást, felújítást, továbbá ezen ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat.

(3) Gépek, berendezések, felszerelések és járművek között kell kimutatni a pénztár működési, illetve kiegészítő vállalkozási tevékenységének ellátásához rendeltetésszerűen használatba vett eszközöket, valamint a bérbe vett ezen eszközökön végzett és aktivált beruházást, felújítást.

(4) Beruházások, felújítások között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett, a (2)-(3) bekezdésben nevesített eszközök bekerülési értékét, továbbá a már használatba vett tárgyi eszközökön végzett bővítéssel, rendeltetésváltozással, átalakítással, élettartam-növeléssel, felújítással összefüggő munkák - még nem aktivált - bekerülési értékét.

(5) Beruházásra adott előlegként kell kimutatni a pénztár működési és kiegészítő vállalkozási tevékenységét szolgáló tárgyi eszközök, valamint a tartós befektetési célú ingatlanok beszerzésére, felújítására a beruházási szállítónak ilyen címen átutalt - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegeket.

(6) *  Tárgyi eszközök értékelési különbözeteként kell kimutatni a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tartós befektetési célú ingatlanok mérlegfordulónapjára vonatkozóan meghatározott, könyvvizsgáló által hitelesített piaci értéke, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan meghatározott piaci értéke és a könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét. Az ingatlanok értékelésénél az Öbr. 3. számú mellékletének II. Értékelési szabályok 11. pontjában foglaltakat kell figyelembe venni.

(7) Tárgyi eszközök értékhelyesbítéseként kell kimutatni a (2) bekezdés a) pontjában és a (3) bekezdésben meghatározott tárgyi eszközök esetében a mérleg fordulónapjára vonatkozóan meghatározott, könyvvizsgáló által hitelesített piaci értéknek a - terven felüli értékcsökkenés visszaírása utáni - könyv szerinti értéket meghaladó összegét.

(8) Azokat a forgalomképes ingatlanokat, amelyeket a pénztár továbbértékesítési céllal, árfolyamnyereség elérése céljából vásárolt és ténylegesen nem hasznosít, nem a tárgyi eszközök között, hanem a forgóeszközök között áruként kell kimutatni.

16. § (1) A pénztárnak a befektetett pénzügyi eszközök között kell kimutatnia a tagság érdekében tartós hozam elérése céljából - az Öbr.-ben foglaltak szerint - eszközölt befektetéseit, valamint a befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözetét.

(2) *  Egyéb tartós részesedésként kell kimutatni a pénztár működése fedezetének, a nyugdíjszolgáltatások fedezetének, valamint a likviditás fedezetének céljára szolgáló, tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket (így különösen a tartós hozam elérése céljából vásárolt részvényeket, üzletrészeket, egyéb társasági részesedéseket).

(3) *  Tartósan adott kölcsönként kell kimutatni a pénztár tulajdonában lévő, a gazdálkodás nyilvántartását, a biztosításmatematikai feladatok ellátását, a befektetési üzletmenetet, az ingatlanfejlesztést, ingatlanüzemeltetést, ingatlankezelést végző szervezet részére nyújtott pénzkölcsönt.

(4) *  Egyéb tartósan adott kölcsönként kell kimutatni a pénztár munkavállalói részére nyújtott lakáscélú kölcsönöket, továbbá a pénztár működése fedezetének, a nyugdíjszolgáltatás fedezetének, valamint a likviditás fedezetének céljára szolgáló éven túli lejáratra - forintban és devizában - elhelyezett bankbetéteket.

(5) *  Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírként kell kimutatni a pénztár működése fedezetének, a nyugdíjszolgáltatások fedezetének, valamint a likviditás fedezetének céljára szolgáló, kamatozó, illetve diszkont értékpapírokat (kötvényeket, állampapírokat, jelzáloglevelet, befektetési jegyet stb.), amelyek lejárata, beváltása a tárgyévet követő üzleti évben nem esedékes, és a pénztár azokat a tárgyévet követő üzleti évben nem szándékozik értékesíteni.

(6) *  Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözeteként kell kimutatni a (2) bekezdés szerinti részesedések és a (4) bekezdés szerinti értékpapírok mérlegfordulónapjára vonatkozóan meghatározott, könyvvizsgáló által hitelesített, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan meghatározott felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és a könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét.

(7) *  Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözeteként kell kimutatni a külföldi pénzértékre szóló részesedések, értékpapírok, valamint az éven túli forint- és devizabetétek mérlegfordulónapra vonatkozóan meghatározott, könyvvizsgáló által hitelesített, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében naponta - a 30. § (1) bekezdése szerint meghatározott, felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és a könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét.

17. § (1) A forgóeszközök csoportjában a mérlegben a készleteket, a pénztár tevékenységével kapcsolatos követeléseket (ideértve a pénztártagokkal, a munkáltatói tagokkal és a vagyonkezelő szervezetekkel szembeni követeléseket is), a forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat és tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket, valamint a pénzeszközöket kell besorolni.

(2) A készleteken belül:

a) anyagok között kell kimutatni a pénztár működési és kiegészítő vállalkozási tevékenységéhez beszerzett, raktáron lévő készleteket;

b) áruk között kell kimutatni a továbbértékesítés céljára beszerzett ingatlanokat, valamint a követelés fejében kapott vagyontárgyakat, ha azt a pénztár értékesíteni kívánja;

c) készletekre adott előlegként kell kimutatni az anyagok, a továbbértékesítési célú eszközök, ingatlanok beszerzésére a szállítóknak - a teljesítést megelőzően - ilyen címen átutalt, fizetett - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegeket;

d) *  áruk értékelési különbözeteként kell kimutatni a továbbértékesítés céljára beszerzett ingatlanok, valamint a tagdíjkövetelés fejében átvett, értékesíteni kívánt ingatlanok mérlegfordulónapra vonatkozóan meghatározott, könyvvizsgáló által hitelesített piaci értéke, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében naponta - meghatározott piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét.

18. § (1) Követelésként kell a mérlegben kimutatni az esedékességig nem teljesített tagdíjat, munkáltatói hozzájárulást, valamint a támogató írásos nyilatkozata alapján a pénztár részére felajánlott eseti vagy rendszeres támogatásra vonatkozó fizetési igényt, továbbá a más pénztárból átlépő tag által hozott, a tag követelésének megfelelő összeget, amelyet az átadó pénztár már visszaigazolt, de pénzügyileg még nem rendezett.

(2) *  Követelésként kell a mérlegben kimutatni a pénztár működési, illetve kiegészítő vállalkozási tevékenységével kapcsolatos vagy különféle egyéb szerződésekből jogszerűen eredő fizetési igényeket, amelyek a pénztár által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert értékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, illetve tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, rövid lejáratú tagi kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez (ideértve az osztalékelőleget is), valamint a le nem zárt határidős és opciós ügyletek biztosítékaként átadott pénzeszközökhöz (elhelyezett letétekhez) kapcsolódnak. Követelésként kell a mérlegben kimutatni a pénztár tulajdonában lévő értékpapírok kölcsönbe adásából származó követeléseket.

(3) *  Tagdíjkövetelések között kell kimutatni a pénztártagnak a tagsági viszony kezdetétől a nyugdíjszolgáltatás megállapításáig terjedő időszak (felhalmozási idő) alatt a pénztárral szemben fennálló, a pénztár alapszabályában meghatározott mértékben teljesítendő, a pénztártag írásos nyilatkozatában vállalt tagdíjfizetési kötelezettségét, valamint a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalása alapján a pénztártag alkalmazottjának részben vagy egészben átvállalt, és a pénztárral kötött szerződés szerint teljesítendő tagdíjfizetési kötelezettségét (munkáltatói hozzájárulást) mindaddig, amíg azt pénzügyileg nem rendezték. Itt kell kimutatni a felhalmozási időszakot követően a tag által - az Öpt. 47. § (5) bekezdés e) pontja alapján - vállalt tagdíjfizetési kötelezettséget (munkáltatói hozzájárulást) is mindaddig, amíg azt pénzügyileg nem rendezték. Amennyiben a pénztártag nem fix összegű, hanem jövedelemarányos tagdíjfizetési kötelezettséget vállal és a pénztár a tagdíj alapját képező bérről, jövedelemről nem rendelkezik információval, akkor a tagdíjkövetelést a tárgyhónapot megelőző hónapban érvényes minimálbér alapján kell meghatározni. A pénztár az előírt, de ki nem egyenlített tagdíjkövetelést az egyéb ráfordításokkal szemben leírhatja, ha a tagdíjkövetelés nyilvántartott összegéről a pénztártagot tájékoztatja, a követelés kiegyenlítésére felhívja a pénztártag figyelmét, azonban a pénztártag a pénztár által előírt határidőig kötelezettségének nem tesz eleget. A pénztárnak a leírás gyakoriságát szabályzatban kell meghatározni.

(4) Áruszállításból és szolgáltatás teljesítéséből származó követelésként kell kimutatni az előzetesen felszámított általános forgalmi adót is tartalmazó, a vevő által elismert, számlázott összegben a pénztár működési tevékenységét szolgáló eszközök, valamint a nyugdíjszolgáltatások fedezetét szolgáló eszközök, továbbá a likviditási fedezetet szolgáló eszközök (befektetett eszközök, készletek és értékpapírok) értékesítéséből, valamint a befektetési célú ingatlan bérbeadásából származó követelések összegét mindaddig, amíg azt pénzügyileg nem rendezték.

(5) Tagi kölcsönként kell kimutatni az Öbr.-ben foglaltak alapján a pénztártag részére nyújtott rövid lejáratú kölcsönből származó követelések összegét.

(6) Egyéb követelésként kell kimutatni a pénztár munkavállalóival, a költségvetéssel, a pénztár vagyonának befektetését, kezelését, az adminisztrációs és nyilvántartási feladatokat ellátó gazdálkodó szervezetekkel szemben fennálló követeléseket, valamint a más pénztárból átlépő tag egyéni számlájának vagy a nyugdíjszolgáltatás fedezetének átvételével kapcsolatos - átadó pénztárral szembeni - követeléseket, továbbá a vagyonkezelővel, illetve a letétkezelővel szembeni - pénzforgalomban nem megjelenő - követeléseket.

(7) Egyéb követelésként kell kimutatni a tartósan adott kölcsönökből a mérleg fordulónapját követő egy éven belül esedékes törlesztő részletet is.

(8) *  Értékpapír kölcsönbe adásából származó követelésként kell kimutatni az Öpt. 36. §-ának (10)-(13) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint kölcsönbe adott értékpapírok kölcsönszerződés szerinti értékét.

(9) *  Értékpapír kölcsönbe adásából származó követelés értékelési különbözeteként kell kimutatni a (8) bekezdés szerinti kölcsönügylet tárgyát képező értékpapír kölcsönbe adásának napjára, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében naponta - meghatározott, felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét, továbbá itt kell kimutatni a kölcsönbe adott értékpapír mérlegfordulónapra vonatkozóan meghatározott, könyvvizsgáló által hitelesített felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét.

19. § (1) A forgóeszközök között értékpapírként a pénztár befektetési tevékenységével összefüggésben forgatási céllal, átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt, tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket (részvényeket, üzletrészeket), hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat (gazdálkodó szervezetek, önkormányzatok, hitelintézetek által kibocsátott kötvényeket, állampapírokat, kincstárjegyeket, jelzálogleveleket, külföldön kibocsátott, Magyarországon forgalomba hozott állampapírokat, kötvényeket), tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket (részvényeket, üzletrészeket), egyéb értékpapírokat, valamint az értékpapírok értékelési különbözetét kell kimutatni.

(2) Egyéb részesedések között kell kimutatni a pénztár működési, nyugdíj-szolgáltatási, likviditási célra befolyt bevételeiből továbbértékesítés céljára, árfolyamnyereség elérése érdekében beszerzett részvényeket, üzletrészeket.

(3) A forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között külön-külön kell kimutatni a kamatbevétel, illetve árfolyamnyereség elérése érdekében beszerzett kötvényeket, kincstárjegyeket és állampapírokat, fix és változó kamatozású értékpapírokat, befektetési jegyeket, jelzálogleveleket és egyéb értékpapírokat. Itt kell továbbá kimutatni a tartós befektetési céllal vásárolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közül azokat, amelyek a tárgyévet követő üzleti évben lejárnak.

(4) *  Értékpapírok értékelési különbözeteként kell kimutatni a (2) és (3) bekezdés szerinti értékpapírok mérlegfordulónapra vonatkozóan meghatározott, könyvvizsgáló által hitelesített piaci értékének, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében naponta - meghatározott piaci értékének (kamatozó értékpapírok esetében az utolsó kamatfizetéstől, a kibocsátástól az értékelés napjáig időarányosan járó kamatot is tartalmazó piaci értéknek) és a könyv szerinti értékének különbözetében megállapított összeget, továbbá külföldi pénzértékre szóló értékpapírok esetén a 30. § (1) bekezdése szerint meghatározott piaci érték és a könyv szerinti érték közötti különbözet összegét.

(5) *  Határidős ügyletek értékelési különbözeteként kell kimutatni a mérleg fordulónapján, illetve a negyedév utolsó napján - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napján - le nem zárt származékos ügyletek közül a határidős és opciós ügyletek várható eredményének összegében elszámolt értékelési különbözetet.

20. § (1) A pénzeszközök között - elkülönítetten - kell a mérlegben kimutatni a pénztár hitelintézettel szembeni, elszámolási betétszámlán, elkülönített betétszámlán és devizaszámlán lévő pénzköveteléseit, valamint rövid lejáratú bankbetéteit és készpénzállományának összegét, továbbá a valutakészlet és a devizabetét értékelési különbözetét.

(2) Az elkülönített betétszámlán a vagyonkezelő, illetve letétkezelő vállalkozás részére befektetés céljára rendelkezésre bocsátott, még fel nem használt pénzeszközök összegét kell kimutatni.

(3) *  A pénzeszközök értékelési különbözeteként kell kimutatni a deviza- és a forintbetét számlákon lévő pénzeszköz időarányos kamatát, továbbá a valuta- és devizakészlet választott hitelintézet által az értékelés napjára vonatkozóan meghirdetett devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlagán, vagy a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamán átszámított forintértéke és a könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét.

(4) A magánnyugdíjpénztárat működtető önkéntes nyugdíjpénztár a pénzeszközök között elkülönítetten köteles kimutatni a magán-nyugdíjpénztári elszámolási betétszámláját és az önkéntes nyugdíjpénztári elszámolási számláját.

21. § (1) Aktív időbeli elhatárolásként - elkülönítetten - kell a mérlegben kimutatni az üzleti év mérlegének fordulónapja előtt felmerült, elszámolt olyan összegeket, amelyek költségként vagy ráfordításként csak a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatók el, valamint az olyan járó bevételeket, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el.

(2) *  Bevételek aktív időbeli elhatárolásaként kell a mérlegben kimutatni (a kamatbevételekkel szemben elszámolt) az egyéb tartósan adott kölcsönök között kimutatott, a pénztár által munkavállalói részére nyújtott lakás célú kölcsönök után az adott üzleti év mérlegfordulónapjáig, illetve a tárgynegyedév utolsó napjáig terjedő időszakra időarányosan járó kamat összegét.

(3) * 

(4) *  Bevételek aktív időbeli elhatárolásaként kell kimutatni a mérlegfordulónapja után esedékes, a mérlegfordulónapjáig időarányosan járó és szerződés szerint teljesített értékesítéshez, illetve szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó bevételek összegét.

(5) Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolásaként kell a mérlegben kimutatni a forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, tulajdoni részesedést jelentő befektetések beszerzéséhez kapcsolódóan fizetett (elszámolt) - az értékpapír beváltásakor vagy értékesítésekor várhatóan megtérülő - bizományi díjat, vásárolt vételi opció díját, amennyiben az jelentős összegű és a pénztár a beszerzési értékben nem vette figyelembe, továbbá az üzleti év mérlegének fordulónapja előtt felmerült, elszámolt költségek és ráfordítások időarányosan nem a tárgyidőszakot terhelő összegét.

22. § A mérlegben forrásként kell kimutatni a saját tőkét, a céltartalékokat, a kötelezettségeket és a passzív időbeli elhatárolásokat.

23. § (1) *  A pénztár saját tőkeként olyan tőkerészt mutathat ki, amelyet a pénztár alapításakor az alapítók vagy más támogatók bocsátottak a pénztár rendelkezésére, továbbá, amelyet a pénztár működési és kiegészítő vállalkozási tevékenységének eredményéből tartaléktőkeként felhalmozott. A saját tőke részeként kell kimutatni a pénztár működési célú, e rendelet 14. § (5) bekezdése szerinti immateriális javainak, valamint a 15. § (2) bekezdés a) pontjában és (3) bekezdésében meghatározott tárgyi eszközeinek értékeléséből származó értékhelyesbítéssel azonos összegű értékelési tartalékot is.

(2) *  A saját tőke - a be nem fizetett pénzbeli alapítói támogatásokkal, illetve vagyontárgy formájában felajánlott, de nem teljesített alapítói támogatásokkal csökkentett - induló tőkéből, a tartaléktőkéből, a működés és kiegészítő vállalkozási tevékenység tárgyévi eredményéből, valamint az értékelési tartalékból áll.

(3) Az indulótőke a pénztár induláskori eszközeinek forrását képezi. A mérlegben az indulótőkeként a pénztár alapításakor visszafizetési kötelezettség nélkül felajánlott pénzbeli támogatások összegét, valamint az indulóvagyon nem pénzbeli részeként térítés nélkül kapott eszközöknek - az Öpt. 32. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján - vagyonszakértővel felbecsültetett piaci értékét a támogató rendelkezése szerint - annak hiányában az alakuló közgyűlés határozatának megfelelően - működési, nyugdíj-szolgáltatási és likviditási célú megbontásban kell kimutatni függetlenül attól, hogy azt a pénztár rendelkezésére bocsátották-e.

(4) A mérlegben negatív előjelű indulótőke nem mutatható ki.

(5) Be nem fizetett alapítói támogatásként kell kimutatni a pénztár alapításakor a támogató írásos nyilatkozatában felajánlott, de még nem teljesített - pénzbeli és nem pénzbeli - támogatások összegét.

(6) Tartaléktőke növekedéseként kell kimutatni:

a) a pénztár működési, illetve kiegészítő vállalkozási tevékenységének előző évi eredményét (nyereségét), ideértve az ellenőrzés előző év(ek) működési, illetve kiegészítő vállalkozási tevékenységének eredményét növelő módosítását is;

b) az alapítók által a pénztár alapításakor tartaléktőkeként véglegesen átadott pénzeszközök értékét;

c) a likviditási céltartalékból a tartaléktőkébe átcsoportosított eszközök értékét;

d) * 

e) * 

(7) Tartaléktőke csökkenéseként kell kimutatni:

a) a pénztár működési, illetve kiegészítő vállalkozási tevékenységének előző évi eredményét (veszteségét), ideértve az ellenőrzés előző év(ek) működési, illetve kiegészítő vállalkozási tevékenységének eredményét csökkentő módosítását (veszteségét) is;

b) a tartaléktőkéből a fedezeti céltartalékba az egyéni számlákra, illetve a szolgáltatási tartalékba átcsoportosított összegeket;

c) a tartaléktőkéből a likviditási céltartalékba átcsoportosított eszközök értékét.

(8) *  Működés és kiegészítő vállalkozási tevékenység tárgyévi eredményeként kell kimutatni az Öpt. 36. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján a pénztár tárgyévi működési, illetve kiegészítő vállalkozási tevékenysége bevételeként, valamint az Öpt. 36. §-a (4) bekezdésének b) és d) pontjában foglaltak alapján a pénztár tárgyévi működési, illetve kiegészítő vállalkozási tevékenysége költségeként és ráfordításaként elszámolt összegek különbözetének adóval csökkentett összegét.

(9)-(10) * 

(11) Értékelési tartalékként kell kimutatni a 14. § (5) bekezdése, a 15. § (7) bekezdése szerint a pénztár működését, kiegészítő vállalkozási tevékenységét, szolgáltatásainak teljesítését szolgáló immateriális javak és rendeltetésszerűen használatba vett tárgyi eszközök - ide nem értve a tartós befektetési célú ingatlanokat - piaci értékelése alapján meghatározott értékhelyesbítés összegét.

24. § *  (1) Céltartalékot kell képezni a pénztár működési, illetve kiegészítő vállalkozási tevékenységével kapcsolatos jövőbeni kötelezettségekre, a pénztártagok részére nyújtandó nyugdíjszolgáltatások fedezetére, a pénztár fizetőképességének biztosítására, a működési, a fedezeti (egyéni számlákhoz és a szolgáltatási tartalékokhoz tartozó), valamint a likviditási célú befektetési portfóliók értékelési különbözetére, továbbá a bevételként elszámolt és az egyéni számlán jóváírt, de pénzügyileg nem rendezett tagdíjakra (meg nem fizetett tagdíjak), valamint az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára.

(2) Működési céltartalékként kell a mérlegben kimutatni a pénztár működési, illetve kiegészítő vállalkozási tevékenységével kapcsolatos jövőbeni kötelezettségek (ideértve az igénybe vett likviditási tartalék visszapótlási kötelezettséget is) fedezetére képzett céltartalékot, amelyek - a mérlegkészítés időpontjáig rendelkezésre álló információk szerint - várhatóan vagy bizonyosan felmerülnek, de összegük vagy esedékességük időpontja a mérleg készítésekor még bizonytalan, és azokra a pénztár a szükséges fedezetet más módon nem biztosította.

(3) A pénztár a szokásos működési tevékenységével kapcsolatos, rendszeres és folyamatosan felmerülő költségeire céltartalékot nem képezhet.

(4) *  Működési céltartalékként kell kimutatni a működési célú befektetési portfolió mérlegfordulónapra, illetve a negyedév utolsó napjára - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára - vonatkozóan meghatározott, felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegében megképzett céltartalékot. A működési célú befektetési portfólió értékelési különbözetéből képzett céltartalékon belül külön kell kimutatni az időarányos kamat, a járó osztalék, a devizaárfolyam-változás, valamint az egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözet összegét.

(5) Fedezeti céltartalékként kell a mérlegben kimutatni a pénztártagok részére nyújtandó nyugdíjszolgáltatások fedezetének gyűjtésére és a szolgáltatások finanszírozására szolgáló - az Öpt. 36. §-ának (3) bekezdése alapján elszámolt bevételek és az Öpt. 36. §-a (4) bekezdésének a) és d) pontja alapján elszámolt költségek és ráfordítások különbözetének összegében megképzett - fedezeti céltartalékot.

(6) A fedezeti céltartalékon belül elkülönítetten kell kimutatni az egyéni számlákon jóváírt szolgáltatási célú bevételekből, valamint az egyéni számlák fedezetét képező eszközök befektetéséből származó realizált hozambevételekből, illetve ezen eszközök értékelési különbözetéből képzett céltartalékot, továbbá az egyéni számlákról a nyugdíjszolgáltatások finanszírozására a szolgáltatási tartalékba átvezetett összeget, valamint a szolgáltatási tartalék fedezetét képező eszközök befektetéséből származó realizált hozambevételekből, illetve ezen eszközök értékelési különbözetéből képzett céltartalékot. A fedezeti célú befektetési portfólió értékelési különbözetéből képzett céltartalékon belül külön kell kimutatni az időarányos kamat, a járó osztalék, a devizaárfolyam-változás, valamint az egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözet összegét.

(7) Egyéni számlákon kell kimutatni a szolgáltatások fedezetére a felhalmozási (várakozási) időszakban összegyűjtött, a pénztártag adott időpontban fennálló követelését, amely nyugdíjba vonuláskor a részére járó nyugdíjszolgáltatás megállapításának alapjául szolgál, illetve a várakozási idő letelte után az Öpt. 47. §-ának (4)-(5) bekezdése alapján a pénztártagnak kifizethető.

(8) Az egyéni számlákon elkülönítetten kell kimutatni:

a) a szolgáltatások fedezetére befizetett tagdíjakból, tagdíj célú támogatásokból, a tagok egyéb befizetéseiből, a támogatók által juttatott rendszeres támogatásokból, eseti adományokból az egyéni számlán jóváírt összegeket;

b) az egyéni számlákon kimutatott fedezeti céltartalék befektetéséből származó realizált nettó hozambevételekből az egyéni számlán jóváírt összegeket;

c) az egyéni számlákon kimutatott, nyugdíjszolgáltatás fedezetéül szolgáló eszközök mérlegfordulónapjára, illetve negyedév utolsó napjára vonatkozóan meghatározott, felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és a könyv szerinti értéke közötti különbözet összegében megállapított értékelési különbözetből az egyéni számlán jóváírt összegeket.

(9) A más pénztárból átlépő tagok által áthozott fedezetet az egyéni számlán a (8) bekezdés a)-b) pontja szerinti megbontásban kell kimutatni.

(10) Szolgáltatási tartalékon kell kimutatni a nyugdíjszolgáltatások finanszírozására szolgáló összegeket. A szolgáltatási tartalékon belül elkülönítetten kell kimutatni:

a) a nyugdíjszolgáltatások és azzal kapcsolatos költségek teljes fedezetének biztosítására az egyéni számlákról átvezetett összegeket;

b) a szolgáltatási tartalékként kimutatott fedezeti céltartalék befektetéséből származó realizált nettó hozambevételeket;

c) a szolgáltatási tartalékon kimutatott, nyugdíjszolgáltatás fedezetéül szolgáló eszközök mérlegfordulónapjára, illetve negyedév utolsó napjára vonatkozóan meghatározott, felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és a könyv szerinti értéke közötti különbözet összegében megállapított értékelési különbözetből a szolgáltatási tartalékon jóváírt összegeket.

(11) Likviditási céltartalékként kell a mérlegben kimutatni az időlegesen fel nem használt eszközök gyűjtésére, valamint a pénztár fizetőképességének biztosítására szolgáló - az Öpt. 36. §-ának (3) bekezdése alapján elszámolt bevételek és az Öpt. 36. §-a (4) bekezdésének d) pontja alapján elszámolt költségek és ráfordítások különbözetének összegében megképzett -, továbbá az azonosítatlan (függő) befizetések befektetési hozamának összegében, annak fedezetére képzett céltartalékokat.

(12) *  Likviditási portfolió értékelési különbözetéből képzett céltartalékként kell kimutatni a likviditási célú befektetési portfolió mérlegfordulónapra, illetve a negyedév utolsó napjára - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára - vonatkozóan meghatározott, felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegében megképzett céltartalékot. A likviditási célú befektetési portfólió értékelési különbözetéből képzett céltartalékon belül külön kell kimutatni az időarányos kamat, a járó osztalék, a devizaárfolyam-változás, valamint az egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözet összegét.

(13) Egyéb likviditási célra képzett céltartalékként kell kimutatni a mérlegben a pénztár folyamatos fizetőképességének biztosítására, valamint a pénztár alapszabályában meghatározott egyéb célokra képzett tartalékok összegét.

(14) Az azonosítatlan befizetések befektetési hozamának fedezetére képzett céltartalékként kell kimutatni a mérlegben az átmenetileg függő befizetésként nyilvántartott pénzeszközök befektetéséből származó, realizált hozambevételekből a befizetések azonosításakor az egyéni számlán jóváírt tagdíj célú bevételek időarányos hozamának pótlása céljából képzett tartalékot, valamint a be nem azonosított befizetések befektetése esetén az értékelési különbözetből képzett céltartalékot.

(15) Meg nem fizetett tagdíjak céltartalékaként kell kimutatni a mérlegben a tagdíjkövetelések negyedévet követő hónap 25-éig, illetve a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett ráfordításként elszámolt összegét. A ráfordításként elszámolt tagdíjhátralék összegét a tagdíj rendeltetésétől függően

- működési célú tagdíjak tartalékaként,

- fedezeti célú tagdíjak tartalékaként, és

- likviditási célú tagdíjak tartalékaként

kell megképezni.

Az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében a tárgynegyedév végéig, illetve a mérleg fordulónapjáig előírt, de a tárgynegyedév végéig, illetve a mérlegfordulónapig pénzügyileg nem rendezett tagdíjak ráfordításként elszámolt összegét kell a negyedéves jelentésben, illetve a mérlegben meg nem fizetett tagdíjak céltartalékaként kimutatni. * 

(16) *  Az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztárnak az egyéni és a szolgáltatási számlákról olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből egyértelműen megállapíthatók és nyomon követhetők az egyéni számlákon történt jóváírások és terhelések forintban és elszámoló egységben is, a szolgáltatási számlákon történt jóváírások és terhelések forintban.

(17) *  Az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztárnak az egyéni számlákon elkülönítetten kell kimutatni:

a) a szolgáltatások fedezetére befizetett tagdíjakból, tagdíj célú támogatásokból, a tagok egyéb befizetéseiből, a támogatók által juttatott rendszeres támogatásokból, eseti adományokból az egyéni számlán jóváírt összegeket forintban és elszámoló egységben;

b) az egyéni számlákon kimutatott fedezeti céltartalék eszközeinek befektetéséből származó - realizált és a nem realizált hozamot is tartalmazó - eredmény egyéni számlán jóváírt összegét forintban;

c) az elszámoló egység záró darabszámát és az elszámoló egység záró árfolyamát, a kettő szorzataként a pénztártag egyéni számláján kimutatott tagi követelés záró értékét (piaci értékét).

25. § Hosszú lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni a mérlegben a pénztár által egy évnél hosszabb lejáratra vállalt kötelezettségek összegét.

26. § (1) *  Rövid lejáratú kötelezettségnek minősül az egy évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, az áruszállításból és szolgáltatás teljesítéséből származó, a pénztár által elismert - általános forgalmi adót is tartalmazó - kötelezettség, a vevőtől kapott előleg, valamint a munkavállalókkal, az adóhatósággal, a társadalombiztosítással, a Felügyelettel szemben keletkezett rövid lejáratú kötelezettség, továbbá a le nem zárt határidős és opciós ügyletek biztosítékaként kapott pénzeszközökből eredő, valamint az értékpapír kölcsönbe adásakor a pénzben kapott óvadék miatti kötelezettség. Idetartozik a hosszú lejáratú kötelezettségekből a mérleg fordulónapját követő egy üzleti éven belül esedékes, visszafizetendő törlesztés összege, továbbá a más pénztárba átlépő pénztártag részére fizetendő, a tag követelésének megfelelő összeg, amelyet a pénztár az átvevő pénztár részére már leigazolt, de pénzügyileg még nem rendezett, valamint a pénztár elszámolási betétszámláján jóváírt, de pénztári tartalékokra még fel nem osztott azonosítatlan (függő) befizetések összege.

(2) *  Tagokkal szembeni kötelezettségként kell kimutatni a mérlegben a kilépő vagy más pénztárba átlépő, tagsági viszonyukat egyéb módon megszüntető, továbbá az egyéni nyugdíjszámlán nyilvántartott összeg egészét vagy egy részét felvevő tagokat, illetve az elhunyt tagok kedvezményezettjét megillető, a fedezeti céltartalékból - egyéni számláról vagy a szolgáltatási tartalékból - átvezetett kötelezettségek összegét.

(3) Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból mérlegtételen kell kimutatni a pénztár működési, illetve kiegészítő vállalkozási tevékenységével kapcsolatos eszközbeszerzésekből és igénybe vett szolgáltatásokból eredő kötelezettségeket.

(4) Rövid lejáratú hitelek és kölcsönök mérlegtételen kell kimutatni a pénztár működési és likviditási tartalékának fedezete mellett, legfeljebb 12 havi lejáratra, hitelintézettől felvett hitel- és kölcsöntartozások összegét.

(5) *  Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között kell a mérlegben kimutatni a munkavállalókkal, a költségvetéssel, a Felügyelettel szembeni jogszabályon alapuló kötelezettségeket, továbbá a pénztár befektetési tevékenységével kapcsolatban a vagyonkezelő, letétkezelő vállalkozásokkal szembeni kötelezettségek összegét, valamint a határidős és opciós ügyletek esetén a kapott letétek, árkülönbözetek összegét, amíg az ügylet le nem zárul. Itt kell továbbá kimutatni az értékpapír kölcsönbe adásakor a kölcsön futamideje alatt - a futamidő végén történő visszafizetésének időpontjáig - a pénzben kapott óvadék miatti kötelezettséget.

(6) A rövid lejáratú kötelezettségek között azonosítatlan függő befizetésként kell kimutatni a pénztár elszámolási betétszámláján jóváírt, de a pénztár tartalékaira még fel nem osztható azonosítatlan (függő) befizetések összegét, amíg annak azonosítása vagy visszautalása meg nem történik.

(7) *  Az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az azonosítatlan (függő) tételekről olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből egyértelműen megállapíthatók és nyomon követhetők a függő tételeken történt jóváírások és terhelések forintban és elszámoló egységben is.

27. § (1) A bevételek passzív időbeli elhatárolásaként kell kimutatni a mérleg fordulónapja előtt befolyt, elszámolt bevételt, amely a mérleg fordulónapja utáni időszak bevételét képezi.

(2) Költségek és ráfordítások passzív időbeli elhatárolásként kell a mérlegben kimutatni:

a) a pénztár alkalmazottai részére a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó, a már megállapított, kötelezettségként ki nem mutatott prémiumot, jutalmat, azok járulékait;

b) a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő - a pénztár működési, kiegészítő vállalkozási, illetve befektetési tevékenységével kapcsolatos - költséget, ráfordítást, amely csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban merül fel, kerül számlázásra;

c) *  a mérleg fordulónapja és elkészítésének időpontja között a pénztárral szemben érvényesített, benyújtott, ismertté vált, a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó kártérítési igényt, kártérítést, bírósági költséget.

d) * 

(3) *  A passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni az egyéb bevételként vagy a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként elszámolt térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök átadónál kimutatott nyilvántartás szerinti (legfeljebb forgalmi, piaci) értékét, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci értékét. A térítés nélkül átvett eszközök esetében elkülönítetten kell nyilvántartani a működési célú, a tartós befektetési célú, valamint a továbbértékesítési célú eszközökkel kapcsolatos passzív időbeli elhatárolásokat.

(4) *  A költségek és ráfordítások passzív időbeli elhatárolásaként kell kimutatni az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az elszámoló egység napi nettó árfolyamának megállapításakor figyelembe vett, a tárgyidőszakot időarányosan terhelő, de még nem számlázott vagyonkezelési, letétkezelési és egyéb díjak befektetési tevékenységgel kapcsolatos egyéb ráfordításként elszámolt összegét. Amennyiben a vagyonkezelőt szerződés szerint teljesítményhez kötött díjazás illeti meg, akkor a szerződés szerinti díj tárgyidőszakra jutó időarányos összegét a havi zárás keretében kell elhatárolni.

Az eszközök értékcsökkenése

28. § (1) A pénztár az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenésének elszámolásánál a Tv. 52. §-ának (1)-(3) bekezdésében foglaltakat a (2)-(7) bekezdésben foglalt sajátosságok figyelembevételével köteles alkalmazni.

(2) Az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenésének a bekerülési értékhez (bruttó értékhez) viszonyított arányát a következő amortizációs kulcsok alapján kell megállapítani:

Vagyoni értékű jogok 16%
Szellemi termékek 33%
Épületek és kapcsolódó vagyoni értékű jogok 2%
Építmények és kapcsolódó vagyoni értékű jogok 3%
Gépek, berendezések, felszerelések 14,5%
Számítástechnikai és ügyviteltechnikai eszközök 33%
Járművek 20%

(3) A pénztár az értékcsökkenés elszámolásánál az immateriális javak és tárgyi eszközök bekerülési (beszerzési, illetve előállítási) értékét maradványértékkel nem csökkentheti.

(4) Az értékcsökkenési leírást a pénztárnak negyedévenként kell elszámolni a használatba vett (aktivált) immateriális javak és tárgyi eszközök után az üzembe helyezést, illetve a használatbavételt követő negyedév első napjától kezdődően. Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok közül a pénztár tulajdonában lévő ingatlanhoz (épület, építmény) kapcsolódó vagyoni értékű jogok értékcsökkenését az épületre, építményre vonatkozó amortizációs kulcsok alapján kell megállapítani. A pénztár tulajdonába nem tartozó ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok értékcsökkenésének elszámolásánál a vagyoni értékű jogra megállapított amortizációs kulcsot kell alkalmazni.

(5) *  A 100 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök bekerülési értéke - a pénztár döntésétől függően - a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolható.

(6) A továbbértékesítési céllal beszerzett és áruként nyilvántartott ingatlanok esetében értékcsökkenési leírást nem lehet elszámolni.

(7) A kiegészítő vállalkozási tevékenységhez közvetlenül hozzárendelhető immateriális javak és tárgyi eszközök esetében az értékcsökkenési leírás elszámolására a Tv. 52-53. §-ában foglalt előírások vonatkoznak.

(8) *  A pénztárnak a befektetési célú ingatlanok esetében a Tv. 53. §-ában foglaltakat nem kell alkalmazni.

A mérlegtételek értékelése

29. § (1) *  A pénztár a mérlegtételek értékelésekor a Tv. 57. §-át, az 58. §-ának (2)-(9) bekezdését, a 60-61. §-át, a 62. §-ának (2) bekezdését, továbbá a 63-64. §-át a (2)-(13) bekezdésben, valamint e rendelet 30-31. §-ában foglalt sajátosságok figyelembevételével köteles alkalmazni. A pénztárnak a Tv. 54. §-a (1)-(7) bekezdésében foglaltakat - a befektetési portfólió részét nem képező tulajdoni részesedést jelentő befektetések kivételével - nem kell alkalmazni.

(2) *  A befektetett, illetve a forgóeszközök között kimutatott értékpapíroknak és részesedéseknek a mérleg fordulónapjára, valamint a negyedév utolsó napjára - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára - vonatkozó értékelési különbözete meghatározásánál piaci értéknek a tőzsdén, illetve elismert értékpapírpiacon kialakult, a mérlegfordulónapon, a negyedév utolsó napján - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napján - érvényes árfolyamát, illetve átlagárát kell tekinteni.

(3) A vásárolt anyagokat és az árunak minősülő, továbbértékesítési céllal beszerzett ingatlanokat egyedileg, azok beszerzési árán, illetve súlyozott átlagárán kell értékelni. A legkorábbi és legutolsó beszerzési áron, illetve elszámolóár-különbözettel korrigált elszámolóáron való értékelés módszerét a pénztár nem alkalmazhatja. A raktárra vett készletek esetében beszerzéskor az azonnal költségként történő elszámolás módszere nem alkalmazható.

(4) *  A tartós befektetési célú ingatlanok, a befektetett pénzügyi eszközök és a forgóeszközök között kimutatott tulajdoni részesedést jelentő befektetések, valamint az árunak minősülő, továbbértékesítési céllal beszerzett ingatlanok esetében az üzleti év mérlegfordulónapjára, illetve a negyedév utolsó napjára - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára - vonatkozóan meghatározott piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözetet - az adott eszközcsoporton belül elkülönítetten - értékelési különbözetként, a források között az ilyen címen megképzett működési, fedezeti, illetve likviditási értékelési különbözet céltartalékaként kell kimutatni. Az eszközök könyvekből történő kivezetésekor, az osztalék realizálásakor, illetve a következő értékelés során az értékelési különbözet csökkenésekor, az értékelési különbözetet a bevételek csökkentésével kell csökkenteni vagy megszüntetni az értékelési különbözet céltartalékának csökkentésével egyidejűleg. A céltartalék csökkentését jogcímek szerinti részletezésben ráfordítás csökkenésként kell elszámolni.

(5) Amennyiben a (4) bekezdés szerinti értékelés során az egyes eszközöknek a mérleg fordulónapjára, a negyedév utolsó napjára - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára - vonatkozó értékelésekor érvényes * 

a) *  piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet kevesebb, mint az előző értékeléskor volt, az értékelési különbözet csökkenésével egyidejűleg az értékelési különbözet céltartalékát is csökkenteni kell. Az értékelési különbözet és annak céltartaléka negatív előjelű is lehet;

b) *  piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet több, mint az előző értékeléskor volt, a korábbi értékelési különbözetet növelni kell az értékelési különbözet céltartalékának növelésével egyidejűleg.

c) * 

(6) *  A hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál - függetlenül attól, hogy azok a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepelnek - az értékpapír üzleti év mérlegfordulónapjára, illetve a negyedév utolsó napjára - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára - vonatkozóan meghatározott piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözetet - az adott eszközcsoporton belül elkülönítetten - értékelési különbözetként, a források között az ilyen címen megképzett működési, fedezeti, illetve likviditási értékelési különbözet céltartalékaként kell kimutatni. Az értékpapír könyvekből történő kivezetésekor, a kamatfizetéskor, a következő értékelés során az értékelési különbözet csökkenésekor, az értékelési különbözetet a bevételek csökkentésével kell csökkenteni vagy megszüntetni az értékelési különbözet céltartalékának csökkentésével egyidejűleg. A céltartalék csökkentését jogcímek szerinti részletezésben ráfordítás csökkenésként kell elszámolni.

(7) *  Az eszközök értékelési különbözetét az eszköz rendeltetésétől függően (működési, fedezeti, likviditási és kockázati) kell az eszközök analitikus nyilvántartásában, illetve a források között a működési, fedezeti, likviditási és kockázati céltartalékon belül elkülöníteni és szükség szerint módosítani.

(8) *  Amennyiben a (6) bekezdés szerinti értékelés során az egyes eszközöknek a mérleg fordulónapjára, a negyedév utolsó napjára - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára - vonatkozó értékelésekor érvényes * 

a) piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet kevesebb, mint az előző értékeléskor volt, az értékelési különbözet csökkenésével egyidejűleg az értékelési különbözet céltartalékát is csökkenteni kell. Az értékelési különbözet és annak céltartaléka negatív előjelű is lehet;

b) piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet több, mint az előző értékeléskor volt, a korábbi értékelési különbözetet növelni kell az értékelési különbözet céltartalékának növelésével egyidejűleg.

(9) *  A pénztár a Tv. 59/A-59/F. §-ok szerinti valós értéken történő értékelés szabályait nem alkalmazhatja.

(10) *  Amennyiben a pénztár a számviteli politikájában úgy dönt, hogy alkalmazza a Tv. 54. §-ának (8)-(9) bekezdésében foglalt előírásokat, akkor azokat következetesen köteles alkalmazni.

(11) *  Amennyiben a pénztár a Tv. 54. §-ának (8) bekezdése alapján értékelt értékpapírokat lejárat előtt részben vagy egészben értékesíti, akkor az értékesítéstől számított két évig nem alkalmazhatja a Tv. 54. §-ának (8) bekezdésében foglaltakat.

(12) *  A (11) bekezdésben foglaltak alkalmazása szempontjából nem minősül értékesítésnek az értékpapír óvadéki repóügylet keretében történő értékesítése.

(13) *  A Tv. 54. §-ának (8) bekezdése szerint értékelt és a lejárat évét megelőzően a forgóeszközök közé átminősített értékpapírokat a mérlegben a forgóeszközök között kell kimutatni azzal, hogy az azok értékelésére vonatkozó szabályok nem változnak.

30. § (1) *  A valutapénztárban lévő valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, továbbá a külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközök és értékpapírok negyedév végi és mérlegfordulónapi - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára vonatkozó - értékelésekor a devizában kifejezett piaci érték (2) bekezdés szerinti választott devizaárfolyamon átszámított forintértéke és az eszköz könyv szerinti forintértéke közötti értékkülönbözet céltartalékként megképzett összegén belül elkülönítetten kell kimutatni a járó osztalékot, a devizaárfolyam-változásból és az egyéb piaci árhatásból adódó különbözetet, továbbá a kamatozó értékpapír esetében a negyedév utolsó napjáig, illetve a mérleg fordulónapjáig időarányosan járó kamat összegét.

(2) *  A valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget azok bekerülésekor, illetve a negyedév végi és a mérlegfordulónapi - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében a napi - értékeléskor a Tv. 60. §-ának (4) bekezdése szerinti választott devizaárfolyamon kell értékelni.

(3) * 

(4) A külföldi pénzértékre szóló követelések és kötelezettségek mérleg-fordulónapi értékelésekor keletkező devizaárfolyam különbözeteket a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, illetve ráfordításaként kell elszámolni.

(5) *  A külföldi pénzértékre szóló kamatozó értékpapírok vételárában lévő kamat forintértékét a bekerülés napján érvényes (2) bekezdés szerinti devizaárfolyamon kell megállapítani és a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek csökkentő tételeként kell kimutatni.

(6) *  A külföldi pénzértékre szóló kamatozó értékpapírok negyedév utolsó napjáig, illetve a mérleg fordulónapjáig - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjáig - időarányosan járó - értékelési különbözetben elszámolt - kamat forintértékét az értékelés napján érvényes (2) bekezdés szerinti árfolyamon kell megállapítani.

(7) * 

(8) A Tv. 60. §-ának (3) bekezdését a pénztárnak nem kell alkalmazni.

(9) *  A valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, a befektetett pénzügyi eszköz, az értékpapír, illetve a külföldi pénzértékre szóló kötelezettség negyedév végi, illetve mérlegfordulónapi - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára vonatkozó - értékelésekor megállapított árfolyamkülönbözetek elszámolására a Tv. 84. §-a (7) bekezdésének g) pontja, és a 85. §-a (3) bekezdésének g) pontja nem alkalmazható.

31. § (1) A működési célú immateriális javak és tárgyi eszközök - a tartós befektetési célú ingatlanok, a beruházások, valamint a beruházásra és felújításra adott előlegek kivételével - a mérleg fordulónapjára vonatkozó értékelésekor az eszközök piaci értéke és könyv szerinti értéke [a 28. § (2) bekezdésében meghatározott amortizációs kulcsok figyelembevételével meghatározott nettó értéke] közötti pozitív különbözetet értékhelyesbítésként kell kimutatni - az adott eszközcsoporton belül elkülönítetten - a források között a saját tőke részét képező értékelési tartalékkal szemben. Az eszközök könyvekből történő kivezetésekor, illetve a következő értékeléskor a különbözet csökkenésekor, az értékhelyesbítés csökkentését az értékelési tartalékkal szemben kell megszüntetni.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti értékelés során az egyes eszközök mérleg fordulónapjára vonatkozó

a) piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözet kevesebb, mint az előző értékeléskor volt, a pozitív értékhelyesbítés csökkenésével az értékelési tartalékot kell csökkenteni;

b) piaci értéke kevesebb, mint a könyv szerinti értéke, a piaci értéket meghaladó különbözetet értékvesztésként kell elszámolni, a korábbi pozitív értékhelyesbítést pedig az értékelési tartalékkal szemben meg kell szüntetni.

(3) A kiegészítő vállalkozási tevékenységhez közvetlenül hozzárendelhető immateriális javak és tárgyi eszközök mérlegfordulónaphoz kapcsolódó értékelésekor a Tv. 58. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

A mérlegtételek alátámasztása leltárral

32. § (1) A mérleget az eszközök és a források mérlegfordulónapra vonatkozó leltározása alapján elkészített leltárral kell alátámasztani.

(2) Az eszközök és a források tételes leltározását a pénztár leltározási és leltárkészítési szabályzatában rögzítettek szerint - a csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél a bizonylatoknak a nyilvántartásokkal, az idegen helyen tárolt - letétbe helyezett, vagyonkezelésben lévő - fizikai, illetve letéti számlán vezetett értékpapírok esetén letétkezelői igazolással, dematerializált értékpapírok esetében értékpapír-számlakivonattal történő egyeztetés útján - kell elvégezni.

Az eredménykimutatás tartalma, tagolása

33. § (1) Az eredménykimutatás tagolását a 3. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az egyesített (összesített) eredménykimutatás tagolását a 4. számú melléklet tartalmazza.

(3) A pénztár eredménykimutatása a következő fő részekből áll:

A) Pénztár működési és kiegészítő vállalkozási tevékenysége

B) Pénztári szolgáltatások fedezete

C) Likviditási fedezet

(4) *  A pénztár működési és kiegészítő vállalkozási tevékenységének tárgyévi eredményeként kell kimutatni a pénztár működésével és kiegészítő vállalkozási tevékenységével kapcsolatban az üzleti évben elszámolt bevételek és költségek, ráfordítások (ideértve a működési célú befektetési portfólió értékelési különbözetében bevételként elszámolt várható hozamot is, valamint az értékelési különbözet összegében ráfordításként elszámolt céltartalékképzést is) különbözetének adófizetési kötelezettséggel csökkentett összegét.

(5) *  A pénztári szolgáltatások fedezetét kell a nyugdíjszolgáltatásokkal összefüggésben céltartalékként megképezni az üzleti évben felmerült bevételek és ráfordítások különbözetének, valamint a fedezeti célú befektetési portfólió értékelési különbözetében bevételként elszámolt várható hozam összegében.

(6) *  A likviditás (a pénztár fizetőképességének) biztosításával, valamint az azonosítatlan befizetések befektetési hozamának fedezetével összefüggésben az üzleti évben felmerült bevételek és ráfordítások különbözetéből, valamint a likviditási célú befektetési portfólió értékelési különbözetében bevételként elszámolt várható hozam összegéből kell céltartalékot képezni.

(7) A tárgynegyedéves zárás keretében elkészítendő eredménykimutatásban külön kell bemutatni az üzleti év elejétől a tárgynegyedév végéig elszámolt bevételek és költségek, ráfordítások különbözeteként adódó eredményt (az üzleti év elejétől halmozott eredmény), valamint az adott negyedévben elszámolt bevételek és költségek, ráfordítások különbözeteként kimutatott tárgynegyedévi eredményt.

(8) *  Az eredménykimutatásban befektetési tevékenységgel kapcsolatos bevételként, illetve ráfordításként kell kimutatni az Öbr.-ben meghatározott befektetési formákba eszközölt - a számviteli nyilvántartásban a befektetett, illetve a forgóeszközök között kimutatott - befektetésekből adódó bevételeket, illetve ráfordításokat, ideértve a befektetések mérlegfordulónapi, illetve negyedév végi - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára vonatkozó - értékelésekor az értékelési különbözetben bevételként elszámolt várható hozamot, illetve az értékelési különbözet összegében ráfordításként elszámolt céltartalékképzést is.

Az eredménykimutatás tételeinek tartalma

34. § (1) A pénztár működési és kiegészítő vállalkozási tevékenysége eredményének megállapításánál a működési célú bevételek a következők:

a) *  Tagok által fizetett tagdíj: az Öpt. 36. §-a (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott tagdíjnak a pénztár működési költségeinek fedezetére szolgáló - az alapszabályban meghatározott - része.

b) *  Munkáltatói tagdíj-hozzájárulás: az Öpt. 12. §-ának (1)-(2) bekezdése alapján a munkáltató által teljesített hozzájárulásnak az Öpt. 36. §-a (3) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint a pénztár működési költségeinek fedezetére szolgáló - az alapszabályban meghatározott - része.

c) *  Meg nem fizetett tagdíjak miatt tartalékképzés: a tárgyidőszakban esedékes - előírt -, de a tárgynegyedévet követő hónap 25-éig, illetve a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett, működési célú tagdíjak összegében ráfordításként elszámolt tartalékképzés. Az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében a tárgynegyedév végéig, illetve a mérleg fordulónapjáig előírt, de a tárgynegyedév végéig, illetve a mérleg fordulónapjáig pénzügyileg nem rendezett, működési célú tagdíjak összegében ráfordításként elszámolt tartalékképzés.

d) Utólag befolyt tagdíj: a meg nem fizetett működési célú tagdíjak miatti tartalék felhasználása a tárgyidőszakban befolyt tagdíjhátralék összegében.

e) *  Tagok egyéb befizetései: az Öpt. 36. §-a (3) bekezdésériek a) pontja szerint a tag által a tagdíjfizetési kötelezettségen felül teljesített befizetéséből a pénztár működési költségeinek fedezetére szolgáló - az alapszabályban meghatározott - része.

f) Működési célra kapott rendszeres támogatás: az Öpt. 36. §-a (3) bekezdésének c) pontjában foglaltak alapján a pénztárat rendszeresen támogató rendelkezése szerint a működési célra juttatott támogatás összege.

g) Működési célra juttatott eseti adomány: a visszafizetési kötelezettség nélkül eseti jelleggel a pénztárnak működési célra juttatott pénzeszközök összege.

h) *  Egyéb bevételek: a 24. § (2) bekezdése szerint képzett előző évi működési céltartalékok felhasználásának összege. Itt kell továbbá kimutatni a tárgyévi, illetve a tárgyévet megelőző üzleti évi káreseményekkel kapcsolatosan a biztosító által fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig elfogadott, visszaigazolt összeget, továbbá a mérlegkészítés időpontjáig megkapott bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok, kártérítések, sérelemdíjak összegét és az előző üzleti év(ek)ben hitelezési veszteségként leírt követelésekre történt befizetések működést megillető összegét. Itt kell kimutatni a pénztártag más pénztárba történő átlépésekor vagy tagsági viszonyának egyéb módon történő megszűnésekor, a pénztárnál kimutatott működési célú tagdíjhátralékának összegében a meg nem fizetett tagdíjak tartalékának felhasználását. Egyéb bevételként kell kimutatni az immateriális javak, a működtetett ingatlanok és működésre szolgáló egyéb tárgyi eszközök közvetlen értékesítéséből származó bevételt. Itt kell továbbá kimutatni az Öpt. 47. § (4)-(5) bekezdése szerint a pénztártag kilépésekor a pénztár alapszabályában meghatározott, pénztártagot terhelő kilépési költség megtérítését, továbbá az Öpt. 36. § (3) bekezdés d) pontja szerinti egyéb bevételeket. Egyéb bevételként kell kimutatni a nyugdíjszolgáltatás folyósításával kapcsolatban felmerült költségek szolgáltatási tartalékból megtérülő összegét, valamint a tagdíjat nem fizető tag egyéni számlájáról az Öpt. 14. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a tagdíjfizetés elmulasztásának kezdő időpontjától a tag egyéni számlája befektetésének hozamából levont, működési tartalékra jutó hányadot.

i) *  Egyéb bevételek között kell kimutatni továbbá a pénztár működésével kapcsolatban a hitelező által elengedett, valamint az elévült kötelezettség, az átvállalt tartozás összegét, ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik, valamint a térítés nélkül kapott (működéshez igénybe vett) szolgáltatások piaci - jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti - értékét. Itt kell szerepeltetni a pénztár működése során keletkezett kötelezettségek harmadik személy által - ellentételezés nélkül - átvállalt szerződés (megállapodás) szerinti összegét. Itt kell továbbá kimutatni az Öpt. 31. § (4) bekezdésében meghatározott gazdasági társaságba bevitt - értékpapírnak vagy részesedésnek nem minősülő - vagyontárgyak, vagyoni értékű jogok nyilvántartás szerinti értéke és a társasági szerződésben (alapszabályban) meghatározott értéke közötti különbözetet, ha a társasági szerződésben (alapszabályban) meghatározott érték a több.

j) *  Az egyéb bevételek között kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni a térítés nélkül átvett eszközök (forgalmi, piaci) értékét, az elengedett, átvállalt kötelezettségek beszerzett eszközökhöz kapcsolódó értékét, legfeljebb az elengedett, átvállalt kötelezettséghez kapcsolódóan beszerzett eszköz könyv szerinti értékének összegéig, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci értékét.

(2) Működéssel kapcsolatos ráfordítások között kell elkülönítetten kimutatni a pénztár működésével kapcsolatban felmerült, anyagjellegű ráfordításokat, a személyi jellegű ráfordításokat, az értékcsökkenési leírást, valamint a működéssel kapcsolatos egyéb ráfordításokat.

a) *  Anyagjellegű ráfordítások között kell kimutatni a Tv. 78. §-ának (1)-(6) bekezdésében foglaltak szerint a pénztár működési tevékenységéhez vásárolt és felhasznált anyagok értékét, az igénybe vett (vásárolt) szolgáltatások - le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló - értékét, az egyéb szolgáltatások értékét (ide nem értve a befektetéssel kapcsolatban igénybe vett szolgáltatásokat), az eladott áruk beszerzési értékét és az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét. Itt kell kimutatni a jogosulatlanul felvett járadék bírósági, illetve egyéb úton történő behajtásával összefüggésben felmerült perköltségek, ügyvédi díjak, összegét. Itt kell továbbá kimutatni a fedezeti tartalékból vásárolt, a pénztár elhelyezésére szolgáló ingatlan hasznosítási díjaként a fedezeti célú befektetési tevékenységgel kapcsolatos bevétellel szemben elszámolt összeget.

b) Személyi jellegű ráfordítások között elkülönítetten kell kimutatni a pénztár állományába tartozó alkalmazottaknak munkabérként elszámolt összeget, a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban állók részére számfejtett, elszámolt összeget, a pénztári tisztségviselők tiszteletdíját, továbbá a személyi jellegű egyéb kifizetéseket, valamint a bérjárulékokat.

c) Értékcsökkenési leírásként kell kimutatni az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a 28. § (2)-(5) bekezdése szerint elszámolt értékcsökkenés összegét.

(3) *  Működéssel kapcsolatos egyéb ráfordítások között elkülönítetten kell kimutatni a Felügyelettel kapcsolatos befizetési kötelezettségeket, valamint az olyan egyéb veszteség jellegű ráfordításokat, amelyek a pénztár működési tevékenységével kapcsolatban merülnek fel és nem minősülnek a befektetési tevékenység ráfordításainak.

a) *  Felügyelettel kapcsolatos ráfordításként kell kimutatni a fizetett felügyeleti díjak, valamint a bírságok és egyéb befizetések összegét.

b) Működési céltartalék képzéssel kapcsolatos ráfordításként kell kimutatni a működési célra igénybe vett likviditási tartalék visszapótlásának fedezetére, valamint a 24. § (2) bekezdése szerint az üzleti évben képzett működési céltartalék összegét.

c) *  Egyéb ráfordítások között kell kimutatni a pénztártag más pénztárba történő átlépésekor vagy tagsági viszonyának egyéb módon történő megszűnésekor a pénztárnál kimutatott működési célú tagdíjhátralékának hitelezési veszteségként elszámolt összegét, valamint a Tv. 81. §-a (3) bekezdésének e) pontja szerint elszámolt készletek könyv szerinti értékét, továbbá a Tv. 81. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerint elszámolt értékvesztések összegét.

d) *  Egyéb ráfordításként kell kimutatni a Tv. 81. §-a (2) bekezdésének a)-b) pontja szerint elszámolt káreseményekkel kapcsolatos kifizetéseket, a fizetett bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok, kártérítések, sérelemdíjak összegét, továbbá a Tv. 81. §-a (3) bekezdésének b)-c) pontja szerint a behajthatatlannak minősített - külön nem nevesített - követelésnek az üzleti évben leírt összegét, az eladott immateriális javak, működtetett ingatlanok és működésre szolgáló egyéb tárgyi eszközök könyv szerinti értékét.

e) *  Egyéb ráfordítások között kell kimutatni a pénztár működésével kapcsolatban felmerült, behajthatatlannak nem minősülő elengedett követelések könyv szerinti értékét, a térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értékét, a térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értékét, a felszámított, az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adóval növelt összegben. Itt kell továbbá kimutatni az Öpt. 31. § (4) bekezdésében meghatározott gazdasági társaságba bevitt - értékpapírnak vagy részesedésnek nem minősülő - vagyontárgyak, vagyoni értékű jogok nyilvántartás szerinti értéke és a társasági szerződésben (alapszabályban) meghatározott értéke közötti különbözetet, ha a nyilvántartás szerinti érték a több.

f) *  Nem befektetési célú tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékvesztéseként kell kimutatni a pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységének gazdasági társaságba történő kihelyezése során szerzett részesedések, üzletrészek - a Tv. 54. §-a alapján - elszámolt értékvesztését, csökkentve azt a korábban leírt értékvesztések visszaírt összegével.

(4) Szokásos működési tevékenység eredményeként kell kimutatni a pénztár működését szolgáló bevételek és a működéssel kapcsolatos költségek és ráfordítások különbözetének összegét.

(5) *  Működési célú befektetési tevékenységgel kapcsolatos bevételként elkülönítetten kell kimutatni a működési célú tulajdoni részesedést jelentő befektetések és hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok után kapott kamatokat, kamatjellegű bevételeket, nyereségjellegű különbözeteket (árfolyamnyereséget), a befektetési jegyek hozamát, a kapott osztalék és részesedés összegét, valamint a pénzügyi műveletek egyéb bevételeit. Itt kell továbbá kimutatni a befektetési célú ingatlanok hasznosításából származó bevételeket, valamint a működési célú befektetési portfólió értékelési különbözetében elszámolt várható hozam összegét is.

a) *  Kapott kamatok, kamatjellegű bevételek között kell kimutatni a működési célra szolgáló bankbetétek, a hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok után a kamatfizetéskor kapott kamatokat, a diszkont értékpapírok eladásakor (beváltásakor) a vételára és névértéke közötti különbözetből az eladásig (beváltásig) időarányosan járó összeget, továbbá a kamatozó értékpapírok eladásakor (beváltásakor) érvényesített kamatok összegét. Kamatjellegű bevételként kell kimutatni a Tv. 84. §-a (5) bekezdésének f) pontja szerint a kamatfedezeti ügyletekkel kapcsolatos realizált nyereséget, az óvadéki repóügylet kapcsán a viszonteladási ár és a vételár közötti különbözet összegében realizált kamatot a repóba vevőnél, továbbá a kölcsönbe adott értékpapír után kapott kölcsönzési díjat. Az óvadéki repó és a valódi penziós ügylettel kapcsolatban kapott kamatot csak az ügylet lejártakor lehet bevételként elszámolni. A kapott kamatokat és kamatjellegű bevételek csökkentő tételeként kell kimutatni a kamatozó értékpapír vételárában lévő kamat (beszerzéskor elszámolt) összegét.

b) *  Részesedésekből származó bevételeként, árfolyamnyereségeként kell kimutatni a működési célra szolgáló tulajdoni részesedést jelentő befektetések, valamint a hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok és diszkont értékpapírok értékesítésekor, beváltásakor realizált nyereségjellegű különbözeteket. Itt kell továbbá kimutatni az évente tőkét törlesztő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok törlesztésekor elszámolt nyereségjellegű különbözeteket, a külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközök, értékpapírok értékesítésekor realizált árfolyamnyereséget.

c) Befektetési jegyek realizált hozamaként kell kimutatni a Tv. 84. §-a (3) bekezdésének b) pontjában foglaltaknak megfelelően a befektetési jegyek nettó eszközértéke és névértéke közötti különbözet összegében kapott hozam összegét, továbbá a befektetési alapnak történt eladáskor, beváltáskor a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték különbözetében realizált hozamot.

d) *  Kapott osztalékok és részesedések között kell kimutatni a működési célú, befektetésnek, illetve forgóeszköznek minősülő tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részvények, üzletrészek) után kapott osztalék, illetve kamatozó részvények után kapott kamat összegét.

e) *  Pénzügyi műveletek egyéb bevételeként kell kimutatni a működési célú deviza- és valutakészletek forintra történő átváltásával kapcsolatos árfolyamnyereséget, valamint a külföldi pénzértékre szóló követelésekhez és kötelezettségekhez kapcsolódó, az adott üzleti évben pénzügyileg realizált árfolyamnyereséget. Itt kell kimutatni a nem fedezeti célú származékos ügyletek közül a határidős és opciós ügyletekkel, valamint a nem kamatfedezeti célú, egyéb fedezeti ügyletekkel kapcsolatban elszámolt nyereség összegét, a kapott opciós díjat.

f) Befektetési célú ingatlanok hasznosításából, eladásából származó bevételként kell kimutatni a működési célra szolgáló, tartós befektetési célú ingatlanok bérbeadásából származó bérleti díjak összegét, továbbá a működésre szolgáló, tartós befektetési célú ingatlanok és a továbbértékesítési célra beszerzett ingatlanok eladási árának összegét.

g) *  Értékelési különbözetben elszámolt várható hozamként kell kimutatni a működési célú befektetési portfolió mérlegfordulónapra, illetve a negyedév utolsó napjára - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára - vonatkozóan meghatározott (kamatozó értékpapírok, illetve diszkont értékpapírok esetében a felhalmozott kamatot is tartalmazó) piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét. Az értékelési különbözet várható hozamán belül az időarányosan járó kamatok között kell kimutatni a forintban és devizában elhelyezett bankbetétek, valamint a kamatozó értékpapírok (ideértve a külföldi pénzértékre szóló kamatozó értékpapírokat is) utolsó kamatfizetéstől, a kibocsátástól az értékelés napjáig időarányosan járó kamat összegét, valamint a diszkont értékpapírok vételára és névértéke közötti különbözetből a tárgyidőszakra időarányosan jutó összeget. A járó osztalékok között kell kimutatni a tulajdoni részesedést jelentő befektetések után az adózott eredményből járó összeget, valamint a kamatozó részvények után járó kamat összegét. Devizaárfolyam-különbözetek között kell kimutatni a valutapénztárban lévő valutakészlet és a devizaszámlán lévő deviza, továbbá a külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközök és értékpapírok értékelésekor a devizában kifejezett piaci érték 30. § (2) bekezdése szerinti választott devizaárfolyamon átszámított forintértéke és az eszköz könyv szerinti értéke közötti különbözetből a devizaárfolyam változásából adódó különbözet összegét. Egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözetként kell kimutatni a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok felhalmozott kamattal csökkentett piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét, továbbá a befektetési célú ingatlanok piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét.

(6) *  Működési célú befektetéssel kapcsolatos ráfordításként kell kimutatni a működéssel kapcsolatban felvett kölcsön, hitel után fizetendő (fizetett) kamatokat, továbbá a tulajdoni részesedést jelentő befektetések, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, valamint a diszkont értékpapírok értékesítésekor, beváltásakor - a kamat nélküli (kamattal csökkentett) - eladási ára és könyv szerinti értéke közötti veszteségjellegű különbözeteket (árfolyamveszteséget), a befektetési jegyek eladásakor, beváltásakor realizált veszteséget, valamint a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításait. A befektetéssel kapcsolatos ráfordítások elszámolásánál a Tv. 85. §-ának vonatkozó előírásait kell figyelembe venni. Működési célú befektetéssel kapcsolatos ráfordításként kell kimutatni a befektetési célú ingatlanokkal, és az igénybe vett befektetési szolgáltatásokkal kapcsolatos ráfordításokat, valamint a működési célú befektetési portfólió értékelési különbözetének összegében a ráfordításokkal szemben megképzett céltartalék összegét is.

a) *  Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások között kell kimutatni a rövid lejáratú kötelezettségek között nyilvántartott hitelek és kölcsönök után fizetett, fizetendő (esedékes) kamat összegét. Itt kell továbbá kimutatni a Tv. 85. §-a (2) bekezdésének e) pontja szerinti kamatfedezeti ügyletek realizált veszteségét, valamint az óvadéki repó ügyletek kapcsán a visszavásárlási ár és az eladási ár közötti különbözet összegében kifizetett kamatot a repóba adónál. Az óvadéki repó és a valódi penziós ügylettel kapcsolatban fizetett kamatot csak az ügylet lejártakor lehet ráfordításként elszámolni.

b) *  Részesedésekből származó ráfordításként, árfolyamveszteségként kell kimutatni a működési célra szolgáló tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részvények, üzletrészek) értékesítésekor az értékesített befektetés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti veszteségjellegű különbözetet, valamint a hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok értékesítésekor, beváltásakor az eladási árban lévő kamattal, diszkont értékpapírnál a vételár és a névérték közötti különbözetnek az eladás (beváltás) időpontjáig időarányosan meghatározott összegével csökkentett eladási ár és a könyv szerinti érték közötti veszteségjellegű különbözetet. Itt kell továbbá kimutatni az évente tőkét törlesztő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok törlesztéskor elszámolt veszteségjellegű különbözeteket, valamint a külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközök, értékpapírok értékesítésekor realizált árfolyamveszteséget, valamint a térítés nélkül átadott befektetett eszközök között kimutatott működési célú részesedések nyilvántartás szerinti értékét is.

c) Befektetési jegyek realizált veszteségeként kell kimutatni a befektetési jegyek befektetési alapnak történő eladásakor, beváltásakor a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték különbözetében realizált veszteséget.

d) * 

e) *  Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként kell kimutatni a működési célú deviza- és valutakészletek forintra történő átváltásával kapcsolatos árfolyamveszteséget, a külföldi pénzértékre szóló követeléshez és kötelezettséghez kapcsolódó, az adott üzleti évben realizált árfolyamveszteséget. Itt kell továbbá kimutatni a nem fedezeti célú származékos ügyletek közül a határidős és opciós ügyletekkel, valamint a nem kamatfedezeti célú, egyéb fedezeti ügyletekkel kapcsolatban elszámolt veszteség összegét, a - nem befektetési célú értékpapír beszerzéssel összefüggésben - fizetett opciós díjat, brókeri jutalékot.

f) Befektetési célú ingatlannal kapcsolatos ráfordításként kell kimutatni a működési célra szolgáló, tartós befektetési célú, bérbe adott ingatlanok fenntartásával, működtetésével összefüggésben felmerült költségek - nem a bérbe vevő által viselt - összegét, valamint az elszámolt értékcsökkenési leírás összegét. Itt kell továbbá kimutatni a működésre szolgáló, tartós befektetési célú ingatlanok és a továbbértékesítés céljára beszerzett ingatlanok eladáskori könyv szerinti értékét.

g) Befektetési tevékenységgel kapcsolatos egyéb ráfordítások között kell kimutatni a pénztár működési célú befektetési tevékenységével összefüggésben felmerült vagyonkezelői díjak, letétkezelői díjak, értéktári szolgáltatásokért fizetett díjak stb. összegét.

h) *  Értékelési különbözetből képzett céltartalékként kell kimutatni a befektetéssel kapcsolatos ráfordítások között az (5) bekezdés g) pontja szerinti jogcímen elszámolt várható hozam összegében megképzett céltartalékot.

(7) *  A működési célú befektetési tevékenység eredménye a működési célú befektetések bevételeinek (ideértve a működési célú befektetési portfólió értékelési különbözetében elszámolt várható hozam összegét is) és ráfordításainak (ideértve az értékelési különbözet összegében ráfordításként megképzett céltartalékot is) különbözete.

(8)-(11) * 

(12) Kiegészítő vállalkozási tevékenység bevételei között kell kimutatni az Öpt. 2. §-a (4) bekezdésének d) pontja szerinti tevékenységből származó bevételek összegét.

(13) Kiegészítő vállalkozási tevékenység ráfordításai között kell kimutatni az Öpt. 2. §-a (4) bekezdésének d) pontja szerinti tevékenységgel összefüggésben felmerült - közvetlen, illetve közvetett - költségek és ráfordítások összegét.

(14) Kiegészítő vállalkozási tevékenység adózás előtti eredménye a pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységével kapcsolatos bevételek és ráfordítások különbözete.

(15) Adófizetési kötelezettség a pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységének eredménye után fizetendő társasági adó összege.

(16) *  Működés és kiegészítő vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye a pénztár működési és kiegészítő vállalkozási tevékenysége eredményének adófizetéssel csökkentett együttes összege.

35. § (1) A pénztár fedezeti célú eredményének megállapításánál szolgáltatási célú bevételek a következők:

a) *  Tagok által fizetett tagdíj: az Öpt. 36. §-a (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott tagdíjnak a pénztár által a pénztártag részére nyújtandó nyugdíjszolgáltatások fedezetére szolgáló - a felhalmozási időszak alatt az alapszabályban meghatározott mértékben a pénztártag egyéni számláján jóváírt - része.

b) *  Munkáltatói tagdíj-hozzájárulás: az Öpt. 12. §-ának (1)-(2) bekezdése alapján a munkáltató által teljesített hozzájárulásnak a pénztár által a pénztártag részére nyújtandó nyugdíjszolgáltatás fedezetére szolgáló - a felhalmozási időszak alatt a pénztártag egyéni számláján az alapszabályban meghatározott mértékben jóváírt - része.

c) *  Meg nem fizetett tagdíjak miatti tartalékképzés: a tárgyidőszakban esedékes - előírt - de a tárgynegyedévet követő hónap 25-éig, illetve a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett, nyugdíj-szolgáltatási célú tagdíjak összegében ráfordításként elszámolt tartalékképzés. Az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében a tárgynegyedév végéig, illetve a mérleg fordulónapjáig előírt, de a tárgynegyedév végéig, illetve a mérleg fordulónapjáig pénzügyileg nem rendezett, nyugdíj-szolgáltatási célú tagdíjak összegében ráfordításként elszámolt tartalékképzés.

d) Utólag befolyt tagdíj: a meg nem fizetett nyugdíj-szolgáltatási célú tagdíjak miatti tartalék felhasználás a tárgyidőszakban befolyt tagdíjhátralék összegében.

e) *  Tagok egyéb befizetései: az Öpt. 36. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint a tag által a tagdíjfizetési kötelezettségen felül teljesített befizetéséből a pénztár által a pénztártag részére nyújtandó nyugdíjszolgáltatások fedezetére szolgáló - a felhalmozási időszak alatt a pénztártag egyéni számláján az alapszabályban meghatározott mértékben jóváírt - része. Itt kell elkülönítetten kimutatni az Szja tv. 44/A. §-a szerint a tag nyilatkozata alapján az adóhatóság által átutalt összeget.

f) Szolgáltatások fedezetére kapott rendszeres támogatás: az Öpt. 36. §-a (3) bekezdésének c) pontjában foglaltak alapján a pénztárat rendszeresen támogató rendelkezése szerint a nyugdíj-szolgáltatási célra juttatott támogatás összege.

g) Szolgáltatások fedezetére juttatott eseti adomány: a pénztárat eseti jelleggel támogató rendelkezése szerint a pénztárnak nyugdíj-szolgáltatási célra juttatott adomány összege.

h) Szolgáltatási célú egyéb bevételek között kell kimutatni az előző üzleti év(ek)ben hitelezési veszteségként leírt követelésekre történt befizetések fedezeti tartalékot megillető részét. Ezen a soron kell kimutatni a pénztártag más pénztárba történő átlépésekor vagy tagsági viszonyának egyéb módon történő megszűnésekor, a pénztárnál kimutatott nyugdíj-szolgáltatási célú tagdíjhátralékának összegében a meg nem fizetett tagdíjak tartalékának felhasználását.

(2) *  Egyéni számlán elszámolt szolgáltatási célú egyéb ráfordítások között kell kimutatni a pénztártag más pénztárba történő átlépésekor vagy tagsági viszonyának egyéb módon történő megszűnésekor a pénztárnál kimutatott, nyugdíj-szolgáltatási célú tagdíjhátralékának az üzleti évben leírt összegét, valamint a külön soron nem nevesített egyéb szolgáltatási célú ráfordítások összegét.

(3) *  Fedezeti célú befektetési tevékenységgel kapcsolatos bevételként kell kimutatni a nyugdíjszolgáltatási célú bevételekből eszközölt befektetések - 34. § (5) bekezdésének a)-g) pontja szerinti jogcímeken elszámolt - hozambevételeiből [ideértve az Öbr. 27. §-ának (2) bekezdése alapján a fedezeti tartalék terhére nyújtott tagi kölcsönök után kapott kamatokat is] az egyéni számlákat és a szolgáltatási tartalékot megillető összeget. Itt kell továbbá kimutatni a fedezeti tartalékból vásárolt, a pénztár elhelyezésére szolgáló ingatlan hasznosítási díjaként a működés anyagjellegű ráfordításával szemben elszámolt összeget.

(4) Fedezeti célú befektetéssel kapcsolatos ráfordításként kell kimutatni a pénztár nyugdíjszolgáltatási célú befektetési tevékenységével kapcsolatos - a 34. § (6) bekezdésének a)-g) pontja szerinti jogcímeken elszámolt - ráfordítások egyéni számlákat és szolgáltatási tartalékot terhelő összegét.

(5) *  Fedezeti célú befektetési tevékenység eredménye (nettó hozam) a fedezeti célú befektetések bevételei (ideértve a fedezeti célú befektetési portfólió értékelési különbözetében elszámolt várható hozamot is) és ráfordításai különbözete. Az egyéni számlákon jóváírható és a szolgáltatási tartalékba helyezhető realizált nettó hozam, illetve az értékelési különbözet összegét az eredménykimutatásban elkülönítetten kell kimutatni.

(6) Fedezeti céltartalékként kell kimutatni az (1) bekezdésnek a)-h) pontja szerinti szolgáltatási célú bevételek, valamint a (3) bekezdés szerinti fedezeti célú befektetési tevékenység bevételei együttes összegének és a (2) bekezdés szerinti szolgáltatási célú ráfordítások, valamint a (4) bekezdés szerinti fedezeti célú befektetési tevékenység ráfordításai együttes összegének különbözetében ráfordításként megképzett céltartalékot.

(7) *  A fedezeti céltartalékon belül elkülönítetten kell kimutatni a szolgáltatási célú bevételek és ráfordítások különbözetének összegében, valamint a realizált nettó hozam összegében, továbbá az értékelési különbözet összegében megképzett, az egyéni számlákon és a szolgáltatási tartalékon jóváírt céltartalékot.

36. § (1) A pénztár likviditási célú eredményének megállapításánál a likviditási célú bevételek a következők:

a) *  Tagok által fizetett tagdíj: az Öpt. 36. §-a (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott tagdíjnak a pénztár likviditási fedezetére szolgáló - az alapszabályban meghatározott - része.

b) *  Munkáltatói tagdíj-hozzájárulás: az Öpt. 12. §-ának (1)-(2) bekezdése alapján a munkáltató által teljesített hozzájárulásnak az Öpt. 36. §-a (3) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint a pénztár likviditási fedezetére szolgáló - az alapszabályban meghatározott - része.

c) *  Meg nem fizetett tagdíjak miatti tartalékképzés: a tárgyidőszakban esedékes - előírt -, de a tárgynegyedévet követő hónap 25-éig, illetve a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett, likviditási célú tagdíjak összegében ráfordításként elszámolt tartalékképzés. Az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében a tárgynegyedév végéig, illetve a mérleg fordulónapjáig előírt, de a tárgynegyedév végéig, illetve a mérleg fordulónapjáig pénzügyileg nem rendezett, likviditási célú tagdíjak összegében ráfordításként elszámolt tartalékképzés.

d) Utólag befolyt tagdíj: a meg nem fizetett likviditási célú tagdíjak miatti tartalék felhasználás a tárgyidőszakban befolyt tagdíjhátralék összegében.

e) *  Tagok egyéb befizetése: az Öpt. 36. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint a tag által a tagdíjfizetési kötelezettségen felül teljesített befizetéséből a pénztár likviditási fedezetére szolgáló - az alapszabályban meghatározott - része.

f) Likviditási célra kapott rendszeres támogatás: az Öpt. 36. §-a (3) bekezdésének c) pontjában foglaltak alapján a pénztárat rendszeresen támogató rendelkezése szerint a likviditási célra juttatott támogatás összege.

g) Likviditási célra juttatott eseti adomány: a pénztárat eseti jelleggel támogató rendelkezése szerint a pénztárnak likviditási célra juttatott adomány összege.

h) *  Likviditási célú egyéb bevételek: az előző üzleti év(ek)ben hitelezési veszteségként leírt követelésekre történt befizetések likviditási tartalékot megillető része. Ezen a soron kell kimutatni a pénztártag más pénztárba történő átlépésekor vagy tagsági viszonyának egyéb módon történő megszűnésekor, a pénztárnál kimutatott likviditási célú tagdíjhátralékának összegében a meg nem fizetett tagdíjak tartalékának felhasználását, valamint a tagdíjat nem fizető tag egyéni számlájáról az Öpt. 14. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a tagdíjfizetés elmulasztásának kezdő időpontjától a tag egyéni számlája befektetésének hozamából levont, likviditási tartalékra jutó hányadot.

(2) Likviditási célú egyéb ráfordítások között kell kimutatni a pénztártag más pénztárba történő átlépésekor vagy tagsági viszonyának egyéb módon történő megszűnésekor, a pénztárnál kimutatott, likviditási célú tagdíjhátralékának az üzleti évben leírt összegét, valamint a külön soron nem nevesített egyéb likviditási célú ráfordítások összegét.

(3) *  Likviditási célú befektetési tevékenységgel kapcsolatos bevételként kell kimutatni a likviditási célú bevételekből, valamint az azonosítatlan befizetésekből eszközölt befektetések - 34. § (5) bekezdésének a)-g) pontja szerinti jogcímeken elszámolt - hozambevételeket.

(4) Likviditási célú befektetéssel kapcsolatos ráfordításként kell kimutatni a pénztár likviditási célú befektetési tevékenységével kapcsolatos - a 34. § (6) bekezdésének a)-g) pontja szerinti jogcímeken elszámolt - ráfordítások összegét.

(5) Az eredménykimutatásban külön soron be kell mutatni az azonosítatlan befizetések befektetéséből származó bevételeket és ráfordításokat.

(6) *  Likviditási célú befektetési tevékenység eredménye (nettó hozam) a likviditási célú befektetések bevételeinek (ideértve a likviditási célú befektetési portfólió értékelési különbözetében elszámolt várható hozamot is) és ráfordításainak a különbözete.

(7) *  Likviditási céltartalékként kell kimutatni az (1) bekezdésnek a)-h) pontja szerinti likviditási célú bevételek, valamint a (3) bekezdés szerinti likviditási célú befektetési tevékenység bevételei együttes összegének és a (2) bekezdés szerinti likviditási célú egyéb ráfordítások, valamint a (4) bekezdés szerinti likviditási célú befektetési tevékenység ráfordításai együttes összegének különbözetében - egyéb likviditási célokra, valamint az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára - ráfordításként megképzett céltartalékot, továbbá az értékelési különbözetből képzett céltartalékot.

A pénzügyi teljesítmény alakulása kimutatás tagolása, tartalma

37. § * 

Portfólió állomány kimutatás * 

37/A. § * 

A pénztárak egyesülése, szétválása

Vagyonmérleg, vagyonleltár

38. § (1) A pénztárak egyesülése (összeolvadása, beolvadása), szétválása (különválása, kiválása) (a továbbiakban együtt: átalakulás) során az egyesülő, a szétváló (a továbbiakban: átalakuló) (jogelőd) pénztár(ak) és az átalakulással létrejövő (jogutód) pénztár(ak) vagyonának megállapításához vagyonmérleget kell készíteni. A vagyonmérleget vagyonleltárral kell alátámasztani. A vagyonleltár tételesen tartalmazza a jogelőd, illetve a jogutód pénztár(ak) eszközeit és forrásait.

(2) *  Az (1) bekezdés szerinti vagyonmérleget és vagyonleltárt az átalakulás során két alkalommal kell elkészíteni: először az átalakulásról szóló döntés megalapozásához, illetve a tevékenységi engedély iránti kérelem alátámasztására - a pénztár közgyűlése által meghatározott fordulónapra (vagyonmérleg-tervezet és vagyonleltár-tervezet) -, majd az átalakulás (a jogutód pénztár alapszabálya hatálybalépésének időpontja, amelyet az alapszabály elfogadásával egyidejűleg a második közgyűlés határoz meg) napjával (végleges vagyonmérleg és végleges vagyonleltár).

(3) A vagyonmérleget (a vagyonmérleg-tervezetet és a végleges vagyonmérleget), a vagyonleltárt (a vagyonleltár-tervezetet és a végleges vagyonleltárt) az e rendelet szerinti beszámoló mérlegére és az azt alátámasztó leltárra vonatkozó előírások szerint kell elkészíteni a (4)-(12) bekezdésben és a 39-41. §-ban foglaltak figyelembevételével.

(4) A (3) bekezdés szerinti vagyonmérleget - ha a jogszabály másként nem rendelkezik - háromoszlopos formában kell elkészíteni oly módon, hogy

a) az átalakuló pénztár vagyonmérlegének

1. első oszlopa tartalmazza - a (8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az eszközök és források könyv szerinti értékét,
2. második oszlopa tartalmazza a (9)-(10) bekezdés szerinti átértékelési különbözetet,
3. harmadik oszlopa tartalmazza az első és a második oszlop összevont értékeként a vagyonértékelés szerinti értéket;

b) az átalakulással létrejövő pénztár vagyonmérlegének

1. első oszlopa tartalmazza - a (6)-(7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a jogelőd pénztár vagyonértékelés szerinti vagyonát [az a) pont szerinti vagyonmérleg harmadik oszlopa],
2. második oszlopa tartalmazza az esetleges különbözeteket,
3. harmadik oszlopa tartalmazza az első és a második oszlop összevont értékeként a jogutód pénztár vagyonát.

(5) A (4) bekezdés a) pontja szerinti vagyonmérleget külön-külön kell elkészíteni:

a) beolvadás esetében a beolvadó, illetve az átvevő pénztárnak,

b) összeolvadás esetén az egyesülő pénztáraknak.

(6) A (4) bekezdés b) pontja szerinti vagyonmérleg első oszlopa a jogelőd pénztárak vagyonértékelés szerinti vagyonát

a) beolvadás esetében a beolvadó és átvevő pénztár megbontásban és együttesen,

b) összeolvadás esetében az egyesülő pénztárak szerinti megbontásban és együttesen

tartalmazza.

(7) A (4) bekezdés a) pontja szerinti vagyonmérleget az átalakulással létrejövő pénztárak vagyonmérlegének elkészítéséhez meg kell bontani a pénztár közgyűlése által meghatározott módon

a) különválás esetében a különválással létrejövő pénztárak vagyonmérlegére,

b) kiválás esetében a kiválással létrejövő, valamint a továbbműködő pénztár vagyonmérlegére.

(8) A (4) bekezdés a) pontjában szereplő könyv szerinti értéket az átalakuló pénztár e rendelet szerinti beszámolója mérlegére vonatkozó előírásoknak megfelelően kell meghatározni, ideértve az e rendelet 29-31. §-a szerinti értékelést is.

(9) Az átalakuló pénztár, a (8) bekezdés szerint értékelt eszközein kívüli eszközeit és kötelezettségeit is átértékelheti, a mérlegében (könyveiben) értékkel nem szereplő, de tulajdonát képező eszközöket, illetve várható kötelezettségeit a vagyonmérlegbe felveheti.

(10) A (9) bekezdésben foglaltak szerint értékelt eszközök és kötelezettségek külön-külön kimutatott átértékelési különbözetének soronként összevont értékét a (4) bekezdés a) pontja szerinti vagyonmérleg második oszlopában kell kimutatni.

(11) Beolvadás esetében az átvevő pénztárnál, kiválás esetében a továbbműködő pénztárnál nem lehet a (8)-(9) bekezdésben foglalt értékelést, illetve átértékelést elvégezni.

(12) A vagyonmérleget (mind a vagyonmérleg-tervezetet, mind a végleges vagyonmérleget) és az azt alátámasztó vagyonleltárt mind a vagyonleltár-tervezetet, mind a végleges vagyonleltárt) könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell. Az átalakulás számviteli bizonylata a könyvvizsgáló által hitelesített vagyonmérleg.

Az átalakuló pénztár vagyonmérleg-tervezete

39. § (1) Az átalakuló pénztárnak - a pénztár közgyűlése által meghatározott fordulónapra (amely nem lehet későbbi időpont, mint a pénztár alapszabályának elfogadásáról, illetve módosításáról határozó közgyűlés időpontja) - vagyonmérleg-tervezetet kell készíteni. A vagyonmérleg-tervezetet (azonos fordulónappal) vagyonleltár-tervezettel kell alátámasztani.

(2) Az átalakuló pénztár vagyonmérleg-tervezete az (1) bekezdés szerinti fordulónapra vonatkozóan tartalmazza az átalakuló pénztár eszközeinek és kötelezettségeinek (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is), ezek különbözeteként a saját tőkének az értékét könyv szerinti, illetve az átértékelési különbözettel korrigált értéken.

(3) Az átalakuló pénztár vagyonmérleg-tervezetében - külön oszlopban - kimutatott átértékelési különbözetek összevont értékével a tartaléktőkét kell helyesbíteni.

(4) Az átalakuló pénztár a vagyonmérleg-tervezet fordulónapjára vonatkozóan az analitikus és főkönyvi nyilvántartásait nem zárja le, azokat folyamatosan köteles vezetni.

Átalakulással létrejövő pénztár vagyonmérleg-tervezete

40. § (1) Az átalakulással létrejövő pénztár vagyonmérleg-tervezete „jogelőd” pénztár vagyonát tartalmazó oszlopának adatai megegyeznek az átalakuló pénztár(ak) 39. § szerinti vagyonmérleg-tervezete harmadik oszlopának adataival a 38. § (7) bekezdésében foglaltak figyelembevételével.

(2) A kiválással létrejövő pénztárnak - ha élt a 38. § (9) bekezdése szerinti átértékelés lehetőségével - a vagyonmérleg-tervezete „különbözetek” oszlopában elkülönítetten kell kimutatnia az átértékelési különbözetet a 39. § (3) bekezdésében foglaltak szerint.

(3) A pénztárak egyesülése esetén az átalakulással létrejövő pénztár vagyonmérleg-tervezetében a „különbözetek” oszlopban kell kiszűrni az egyesülő (jogelőd) pénztárak vagyonmérleg-tervezeteiben szereplő, egymással szemben fennálló követelések-kötelezettségek tételeit a követelések és a kötelezettségek csökkentésével.

(4) Az átalakulással létrejövő pénztár vagyonmérlegtervezetének „különbözetek” oszlopa szolgál a jogszabályban külön nem nevesített egyéb tételek rendezésére.

(5) Az átalakulással létrejövő pénztár 39. § (1) bekezdése szerinti fordulónapra elkészített vagyonmérleg-tervezetét (azonos fordulónappal) tételes adatokat tartalmazó vagyonleltár-tervezettel kell alátámasztani.

Végleges vagyonmérleg

41. § (1) *  Az átalakulás (a jogutód pénztár alapszabálya hatálybalépésének időpontja) napját követő 90 napon belül végleges vagyonleltárral alátámasztott végleges vagyonmérleget kell készíteni és a Felügyeletnek megküldeni mind az átalakuló, mind az átalakulással létrejövő pénztár(ak)ra vonatkozóan.

(2) A végleges vagyonmérleget és végleges vagyonleltárt a (3)-(4) bekezdések szerinti eltéréssel a 38-40. §-ban foglaltaknak megfelelően kell elkészíteni.

(3) *  Az átalakulás során megszűnő pénztár a végleges vagyonmérleg elkészítését megelőzően köteles az átalakulás napjával - mint mérleg fordulónappal - az e rendelet szerinti beszámolóját elkészíteni, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait lezárni. Az átalakulás során megszűnő pénztárnak nem kell üzleti jelentést készítenie.

(4) Az átalakulás során megszűnő pénztár a (3) bekezdés szerinti beszámolóját az átalakulás napját követő 90 napon belül köteles a Felügyeletnek megküldeni.

(5) Az az átalakuló pénztár, amely az átalakulás során nem szűnik meg (beolvadásnál az átvevő, kiválásnál a továbbműködő pénztár), a végleges vagyonmérlegét a folyamatos könyvelés adatai alapján készíti el, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait nem zárja le, azokat folyamatosan köteles vezetni, az átvett-átadott eszközöket, kötelezettségeket (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is), ezek különbözeteként a saját tőkét a folyamatos könyvelés keretében rendezi.

(6) *  Az átalakulás során megszűnő pénztár a (3) bekezdés szerinti beszámolója mérlegét és eredménykimutatását a közgyűlés jóváhagyását követő 30 napon belül a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt a Felügyelet által üzemeltetett közzétételi helyen köteles közzétenni.

(7) *  Az internetes honlappal rendelkező pénztár a (3) bekezdés szerinti beszámolóját a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt a közgyűlés jóváhagyását követő 30 napon belül az internetes honlapján is köteles közzétenni.

Ágazatok vegyes nyugdíjpénztárrá alakulása, ágazatok szétválása * 

41/A. § *  (1) Az ágazatok vegyes nyugdíjpénztárrá alakulására a beolvadásra vonatkozó, az ágazatok szétválása esetén a kiválásra vonatkozó 38-41. §-ban foglalt rendelkezéseket az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az ágazatok vegyes nyugdíjpénztárrá alakulása esetén nem lehet a 38. § (8)-(10) bekezdésében, valamint a 40. § (3) bekezdésében foglaltakat alkalmazni.

(3) Az ágazatok vegyes pénztárrá alakulása esetén az önkéntes nyugdíjpénztár a végleges vagyonmérlegét a folyamatos könyvelés adatai alapján készíti el, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait nem zárja le, azokat - mint önkéntes nyugdíjpénztári ágazat - folyamatosan köteles vezetni.

(4) A vegyes nyugdíjpénztáron belül a magán-nyugdíjpénztári ágazat az átalakulás napjával elkészített beszámolója mérlegének adatai alapján nyitja meg főkönyvi számláit.

Sajátos könyvvezetési előírások

42. § (1) *  A működési, a fedezeti, valamint a likviditási céltartalékokat az ilyen címen nevesített ráfordításokkal szemben kell képezni. A fedezeti céltartalékon belül elkülönítetten kell kimutatni az egyéni számlák, illetve a szolgáltatási tartalék befektetéséből származó realizált hozambevételekből, valamint az értékelési különbözetből képzett céltartalékot. A működési, illetve likviditási céltartalékon belül elkülönítetten kell kimutatni a realizált hozambevételekből és az értékelési különbözetből képzett céltartalékot.

(2) Az Öpt. 36. §-ának (2) és (5) bekezdésében foglaltak alapján történő céltartalékok közötti átcsoportosítást a céltartalékok között közvetlenül kell elszámolni.

(3) *  A fedezeti céltartalékon belül az egyéni számlákat és a szolgáltatási számlákat kötelezettség és kötelezettség teljesítése alszámlákra bontva kell vezetni. A szolgáltatási számla alszámláit nyugdíjszolgáltatási típusonként megbontva kell megnyitni. Az egyéni számlához kapcsolódóan pénztártagonként analitikus nyilvántartást kell vezetni. Az analitikus nyilvántartásnak tartalmaznia kell bevételi és kiadási jogcímek szerinti megbontásban, időrendi sorrendben, egységes szerkezetben a tárgyidőszakban történt jóváírásokat, illetve terheléseket, valamint a jóváírások és terhelések különbözetének összegében az adott időszak (tárgynegyedév, tárgyév) végén a pénztártagnak a pénztárral szemben fennálló, elismert követelését. Az egyéni számlákról és szolgáltatási tartalékokról vezetett analitikus nyilvántartás adatainak a fedezeti tartalék kimutatására szolgáló főkönyvi számlák egyenleg adataival való egyezőségét, a tárgyidőszak végi hozamfelosztást követően - szolgáltatási célú bevételek, realizált hozam, illetve értékelési különbözet megbontásban - biztosítani kell. Az egyéni számlákon és a szolgáltatási tartalékon jóváírt értékelési különbözetet a pénztártagonként vezetett analitikus nyilvántartásban nem kell a 24. § (6) bekezdése szerinti jogcímeken alábontani. Az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az analitikus nyilvántartásnak tartalmaznia kell bevételi és kiadási jogcímek szerinti megbontásban, időrendi sorrendben, egységes szerkezetben a jóváírásokat, illetve terheléseket, valamint a jóváírások és terhelések különbözetének összegében az adott időszak végén a pénztártagnak a pénztárral szemben fennálló, elismert követelését. Az egyéni számlákon ezen adatokat forintban és elszámoló egységekben kell kimutatni. Az egyéni számla analitika elsődleges nyilvántartása elszámoló egységben történik. Az egyéni számla egyenlege az aktuális elszámoló egységek számának és az elszámoló egységek árfolyamának szorzatával egyezik meg. Az egyéni számlákról vezetett analitikus nyilvántartás adatainak a fedezeti tartalék kimutatására szolgáló főkönyvi számlák egyenleg adataival való egyezőségét havi szinten biztosítani kell. A pénztárnak az egyezőséget főkönyvi és analitikus nyilvántartásai felhasználásával napi szinten is igazolnia kell a havi zárással lezárt hónapok vonatkozásában.

(4) A felhalmozási időszakban a taggal szembeni kötelezettséget az egyéni számla kötelezettség alszámláin kell elszámolni. A nyugdíj-szolgáltatási időszak megkezdésekor - annak összegét - az egyéni számla kötelezettség teljesítése alszámláival szemben kell átvezetni a pénztártag által választott szolgáltatástípusnak megfelelő szolgáltatási számla kötelezettség alszámlájára.

(5) A nyugdíjszolgáltatás folyósításakor a pénztártagnak kifizetett összeggel a szolgáltatástípusonként megnyitott szolgáltatási számla kötelezettség teljesítése alszámláját kell csökkenteni a pénzeszközök csökkentésével egyidejűleg.

(6) *  A nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban felmerült dologi kiadások (költségek, ráfordítások) összegét a szolgáltatási számla kötelezettség teljesítése alszámlájával szemben működési célú egyéb bevételként kell elszámolni.

(7) *  A pénztártag kilépésekor, más pénztárba történő átlépésekor vagy a tagsági viszony egyéb módon történő megszűnésekor, továbbá az egyéni nyugdíjszámlán nyilvántartott összeg egészének vagy egy részének felvételekor a taggal szembeni kötelezettségeket kell növelni az egyéni számla, illetve szolgáltatási számla kötelezettségek teljesítése alszámlájával szemben.

(8) A pénztár jogutód nélküli megszűnésekor a pénztártag más pénztárhoz történő átlépése esetén a pénztártagot megillető, a fedezeti tartalékban lévő egyéni, illetve szolgáltatási számlák, valamint a likviditási tartalékok eszközfedezetét képező értékpapírok, egyéb vagyontárgyak és pénzeszközök értékét csökkenteni kell a megfelelő tartalékkal szemben.

(9) *  A más pénztártól átlépő pénztártagok egyéni számlájának, illetve járadékfedezetének (szolgáltatási számlájának) átvételekor, azok fedezetéül kapott befektetések és pénzeszközök összegével növelni kell a megfelelő eszközszámlák értékét a fedezeti tartalékban lévő egyéni, illetve szolgáltatási számlákkal szemben.

(10) A más pénztárból átlépő tag által hozott, a tag követelésének megfelelő összeget, amelyet az átadó pénztár már visszaigazolt - de pénzügyileg még nem rendezett -, egyéb követelésként kell elszámolni a pénztártaggal szembeni kötelezettséggel szemben.

(11) *  A tagdíjkövetelések negyedévet követő hónap 25-éig, illetve a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett összegét meg nem fizetett tagdíjak tartalékaként kell megképezni a ráfordításokkal szemben. Az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében a tárgynegyedév végéig, illetve a mérleg fordulónapjáig előírt, de a tárgynegyedév végéig, illetve a mérleg fordulónapjáig pénzügyileg nem rendezett összegét kell meg nem fizetett tagdíjak tartalékaként megképezni a ráfordításokkal szemben.

(12) A befolyt tagdíjhátralék összegét utólag befolyt tagdíjak bevételeként kell elszámolni a meg nem fizetett tagdíjak tartalékának felhasználásával.

(13) A pénztártag más pénztárba történő átlépésekor vagy tagsági viszonyának egyéb módon történő megszűnésekor a pénztárnál kimutatott tagdíjhátralékának összegét az egyéb ráfordítások között hitelezési veszteségként kell elszámolni a tagdíjkövetelések csökkentésével egyidejűleg, valamint a meg nem fizetett tagdíjak tartalékát felhasználásként kell elszámolni az egyéb bevételekkel szemben.

(14) *  A pénztártag kilépésekor, más pénztárba történő átlépésekor vagy tagsági viszonyának egyéb módon történő megszűnésekor, továbbá az egyéni nyugdíjszámlán nyilvántartott összeg egészének vagy egy részének felvételekor, illetve a tagi kölcsön nyújtásakor a pénztár alapszabályában vagy belső szabályzatában megállapított, a pénztártagot terhelő költség megtérítését a működési tevékenység egyéb bevételeként kell elszámolni.

(15) A tartaléktőke és a fedezeti, illetve a likviditási céltartalékok közötti átcsoportosítást a tartaléktőke és a céltartalékok között közvetlenül kell elszámolni.

(16) Az azonosítatlan (függő) befizetések azonosításakor annak összegét tagdíjbevételként kell elszámolni az egyéb rövid lejáratú kötelezettség csökkentésével egyidejűleg.

(17) *  Az azonosítatlan (függő) befizetések azonosításakor, azok befektetéséből származó nettó hozam likviditási tartalékban kimutatott összegét a fedezeti tartalékon belül az egyéni számlákon a hozambevételekből képzett céltartalékra, a likviditási céltartalékon belül az egyéb likviditási célokra képzett céltartalékra, illetve a tartaléktőkére kell átvezetni. A visszautalt összegre eső hozamot a likviditási céltartalékon belül az egyéb likviditási célokra képzett céltartalék javára kell átvezetni.

(18) *  A pénztártagnak éven belüli visszafizetési kötelezettséggel nyújtott tagi kölcsönből a lejárati időn belül vissza nem fizetett tőketartozás, valamint a felvett kölcsön után felszámított időarányos kamat összegével a pénztártag egyéni számláját kell megterhelni oly módon, hogy a tőketartozás összegével a tagi kölcsönök állományát kell csökkenteni az egyéni számla kötelezettség teljesítése alszámlájával szemben, a kölcsön után járó időarányos kamatot a fedezeti tartalék kamatbevételeként kell elszámolni az egyéni számla kötelezettség teljesítése alszámlájával szemben.

(19) *  Amennyiben a pénztártag a tagdíjat a pénztár alapszabályában megjelölt időtartamon túl nem fizeti, a tag egyéni nyugdíjszámlájának befektetéséből származó hozama csökkenthető a mindenkori pénztári egységes tagdíjnak a működési és likviditási tartalékra jutó hányadnak megfelelő összeggel, de legfeljebb a hozam összegével. A működési, illetve a likviditási tartalékot megillető összeget működési célú, illetve likviditási célú egyéb bevételként kell elszámolni az egyéni számlákon jóváírt, realizált hozambevételekből képzett céltartalék igénybevétele alszámlával szemben.

(20) A devizában vásárolt külföldi értékpapírokat a 0. számlaosztályban értékpapíronkénti és devizánkénti megbontásban kell kimutatni.

(21) *  Az egyéni számlákról vezetett analitikus nyilvántartásban külön ki kell mutatni az Öpt. 47. §-ának (7) bekezdése szerinti tagi lekötés összegét, valamint azt a 0-ás számlaosztályban hitelintézettel szembeni függő kötelezettségként nyilvántartásba kell venni.

42/A. § *  (1) *  Az Öbr.-ben meghatározott befektetési formákba eszközölt működési, fedezeti, likviditási és kockázati célú befektetések, valamint a függő portfolió mérlegfordulónapra, illetve a negyedév utolsó napjára - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára - vonatkozóan meghatározott, (kamatozó értékpapírok, illetve diszkont értékpapírok esetében a felhalmozott kamatot is tartalmazó) piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét a befektetési tevékenység bevételei között az értékelési különbözet várható hozamaként kell elszámolni az egyes eszközcsoportokon belül elkülönítetten megnyitott és vezetett értékelési különbözet számlákkal szemben.” Az értékelési különbözet várható hozambevételei között elkülönítetten kell kimutatni az időarányosan járó kamatot, a járó osztalékot, a devizaárfolyam-változásból adódó különbözeteket, valamint az egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözeteket.

(2) Időarányosan járó kamatbevételként kell elszámolni:

a) *  a névérték alatt kibocsátott, a névérték alatt vásárolt diszkont - hitelviszonyt megtestesítő, befektetett eszközként vagy forgóeszközként kimutatott - értékpapírok névértéke és kibocsátási értéke (vételára) közötti különbözet adott üzleti év mérlegfordulónapjáig, illetve a tárgynegyedév utolsó napjáig - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjáig - terjedő időszakra arányosan járó összegét mindaddig, amíg ezen értékpapírokat a pénztár nem értékesíti, nem váltja be, a könyvekből nem vezeti ki;

b) *  a befektetett pénzügyi eszközök, illetve a forgóeszközök közé sorolt hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok után az adott üzleti év mérlegfordulónapjáig, illetve a tárgynegyedév utolsó napjáig - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjáig - terjedő időszakra időarányosan járó kamat összegét;

c) *  a forintban és devizában elhelyezett bankbetétek után az adott üzleti év mérlegfordulónapjáig, illetve a tárgynegyedév utolsó napjáig - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjáig - terjedő időszakra időarányosan járó kamat összegét.

(3) Járó osztalékbevételként kell elszámolni a tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részesedések, üzletrészek, részvények) után az illetékes szerv által már jóváhagyott osztalék (részesedés) járó összegét, valamint a kamatozó részvények után járó kamat összegét.

(4) A devizaárfolyam-különbözetek között elkülönítetten kell kimutatni a valutapénztárban lévő valutakészlet és a devizaszámlán lévő deviza, továbbá a külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközök és értékpapírok mérlegfordulónapi, illetve negyedév végi - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára vonatkozó - értékelésekor a devizában kifejezett piaci érték 30. § (2) bekezdése szerinti választott devizaárfolyamon átszámított forintértéke és az eszköz könyv szerinti értéke közötti különbözet összegéből * 

a) a devizaárfolyam változásából adódó nyereségjellegű különbözet (árfolyamnyereség) bevételként elszámolt összegét, illetve

b) a devizaárfolyam változásából adódó veszteségjellegű különbözet (árfolyamveszteség) bevételt csökkentő tételként elszámolt összegét.

(5) *  Az egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözetek között kell elszámolni a tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részesedések, üzletrészek, részvények) piaci értékének a jóváhagyott (járó) osztalékkal csökkentett összege és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét, valamint a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok felhalmozott kamattal csökkentett piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét, továbbá a befektetési célú ingatlanok piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét. Itt kell továbbá kimutatni az értékelés napjáig le nem zárt származékos ügyletek közül a határidős és opciós ügyletek várható eredményének összegét. Az egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözeten belül elkülönítetten kell kimutatni a bevételként elszámolt nyereségjellegű különbözetek (árfolyamnyereség) összegét, és a bevételt csökkentő tételként elszámolt veszteségjellegű különbözetek összegét.

(6) Az értékpapír eladásakor (beváltásakor), az adott értékpapír értékelési különbözetében kimutatott időarányos kamat, járó osztalék, devizaárfolyam-különbözet, illetve egyéb piaci értékítéletből adódó különbözet összegét bevételt csökkentő tételként kell elszámolni az értékpapír értékelési különbözetével szemben, egyidejűleg az értékelési különbözetből képzett céltartalékot is csökkenteni kell a megfelelő ráfordítás számlákkal szemben.

(7) *  A tárgynegyedév végi - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetén a napi - értékelés során megállapított értékelési különbözet állománya és az értékelési különbözet céltartalékának a tárgynegyedév végi - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében a napi - értékelést megelőző könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét jellegétől függően kell értékelési különbözet növekedéseként és várható hozambevételként, illetve értékelési különbözet csökkenéseként és várható hozambevétel csökkenéseként elszámolni. Egyidejűleg - az értékelési különbözet változásával azonos összegben és összetételben - az értékelési különbözet céltartalékát jogcímenkénti részletezésben növelni kell a ráfordításokkal szemben, illetve csökkenteni kell a megfelelő ráfordítás számlákkal szemben.

(8) *  A kilépő, a más pénztárba átlépő vagy a tagsági viszonyát egyéb módon megszüntető, továbbá az egyéni nyugdíjszámlán nyilvántartott összeg egészét vagy egy részét felvevő pénztártaggal való elszámolás során a pénztártag egyéni nyugdíjszámláján meglévő tagi követelés összegében kimutatott értékelési különbözetet a fedezeti tartalék realizált hozama terhére kell kifizetni. A kifizetett összegben figyelembe vett értékelési különbözet összegével a fedezeti céltartalékon belül megképzett értékelési különbözet céltartalékát felhasználásként nem lehet elszámolni. A fedezeti tartalék realizált hozama terhére kifizetett értékelési különbözet összegével a tárgyidőszakban realizált nettó hozam összegét a hozamfelosztást megelőzően csökkenteni, a felosztandó értékelési különbözet összegét pedig növelni kell. Az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében a kilépő, a más pénztárba átlépő vagy tagsági viszonyát egyéb módon megszüntető pénztártaggal való elszámolás során a pénztártag egyéni számláján meglévő tagi követelést az egyéni számlákon jóváírt fedezeti céltartalék igénybevételeként kell elszámolni.

(9) *  A pénztárnak a befektetett pénzügyi eszközök, valamint a forgóeszközök között kimutatott értékpapírokhoz kapcsolódóan folyamatos, naprakész analitikus nyilvántartást kell vezetnie.

a) Az értékpapírok analitikus nyilvántartásának legalább a következő adatokat kell tartalmaznia: vagyonkezelőnként elkülönítetten értékpapírfajtánként az értékpapír azonosító adatait, az értékpapírokkal kapcsolatos tranzakciókat (vásárlás, eladás, lejárat, kamat-, illetve osztalékfizetés) a tranzakció időpontját, az értékpapír névértékét, vételárát, illetve eladási árát, piaci értékét, kamatozó értékpapírok esetében a vételárban, illetve eladási árban felhalmozott kamat összegét, az értékpapír beszerzési (könyv szerinti) értékét, eladáskor az értékpapír könyv szerinti értékének csökkenését, az eladáskor realizált kamat, árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség, valamint az elhatárolt befektetési tevékenységgel összefüggő költségek és ráfordítások összegét. A mérlegfordulónapi és a negyedév végi - az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetén a napi - értékeléshez kapcsolódóan az analitikus nyilvántartásban ki kell mutatni az értékpapírok piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét, azon belül az időarányosan járó kamat, járó osztalék, devizaárfolyam változásából adódó árfolyamnyereség, árfolyamveszteség összegét, valamint az egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözeteket árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség megbontásban. Az analitikus nyilvántartást úgy kell kialakítani, hogy az értékpapír eladásakor, kamatfizetéskor vagy osztalékfizetéskor az értékelési különbözet változása is nyomon követhető legyen.

b) Amennyiben a folyamatosan, naprakészen vezetett analitikus nyilvántartás adatai alapján az értékpapírügyletekkel és az értékpapír értékelésével kapcsolatos valamennyi gazdasági esemény nyomon követhető, akkor azokat a főkönyvi könyvelésben meghatározott időközönként - legalább havonta - gazdasági esemény típusonként összesítetten, az analitika feladása alapján lehet elszámolni. Az analitikus nyilvántartásból készített összesítő feladás alapján történő főkönyvi könyvelés során biztosítani kell az analitikus és főkönyvi könyvelés egyezőségét.

c) Az elszámoló egységekre épülő nyilvántartást alkalmazó pénztár a folyamatosan, naprakészen vezetett analitikus nyilvántartás adatai alapján az értékpapírügyletekkel és az értékpapír értékelésével kapcsolatos valamennyi gazdasági eseményt a főkönyvi könyvelésben havonta az analitika feladása alapján köteles tárgynapra visszamenőlegesen elszámolni. Az analitikus nyilvántartásból készített feladás alapján történő főkönyvi könyvelés során biztosítani kell az analitikus és főkönyvi könyvelés egyezőségét.

(10) *  A pénztárnak a (9) bekezdés szerint vezetett analitikus nyilvántartás keretében elkülönítetten kell kimutatnia a Tv. 54. §-ának (8) bekezdése szerint értékelt értékpapírokat.

(11) *  A fedezeti célú befektetések között nyilvántartott részesedések, részvények kibocsátójának - kiválás formájában történő - átalakulása során a kiváló gazdasági társaságtól térítés nélkül kapott részesedések, részvények forgalmi (piaci) értékét a fedezeti célú befektetésekkel kapcsolatos bevételek között a részesedések, részvények átadásával egyidejűleg a pénzügyi műveletek egyéb realizált bevételeként kell elszámolni.

Határidős ügyletek és repó ügyletek elszámolása * 

43. § (1)-(2) * 

(3) *  Ha a határidős és opciós ügylethez kapcsolódóan a szerződésben rögzített határidő (az ügylet zárása) előtt pénzmozgással járó (többek között az ügylet biztosítékaként elhelyezett letét, kivéve az opciós díjat) kifizetésre került sor a felek között, akkor az így kifizetett összeget határidős ügylettel kapcsolatos követelésként, a befolyt pénzösszeget határidős ügylettel kapcsolatos kötelezettségként kell kimutatni.

(4) *  A tőzsdén kötött határidős és opciós ügyletek esetén a központi értéktár, központi szerződő fél részére átutalt pénzügyi fedezet, alapletét és - a kötési ár, valamint a piaci ár, árfolyam (elszámolóár) közötti árkülönbözetként befizetett - változó letét összegét az ügylet lezárásáig az egyéb követeléseken belül kell kimutatni.

(5) *  A (4) bekezdés szerinti ügyletek esetén a központi értéktártól, központi szerződő féltől kapott - a befektetési szolgáltató által átutalt - árkülönbözet összegét az ügylet lezárásáig az egyéb rövid lejáratú kötelezettségeken belül kell kimutatni a pénzeszközök növekedésével egyidejűleg. Ha a bizományosként eljáró befektetési szolgáltató az árkülönbözetként járó összeget nem fizeti ki folyamatosan a megbízó pénztár részére - csak a lejárati idő végén -, akkor annak összegét a pénztár a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban számolja el a befektetési szolgáltatótól kapott értesítés alapján.

(6) *  A központi értéktártól, központi szerződő féltől visszakapott alapletét, pénzügyi fedezet összegét egyéb követelésként kell elszámolni a pénzeszközökkel szemben.

(7)-(8) * 

(9) *  A lezárt kamatfedezeti ügyletek eredményét és a le nem zárt kamatfedezeti ügyletek várható eredményét - jellegének megfelelően - a kamatbevételeket vagy a kamatráfordításokat csökkentő tételként kell elszámolni.

(10) *  A tőzsdei és tőzsdén kívüli, a negyedév utolsó napjáig, illetve a mérleg fordulónapjáig - az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztárak esetében az értékelés napjáig - le nem zárt származékos ügyletek közül a határidős ügyletek várható eredményét - fedezeti ügylet esetében annak hatékony részét el kell számolni bevételként vagy bevételt csökkentő tételként, mint értékelési különbözet. Ezzel egyidejűleg a ráfordításokkal szemben el kell számolni az értékelési különbözetből képzett céltartalékot. Ha a fedezeti ügylethez kapcsolódó alapügylet nem része a befektetési portfoliónak és időarányos eredménye az időbeli elhatárolásokban szerepel, akkor a fedezeti ügylet időarányos eredményét is az időbeli elhatárolások között és nem az értékelési különbözetben kell elszámolni.

(11) *  A származékos ügyletek közül a határidős ügyletek piaci értékelésekor az ügylet várható eredményét kell piaci értéknek tekinteni és értékelési különbözetként elszámolni - jellegétől függően - bevételként vagy bevételt csökkentő tételként. Ezzel egyidejűleg és azonos összegben a ráfordításokkal szemben el kell számolni az értékelési különbözetből képzett céltartalékot. A származékos ügyletek közül a határidős ügylethez kapcsolódó értékelési különbözetet és az ahhoz kapcsolódó céltartalékot az ügylet zárásakor kell megszüntetni.

(12)-(13) * 

(14) *  A nem leszállítási típusú opciós ügyletek opciós díjának elszámolására a következő szabályokat kell alkalmazni:

a) ha a pénztár az opció vevője, a fizetett opciós díjat a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként kell elszámolni a kifizetésekor, ha a pénztár az opció kiírója, akkor a kapott opciós díjat a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként kell elszámolni az opciós díj pénzügyi rendezésekor, a pénzeszközökkel szemben;

b) ha az ügylet zárása a mérleg fordulónapjáig nem történik meg, és

ba) az opciós díj - a számviteli politikában rögzítettek szerint - jelentős összegű, vagy

bb) az ügylet fedezeti ügylet, vagy

bc) az ügylet a befektetési portfolió részét képezi, vagy

bd) az ügylet a befektetési portfolió részét képező alapügylet, mérlegtétel fedezeti ügylete,

akkor az a) pont szerint elszámolt opciós díjat időbelileg el kell határolni és az időbeli elhatárolást az ügylet zárásakor kell megszüntetni.

(15) *  A befektetési portfolió részét képező eszköz beszerzésére kötött opciós ügylet esetén a (17) bekezdés előírásait kell alkalmazni, kivéve az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztárt, amely a számviteli politikájában rögzítettek szerint dönthet úgy, hogy nem a (17) bekezdés, hanem a (14) bekezdés szerint jár el.

(16) *  A (14) bekezdés b) pont bc) és bd) alpontja szerinti opciós ügylet és a (15) bekezdés szerinti opciós ügylet értékelésére a (10) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(17) *  A leszállítási opciós ügyletek esetén az opciós díjak elszámolására a következő szabályt kell alkalmazni:

a) Ha az opciós ügylet tárgyát az opció vevőjének minősülő pénztár befektetett eszközként szándékozik hasznosítani, akkor a fizetett opciós díjat a bekerülési érték részének kell tekinteni.

b) Ha az opciós ügylet tárgyát a pénztár forgóeszközként szándékozik hasznosítani, akkor a fizetett opciós díjat - saját döntéstől függően - figyelembe veheti a bekerülési értékben, ellenkező esetben a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között elszámolja.

c) A bekerülési értékben figyelembe veendő opciós díjat, annak kifizetésekor a pénztár egyéb követelésként számolja el, és az opció lehívásakor vezeti ki könyveiből az eszköz bekerülési értékének növelésével egyidejűleg.

(18) Ha az üzleti évben vásárolt opció a mérlegkészítés időszakában lejár és az opció vevője az opciót nem érvényesíti, akkor az opciós díj teljes - kifizetett - összegét a tárgyévi eredmény terhére kell elszámolni.

(19) *  Az óvadéki repóügyletet a Tv. 3. §-a (8) bekezdésének 11. a) pontja szerinti valódi penziós ügyletekre vonatkozó szabály szerint kell elszámolni. Az óvadéki repóügylet keretében repóba adott értékpapír a repóba adó könyveiben kerül kimutatásra, a repóba vevő által fizetett értékpapír-ellenértéket a repóba adó kötelezettségként, a repóba vevő követelésként mutatja ki. A repóügylet lejártával a repóba adó által fizetett értékpapír viszonteladási árat a repóba adó követelésként, a repóba vevő kötelezettségként számolja el, egyidejűleg mindkét fél - elszámolási számlán keresztül - összevezeti a repóügyletből adódó követelését és kötelezettségét. A követeléstöbbletet a repóba adó a pénzügyi műveletek ráfordításaként, a kötelezettségtöbbletet a repóba vevő a pénzügyi műveletek bevételeként, mint kamatot számolja el. Az óvadéki repóügylettel kapcsolatban a kapott, illetve a fizetett kamatot csak az ügylet lejártakor lehet elszámolni.

(20) *  A szállításos repóügyleteket az értékpapír-adásvétel általános szabályai szerint azonnali eladásként, illetve vételként a határidős visszavásárlásként, illetve viszonteladásként kell elszámolni, a Tv. 3. §-a (8) bekezdésének 11. b) pontja szerinti nem valódi penziós ügyletekre vonatkozó szabály szerint. A repóba adott értékpapírt a repóba adó kivezeti könyveiből az értékpapír-eladás szabályai szerint, a repóba vevő felveszi könyveibe az értékpapír-beszerzés szabályai szerint az ellenérték (esetleges felhalmozott kamattal csökkentett) összegében, egyidejűleg mindkét fél kimutatja a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban a határidős visszavásárlási, illetve viszonteladási kötelezettségét a határidős viszonteladási áron. A repóügylet lejártával a viszonteladott értékpapírt a repóba vevő az értékpapír-eladás általános szabályai szerint kivezeti, a repóba adó az értékpapír-beszerzés általános szabályai szerint felveszi a könyveibe a viszonteladási áron (az esetleges felhalmozott kamattal csökkentett viszonteladási áron) és kivezetik a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályból a határidős kötelezettséget.

Értékpapír-kölcsönzés elszámolása * 

43/A. § *  (1) A kölcsönbe adott értékpapír könyv szerinti értékét a halasztott fizetéssel történő eladás szabályai szerint kell kivezetni a könyvekből a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításával szemben, egyidejűleg a kölcsönbe adott értékpapír kölcsönszerződésben meghatározott értékét az értékpapír kölcsönbe adásából származó követelésként kell kimutatni a pénzügyi műveletek egyéb bevételével szemben, továbbá a kölcsönbe adott értékpapírt a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban nyilvántartásba kell venni.

(2) A kölcsönbe adott értékpapír értékelési különbözetében kimutatott időarányos kamat, járó osztalék, devizaárfolyam-különbözet, illetve egyéb piaci értékítéletből adódó különbözet összegét a megfelelő bevételt csökkentő tételként kell elszámolni az értékpapír értékelési különbözetével szemben, valamint az értékelési különbözetből képzett céltartalékot is csökkenteni kell a megfelelő ráfordítás számlával szemben.

(3) Az értékpapír kölcsönbe adásából származó követelés bekerülés napjára vonatkozó, valamint a futamidő alatt történő értékelésénél az ügylet tárgyát képező értékpapír piaci értékét kell alapul venni.

(4) Az értékpapír kölcsönbe adásából származó követelés könyvekbe történő bekerülésekor a kölcsönügylet tárgyát képező értékpapír kölcsönbe adásának napjára vonatkozóan meghatározott piaci értéke és a kölcsönszerződésben meghatározott (értékpapír kölcsönbe adásából származó követelésként kimutatott) értéke közötti különbözet összegét az értékpapír kölcsönbe adásából származó követelés értékelési különbözeteként, a források között az értékelési különbözet céltartalékaként kell kimutatni.

(5) A kölcsönügylet tárgyát képező értékpapír kölcsönbe adásának napjára vonatkozóan meghatározott piaci értéke és a kölcsönszerződés szerinti értéke közötti különbözet összegét a befektetési tevékenység bevételei között az értékelési különbözet várható hozamaként -jogcímenkénti részletezésben - kell elszámolni az értékpapír kölcsönbe adásából származó követelések értékelési különbözete számlával szemben, egyidejűleg - az értékelési különbözet összegével azonos összegben és összetételben - céltartalékot kell képezni a ráfordításokkal szemben.

(6) *  A kölcsön futamideje alatt a kölcsönügylet tárgyát képező értékpapír értékelésére, valamint az értékelési különbözet és annak céltartaléka elszámolására a 29-30. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kölcsönbe adott értékpapír mérlegfordulónapra, illetve a negyedév utolsó napjára - az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztárak esetében az értékelés napjára - vonatkozóan megállapított értékelési különbözetének összegét az értékpapír kölcsönbe adásából származó követelés értékelési különbözeteként kell kimutatni.

(7) A kölcsön lejáratának időpontjában a visszakapott értékpapírt, illetve a felek megállapodása alapján azzal azonos jogokat megtestesítő értékpapírt a kölcsönszerződés szerinti értéken az értékpapír-beszerzés általános szabályai szerint kell elszámolni az értékpapír-kölcsönzésből eredő kötelezettségekkel szemben, és a kölcsönbe adáskor keletkezett követelést, valamint az értékpapír visszavételekor keletkezett kötelezettséget - az elszámolási számlán keresztül - össze kell vezetni (beszámítással), egyidejűleg a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályból a kölcsönbe adott értékpapírt ki kell vezetni.

(8) Az értékpapír kölcsönbe adásából származó követelés kivezetésével egyidejűleg az értékpapír kölcsönbe adásából származó követelés értékelési különbözetében kimutatott időarányos kamat, járó osztalék, devizaárfolyam-különbözet, illetve egyéb piaci értékítéletből adódó különbözet összegét a megfelelő bevételt csökkentő tételként kell elszámolni az értékpapír kölcsönbe adásából származó követelés értékelési különbözetével szemben, valamint az értékelési különbözetből képzett céltartalékot is csökkenteni kell a megfelelő ráfordításszámlával szemben.

(9) A visszakapott értékpapír, illetve a felek megállapodása alapján azzal azonos jogokat megtestesítő értékpapír értékelését a bekerülés napjára (a visszaadás napjára) vonatkozóan el kell végezni és az értékpapír kölcsönszerződés szerinti értéke, valamint a bekerülés napjára (a visszaadás napjára) vonatkozóan megállapított piaci értéke közötti különbözet összegét az adott értékpapír értékelési különbözeteként, a források között az értékelési különbözet céltartalékaként kell kimutatni.

(10) A visszakapott értékpapír, illetve a felek megállapodása alapján azzal azonos jogokat megtestesítő értékpapír bekerülés napjára (visszaadás napjára) vonatkozóan meghatározott piaci értéke és a kölcsönszerződés szerinti értéke közötti különbözetének összegét a befektetési tevékenység bevételei között az értékelési különbözet várható hozamaként - jogcímenkénti részletezésben - kell elszámolni az adott értékpapír értékelési különbözete számlával szemben, egyidejűleg - az értékelési különbözet összegével azonos összegben és összetételben - céltartalékot kell képezni a ráfordításokkal szemben.

(11) A kölcsön futamideje alatt pénzben kapott óvadékot értékpapír-kölcsönzésből eredő kötelezettségként kell kimutatni a futamidő végén történő visszafizetésének időpontjáig. Ha óvadékul más vagyontárgy, illetve értékpapír szolgál, akkor azt a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell kimutatni.

(12) A kapott kölcsönzési díjat kamatjellegű bevételként kell elszámolni.

(13) A kölcsönbe adott értékpapírokat a 42/A. § (9) bekezdése szerint vezetett analitikus nyilvántartás keretében elkülönítetten kell kimutatni.

Kiegészítő melléklet

44. § (1) A kiegészítő melléklet célja a pénztár tevékenységének részletes bemutatása, az alapszabályban meghatározott feladatok teljesítésének értékelése.

(2) A kiegészítő melléklet tartalmazza azokat a részletes információkat, amelyek a tulajdonosok (tagság), a pénztár vezetése, a munkáltatói tagok, a szolgáltatók, a Felügyelet részére a pénztár vagyonáról, pénzügyi helyzetéről, működése eredményességéről, a pénztár befektetési tevékenységének hatékonyságáról a megbízható, valós összképet tükrözi.

(3) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák működési tevékenység eredményére, a pénztári fedezeti és likviditási célú tartalékainak alakulására gyakorolt hatását, évenkénti megbontásban.

(4) A kiegészítő melléklet számszaki részből és szöveges indokolásból tevődik össze.

(5) *  A kiegészítő melléklet számszaki része - a Tv. 92. §-ának (1) bekezdésében előírt számszerű adatokon kívül - a pénztár pénzmozgásainak jogcímeit tükröző cash-flow-t, a pénztári céltartalékok alakulását, valamint a portfolió állomány üzleti év végi állományának könyv szerinti és piaci értékét, továbbá az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az elszámoló egységek választható portfoliónkénti nyitó, záró árfolyamát és darabszámát tartalmazza.

(6) A kiegészítő melléklet szöveges részében kell ismertetni azokat a körülményeket, amelyek meghatározó jelleggel befolyásolták a pénztár gazdálkodását. Részletesen be kell mutatni azokat az eseményeket, amelyek a pénzügyi terv teljesítését megakadályozták, az éven belüli ütemezésnél az eltéréseket okozták.

(7) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a rendkívüli eseményeket és azokat a tényezőket, amelyek a pénzügyi helyzetre, ezen belül a befektetésekre, a befektetési szabályok érvényesülésére, a hozamok alakulására, az eszközök összetételének változására hatással voltak.

(8) A szöveges magyarázatnak ki kell terjednie a pénztár fedezeti és likviditási céltartalékainak alakulását befolyásoló tényezőkre is. E céltartalékok alakulását a közép- és hosszú távú pénzügyi terv tükrében kell elemezni, különös figyelmet fordítva a tartalékok egymás közötti helyes arányának vizsgálatára.

(9) Amennyiben a pénztár a fedezeti céltartalék hiánya miatt a likviditási céltartalékból átcsoportosít, akkor ennek okát részletesen be kell mutatni a kiegészítő mellékletben.

(10) A kiegészítő mellékletbe be kell mutatni az azonosítatlan (függő) befizetések állományának nyitó értékét, tárgyévi növekedését, tárgyévi csökkenését, záró értékét. Az azonosítatlan befizetések állományának csökkenését - azok azonosítása utáni egyéni számlán történő jóváírását vagy visszautalását - 30 napos időtartamonkénti megbontásban is be kell mutatni. Be kell mutatni továbbá, hogy a záró állományból mennyi a negyedéven túl azonosítatlan összeg.

(11) A kiegészítő mellékletben külön kell elemezni a pénztár működési és kiegészítő vállalkozási tevékenysége eredményének alakulását, az eredmény alakulására ható tényezőket, valamint a működési céltartalék képzését és felhasználását jogcímek szerinti bontásban.

(12) * 

(13) A kiegészítő melléklet elemző értékelő részeként kell bemutatni a nyugdíjszolgáltatással kapcsolatos kifizetéseket szolgáltatástípusonkénti bontásban, a szolgáltatások volumenében bekövetkezett változásokat, a nyugdíj-szolgáltatási kötelezettség és azok fedezete összhangjának érvényesülését.

(14) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban felmerült dologi kiadásokat költségnemenkénti bontásban.

(15) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a pénztári taglétszám alakulását az alapszabály szerinti feladatokkal összefüggésben. A magánnyugdíjpénztárat is működtető pénztárnak külön be kell mutatni azon pénztártagok létszámának alakulását, akik mindkét pénztárnak tagjai.

(16) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni, hogy a munkáltatói kötelezettségvállalások a megállapodásnak megfelelően teljesültek-e.

(17) A szöveges értékelő részen belül kell kimutatni a pénztár alkalmazotti állományának alakulását, ideértve a bér- és létszámváltozás hatásának elemzését is.

(18) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a pénztár ügyvezetője az igazgatótanács és ellenőrző bizottság tagjainak tevékenységükért az üzleti évben elszámolt járandóság összegét.

(19) *  A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az Öbr. 32. §-a szerinti biztosításmatematikai mérleget.

(20) *  A kiegészítő mellékletben kell bemutatni a pénztár által kötött és az üzleti év mérlegfordulónapjáig le nem zárt határidős és opciós ügyleteket a szerződés szerinti érték (kötési ár) összegében, valamint azoknak a jövőbeni eredményre és a cash-flowra vonatkozó, várható hatását részletezve ügyletfajtánként, továbbá fedezeti célú és nem fedezeti célú ügyletek (ideértve az arbitrázs ügyletek keretében kötött ügyleteket is) bontásban. Be kell mutatni a tárgyév mérleg fordulónapjáig és a mérlegkészítés időszakában lezárt határidős és opciós ügyletek eredményre és cash-flowkra gyakorolt hatását az előző részletezésben.

(21) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a (20) bekezdésben nem szereplő egyéb függő és jövőbeni (biztos) kötelezettségeket.

(22) *  A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a várakozási idő figyelembevételével megállapított kifizetés igénybevételére jogosult vagy egy éven belül jogosulttá váló pénztártagok létszámát és egyéni számlájuk összesített tárgyév végi egyenlegét.

(23) *  A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a kölcsönbe adott értékpapírok üzleti év végén meglévő állományát könyv szerinti és piaci értéken, valamint a kapott óvadékot, értékpapírfajtánként, működési, fedezeti és likviditási célú megbontásban.

(24) *  A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a pénztár tulajdonában lévő kockázati tőkealap-jegyek üzleti év végén meglévő állományának könyv szerinti és piaci értékét.

(25) *  A kiegészítő mellékletben be kell mutatnia a taglétszám alakulását korévenként, valamint a nyugdíjszolgáltatást igénybe vevők, illetve a nyugdíjszolgáltatást év közben megszüntetők létszámát korévenként.

45. § (1) A pénztár tárgyévben bekövetkezett pénzmozgásainak jogcímek szerinti tagolását a 5. számú melléklet szerinti cash-flow kimutatás tartalmazza.

(2) A cash-flow kimutatásban a tárgyévi adatok mellett az előző év adatait is be kell mutatni.

(3) A magánnyugdíjpénztárat is működtető önkéntes nyugdíjpénztár a cash-flow kimutatást az önkéntes nyugdíjpénztári tevékenység vonatkozásában az 5. számú melléklet szerint, a magán-nyugdíjpénztári tevékenység vonatkozásában az R. 3. számú melléklete szerint köteles elkészíteni.

(4) *  A pénztár az 5. számú melléklet szerinti cash-flow kimutatásban a „40. Pénzeszközváltozás”, a „40.1. Készpénzállomány változása (forint- és valutapénztár)”, valamint a „40.2. Számlapénz (pénztári elszámolási számla, éven belüli lejáratú forint és deviza betétszámlák, egyéb elkülönített betétszámlák) állományváltozása” sort saját döntése alapján továbbtagolhatja a Tv. 7. számú melléklet „A Cash-flow kimutatás sorainak tartalma” alcím 21. pont f) alpontja szerinti megbontásban.

46. § (1) A pénztári fedezeti és likviditási céltartalékok alakulását tartalmazó kimutatás tagolását a 6. számú melléklet tartalmazza.

(2) A kimutatás elkészítésének célja, hogy bemutassa a pénztári nyugdíjszolgáltatások fedezetére, a pénztár likviditásának biztosítására szolgáló céltartalékok alakulását az érdekeltek részére.

(3) Valamennyi céltartalék tekintetében a tárgyév január 1-jei nyitóá llományból kiindulva, a tárgyévi növekedések és csökkenések figyelembevételével kell megállapítani a céltartalék tárgyév végi összegét.

(4) A pénztári fedezeti céltartalékok alakulását külön kell bemutatni az egyéni számlákon és külön a szolgáltatási számlákon.

(5) *  A likviditási céltartalékok alakulásáról a kimutatást a tartalék céljának megfelelő bontásban (egyéb likviditási célokra, azonosítatlan befizetések hozamának fedezetére) kell elkészíteni.

(6) A kimutatásban a változásokat a tárgyév január 1-jétől a tárgyidőszak végéig halmozott tényadatok, valamint a tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok feltüntetése mellett az előző évi azonos időszakokra vonatkozóan is be kell mutatni.

(7) A magánnyugdíjpénztárat is működtető önkéntes nyugdíjpénztár a fedezeti és likviditási céltartalékok alakulását tartalmazó kimutatást az önkéntes nyugdíjpénztári tevékenység vonatkozásában a 6. számú melléklet szerint, a magán-nyugdíjpénztári tevékenység vonatkozásában az R. 4. számú melléklete szerint köteles elkészíteni.

46/A. § *  A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a pénztár üzleti év végi portfólió állományának könyv szerinti értékét és piaci értékét, továbbá a befektetések főbb adatainak földrajzi és devizanemenkénti megoszlását.

47. § (1) *  A pénztár befektetési tevékenysége hatékonyságának értékelése céljából a kiegészítő melléklet szöveges részében a pénztárnak be kell mutatnia:

a) a hozamráta alakulását;

b) a pénztár taglétszámának alakulását a változás jogcíme szerinti részletezésben;

c) a pénztár által szükségesnek ítélt további mutatószámok alakulását.

(2) Az Öpt. 36. §-ának (6) bekezdésében megjelölt szolgáltató szervezet(ek)hez kihelyezett eszközök tekintetében az (1) bekezdés szerinti értékelést szervezetenként elkülönítetten is köteles a pénztár elvégezni.

(3)-(4) * 

Üzleti jelentés

48. § (1) Az üzleti jelentésben az éves beszámoló adatainak értékelésével úgy kell bemutatni a pénztár vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, a céltartalékok alakulását és a befektetéseket, hogy a pénztár jövőbeni helyzetének megítéléséhez, valamint a pénztár előrelátható fejlődésére vonatkozóan a pénztár tagjai a tényleges körülményeknek megfelelő képet kapjanak.

(2) Az üzleti jelentésben ki kell térni:

a) a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményekre, különösen jelentős folyamatokra;

b) a várható fejlődésre, a gazdasági környezet ismert és várható változásai, fejlődése és annak hatása a pénztár taglétszámának és vagyonának alakulására.

(3) Az üzleti jelentést a hely és kelet feltüntetésével a pénztár igazgatótanácsának elnöke köteles aláírni.

Könyvvizsgálati kötelezettség

49. § (1) Az éves pénztári beszámoló felülvizsgálatával az Öpt. 40. §-ának (2) bekezdése alapján a pénztár bejegyzett könyvvizsgálót köteles választani. A könyvvizsgáló választásánál a Tv. 155. §-ának (6)-(7) és (10) bekezdésében foglaltakat kell figyelembe venni.

(2) A könyvvizsgáló feladata az éves pénztári beszámoló, az egyesített (összesített) éves pénztári beszámoló valódiságának, szabályszerűségének (a mérleg, az eredménykimutatás, a kiegészítő melléklet) felülvizsgálata, a számviteli törvény, az Öpt., a pénztár gazdálkodására és befektetési tevékenységére vonatkozó egyéb jogszabályok, a pénztár alapszabálya, valamint e rendelet előírásai betartásának ellenőrzése, és ennek alapján az éves pénztári beszámolóról, az egyesített (összesített) éves pénztári beszámolóról a könyvvizsgáló állásfoglalását tükröző vélemény kialakítása, a beszámoló záradékkal való ellátása (záradékolása).

(3) * 

(4) *  A pénztári eszközök piaci értékeként a letétkezelő által meghatározott piaci értéket kell figyelembe venni. Amennyiben a pénztár könyvvizsgálója az Öbr. 3. számú mellékletének 6. pontjában foglaltak alapján a rendeletben előírt értékelési szabályoktól eltér, köteles az eszközök mérlegfordulónapra vonatkozó piaci értékét - indokolással alátámasztva - meghatározni. Ebben az esetben a pénztár az értékelési különbözet összegének megállapításánál a könyvvizsgáló által meghatározott piaci értéket köteles figyelembe venni.

(5) * 

(6) *  A könyvvizsgáló az éves pénztári beszámoló felülvizsgálatáról - a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó - írásbeli könyvvizsgálói jelentést köteles készíteni és azt a pénztár igazgatótanácsa elnökének (ügyvezetőjének) átadni.

(7) *  A pénztár a (6) bekezdés szerinti könyvvizsgálói jelentést a Felügyeletnek is köteles megküldeni az éves pénztári beszámolóval egyidejűleg.

(8) A könyvvizsgálónak a könyvvizsgálói jelentés elkészítésénél, valamint a könyvvizsgálat során a Tv. 155-158. §-aiban foglalt előírásokat kell figyelembe venni.

(9) * 

Közzététel

50. § (1) *  A pénztár az éves pénztári beszámoló részét képező mérleget és eredménykimutatást az üzleti évet követő év június 30-áig a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt a Felügyelet által üzemeltetett közzétételi helyen köteles közzétenni.

(2) A magánnyugdíjpénztárat is működtető önkéntes nyugdíjpénztár közzétételi kötelezettsége a könyvvizsgálói záradékkal ellátott egyesített (összesített) mérleg, valamint az egyesített (összesített) eredménykimutatás közzétételére terjed ki.

(3)-(4) * 

(5) *  Az internetes honlappal rendelkező önkéntes nyugdíjpénztár az éves pénztári beszámolóját a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt a tárgyévet követő év június 30-áig az internetes honlapján is köteles közzétenni.

Számlakeret, számlarend

51. § (1) A pénztár e rendelet 9. számú mellékletét képező pénztárak számlakerete alapján számlarendet köteles készíteni.

(2) A pénztár számlarendjének a Tv. 161. §-ának (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően tartalmaznia kell a pénztár alaptevékenységéhez - nyugdíjszolgáltatás fedezetének gyűjtése, befektetése és a nyugdíjszolgáltatások kifizetése -, valamint a kiegészítő vállalkozási tevékenységéhez kapcsolódó sajátos számlaösszefüggéseket, továbbá a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatott tételek bemutatását is.

(3) A pénztár rendszeres és eseti beszámoló készítési kötelezettségének teljesítése érdekében a 9. számú mellékletben felsorolt főkönyvi számlák tagolásával, a könyvviteli számlákhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartások, valamint a kiegészítő nyilvántartások vezetésével köteles gondoskodni a valóságnak megfelelő, áttekinthető adatszolgáltatásról.

(4) A pénztár saját hatáskörben köteles szabályozni a pénztár által az üzleti évben megnyitott és vezetett főkönyvi számlákhoz kapcsolódó analitikus és kiegészítő nyilvántartások körét, tartalmát, formáját, azok vezetésének módját, valamint az analitikus és kiegészítő nyilvántartások főkönyvi számlákkal és a leltárakkal történő egyeztetésének rendjét.

(5) A magánnyugdíjpénztárat is működtető önkéntes nyugdíjpénztár a főkönyvi számlák önkéntes és magán-nyugdíjpénztári megbontásával köteles biztosítani a két pénztári ágazat elkülönített elszámolását.

(6) A számlarend összeállításáért, annak folyamatos karbantartásáért, a naprakész könyvvezetés helyességéért a pénztár igazgatótanácsának elnöke vagy az általa megbízott ügyvezető a felelős.

(7) *  Az újonnan alakuló pénztár köteles számlarendjét az alakuló közgyűlés napjától számított 90 napon belül elkészíteni. E rendelet változása esetén a számlarend szükséges módosítását a módosított rendelkezések hatálybalépését követő 90 napon belül kell elvégezni.

Könyvviteli zárlat

52. § (1) *  A pénztár rendszeres beszámolási kötelezettsége teljesítéséhez minden negyedév utolsó napjára vonatkozóan, a negyedéves jelentések elkészítése céljából köteles eszköz- és forrásszámláit, valamint költség- és bevételszámláit lezárni, azok egyenlegét megállapítani (negyedéves könyvviteli zárlat). Az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár a tagokkal történő elszámolási és a rendszeres beszámolási kötelezettsége teljesítéséhez a hónap és a negyedév utolsó napjára vonatkozóan köteles költség-, bevétel- és ráfordítás számláit technikai számlák alkalmazásával lezárni, azok egyenlegét megállapítani és az évközi eredményszámlára átvezetni (havi és negyedéves könyvviteli zárlat). A költség-, bevétel- és ráfordítás számlák évközi eredményszámlára átvezetett egyenlegét a következő hónap elején vissza kell vezetni a megfelelő költség-, bevétel- és ráfordítás technikai számlákra. Ha a pénztár az elszámoló egységre épülő nyilvántartási rendszert - saját döntése alapján - a működési tevékenység fedezetéül szolgáló portfolióra, valamint a likviditási és kockázati céltartalék fedezetéül szolgáló portfolióra nem alkalmazza, akkor az azokhoz rendelt eszközök, források, bevételek, költségek és ráfordítások tekintetében nem köteles havi könyvviteli zárlatot végrehajtani.

(2) A pénztár az éves beszámoló elkészítéséhez a Tv. 164. §-ának (1)-(2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az üzleti év végén teljes körű könyviteli zárlatot köteles készíteni.

(3) *  A negyedéves és az éves könyvviteli zárlat keretében a beszámoló alátámasztására a pénztár köteles a tárgyidőszakban megnyitott és vezetett könyvviteli számlákból - év végén leltárral is alátámasztott - főkönyvi kivonatot készíteni. A főkönyvi kivonatnak tartalmaznia kell a könyvviteli számlák tárgynegyedévi nyitó egyenlegét, a tárgynegyedévi tartozik és követel forgalmát, valamint a számlák tárgynegyedév végi záró egyenlegét. Az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztárak havonta is kötelesek főkönyvi kivonatot készíteni, amely főkönyvi kivonatnak tartalmaznia kell a könyvviteli számlák tárgyhavi nyitó egyenlegét, a tárgyhónap záró napjáig terjedő időszak tartozik és követel forgalmát, valamint a számlák tárgyidőszak végi záró egyenlegét.

(4) A magánnyugdíjpénztárat is működtető önkéntes nyugdíjpénztár a főkönyvi kivonatot a negyedéves könyvviteli zárlat keretében önkéntes nyugdíjpénztári és magán-nyugdíjpénztári tevékenységre vonatkozóan külön-külön, az éves könyvviteli zárlat keretében az egyesített (összesített) éves beszámoló alátámasztására a két pénztári tevékenységre összesítve is köteles elkészíteni.

(5) *  A havi, a negyedéves, valamint az éves könyvviteli zárlati feladatok részletes tartalmát a pénztár számlarendjében saját hatáskörében határozza meg.

(6) *  A pénztár a havi, a negyedéves zárlat keretében az eredményszámláit oly módon köteles zárni, hogy abból a Felügyelet által is ellenőrizhető legyen az üzleti év elejétől a tárgyidőszak végéig halmozott eredmény és tartalékképzés összege. Az eredmény megállapítására az eredménykimutatás szolgál.

Záró és átmeneti rendelkezések

53. § (1) A megalakuló pénztár az alapítás napjával induló vagyonáról nyitómérleget köteles készíteni és a Felügyeletnek megküldeni a tevékenységi engedély megadása iránti kérelem mellékleteként, továbbá könyvvezetési kötelezettségét a 6. §-ban, a 42-43. §-okban és az 51-52. §-okban foglaltaknak megfelelően megkezdeni.

(2) A pénztár beszámolási kötelezése az alapítás napjától kezdődően fennáll.

54. § (1) E rendelet 2001. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit első ízben a 2001. évi üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(2) * 

55. § *  A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 362/2014. (XII. 30.) Korm. rendelet 19. §-ával megállapított 2. § c) pontját először a 2015. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de az már a 2014. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazható.

56. § *  (1) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. §-ával megállapított 34. § (1) bekezdés i) és j) pontját, 34. § (3) bekezdés e) és f) pontját, 34. § (5) bekezdés b) pontját, 34. § (6) bekezdés b) pontját, 42. § 1. pontjával megállapított 8. § (5) bekezdését, 23. § (8) bekezdését, 33. § (4) bekezdését, 34. § (16) bekezdését, 42. § 2. pontjával megállapított 27. § (3) bekezdését, 42. § 3. pontjával megállapított 34. § (3) bekezdését, 43. §-ával megállapított 1-5. és 9. számú mellékletet, 44. §-ával megállapított 23. § (2) bekezdését először a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(2) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 44. §-ával hatályon kívül helyezett 34. § (8)-(11) bekezdését a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra nem kell először alkalmazni.

57. § *  (1) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 28. §-ával megállapított 18. § (3) bekezdését; 29. §-ával megállapított 24. § (16) bekezdését; 30. §-ával megállapított 34. § (1) bekezdés h) pontját; 31. §-ával megállapított 35. § (2) bekezdését; 32. §-ával megállapított 36. § (1) bekezdés h) pontját; 33. §-ával megállapított 42. § (19) bekezdését; 34. § (1) bekezdésével megállapított 43. § (3) bekezdését; 34. § (2) bekezdésével megállapított 43. § (6) bekezdését; 34. § (3) bekezdésével megállapított 43. § (9)-(10) bekezdését; 36. § 1. pontjával megállapított 19. § (5) bekezdését, 42/A. § (5) bekezdését; 36. § 2. pontjával megállapított 34. § (5) bekezdés e) pontját, (6) bekezdés e) pontját; 36. § 3. pontjával megállapított 43. § (11) bekezdését; 36. § 4. pontjával megállapított 43. § (14) bekezdését először a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(2) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 28. §-ával megállapított 18. § (3) bekezdését; 29. §-ával megállapított 24. § (16) bekezdését; 30. §-ával megállapított 34. § (1) bekezdés h) pontját; 31. §-ával megállapított 35. § (2) bekezdését; 32. §-ával megállapított 36. § (1) bekezdés h) pontját; 33. §-ával megállapított 42. § (19) bekezdését; 34. § (1) bekezdésével megállapított 43. § (3) bekezdését; 34. § (2) bekezdésével megállapított 43. § (6) bekezdését; 34. § (3) bekezdésével megállapított 43. § (9)-(10) bekezdését; 36. § 1. pontjával megállapított 19. § (5) bekezdését, 42/A. § (5) bekezdését; 36. § 2. pontjával megállapított 34. § (5) bekezdés e) pontját, (6) bekezdés e) pontját; 36. § 3. pontjával megállapított 43. § (11) bekezdését; 36. § 4. pontjával megállapított 43. § (14) bekezdését a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

(3) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 37. §-ával hatályon kívül helyezett 43. § (1), (2), (7), (8), (11), (15), (16) bekezdését a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra nem kell először alkalmazni.

58. § *  (1) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 445/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet 11. §-ával megállapított 42. § (19) bekezdését, 13. §-ával és 1. mellékletével megállapított 9. mellékletét, 14. §-ával megállapított 35. § (2) bekezdését először a 2018. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de azok már a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatók.

(2) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 445/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet 14. §-ával hatályon kívül helyezett 23. § (6) bekezdésének e) pontját a 2018. évben induló üzleti évről készített beszámolóra nem kell először alkalmazni.

1. számú melléklet a 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelethez * 

A mérleg előírt tagolása

Ezer forintban
Megnevezés Előző
évi
beszá-
moló
záró
adatai
Megál-
lapított
eltéré-
sek
(+, -)
Előző
évi
felül-
vizsgált
beszá-
moló
záró
adatai
Tárgy-
évi
beszá-
moló
záró
adatai
Megál-
lapított
eltéré-
sek
(+, -)
Tárgy-
évi
felül-
vizsgált
beszá-
moló
záró
adatai
ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK)
A) Befektetett eszközök
I. Immateriális javak
1. Vagyoni értékű jogok
2. Szellemi termékek
3. Immateriális javakra adott előlegek
4. Immateriális javak értékhelyesbítése
II. Tárgyi eszközök
1. Működtetett ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok
2. Tartós befektetési célú ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok
3. Gépek, berendezések, felszerelések, járművek
4. Beruházások, felújítások
5. Beruházásokra adott előlegek
6. Tárgyi eszközök értékelési különbözete
7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése
III. Befektetett pénzügyi eszközök
1. Egyéb tartós részesedések
2. Egyéb tartósan adott kölcsön
3. *  Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
3.1. Kötvények
3.2. Állampapírok
3.3. Befektetési jegyek
3.4. Jelzáloglevél
3.5. Egyéb értékpapírok
4. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete
B) Forgóeszközök
I. Készletek
1. Anyagok
2. Áruk
3. Készletekre adott előlegek
4. Áruk értékelési különbözete
II. *  Követelések
1. Tagdíjkövetelések
2. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők)
3. Tagi kölcsön
4. Értékpapír kölcsönbe adásából származó követelés
5. Egyéb követelések
6. Értékpapír kölcsönbe adásából származó követelés értékelési különbözete
III. Értékpapírok
1. Egyéb részesedések
2. *  Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
2.1. Kötvények
2.2. Kincstárjegyek és más állampapírok
2.3. Befektetési jegyek
2.4. Jelzáloglevél
2.5. Egyéb értékpapírok
3. Értékpapírok értékelési különbözete
4. Határidős ügyletek értékelési különbözete
IV. Pénzeszközök
1. Pénztárak
2. Pénztári elszámolási betétszámla
3. Elkülönített betétszámla
4. Rövid lejáratú bankbetétek
5. Devizaszámla
6. Pénzeszközök értékelési különbözete
C) Aktív időbeli elhatárolások
1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása
2. Költségek és ráfordítások időbeli elhatárolása
FORRÁSOK (PASSZÍVÁK)
D) Saját tőke
I. Induló tőke
1. Működés fedezetének induló tőkéje
2. Nyugdíjszolgáltatás fedezetének induló tőkéje
3. Likviditási célú induló tőke
II. Be nem fizetett alapítói támogatások (-)
III. Tartaléktőke
IV. *  Működés és kiegészítő vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye
V. Értékelési tartalék
E) Céltartalékok
I. Működési céltartalék
1. Jövőbeni kötelezettségekre képzett céltartalék
2. Működési portfólió értékelési különbözetéből képzett céltartalék
Ebből:
2.1. időarányosan járó kamat (+)
2.2. járó osztalék (+)
2.3. devizaárfolyam-változás (±)
2.4. egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözet (±)
II. Fedezeti céltartalék
1. Egyéni számlákon
1.1. Egyéni számlákon jóváírt szolgáltatási célú bevételekből képzett céltartalék
1.2. Egyéni számlákon jóváírt realizált hozambevételekből képzett céltartalék
1.3. Egyéni számlákon jóváírt értékelési különbözet
Ebből:
1.3.1. időarányosan járó kamat (+)
1.3.2. járó osztalék (+)
1.3.3. devizaárfolyam-változás (±)
1.3.4. egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözet (±)
2. Szolgáltatási tartalékon
2.1. Szolgáltatási tartalékon kimutatott fedezeti céltartalék
2.2. Szolgáltatási tartalékon jóváírt realizált hozambevételekből képzett céltartalék
2.3. Szolgáltatási tartalékon jóváírt értékelési különbözet
Ebből:
2.3.1. időarányosan járó kamat (+)
2.3.2. járó osztalék (+)
2.3.3. devizaárfolyam-változás (±)
2.3.4. egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözet (±)
III. Likviditási céltartalék
1. Likviditási portfólió értékelési különbözete
Ebből:
1.1. időarányosan járó kamat (+)
1.2. járó osztalék (+)
1.3. devizaárfolyam-változás (±)
1.4. egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözet (±)
2. Egyéb likviditási célokra
3. Azonosítatlan befizetések befektetési hozamának tartaléka
IV. Meg nem fizetett tagdíjak céltartaléka
1. Működési célú tagdíjak tartaléka
2. Fedezeti célú tagdíjak tartaléka
3. Likviditási célú tagdíjak tartaléka
F) Kötelezettségek
I. Hosszú lejáratú kötelezettségek
II. Rövid lejáratú kötelezettségek
1. Tagokkal szembeni kötelezettségek
2. Kötelezettség áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)
3. Rövid lejáratú hitelek és kölcsönök
4. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
5. Azonosítatlan függő befizetések
5.1. Munkáltatóhoz rendelhető függő befizetések
5.2. Munkáltatóhoz nem rendelhető függő befizetések
5.3. Pénztártaghoz nem rendelhető függő befizetések
G) Passzív időbeli elhatárolások
1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása
2. Költségek és ráfordítások időbeli elhatárolása
3. Halasztott bevételek

2. számú melléklet a 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelethez * 

Az egyesített (összesített) mérleg előírt tagolása

Ezer forintban
Megnevezés Előző
évi
beszá-
moló
záró
adatai
Megál-
lapított
eltéré-
sek
(+, -)
Előző
évi
felül-
vizsgált
beszá-
moló
záró
adatai
Tárgy-
évi
beszá-
moló
záró
adatai
Megál-
lapított
eltéré-
sek
(+, -)
Tárgy-
évi
felül-
vizsgált
beszá-
moló
záró
adatai
ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK)
A) Befektetett eszközök
I. Immateriális javak
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
ebből: Immateriális javak értékhelyesbítése
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
II. Tárgyi eszközök
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
ebből:
1. Tartós befektetési célú ingatlanok és a kapcsolódó vagyonértékű jogok
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
2. Tárgyi eszközök értékelési különbözete
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
3. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
III. Befektetett pénzügyi eszközök
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
1. Egyéb tartós részesedések
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
2. Egyéb tartósan adott kölcsön
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
3. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
4. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
B) Forgóeszközök
I. Készletek
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
ebből:
Áruk értékelési különbözete
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
II. Követelések
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
ebből:
1. Tagdíjkövetelések
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
2. Tagi kölcsön
III. Értékpapírok
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
1. Egyéb részesedések
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
2. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
3. Értékpapírok értékelési különbözete
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
4. Határidős ügyletek értékelési különbözete
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
IV. Pénzeszközök
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
ebből:
1. Betétszámlák (forintban)
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
2. Devizaszámla
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
3. Pénzeszközök értékelési különbözete
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
C) Aktív időbeli elhatárolások
1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
2. Költségek és ráfordítások időbeli elhatárolása
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
FORRÁSOK (PASSZÍVÁK)
D) Saját tőke
I. Indulótőke
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
II. Be nem fizetett alapítói támogatások (-)
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
III. Tartaléktőke
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
IV. *  Működés és kiegészítő vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye
V. *  Működés tárgyévi eredménye
VI. Értékelési tartalék
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
E) *  Céltartalékok
I. Működési céltartalék
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
II. Fedezeti céltartalék
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
1. Egyéni számlákon
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
2. Szolgáltatási tartalékon
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
3. Értékelési különbözetben
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
III. Likviditási céltartalék
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
IV. Függő befizetések befektetési hozamának céltartaléka
a) magánnyugdíjpénztár
V. Meg nem fizetett tagdíjak céltartaléka
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
F) Kötelezettségek
I. Hosszú lejáratú kötelezettségek
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
II. Rövid lejáratú kötelezettségek
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
ebből:
Azonosítatlan függő befizetések
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
G) Passzív időbeli elhatárolások
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár

3. számú melléklet a 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelethez * 

Az eredménykimutatás előírt tagolása

Ezer forintban
Megnevezés Előző
évi
beszá-
moló
záró
adatai
Megál-
lapított
eltéré-
sek
(+, -)
Előző
évi
felül-
vizsgált
beszá-
moló
záró
adatai
Tárgy-
évi
beszá-
moló
záró
adatai
Megál-
lapított
eltéré-
sek
(+, -)
Tárgy-
évi
felül-
vizsgált
beszá-
moló
záró
adatai
A) Pénztár működési tevékenysége
1. Tagok által fizetett tagdíj
2. Munkáltatói tagdíj-hozzájárulás
3. Meg nem fizetett tagdíjak miatt tartalékképzés (-)
4. Utólag befolyt tagdíjak
5. Tagdíjbevételek összesen (1+2+3-4)
6. Tagok egyéb befizetései
7. Működési célra kapott rendszeres támogatás
8. Működési célra juttatott eseti adomány
9. Egyéb bevételek
10. Működési célú bevételek összesen (5+6+7+8+9)
11. Működéssel kapcsolatos ráfordítások
11.1. Anyagjellegű ráfordítások
11.1.1. Anyagköltség
11.1.2. Igénybe vett szolgáltatások
11.1.2.1. Adminisztrációs és nyilvántartási feladatokat ellátó szervezetnek fizetett díj (számla alapján)
11.1.2.2. Tagszervezéssel kapcsolatos ügynöki díj (számla alapján)
11.1.2.3. Könyvvizsgálat díja (számla alapján)
11.1.2.4. Aktuáriusi díj (számla alapján)
11.1.2.5. Szaktanácsadás díja (számla alapján)
11.1.2.6. Marketing-, hirdetés-, propaganda- és reklámköltség
11.1.3. Egyéb szolgáltatások költsége
11.2. Személyi jellegű ráfordítások
11.2.1. Bérköltség
11.2.1.1. Állományba tartozó pénztári alkalmazottak munkabére
11.2.1.2. Állományba nem tartozók munkadíja
11.2.1.2.1. Aktuáriusi díj (megbízási díj)
11.2.1.2.2. Szaktanácsadás díja (megbízási díj)
11.2.1.2.3. Tagszervezéssel kapcsolatos ügynöki díj (megbízási díj)
11.2.1.2.4. Pénztári tisztségviselők tiszteletdíja
11.2.1.2.5. Egyéb állományba nem tartozók munkadíja
11.2.2. Személyi jellegű egyéb kifizetések
11.2.3. Bérjárulékok
11.3. Értékcsökkenési leírás
11.4. Működéssel kapcsolatos egyéb ráfordítások
11.4.1. Felügyelettel kapcsolatos ráfordítások
11.4.2. Működési céltartalékképzés jövőbeni kötelezettségre
11.4.3. Egyéb ráfordítások
12. Szokásos működési tevékenység eredménye (10-11) (±)
13. Nem befektetési célú tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékvesztése, annak visszaírása (±)
14. Kapott (járó) kamatok, kamatjellegű bevételek
14.1. Tartósan adott kölcsönök, lakáscélú kölcsönök után kapott (járó) kamat
14.2. Pénzügyileg realizált kamat, kamatjellegű bevétel
14.3. Hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok vételárában lévő kamat (-)
15. *  Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek
16. Befektetési jegyek realizált hozama
17. Kapott osztalékok és részesedések
18. Pénzügyi műveletek egyéb realizált bevételei
19. Értékelési különbözetben elszámolt várható hozam
19.1. Időarányosan járó kamat
19.2. Járó osztalék
19.3. Devizaárfolyam-változásból adódó értékkülönbözet
19.3.1. Nyereségjellegű különbözet (árfolyamnyereség)
19.3.2. Veszteségjellegű különbözet (árfolyamveszteség) (-)
19.4. Egyéb piaci értékítéletből adódó
19.4.1. Nyereségjellegű különbözet (árfolyamnyereség)
19.4.2. Veszteségjellegű különbözet (árfolyamveszteség) (-)
20. Befektetési célú ingatlanok hasznosításából, eladásából származó bevételek
21. Befektetési tevékenység bevételei összesen (14+...+20)
22. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások
23. *  Részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek
24. Befektetési jegyek realizált vesztesége
25. Értékelési különbözetből képzett működési céltartalék
25.1. Időarányosan járó kamat
25.2. Járó osztalék
25.3. Devizaárfolyam-különbözetek
25.4. Egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözetek
26. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása
27. Befektetési célú ingatlanokkal kapcsolatos ráfordítások
28. Befektetési tevékenységgel kapcsolatos egyéb ráfordítások
28.1. Vagyonkezelői díjak
28.2. Letétkezelői díjak
28.3. Befektetési tevékenységgel kapcsolatos különböző egyéb ráfordítások
29. Befektetési tevékenység ráfordításai összesen (22+...+28)
30. Befektetési tevékenység eredménye (21-29) (±)
31-33. * 
34. Kiegészítő vállalkozási tevékenység bevételei
35. Kiegészítő vállalkozási tevékenység ráfordításai
36. Kiegészítő vállalkozási tevékenység adózás előtti eredménye (34-35)
37. Adófizetési kötelezettség (-)
38. *  Működés és kiegészítő vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye (12±13±30±36-37) (±)
B) Pénztári szolgáltatások fedezete
1. Tagok által fizetett tagdíj
2. Munkáltatói tagdíj-hozzájárulás
3. Meg nem fizetett tagdíjak miatt tartalékképzés (-)
4. Utólag befolyt tagdíjak
5. Tagdíjbevételek összesen (1+2-3+4)
6. Tagok egyéb befizetései
ebből: a tag nyilatkozata alapján az adóhatóság által átutalt összeg
7. Szolgáltatások fedezetére kapott rendszeres támogatás
8. Szolgáltatások fedezetére juttatott eseti adomány
9. Szolgáltatási célú egyéb bevételek
10. Egyéni számlán jóváírt szolgáltatási célú bevételek összesen (5+6+7+8+9)
11. Egyéni számlán elszámolt szolgáltatási célú egyéb ráfordítások
12. Kapott kamatok, kamatjellegű bevételek
12.1. Pénzügyileg realizált kamat, kamatjellegű bevétel
12.2. Hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír vételárában lévő kamat (-)
13. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok nyereségjellegű különbözete (árfolyamnyereség)
14. Befektetési jegyek realizált hozama
15. Kapott osztalékok, részesedések
16. Pénzügyi műveletek egyéb realizált bevételei
17. Értékelési különbözetben elszámolt várható hozam
17.1. Időarányosan járó kamat
17.2. Járó osztalék
17.3. Devizaárfolyam-változásból adódó értékkülönbözet
17.3.1. Nyereségjellegű különbözet (árfolyamnyereség)
17.3.2. Veszteségjellegű különbözet (árfolyamveszteség) (-)
17.4. Egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözet
17.4.1. Nyereségjellegű különbözet (árfolyamnyereség)
17.4.2. Veszteségjellegű különbözet (árfolyamveszteség) (-)
18. Befektetési célú ingatlanok hasznosításából, eladásából származó bevételek
19. Befektetési tevékenység bevételei összesen (12+....+18)
19.1. Egyéni számlákat megillető hozambevételek
19.1.1. Egyéni számlákat megillető realizált hozam
19.1.2. Egyéni számlákat megillető értékelési különbözet
19.2. Szolgáltatási tartalékot megillető hozambevételek
19.2.1. Szolgáltatási tartalékot megillető realizált hozam
19.2.2. Szolgáltatási tartalékot megillető értékelési különbözet
20. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások
21. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok veszteségjellegű különbözete (árfolyamveszteség)
22. Befektetési jegyek realizált vesztesége
23. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása
24. Befektetési célú ingatlanokkal kapcsolatos ráfordítások
25. Befektetési tevékenységgel kapcsolatos egyéb ráfordítások
25.1. Vagyonkezelői díjak
25.2. Letétkezelői díjak
25.3. Befektetési tevékenységgel kapcsolatos különböző egyéb ráfordítások
26. Befektetési tevékenység ráfordításai összesen (20+...+25)
26.1. Egyéni számlákat terhelő befektetéssel kapcsolatos ráfordítások
26.2. Szolgáltatási tartalékot terhelő befektetéssel kapcsolatos ráfordítások
27. Befektetési tevékenység eredménye (19-26) (±)
27.1. Egyéni számlákon jóváírható nettó hozam
27.2. Egyéni számlákon jóváírható értékelési különbözet
27.3. Szolgáltatási tartalékba helyezhető nettó hozam
27.4. Szolgáltatási tartalékba helyezhető
28. Fedezeti céltartalékképzés (10-11±27) (-)
28.1. Egyéni számlákon a szolgáltatási célú bevételek és ráfordítások különbözetének összegében
28.2. Egyéni számlákon jóváírt nettó hozamból
28.3. Egyéni számlákon jóváírt értékelési különbözet
28.3.1. Időarányosan járó kamat
28.3.2. Járó osztalék
28.3.3. Devizaárfolyam-különbözetekből
28.3.4. Egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözetből
28.4. Szolgáltatási tartalékon jóváírt nettó hozamból
28.5. Szolgáltatási tartalékon jóváírt értékelési különbözetből
28.5.1. Időarányosan járó kamat
28.5.2. Járó osztalék
28.5.3. Devizaárfolyam-különbözetekből
28.5.4. Egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözetből
C) Likviditási fedezet
1. Tagok által fizetett tagdíj
2. Munkáltatói tagdíj-hozzájárulás
3. Meg nem fizetett tagdíjak miatti tartalékképzés (-)
4. Utólag befolyt tagdíjak
5. Tagdíjbevételek összesen (1+2-3+4)
6. Tagok egyéb befizetései
7. Likviditási célra kapott rendszeres támogatás
8. Likviditási célra juttatott eseti adomány
9. Likviditási célú egyéb bevételek
10. Likviditási célú bevételek összesen (5+...+9)
11. Likviditási célú egyéb ráfordítások
12. Kapott kamatok, kamatjellegű bevételek
12.1. Pénzügyileg realizált kamat, kamatjellegű bevétel
12.2. Hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok vételárában lévő kamat (-)
13. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok nyereségjellegű különbözete (árfolyamnyereség) (+)
14. Befektetési jegyek realizált hozama
15. Kapott osztalékok, részesedések
16. Pénzügyi műveletek egyéb realizált bevételei
17. Értékelési különbözetben elszámolt várható hozam
17.1. Időarányosan járó kamat
17.2. Járó osztalék
17.3. Devizaárfolyam-változásból adódó értékkülönbözet
17.3.1. Nyereségjellegű különbözet (árfolyamnyereség)
17.3.2. Veszteségjellegű különbözet (árfolyamveszteség) (-)
17.4. Egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözet
17.4.1. Nyereségjellegű különbözet (árfolyamnyereség)
17.4.2. Veszteségjellegű különbözet (árfolyamveszteség) (-)
18. Befektetési célú ingatlanok hasznosításából, eladásából származó bevételek
19. Befektetési tevékenység bevételei összesen (12+...+18)
19.1. Likviditási és kockázati célú pénzeszközök befektetésével kapcsolatos bevételek
19.2. Azonosítatlan befizetések befektetésével kapcsolatos bevételek
20. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások
21. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és veszteségjellegű különbözete (árfolyamveszteség)
22. Befektetési jegyek realizált vesztesége
23. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása
24. Befektetési célú ingatlanokkal kapcsolatos ráfordítások
25. Befektetési tevékenységgel kapcsolatos egyéb ráfordítások
25.1. Vagyonkezelői díjak
25.2. Letétkezelői díjak
25.3. Befektetési tevékenységgel kapcsolatos különböző egyéb ráfordítások
26. Befektetési tevékenység ráfordításai összesen (20+....+25)
26.1. Likviditási és kockázati célú pénzeszközök befektetésével kapcsolatos ráfordítások
26.2. Azonosítatlan befizetések befektetésével kapcsolatos ráfordítások
27. Befektetési tevékenység eredménye (19-26) (±)
28. Likviditási és kockázati céltartalékképzés (10-11±27) (-)
28.1. Értékelési különbözetből képzett likviditási céltartalék
28.1.1. Időarányosan járó kamat
28.1.2. Járó osztalék
28.1.3. Devizaárfolyam-különbözetek
28.1.4. Egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözetek
28.2. Egyéb likviditási célokra
28.3. Azonosítatlan befizetések befektetési hozamára

4. számú melléklet a 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelethez * 

Az egyesített (összesített) eredménykimutatás előírt tagolása

Ezer forintban
Megnevezés Előző
évi
beszá-
moló
záró
adatai
Megál-
lapított
eltéré-
sek
(+, -)
Előző
évi
felül-
vizsgált
beszá-
moló
záró
adatai
Tárgy-
évi
beszá-
moló
záró
adatai
Megál-
lapított
eltéré-
sek
(+, -)
Tárgy-
évi
felül-
vizsgált
beszá-
moló
záró
adatai
A) Pénztár működési tevékenysége
1. Tagok által fizetett tagdíj
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
2. Munkáltatói tagdíj-hozzájárulás
3. Ideiglenesen munkajövedelemmel nem rendelkező tag részére befizetett tagdíj célú támogatás
4. Tagdíj-kiegészítések
5. Meg nem fizetett tagdíjak miatti tartalékképzés (-)
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
6. Utólag befolyt tagdíjak
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
7. Tagdíjbevételek összesen (1+2+3+4-5+6)
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
8. Tagok egyéb befizetései
a) önkéntes nyugdíjpénztár
9. Működési célra kapott rendszeres támogatás
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
10. Működési célra juttatott eseti adomány
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
11. Egyéb bevételek
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
12. Működési célú bevételek összesen (7+8+9+10+11)
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
13. Működéssel kapcsolatos ráfordítások
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
14. Szokásos működési tevékenység eredménye (12-13)
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
15. Kapott kamatok, kamatjellegű bevételek
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
16. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok nyereségjellegű különbözete (árfolyamnyereség)
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
17. Befektetési jegyek realizált hozama
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
18. Kapott osztalékok, részesedések
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
19. Pénzügyi műveletek egyéb realizált bevételei
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
20. Értékelési különbözetben elszámolt várható hozam
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
21. Befektetési célú ingatlanok hasznosításából, eladásából származó bevételek
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
22. Befektetési tevékenység bevételei összesen (15+...+21)
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
23. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
24. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok veszteségjellegű különbözete (árfolyamveszteség) (-)
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
25. Befektetési jegyek realizált vesztesége
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
26. Értékelési különbözetből képzett működési céltartalék
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
27. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
28. Befektetési célú ingatlanokkal kapcsolatos ráfordítások
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
29. Befektetési tevékenységgel kapcsolatos egyéb ráfordítások
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
30. Befektetési tevékenység ráfordításai összesen (23+...+29)
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
31. Befektetési tevékenység eredménye (22-30)
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
32. * 
33. Kiegészítő vállalkozási tevékenység adózás előtti eredménye
34. Adófizetési kötelezettség (-)
35. *  Működés és kiegészítő vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye (önkéntes nyugdíjpénztár)
36. *  Működés tárgyévi eredménye (magánnyugdíjpénztár)
B) Pénztári szolgáltatások fedezete
1. Tagok által fizetett tagdíj
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
2. Munkáltatói tagdíj-hozzájárulás
3. Ideiglenes munkajövedelemmel nem rendelkező tag részére befizetett tagdíj célú támogatás
4. Tagdíj-kiegészítések
5. Meg nem fizetett tagdíjak miatti tartalékképzés (-)
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
6. Utólag befolyt tagdíjak
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
7. Tagdíjbevételek összesen (1+2+3+4-5+6)
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
8. Tagok egyéb befizetései
a) önkéntes nyugdíjpénztár
9. Szolgáltatások fedezetére kapott rendszeres támogatás (önkéntes nyugdíjpénztár)
10. Szolgáltatások fedezetére juttatott eseti adomány (önkéntes nyugdíjpénztár)
11. Szolgáltatási célú egyéb bevételek
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
12. Egyéni számlán jóváírt szolgáltatási célú bevételek összesen (7+8+9+10+11)
a) önkéntes nyugdíjpénztár (7+8+9+10+11)
b) magánnyugdíjpénztár (7+8+11)
13. Egyéni számlán elszámolt szolgáltatási célú egyéb ráfordítások
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
14. Kapott kamatok, kamatjellegű bevételek
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
15. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok nyereségjellegű különbözete (árfolyamnyereség)
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
16. Befektetési jegyek realizált hozama
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
17. Kapott osztalékok, részesedések
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
18. Pénzügyi műveletek egyéb realizált bevételei
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
19. Értékelési különbözetben elszámolt várható hozam
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
20. Befektetési célú ingatlanok hasznosításából, eladásából származó bevételek
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
21. Befektetési tevékenység bevételei összesen (14+...+20)
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
21.1. Egyéni számlákat megillető hozambevételek
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
21.2. Szolgáltatási tartalékot megillető hozambevételek
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
22. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
23. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok veszteségjellegű különbözete (árfolyamveszteség) (-)
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
24. Befektetési jegyek realizált vesztesége
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
25. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
26. Befektetési célú ingatlanokkal kapcsolatos ráfordítások
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
27. Befektetési tevékenységgel kapcsolatos egyéb ráfordítások
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
28. Befektetési tevékenység ráfordításai összesen (22+...+27)
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
28.1. Egyéni számlákat terhelő befektetésekkel kapcsolatos ráfordítások
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
28.2. Szolgáltatási tartalékot terhelő befektetésekkel kapcsolatos ráfordítások
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
29. Befektetési tevékenység eredménye (21-28) (±)
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
30. Fedezeti céltartalékképzés (12-13±29) (-)
30.1. Egyéni számlákon
30.1.1. Szolgáltatási célú bevételek és ráfordítások különbözetéből
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
30.1.2. Realizált nettó hozamból
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
30.1.3. Értékelési különbözetből
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
30.2. Szolgáltatási tartalékon
30.2.1. Realizált nettó hozamból
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
30.2.2. Értékelési különbözetből
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
C) Likviditási és kockázati fedezet
1. Tagok által fizetett tagdíj
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
2. Munkáltatói tagdíj-hozzájárulás
3. Ideiglenesen munkajövedelemmel nem rendelkező tag részére befizetett tagdíj célú támogatás
4. Tagdíj-kiegészítések
5. Meg nem fizetett tagdíjak miatti tartalékképzés (-)
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
6. Utólag befolyt tagdíjak
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
7. Tagdíjbevételek összesen (1+2+3+4-5+6)
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
8. Tagok egyéb befizetései
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
9. Likviditási és kockázati célra kapott rendszeres támogatás
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
10. Likviditási és kockázati célra juttatott eseti adomány
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
11. Likviditási és kockázati célú egyéb bevételek
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
12. Likviditási és kockázati célú bevételek összesen (7+...+11)
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
13. Likviditási és kockázati célú ráfordítások
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
14. Kapott kamatok, kamatjellegű bevételek
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
15. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok nyereségjellegű különbözete (árfolyamnyereség)
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
16. Befektetési jegyek realizált hozama
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
17. Kapott osztalékok, részesedések
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
18. Pénzügyi műveletek egyéb realizált bevételei
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
19. Értékelési különbözetben elszámolt várható hozam (±)
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
20. Befektetési célú ingatlanok hasznosításából, eladásából származó bevételek
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
21. Befektetési tevékenység bevételei összesen (14+...+20)
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
22. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
23. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok veszteségjellegű különbözete (árfolyamveszteség) (-)
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
24. Befektetési jegyek realizált vesztesége
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
25. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
26. Befektetési célú ingatlanokkal kapcsolatos ráfordítások
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
27. Befektetési tevékenységgel kapcsolatos egyéb ráfordítások
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
28. Befektetési tevékenység ráfordításai összesen (22+...+27)
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
29. Befektetési tevékenység eredménye (21-28) (±)
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
30. *  Likviditási és kockázati céltartalékképzés (12-13±29) (-)
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
30.1. Demográfiai kockázatokra
30.2. Saját tevékenységi kockázatokra
30.3. Egyéb kockázatokra
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
30.4. Értékelési különbözetre
a) önkéntes nyugdíjpénztár
b) magánnyugdíjpénztár
D) Függő befizetések befektetési hozamának fedezete (csak magánnyugdíjpénztáraknál) * 
1. Kapott kamatok, kamatjellegű bevételek
2. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok nyereségjellegű különbözete (árfolyamnyereség)
3. Befektetési jegyek realizált hozama
4. Kapott osztalékok, részesedések
5. Pénzügyi műveletek egyéb realizált bevételei
6. Értékelési különbözetben elszámolt várható hozam
7. Függő portfolió befektetésével kapcsolatos bevételek összesen (1+...+6)
8. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások
9. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok veszteségjellegű különbözete (árfolyamveszteség)
10. Befektetési jegyek realizált vesztesége
11. Pénzügyi műveletek egyéb realizált ráfordítása
12. Befektetési tevékenységgel kapcsolatos egyéb ráfordítások
13. Függő portfolió befektetésével kapcsolatos ráfordítások összesen (8+....+12)
14. Függő befizetések befektetési hozamának fedezete (7-13)
15. Függő befizetések befektetési hozamára céltartalékképzés
15.1. Bevallási adatokhoz nem rendelhető befizetések befektetési hozamára
15.2. Egyéb azonosítatlan (függő) befizetések befektetési hozamára
15.3. Függő befektetési portfolió értékelési különbözetéből képzett céltartalék

5. számú melléklet a 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelethez

Cashflow kimutatás

1. *  Működés és kiegészítő vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye (±)

2. Immateriális javak nettó értékében bekövetkezett állományváltozás (±)

3. Immateriális javakra adott előlegek állományváltozása (±)

4. Tárgyi eszközök (beruházások és beruházásra, felújításra adott előlegek kivételével) nettó értékében bekövetkezett állományváltozás (±)

5. Beruházások, beruházásra, felújításra adott előlegek állományváltozása (±)

6. Befektetett pénzügyi eszközök (hosszú lejáratú bankbetétek kivételével) állomány változása (±)

7. Készletek (készletekre adott előlegek kivételével) értékében bekövetkezett állományváltozás (±)

8. Készletekre adott előlegek állományváltozása (±)

9. Tartaléktőke állományváltozása (±)

10. Követelésállomány változása (±)

11. Forgóeszközök között kimutatott értékpapírok állományváltozása (±)

12. Működési céltartalék állományváltozása céltartalékok egymás közötti átcsoportosítása miatt (±)

13. Meg nem fizetett tagdíjak tartaléka állományának változása (±)

14. Hosszú lejáratú kötelezettségek állományváltozása (±)

15. Tagokkal szembeni kötelezettségek állományváltozása (±)

16. Szállítói kötelezettség állományváltozása (±)

17. Hitelfelvétel, kapott kölcsönök (±)

18. Hitel-, kölcsön-visszafizetés (-)

19. Azonosítatlan függő befizetések állományváltozása (±)

20. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség állományváltozása (±)

21. Hosszú lejáratú bankbetétek elhelyezése (-)

22. Hosszú lejáratú bankbetétek megszüntetése (+)

23. Aktív időbeli elhatárolások állományváltozása (±)

24. Passzív időbeli elhatárolások állományváltozása (±)

25. Fedezeti céltartalékképzés (+)

26. Fedezeti céltartalékba átcsoportosítás likviditási céltartalékból (+)

27. Fedezeti céltartalékba átcsoportosítás tartaléktőkéből (+)

28. Más pénztártól átlépő pénztártagok áthozott tagi követelése (+)

29. Likviditási céltartalékba átcsoportosítás fedezeti tartalékból (-)

30. Más pénztárba átlépő pénztártagok átvitt tagi követelése (-)

31. Tagoknak, kedvezményezetteknek visszatérítés fedezeti céltartalékból (-)

32. Fedezeti céltartalék felhasználás szolgáltatásnyújtásra (-)

33. Egyéb fedezeti céltartalék állományváltozás (±)

34. Likviditási céltartalékképzés (+)

35. Likviditási céltartalékba átcsoportosítás fedezeti céltartalékból (+)

36. Likviditási céltartalékba átcsoportosítás tartaléktőkéből (+)

37. Likviditási céltartalékból átcsoportosítás fedezeti tartalékba (-)

38. Likviditási céltartalék átcsoportosítás tartaléktőkébe (-)

39. Egyéb likviditási céltartalék állományváltozás (±)

40. Pénzeszközváltozás

40.1. Készpénzállomány változása (forint- és valutapénztár)

40.2. Számlapénz (pénztári elszámolási számla, éven belüli lejáratú forint és deviza betétszámlák, egyéb elkülönített betétszámlák) állományváltozása

6. számú melléklet a 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelethez

Pénztári céltartalékok alakulása
....... év

Adatok E Ft-ban

A) Fedezeti tartalék
I. Egyéni számlákon
01. Nyitó állomány
02. + Tárgyévben egyéni számlákon jóváírt szolgáltatási célú bevételek
03. + Más pénztárból átlépő tagok által áthozott tagi követelés egyéni számlákon
04. + Egyéni számlákat megillető hozambevételek
05. *  ± Egyéni számlákat megillető értékelési különbözet
06. *  + Likviditási tartalékokból átcsoportosítás
07. *  ± Tartaléktőke átcsoportosítás
08. *  - Szolgáltatások fedezetére átcsoportosítás szolgáltatási tartalékba
09. *  - Tagoknak, kedvezményezetteknek visszatérítés
10. *  - Más pénztárba átlépő tag követelésének átadása
11. *  - Egyéni számlákat terhelő szolgáltatási célú egyéb ráfordítások
12. *  - Egyéni számlákat terhelő befektetésekkel kapcsolatos ráfordítások
13. *  ± Egyéb változás
14. *  Egyéni számlák záró állománya
II. Szolgáltatási tartalékon
01. Nyitó állomány
02. + Egyéni számlákról tárgyévben átcsoportosított szolgáltatások fedezete
03. + Más pénztárból átlépő tagok által áthozott tagi követelés
04. + Szolgáltatási tartalékon jóváírt egyéb bevételek
05. *  ± Szolgáltatási tartalékot megillető értékelési különbözet
06. *  + Szolgáltatási tartalékot megillető hozambevételek
07. *  + Likviditási tartalékokból átcsoportosítás
08. *  + Tartaléktőkéből átcsoportosítás
09. *  - Tagoknak, kedvezményezetteknek nyújtott pénztári szolgáltatások
10. *  - Tagoknak, kedvezményezetteknek visszatérítés
11. *  - Más pénztárba átlépő tag szolgáltatási fedezetének átadása
12. *  - Szolgáltatások folyósításával kapcsolatos kiadások
13. *  - Szolgáltatási számlát terhelő egyéb kiadások
14. *  - Szolgáltatási számlákat terhelő befektetéssel kapcsolatos ráfordítások
15. *  ± Egyéb változás
16. *  Szolgáltatási tartalék záró állománya
B) Likviditási tartalékok
... céltartalék
01. Nyitó állomány
02. + Tárgyévben ..................... képzett céltartalék
05. + ... céltartalékba átcsoportosítás működési céltartalékból
06. + ... céltartalék egyéb bevételei
07. - ... céltartalékból átcsoportosítás egyéni számlára
08. - ... céltartalékból átcsoportosítás szolgáltatási tartalékba
09. - ... céltartalékból átcsoportosítás működési célra
10. - ... céltartalék felhasználás egyéb célra
11. ... céltartalék záró állománya

C) *  Céltartalékok állománya összesen

Megnevezés Nyitó
állomány
Tárgyévi
változások
Záró
állomány
Működési céltartalék
- jövőbeni kötelezettségekre
- működési portfólió értékelési különbözetére
Fedezeti céltartalék
- egyéni számlákon (értékelési különbözettel együtt)
- szolgáltatási tartalékon (értékelési különbözettel együtt)
Likviditási céltartalék
- értékelési különbözetre
- egyéb likviditási célokra
- azonosítatlan befizetések befektetési hozamára
Meg nem fizetett tagdíjak tartaléka
- működési célú
- fedezeti célú
- likviditási és kockázati célú
Összesen:

7. számú melléklet a 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelethez * 

8. számú melléklet a 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelethez * 

9. számú melléklet a 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelethez * 

Számlakeret-tükör

1. Számlaosztály

BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

11. IMMATERIÁLIS JAVAK

111. Vagyoni értékű jogok

112. Szellemi termékek

117. Immateriális javak értékhelyesbítése

118. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése

119. Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése

12-15. TÁRGYI ESZKÖZÖK

12. MŰKÖDTETETT INGATLANOK ÉS KAPCSOLÓDÓ VAGYONI ÉRTÉKŰ JOGOK

121. Földterület

122. Telek

123. Épületek, épületrészek, tulajdoni hányadok

124. Egyéb építmények

125. Működtetett ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok

127. Működtetett ingatlanok értékhelyesbítése

128. Működtetett ingatlanok terven felüli értékcsökkenése

129. Működtetett ingatlanok terv szerinti értékcsökkenése

13. TARTÓS BEFEKTETÉSI CÉLÚ INGATLANOK ÉS KAPCSOLÓDÓ VAGYONI ÉRTÉKŰ JOGOK

131. Földterület

132. Telek

133. Épületek, épületrészek, tulajdoni hányadok

134. Egyéb építmények

135. Tartós befektetési célú ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok

137. Tartós befektetési célú ingatlanok értékelési különbözete

139. Tartós befektetési célú ingatlanok terv szerinti értékcsökkenése

14. GÉPEK, BERENDEZÉSEK ÉS FELSZERELÉSEK

141. Ügyviteli és számítástechnikai gépek, berendezések, felszerelések

142. Egyéb gépek, berendezések, felszerelések

143. Személygépkocsik

144. Egyéb járművek

147. Gépek, berendezések, felszerelések, járművek értékhelyesbítése

148. Gépek, berendezések, felszerelések terven felüli értékcsökkenése

149. Gépek, berendezések, felszerelések terv szerinti értékcsökkenése

15. BERUHÁZÁSOK, FELÚJÍTÁSOK

151. Befejezetlen beruházások

152. Felújítások

158. Beruházások terven felüli értékcsökkenése

16-18. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

16. TULAJDONI RÉSZESEDÉST JELENTŐ BEFEKTETÉSEK

161. Részesedések, üzletrészek

1611. Részesedések saját alapítású vállalkozásokban

1612. Részesedések más vállalkozásokban

1613. Üzletrészek, törzsbetétek saját alapítású gazdasági társaságban

1614. Üzletrészek, törzsbetétek más gazdasági társaságokban

1618. Részesedések, üzletrészek, törzsbetétek értékelési különbözete

1619. Részesedések, üzletrészek, törzsbetétek értékvesztése, visszaírása

162. Értékpapírok

1621. Részvények

1622. Befektetési jegyek (határozatlan futamidejű)

1623. Egyéb tulajdoni részesedést jelentő értékpapírok

1624. Külföldi pénzértékre szóló befektetések

1626. Részvények, befektetési jegyek, egyéb értékpapírok értékelési különbözete

1627. Külföldi pénzértékre szóló befektetések értékelési különbözete

17. HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK

171. Kötvények

172. Állampapírok

175. Befektetési jegyek (határozott futamidejű)

176. Jelzáloglevél

177. Egyéb értékpapírok

178. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékelési különbözete

18. TARTÓSAN ADOTT KÖLCSÖNÖK

181. Tartósan adott kölcsönök a pénztár tulajdonában lévő gazdálkodó szervezetben

189. Tartósan adott kölcsönök értékvesztése és annak visszaírása

19. EGYÉB TARTÓSAN ADOTT KÖLCSÖNÖK

191. Dolgozóknak adott lakáscélú kölcsönök

192. Hosszú lejáratú bankbetétek forintban

193. Hosszú lejáratú bankbetétek devizában

197. Hosszú lejáratú bankbetétek értékelési különbözete

2. Számlaosztály

KÉSZLETEK

21. ANYAGOK

211. Vásárolt anyagok

212. Egyéb anyagok

219. Anyagok értékvesztése és annak visszaírása

26-28. ÁRUK

26. TOVÁBBÉRTÉKESÍTÉSI CÉLÚ INGATLANOK

261. Továbbértékesítési célú ingatlanok bekerülési értéken

267. Továbbértékesítési célú ingatlanok értékelési különbözete

3. Számlaosztály

KÖVETELÉSEK, PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ÉS AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

31. TAGDÍJKÖVETELÉSEK

311. Pénztártagokkal szembeni tagdíjkövetelések

312. Munkáltatói tagdíj-hozzájárulás követelések

32. KÖVETELÉSEK ÁRUSZÁLLÍTÁSBÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSBÓL

321. Belföldi követelések

322. Belföldi követelések értékvesztése és annak visszaírása

323. Külföldi követelések

324. Külföldi követelések értékvesztése és annak visszaírása

33. KÖVETELÉSEK EGYÉB RÉSZESEDÉSI VISZONYBAN LÉVŐ VÁLLALKOZÁSSAL SZEMBEN

331. Pénztár tulajdonában lévő gazdálkodó szervekkel szembeni követelések

339. Pénztár tulajdonában lévő gazdálkodó szervekkel szembeni követelések értékvesztése és annak visszaírása

34. ALAPÍTÁSSAL KAPCSOLATOS TÁMOGATÓI KÖVETELÉSEK

35. ADOTT ELŐLEGEK

351. Immateriális javakra adott előlegek

352. Beruházásokra adott előlegek

353. Készletekre adott előlegek

359. Adott előlegek értékvesztése és annak visszaírása

36. ÉRTÉKPAPÍR KÖLCSÖNBE ADÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ KÖVETELÉSEK, EGYÉB KÖVETELÉSEK

361. Értékpapír kölcsönbe adásából származó követelések

3611. Értékpapír kölcsönbe adásából származó követelések

3617. Értékpapír kölcsönbe adásából származó követelések értékelési különbözete

362. Egyéb követelések

3621. Munkavállalókkal szembeni követelések

3622. Költségvetési kiutalási igények

3623. Költségvetési kiutalási igények teljesítése

3624. Rövid lejáratú kölcsönadott pénzeszközök

36241. Rövid lejáratú tagi kölcsönök

36242. Tartósan adott kölcsönökből átsorolt követelések

3625. Más pénztárral szembeni követelések

3626. Vagyonkezelő szervezetekkel szembeni követelések

3628. Különféle egyéb követelések

3629. Egyéb követelések értékvesztése és annak visszaírása

37. ÉRTÉKPAPÍROK

371. Egyéb részesedések

3711. Eladásra vásárolt részvények

3712. Eladásra vásárolt üzletrészek

3713. Eladásra vásárolt befektetési jegyek (határozatlan futamidejű)

3714. Eladásra vásárolt külföldön kibocsátott részvények

3717. Határidős ügyletek értékelési különbözete

3718. Eladásra vásárolt részvények, üzletrészek, befektetési jegyek értékelési különbözete

372. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

3721. Kötvények

3722. Kincstárjegyek és más állampapírok

3725. Befektetési jegyek (határozott futamidejű)

3726. Jelzáloglevelek

3727. Egyéb értékpapírok

3728. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékelési különbözete

38. PÉNZESZKÖZÖK

381. Pénztár

382. Valutapénztár

383. Csekkek

384. Elszámolási betétszámla

385. Elkülönített betétszámlák

3851. Kamatozó betétszámlák

3852. Elkülönített pénzeszközök

3853. Lakásépítési betétszámla

386. Devizabetét számla

387. Pénzeszközök értékelési különbözete

39. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

391. Bevételek aktív időbeli elhatárolása

392. Költségek és ráfordítások időbeli elhatárolása

4. Számlaosztály

FORRÁSOK

41. SAJÁT TŐKE

411. Induló tőke

4111. Működés fedezetének induló tőkéje

4112. Nyugdíjszolgáltatás fedezetének induló tőkéje

4113. Likviditási célú induló tőke

412. Tartaléktőke

413. *  Működés és kiegészítő vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye

415. Értékelési tartalék

42. CÉLTARTALÉKOK

421. Működési céltartalék

4211. Jövőbeni kötelezettségre képzett céltartalék

4212. Működési portfólió értékelési különbözetéből képzett céltartalék

42121. Időarányosan járó kamatból képzett céltartalék

42122. Járó osztalékból képzett céltartalék

42123. Devizaárfolyam-változásból adódó különbözetből képzett céltartalék

42124. Egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözetből képzett céltartalék

422. Fedezeti céltartalék

4221-4224. Egyéni számlákon

4221. Egyéni számlákon jóváírt szolgáltatási célú bevételekből képzett céltartalék

4222. Egyéni számlákon jóváírt szolgáltatási célú bevételekből képzett céltartalék igénybevétele

4223. Egyéni számlákon jóváírt hozambevételekből képzett céltartalék

42231. Egyéni számlákon jóváírt realizált hozambevételekből képzett céltartalék

42232. Egyéni számlákon jóváírt értékelési különbözetből képzett céltartalék

422321. Egyéni számlákon jóváírt értékelési különbözet időarányosan járó kamatból

422322. Egyéni számlákon jóváírt értékelési különbözet járó osztalékból

422323. Egyéni számlákon jóváírt értékelési különbözet devizaárfolyam-különbözetekből

422324. Egyéni számlákon jóváírt értékelési különbözet egyéb piaci árhatásból adódó értékkülönbözetekből

4224. Egyéni számlákon jóváírt, realizált hozambevételekből képzett céltartalék igénybevétele

42241. Tagsági viszony megszűnésekor kifizetett realizált hozam

42242. Realizált hozam terhére kifizetett értékelési különbözet

42243. Szolgáltatási tartalékra átvezetett realizált hozam

42244. Nem fizető tagok hozamából működési célra levont összeg

42245. Nem fizető tagok hozamából likviditási célra levont összeg

4225-4228. Szolgáltatási tartalékon

4225. Szolgáltatási tartalékon kimutatott fedezeti céltartalék

4226. Szolgáltatási tartalékon kimutatott fedezeti céltartalék igénybevétele

4227. Szolgáltatási tartalékon jóváírt hozambevételek

42271. Szolgáltatási tartalékon jóváírt realizált hozambevételekből képzett céltartalék

42272. Szolgáltatási tartalékon jóváírt értékelési különbözetből képzett céltartalék

422721. Szolgáltatási tartalékon jóváírt értékelési különbözet időarányosan járó kamatból

422722. Szolgáltatási tartalékon jóváírt értékelési különbözet járó osztalékból

422723. Szolgáltatási tartalékon jóváírt értékelési különbözet devizaárfolyam-különbözetekből

422724. Szolgáltatási tartalékon jóváírt értékelési különbözet egyéb piaci árhatásból adódó értékkülönbözetekből

4228. Szolgáltatási tartalékon jóváírt, realizált hozambevételek igénybevétele

423-428. Likviditási céltartalék

425. Likviditási portfólió értékelési különbözetéből képzett céltartalék

42511. Időarányosan járó kamatból képzett céltartalék

42512. Járó osztalékból képzett céltartalék

42513. Devizaárfolyam-változásból adódó különbözetből képzett céltartalék

42514. Egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözetből képzett céltartalék

427. Egyéb likviditási célokra

4271. Egyéb likviditási célokra képzett céltartalék

4272. Egyéb likviditási célokra képzett céltartalék igénybevétele

428. Azonosítatlan befizetések befektetési hozamára

4281. Azonosítatlan befizetések befektetési hozamára képzett céltartalék

4282. Azonosítatlan befizetések befektetési hozamára képzett céltartalék igénybevétele

429. Meg nem fizetett tagdíjak tartaléka

4291. Működési célú meg nem fizetett tagdíjak tartaléka

4292. Fedezeti célú meg nem fizetett tagdíjak tartaléka

4293. Likviditási célú meg nem fizetett tagdíjak tartaléka

43-47. KÖTELEZETTSÉGEK

43. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

433. Igénybe vett szolgáltatásokból, áruszállításból eredő hosszú lejáratú kötelezettségek

44-47. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

441. Pénztártagokkal, kedvezményezettekkel szemben fennálló kötelezettségek

442. Más pénztárba átlépő pénztártagokkal, illetve azok kedvezményezettjével szemben fennálló kötelezettségek

443. Vevőktől kapott előlegek

444-446. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)

444. Belföldi szállítók

445. Beruházási szállítók

446. Külföldi szállítók

451-452. Rövid lejáratú hitelek, kölcsönök

451. Rövid lejáratú hitelek

452. Rövid lejáratú kölcsönök

453. Értékpapír-kölcsönzésből eredő kötelezettségek

461-478. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

461. Személyi jövedelemadó elszámolása

462. Költségvetési befizetési kötelezettségek

4621. Munkaadói járulék

4622. Munkavállalói járulék

4623. Egészségügyi hozzájárulás

4629. Külön fel nem sorolt befizetési kötelezettségek

463. Költségvetési befizetési kötelezettségek teljesítése

4631. Munkaadói járulék teljesítése

4632. Munkavállalói járulék teljesítése

4633. Egészségügyi hozzájárulás teljesítése

4639. Külön fel nem sorolt befizetési kötelezettségek teljesítése

465. * 
Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámhatósági elszámolási számla

466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó

467. Fizetendő általános forgalmi adó

468. Általános forgalmi adó elszámolási számla

469. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek munkavállalókkal szemben

471. Jövedelemelszámolási számla

4711. Keresetelszámolási számla

4712. Társadalombiztosítási ellátás

4713. Egyéb kifizetések elszámolása

472. Fel nem vett járandóságok

473. Társadalombiztosítási kötelezettség

474. Pénztári alkalmazottak magán-nyugdíjpénztári tagsága miatti fizetési kötelezettségek

475. Vagyonkezelő szervezetekkel szembeni kötelezettségek

476. Felügyelettel szembeni kötelezettségek

479. Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek

4791. Azonosítatlan függő befizetések

47911. Azonosítatlan munkáltatóhoz rendelhető függő befizetések

47912. Azonosítatlan munkáltatóhoz nem rendelhető függő befizetések

47913. Pénztártaghoz nem rendelhető függő befizetések

4799. Rövid lejáratú különféle egyéb kötelezettségek

48. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

481. Bevételek passzív időbeli elhatárolása

482. Költségek és ráfordítások időbeli elhatárolása

483. Halasztott bevételek

49. ÉVI MÉRLEGSZÁMLÁK

491. Nyitómérleg számla

492. Mérlegrendezési számla

493. Zárómérleg számla

498. *  Tárgyévi eredmény elszámolása

5. Számlaosztály

KÖLTSÉGNEMEK

51. ANYAGKÖLTSÉG

52. IGÉNYBE VETT SZOLGÁLTATÁSOK KÖLTSÉGEI

521. Adminisztrációs és nyilvántartási feladatokat ellátó szervezetnek fizetett díj

522. Tagszervezéssel kapcsolatos ügynöki díj

523. Könyvvizsgálat díja

524. Aktuáriusi díj

525. Szaktanácsadás díja

526. Marketing-, hirdetés-, propaganda- és reklámköltségek

527. Bérleti díjak

528. Oktatás és továbbképzés költségei

529. Egyéb igénybe vett szolgáltatások költségei

53. EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK KÖLTSÉGEI

531. Pénzügyi szolgáltatás díja

532. Tagdíj behajtásával és jogosulatlanul felvett járadék behajtásával kapcsolatos költségek

533. Biztosítási díj

539. Különféle egyéb szolgáltatások költségei

54. BÉRKÖLTSÉG

541. Állományba tartozó pénztári alkalmazottak munkabére

542. Állományba nem tartozók munkadíja

5421. Aktuáriusi díj

5422. Szaktanácsadás díja

5423. Tagszervezéssel kapcsolatos ügynöki díj

5424. Pénztári tisztségviselők tiszteletdíja

5429. Egyéb állományba nem tartozók munkadíja

55. SZEMÉLYI JELLEGŰ EGYÉB KIFIZETÉSEK

551. Pénztári alkalmazottaknak fizetett személyi jellegű kifizetések

559. Egyéb személyi jellegű kifizetések

56. BÉRJÁRULÉKOK

561. Nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék

562. Egészségügyi hozzájárulás

563. Munkaadói járulék

569. Egyéb bérjárulék

57. ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS

571. Terv szerinti értékcsökkenési leírás

572. Használatbavételkor egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírás

59. KÖLTSÉGNEM ÁTVEZETÉSI SZÁMLA

591. Működési költségek átvezetési számla

592. Nyugdíjszolgáltatással kapcsolatos költségek átvezetési számla

593. Kiegészítő vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos költségek átvezetési számla

59. KÖLTSÉGNEM ELLENSZÁMLA

6. Számlaosztály

KÖLTSÉGHELYEK, ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGEK

61. KARBANTARTÓ RÉSZLEGEK KÖLTSÉGEI

62. SZOLGÁLTATÁST VÉGZŐ RÉSZLEGEK KÖLTSÉGEI

63. SAJÁT VAGYONKEZELÉSI TEVÉKENYSÉG ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGEI

64. SAJÁT JÁRADÉKSZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGEI

65. ÉPÜLETEK FENNTARTÁSI KÖLTSÉGEI

66. KÖZPONTI IRÁNYÍTÁS ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGEI

67. KIEGÉSZÍTŐ VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉG ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGEI

68. ELKÜLÖNÍTETT EGYÉB ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGEK

69. KÖLTSÉGHELYEK KÖLTSÉGEINEK ÁTVEZETÉSE

8. Számlaosztály

RÁFORDÍTÁSOK

81-83. MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS RÁFORDÍTÁSOK

811. Anyagjellegű ráfordítások

8111. Anyagköltség

8112. Igénybe vett szolgáltatások értéke

8113. Egyéb szolgáltatások értéke

8114. Eladott áruk beszerzési értéke

8115. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke

812. Személyi jellegű ráfordítások

813. Értékcsökkenési leírás

82. KIEGÉSZÍTŐ VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS RÁFORDÍTÁSOK

821. Anyagjellegű ráfordítások

8211. Anyagköltség

8212. Igénybe vett szolgáltatások értéke

8213. Egyéb szolgáltatások értéke

8214. Eladott áruk beszerzési értéke

8215. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke

822. Személyi jellegű ráfordítások

823. Értékcsökkenési leírás

83. FELÜGYELETTEL KAPCSOLATOS RÁFORDÍTÁSOK

831. Felügyeleti díj

832. Felügyeleti bírság

84. CÉLTARTALÉKKÉPZÉS

841. Működési céltartalékképzés

8411. Jövőbeni kötelezettségekre képzett céltartalék

8412. Működési portfólió értékelési különbözetéből képzett céltartalék

84121. Időarányosan járó kamatból képzett céltartalék

84122. Járó osztalékból képzett céltartalék

84123. Devizaárfolyam-változásból adódó különbözetből képzett céltartalék

84124. Egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözetből képzett céltartalék

842. Fedezeti céltartalékképzés

8421. Fedezeti céltartalékképzés egyéni számlákon jóváírt szolgáltatási célú bevételekből

8422. Fedezeti céltartalékképzés egyéni számlákon jóváírt realizált hozambevételekből

8423. Fedezeti céltartalékképzés egyéni számlákon jóváírt értékelési különbözetből

84231. Egyéni számlákon jóváírt értékelési különbözet időarányosan járó kamatból

84232. Egyéni számlákon jóváírt értékelési különbözet járó osztalékból

84233. Egyéni számlákon jóváírt értékelési különbözet devizaárfolyam-különbözetekből

84234. Egyéni számlákon jóváírt értékelési különbözet egyéb piaci árhatásból adódó értékkülönbözetekből

843. Fedezeti céltartalékképzés szolgáltatási tartalékon

8431. Fedezeti céltartalékképzés szolgáltatási tartalékon jóváírt realizált hozambevételekből

8432. Fedezeti céltartalékképzés szolgáltatási tartalékon jóváírt értékelési különbözetből

84321. Fedezeti céltartalékon jóváírt értékelési különbözet időarányosan járó kamatból

84322. Fedezeti céltartalékon jóváírt értékelési különbözet járó osztalékból

84323. Fedezeti céltartalékon jóváírt értékelési különbözet devizaárfolyam-különbözetekből

84324. Fedezeti céltartalékon jóváírt értékelési különbözet egyéb piaci árhatásból adódó értékkülönbözetekből

844. Likviditási céltartalékképzés

8441. Likviditási céltartalékképzés befektetési kockázatokra

8442. Likviditási céltartalékképzés demográfiai kockázatokra

8443. Likviditási céltartalékképzés likviditási portfólió értékelési különbözetére

84431. Likviditási tartalékon jóváírt értékelési különbözet időarányosan járó kamatból

84432. Likviditási tartalékon jóváírt értékelési különbözet járó osztalékból

84433. Likviditási tartalékon jóváírt értékelési különbözet devizaárfolyam-különbözetekből

84434. Likviditási tartalékon jóváírt értékelési különbözet egyéb piaci árhatásból adódó értékkülönbözetekből

8444. Likviditási céltartalékképzés saját tevékenységi kockázatokra

8445. Likviditási céltartalékképzés egyéb kockázatokra

8446. Likviditási céltartalékképzés azonosítatlan befizetések hozamára

845. Meg nem fizetett tagdíjak miatti céltartalékképzés

85. EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK

851. Működési tevékenység egyéb ráfordításai

8511. Meg nem fizetett működési célú tagdíjak hitelezési vesztesége

8512. Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke

8513. Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett vásárolt készletek könyv szerinti értéke

8514. Működési célú immateriális javak elszámolt terven felüli értékcsökkenése

8515. Működési célú tárgyi eszközök elszámolt terven felüli értékcsökkenése

8516. Követelések elszámolt értékvesztése

8517. Készletek elszámolt értékvesztése

8519. Egyéb működési célú ráfordítások

852. Pénztári szolgáltatások fedezetét terhelő egyéb ráfordítások

8521. Meg nem fizetett fedezeti célú tagdíjak hitelezési vesztesége

8529. Egyéb szolgáltatási célú ráfordítások

853. Likviditási fedezetet terhelő egyéb ráfordítások

8531. Meg nem fizetett likviditási és kockázati célú tagdíjak hitelezési vesztesége

8539. Egyéb likviditási és kockázati célú ráfordítások

854. Kiegészítő vállalkozási tevékenység egyéb ráfordításai

86. KÜLÖNFÉLE EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK

861. Káreseményekkel kapcsolatos fizetések, fizetendő összegek

862. Bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, kártérítések, sérelemdíjak

863. Működéssel kapcsolatos egyéb behajthatatlan követelés leírt összege

864. Értékesített immateriális javak, működtetett ingatlanok és működésre szolgáló egyéb tárgyi eszközök könyv szerinti értéke

865. Kiegészítő vállalkozási tevékenység különféle egyéb ráfordításai

87. BEFEKTETÉSI TEVÉKENYSÉG RÁFORDÍTÁSAI

871. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások

872. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok veszteségjellegű különbözete

8721. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékesítésének árfolyamvesztesége

8722 Hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok értékesítésének árfolyamvesztesége

8723 Diszkont értékpapírok értékesítésének, beváltásának veszteségjellegű különbözete

8724 Külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközök és értékpapírok értékesítésének árfolyamvesztesége

8725 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír évente történő törlesztésekor elszámolt veszteségjellegű különbözet

8726 * 

873. Befektetési jegyek realizált vesztesége

874. Nem befektetési célú részesedések, üzletrészek értékvesztése és annak visszaírása

875. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása

8751. Deviza- és valutakészletek árfolyamvesztesége

8752. Külföldi pénzértékre szóló követelésekhez kapcsolódó árfolyamveszteség

8753. Külföldi pénzértékre szóló kötelezettségekhez kapcsolódó árfolyamveszteség

8754. Egyéb pénzügyi műveletek ráfordítása

876. Befektetési célú ingatlanokkal kapcsolatos ráfordítások

877. Befektetési tevékenységgel kapcsolatos egyéb ráfordítások

8771. Vagyonkezelői díjak

8772. Letétkezelői díjak

8773. Befektetési tevékenységgel kapcsolatos különböző egyéb ráfordítások

88. * 

89. RÁFORDÍTÁSOK ÁTVEZETÉSI SZÁMLA

9. Számlaosztály

BEVÉTELEK

91. TAGDÍJBEVÉTELEK

911. Tagok által fizetett tagdíj

912. Munkáltatói tagdíj-hozzájárulás

92. TAGOK EGYÉB BEFIZETÉSEI

921. *  Tag nyilatkozata alapján az adóhatóság által átutalt összeg

922. *  Tagok egyéb befizetései

93. RENDSZERES TÁMOGATÁSOK, ESETI ADOMÁNYOK

931. Rendszeres támogatás

932. Eseti adomány

94. UTÓLAG BEFOLYT TAGDÍJAK

95. KIEGÉSZÍTŐ VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉG BEVÉTELEI

96. EGYÉB BEVÉTELEK

961. Működési célú egyéb bevételek

962. Szolgáltatási célú egyéb bevételek

963. Likviditási célú egyéb bevételek

964. Működési céltartalék felhasználás

965. Meg nem fizetett tagdíjak tartalékának felhasználása

97. BEFEKTETÉSI TEVÉKENYSÉG BEVÉTELEI

971. Kapott (járó) kamatok, kamatjellegű bevételek

9711. Kamatbevétel bankbetétek után

9712. Kamatbevétel kölcsönök után

9713. Hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok után kapott kamatok

9715. Külföldi pénzértékre szóló kamatozó értékpapírok után kapott kamat

9716. Kamatfedezeti ügyletek nyeresége

9717. Hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír vételárában lévő kamat (csökkentő tétel)

9718. Külföldi pénzértékre szóló kamatozó értékpapírok vételárában lévő kamat (csökkentő tétel)

9719. Egyéb kamatok, kamatjellegű bevételek

972. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok nyereségjellegű különbözete

9721. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékesítésének árfolyamnyeresége

9722. Hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok értékesítésének, beváltásának árfolyamnyeresége

9723. Diszkont értékpapírok értékesítésének, beváltásának nyereségjellegű különbözete

9724. Külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközök és értékpapírok árfolyamnyeresége

9725. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír évente történő törlesztésekor elszámolt nyereségjellegű különbözet

973. Befektetési jegyek realizált hozama

974. Kapott osztalékok, részesedések

975. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei

9751. Deviza- és valutakészletek árfolyamnyeresége

9752. Külföldi pénzértékre szóló követelésekhez kapcsolódó árfolyamnyereség

9753. Külföldi pénzértékre szóló kötelezettségekhez kapcsolódó árfolyamnyereség

9754. Egyéb pénzügyi műveletek bevétele

976. Befektetési célú ingatlanok hasznosításából, eladásából származó bevételek

977. Értékelési különbözetben elszámolt várható hozam

9771. Értékelési különbözetben elszámolt időarányos kamat

9772. Értékelési különbözetben elszámolt járó osztalék

9773. Értékelési különbözetben elszámolt devizaárfolyam-különbözet

97731. Értékelési különbözetben elszámolt devizaárfolyam-veszteség (-)

97732. Értékelési különbözetben elszámolt devizaárfolyam-nyereség

9774. Értékelési különbözetben elszámolt egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözet

97741. Egyéb piaci értékítéletből adódó árfolyamveszteség (-)

97742. Egyéb piaci értékítéletből adódó árfolyamnyereség

98. * 

99. BEVÉTELEK ÁTVEZETÉSI SZÁMLA

0. Számlaosztály

NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁK

001. HATÁRIDŐS TŐZSDEI ÜGYLETEK

002. OPCIÓS TŐZSDEI ÜGYLETEK ÉS ÉRTÉKPAPÍR-KÖLCSÖNZÉS

0021. Opciós tőzsdei ügyletek

0022. Kölcsönbe adott értékpapírok

0023. Kölcsönbe adott értékpapírok nem pénzben kapott óvadéka

003. IDEGEN VAGYONTÁRGYAK

004. HASZNÁLATON KÍVÜLI TÁRGYI ESZKÖZÖK

005. VESZTESÉGKÉNT LEÍRT KÖVETELÉSEK

007. EGYÉB MÉRLEGEN KÍVÜLI KÖTELEZETTSÉGEK

008. DEVIZÁBAN LÉVŐ TÉTELEK

009. EGYÉB TÉTELEK

099. ELLENSZÁMLA

10. számú melléklet a 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelethez * 

11. számú melléklet a 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelethez * 

12. számú melléklet a 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelethez * 

13. számú melléklet a 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelethez * 

14. számú melléklet a 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelethez * 


  Vissza az oldal tetejére