A jogszabály mai napon ( 2019.10.14. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

245/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet

a közraktárak éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Tv.) 178. §-a (1) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a Magyar Nemzeti Bank előzetes véleményének kikérésével - a Kormány a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Kt.) 1. §-ának (1) bekezdése szerinti közraktárra.

(2) A közraktár a Tv. előírásait e rendeletben foglaltak figyelembevételével köteles alkalmazni.

Beszámolási kötelezettség

2. § *  A közraktár a Tv. 1. számú melléklete szerinti mérlegből, a 2. vagy a 3. számú melléklete szerinti eredménykimutatásból és az e rendelet 5. §-a szerinti kiegészítő mellékletből álló éves beszámolót köteles készíteni. Az éves beszámolóval egyidejűleg a Tv. szerinti üzleti jelentést is el kell készíteni.

Számviteli politika

3. § (1) A közraktár a számviteli politika keretében - a Tv. 14. §-ának (3)-(5) bekezdésében foglaltakon túlmenően - köteles elkészíteni a Kt. 5. §-a (2) bekezdésének e) pontjában foglalt fedezetminősítési, illetve fedezetértékelési szabályzatokat.

(2) A közraktárnak a fedezetminősítési, illetve fedezetértékelési szabályzatban kell rendelkeznie:

a) az általa nyújtott zálogkölcsön esetében azokról a szempontokról, amelyek alapján a nála elhelyezett árut fedezetként elfogadja (értékelhetőség, tőzsdén, illetve tőzsdén kívüli értékesíthetőség, értékállóság stb.);

b) az általa nyújtott zálogkölcsön fedezetéül szolgáló, nála elhelyezett áru értékének megállapítása során figyelembe veendő szempontokról (tőzsdei árfolyam, tőzsdén nem forgalmazott áru esetében az értékbecslő által meghatározott érték, a mobilizálhatóság és a hozzáférhetőség vizsgálatára vonatkozó adatok, illetve az értékesítés költségigénye stb.);

c) azokról a minimális kockázatokról, amelyeket az adott árunak (biztosítéknak) fedeznie kell;

d) az áru elhelyezésekor - annak minőségi állapotára és természetére vonatkozóan - a letevőtől kért nyilatkozatban foglaltaknak az áru értékelése és az értékében bekövetkezett változások során történő figyelembevételéről;

e) a fedezet minősítése, értékelése ellenőrzéséről és a fedezethez kapcsolódó bizonylatok kezeléséről, megőrzéséről;

f) az általa nyújtott zálogkölcsön követelést megtestesítő zálogjegyhez kapcsolódó értékvesztés elszámolásának, illetve visszaírásának szabályairól.

(3) A fedezetminősítési és fedezetértékelési szabályzatokat a könyvvizsgálóval egyeztetni kell. A könyvvizsgálóval a szabályzatokban foglaltak megtartását évente legalább egyszer meg kell vizsgáltatni. A könyvvizsgáló erről szóló jelentését meg kell küldeni a közraktárak felügyeletét ellátó szerveknek.

Könyvvezetésre vonatkozó előírások

4. § (1) A közraktár a nála elhelyezett árut a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban köteles nyilvántartani a közraktári értékén (a közraktári jegyen feltüntetett értékén), illetve az olyan áruk esetében, amelyek a közraktár által nyújtott zálogkölcsön fedezetéül is szolgálnak, az utolsó negyedévi fedezetminősítés szerint meghatározott értéken (fedezeti értéken) is.

(2) A közraktár - az általa nyújtott zálogkölcsön esetén - a zálogkölcsön nyújtását a zálogjegy ellenében (a zálogjegy beszerzéseként) köteles elszámolni. Az ilyen módon megszerzett zálogjegyet a forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között, elkülönítetten kell kimutatni, a zálogkölcsön értékén.

(3) A közraktár a zálogjegy továbbforgatását a Tv. forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékesítésére vonatkozó szabályai szerint köteles elszámolni.

(4) A közraktár az árujegy birtokosa által - az áru kiszolgáltatása érdekében a zálogjegy birtokosa javára - a közraktárban letétbe helyezett idegen pénzeszközt elkülönített betétszámlán köteles kimutatni könyveiben.

(5) A közraktár a nála elhelyezett áru értékesítése során kapott ellenértéket a letevővel szembeni kötelezettségként köteles kimutatni a pénzeszközök növekedésével egyidejűleg. A letevővel szembeni kötelezettség összegét - elszámolási számlán keresztül - csökkenteni kell:

a) a felszámított közraktári díj összegében a letevővel szemben fennálló követeléssel,

b) a zálogjegy birtokosa részére kifizetett, zálogjegyen szereplő pénzösszeg és kamatának összegével,

c) a közraktári szerződésből eredő egyéb szolgáltatások díjai összegével, valamint a közraktári tevékenységből eredően a letevővel szemben fennálló, a közraktárat megillető egyéb (pl. értékesítési és biztosítási költségek összegére vonatkozó) követeléssel,

d) *  az árujegy birtokosát megillető - részére kifizetett, illetve bírósági vagy közjegyzői letétbe helyezett - pénzösszeggel.

(6) A Kt. 28. §-ának (4) bekezdése szerinti - kölcsönönkénti - fedezetminősítés során, amennyiben

a) a közraktárnál elhelyezett áru értéke kisebb, mint a zálogkölcsönt megtestesítő zálogjegy könyv szerinti értéke, a különbözet összegében értékvesztést kell elszámolni a zálogjegy könyv szerinti értéke után;

b) a közraktárnál elhelyezett áru értéke nagyobb, mint a zálogkölcsönt megtestesítő zálogjegy könyv szerinti értéke, a különbözettel a zálogjegyhez kapcsolódóan korábban elszámolt értékvesztés összegét visszaírással csökkenteni kell, legfeljebb az elszámolt értékvesztés összegéig.

(7) Ha a közraktár - az általa nyújtott zálogkölcsönből eredően - a zálogjegy birtokosa, a nála elhelyezett áru értékesítése során a letevővel szemben - a befolyt ellenérték összegében - fennálló kötelezettségét - elszámolási számlán keresztül - csökkentenie kell a zálogjegy által megtestesített kölcsönkövetelés és kamatainak összegével.

(8) Ha a zálogkölcsön követelés összegét és annak kamatát nem fedezi a közraktárnál elhelyezett áru értékesítése során befolyt ellenérték, a fennmaradó követelés összege után a letevő (adós) minősítése alapján a Tv. 55. §-a szerint értékvesztést kell elszámolni.

(9) A (7) bekezdés szerinti elszámolást megelőzően a zálogjegy után a (6) bekezdés szerint korábban elszámolt értékvesztést vissza kell írni.

Kiegészítő melléklet

5. § A kiegészítő melléklet a Tv. előírásain túlmenően a következőket tartalmazza:

a) a közraktárnál elhelyezett áruk fajtáját, mennyiségét és értékét (közraktári jegyen feltüntetett értékét) a saját raktárban elhelyezett áruk és a művi raktározás alatt lévő áruk megbontásban (ezen belül külön kiemelve az ugyanazon letevő által egymás után több alkalommal is betárolt árukra vonatkozó adatokat);

b) a közraktár tulajdonában lévő zálogjegyek könyv szerinti értékét;

c) a közraktár tulajdonában lévő zálogjegyeken feltüntetett áruk összértékét;

d) a zálogkölcsönt megtestesítő zálogjegy után elszámolt értékvesztés, illetve visszaírás összegét;

e) a zálogkölcsön követelést megtestesítő zálogjegy fedezetéül szolgáló áruk fordulónapi értékét;

f) a közraktár által nyújtott jelentős összegű zálogkölcsönök értékét egyidejűleg és összevontan;

g) a zálogjegy birtokosa javára az árujegy birtokosa által a közraktárban letétbe helyezett pénzösszeget;

h) *  a közraktárnál elhelyezett áru értékesítése során az árujegy birtokosa, illetve a közraktári jegy birtokosa javára bírósági vagy közjegyzői letétbe helyezett pénzösszeget;

i) a közraktárnál elhelyezett áruk értékesítéséből származó árbevétel arányát az értékesített áruk közraktári jegyén szereplő értékhez képest;

j) a közraktár által értékesített áruk közraktári jegyen szereplő összértékét az összes kibocsátott közraktári jegyen szereplő áruértékhez képest.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

6. § (1) E rendelet 2001. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit először a 2001. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(2) * 

7. § * 


  Vissza az oldal tetejére