A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 65. §-a (2) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § E rendelet alkalmazásában:
1. Behurcolás: a károsító bekerülése, amely annak megtelepedéséhez vezet.
2. Egyéb anyag: növényegészségügye veszélyt jelentő minden olyan vizsgálatköteles áru, amely nem tartozik a növény vagy a növényi termék fogalmába.
3. Elterjedés: a károsító előfordulási területének növekedése egy adott területen belül.
4. EPPO: Európai és Földközi-tenger Melléki Növényvédelmi Szervezet (European and Mediterranean Plant Protection Organization).
5. Faanyag: kéregben lévő vagy kéreg nélküli, hengeres vagy fűrészelt, illetve megmunkált vagy megmunkálatlan fa, fahulladék, a tárgyak szállítására, fuvarozására használt csomagolóanyag vagy a rakomány megtartására szolgáló fa, amennyiben az növényegészségügye veszélyt jelent.
6. Feladó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, aki, amely a vizsgálatköteles árut termeli, előállítja, felvásárolja, raktározza, feldolgozza.
7. Felderítés: adott területen végzett felmérés annak meghatározására, hogy a károsítók ott előfordulnak-e.
8. Felmérés: egy károsító faj populációjának jellemzésére vagy előfordulásának meghatározására, egy adott területen folytatott hatásági eljárás.
9. Fertőzés: meghatározott növény vagy növényi termék élő károsítójának jelenléte az adott növényben, növényi termékben vagy egyéb anyagban.
10. Fertőzött körzet: fertőzött területek által alkotott, járványtanilag egységes terület.
11. Helyi piac: növény, növényi termék és egyéb anyag nem kereskedelmi célú eladására szolgáló belföldi értékesítési vonzáskörzet.
12. Károsító bekerülése: a károsító bejutása egy olyan területre, ahol az még nem fordult elő, vagy előfordult, de még nem terjedt el, és közérdekű védekezést folytatnak ellene.
13. Kezelés: hatóság által jóváhagyott eljárás a károsító elpusztítására vagy terméketlenné tételére.
14. Kiegészítő nyilatkozat: az importáló ország által kért és a növény-egészségügyi bizonyítványra felvezetett, a küldemény növény-egészségügyi helyzetére vonatkozó tájékoztatás.
15. Kötelező növényvédelmi technológia: hatóság által elrendelt olyan növény-egészségügyi célú művelet vagy eljárás, amelyet a termelő saját költségére köteles végrehajtani.
16. Megtelepedés (meghonosodás): a károsító folyamatos jelenléte a bekerülését követő belátható jövőben, egy adott területen.
17. Re-export küldemény (szállítmány): az a küldemény, amelyet egy olyan országba vittek be, amelyből azt továbbszállították anélkül, hogy károsító általi szennyeződésnek vagy fertőzésnek kitették volna. A küldemény tárolható, felbontható, más szállítmánnyal keverhető, vagy csomagolóanyagát meg lehet változtatni.
18. Szaporítóanyag: a növényfajták állami elismeréséről, valamint a vetőmagvak és a vegetatív szaporítóanyagok előállításáról és forgalmazásáról szóló külön jogszabályban (a továbbiakban: vetőmagtörvény) meghatározott, a növény-egészségügyi követelményeknek megfelelő vetőmag, vegetatív növényi rész vagy gyökeres növény.
19. Szennyeződés: olyan vizsgálatköteles áruk vagy károsítók jelenléte egy termékben, tárolóhelyen, szállító vagy tárolóeszközben, amelyek ott nem okoznak fertőzést.
20. Tábla: egy termőhelyen jól körülhatárolható terület, amelyet növénytermesztésre használnak.
21. Termőhely: bármely telephely, táblák együttese vagy azok növény-egészségügyi célból külön kezelt része, amelyet termelési vagy gazdálkodási egységként használnak.
22. Terület: ország, országrész vagy több ország területe, illetve ennek részei.
23. Tétel: összetétele, eredete, egyöntetűsége által azonosítható egyetlen termék olyan egységei, amelyek egy küldemény részeit képezik.
24. Tranzit küldemény (szállítmány): az a küldemény, amelyet átszállítanak egy országon anélkül, hogy oda importálták volna, illetve hogy abban az országban károsító általi szennyeződésnek vagy fertőzésnek kitették volna. A küldeményt nem szabad felbontani, más küldeménnyel összekeverni vagy csomagolóanyagát megváltoztatni.
25. Ültetvényanyag: a vetőmagtörvényben meghatározott, a növény-egészségügyi követelményeknek megfelelő, szaporítóanyagból felnevelt, közvetlen kiültetésre alkalmas növény.
26. Vetőmag: a vetőmagtörvényben meghatározott, a növény-egészségügyi követelményeknek megfelelő, továbbszaporításra vagy árutermesztésre szánt generatív növényanyag.
27. Visszautasítás: a növény-egészségügyi előírásoknak nem megfelelő küldemény vagy más vizsgálatköteles áru behozatalának, kivitelének és átvitelének hatósági megtiltása.
2. § A növény-egészségügyi feladatok körébe tartoznak a zárlati károsítók, a vizsgálatköteles nem zárlati károsítók vagy egyéb okból hatósági ellenőrzés alá vont károsítók természetes, valamint a növény, a növényi termék és az egyéb anyag (a továbbiakban: vizsgálatköteles áru) forgalma útján, illetve egyéb módon történő ki- és behurcolásának, megtelepedésének és terjedésének megelőzését szolgáló intézkedések, valamint a kártétel megszüntetésére alkalmas hatékony eljárások alkalmazása.
3. § (1) Tilos a meghatározott zárlati károsítók bármely fejlődési alakjának Magyarországra való behurcolása, terjedésének elősegítése, valamint ezek engedély nélküli fenntartása és szaporítása. A tilalmazott zárlati károsítók körét az 1. számú melléklet tartalmazza.
(2) Tilos a meghatározott vizsgálatköteles áruk Magyarországra történő behozatala, amennyiben azokon a 2. számú mellékletben felsorolt zárlati károsítók bármely fejlődési alakja, illetve fertőzésre utaló tünete megtalálható.
(3) A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) a (2) bekezdésben foglaltakon kívül más vizsgálatköteles áruk behozatalát is megtilthatja, ha azok behozatala a meghatározott zárlati károsítók behurcolásával vagy elterjedésével járhat.
4. § A 3. számú mellékletben meghatározott vizsgálatköteles árukat tilos Magyarországra behozni, ha azokon a mellékletben felsorolt vizsgálatköteles nem zárlati károsítók bármely élő fejlődési alakja, illetve a kórokozók fertőzésére utaló tünetei megtalálhatók.
5. § (1) Behozatali forgalomban a 4. számú mellékletben meghatározott országokból származó vizsgálatköteles árut Magyarországra behozni tilos. A behozatalra a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat (a továbbiakban: Központi Szolgálat) rendkívüli esetekben engedélyt adhat.
(2) Behozatali forgalomban az 5. számú mellékletben meghatározott vizsgálatköteles árut csak a mellékletben meghatározott különleges előírás betartásával lehet Magyarországra behozni.
(3) Behozatali forgalomban a 6. számú mellékletben meghatározott vizsgálatköteles áru csak a származási vagy a feladó ország hatósága által végzett növény-egészségügyi vizsgálat alapján kiállított érvényes növény-egészségügyi bizonyítvánnyal szállítható.
(4) A minisztérium előírhatja, hogy behozatali forgalomban a 6. számú mellékletben meghatározottakon kívül más növényt, növényi terméket és egyéb anyagot is hatóságilag megvizsgáljanak, amennyiben feltételezhető, hogy zárlati vagy vizsgálatköteles nem zárlati károsító behurcolásának veszélye áll fenn.
6. § Amennyiben a növényvédelmi felügyelő zárlati károsítóval vagy vizsgálatköteles nem zárlati károsítóval való fertőzési veszélyt észlel – egyidejű mintavétel mellett – termelési, tárolási, szállítási, fuvarozási, forgalomba hozatali és felhasználási korlátozásokat (a továbbiakban együtt: korlátozás) rendelhet el. Ha a növény-egészségügyi zárlat emberi fogyasztásra kerülő termékre vonatkozik és a károsító egészségkárosítást vagy egészségkockázatot jelenthet, a korlátozást az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) területileg illetékes szervének is be kell jelenteni.
7. § (1) Az 1. számú melléklet A) részében és a 2. számú melléklet A) részében meghatározott zárlati károsítók észlelését követően a fertőzött növényeket, növényi termékeket, területet és létesítményt, továbbá a fertőzés továbbterjedésének megakadályozásához szükséges környezetüket haladéktalanul növény-egészségügyi zárlat (a továbbiakban: zárlat) alá kell helyezni.
(2) A fertőzött növényeket, növényi termékeket, valamint a környezetükben levő és a fertőzés terjesztésére alkalmas növényeket és növényi termékeket meg kell semmisíteni. A fertőzés továbbterjedésének megakadályozásához szükséges intézkedéseket, az állami védekezés keretében végzett kezelés, fertőtlenítés végrehajtását és a fertőzött terület további használatára vonatkozó előírásokat az adott fertőzés jellegének megfelelően a zárlati rendelkezés szabályozza.
8. § Az 1. számú melléklet B) részében, és a 2. számú melléklet B) részében meghatározott zárlati károsítókra, továbbá a 3. számú mellékletben meghatározott vizsgálatköteles nem zárlati károsítókra vonatkozó növény-egészségügyi előírásokat, a korlátozást, valamint a zárlati intézkedéseket a 7. számú melléklet tartalmazza.
9. § A zárlati károsítóval vagy a vizsgálatköteles nem zárlati károsítóval való fertőzés megállapítása esetén a zárlatot, ha
a) a fertőzés 6 hónapon belül megszüntethető, a növényvédelmi felügyelő,
b) a fertőzés megszüntetése 6 hónapnál hosszabb időt igényel, az illetékes megyei (fővárosi) Növény- és Talajvédelmi Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) vezetője
rendelheti el.
10. § (1) A zárlat alá helyezett területet, létesítményt a Szolgálatnak „Növény-egészségügyi Zárlat” feliratú táblákkal, szembetűnő helyen, jól láthatóan és időtálló módon meg kell jelölnie.
(2) A zárlat alá helyezett területről, létesítményből, amennyiben arról az elrendelő határozat másként nem rendelkezik, a károsítót, illetve annak bármely fejlődési alakjával fertőzött anyagot kivinni vagy oda a fertőzés terjedését elősegítő tárgyat, illetőleg terményeket bevinni tilos. A zárlati területen csak az azt elrendelő határozatnak megfelelő tevékenység folytatható.
11. § (1) A zárlati károsító elterjedésének megelőzése érdekében a Szolgálat biztonsági sávot jelölhet ki. Biztonsági sáv az a terület, ahol egy meghatározott károsító, amely ellen hatóságilag előírt módon védekeznek nem, vagy csak alacsony szinten fordul elő, illetve amely terület körülvesz egy fertőzött vagy károsítómentes területet vagy termőhelyet, illetve egy termőhely fertőzött vagy károsítómentes részét vagy azzal szomszédos, és ahol növény-egészségügyi intézkedéseket, kötelező növényvédelmi technológiát vezetnek be a károsító terjedésének megakadályozására.
(2) A Szolgálat a kötelező növényvédelmi technológia alkalmazásának elrendelését megelőzően
a) védett természeti terület esetén az illetékes természetvédelmi hatóság,
b) erdőterület esetén, az illetékes erdészeti hatóság
előzetes hozzájárulását köteles beszerezni.
12. § Az 1–3. számú mellékletben meghatározott károsítók észlelése esetén a fertőzött körzetben, illetve ennek térbeli elszigetelésére szolgáló biztonsági sávban a termelő köteles a Szolgálat által elrendelt védekezési előírásokat betartani.
13. § Amennyiben a küldemény vagy a szállítóeszköz közvetlen terjedési veszélyt jelentő zárlati károsítóval fertőzött, azt azonnal fertőtleníteni kell. A védekezés költségei kivitel esetén a feladót, behozatal, valamint re-export és tranzit (a továbbiakban együtt: átmenő) forgalom esetén a szállítót, fuvarozót vagy a szállítmányozót terhelik. Indokolt esetben a minisztérium ettől eltérően is rendelkezhet.
14. § (1) Egy károsító gazdasági veszélyességének mértékét károsító veszélyesség-elemzéssel kell meghatározni. Az elemzés biológiai vagy más tudományos és gazdasági bizonyítékok értékelésének folyamata a károsító szabályozhatóságának, valamint a növény-egészségügyi intézkedések mértékének meghatározására.
(2) A Magyarországon nem honos, az 1–3. számú mellékletben fel nem sorolt károsítók észlelése esetén a minisztérium növény-egészségügyi intézkedéseket rendelhet el, amennyiben azt a károsító gazdasági veszélyessége indokolja.
(3) A Magyarországon nem honos, az 1–3. számú mellékletben felsorolt károsítók első előfordulásáról a minisztérium a vonatkozó nemzetközi szerződésekben foglaltaknak megfelelően értesíti a meghatározott szervezeteket és intézményeket.
15. § (1) A Központi Szolgálat az 5. § (1) bekezdésében meghatározott tilalom alól kérelemre, rendkívüli esetben felmentést adhat.
(2) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező nevét és címét,
b) a behozatalra szánt vizsgálatköteles áru tudományos nevét és mennyiségét,
c) a belépő növény-egészségügyi határkirendeltség helyét,
d) a rendeltetési címet és a későbbi felhasználás helyét,
e) szaporító- és ültetvényanyag esetében az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (a továbbiakban: OMMI) behozatali engedélyét,
f) a behozatal részletes indoklását.
(3) A Központi Szolgálat az engedélyt határozat formájában adja ki, amelyben rendelkezik a vizsgálatköteles áru szállításával, fuvarozásával, tárolásával és felhasználásával, valamint a zárlat feloldásával kapcsolatos intézkedésekről.
(4) A behozatalra engedélyezett vizsgálatköteles áruval folytatott valamennyi tevékenységet zárlati körülmények között kell végezni, amelynek betartását a Szolgálat ellenőrzi.
16. § (1) Kísérleti vagy tudományos célú tevékenység, illetve fajtaszelekciós munka (a továbbiakban: kutatás) céljára az 1–5. számú mellékletben meghatározott, tilalmazott károsító, vizsgálatköteles áru, továbbá egyéb életképes növényi károsító minden fejlődési alakjának Magyarországra való behozatalát vagy belföldi szállítását, fuvarozását, illetve felhasználását kérelemre a Központi Szolgálat engedélyezheti, amennyiben a 8. számú mellékletben meghatározott általános feltételek fennállnak. Indokolt esetben a Központi Szolgálat kiegészítő feltételeket határozhat meg. A feltételek megváltozása az engedély visszavonásával jár. Amennyiben a károsító Magyarországon nem honos, a behozatalhoz a Környezetvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: KöM) hozzájárulása is szükséges.
(2) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kutatásért felelős intézmény és személy nevét, címét,
b) a károsítót is magába foglaló kutatási anyag tudományos nevét (neveit),
c) a kutatási anyag típusát és mennyiségét,
d) a kutatási anyag származási helyének igazolását, a tervezett kutatás célját, jelentőségét, a munka vázlatát,
e) a zárlati vagy a vizsgálati hely címét vagy egyéb, azonosítására alkalmas adatait,
f) a kutatás engedélyezését követő első tárolás vagy első telepítés helyét,
g) az engedélyezett tevékenységek befejezésekor az anyag megsemmisítésére vagy kezelésére javasolt módszert,
h) import esetén a belépő növény-egészségügyi határkirendeltség helyét.
(3) A kutatási tevékenység jóváhagyását követően a Központi Szolgálat a 8. számú mellékletben meghatározott minta szerinti engedélyt adja ki, amelynek minden esetben kísérnie kell a kutatási anyagot.
(4) A 6. számú mellékletben meghatározott vizsgálatköteles áruk behozatala esetén a kutatási anyagot a hatályos növény-egészségügyi előírásoknak megfelelő vizsgálat alapján, a származási ország hatósága által kiállított növény-egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie, melynek kiegészítő nyilatkozatában fel kell tüntetni az engedély számát és a következő megjegyzést: „Ezt az anyagot a 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet 16. §-a értelmében importálják Magyarországra.” Az előírások nem érintik azt a károsítót, amellyel az (1) bekezdésben engedélyezett kutatást végzik.
(5) A 6. számú mellékletben felsorolt vizsgálatköteles áruk belföldi szállítása, fuvarozása esetén a kutatási anyagot a hatályos növény-egészségügyi előírásoknak megfelelő vizsgálat alapján, az illetékes Szolgálat által kiállított belföldi bizonyítványnak kell kísérnie, melynek kiegészítő nyilatkozatában fel kell tüntetni az engedély számát és a következő megjegyzést: „Ezt az anyagot a 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet 16. §-a értelmében szállítják Magyarországon belül.” Az említett előírások nem érintik azt a károsítót, amellyel az (1) bekezdésben engedélyezett kutatást végzik.
(6) A kutatási anyaggal folytatott valamennyi tevékenységet (ideértve a behozatalt és a szállítást is) a 8. számú melléklet előírásai szerinti zárlati körülmények között kell végezni.
(7) A Szolgálat ellenőrzi a 8. számú mellékletben meghatározott zárlati intézkedések betartását és a kutatási anyag, valamint járulékos anyagai növény-egészségügyi követelményeknek megfelelő kezelését, beleértve a sterilizálást, a fertőtlenítést, a megsemmisítést és az elrendelt egyéb eljárási módokat is.
17. § (1) A zárlat akkor oldható fel, ha
a) a kutatási anyagot (ideértve a károsítót és a járulékos anyagokat is), valamint a kutatási anyaggal érintkezett növényt, növényi terméket vagy egyéb anyagot megsemmisítették, fertőtlenítették vagy más, a Szolgálat által elrendelt módon kezelték,
b) a kutatási tevékenységet folytató telephelyet fertőtlenítették vagy más, a Szolgálat által elrendelt módon kezelték.
(2) A kutatási anyag által megfertőzött vagy azzal valamilyen formában érintkezett növényt, növényi terméket és egyéb anyagot meg kell semmisíteni vagy a károsító elpusztítását célzó kezelésnek kell alávetni.
(3) A 4. számú mellékletben meghatározott és a 8. számú mellékletben nem szabályozott növénnyel, növényi termékkel vagy más anyaggal folytatott tevékenységet növény-egészségügyi szempontból a minisztérium külön is szabályozhatja.
18. § (1) Állami védekezés keretében hozott zárlati intézkedéssel a termelők növényállományának részleges vagy teljes megsemmisítését a Tv. 6. §-a alapján a minisztérium, illetve a Szolgálat határozattal rendeli el.
(2) A 9. §-ban szabályozott egyéb zárlati intézkedés esetén a megsemmisítést a növényvédelmi felügyelő, illetve a Szolgálat határozattal rendeli el.
(3) A megsemmisítési határozatnak tartalmaznia kell
a) a megsemmisítésre kerülő vizsgálatköteles anyag tulajdonosának (birtokosának) nevét, címét, a megsemmisítés helyét,
b) a megsemmisítendő növény faját, fajtáját, területét, illetve mennyiségét (darabszámát vagy tömegét), az ültetvény korát, típusát,
c) a megsemmisítendő növényi termék és egyéb anyag nevét és mennyiségét (darabszámát vagy tömegét),
d) valamint a megsemmisítést szükségessé tevő zárlati károsító nevét.
(4) Amennyiben a megsemmisítést a minisztérium rendeli el, a határozatban meg kell nevezni a megsemmisítési eljárást lefolytató Szolgálatot vagy Szolgálatokat.
(5) A megsemmisítési határozatot meg kell küldeni a termelőnek, az eljárás lefolytatásával megbízott Szolgálatnak, a megsemmisítést végző gazdálkodó szervezetnek és a kártalanítás kifizetésében illetékes Földművelésügyi Költségvetési Irodának (a továbbiakban: Iroda), erdészeti növények esetében az illetékes erdőfelügyelőségnek, védett növények esetén pedig a KöM Természetvédelmi Hivatal illetékes Nemzeti Park Igazgatóságának.
(6) Az illetékes Szolgálatnak, illetve a (4) bekezdés alapján a megsemmisítés végrehajtásával megbízott Szolgálatnak jegyzőkönyvben kell rögzítenie azokat a kárelőzményi és tényadatokat, amelyek a kártalanítás alapjául szolgálnak. A jegyzőkönyvet meg kell küldeni a minisztériumnak.
19. § (1) A megsemmisítési határozat végrehajtásáról az illetékes Szolgálat és a 18. § (4) bekezdése alapján a megsemmisítés végrehajtásával megbízott Szolgálat köteles a minisztériumnak három napon belül írásban jelentést tenni.
(2) A jelentésben az eljáró szervnek meg kell jelölnie a megsemmisítési határozat számát, a 18. § (3) bekezdésében foglalt adatokat és a zárlat alá vont eszközök, tárgyak megnevezését, darabszámát.
(3) A jelentésben közölni kell a laboratóriumi vizsgálatot végző Szolgálat, illetve egyéb megbízott szakintézmény nevét és székhelyét, a vizsgálat időpontját és eredményét, valamint a vizsgálat eredményéről kiállított laboratóriumi bizonyítvány számát. A megsemmisítési határozat végrehajtásáról szóló jelentésben közölni kell továbbá a megsemmisítés módját, eredményét, valamint a növényi hulladékok eltávolításának és ártalmatlanná tételének módját.
20. § (1) A Tv. 6. §-ának (5) bekezdése alapján a zárlati károsítók behurcolásának és elterjedésének megakadályozása érdekében hozott intézkedések során keletkezett növényi hulladék ártalmatlanná tétele állami feladat, amelynek végrehajtásáról a növényi hulladék keletkezésének helye szerint illetékes Szolgálat intézkedik. Amennyiben a hulladék ártalmatlanítása más megyében történik, értesíteni kell a megsemmisítés helye szerint illetékes Szolgálatot is.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a káresemény helye szerint illetékes Szolgálat a hulladék ártalmatlanná tétele érdekében meghatározza
a) a feladat végrehajtására kijelölt vállalkozót, illetve gazdálkodó szervezetet,
b) a végrehajtás kezdeti és a befejezés várható időpontját,
c) a szállítás, fuvarozás és a járműfertőtlenítés rendjét, figyelembe véve a vonatkozó egyéb jogszabályok előírásait is.
(3) Az ártalmatlanná tétel végrehajtására a káresemény helyszínéhez legközelebb lévő és a keletkezett növényi hulladék mennyiségének megsemmisítésére képes vállalkozó vagy gazdálkodó szervezet jelölhető ki.
(4) Az ártalmatlanná tételt végző vállalkozó vagy gazdálkodó szervezet a végrehajtást követően a számlát felülvizsgálatra és jóváhagyásra megküldi az ártalmatlanná tételt elrendelő, a növényi hulladék keletkezési helye szerint illetékes Szolgálatnak. A Szolgálat az igazolt számlát az Irodának haladéktalanul elküldi.
(5) Az Iroda a jóváhagyott összeget – a számlák beérkezésétől számított nyolc napon belül – a feladatot ellátó vállalkozó vagy gazdálkodó szervezet részére kifizeti.
(6) Ha az ártalmatlanná tétel a káresemény helyén történik (például elföldelés, elégetés), a (2), (4) és (5) bekezdésekben foglaltak szerint kell eljárni.
21. § (1) A kártalanítási igényt a minisztérium az általa és a Központi Szolgálat közreműködésével lefolytatott becslési eljárás, valamint a Központi Szolgálat, illetve a megsemmisítés végrehajtásával megbízott Szolgálat jelentése alapján bírálja el.
(2) Ha a kártalanítási igény jogalapjának és összegének megállapításához a rendelkezésre álló adatok nem elegendőek, a minisztériumnak a kellő szakismerettel rendelkező intézmény véleményét kell kikérnie.
(3) Ha az elbírálásra rendelkezésre álló adatokból az állapítható meg, hogy a Tv. 47. §-a (2) bekezdése alapján kártalanítás nem jár, erről a termelőt értesíteni kell.
(4) Amennyiben a kártalanítás megtagadásának alapjául szolgáló körülmények azt mutatják, hogy a tulajdonos (birtokos) által elkövetett bűncselekmény miatt büntetőeljárást kell kezdeményezni, a határozathozatalt a büntetőeljárás jogerős befejezéséig fel kell függeszteni.
(5) A termelő a megsemmisítés végrehajtásával megbízott Szolgálathoz, a mielőbbi termelés beindítása érdekében, részkártalanítási kérelmet nyújthat be. Ennek összege a várható teljes kártalanítás 50%-áig terjedhet. A Szolgálatnak a benyújtott kérelmet 3 napon belül fel kell terjesztenie a minisztériumhoz.
22. § (1) A kártalanítás alapja a megsemmisített tulajdon mindenkori forgalmi értéke. A kártalanítás alapjául szolgáló forgalmi értéket – ha a kártalanítást kizáró ok nem áll fenn – becsléssel kell megállapítani.
(2) A becslési eljárást a megsemmisítési határozat végrehajtásával párhuzamosan meg kell kezdeni, de legkésőbb a végrehajtást követő három napon belül be kell fejezni.
(3) A forgalmi érték megállapításának alapjai:
a) a növény, növényi termék vagy egyéb anyag számlákkal igazolt beszerzési ára (beleértve az importárat is), ennek hiányában a könyv szerinti nyilvántartási ár,
b) az a) pontban felsoroltak hiányában az adott növényre, növényi termékre és egyéb anyagra vonatkozó, a káresemény időszakában kialakult piaci ár,
c) növényi szaporító- és ültetvényanyag esetében a káreseményt megelőző 6 hónapban kialakult piaci ár,
d) egyéves, illetve évelő kultúrák esetében a szaporító- vagy ültetvényanyagnak az a) vagy b) pont alapján meghatározott beszerzési költsége, kiegészítve a vetés (ültetés) és a növényápolás költségeivel, valamint egy év becsült elmaradt hasznával,
e) növényi szaporító- és ültetvényanyag-előállító törzsültetvények, illetve termőültetvények esetében a beruházás bekerülési költsége, az aktiválástól a megsemmisítésig eltelt időszak ápolási költsége, szamóca esetében egy év, egyéb bogyós esetében három év, más fásszárú növény esetében öt év becsült elmaradt haszna.
(4) A fertőzés terjesztésére alkalmas anyagokat, tárgyakat és eszközöket, ha az egyes zárlati károsítók elleni védekezési szabályok lehetővé teszik, és alkalmas eljárással ártalmatlanná lehet tenni (például hőkezelés, fertőtlenítés), annak elvégzése után a tulajdonos rendelkezésére kell bocsátani, aki azokat felhasználhatja vagy értékesítheti. Ebben az esetben kártalanítás nem jár.
(5) A kártalanítás alapja védett növények esetében az egyéb jogszabályban közzétett eszmei érték.
(6) A genetikai alapok védelmét szolgáló géntartalékok becsült értékét az OMMI írásos szakvéleménye alapján kell megállapítani.
(7) A kár becsléséhez a minisztérium egyéb esetben is állásfoglalást kérhet az OMMI-től. A kártalanítás során a növények, növényi termékek és egyéb anyagok kártalanítási értéke nem haladhatja meg szaporító- és ültetvényanyag-előállításnál a (3) bekezdésben foglaltak alapján becsült érték 90%-át, egyéb növények esetében ennek 80%-át, növényi termékek és egyéb anyagok esetében pedig 70%-át.
23. § Ha az egyes zárlati károsítók által okozott növényi betegségek elleni védekezésre vonatkozó szabályok lehetővé teszik, a Szolgálat rendelkezhet a laboratóriumi vizsgálat alapján egészséges, illetve a zárolt területen belül található, a fertőzés továbbterjedésében bizonyítottan szerepet nem játszó növények, növényi termékek és egyéb anyagok felhasználásáról és forgalomba hozataláról. Az ily módon felhasznált vagy forgalomba hozott növények, növényi termékek és egyéb anyagok káresemény időszakában kialakult piaci értékét a becsült kártérítési összegből le kell vonni.
24. § (1) A Tv. 47. §-ának (1) bekezdésében meghatározott esetekben, valamint ha a kárigény elbírálásánál a kártalanítást kizáró ok nem áll fenn, a kártalanítás összegét a minisztérium határozatban állapítja meg.
(2) A kártalanítási összeg nagysága a megsemmisített növény, növényi termék vagy egyéb anyag, eszköz, illetve tárgy 22. §, illetve 23. § szerinti becsült értéke.
(3) A kártalanítási határozat indoklásában meg kell jelölni, hogy
a) a növények, növényi termékek és egyéb anyagok megsemmisítése mely zárlati károsító fertőzése következtében történt, és mi a kártalanítási igény elismerésének alapja,
b) a megsemmisített eszközök, tárgyak ártalmatlanná tételét mely okból rendelték el.
25. § (1) A kártalanításról hozott határozatot a tulajdonos (birtokos) részére kézbesíteni kell.
(2) A kártalanítási összeg kifizetése érdekében a minisztérium a kártalanításra vonatkozó határozatot, valamint a becslési jegyzőkönyv egy példányát – a határozat jogerőre emelkedése után haladéktalanul – az Irodának megküldi.
(3) A kártalanítási határozatban megjelölt összeget az Iroda a határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül a tulajdonosnak kifizeti.
26. § (1) Zárlati vagy vizsgálatköteles nem zárlati károsító szaporító- és ültetvényanyaggal történő elterjedésének megakadályozása érdekében az ellenőrzésre kötelezett szaporító- és ültetvényanyag előállítására és forgalmazására vonatkozó növény-egészségügyi követelmények betartását a növényvédelmi felügyelő rendszeresen ellenőrzi.
(2) A növény-egészségügyi vizsgálati kötelezettség alá tartozó szaporító- és ültetvényanyag szaporítására, forgalmazására és vizsgálatára vonatkozó előírásokat a 9. számú melléklet tartalmazza.
27. § A 9. számú mellékletben meghatározott szaporító- és ültetvényanyagok törzsültetvényének, árutermelő iskolájának, forgalmazó lerakatának, valamint a behozatalból származó, továbbszaporítás céljára szolgáló, a 6. számú mellékletben meghatározott növények növény-egészségügyi megfigyelésére kijelölt szaporító- és ültetvényanyag-előállító területének előzetes, a növény-egészségügyi alkalmasságot igazoló hatósági vizsgálata szükséges.
28. § Az EPPO tagországokon kívüli területekről származó bármely vetőmag és lágyszárú dísznövény, valamint bármely országból származó gyümölcs, szőlő szaporító- és ültetvényanyag esetében az importőr vagy a termeltető felhasználás vagy forgalmazás előtt köteles az illetékes Szolgálatot az import szaporító- és ültetvényanyag mennyiségéről, fajáról, fajtájáról, származási, telepítési, illetve forgalmazási helyéről tájékoztatni.
29. § (1) Az ellenőrzésköteles szaporító- és ültetvényanyagot előállító termelő a felhasznált szaporítási alapanyag fertőzésmentességét és származását a növény-egészségügyi ellenőrzés során igazolni köteles.
(2) Az ellenőrzésköteles növényi szaporító- és ültetvényanyagot tilos növény-egészségügyi ellenőrzés nélkül forgalomba hozni.
(3) Ha az ellenőrzésköteles szaporító- és ültetvényanyagot növény-egészségügyi igazolás nélkül hozták forgalomba, arra a növényvédelmi felügyelő forgalomba hozatali korlátozást rendel el, és a szabálysértésről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 106. §-ának rendelkezése alapján elkobozza, és rendelkezik annak megsemmisítéséről.
30. § Ha a növény-egészségügyi ellenőrzés során az ellenőrzésre kötelezett szaporító- és ültetvényanyagon, termőterületén vagy annak 50 m-es körzetében zárlati vagy vizsgálatköteles nem zárlati károsító fertőzése állapítható meg, e károsítókra vonatkozó és a 7. számú mellékletben meghatározott zárlati rendelkezéseket kell alkalmazni.
31. § (1) A fertőzött szaporító- és ültetvényanyag növény-egészségügyi okból elrendelt megsemmisítését csak a Szolgálat ellenőrzése mellett lehet végrehajtani.
(2) A termelő köteles a Szolgálat által növény-egészségügyi szempontból továbbszaporításra alkalmatlannak minősített szaporító- és ültetvényanyagot azonosítható módon megjelölni, és megsemmisítésének időpontját annak megkezdése előtt legalább három munkanappal a Szolgálattal közölni.
32. § A nemzetközi előírásoknak megfelelő minősítési és ellenőrzési rendszerben előállított, egészséges, illetve vírusmentes igazolással rendelkező szaporító- és ültetvényanyagra vonatkozó szabályokról külön jogszabály rendelkezik.
33. § (1) A 9. számú mellékletben meghatározott növények termelőit, előállítóit, felvásárlóit, gyűjtőraktározóit, forgalmazóit és importőreit, valamint a mezőgazdasági termelő tulajdonában, használatában lévő terményraktár, malom és takarmánykeverő tulajdonosát, birtokosát (a továbbiakban együtt: nyilvántartásra kötelezett) a Szolgálatnak nyilvántartásba kell venni és egyedi azonosító számmal kell ellátni.
(2) Mentesül a nyilvántartásba vételi kötelezettség alól az a személy, aki teljes növény, növényi termék vagy egyéb anyagkészletét saját fogyasztásra használja, vagy a helyi piacon fogyasztás céljából értékesíti.
(3) A nyilvántartásra kötelezettnek haladéktalanul meg kell küldeni a Szolgálat részére a 9. számú mellékletben foglalt előírások alapján a 10. számú melléklet szerint kitöltött nyilvántartási űrlapot.
(4) A Szolgálat tartalmi és formai szempontból ellenőrzi a nyilvántartási űrlapon lévő adatokat, és erre a célra kialakított hatósági nyilvántartásba veszi azokat. A Szolgálat nem veszi nyilvántartásba azt a nyilvántartásra kötelezettet, aki, amely nem teljesíti a 36. § (1) bekezdésében foglaltakat.
(5) A nyilvántartásra kötelezett köteles bejelenteni, ha a nyilvántartott tevékenységén kívül a nyilvántartási kötelezettség szempontjából más kiegészítő tevékenységet folytat, vagy a korábban bejelentett adataiban egyéb változás történik. A Szolgálat a nyilvántartásra kötelezett bejelentése alapján módosítja a hatósági nyilvántartást.
(6) A Szolgálat – az országos nyilvántartás naprakész állapotban tartása érdekében – a hatósági nyilvántartást megküldi a Központi Szolgálatnak.
(7) A minisztérium a 9. számú mellékletben fel nem sorolt növény, növényi termék vagy egyéb anyag esetében – a nyilvántartásra kötelezetteken kívül – azok importőreire, illetve termelőire is nyilvántartásba vételi kötelezettséget írhat elő, amennyiben vizsgálatköteles zárlati károsító elterjedésének veszélye áll fenn.
34. § A Szolgálat a vizsgálatokat minden esetben az 1–3. számú mellékletben felsorolt károsítók felderítésére, illetve a termőhely, tárolóhely vagy a növény ezen károsítóktól való mentességének megállapítása érdekében végzi el. A növény-egészségügyi ellenőrzéseket a vizsgált növényen előforduló, az 1–3. számú mellékletben felsorolt károsítók felderítésére legalkalmasabb időszakban, legalább évente egy alkalommal (kivéve a 9. számú melléklet 7.2. pontjában meghatározottakat) kell elvégezni. Az ellenőrzések egységes rendjének szabályozása a Központi Szolgálat feladata.
35. § (1) A növény-egészségügyi ellenőrzéseknél alkalmazott speciális mintavételi, laboratóriumi és termőhelyi vizsgálati módszereket a minisztérium növény-egészségügyi módszertani kézikönyvben teszi közzé.
(2) A vizsgálatok kiterjednek a termelő által termelt, előállított vagy felhasznált, vagy a telephelyén egyébként jelen lévő növényekre vagy növényi termékekre, valamint az ott használt termesztő közegre.
(3) A vizsgálati dokumentumok visszavonásig vagy a következő szemléig, a tárgyévi vegetációs időszakra érvényesek.
36. § (1) A nyilvántartásra kötelezett köteles
a) naprakész nyilvántartást vezetni azokról a helyekről, ahol a vizsgálatköteles árut termeszti, előállítja, tárolja, tartja vagy felhasználja,
b) nyilvántartást vezetni azokról a vizsgálatköteles árukról, amelyeket tárolásra vásárolt vagy a telephelyen termeszt, termelésbe von vagy bármilyen célból továbbít,
c) a vonatkozó dokumentumokat legalább három évig megőrizni,
d) személyesen vagy a növényvédelem és egyéb növény-egészségügyi témában szakmai tapasztalattal rendelkező megbízottja útján a Szolgálattal kapcsolatot tartani,
e) szükség szerint és a megfelelő időben, a Szolgálat által meghatározott módon megfigyeléseket folytatni,
f) növényvédelmi felügyelő számára lehetővé tenni a vizsgálatot, a mintavételezést, valamint a b) pontban meghatározott vonatkozó dokumentumok megtekintését, illetve együttműködni a Szolgálattal,
g) a Szolgálat intézkedésére a telephelyek növény-egészségügyi helyzetének fenntartására, illetve az anyagok azonosságának megőrzésére vonatkozó különleges kötelezettségeket (különleges vizsgálat, mintavételezés, elkülönítés, felszámolás, kezelés, megsemmisítés) betartani.
(2) A Szolgálat a nyilvántartásoknak és a vonatkozó dokumentumoknak a 34. §-ban meghatározott időközönkénti vizsgálatával ellenőrzi az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek betartását.
(3) A Szolgálat forgalomba hozatali és felhasználási korlátozást rendelhet el az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítéséig, ha a nyilvántartásra kötelezett azokat elmulasztja.
37. § A vizsgálatköteles árukat szállításuk és fuvarozásuk esetén – amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik – növény-egészségügyi ellenőrzésben kell részesíteni.
38. § Növény-egészségügyi vizsgálat szempontjából küldeménynek kell tekinteni az olyan, egyik országból egy másikba, illetve országon belül szállított, növény-egészségügyi bizonyítvánnyal ellátott vizsgálatköteles árut, amely több tételből is állhat.
39. § (1) A küldemény vizsgálatát behozatali és átmenő forgalomban a határátkelőhelyen a növény-egészségügyi határkirendeltségtől, kiviteli forgalomban a feladás helye szerint illetékes Szolgálattól kell kérni.
(2) Behozatali és átmenő forgalomban a határátkelőhelyen
a) vasúti, közúti, vízi és légi szállítmánynál a szállító, fuvarozó szállítmányozó, illetve annak megbízottja,
b) postaforgalomban a nemzetközi postahivatal,
c) utasforgalomban az utas
köteles a vizsgálatra bejelentést tenni.
40. § (1) A vizsgálatok zavartalan és szakszerű előkészítéséről, a vizsgálathoz szükséges személyi és tárgyi feltételekről kivitel esetén a feladó vagy megbízottja, behozatali vagy átmenő forgalomban pedig a szállító, fuvarozó, szállítmányozó vagy megbízottja köteles gondoskodni.
(2) A vizsgálatot úgy kell előkészíteni, hogy azt a növényvédelmi felügyelő a helyszínre érkezése után, a bejelentett időpontban azonnal megkezdhesse és a növény-egészségügyi bizonyítvány kiállításához szükséges minden adat rendelkezésére álljon.
41. § (1) A növényvédelmi felügyelő részére lehetővé kell tenni a szállításra, fuvarozásra előkészített áru ellenőrzését, illetve a rakodás közbeni vizsgálatot.
(2) A növény-egészségügyi vizsgálati kötelezettség alá tartozó küldemény vizsgálatára mindig annyi időt kell fordítani, hogy a szállítmány zárlati károsítóktól, valamint vizsgálatköteles nem zárlati károsítóktól való mentessége, illetve a növény-egészségügyi előírásoknak való megfelelése biztonsággal megállapítható legyen.
(3) A növény-egészségügyi vizsgálat november, december, január és február hónapokban 8.00 órától 16.00 óráig, március, április, szeptember és október hónapokban 7.00 órától 17.00 óráig, május, június, július és augusztus hónapokban 7.00 órától 18.00 óráig végezhető. A felsorolt időpontokon túli vizsgálatot indokolt esetben a Szolgálat vezetőjének engedélyével lehet végezni. A besötétedés utáni, illetőleg az éjjeli vizsgálathoz nappali fényerőt biztosító mesterséges világítás szükséges. A világításról a feladó vagy az általa megbízott személy köteles gondoskodni.
(4) Vasárnap és ünnepnapon a Szolgálat vezetőjének engedélye nélkül csak 7.00–12.00 óráig lehet vizsgálatot végezni. Fizetett munkaszüneti napon, akkor is ha az szombatra vagy vasárnapra esik, vizsgálatot csak a Szolgálat vezetőjének engedélyével lehet végezni.
(5) A (2) és a (3) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a folyamatos szolgálatban működő növény-egészségügyi határkirendeltségekre. Az ideiglenesen vizsgálatra megnyitott határállomáson a szállító, fuvarozó, szállítmányozó vagy az általa megbízott személy köteles megfelelő világításról gondoskodni.
(6) A határállomásra vasúton érkező küldemény növény-egészségügyi vizsgálatát azon a vágányon kell végrehajtani, amelyre a szerelvény érkezett. A vizsgálatot a technikai időn belül el kell végezni. Amennyiben ezt a vonatszerelvény határállomáson való tartózkodása alatt elvégezni nem lehet, a küldeményt tartalmazó vasúti kocsit a vonatból ki kell sorolni és a rakodó mellé kell átállítani.
(7) Közúti teherjárművel érkező küldemény vizsgálatához a járművet a rakodótérhez kell irányítani.
(8) A határállomáson a küldeményekről naplót kell vezetni, amelynek a szállítmányra és annak vizsgálatára vonatkozó alapvető adatokat kell tartalmaznia.
42. § (1) Behozatali és átmenő forgalomban csak olyan növény-egészségügyi bizonyítvány fogadható el,
a) amelyet a küldemény feladását megelőzően 14 napnál nem régebben állított ki a származási vagy feladó ország növény-egészségügyi hatósága,
b) amelyben a növényeket és a károsítókat nemzetközileg elfogadott tudományos nevükön is feltüntették,
c) amelyet magyar, angol, német vagy francia nyelven állítottak ki,
d) amely tartalmazza a 11. számú mellékletben foglaltakat.
(2) A növény-egészségügyi bizonyítvány kiegészítő nyilatkozat rovatában csak a Központi Szolgálat által külön behozatali engedélyben meghatározott igazolásokat köteles a származási vagy a feladó ország növény-egészségügyi hatósága feltüntetni.
43. § Postacsomagban szállított, növény-egészségügyi vizsgálatra kötelezett küldemény a határon csak növény-egészségügyi bizonyítvánnyal vagy a feladó ország növény-egészségügyi szervének erre a célra rendszeresített külön bélyegző lenyomatával, illetve egyéb hatósági igazolással szállítható át.
44. § A növény-egészségügyi előírásoknak nem megfelelő behozatali, kiviteli és átmenő küldemény visszautasításáról a 11. számú melléklet szerint kiállított visszautasítási jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát a szállító, fuvarozó képviselőjének, behozatali, átmenő, valamint a Tv. 9. §-ának (1) bekezdése szerinti növény-egészségügyi határkirendeltségen végzett vizsgálatkor kiviteli forgalomban a vámhivatalnak is át kell adni.
45. § Egy raktéren belül valamely szállítmányrész növény-egészségügyi fertőzöttsége a szállítmány egészére nézve nem visszautasítási ok, amennyiben a fertőzés elterjedésének a lehetősége kizárt.
46. § (1) A szállító, fuvarozó köteles gondoskodni a szállító járműnek és a rakodáshoz használt eszközöknek a vizsgálatköteles károsítóktól való mentességéről.
(2) A szállításra, fuvarozásra kijelölt jármű külön kérelemre történő növény-egészségügyi vizsgálatának költségei a szállítót, fuvarozót terhelik.
47. § (1) A külföldön végzett behozatali növény-egészségügyi vizsgálatokkal kapcsolatos költségek a vizsgálatot kérőt terhelik.
(2) A növény-egészségügyi vizsgálatok költségei behozatali küldemény esetében a címzettet, kiviteli küldemény esetében a feladót, átmenő küldemény esetében pedig a szállítót, fuvarozót vagy a szállítmányozót terhelik. A díjtételeket a minisztérium külön jogszabályban határozza meg.
(3) A növény-egészségügyi ellenőrzés során a laboratóriumi vizsgálat céljából való mintavétel költségeit az ellenőrzés díja tartalmazza.
48. § (1) A határkirendeltségen a behozatali küldeményre vonatkozó előírások szerint kell megvizsgálni és kezelni minden olyan küldeményt is, amelyeket belföldi átrakás, raktározás, átcsomagolás vagy egyéb, a termék jellegét nem érintő feldolgozás után kivitelre kívánnak szállítani. A kiviteli feladáskor végzett növény-egészségügyi vizsgálat alapján e küldeményekhez a 11. számú melléklet szerinti export vagy re-export növény-egészségügyi bizonyítványt kell kiállítani.
(2) A határról vámszabad területre, közvámraktárba majd onnan kivitelre továbbított küldeményre az (1) bekezdés előírásai vonatkoznak. Vámszabad területen vagy közvámraktárban a vizsgálat elvégzése az illetékes Szolgálat hatáskörébe tartozik.
49. § Konténeres küldemény vizsgálatát csak a 61. § (2) bekezdése szerinti esetben kell a belépő határállomáson elvégezni.
50. § A vizsgálatköteles áruk behozatala az 5. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak kivételével nem engedélyköteles.
51. § Behozatali, illetve a 61. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő átmenő forgalomban a vizsgálatköteles áru növény-egészségügyi bizonyítványának meglétét a határállomáson működő vámhivatal, postaküldemény esetében pedig a postahivatal mellett működő vámhivatal köteles ellenőrizni. A vámhivatal a küldeményről értesíti a növény-egészségügyi határkirendeltséget, amely az előírásoknak megfelelően elvégzi annak növény-egészségügyi ellenőrzését. Ezt követően, az ellenőrzés eredményének megfelelően, a növényvédelmi felügyelő a küldeményt visszautasítja vagy belépteti, és visszaadja azt további vámigazgatási eljárás végrehajtása érdekében.
52. § Vizsgálatköteles áruk behozatalát, a Tv. 9. §-a (1) bekezdésében meghatározott növény-egészségügyi határkirendeltségeken történő behozatal kivételével, az illetékes határforgalmi kirendeltség köteles megakadályozni, és azt a növény-egészségügyi határkirendeltségre irányítani.
53. § Behozatali forgalomban a vizsgálatköteles áruk, valamint a szállítóeszköz növény-egészségügyi vizsgálata kiterjed:
a) a termék származásának és azonosságának megállapítására,
b) a növény-egészségügyi követelmények teljesítését igazoló okmányok ellenőrzésére,
c) zárlati és vizsgálatköteles nem zárlati károsítótól való mentesség megállapítására.
54. § (1) A behozatali küldemény korlátozás nélkül, véglegesen beléptethető az országba, ha az ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy
a) a feladó állam hatósági növény-egészségügyi bizonyítványa kíséri, és az előírt növény-egészségügyi igazolásokat tartalmazza,
b) mentes zárlati és vizsgálatköteles nem zárlati károsítótól, valamint megfelel a behozatalra vonatkozó különleges növény-egészségügyi előírásoknak,
c) további vizsgálatával vagy növény-egészségügyi megfigyelő termesztésével kapcsolatban nincs érvényben növény-egészségügyi korlátozó intézkedés.
(2) A véglegesen beléptetett, az EPPO-a kívüli területekről szállított vetőmagvak és lágyszárú dísznövények érkezéséről a belföldiesítést végző növényvédelmi felügyelő köteles értesíteni az illetékes Szolgálatot.
(3) A véglegesen beléptetett küldemény fuvarokmányának első oldalán olyan bélyegzőlenyomatot kell alkalmazni, amely tartalmazza a következő feliratot: „A magyar növény-egészségügyi rendelkezéseknek megfelel. Felhasználható.” Fel kell tüntetni a napló számát, a keltezés és az aláírás helyét is.
55. § (1) A behozatali küldemény ideiglenes növény-egészségügyi bizonyítvánnyal léptethető be az országba, ha
a) olyan zárlati vagy vizsgálatköteles nem zárlati károsítóval fertőzött, amely a visszautasítást nem teszi szükségessé. Az ilyen küldeményeknél a 7. § és a 7. számú mellékletben előírt korlátozó intézkedéseket kell alkalmazni,
b) a feladó állam növény-egészségügyi bizonyítványa, illetve az előírt növény-egészségügyi igazolások hiányával érkezett, és a küldemény beléptetését a hiányzó, illetve hiányos okmányok pótlására tett nyilatkozatával, az importőr külön kéri, ebben az esetben a dokumentumokat az illetékes Szolgálatnak 8 napon belül be kell mutatni,
c) felhasználása további növény-egészségügyi korlátozó intézkedéshez kötött, ebben az esetben a külföldi növény-egészségügyi bizonyítványt és a szállítmány állapotát igazoló egyéb okmányok másolatát a növény-egészségügyi határkirendeltség köteles az illetékes Szolgálat részére eljuttatni,
d) a belépő határállomáson a vizsgálat elvégzésére egyéb okból nem volt lehetőség,
e) feltételezhető, hogy a küldemény a megengedettnél több ártalmas anyagot tartalmaz,
f) re-export szállítási céllal vámszabad területre, közvámraktárba, telephelyre kerül beszállításra,
g) a kiviteli küldeményt növény-egészségügyi ok miatt visszautasították.
(2) Az országba ideiglenes növény-egészségügyi bizonyítvánnyal beléptetett küldemény a határkirendeltségről csak a bizonyítványon feltüntetett kirakodási helyre továbbítható, és csak a Szolgálat ellenőrzését követően vámkezelhető a belföldi forgalom számára. E rendelet előírásai nem érintik az egyes nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmának engedélyezéséről szóló kormányrendeletben és az annak végrehajtására a termékellenőrzési jegyzék megállapításáról szóló külön jogszabályban foglalt egyéb korlátozásokat.
(3) A Szolgálat ellenőrzéséig az ideiglenes növény-egészségügyi bizonyítvánnyal beléptetett küldeményeket a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló törvény előírásainak megfelelően vámfelügyelet alatt kell tartani.
56. § (1) A címzett haladéktalanul köteles a Szolgálatnak vizsgálat céljából bejelenteni a határállomásról belföldre ideiglenes növény-egészségügyi bizonyítvánnyal, illetve a növény-egészségügyi határvizsgálat nélkül érkezett behozatali küldeményt.
(2) A Szolgálat intézkedéséig a küldeményt felhasználni vagy forgalomba hozni tilos, azt elkülönítetten és azonosítható módon kell tárolni.
57. § (1) A növény-egészségügyi bizonyítvány nélkül vagy hiányosan kitöltött bizonyítvánnyal érkező behozatali küldeményt a növényvédelmi felügyelő visszautasítja, kivéve ha az importőr a határkirendeltségre megküldött nyilatkozatban vállalja, hogy a hiánytalanul kitöltött növény-egészségügyi bizonyítványt 8 napon belül bemutatja a rendeltetési cím szerint illetékes Szolgálatnak. Ebben az esetben az áru vizsgálata után a küldemény a 55. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak alapján ideiglenesen beléptethető. Ez az engedmény a növény-egészségügyi bizonyítvány nélkül, vagy hiányosan kitöltött bizonyítvánnyal érkező szaporító- és ültetvényanyagra nem vonatkozik.
(2) Amennyiben a visszautasított behozatali küldemény visszaszállításáról a feladó 8 napon belül nem gondoskodik, a visszamaradt küldeménynek az importőr költségére történő megsemmisítéséről vagy azzal egyenértékű más célú felhasználásáról a határkirendeltség szerint illetékes Szolgálat vezetője az importőrrel egyeztetve intézkedik.
58. § (1) Kiviteli forgalomban a növény-egészségügyi vizsgálatok elvégzéséhez a növényvédelmi felügyelő a célország és a tranzitországok növény-egészségügyi előírásait figyelembe véve állítja ki a növény-egészségügyi bizonyítványt.
(2) Kiviteli forgalomban a célország növény-egészségügyi szervének a küldeményre vonatkozó különleges előírásairól a külkereskedelmi tevékenység folytatására jogosult köteles a Központi Szolgálatot olyan időpontban tájékoztatni, hogy a vizsgálatok időben elvégezhetők legyenek.
(3) Kiviteli forgalomban – amennyiben az importáló ország növény-egészségügyi hatósága a feladást megelőző vizsgálattal igazolható különleges feltételt nem ír elő – a vizsgálatokat a berakóhelyen kell elvégezni.
(4) Kiviteli és átmenő forgalomban, érvényes növény-egészségügyi bizonyítvánnyal rendelkező szállítmány olyan, a magyar oldalon növény-egészségügyi kirendeltséggel nem rendelkező határállomáson is kiléptethető, ahol a szomszédos állam növény-egészségügyi határkirendeltséget működtet.
(5) Amennyiben a kiviteli küldemény a rendeltetési ország vagy a re-exportáló ország hatósága által, növény-egészségügyi okból visszautasításra kerül, az csak a Szolgálat ellenőrzése után léptethető vissza. Ilyen szállítmány érkezéséről a vámhatóság köteles értesíteni a növény-egészségügyi határkirendeltséget.
(6) Az importáló ország növény-egészségügyi előírásainak nem megfelelő, visszautasított kiviteli küldeményt – a visszautasítás okának megszüntetése nélkül – ugyanazon országba tilos ismételten kivitelre feladni.
59. § (1) A kiviteli forgalomban berakóhelyen végzett vizsgálatra vonatkozó kérelmet a feladó köteles az illetékes Szolgálatnak benyújtani. A kérelemnek legkésőbb a küldemény berakása előtti munkanapon 15.00 óráig kell beérkezni a Szolgálathoz.
(2) Kiviteli posta- és utasforgalomban a vizsgálatot a feladónak és az utasnak a feladást, illetve az utazást nem több mint 14 nappal megelőzően a lakóhelye szerint illetékes Szolgálattól kell kérnie. A vizsgálatot az utas a növény-egészségügyi kirendeltségen is kérheti.
(3) Kiviteli postaforgalomban a csomagküldemény csak a növény-egészségügyi vizsgálat elvégzése után zárható le.
60. § (1) A berakóhelyen, a nem a feladó mulasztása miatt meghiúsult vizsgálatról a kilépő növény-egészségügyi határkirendeltség szerint illetékes Szolgálatot – a feladó egyidejű írásban történő értesítése mellett – írásban tájékoztatni kell. Ilyen esetben a határkirendeltség a vizsgálatot emelt díjtétel elszámolása nélkül köteles elvégezni.
(2) Az importáló ország jogszabályaiban, beviteli engedélyeiben, illetve az importőr vagy a termeltető előírásaiban szereplő növény-egészségügyi követelmények teljesítése érdekében a feladáskori vizsgálatokat megelőző termőhelyi, tárolóhelyi és laboratóriumi vizsgálatok válhatnak szükségessé.
(3) Az export előzetes termőhelyi és tárolóhelyi vizsgálat eredménye tájékoztató jellegű. A szállítmány feladására, illetve a növény-egészségügyi bizonyítvány kiállítására csak a feladás előtti növény-egészségügyi vizsgálat mentes eredménye birtokában kerülhet sor.
(4) Valamennyi növény-egészségügyi vizsgálatra kötelezett küldeményt kivitel céljából más megyében lévő gyűjtőhelyre, feladó helyre vagy vámszabad területre csak belföldi növény-egészségügyi bizonyítvánnyal lehet szállítani.
(5) Más megyéből gyűjtőhelyre, feladásra vagy vámszabad területre belföldi növény-egészségügyi bizonyítvány nélkül érkező küldeményt vissza kell utasítani, ha a kiviteli előírások pótlólagos teljesítése nem lehetséges.
(6) Hazai forgalomban csak olyan belföldi növény-egészségügyi bizonyítvány fogadható el, amelyet a küldemény feladását megelőzően 14 napnál nem régebben állítottak ki.
61. § (1) Átmenő küldeményt a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével nem kell növény-egészségügyi vizsgálatnak alávetni.
(2) Növényegészségügyi vizsgálatot kell végezni, ha az átmenő szállítmány zárlati vagy vizsgálatköteles nem zárlati károsító fertőzése feltételezhető, ha a szállítóeszköz nyitott vagy azt bármely okból felbontják, illetve ha a küldemény újra feladásához új növény-egészségügyi bizonyítványt kérnek. Az ilyen küldeményekről a vámhivatal értesíti a növény-egészségügyi határkirendeltséget, amely az előírásoknak megfelelően elvégzi annak növény-egészségügyi ellenőrzését. Azon bizonyítványköteles átmenő szállítmány magyar növény-egészségügyi bizonyítványához, amely növény-egészségügyi állapota érzékszervi vizsgálattal, minden követelményt kielégítő módon nem állapítható meg, a szállítmányt kísérő külföldi növény-egészségügyi bizonyítványt vagy annak hiteles másolatát is mellékelni kell. Ennek hiányában a küldemény nem továbbítható.
(3) Ha az átmenő küldemény szállítóeszköze a szállítás, fuvarozás alatt továbbszállításra alkalmatlanná válik, és ebből az okból a szállítmányt más szállítóeszközre kell átrakni, a szállító vagy a fuvarozó köteles erről a legközelebbi vámhivatalt és az illetékes Szolgálatot azonnal értesíteni és annak az intézkedését bevárni.
(4) A határállomáson átrakásra kerülő vagy több címzett részére megbontott átmenő küldeményhez a 11. számú melléklet szerinti re-export növény-egészségügyi bizonyítványt kell kiállítani.
(5) Belföldön, vámszabad területen vagy közvámraktárban átmenetileg raktározott átmenő szállítmányra a 48. § előírásai vonatkoznak.
62. § A növény-egészségügyi célok végrehajtása érdekében a Központi Szolgálat
a) irányítja, felügyeli és ellenőrzi a Szolgálatok és a növény-egészségügyi vizsgálatokat végző speciális laboratóriumok szakmai munkáját, és koordinálja az ehhez szükséges társhatósági együttműködést,
b) nyilvántartja a világ országainak növény-egészségügyi import szabályozásait, és gondoskodik a Szolgálatok, valamint a termelők tájékoztatásáról,
c) gondoskodik a nemzetközi érvényű növény-egészségügyi vizsgálati módszerek, szabályzatok, ajánlások egységes bevezetéséről, ezek hiányában normatív javaslatokat dolgoz ki,
d) részt vesz a növény-egészségügyi szabályozással kapcsolatos jogszabályok előkészítésében,
e) részt vesz a nemzetközi szervezetek növény-egészségügyi szabályozással kapcsolatos munkájában, közreműködik az államközi egyezményekben vállalt növény-egészségügyi kötelezettségek végrehajtásában,
f) gondoskodik a Szolgálatok egységes növény-egészségügyi feladatok ellátást szolgáló fejlesztések, korszerűsítések és beszerzések felméréséről, előkészítéséről, illetve végrehajtásáról, működteti az informatikai hálózatot,
g) szervezi és irányítja a zárlati és a vizsgálatköteles nem zárlati károsítók felderítését és az országos mentesítési akciókat, programokat,
h) működteti a károsító veszélyességi analízissel foglalkozó munkabizottságot,
i) kérelemre engedélyezi ideiglenes növény-egészségügyi határkirendeltség megnyitását.
63. § (1) A vizsgálatköteles áruk és ezek szállítmányai növény-egészségügyi vizsgálatát, a növény-egészségügyi bizonyítvány, re-export növény-egészségügyi bizonyítvány kiállítását kizárólag szakképzett és erre a Szolgálat által feljogosított köztisztviselői jogállással rendelkező növényvédelmi felügyelő (a továbbiakban: növényvédelmi felügyelő) végezheti olyan adatok alapján, hogy az importőr ország hatóságai a bizonylatokat hitelt érdemlő okiratként elfogadhassák.
(2) A növényvédelmi felügyelő hatósági igazolvány mintáját a 12. számú melléklet tartalmazza.
64. § A minisztérium biztosítja, hogy a növényvédelmi felügyelő rendelkezzen e rendelet végrehajtásához szükséges végzettséggel és képzettséggel. Ennek érdekében
a) a minisztérium meghatározza az elméleti és a gyakorlati ismeretek, valamint a rendszeres szakmai továbbképzés követelményeit,
b) a Szolgálat gondoskodik arról, hogy a növényvédelmi felügyelő az a) pont alapján meghatározott ismeretanyagot elsajátítsa,
c) a Szolgálat biztosítja a növényvédelmi felügyelő a) pontban meghatározott rendszeres szakmai képzésen való részvételét,
d) a Szolgálat köteles meggyőződni arról, hogy a növényvédelmi felügyelő az a) pont szerint meghatározott ismeretanyagot elsajátította.
65. § A növényvédelmi felügyelők
a) a növényegészségüggyel összefüggő feladataikat a Szolgálat illetékességi területén, vagy a minisztérium által meghatározott egyéb illetékességi területen,
b) behozatali és átmenő forgalommal összefüggő feladataikat a Szolgálat kijelölt határállomási kirendeltségén,
c) nemzetközi vagy külkereskedelmi szerződésben meghatározott esetekben és feltételekkel, a behozatali forgalommal összefüggő feladataikat a feladó ország termőhelyén, tárolóhelyén vagy feladóhelyén, illetőleg a tranzit kikötőben végzik.
66. § (1) A növényvédelmi felügyelő által, a 13. számú melléklet előírásai szerint vett minta minősül hatósági mintának. Ha a mintavétel nem ennek megfelelően történt, akkor annak vizsgálati eredménye csak az átadott mintára vonatkozik.
(2) A növényvédelmi felügyelő által vett minta vizsgálata után, növény-egészségügyi intézkedés céljából kiállított laboratóriumi bizonyítvány a kiállítástól számított 30 napig érvényes.
67. § (1) A növény-egészségügyi határkirendeltségek helyét és szolgálati idejét a minisztérium a Belügyminisztériummal (a továbbiakban: BM), a Közlekedési és Vízügyi Minisztériummal (a továbbiakban: KöViM) és a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságával (a továbbiakban: VPOP) egyetértésben állapítja meg.
(2) Az állandó növény-egészségügyi határkirendeltséget működtető határállomásokon a határállomást üzemeltető szervnek biztosítania kell a vizsgálatköteles növény és növényi termék vizsgálatának, és szükség szerint ki- és berakodásának, átmeneti tárolásának, valamint a vizsgálatköteles károsítóval fertőzött áruk fertőtlenítésének, illetve megsemmisítésének feltételeit.
(3) A növény-egészségügyi határkirendeltségek helyét és működési idejét a 14. számú melléklet tartalmazza.
(4) A növény-egészségügyi határkirendeltségek felszereltségére vonatkozó alapvető műszaki, technikai feltételeket a 15. számú melléklet tartalmazza.
(5) A növény-egészségügyi határkirendeltséget a „Magyar Köztársaság Növény-egészségügyi Határkirendeltsége” és a határállomás megnevezése feliratú, valamint a Magyar Köztársaság címerével ellátott táblával kell megjelölni.
(6) A növény-egészségügyi határkirendeltségen dolgozó növényvédelmi felügyelő kizárólag erre a célra rendszeresített formaruhában és arcképes igazolvánnyal láthat el szolgálatot.
(7) A szolgálati idő meghosszabbítását a szállító, fuvarozó vagy a kereskedelmi cég kérésére a szolgálat igazgatója esetileg engedélyezheti.
(8) A szolgálati időn kívül végzett ellenőrzésért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni, melyet a kérelmező a vizsgálati díjon felül köteles a szolgálat részére megfizetni.
68. § (1) A szállító, fuvarozó, illetve kereskedő kérésére, indokolt esetben a Központi Szolgálat a BM, a KöViM és a VPOP hozzájárulásával ideiglenes növény-egészségügyi határkirendeltség eseti létesítését engedélyezheti.
(2) Az ideiglenes növény-egészségügyi határkirendeltség megnyitására irányuló kérelmet, a behozatalt vagy kivitelt megelőzően legalább 14 munkanappal kell a Központi Szolgálat részére benyújtani.
(3) Az ideiglenes növény-egészségügyi határkirendeltség megnyitása díjköteles, amelyet a kérelmezőnek a vizsgálati díjon felül a Szolgálat részére kell megfizetnie.
(4) Ideiglenes növény-egészségügyi határkirendeltség megnyitása csak ott engedélyezhető, ahol erre a 41. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételek biztosítottak.
(5) Ideiglenes növény-egészségügyi határkirendeltség megnyitása nem engedélyezhető, ha a vonatkozó előírások szerint, az ellenőrzés elvégzéséhez a vizsgálatköteles áru kirakása szükséges.
69. § A rendelet a Magyar Köztársaság, illetve az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a) a Tanács 2000/29/EK irányelve a növényekre és a növényi termékekre káros organizmusok Közösségbe való bevitele és a Közösségen belüli elterjedése elleni védelmi intézkedésekről,
b) a Tanács 69/464/EGK irányelve a burgonyarák ellenőrzéséről,
c) a Tanács 69/465/EGK irányelve a burgonya cisztaképző fonálférgek ellenőrzéséről,
d) a Tanács 93/85/EGK irányelve a burgonya baktériumos gyűrűs rothadás ellenőrzéséről,
e) a Bizottság 92/90/EGK irányelve olyan kötelezettségek létesítéséről, amelyek a növények, növényi termékek és egyéb anyagok termelőinek és importőreinek meg kell felelniük, valamint a nyilvántartásba vételük megállapításáról,
f) a Bizottság 93/50/EGK irányelve a Tanács 2000/29/EK irányelve V. függelékének A) részében fel nem sorolt egyes növények termelőinek és forgalmazóinak nyilvántartásba vételéről,
g) Bizottság 95/44/EK irányelve azokról a feltételekről, amelyek betartásával a Tanács 2000/29/EK irányelve I–V. függelékében felsorolt bizonyos károsítók, növények, növényi termékek és egyéb anyagok kísérleti vagy tudományos célra, illetve fajtaszelekciós tevékenységre bevihetők az Európai Közösségbe vagy annak egyes védett zónáiba vagy azon belül szállíthatók,
h) a Bizottság 98/22/EK irányelve azokról a minimális feltételekről, amelyek a harmadik országokból érkező növények, növényi termékek és egyéb anyagok Európai Közösségbe történő szállításakor a növény-egészségügyi határkirendeltségeken lévő vizsgálati helynek, kivéve rendeltetési hely, meg kell felelniük.
i) a Tanács 98/57/EK irányelve a Ralstonia solanacearum (Smith) Yabuuchi et al. ellenőrzéséről.
70. § (1) E rendelet 2001. február 1. napján lép hatályba. A 8–13. számú mellékletben meghatározott nyomtatványok használata 2001. július 1. napjától kötelező.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a növényvédelemről szóló 1988. évi 2. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 5/1988. (IV. 26.) MÉM rendelet 1–2. §-a, 4. §-ának (1) és (2) bekezdése, 6–22. §-a, 24–26. §-a, 27. §-ának (1) és (2) bekezdése, 29–33. §-a, valamint az 1–7. számú melléklete, továbbá az ezt módosító 28/1997. (IV. 25.) FM rendelet 1–4. §-a és 1–3. számú melléklete.
A) Zárlati károsítók, amelyek az EPPO tagországok területén nem fordulnak elő
a) Rovarok, atkák és fonálférgek fejlődésük valamennyi stádiumában
1. Acleris spp. (nem európai fajok)
2. Amauromyza maculosa (Malloch)
3. Anomala orientalis Waterhouse
syn.: Blitopertha orientalis (Waterhouse)
4. Anoplophora chinensis (Thomson)
5. Anoplophora malasiaca (Forster)
6. Arrhenodes minutus Drury
7. Bemisia tabaci Genn. (nem európai populációk), az alábbi vírusok vektora:
a) Bean golden mosaic vírus
syn.: Bean golden mosaic geminivírus
b) Cowpea mild mottle vírus
syn.: Cowpea mild mottle carlavírus
c) Lettuce infections yellows vírus
syn.: Lettuce infections yellows closterovírus
d) Pepper mild tigré vírus
syn.: Pepper mild tigré geminivírus
e) Squash leaf curl vírus
syn.: Squash leaf curl geminivírus
f) Euphorbia mosaic vírus
syn.: Euphorbia mosaic geminivírus
g) Florida tomato vírus
syn.: tomato mottle bigeminivírus
8. Choristoneura spp. (nem európai fajok)
9. Cicadellidae (nem európai fajok) a Pierce betegség (Xylella fastidiosa) vektorai, úgymint:
a) Carneocephala falgida Nottingham
b) Draeculacephala minerva Ball
c) Graphocephala atropunctata (Signoret)
10. Conotrachelus nenuphar (Herbst)
11. Diabrotica barberi Smith and Lawrence
12. Diabrotica undecimpunctata howardi Barber
13. Diabrotica undecimpuncta undecimpunctata Mannerheim
14. Heliothis zea (Boddie)
syn.: Helicoverpa zea Boddie
15. Hischmaniella spp. [a Hischmaniella gracilis (de Man) Luc and Goodey kivételével]
16. Liriomyza sativae Blanchard
17. Longidorus diadecturus Eveleigh and Allen
18. Monochamus spp. (nem-európai fajok)
19. Myndus crudus Van Duzee
20. Nacobbus aberrans (Thorne) Thorne and Allen
21. Premnotrypes spp. (nem európai fajok)
22. Pseudopityophthorus minutissimus (Zimmermann)
23. Pseudopityophthorus pruinosus (Eichhoff)
24. Scaphoideus luteolus (Van Duzee)
25. Spodoptera eridania (Cramer)
26. Spodoptera frugiperda (Smith)
27. Spodoptera litura (Fabricius)
28. Tephritidae (nem európai fajok), úgymint:
a) Anastrepha fraterculus (Wiedemann)
b) Anastrepha ludens (Loew)
c) Anastrepha obliqua Macquart
d) Anastrepha suspensa (Loew)
e) Dacus ciliatus Loew
f) Dacus cucurbitae Coquillet
syn.: Bactrocera cucurbitae Coquillett
g) Dacus dorsalis Hendel
syn.: Bactrocera dorsalis (Hendel)
h) Dacus tryoni (Froggatt)
syn.: Bactrocera tryoni Froggatt
i) Dacus tsuneonis Miyake
syn.: Bactrocera tsuneonis (Miyake)
j) Dacus zonatus Saund.
syn.: Bactrocera zonatus Saunders
k) Epochra canadensis (Loew)
l) Pardalaspis cyanescens Bezzi
syn.: Trirhithromyia cyanescens Bezzi
m) Pardalaspis quinaria Bezzi
syn.: Ceratitis quinaria (Bezzi)
n) Pterandrus rosa (Karsch)
syn.: Ceratitis rosa Karsch
o) Rhacochlaena japonica Ito
syn.: Euphranta japonica (Ito)
p) Rhagoletis cingulata (Loew)
q) Rhagoletis fausta (Osten-Sacken)
r) Rhagoletis mendax Curran
s) Rhagoletis pomonella Walsh
t) Rhagoletis ribicola Doane
v) Rhagoleltis suavis (Loew)
29. Thrips palmi Karny
30. Xiphinema americanum Cobb sensu lato (nem európai populációk)
31. Xiphinema californicum Lamberti et Bleve-Zacheo
b) Baktériumok
Xylella fastidiosa (Well and Raju)
c) Gombák
1. Ceratocystis fagacearum (Bretz) Hunt
2. Chrysomyxa arctostaphyli Dietel
3. Cronartium spp. (nem európai fajok)
4. Endocronartium spp. (nem európai fajok)
5. Guignardia laricina (Saw.) Yamoto and Ito
syn.: Botryosphaeria laricina (K. Sawada) Y. Zhong
6. Gymnosporangium spp. (nem európai fajok)
7. Inonotus weirii (Murrill) Kotlaba and Pauzar
syn.: Phellinus weirii (Murill) R.L. Gilbertson
8. Melampsora farlowii (Arthur) Davis
9. Monilinia fructicola (Winter) Honey
10. Mycosphaerella larici-leptolepis Ito et al.
11. Mycosphaerella populorum G.E. Thompson
12. Phoma andina Turkensteen
13. Phyllosticta solitaria Ell. and Ev.
14. Septoria lycopersici Speg. var. malagutii Ciccarone et Boerema
15. Thecaphora solani Barrus
16. Tilletia indica Mitra
17. Trechispora brinkmannii (Bresad.) Rogers
syn.: Phymatotrichopsis omnivora (Duggar) Hennebert
d) Vírusok és vírusszerű szervezetek
1. Elm phloem necrosis mycoplasma
syn.: Elm phloem necrosis phytoplasma
2. Burgonyavírusok és vírusszerű kórokozók, úgymint:
a) Andean potato latent vírus
syn.: Potato Andean latent tymovírus
b) Andean potato mottle vírus
syn.: Potato Andean mottle comovírus
c) Arracacha B vírus (oca törzs)
syn.: Arracacha B nepovírus
d) Potato black ringspot vírus
syn.: Potato black nepovírus
e) Potato T vírus
syn.: Potato T capillovírus
f) Potato A, M, S, V, X és Y vírus (ideértve az Yo, Yn és Yc-t is) nem-európai izolátumai, valamint a Potato leafroll vírus
syn.: Potato A potyvírus, M carlavírus, S carlavírus, V potyvírus, X potexvírus és Y potyvírus, Potato leaf roll luteovírus
3. A Cydonia Mill., Fragaria L., Malus Mill., Prunus L., Pyrus L., Ribes L., Rubus L. és Vitis L. vírusai és vírusszerű kórokozói, úgymint:
a) Cherry rasp leaf vírus (American)
syn.: Cherry rasp leaf nepovírus (American)
b) Peach mosaic vírus (American)
syn.: Peach American mosaic closterovírus
c) Peach phony rickettsia
Peach rosette mycoplasma
syn.: Peach rosette phytoplasma
d) Peach rosette mosaic vírus
syn.: Peach rosette mosaic nepovírus
e) Peach X-disease mycoplasma
syn.: Peach X-disease phytoplasma
f) Peach yellows mycoplasma
syn.: Peach yellows phytoplasma
g) Plum line pattern vírus (American)
syn.: Plum American line pattern ilarvírus
h) Raspberry leaf curl vírus (American)
syn.: Raspberry American leaf curl luteovírus
i) Strawberry latent C vírus
syn.: Strawberry latent C rhabdovírus
j) Strawberry witches' broom mycoplasma
syn.: Strawberry witches' broom phytoplasma
k) és e gazdanövények egyéb nem európai vírusai és vírusszerű kórokozói
4. A Bemisia tabaci Genn. által átvitt vírusok, úgymint:
a) Bean golden mosaic vírus
syn.: Bean golden mosaic geminivírus
b) Cowpea mild mottle vírus
syn.: Cowpea mild mottle carlavírus
c) Lettuce infections yellows vírus
syn.: Lettuce infections yellows closterovírus
d) Pepper mild tigré vírus
syn.: Pepper mild tigré geminivírus
e) Squash leaf curl vírus
syn.: Squash leaf curl geminivírus
f) Euphorbia mosaic vírus
syn.: Euphorbia mosaic geminivírus
g) Florida tomato vírus
syn.: Tomato mottle bigeminivírusa
e) Parazita növények
Arceuthobium spp. (nem európai fajok)
B) Zárlati károsítók, amelyek az EPPO tagországok területén előfordulnak
a) Rovarok, atkák és fonálférgek fejlődésük valamennyi stádiumában
1. Diabrotica virgifera (Le Conte)
2. Globodera rostochiensis (Wollenweber) Behrens
3. Globodera pallida (Stone) Behrens
4. Heliothis armygera (Hübner)
syn.: Helicoverpa armygera (Hübner)
5. Liriomyza bryoniae (Kaltenbach)
6. Liriomyza huidobrensis (Blanchard)
7. Liriomyza trifolii (Burgess)
8. Meloidogyne chitwoodi Golden et al. (minden populáció)
9. Meloidogyne fallax Karssen
10. Opogona sacchari (Bojer)
11. Popillia japonica Newmann
12. Rhizoecus hibisci Kawai and Takagi
13. Rhagoletis completa Cresson
14. Rhagoletis indifferens Curran
15. Spodoptera littoralis (Boisduval)
b) Baktériumok
1. Clavibacter michiganensis (Smith) Davis et al. ssp. sepedonicus
(Spieckermann et Kotthoff) Davis et al.
2. Pseudomonas solanacearum (Smith) Smith
syn.: Burkholderia solanacearum (Smith) Yabuuchi et al.
c) Gombák
1. Melampsora medusae Thümen
2. Synchytrium endobioticum (Schilbersky) Percival
d) Vírusok és vírusszerű szervezetek
1. Apple proliferation mycoplasma
syn.: Apple proliferation phytoplasma
2. Apricot chlorotic leafroll mycoplasma
syn.: Apricot chlorotic leafroll phytoplasma
3. Blueberry leaf mottle vírus
syn.: Blueberry leaf mottle nepovírus
4. Potato spindle tuber viroid
5. Pear decline mycoplasma
syn.: Pear decline phytoplasma
6. Strawberry vein-banding vírus
syn.: Strawberry vein-banding caulimovírus
7. Tobacco ringspot vírus
syn.: Tobacco ringspot nepovírus
8. Tomato ringspot vírus
syn.: Tomato ringspot nepovírus
A) Zárlati károsítók, amelyek az EPPO tagországok területén nem fordulnak elő
a) Rovarok, atkák és fonálférgek fejlődésük valamennyi stádiumában
| Károsító | A fertőzés tárgya | ||
| 1. Aculops fuchsiae Keifer | Ültetésre szánt Fuchsia L. növények, a vetőmag kivételével | ||
| 2. Aleurocanthus spp. | Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik, a termés és a vetőmag kivételével | ||
| 3. Anthonomus bisignifer (Schenkling) | Ültetésre szánt Fragaria L. növények a vetőmag kivételével | ||
| 4. Anthonomus signatus (Say) | Ültetésre szánt Fragaria L. növények a vetőmag kivételével | ||
| 5. Aonidiella citrina Coquillet | Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik, a termés és a vetőmag kivételével | ||
| 6. Aschistonyx eppoi Inouye | Nem európai országokból származó Juniperus L. növények, a vetőmag és a termés kivételével | ||
| 7. Carposina niponensis Walsingham | Nem európai országokból származó Cydonia Mill., Malus Mill., Prunus L. és Pyrus L. növények a vetőmag kivételével | ||
| 8. Diaphorina citri Kuway | Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik és Murraya König, a termés és a vetőmag kivételével | ||
| 9. Enarmonia packardi (Zeller) syn.: Cydia packardi (Zeller) | Nem európai országokból származó, Cydonia Mill., Malus Mill., Prunus L. és Pyrus L. növények a vetőmag kivételével | ||
| 10. Enarmonia prunivora Walsh syn.: Cydia prunivora (Walsh) | Nem európai országokból származó telepítésre szánt Crataegus L., Malus Mill., Photinia Ldl., Prunus L. és Rosa növények a vetőmag kivételével és a Malus Mill. és a Prunus L. gyümölcsök | ||
| 11. Eotetranychus lewisi McGregor | Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik, a termés és a vetőmag kivételével | ||
| 12. Eotetranychus orientalis Klein | Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik, a termés és a vetőmag kivételével | ||
| 13. Grapholita inopinata Heinrich syn.: Cydia inopinata (Heinrich) | Nem európai országokból származó Cydonia Mill., Malus Mill., Prunus L. és Pyrus L. növények a vetőmag kivételével | ||
| 14. Hishomonus phycitis | Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik, a termés és a vetőmag kivételével | ||
| 15. Leucaspis japonica Ckll.; syn.: Lopholeucaspis japonica Cockerell | Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik, a termés és a vetőmag kivételével | ||
| 16. Listronotus bonariensis (Kuschel) | Az Argentínából, Ausztráliából, Bolíviából, Chiléből, Új-Zélandból és Uruguayból származó Cruciferae, Gramineae és Trifolium spp. vetőmagvak | ||
| 17. Nem európai Margarodes fajok: | Vitis L. növények, a termés és a vetőmag kivételével | ||
| a) Margarodes vitis (Phillipi), | |||
| b) Margarodes vredendalensis de Klerk, | |||
| c) Margarodes prieskaensis Jakubski | |||
| 18. Numonia pyrivorella (Matsumura) | Nem európai országokból származó Pyrus L. növények, a magok kivételével | ||
| 19. Oligonychus perditus Pritchard et Baker | Nem európai országokból származó Juniperus L. növények, a vetőmag és a termés kivételével | ||
| 20. Pissodes spp. (nem európai fajok) | Nem európai országból származó tűlevelű (Coniferales) növények, a termés és a vetőmag kivételével, tűlevelűek (Coniferales) kérges faanyaga és izolált kérge | ||
| 21. Radopholus citrophilus (Huettel) Dickson et Kaplan | Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik, a termés és a vetőmag kivételével, Araceae, Marantaceae, Musaceae, Persea spp., Strelitziaceae növények, gyökérrel vagy tapadó vagy kísérő termesztő közeggel | ||
| 22. Saissetia nigra (Nietm.) syn.: Parasaissetia nigra (Nietner) | Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik, a termés és a vetőmag kivételével | ||
| 23. Scirtothrips aurantii Faure | Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik, a termés és a vetőmag kivételével | ||
| 24. Scirtothrips citri (Moultex) | Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik, a termés és a vetőmag kivételével | ||
| 25. Scirtothrips dorsalis Hood | Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik, a termés és a vetőmag kivételével | ||
| 26. Scolytidae spp. (nem európai fajok) | Nem európai országokból származó, 3 m-nél magasabb tűlevelű (Coniferales) növények, a termés és a vetőmag kivételével, tűlevelűek (Coniferales) kérges faanyaga és izolált kérge | ||
| 27. Tachypterellus quadrigibbus Say syn.: Anthonomus quadrigibbus Say | Nem európai országokból származó Cydonia Mill., Malus Mill., Prunus L. és Pyrus L. növények a vetőmag kivételével | ||
| 28. Toxoptera citricida Kirk. | Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik, a termés és a vetőmag kivételével | ||
| 29. Unaspis citri Comstock | Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik, a termés és a vetőmag kivételével | ||
b) Baktériumok
| Károsító | A fertőzés tárgya | ||
| 1. Citrus greening bacterium syn.: Liberobacter africanum Planet et al.; Liberobacter asiaticum Planet et al. | Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik, a termés és a vetőmag kivételével | ||
| 2. Citrus variegated chlorosis syn.: Xylella fastidiosa (Wells et al. Citrus-on) | Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik, a termés és a vetőmag kivételével | ||
| 3. Xanthomonas campestris (a Citrus-ra nézve patogén valamennyi törzs); | Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik, a vetőmag kivételével | ||
| 4. Xanthomonas campestris pv. oryzae (Ishiyama) Dye syn.: Xanthomonas oryzae pv. oryzae (Ishiyama) Swings et al. | Oryza spp. vetőmag | ||
| 5. Xanthomonas campestris pv. oryzicola (Fang et al.) Dye syn.: Xanthomonas oryzae pv. oryzicola (Fang et al.) Swings et al. | Oryza spp. vetőmag | ||
c) Gombák
| Károsító | A fertőzés tárgya | ||
| 1. Alternaria alternata (Fr.) Keissler (nem európai patogén izolátumok) | Nem európai országokból származó, telepítésre szánt Cydonia Mill., Malus Mill. és Pyrus L. növények a vetőmag kivételével | ||
| 2. Apiosporina morbosa (Schwein.) v. Arx | Telepítésre szánt Prunus L. növények, a vetőmag kivételével | ||
| 3. Atropellis spp. | Pinus L. növények, a termés és a vetőmag kivételével, Pinus L. izolált kérge és faanyaga | ||
| 4. Ceratocystis coerulescens (Münch) Bakshi syn.: Ceratocystis virescens (Davidson) Moreau | Az észak-amerikai országokból származó Acer saccharum Marsh. növények, a termés és a vetőmag kivételével, az észak-amerikai országokból származó Acer saccharum Marsh. faanyaga a természetes kerek felületével már nem rendelkező fát is beleértve | ||
| 5. Cercoseptoria pini-densiflorae (Hori and Nambu) Deighton syn.: Mycosphaerella gibsonii H.C. Evans | Pinus L. növények, a termés és a vetőmag kivételével és a Pinus L. faanyaga | ||
| 6. Cercospora angolensis Carv. and Mendes syn.: Phaeoramularia angolensis T. Carvalho & O. Mendes | Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik, a vetőmag kivételével | ||
| 7. Diaporthe vaccinii Shear | Telepítésre szánt Vacciniun spp. növények, a vetőmag kivételével | ||
| 8. Ciborinia camelliae Kohn | Nem európai országokból származó, telepítésre szánt Camellia L. növények, a vetőmag kivételével | ||
| 9. Elsinoe spp. Bitanc. Anti Jenk. Mendes | Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik, a termés és a vetőmag kivételével, és a Citrus L. növények és hibridjeik, a termés és a vetőmag kivételével, de beleértve a Dél-Amerikából származó Citrus reticulata Blanco és a Citrus sinensis (L.) Osbeck gyümölcsét | ||
| 10. Fusarium oxysporum f. sp. albedinis (Kilian et Maire) Gordon | Phoenix spp. növények, a termés és a vetőmag kivételével | ||
| 11. Guignardia citricarpa Kiely (a Citrusra nézve patogén valamennyi törzs) | Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik, a vetőmag kivételével | ||
| 12. Guignardia piricola (Nosa) Yamamoto syn.: Botryosphaeria berengeriana de Notaris f. sp. piricola (Nose) Koganezawa and Sakuma | Nem európai országokból származó, Cydonia Mill., Malus Mill., Prunus L. és Pyrus L. növények a vetőmag kivételével | ||
| 13. Puccinai pittieriana Hennings | A Solanaceae családhoz tartozó növények a termés és a vetőmag kivételével | ||
| 14. Scirrhia acicola (Dearn.) Siggers syn.: Mycosphaerella dearnessii M.E. Barr | Pinus L. növények, a termés és a vetőmag kivételével | ||
| 15. Venturia nashicola Tanaka et Yamamoto | Nem európai országokból származó, telepítésre szánt Pyrus L. növények, a vetőmag kivételével | ||
d) Vírusok és vírusszerű szervezetek
| Károsító | A fertőzés tárgya | ||
| 1. Beet curly top vírus (nem európai izolátumok) syn.: Beet curly top curtovírus | Ültetésre szánt Beta vulgaris L. növények, a vetőmag kivételével | ||
| 2. Black raspberry latent vírus syn.: Black raspberry latent ilarvírus | Telepítésre szánt Rubus L. növények | ||
| 3. Blight és blight-szerű betegség syn.: Citrus blight and blight-like | Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik, a termés és a vetőmag kivételével | ||
| 4. Cadang-Cadang viroid syn.: Coconut cadang-cadang viroid | Nem európai országokból származó, telepítésre szánt Palmae növények, a vetőmag kivételével | ||
| 5. Citrus mosaic vírus syn.: Citrus mosaic badnavírus | Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik, a termés és a vetőmag kivételével | ||
| 6. Citrus tristeza vírus (nem európai izolátumai) syn.: Citrus tristeza closterovírus | Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik, a termés és a vetőmag kivételével | ||
| 7. Leprosis syn.: Citrus leprosis rhabdovírus | Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik, a termés és a vetőmag kivételével | ||
| 8. Little cherry patogén (nem európai izolátumok) syn.: Cherry little cherry vírus | Telepítésre szánt Prunus cerasus L., Prunus avium L., Prunus incisa Thunb., Prunus sargentii Rhed., Prunus serrula Franch., Prunus serrulata Lind., Prunus speciosa (Koidz.) Ingram, Prunus subhirtella Miq., Prunus yedoensis Matsum. növények, ezek hibridjei és fajtái, a vetőmag kivételével | ||
| 9. Palm lethal yellowing mycoplasma | Nem európai országokból származó, telepítésre szánt Palmae növények, a vetőmag kivételével | ||
| 10. Satsuma dwarf vírus syn.: Satsuma dwarf nepovírus | Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik, a termés és a vetőmag kivételével | ||
| 11. Tatter leaf vírus syn.: Citrus tatter leaf capillovírus | Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik, termés és a vetőmag kivételével | ||
| 12. Természetes úton terjedő psorosis betegség syn.: Citrus ringspot vírus | Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik, termés és a vetőmag kivételével | ||
| 13. Witches' broom mycoplasma syn.: Phytoplasma aurantifolia | Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik, a termés és a vetőmag kivételével | ||
B) Zárlati károsítók, amelyek az EPPO tagországok területén előfordulnak
a) Rovarok, atkák és fonálférgek fejlődésük valamennyi stádiumában
| Károsító | A fertőzés tárgya | ||
| 1. Aphelenchoides besseyi Christie | Oryza sativa L. vetőmag és telepítésre szánt Fragaria L. növények, a termés és a vetőmag kivételével | ||
| 2. Bursaphelenchus xylophilus (Steiner and Buhere) Nicklet et al. | Abies Mill., Cedrus Trew, Larix Mill., Picea A. Dietr., Pinus L., Pseudotsuga Carr., növények a termés és a magvak kivételével, valamint a nem európai országokból származó fenyőfélék (Coniferales) | ||
| 3. Circulifer haematoceps | Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik, a termés és a vetőmag kivételével | ||
| 4. Circulifer tenellus | Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik, a termés és a vetőmag kivételével | ||
| 5. Daktulospharia vitifoliae (Fitch) syn.: Viteus vitifoliae (Fitch) | Vitis L. növények, a termés és a vetőmag kivételével | ||
| 6. Ditylenchus destructor Thorne | Ültetésre szánt Crocus L., és az alábbi nemzetségbe tartozó mikroszaporítású Gladiolus Tourn. ex L., úgymint Gladiolus callianthus Marcis, Gladiolus colvillei Sweet, Gladiolus nanus Hort., Hyacinthus L., Iris L., Tigridia Juss., Tulipa L. virághagymák, gumók és ezek hibridjei, valamint az ültetésre szánt burgonyagumó (Solanum tuberosum L.) | ||
| 7. Ditylenchus dipsaci (Kühn) Filipjev | Ültetésre, vetésre szánt Allium ascalonicum L., Allium cepa L. és Allium schoenoprasum L. vetőmag és hagyma, illetve ültetésre szánt Allium porrum L. növény, valamint ültetésre szánt Camassia Lindl., Chionodoxa Boiss., Crocus flavus Weston „Golden Yellow”, Galanthus L., Galtonia candicans (Baker) Decne, Hyacinthus L., Ismene Herbert, Muscari Miller, Narcissus L., Ornithogalum L., Puschkinia Adams, Scilla L., Tulipa L. hagyma és gumó, valamint a Medicago sativa L. vetőmag | ||
| 8. Radopholus similis (Cobb) Thorne | Araceae, Marantaceae, Musaceae, Persea spp., Strelitziaceae gyökeres növények, tapadó vagy kísérő termesztő közeggel | ||
b) Baktériumok
| Károsító | A fertőzés tárgya | ||
| 1. Clavibacter michiganensis ssp. insidiosus (McCulloch) Davis et al. | Medicago sativa L. vetőmagvak | ||
| 2. Clavibacter michiganensis ssp. michiganensis (Smith) Davis et al. | Ültetésre szánt Lycopersicon lycopersicum (L.) Karsten ex Farw. növények | ||
| 3. Erwinia amylovora (Burr.) Winsl. et al. | Telepítésre szánt Chaenomeles Lindl., Cotoneaster Ehrh., Crataegus L., Cydonia Mill., Eriobotrya Lindl., Malus Mill., Mespilus L., Pyracantha Roem., Pyrus L., Sorbus L. [kivétel a Sorbus intermedia (Ehrh.) Pers.] és a Stranvaesia Lindl. növények, a vetőmag kivételével | ||
| 4. Erwinia chrysanthemi pv. dianthicola (Hellmers) Dickey | Telepítésre szánt Dianthus L. növények, a vetőmag kivételével | ||
| 5. Erwinia stewartii pv. stewartii (Smith) Dye syn.: Pantoea stewartii pv. stewartii (Smith) Mergaert et al. | Zea mays L. és Sorghum vulgare Pers. vetőmag | ||
| 6. Pseudomonas caryophylli (Burkholder) Starr et Burkholder syn.: Burkholderia caryophylli Yaboucchi et al. | Telepítésre szánt Dianthus L. növények, a vetőmag kivételével | ||
| 7. Pseudomonas syringae pv. persicae (Prunier et al.) Young et al. | Telepítésre szánt Prunus persica (L.) Batsch és Prunus persica var. nectarina (Ait.) Maxim növények, a vetőmag kivételével | ||
| 8. Xanthomonas campestris pv. phaseoli (Smith) Dye syn.: Xanthomonas axonopodis pv. phaseoli Vauterin et al. | Phaseolus L. vetőmagvak | ||
| 9. Xanthomonas campestris pv. pruni (Smith) Dye syn.: Xanthomonas arboricola pv. pruni Vauterin et al. | Telepítésre szánt Prunus L. növények, a vetőmag kivételével | ||
| 10. Xanthomonas campestris pv. vesicatoria (Doidge) Dye syn.: Xanthomonas vesicatoria (ex Doidge) Vauterin et al. | Ültetésre szánt Lycopersicon lycopersicum (L.) Karsten ex Farw. és Capsicum spp. növények | ||
| 11. Xanthomonas fragariae Kennedy et King | Telepítésre szánt Fragaria L. növények, a vetőmag kivételével | ||
| 12. Xylophilus ampelinus (Panagopoulos) Willems et al. | Vitis L. növények, a termés és a vetőmag kivételével | ||
c) Gombák
| Károsító | A fertőzés tárgya | ||
| 1. Ceratocystis fimbriata f. sp. platani Walter | Telepítésre szánt Platanus L. növények, a vetőmag kivételével, valamint a Platanus L. faanyaga, a természetes kerek felülettel már nem rendelkező faanyagot is beleértve | ||
| 2. Colletotrichum acutatum Simmonds | Telepítésre szánt Fragariae L. növények, a vetőmag kivételével | ||
| 3. Cryphonectria parasitica (Murin) Barr | Telepítésre szánt Castanea Mill. és Quercus L. növények, a vetőmag kivételével, a Castanea Mill. faanyaga és izolált kérge | ||
| 4. Didymella ligulicola (Baker, Dimock et Davis) v. Arx | Telepítésre szánt Dendranthema (DC.) Dess Moul. növények, a vetőmag kivételével | ||
| 5. Phialophora cinerescens (Wollenweber) van Beyma | Telepítésre szánt Dianthus L. növények, a vetőmag kivételével | ||
| 6. Phoma tracheiphila (Petri) Kanchaveli and Gikashvili syn.: Deuterophoma tracheiphila Petri | Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik, a vetőmag kivételével | ||
| 7. Phytophthora fragariae Hickman var. fragariae | Telepítésre szánt Fragaria L. növények, a vetőmag kivételével | ||
| 8. Plasmopara halstedii (Farlow) Berl. and de Toni | Helianthus annuus L. vetőmagvak | ||
| 9. Puccinin horiana Hennings | Telepítésre szánt Dendranthema (DC.) Des Moul. növények, a vetőmag kivételével | ||
| 10. Scirrhia pini Funk and Parker syn.: Mycosphaerella pini E. Rostrup | Telepítésre szánt Pinus L. növények, a vetőmag kivételével | ||
| 11. Verticillium albo-atrum Reinke and Berthold | Telepítésre szánt Humulus lupulus L. növények, a vetőmag kivételével | ||
| 12. Verticillium dahliae Klebahn | Telepítésre szánt Humulus lupulus L. növények, a vetőmag kivételével | ||
d) Vírusok és vírusszerű szervezetek
| Károsító | A fertőzés tárgya | ||
| 1. Arabis mosaic vírus syn.: Arabis mosaic nepovírus | Telepítésre szánt Fragaria L., Rubus L. növények, a vetőmag kivételével | ||
| 2. Beet leaf curl vírus syn.: Beet leaf curl rhabdovírus | Telepítésre szánt Beta vulgaris L. növények, a vetőmag kivételével | ||
| 3. Cherry leaf roll nepovírus Rubus-on | Telepítésre szánt Rubus L. növények | ||
| 4. Chrysanthemum stunt viroid | Telepítésre szánt Dendranthema (DC.) Des Moul. növények, a vetőmag kivételével | ||
| 5. Citrus tristeza vírus (európai törzsek) syn.: Citrus tristeza closterovírus | Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik, a termés és a vetőmag kivételével | ||
| 6. Citrus vein enation woody gall disease | Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik, a termés és a vetőmag kivételével | ||
| 7. Grapevine flavescence dorée MLO syn.: Grapevine flavescence dorée phytoplasma | Vitis L. növények, a termés és a vetőmag kivételével | ||
| 8. Plum pox vírus syn.: Plum pox potyvírus | Telepítésre szánt Prunus L. növények, a vetőmag kivételével | ||
| 9. Potato stolbur mycoplasma syn.: Potato stolbur phytoplasma | Telepítésre szánt, a Solanaceae családhoz tartozó növények, a vetőmag kivételével | ||
| 10. Prunus necrotic ringspot vírus Rubus-on syn.: Apple mosaic ilarvírus Rubus-on | Telepítésre szánt Rubus L. növények | ||
| 11. Raspberry ringspot vírus syn.: Raspberry ringspot nepovírus | Telepítésre szánt Fragaria L. és Rubus L. növények, a vetőmag kivételével | ||
| 12. Spiroplasma citri Saglio et al. | Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik, a termés és a vetőmag kivételével | ||
| 13. Strawberry crinkle vírus syn.: Strawberry crinkle cytorhabdovírus | Telepítésre szánt Fragaria L. növények, a vetőmag kivételével | ||
| 14. Strawberry latent ringspot vírus syn.: Strawberry latent ringspot nepovírus | Telepítésre szánt Fragaria L. és Rubus L. növények, a vetőmag kivételével | ||
| 15. Strawberry mild yellow edge vírus syn.: Strawberry mild yellow edge potexvírus | Telepítésre szánt Fragaria L. növények, a vetőmag kivételével | ||
| 16. Tomato black ring vírus syn.: Tomato black ring nepovírus | Telepítésre szánt Fragaria L., Rubus L. és Vitis L. növények, a vetőmag kivételével | ||
| 17. Tomato spotted wilt vírus syn.: Tomato spotted wilt tospovírus | Ültetésre szánt Apium graveolens L., Capsicum annuum L., Cucumis melo L., Dendranthema (DC.) Dess Moul., Impatiens New Guinea hibridjeinek összes fajtája, Lactuca sativa L., Lycopersicon lycopersicum (L.) Karsten ex Farw., Nicotiana tabacum L. (amelyekről bizonyított, hogy a dohánytermesztés számára értékesítik), Solanum melongena L. és Solanum tuberosum L. növények, a vetőmag kivételével | ||
| 18. Tomato yellow leaf curl vírus syn.: Tomato yellow leaf curl bigeminivírus | Telepítésre szánt Lycopersicon lycopersicum (L.) Karsten ex Farw. növények a vetőmag kivételével | ||
a) Rovarok, atkák és fonálférgek fejlődésük valamennyi stádiumában
| Károsító | A fertőzés tárgya | |||
| 1. Bemisia tabaci Genn. | Telepítésre, illetve ültetésre szánt, zárt termesztő berendezésben előállított növények | |||
| 2. Cacoecimorpha pronubana Hübner | Telepítésre szánt Dianthus L., Chrysanthemum Tourn. ex L. partim és Pelargonium l'Herit növények, a vetőmag kivételével | |||
| 3. Ceratitis capitata (Eiedemann) | Citrus L., Malus L. és csonthéjas gyümölcsök | |||
| 4. Dendroctonus micans Kugelan | Tűlevelű (Coniferales) növények faanyaga | |||
| 5. Frankliniella occidentalis (Pergande) | Telepítésre, illetve ültetésre szánt, zárt termesztő berendezésben előállított növények | |||
| 6. Ips amitimus Eichhof | Tűlevelű (Coniferales) növények faanyaga | |||
| 7. Ips cembrae Heer | Tűlevelű (Coniferales) növények faanyaga | |||
| 8. Ips duplicatus Sahlberg | Tűlevelű (Coniferales) növények faanyaga | |||
| 9. Ips sexdentatus Boerner | Tűlevelű (Coniferales) növények faanyaga | |||
| 10. Ips typographus Heer | Tűlevelű (Coniferales) növények faanyaga | |||
| 11. Monochamus spp. (európai populációk) | Tűlevelű (Coniferales) növények faanyaga | |||
| 12. Raktári kártevők | Vetőmagvak, raktározott termények, göngyölegek | |||
| 1. Acanthoscelides obtectus (Say) | ||||
| 2. Acarus siro Linnaeus | ||||
| 3. Bruchophagus platipterus (Walker) | ||||
| 4. Bruchophagus roddi (Guszakovszkij) | ||||
| 5. Bruchus pisorum (Linnaeus) | ||||
| 6. Ephestia elutella (Hübner) | ||||
| 7. Ephestia Kuehniella (Zeller) | ||||
| 8. Laemophloeus ferrugineus (Stephens) | ||||
| 9. Lasioderma serricorne (Linnaeus) | ||||
| 10. Nemapogon granella (Linnaeus) | ||||
| 11. Niptus hololeucus (Faldermann) | ||||
| 12. Oryzaephilus surinamensis (Linnaeus) | ||||
| 13. Plodia interpunctella (Hübner) | ||||
| 14. Ptinus fur (Linnaeus) | ||||
| 15. Pyralis farinalis (Linnaeus) | ||||
| 16. Rhizopertha dominica (Fabricius) | ||||
| 17. Sitophilus granaria (Linnaeus) | ||||
| 18. Sitophilus oryzae (Linnaeus) | ||||
| 19. Sitophilus zeamays Motschulszky | ||||
| 20. (t) Sitotroga cerealella (Olivier) | ||||
| 21. Stegobium paniceum (Linnaeus) | ||||
| 22. Tenebrioider mauritanicus (Linnaeus) | ||||
| 23. Tenebrio molitor (Linnaeus) | ||||
| 24. Tribolium castaneum (Herbst) | ||||
| 25. Tribolium confusum Du Val | ||||
| 26. Trogoderma spp. (kivéve Trogoderma granarium Eversmann) | ||||
| 27. Trogoderma granarium Eversmann | ||||
| 28. Scaphoideus titanus Ball | Telepítésre szánt Vitis L. növények, a termés és a vetőmag kivételével | |||
b) Baktériumok
| Károsító | A fertőzés tárgya | ||
| 1. Curtobacterium flaccumfaciens pv. flaccumfaciens (Hedges) Collins et Jones | Phaseolus vulgaris L. vetőmag | ||
c) Gombák
| Károsító | A fertőzés tárgya | ||
| 1. Mycosphaerella dearnessii M.E. Barr | Telepítésre szánt Pinus L. növények, a vetőmag kivételével | ||
| 2. Stenocarpella maydis (Berkeley) Sutton | Zea mays L. vetőmag | ||
| 3. Stenocarpella macrospora (Earle) Sutton | Zea mays L. vetőmag | ||
d) Vírusok és vírusszerű szervezetek
| Károsító | A fertőzés tárgya | ||
| 1. Beet necrotic yellow vein benyvírus | Beta vulgaris L. vetőmag és Solanum tuberosum L. gumó | ||
| 2. European stone fruit yellows phytoplasma | Csonthéjas gyümölcsfajok | ||
| 3. Stolbur phytoplasma | Telepítésre szánt Vitis L. növények, a termés és a vetőmag kivételével |
| Növények, növényi termékek és egyéb anyagok | Származási ország | ||
| 1. Abies Mill., Cedrus Trew, Chamaecyparis Spach, Juniperus L., Larix Mill., Picea A. Dietr., Pinus L., Pseudotsuga Carr. és Tsuga Carr. növények, a termés és a vetőmag kivételével. | Nem európai országok. | ||
| 2. Castanea Mill. és Quercus L. leveles növények, a termés és a vetőmag kivételével. | Nem európai országok. | ||
| 3. Populus L. leveles növény, a termés és a vetőmag kivételével. | Észak-amerikai országok. | ||
| 4. Tűlevelű (Coniferales) hántolt fakérge. | Nem európai országok. | ||
| 5. Castanea Mill. hántolt fakérge. | Valamennyi ország. | ||
| 6. Quercus L. hántolt fakérge, a Quercus suber L. kivételével. | Észak-amerikai országok. | ||
| 7. Acer sacharum Marsh. hántolt fakérge. | Észak-amerikai országok. | ||
| 8. Populus L. hántolt fakérge. | Az amerikai földrész országai. | ||
| 9. Ismeretlen fajú, eredetű fakéreg és fakérget tartalmazó faapríték. | Valamennyi ország. | ||
| 10. Telepítésre szánt Photinia Ldl. növény a levéltől, a virágtól és a gyümölcstől mentes növény kivételével | USA, Kína, Japán, Koreai Köztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság. | ||
| 11. Telepítésre szánt Chaenomeles Ldl., Cydonia Mill., Crataegus L., Malus Mill., Prunus L., Pyrus L. és Rosa L. növények, a nyugalmi állapotú levéltelen, a virágtól és a terméstől mentes növény kivételével. | Nem európai országok. | ||
| 12. Telepítésre szánt Cydonia Mill., Malus Mill., Prunus L. Pyrus L. növények és hibridjeik, valamint Fragaria L. növény, a vetőmag kivételével. | A 4. melléklet 11. pontjában meghatározott növényekre érvényes tilalmak egyidejű fenntartásával, ha alkalmazható, nem európai országok, kivéve az EPPO tagországokat, Ausztrália, Új-Zéland, Kanada és az USA szárazföldi államai. | ||
| 13. Solanum tuberosun L. vetőgumó. | Nem európai országok. | ||
| 14. Ültetésre szánt Solanum L. sztóló vagy gumóképző faja, hibridje, a 13. pontban meghatározott Solanum tuberosum L. vetőgumó kivételével. | Nem európai országok. | ||
| 15. Solanum L. faj és hibridjének gumója a 13. és a 14. pontban meghatározottak kivételével. | Nem európai EPPO tagországok, kivéve az olyan EPPO tagországokat, ahol a Cavibacter michiganensis ssp. sepedonicus (Spieckermann et Kotthoff) Davis et al. nem fordul elő. | ||
| 16. Ültetésre szánt, a Solanaceae családhoz tartozó növény a vetőmag és a 13., 14. és 15. pontokban meghatározott tételek kivételével. | Nem európai országok, kivéve a nem európai az EPPO tagországokat. | ||
| 17. Talaj és termesztő közeg, amely részben vagy egészében talajt vagy szilárd szerves anyagot, úgymint növényi részt, humuszt tartalmaz, ideértve a tőzeget vagy a kérget is, a teljesen tőzegből álló anyag kivételével. | Törökország, Belorusszia, Észtország, Litvánia, Lettország, Moldávia, Oroszország, Ukrajna és az Európán kívüli országok, az alábbiak kivételével: Ciprus, Egyiptom, Izrael, Líbia, Málta, Marokkó, Tunézia. | ||
| 18. Vitis L. növény, a termés kivételével. | Valamennyi ország az EPPO tagországok kivételével. | ||
| 19. Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik a termés és a vetőmag kivételével. | Valamennyi ország az EPPO tagországok kivételével. | ||
| 20. Phoenix spp. növény, a termés és a vetőmag kivételével. | Algéria, Marokkó. | ||
| 21. Graminaceae családba tartozó növények, kivéve a vetőmag és az évelő díszfüvek Bambusoideae és Panicoideae alcsaládjába tartozó növények, továbbá a Buchloe, Bouteloua Lag., Calamagrostis, Cortaderia Stapf., Glyceria R. Br., Hakonechloa Mak. ex Honda, Hystrix, Molinia, Phalaris L., Shibataea, Spartina Schreb., Stipa L. és Uniola L. nemzetségekhez tartozó növények. | Valamennyi ország az EPPO tagországok kivételével. |
| Növények, növényi termékek és egyéb anyagok | Különleges előírások | ||
| 1.1. A Kanadából, Kínából, Japánból, Koreából, Taiwanból és az USA-ból származó tűlevelűek (Coniferales) faanyaga a Thuja L. kivételével és az alábbi formában lévő faanyag kivételével: | Nemzetközileg elismert, a fára alkalmazott vizsgálati rendszerrel kell bizonyítani, hogy a fát 30 percen át megfelelően hőkezelték, melynek során a belső (geszt) rész minimum 56 °C hőmérsékletű volt. | ||
| a) szilánk, farészecske, fahulladék vagy töredék, egészben vagy részben, | |||
| b) csomagolódoboz, rekesz vagy hordó, | |||
| c) rakodó- és szállítótálca, vagy más deszkalap, | |||
| d) alátétfa, betétfa és áthidaló tartógerenda, de ideértve azt a faanyagot is, amely nem tartja meg természetes keresztmetszetét. | |||
| 1.2. A Kanadából, Kínából, Japánból, Koreából, Taiwanból és az USA-ból származó tűlevelűek (Coniferales) faanyaga, faszilánk, farészecske, fahulladék vagy töredék, teljesen vagy részben ezekről a tűlevelűekről. | Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a) a terméket a hajófedélzeten vagy konténerben a szállítás előtt megfelelően gázosították, és b) a terméket lepecsételt konténerben vagy oly módon szállították, hogy az újrafertőződést megakadályozzák. | ||
| 1.3. A Kanadából, Kínából, Japánból, Koreából, Taiwanból és az USA-ból származó tűlevelűek (Coniferales) faanyaga, a Thuja L. kivételével, csomagolóláda, rekesz, fahordó, rakodótálca és szállítótálca, alátétfa, deszkalap, betétfa áthidaló tartógerenda formájában, ideértve azt a faanyagot is, amely nem tartja meg természetes keresztmetszetét. | A fa kéregtelen és a Monochamus (nem európai fajok) okozta kártételtől (a 3 mm-nél nagyobb lárvajáratoktól) mentes kell legyen, és a faanyag feldolgozásakor a szárazanyag százalékban kifejezett nedvességtartalma 20% alatt kell legyen. | ||
| 1.4. A Kanadából, Kínából, Japánból, Koreából, Taiwanról és az USA-ból származó Thuja L. faanyag, ideértve azt a faanyagot is, amely nem tartja meg természetes keresztmetszetét. | A faanyag kéregtelen és a Monochamus (nem európai fajok) okozta kártételtől (a 3 mm-nél nagyobb lárvajáratoktól) mentes kell legyen. | ||
| 1.5. Nem európai országokból (Kanada, Kína, Japán, Korea, Taiwan és az USA kivételével) származó tűlevelűek (Coniferales) faanyaga az alábbi formában lévő faanyag kivételével: faszilánk, farészecske, fahulladék vagy töredék, egészben vagy részben, ideértve azonban azt a faanyagot is, amely nem tartja meg természetes keresztmetszetét. | a) A faanyag kéregtelen és a Monochamus (nem európai fajok) kártételétől (a 3 mm-nél nagyobb lárvajáratoktól) mentes kell legyen, vagy „K.D.” (Kiln-dried) „mesterségesen szárított” jelöléssel vagy más nemzetközileg elfogadott jelöléssel (amit az érvényes kereskedelmi gyakorlat értelmében a fán vagy a csomagolóanyagon kell alkalmazni) igazolni kell, hogy a fát mesterségesen szárították annak érdekében, hogy a szárazanyag %-ban kifejezett nedvességtartalma feldolgozáskor 20% alatt legyen, és amely értéket megfelelő idő/hőmérséklet programmal értek el. | ||
| 1.6. Az olyan országból származó tűlevelűek (Coniferales) faanyaga, ahol a Dendroctonus micans Kugelan, az Ips amitimus Eichhof, az Ips cembrae Heer, az Ips duplicatus Sahlberg, az Ips sexdentatus Boerner, az Ips typographus Heer és a Monochamus spp. európai populációi előfordulnak. | Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a) a termőhely mentes Dendroctonus micans Kugelan, az Ips amitimus Eichhof, az Ips cembrae Heer, az Ips duplicatus Sahlberg, az Ips sexdentatus Boerner, az Ips typographus Heer és a Monochamus spp. (európai fajok) kártevőktől, vagy b) a faanyagot kéregteleníteni kell, ha a szállítmány fenti károsítókkal való fertőzöttsége nagyobb, mint 5%. | ||
| 2.1. Észak-amerikai országokból származó Acer saccharum Marsh. faanyaga, ideértve azt a faanyagot is, amely nem tartja meg természetes keresztmetszetét, a furnérozásra szánt faanyag kivételével | „K.D.” (Kiln-dried) „mesterségesen szárított” jelöléssel vagy más nemzetközileg elfogadott jelöléssel (amit az érvényes kereskedelmi gyakorlat értelmében a fán vagy a csomagolóanyagon kell alkalmazni) igazolni kell, hogy a fát mesterségesen szárították annak érdekében, hogy a szárazanyag %-ban kifejezett nedvességtartalma feldolgozáskor 20% alatt legyen, és amely értéket megfelelő idő/hőmérséklet programmal értek el. | ||
| 2.2. Észak-amerikai országokból származó Acer saccharum Marsh. faanyaga, a 2.1. pont alatt meghatározottak kivételével. | Megfelelő csatolt dokumentumokkal vagy másképpen igazolni kell, hogy a faanyagot furnérlemez készítésre szánják. | ||
| 3. Észak-amerikai országokból származó Castanea Mill. és Quercus L. faanyaga, ideértve azt a faanyagot is, amely nem tartja meg természetes keresztmetszetét. | A faanyagnak kéregtelennek kell lennie és a) vagy négyszögletesre alakítottnak, hogy a lekerekített felületet teljesen eltávolították, vagy b) hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a fa szárazanyag%-ban kifejezett nedvességtartalma 20%-nál nem nagyobb, vagy c) hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a fát megfelelő meleg levegős vagy meleg vizes kezeléssel fertőtlenítették vagy fűrészelt faáru esetében (tapadó kéreg maradékkal vagy anélkül), „K.D.” (Kiln-dried) „mesterségesen szárított” jelöléssel vagy más nemzetközileg elfogadott jelöléssel (amit az érvényes kereskedelmi gyakorlat értelmében a fán vagy a csomagolóanyagon kell alkalmazni) igazolni kell, hogy a fát mesterségesen szárították annak érdekében, hogy a szárazanyag %-ban kifejezett nedvességtartalma feldolgozáskor 20% alatt legyen, és amely értéket megfelelő idő/hőmérséklet programmal értek el. | ||
| 4. Castanea Mill. faanyaga. | Az 3. pontban meghatározott növényi termékekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával hatósági nyilatkozat kell arról, hogy | ||
| a) a faanyag Cryphotnectria parasitica (Murill) Barr-tól mentes vidékekről származik, vagy | |||
| b) a faanyagot kéregteleníteni kell. | |||
| 5. Az USA-ból vagy Örményországból származó Platanus L. faanyag, ideértve azt a fát is, amelyik nem tartja meg természetes keresztmetszetét. | „K.D.” (Kiln-dried) „mesterségesen szárított” jelöléssel vagy más nemzetközileg elfogadott jelöléssel (amit az érvényes kereskedelmi gyakorlat értelmében a fán vagy a csomagolóanyagon kell alkalmazni) igazolni kell, hogy a fát mesterségesen szárították annak érdekében, hogy a szárazanyag %-ban kifejezett nedvességtartalma feldolgozáskor 20% alatt legyen, és amely értéket megfelelő idő/hőmérséklet programmal értek el. | ||
| 6. Az amerikai földrész országaiból származó Populus L. faanyaga. | A fát kéregteleníteni kell. | ||
| 7. A nem európai országokból származó, Acer saccharum Marsh., Castanea Mill., Platanus L., Populus L. és Quercus L. faanyaga, valamint a nem európai országokból (Kanada, Kína, Japán, Korea, Taiwan és az USA kivételével) származó tűlevelűek (Coniferales) részben vagy egészben, faszilánk, farészecske fahulladék vagy töredék formájában. | A terméket kizárólag kéregtelenített faanyagból gyártották vagy mesterséges szárítással kezelték, hogy a szárazanyag %-ban kifejezett nedvességtartalma feldolgozáskor 20% alatt legyen, amely értéket megfelelő idő/hőmérséklet programmal, vagy a hajófedélzeten, illetve a konténerben, a szállítás előtt végzett gázos kezeléssel értek el. A terméket lepecsételt konténerekben vagy oly módon kell szállítani, hogy az újrafertőződés megakadályozható legyen. | ||
| 8.1. A nem európai országokból származó tűlevelű (Coniferales) növények, a termés és vetőmag kivételével. | A 4. melléklet 1. pontjában meghatározott növényekre alkalmazandó tilalmak egyidejű fenntartásával, ha alkalmazható, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a növényeket faiskolában szaporították, s hogy a termőhely mentes Pissodes spp. nem európai populációitól. | ||
| 8.2. A nem európai országokból származó 3 méternél magasabb tűlevelű (Coniferales) növények, a termés és vetőmag kivételével. | A 4. melléklet 1. pontjában és az 5. melléklet 8.1. pontjában meghatározott növényekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, ha alkalmazható, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a növényeket faiskolában szaporították, és hogy a termőhely mentes a Scolytidae spp. nem európai populációjától. | ||
| 8.3. Olyan európai országból származó 3 méternél magasabb tűlevelű (Coniferales) növények, ahol a Dendroctonus micans Kugelan, az Ips amitimus Eichhof, az Ips cembrae Heer, az Ips duplicatus Sahlberg, az Ips sexdentatus Boerner, az Ips typographus Heer és a Monochamus spp. európai populációja előfordul. | Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a növények mentesek Dendroctonus micans Kugelan, az Ips amitimus Eichhof, az Ips cembrae Heer, az Ips duplicatus Sahlberg, az Ips sexdentatus Boerner, az Ips typographus Heer és a Monochamus spp. kártevők európai populációjától | ||
| 9. Telepítésre szánt Pinus L. növények, a vetőmag kivételével. | A 4. melléklet 1. pontjában és az 5. melléklet 8.1., 8.2. pontjában meghatározott növényekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a Scirrhia acicola (Dearn.) Siggers és a Scirrhia pini Funk and Parker egyetlen tünetét sem észlelték a termőhelyen vagy közvetlen környékén a legutolsó teljes vegetációs időszak kezdete óta. | ||
| 10. Telepítésre szánt Abies Mill., Larix Mill., Picea A. Dietr., Pinus L., Pseudotsuga Carr. és Tsuga Carr. növények, a vetőmag kivételével. | A 4. melléklet 1. pontjában és az 5. melléklet 8.1., 8.2. vagy 9. pontjában meghatározott növényekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, ha alkalmazható, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a Melampsora medusae Thümen egyetlen tünetét sem észlelték a termőhelyen vagy közvetlen környékén a legutolsó teljes vegetációs időszak kezdete óta. | ||
| 11.1. A Castanea Mill. és Quercus L. növények, a termés és vetőmag kivételével: | A 4. melléklet 2. pontjában meghatározott növényekre alkalmazandó tilalmak egyidejű fenntartásával, | ||
| a) nem európai országból származó: | a) hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a Cronartium spp. nem európai populációjának egyetlen tünetét sem észlelték a termőhelyen vagy annak közvetlen környékén a legutolsó teljes vegetációs időszak kezdete óta, | ||
| b) észak-amerikai országból származó: | b) hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a növény a Ceratocystis fagacearum (Bretz) Hunt kórokozótól mentes területekről származik. | ||
| 11.2. Telepítésre szánt Castanea Mill. és Quercus L. növények, a vetőmag kivételével. | A 4. melléklet 2. pontjában és az 5. melléklet 11.1. pontjában meghatározott növényekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy | ||
| a) a növény a Cryphonectria parasiticatól (Murill) Barr kórokozótól mentes területekről származik, vagy | |||
| b) a Cryphonectria parasitica (Murill) Barr egyetlen tünetét sem észlelték a termőhelyen vagy annak közvetlen környékén a legutolsó teljes vegetációs időszak kezdete óta. | |||
| 12. Az USA-ból vagy Örményországból származó, telepítésre szánt Platanus L. növények, a vetőmag kivételével. | Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a Ceratocystis fimriata f. sp. platani Walter egyetlen tünetét sem észlelték a termőhelyen vagy annak közvetlen környékén a legutolsó teljes vegetációs időszak kezdete óta. | ||
| 13.1. Telepítésre szánt Popidus L. növények, a vetőmag kivételével. | A 4. melléklet 3. pontjában meghatározott növényekre alkalmazandó tilalmak egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a Melampsora medusae Thümen egyetlen tünetét sem észlelték a termőhelyen vagy annak közvetlen környékén a legutolsó teljes vegetációs időszak kezdete óta. | ||
| 13.2. Az amerikai földrész országaiból származó Popidus L. növények, a termés és vetőmag kivételével. | A 4. melléklet 3. pontjában és a 5. melléklet 13.1. pontjában meghatározott növényekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a Mycoaphaerella populorum G.E. Thompaon egyetlen tünetét sem észlelték a termőhelyen vagy annak közvetlen környékén a legutolsó teljes vegetációs időszak kezdete óta. | ||
| 14. Észak-amerikai országból származó, telepítésre szánt Ulmus L. növények, a vetőmag kivételével. | Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy az Elm phloem necrosis mycoplasma egyetlen tünetét sem észlelték a termőhelyen vagy annak közvetlen környékén a legutolsó teljes vegetációs időszak kezdete óta. | ||
| 15. Nem európai országból származó, telepítésre szánt Chaenomeles Lindl., Crataegus L., Cydonia Mill., Eriobotrya Lindl., Malus Mill., Prunus L., Pyrus L. növények, a vetőmag kivételével. | A 4. melléklet 11., 12. pontjában meghatározott növényekre alkalmazandó tilalmak egyidejű fenntartásával, ha alkalmazható, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy | ||
| a) a növények a Monilinia fructicola (Winter) Honey-tól mentes országból származnak, vagy | |||
| b) a növények a Monilinia fructicola (Winter) Honey-tól mentesnek elismert területről származnak és a Monilinia fructicola (Winter) Honey egyetlen tünetét sem észlelték a termőhelyen a legutolsó teljes vegetációs időszak kezdete óta. | |||
| 16. Február 15. és szeptember 30. között a nem európai országokból származó Prunus L. termése. | Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a) a termés a Monilinia fructicola (Winter) Honey-tól mentes országból származik, vagy | ||
| b) a termés a Monilinia fructicola (Winter) Honey-tól mentesnek elismert területről származik, vagy | |||
| c) a termést megfelelően vizsgálták és kezelték a betakarítás és/vagy az export előtt, a Monilinia spp. kórokozóktól való mentesség biztosítása érdekében. | |||
| 16.1. A Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. nemzetségekbe tartozó faj és hibridjének termése. | A termésnek mentesnek kell lenni kocsánytól és levéltől, valamint a csomagolóanyagon szerepelni kell a származást igazoló megjelölésnek. | ||
| 16.2. A Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. nemzetségekbe tartozó faj és hibridjének termése. | Az 5. melléklet 16.1., 16.3., 16.4., 16.5 és 16.6. pontjában meghatározott termésekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy | ||
| a) a termés a Xanthomonas campestris Citrus-félékre patogén valamennyi kórokozójától mentes országból származik, vagy | |||
| b) a termés a Xanthomonas campestrisl Citrus-félékre patogén valamennyi kórokozójától mentes területről származik, vagy | |||
| c) a hatósági ellenőrzésnek és vizsgálati rendszernek megfelelően a Xanthomonas campestris Citrus-félékre patogén valamennyi kórokozója egyetlen tünetét sem észlelték a termőhelyen és közvetlen közelében a legutolsó teljes vegetációs időszak kezdete óta, és | |||
| a termőhelyen betakarított termésen nem jelentkezett a Xanthomonas campestris Citrus-félékre patogén valamennyi kórokozója okozta egyetlen tünet sem, és | |||
| a termést nátrium-ortofenilfenol kezelésben részesítették, amit a növény-egészségügyi bizonyítványon igazoltak, és a termést az erre a célra bejegyzett helyen vagy központban csomagolták, | |||
| vagy a fenti előírásokkal egyenértékűnek elismert minőségtanúsítási rendszert betartják. | |||
| 16.3. A Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. nemzetségekbe tartozó faj és hibridjének termése. | Az 5. melléklet 16.1., 16.2., 16.4., 16.5, és 16.6. pontjában meghatározott termésre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy | ||
| a) a termés Cercospora angolensis Carv.et Mendes károsítótól mentes országból származik, vagy | |||
| b) a termés Cercospora angolensis Carv.et Mendes károsítótól mentes területről származik, vagy | |||
| c) a Cercospora angolensis Carv.et Mendes egyetlen tünetét sem észlelték a termőhelyen és annak közvetlen környékén a legutolsó teljes vegetációs időszak kezdete óta, és a termőhelyen betakarított termés hatósági vizsgálatakor sem észlelték a károsító tünetét. | |||
| 16.4. A Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. nemzetségekbe tartozó faj hibridjeinek termése a Citrus aurantium L. termése kivételével. | Az 5. melléklet 16.1., 16.2., 16.3., 16.5 és 16.6. pontjában meghatározott termésekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy | ||
| a) a termés a Guignardia citricarpa Kiely Citrusra nézve patogén valamennyi törzstől mentes országból származik, vagy | |||
| b) a termés a Guignardia citricarpa Kiely Citrusra nézve patogén valamennyi törzstől mentes területről származik, vagy | |||
| c) a Cercospora angolensis Carv.et Mendes egyetlen tünetét sem észlelték a termőhelyen és annak közvetlen környékén a legutolsó teljes vegetációs időszak kezdete óta, és a termőhelyen betakarított termés hatósági vizsgálatakor sem észlelték a károsító tünetét, vagy | |||
| d) a termés olyan tábláról származik, amelyet Guignardia citricarpa Kiely Citrusra nézve patogén valamennyi törzse ellen megfelelő kezelésben részesítettek és a termőhelyen betakarított termés, a hatósági vizsgálatok alapján nem mutatja a károsító egyetlen tünetét sem. | |||
| 16.5. Olyan nem európai országból származó Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. nemzetségekbe tartozó faj és hibridjének termése, ahol termésében a Thephritidae nem európai populációja előfordul. | Az 5. melléklet 16.1., 16.2., 16.3., 16.4. és 16.6. pontjában meghatározott termésre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy | ||
| a) a termés a meghatározott károsítótól mentes területről származik, vagy | |||
| b) a károsító egyetlen tünetét sem észlelték a termőhelyen és annak közvetlen környezetében a legutolsó teljes vegetációs időszak kezdete óta, a betakarítást megelőző 3 hónap során legalább havonta elvégzett hatósági szemlék alkalmával, és a termőhelyen betakarított termésen a hatósági vizsgálat során nem észlelték az meghatározott károsító tünetét, vagy | |||
| c) a termésből vett reprezentatív mintán végzett hatósági vizsgálat alapján, a termésen a károsító fejlődésének egyetlen stádiumában sem fordult elő, vagy | |||
| d) a termést megfelelően kezelték (gőzölés, hűtés vagy gyorsfagyasztás), amely hatásosnak bizonyult a károsító ellen anélkül, hogy a termésen kárt okozott volna, és ha mindez nem alkalmazható, vegyszeres kezelés szükséges, amelyet az idevonatkozó magyar előírásoknak megfelelően kell végezni. | |||
| 16.6. Citrus L. és Prunus L. termése. | Az 5. melléklet 16.1, 16.2, 16.3 és 16.4. pontjában meghatározott termésre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával hatósági nyilatkozat kell arról, hogy | ||
| a) a termés a Ceratitis capitata Wiedmanntól mentes területről származik, vagy | |||
| b) a termőhely mentes Ceratitis capitata Wiedmann-tól a vegetációban elvégzett hatósági szemle alapján, vagy | |||
| c) a termést a Ceratitis capitata Wiedmann kiirtására megfelelő módszerekkel kezelték. | |||
| 17. Telepítésre szánt Chaenomeles Lindl., Cotoneaster Ehrh., Crataegus L., Cydonia Mill., Eriobotrya Lindl., Malus Mill., Mespilus L., Pyracantha Roem., Pyrus L., Sorbus L. növények a Sorbus intermedia (Ehrh.) Pers. kivételével, Stranvaesia Lindl., a vetőmag kivételével. | A 4. melléklet 11., 12. pontjában és az 5. melléklet 15. pontjában meghatározott növényekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a) a növények Erwinia amylovora (Burr.) Winsl. et al. kórokozótól mentesnek elismert országokból származnak, vagy | ||
| b) az Erwinia amylovora (Burr.) Winsl. et al. fertőzés tüneteit mutató növényeket eltávolították a termőhelyről és annak közvetlen környékéről. | |||
| 18. A Citrus L. Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik, a termés és vetőmag kivételével, és az Araceae, Marantaceae, Musaceae, Persea spp. és Strelitziaceae családba tartozó növények, gyökérrel, tapadó földdel vagy kísérő termesztő közeggel. | Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a) a növény a Radopholus citrophilus Huettel et all és a Radopholus similis (Cobb) Thorne károsítóktól mentes országokból származnak, vagy b) a termőhelyről vett reprezentatív talaj- és gyökérmintákat a legutolsó teljes vegetációs időszak kezdete óta hatósági nematológiai vizsgálatnak vetették alá, legalább a Radopholus citrophilus Huettel et al. és a Radopholus similis (Cobb) Thorne előfordulásának megállapítására, és a végzett vizsgálatok során azokat e károsítóktól mentesnek találták. | ||
| 19.1. Az olyan országból származó, telepítésre szánt Crataegus L., a vetőmag kivételével, ahol a Phyllosticta solitaria Ell. and Ev. előfordul. | A 4. melléklet 11., valamint az 5. melléklet 15. és 17. pontjában meghatározott növényekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a Phyllosticta solitaria Ell. and Ev. okozta tüneteket nem észlelték a termőhely növényein a legutolsó teljes vegetációs időszak kezdete óta. | ||
| 19.2. Az olyan országból származó, telepítésre szánt Cydonia Mill., Fragaria L., Malus Mill., Prunus L., Pyrus L., Ribes L., Rubus L., a vetőmag kivételével, ahol az alább meghatározott károsítók az érintett nemzetségek fajain előfordulnak: | A 4. melléklet 11., 12., valamint az 5. melléklet 15. és 17. pontjában meghatározott növényekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a meghatározott károsító okozta betegség tüneteit nem észlelték a termőhely növényein, a legutolsó teljes vegetációs időszak kezdete óta. | ||
| a) Fragaria L. esetében | |||
| Phytophthora fragariae Hickman var. fragariae | |||
| Arabis mosaic vírus | |||
| Raspberry ringspot vírus | |||
| Strawberry crinkle vírus | |||
| Strawberry latent ringspot vírus | |||
| Strawberry mild yellow edge vírus | |||
| Tomato black ring vírus | |||
| Xanthomonas fragariae Kennedy and King | |||
| b) Malus Mill. esetében: | |||
| Phyllosticta solitaria Ell. and Ev. | |||
| c) Prunus L. esetében: | |||
| Apricot chlorotic leafroll mycoplasm | |||
| Xanthomonas campestris pv. pruni (Smith) Dye | |||
| d) Prunus persica (L.) Batsch esetében: | |||
| Pseudomonas syringae pv. persicae (Prunier et al.) Young et al. | |||
| e) Pyrus L. esetében: | |||
| Phyllosticta solitaria Ell. et E5. | |||
| f) Rubus L. esetében: | |||
| Arabis mosaic vírus | |||
| Raspberry ringspot vírus | |||
| Strawberry latent ringspot vírus | |||
| Tomato black ring vírus | |||
| g) valamennyi fajon: nem európai vírusok és vírusszerű kórokozók | |||
| 20. Az olyan országból származó, telepítésre szánt Cydonia Mill. és Pyrus L. növények, a vetőmag kivételével, ahol a Pear decline mycoplasma előfordul. | A 4. melléklet 11., 12. és az 5. melléklet 15., 17. és 19.2. pontjában meghatározott növényekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a termőhelyen és annak közvetlen környékén lévő, a Pear decline mycoplasma okozta fertőzés tüneteit mutató növényeket eltávolították, a legutolsó három teljes vegetációs időszak kezdete óta. | ||
| 21.1.Olyan országokból származó, telepítésre szánt Fragaria L. növény a vetőmag kivételével, ahol az alábbi károsítók valamelyike előfordul: | A 4. melléklet 12. és az 5. melléklet 19.2. pontjában meghatározott növényekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy | ||
| a) Strawberry latent C vírus, | a) A magról kelt növény kivételével, a növényt: | ||
| b) Strawberry vein banding vírus, c) Strawberry witches broom mycoplasma. | aa) olyan termesztési és igazolási rendszerben állították elő, amelyben megkövetelik, hogy a növény közvetlenül olyan anyagról származzon, amelyet megfelelő körülmények között neveltek és hatóságilag teszteltek, legalább a meghatározott károsítókra megfelelő indikátornövények vagy egyenértékű módszerek alkalmazásával, és a vizsgálatok során a károsítóktól mentesnek találták, vagy | ||
| ab) közvetlenül olyan anyagról származik, amelyet megfelelő körülmények között neveltek és a legutolsó 3 teljes vegetációs időszak során legalább egyszer hatóságilag teszteltek, legalább a meghatározott károsítóra, megfelelő indikátornövények vagy egyenértékű módszerek alkalmazásával, és a vizsgálatok során mentesnek találták, | |||
| b) károsítók okozta betegség egyetlen tünetét sem észlelték a termőhelyen lévő növényeken vagy annak közvetlen környékén lévő érzékeny növényeken a legutolsó teljes vegetációs időszak kezdete óta. | |||
| 21.2. Olyan országból származó, telepítésre szánt Fragaria L. növény a vetőmag kivételével, amelyben az Aphelenchoides besseyi Christie előfordul. | A 4. melléklet 12. és az 5. melléklet 19.2., 21.1. pontjában meghatározott növényekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy | ||
| a) az Aphelenchoides besseyi Christie egyetlen tünetét sem észlelték a termőhelyi növényeken a legutolsó vegetációs időszak kezdete óta, vagy | |||
| b) a szövettenyészetben lévő növényeket az a) pont előírásának megfelelő növényekről szaporították, vagy hatóságilag megvizsgálták megfelelő nematológiai módszerekkel, és mentesnek találták az Aphelenchoides besseyi Christie károsítótól. | |||
| 21.3. Telepítésre szánt Fragaria L. növény, a vetőmag kivételével. | A 4. melléklet 12. és az 5. melléklet 19.2., 21.1., 21.2. pontjában meghatározott növényekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a növény az Anthonomus signatus Say és Anthonomus bisignifer (Schenkling) fertőzésétől mentes területről származnak. | ||
| 22.1. Az olyan országból származó telepítésre szánt Malus Mill. növény, a vetőmag kivételével, ahol az alábbi károsítók előfordulnak a Malus Mill. növényeken: | A 4. melléklet 11., 12. és az 5. melléklet 15., 17., 19.2. pontjában meghatározott növényekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy | ||
| a) Cherry rasp leaf vírus (American), | a) a növényt | ||
| b) Tomato ringspot vírus. | aa) olyan termesztési és igazolási rendszerben állították elő, amelyben megkövetelik, hogy a növény közvetlenül olyan anyagról származzon, amelyet megfelelő körülmények között neveltek és hatóságilag teszteltek, legalább a meghatározott károsítókra megfelelő indikátornövények vagy egyenértékű módszerek alkalmazásával, és a vizsgálatok során a károsítóktól mentesnek találták, vagy | ||
| ab) közvetlenül olyan anyagról származik, amelyet megfelelő körülmények között neveltek és a legutolsó 3 teljes vegetációs időszak során legalább egyszer hatóságilag teszteltek, legalább a meghatározott károsítóra, megfelelő indikátornövények vagy egyenértékű módszerek alkalmazásával, és a vizsgálatok során mentesnek találták, | |||
| b) károsítók okozta betegség egyetlen tünetét sem észlelték a termőhelyen lévő növényeken vagy annak közvetlen környékén lévő érzékeny növényeken a legutolsó teljes vegetációs időszak kezdete óta. | |||
| 22.2. Az olyan országból származó telepítésre szánt Malus Mill. növény, a vetőmag kivételével, ahol az Apple proliferation mycoplasma előfordul | A 4. melléklet 11., 12. és az 5. melléklet 15., 17., 19.2. és a 22.1. pontjában meghatározott növényekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy | ||
| a) a növény az Apple proliferation mycoplasma kórokozótól mentes területről származik, vagy | |||
| b) ba) a magról kelt növény kivételével a növényt olyan termesztési és igazolási rendszerben állították elő, amelyben megkövetelik, hogy a növény közvetlenül olyan anyagról származzon, amelyet megfelelő körülmények között neveltek és hatóságilag teszteltek, legalább az Apple proliferation mycoplasma kórokozóra megfelelő indikátornövények vagy egyenértékű módszerek alkalmazásával, és a vizsgálatok során a károsítótól mentesnek találták, vagy | |||
| közvetlenül olyan anyagról származik, amelyet megfelelő körülmények között tartottak fenn, és a legutolsó hat teljes vegetációs időszak során legalább egyszer hatóságilag teszteltek legalább az Apple proliferation mycoplasma kórokozóra megfelelő indikátornövények vagy egyenértékű módszerek alkalmazásával, és a vizsgálatok során mentesnek találták, | |||
| bb) károsítók okozta betegség egyetlen tünetét sem észlelték a termőhelyen lévő növényeken vagy annak közvetlen környékén lévő érzékeny növényeken a legutolsó teljes vegetációs időszak kezdete óta. | |||
| 23.1. Olyan országból származó, a Prunus L. nemzetséghez tartozó alábbi fajok telepítésre szánt egyede, a vetőmag kivételével, amelyekben a Plum pox vírus előfordul: | A 4. melléklet 11., 12. és az 5. melléklet 15., 19.2. pontjában meghatározott növényekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy | ||
| a) Prunus amygdalus Batsch | a) a növényt, a magról kelt növény kivételével: | ||
| b) Prunus ararmeniaca L. c) Prunus blireiana Andre d) Prunus brigantina Vill. e) Prunus cerasifera Ehrh. f) Prunus cistena Hansen g) Prunus curdica Fenzl and Fritsch h) Prunus domestica ssp. domestica L. i) Prunus domestica ssp. insititia (L.) C.K. Schneid. | aa) olyan termesztési és igazolási rendszerben állították elő, amelyben megkövetelik, hogy a növény olyan anyagról származzon közvetlenül, amelyet megfelelő körülmények között tartottak és hatóságilag teszteltek legalább a Plum pox vírusra, megfelelő indikátornövények vagy egyenértékű módszerek alkalmazásával és a vizsgálatok során azokat a károsítótól mentesnek találtak, vagy | ||
| j) Prunus domestica ssp. italica (Borkh.) Hegi. k) Prunus glandulosa Thunb. l) Prunus holosericea Batal. m) Prunus hortulana Bailey n) Prunus japonica Thunb. o) Prunus mandshurica (Maxim.) Koehne p) Prunus maritima Marsh. | ab) közvetlenül olyan anyagról származik, amelyet megfelelő körülmények között tartottak fenn és a legutolsó három teljes vegetációs időszak alatt legalább egyszer hatóságilag teszteltek legalább a Plum pox vírusra megfelelő indikátornövények vagy egyenértékű módszerek alkalmazásával és a vizsgálatok során a növényt ettől a károsítótól mentesnek találtak, | ||
| q) Prunus mume Sieb. and Zucc. r) Prunus nigra Ait. s) Prunus persica (L.) Batsch t) Prunus salicina L. u) Prunus sibirica L. | b) a Plum pox vírus okozta betegség egyetlen tünetét sem észlelték a termőhelyen lévő növényeken vagy annak közvetlen környezetében lévő fogékony növényeken a legutolsó három teljes vegetációs időszak kezdete óta, | ||
| v) Prunus simonii Carr. w) Prunus spinosa L. | c) a más vírus vagy vírusszerű kórokozó okozta betegség tüneteit mutató növényeket eltávolították a termőhelyről. | ||
| x) Prunus tomentosa Thunb. | |||
| y) Prunus triloba Lindl. | |||
| z) Plum pox vírusra érzékeny egyéb Prunus L. faj. | |||
| 23.2. Telepítésre szánt Prunus L. növény, a) ha olyan országból származik, ahol a meghatározott károsítók a Prunus L. növényen előfordulnak b) a vetőmag kivételével, ha olyan országból származik, ahol az alábbi károsítók előfordulnak | A 4. melléklet 11., 12. és az 5. melléklet 15., 19.2., 23.1. pontjában meghatározott növényekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a) a növényt | ||
| c) a vetőmag kivételével, ha olyan nem európai országból származik, ahol az alábbi károsítók előfordulnak, a) az a) pontra vonatkozóan: Tomato ringspot vírus b) a b) pontra vonatkozóan: Cherry rasp leaf vírus (American) | aa) olyan termesztési és igazolási rendszerben állították elő, amelyben megkövetelik, hogy közvetlenül olyan anyagról származzon, amelyet megfelelő körülmények között neveltek, és hatóságilag teszteltek legalább az érintett károsítókra, megfelelő indikátornövények vagy egyenértékű módszerek alkalmazásával, és a vizsgálatok során azokat mentesnek találták e károsítóktól, vagy | ||
| Peach mosaic vírus (American) Peach phony rickettsia Peach rosette mycoplasma Peach yellowa mycoplasma Plum line pattern vírus (American) Peach X-disease mycoplasma c) a c) pontra vonatkozóan: Little cherry pathogen | ab) közvetlenül, olyan anyagról származik, amelyet megfelelő körülmények között neveltek és az utolsó három teljes vegetációs időszak alatt legalább egyszer hatóságilag teszteltek legalább a meghatározott károsítókra, megfelelő indikátornövények vagy egyenértékű módszerek alkalmazásával, és a vizsgálatok során a növényeket a károsítóktól mentesnek találták, | ||
| b) a károsító okozta betegség tüneteit nem észlelték a termőhelyen lévő növényeken vagy annak közvetlen környezetében lévő fogékony növényeken, az utolsó három teljes vegetációs időszak kezdete óta. | |||
| 24. Telepítésre szánt Rubus L. növény, a) ha olyan országból származik, ahol az alábbi károsítók Rubus L. növényen előfordulnak, b) a vetőmag kivételével, ha olyan országból származik, ahol az alábbi károsítók előfordulnak, | Az 5. melléklet 19.2. pontjában meghatározott növényekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával a) a növénynek mentesnek kell lenni levéltetvektől és azok petéitől, | ||
| a) az a) pontra vonatkozóan: | b) hatósági nyilatkozat kell arról, hogy | ||
| aa) a növényt | |||
| Tomato ringspot vírus Black raspberry latent vírus Cherry leafroll vírus Prunus necrotic ringspot vírus b) a b) pontra vonatkozóan: Raspberry leaf curl vírus (American), Cherry rasp leaf vírus (American). | vagy olyan termesztési és igazolási rendszerben állították elő amelyben megkövetelik, hogy közvetlenül olyan anyagról származzon, amelyet megfelelő körülmények között neveltek és legalább a meghatározott károsítókra hatóságilag teszteltek megfelelő indikátornövények vagy egyenértékű módszerek alkalmazásával, és a vizsgálatok során a növényt e károsítóktól mentesnek találták, vagy közvetlenül olyan anyagról származik, amelyet megfelelő körülmények között neveltek és az utolsó három teljes vegetációs időszak során legalább egyszer hatóságilag teszteltek, legalább a meghatározott károsítókra megfelelő indikátornövények vagy egyenértékű módszerek alkalmazásával és e vizsgálatok során a növényt mentesnek találták, | ||
| ab) a meghatározott károsítók okozta betegségek egyetlen tünetét sem észlelték a termőhelyen lévő növényeken vagy annak közvetlen környezetében lévő érzékeny növényeken az utolsó három teljes vegetációs időszak kezdete óta. | |||
| 25. Vitis L. növények, a termés és a vetőmag kivételével. | Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a Grapevine Flavescence dorée MLO, a Xylophilus ampelinus (Panagopoulos) Willems et al. és a Scaphoideus titanus Ball egyetlen tünetét sem észlelték az anyanövényeken a legutolsó két teljes vegetációs időszak kezdete óta | ||
| 26.1. Olyan országból származó Solanum tuberosum L. gumó, ahol a Synchytrium endobioticum (Schilbersky) Percival előfordul. | A 4. melléklet 13., 14. és 15. pontjában meghatározott, a burgonyagumóra alkalmazandó tilalmak egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy | ||
| a) a burgonyagumó a Synchytrium endobioticum (Schilbersky) Percival kórokozó valamennyi rasszától, a közönséges európai (1.) rassz kivételével mentes területről származik és a Synchytrium endobioticum (Schilbersky) Percival egyetlen tünetét sem észlelték a termőhelyen vagy annak közvetlen környezetében egy megfelelő időszak kezdete óta, vagy | |||
| b) a Synchytrium endobioticum (Schilbersky) Percival elleni védekezésre vonatkozó magyar szabályokkal egyenértékűnek elismert rendszabályokat alkalmaznak a származási országban. | |||
| 26.2. Solanum tuberosum L. gumó. | A 4. melléklet 13., 14., 15. és az 5. melléklet 26.1. pontjában meghatározott előírások egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy | ||
| a) a burgonyagumó a Clavibacter michiganensis ssp. sepedonicus (Spieckermann and Kotthoff) Davis et al. mentes országból származik, vagy | |||
| b) a Clavibacter michiganensis ssp. sepedonicus (Spieckermann and Kotthoff) Davis et al. elleni védekezésre vonatkozó magyar előírásokkal egyenértékűnek elismert szabályozást alkalmaznak a származási országban. | |||
| 26.3. Olyan országból származó Solanum tuberosum L. gumó, az új burgonya kivételével, ahol a Potato spindle tuber viroid előfordul. | A 4. melléklet 13., 14., 15. és az 5. melléklet 26.1. és 26.2. pontjában meghatározott, burgonyagumóra alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, kötelező a csírázóképesség gátlása. | ||
| 26.4. Ültetésre szánt Solanum tuberosum L. gumó. | A 4. melléklet 13., 14., 15. és az 5. melléklet 26.1., 26.2. és 26.3. pontjában meghatározott burgonyagumóra alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy | ||
| a) a burgonyagumó a Globodera rostochiensis (Wollenweber) Behrens és a Globodera pallida (Stone) Behrens károsítóktól mentes tábláról származik, és | |||
| b) a gumó Pseudomonas solanacearum (Smith) Smith kórokozótól mentes területről származik, vagy az olyan területen, ahol a károsító előfordul, a gumó a Pseudomonas solanacearum (Smith) Smith kórokozótól mentes termőhelyről származik, vagy attól mentesnek tartott területről a Pseudomona solanacearum (Smith) Smith felszámolását célzó megfelelő eljárás alkalmazása eredményeként, és | |||
| c) a gumó Meloidogyne chitwoodi Golden et al. összes populációjától és Meloidogyne fallax Karssen károsítótól mentes területről származik, vagy | |||
| d) az olyan területen, ahol a Meloidogyne chitwoodi Golden et al. valamely populációja és a Meloidogyne fallax Karssen előfordul, | |||
| da) vagy a termőhely mentes Meloidogyne chitwoodi Golden et al. összes populációjától és Meloidogyne fallax Karssen károsítótól a gazdanövények évente, megfelelő időben végzett vizuális vizsgálata alapján, amelyet mind külsőleg, mind a termőhelyen termesztett burgonyanövényekből, a betakarítás után vett gumóminták felvágásával végeztek, | |||
| db) vagy a betakarítás után a gumókból véletlenszerűen mintát kell venni, és a megfelelő módszerrel történő inkubálás után meg kell vizsgálni a tüneteket vagy laboratóriumi vizsgálatot kell végezni, valamint külső vizuális vizsgálattal és a gumók felvágásával vizsgálatot kell végezni a megfelelő időben, mindig a csomagok vagy a konténerek lezárásakor, az értékesítés előtt, amely alapján a burgonya mentes Meloidogyne chitwoodi Golden et al, összes populációjától és a Meloidogyne fallax Karssen tüneteitől, és | |||
| e) vagy | |||
| ea) a gumót a Beet necrotic yellow vein furovírustól mentes területen termesztették, vagy | |||
| eb) a Beet necrotic yellow vein furovírustól mentes termőterületen, vagy e vírustól mentes talajt tartalmazó termesztőközegben termesztették, vagy megfelelő módszerrel hatóságilag tesztelték és mentesnek találták Beet necrotic yellow vein furovírustól, vagy | |||
| ec) mosással mentesítették a talajtól. | |||
| 26.5. Az olyan országból származó, a Solanaceae családba tartozó telepítésre szánt növény, a vetőmag kivételével, ahol a Potato stolbur mycoplasma előfordul. | A 4. melléklet 13.,14.,15. és 16., valamint az 5. melléklet 26.1., 26.2., 26.3. és 26.4. pontjában meghatározott burgonyagumóra alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a Potato stolbur mycoplasma egyetlen tünetét sem észlelték a termőhelyen lévő növényeken a legutolsó teljes vegetációs időszak kezdete óta. | ||
| 26.6. Az olyan országból származó, a Solanaceae családba tartozó telepítésre szánt növény, a Solanum tuberosum L. gumó és a Lycopersicon lycopersicum (L.) Kareten ex. Farw. vetőmag kivételével, ahol a Potato spindle tuber viroid előfordul. | A 4. melléklet 14., 16. és az 5. melléklet 26.5. pontjában meghatározott növényekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a Potato spindle tuber viroid egyetlen tünetét sem észlelték a termőhelyen lévő növényeken a legutolsó teljes vegetációs időszak kezdete óta. | ||
| 26.7. Az olyan országból származó telepítésre szánt Capsicum annuum L., Lycopersicon lycopersicum (L.) Karsten ex Farw., Musa L., Nicotiana L. és Solanum melongena L. növények a vetőmag kivételével, ahol a Ralstonia solanacearum (Smith) Yabuuchi et al. előfordul. | A 4. melléklet 14., 16. és az 5. melléklet 26.5. és 26.6. pontjában meghatározott növényekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a) a növény Pseudomonas solanacearum (Smith) Smith kórokozótól mentes területről származik, vagy | ||
| b) a Pseudomonas solanacearum (Smith) Smith egyetlen tünetét sem észlelték a termőhely növényein a legutolsó teljes vegetációs időszak kezdete óta. | |||
| 26.8. A Solanum tuberosum L. gumó, az ültetésre szánt gumó kivételével. | A 4. melléklet 14. és az 5. melléklet 26.1., 26.2. és 26.3. pontjában meghatározott növényekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a gumó olyan területről származik, ahol a Pseudomonas solanacearum (Smith) Smith nem fordul elő. | ||
| 27. Telepítésre szánt Humulus lupulus L. növény, a vetőmag kivételével. | Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a Verticillium alboatrum Reinke and Berthold és a Verticillium dahliae Klebahn egyetlen tünetét sem észlelték a termőhelyen lévő növényeken a legutolsó teljes vegetációs időszak kezdete óta. | ||
| 28.1. Telepítésre szánt Dendranthema (DC.) Des Moul., Dianthus L. és Pelargonium lHerit. ex Ait. növények, a vetőmag kivételével. | Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a) a Heliothis armigera Hübner, a Spodoptera littoralis (Boisd.) és a Cacoecimorpha pronubana Hübner egyetlen tünetét sem észlelték a termőhelyen lévő növényeken a legutolsó teljes vegetációs időszak kezdete óta, vagy | ||
| b) a növényeket megfelelően kezelték a felsorolt károsítók ellen. | |||
| 28.2. Dentranthema (DC.) Des Moul., Dianthus L. és Pelargonium lHerit ex Ait. növények, a vetőmag kivételével. | Az 5. melléklet 28.1. pontjában meghatározott növényekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy | ||
| a) a Spodoptera eridania Cramer, a Spodoptera frugiperda Smith. vagy a Spodoptera litura (Fabricius) egyetlen tünetét sem észlelték a termőhelyen a legutolsó teljes vegetációs időszak kezdete óta, vagy | |||
| b) a növényeket megfelelően kezelték az említett károsítók ellen. | |||
| 29. Telepítésre szánt Dendranthema (DC.) Des Moul. növény, a vetőmag kivételével. | Az 5. melléklet 28.1. és 28.2. pontjában meghatározott növényekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy | ||
| a) a növény maximum harmadik generációs szaporulata annak a törzsanyagnak, amelyet virológiai vizsgálatok során mentesnek találtak a Chrysanthemum stunt viroidtól vagy közvetlenül olyan anyagról származik, amelynek legalább 10%-át reprezentatív mintaként megvizsgálták a virágzáskor elvégzett hatósági szemle során, és mentesnek találták a Chrysanthemum stunt viroidtól, | |||
| b) a növény vagy dugvány | |||
| ba) olyan területekről származik, amelyet a szállítást megelőző három hónap során legalább havonta hatóságilag megvizsgáltak, és amelyeken a Puccinia horiana Hennings egyetlen tünetét sem észlelték ezalatt az idő alatt, valamint amelynek közvetlen környezetében a Puccinia horiana Hennings egyetlen tünete sem fordult elő az exportot megelőző három hónap során, vagy | |||
| bb) azokat megfelelően kezelték a Puccinia horiana Hennings ellen, | |||
| c) ca) a gyökértelen dugvány esetében a Didymella ligulicola (Baker, Dimock et Davia) v. Arx egyetlen tünetét sem észlelték sem a dugványon, sem azon a növényen, amelyről a dugvány származik, vagy | |||
| cb) a gyökeres dugvány esetében a Didymella ligulicola (Baker, Dimock et Davis) v. Arx egyetlen tünetét sem észlelték sem a dugványon, sem a gyökereztető ágyban. | |||
| 30. Telepítésre szánt Dianthus L. növény, a vetőmag kivételével. | Az 5. melléklet 28.1., 28.2. pontjában meghatározott növényekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy | ||
| a) a növény közvetlenül az Erwinia chrysanthemi (Hellmers) Dickey, a Pseudomonas caryophylli (Burkholder) Starr and Burkholder és a Phialophora cinerescens (Wollenw.) kórokozóktól mentes anyanövényről származik, amit a legutolsó 2 év során végzett, hatóságilag elfogadott vizsgálattal állapítottak meg, | |||
| b) a fenti károsítók egyetlen tünetét sem észlelték a növényen. | |||
| 31. Tulipa L. és Narcissus L. virághagymák, azok kivételével, amelyekről a csomagolóanyag vagy más bizonyítja, hogy értékesítésre szántak olyan végfelhasználónál, aki a vágott virág előállításban nem érintett. | Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a Ditylenchus dipsaci (Kühn) Filipjev egyetlen tünetét sem észlelték a növényen a legutolsó teljes vegetációs időszak kezdete óta. | ||
| 32. Olyan országból származó, telepítésre szánt Pelargorium lHerit. ex Ait., a vetőmag kivételével, ahol a Tomato ringspot vírus előfordul: | Az 5. melléklet 28.1. és 28.2. pontban meghatározott növényekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a növény | ||
| a) ahol a Xiphinema americanum Cobb sensu lato nem európai populációja vagy a Tomato ringspot vírus egyéb vektora nem fordul elő, | a) közvetlenül a Tomato ringspot vírustól mentes termőhelyről származik, vagy b) maximum negyedik generációs szaporulata annak az anyanövénynek, amelyet a hatóságilag elfogadott virológiai vizsgálati rendszerben a Tomato ringspot vírustól mentesnek találtak. | ||
| b) amelyekben a Xiphinema americanum Cobb sensu lato nem európai populációja vagy a Tomato ringspot vírus egyéb vektora előfordul. | Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a növény a) közvetlenül olyan termőhelyről származik, amelynek a talaja és a növényzete a Tomato ringspot vírustól mentes, vagy | ||
| b) maximum második generációs szaporulata olyan anyanövénynek, amely Tomato ringspot vírustól való mentességét egy hatóságilag elfogadott virológiai vizsgálati rendszerben állapították meg. | |||
| 33.1. Olyan országból származó, telepítésre szánt Apium graveolens L., Argyranthemum spp., Aster spp., Brassica spp., Capsicum annuum L., Cucumis spp. Dendranthema (DC.) Des Moul., Dianthus L. és hibridjei, Exacum spp., Gerbera Cass., Gypsophila L., Lactuca spp., Leucanthemum L., Lupinus L., Lycopersicon lycopersicum (L.) Karaten ex Farw., Solanum melongena L., Tanacetum L. és Verbena L., a vetőmag kivételével, amelyről nemzetközileg elismert módszerrel bebizonyították, hogy területén az alábbi károsítók nem fordulnak elő: | A 4. melléklet 14., 16. és az 5. melléklet 28.1., 28.2., 29. és 30. pontokban meghatározott növényekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a) vagy a károsítók tüneteit nem észlelték a termőhelyen az exportot megelőző 3 hónap során legalább havonta elvégzett hatósági szemlék alkalmával, vagy b) a növényeket közvetlenül az export előtt megvizsgálták, és a meghatározott károsítók tüneteitől mentesnek találták és a meghatározott károsítók kiirtására megfelelő kezelésben részesítették. | ||
| a) Amauromyza maculosa (Malloch), | |||
| b) Liriomyza bryoniae (Kaltenbach), | |||
| c) Liriomyza huidobrensis (Blanchard), | |||
| d) Liriomyza sativae Blanchard, | |||
| e) Liriomyza trifolii (Burgess). | |||
| 33.2. Az amerikai földrész országaiból vagy bármely más, az 5. melléklet 33.1. pontjában nem szereplő országból származó, telepítésre szánt, a 33.1. pontban meghatározott növény, a vetőmag kivételével. | A 4. melléklet 14., 16. és az 5. melléklet 28.1., 28.2., 29., 30. és 33.1. pontjában meghatározott növényekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, ahol alkalmazható, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy az Amauromyza maculosa (Malloch), Liriomyza bryoniae (Kaltenbach), Liriomyza huidobrensis (Blanchard), Liriomyza sativae Blanchard vagy Liriomyza trifolii (Burgess) egyetlen tünetét sem észlelték a termőhelyen, az exportot megelőző 3 hónap során legalább havonta elvégzett hatósági szemlék alkalmával. | ||
| 33.3. A 33.1. pontban meg nem határozott országból származó, telepítésre szánt lágyszárú növényfaj, a 33.1. pontban meghatározott fajok és a vetőmag kivételével. | A 4. melléklet 14., 16. és az 5. melléklet 28.1., 28.2., 29. és 30. pontjában meghatározott növényekre vonatkozó tilalmak egyidejű fenntartásával, ahol alkalmazható, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy | ||
| a) az Amauromyza maculosa (Malloch) vagy a Liriomyza sativae Blanchard egyetlen tünetét sem észlelték a termőhelyen az exportot megelőző hatósági szemle alkalmával, vagy | |||
| b) közvetlenül az export előtt a növényeket megvizsgálták, és azokat a meghatározott károsítók tüneteitől mentesnek találták, valamint e károsítók irtására megfelelő kezeléseket végeztek. | |||
| 34. Szabadföldi, gyökeres, elültetett vagy ültetésre szánt növény. | Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a termőhely mentes a Clavibacter michiganensis ssp. sepedonicus (Spieckermann et Kotthoff) Davis et al., Globodera pallida (Stone) Behrens, Globodera rostochiensis (Wollenweber) Behrens és Synchytrium endobioticum (Schilberaky) Percival károsítóktól. | ||
| 35. A növény vitalitásának fenntartását szolgáló, alábbi országokból származó, növényhez tapadó vagy kísérő talaj és termesztő közeg, amely teljesen vagy részben talajból vagy szilárd szerves anyagokból, úgymint növényi részből, humuszból áll, ideértve a tőzeget, kérget vagy bármely szilárd szervetlen anyagot: a) Törökország, b) Belorusszia, Észtország, Lettország, Litvánia, Moldávia, Oroszország, Ukrajna, c) nem európai országok, Ciprus, Egyiptom, Izrael, Líbia, Málta, Marokkó, Tunézia kivételével. | Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a) a termesztőközeg a telepítéskor: aa) talajtól és szerves anyagtól mentes volt, vagy ab) rovartól és káros fonalféregtől mentes volt és megfelelő vizsgálatot, hőkezelést vagy gázosítást végeztek az egyéb károsítóktól való mentesség biztosítására, vagy ac) megfelelő hőkezelést vagy gázosítást végeztek a károsítóktól való mentesség biztosítására, és b) a telepítés óta: ba) megfelelő intézkedéseket hoztak annak érdekében, hogy a termesztőközeg a károsítóktól mentes maradjon, vagy bb) a szállítást megelőző két héten belül, a növényekről a termesztőközeget letisztították, a szállítás során az életképességük fenntartásához szükséges minimális mennyiség kivételével, valamint átültetés esetén, az erre a célra használt termesztőközeg megfelel az a) pontban előírt követelményeknek. | ||
| 36.1. Telepítésre szánt Beta vulgaris L. növény, a vetőmag kivételével. | Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a Beet curly top vírus nem európai izolátumai egyetlen tünetét sem észlelték a termőhelyen a legutolsó teljes vegetációs időszak kezdete óta. | ||
| 36.2. Az olyan országból származó, telepítésre szánt Beta vulgaris L., a vetőmag kivételével, amelyekben a Beet leaf curl rhabdovírus és a Beet necrotic yellow vein benyvírus előfordul. | Az 5. melléklet 36.1. pontjában meghatározott növényekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a) Beet leaf curl rhabdovírus és a Beet necrotic yellow vein benyvírus nem fordul elő a termőhelyen, és | ||
| b) a Beet leaf curl rhabdovírus és a Beet necrotic yellow vein benyvírus egyetlen tünetét sem észlelték a termőhelyen vagy annak közvetlen környékén a legutolsó teljes vegetációs időszak kezdete óta. | |||
| 37.1. A telepítésre szánt Ficus L. növény, a vetőmag kivételével. | Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a) a termőhely mentes Thrips palmi Karny károsítótól, az exportot megelőző 3 hónap során havonta elvégzett hatósági szemle alapján, vagy | ||
| b) a szállítmányt megfelelően kezelték a Thysanoptera rend fajaitól való mentesség biztosítására, vagy | |||
| c) a növényt üvegházban nevelték, amelyekben megfelelő időszak alatt hatósági intézkedéseket alkalmaztak a Thrips palmi Karny előfordulásának megfigyelésére és a megfigyelések során a Thrips palmi Karny károsítót nem észlelték. | |||
| 37.2. A telepítésre szánt növény a Ficus L. és a vetőmag kivételével. | Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a) a növény a Thrips palmi Karny károsítótól mentes országból származnak, vagy | ||
| b) a termőhely mentes a palmi Thrips palmi Karny károsítótól az exportot megelőző 3 hónap során legalább havonta elvégzett hatósági szemle alapján, vagy | |||
| c) a szállítmányt megfelelően kezelték a Thysanoptera rend fajaitól való mentesség biztosítására. | |||
| 38. A nem európai országból származó, telepítésre szánt Palmae növény, a vetőmag kivételével. | A 4. melléklet 20. pontjában meghatározott növényekre alkalmazandó tilalmak egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy | ||
| a) a növény a Palm lethal yellowing mycoplazma és a Cadang-cadang viroid kórokozóktól mentes területről származik és a fertőzés egyetlen tünetét sem észlelték a termőhelyen vagy annak közvetlen környezetében a legutolsó teljes vegetációs időszak kezdete óta, vagy | |||
| b) a Palm lethal yellowing mycoplasma és a Cadang-Cadang viroid okozta egyetlen tünetet sem észleltek a növényen a legutolsó teljes vegetációs időszak kezdete óta, és a fertőzés tünetének gyanúját mutató növényt eltávolították a termőhelyről és megfelelő kezelésben részesítették a Myndus crudus Van Duzee károsító ellen, | |||
| c) a szövettenyészetben lévő növény esetében, a növény az a) és a b) pont előírásainak megfelelő növényről származik. | |||
| 39.1. A nem európai országból származó, telepítésre szánt Camellia L., a vetőmag kivételével. | Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a) a növény a Ciborinia camelliae Kohn károsítótól mentes területekről származik, vagy | ||
| b) a Ciborinia camelliae Kohn egyetlen tünetét sem észlelték a termőhely virágzó növényein a legutolsó teljes vegetációs időszak kezdete óta. | |||
| 39.2. Az USA-ból vagy Brazíliából származó, telepítésre szánt Fuchsia L. növény, a vetőmag kivételével. | Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy az Aculops fuchsiae Keifer egyetlen tünetét sem észlelték a termőhelyen, valamint azt, hogy közvetlenül az export előtt a növényt megvizsgálták és az Aculops fuchsiae Keifer károsítótól mentesnek találták. | ||
| 40. Az EPPO tagországokon kívüli országból származó, telepítésre szánt fa és cserje, a vetőmag és szövettenyészetben lévő növény kivételével. | A 4. melléklet 1., 2., 3., 11., 12., 16., 18., 19., 20. és az 5. melléklet 8.1., 8.2., 9., 10., 11.1., 11.2., 12., 13.1., 13.2., 14., 15., 17., 18., 19.1., 19.2., 20., 22.1., 22.2., 23.1., 23.2., 24., 26.5., 26.6., 27., 28.1., 28.2., 29., 30., 33.1., 33.2., 34., 35., 37.1., 37.2., 38., 39.1., 39.2. pontjában meghatározott növényekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a növény | ||
| a) mentes növényi hulladéktól, virágtól és terméstől, | |||
| b) termesztése faiskolában történt, | |||
| c) megfelelő időközönkénti és az export előtti vizsgálatát elvégezték és azt a zárlati és vizsgálatköteles nem zárlati baktériumok, vírusok és vírusszerű kórokozók tüneteitől mentesnek találták, és | |||
| d) mentesnek bizonyult a zárlati és vizsgálatköteles nem zárlati fonalférgek, rovarok, atkák és gombák okozta tünetektől, vagy megfelelő kezeléssel elpusztították ezeket a károsítókat. | |||
| 41. Az EPPO tagországokon kívüli országból származó, telepítésre szánt lombhullató fa és cserje, a vetőmag és szövettenyészetben lévő növények kivételével. | A 4. melléklet 1., 2., 3., 11., 12., 16., 18., 19., 20. és az 5. melléklet 8.1., 8.2., 9., 10., 11.1., 11.2., 12., 13.1., 13.2., 14., 15., 17., 18., 19.1., 19.2., 20., 22.1., 22.2., 23.1., 23.2., 24., 26.5., 26.6., 27., 28.1., 28.2., 29., 30., 33.1., 33.2., 34., 35., 37.1., 37.2., 38., 39.1., 39.2. pontjában meghatározott növényekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, ahol alkalmazható, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a növény nyugalmi állapotban van és levéltől mentes. | ||
| 42. Az EPPO tagországokon kívüli országból származó, telepítésre szánt, nem a Gramineae családba tartozó egy- vagy kétéves növény, a vetőmag kivételével. | A 4. melléklet 14., 16. és az 5. melléklet 26.5., 26.6., 33.1., 33.2., 33.3., 34., 35., 36.1., 36.2. pontjában meghatározott növényekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a növényt | ||
| a) faiskolában termesztették, és | |||
| b) mentes növényi hulladéktól, virágtól és terméstől, és | |||
| c) megfelelő időközönként és az export előtt megvizsgálták és | |||
| ca) zárlati és vizsgálatköteles nem zárlati baktériumok, vírusok és vírusszerű kórokozók tüneteitől mentesnek találták és | |||
| cb) vagy a zárlati és vizsgálatköteles nem zárlati fonálférgek, rovarok, atkák és gombák tüneteitől mentesnek találták, vagy megfelelő kezelést végeztek e károsítók elpusztítására. | |||
| 43. Telepítésre szánt, az EPPO tagországokon kívüli országból származó és a Gramineae család Bambusoideae, Panicoideae alcsaládjába tartozó évelő díszfű faj, valamint a Buchloe, Bouteloua Lag., Calamagrostis, Cortaderia Stapf., Glyceria R.Br., Hakonechloa Mak. ex Honda, Hystrix, Mokinia, Phalaris L., Shibatatea, Spartina Schreb., Stipa L. és Uniola L. nemzetségekbe tartozó növény, a vetőmag kivételével. | Az 5. melléklet 34., 35. és 37. pontjában meghatározott növényekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a növényt a) faiskolában termesztették, és b) mentesnek találták a növényi hulladéktól, virágtól és terméstől, és c) megfelelő időközönként és az export előtt megvizsgálták, és | ||
| ca) a zárlati és vizsgálatköteles nem zárlati baktériumok, vírusok és vírusszerű kórokozók tüneteitől mentesnek találták, és | |||
| cb) a zárlati és vizsgálatköteles nem zárlati fonálférgek, rovarok, atkák és gombák tüneteitől mentesnek találták vagy megfelelő kezelést végeztek e károsítók elpusztítására. | |||
| 44. A nem európai országokból származó, természetesen vagy mesterségesen törpített, telepítésre szánt növény, a vetőmag kivételével. | A 4. melléklet 1., 2., 3., 11., 12., 16., 18., 19., 20. és az 5. melléklet 8.1., 8.2., 9., 10., 11.1., 11.2., 12., 13.1., 13.2., 14., 15., 17., 18., 19.1., 19.2., 20., 22.1., 22.2., 23.1., 23.2., 24., 25., 26.5., 26.6., 27., 28.1., 28.2., 29., 33.1., 33.2., 34., 35., 37.1., 37.2., 38., 39.1., 39.2., 40., 41. és 43. pontjában meghatározott növényekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy | ||
| a) a növényt, beleértve a természetes környezetből közvetlenül gyűjtöttet is, a szállítást megelőző legalább két éven át hatóságilag engedélyezett és ellenőrzött faiskolában termesztették és tartották, | |||
| b) az a) pontban meghatározott faiskolai növényt: | |||
| ba) az a) pontban meghatározott időszak alatt | |||
| – legalább 50 cm-rel a talajfelszín felett lévő polcon, cserépedényben ültetve helyezték el, | |||
| – megfelelő kezeléssel biztosították a nem európai rozsdakórokozóktól való mentességet, és a hatóanyagot, a koncentrációt és e kezelések idejét a növény- egészségügyi bizonyítvány „fertőtlenítés és/vagy fertőtlenítő kezelés” rovatában feltüntették, | |||
| – a növényen évente megfelelő időközönként legalább hatszor hatósági növény-egészségügyi ellenőrzést kell végezni a zárlati és vizsgálatköteles nem zárlati károsító előfordulására. Az a) pontban hivatkozott faiskolák közvetlen szomszédságában lévő növényeket is vizsgálni kell. A szemléket a táblán vagy a faiskolában valamennyi sor, legalább vizuális vizsgálatával, valamint a termesztő közegben lévő növény valamennyi részének vizuális vizsgálatával kell elvégezni. Nemzetségenként egy véletlenszerűen vett mintát kell megvizsgálni. Azaz, ha e nemzetségben maximum 3000 növény található, akkor 300 mintát, ennél több növény esetében pedig a növények 10%-át kell megvizsgálni, | |||
| – a szemlék során a növény mentes kell legyen zárlati és vizsgálatköteles nem zárlati károsítótól. A fertőzött növényt el kell távolítani. A fennmaradó növényeket, ahol szükséges, hatékony kezelésnek kell alávetni és megfelelő ideig kell tárolni. A tárolás alatt a növényt meg kell vizsgálni a fentiekben meghatározott károsítóktól való mentesség biztosítására, | |||
| – még nem használt mesterséges termesztő közegbe, vagy olyan természetes termesztő közegben termesztették, amelyet gázosítottak, vagy megfelelő hőkezelésnek vetettek alá zárlati és vizsgálatköteles nem zárlati károsítóval való mentesség biztosítására, | |||
| – olyan körülmények között tartják, amely biztosítja, hogy a termesztő közeg zárlati és vizsgálatköteles nem zárlati károsítótól mentes marad a szállítást megelőző két héten át: | |||
| = a növényt lerázzák és tiszta vízzel lemossák az eredeti termesztő közeget úgy, hogy csak a csupasz gyökérzet maradjon, vagy | |||
| = a növényről lerázzák és tiszta vízzel lemossák az eredeti termesztő közeget, és olyan termesztő közegbe ültetik át, amely a ba) pontja előírásainak megfelel, vagy | |||
| = megfelelő kezelésnek vetik alá, hogy a termesztő közeget mentesítsék a nem európai zárlati és vizsgálatköteles nem zárlati károsítóktól. E kezelések hatóanyagát, koncentrációját és idejét a növény- egészségügyi bizonyítvány „fertőtlenítés és/vagy fertőtlenítő kezelés” rovatában fel kell tüntetni, és | |||
| bb) zárt tárolóeszközbe csomagolják, amelyet hatóságilag lepecsételnek és feltüntetik az engedélyezett faiskola regisztrációs számát. Ezt a számot, a szállítmány beazonosíthatósága miatt, fel kell tüntetni növény-egészségügyi bizonyítvány „fertőtlenítés és/vagy fertőtlenítő kezelés” rovatában. | |||
| 45. Az EPPO tagországok kivételével más országokból származó, a Caryophyllaceae (Dianthus L. kivételével), Compositae (Dendranthema DC. Des Moul. kivételével), Cruciferae, Leguminosae és Rosaceae (Fragaria L. kivételével) családhoz tartozó, telepítésre szánt lágyszárú évelő növény, a vetőmag kivételével. | Az 5. melléklet 33.1., 33.2., 33.3., 34., 35., 37. pontjában meghatározott növényekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a növényt a) faiskolákban termesztették, és b) növényi hulladéktól, virágtól és terméstől mentesnek találták, és | ||
| c) megfelelő időközönként, valamint az export előtt megvizsgálták és | |||
| ca) zárlati és vizsgálatköteles nem zárlati baktériumok, vírusok és vírusszerű kórokozók tüneteitől mentesnek találták, és | |||
| cb) vagy a zárlati és vizsgálatköteles nem zárlati fonálférgek, rovarok, atkák és gombák tüneteitől mentesnek találták azokat, vagy megfelelő kezelést végeztek e károsítók elpusztítására. | |||
| 46. Olyan országból származó telepítésre szánt Euphorbia pulcherrima Willd növény, a vetőmag kivételével, ahol a Bemisia tabaci Genn. nem európai populációi előfordulnak. | Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a) a növény Bemisia tabaci Genn. károsítótól mentes területről származik, vagy b) a Bemisia tabaci Genn. egyetlen tünetét sem észlelték a termőhelyen lévő növényeken, az exportot megelőző 3 hónap során legalább havonta elvégzett hatósági szemle alkalmával. | ||
| 46.1. Ültetésre szánt Lycopersicon lycopersicum (L.) Karsten ex Farw. növény, a vetőmag kivételével, amely olyan országokból származik, ahol a Tomato yellow leaf curl vírus előfordul. a) Ahol a Bemisia tabaci Genn. nem fordul elő. b) Ahol a Bemisia tabaci Genn. előfordul. | A 4. melléklet 16. és az 5. melléklet 26.5., 26.6., 26.7. pontjában meghatározott növényekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával: hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a Tomato yellow leaf curl vírus tüneteit nem figyelték meg, vagy hatósági nyilatkozat kell arról, hogy | ||
| a) a növényen a Tomato yellow leaf curl vírus tüneteit nem figyelték meg, és | |||
| aa) a növény olyan területről származik, amely mentes a Bemisia tabaci Genn. károsítótól, vagy | |||
| ab) a termőhelyet mentesnek találták Bemisia tabaci Genn. károsítótól az export feladást megelőző 3 hónap során legalább havonta elvégzett hatósági vizsgálatok alapján, vagy | |||
| b) a termőhelyen nem észlelték a Tomato yellow leaf curl bigeminivírus tüneteit és a termőhelyen megfelelő kezelést végeztek, illetve ellenőrizték a Bemisia tabaci Genn. károsítótól való mentességet. | |||
| 46.2. Olyan országból származó, telepítésre szánt növény, a vetőmag kivételével, ahol a Bemisia tabaci Genn. európai populációi és a Frankliniella occidentalis (Pergande) előfordul. | A 4. melléklet 16. és az 5. melléklet 26.5., 26.6., 26.7., 46.1. pontjában meghatározott növényekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, ha alkalmazható, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy | ||
| a) a termőhely mentes a Bemisia tabaci Genn. európai populációitól és a Frankliniella occidentalis (Pergande) károsítótól az export feladást megelőző 3 hónap során legalább havonta elvégzett hatósági szemle alapján, vagy | |||
| b) a szállítmányt megfelelően kezelték a Bemisia tabaci Genn. európai populációitól és a Frankliniella occidentalis (Pergande) károsítótól való mentesség biztosítására. | |||
| 47. Az olyan országból származó, telepítésre szánt növény, a vetőmag, a hagymagumó, a hagyma, és a rizóma kivételével, ahol az alább meghatározott károsítók előfordulnak: | A 4. melléklet 16. és az 5. melléklet 26.5., 26.6., 33.1., 33.2., 33.3., 36.1., 36.2., 37., 45., 46. és 46.1. pontjában meghatározott növényekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával: | ||
| a) Bean golden mosaic vírus | |||
| b) Cowpea mild mottle vírus | |||
| c) Lettuce infectious yellows vírus | |||
| d) Pepper mild tigré vírus | |||
| e) Squash leaf curl vírus | |||
| f) a Bemisia tabaci Genn. által átvitt más vírusok a) ahol a Bemisia tabaci Genn. nem európai populációi vagy a meghatározott károsítók más vektorai nem fordulnak elő, b) ahol a Bemisia tabaci Genn. nem európai populációi vagy a meghatározott károsítók más vektorai előfordulnak. | a) hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a meghatározott károsítók egyetlen tünetét sem észlelték a növényen a teljes vegetációs időszak alatt, b) hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a meghatározott károsítók egyetlen tünetét sem észlelték meghatározott időszak során a növényen, és ba) a növény a Bemisia tabaci Genn. kártevőtől és a meghatározott károsítók más vektorától mentes területekről származnak, vagy | ||
| bb) a termőhely mentes a Bemisia tabaci Genn. kártevőtől és a meghatározott károsítók más vektoraitól a megfelelő időközönként elvégzett hatósági szemle alapján, vagy | |||
| bc) a növényeket a Bemisia tabaci Genn. kiirtására megfelelő kezelésnek vetették alá. | |||
| 48. Helianthus anmus L. vetőmag. | Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy | ||
| a) a vetőmag a Plasmopara halstedii (Farlow) Berl. and de Toni kórokozótól mentes területekről származik, vagy | |||
| b) a vetőmagot – annak kivételével, amelyet a termőterületen található Plasmopara halstedii (Farlow) Berl. and de Toni valamennyi rasszával szemben rezisztens fajtáról nyertek – a Plasmopara halstedii (Farlow) Berl. and de Toni ellen megfelelően csávázták. | |||
| 49. Lycopersicon lycopersicum L. Karsten ex Farw. vetőmag. | Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a vetőmagot megfelelő savextrakciós módszerrel nyerték, és | ||
| a) a vetőmag olyan területekről származik, ahol a Clavibacter michiganensis ssp. michiganensis (Smith) Davis et al., a Xanthomonas campestris pv. vesicatoria (Doidge) Dye és a Potato spindle tuber viroid nem fordul elő, vagy | |||
| b) az a) pontban meghatározott károsítók okozta betegségek tüneteit nem észlelték a termőhely növényein a teljes vegetációs időszak alatt, vagy | |||
| c) a vetőmagtételből vett reprezentatív mintákat hatóságilag megvizsgálták legalább az a) pontban meghatározott károsítókra megfelelő módszert alkalmazva, és a vizsgálatok során ezektől a károsítóktól a vetőmagot mentesnek találták. | |||
| 50.1. Medicago sativa L. vetőmag. | Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy | ||
| a) a Ditylenchus dipsaci (Kühn) Filipjev egyetlen tünetét sem észlelték a termőhelyen a legutolsó teljes vegetációs időszak kezdete óta, és laboratóriumi vizsgálatokkal sem mutatták ki a Ditylenchus dipsaci (Kühn) Filipjev előfordulást a reprezentatív mintában, vagy | |||
| b) az export előtt gázos kezelést végeztek. | |||
| 50.2. Olyan országból származó Medicago sativa L. vetőmag, ahol a Clavibacter michiganensis ssp. insidiosus Davis et al. előfordul. | Az 5. melléklet 50.1. pontjában meghatározott növényre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy | ||
| a) a Clavibacter michiganensis ssp. insidiosus Davis et al. nem fordult elő a gazdaságban vagy közvetlen környezetében az elmúlt 10 évben, | |||
| b) vagy | |||
| ba) a növény a Clavibacter michiganensis ssp. insidiosus Davis et al. kórokozóval szemben erősen rezisztensnek elismert fajtához tartozik, vagy | |||
| bb) még nem kezdődött el a vetéstől számított negyedik teljes vegetációs időszak, amikor a magot betakarították és ezt megelőzően csak legfeljebb egyszer fogtak magot az állományról, vagy | |||
| bc) a meghatározott inaktív anyagtartalom 0,1 súlyszázaléknál nem nagyobb, | |||
| c) a Clavibacter michiganensis ssp. insidiosus Davis et al. egyetlen tünetét sem észlelték a termőhelyen vagy a környezetében lévő Medicago sativa L. növényen a legutolsó teljes vegetációs időszak alatt, vagy ha lehet, a legutolsó két teljes vegetációs időszak alatt, | |||
| d) a növényt olyan területen termesztették, ahol korábban Medicago sativa L. növényt nem termesztettek a vetést megelőző legutolsó három év alatt. | |||
| 51. Oryza sativa L. vetőmag. | Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy | ||
| a) a vetőmagot hatóságilag megvizsgálták és az Aphelenchoides besseyi Christie károsítótól mentesnek találták, vagy a vetőmagot melegvizes kezelésnek vagy más, az Aphelenchoides besseyi Christie elleni megfelelő kezelésnek vetették alá. | |||
| 52. Phaseolus L. vetőmag. | Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy | ||
| a) a vetőmag a Xanthomonas campestris pv. phaseoli (Smith) Dye. és Curtobacterium flaccumfaciens pv. flaccumfaciens (Hedges) Collins and Jones kórokozóktól mentes területről származik, vagy | |||
| b) a vetőmagból vett reprezentatív minta vizsgálata alapján a vetőmag Xanthomonas campestris pv. phaseoli (Smith) Dye. és Curtobacterium flaccumfaciens pv. flaccumfaciens (Hedges) Collins and Jones kórokozóktól mentes. | |||
| 53. Zea mays L. vetőmag. | Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy | ||
| a) a vetőmag az Erwinia stewartii (Smith) Dye, a Stenocarpella macrospora (Earle) Sutton és a Stenocarpella maydis (Berkeley) Sutton kórokozóktól mentes területekről származik, vagy | |||
| b) a vetőmagból vett reprezentatív minta vizsgálata alapján a vetőmag a Erwinia stewartii (Smith) Dye, a Stenocarpella macrospora (Earle) Sutton és a Stenocarpella maydis (Berkeley) Sutton kórokozóktól mentes. | |||
| 54. Afganisztánból, Indiából, Irakból, Mexikóból, Nepálból, Pakisztánból és az USA-ból származó Triticum, Secale és X Triticosecale nemzetségekhez tartozó vetőmag, ahol a Tilletia indica Mitra előfordul. | Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a vetőmag olyan területről származik, ahol a Tilletia indica Mitra nem fordul elő. A származási terület nevét fel kell tüntetni a növény-egészségügyi bizonyítványon. | ||
| 55. Afganisztánból, Indiából, Irakból, Mexikóból, Nepálból, Pakisztánból és az USA-ból származó Triticum, Secale és X Triticosecale nemzetségekhez tartozó szemtermés, ahol a Tilletia indica Mitra előfordul. | Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a) a vetőmag olyan területről származik, ahol a Tilletia indica Mitra nem fordul elő. A származási terület nevét fel kell tüntetni a növény-egészségügyi bizonyítványon, vagy b) a Tilletia indica Mitra tüneteit nem észlelték az utolsó teljes vegetációs időszak alatt a termesztés helyén lévő növényeken, és mind a betakarítást, mind pedig a berakást megelőzően vett reprezentatív magminták vizsgálata alapján a megvizsgált tétel mentes Tilletia indica Mitra kórokozótól, melynek tényét a növény- egészségügyi bizonyítvány „a termék neve” rovatában fel kell tüntetni a következő szöveg beírásával: | ||
| „A tesztvizsgálatokat elvégezték és mentesnek találták Tilletia indica Mitra kórokozótól.” |
1. Növények
1.1. Valamennyi termesztett és vadon termő növényfaj, klón és hibrid, szaporításra, vetésre, ültetésre, nevelésre, fenntartásra, kutatási célra, szaporító-, illetve ültetvényanyag előállításra alkalmas
a) vetőmagja, csíraplazmája, pollenje és szövettenyészete,
b) fogyasztásra vagy feldolgozásra szánt, botanikai értelemben vett termése,
c) gumója, hagymája, hagymagumója, gyöktörzse, szára és gyökértarackja,
d) vágott virága,
e) leveles, rügyes ága, vesszője,
f) leveleit megtartó kivágott fája, levágott ága,
a kereskedelmi és utasforgalomban egyaránt, a mennyiségtől és a szállítás módjától függetlenül.
2. Növényi termékek
2.1. Díszítési célt szolgáló növényi részek, csokrok, koszorúk, füzérek, gyökér nélküli fenyő, az európai utasforgalomban személyenként, az útipoggyásznak megfelelő mennyiség kivételével.
2.2. Szárított növények, növényi részek dekorációs célra, a 2.1. pont szerinti kivétellel.
2.3. Valamennyi nyers, friss gyümölcs, déligyümölcs és zöldség az európai utasforgalomban személyenként 2 kg kivételével.
2.4. Nyers kávé- és kakaóbab, tea, a kiskereskedelmi forgalomra zártan csomagolt kiszerelés kivételével.
2.5. Aszalt, szárított, porított gyümölcs, zöldség, gyümölcshéj, -reszelék a 2.4. pont szerinti kivétellel.
2.6. Gesztenye, mogyoró- és diófélék, mandula, a 2.4. pont szerinti kivétellel.
2.7. Valamennyi növényi fűszer és fűszerkeverék, a 2.4. pont szerinti kivétellel.
2.8. Valamennyi gyógynövény és növényi eredetű gyógyszeripari alapanyag.
2.9. Étkezési és takarmánygabona-félék.
2.10. Malomipari termékek (lisztek, őrlemények, hántolmányok).
2.11. Ipari, étkezési és takarmányozási nyersanyagok, alapanyagok (olajipari magvak, cukorrépa, cukornád, nyers és fermentált dohány, komló, textilipari nyersgyapot és növényi rostok, nádfélék, szalma, nyersburgonya, szárazbab, borsó, lencse, hántolt és feles magvak, nyers és szárított szálas takarmány, növényi takarmányliszt, dara és pellet, valamint keveréktakarmány).
2.12. Izolált kéreg:
– tűlevelűek (Coniferales),
– Acer saccharum Marsh., Populus L. és a Quercus L., a Quercus suber kivételével.
2.13. E rendelet 1. § 5. pontja szerinti faanyag, ha
2.13.1. egészben vagy részben az alábbi rendből, nemzetségből vagy fajból származik:
a) Castanea Mill.,
b) észak-amerikai országból származó Castanea Mill., Quercus L., ideértve azt a faanyagot is, amelyik nem tartotta meg természetes kerek felszínét,
c) Platanus L., ideértve azt a faanyagot is, amelyik nem tartotta meg természetes kerek felszínét,
d) nem európai országokból származó tűlevelűek (Coniferales) a Pinus L. kivételével, ideértve azt a faanyagot is, amelyik nem tartotta meg természetes kerek felszínét,
e) Pinus L., ideértve azt a faanyagot is, amelyik nem tartotta meg természetes kerek felszínét,
f) az amerikai földrész országaiból származó Populus L.,
g) észak-amerikai országokból származó Acer saccharum Marsh., ideértve azt a faanyagot is, amelyik nem tartotta meg természetes kerek felszínét, és
2.13.2. a faanyag megfelel az alábbi leírásoknak:
| Vámtarifaszám | Leírás | ||
| 4401 10 00 | tűzifa hasáb, tuskó, rőzse, köteg vagy hasonló formában | ||
| 4401 21 00 | faforgács és hasonló részek: | ||
| – a nem európai országokból származó tűlevelűek faanyaga | |||
| 4401 22 | faforgács és hasonló részek: | ||
| – a nem tűlevelűek faanyaga | |||
| 4401 30 | fűrészpor, fahulladék és -maradék, hasáb, brikett, labdacs (pellet), vagy hasonló alakra tömörítve is | ||
| 4403 20 | gömbfa kérgezetten vagy négy oldalán durván faragva: | ||
| – a nem európai országokból származó tűlevelűek faanyaga, a festékkel, színezőanyaggal, karbolsavval vagy más tartósítószerrel kezelt faanyag kivételével | |||
| 4403 91 00 | gömbfa kérgezetten vagy négy oldalán durván faragva: | ||
| – a tölgy (Quercus spp.) faanyaga, a festékkel, színezőanyaggal, karbolsavval vagy más tartósítószerrel kezelt faanyag kivételével | |||
| 4403 99 | gömbfa kérgezetten vagy négy oldalán durván faragva: | ||
| – a tölgy (Quercus ssp.) vagy a bükk (Fagus spp.) faanyaga, a festékkel, színezőanyaggal, karbolsavval vagy más tartósítószerrel kezelt faanyag, valamint a tűlevelűek faanyaga kivételével | |||
| 4404 10 00 | abroncsfa, hasított karó; cölöp, cövek és pózna kihegyezve, de hosszában nem fűrészelve; durván faragott, de nem esztergályozott, nem hajlított vagy más módon nem megmunkált faanyag, amely sétabot, esernyőnyél, szerszámnyél és hasonlók készítésére alkalmas; faháncs és hasonló: | ||
| – a nem európai országból származó tűlevelűek faanyaga | |||
| 4404 20 00 | abroncsfa, hasított karó; cölöp, cövek és pózna kihegyezve, de hosszában nem fűrészelve; durván faragott, de nem esztergályozott, nem hajlított vagy más módon nem megmunkált faanyag, amely sétabot, esernyőnyél, szerszámnyél és hasonlók készítésére alkalmas; faháncs és hasonló: | ||
| – a nem tűlevelű faanyag | |||
| 4406 10 00 | vasúti vagy villamosvasúti talpfa: | ||
| – nem impregnált faanyag | |||
| 4407 10 | hosszában fűrészelt vagy szélezett, vágott vagy hántolt 6 mm-nél vastagabb faanyag gyalulva, csiszolva vagy fogazott illesztéssel összeállítva is: | ||
| – a nem európai országokból származó tűlevelű faanyaga | |||
| 4407 91 | hosszában fűrészelt vagy szélezett, vágott vagy hántolt 6 mm-nél vastagabb faanyag gyalulva, csiszolva vagy fogazott illesztéssel összeállítva is: | ||
| – tölgyfából (Quercus spp.) | |||
| 4407 99 | hosszában fűrészelt vagy szélezett, vágott vagy hántolt 6 mm-nél vastagabb fa gyalulva, csiszolva vagy fogazott illesztéssel összeállítva is: | ||
| – trópusi fából, a tűlevelűek kivételével, valamint tölgyfából (Quercus spp.) vagy bükkfából (Fagus spp.) | |||
| 4415 10 | nem európai országokból származó fából készült láda, doboz, rekesz, dob és hasonló csomagolóanyag, kábeldob | ||
| 4415 20 | nem európai országokból származó rakodólap, keretezett és más szállítólap, rakodólap keret | ||
| 4416 00 | tölgyfából készült (Quercus spp.) hordó, kád, dézsa és más kádipari termék, valamint azok elemei, beleértve a hordódongát is |
A szállítódeszka és keretezett szállítótálca (Vámtarifaszám: 4415 20) nem bizonyítványköteles, ha megfelelnek az UIC szállítódeszkára kidolgozott kritériumoknak, és azokat ennek megfelelően jelölik.
3. Egyéb anyagok
3.1. A növények nevelésére szolgáló talaj és egyéb növényi tápközeg:
a) talaj,
b) tőzeg, komposzt és egyéb szerves anyag,
c) talajt, tőzeget, szerves és szervetlen anyagokat tartalmazó keverék, önálló szállítmányként vagy növényekkel a mennyiségektől függetlenül.
3.2. Élő károsítók:
a) vírusok, vírusszerű szervezetek,
b) baktériumok,
c) gombák,
d) állatfajok, bármely fejlődési alakja, tenyészete, gyűjteménye és izolátumai.
3.3. Egyéb anyag, amelyben a nemzetközi forgalom során a károsítók megtelepedhetnek, vagy amely a károsítók terjedését elősegíti.
Zárlati károsítók
1.1. Rovarok, atkák és fonálférgek fejlődésük valamennyi stádiumában
1.1.1. Diabrotica virgifera (LeConte)
A lárvával fertőzött területet zárlat alá kell helyezni, azon a következő évben kukoricát termelni tilos.
1.1.2. Globodera rostochiensis (Wollenweber) Behrens és Globodera pallida (Stone) Behrens
A fertőzött területet, termesztő berendezést, tárolóhelyet, növényállományt, növényanyagot, szaporító- és ültetvényanyagot zárlat alá kell helyezni. Szaporító- és ültetvényanyag-előállítás esetén a növényállományt a szaporításból véglegesen ki kell zárni. A károsító meghatározásának évében a területen előállított burgonya csak tapadóföldet nem tartalmazó áruburgonyaként értékesíthető.
A fertőzött táblán, termesztő berendezésben a burgonya-fonálférgek gazdanövényének ültetése, illetve az egyéb, átültetésre kerülő nem gazdanövény (palánta, gyümölcs-, szőlő és dísznövény faiskolai áru), valamint hagymás, gumós és gyökgumós növény ültetése és a fertőzött területen való tárolása tilos. Amennyiben e növényeket a károsító meghatározásának évében állították elő a területen, akkor azok csak tapadóföldtől megtisztítva forgalmazhatók.
Közepesen (10–60 tojás/g talaj) vagy erősen fertőzött területeken (60 feletti tojás/g talaj) az észlelés évében nematicid kezelést kell végrehajtani. Ősszel totális hatású talajfertőtlenítővel, tavasszal pedig rezisztens fajta ültetésével egy időben, sziszterikus nematiciddel történő kezelést kell végrehajtani.
A fertőzött területeken a gazdanövény gyomokat és a burgonya árvakelést május 31-ig kötelezően ki kell irtani. A területen dolgozó munkagépeket és szállító eszközöket a helyszín elhagyása előtt meg kell tisztítani. A fertőzött tárolóhelyet a burgonya felhasználása után fertőtleníteni kell.
Fertőzött táblán áruburgonya termesztésére a jelen lévő kártevő patotípusra rezisztens burgonyafajta engedélyezhető az alábbi feltételekkel:
a) a rezisztens fajta ültetésének szándékát a termelő köteles bejelenteni a területileg illetékes Szolgálat részére, a tárgyévet megelőző év szeptember 30-ig,
b) a Szolgálat által vett mintából kinyert fonálférgek patotípus tesztjét az erre kijelölt speciális laboratórium végzi, bioteszttel vagy biokémiai eljárással, az eredményről értesíti a területileg illetékes Szolgálatot.
c) a patotípus ismeretében a Szolgálat meghatározza a rezisztens burgonyafajtát és a vetésterületnek megfelelő vetőgumó mennyiséget,
d) a Szolgálat június 15–30. között területi szemlén vizsgálja az esetleges fonálféreg fertőzöttséget és ellenőrzi az eredetitől eltérő patotípus kiszelektálódást, valamint közepesen és erősen fertőzött területeken (50–100 tojás/g talaj) elrendeli a talajfertőtlenítést,
e) rezisztens fajta termése csak mosás után értékesíthető,
f) az engedélyezett rezisztens fajtákat, korai fajták esetében minimum 3 éves, más fajták esetében minimum 4 éves vetésforgóban lehet termeszteni. A kizárólag saját célra termelt étkezési burgonya esetében rezisztens fajta termesztése évente engedélyezhető.
Fertőzött táblán csalogató növény (érzékeny áruburgonya fajta) termesztése is engedélyezhető, amennyiben betakarítása vagy a növényállomány megsemmisítése a fonálféreg nőstények ivaréretté válása előtt megtörténik.
A zárlat akkor oldható fel, illetve a kártevők elterjedésének megakadályozására hozott korlátozó intézkedések akkor vonhatók vissza, ha a fonálférgek már nem mutathatók ki a talajból.
1.1.3. Meloidogyne chitwoodi Golden et al. és patotípusai, Meloidogyne fallax Karssen
A fertőzött területet, termesztő berendezést, növényállományt, növényanyagot, szaporító- és ültetvényanyagot zárlat alá kell helyezni. A fertőzött növények föld alatti részén hozott termését vagy szaporító- és ültetvényanyagát, valamint a továbbszaporításra szánt gyökeres növényeket meg kell semmisíteni. A fertőzésmentes anyag felhasználását a zárlati határozat rendelkezései szabályozzák. Szaporító- és ültetvényanyag-előállítás esetén a növényállományt a szaporításból véglegesen ki kell zárni. A fertőzött területet 1 évig gyommentesen parlagon kell tartani, de a károsító faj, illetve patotípusa gazdanövényeinek termesztése a zárlat feloldásáig ezután is tilos.
A zárlat bioteszttel megállapított fonálféreg-mentesség után oldható fel.
1.1.4. Aphelenchoides bessey Christie
A fertőzött rizs és szamóca szaporító- és ültetvényanyag-előállító területet, termesztő berendezést, növényállományt zárlat alá kell helyezni. A fertőzött szamóca anyanövényeket el kell távolítani és meg kell semmisíteni. A károsítóval fertőzött rizs vetőmag, valamint a fertőzött területről származó fertőzésmentes szamóca szaporító- és ültetvényanyag csak a fonálférgek elpusztítására alkalmas hőterápiás kezelés eredményes végrehajtása után hozható forgalomba. A zárlat a fonálféreg-mentesség megállapítása után oldható fel.
1.1.5. Ditylenchus destructor Thorne, Ditylenchus dipsaci (Kühn) Filipjev
A rendelet 2. számú melléklet B rész a) 6. és 7. pontjában meghatározott növényfajok fertőzött szaporító- és ültetvényanyag-előállító területét, termesztő berendezését, növényállományát, szaporító- és ültetvényanyagát zárlat alá kell helyezni. Fertőzött szaporító- és ültetvényanyag forgalomba hozatala csak a fonálférgek elpusztítására alkalmas kezelés (hőterápia vagy gázosítás) eredményes végrehajtása után engedélyezhető. A fertőzött lucerna- és komlóültetvényt a további szaporító- és ültetvényanyag-előállításból ki kell zárni. A fertőzött területen a károsító gazdanövényei 3 évig nem termeszthetők. A fertőzött területen kötelező vetésváltást és a károsító faj, illetve patotípus gazdanövényei ültetésének tilalmát kell előírni. A zárlat a fertőzés megállapítását követően 3 év múlva, bioteszttel megállapított fonálféreg-mentesség után oldható fel.
1.1.6. Rhadopholus similis (Cobb) Thorne
A rendelet 2. számú melléklet B rész a) 8. pontjában meghatározott növényfajok fertőzött területét, termesztő berendezését, növényállományát, növényanyagát, szaporító- és ültetvényanyagát zárlat alá kell helyezni, és a károsító gazdanövényeinek termesztését meg kell tiltani. Szaporító- és ültetvényanyag-előállítás esetén a növényállományt a szaporításból véglegesen ki kell zárni. A fertőzött szaporító- és ültetvényanyagot meg kell semmisíteni. A zárlat ideje alatt termelt nem gyökeres termés (pl. levélzöldségfélék) és a vágott virág forgalomba hozható.
A zárlat a bioteszttel megállapított fonálféreg-mentesség után oldható fel.
1.1.7. Heliothis armigera (Hübner)
A fertőzést optimális időben, hatékony védekezéssel kell megszüntetni. Az exportra közvetlen veszélyt jelentő fertőzött területekre, szállítási útvonalakra, berakóhelyekre, csomagolóhelyekre szükség esetén a termelő költségére kötelező védekezést, a fertőzés eredményes felszámolásáig exportszállítási korlátozást kell elrendelni. A korlátozás feloldására csak a fertőzésmentesség folyamatos biztosítását követően kerülhet sor.
1.1.8. Liriomyza bryoniae (Kaltenbach), Liriomyza huidobrensis (Blanchard), Liriomyza trifolii (Burgess), Opogona sacchari (Bojer), Popillia japonica Newman, Rhagoletis completa Cresson, Rhagoletis indifferens Curran, Rhizoecus hibisci Kawai & Takagi, Spodoptera littoralis (Boisduval)
A fertőzött területet, termesztő berendezést, növényállományt zárlat alá kell helyezni. A zárlat alatti terület növényei, szaporító- és ültetvényanyagai, a vágott virágok kivételével, a fertőzés felszámolásáig nem hozhatók forgalomba. Szükség esetén a termelő költségére kötelező védekezést, valamint a fertőzött növények megsemmisítését kell elrendelni. A zárlat a fertőzés felszámolását követő 1 hónap múlva oldható fel.
1.1.9. Bursaphelenchus xylophilus (Steiner and Buhere) Nicklet et al.
1.1.9.1. A 2. számú melléklet B rész a) 2. pontjában meghatározott növényfajok fertőzött területét, tárolóhelyét, növényállományát és növényanyagát zárlat alá kell helyezni. A fertőzött növényeket, növényállományt hatósági ellenőrzés mellett ki kell vágni, és a fertőzött területen égetéssel meg kell semmisíteni.
1.1.9.2. Azokon a területeken, ahol Bursaphelenchus xylophilus (Steiner and Buhere) Nicklet et al. előfordul, november 1. és március 1. közötti időszakban az illetékes Szolgálat a következő intézkedéseket rendeli el:
1.1.9.2.1. A fertőzött növényről származó, kérges vagy kéregtelen gömbfa, illetve fűrészelt faanyag formájában lévő, vagy rossz növény-egészségügyi állapotú tűlevelű (Coniferales) (a Thuja L. kivételével) faanyaga, valamint lerakóhelyen található faanyag esetében a faanyagot:
– égetéssel meg kell semmisíteni a fertőzési hely közvetlen közelében, vagy
– hivatalos ellenőrzés mellett el kell szállítani felvágásra és hasznosításra a fertőzött területen lévő fafeldolgozó telepre, vagy
– hatósági ellenőrzés mellett a fertőzött területen lévő ipari telepre kell szállítani, ahol tüzelőanyagként lehet felhasználni, vagy
– kéregteleníteni kell a vágás helyén vagy annak közvetlen közelében, majd hatósági ellenőrzés mellett feldolgozóhelyre kell szállítani, ahol március 2-a előtt
= fel kell vágni, és ipari célra kell hasznosítani, vagy
= hőkezelni kell úgy, hogy a hőmérséklet 30 percen át minimum az 56 C-ot elérje, a hőkezelt faanyag továbbszállítása csak hatósági engedéllyel történhet.
1.1.9.2.2. Kérges vagy kéregtelen gömbfa, illetve fűrészelt faanyag formájában lévő, nem fertőzött növényről származó faanyag esetében, hatósági ellenőrzés mellett a faanyagot fafeldolgozó telephelyre kell szállítani, ahol azt
– fel kell vágni és ipari célra kell hasznosítani, vagy
– hőkezelni kell, hogy a hőmérséklet 30 percen át minimum az 56 C-ot elérje, a hőkezelt faanyag továbbszállítása csak hatósági engedéllyel történhet.
1.1.9.3. Azokon a területeken, ahol Bursaphelenchus xylophilus (Steiner and Buhere) Nicklet et al. előfordul, március 2. és október 31. közötti időszakban az illetékes Szolgálat a következő intézkedéseket rendeli el:
1.1.9.3.1. A fertőzött növényről származó, kérges vagy kéregtelen gömbfa, illetve fűrészelt faanyag formájában lévő, vagy rossz növény-egészségügyi állapotú tűlevelű (Coniferales) (a Thuja L. kivételével) faanyaga, valamint lerakóhelyen található faanyag esetében a faanyagot:
– a fertőzött területen, megfelelő égetőhelyen, hatósági ellenőrzés mellett meg kell semmisíteni, vagy
– a fertőzött területen, az erdőn kívüli megfelelő helyen azonnal kéregteleníteni kell, mielőtt hatósági ellenőrzés mellett a tárolóhelyekre szállítanák, ahol megfelelő és engedélyezett nedves tárolóhely áll rendelkezésre legalább a fenti időszakra, majd tovább kell szállítani a fertőzött területen belül lévő telephelyre, ahol azonnal fel kell vágni és ipari célra vagy tüzelőanyagként kell felhasználni.
1.1.9.3.2. Kérges vagy kéregtelen gömbfa, illetve fűrészelt faanyag formájában lévő, nem fertőzött növényről származó faanyag esetében, amely a károsító tüneteit nem mutatja, a faanyagot azonnal kéregteleníteni kell, majd hatósági ellenőrzés mellett fafeldolgozó telephelyre kell szállítani, ahol azt
– fel kell vágni és ipari célra kell felhasználni, vagy
– hőkezelni kell úgy, hogy a hőmérséklet 30 percen át minimum az 56 C-ot elérje, a hőkezelt faanyag továbbszállítása csak hatósági engedéllyel történhet.
1.1.9.4. Azokról a területekről származó tűlevelűek (Coniferales) hántolt kérge esetében, a Thuja L. kivételével, ahol a Bursaphelenchus xylophilus (Steiner and Buhere) Nicklet et al. előfordul, az illetékes Szolgálat elrendeli, hogy a kérget:
– égetéssel meg kell semmisíteni, vagy
– a fertőzött területen lévő ipari feldolgozó telephelyen tüzelőként kell felhasználni, vagy
– hőkezelni kell úgy, hogy a hőmérséklet 30 percen át minimum az 56 C-ot elérje, a hőkezelt faanyag továbbszállítása csak hatósági engedéllyel történhet.
1.1.9.5. Azokról a területekről származó tűlevelűek (Coniferales) fahulladéka esetében, a Thuja L. kivételével, ahol a Bursaphelenchus xylophilus (Steiner and Buhere) Nicklet et al. előfordul, az illetékes Szolgálat elrendeli, hogy a fahulladékot hatósági ellenőrzés mellett a fertőzött területen megfelelő helyen azonnal el kell égetni.
1.1.9.6. Azokról a területekről származó tűlevelűek (Coniferales) fafeldolgozás során képződött fahulladéka esetében, a Thuja L. kivételével, ahol a Bursaphelenchus xylophilus (Steiner and Buhere) Nicklet et al. előfordul, az illetékes Szolgálat elrendeli, hogy a fahulladékot a fertőzött területen belül azonnal el kell égetni, megfelelő helyen, hatósági ellenőrzés mellett vagy feldolgozó telephelyen tüzelőanyagként kell hasznosítani.
1.1.9.7. A zárlat legkorábban az utolsó fertőzés felszámolását követő 1 év után oldható fel.
1.1.10. Circulifer haematoceps, Circulifer tenellus
A rendelet 2. számú melléklet B rész a) 3. és 4. pontjában meghatározott növényfajok fertőzött területét, termesztő berendezését, növényállományát, növényanyagát, szaporító- és ültetvényanyagát zárlat alá kell helyezni. A fertőzött növényeket, növényállomány részt vagy gócokat meg kell semmisíteni. Szaporító- és ültetvényanyag-előállítás esetén a növényállományt a szaporításból véglegesen ki kell zárni. A zárlat a fertőzés felszámolását követő vegetációs időszak végén oldható fel.
1.1.11. Daktulospharia vitifoliae (Fitch)
A rendelet 2. számú melléklet B rész a) 5. pontjában meghatározott növényfajok szaporító- és ültetvényanyagát előállító fertőzött területet, növényállományt és a forgalmazás alatt álló szaporító- és ültetvényanyagot, ezek forgalomba hozatalára kijelölt helyeket zárlat alá kell helyezni. A fertőzött szaporító- és ültetvényanyagot meg kell semmisíteni. Egyéb hasznosítási célú fertőzött növényállományban szállítási és forgalomba hozatali korlátozás mellett a termelő költségére kötelező védekezést kell elrendelni. A zárlat és a korlátozás a fertőzött egyedek megsemmisítése, illetve a fertőtlenítés eredményes elvégzése után oldható fel.
1.2. Baktériumok
1.2.1. Clavibacter michiganensis (Smith) Davis et al. ssp. sepedonicus (Spieckermann et Kotthoff) Davis et al.
A kórokozó lokalizálására, valamint hazai előfordulása esetén terjedésének megakadályozására, illetve kiirtására az alábbi intézkedéseket kell végrehajtani:
1.2.1.1. A fertőzés veszélyének felmerülésétől (tünetek vizuális észlelése, vagy az immunofluoreszcens festési teszt pozitív eredménye) a megerősítő laboratóriumi vizsgálat befejezéséig a Szolgálat:
a) a veszélyeztetett tételre forgalomba hozatali és felhasználási korlátozást rendel el, szállítását megtiltja, kivéve, ha az a Szolgálat felügyelete alatt történik, és meggyőződött arról, hogy a tétel szállítása nem jár a kórokozó terjedésének veszélyével,
b) meg kell határoznia a fertőzés eredetét,
c) kiegészítő intézkedéseket kell meghatároznia a kórokozó esetleges terjedésének megakadályozására.
1.2.1.2. Ezek az intézkedések kiterjedhetnek a fertőzési veszélyt magában hordozó termelőegység valamennyi burgonyatételének, szállítási és értékesítési korlátozására is.
1.2.1.3. Ha a hatósági laboratórium a meghatározott módszerrel elvégzett vizsgálat alapján a mintát fertőzöttnek találta, akkor:
a) a Szolgálat a szállítmányt, tételt, továbbá a szállító és feldolgozó/manipuláló gépeket, tárolókat, tárolóegységeket, valamint a tétellel kapcsolatba került egyéb anyagot (csomagolóanyag), és ha indokolt az egész termelőegységet, helyet, táblát fertőzöttnek minősíti, és növény-egészségügyi zárlatot rendel el,
b) megállapítja a fertőzöttség kiterjedésének mértékét a betakarítás előtti és utáni vagy az egyéb termelési kapcsolatok alapján,
c) fentiek alapján meghatározza a fertőzött, a fertőzési veszélynek kitett területek, valamint a fertőzött körzet nagyságát.
1.2.1.4. A Központi Szolgálat az előírásoknak megfelelően értesíti a fertőzés tényéről az illetékes nemzetközi szervezeteket és intézményeket.
1.2.1.5. Laboratóriumi vizsgálatban kell részesíteni valamennyi burgonyatételt, amely klonális kapcsolatban van a fertőzött tétellel. A tesztet annyi gumón/növényen kell elvégezni, amely elegendő ahhoz, hogy az elsődleges fertőzési forrás megállapítható legyen. E kiegészítő vizsgálatok eredményétől függően a Központi Szolgálat újabb helyeket nyilváníthat fertőzött körzetté. A laboratóriumi vizsgálatot el kell végezni a klónszelekcióra kiválasztott burgonyanövényen vagy a törzsanyagból vett reprezentatív gumómintán is.
1.2.1.6. A Szolgálat megtiltja a fertőzött tétel elültetését, továbbá ellenőrzése alatt azt meg kell semmisíteni, vagy egyéb módon ártalmatlanná kell tenni (ipari feldolgozással, megfelelő hulladékfeldolgozással, más biztonságos megsemmisítési eljárással).
1.2.1.7. A Szolgálat megtiltja a fertőzési veszélynek kitett gumó, illetve növény elültetését, amelyet fertőzési veszélynek kitett területen állítottak elő. A fertőzöttnek talált tétellel klonális kapcsolatban levő tétel laborvizsgálatának eredményétől függetlenül e tételt csak étkezési burgonyaként, kiszerelt (csomagolt) állapotban vagy ipari feldolgozásra használható fel.
1.2.1.8. A Szolgálat elrendeli valamennyi, a fertőzöttnek vagy a fertőzési veszélynek kitett burgonyanövénnyel/gumóval érintkezésbe került gép, szállítóeszköz, csomagolóanyag megsemmisítését, vagy megfelelő módszerrel történő megtisztítását, illetve fertőtlenítését.
1.2.1.9. A Szolgálat csak olyan vetőburgonya forgalomba hozatalát engedélyezheti, amelyik megfelel e rendeletben meghatározott követelményeknek, valamint olyan kiindulási anyagból származik, amelyet hatóságilag elfogadott rendszerben állítottak elő, és amelyet az előírt módszerrel megvizsgálva mentesnek találtak a kórokozótól.
1.2.1.10. A fertőzött növények, illetve tárgyak megsemmisítését és fertőtlenítését célzó intézkedésektől függetlenül az illetékes Szolgálatnak a fertőzött, a fertőzési veszélynek kitett növény vagy gumó esetében, továbbá a fertőzött körzetben a fertőzött burgonyatábla hasznosítására az alábbi intézkedések egyikét [a), illetve b) változatok] kell elrendelnie.
a) változat:
aa) a fertőzött területen a fertőzést követő legalább 3 éven keresztül tilos a kórokozó gazdanövényeinek termesztése és kötelező a burgonya árvakelés, valamint az egyéb gazdanövények rendszeres irtása,
ab) a 3 év eltelte után burgonya és egyéb természetes gazdanövény (vagy olyan növény, amelyen a kórokozó fennmarad) termesztése csak azután lehetséges, ha az ezt megelőző két egymást követő évben nem fordult elő burgonya árvakelés,
ac) a zárlat feloldása utáni első burgonyatermesztés évében csak fémzárolt vetőgumó ültethető kizárólag étkezési burgonya termesztése céljából, a Szolgálat ellenőrzése mellett,
ad) a következő burgonyatermesztési évben – a megfelelő vetésváltást betartva – csak fémzárolt vetőburgonya ültethető úgy vető-, mint étkezési burgonya előállítása céljából, a Szolgálat ellenőrzése mellett.
b) változat:
ba) a fertőzött területen a fertőzést követő 4 éven át fekete ugarolást kell végezni vagy rét-legelő gazdálkodást kell folytatni a burgonya árvakelés és az egyéb gazdanövények kötelező irtásával, illetve a növényállomány gyakori vágásával vagy intenzív legeltetésével,
bb) a 4 év eltelte utáni első burgonyatermesztési évben csak fémzárolt vetőburgonya vethető úgy vető-, mint étkezési burgonya előállítása céljából, az illetékes Szolgálat ellenőrzése mellett.
A fertőzött körzet egyéb tábláin, a fertőzött terület köré vont biztonsági sávban a fertőzést követő évben az alábbi alternatívák egyike alkalmazható:
a) változat:
sem a burgonyagumó, sem a kórokozó természetes gazdanövényei vagy azok magja nem ültethető (vethető), valamint a burgonya árvakelést rendszeresen irtani kell,
b) változat:
csak fémzárolt vetőburgonya vethető kizárólag étkezési burgonya előállítása céljából abban az esetben, ha a Szolgálat véleménye szerint burgonya árvakelés vagy egyéb természetes gazdanövény előfordulásának veszélye nem áll fenn, illetve ezek rendszeres irtásáról a termelő gondoskodik. A Szolgálat az állományt a megfelelő időpontokban szemlézi, és az előforduló árvakelést laboratóriumban teszteli. Legalább a következő 2 évben csak fémzárolt vetőburgonya ültethető úgy vető-, mint étkezési burgonya előállítása céljából, a Szolgálat ellenőrzése mellett.
A fertőzést közvetlenül követő évben, valamint minden további termesztési évben, beleértve az első engedélyezett burgonyatermesztési évet is, a fertőzött táblákon működtetett minden gépet, továbbá a termelőegységben, a burgonyatárolásba bevont minden tároló egységet szükséges megtisztítani és a megfelelő módon fertőtleníteni.
Azon termesztő berendezésekben, amelyekben a termesztőközeg teljes cseréje lehetséges gumó, növény, mag csak azután ültethető, miután mindazok a kórokozó megsemmisítésére irányuló, hatóságilag ellenőrzött intézkedések megtörténtek, amelyek magukban foglalták a termesztő közeg teljes cseréjét, valamint a termelőegység a berendezések és eszközök tisztítását és fertőtlenítését, továbbá amely termesztő berendezést a Szolgálat burgonyatermelésre alkalmasnak találta. Ezekben a termelőegységekben a burgonyatermesztés csak fémzárolt, tesztelt forrásból származó vetőburgonya, minigumó vagy mikronövény alkalmazásával engedélyezhető.
A zárlat a választott alternatívában meghatározott utolsó termesztési év végén akkor oldható fel, ha a termelő az előírt technológiát betartotta.
A fertőzött területen és fertőzött körzetben a Szolgálat a fertőzés megállapítását követően azonnal, valamint legalább a következő 3 évben:
a) biztosítja a termelőüzemek, tárlóhelyek és gépek ellenőrzését,
b) előírja a gépek és a tárolók megfelelő módszerrel történő tisztítását és fertőtlenítését,
c) előírja a fémzárolt burgonya vetőgumó alkalmazását úgy vető-, mint étkezésiburgonya-előállítás céljára,
d) előírja a betakarított étkezési burgonyatételek elkülönített tárolását,
e) elvégzi az előírt hatósági szemléket,
f) ahol lehetséges programot indít valamennyi vetőgumótétel meghatározott időn belüli lecserélésére.
1.2.2. Pseudomonas solanacearum (Smith) Smith
A kórokozó lokalizálására, valamint hazai előfordulása esetén terjedésének megakadályozására, illetve kiirtására az alábbi intézkedéseket kell végrehajtani:
1.2.2.1. A fertőzés veszélyének felmerülésétől (tünetek vizuális észlelése vagy az immunofluoreszcens festési teszt pozitív eredménye) a megerősítő laboratóriumi vizsgálat befejezéséig a Szolgálat:
a) a veszélyeztetett tételre forgalomba hozatali és felhasználási korlátozást rendel el és szállítását megtiltja, kivéve, ha az a Szolgálat felügyelete alatt történik, és meggyőződött arról, hogy a tétel szállítása nem jár a kórokozó terjedésének veszélyével,
b) meg kell határoznia a fertőzés eredetét,
c) kiegészítő intézkedéseket kell meghatároznia a kórokozó esetleges terjedésének megakadályozására.
1.2.2.2. Ezek az intézkedések kiterjedhetnek a fertőzési veszélyt magában hordozó termelőegység valamennyi burgonya-, paradicsom- és paprikatételének, szállítási és értékesítési korlátozására is.
1.2.2.3. Ha a hatósági laboratórium a meghatározott módszerrel végzett vizsgálat alapján a mintát fertőzöttnek találta, akkor
a) Szolgálat a szállítmányt, tételt, továbbá a szállító és feldolgozó/manipuláló gépeket, tárolókat, tárolóegységeket, valamint a tétellel kapcsolatban került egyéb anyagot (csomagolóanyag), és ha indokolt az egész termelőegységet, helyet, táblát fertőzöttnek minősíti, és növény-egészségügyi zárlatot rendel el,
b) megállapítja a fertőzöttség kiterjedésének mértékét a betakarítás előtti és utáni, vagy az egyéb termelési kapcsolatok alapján,
c) fentiek alapján meghatározza a fertőzött és a fertőzési veszélynek kitett területek, valamint a fertőzött körzet nagyságát.
1.2.2.4. A Központi Szolgálat az előírásoknak megfelelően értesíti a fertőzés tényéről az illetékes nemzetközi szervezeteket és intézményeket.
1.2.2.5. Laboratóriumi vizsgálatban kell részesíteni valamennyi burgonya-, paradicsom- és paprikatételt, amely klonális kapcsolatban van a fertőzött tétellel. A tesztet annyi gumón/növényen kell elvégezni, amely elegendő ahhoz, hogy az elsődleges fertőző forrás megállapítható legyen. E kiegészítő vizsgálatok eredményétől függően a Központi Szolgálat újabb helyeket nyilváníthat fertőzött körzetté. A laboratóriumi vizsgálatot el kell végezni a klónszelekcióra kiválasztott burgonyanövényen, vagy a törzsanyagból vett reprezentatív gumómintán is.
1.2.2.6. A Szolgálat megtiltja a fertőzött tétel elültetését, továbbá ellenőrzése alatt azt meg kell semmisíteni, vagy egyéb módon ártalmatlanná kell tenni (ipari feldolgozással, megfelelő hulladékfeldolgozással, más biztonságos megsemmisítési eljárással).
1.2.2.7. A Szolgálat megtiltja a fertőzési veszélynek kitett gumó, illetve növény elültetését, amelyet fertőzési veszélynek kitett területen állítottak elő. A fertőzöttnek talált tétellel klonális kapcsolatban levő tétel laborvizsgálatának eredményétől függetlenül e tétel csak étkezési burgonyaként, kiszerelt (csomagolt) állapotban, vagy ipari feldolgozásra használható fel.
1.2.2.8. A Szolgálat elrendeli valamennyi, a fertőzöttnek vagy a fertőzési veszélynek kitett burgonyanövénnyel/gumóval, paradicsom- vagy paprikanövénnyel érintkezésbe került gép, szállítóeszköz, csomagolóanyag megsemmisítését, vagy megfelelő módszerrel történő tisztítását, illetve fertőtlenítését.
1.2.2.9. A Szolgálat csak olyan vetőburgonya, paprika- vagy paradicsomnövény forgalomba hozatalát engedélyezheti, amelyik megfelel az e rendeletben meghatározott követelményeknek, valamint olyan kiindulási anyagból származik, amelyet a hatóságilag elfogadott rendszerben állítottak elő, és amelyet az előírt módszerrel megvizsgálva mentesnek találtak a kórokozótól.
1.2.2.10. A fertőzött növények, illetve tárgyak megsemmisítését és fertőtlenítését célzó intézkedésektől függetlenül a Szolgálatnak a fertőzött, a fertőzési veszélynek kitett növény vagy gumó esetében, továbbá a fertőzött körzetben a fertőzött burgonya-, paradicsom- vagy paprikatábla hasznosítására az alábbi intézkedések [a), illetve b) változat] egyikét kell elrendelnie.
a) változat:
aa) a fertőzött táblán és termelőegységben a fertőzést követő legalább 4 év folyamán kötelező a burgonya, a paradicsom és a paprika árvakelés, valamint az egyéb gazdanövények – beleértve a csucsorféle gyomokat – rendszeres irtása,
ab) ezen időszak alatt a következő növények nem ültethetők/vethetők:
– burgonyagumó és -növény,
– paradicsommag és -növény,
– paprikamag és -növény,
– egyéb gazdanövény,
– Brassica fajok, amelyeken a kórokozó fennmaradhat,
– azon kultúrák, amelyekkel a kórokozó terjedhet,
ac) a 4 év eltelte után burgonya és egyéb természetes gazdanövény (vagy olyan növény, amelyen a kórokozó fennmarad) termesztése csak azután lehetséges, ha az ezt megelőző két egymást követő évben nem fordult elő burgonya, paprika, paradicsom és egyéb gazdanövény árvakelése, a zárlat feloldása utáni első burgonyatermesztés évében csak fémzárolt vetőgumó ültethető kizárólag étkezési burgonya termesztése céljából, a Szolgálat ellenőrzése, illetve a laboratóriumi vizsgálatok elvégzése mellett,
ad) a következő burgonyatermesztési évben – a megfelelő vetésváltást betartva – csak fémzárolt vetőburgonya vethető úgy vető-, mint étkezési burgonya előállítása céljából, a Szolgálat ellenőrzése mellett.
b) változat:
ba) a fertőzött helyeken és táblákon a fertőzést követő 5 éven át kötelező a burgonya, a paradicsom és a paprika árvakelés, valamint az egyéb gazdanövények rendszeres irtása, beleértve a csucsorféle gyomokat is. A területen az első három évben fekete ugarolást kell végezni, vagy rét-legelő gazdálkodást kell folytatni a növényállomány gyakori vágásával, illetve intenzív legeltetéssel. Vetőmag-előállítás céljából gabonaféléket vagy fűféléket lehet termelni. A következő két évben olyan nem gazdanövény kultúrát kell termelni, amelyeken a kórokozó nem marad fenn, és amelyekkel nem terjed,
bb) az 5 év eltelte utáni első burgonyatermesztési évben fémzárolt vetőburgonya vethető úgy vető-, mint étkezési burgonya előállítása céljából, a Szolgálat ellenőrzése és laboratóriumi tesztelés mellett.
bc) A fertőzött körzet egyéb tábláin, a biztonsági sávban a fertőzést követő évben az alábbi alternatívák [a), illetve b) változatok] egyike alkalmazható:
a) változat:
sem burgonyagumó vagy növény, sem a kórokozó természetes gazdanövénye vagy annak magja nem ültethető (vethető), továbbá a burgonya, a paradicsom, valamint a paprika árvakelés és egyéb gazdanövény – beleértve a csucsorféle gyomokat is – rendszeres irtása kötelező,
b) változat:
ba) fémzárolt vetőburgonya vethető kizárólag étkezési burgonya előállítása céljából, abban az esetben, ha a Szolgálat véleménye szerint az árvakelés vagy a természetes gazdanövény – beleértve a csucsorféle gyomokat is – előfordulásának veszélye nem áll fenn, illetve ezek rendszeres irtásáról a termelő gondoskodik. A növényállományt és a betakarított gumótermést a megfelelő időben növény-egészségügyi vizsgálatban kell részesíteni, a burgonya árvakelést a kórokozó kimutatására irányuló laboratóriumi vizsgálatnak kell alávetni,
bb) a következő évben csak fémzárolt vetőburgonya vethető úgy vető-, mint étkezési burgonya előállítása céljából,
bc) a fertőzést követő második évben csak fémzárolt burgonyából vetett, az illetékes Szolgálat ellenőrzése mellett termesztett, fémzárolt vetőburgonya vethető úgy vető-, mint étkezési burgonya előállítása céljából,
bd) vetőburgonya-előállítás esetén a termés laboratóriumi tesztelése is kötelező.
A fertőzést közvetlenül követő évben, valamint minden további termesztési évben, beleértve az első engedélyezett burgonya-, paprika- és paradicsomtermesztési évet is, a fertőzött táblákon működtetett minden gépet, továbbá a termelőegységben a burgonyatárolásba bevont minden tároló egységet meg kell tisztítani, és megfelelő módon fertőtleníteni kell.
A Szolgálat ellenőrzés alá kell vonni az öntöző és permetező berendezéseket, és szükség esetén meg kell tiltani használatukat, hogy megakadályozzák a kórokozó terjedését.
Azon termesztő berendezésekben, amelyekben a nevelőközeg teljes cseréje lehetséges paprika-, paradicsommag, burgonyagumó, valamint növény csak azután ültethető, miután a kórokozó megsemmisítésére irányuló, a Szolgálat által ellenőrzött olyan intézkedéseket foganatosítottak, amelyek magukba foglalták a termesztő közeg teljes cseréjét, valamint a termelőegység, a berendezések és eszközök megtisztítását és fertőtlenítését, továbbá amely termesztő berendezést az illetékes Szolgálat burgonya-, paprika- és paradicsomtermelésre alkalmasnak talált. Ezekben a termelőegységekben a burgonyatermesztés csak fémzárolt, tesztelt forrásból származó vetőburgonya, minigumó vagy mikroszaporítású növény alkalmazásával engedélyezett.
A zárlat a választott alternatívában meghatározott utolsó termesztési év végén akkor oldható fel, ha a termelő az előírt technológiát betartotta.
A fertőzött területen és fertőzött körzetben a Szolgálat a fertőzés megállapítását követően azonnal, valamint legalább a következő 3 évben
a) biztosítja a termelőüzemek, a tárlóhelyek és gépek ellenőrzését,
b) elrendeli a gépek, tárolók megfelelő módszerrel történő tisztítását és fertőtlenítését,
c) elrendeli a minősített burgonya vetőgumó alkalmazását úgy vető-, mint étkezésiburgonya-előállítás céljára, valamint a feltehetően a fertőzött zónában előállított gumótermés tesztelését,
d) elrendeli a betakarított étkezési burgonyatételek elkülönített tárolását,
e) elvégzi az előírt hatósági szántóföldi szemléket.
Ha a felületi vízforrásokat fertőzöttnek minősítették, vagy azok a kórokozó terjedéséhez hozzájárulhatnak, úgy
a) elvégzi a vízforrások, valamint a gazdanövény csucsorfélék megfelelő módszerrel történő évenkénti rendszeres mintavétellel egybekötött növény-egészségügyi vizsgálatát és tesztelését,
b) elvégzi az öntöző és permetező programok ellenőrzését, szükség szerint megtiltja a fertőzöttnek minősített vízforrások használatát, a fogékony kultúrák öntözésére és permetezésére, a kórokozó terjedésének megakadályozása céljából. Ez a tilalom a vizsgálati eredményektől függően évente felülvizsgálható,
c) ha az ipari termékfeldolgozás vagy a termékcsomagolás során a hulladék vagy a szennyvíz fertőzött lehet, akkor a fertőtlenítési programot hatóságilag ellenőrzi,
d) ahol lehetséges, programot indít valamennyi vetőgumótétel meghatározott időn belüli lecserélésére.
1.2.3. Erwinia amylovora (Burr.) Wins l. et al.
A fertőzött növényállományt és területét haladéktalanul zárlat alá kell helyezni. Gyümölcstermő, erdei és díszfa fajok fertőzött egyedeit, állományát erős, illetve szisztémikus fertőzés esetén meg kell semmisíteni. Az olyan növényeket, amelyek csak részlegesen fertőzöttek, a beteg részek eltávolításával, csonkolásával kell tünetmentesíteni. A vad- és díszcserje fajok tünetes, illetve fertőzőképes egyedeit, állományát minden esetben meg kell semmisíteni. A megsemmisítéseket és a csonkázásokat a kórokozó azonosítását követően haladéktalanul a növényanyag eltávolításával és égetésével kell végrehajtani.
Erwinia amylovora kórokozó fertőzésére különösen fogékony alább meghatározott növényfajoknak, valamint ezek fajtáinak és hibridjeinek telepítése és termesztése tilos:
a) Cotoneaster bullatus
b) Cotoneaster franchetii
c) Cotoneaster lucidus
d) Cotoneaster microphillus
e) Cotoneaster moupinensis
f) Cotoneaster salicifolius
g) Cotoneaster watereri
h) Sorbus aria
i) Stranvaesia davidiana
A fertőzött körzetben, illetőleg ennek térbeli elszigetelésére szolgáló biztonsági sávban a termelő köteles a növényvédelmi hatóság által elrendelt védekezési előírásokat betartani.
Tilos fertőzött körzetben – ellenőrzött törzsültetvény, illetve törzsgyümölcsös kivételével – vegetatív szaporító- és ültetvényanyag termelés céljára fát kijelölni, arról vesszőt, szemzőhajtást szedni, felhasználni, forgalmazni. Fertőzött körzetből vegetatív szaporító- és ültetvényanyag csak akkor forgalmazható, ha a növényeket olyan táblán termesztették, amely hatóságilag kijelölt, legalább 50 km2-es biztonsági sávon belül található, valamint az előállítás helye a biztonsági sáv más részeivel együtt Erwinia amylovora kórokozótól mentes a legutolsó teljes vegetációs időszak kezdete óta, és a termelő a kötelező technológiát betartotta.
A biztonsági sávon belül található területek Erwinia amylovora kórokozótól való mentességének igazolása:
a) a táblán, valamint annak minimum 250 m-es körzetében lévő területen legalább kétszer (július–augusztusban egyszer és szeptember–októberben egyszer) elvégzett hatósági helyszíni szemle,
b) a termőhely minimum 1000 m-es körzetében kiválasztott megfelelő helyen, ahol a gazdanövények megtalálhatók, legalább egyszer (július–október) elvégzett hatósági helyszíni szemle, továbbá
c) a legutolsó vegetációs időszak kezdete óta a puffer zónából származó, Erwinia amylovora fertőzés tüneteit mutató növényekről vett mintákon elvégzett laboratóriumi vizsgálat eredménye alapján történik.
A biztonsági sávban lévő tábláról az Erwinia amylovora fertőzés tüneteit mutató gazdanövényeket hatósági vizsgálat vagy engedély nélkül eltávolítani nem lehet.
A zárlat legkorábban az utolsó fertőzés felszámolását követő 1 év után oldható fel.
1.2.4. Pseudomonas syringae pv. persicae (Prunier et al.) Young et al., Xanthomonas campestris pv. pruni (Smith) Dye, Xylophilus ampelinus (Panagopoulos) Willems et al.
A rendelet 2. számú melléklet B rész b) 7., 9. és 12. pontjában meghatározott növényfajok fertőzött növényállományát és területét haladéktalanul zárlat alá kell helyezni. A fertőzött növényeket meg kell semmisíteni, amelyet a kórokozó azonosítását követően haladéktalanul a növényanyag eltávolításával és elégetésével kell végrehajtani.
Tilos fertőzött körzetben – ellenőrzött törzsültetvény, illetve törzsgyümölcsös kivételével – vegetatív szaporító- és ültetvényanyag termelés céljára fát kijelölni, arról vesszőt, szemzőhajtást szedni, felhasználni, forgalmazni. Fertőzött körzetből vegetatív szaporítóanyag csak akkor forgalmazható, ha az előállítás helye és annak 1000 m-es körzete fertőzésmentes és a termelő a kötelező technológiát betartotta.
A zárlat alatt lévő növények termésének felhasználását és forgalmazását a határozat előírásai szabályozzák.
A zárlat legkorábban az utolsó fertőzés felszámolását követő 1 év után oldható fel.
1.2.5. Clavibacter michiganensis ssp. indisiosus (McCulloch) Davis et al., Pseudomonas caryophylli (Burkholder) Starr and Burkholder, Erwinia stewartii pv. stewartii (Smith) Dye, Xanthomonas fragariae Kennedy et King
A rendelet 2. számú melléklet B rész b) 1., 5., 6. és 11. pontjában meghatározott növényfajok fertőzött növényállományát és területét soron kívül zárlat alá kell helyezni. A fertőzött növényeket, növényállományrészeket meg kell semmisíteni, amelyet a kórokozó azonosítását követően haladéktalanul a növényanyag eltávolításával és égetésével vagy mély elásásával kell végrehajtani.
Szaporító- és ültetvényanyag előállítás esetén a növényállományt a szaporításból ki kell zárni. A zárlat alatt lévő terület növényeit és a termést szaporítási célra tilos felhasználni. A zárlat alatt lévő növények termésének felhasználását és forgalmazását a határozat előírásai szabályozzák.
A területen a kórokozó gazdanövényei 4 évig nem termeszthetők. Termesztő berendezésekben talajcsere esetén a 4 éves korlátozás 1 évre csökkenthető.
A zárlat a fertőzés felszámolását követő 4, illetve 1 év után oldható fel.
1.2.6. Clavibacter michiganensis ssp. michiganensis (Smith) Davis et al., Erwinia chrysanthemi pv. dianthicola (Hellmers) Dickey, Xanthomonas campestris pv. phaseoli (Smith) Dye, Xanthomonas campestris pv. vesicatoria (Doidge) Dye
A rendelet 2. számú melléklet B rész b) 2., 4., 8. és 10. pontjában meghatározott növényfajok fertőzött szaporító- és ültetvényanyagát, valamint ezek termőterületét, termesztő berendezését zárlat alá kell helyezni, és a növényállományt a szaporításból ki kell zárni. A kórokozó azonosítását követően a fertőzött szaporító- és ültetvényanyagot meg kell semmisíteni.
A zárlat alatt lévő növények termésének felhasználását és forgalmazását a határozat előírásai szabályozzák.
A zárlat a fertőzött növények szelektálása, illetve a fertőzés megszüntetése után oldható fel.
1.3. Gombák
1.3.1. Plasmopara halstedii (Farl.) Berl. and de Tony
A fertőzött napraforgóvetőmag-előállító területre zárlatot kell elrendelni, amely előírja a kórokozó elleni vegyszeres védekezést, valamint a növénymaradványok szakszerű beszántását. Ennek elvégzése után a területi zárlat feloldható.
A fertőzött napraforgó vetőmag csak hatásos csávázást követően használható fel.
Fertőzés észlelése esetén, a táblán napraforgó vetőmag 5, ipari napraforgó 3 éven belül nem termeszthető.
1.3.2. Synchytrium endobioticum (Schilbersky) Percival
A kórokozó által fertőzöttnek kell nyilvánítani azt a területet, ahol a burgonya varasodás betegség tünetét legalább egy növényen felfedezték.
A fertőzött területet, burgonyaállományt és gumótételt zárlat alá kell helyezni. A fertőzött állományt a szaporításból ki kell zárni. A szaporítás céljából termesztett burgonya a zárlati határozatban szabályozott korlátozások mellett csak ipari vagy étkezési célra használható fel. A fertőzött gumót és szárat, valamint a burgonya felhasználása után a tárolóhelyet fertőtleníteni kell.
A fertőzött területen 5 évig tilos a burgonya, valamint az átültetésre termesztett vagy földben raktározott egyéb gazdanövény termesztése. A fertőzés felszámolása és a mentesség fenntartása esetén a zárlat 5 év elteltével oldható fel.
A fertőzött terület körül biztonsági sávot kell kialakítani, ahol csak a kórokozóra rezisztens burgonyafajta termeszthető. Egy burgonyafajta Synchytrium endobioticum károsítóra akkor tekinthető rezisztensnek, ha a kórokozó patogén ágensével úgy reagál, hogy másodlagos fertőzés nem alakul ki.
A biztonsági sávban a termelő köteles a növényvédelmi hatóság által elrendelt védekezési előírásokat betartani.
1.3.3. Phoma tracheiphila (Petri) Kanchaveli and Gikashvili
A rendelet 2. számú melléklet B rész c) 6. pontjában meghatározott növényfajok fertőzött területét, termesztő berendezését, növényállományát, növényanyagát, szaporító- és ültetvényanyagát zárlat alá kell helyezni. A fertőzött növényeket, növényállományrészt vagy gócokat meg kell semmisíteni. Szaporító- és ültetvényanyag-előállítás esetén a növényállományt a szaporításból véglegesen ki kell zárni. A zárlat a fertőzés felszámolását követő vegetációs időszak végén oldható fel.
1.3.4. Ceratocystis fimbriata f.sp. platani Walter, Cryphonectria parasitica (Murill) Barr, Melampsora medusae Thümen, Scirrhia pini Funk and Parker
A rendelet 2. számú melléklet B rész c) 1., 3. és 10. pontjában meghatározott növényfajok, valamint a Melampsore medusae Thümen gazdanövényei fertőzött szaporító- és ültetvényanyagát, a fertőzött anyanövényeit, valamint ezek területét zárlat alá kell helyezni. A fertőzött növényeket, növényállományrészt vagy gócokat meg kell semmisíteni. A nem szaporító- és ültetvényanyag-előállító állományokban előforduló fertőzéseknél a fertőzött egyedek megsemmisítésétől, a fertőzés megfelelő izolálása és az állomány rendszeres kezelésének biztosítása esetén, el lehet tekinteni.
A szaporító- és ültetvényanyagokra elrendelt zárlat a fertőzés felszámolását és a fertőzött egyedek szelektálását követően 1 év elteltével oldható fel.
1.3.5. Colletotrichum acutatum Simmonds, Didymella ligulicola (Baker, Dimock et Davis) v. Arx, Phialophora cinerescens (Wollenweber) Beyma, Phytophthora fragariae Hickman var. fragariae, Verticillium albo-atrum Reinke et Berthold, Verticillium dahliae Klebahn
A rendelet 2. számú melléklet B rész c) 2., 4., 5., 7., 11. és 12. pontjában meghatározott növényfajok fertőzött területét, termesztő berendezését, növényállományát, szaporító- és ültetvényanyagát zárlat alá kell helyezni. Szaporító- és ültetvényanyag termesztésénél az anyanövényeket és a növényállományt a szaporításból ki kell zárni. A fertőzött növényeket és a növényállományrészt meg kell semmisíteni. A területen, termesztő berendezésben 1 évig, Phytophthora fragariae Hickman var. fragariae fertőzésekor pedig 10 évig nem termeszthetők e károsítók gazdanövényei. A termesztő berendezések alatt talajfertőtlenítés elvégzése kötelező.
1.3.6. Puccinia horiana Hennings
A Dendranthema (DC.) Des Moul növények fertőzött szaporító- és ültetvényanyagát előállító területeket, termesztő berendezést, valamint a szaporító- és ültetvényanyag állományt zárlat alá kell helyezni, az anyanövényeket és a szaporulatot a szaporításból ki kell zárni. A fertőzött anyanövényeket és növényállományrészt meg kell semmisíteni. A tünetmentes állományt rendszeres növényvédelmi kezelésben kell részesíteni, melyet az illetékes Szolgálat havonként ellenőriz. A fertőzött szaporító- és ültetvényanyag-előállító területen elrendelt zárlat a fertőzés megszüntetését követő teljes vegetációs időszak végén oldható fel.
Termesztő berendezés alatt talajfertőtlenítés elvégzése kötelező.
Árutermő állományok esetében a kórokozó ellen hatékony védekezést kell folytatni, és a fertőzés eredményes felszámolásáig exportszállítási korlátozást szükséges elrendelni.
1.4. Vírusok és vírusszerű szervezetek
1.4.1. Apple proliferation phytoplasma, Apricot chlorotic leafroll phytoplasma, Pear decline phytoplasma gyümölcsfán, Grapevine flavescens dorée phytoplasma szőlőn
A fertőzött növényeket, valamint a környezetükben lévő és a fertőzés továbbterjesztésére alkalmas növényeket haladéktalanul zárlat alá kell helyezni. A fertőzött növényeket soron kívül meg kell semmisíteni, és a fertőzés körzetét megfigyelés alatt kell tartani. Szaporító- és ültetvényanyagok esetében a fertőzött növények környezetében lévő gazdanövényeket, továbbá a fertőzött növények anyanövényeit e károsítók kimutatására alkalmas módszerekkel meg kell vizsgálni, és a vizsgálat eredménye alapján a fertőzött növényeket és közvetlen környezetében lévő nem fertőzött gazdanövényeket haladéktalanul meg kell semmisíteni. A fertőzést terjesztő gazdaszervezetek irtásáról, a fitoplazmát terjesztő vektorok elleni védekezésről folyamatosan gondoskodni kell. A zárlat a fertőzés megszüntetése után, a mentes vizsgálati eredmények birtokában oldható fel.
1.4.2. Tobacco ringspot nepovirus, Tomato ringspot nepovirus szőlőn, gyümölcsfa fajokon, bogyós termésű növényeken és lágyszárú növényeken
A fertőzött növényeket, valamint a környezetükben lévő és a fertőzés továbbterjesztésére alkalmas növényeket haladéktalanul zárlat alá kell helyezni. A fertőzött növényeket soron kívül meg kell semmisíteni, és a fertőzés körzetét megfigyelés alatt kell tartani. Szaporító- és ültetvényanyagok esetében a fertőzött növények környezetében lévő gazdanövényeket, továbbá a fertőzött növények anyanövényeit e károsítók kimutatására alkalmas módszerekkel meg kell vizsgálni, és a fertőzött növényeket és közvetlen környezetében lévő nem fertőzött gazdanövényeket haladéktalanul meg kell semmisíteni. Fertőzöttség megállapítása esetén talajvizsgálatot kell végezni. A vírus fonálféreg vektorának előfordulásakor a megsemmisített növények területén talajfertőtlenítést kell végezni. A fertőtlenített területen gazdanövényeket termelni tilos. A fertőzést terjesztő gyomnövények irtásáról folyamatosan gondoskodni kell. A zárlat a fertőzés megszüntetése után, a mentes vizsgálati eredmények birtokában, 2 év elteltével oldható fel.
1.4.3. Arabis mosaic nepovirus, Cherry leaf roll nepovirus Rubus-on, Prunus necrotic ringspot virus Rubus-on, Raspberry ringspot nepovirus, Strawberry crinkle citorhabdovirus, Strawberry latent ringspot nepovirus, Strawberry mild yellow edge luteovirus, Strawberry vein-banding caulimovirus, Tomato black ring nepovirus
A rendelet 2. számú melléklet B rész d) 1., 3., 10., 11., 13., 14., 15. és 16. pontjában meghatározott növényfajok, valamint a Strawberry vein-banding caulimovirus gazdanövényei szaporító- és ültetvényanyag előállításánál fertőzési gyanú esetén a fertőzött növényeket, valamint a környezetükben lévő és a fertőzés továbbterjesztésére alkalmas növényeket haladéktalanul zárlat alá kell helyezni. A tünetes egyedeket, valamint a fertőzött növények környezetében lévő gazdanövényeket, továbbá a fertőzött növények anyanövényeit e károsítók kimutatására alkalmas módszerekkel meg kell vizsgálni, és a vizsgálat eredménye alapján a fertőzött növényeket és meghatározott távolságban lévő nem fertőzött gazdanövényeket haladéktalanul meg kell semmisíteni.
Fonálféreg vektorral terjedő vírusfertőzöttség megállapítása esetén talajvizsgálatot kell végezni. A vírus fonálféreg vektorának előfordulásakor a megsemmisített növények területén talajfertőtlenítést kell végezni. A fertőtlenített területen gazdanövényeket termelni tilos. A fertőzést terjesztő gyomnövények és a rovarvektorral terjedő vírusfertőzöttség megállapítása esetén a fertőzést terjesztő gazdaszervezetek irtásáról folyamatosan gondoskodni kell. A zárlat a fertőzés megszüntetése után, a mentes vizsgálati eredmények birtokában, 2 év elteltével oldható fel.
1.4.4. Plum pox potyvirus termesztett csonthéjas gyümölcsfa fajok és dísz Prunus fajok szaporító- és ültetvényanyag előállítása esetén (a vetőmag kivételével)
A fertőzött növényeket, valamint a környezetükben lévő és a fertőzés továbbterjesztésére alkalmas növényeket haladéktalanul zárlat alá kell helyezni. A fertőzött növényeket soron kívül meg kell semmisíteni, és a fertőzés körzetét megfigyelés alatt kell tartani. A fertőzött növények anyanövényeit a károsító kimutatására alkalmas módszerrel meg kell vizsgálni, és fertőzöttség esetén azokat meg kell semmisíteni.
A fertőzést terjesztő gazdaszervezetek irtásáról és a vektorok elleni védekezésről folyamatosan gondoskodni kell. A zárlat a fertőzés megszüntetése után, a mentes vizsgálati eredmények birtokában oldható fel.
1.4.5. Chrysanthemum stunt viroid, Potato spindle tuber viroid, Potato Stolbur phytoplasma
A rendelet 2. számú melléklet B rész d) 4. és 9. pontjában meghatározott növényfajok, valamint a Potato spindle tuber viroid gazdanövényei fertőzött növényállományát és termését, továbbá a közvetlen környezetében lévő gazdanövényeket, valamint mindezek termőfelületét vagy termesztő berendezését haladéktalanul zárlat alá kell helyezni. A fertőzött növényeket, illetve növényállományrészt haladéktalanul meg kell semmisíteni. Növényi szaporítóanyag termesztésénél a zárlat alá helyezett teljes növényállományt a szaporításból véglegesen ki kell zárni. A növényállományt és környezetét rendszeres megfigyelés alatt kell tartani. A termés, illetőleg a növények felhasználására, a terület vagy a termesztő berendezés hasznosítására, illetőleg kezelésére vonatkozó szakmai előírásokról a zárlati határozat rendelkezik. A zárlat a fertőzés megszüntetése után legkorábban a tenyészidő, illetőleg a termesztési folyamat végén oldható fel.
1.4.6. Beet leaf curl rhabdovirus, Tomato spotted wilt tospovirus, Tomato yellow leaf curl bigeminivirus lágyszárú növényeken
A rendelet 2. számú melléklet B rész d) 2., 17. és 18. pontjában meghatározott növényfajok fertőzött növényállományát és termését, továbbá a közvetlen környezetében lévő gazdanövényeket, valamint mindezek termőfelületét vagy termesztő berendezését haladéktalanul zárlat alá kell helyezni. A fertőzött növényeket, illetve növényállományrészt haladéktalanul meg kell semmisíteni. Növényi szaporító- és ültetvényanyag termesztésénél a zárlat alá helyezett teljes növényállományt a szaporításból véglegesen ki kell zárni. A növényállományt és környezetét rendszeres megfigyelés alatt kell tartani. A termés, illetőleg a növények felhasználására, a terület vagy a termesztő berendezés hasznosítására, illetőleg kezelésére vonatkozó szakmai előírásról a zárlati határozat rendelkezik. A fertőzést terjesztő rovarvektorok elleni védekezésről folyamatosan gondoskodni kell. A zárlat a fertőzés megszüntetése után legkorábban a tenyészidő, illetőleg a termesztési folyamat végén oldható fel.
1.4.7. Citrus tristeza closterovirus (európai törzsek), Citrus vein enation woody gall disease, Spiroplasma citri Citrus-féléken
A rendelet 2. számú melléklet B rész d) 5., 6. és 12. pontjában meghatározott növényfajok fertőzött növényállományát és termesztő berendezését haladéktalanul zárlat alá kell helyezni. A fertőzött növényeket és termésüket haladéktalanul meg kell semmisíteni. A növényi szaporítóanyag termesztésnél a zárlat alá helyezett teljes növényállományt a szaporításból végleg ki kell zárni. A növényállományt és környezetét rendszeres megfigyelés alatt kell tartani. A fertőzést terjesztő gazdaszervezetek irtásáról folyamatosan gondoskodni kell. A növények felhasználására, a termesztő berendezés hasznosítására, illetőleg kezelésére a vonatkozó szakmai előírásról a zárlati határozat rendelkezik. A zárlat a fertőzés megszüntetése után, a mentes vizsgálati eredmények birtokában oldható fel.
1.4.8. Blueberry leaf mottle nepovirus szőlő és áfonya növényeken
A fertőzött növényeket, valamint a környezetükben lévő és a fertőzés továbbterjesztésére alkalmas növényeket haladéktalanul zárlat alá kell helyezni. A fertőzött növényeket soron kívül meg kell semmisíteni, és a fertőzés körzetét megfigyelés alatt kell tartani. Szaporító- és ültetvényanyagok esetében a fertőzött növények környezetében lévő gazdanövényeket, továbbá a fertőzött növények anyanövényeit e károsítók kimutatására alkalmas módszerekkel meg kell vizsgálni, és fertőzöttség esetén haladéktalanul meg kell semmisíteni. A zárlat a fertőzés megszüntetése után, a mentes vizsgálati eredmények birtokában oldható fel.
Vizsgálatköteles nem zárlati károsítók
2.1. Rovarok, atkák és fonálférgek fejlődésük valamennyi stádiumában
2.1.1. Bemisia tabaci (Gennadius), Cacoecimorpha pronubana Hübner, Frankliniella occidentalis (Pergande), Scaphoideus titanus Ball
A rendelet 3. számú melléklet a) 1., 2., 5. és 10. pontjában meghatározott növényfajok fertőzött területét, termesztő berendezését, növényállományát zárlat alá kell helyezni. A zárlat alatti terület növényei, szaporító- és ültetvényanyagai, a vágott virágok kivételével, a fertőzés felszámolásáig nem hozhatók forgalomba. Eredménytelen termelői védekezés esetében kötelező érvényű fertőtlenítést és szükség esetén a fertőzött növények megsemmisítését határozatban kell elrendelni. A zárlat a fertőzés felszámolását követő 1 hónap múlva oldható fel.
2.1.2. Ceratitis capitata (Wiedemann)
A rendelet 3. számú melléklet a) 3. pontjában meghatározott növényfajok fertőzött gyümölcstermő állományát és gyümölcstételét zárlat alá kell helyezni. Termő gyümölcsösben a kártevő ellen hatékony védekezést kell folytatni. A zárlat alatti területekről a gyümölcsöt a határozatban előírt óvintézkedések betartása és kezelések végrehajtása mellett lehet elszállítani és felhasználni. A hazai kereskedelmi forgalomba került déligyümölcsöt meg kell semmisíteni vagy hűtőházi kezelésben kell részesíteni. A növényállomány zárlata a fertőzés felszámolását követő vegetációs időszak végén oldható fel.
2.1.3. Dendroctonus micans (Kugelann), Ips amitinus (Eichhoff), Ips cembrae (Heer), Ips duplicatus (Sahlberg), Ips sexdentatus Boerner, Ips typographus (Linnaeus), Monochamus spp. (európai populációk)
Az 5%-nál nagyobb mértékben fertőzött tűlevelű (Coniferales) növények faanyagának fertőzöttségét határidőre elrendelt kéregtelenítéssel, szárítással (KD eljárás), egyéb fertőtlenítéssel, vagy a fa soron kívüli feldolgozásával kell megszüntetni.
2.1.4. Raktári kártevők
Raktári kártevőkkel való fertőzés észlelése esetében, a fertőzött tárolt termékre szállítási és forgalomba hozatali korlátozás mellett, határidőre előírt kötelező védekezést kell elrendelni.
Amennyiben a termelő az előírt védekezést elmulasztotta, a fertőzött termékre, tárlóhelyre, csomagoló- vagy feldolgozóhelyre, illetve a szállítóeszközre zárlatot kell elrendelni. A zárlati rendelkezés meghatározott időtartamra a terménytároló és feldolgozóhelyről az exportszállításokat is megtilthatja. Trogoderma fajok fertőzésekor minden esetben zárlatot kell elrendelni, a fertőtlenített termény a kártevő maradványainak teljes eltávolítása nélkül nem adható fel exportra. A korlátozás, illetőleg a zárlat az eredményes fertőtlenítés elvégzése után oldható fel.
2.2. Baktériumok
2.2.1. Curtobacterium flaccumfaciens pv. flaccumfaciens (Hedges) Collins and Jones
A fertőzött Phaseolus vulgaris L., illetve a Pisum sativum L. vetőmag állományokat zárlat alá kell helyezni, és a növényállományt a szaporításból ki kell zárni. A kórokozó azonosítását követően a fertőzött vetőmag tételt meg kell semmisíteni.
A zárlat a fertőzött növények szelektálása, illetve a fertőzés megszüntetése után oldható fel.
2.3. Gombák
2.3.1. Stenocarpella maydis (Berkeley) Sutton, Stenocarpella macrospora (Earle) Sutton
A fertőzött kukoricatermő területet és növényállományt zárlat alá kell helyezni. A fertőzött vetőmagtermő terület növényállományának termése vetőmagként nem hasznosítható. Az egyéb célú hasznosítás feltételeit a határozat szabályozza. Betakarítás után a növénymaradványokat szakszerűen alá kell szántani. Az elrendelt zárlat a fertőzés felszámolását követően 3 év elteltével oldható fel, amennyiben a termelő a zárlati határozatban előírtakat betartotta.
2.3.2. Mycosphaerella dearnessii (Scirrhia acicola) M.E. Barr
A rendelet 3. számú melléklet c) 1. pontjában meghatározott növényfajok fertőzött szaporítóanyagát, azok fertőzött anyanövényeit, valamint a fertőzött termőterületet zárlat alá kell helyezni. A fertőzött anyanövényeket, szaporító- és ültetvényanyagot meg kell semmisíteni. A nem szaporító- és ültetvényanyag termő állományokban előforduló fertőzéseknél a fertőzött egyedek megsemmisítésétől, a fertőzés megfelelő izolálása és az állomány rendszeres kezelésének biztosítása esetén, el lehet tekinteni.
A szaporító- és ültetvényanyagokra elrendelt zárlat a fertőzés felszámolását követően 1 év elteltével oldható fel.
2.4. Vírusok és vírusszerű szervezetek
2.4.1. Beet necrotic yellow vein furovirus Solanum tuberosum L. vetőgumó Beta vulgaris L. vetőmagvak előállítása esetén
A fertőzött növényállományt és termését, valamint a környezetében lévő és fertőzés továbbterjesztésére alkalmas növényeket zárlat alá kell helyezni. Vetőmag előállításakor a zárlat alá helyezett teljes növényállományt a szaporításból véglegesen ki kell zárni. A növényállományt és környezetét rendszeres megfigyelés alatt kell tartani. A termés, illetőleg a növények felhasználására és a terület hasznosítására, kezelésére vonatkozó szakmai előírásokról a zárlati határozat rendelkezik. A zárlat legkorábban a tenyészidő, illetőleg a termesztési folyamat végén oldható fel.
2.4.2. European stone fruit yellows phytoplasma
A csonthéjas gyümölcsfajok fertőzött növényeit, valamint a környezetükben lévő és a fertőzés továbbterjesztésére alkalmas növényeket zárlat alá kell helyezni. A fertőzött növényeket haladéktalanul meg kell semmisíteni, és a fertőzés körzetét megfigyelés alatt kell tartani. Szaporító- és ültetvényanyagok esetében a fertőzött növények környezetében lévő gazdanövényeket, továbbá a fertőzött növények anyanövényeit e károsítók kimutatására alkalmas módszerekkel meg kell vizsgálni, és a vizsgálat eredménye alapján a fertőzött növényeket és közvetlen környezetében lévő nem fertőzött gazdanövényeket haladéktalanul meg kell semmisíteni. A fertőzést terjesztő gazdaszervezetek irtásáról, a fitoplazmát terjesztő vektorok elleni védekezésről folyamatosan gondoskodni kell. A zárlat a fertőzés megszüntetése után, a mentes vizsgálati eredmények birtokában oldható fel.
2.4.3. Stolbur phytoplasma Vitis L. szaporító- és ültetvényanyag (kivéve a magvak) előállítása esetében
A fertőzött növényállományt és termését, továbbá a közvetlen környezetében lévő gazdanövényeket, valamint mindezek termőfelületét vagy termesztő berendezését zárlat alá kell helyezni. A fertőzött növényeket, illetve növényállományrészt haladéktalanul meg kell semmisíteni. A zárlat alá helyezett teljes növényállományt a szaporításból véglegesen ki kell zárni. A növényállományt és környezetét rendszeres megfigyelés alatt kell tartani. A termés, illetőleg növények felhasználására, a terület vagy termesztő berendezés hasznosítására, illetőleg kezelésére vonatkozó szakmai előírásról a zárlati határozat rendelkezik. A zárlat a fertőzés megszüntetése után legkorábban a tenyészidő, illetőleg a termesztési folyamat végén oldható fel.
I. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK
1. A Központi Szolgálat a rendelet 16. § (1) bekezdésben foglalt felhatalmazása alapján a kutatási tevékenységhez szükséges anyag behozatalához és szállításához előírt hatósági engedélyt (a továbbiakban: engedély) akkor adja ki, ha a kérelem megfelel a rendelet 16. § (2) bekezdésben foglaltaknak, valamint
a) a kutatási tevékenység jellege, célja és az ehhez szükséges behozatalra, szállításra szánt kutatási anyag e rendelet 16. § (1) bekezdésben foglalt feltételeknek,
b) a Szolgálat véleménye alapján a kérelemben feltüntetett zárlati vagy vizsgálati hely az 5. és a 6. pont előírásainak, továbbá
c) a Szolgálat véleménye alapján a tevékenységet végző személyi állomány tudományos és műszaki felkészültsége megfelel.
2. Az engedélyben meghatározott kutatási anyag mennyisége nem haladhatja meg, a zárlati, illetve vizsgálati hely adottságaira való tekintettel, a tevékenység jellege és célja szerinti szükséges mértéket.
3. A Szolgálat a zárlati vagy vizsgálati hely alkalmasságáról, az 1/b) és az 1/c) pont alapján megfogalmazott véleményét a Központi Szolgálat veszélyességi értékelése, valamint az 5. és 6. pontban meghatározott szempontok alapján adja meg.
4. Az engedély kiadását követően a Központi Szolgálat a zárlat elrendelése és folyamatos ellenőrzése érdekében haladéktalanul megkeresi a Szolgálatot.
5. A Szolgálat a telephelyre, illetve a munka menetére vonatkozóan, a kérelmező közlésére is tekintettel, az alábbi zárlati intézkedéseket rendeli el:
a) minden növényi és károsító populációtól történő elszigetelés, ideértve a környező terület növényzetének a védelmét is,
b) a tevékenységért felelős személy kijelölése,
c) kizárólag a megnevezett személyekre korlátozza a telephelyekre és a környező területre történő bejutást,
d) a telephely azonosítása, megnevezve a tevékenység típusát és a felelős személyeket,
e) az elvégzett tevékenységek jegyzéke és az üzemelés kézikönyve naprakészségének fenntartása, ideértve a károsító kiszabadulásakor alkalmazandó eljárást is,
f) megfelelő biztonsági és riasztó berendezések,
g) megfelelő védekezés más károsító telephelyre való behurcolásának és terjedésének megelőzésére,
h) a kutatási anyag megfelelő mintavételezését és a telephelyek közötti szállítását szolgáló ellenőrzött eljárás betartása,
i) a hulladék, talaj és víz ellenőrzött elhelyezése,
j) megfelelő higiénés és fertőtlenítő eljárás, illetve felszerelések, a személyzet, a szerkezetek és eszközök számára,
k) megfelelő eljárás és telephely a kísérleti anyag elhelyezésére (tesztelő telephely és vizsgálati eljárások).
6. A Szolgálat a kutatási anyag különleges biológiájára és epidemiológiájára figyelemmel a további zárlati intézkedéseket rendelheti el:
a) dupla ajtajú, külön helyiség fenntartása a telephelyen a személyzet számára, és negatív légnyomás biztosítása,
b) meghatározott űrtartalmú, megfelelő lyukbőségű izolátorhálóval ellátott, zárt konténer biztosítása (pl. vízzár az atkák számára, zárt talajkonténer a fonálférgek számára, elektromos rovarcsapda),
c) elkülönítés más károsítótól és anyagtól (pl. virulens növényi tápanyagtól, gazdaszervezettől),
d) megfelelő tér biztosítása a szelekciós anyag számára,
e) a károsító honos törzzsel vagy fajjal való keresztezésének a megakadályozása,
f) a károsító folyamatos tenyésztése nem engedélyezhető,
g) a károsító szaporodását szigorúan ellenőrző feltételek előírása (pl. olyan környezeti feltételek biztosítása, amelyek a diapauzát nem teszik lehetővé),
h) propagulátummal való terjedés megakadályozása (pl. a légáramlást ki kell küszöbölni),
i) a károsító tenyészet parazitáktól és más károsítóktól való mentességének ellenőrzése,
j) megfelelő ellenőrző program a lehetséges vektorok kiszűrésére, az anyag steril feltételek közötti kezelése in vitro előállításhoz: a laboratórium aszeptikus módszerek alkalmazására való felszerelése,
k) a károsító vektorral való terjedésének megakadályozása (pl. megfelelő méretű izolátorháló, talajfenntartás),
l) időszaki elkülönítés annak biztosítására, hogy a tevékenységet a lehető legkisebb növény-egészségügyi veszély mellett végezzék.
II. HATÓSÁGI ENGEDÉLY MINTA A KÁROSÍTÓ, NÖVÉNY, NÖVÉNYI TERMÉK ÉS EGYÉB ANYAG KÍSÉRLETI VAGY TUDOMÁNYOS CÉLÚ, ILLETVE FAJTASZELEKCIÓS TEVÉKENYSÉGRE TÖRTÉNŐ BEHOZATALÁHOZ ÉS/VAGY SZÁLLÍTÁSÁHOZ
| Magyar Köztársaság Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat | ||||||
| SZÁM: ............... | ||||||
| HATÓSÁGI ENGEDÉLY tilalmazott károsító és vizsgálatköteles áru, valamint egyéb életképes növényi károsító minden fejlődési alakja kísérleti vagy tudományos célú, illetve fajtaszelekciós tevékenységre történő behozatalához és/vagy szállításához [7/2001. (I. 17.) FVM rendelet] | ||||||
| 1. | Feladó neve és címe/a származási ország növényvédelmi szervezete | |||||
| 2. | Az engedélyezett tevékenység végzéséért felelős személy neve és címe | 3. | A kibocsátó hatóság megnevezése | |||
| 4. | A zárlati helyek címe és leírása | 5. | Származási hely (az import anyag dokumentációja) | |||
| 7. | Az import kutatási anyag belépő állomása | 6. | A növény-egészségügyi bizonyítvány száma | |||
| A belföldi bizonyítvány száma | ||||||
| 8. | A kutatási anyag (ideértve a károsítót is) tudományos elnevezése | 9. | A kutatási anyag mennyisége | |||
| 10. | A kutatási anyag típusa | |||||
| 11. | Kiegészítő nyilatkozat | |||||
| A kutatási anyagot a 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet ... §-a értelmében importálják Magyarországra / szállítják Magyarországon belül * | ||||||
| 12. | Kiegészítő információk | |||||
| 13. | A származás helye szerint illetékes Szolgálat hatósági bejegyzése | 14. | A kiadó hatóság pecsétje, | |||
| a bejegyzés helye: | a kiadás helye: | |||||
| kelt: | kelt: | |||||
| a hivatalnok neve és aláírása: | a hivatalnok neve és aláírása: | |||||
III. A ZÁRLAT FELOLDÁSA ÉRDEKÉBEN SZÜKSÉGES NÖVÉNY-EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZKEDÉSEK, IDEÉRTVE A VIZSGÁLATOT IS
A) E rendelet 4. számú mellékletében meghatározott növényekre, növényi termékekre és más anyagokra vonatkozóan
1. A Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik, a termés és a vetőmagvak kivételével
1.1. A növényanyagot, a minisztérium által kiadott módszertani kézikönyvben meghatározott irányelvek alapján, megfelelő terápiás eljárásának kell alávetni.
1.2. Az 1.1. pont szerint elvégzett terápiás eljárás után a teljes növényanyagot tesztelni kell. Valamennyi növényanyagot (ideértve a tesztnövényeket is) engedélyezett telephelyen kell tartani, az I. pontban meghatározott zárlati feltételek mellett. A zárlat hatósági feloldására engedélyezett növényanyagot normál vegetatív fejlődési ciklust előidéző feltételek között kell tartani. A kutatási anyagot valamennyi e rendeletben felsorolt károsító által okozott tünetek megfigyelése céljából érkezéskor, majd azt követően a tesztelés alatt megfelelő időközönként vizuális vizsgálatnak kell alávetni.
1.3. Az 1.2. pont alapján a növényanyagot az alábbi eljárás szerint kell a károsítóra tesztelni és azonosítani:
1.3.1. A teszteléshez megfelelő laboratóriumi módszert, és ha szükséges, indikátornövényeket kell alkalmazni, ideértve a Citrus sinensis-t (L.) Osbeck, C. aurantifolia-t Christm. Swing, C. medica-t L., C. reticulata-t Blanko és a Sesamum-ot L., annak érdekében, hogy legalább az alábbi károsítókat ki lehessen mutatni:
a) Citrus greening bacterium
b) Citrus variegated chlorosis
c) Citrus mosaic vírus
d) Citrus tristeza vírus (valamennyi izolátum)
e) Citrus vein enation woody gall
f) Leprosis
g) Természetesen terjedő psorosis
h) Phoma tracheiphila (Petri) Kanchaveli & Gikashvili
i) Satsuma dwarf vírus
j) Spiroplasma citri Saglio et al
k) Tatter leaf vírus
l) Witches broom (MLO)
m) Xanthomonas campestris (Citrus valamennyi kórokozó törzse)
1.3.2. Az olyan betegségre (pl. Blight és Blight-like), amelyre nincs rövid távú tesztelési eljárás, a növényanyagot érkezéskor steril tenyészetben nevelt magoncra, hajtáscsúcs oltással kell ráoltani, a Minisztérium által külön módszertani leírásban meghatározott irányelvek szerint, majd a kapott növényeket az 1.1. pontban megadott terápiás eljárásnak kell alávetni.
1.4. Az 1.2. pontban meghatározott vizuális szemlében részesített és a károsító tüneteit mutató növényanyagot meg kell vizsgálni, ha szükséges le kell tesztelni, hogy meghatározzák a tüneteket előidéző károsítót.
2. A telepítésre szánt Cydonia Mill., Malus Mill., Prunus L. és Pyrus L. növények és hibridjeik és Fragaria L., a vetőmagvak kivételével
2.1. A növényi anyagot, a minisztérium által kiadott módszertani kézikönyvben meghatározott irányelvek alapján, megfelelő terápiás eljárásnak kell alávetni.
2.2. A 2.1. pont szerint elvégzett terápiás eljárás után a teljes növényanyagot tesztelni kell. Valamennyi növényanyagot (ideértve a tesztnövényeket is) engedélyezett telephelyen kell tartani, az I. pontban meghatározott zárlati feltételek mellett. A zárlat hatósági feloldására engedélyezett növényanyagot normál vegetatív fejlődési ciklust előidéző feltételek között kell tartani. A kutatási anyagot valamennyi e rendeletben felsorolt károsító által okozott tünetek megfigyelése céljából érkezéskor, majd azt követően a tesztelés alatt megfelelő időközönként, vizuális vizsgálatnak kell alávetni.
2.3. A 2.2. pont alapján a növényanyagot a károsítóra az alábbi eljárás szerint kell tesztelni és azonosítani:
2.3.1. A Fragaria L., esetében a növényanyag származási országától függetlenül, a vizsgálathoz megfelelő laboratóriumi módszert és indikátornövényeket kell használni, ideértve a Fragaria vescat, F. virginianat és Chenopodium spp.-t, legalább az alábbi károsítók kimutatására:
a) Arabis mosaic virus
b) Raspberry ringspot virus
c) Strawberry crinkle virus
d) Strawberry latent C virus
e) Strawberry latent ringspot virus
f) Strawberry mild yellow edge virus
g) Strawberry vein banding virus
h) Strawberry witches broom mycoplasm
i) Tomato black ring virus
j) Tomato ringspot virus
k) Colletotrichum acutatum Simmonds
l) Phytophthora fragariae Hickman var fragariae Wilcox & Duncan
m) Xanthomonas fragariae Kennedy & King.
2.3.2. A Malus Mill esetében:
(1) ha a növényanyag az alábbi károsítókkal fertőzött országból származik:
a) Apple proliferation mycoplasma;
b) Cherry rasp leaf virus (amerikai),
a teszteléshez megfelelő laboratóriumi módszereket és indikátornövényeket kell használni a károsítók kimutatására, és
(2) a növényanyag származási országától függetlenül, a teszteléshez megfelelő laboratóriumi módszereket és indikátornövényeket kell használni legalább az alábbi károsítók kimutatására:
a) Tobacco ringspot virus
b) Tomato ringspot virus
c) Erwiniai amylovora (Burr.) Wins l. et al.
2.3.3. A Prunus L. esetében, ha szükséges valamennyi Prunus fajra:
(1) ha a növényanyag az alábbi károsítókkal fertőzött országból származik:
a) Apricot chlorotic leafroll mycoplasm
b) Cherry rasp leaf virus (amerikai); or
c) Pseudomonas syringae pv. persicae (Prunier et al.) Young et al.,
a vizsgálathoz megfelelő laboratóriumi módszereket és ha szükséges indikátornövényeket kell használni a károsítók kimutatására; és
(2) a növényanyag származási országától függetlenül, a vizsgálathoz megfelelő laboratóriumi módszereket és ha szükséges indikátornövényeket kell használni legalább az alábbi károsítók kimutatására:
a) Little cherry pathogen (nem-európai izolátumok)
b) Peach mosaic virus (amerikai)
c) Peach phony rickettsia
d) Peach rosette mosaic virus
e) Peach rosette mycoplasm
f) Peach Xdisease mycoplasm
g) Peach yellows mycoplasm
h) Plum line pattern virus (amerikai)
i) Plum pox virus
j) Tomato ringspot virus
k) Xanthomonas campestris pv. pruni (Smith) Dye.
2.3.4. A Cydonia Mill. és a Pyrus L. esetében, a növényanyag származási országától függetlenül, a vizsgálathoz megfelelő laboratóriumi módszereket és ha szükséges indikátornövényeket kell használni legalább az alábbi károsítók kimutatására:
a) Erwinia amylovora (Burr.) Wins l. et al.
b) Pear decline mycoplasm.
2.4. A 2.2. pontban meghatározott vizuális szemlében részesített és a károsító tüneteit mutató növényanyagot meg kell vizsgálni, ha szükséges le kell tesztelni, hogy meghatározzák a tüneteket előidéző károsítót.
3. Vitis L. növények, a gyümölcs kivételével
3.1. A növényi anyagot, a minisztérium által kiadott módszertani kézikönyvben meghatározott irányelvek alapján, megfelelő terápiás eljárásnak kell alávetni.
3.2. A 3.1. pont szerint elvégzett terápiás eljárás után a teljes növényanyagot tesztelni kell. Valamennyi növényanyagot (ideértve a tesztnövényeket is) engedélyezett telephelyen kell tartani, az I. pontban meghatározott zárlati feltételek mellett. A zárlat hatósági feloldására engedélyezett növényanyagot normál vegetatív fejlődési ciklust előidéző feltételek között kell tartani. A kutatási anyagot a Daktulosphaira vitifoliae-t (Fitch) és valamennyi e rendeletben felsorolt károsító által okozott tünetek megfigyelése céljából érkezéskor, majd azt követően a tesztelés alatt, megfelelő időközönként vizuális vizsgálatnak kell alávetni.
3.3. A 3.2. pont alapján a növényanyagot az alábbi eljárás szerint kell a károsítókra letesztelni és azonosítani:
3.3.1. Ha a növényanyag az alábbi károsítókkal fertőzött országból származik:
a) Ajinashika betegség:
a vizsgálathoz megfelelő laboratóriumi módszert kell használni. Negatív eredmény esetén a növényanyagot a Koshu szőlőfajtán kell tesztelni és legalább két vegetációs ciklus alatt megfigyelés alatt tartani.
b) Grapevine stunt virus:
a vizsgálathoz megfelelő indikátornövényeket kell használni, ideértve a Campbell Early szőlőfajtát is, és a megfigyelést egy évig kell végezni.
c) Summer mottle:
a vizsgálathoz megfelelő indikátornövényeket kell használni, ideértve Sideritis, Cabernet-Franc és Mission szőlőfajtákat is.
3.3.2. A növényanyag származási országától függetlenül a vizsgálathoz megfelelő laboratóriumi módszereket, és ha szükséges indikátornövényeket kell használni legalább az alábbi károsítók kimutatására:
a) Blueberry leaf mottle vírus
b) Grapevine Flavescence dorée MLO és egyéb sárgaság vírus
c) Peach rosette mosaic vírus
d) Tobacco ringspot vírus
e) Tomato ringspot vírus („yellow vein” törzs és más törzsek)
f) Xylella fastidiosa (Well & Raju)
g) Xylophilus ampelinus (Panagopoulos) Willems et al.
3.4. A 3.2. pont szerint vizuális szemlének alávetett és károsító tüneteket mutató növényi anyagot meg kell vizsgálni, ha szükséges le kell tesztelni, hogy lehetőség szerint meghatározzák a tüneteket előidéző károsítót.
4. Solanum L. sztóló- vagy gumóképző növényfajainak termesztésre szánt növényei vagy ezek hibridjei
4.1. A növényanyagot, a minisztérium által kiadott módszertani kézikönyvben meghatározott irányelvek alapján, megfelelő terápiás eljárásnak kell alávetni.
4.2. A 4.1. pont szerint elvégzett terápiás eljárás után a teljes növényanyagot tesztelni kell. Valamennyi növényanyagot (ideértve a tesztnövényeket is) engedélyezett telephelyen kell tartani, az I. pontban meghatározott zárlati feltételek mellett. A zárlat hatósági feloldására engedélyezett növényanyagot normál vegetatív fejlődési ciklust előidéző feltételek között kell tartani. A kutatási anyagot a burgonya sárgaerűség és valamennyi e rendeletben felsorolt károsító által okozott tünetek megfigyelése céljából érkezéskor, majd azt követően megfelelő időközönként, a tesztelés alatt, vizuális vizsgálatnak kell alávetni.
4.3. A 4.2. pontban hivatkozott tesztelési eljárásokat a 4.5. pontban előírt technikai intézkedéseknek kell követniük abból a célból, hogy legalább az alábbi károsítók kimutathatók legyenek:
4.3.1. Baktériumok
a) Clavibacter michiganensis (Smith) Davis et al ssp. sepedonicus (Spieckermann et Kotthoff) Davis et. al;
b) Ralstonia solanacearum (Smith) Yabuuchi et al.
4.3.2. Vírusok és vírusszerű szervezetek
a) Andean potato latent vírus,
b) Potato black ringspot vírus,
c) Potato spindle tuber viroid,
d) Potato yellowing alfamovírus,
e) Potato vírus T,
f) Andean potato mottle vírus,
g) Közönséges burgonyavírusok, A, M, S, V, X és Y (beleértve az Y, Yn és Yc-t is), valamint potato leaf roll vírus.
Burgonya vetőgumó esetében a tesztelési eljárásokat abból a célból kell elvégezni, hogy legalább az a)–e) pontban felsorolt vírusok és vírusszerű szervezetek kimutathatók legyenek.
4.4. A 4.2. pontban meghatározott vizuális szemlében részesített és a károsító tüneteit mutató növényanyagot meg kell vizsgálni, ha szükséges le kell tesztelni, hogy meghatározzák a tüneteket előidéző károsítót.
4.5. A 4.3. pontban hivatkozott technikai intézkedések az alábbiak:
4.5.1. Baktériumok
a) Gumóknál minden egyes gumó köldökének ellenőrzése. A szabványos mintanagyság 200 gumó. Az eljárás azonban alkalmazható 200 gumónál kisebb mintákra is.
b) Fiatal növények és dugványok esetében, beleértve a mikroszaporítású növényeket is, a szár alsó szakaszait kell vizsgálni, ahol lehet a gyökereket is, a növényanyag minden egységére.
c) Fiókgumók vagy nem gumóképző fajok esetén, egy vegetációs cikluson keresztül történő szártő vizsgálatot kell végezni az a) és b) pontban hivatkozott vizsgálat után.
d) Az a) és b) pontban hivatkozott anyagra vonatkozóan a Clavibacter michiganensis (Smith) Davis et al ssp. sepedonicus (Spieckermann et Kotthoff) Davis et al kórokozó vizsgálatára a minisztérium által kiadott módszertani kézikönyvben meghatározott eljárást kell alkalmazni.
e) Az a) és b) pontban hivatkozott anyagra vonatkozóan a Ralstonia solanacearum (Smith) Yabuuchi et al kórokozó vizsgálatára a minisztérium által kiadott módszertani kézikönyvben meghatározott eljárást kell alkalmazni.
4.5.2. Vírusok és vírusszerű szervezetek a burgonya orsósodás viroidon kívül
a) Minimális vizsgálati követelmény, hogy a vegetatív anyagot (gumót, palántát és dugványt, beleértve a mikroszaporítású palánt is) a virágzáskor vagy ahhoz közeli időpontban szerológiai vizsgálatnak kell alávetni, a burgonya orsósodás viroidon kívüli minden más zárlati vagy vizsgálatköteles nem zárlati károsító előfordulásának meghatározására. A negatív eredményű szerológiai vizsgálatot biológiai vizsgálatának kell követnie. Burgonyalevél levélsodródás vírus esetében két szerológiai vizsgálatot kell végezni.
b) A vetőgumó vizsgálatakor legalább egy szerológiai, vagy ha ez nem lehetséges egy biológiai vizsgálatot kell végezni. A negatív eredményű minták egy meghatározott részének, valamint a fertőzöttségi szint határán lévő minták ismételt vizsgálatát más módszerrel kell elvégezni.
c) Az a) és b) pontban hivatkozott szerológiai és biológiai vizsgálatokat üvegházban nevelt növényeken kell elvégezni. Minden egyes száron legalább két helyről kell mintát venni, amely magában foglal egy a szár csúcsán lévő fiatal, teljesen kifejlődött levelet, és egy a szár közepéről vett idősebb levelet. Minden szárból mintát kell venni az esetleges nem általános fertőzés miatt. Szerológiai vizsgálat esetében a különböző növényekről származó levélkéket külön kell kezelni, hacsak a felhasználási mód másképpen nem indokolja. Az egyes szárakról származó levélkéket azonban egyben lehet kezelni, hogy reprezentálja az egész növényt az egyes növényekről származó mintákban. Biológiai vizsgálat esetén legfeljebb öt növény kezelhető együtt, legalább kétszeres mennyiségű indikátornövény inokulálásával.
d) Az a) és b) pontban hivatkozott biológiai vizsgálatra felhasználandó megfelelő indikátornövénynek szerepelnie kell az EPPO indikátornövény listáján, vagy más hatóságilag jóváhagyott indikátornövénynek kell lennie, amelyről bebizonyosodott, hogy indikátorként alkalmazható.
e) A zárlat alól csak közvetlenül vizsgált anyag szabadítható fel. Ahol csíraszem vizsgálatot végeztek, csak a vizsgált csíraszem ivadéka szabadítható fel. A gumó nem szabadítható fel a nem szisztémikus fertőzéssel kapcsolatos lehetséges problémák miatt.
4.5.3. Burgonya orsósodás viroid
a) Minden kutatási anyag esetében csak üvegházban nevelt növényt kell vizsgálni a virágzást és pollenképződést megelőzően, ha azok megfelelően kifejlődtek. A burgonyacsíra (in vitro növény) és a kis magonc vizsgálatát csak előzetes vizsgálatnak lehet tekinteni.
b) A mintákat a növény mindegyik szárának csúcsáról, a teljesen kibomlott levélkékből kell venni.
c) Minden vizsgálati anyagot legalább 18 C hőmérsékleten kell nevelni (lehetőleg 20 C-nál magasabb hőmérsékleten) és legalább 16 órás fotoperiódussal.
d) A vizsgálatot radioaktív vagy nem radioaktívan jelzett DNS vagy RNS minták, return-PAGE (ezüst színezéssel), vagy RT-PCR segítségével kell végezni.
e) A minták és a return-PAGE legnagyobb összesítési aránya 5. Ilyen, vagy ennél nagyobb összesítési arány alkalmazását igazolni kell.
B) E rendelet 2., 3. és 5. számú mellékletében felsorolt vizsgálatköteles árukra
1. A hatósági zárlati intézkedésnek tartalmaznia kell e rendelet 1., 2. és 3. számú mellékletében felsorolt károsítók előírt szemléjét vagy vizsgálatát, melyeket e rendelet 5. számú mellékletében megadott különleges előírások szerint kell elvégezni. Ezen különleges előírások szerint a zárlati intézkedésnél használt módszerek megegyeznek e rendelet 5. és a 6. számú mellékletében meghatározottakkal vagy más egyenértékű, hatóságilag elfogadott intézkedéssel.
2. Az 1. pont szerint a növénynek, növényi terméknek és más anyagnak mentesnek kell lenni e rendelet 1., 2., 3. és 5. számú mellékletében meghatározott károsítóktól.
1. Gabonafélék és olajos növények vetőmagja
1.1. Hibridkukorica és napraforgó vetőmag előállítást a termelő legkésőbb május 15-ig köteles bejelenteni az illetékes Szolgálatnak, a faj, fajta, mennyiségi és a területi adatok megadásával. A Szolgálat az Európai Unió tagországaiba exportálandó tételek termőhelyén kötelező jelleggel, a többi termőhelyen szúrópróbaszerű vizsgálatot végez, melynek eredményéről szemlejegyzőkönyvet állít ki.
1.2. Az EPPO tagországokon kívüli területről behozott vetőmag elosztásáról az importőr, az elosztást követően köteles értesíteni a Szolgálatot, megjelölve a területére kiszállított vetőmag mennyiséget és fajtát termelőnkénti/termeltetőnkénti megosztásban. A termelő május 15-ig köteles a fenti vetőmaggal elvetett táblák adatait a Szolgálatnak bejelenteni, melyben külön fel kell tüntetni a vetőmag-szaporítás céljára elvetett területeket. A Szolgálat a továbbszaporítási céllal termesztett vetőmagvak termőhelyeit kötelező jelleggel, egyéb céllal termesztett vetőmagvak termőhelyén pedig szúrópróbaszerű vizsgálatot végez, melynek eredményéről szemlejegyzőkönyvet állít ki.
2. Medicago sativa L. vetőmag
A termelő legkésőbb május 15-ig köteles a Szolgálatnak a továbbszaporítási céllal termesztett bármely szaporítási fokozatú vetőmag termesztését a faj, fajta, mennyiségi és területi adatait bejelenteni. A Szolgálat a bejelentett területeken vizsgálatot végez, melynek eredményéről szemlejegyzőkönyvet állít ki.
3. Phaseolus L. vetőmag
A termelő legkésőbb május 15-ig köteles a Szolgálatnak a továbbszaporítás céllal termesztett bármely szaporítási fokozatú vetőmag-előállítást a faj, fajta, mennyiségi és területi adatok megnevezésével bejelenteni. A Szolgálat a bejelentett területeken vizsgálatot végez, melynek eredményéről szemlejegyzőkönyvet állít ki.
4. Zöldségfélék vetőmagvai
Az Allium cepa, az Allium porrum, az Allium schenoprasum, a Capsicum annuum és a Lycopersicon lycopersicum továbbszaporításra szánt bármely fokozatú vetőmag előállítást a termelő az azonosításhoz szükséges faj, fajta, mennyiségi és területi adatok közlésével, minden év május 15-ig köteles bejelenteni a Szolgálatnak. A termőhelyi szemlék, illetve az azt kiegészítő speciális laboratóriumi vizsgálatok után a Szolgálat a forgalmazásra való növény-egészségügyi alkalmasságot jegyzőkönyvben igazolja.
5. Burgonya
5.1. A növény-egészségügyi ellenőrzések elvégzése érdekében – az egyes pontoknál megjelölt felelős a termesztést megelőző év szeptember 30-ig az alábbi adatokat köteles bejelenteni a Szolgálatnak:
a) Az importőr köteles bejelenteni a Szolgálatnak a területére kiszállítandó import vetőburgonya mennyiséget és fajtát, termelőnkénti megosztásban.
b) Az import szaporítóanyag felhasználásával végzett nemesítői, honosítói és fajtakísérleti munkát végző intézetek a behozandó anyag származását, mennyiségét, felhasználásának helyét.
c) A szaporításra engedélyezett hazai előállítású szuperelit- és elit fokozatú szaporítóanyag területi és fajtára vonatkozó adatait a termelő,
d) a közvetlen importból származó vetőgumó felhasználásával végzett vetőgumó-előállítást a termelő,
e) az étkezési vagy ipari burgonya termesztését a termelő köteles bejelenteni.
5.2. Vetőburgonyát csak laboratóriumi vizsgálattal bizonyított, zárlati Globodera fajoktól mentes területen lehet előállítani.
5.3. A Szolgálat a bejelentett területeken vizsgálatot végez, melynek eredményéről szántóföldi szemlejegyzőkönyvet és laboratóriumi vizsgálati bizonyítványt ad ki annak igazolására, hogy a vetőburgonya növényállománya a növény-egészségügyi előírásoknak megfelel.
5.4. A Clavibacter michiganensis subsp. sepedonicus és a Ralstonia (Pseudomonas) solanacearum hazai behurcolásának és elterjedésének megakadályozására, valamint felderítésére az alábbi intézkedéseket kell tenni:
a) hatóságilag működtetett monitoring rendszer, amely a termőhelyek szemléjét és a betakarított/betárolt gumótételek ellenőrzését jelenti;
b) a felderítésben mind a vető-, mind az étkezési burgonya gumótételeket be kell vonni. A vetőgumótételek esetén a gumótételek laboratóriumi vizsgálatát kell elvégezni a minisztérium által közzétett módszertani kézikönyv előírásai szerint, de indokolt esetben az ellenőrzés a vágott gumófelület vizuális vizsgálatával is történhet;
c) a növényállományok ellenőrzését, a megfelelő időpontban végzett szántóföldi szemle során, a vizuálisan észlelhető tünetek vizsgálatával kell elvégezni, a gyanús tüneteket mutató növényminták kiegészítő laboratóriumi vizsgálatával;
d) az évente felderítésbe vonandó állományok, tételek, minták számát, területeit és a felderítés időpontját szakmai, tudományos és statisztikai kritériumok alapján a Központi Szolgálat állapítja meg;
e) a kórokozó jelenlétének vizuális vizsgálat során megállapított veszélye esetén a megerősítő laboratóriumi vizsgálatot minden esetben a minisztérium által közzétett módszertani kézikönyv előírásai szerint kell elvégezni.
A fent meghatározott intézkedéseken kívül a Ralstonia (Pseudomonas) solanacearum esetében hazai körülmények között potenciális gazdanövénynek számító paradicsom és paprika kultúrákat is vizsgálatokba be kell vonni. Ezekben a kultúrákban észlelt fertőzési veszély esetén, a felderítésbe és a szükséges laboratóriumi vizsgálatokba be kell vonnia a fertőzött tétellel kapcsolatba került felszíni vízforrásokat, és egyéb vadon növő vagy gyom lehetséges gazdanövényeket is, különös tekintettel a keserű csucsorra (Solanum dulcamara).
6. Telepítésre szánt Beta vulgaris L.
A termelő legkésőbb május 15-ig köteles az illetékes Szolgálatnak a továbbszaporítás céllal termesztett bármely szaporítási fokozatú vetőmag-előállítást a faj, fajta, mennyiségi és területi adatok megnevezésével bejelenteni. A Szolgálat a bejelentett területeken vizsgálatot végez, melynek eredményéről szemlejegyzőkönyvet állít ki.
7. Fás- és lágyszárú gyümölcsfélék, szőlő, díszfaiskolai és erdészeti szaporító- és ültetvényanyagok
7.1. A növény-egészségügyi ellenőrzések elvégzése érdekében a termelő minden év február 28-ig köteles bejelenteni a növény-egészségügyi vizsgálatra kötelezett szaporító- és ültetvényanyagok faj, fajta, mennyiségi és területi adatait a Szolgálatnak.
A szaporítóanyag forgalmazásához szükséges növény-egészségügyi vizsgálatok elvégzéséről a Szolgálat határozatot, illetve jegyzőkönyvet állít ki.
A „Forgalmazásra növény-egészségügyi szempontból alkalmas” záradék vizsgálati okmányra való rávezetése jogosít a forgalmazásra, a telepítés céljára történő felhasználásra a 7.2. pontban meghatározott ideig, illetőleg visszavonásig.
7.2. Növény-egészségügyi vizsgálatra kötelezettek:
7.2.1. Gyümölcsfaiskolák
a) árutermelő gyümölcs-, bogyós faiskolák (magoncok, szemzésre-, oltásra kiültetett alanyok),
b) átmeneti (szűrő) faiskolák.
7.2.2. Szőlőiskolák
7.2.3. Díszfaiskolák (díszfák, díszcserjék, kertészeti hasznosítású fenyőfélék)
7.2.4. Erdészeti csemetekertek
7.2.5. Törzsültetvények, törzsgyümölcsösök, törzstelepek (szemzőhajtástermő, magtermő törzses gyümölcsfajok, szőlő-, bogyós ültetvények és vegetatív anyatelepek, dísznövények).
7.2.6. Szaporításra ideiglenesen engedélyezett (mag-, szemzőhajtás-, sarj-, simavessző-, alany-, oltócsap-, palánta termő) ültetvények, továbbszaporításra kijelölt fák, törzskönyvi előjegyzésre kijelölt fák, bokrok, egyéb növények (díszfák, díszcserjék, erdőterületen kijelölt szelídgesztenye és csonthéjas magtermő fák, importból származó továbbszaporításra szánt szaporító- és ültetvényanyag, komló).
7.2.7. Faiskolai lerakatok, árudák, egyéb forgalmazóhelyek.
Az ellenőrzések száma és ideje:
| Szaporító- és ültetvényanyag | Ellenőrzések száma, ideje | |||
| 7.2.1. | 1. V. 15.–VII. 15. | |||
| 2. VIII. 15.–IX. 15. | ||||
| 7.2.2. | 1. VII. 1.–VIII. 31. | |||
| 7.2.3. | 1. VII. 1.–IX. 15. | |||
| 7.2.4. | 1. VII. 1.–IX. 15. | |||
| 7.2.5–7.2.6. | csonthéjasok: | 1. V. 15.–VII. 15. | ||
| 2. VIII. 15.–IX. 15. | ||||
| almatermésűek: | 1. V. 15.–VII. 15. | |||
| bogyósok: | 1. V. 15.–VII. 15. | |||
| dió, gesztenye: | 1. VI. 1.–IX. 15. | |||
| szőlő: | 1. VI. 1–30. | |||
| 2. VIII. 15.–IX. 30. | ||||
| egyéb: | 1. V. 15.–IX. 30. | |||
| 7.2.7. | folyamatosan működő árudák esetében | 1. V. 15.–VII. 15. | ||
| 2. VIII. 15.–IX. 15. | ||||
| idényjelleggel működő lerakatok, árudák és forgalmazóhelyek esetében | ősszel és tavasszal 1-1 alkalommal | |||
8. Valamennyi továbbszaporításra termesztett lágyszárú növény (kivéve az 5. pontban felsorolt növényeket)
A termelő köteles az Európai Unió tagországaiba szánt szaporító- és ültetvényanyagok bármely szaporítási fokozatú anyanövényeit, anyanövény állományait az azonosításhoz szükséges faj, fajta, mennyiségi és területi adatok közlésével minden év február 28-ig a Szolgálatnak bejelenteni. A termőhelyi szemlék, illetve azt esetenként kiegészítő speciális laboratóriumi vizsgálatok elvégzése után a Szolgálat a növény-egészségügyi alkalmasságot jegyzőkönyvben igazolja.
9. Gumók, hagymák, rhizómák
A termelő köteles a kereskedelmi forgalomba kerülő Allium ascolonium, Allium cepa, Allium schenoprasum, Camassia, Chionodoxa, Crocus, Galanthus, Galtonia candicans, a Gladiolus, Hyocinthus, Iris, Ismene, Muscari, Narcissus, Ornithogallum, Puschkinia, Scilla, Tirgidia és Tulipa továbbszaporításra szánt gumó és hagyma állományait az azonosításhoz szükséges faj, fajta, mennyiségi és területi adatok közlésével minden év február 28-ig a Szolgálatnak bejelenteni. A termőhelyi szemlék, illetve azt esetenként kiegészítő speciális laboratóriumi vizsgálatok elvégzése után a Szolgálat növény-egészségügyi alkalmasságot jegyzőkönyvben igazolja.
10. Terményraktárak, malmok és takarmánykeverők
A tulajdonos vagy bérlő, illetve az üzemeltető minden év február 28-ig köteles bejelentkezni az illetékes Szolgálatnál a raktározott termény, valamint a terményraktár, malom vagy takarmánykeverő 10. számú mellékletben meghatározott adatainak közlésével. A Szolgálat az ellenőrzéseket egyedi terv alapján, felderítés jelleggel végzi el. A szemlék, illetve azt esetenként kiegészítő laboratóriumi vizsgálatok elvégzése után a Szolgálat a növény-egészségügyi állapotot jegyzőkönyvben rögzíti.
| MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI SZOLGÁLATA | |||||||||||||
| NYILVÁNTARTÁSI ŰRLAP | |||||||||||||
| A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény és a 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet alapján | |||||||||||||
| ................................................. Megyei Szolgálat | Nyilvántartási szám: | ||||||||||||
| Cég/termelő | Kapcsolattartó | ||||||||||||
| neve: ............................................................................ | neve: ........................................................................... | ||||||||||||
| címe: ........................................................................... | címe: ........................................................................... | ||||||||||||
| tel: ..................................... fax: .................................. | tel: ..................................... fax: .................................. | ||||||||||||
| E-mail: ........................................................................ | E-mail: ........................................................................ | ||||||||||||
| végzettsége: ................................................................ | |||||||||||||
| (A megfelelő kockát kérem bejelölni.) | |||||||||||||
| 1. A termelés/raktározás jellege | |||||||||||||
| szaporító- és ültetvényanyag előállító | vegyes termelő | ||||||||||||
| (folytatás az 5. pontban) | késztermék előállító | ||||||||||||
| szántóföldi növénytermelő | burgonya kereskedő | ||||||||||||
| burgonyatermelő | malom (folytatás a 8. pontban) | ||||||||||||
| zöldségtermelő | takarmánykeverő (folytatás a 8. pontban) | ||||||||||||
| gyümölcstermelő | terményraktár (folytatás a 8. pontban) | ||||||||||||
| szőlőtermelő | egyéb ........................................................................... | ||||||||||||
| termeléssel és kereskedelemmel is foglalkozik | |||||||||||||
| csak kereskedelemmel foglalkozik | |||||||||||||
| importőr | |||||||||||||
| 2. Hol történik a termékek eladása? | |||||||||||||
| termelő üzemben | ipari célra (végfelhasználó részére) | ||||||||||||
| viszonteladónak | nyilvános vagy saját célra (végfelhasználó részére) | ||||||||||||
| 3. Eladási célpiac: | |||||||||||||
| hazai piac | EU tagország | nem EU tagország | |||||||||||
| 4. A növényi szaporító- és ültetvényanyagot Magyarországról szerzi be? | |||||||||||||
| igen | |||||||||||||
| ha nem, melyik országból? | Kérem beírni ............................................. | ||||||||||||
| Származási azonosító. ............................................ | |||||||||||||
| 5. Szaporító- és ültetvényanyag előállítás | |||||||||||||
| 5.1. Faiskolák | |||||||||||||
| gyümölcsfaiskola | erdészeti csemetekert | ||||||||||||
| bogyósiskola | átmeneti (szűrő) faiskola | ||||||||||||
| szőlőiskola | elit faiskola | ||||||||||||
| díszfaiskola | egyéb: .......................................................................... | ||||||||||||
| 5.2. Törzsültetvények, törzstelepek | |||||||||||||
| prebázis (KTÜ) | törzsgyümölcsös | ||||||||||||
| bázis (ÜTÜ) | egyéb törzstelep: .......................................................... | ||||||||||||
| kiinduló anyag, törzsültetvény jelölt | |||||||||||||
| 5.3. Szaporításra ideiglenesen engedélyezett szaporító- és ültetvényanyag | |||||||||||||
| szaporításra ideiglenesen engedélyezett ültetvény | |||||||||||||
| továbbszaporításra kijelölt fa | |||||||||||||
| törzskönyvi előjegyzésre kijelölt egyedek | |||||||||||||
| 6. Termesztett növényfajok | |||||||||||||
| 6.1. Vetőmagvak | |||||||||||||
| Allium ascalonicum (mogyoróhagyma) Alliumcepa (vöröshagyma) | Prunus (cseresznye, meggy, ómadula, kajszi, szilva és egyéb e nemzetségbe tartozó faj) | ||||||||||||
| Allium porrum (póréhagyma) Allium schoenoprasum (metélőhagyma) | Rubus (málna szerder és egyéb e nemzetségbe tartozó faj) | ||||||||||||
| Capsicu spp. (paprikafélék) | Zea mays (kukorica) | ||||||||||||
| Helianthus annuus (napraforgó) Lycopersicon esculentum (paradicsom) | EPPO tagországokon kívüli területekről származó vetőmag | ||||||||||||
| Medicago sativa (lucerna) | ...................................................................................... | ||||||||||||
| Oryza spp. (rizs) | Egyéb | ||||||||||||
| Phaseolus (bab) | |||||||||||||
| 6.2. Gumók, hagymák, rhizómák | |||||||||||||
| Allium cepa (vöröshagyma) | Iris (nőszirom) | ||||||||||||
| Allium schoenoprasum (metélőhagyma) | Ismene (pókliliom) | ||||||||||||
| Allium porrum (póréhagyma) | Muscari (gyöngyike) | ||||||||||||
| Camassia (prérigyertya) | Narcissus (nárcisz) | ||||||||||||
| Chionodoxa (hófény) | Ornithogallum (madártej) | ||||||||||||
| Crocus flavus „Golden yellow” (krókusz) | Puschkinia (Puskin-csillagvirág) | ||||||||||||
| Galanthus (hóvirág) | Scilla (csillagvirág) | ||||||||||||
| Galtonia candicans (fehér óriásjácint) | Tigridia (tigrisvirág) | ||||||||||||
| Gladiolus (kardvirág) | Tulipa (tulipán) | ||||||||||||
| Hyacinthus (jácint) | Egyéb | ||||||||||||
| 6.3. Lágyszárú növények | |||||||||||||
| Allium cepa (vöröshagyma) | Gerbera (gerbera) | ||||||||||||
| Allium porrum (póréhagyma) | Gypsophila (fátyolvirág) | ||||||||||||
| Allium ascalonicum (mogyoróhagyma) | Humulus lupulus (komló) | ||||||||||||
| Allium schoenoprasum (metélőhagyma) | Impatiens „New Guince hibrid” (nebáncsvirág) | ||||||||||||
| Apium graveolens (zeller) | Lactuca spp. (salátafélék) | ||||||||||||
| Araceae (kontyvirág-félék) | Leucanthemum (margaréta) | ||||||||||||
| Argyranthemum spp. (margitvirág) | Lupinus (csillagfürt) | ||||||||||||
| Aster spp. (őszirózsa) | Marantaceae (nyílgyökér-félék) | ||||||||||||
| Beta vulgaris (cukorrépa) | Musaceae (banánfélék) | ||||||||||||
| Begonia (begónia) | Pelargonium (muskátli) | ||||||||||||
| Brassica spp. (káposztafélék) | Persea spp. (avokádó) | ||||||||||||
| Capsicum annuum (paprika) | Solanum tuberosum (burgonya) | ||||||||||||
| Cucumis spp. (kabakosok) | Solanum melongena (tojásgyümölcs) | ||||||||||||
| Dendranthema (krizantémfélék) | Spinacia spp. (spenót) | ||||||||||||
| Dianthus és hibridjei (szegfű) | Tanacetum (margitvirág) | ||||||||||||
| Euphorbia pulcherrima (mikulásvirág) | Verbena (vasfű) | ||||||||||||
| Exacum spp. (keserűlevélke) | Egyéb | ||||||||||||
| Ficus L. (füge) | |||||||||||||
| Fragaria (szamóca) | |||||||||||||
| 6.4. Fásszárú növények | |||||||||||||
| Abies (jegenyefenyő) | Platanus (platán) | ||||||||||||
| Castanea (szelídgesztenye) | Populus (nyárfa) | ||||||||||||
| Chaenomeles (japánbirs) Citrus (citromfélék) | Prunus (cseresznye, meggy, mandula, kajszi, szilva és egyéb e nemzetségbe tartozó faj) | ||||||||||||
| Corylus avellana (mogyoró) | Pseudotsuga (Douglász-fenyő) | ||||||||||||
| Cotoneaster (madárbirs) | Pyracantha (tűztövis) | ||||||||||||
| Crataegus (galagonya) | Pyrus (körte) | ||||||||||||
| Cydonia (birsalma) | Quercus (tölgy) | ||||||||||||
| Eryobotria (gyapjasnaspolya) | Ribes (ribiszke, köszméte) | ||||||||||||
| Juglans (dió) Larix (vörösfenyő) | Rubus (málna szeder és egyéb e nemzetségbe tartozó faj) | ||||||||||||
| Malus (alma) | Sorbus (berkenye) | ||||||||||||
| Mespilus (naspolya) | Stranvaesia (korallberkenye) | ||||||||||||
| Olea europea (olajfa) | Tsuga (hemlokfenyő) | ||||||||||||
| Picea (lucfenyő) | Vitis (szőlő) | ||||||||||||
| Pinus (fenyő) | Egyéb | ||||||||||||
| Pistacia vera (pisztácia) | |||||||||||||
| 7. A termelés részletes adatai * | |||||||||||||
| Település | HRSZ | Növényfaj | Növényfajta * | Felület (ha) | |||||||||
| 8. Raktározott termény, valamint a terményraktár, a malom és a takarmánykeverő részletes adatai * | |||||||||||||
| Település, utca, hrsz. | Tárolt termény | Tárolási kapacitás (t) | Tárolt mennyiség (t) | ||||||||||
| 1. Name and address of exporter – Feladó neve és címe | 2. PHYTOSANITARY CERTIFICATE NÖVÉNY-EGÉSZSÉGÜGYI BIZONYÍTVÁNY No (HU/ | ||||||||||||||
| ORIGINAL | No 0000000 | ||||||||||||||
| 3. Declared name and address of consignee Címzett neve és címe | 4. Plant Protection Organization of Hungary ................................................................................... to Plant Protection Organization(s) of Magyar Növényvédelmi Szervezet ................................................................................... Növényvédelmi szervezet részére | ||||||||||||||
| 5. Place of origin – Származási hely | |||||||||||||||
| 6. Declared means of conveyance – Szállító eszköz | |||||||||||||||
| 7. Declared point of entry – Belépő állomás | |||||||||||||||
| 8. | Name of produce; | Botanical name of plants; | Number and description of packages; | Distinguishing marks | 9. Quantity declared | ||||||||||
| Termék neve | Botanikai név | Csomagok száma és neme | Megkül. jelzések (köt. szám) | Termék mennyisége | |||||||||||
| 10. | This is to certify that the plants or plant products described herein have been inspected and/or tested according to appropriate official procedures and are considered to be free from the quarantine pests specified by the importing contracting party and to conform with the current phytosanitary requirements of the importing contracting party including those for regulated non-quarantine pests. | ||||||||||||||
| 11. | Additional declaration – Kiegészítő nyilatkozat | ||||||||||||||
| DISINFESTATION AND/OR DISINFECTION TREATMENT FERTŐTLENÍTÉS ÉS/VAGY FERTŐTLENÍTŐ KEZELÉS | 18. Place of issue – Kiállítás helye | ||||||||||||||
| 12. Treatment – Kezelés módja | Date – Kiállítás ideje | ||||||||||||||
| 13. Chemical (active ingredient) Vegyszer (hatóanyag) | 14. Duration and temperature Kezelés időtartama és hőmérséklet | Name and signatura of authorized officer – Vizsgálatot végző neve és aláírása | Stamp of Organization Pecsét helye | ||||||||||||
| 15. Concentration – Töménység | 16. Date – Időpont | ||||||||||||||
| 17. Additional information – Kiegészítő információk | Note: No financial liability with respect to this certificate shall attach to Hungarian Plant Protection Organization or to any of its officers or representatives. | ||||||||||||||
| 1. | Name und Adresse des Absenders: | ||||||||||||||
| Nom et adresse de l’expéditeur: | |||||||||||||||
| 2. | PFLANZENGESUNDHEITSZEUGNIS CERTIFICAT PHYTOSANITAIRE | ||||||||||||||
| 3. | Name und Adresse des vorgesehenen Empfängers: | ||||||||||||||
| Nom et adresse déclarés du destinaire: | |||||||||||||||
| 4. | PFLANZENSCHUTZDIENST IN UNGARN an Pflanzenschutzorganisation von: | ||||||||||||||
| SERVIDE DE LA PROTECTION DES VÉGÉTAUX DE HONGRIE a l’Organisation de la Protection des Végétaux de: | |||||||||||||||
| 5. | Ursprung: | ||||||||||||||
| Lieu d’origine: | |||||||||||||||
| 6. | Transportmittel: | ||||||||||||||
| Moyen de transport déclaré: | |||||||||||||||
| 7. | Vorgeschener Grenzübertrittsort: | ||||||||||||||
| Point d’entrée déclaré: | |||||||||||||||
| 8. | Unterscheidungsmerkmale, Zahl und Beschreibung der Packungen, Name des Erzeugnisses, Botanischer Name der Pflanzen: | ||||||||||||||
| Marques et numéros des colis, nom des produits, nom botanique des plantes: | |||||||||||||||
| 9. | Deklairerte Menge: | ||||||||||||||
| Quantité déclarée: | |||||||||||||||
| 10. | Es wird hiermit bescheinigt, dass die oben beschriebenen Pflanzen, Pflanzenerzeugnisse | ||||||||||||||
| – nach geeigneten Verfahren untersucht worden sind | |||||||||||||||
| – als frei von Quarantäne Schadorganismen und praktisch frei von anderen gefährlichen Schadorganismen befunden werden und | |||||||||||||||
| – als den geltenden Pflanzenschutzvorschriften des Einfuhrlandes entsprechend angesehen werden. | |||||||||||||||
| Il est cetifié que les végétaux, parties de végétaux ou produits végétaux décrits ci-dessus | |||||||||||||||
| – ont été inspectés suivant des procédures adaptées | |||||||||||||||
| – sont estimés indemnes d’ennemis visés par la réglementation phytosanitaire et pratiquement indemnes d’autres ennemis dangereux, et qu’ils | |||||||||||||||
| – sont jugés conformes á la réglementation phytosanitaire en vigueur. | |||||||||||||||
| Igazolás arról, hogy a fentiekben részletezett növényeket vagy növényi termékeket előírásszerűen megvizsgálták, azokat mentesnek találták karantén károsítóktól, továbbá gyakorlatilag mentesnek más, veszélyes károsítóktól, és hogy azokat az importáló országban jelenleg érvényben levő növény-egészségügyi előírásokkal összhangban levőnek tekintik. | |||||||||||||||
| 11. | Zusätzliche Erklärung: | ||||||||||||||
| Déclaration supplémentaire: | |||||||||||||||
| ENTSEUCHUNG UND/ODER DESINFIZIERUNG | |||||||||||||||
| TRAITEMENT DE DESINFESTATION ET/OU DESINFECTION | |||||||||||||||
| 12. | Behandlung: | ||||||||||||||
| Traitement: | |||||||||||||||
| 13. | Chemikalie (Wirkstoff): | ||||||||||||||
| Produit chimique (matiére active): | |||||||||||||||
| 14. | Behandlungsdauer und Temperatur: | ||||||||||||||
| Durée et température: | |||||||||||||||
| 15. | Konzentration: | ||||||||||||||
| Concentration: | |||||||||||||||
| 16. | Datum: | ||||||||||||||
| Date: | |||||||||||||||
| 17. | Zusätzliche Informationen: | ||||||||||||||
| Renseignements complémentaires: | |||||||||||||||
| 18. | Ausstellungsort: | ||||||||||||||
| Datum: | |||||||||||||||
| Name und Unterschrift des amtlichen Beauftragten: | |||||||||||||||
| Dienststempel: | |||||||||||||||
| Lieu de délivrance: | |||||||||||||||
| Date: | |||||||||||||||
| Nom et signature du fonctionnaire autorisé: | |||||||||||||||
| Cachet de l’Organisation: | |||||||||||||||
| Megjegyzés: Ezen bizonyítványt kiállító növény-egészségügyi hatóságot, illetőleg annak dolgozóját vagy meghatalmazottját anyagi felelősség nem terheli. | |||||||||||||||
| 1. Name and address of exporter – Feladó neve és címe | 2. PHYTOSANITARY CERTIFICATE FOR RE-EXPORT RE-EXPORT NÖVÉNY-EGÉSZSÉGÜGYI BIZONYÍTVÁNY No (HU/A | ||||||||||||||
| ORIGINAL | No 0000000 | ||||||||||||||
| 3. Declared name and address of consignee Címzett neve és címe | 4. Plant Protection Organization of Hungary ................................................................................... to Plant Protection Organization(s) of Magyar Növényvédelmi Szervezet ................................................................................... Növényvédelmi szervezet részére | ||||||||||||||
| 5. Place of origin – Származási hely | |||||||||||||||
| 6. Declared means of conveyance – Szállító eszköz | |||||||||||||||
| 7. Declared point of entry – Belépő állomás | |||||||||||||||
| 8. | Name of produce; | Botanical name of plants; | Number and description of packages; | Distinguishing marks | 9. Quantity declared | ||||||||||
| Termék neve | Botanikai név | Csomagok száma és neme | Megkül. jelzések (köt. szám) | Termék mennyisége | |||||||||||
| 10. | This is to certify that the plants or plant products described above were imported into Hungary from ................ (country) covered by Phytosanitary Certificate No ....................................., original certified true copy of which is attached to this certificate; that they are packed repacked in original new containers, that based on the original phytosanitary certificate and additional inspection they are considered to conform with the current phytosanitary regulations of the importing contracting party, and that during storage in Hungary the consigment has not been subjected to the risk of infestation or infection. | ||||||||||||||
| (Insert tick in appropriate boxes.) | |||||||||||||||
| 11. | Additional declaration – Kiegészítő nyilatkozat | ||||||||||||||
| DISINFESTATION AND/OR DISINFECTION TREATMENT FERTŐTLENÍTÉS ÉS/VAGY FERTŐTLENÍTŐ KEZELÉS | 18. Place of issue – Kiállítás helye | ||||||||||||||
| 12. Treatment – Kezelés módja | Date – Kiállítás ideje | ||||||||||||||
| 13. Chemical (active ingredient) Vegyszer (hatóanyag) | 14. Duration and temperature Kezelés időtartama és hőmérséklet | Name and signatura of authorized officer – Vizsgálatot végző neve és aláírása | Stamp of Organization Pecsét helye | ||||||||||||
| 15. Concentration – Töménység | 16. Date – Időpont | ||||||||||||||
| 17. Additional information – Kiegészítő információk | Note: No financial liability with respect to this certificate shall attach to Hungarian Phytosanitary Organization or to any of its officers or representatives. | ||||||||||||||
| 1. | Nom et adresse de l’expéditeur | ||||||||||||||
| Name und Adresse des Absenders | |||||||||||||||
| 2. | CERTIFICAT PHYTOSANITAIRE DE RÉEXPORTATION | ||||||||||||||
| PLANZENGESUNDHEITSZEUGNIS ZU REEXPORT | |||||||||||||||
| 3. | Nom et adresse du déstinataire – Name und Adresse des Empfängers | ||||||||||||||
| 4. | A: Organisation de la Protection de végétaux de ................................................................................................ | ||||||||||||||
| An Pflanzenschutzorganisation von ..................................................................................................................... | |||||||||||||||
| 5. | Origine – Ursprung | ||||||||||||||
| 6. | Moyen de transport – Transportmittel | ||||||||||||||
| 7. | Point d’entrée – Grenzübertrittsort | ||||||||||||||
| 8. | Marques et numéros des colis, nombre des colis, nombre et nature des colis, nom des produits, nom botanique | ||||||||||||||
| Unterscheidungmerkmale, Zahl und Beschreibung der Packungen, Name des Erzeugnisses, Botanischer Name der Pflanzen | |||||||||||||||
| 9. | Nom et quantité du produit – Deklarierte Menge | ||||||||||||||
| 10. | Igazolás arról, hogy a fentiekben részletezett növényeket, növényi termékeket .................................... országból a jelen bizonyítványhoz hivatalos másolatban csatolt .................. sz. növény-egészségügyi bizonyítvány kíséretében hozták be Magyarországra és azokat eredeti, új csomagolásban az eredeti növény-egészségügyi bizonyítvány és kiegészítő ellenőrzés alapján összhangban levőnek tekintik az importáló országban jelenleg érvényben levő növény-egészségügyi előírásokkal továbbá, hogy Magyarországon történt raktározás során ez a szállítmány fertőzés veszélye alatt nem volt. | ||||||||||||||
| Il est certifié que le végétaux, produits végétaux décrits ci-dessus ont été importés de ..................... (pays) en Hongrie, accompagnés de la copie authentifiée du certificat phytosanitaire n ..............., annexée á ce certificat; les végétaux, produits végétaux dans leur emballage original nouveau sont jugés, sur la foi du certificat phytosanitaire original et d’inspection complémentaire conformes aux réglementations phytosanitaires en vigueur dans le pays importateur; de plus, cet envoi, au cours de l’emmagasinage en Hongrie, n’a pas été exposé á des risques d’infection ou d’infestation. | |||||||||||||||
| Es wird hiermit bescheinigt, dass die oben beschrieben Pflanzen oder Pflanzenerzeugnisse aus ............................ (Ursprungsland) nach Ungarn eingefürt worden sind und dass ihnen das Pflanzengesundheitszeugnis. Nr ................... dessen beglaubigte Kopie in der Anlage vorliegt, beigefügt war. Die Pflanzen oder Pflanzenerzeugnise sind in ihrer ursprünglichen Verpackung in einer neuen Verpackung, auf Grund des ursprünglichen Pflanzengesundheitszeugnisses und einer zusätzlichen Untersuchung als den geltenden Pflanzenschutzvorschriften des Einfuhrlandes entsprechend befunden worden und während ihrer Einlagerung in Ungarn sie keiner Gefähr eines Befalls oder einer Infizierung ausgesetzt waren. | |||||||||||||||
| 11. | Déclaration supplémentaire – Zusätzliche Erklärung | ||||||||||||||
| 12. | Traitement – Behandlung | ||||||||||||||
| 13. | Produit chimique et matiére active – Chemikalie (Wirkstoff) | ||||||||||||||
| 14. | Durée et température – Behandlungsdauer und Temperatur | ||||||||||||||
| 15. | Concentration – Konzentration | ||||||||||||||
| 16. | Date – Datum | ||||||||||||||
| 17. | Informations supplémentaires – Zusätzliche Informationen | ||||||||||||||
| 18. | Lieu de délivrance, Signature, Cachet Ausstellungsort, Name und Unterschrift des amtlich Beauftragten, Dienststempel | ||||||||||||||
| Note: Aucune responsabilité n’est imposée á l’autorité phytosanitaire hongroise ni á ses agents á l’égard du présent certificat. | |||||||||||||||
| Mettez un astérisque si convénable. | |||||||||||||||
| Bemerkung: Ausstellung dieses Zeugnisses durch die ungarische Behörde für Pflanzenquaratäne bzw. durch seinen Bevollmächtigten erfolgt ohne materielle Verantwortung. | |||||||||||||||
| Zutreffendes jeweils ankreuzen (x) | |||||||||||||||
| Megjegyzés: Ezzel a bizonyítvánnyal kapcsolatban az azt kiállító növény-egészségügyi hatóságot, illetőleg annak dolgozóját vagy meghatalmazottját anyagi felelősség nem terheli. | |||||||||||||||
| A megfelelő négyzetet áthúzással (x) kell jelölni. | |||||||||||||||
| HUNGARIAN REPUBLIC PLANT PROTECTION ORGANIZATION | |||||||||||||||
| MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NÖVÉNYVÉDELMI SZERVEZETE | |||||||||||||||
| No. Szám: B 0000000 | |||||||||||||||
| PROTOCOL – JEGYZŐKÖNYV | |||||||||||||||
| on rejection of plants, plant products not conform with the current phytosanitary regulations a növény-egészségügyi előírásoknak nem megfelelő növények, növényi termékek visszautasításáról | |||||||||||||||
| Description of consignments – A küldemény leírása | |||||||||||||||
| 1. Name and address of exporter – A feladó neve és címe | |||||||||||||||
| 2. Name and address of consignee – A címzett neve és címe | |||||||||||||||
| 3. Number and description of packages – A csomagok száma és neve | 4. Distinguishing marks – Megkülönböztető jelzések | ||||||||||||||
| 5. Means of transport – Szállítás módja | 6. Origin – Származási hely | ||||||||||||||
| 7. Name and quantity of product – A termék neve és mennyisége | 8. Botanical name of plants – A növények botanikai neve | ||||||||||||||
| 9. ...................................................................... (name), a plant health officer authorized by the Ministry of Agriculture and Regional Development, stated during the phytosanitary inspection made at .................................................................... (place) on ..................................... (date) that the consignment described above does not conform with the regulations of Order No. ............................................... | |||||||||||||||
| He/she rejected the consignment, it is therefore. | |||||||||||||||
| FORBIDDEN | |||||||||||||||
| a) to introduce it into Hungary Magyarországra behozni | b) to export it from Hungary Magyarországról kivinni | c) to transit it in Hungary Magyarországon átszállítani | |||||||||||||
| 10. Cause of refusal (rejection) – A visszautasítás oka | |||||||||||||||
| 11. I took over the original of the protocol | |||||||||||||||
| A jegyzőkönyv eredeti példányát átvettem: | |||||||||||||||
| ............................................... (date) (dátum) | 12. Place of issue – Kiállítás helye | ||||||||||||||
| Date – Kiállítás ideje | |||||||||||||||
| ............................................................................ producer, owner, representative of transporter termelő, tulajdonos, szállítmányozó képviselője | Name and signature of authorized officer – Vizsgálatot végző neve és aláírása | Stamp of organization pecsét helye | |||||||||||||
RÉPUBLIQUE HONGROISE, Organisation de la protection de végétaux du Ministere de l’Agriculture et du Développement Régional REPUBLIK UNGARN, Pflanzenschutzorganisation des Ministeriums für Landwirtschaft und Landesenwicklung
PROTOCOLE concernant le refus des végétaux/produits végétaux non conformes á la réglementation phytosanitaire
PROTOKOLL über die Zurückweisung der Pflanzen Pflanzenerzeugnisse, die den Pflanzengesundheitsvorschriften nicht entsprechen
Description de l’envoi – Beschreibung der Sendung
1. Nom et adresse de l’expéditeur – Name und Adresse des Absenders
2. Nom et adresse du destinataire – Name und Adresse des Empfängers
3. Nombre et nature des colis – Zahl und Beschreibung der Packungen
4. Marques des colis – Unterscheidungsmerkmale
5. Moyen de transport – Transportmittel
6. Origine – Ursprung
7. Nom et quantité du produit – Menge und Name der Erzeugnisse
8. Nom botanique des végétaux – Botanischer Name der Pflanzen
9. ......................................... (név) a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által meghatalmazott növény-egészségügyi felügyelő ......................................... (dátum) .................................... (helyen) végzett növény-egészségügyi vizsgálat során megállapította, hogy a fentiekben leírt küldemény nem felel meg az ............................... előírásainak. Ezért a küldeményt visszautasította így azt TILOS
............................ (nom), agent autorisé du Ministére de l’Agriculture et du Développement Régional a constaté au cours de l’examen phytosanitaire fait le ............................... (date) á ............................ (lieu), que l’envoi décrit ci-dessus n’est pas conforme aux réglementations de ..............................................................................
Il a refusé l’envoi, par conséquent il est INTERDIT
a) de l’importer en Hongrie
b) de l’exporter de la Hongrie
c) de le transporter a travers la Hongrie
...................................... (Name), der vom Ministerium für Landwirtschaft und Landesentwicklung bevollmächtigte Pflanzengesundheitsinspektor hat während der am ............................. (Datum), in ................................... (Ort) durchgeführten phytosanitären Untersuchung festgestellt, dass die obengeschriebene Sendung den Vorschiften der Verordnung ................................................................. nicht entspricht.
Deswegen hat er/sie die Sendung zurückgewiesen. Es ist deshalb VERBOTEN, die Sendung
a) nach Ungarn einzuführen
b) von Ungarn auszuführen
c) in im Transit in Ungarn zu transportieren
10. Cause de refus – Ursache der Zurückweisung
11. J’ai recu l’original du proces – verbal
Ich habe die originale Ausfertigung des Protokolls übergenommen ...... (date) (Datum)
......................................................................................................................
producteur, propriétaire, représentat du transporteur
Produzent, Inhaber, Vertreter des Spediteuss
12. Place de délivrance, date, nom et signature de l’inspecteur, cachet du service Ort, Datum, Name und Unterschrift des Pflanzengesundheitsinspektors-Dienststempel ä
Hatósági igazolvány minta
Magyar Köztársaság
Szám: ..............................
(fénykép helye)
(címer helye)
Név: ..............................................................
Munkahely: ...................................................
Lakóhely: ......................................................
.............................................
tulajdonos aláírása
A 2000. évi XXXV. törvény 55. §-a alapján megbízom a jogkörébe tartozó növényvédelmi, növény-egészségügyi vizsgálatok, ellenőrzések, eljárások lefolytatására.
Eljárása során hivatalos személynek minősül.
Jogosult hatósági feladatainak ellátásához területre, létesítménybe, helyiségbe belépni, szállító járművön tartózkodni, növényt, növényi terméket, bármely eszközt, munkafolyamatot és iratot megvizsgálni. Növényből, növényi termékből, talajból, engedélyköteles termékből térítésmentes mintát vehet. Iratokból térítésmentes másolatot igényelhet vagy készíthet, az ügyféltől felvilágosítást kérhet és egyéb bizonyítást folytathat le.
Intézkedése során károsítók ellen kötelező védekezést, termékre, tevékenységre korlátozást, tilalmat, zárlati intézkedést, megsemmisítést, elkobzást rendelhet el, illetve alkalmazhat, bizonyítványt, jegyzőkönyvet állíthat ki, növény, növényi termék kivitelét, behozatalát és átvitelét növény-egészségügyi okból visszautasíthatja, élelmiszer és takarmány növény, engedélyköteles termék forgalmazását, felhasználását felfüggesztheti, permetezéstechnikailag nem megfelelő gép vagy szóróberendezés alkalmazását, illetőleg a szakképesítésnek nem megfelelő tevékenységet leállíthatja, a jogérvényesítés érdekében szankciót kezdeményezhet.
Kelt: ....., 20 ..... év ..... hó ..... napján.
P. H.
..............................................
aláírás
E melléklet tárgya a behozatalra, kivitelre és Magyarországon átszállításra kerülő, a vizsgálatköteles áruk mintavétele, valamint a minták csomagolása.
A mellékletnek nem tárgya a behozatalra, kivitelre és Magyarországon átszállításra kerülő mezőgazdasági termékek növényvédőszer-maradék vizsgálatához szükséges mintavétel.
1. Alapfogalmak
a) Elemi minta: a tétel vagy a szállítmány egy-egy helyéről vett azonos nagyságrendű termékmennyiség.
b) Alapminta: a tétel vagy a szállítmány e mellékletben meghatározott számú helyéről vett és egyöntetűvé tett (homogenizált) elemi minták összessége.
c) Laboratóriumi minta: az alapmintából növény-egészségügyi laboratóriumi vizsgálatok céljára kialakított mintamennyiség.
d) Vizsgálati minta: az alapmintából a helyszíni vizuális vizsgálatok céljára kialakított mintamennyiség.
e) Ellenőrző minta: a növény-egészségügyi szemle vagy vizsgálat alkalmával a laboratóriumi vagy vizsgálati mintából elkülönített fertőzött, károsított növények, növényi részek, károsítók, azok tartására, őrzésére szolgáló preparátumok, amelyek bizonyítják a minta növény-egészségügyi állapotát.
2. A mintavétel eszközei
Vizsgálatköteles áruból az elemi mintákat mechanikus vagy egyéb mintavevő eszközökkel kell venni.
a) Mintázótőr (zsákszurcsap): a lezárt zsákokban szállított termékek mintavételéhez megfelelően kiképzett eszköz legalább olyan hosszúságú, hogy a megtöltött zsák (göngyöleg) középvonaláig érjen.
b) Mintázóbot (réteges mintavevő), -dárda: két egymásba csúsztatott cső. A belső cső elfordításakor a mintázóbot oldalán beömlő nyílások válnak szabaddá, ezeken keresztül a tétel különböző rétegei egy mintavétellel megmintázhatók. Nyitott zsákok és a mintázóbot hosszúságának megfelelő rétegvastagságban ömlesztve szállított termékek mintázására alkalmas.
c) Kúpos mintavevő: a mintázandó tétel belső rétegébe zárt állapotban bejuttatható és ott kinyitható, változtatható hosszúságú nyéllel ellátott eszköz, amellyel a tétel különböző rétegeiből vehető minta. Ömlesztve szállított termékek mintázására alkalmas.
d) Csigás mintavevő: a tétel belső rétegébe juttatható mintavevő készülék, amely kézzel üzemeltetve a kívánt rétegből hozza felszínre a mintát. A mintavevő hosszúságának megfelelő rétegvastagságban ömlesztve szállított magvak és őrlemények mintázására alkalmas.
e) Merítőkanál: nyeles edény a szállítóeszköz ki-, illetve berakása közben az ömlesztett termékek mintázására.
f) Egyéb mintavevők: használatukat a Központi Szolgálat esetenként rendeli el.
Az ömlesztett vagy csomagolva szállított darabos termékeket kézzel kell mintázni.
3. Mintavétel vasúti kocsi-, gépjármű-, egyéb jármű- és légi szállítmányból
3.1. Vetőmag mintázása
3.1.1. Valamennyi szállítmányt és a szállítmányon belül minden tételt külön kell mintázni. A kivitelre kerülő termékek mintázása az előzetes növényvédelmi karantén vizsgálat alkalmával is elvégezhető.
3.1.2. Szállítmányonként, illetve egy szállítmányban levő külön tételenként szükséges elemi minták számát és elosztását a 7. táblázat tartalmazza.
3.1.3. Vasúti kocsiban, egyéb szállító járműben, konténerben – az egy tételt tartalmazó szállítmányoknál – a küldeményeket a 7. táblázat által meghatározott számban kell mintázni.
3.1.4. A zsákokból történő mintavételhez a könnyen guruló aprómagvaknál a kisebb, a nagyobb magvaknál pedig a nagyobb mintázótőrt szükséges használni. A szúrcsappal nem mintázható vetőmagvak zsákjait ki kell nyitni. Nagyobb méretű dobozban, vetőmag konténerekben szállított magvakból a mintázóbot vagy a csigás mintavevő, a kisebb méretű csomagolási egységekből pedig a merítőkanál szolgál az elemi minták vételére. A szemléhez vagy vizsgálathoz kinyitott zsákokból, nagyobb dobozokból és vetőmag konténerekből történő elemi minta vételéhez – a különböző rétegekből egyszerre – célszerűbb a mintázóbot használata. Ekkor a 10 egység alatt is elegendő egységenként 1 elemi mintát venni.
3.1.5. Az elemi mintákból megfelelő méretű edényben elkeveréssel végzett homogenizálással kell az alapmintát képezni.
3.1.6. A helyszíni vizsgálati minta tömege az alapmintával azonos, de legalább a 9. táblázatában meghatározott laboratóriumi minta tömege.
3.1.7. A laboratóriumi minta tömegét a 9. táblázat tartalmazza.
3.2. Vegetatív szaporító- és ültetvényanyag mintázása
3.2.1. Valamennyi szállítmányt és a szállítmányon belül minden tételt külön kell mintázni. A kivitelre kerülő termékek mintázása az előzetes növény-egészségügyi vizsgálat alkalmával is elvégezhető.
3.2.2. A szállítmányonként, illetve az egy szállítmányban levő külön tételenként szükséges elemi minták száma:
a) a gyümölcsfa, szőlő és bogyós gyümölcsű – szamóca kivételével –, díszfa, díszcserje és erdészeti növények szaporító- és ültetvényanyagnál:
1. táblázat
| Tétel (szállítmány) mennyisége (db) | Elemi minta (db) | ||
| 500-ig | az egész mennyiség | ||
| 501–3000 | minden 5. növény vagy növényi rész, de legalább 300 | ||
| 3001–10 000 | minden 20. növény vagy növényi rész, de legalább 300 | ||
| 10 000 felett | minden 100. növény vagy növényi rész, de legalább 300 |
b) gumós – burgonya kivételével –, hagymás, gyöktörzses szaporító- és ültetvényanyag, szamóca, lágyszárú és levéldísznövény szaporító- és ültetvényanyaga esetében:
2. táblázat
| Csomagolási egységek * száma a tételben (szállítmányban) | Elemi minták száma | ||
| 500-ig | minden huszadik egység, de legalább 20 | ||
| 501–1000 | minden 25. egység | ||
| 1000 felett | minden 50. egység |
3.2.3. Vasúti kocsiban, egyéb szállító járműben, konténerben – az egy tételt tartalmazó szállítmányoknál – a csomagolási egységeket az 1. és 2. táblázatban meghatározott számban kell mintázni.
3.2.4. Az elemi minta kivétele a szaporító- és ültetvényanyag kötegekből és csomagolási egységekből kézi válogatással történik.
3.2.5. Az elemi minta mennyisége az 1. táblázat szerinti szaporító- és ültetvényanyagoknál 1 db növény vagy növényi rész, a 2. táblázatban felsorolt szaporító- és ültetvényanyagoknál a kivett csomagolási egységben valamennyi szaporító- és ültetvényanyag.
3.2.6. A helyszíni vizsgálati mintát az elemi minták összessége képezi.
3.2.7. Laboratóriumi mintaként csak a fertőzött, illetve fertőzésre gyanús növényt, növényi részt kell elkülöníteni.
3.2.8. A laboratóriumi vizsgálatra kivett növény gyökeréről, zsákban, kartonban vagy ládában szállított gumóról, hagymáról és gyökérről lerázással, szükség esetén lemosással minimálisan 350 g talajmintát kell összegyűjteni, ha a szállítmányt talajjal, tőzeggel fuvarozzák vagy a termék földdel szennyezett.
3.3. Burgonyagumó mintázása
3.3.1. Valamennyi szállítmányt és a szállítmányon belül minden tételt külön kell mintázni. A kivitelre kerülő termékek mintázása az előzetes növény-egészségügyi vizsgálat alkalmával is elvégezhető.
3.3.2. A szállítmányonként, illetve az egy szállítmányban levő külön tételként szükséges elemi minták száma ömlesztve szállított burgonyánál:
3. táblázat
| Tétel (szállítmány) tömege (kg) | Elemi minták száma | Rétegenként * | ||
| 1500–3000 | 3 | 1 | ||
| 3001–10 000 | 6 | 2 | ||
| 10 000 felett | 9 | 3 |
3.3.3. A szállítmányonként, illetve az egy szállítmányban levő külön tételként szükséges elemi minták száma zsákokban szállított burgonyánál:
4. táblázat
| Tétel (szállítmány) tömege (kg) | Elemi minták száma | Rétegenként * | ||
| 1500–3000 | 3 | 1 | ||
| 3001–10 000 | 9 | 3 | ||
| 10 000 felett | 15 | 5 |
3.3.4. Vasúti kocsiban, egyéb szállító járműben, konténerben – az egy tételt tartalmazó szállítmányoknál – a csomagolási egységeket a 3. és a 4. táblázatban meghatározott számban kell venni.
3.3.5. Vetőburgonya-tételekből a 4. táblázatban meghatározott elemi minták számának kétszeresét kell venni.
3.3.6. Az elemi minta mennyisége az ömlesztett tételeknél a mintavételre kiválasztott helyekről, illetve a zsákolt tételeknél a mintavételre kiemelt zsákból 2–3 kg.
3.3.7. A helyszíni vizsgálati minta az elemi minták homogenizálásával képzett teljes alapmintával azonos, melynek minimálisan 200 db gumót kell tartalmaznia.
3.3.8. A laboratóriumi minta mennyisége 5 kg, minimum 50 gumó.
3.4. Talajminta vétele laboratóriumi vizsgálatra
3.4.1. A mintavétel tételenként az áru 5%-ának lerázásával, valamint a földnek a szállítóeszköz vagy a tárolóhely padozatáról való összegyűjtésével történik.
3.4.2. A zsákolt szállítmányból alapminta vételére kiemelt zsákokat fóliára kell helyezni és 2–3 alkalommal 25–30 cm magasságból a fóliára ráejteni.
3.4.3. Az ömlesztve szállított burgonyáról a talajminta vétele a szállítóeszköz aljára hullott föld összesöprésével, vagy pneumatikus mintavevővel végzett összegyűjtésével, exportra történő feladáskor – előzetes növény-egészségügyi vizsgálat alkalmával – a tárolóhely padozatára hullott föld összesöprésével történik.
3.4.4. Az ömlesztve szállított burgonya elemi mintáit füles, öntött műanyagból készült kosárban, fólia felett 15–20 alkalommal kell megrázni.
3.4.5. A tételenként összegyűlt földminta laboratóriumi minta mennyisége 1 kg, de legalább 250 gramm. Olyan esetekben, amikor minimálisan 250 g talaj nem gyűjthető össze, az alapmintát képező burgonyáról mosással kell eltávolítani a felületi szennyeződéseket. Ez esetben a vizes szuszpenzió képezi a laboratóriumi mintát.
3.4.6. A talajminta összegyűjtésére a Központi Szolgálat egyes esetekben egyéb mintavételi készülékkel történő mintavételt is elrendelhet.
3.5. Nyers gyümölcs, nyers zöldség, fűszer- és gyógynövény mintázása
3.5.1. Valamennyi szállítmányt és a szállítmányon belül minden tételt külön kell mintázni. A kivitelre kerülő termékek mintázása az előzetes növény-egészségügyi vizsgálat alkalmával is elvégezhető.
3.5.2. A magnál és az őrleménynél a mintavételi eszközök használatára a 3.1.4. pont előírásai vonatkoznak. Az egyéb termékek mintázása kézi válogatással történik.
3.5.3. Az elemi minták számát a szállítás módjától (csomagolva, ömlesztve) függően a 7., illetve a 8. táblázat tartalmazza.
3.5.4. Vasúti kocsiban, egyéb szállító járműben, konténerben – az egy tételt tartalmazó szállítmányoknál – a csomagolási egységeket a 7., illetve a 8. táblázat által meghatározott számban kell mintázni.
3.5.5. Az elemi minta mennyisége:
a) 5 db vagy 100 g,
b) gyümölcsöknél a mintázásra kivett csomagolási egységben levő minden gyümölcs.
3.5.6. A helyszíni vizsgálati minta, amennyiben a növényi termék homogenizálható, a teljes alapminta, amennyiben nem homogenizálható, a válogatás nélkül folyamatosan vizsgált elemi minták összessége.
3.5.7. A 9. táblázatában meghatározott mennyiségű laboratóriumi mintát csak a fertőzött vagy fertőzésre gyanús tételekből kell az alapmintából kialakítani vagy az elemi minták közül kiválasztani.
3.6. Takarmány, takarmány-alapanyag, élelmiszer, élelmiszer-ipari termék és alapanyag, ipari növény és -alapanyag mintázása.
3.6.1. Az egy szállítmányon belüli tételeket külön kell mintázni. A kivitelre kerülő termékek mintázása az előzetes növény-egészségügyi vizsgálat alkalmával is elvégezhető.
3.6.2. Egy kereskedelmi kötésszámra ugyanazon feladótól, feladási helyről a határkirendeltségre egyidejűleg több szállítóeszközben érkezett, azonos terméket tartalmazó szállítmányok mintázása:
5. táblázat
| A szállítóeszközök száma a tételben (db) | A mintavételre kijelölt szállítóeszközök | ||
| 2-ig | valamennyi | ||
| 3–5-ig | kettő | ||
| 6–15-ig | minden harmadik | ||
| 15 felett | minden ötödik |
Exportra történő feladáskor a mintavétel számát a Központi Szolgálat esetenként meghatározhatja.
3.6.3. A nem mintázott szállítmányok növény-egészségügyi szemléjét a mintavételtől függetlenül el kell végezni.
3.6.4. A mintázásra kijelölt szállítmányok elemi mintáinak számát a szállítás módjától függően a 7. és a 8. táblázat tartalmazza.
3.6.5. A csomagolt magvaknál és őrleményeknél a mintavételi eszközök használatára a 3.1.4. pont előírásai vonatkoznak. Az ömlesztett termékek mintázása a termék nagyságának és rétegvastagságának megfelelően réteges, kúpos vagy csigás mintavevővel végezhető el.
3.6.6. Az elemi minta mennyisége az ömlesztett szállítmányoknál 100 g vagy 5 db, a csomagolt szállítmányoknál pedig a mintázásra kiválasztott csomagolási egységből kivett 100–250 g.
3.6.7. Vasúti kocsiban, egyéb szállító járműben, konténerben – az egy tételt tartalmazó szállítmányoknál pedig a mintázásra kiválasztott csomagolási egységeket a 7., illetve a 8. táblázat által meghatározott számban kell mintázni.
3.6.8. A helyszíni vizsgálati minta az alapmintával vagy a válogatás nélkül folyamatosan vizsgált elemi minták összességével azonos.
3.6.9. A 9. táblázatban meghatározott mennyiségű laboratóriumi mintát csak a fertőzött vagy a fertőzésre gyanús szállítmányok alapmintájából kell kialakítani vagy az elemi minták közül kiválasztani.
3.6.10. Fertőzés, illetve fertőzés gyanújának észlelésekor a szállítmány minden tételét mintázni kell.
4. Mintavétel hajószállítmányból
4.1. Az egy hajóba berakott minden szállítmányt, tételt külön kell mintázni. A kivitelre kerülő termékek mintázása az előzetes növény-egészségügyi vizsgálat alkalmával is elvégezhető.
4.2. Az ömlesztve szállított, a 3.6. pontban meghatározott terméket tartalmazó szállítmány minden 25 m2-es alapterületű területről rétegenként elkülönített (felső és középső) elemi mintát kell venni megfelelő hosszú nyéllel ellátott kúpos mintavevővel. A felső réteg mintavételi helye a felszíntől 10–15 cm, a középső réteg mélysége a termék mintázhatóságától függően 1–2 m.
4.3. A 8. táblázatban meghatározott számú elemi mintákat kivitelnél az előzetes növény-egészségügyi vizsgálatkor, behozatalnál a hajóból történő kirakodás során is meg kell venni. Azonos időközönként merítőkanállal minimálisan 100 g tömegű elemi mintát kell venni.
4.4. Egyéb terméket tartalmazó szállítmány mintázásnál a 3.1., 3.2., 3.3., 3.4., 3.5. és 3.6. pontokban meghatározottakat kell értelemszerűen alkalmazni.
4.5. A helyszíni vizsgálati minta mennyisége azonos az alapmintával. Laboratóriumi mintát a 9. táblázat szerinti mennyiségben a 3. fejezetben meghatározott esetekben kell kialakítani vagy kiválasztani.
5. Mintavétel darabáruból
5.1. A szállítmányból a növény-egészségügyi szemle elvégzése után vizsgálati, illetve laboratóriumi mintát csak vetőmagból, vegetatív szaporító- és ültetvényanyagból, dísznövényből, talajból, tőzegből, a szállítmányt szennyező és a gyökeres növényeken található földből, földes, tőzeges tápközegből, valamint a Központi Szolgálat döntése alapján esetenként egyéb terméket tartalmazó szállítmányból kell venni.
5.2. Az elemi minták száma tételenként:
6. táblázat
| A darabárun belüli csomagolási egységek száma | Elemi minták száma | ||
| 10-ig | egységenként 3 | ||
| 11–50-ig | egységenként 1, de legfeljebb 20 | ||
| 51–100-ig | minden 2 egységből 1, de legfeljebb 25 | ||
| 100 felett | minden 4 egységből 1, de legfeljebb 25 |
5.3. Vetőmagnál a 3.1.4. pont szerint vett egy elemi minta minimális mennyisége 20 g.
5.4. A vizsgálati (laboratóriumi) minta mennyisége:
a) vetőmagnál a vizsgálati minta az alapmintával azonos, de legalább a laboratóriumi minta tömegével megegyező, a minimális mintamennyiség a 9. táblázatban szerepel,
b) a vegetatív szaporító- és ültetvényanyag, valamint dísznövény vizsgálati minta mennyisége az alapminta mennyiségével azonos. Laboratóriumi vizsgálatra a növény-egészségügyi vizsgálatot követően csak a fertőzésre gyanús növény vagy növények kerülnek,
c) a talaj, a föld, a földes-tőzeges tápközeg vizsgálatára kialakított alapmintából 350 g-os laboratóriumi mintát kell kivenni. Amennyiben a szállítmányt szennyező földből ilyen mennyiségű minta nem képezhető, az elemi mintát alkotó valamennyi növény gyökeréről vagy növényi részről a talajt le kell mosni.
5.5. A vizsgálati, illetve laboratóriumi minta vételére nem kötelezett szállítmányok szemléje során a 6. táblázatban meghatározott számú csomagolási egységekben levő növényeket, növényi részeket kell szemlében részesíteni.
6. Mintavétel postai küldeményből
6.1. A növény-egészségügyi szemlét követően külön vizsgálati mintát csak a Központi Szolgálat által meghatározott esetekben kell venni.
6.2. Fertőzés gyanújakor a teljes szállítmányt meg kell vizsgálni.
6.3. Laboratóriumi vizsgálatra a küldemény teljes mennyiségét továbbítani kell.
7. Mintavétel padozatos és csarnoktárolóban raktározott terményből
7.1. Padozatos és csarnoktárolóban raktározott terményből 20 t-ig legalább öt helyről, ennél nagyobb mennyiség esetén 5 tonnánként további egy-egy helyről kell elemi mintát venni.
8. Mintavétel silóban tárolt terményből
8.1. Silóban tárolt termény mintázása csak a cella teljes tartalmának áthúzása közben végezhető el. A teljes áthúzás alatt is fennáll annak a veszélye, hogy a termény a siló falára tapad, különösen fertőzött termék esetében. A folyatás megkezdésétől 3–5 percenként a szállítószalagról kell az elemi mintákat megvenni.
8.2. Egy tételként mintázható szállítmányból (vasúti kocsi, gépjármű, egyéb jármű és légi szállítmányokból) veendő elemi minták száma, csomagolási egységekben (láda, karton, doboz, köteg, zsák, bála) továbbított szállítmányok esetében:
7. táblázat
| Csomagolási egységek * száma a tételben (szállítmányban) | Mintázott csomagolási egységek száma | ||
| 10 alatt | minden egységből 3 minta (felső, középső és alsó rétegből) | ||
| 11–100-ig | minden 5 egységből 1 minta * , de legalább 10 | ||
| 101–1000-ig | minden 15 egységből 1 minta * , de legalább 20 | ||
| 1000 felett | minden 30 egységből 1 minta * |
8.3. A szállítóeszközben ömlesztve továbbított, egy tételként mintázható szállítmányból (vasúti kocsi, gépjármű, egyéb jármű és légi szállítmányokból) veendő elemi minták száma:
8. táblázat
| A tétel (szállítmány) tömege (kg) | Az elemi minták száma | Rétegenként * | ||
| 1500–3000-ig | 9 | 3 | ||
| 3001–10 000-ig | 15 | 5 | ||
| 10 000 felett | 21 | 7 |
8.4. Egy tételként mintázható szállítmányból vett minimális vizsgálati minta és laboratóriumi minta legkisebb tömege:
9. táblázat
| A szállítmány megnevezése | Vizsgálati (labor) minta mennyisége | |||
| 1. | VETŐMAGVAK ÉS EGYÉB SZAPORÍTÓANYAGOK | |||
| 1.1. | Gabonafélék | |||
| kukorica | 3000 g | |||
| rizs | 2000 g | |||
| egyéb gabonafélék | 1000 g | |||
| 1.2. | Hüvelyesek | |||
| borsó- és babfélék, szója | 2000 g | |||
| szegletes lednek, lencse, csillagfürt, földimogyoró, bükkönyfélék | 1000 g | |||
| 1.3. | Gyökér és gumósnövények | |||
| burgonyagumó 25 tonnánként | 200 gumó | |||
| répafélék magja | 500 g | |||
| cikória | 100 g | |||
| 1.4. | Zöldségfélék és kabakosok | |||
| dinnyefélék, tökfélék, uborka, spárga, retek, mangold, rebarbara | 500 g | |||
| paprika, hagymafélék, káposztafélék | 250 g | |||
| paradicsom, zeller, sóska, spenót, pasztinák, sárgarépa, petrezselyem, articsóka | 100 g | |||
| 1.5. | Olaj-, rost- és egyéb ipari növények | |||
| len, kender, ricinus, napraforgó, rostmályva, szezámmag, | 1000 g | |||
| mustár | 500 g | |||
| gyapot, repce | 250 g | |||
| dohány, mák, komló | 100 g | |||
| 1.6. | Takarmánynövények | |||
| baltacim, mohar, cirok, szudánifű | 1000 g | |||
| lucerna és herefélék, | 250 g | |||
| fűfélék | 100 g | |||
| 1.7. | Virág és dísznövények | |||
| szagos bükköny, hajnalka, mirabilis | 1000 g | |||
| csillagfürt | 250 g | |||
| egyéb dísznövény | 100 g | |||
| 6–8 cm körméretnél kisebb sarjhagymák, virághagymák gumók | 20 db | |||
| 6–8 cm körméretnél nagyobb virághagymák, gumók | 10 db | |||
| 1.8. | Fűszer- és gyógynövények | |||
| Carthamus | 1000 g | |||
| Coriander, Datura, Valeriana | 250 g | |||
| egyéb fűszer- és gyógynövények | 100 g | |||
| 1.9. | Fásszárú növények magvai | |||
| nyír, éger, nyár, fűz, eper, szil, orgona, berkenye, bodza, platán | 10 g | |||
| akác, fagyal, vadrózsa, cserszömörce, madárbirs | 25 g | |||
| fenyőfélék | 50 g | |||
| alma, körte, juharfélék, galagonya, boróka, tiszafa | 100 g | |||
| hársfélék, kőris, gyertyán, | 200 g | |||
| cseresznye, meggy, sarjmeggy, kökény, húsos som, ezüstfa, bükk, krisztustövis | 500 g | |||
| őszibarack, kajszi, mandula, szilva, tölgy, mogyoró, dió, gesztenye, bokrétafa | 1000 g | |||
| 2. | TAKARMÁNYOK ÉS TAKARMÁNY ALAPANYAGOK | |||
| őrlemények, darák, szójapellet | 1000 g | |||
| lucernaliszt, lucernapellet, szénapellet, széna | 250 g | |||
| takarmánykoncentrátumok, premixek | 500 g | |||
| répaszelet, zöld növényi takarmányok, lucerna | 100 g | |||
| magvak | 1000 g | |||
| 3. | ÉLELMISZER-IPARI TERMÉKEK ÉS ALAPANYAGOK | |||
| szemestermények, hántolt, koptatott, felezett magvak, | 1000 g | |||
| hántolatlan dió, mandula, mogyoró, földidió | 1000 g | |||
| dió-, mandula- és mogyoróbél | 500 g | |||
| kakaóbab, kávébab, kókusz | 1000 g | |||
| dohány, tea, | 500 g | |||
| gabonaőrlemények (liszt, dara stb.) | 500 g | |||
| 4. | NYERS GYÜMÖLCSÖK | |||
| alma, körte, kajszi, őszibarack, gesztenye | 2000 g | |||
| egyéb hazai gyümölcs | 1000 g | |||
| narancs, citrom, mandarin, banán | 2000 g | |||
| ananász, kókuszdió | 2–3 db | |||
| egyéb déligyümölcs | 1000 g | |||
| 5. | NYERS ZÖLDSÉGEK | |||
| étkezési burgonya | 3000 g | |||
| vöröshagyma, dughagyma, mangold, cékla | 2000 g | |||
| egyéb hagymafélék, zeller, spárga, paprika, uborka, endivia saláta, sárgarépa, paradicsom | 1000 g | |||
| saláta, paszternák, retek, rebarbara | 500 g | |||
| tojásgyümölcs, káposztafélék | 2–3 db | |||
| sóska, spenót | 250 g | |||
| dinnyefélék, tökfélék | 5–6 db | |||
| 6. | FŰSZEREK | |||
| magvak | 250 g | |||
| fűszerpaprika, paprikaőrlemény, fahéj, szegfűszeg, szerecsendió, szerecsenvirág, szegfűbors, bors, vanília, gyömbér, fűszernövény-őrlemények, szárítmányok, babérlevél | 100 g | |||
| 7. | GYÓGYNÖVÉNYEK, ALAPANYAGOK | |||
| gyógynövény gyökerek | 500 g | |||
| gyógynövény magvak, termés, mákgubó | 300 g | |||
| szárítmányok, őrlemények | 200 g | |||
| 8. | TEXTIL- ÉS EGYÉB IPARI NÖVÉNYEK, ALAPANYAGOK | |||
| rostanyagok, cserzőanyagok | 250 g | |||
| nyersgyapot, manilla rost, raffia, gyékény, afrik, tengeri fű, őrölt parafa | 100 g | |||
| cukorrépa gyökér, cukornádszár és gyökér, nád, bambusznád, cirokszakáll és készítmények, paraffatábla és lemez, gyékény | 2–3 db | |||
| 9. | TALAJOK | |||
| földlabdás növények talaja, tőzeg | 1000 g | |||
| gyeptégla, virágföld | 500 g | |||
| mohatőzeg, komposzt | 250 g | |||
| tápkockák, tőzegcserép | 10 db | |||
1. Csomagolóanyagok
A minták csomagolására a következő anyagok, illetve eszközök használhatók fel:
a) különböző méretű kettősfalú nátronzacskók. A nátronzacskók méretét és a zacskó egyik oldalán levő, a minta azonosítására szolgáló adatokat magában foglaló címkét az 1. ábra tartalmazza;
b) különböző méretű lezárható üveg- vagy műanyag edények;
c) különböző méretű műanyag fóliák, tasakok és zsákok;
d) különböző méretű jutazsákok;
e) különböző méretű keményfalú kartondobozok;
f) károsítók különböző fejlődési alakjainak őrzésére szolgáló speciális anyagok.
Használatukat a Központi Szolgálat esetenként írja elő.
2. Általános követelmények a minta csomagolásával szemben
A csomagolás
a) olyan legyen, hogy a minta a szállítás, továbbítás, tárolás során ne szóródjék szét, és sem a minta a környezetet, sem a környezet a mintát ne fertőzhesse;
b) biztosítsa a növény-egészségügyi vizsgálat alkalmával feltételezett vagy megállapított fertőzöttségi állapot fennmaradását;
c) biztosítsa az élő növény, növényi szaporító- és ültetvényanyag életben maradását, őrizze meg e növényen megállapított tüneteket;
d) ellenőrző minta esetében tegye lehetővé a károsítók rendszertani meghatározását későbbi időpontban is.
3. A különböző típusú termékekből vett minta csomagolása
a) szemes termény, őrlemény és fűszer kettősfalú nátronzacskóba,
b) friss gyümölcs, zöldség kettősfalú nátronzacskóba vagy műanyag tasakba,
c) átlagosnál nagyobb méretű gyümölcs és egyéb nagyobb méretű termék jutazsákba,
d) burgonya műanyag tasakba vagy zsákba,
e) cserepes, földes, tőzeges közegben lévő, talajjal szennyezett növény, növényi rész, talaj műanyag tasakba,
f) élő növény, szőlő-, gyümölcs-, díszfaiskolai szaporító- és ültetvényanyag:
fa) ültevényanyag gyökerét alaposan megnedvesített papírba, vattába vagy egyéb nedvességmegőrző anyagba kell burkolni, műanyag fóliába vagy tasakba kell csomagolni, a szárakat össze kell kötni,
fb) továbbszaporítási célt szolgáló alapanyagokat, a csomagolást megelőzően metszőollóval – lágyszárú növények esetében éles késsel vagy ollóval – kell a vizsgált növényekről levágni. E növényi részeket műanyag tasakba kell csomagolni, az összekötött növényi részek alsó, kb. 1/3-át alaposan megnedvesített papírba, vattába, vagy egyéb nedvességmegőrző anyagba kell burkolni,
fc) kisebb méretű élő növényt, növényi szaporító- és ültetvényanyagot műanyag tasakba kell csomagolni, a gyökereket általában megnedvesített papírba, vattába vagy egyéb nedvességmegőrző anyagba kell burkolni;
g) fertőzés tüneteit mutató növényi részeket – ha a Központi Szolgálat másként nem rendelkezik – általában szűrőpapír közé helyezve,
h) károsító preparátuma, tenyészete keményfalú kartondobozba. A preparátumok előkészítésének módját a Központi Szolgálat esetenként határozza meg;
i) egyéb minták a Központi Szolgálat által esetenként meghatározott módon.
4. A minta azonosító jelzései
a) Az 1. pontban meghatározott kettősfalú nátronzacskón lévő címke a behozatalra, kivitelre és Magyarországon átszállításra kerülő szállítmányokból vett minták csomagolásakor. Leírását az 1. ábra tartalmazza.
b) A növényvédelmi határkirendeltségeken vezetett forgalmi napló szelvénye vagy az ideiglenes növény-egészségügyi bizonyítvány egy példánya a behozatalra és Magyarországon átszállításra kerülő szállítmányokból vett minták csomagolásakor.
c) Mintavételi jegyzőkönyv a kivitelre kerülő küldeményekből vett minták csomagolásakor. A mintavételi jegyzőkönyv leírását a 2. ábra tartalmazza. A mintavételi jegyzőkönyvet a szállítmány növény-egészségügyi vizsgálatakor vett mintát tartalmazó csomagban kell elhelyezni külön műanyag tasakban.
5. A csomag lezárása
5.1. A mintát tartalmazó csomagot körbélyegzővel ellátott ragasztószalaggal kell lezárni.
6. A minta továbbítása
6.1. A becsomagolt mintát a Központi Szolgálat által meghatározott vizsgálati helyekre kell a legrövidebb időn belül eljuttatni.
6.2. Az import, tranzit szállítmányokból vett minta beszállítása, beküldése a növény-egészségügyi határkirendeltség, a kivitelre kerülő szállítmányokból vett minta beküldése pedig a mintavételt végző növényvédelmi felügyelő feladata.
7. A minta tárolása
7.1. A mintát a vizsgálat helyén kell tárolni.
7.2. Amennyiben a növény-egészségügyi vizsgálat szerint a minta fertőzéstől mentes, és ennek következtében nem kerül sor a küldemény felhasználását korlátozó hatósági intézkedésre, a mintát 3 hónapig kell megőrizni.
7.3. Amennyiben a növény-egészségügyi vizsgálat szerint a minta fertőzött, és ennek következtében a szállítmány felhasználását korlátozzák, a mintát a zárlati vagy Magyarországon addig még nem észlelt károsító jelenlétének megállapításakor 5 évig, egyéb esetekben 3 hónapig kell megőrizni.
7.4. A Központi Szolgálat által meghatározott esetekben elegendő a fertőzés tényét igazoló, a károsító különböző fejlődési alakját tartalmazó ellenőrző minta vagy preparátum megőrzése.
7.5. A mintát a megőrzésre előírt időtartam lejárta után a Központi Szolgálat által meghatározott módon kell megsemmisíteni.
1. ábra
....................................................................... Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat
................................................................................................................. határkirendeltség
Növény-egészségügyi vizsgálati minta
............................. számú minta Vizsgálta: ....................................................
Biz.sz.: ...................................
A mintázás időpontja: .........................................................................................................
Az áru megnevezése: ...........................................................................................................
Feladó neve és címe: ...........................................................................................................
Címzett neve és címe: .........................................................................................................
Származás helye: .................................................................................................................
Az áru súlya: .......................................................................................................................
Vagonszám: .........................................................................................................................
Külföldi növény-egészségügyi bizonyítvány száma:* .......................................................
Áruazonosító: ......................................................................................................................
Megjegyzés: ........................................................................................................................
..............................................................................................................................................
................................................
mintavevő aláírása
Megjegyzés: A berakóhelyeken történt mintavételnél a *-gal jelzett rovatokat nem kell kitölteni.
2. ábra
.......................................................................
Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat
JEGYZŐKÖNYV
növény-egészségügyi vizsgálatról
Szám: ......................
| 1. Termelő (tulajdonos, bérlő) neve: | 2. Címe: | |
| 3. A vizsgálat helye (község) telep megnev.: | 4. Hrsz. Tábla sz. (raktár) szállítóeszk.: | |
| 5. A vizsgálat ideje: | 6. A vizsgálat jellege: | |
| 7. Előző növ. eü. vizsg. ideje, jkv. száma: | 8. Fenológiai stádium: | |
| 9. A vizsgált növény, termék, fajta: .......................................................................................... .......................................................................................... .......................................................................................... .......................................................................................... .......................................................................................... | 10. Terület (ha, m2) vagy mennyisége (kg, db): .......................................................................................... .......................................................................................... .......................................................................................... .......................................................................................... .......................................................................................... | |
| 11. Származása, illetve rendeltetése (ország, gazdaság stb.): | 12. Egyéb adatok: |
Az eljáró növényvédelmi felügyelő a helyszíni vizsgálat során a növényen, növényi terméken vagy egyéb anyagon, valamint az azokból vett mintákon az alábbi fertőzést állapította meg:
| Károsító megnevezése | Fajta/termék megnevezése | Fertőzés %, db, db/kg | Károsító megnevezése | Fajta/termék megnevezése | Fertőzés %, db, db/kg | |
Hatósági rendelkezés:
| ........................................................................................................................................................................................ | |
| ........................................................................................................................................................................................ | |
| ........................................................................................................................................................................................ | |
| ........................................................................................................................................................................................ | |
| ........................................................................................................................................................................................ | |
| ........................................................................................................................................................................................ | |
| ........................................................................................................................................................................................ | |
| ........................................................................................................................................................................................ |
Az eljáró növényvédelmi felügyelő laboratóriumi vizsgálat céljából ......... db ..... súlyú ........................ mintát vett.
.................................., .............................................
A jegyzőkönyvet 1 példányban átvettem:
| P. H. | ......................................... | P. H. | ........................................... | |
| termelő (tulajdonos) vagy megbízottja | növényvédelmi felügyelő |
| Határszakaszok | Megye | Határátkelő | Vizsgálóhely | Nyitvatartás | |||
| heti (nap) | napi (h) | ||||||
| Szlovákia | Győr-Moson-Sopron | Rajka | közút vasút | 7 | 0–24 | ||
| Vámosszabadi | közút | 7 | 0–24 | ||||
| Komárom-Esztergom | Komárom | vasút | 7 | 0–24 | |||
| Komárom | közút | 7 | 8–18 | ||||
| Komárom | hajó | 7 | 0–24 | ||||
| Nógrád | Somoskőújfalu | vasút | 7 | 0–24 | |||
| Somoskőújfalu | közút | 7 | 8–18 | ||||
| Parassapuszta | közút | 7 | 8–16 | ||||
| Borsod-Abaúj-Zemplén | Hidasnémeti | vasút | 7 | 8–20 | |||
| Tornyosnémeti | közút | 7 | 8–18 | ||||
| Ukrajna | Szabolcs-Szatmár-Bereg | Záhony | vasút | 7 | 0–24 | ||
| Záhony | közút | ||||||
| Eperjeske | vasút | 7 | 0–24 | ||||
| Románia | Békés | Lökösháza-Curtici | vasút | 7 | 0–24 | ||
| Gyula | közút | 7 | 7–19 | ||||
| Csongrád | Nagylak | közút | 7 | 8–18 | |||
| Hajdú-Bihar | Biharkeresztes | vasút | 7 | 0–24 | |||
| Ártánd | közút | 7 | 8–18 | ||||
| Jugoszlávia | Csongrád | Röszke | közút vasút | 7 | 8–18 | ||
| Bács-Kiskun | Bezdán-Mohács | hajó | 7 | 8–16.30 | |||
| Kelebia | vasút | 7 | 0–24 | ||||
| Tompa | közút | 7 | 8–16.30 | ||||
| Horvátország | Baranya | Mohács | hajó | 7 | 8–16 | ||
| Magyarbóly | vasút | 7 | 0–24 | ||||
| Udvar | közút | 7 | 8–16 | ||||
| Somogy | Gyékényes | vasút | 7 | 0–24 | |||
| Zala | Letenye | közút | 7 | 0–24 | |||
| Murakeresztúr | vasút | 7 | 0–24 | ||||
| Szlovénia | Zala | Rédics | közút | 7 | 0–24 | ||
| Vas | Hodos | vasút | 7 | 8–18 | |||
| Ausztria | Győr-Moson-Sopron | Hegyeshalom | vasút | 7 | 0–24 | ||
| Nickelsdorf | közút | 7 | 0–24 | ||||
| Kópháza | közút | 7 | 8–16 | ||||
| Sopron | közút | 7 | 0–24 | ||||
| Sopron | vasút | ||||||
| Vas | Rábafüzes | közút | 7 | 8–18 | |||
| Szentgotthárd | vasút | Sz., V. 12–22 | |||||
| Belső | Budapest | Ferihegy | légi | 7 | 7–20 | ||
| Csepel-Szabadkikötő | hajó | 5 | 8–16.30 P. 8–15 | ||||
| MVCSV Posta | posta | 5 | 8–16 P. 8–13 | ||||
1. A növény-egészségügyi határkirendeltségen olyan, külön jogszabályban és a rendelet 63. §-ában meghatározott végzettséggel rendelkező növényvédelmi felügyelő teljesíthet szolgálatot, aki a rendelet 64. §-ában előírt szakmai képzés feltételeinek eleget tett.
2. A rendelet 67. § (1) pontja szerint kialakított növény-egészségügyi határkirendeltségen, az importból származó vizsgálatköteles áru növény-egészségügyi ellenőrzése érdekében a Szolgálatnak az alábbi minimális műszaki és technikai feltételeket kell biztosítani:
a) a rendelet 41. § (3) és a 67. § (2) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével a vizsgálatköteles károsítók kimutatására alkalmas körülményeket,
b) a növény-egészségügyi vizsgálatokra vonatkozó naprakész hazai és nemzetközi útmutatók, módszertani előírások használatát,
c) a hatályos import előírások és egyéb utasítások gyűjteményét,
d) a megyei Szolgálatok, a Központi Szolgálat és a speciális diagnosztikai laboratóriumok naprakész címjegyzékét,
e) eljárásrendet a minta tárolására, feldolgozására és szállítására,
f) naprakész nyilvántartás vezetését import vizsgálatra köteles szállítmányokról, azok feltartóztatásáról, mintavételéről valamint laboratóriumi vizsgálatáról,
g) a növény-egészségügyi kockázat felmerülése esetén alkalmazandó eljárás bevezetését.
3. A Szolgálatnak biztosítania kell továbbá, hogy a növény-egészségügyi határkirendeltség rendelkezzen a következő adminisztratív, vizsgálati és mintavételi feltételekkel.
3.1. Adminisztratív feltételek:
a) gyors kommunikációs rendszer a hatósági szervek, a vámhatóság és a külföldi növény-egészségügyi hatóságok között telefon, telefax vagy e-mail összeköttetéssel,
b) közvetlen elektronikus kapcsolat a növény-egészségügyi határkirendeltségek, a megyei Szolgálatok, a speciális diagnosztikai laboratóriumok és a Központi Szolgálat között,
c) megfelelő iratmásoló berendezés.
3.2. Vizsgálati feltételek:
a) a vizsgálatok szakszerű elvégzéséhez alkalmas méretű helyiség és terület,
b) mintavételi és laboratóriumi berendezések és eszközök,
c) a növény-egészségügyi vizsgálatokhoz használt helyiségek, anyagok és eszközök fertőtlenítésére, illetve a minták megsemmisítésre alkalmas anyagok és berendezések,
3.3. Mintavételi feltételek:
a) a minta egyedi csomagolásához, biztonságos zárazásához, megjelöléséhez valamint a speciális diagnosztikai laboratóriumba történő szállításához szükséges anyagok és eszközök,
b) hatósági bélyegző.
