A jogszabály mai napon ( 2020.04.07. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet

a belvízi utakon közlekedő úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról

A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 88. § (2) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján - figyelemmel a Vkt. 17-28. §-aiban foglaltakra is - a következőket rendelem el:

1. § (1) *  A rendelet hatálya azokra az 1. mellékletben meghatározott belvízi utakon közlekedő vagy tartózkodó, nyilvántartásba vételre kötelezett úszólétesítményekre terjed ki: * 

a) amelyeket a magyar lajstromban tartanak nyilván, valamint

b) amelyeknek a magyar lajstromba vételét kezdeményezik.

(2) *  A rendeletnek az úszólétesítmények hajózásra alkalmasságának és megfelelőségének a 2-4. és 9. mellékletben foglalt feltételeire vonatkozó rendelkezései, ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - kiterjednek azokra az úszólétesítményekre is, amelyek nem tartoznak az (1) bekezdésben foglaltak hatálya alá, de Magyarország területén közlekednek vagy tartózkodnak.

(3) *  A hajózási hatóság Magyarország belvízi útjain nem magyar lobogó alatt közlekedő úszólétesítmény üzemképességét tanúsító hajóokmányt elfogadja, amennyiben annak hatálya az adott zónára kiterjed, és azt * 

a) *  Duna menti állam vagy olyan állam hatósága állította ki, amellyel Magyarország nemzetközi szerződés keretében a kölcsönös elismerésről megállapodott,

b) a Rajnai Hajók Szemleszabályzata alapján állították ki,

c) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban állították ki,

d) a Duna Bizottság tagállamában állították ki, vagy

e) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban belvízi áruszállításra használt legalább 20 tonna hordképességű és

ea) 20 méternél rövidebb, vagy

eb) 100 m3-nél kisebb hosszúság (1), szélesség (B) merülés (T) szorzatú

hajó esetében 5 évnél nem régebben állították ki.

(4) A Magyar Honvédség úszólétesítményeire jogszabály e rendelettől eltérően rendelkezhet.

2. § (1) *  E rendelet alkalmazása során a (2) bekezdésben meghatározott fogalmak mellett a 2. és 9. mellékletben foglalt fogalommeghatározások, illetve a Vkt. 87. §-ában foglalt fogalmak az irányadók.

(2) A rendelet alkalmazásában

a) * 

b) úszólétesítmény építése: az a tevékenység, amelynek eredményeként új úszólétesítmény jön létre (abban az esetben is, ha az építéshez korábbi úszólétesítmény egyes részeit használják fel);

c) úszólétesítmény átépítése: az úszólétesítmény testének, felépítményének, gépi vagy egyéb berendezéseinek az átalakítása, amely az úszólétesítmény

ca) főméreteiben,

cb) szerkezeti elemeiben,

cc) vízkiszorításában (hordképességében),

cd) főgépteljesítményében,

ce) térbeosztásában,

cf) stabilitásában vagy

cg) hajózási (nautikai) tulajdonságaiban

változást eredményez;

d) kereskedelmi szolgáltató úszómű: szálloda, étterem, bemutatóterem, bérelhető irodahelyiségek, szálláshely biztosítása, vagy egyéb gazdasági-szolgáltatási tevékenység céljából üzemeltetett úszómű, amelynek a befogadóképessége legalább 12 fő.

3. § *  (1) E rendelet alkalmazásában az Unió belvízi útjait 1., 2., 3. és 4. zóna szerinti elkülönítéssel a következőképpen kell osztályozni:

a) az 1. és a 2. zónába tartoznak az 1. melléklet 1. fejezetében felsorolt vízi utak;

b) a 3. zónába tartoznak az 1. melléklet 2. fejezetében felsorolt vízi utak;

c) a 4. zónába tartozik valamennyi egyéb, a nemzeti jog alapján a rendelet hatálya alá tartozó vízi járművekkel hajózható belvízi út.

(2) Az R zónába tartoznak az (1) bekezdés szerinti vízi utak közül azok, amelyek tekintetében a felülvizsgált rajnai hajózási egyezmény 22. cikkének 2016. október 6-án hatályos szövege alkalmazásával bizonyítványt kell kiállítani.

4. § *  (1) * 

(2) * 

(3) Nem kell benyújtani a

a) hajózási hatóság által jóváhagyott típusterv alapján épülő úszólétesítmény részletes terveit;

b) a kishajó építési (átépítési) tervét, kivéve, ha

ba) a kishajó árufuvarozást vagy közforgalmú személyszállítást végez,

bb) szolgálati célú kishajó épül,

bc) *  a nagyhajók vagy úszómunkagépek vontatására, tolására vagy mellévett alakzatban való továbbítására szolgáló hajókra terjed ki.

(4) A jóváhagyásra benyújtott tervnek - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - tartalmaznia kell:

a) a műleírást,

b) az általános elrendezési rajzot,

c) az általános szerkezeti rajzot,

d) a vizek szennyezését kizáró berendezések és felszerelések rajzát,

e) géphajóknál és úszómunkagépeknél az általános géptéri elrendezési rajzot,

f) a vonaltervet és a jellemző görbéket,

g) a szilárdsági számítást,

h) a stabilitási számításokat és diagramokat,

i) személyhajóknál a vízmentes terek lékesedése esetére készített számítást,

j) a főborda- és bordarajzokat, valamint a válaszfalak rajzait,

k) a főgépek alapozási rajzait,

l) a tengelyvezeték és a hajtóberendezés rajzait,

m) a csavartengelyek torziós-lengés számítását,

n) a fedélzeti gépek rajzait és elrendezését,

o) a csőrendszerek rajzait,

p) a kormányberendezés rajzait,

q) a navigációs berendezések rajzait,

r) a jelzőberendezések rajzait,

s) a villamos hálózatok rajzait,

t) a villamos energia táblázatot,

u) a mentőeszközök elhelyezési rajzát,

v) személyhajóknál az utaselhelyezési rajzot.

(5) Azoknál a gépeknél, berendezéseknél és felszereléseknél, amelyek megfelelőséget vizsgáló és tanúsító szervezet megfelelőséget tanúsító bizonylatával rendelkeznek, elegendő az általános elrendezési rajz benyújtása.

(6) *  A főösszefüggési- és rendszertervek áttekintésének elősegítése céljából az összetett szerkezetű tervrajzokat a megismerést elősegítő részlettervekkel kell alátámasztani. A részlettervek elektronikus adathordozón is benyújthatóak.

(7) Átépítés esetében a hajótestnek, a felépítménynek, illetőleg a gépi vagy egyéb berendezéseknek azokról a részeiről kell a (4) bekezdés szerinti rajzokat és számításokat benyújtani, amelyeket átépítenek. Amennyiben az átépítés a stabilitásra vagy a hajótest szilárdságára kihat, az erre vonatkozó számításokat is be kell nyújtani.

(8) Az úszólétesítmény építését, átépítését műszaki vezetőnek kell irányítania és ellenőriznie.

(9) Műszaki vezető az lehet, aki felsőfokú szakirányú végzettséggel vagy középfokú szakirányú végzettséggel és legalább 5 év hajóépítő, hajójavító üzemben szakirányú vagy a hajózásban fedélzeti tiszti, illetve gépüzemi beosztásban szerzett gyakorlattal rendelkezik.

(10) A műszaki vezető az ellenőrzés tényét építési naplóban tanúsítja. Az építési naplónak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) az építés vagy átépítés alatt álló úszólétesítmény meghatározása,

b) az építés kezdete és tervezett befejezése,

c) az építtető, illetve tulajdonos megnevezése, telephelye, illetve lakcíme, telefonszáma,

d) az építés, illetve átépítés munkafázisának megnevezése (rövid leírása) és utalás a tervre (ha tervjóváhagyásra kötelezett), valamint a munkafázis megkezdésének ideje, a munkafázis műszaki vezetőjének neve és személyi azonosítására alkalmas okmányának azonosító száma,

e) hatósági ellenőrzés bejegyzésére alkalmas naplórész,

f) az építtető és a műszaki vezető aláírása az építés, illetve átépítés megkezdésének oldalán, valamint minden oldalon az ott bejegyzett munkafázis vezetője.

(11) * 

5. § *  (1)-(5) * 

(6) Az úszólétesítményekbe vagy az azokon működő gépekbe beépített motoroknak a típusengedély kiadását követő változásait a hajózási hatóság a beépítési vizsgálat keretein belül ellenőrzi.

(7) *  A hajózási hatóság a közbenső vizsgálatban ellenőrzi, hogy a hajóban üzemelő motor az esetlegesen a beépítési vizsgálatot követően végrehajtott módosítások vagy beállítások után is megfelel-e a 2016/1628 európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt műszaki követelményeknek a gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátás tekintetében.

(8) *  A hajózási hatóság az egyedi vizsgálatban ellenőrzi, hogy az úszólétesítményben üzemelő motormódosítás után is megfelel a 2016/1628 európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt műszaki követelményeknek a gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátás tekintetében.

6. § (1) *  Az úszólétesítmény üzemeltetése során a hajózási hatóság az üzemképességet

a) kompnál és díj ellenében történő személyszállításra szolgáló - de személyhajónak nem minősülő - belvízi kishajónál háromévenként,

b) személyhajónál, veszélyes árut szállító hajónál, valamint kereskedelmi szolgáltató úszóműnél ötévenként,

c) minden egyéb úszólétesítménynél tízévenként

vizsgálja meg (időszakos vizsgálat).

(2) *  Az időszakos vizsgálatot az úszólétesítmény vízből kiemelt, vagy partra húzott állapotában tízévenként kell elvégezni. A kiemelésről, valamint a partra húzásról az úszólétesítmény üzemben tartója köteles gondoskodni.

(3) *  A hajózási hatóság az úszólétesítmény üzemképességét az (1) és a (2) bekezdéstől eltérően - az úszólétesítmény műszaki állapotától, korától és üzemeltetési körülményeitől függően, az úszólétesítmény bizonyítványába tett bejegyzésnek megfelelően - gyakrabban is ellenőrizheti.

(4) *  A hajózási hatóság kizárólag Magyarország belvizein üzemelő, az (1) bekezdés c) pontja szerinti úszólétesítmények parti szemléje közötti időszakot - az úszólétesítmények építési anyagától, szerkezeti kialakításától és az üzemeltetés körülményeitől függően, az úszólétesítmény bizonyítványába tett bejegyzésének megfelelően - legfeljebb 20%-kal növelheti meg.

(5) *  Kizárólag Magyarország víziútjain vagy víziútnak nem minősülő vízterületein üzemelő úszólétesítmények esetében a parti szemlét a parti ellenőrzéssel egyenértékű, tervjóváhagyásban elfogadott vizsgálati módszer helyettesítheti.

(6) *  Az időszakos vizsgálat során az üzembentartó köteles a hajózási hatóságnak az úszólétesítmény összes okmányát bemutatni.

(7) *  Az időszakos vizsgálat kiterjed:

a) az úszólétesítmény testszerkezetére,

b) a fő- és segédgépekre, valamint a hajtó berendezésekre,

c) a kazánokra, a lég- és üzemanyagtartályokra, a csővezetékekre és szerelvényekre,

d) a villamos berendezésekre és vezetékekre,

e) a horgony- és kormányberendezésre,

f) a vontató-, a toló- és a kikötésre szolgáló berendezésekre,

g) a mentőeszközökre, a mentő- és a szolgálati csónakokra, a csónakdarukra, valamint a rakodó darukra,

h) a hajózási jelző eszközökre és navigációs berendezésekre (jelzőlámpa, hangjelző eszköz, radar stb.), valamint

i) arra, hogy az úszólétesítmény megfelel-e a munka-, a tűz-, az egészségvédelmi, a környezetvédelmi, valamint egyéb előírásoknak.

(8) *  A hajózási hatóság az időszakos vizsgálat alkalmával - az üzembe helyezés előtti vizsgálat során meghatározott legkisebb létszám figyelembevételével - ellenőrzi az úszólétesítmény személyzetének létszámát.

7. § *  (1) A 3. § szerinti uniós belvízi utakon közlekedő vízi járműveknek a következő dokumentumok eredeti példányával kell rendelkezniük:

a) az R zónába tartozó vízi úton történő közlekedéskor:

aa) a felülvizsgált rajnai hajózási egyezmény 22. cikke alapján kiadott bizonyítvány vagy

ab) az uniós belvízi hajóbizonyítvány,

amely - a 2. mellékletben foglalt, a Rajnán (R zóna) közlekedő vízi járművekre vonatkozó átmeneti rendelkezések alapján - igazolja, hogy a vízi jármű megfelel a 2. mellékletben meghatározott műszaki követelményeknek, amelyekkel kapcsolatban megállapították, hogy egyenértékűek a felülvizsgált rajnai hajózási egyezményben foglalt műszaki követelményekkel;

b) egyéb vízi utakon való közlekedéskor uniós belvízi hajóbizonyítvány vagy a felülvizsgált rajnai hajózási egyezmény 22. cikke alapján kiadott bizonyítvány, beleértve a 7. § szerinti kiegészítő uniós belvízi hajóbizonyítványt is.

(2) Az uniós belvízi hajóbizonyítvánnyal vagy a felülvizsgált rajnai hajózási egyezmény 22. cikke alapján kiadott bizonyítvánnyal rendelkező vízi járműveket a 2016/1629 (EU) irányelv 23. cikkének megfelelően el kell látni kiegészítő uniós belvízi hajóbizonyítvánnyal.

(3) A hajózási hatóság kiegészítő uniós belvízi hajóbizonyítványt állít ki a 2. mellékletben meghatározott mintának megfelelően az adott vízi utakra megállapított feltételekkel.

(4) A hajóbizonyítvány elvesztését vagy megrongálódását be kell jelenteni, és pótbizonyítvány kérhető, továbbá a megrongálódott bizonyítványt vissza kell szolgáltatni. A pótbizonyítványon fel kell tüntetni, hogy az az eredetivel mindenben megegyezik.

8. § (1) *  A hajózási hatóság, a 7. melléklet szerint elismert hajóosztályozó társaság osztályozási bizonyítványát vagy az osztályozási szemle jegyzőkönyvét is figyelembe véve, - az üzemképesség vizsgálatának eredményeként - az 5. mellékletben foglalt következő hajóokmányokat állítja ki:

a) *  Uniós Belvízi Hajóbizonyítvány,

b) *  Kiegészítő Uniós Belvízi Hajóbizonyítvány,

c) *  Ideiglenes Uniós Hajóbizonyítvány,

d) Úszómunkagép Bizonyítvány,

e) Ideiglenes Úszómunkagép Bizonyítvány,

f) Bizonyítvány Tengeri Hajó Részére,

g) Komp Bizonyítvány,

h) Úszómű Bizonyítvány,

i) Nemzetközi kedvtelési célú kishajóbizonyítvány,

j) *  Belvízi Hajóbizonyítvány.

(2) *  A bizonyítványok - az ideiglenes bizonyítványok kivételével - a 6. § (1) bekezdésében előírt soron következő üzemképességi szemle időpontjáig hatályosak, és azok az üzemképességi szemle eredményétől függően a legközelebbi üzemképességi szemle időpontjáig meghosszabbíthatók.

(3) *  A hajózási hatóság az (1) bekezdésben felsorolt hajóokmányban tanúsítja az úszólétesítmény üzemképességét, és egyben bejegyzi az úszólétesítmény legközelebbi üzemképességi szemléjének az időpontját. Az (1) bekezdésben foglalt, típusának megfelelő hajóokmány nélkül az úszólétesítmény nem tartható üzemben. A rajnai szemlebizonyítvánnyal ellátott úszólétesítménynek kiegészítő uniós hajóbizonyítvánnyal is rendelkeznie kell. A személyszállításra vagy belvízi áruszállításra, valamint nagyhajók továbbítására (tolására, vontatására) szolgáló kishajók üzemképességének tanúsítása az (1) bekezdés a) pontja szerinti okmányban történik.

(3a) *  A kizárólag magyarországi belvizeken üzemelő hajók üzemképességét a hajózási hatóság az (1) bekezdés j) pontja szerinti okmányban tanúsítja.

(4) *  A hajózási hatóság a hajóokmányba bejegyzi az úszólétesítmény üzemeltetésére vonatkozó - az 5. § (3) bekezdésben rögzített - adatokat és feltételeket is. Ha a hajózási hatóság az időszakos szemle alapján ezeket az adatokat, illetőleg feltételeket megváltoztatja, a változtatásokat a hajóokmányban átvezeti.

(5) *  Ha az úszólétesítmény üzemképességi vizsgálatát külföldi hajóvizsgáló szervezet végezte, az üzembentartó köteles ezt a hajózási hatóságnak bejelenteni, és egyben bemutatni a hajóvizsgáló szervezet által az (1) bekezdésben említett okiratba tett bejegyzés szövegét.

(5a) *  A nemzeti víziúton közlekedő, 20 méternél rövidebb személyhajók üzemképességét tanúsító bizonyítványba be kell jegyezni az engedélyezett vonalszakaszt vagy vízterületet.

(6) *  A hajózási hatóság az (1) bekezdés szerinti hajóokmányokat a 6. melléklet szerinti jegyzékben tartja nyilván.

(7) *  Az elveszett vagy sérült bizonyítványokat - a sérült bizonyítvány visszaszolgáltatása után - a kiállító hajózási hatóság a nyilvántartásában szereplő adatok alapján külön jogszabályban megállapított díj ellenében pótolja.

9. § Ha a hajózási hatóság az úszólétesítmény üzemképességét érintő víziközlekedési baleset esetén, valamint, ha az úszólétesítmény ellenőrzése *  során arra utaló körülményeket állapít meg, hogy az úszólétesítmény hajózásra alkalmatlan, rendkívüli szemlét rendelhet el.

10. § A szabad oldalmagasság, illetőleg a legnagyobb vízkiszorítás (hordképesség) újabb megállapítását kell kérni, ha az annak alapjául szolgáló adatokban változás történt.

11. § *  (1) Az úszólétesítmények hajózásra alkalmasságának és megfelelőségének részletes feltételeit, továbbá az üzemképesség szemléjének és tanúsításával, valamint az úszólétesítmények felügyeletével kapcsolatos eljárás részletes szabályait a nagyhajókra, minden személyhajóra, az úszómunkagépekre, a munkaterületi úszóművekre, valamint a nagyhajók, illetőleg az úszómunkagépek vontatására, tolására vagy mellévett alakzatban való továbbítására szolgáló vontató- és tolóhajókra a 2. melléklet állapítja meg.

(2) *  Az olyan belvízi nagyhajóknál, személyhajóknál, úszómunkagépeknél és úszóműveknél, valamint a nagyhajók, illetve úszómunkagépek vontatására, tolására vagy mellévett alakzatban való továbbítására szolgáló kisgéphajóknál, amelyeket az 1. és 2. zónában üzemeltetnek, a hajótest hossz- és helyi szilárdságát elismert hajóosztályozó társaság előírásai vagy a Belvízi Hajók Műszaki Felügyeleti Előírásai (a továbbiakban: BHMFE) szerint ellenőrizni kell.

(3) * 

(4) Az (1) és a (2) bekezdés alkalmazásában nagyhajónak minősül az olyan hajó is, amely hosszúságának, szélességének és merülésének szorzata (LxBxT) eléri a 100 köbmétert.

(5) *  Elismert hajóosztályozó társaság előírásai szerint vagy a BHMFE alapján kell vizsgálni, ellenőrizni és tanúsítani

a) a kizárólag Magyarország belvízi útjain üzemelő

aa) kompok,

ab) úszóművek,

ac) a 20 méter hajótesthosszt és a 20 tonna hordképességet el nem érő személyhajónak nem minősülő hajók,

ad) személyhajónak nem minősülő, de személyszállításra szolgáló kishajók,

ae) szolgálati, valamint gazdasági célú hajózási tevékenység végzésére szolgáló kishajók,

b) a 2. és 4. zónában, valamint a Fertő tó és Velencei-tó területén üzemeltetett úszómunkagépek megfelelőségét.

12. § *  (1) Nem kell üzembe helyezés előtti szemlét végezni annál a típusbizonyítvánnyal rendelkező, a hajózási hatóságnak bemutatott kedvtelési célú kishajónál és motoros vízi sporteszköznél, amelynek megfelelőségét elismert hajóosztályozó társaság vagy egyéb, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban akkreditált megfelelőség-ellenőrző szervezet tanúsította.

(2) Az egyes hajózási hatósági eljárások részletes szabályairól szóló 515/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 11/A. § (3) bekezdése szerinti műszaki szemlét követően a vízi jármű meglévő uniós belvízi hajóbizonyítványát a vízi jármű megváltoztatott műszaki jellemzőire tekintettel vissza kell vonni, és újat kell kiállítani, ha az eredeti hajóbizonyítványban meghatározott műszaki jellemzőknek már nem felel meg. Ha az új bizonyítványt más tagállamban adják ki, mint amelyben az első bizonyítványt kiadták vagy megújították, a bizonyítványt kiállító vagy megújító illetékes hatóságot erről az új bizonyítvány kiadását követő harminc napon belül tájékoztatni kell.

(3) A hatályos uniós belvízi hajóbizonyítványt az azt kibocsátó vagy megújító illetékes hatóság visszavonja, ha a vízi jármű már nem felel meg a bizonyítványban foglalt műszaki követelményeknek.

12/A. § *  (1) Minden vízi jármű egyedi európai hajóazonosító számot (ENI) kap a 2. melléklettel összhangban.

(2) A hajóazonosító számot nem lehet megváltoztatni.

(3) Az uniós belvízi hajóbizonyítványt kibocsátó hatóság a bizonyítványba bevezeti az egyedi európai hajóazonosító számot.

(4) A hajózási hatóság az érintett vízi járművekre vonatkozóan, a technikai feltételek rendelkezésre állása után, haladéktalanul rögzíti az Európai hajóadatbázisban (EHDB):

a) e rendelet alapján a vízi jármű azonosítására és leírására szolgáló adatokat;

b) e rendelet alapján a kiadott, megújított, pótolt és visszavont bizonyítványokkal, valamint a bizonyítványt kiadó hatósággal kapcsolatos adatokat;

c) a hajózási hatóság által a rendelet alapján kiadott valamennyi bizonyítvány digitális másolatát;

d) e rendelet alapján elutasított vagy függőben lévő bizonyítvány iránti kérelemre vonatkozó adatokat; és

e) az a)-d) pontban említett adatokban bekövetkezett valamennyi változást.

(5) A hajózási hatóság a vízi járműre vonatkozó adatokat, a jármű leselejtezése esetén, a nyilvántartásból törli.

12/B. § *  (1) Ha a jármű nem felel meg a követelményeknek, a hajózási hatóság a (4)-(7) bekezdés alapján felhívja a vízi jármű tulajdonosát vagy annak képviselőjét, hogy a hatóság által meghatározott észszerű határidőn belül a bizonyítvány kiadásához szükséges követelményeknek tegyen eleget.

(2) A vízi jármű fedélzetén lévő bizonyítványt kiadó hajózási hatóságot az ellenőrzést követő hét napon belül értesíteni kell arról, hogy a jármű nem felel meg az előírásoknak.

(3) Ha a vízi jármű fedélzetén nincs hatályos bizonyítvány, a járművet meg kell akadályozni útja folytatásában.

(4) Ha az ellenőrzés során a hajózási hatóság megállapítja, hogy a vízi jármű veszélyt jelent a fedélzeten tartózkodókra, a környezetre vagy a hajózás biztonságára, megakadályozza útja folytatását, mindaddig, amíg a veszélyt megszüntetik, vagy olyan intézkedéseket ír elő, amelyek lehetővé teszik a vízi jármű biztonságos továbbhaladását, a szállítási művelet leállításával, egy olyan helyig, ahol a vízi járművet ellenőrzik vagy megjavítják.

(5) A hatóság hét napon belül tájékoztatja a meghozott határozatáról annak a tagállamnak az illetékes hatóságát, ahol a járműbizonyítványt kiadták vagy legutoljára megújították, arról, hogy megakadályozta a vízi jármű útjának folytatását, illetve a vízi jármű tulajdonosát vagy annak képviselőjét értesítette arról, hogy a fellelt hibák javításának elmulasztása esetén a vízi jármű útjának folytatását meg fogják akadályozni.

13. § (1) *  Ez a rendelet a (3) bekezdésben foglalt kivétellel 2002. január 1-jén lép hatályba.

(2) * 

(3) A rendelet 1. §-a (3) bekezdésének b) pontja a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

(4) *  Az úszólétesítmények építésére és átépítésére vonatkozó felmentések és átmeneti rendelkezések alkalmazásának kezdő időpontjaként az úszólétesítmény magyar lajstromba vételének dátumát kell tekinteni.

(5) *  A rendelet hatálybalépésekor már üzemben levő úszólétesítményekre az üzemképességi követelményeket a 2. melléklet 24. és a 24a. fejezetében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(6) *  E rendelet hatálya alá tartozó és a hajózási hatóság által a belvízi utakon közlekedő úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet módosításáról szóló 42/2019. (XI. 21.) ITM rendelet [a továbbiakban: 42/2019. (XI. 21.) ITM rendelet] hatálybalépése előtt kiadott okmányok lejáratukig hatályosak.

(7) *  Azokra a vízi járművekre, amelyek nem tartoztak a 82/714/EGK tanácsi irányelv hatálya alá, de amelyek e rendelet 2. melléklet 1.02. cikkében foglaltakkal összefüggésben e rendelet hatálya alá tartoznak, a hatóság uniós belvízi hajóbizonyítványt a műszaki szemlét követően adja ki, amely során ellenőrzi, hogy a vízi jármű megfelel-e a 2. mellékletben említett műszaki követelményeknek.

(8) *  A 2. melléklet szerinti műszaki követelményeknek való megfelelés bármilyen elmulasztását fel kell tüntetni az uniós belvízi hajóbizonyítványban. Ha a hatóság megállapítja, hogy a hiányosságok nem jelentenek közvetlen veszélyt, a (7) bekezdés szerinti vízi jármű tovább közlekedhet addig az időpontig, amikor a vízi jármű követelményeknek nem megfelelő alkatrészeit vagy tereit a 2. melléklet szerinti műszaki követelményeknek megfelelő alkatrészekre vagy terekre cserélik vagy alakítják át.

(9) *  A (8) bekezdés, valamint a 12/B. § (4) bekezdése szerinti veszély akkor áll fenn, ha a vízi jármű szerkezeti épségére, a hajózási vagy kormányképességi tulajdonságaira vagy sajátos jellemzőire vonatkozó, a 2. melléklet szerinti műszaki követelményekkel összefüggő hiányosságokat állapítottak meg. A 2. melléklet szerinti műszaki követelményekben meghatározott eltérések nem veszélyt jelentő hiányosságok.

(10) *  A meglévő alkatrészeknek a rendszeres javítások és karbantartás során történő, azonos alkatrészekkel vagy azonos technológiájú és tervezésű alkatrészekkel való cseréje nem jelentik a (8) bekezdés szerinti cserét vagy átalakítást.

(11) *  A 2006/87/EK irányelv II. mellékletének 1.06 cikkével összhangban elfogadott, e rendelet 2. melléklet IV. rész 24. és 24a. fejezetében foglalt átmeneti követelmények lejáratukig érvényben maradnak.

13/A. § *  A 34/2010. (IV. 22.) KHEM rendelet 1. §-ával megállapított 1. § (3) bekezdést, 2. §-ával megállapított 4. § (2) bekezdést és 3. §-ával megállapított 8. § (3) bekezdést a 34/2010. (IV. 22.) KHEM rendelet hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

14. § *  A hajózási hatósági szemlék végrehajtásának egységes uniós gyakorlata érdekében elfogadott utasításokat a 2. melléklet 2. függeléke tartalmazza.

15. § *  Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1629 irányelve (2016. szeptember 14.) a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények megállapításáról, a 2009/100/EK irányelv módosításáról és a 2006/87/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről,

b) a Bizottság (EU) 2018/970 felhatalmazáson alapuló irányelve (2018. április 18.) a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények megállapításáról szóló (EU) 2016/1629 európai parlamenti és tanácsi irányelv II., III. és V. mellékletének módosításáról,

c) az Európai Parlament és a Tanács 2009/100/EK irányelve (2009. szeptember 16.) a belvízi hajókra vonatkozó hajóbizonyítványok kölcsönös elismeréséről.

16. § *  Ez a rendelet a nem közúti mozgó gépek belső égésű motorjainak a gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátási határértékeire és típusjóváhagyására vonatkozó követelményekről, az 1024/2012/EU és a 167/2013/EU rendelet módosításáról, valamint a 97/68/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. szeptember 14-i (EU) 2016/1628 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

1. melléklet a 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelethez * 

A FÖLDRAJZILAG AZ 1., 2., 3. ÉS 4. HAJÓZÁSI ZÓNÁBA TARTOZÓ UNIÓS BELVÍZI UTAK JEGYZÉKE * 

I. FEJEZET * 

1. zóna

NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG

Ems

A régi Greetsiel világítótornyot az eemshaveni kikötői bejárat nyugati kikötőgátjával összekötő vonaltól kifelé az északi szélesség 53° 30′ és a keleti hosszúság 6° 45′-ig, azaz kissé kifelé a szárazáru-szállító hajók átrakási helyétől az Alte Emsen [1] |

LENGYEL KÖZTÁRSASÁG

A Pomorska-öböl Rugen-szigeti Nord Perdet és a Niechorze világítótornyot összekötő vonaltól délre eső része

A Gdanski-öböl Hel világítótornyot és Baltijsk kikötőjének bejárati bójáját összekötő vonaltól délre eső része

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA

SKÓCIA

Blue Mull Sound | Gutcher és Belmont között |

Yell Sound | Tofts Voe és Ulsta között |

Sullom Voe | A Gluss-sziget északkeleti pontjától Calback Ness északi pontjáig egy vonalon belül |

Dales Voe | Télen: Kebister Ness északi fokától Breiwick partjáig egy vonalon belül a nyugati 1° 10,8′ hosszúsági foknál |

Dales Voe | | Nyáron: mint Lerwicknél

Lerwick | Télen: északról Scottle Holmtól Scarfi Taing on Bressayig egy vonallal, és délről a Twageos-fok világítótoronytól Whalpa Taing on Bressayig egy vonallal határolt területen belül

Lerwick | | Nyáron: északról Brim Nesstől Inner Score északkeleti csücskéig egy vonallal, és délről Ness of Sound déli végétől Kirkabisternessig egy vonallal határolt területen belül |

Kirkwall | Kirkwall és Rousay között, a Point of Graand (Egilsay) és Galt Ness (Shapinsay) vagy Head of Work (szárazföld) közötti vonaltól nem keletre Helliar Holm jelzőfényein keresztül Shapinsay partjáig; az Eynhallow-sziget délkeleti csücskétől nem északnyugatra, nem a tenger felé és egy vonal felé Rousay partján az északi szélesség 59° 10,5′ és a nyugati hosszúság 002° 57,1′, valamint Egilsay partján az északi szélesség 59° 10,0′ és a nyugati hosszúság 002° 56,4′-nél |

Stromness | Scapáig, de nem Scapa Flow-n kívül |

Scapa Flow | A Point of Clettstől Hoy szigetén át a Fara szigetén levő Thomson's Hill háromszögelési pontig, majd innen a Flotta szigetén levő Gibraltar kikötőgátig húzott vonallal határolt területen belül; a St Vincent kikötőgáttól Flotta szigetén át Calf of Flotta legnyugatibb pontjáig; Calf of Flotta legkeletibb pontjától a South Ronaldsay-szigeten levő Needle Pointig, valamint Ness on Mainland Nesstől a Graemsay-szigeten levő Point of Oxan világítótoronyig és innen a Hoy-szigeten levő Bu-fokig; és a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

Balnakiel-öböl | Eilean Dubh és A'Chleit között |

Cromarty Firth | Észak-Sutortól Nairn Breakwaterig egy vonalon belül, és a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

Inverness | Észak-Sutortól Nairn Breakwaterig egy vonalon belül, és a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

Tay folyó - Dundee | A Broughty kastélytól Tayportig egy vonalon belül, és a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

Firth of Forth és a Forth folyó | Kirkcaldytől a Portobello folyóig egy vonalon belül, és a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

Solway Firth | A legdélebbi foktól Sillothig egy vonalon belül |

Loch Ryan | Finnart's-foktól Milleur-fokig egy vonalon belül, és a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

Clyde folyó | Külső határ: egy vonal Skipnesstől Garroch Headtől egy mérföldre délre egy pontig, majd innen Farland HeadigBelső határ télen: egy vonal a Cloch világítótoronytól Dunoon kikötőigBelső határ | Nyáron: egy vonal Bogany-foktól, Bute-sziget, a Skelmorlie kastélyig és egy vonal Ardlamont-foktól az Ettrick-öböl legdélibb széléig a Kyles of Bute öbölön belül

Megjegyzés: A fenti belső nyári határ június 5. és szeptember 5. között (mindkét napot beleértve) kiterjesztésre kerül egy vonallal, a Skelmorlie kastélynál levő Ayrshire parttól két mérföldre egy pont és a Tomond End, Cumbrae között, valamint egy vonallal Portachur-fok, Cumbrae és Inner Brigurd-fok, Ayrshire között |

Oban | Északról Dunollie-fok fényétől Ard na Chruidhig egy vonallal, és délről Rudha Seanachtől Ard na Cuile-ig egy vonallal határolt területen belül |

Kyle of Lochalsh | A Loch Alshen keresztül a Loch Duich csúcsáig |

Loch Gairloch | Télen: nincs | | Nyáron: A Rubha na Moine-tól Eilan Horrisdale-ig, majd Rubha nan Eanntag-ig vezető vonaltól délre |

ÉSZAK-ÍRORSZÁG

Belfast Lough | Télen: nincs | | Nyáron: Carrickfergustól Bangorig egy vonalon belülés a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

Loch Neagh | A parttól 2 mérföldnél nagyobb távolságra |

ANGLIA KELETI PARTJA

Humber folyó | Télen: New Hollandtól Paullig egy vonalon belül | | Nyáron: A Cleethorpes mólótól Patrington Church-ig egy vonalon belülés a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

WALES ÉS ANGLIA NYUGATI PARTJA

Severn folyó | Télen: Blacknore-foktól Caldicot Pillig, Porstkewett, egy vonalon belül | | Nyáron: Barry dokk kikötőgáttól Steepholmig, majd innen Brean Down-ig egy vonalon belülés a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

Wye folyó | Télen: Blackmore-foktól Caldicot Pillig, Porstkewett, egy vonalon belül | | Nyáron: Barry dokk kikötőgáttól Steepholmig, majd innen Brean Downig egy vonalon belülés a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

Newport | Télen: nincs | | Nyáron: Barry dokk kikötőgáttól Steepholmig, majd innen Brean Downig egy vonalon belülés a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

Cardiff | Télen: nincs | | Nyáron: Barry dokk kikötőgáttól Steepholm-ig, majd innen Brean Down-ig egy vonalon belülés a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

Barry | Télen: nincs | | Nyáron: Barry dokk kikötőgáttól Steepholmig, majd innen Brean Downig egy vonalon belülés a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

Swansea | A kikötőgátak tenger felőli végét összekötő vonalon belül |

Menai-szoros | A Menai-szoroson belül a Llanddwyn-szigeti jelzőfényt Dinas Dinlleu-vel összekötő vonaltól és a Puffin-sziget déli végét Trwyn Du-fokkal és a llanfairfechani vasútállomással összekötő vonalaktól, és a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

Dee folyó | Télen: a Hilbre-foktól az Air-fokig egy vonalon belül | | Nyáron: a Formby-foktól az Air-fokig egy vonalon belülés a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

Mersey folyó | Télen: nincs | Nyáron: a Formby-fok és az Air-fok közötti vonalon belülés a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

Preston és Southport | a Southport és Blackpool közötti vonalon belül a partokon belül és a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

Fleetwood | Télen: nincs | Nyáron: a Rossal-fok és Humphrey Head közötti vonalon belülés a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

Lune folyó | Télen: nincs | Nyáron: a Rossal-fok és Humphrey Head közötti vonalon belülés a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

Heysham | Télen: nincs | Nyáron: a Rossal-fok és Humphrey Head közötti vonalon belül |

Morecambe | Télen: nincs | Nyáron: a Rossal-fok és Humphrey Head közötti vonalon belültől |

Workington | a legdélebbi fok és Silloth közötti vonalon belül és a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

ANGLIA DÉLI RÉSZE

Colne-Colchester folyó | Télen: a Colne-fok és Whitstable közötti vonalon belül | Nyáron: a Clacton kikötőgát és Reculvers közötti vonalon belül |

Blackwater folyó | Télen: a Colne-fok és Whitstable közötti vonalon belül | Nyáron: a Clacton kikötőgát és Reculvers közötti vonalon belülés a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

Crouch folyó és Roach folyó | Télen: a Colne-fok és Whitstable közötti vonalon belül | Nyáron: a Clacton kikötőgát és Reculvers közötti vonalon belülés a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

Temze és mellékfolyói | Télen: a Colne-fok és Whitstable közötti vonalon belül | Nyáron: a Clacton kikötőgát és Reculvers közötti vonalon belülés a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

Medway folyó és Swale folyó | Télen: a Colne-fok és Whitstable közötti vonalon belül | Nyáron: a Clacton kikötőgát és Reculvers közötti vonalon belülés a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

Chichester | A Wight-szigeten belül keletre a west-witteringi templomtorony és a bembridge-i Trinity templom között húzódó vonal, nyugatra pedig a Needles és Hurst-fok között húzódó vonallal határolt területen belül és a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

Langstone kikötő | A Wight-szigeten belül keletre a west-witteringi templomtorony és a bembridge-i Trinity templom között húzódó vonal, nyugatra pedig a Needles és Hurst-fok között húzódó vonallal határolt területen belül és a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

Portsmouth | A Wight-szigeten belül keletre a west-witteringi templomtorony és a bembridge-i Trinity templom között húzódó vonal, nyugatra pedig a Needles és Hurst-fok között húzódó vonallal határolt területen belül és a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

Bembridge, Wight-sziget | A Wight-szigeten belül keletre a west-witteringi templomtorony és a bembridge-i Trinity templom között húzódó vonal, nyugatra pedig a Needles és Hurst-fok között húzódó vonallal határolt területen belül és a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

Cowes, Wight-sziget | A Wight-szigeten belül keletre a west-witteringi templomtorony és a bembridge-i Trinity templom között húzódó vonal, nyugatra pedig a Needles és Hurst-fok között húzódó vonallal határolt területen belül és a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

Southampton | A Wight-szigeten belül keletre a west-witteringi templomtorony és a bembridge-i Trinity templom között húzódó vonal, nyugatra pedig a Needles és Hurst-fok között húzódó vonallal határolt területen belül és a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

Beaulieu folyó | A Wight-szigeten belül keletre a west-witteringi templomtorony és a bembridge-i Trinity templom között húzódó vonal, nyugatra pedig a Needles és Hurst-fok között húzódó vonallal határolt területen belül és a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

Keyhaven tó | A Wight-szigeten belül keletre a west-witteringi templomtorony és a bembridge-i Trinity templom között húzódó vonal, nyugatra pedig a Needles és Hurst-fok között húzódó vonallal határolt területen belül és a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

Weymouth | A Portland kikötőn belül és a Wey folyó és a Portland kikötő között |

Plymouth | a Cawsand és Breakwater és Staddon közötti vonalon belül és a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

Falmouth | Télen: a St. Anthony Head és Rosemullion közötti vonalon belül | Nyáron: a St.Anthony Head és Nare-fok közötti vonalon belülés a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

Camel folyó | A Stepper-fok és Trebetherick-fok közötti vonalon belül és a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

Bridgewater | A zátonyon belül és a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

Avon folyó (Avon) | Télen: a Blacknore-fok és Caldicot Pill, Porstkewett közötti vonalon belül | Nyáron: a Barry kikötőgát és Steepholm, majd innen Brean Down közötti vonalon belülés a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

2. zóna

CSEH KÖZTÁRSASÁG

Lipno tavi gát

NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG

Ems | Az Emsen keresztül a Papenburg kikötő bejáratához közel a diemeni szivattyútelep és a Halténél levő töltés eleje között húzódó vonaltól egészen a régi Greetsiel világítótornyot és az eemshaveni kikötő bejáratát összekötő vonalig |

Jade | A Schillig jelzőfényt a lanwardeni templomtoronnyal összekötő vonalon belül |

Weser | A brémai vasúti híd északnyugati szélétől egészen a langwardeni és a cappeli templomtornyot összekötő vonalig, beleértve a Westergate, Rekumer Loch, Rechter Nebenarm és Schweiburg oldalágakat |

Elba | A hamburgi kikötő alsó határától egészen a döse-i irányfényt és a Friedrichskoog töltés (Dieksand) nyugati szélét összekötő vonalig, beleértve a Nebenelbe és az Este, a Lühe, a Schwinge, az Oste, a Pinnau, a Krückau és a Stör mellékfolyóit (minden esetben a torkolattól a duzzasztógátig) |

Meldorfer Bucht | A Friedrichskoog töltés (Dieksand) nyugati szélét és a büsumi kikötő nyugati végét összekötő vonalon belül |

Eider | A Gieselau-csatornától az Eider duzzasztógátig |

Flensburger Förde | A Kegnäs világítótornyot és Birknackot összekötő vonalon belül |

Schlei | A schleimündei kikötő végei közötti vonalon belül |

Eckernförder Bucht | A Boknis-Ecket és a szárazföld Dänisch Nienhofnál levő északkeleti pontját összekötő vonalon belül |

Kieler Förde | A Bülk világítótornyot a Laboe tengerészeti emlékművel összekötő vonalon belül |

Nord-Ostsee-Kanal (Kiel csatorna) | A brunsbütteli kikötőgát végpontjait összekötő vonaltól a Kiel-Holtenaunál levő bejárati fényeket, a Schirnauer See-t, a Bergstedter See-t, az Andorfer See-t, az Obereidersee-t az Enge-vel, a Flemhuder See-vel és az Achterwehrer csatornával összekötő vonalig |

Trave | A lübecki nyitható vasúti híd északnyugati szélétől és a Holstenbrücke (Stadttrave) északi szélétől egészen a travemündei kikötőgát belső déli és külső északi végpontját összekötő vonalig, beleértve a Pötenitzer Wieket, a Dassower See-t és az Altarment a Teerhof-szigetnél |

Leda | A Leernél levő tengeri zsilip külső kikötője bejáratától a torkolatig |

Oste | A bremervördei malom gátjának északkeleti szélétől az Oste duzzasztógátjáig

Pinnau | A pinnebergi vasúti híd délnyugati szélétől a Pinnau duzzasztógátjáig |

Krückau | Az elmshorni Wedenkamptól és ide vezető híd délnyugati szélétől a Krückau duzzasztógátjáig |

Stör | A Rensing árapályszintmérőtől a Stör duzzasztógátjáig |

Freiburger Hafenpriel | A Freiburg an der Elbe zsilip keleti szélétől egészen a torkolatig |

Wismarbucht, Kirchsee, Breitling, Salzhaff és Wismar kikötői terület | A tenger felé egészen a Hoher Wieschendorf Huk és a Timmendorf jelzőfény közötti vonalig és a Poel-szigeti Gollwitz jelzőfényt a Wustow-félsziget déli pontját összekötő vonalig |

Warnow, valamint a Breitling és mellékágai | Lefelé a Mühlendammon a rostocki Geinitzbrücke északi szélétől a tenger felé egészen a warnemündei nyugati és keleti kikötőgát északi pontjait összekötő vonalig |

A szárazföld és a Darß és Zingst félsziget által körbezárt vizek, valamint a Hiddensee- és Rügen-sziget (beleértve a Stralsund kikötői területet) | A tenger felé kiterjedve az alábbiak között a Zingst-félsziget és Bock szigete: egészen az északi szélesség 54° 26′ 42″-ig Bock és Hiddensee szigete: egészen a Bock-sziget északi pontját a Hiddensee-sziget déli pontjával összekötő vonaligHiddensee szigete és Rügen szigete (Bug): egészen a Neubessin délkeleti pontját és Buger Hakent összekötő vonalig |

Greifswalder Bodden és Greifswald kikötői terület, beleértve a Rycket | A tenger felé egészen a Thiessower Haken (Südperd) keleti pontjától a Ruden-sziget keleti pontjáig húzódó vonalig, és innen az Usedom-sziget északi pontjáig (északi szélesség 54° 10′ 37″, keleti hosszúság 13° 47′ 51″) |

A szárazföld és a Usedom-sziget által közrezárt vizek (a Peenestrom, beleértve a Wolgast kikötői területet és az Achterwassert és a Stettiner Haffot) | Kelet felé egészen a Lengyel Köztársaság határáig a Stettiner Haffban |

Megjegyzés: Azon hajók esetében, amelyek honi kikötője másik tagállamban van, az 1960. április 8-i Ems-Dollart-szerződés 32 cikkét kell figyelembe venni (BGBl. 1963 II, 602. o.).

FRANCIA KÖZTÁRSASÁG

Dordogne | A Libourne-ban levő kőhídtól a torkolatig |

Garonne és Gironde | A Bordeaux-ban levő kőhídtól a torkolatig |

Loire | A Haudaudine-hídtól a Madeleine-mellékágon át a torkolatig és a Pirmil-hídtól a Pirmil-mellékágon át |

Rhőne | Az Arles-ban levő Trinquetaille-hídtól és azon túl Marseille irányában |

Szajna | A Rouenban levő Jeanne-d'Arc-hídtól a torkolatig |

MAGYARORSZÁG

Balaton

HOLLAND KIRÁLYSÁG

Dollard

Eems

Waddenzee: beleértve az összekötőket az Északi-tengerrel

Ijsselmeer: beleértve a Markermeert és az Ijmeert, de a Gouwzee nem

Nieuwe Waterweg és a Scheur

Calandkanaal nyugatra a Benelux kikötőtől

Hollands Diep

Breeddiep, Beerkanaal és kapcsolódó kikötői

Haringvliet és Vuile Gat: beleértve egyrészről a Goeree-Overflakkee, másrészről aVoorne-Putten és Hoeksche Waard közötti vízi utakat

Hellegat

Volkerak

Krammer

Grevelingenmeer és Brouwerschavensche Gat: beleértve a Schouwen-Duiveland és Goeree-Overflakkee közötti vízi utakat

Keten, Mastgat, Zijpe, Krabbenkreek, Eastern Scheldt és Roompot: beleértve egyrészről a Walcheren, Noord-Beveland és Zuid-Beveland, másrészről pedig a Schouwen-Duiveland és Tholen közötti vízi utakat, nem tartozik ide a Scheldt-Rajna csatorna

Scheldt és Nyugat-Scheldt, valamint tengeri torkolata: beleértve egyrészről a Zeeland Flanders, másrészről pedig a Walcheren és Zuid-Beveland közötti vízi utakat, de nem tartozik ide a Scheldt-Rajna csatorna

LENGYEL KÖZTÁRSASÁG

Szczecini lagúna

Kamień-lagúna

Wisła-lagúna

Puck-öböl

Włocławski víztározó

Śniardwy tó

Niegocin tó

Mamry tó

EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

SKÓCIA

Scapa Flow | A Flotta szigetén levő Wharth-tól a dél-Wallson levő Martello toronyig húzott és a Hoy szigetén levő Point Clettstől a Fara szigetén levő Thomson's háromszögelési pontig, majd innen a Flotta-szigeti Gibraltar kikötőgátig húzott vonallal határolt területen belül |

Kyle of Durness | Eilean Dubhtól délre |

Cromarty Firth | Az észak-Sutor és dél-Sutor közötti vonalon belül |

Inverness | A Fort George és Chanonry-fok közötti vonalon belül |

Findhorn-öböl | A földnyelven belül |

Aberdeen | A déli kikötőgát és az Abercromby kikötőgát közötti vonalon belül |

Montrose-medence | Nyugatra attól a vonaltól, amely a Scurdie Ness világítótoronynál levő kikötői bejáraton át észak-dél irányban fut |

Tay folyó-Dundee | A dundee-i árapálymedence (halasdokk) és Craig Head, Kelet-Newport közötti vonalon belül |

Firth of Forth és a Forth folyó | A Firth of Forthon belül, de nem keletre a Forth vasúti hídtól |

Dumfries | Az Airds-fok és Scar-fok közötti vonalon belül |

Loch Ryan | A Cairn-fok és Kircolm-fok közötti vonalon belül |

Ayr kikötő | A homokpadon belül |

Clyde | Az 1. zónájú vizek felett |

Kyles of Bute | Colintraive és Rhubodach között |

Campbeltown kikötő | A Macringan's-fok és Ottercharach-fok közötti vonalon belül |

Loch Etive | A Loch Etive-n belül a Lora vízesés felett |

Loch Leven | A Ballachulishnál levő híd felett |

Loch Linnhe | A Corran-fok jelzőfénytől északra |

Loch Eil | Az egész tó |

Kaledóniai-csatorna | Lochs Lochy, Oich és Ness |

Kyle of Lochalsh | Kyle Akinon belül, nem nyugatra az Eilean Ban jelzőfénytől vagy keletre Eileanan Dubhától |

Loch Carron | Stromemore és a Strome komp között |

Loch Broom, Ullapool | Az Ullapool-fok jelzőfény és Aultnaharrie közötti vonalon belül |

Kylesku | A Loch Cairnbawnon keresztül Garbh legkeletibb pontja közötti területen Eilean és Eilean na Rainich legnyugatibb pontja |

Stornoway kikötő | Az Arnish-fok és Sandwick-öböl világítótorony közötti vonalon belül, északnyugati oldal |

The Sound of Scalpay | Berry Cove-tól (Scalpay) nem keletre és Croc a Lointól (Harris) nem nyugatra |

Északi kikötő, Scalpay és Tarbert kikötő | A Harris-sziget partjától egy mérföldön belül |

Loch Awe | Az egész tó |

Loch Katrine | Az egész tó |

Loch Lomond | Az egész tó |

Loch Tay | Az egész tó |

Loch Loyal | Az egész tó |

Loch Hope | Az egész tó |

Loch Shin | Az egész tó |

Loch Assynt | Az egész tó |

Loch Glascarnoch | Az egész tó |

Loch Fannich | Az egész tó |

Loch Maree | Az egész tó |

Loch Gairloch | Az egész tó |

Loch Monar | Az egész tó |

Loch Mullardach | Az egész tó |

Loch Cluanie | Az egész tó |

Loch Loyne | Az egész tó |

Loch Garry | Az egész tó |

Loch Quoich | Az egész tó |

Loch Arkaig | Az egész tó |

Loch Morar | Az egész tó |

Loch Shiel | Az egész tó |

Loch Earn | Az egész tó |

Loch Rannoch | Az egész tó |

Loch Tummel | Az egész tó |

Loch Ericht | Az egész tó |

Loch Fionn | Az egész tó |

Loch Glass | Az egész tó |

Loch Rimsdale/nan Clar | Az egész tó |

ÉSZAK-ÍRORSZÁG

Strangford Lough | A Cloghy-fok és Dogtail-fok közötti vonalon belül |

Belfast Lough | A Holywood és Macedon-fok közötti vonalon belül |

Larne | A Larne kikötőgát és a Magee-szigeten levő kompkikötő közötti vonalon belül |

Bann folyó | A Seaward végétől a Toome híd kikötőgátig |

Lough Erne | Felső- és Alsó-Lough Erne |

Lough Neagh | A parttól 2 mérföldön belül |

ANGLIA KELETI PARTJA

Berwick | A kikötőgátakon belül |

Warkworth | A kikötőgátakon belül |

Blyth | A kikötőgát külső végpontjain belül |

Tyne folyó | Dunston Staithes a Tyne kikötőgát végéig |

Wear folyó | Fatfield a Sunderland kikötőgát végéig |

Seaham | A kikötőgátakon belül |

Hartlepool | A Middleton kikötőgát és Old Pier Head közötti vonalon belül A kikötőgát északi végét a déli végével összekötő vonalon belül |

Tees folyó | A Government hullámtörőgáttól nyugatra a Tees duzzasztógátjáig nyúló vonalon belül |

Whitby | A Whitby kikötőgát végpontjain belül |

Humber folyó | Az észak-Ferriby és dél-Ferriby közötti vonalon belül |

Grimsby dokk | Az árapálymedence nyugati kikötőgátja és az észak-quayi halasdokk keleti kikötőgátja közötti vonalon belül |

Boston | A New Cuton belül |

Dutch folyó | Az egész csatorna |

Hull folyó | Beverley Beck a Humber folyóig |

Kielder Water | Az egész tó |

Ouse folyó | A Naburn zsilip alatt |

Trent folyó | A Cromwell zsilip alatt |

Wharfe folyó | Az Ouse folyóval való összefolyástól Tadcaster Bridge-ig |

Scarborough | A Scarborough kikötőgát végpontjain belül |

WALES ÉS ANGLIA NYUGATI PARTJA

Severn folyó | A Sharpness-foktól (északi szélesség 51° 43,4′) nyugatra Llanthonyig és Maisemore Weirsig futó vonaltól északra, és a 3. zónájú vizektől a tenger felé |

Wye folyó | Chepstow-nál, az északi szélesség 51° 38,0′-től északra Monmouth-ig |

Newport | A Fifoot-fokon áthaladó távvezetékektől északra |

Cardiff | A déli hullámtörőgát és Penarth Head közötti vonalon belül A közrezárt vizek a Cardiff-öböl duzzasztógátjától nyugatra |

Barry | A kikötőgátak tenger felőli végpontjai közötti vonalon belül |

Talbot kikötő | Az Afran folyó kikötőgátjainak tenger felőli végpontjait összekötő vonalon belül, a közrezárt dokkokon kívül |

Neath | A Baglan-öböl tartályhajó hullámtörőgát tenger felőli végpontjától északra futó vonalon belül (északi szélesség 51° 37,2′, nyugati hosszúság 3° 50,5′) |

Llanelli és Burry kikötő | A Burry kikötő nyugati kikötőgátját a Whiteford-fokkal összekötő vonallal határolt területen belül |

Milford Haven | A Dél-Hook-fok és a Thorn-fok közötti vonalon belül |

Fishguard | Az északi és keleti kikötőgátak tenger felőli végpontjait összekötő vonalon belül |

Cardigan | A Pen-Yr-Ergydnél levő tengerszoroson belül |

Aberystwyth | A kikötőgátak tenger felőli végpontjain belül |

Aberdyfi | Az Aberdyfi vasútállomás és a Twyni Bach jelzőfény közötti vonalon belül |

Barmouth | A Barmouth vasútállomás és Penrhyn-fok közötti vonalon belül |

Portmadoc | A Harlech-fok és Graig Ddu közötti vonalon belül |

Holyhead | A fő kikötőgáttal határolt területen belül, és a Brynglas-fok kikötőgát végétől a Towyn-öbölig húzott vonalon belül |

Menai-szoros | A Menai-szoroson belül, az Aber Menai-fokot a Belan-fokkal összekötő vonal és a Beaumaris kikötőgátat a Pen-y-Coed-fokkal összekötő vonal között |

Conway | A Mussel Hill és a Tremlyd-fok közötti vonalon belül |

Llandudno | A kikötőgáton belül |

Rhyl | A kikötőgáton belül |

Dee folyó | Connah's Quay felett a Barrelwell Hill vízkiemelő pontig |

Mersey folyó | A Rock világítótorony és a Seaforth-dokk északnyugati része közötti vonalon belül, de a többi dokk kizárásával |

Preston és Southport | A Lytham és Southport közötti vonalon belül és a Preston dokkokon belül |

Fleetwood | Az alsó fénysor és Knott közötti vonalon belül |

Lune folyó | A Sunderland-fok és Chapel Hill közötti vonalon belül, a Glasson dokkig, és még a dokk is |

Barrow | A Haws-fokot, a Walney-szigetet a Roa-sziget sólyával összekötő vonalon belül |

Whitehaven | A kikötőgáton belül |

Workington | A kikötőgáton belül |

Maryport | A kikötőgáton belül |

Carlisle | A Point Carlisle és Torduff közötti vonalon belül |

Coniston Water | Az egész tó |

Derwentwater | Az egész tó |

Ullswater | Az egész tó |

Windermere | Az egész tó |

ANGLIA DÉLI RÉSZE

Blakeney és Morston kikötő és megközelítő útvonalai | A Blakeney-foktól délre a Stiffkey folyó bejáratáig húzódó vonaltól keletre |

Orwell folyó és Stour folyó | Az Orwell folyó a Blackmanshead kikötőgát és Landguard-fok közötti vonalon belül, és a 3. zónájú vizektől a tenger felé |

Blackwater folyó | Valamennyi vízi út a Mersea-sziget legdélnyugatibb végétől a Sales-fokig húzódó vonalon belül |

Crouch folyó és Roach folyó | A Crouch folyó a Holliwell-fok és a Foulness-fok közötti vonalon belül, beleértve a Roach folyót is |

Temze és mellékfolyói | A Temze a Denton Wharf kikötőgát legkeletibb pontján keresztül észak-dél irányban húzott vonal felett, Gravesend a Teddington zsilipig |

Medway folyó és a Swale | A Medway folyó a Garrison-foktól a Grain toronyig, az Allington zsilipig húzott vonaltól; és a Swale Whitstable-től a Medwayig |

Stour folyó (Kent) | A Stour folyó a Flagstaff Reachnél levő kiszállóhely torkolata felett |

Doveri kikötő | A kikötő keleti és nyugati bejárata között húzódó vonalon belül |

Rother folyó | A Rother folyó a camberi árapály-jelző állomás felett a Scots Float zsilipig és a Brede folyón levő bejárati zsilipig |

Adur folyó és Southwick-csatorna | A Shoreham kikötő bejáratán keresztül a Soutwick-csatorna zsilipig, és Tarmac Wharf nyugati végéig húzott vonalon belül |

Arun folyó | Az Arun folyó a Littlehampton kikötőgát felett Littlehampton Marináig |

Ouse folyó (Sussex) Newhaven | Az Ouse folyó a Newhaven kikötő bejáratának kikötőgátjain keresztül az északi rakpart északi végéig húzott vonaltól |

Brighton | Brighton Marina külső kikötő a nyugati rakpart déli végétől a déli rakpart északi végéig húzott vonalon belül |

Chichester | Az Eastoke-pont és a nyugat-witteringi templomtorony közötti vonalon belül, és a 3. zónájú vizektől a tenger felé |

Langstone kikötő | Az Eastney-fok és a Gunner-fok közötti vonalon belül |

Portsmouth | A kikötő port blockhouse-i bejáratán keresztül a kerek toronyig húzott vonalon belül |

Bembridge, Wight-sziget | A Brading kikötőn belül |

Cowes, Wight-sziget | A Medina folyó a keleti parti kikötőgát jelzőfényétől a nyugati parti House jelzőfényig húzott vonalon belül |

Southampton | A Calshot vár és a Hook jelzőfény közötti vonalon belül |

Beaulieu folyó | A Beaulieu folyón belül nem keletre az Inchmery House-on keresztül húzott észak-déli vonaltól |

Keyhaven tó | A Hurst-fok alsó jelzőfényeitől a keyhaveni mocsarakig északra húzott vonalon belül |

Christchurch | A Run |

Poole | A Chain komp útvonala, a Sandbanks és Dél-Haven-fok közötti vonalon belül |

Exeter | A Warren-fok és a Checkstone szirttel szemben levő parti mentőcsónak-állomás közötti kelet-nyugati irányban húzódó vonalon belül |

Teignmouth | A kikötőn belül |

Dart folyó | A Kettle-fok és a Battery-fok közötti vonalon belül |

Salcombe folyó | A Splat-fok és a Limebury-fok közötti vonalon belül |

Plymouth | A Mount Batten kikötőgáttól a Drake-szigeten keresztül a Raveness-fokig húzott vonalon belül. A Yealm folyó a Warren-fok és a Misery-fok közötti vonalon belül |

Fowey | A kikötőn belül |

Falmouth | A St. Anthony Head és a Pendennis-fok közötti vonalon belül |

Camel folyó | A Gun-fok és Brea Hill közötti vonalon belül |

Taw és Torridge folyó | A Crow-fokon levő világítótoronytól a Skern-foknál levő partig húzódó 200° vonalon belül |

Bridgewater | A Stert-foktól keletre futó vonaltól délre (északi szélesség 51° 13,0′) |

Avon folyó (Avon) | A Wharf-fok Avonmouth kikötőgátja és a Netham gát közötti vonalon belül |

II. FEJEZET * 

3. zóna

Belga Királyság

Maritime Scheldt (az antwerpeni nyílt horgonyzóhelytől lefele)

Bolgár Köztársaság

Duna: 845,650 fkm - 374,100 fkm

Cseh Köztársaság

Labe: az Ústí nad Labem-Stfekov zsiliptől a Lovosice zsilipig

Duzzasztógáttavak: Baška, Brnénská (Kníničky), Horka (Stráž pod Ralskem), Hracholusky Jesenice, Nechranice, Olešná, Orlík, Pastviny Plumov, Rozkoš, Seč, Skalka, Slapy Térlicko, Žermanice

Máchovo tó

Veiké Žernoseky vízterület

Mesterséges tavak: Oleksovice, Svét, Veiké Dáfko

Kavicsbányatavak: Dolní Benešov, Ostrožná Nová Ves a Tovačov

Németországi Szövetségi Köztársaság

Duna Kelheimtől (km2 414,72) a német-osztrák határig

Rajna A német-svájci határtól a német-holland határig

Elba Az Elba-Seiten csatorna torkolatától a hamburgi kikötő alsó határáig

Müritz

Francia Köztársaság

Rajna

Horvát Köztársaság

Duna: 1 295 + 500 fkm-től 1 433 fkm-ig

Dráva: 0 fkm-től 198 + 600 fkm-ig

Száva: 211 fkm-től 594 fkm-ig

Kupa: 0 fkm-től 5 + 900 fkm-ig

Una: 0 fkm-től 15 fkm-ig

Magyarország

Duna: 1 812 fkm - 1 433 fkm

Mosoni-Duna: 14 fkm - 0 fkm

Szentendrei-Duna: 32 fkm - 0 fkm

Ráckevei-Duna: 58 fkm - 0 fkm

Tisza: 685 fkm - 160 fkm

Dráva: 198 fkm - 70 fkm

Bodrog: 51 fkm - 0 fkm

Kettős-Körös: 23 fkm - 0 fkm

Hármas-Körös: 91 fkm - 0 fkm

Sió-csatorna: 23 fkm - 0 fkm

Velencei-tó

Fertő tó

Holland Királyság

Rajna

Sneekermeer, Koevordermeer, Heegermeer, Fluessen, Slotermeer, Tjeukemeer, Beulakkerwijde, Belterwijde, Ramsdiep, Ketel-meer, Zwartemeer, Veluwemeer, Eemmeer, Alkmaardermeer, Gouwzee, Buiten Ij, afgesloten Ij, Noordzeekanaal, Ijmuiden kikötő, Rotterdam kikötői terület, Nieuwe Maas, Noord, Oude Maas, Beneden Merwede, Nieuwe Merwede, Dordische Kil, Boven Merwede, Waal, Bijlandsch Canal, Boven Rijn, Pannersdensch-csatorna, Geldersche Ijssel, Neder Rijn, Lek, Amsterdam-Rajna-csatorna, Veerse Meer, Schelde-Rajna-csatorna egészen a Volkeraknál levő torkolatig, Amer, Bergsche Maas, a Meuse Venlo alatt, Gooimeer, Europort, Calandkanaal (a Benelux kikötőtől keletre), Hartelkanaal

Osztrák Köztársaság

Duna: a német határtól a szlovák határig

Inn: a torkolattól a Passau-Ingling erőműig

Traun: a torkolattól az 1,80 km-ig

Enns: a torkolattól a 2,70 km-ig

March: a 6,00 km-ig

Lengyel Köztársaság

- A Biebrza folyó az Augustowski-csatorna torkolatától a Narwia folyó torkolatáig

- A Brda folyó a bydgoszczi Bydgoski-csatorna összefolyásától a Wisła folyó torkolatig

- A Bug folyó a Muchawiec folyó torkolatától a Narwia folyó torkolatáig

- A Dąbie tó a belső tengervizekkel való határig

- Az Augustowski-csatorna a Biebrza folyóval való összefolyásától az államhatárig, a csatorna mentén elhelyezkedő tavakkal együtt

- A Bartnicki-csatorna a Ruda Woda tótól a Bartężek tóig, a Bartężek tóval együtt

- A Bydgoski-csatorna

- Az Elbląski-csatorna a Druzno tótól a Jeziorak tóig és a Szeląg Wielki tó, ezekkel a tavakkal és a csatorna mentén levő tavakkal együtt, valamint egy mellékút Zalewo irányába a Jeziorak tótól az Ewingi tóig, mindkét tavat beleértve

- A Gliwicki-csatorna a Kędzierzyński-csatornával

- A Jagielloński-csatorna az Elbląg folyóval való összefolyástól a Nogat folyóig

- A Łączański-csatorna

- A Ślesiński-csatorna a csatorna mentén elhelyezkedő tavakkal és a Gopło tóval

- A Żerański-csatorna

- A Martwa Wisła folyó a przegalinai Wisła folyótól a belső tengervizekkel való határig

- A Narew folyó a Biebrza folyó torkolatától a Wisła folyó torkolatáig, a Zegrzyński tóval együtt

- A Nogat folyó a Wisła folyótól a Wisła-lagúnabeli torkolatig

- A (felső) Noteć folyó a Gopło tótól a Górnonotecki-csatornával, a Górnonotecki-csatornával és az (alsó) Noteć folyóval való összefolyásig, a Bydgoski-csatornától a Warta folyó torkolatig

- A Nysa Łużycka folyó Gubintól az Odera folyó torkolatáig

- Az Odera folyó Racibórz városától a keleti-Odera folyóval való összefolyásig, amely a Regalica folyóba fordul a klucz-ustowói áttöréstől, azzal a folyóval és mellékágaival együtt a Dąbie tóig, valamint az Odera folyó egy mellékútja az Opatowice zsiliptől Wrocław városában

- A nyugati Odera folyó egy widuchowai duzzasztógáttól (az Odera folyó 704,1 km-je) a belső tengervizekkel való határig, mellékágakkal együtt, valamint a klucz-ustowói áttörés, ami a keleti Odera folyót köti össze a nyugati Odera folyóval

- A Parnica folyó és a Parnicki áttörés a nyugati Odera folyótól a belső tengervizekkel való határig

- A Pisa folyó a Roś tótól a Narew folyó torkolatáig

- A Szkarpawa folyó a Wisła folyótól a Wisła-lagúnabeli torkolatig

- A Warta folyó a Ślesiński-lagúnától az Odera folyó torkolatáig

- A Wielkie Jeziora Mazurskie rendszere, amely körbeöleli a piszi Roś tótól (azt is beleértve) a węgorzewói Węgor-zewski-csatornáig (azt is beleértve) vezető fő útvonalat alkotó folyókkal és csatornákkal összekötött tavakat, a következő tavakkal együtt: Seksty Mikołajskie, Tałty, Tałtowisko, Kotek, Szymon, Szymoneckie, Jagodne, Boczne, Tajty Kisajno, Dargin, Łabap, Kirsajty és Święcajty a Giżycki-csatornával és a Niegociński-csatornával, valamint a Piękna Góra-csatornával együtt, továbbá a ryni Ryńskie tó egy mellékútja (beleértendő) Nidzkie tóig (3 km-ig, amely egy határt alkot a „Nidzkie rezervátummal”), a következő tavakkal együtt: Bełdany Guzianka Mała és Guzianka Wielka

- A Wisła folyó a Przemsza folyó torkolatától a Łączański-csatornával való összefolyásig, valamint e csatorna skawinai torkolatától a Wisła folyó Gdański-öbölbeli torkolatáig, nem tartozik bele a Włocławski víztározó

Románia

Duna: a szerb-román határtól (1 075 km) a Sulinai-ágon át a Fekete-tengerig

Duna-Fekete-tenger-csatorna (64,410 km hosszú): a Duna 299,300 km-énél Cernavodă-nál található csatornatorkolattól (a csatorna 64,410 km-e) a Constanta Dél-Agigea-i kikötőig (a csatorna »0« km-e)

Poarta Albă-Midia Năvodari csatorna (34,600 km hosszú): a Duna-Fekete-tenger-csatorna 29,410 km-énél Poarta Albă-nál található csatornatorkolattól (a csatorna 27,500 km-e) a midiai kikötőig (a csatorna »0« km-e)

Szlovák Köztársaság

Duna: Devíntől (1 880,26 fkm) a szlovák-magyar határig

Egyesült Királyság

SKÓCIA

Leith (Edinburgh) A kikötőgátakon belül

Glasgow Strathclyde Loch

Crinan-csatorna Crinan Ardrishaigig

Kaledóniai-csatorna A csatorna szakaszai

ÉSZAK-ÍRORSZÁG

Lagan folyó A Lagan Weir duzzasztógát Stranmillisig

ANGLIA KELETI PARTJA

Wear folyó (nem árapályos) Régi vasúti híd, Durham a Prebends hídig, Durham

Tees folyó A Tees duzzasztógáttól felfelé a folyón

Grimsby dokk A zsilipeken belül

Immingham dokk A zsilipeken belül

Hull dokkok A zsilipeken belül

Boston dokk A zsilipkapukon belül

Aire és Calder Navigation A Goole dokkok Leedsig, összefolyás a leedsi és liverpooli csatornával; a Bank Dole összefolyása a Selbyvel (az Ouse folyó zsilipje); a Castleford összefolyása a Wake-fielddel (Falling zsilip)

Ancholme folyó A Ferriby zsilip Briggig

Calder és Hebble-csatorna Wakefield (Falling zsilip) a Broadcut felső zsilipig

Foss folyó Az Ouse folyóval való (kék híd) összefolyástól a Monk hídig

Fossdyke-csatorna A Trent folyóval való összefolyás a Brayford tóba

Goole dokk A zsilipkapukon belül

Hornsea Mere Az egész csatorna

Hull folyó A Struncheon Hill zsiliptől a Beverley patakig

Market Weighton-csatorna A Humber folyó zsilipjétől a Sod Houses zsilipig

New Junction-csatorna Az egész csatorna

Ouse folyó ANaburn zsiliptől Nun Monktonig

Sheffield és a Dél-Yorkshire-csatorna A Keadby zsilip a Tinsley zsilipig

Trent folyó A Cromwell zsilip Shardlow-ig

Witham folyó A Boston zsilip a Brayford tóig (Lincoln)

WALES ÉS ANGLIA NYUGATI RÉSZE

Severn folyó A Llanthony és Maisemore duzzasztógát felett

Wye folyó Monmouth felett

Cardiff Roath Park tó

Port Talbot A körbezárt dokkokon belül

Swansea A körbezárt dokkokon belül

Dee folyó A Barrelwell Hill vízkiemelő pont felett

Mersey folyó A dokkok (a Seaforth dokk nem tartozik bele)

Lune folyó A Glasson dokk felett

Avon folyó (Midland) A Tewkesbury zsilip Eveshamig

Gloucester A Gloucester városi dokkok Gloucester/Sharpness-csatorna

Hollingworth tó Az egész tó

Manchester hajócsatorna Az egész csatorna és a Salford dokkok beleértve az Irwell folyót is

Pickmere tó Az egész tó

Tawe folyó A tengeri duzzasztógát/jachtkikötő és a Morfa atlétikai stadion között

Rudyardtó Az egész tó

Weaver folyó Northwich alatt

ANGLIA DÉLI RÉSZE

Nene folyó Wisbech Cut és a Nene folyó Dog-ig-páros zsilipben

Great Ouse folyó Kings Lynn Cut és a Great Ouse folyó a nyugat-Lynn Road híd alatt

Yarmouth A Yare folyó torkolata az északi és déli bejárati kikötőgátak végpontjain keresztül húzott vonaltól beleértve Breydon Watert

Lowestoft A Lowestoft kikötő a Mutford zsilip alatt a külső kikötő bejárati kikötőgátjain keresztül húzott vonalig

Alde és Ore folyó Az Ore folyó Westrow-foki bejárata felett

Deben folyó A Deben folyó Felixstowe komphoz való bejárata felett

Orwell folyó és Stour folyó A Fagbury-foktól a Shotley-fokig húzott vonaltól az Orwell folyón az Ipswich dokkig; valamint az Erwarton Nessen keresztülhúzott észak-dél irányú vonaltól a Stour folyón Manningtree-ig

Chelmer és Blackwater-csatorna A Beeleigh zsiliptől keletre

Temze és mellékfolyói A Temze az oxfordi Teddington zsilip felett

Adur folyó és Southwick-csatorna Az Adur folyó a Tarmac Wharf nyugati vége felett és a Southwick csatornán belül

Arun folyó Az Arun folyó a Littlehampton jachtkikötő felett

Ouse folyó (Sussex) Newhaven Az Ouse folyó az északi rakpart északi vége felett

Bewl Water Az egész tó

Grafham Water Az egész tó

Rutland Water Az egész tó

Thorpe Parktó Az egész tó

Chichester A Cobnor-fokot és a Chalkdock-fokot összekötő vonaltól keletre

Christchurch A Christchurch kikötőn belül, a Run nem tartozik bele

Exeter-csatorna Az egész csatorna

Avon folyó (Avon) Bristol városi dokkok A Netham gát a Pulteney duzzasztógátig

III. FEJEZET * 

4. zóna

Belga Királyság

Az egész belga hálózat, kivéve a 3. zónában levő víziutakat

Cseh Köztársaság

Minden, az 1., 2. és 3. zónában fel nem sorolt egyéb víziút

Németországi Szövetségi Köztársaság

Valamennyi, az 1., 2. és 3. zónán kívüli belvízi víziút

Francia Köztársaság

Az összes francia belvízi víziút, az 1., 2. és a 3. zónában levőkön kívül

Horvát Köztársaság

Valamennyi, a 3. zónában fel nem sorolt egyéb víziút;

Olasz Köztársaság

Az összes hajózható nemzeti víziút.

Litván Köztársaság

Az egész litván hálózat

Luxemburgi Nagyhercegség

Moselle

Magyarország

Valamennyi, a 2. és 3. zónában fel nem sorolt egyéb víziút

Holland Királyság

Valamennyi, az 1., 2. és 3. zónában fel nem sorolt egyéb folyó, csatorna és beltenger

Osztrák Köztársaság

Thaya: Bernhardsthalig

March: a 6,00 km felett

Lengyel Köztársaság

Valamennyi, az 1., 2. és 3. zónában fel nem sorolt egyéb víziút

Románia

A 3. zónára vonatkozó szakaszban fel nem sorolt valamennyi egyéb víziút

Szlovák Köztársaság

Valamennyi, a 3. zónában fel nem sorolt egyéb víziút

Egyesült Királyság

SKÓCIA

Ratho és Linlithgow Union csatorna Az egész csatorna

Glasgow ForthésClyde csatorna Monkland-csatorna - Faskine és Drumpellier szakaszok

Hogganfield Loch

ANGLIA KELETI RÉSZE

Ancholme folyó Brigg a Harram Hill zsilipig

Calder és Hebble csatorna A Broadcut Top zsilip a Sowerby hídig

Chesterfield csatorna Nyugat-Stockwith Worksopig

Cromford csatorna Az egész csatorna

Derwent folyó Az Ouse folyóval való összefolyástól a Stamford hídig

Driffield Navigation A Struncheon Hill zsiliptől Great Driffieldig

Erewash csatorna A Trent zsilip a Langley Mill zsilipig

Huddersfield csatorna A Calderrel és a Hebble-lel való összefolyás a Coopers hídnál a huddersfieldi Hudders-field Narrow csatornáig Ashton-Under-Lyne és Huddersfield között

Leeds és Liverpool csatorna A Leeds folyó zsilipjétől Skipton Wharf-ig

Light Water Valley tó Az egész tó

A Mere, Scarborough Az egész tó

Ouse folyó A Nun Monkton tó felett

Pocklington csatorna A Derwent folyóval való összefolyástól a Melbourne medencéig

Sheffield és a dél-yorkshire-i csatorna A Tinsley zsilip Sheffieldig

Soar folyó A Trent összefolyása Loughborough-ig

Trent és Mersey csatorna Shardlow a Dellow Lane zsilipig

Ure folyó és Ripon-csatorna Az Ouse folyóval való összefolyástól a Ripon-csatornáig (Ripon medence)

Ashton csatorna Az egész csatorna

WALES ÉS ANGLIA NYUGATI RÉSZE

Avon folyó (Midland) Evesham felett

Birmingham-csatorna Az egész csatorna

Birmingham és Fazeley csatorna Az egész csatorna

Coventry-csatorna Az egész csatorna

Grand Union-csatorna (a Napton összefolyástól Birmingham és Fazeleyig A csatorna egész szakasza

Kennet és Avon-csatorna (Bath Newburyig) A csatorna egész szakasza

Lancaster-csatorna Az egész csatorna

Leeds és Liverpool-csatorna Az egész csatorna

Llangollen-csatorna Az egész csatorna

Caldon-csatorna Az egész csatorna

Peak Forest-csatorna Az egész csatorna

Macclesfield-csatorna Az egész csatorna

Monmouthshire és Brecon-csatorna Az egész csatorna

Montgomery-csatorna Az egész csatorna

Rochdale-csatorna Az egész csatorna

Swansea-csatorna Az egész csatorna

Neath és Tennant-csatorna Az egész csatorna

Shropshire Union-csatorna Az egész csatorna

Staffordshire és Worcester-csatorna Az egész csatorna

Stratford-upon-Avon-csatorna Az egész csatorna

Trent folyó Az egész folyó

Trent és Mersey-csatorna Az egész csatorna

Weaver folyó Northwich felett

Worcester és Birmingham-csatorna Az egész csatorna

ANGLIA DÉLI RÉSZE

Nene folyó Dog felett-kettős zsilipben

Great Ouse folyó Kings Lynn a nyugat-lynni közúti híd felett. A Great Ouse folyó és minden kapcsolódó fenlandi vízi út, beleértve a Cam folyót és a közepes szintű utat

Norfolki és suffolki tavak Minden hajózható árapály és nem árapály folyó, tó, csatorna és vízi út a norfolki és suffolki tavakon belül, beleértve az Oulton tavat, a Waveney folyókat, Yare-t, Bure-t, Ant-et és Thurne-t, kivéve a Yarmouth és Lowestoft esetében meghatározottakat

Blyth folyó A Blyth folyó bejárata Blythburgh-ig

Alde és Ore folyó Az Alde folyó a Westrow-fok felett

Deben folyó A Deben folyó a Felixstowe komp felett

Orwell folyó Stour folyó Minden vízi út a Stour folyón Manningtree felett

Chelmer és Blackwater-csatorna A Beeleigh zsiliptől nyugatra

Temze és mellékfolyói A Stort és a Lee folyó a Bow patak felett. A Grand Union-csatorna a Brentford zsilip felett és a Regents-csatorna a Limehouse medence felett, továbbá valamennyi kapcsolódó csatorna. A Wey folyó a Temze zsilip felett. A Kennet és Avon-csatorna. A Temze Oxford felett. Az Oxford-csatorna

Medway folyó és a Swale A Medway folyó az Allington zsilip felett

Stour folyó (Kent) A Stour folyó a Flagstaff Reach-nél levő kikötőhely felett

Doveri kikötő Az egész kikötő

Rother folyó A Rother folyó és a Royal Military-csatorna a Scots Float zsilip felett és a Brede folyó a bejárati zsilip felett

Brighton A Brighton belső jachtkikötő a zsilip felett

Wickstead Parktó Az egész tó

Kennet és Avon-csatorna Az egész csatorna

Grand Union-csatorna Az egész csatorna

Avon folyó (Avon) A Pulteney duzzasztógát felett

Bridgewater-csatorna Az egész csatorna

2. melléklet a 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelethez * 

Az 1., 2., 3. és 4. zónába sorolt belvízi utakon üzemeltetett hajók és úszómunkagépek szemleszabályzata

I. RÉSZ

1. Fejezet
ÁLTALÁNOS RÉSZ
1.01 cikk
Fogalommeghatározások

A Szemleszabályzat alkalmazásában:

Az úszólétesítmények típusai

1. Úszólétesítmény - hajó, továbbá úszómű vagy úszómunkagép;

2. Hajó - belvízi vagy tengeri hajó;

3. Belvízi hajó - kizárólag vagy főleg belvízi közlekedésre tervezett hajó;

4. Tengeri hajó - tengeri hajóként nyilvántartott hajó;

5. Önjáró teherhajó - önjáró tartály- vagy szárazáruszállító hajó;

6. Önjáró tartályhajó - állandó tartályokban történő áruszállításra szolgáló és saját géperővel önállóan közlekedni képes hajó;

7. Önjáró szárazáruszállító hajó - olyan áruszállításra szolgáló és saját géperővel önállóan közlekedni képes hajó, amely nem tartályhajó;

8. Csatornadereglye - olyan legfeljebb 38,5 m hosszú és 5,05 m széles belvízi hajó, amely általában csatornákon vagy kizárólag a hajózási hatóság által meghatározott vízterületen közlekedik;

9. Vontatóhajó - kifejezetten vontatási műveletekre épített hajó;

10. Tolóhajó - kifejezetten tolt kötelék továbbítására épített hajó;

11. Uszály - szárazáruszállító vagy tartályuszály;

12. Tartályuszály - állandó tartályokban történő áruszállításra szolgáló, vontatással való továbbításra épített olyan saját géperővel rendelkező hajó, amely csak korlátozott műveleteket tesz lehetővé;

13. Szárazáruszállító uszály - áruszállításra szolgáló, vontatással való továbbításra épített olyan saját géperővel rendelkező hajó, amely csak korlátozott műveleteket tesz lehetővé és nem tartályuszály;

14. Bárka - tartálybárka, szárazáruszállító bárka vagy hajón szállítható bárka;

15. Tartálybárka - állandó tartályokban történő áruszállításra szolgáló, tolással való továbbításra épített olyan saját géperővel rendelkező hajó, amely csak korlátozott műveleteket tesz lehetővé akkor, amikor nem része tolt köteléknek;

16. Szárazáruszállító bárka - áruszállításra szolgáló, tolással való továbbításra épített olyan saját géperővel rendelkező hajó, amely csak korlátozott műveleteket tesz lehetővé akkor, amikor nem része tolt köteléknek és nem tartálybárka;

17. Hajón szállítható bárka - tengeri hajón való szállításra és belvízi úton való közlekedésre épített bárka;

18. Személyhajó - 12 főnél több utas szállítására épített és felszerelt termes vagy kabinos hajó;

19. Vitorlás személyhajó - elsősorban vitorlával való hajtásra épített és felszerelt személyhajó;

20. Termes személyhajó - hálóhelyes utaskabinokkal nem rendelkező személyhajó;

21. Kabinos hajó - hálóhelyes utaskabinokkal rendelkező személyhajó;

22. *  Gyorsjáratú hajó ‒ 40 km/h-t meghaladó holtvízi sebességgel közlekedni képes géphajó a kishajók kivételével;

23. *  Úszómunkagép - munkagépekkel felszerelt, műveletezésre képes úszólétesítmény, mint például úszódaru, úszókotró berendezés, cölöpverő, elevátor;

24. Munkaterületi úszólétesítmény - munkaterületeken történő felhasználásra épített és felszerelt úszólétesítmény, mint például fenékürítős, billenő vagy fedélzetes dereglye, úszómű vagy kőszóró hajó;

25. *  Kedvtelési célú hajó ‒ olyan sport- és kedvtelési célra szolgáló kishajó, amely nem személyhajó;

26. Szolgálati csónak - a hajó közlekedésre, felkutatásra, mentésre és munkavégzésre használt csónakja;

27. Úszómű - helyváltoztatásra általában nem szolgáló úszólétesítmény, mint például úszó fürdőmedence, dokk, kikötőponton vagy csónakház, amennyiben az nem úszómunkagép;

28. Úszóanyagok köteléke - tutaj, továbbá vízen helyváltoztatásra alkalmassá tett és hajónak, illetve úszóműnek nem tekinthető egyéb létesítmény, tárgy vagy kötelék;

Kötelékek

29. Kötelék - úszólétesítmények mereven csatolt vagy vontatott köteléke;

30. Alakzat - a kötelék összeállítási formája;

31. Merev kötelék - tolt kötelék vagy mellévett alakzatok;

32. Tolt kötelék - az úszólétesítmények merev összecsatolása, amelyek közül legalább egy a köteléket továbbító [tolóhajó(k)] előtt található; merevnek kell tekinteni azt a köteléket is, amely egy toló és egy tolt úszólétesítményből áll, amelyek összecsatolása vezérelt együttmozgást tesz lehetővé;

33. Mellévett alakzat - hosszirányban oldalával egymáshoz mereven csatolt úszólétesítmények olyan köteléke, amelyben egy sem helyezkedik el a köteléket továbbító géphajó előtt;

34. Vontatott kötelék - egy vagy több hajóból, úszómunkagépből, úszóműből vagy úszóanyagok kötelékéből álló kötelék, amelyet a kötelékhez tartozó egy vagy több géphajó vontat;

Az úszólétesítmények különleges terei

35. Főgéptér - a hajót hajtó gépek elhelyezésére szolgáló helyiség;

36. Géptér - olyan helyiség, amelyben belső égésű motorok vannak elhelyezve;

37. Kazántér - olyan helyiség, amelyben a gőz előállítására vagy a termikus folyadék melegítésére tervezett, tüzelőanyaggal működő berendezés található;

38. Zárt felépítmény - a fedélzethez szilárd és vízmentes falakkal csatlakozó folytonos és vízmentes építmény;

39. Kormányállás - az a helyiség, amelyben az úszólétesítmény vezetéséhez szükséges kezelő- és ellenőrző készülékek helyezkednek el;

40. Lakótér - az úszólétesítményen folyamatosan tartózkodó személyek részére szolgáló terek, beleértve a konyhákat, élelmiszerraktárakat, mosdókat, mosogatókat, mosodákat, előtereket és folyosókat, kivéve a kormányállást;

41. Utastér - az utasok által a hajón való használatra szolgáló területek, valamint zárt terek, mint például a társalgók, irodák, üzletek, fodrászszalonok, szárítóhelyiségek, mosodák, szaunák, mosdók, mosóhelyiségek, folyosók, átjárók és fallal nem elkerített lépcsők;

42. Vezérlőközpont - a kormányállás, továbbá az a hely, ahol a vészüzemi energiaszolgáltató berendezés vagy annak részei találhatók, illetve az a hely, ahol olyan központ van, ahol állandóan tartózkodnak a személyzet tagjai, mint például a tűzjelző berendezésnél, az ajtók távvezérlésénél vagy a tűzcsappantyúknál;

43. Lépcsőakna - a belső lépcső vagy lift aknája;

44. Szalon - a lakó- vagy utastérben elhelyezkedő helyiség. A személyhajókon a konyhák nem tekinthetők szalonnak;

45. Konyha - olyan helyiség, ahol tűzhely vagy más, hasonló főzőberendezés található;

46. Raktárhelyiség - gyúlékony folyadékok tárolására használt vagy olyan tárolóhelyiség, amelynek alapterülete a 4 m2-t meghaladja;

47. Raktér - a hajónak elől és hátul válaszfallal határolt, nyitott vagy raktártetővel zárható, a csomagolt vagy ömlesztett rakomány, illetve a hajótest részét nem képező (különálló) tartályok befogadására alkalmas része;

48. Beépített tartály - a hajótestben kialakított vagy a hajón rögzített különálló tartály;

49. Munkavégzési terület - a személyzet tevékenységére szolgáló terület, beleértve a járódeszkát, a lendítő rudat és a szolgálati csónakot is;

50. Közlekedési út - személyek mozgására, áruk mozgatására szolgáló tér;

51. Biztonsági terület - a hajótest középsíkjától párhuzamosan 1/5 Bwl távolságra, a legnagyobb merülés síkjában futó, kívülről függőleges felülettel határolt tér;

52. *  Gyülekezőhelyek: a hajó különlegesen védett területei, ahol az utasok veszély esetén gyülekeznek;

53. Evakuálási területek - a munkavégzési terület azon része, ahonnan a személyek evakuálását el lehet végezni;

Hajóműszaki fogalmak

54. Legnagyobb merülés síkja - a legnagyobb megengedett merüléshez tartozó vízvonal síkja;

55. Biztonsági távolság - a legnagyobb merülés síkja és az azzal párhuzamos olyan sík között függőlegesen mért távolság, amely felett a hajót nem lehet vízmentesnek tekinteni;

56. Maradó biztonsági távolság - a hajó megdőlésekor a rendelkezésre álló függőleges távolság a víz szintje és a bemerült oldal azon legalsó pontja között, amelyen túl a hajó nem tekinthető vízmentesnek;

57. Szabadoldal (f) - a legnagyobb merülés síkja és az azzal párhuzamos olyan sík közötti függőlegesen mért távolság, amely a fedélzet felső élének legalacsonyabb pontján vagy -fedélzet hiányában - a folytonos oldallemezelés felső élének legalacsonyabb pontján halad át;

58. Maradó szabadoldal - a hajó megdőlésekor rendelkezésre álló függőleges távolság a víz szintje és a fedélzetnek a vízbemerült oldalon lévő legalsó pontjánál levő felső éle között, illetve ha nincs fedélzet, a hajó állandó oldala felső élének legalsó pontja között;

59. Biztonsági peremvonal - olyan elméleti vonal a hajóoldalon, amely legalább 100 mm-rel a válaszfalfedélzet alatt vagy legalább 100 mm-re a hajóoldal legmélyebb, nem vízmentes pontján halad át. Válaszfalfedélzet hiányában olyan vonalat kell felvenni, amely legalább 100 mm-rel azalatt a legmélyebb vonal alatt halad, ameddig a hajó oldala vízmentesnek tekinthető;

60. Vízkiszorítási térfogat

- a hajó vízbe merülő térfogata, m3;

61. Vízkiszorítási tömeg (Δ) - a hajó teljes tömege, beleértve a rakományt, t;

62. Hasábos teltség (CB) – a vízkiszorítási térfogat és az LWL hossz, a BWL szélesség és a T merülés szorzatának viszonyszáma;

63. Szélnek kitett felület (Av) - a hajó merülésvonal feletti részének vetülete, m2;

64. Válaszfalfedélzet - az a fedélzet, amelyhez a megkövetelt vízmentes válaszfalak nyúlnak, és amelytől a szabadoldalt mérik;

65. Válaszfal - adott magasságú, általában függőleges, a hajót terekre osztó, a fenék, a külhéj vagy másik válaszfal által határolt fal;

66. Keresztválaszfal - a hajó egyik oldalától a másik oldalig nyúló válaszfal;

67. Fal - általában függőleges irányú elválasztó felület;

68. Térhatároló fal - nem vízmentes fal;

69. Hossz (L) - a hajótest legnagyobb hossza a kormány és a kígyófej nélkül;

70. Legnagyobb hossz (LOA) - az úszólétesítmény legnagyobb hossza m-ben, beleértve a kormányberendezést, a propulziós művet, a gépészeti és egyéb szerkezeteket;

71. Vízvonalhossz (LWL) - a hajótest legnagyobb merülés síkjában mért hossza, m;

72. Szélesség (B) - a hajótest legnagyobb szélessége a külhéj külső éléig mérve (beleértve a lapátkereket, a dörzssínt és hasonló szerkezeteket), m;

73. Legnagyobb szélesség (BOA) - a hajótest legnagyobb szélessége a külhéj külső éléig mérve, beleértve az összes állandó szerkezeteket, mint pl. a lapátkereket, a dörzssínt, a gépészeti és hasonló szerkezeteket, m;

74. Szélesség a vízvonalon (BWL) - a hajótest legnagyobb szélessége a külhéj külső éléig a legnagyobb merülés síkján mérve, m;

75. Oldalmagasság - a hajótest legalsó pontja vagy a gerinc és a fedélzet legalsó pontja között a hajó oldalán mért legrövidebb függőleges távolság, m;

76. *  Merülés (T): a hajótest legalsó pontja (a gerinc és a rögzített szerelvények figyelembevétele nélkül) és a legnagyobb merülési vonal között mért függőleges távolság méterben;

76a. *  Teljes merülés (TOA): a hajótest legalsó pontja (a gerinc és a rögzített szerelvények figyelembevételével) és a legnagyobb merülési vonal között mért függőleges távolság méterben;

77. Mellső függély - a hajótest és a legnagyobb merülés síkjának mellső metszéspontján keresztül húzott függőleges vonal;

78. Fedélzeti oldaljáró tiszta szélessége - fedélzet oldalsó részén a nyíláskeret legkiugróbb részén keresztül húzott függőleges vonal és a fedélzet szélén levő szegély (védőkorlát, lábvédő léc) belső éle közötti távolság;

Kormányberendezés

79. Kormányberendezés - a hajó kormányzásához mint az 5. fejezetben megállapított műveletképesség biztosításához szükséges valamennyi berendezés;

80. Kormány - a kormány vagy a kormányok a kormányszárral, beleértve a kormánynegyedet és a kormánygéppel való összekötés elemeit;

81. Kormánygép - a kormányberendezésnek a kormány kihajtását közvetlenül végző része;

82. Kormányhajtás - a kormánygépnek az energiaforrás és a kormánygép közötti hajtóműve;

83. Energiaforrás - a kormányhajtás és vezérlés energiaellátása fedélzeti hálózatról, akkumulátorról vagy belsőégésű motorról;

84. Kormányvezérlés - a kormányhajtás vezérlését szolgáló részegységek és áramkörök;

85. Kormányhajtó egység - a kormánygép hajtó egysége, ennek vezérlése és energiaforrása;

86. Kézi hajtás - kézi kormánykihajtás mechanikus áttételen keresztül, rásegítő energiaforrás nélkül;

87. Kézi-hidraulikus hajtás - kézi kormánykihajtás hidraulikus erőátvitellel;

88. Fordulási szögsebesség szabályozó - a meghatározott érték alapján a hajó fordulási szögsebességét beállító és fenntartó berendezés;

89. Egyszemélyes radarhajózásra kialakított kormányállás - olyan módon berendezett és felszerelt kormányállás, hogy a hajót egy személy tudja a radarhajózás során vezetni;

A szerkezeti elemek és anyagok jellemzői

90. Vízmentes - az a szerkezeti elem vagy szerkezet, amely úgy van kialakítva, hogy a víz áthatolását megakadályozza;

91. Fröccsenő víz- és időjárásálló - az a szerkezeti elem vagy szerkezet, amely úgy van kialakítva, hogy szokásosan előforduló viszonyok közt csak jelentéktelen vízmennyiséget enged át;

92. Gáztömör - az a részegység vagy berendezés, amely úgy van kialakítva, hogy gázok vagy gőzök áthatolását megakadályozza;

93. Nem éghető - az az anyag, amely nem gyújtható meg, és nem fejleszt gázokat olyan mennyiségben, hogy azok a kb. 750 °C-ra való hevítés során maguktól meggyulladjanak;

94. Nehezen éghető - az az anyag, amely saját maga vagy legalább felülete nehezen gyújtható meg, és amely a tűz terjedését a 15.11 cikk 1. pont (c) alpontban meghatározott eljárás szerint megfelelő módon korlátozza;

95. Tűzállóság- a szerkezeti elemek vagy szerkezetek jellemzője a 15.11 cikk 1. pont (d) alpont szerinti vizsgálati eljárással hitelesítve;

96. Tűzállósági Vizsgálati Módszerek Szabályzata - a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) Tengerészeti Biztonsági Bizottságának MSC.61(67) határozatával elfogadott tűzállósági vizsgálati módszerek alkalmazására vonatkozó nemzetközi szabályzat;

Egyéb fogalmak

97. *  Hajóosztályozó társaság ‒ olyan hajóosztályozó társaság, amelyet a 7. mellékletben foglaltak szerint jóváhagytak;

97a. *  Navigációs fények ‒ a jelzőlámpák által kibocsátott, hajók jelzésére szolgáló fények;

97b. *  Fényjelzések ‒ a vizuális vagy hangjelzéseket kiegészítő fények;

98. Radarberendezés - a környezetet és a forgalmat érzékelő és megjelenítő elektronikus navigációs segédeszköz;

99. Belvízi ECDIS - szabványos belvízi elektronikus térképmegjelenítő és információs rendszer, amely megjeleníti a belvízi elektronikus hajózási térképekből kiválasztott információkat és a úszólétesítmény egyéb érzékelőiből származó tetszés szerinti információkat;

100. Belvízi ECDIS berendezés - belvízi elektronikus hajózási térképeket megjelenítő berendezés, amelyet kétféle módban lehet működtetni: információs módban és navigációs módban;

101. Információs mód - a belvízi ECDIS csak információra történő használata a radar rátöltése nélkül;

102. Navigációs mód- a belföldi ECDIS vízijármű navigálására történő használata a radar rátöltésével;

103. Kiszolgáló személyzet - személyhajón valamennyi olyan alkalmazott, aki nem tagja a hajó személyzetének;

104. Mozgáskorlátozott személyek - a közforgalmú közlekedés használatában különleges problémákkal szembesülő személyek, úgymint az idősek és a mozgássérültek, valamint az érzékszervi hiányosságokkal rendelkezők, a tolószékben ülők, a terhes nők és a kisgyermekeket kísérők;

105. *  Uniós hajóbizonyítvány - belvízi nagyhajóra az illetékes hatóság által kiadott bizonyítvány, amely igazolja a Szemleszabályzatban foglalt műszaki követelményeinek való megfelelést, azonos 42/2019. (XI. 21.) ITM rendelet hatályba lépését megelőzően kiállított Közösségi bizonyítvánnyal;

106. *  szakértő ‒ illetékes hatóság, valamint jogszabályban vagy hatóság által felhatalmazott szervezet képviseletében eljáró személy, aki a vonatkozó jogszabályokat és szabványokat ismeri és jogosult rendszereket, berendezéseket megvizsgálni és azokról szakvéleményt, szakértői jelentést készíteni;

107. *  hozzáértő személy ‒ olyan személy, aki szakképesítése és szakmai gyakorlata alapján ismeri a vonatkozó jogszabályokat és szabványokat, és fel tudja mérni a rendszerek és berendezések üzembiztonságát.

1.02 cikk
Alkalmazási kör

1. *  A Szemleszabályzat alkalmazási köre

(a) a 20 m vagy annál hosszabb hajókra,

(b) a 100 m3 vagy annál nagyobb L.B.T szorzatú hajókra,

(c) a belvízi árufuvarozásra szolgáló legalább 20 tonna hordképességű és

(ca) 100 m3 -nél kisebb L, B, T szorzatú, vagy

(cb) 20 méternél rövidebb hajókra

terjed ki.

2. *  Főméreteiktől függetlenül a Szemleszabályzatot kell alkalmazni

(a) a nagyhajók, illetve úszómunkagépek vontatására, tolására vagy mellévett alakzatban való továbbítására szolgáló hajókra,

(b) a személyzeten kívül több mint 12 személy szállítására szolgáló személyhajókra,

(c) az úszómunkagépekre.

3. Nem tartoznak Szemleszabályzat alkalmazási körébe:

(a) a hadihajók, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik,

(b) a tengeri hajók - beleértve a tengeri vontatókat és tolóhajókat -, amelyek ideiglenesen belvízi utakon közlekednek, ha a Szemleszabályzat eltérően nem rendelkezik és amennyiben ezek a hajók rendelkeznek az alábbiakkal:

(ba) megfelelőségi - vagy azzal egyenértékű - bizonyítvány az „Életbiztonság a tengeren” tárgyú 1974. évi nemzetközi egyezmény *  (SOLAS) tekintetében, megfelelőségi - vagy azzal egyenértékű - bizonyítvány a merülésvonalakról szóló 1966. évi nemzetközi egyezmény *  (LL) tekintetében, és a nemzetközi olaj szennyezésmegelőzési bizonyítvány a hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezménynek *  (MARPOL) való megfelelés tekintetében meghatározott, vagy

(bb) olyan személyhajók tekintetében, amelyek nem tartoznak a (ba) alpontban meghatározott egyezmények hatálya alá, a tengeri személyhajókra vonatkozó biztonsági követelményekről szóló 12/2002. (II. 7.) KöViM rendeletnek megfelelően kiállított személyhajó biztonsági bizonyítvány.

1.03 cikk * 

Nem magyar lobogó alatt Magyarország területén közlekedő úszólétesítménynek rendelkeznie kell uniós, dunai vagy rajnai hajóbizonyítvánnyal, illetve a lobogó szerinti hajózási hatóság által kiállított, Magyarország által elismert hatályos hajóokmánnyal (az elismerésre vonatkozó szabályt nem kell alkalmazni az olyan lobogó alatt közlekedő úszólétesítményekre, amelyek nemzetközi szerződés alapján a nemzeti elbánás szabályai alá tartoznak).

1.04 cikk
Különleges vizeken közlekedő úszólétesítmények

Azoknak az úszólétesítményeknek a hajózási alkalmasságát, amelyek csak víziútnak nem nyilvánított vízterületen vagy az 1-3. zónába nem tartozó víziúton közlekednek, az illetékes hajózási hatóság szemlebizottsága meghatározott vízterületre korlátozva állapítja meg. Ebben az esetben az úszólétesítménynek meg kell felelnie a 19. fejezet előírásainak.

1.05 cikk
Tengeri hajók

Tengeri hajóknak rendelkezniük kell az 1.02 cikk 3. pontja (b) alpont (ba) és (bb) alpontjában foglalt bizonyítványokkal, amennyiben azok ilyenekkel nem rendelkeznek, azokat az 5. melléklet szerinti bizonyítvány helyettesíti, amely az abban meghatározott vízterületre hajózásra alkalmasságukat igazolja. Ebben az esetben meg kell felelniük a 20. fejezetnek.

1.06 cikk
Átmeneti rendelkezések

A Szemleszabályzat előírásait a rendelet átmeneti rendelkezései és a 24. fejezetben foglaltak szerint kell alkalmazni.

1.07 cikk * 
Utasítások a szemlebizottság részére * 

A hajózási hatósági szemlék végrehajtásának egységes uniós gyakorlata érdekében elfogadott utasításokat a 2. melléklet 2. függeléke tartalmazza.

2. Fejezet
ELJÁRÁS
2.01 cikk
Szemlebizottság

1. A hajózási hatóság szemlebizottságo(ka)t működtet. A szemlebizottság a hajózási hatóság nevében jár el.

2. *  A szemlebizottság elnöke egy a hajózási hatóság kormánytisztviselői közül kijelölt szakember, tagjai a hajózási hatóság által felkért

(a) a belvízi hajók és gépészeti berendezéseik tervezésében jártas szakértő és

(b) az ellenőrizendő hajó vezetésére feljogosító képesítő okmánnyal rendelkező személy;

(c) *  a kormányzat egy, a belföldi hajózásért felelős tisztviselője;

(d) *  egy, a hagyományos vízi járművek szemléjének végzésében jártas szakember.

3. *  A szemlebizottság elnökét és tagjait a hajózási hatóság jelöli ki. Az elnöknek és a tagoknak - a hajózási hatóság kormánytisztviselőit kivéve - feladataik átvételekor írásos nyilatkozatot kell tenniük arról, hogy azokat teljesen függetlenül fogják végrehajtani.

4. A szemlebizottság(ok) tevékenységük támogatására szakértőket vonhatnak be.

2.02 cikk
Szemlekérelem

1. *  Az úszólétesítmény tulajdonosának, aki az üzembe helyezéshez szükséges, valamint az időszakos megfelelőséget tanúsító bizonyítvány kiadását kívánja kérelmezni, a választása szerinti - hatáskörrel, és illetékességgel rendelkező - szemlebizottságot kijelölő hatósághoz a 8. melléklet függeléke szerinti adattartalmú kérelmet kell benyújtani. A kijelölt szemlebizottság határozza meg azokat a dokumentumokat, amelyeket részére be kell terjeszteni.

2. Olyan úszólétesítményre, amelyre a Szemleszabályzat hatálya nem terjed ki, a tulajdonos vagy megbízottja kérelmezheti hajóokmány kiadását. A kérelemnek helyt kell adni, amennyiben az úszólétesítmény az e szabályzatban foglaltaknak eleget tesz.

2.03 cikk
Az úszólétesítmény kiállítása szemlére

1. *  A tulajdonosnak az úszólétesítményt üresen, tisztán és felszerelve kell szemlére - beleértve a köbözést is - kiállítania. A szemle során meg kell adnia a szükséges segítséget, például egy megfelelő csónakot és személyzetet kell rendelkezésre bocsátania, továbbá szabaddá kell tennie a hajótest vagy a berendezések olyan részeit, amelyek közvetlenül nem hozzáférhetők vagy nem láthatók.

2. *  A szemlebizottságnak az úszólétesítmény első szemléje során azt a parton kell megszemlélnie. A parti szemle elhagyható, amennyiben osztályozási bizonyítvány vagy egy elismert hajóosztályozó társaság bizonylata, amely szerint az építés ennek a társaságnak az előírásai szerint történt, bemutatásra kerül, illetve ha egy olyan bizonyítványt mutatnak be, amely igazolja, hogy a parton végzett szemlét egy másik hatóság már elvégezte más célból. Időszakos vagy rendkívüli vizsgálatnál a szemlebizottság parti szemlét rendelhet el. A szemlebizottságnak a géphajók és a kötelékben való továbbításra szolgáló úszólétesítmények első vizsgálatánál, továbbá a hajtó berendezés vagy a kormányberendezés jelentős változtatásánál próbauta(ka)t kell végeztetnie.

3. A szemlebizottság pótlólagos szemlé(ke)t és próbauta(ka)t vagy további vizsgálatokat rendelhet el. Ugyanez érvényes az építés során.

2.04 cikk
Az uniós hajóbizonyítvány, illetőleg az úszómunkagép-bizonyítvány megadása * 

1. *  Ha az úszólétesítmény szemléje során a szemlebizottság megállapítja, hogy az úszólétesítmény a rendeletben foglalt követelményeknek megfelel, a kérelmező számára kiállítja az 5. mellékletben foglalt minta szerinti üzemképességet igazoló uniós hajóbizonyítványt, illetőleg úszómunkagép-bizonyítványt (a továbbiakban együtt: uniós hajóbizonyítvány), illetve amennyiben az úszómunkagépet Magyarország határain kívül kívánják üzemeltetni, a hajózási hatóság az 5. mellékletben szereplő minta szerinti uniós hajóbizonyítványt állítja ki.

2. Ha a szemlebizottság megtagadja a közösségi hajóbizonyítvány megadását, úgy ezt annak okaival együtt határozatban (szemlejegyzőkönyv) közölnie kell a kérelmezővel.

3. *  A szemlebizottság azonosító jelét, ami az uniós hajóbizonyítványba is bejegyzésre kerül, az uniós hajóbizonyítvány sorszámával együtt, latin betűkkel és arab számokkal, amelyek magassága legalább 2 cm, jól látható helyen, az úszólétesítménynek ütközésektől védett, és kopásnak kevéssé kitett szilárd helyén, letörölhetetlenül fel kell tüntetni.

2.05 cikk
Ideiglenes uniós hajóbizonyítvány * 

1. A szemlebizottság ideiglenes uniós hajóbizonyítványt adhat ki * 

(a) *  azoknak az úszólétesítményeknek, amelyek uniós hajóbizonyítvány kiállítása céljából az általuk választott illetékes szemlebizottság által kijelölt helyre kívánnak eljutni,

(b) azoknak az úszólétesítményeknek, amelyek a 2.07 cikkben, 2.13 cikk 1. pontban vagy 2.14 cikkben felsorolt okok miatt átmenetileg nem rendelkeznek hajóbizonyítvánnyal,

(c) *  az úszólétesítményeknek, ha a vizsgálat után az uniós hajóbizonyítvány még elkészítés alatt áll,

(d) az úszólétesítményeknek, amennyiben az 5. melléklet szerinti bizonyítvány kiadásának nem minden feltétele teljesült,

(e) *  azoknak az úszólétesítményeknek, amelyeknek állapota baleset vagy káresemény következtében már nem egyezik meg az uniós hajóbizonyítvány szerinti állapottal,

(f) *  azoknak az úszólétesítményeknek, amelyekre vonatkozóan a víziközlekedés rendjéről szóló 57/2011. (XI. 22.) NFM rendelet 1. mellékleteként kiadott Hajózási Szabályzat (a továbbiakban: Hajózási Szabályzat) I. Rész 1.21 cikk 1. pontja alapján a hajózási hatóság a különleges szállítási engedélyt az ideiglenes uniós hajóbizonyítvány meglététől teszi függővé,

(g) úszólétesítményeknek, amelyek részére a szemlebizottság a 2.19 cikk 2. pontja szerinti egyenértékűséget azokra az esetekre hagyja jóvá, amelyekre az NKH Központi Hivatala még nem adott ki ajánlást.

2. *  Az ideiglenes uniós hajóbizonyítvány az 5. mellékletben foglalt minta szerint kerül kiállításra, amennyiben az úszólétesítmény menetképessége megfelelően biztosítottnak fogadható el. Ez a bizonyítvány tartalmazza a szemlebizottság által szükségesnek tartott feltételeket és hatályos * 

(a) az 1. pont (a), (d)-(f) alpontig felsorolt esetekben egy egyszeri, meghatározott útra, egy méltányos időn belül, de legfeljebb egy hónapig,

(b) az 1. pont (b) és (c) alpont alatt felsorolt esetekben egy méltányos időre,

(c) az 1. pont (g) alpont szerinti esetekben hat hónapig. Ez csak az NKH Központi Hivatala hozzájárulásával hosszabbítható meg.

2.06 cikk * 
Az uniós hajóbizonyítvány időbeli hatálya * 

1. *  Új úszólétesítményre kiállított bizonyítvány

(a) személyhajónál öt évig,

(b) minden egyéb úszólétesítménynél tíz évig

hatályos.

2. Meglévő úszólétesítmény bizonyítványának időbeli hatályát a szemle eredményétől függően a hajózási hatóság állapítja meg, azonban az nem haladhatja meg az 1. pontban megállapított időtartamot.

2.07 cikk
Bejegyzések és módosítások az uniós hajóbizonyítványban * 

1. *  Az úszólétesítmény tulajdonosa vagy annak képviselője a hatóság tudomására hoz minden, a hajó nevében vagy tulajdonjogában bekövetkezett változást, újabb köbözési eredményt, a bejegyzésben vagy honi kikötőben történt változást, és az uniós bizonyítványt az említett hatósághoz elküldi módosításra.

2. *  Az uniós hajóbizonyítványba minden bejegyzést vagy annak módosításait, amelyeket ez a rendelet, a Hajózási Szabályzat vagy egyéb rendelkezések írnak elő, bármelyik illetékes szemlebizottság elvégezheti.

3. *  Amennyiben a szemlebizottság az uniós hajóbizonyítványban módosítást végez, abba megjegyzést vezet be, úgy ezt közölnie kell azzal a szemlebizottsággal, amelyik a bizonyítványt kiállította.

2.08 cikk
Rendkívüli szemle

1. Minden olyan jelentős változtatás vagy felújítás után, amely a szerkezeti szilárdságot, a menet- vagy műveletezési tulajdonságokat vagy az úszólétesítmény különleges jellemzőit befolyásolja, az újbóli forgalomba állítás előtt az úszólétesítményt rendkívüli szemlére kell kiállítani valamely illetékes szemlebizottság elé.

2. *  A szemlebizottság, amelyik a rendkívüli szemlét végezte, ennek a szemlének az eredménye szerint határozza meg az uniós hajóbizonyítvány időbeli hatályát. Ez azonban nem lépheti túl a meglevő uniós hajóbizonyítvány időbeli hatályát. Az időbeli hatályát a szemlebizottság bejegyzi az uniós hajóbizonyítványba, és tudomására kell hoznia annak a szemlebizottságnak, amelyik a bizonyítványt kiállította.

2.09 cikk * 

1. *  Az uniós hajóbizonyítvány hatályának lejárta előtt az úszólétesítményt szemlének kell alávetni.

2. *  Kivételesen a tulajdonos megalapozott kérelme alapján a szemlebizottság szemle nélkül meghosszabbíthatja az uniós hajóbizonyítvány időbeli hatályát legfeljebb hat hónappal. A meghosszabbításról kiállított dokumentumot az úszólétesítményen kell tartani.

3. *  A szemlebizottság, amelyik az időszakos szemlét végrehajtotta, e szemle eredményétől függően határozza meg az uniós hajóbizonyítvány új időbeli hatályát a 2.06. cikk rendelkezéseit nem érintve.

4. *  Az időbeli hatályát a szemlebizottság bejegyzi az uniós hajóbizonyítványba, és ezt tudomására kell hoznia annak a szemlebizottságnak, amelyik a bizonyítványt kiállította.

5. *  Amennyiben az uniós hajóbizonyítvány időbeli hatályának meghosszabbítása helyett az uniós hajóbizonyítványt egy újjal pótolják, akkor a régi bizonyítványt vissza kell adni annak a szemlebizottságnak, amelyik azt kiállította. Az uniós hajóbizonyítványt a szemlebizottságot megbízó hajózási hatóság - jogszabályban előírt ideig - megőrzi.

2.10 cikk
Önkéntes szemle

A hajótulajdonos vagy meghatalmazottja bármikor kérelmezhet szemlét. Ennek a szemlekérelemnek helyt kell adni.

2.11 cikk
Hivatalból indított szemle

1. Amennyiben a hajózási hatóság azt vélelmezi, hogy egy úszólétesítmény a fedélzetén tartózkodó személyekre vagy a hajózásra nézve veszélyt jelent, elrendelheti az úszólétesítménynek valamely szemlebizottság általi megszemlélését.

2. Az 1. pontban meghatározott esetben az úszólétesítmény tulajdonosa csak akkor viseli a szemle költségeit, ha a szemlebizottság az 1. pontban megnevezett hatóság álláspontját a szemle alapján megerősíti.

2.12 cikk
Hajóosztályozó társaság bizonylata

A szemlebizottság teljesen vagy részben eltekinthet annak vizsgálatától, hogy az úszólétesítmény eleget tesz-e a Szabályzat II. részében és a 23.09 cikkben foglalt előírásoknak, ha elismert hajóosztályozó társaság érvényes bizonylata azt igazolja, hogy az úszólétesítmény ezeknek az előírásoknak teljesen vagy részben megfelel.

2.13 cikk
Uniós hajóbizonyítvány visszatartása és bevonása * 

1. *  Ha a szemlebizottság valamely szemle során megállapítja, hogy az úszólétesítmény vagy felszerelése súlyos hiányosságokat mutat, és ezek az úszólétesítményen tartózkodó személyek vagy a hajózás biztonságát veszélyeztetik, akkor vissza kell tartania az uniós hajóbizonyítványt, és erről haladéktalanul értesítenie kell azt a szemlebizottságot, amelyik azt kiállította. Tolt bárkáknál és munkaterületi úszólétesítményeknél ilyen esetben a Hajózási Szabályzat szerinti fémtáblát is vissza kell tartani. Ha a szemlebizottság megállapítja, hogy a hiányosságokat megszüntették, visszaadja az uniós hajóbizonyítványt a hajótulajdonosnak vagy megbízottjának. A hiányosságok megszüntetésének megállapítását, az uniós hajóbizonyítvány visszaadását a hajótulajdonos vagy megbízottja egy másik szemlebizottságnál is kérelmezheti. Ha az uniós hajóbizonyítványt visszatartó szemlebizottság azt vélelmezi, hogy a hiányosságok belátható időn belül nem háríthatók el, akkor az uniós hajóbizonyítványt visszaküldi annak a szemlebizottságnak, amelyik azt kiadta vagy utolsóként meghosszabbította.

2. *  Ha az úszólétesítményt végleg leállították vagy kiselejtezték, a tulajdonos köteles az uniós hajóbizonyítványt visszaküldeni annak a szemlebizottságnak, amelyik azt kiállította. Az uniós hajóbizonyítványt az uniós hajóbizonyítványt kibocsátó hajózási hatóság -jogszabályban előírt ideig - megőrzi.

2.14 cikk
Másolat, másodlat kiadása

1. *  Az uniós hajóbizonyítvány elvesztését be kell jelenteni annál a szemlebizottságnál, amelyik azt kiállította. A szemlebizottság a uniós hajóbizonyítványról egy másolatot állít ki, amelyet ilyenként kell megjelölni.

2. *  Amennyiben egy uniós hajóbizonyítvány olvashatatlanná vagy egyébként használhatatlanná válik, akkor az úszólétesítmény tulajdonosának vagy megbízottjának vissza kell szolgáltatnia az uniós hajóbizonyítványt annak a szemlebizottságnak, amelyik azt kiállította; ez az 1. pontnak megfelelően második példányt (másodlat) állít ki.

2.15 cikk
Költségek

1. *  A 2.11. cikk 2. pontjának sérelme nélkül az úszólétesítmény tulajdonosa viseli a szemlével és az uniós hajóbizonyítvány kiadásával kapcsolatos költségeket a hajózási hatósági eljárási díjakról rendelkező külön jogszabály szerint. Nem tehető megkülönböztetés a lajstromozó országra, a tulajdonos állampolgárságára vagy a lakóhelyére való tekintettel.

2. A szemlebizottság a szemle lefolytatása előtt - hajózási hatósági eljárási díjakról rendelkező külön jogszabály szerint - megkövetelheti az előre látható díj és költségek mértékéig terjedő előleg befizetését.

2.16 cikk * 
Tájékoztatás

Olyan személyek, akik megalapozott érdekeltséget tudnak igazolni, a szemlebizottságnál betekinthetnek az úszólétesítmény uniós hajóbizonyítványába, és saját költségükre abból kivonatokat vagy hitelesített másolatokat kaphatnak, amelyeket ilyenként kell megjelölni.

2.17 cikk
Uniós hajóbizonyítványok nyilvántartása * 

1. *  A szemlebizottságok az általuk kiállított uniós hajóbizonyítványokat sorszámmal látják el. Az általuk kibocsátott valamennyi uniós hajóbizonyítványról a szemlebizottságot megbízó hajózási hatóság nyilvántartást vezet a 6. melléklet szerint.

2. *  A szemlebizottságot megbízó hajózási hatóságnak a szemlebizottság által kibocsátott uniós hajóbizonyítványokról meg kell őrizni egy eredeti példányt vagy egy másolatot. Ebbe kell bevezetnie minden észrevételt és változást, továbbá érvényesítést és visszavonást. Az 1. bekezdésben említett nyilvántartást ennek megfelelően frissítik.

3. *  A hajózás biztonságának fenntartására és megkönnyítésére, valamint e melléklet 2.02-2.15 cikkének, továbbá 8., 10., 11., 12., 16. és 17. fejezetének végrehatására szolgáló közigazgatási intézkedések megtétele érdekében a tagállamok, a rajnai hajózásról szóló Mannheimi Egyezményben részes államok, valamint - közigazgatási megállapodás alapján a magánélet azonos szintű védelmét garantáló harmadik országok - illetékes hatóságai részére a hajózási hatóság a nyilvántartáshoz a 6. mellékletben foglalt mintának megfelelő, csak olvasható hozzáférést biztosít.

2.18 cikk * 
Egyedi európai hajóazonosító szám * 

1. *  Az egyedi európai hajóazonosító szám (a továbbiakban: európai hajóazonosító szám) a 2. függeléknek megfelelően nyolc arab számból áll.

2. *  Az egyedi európai hajóazonosító számot az uniós hajóbizonyítványba a bizonyítványt kiállító illetékes hatóság jegyzi be. Ha az úszólétesítmény az uniós hajóbizonyítvány kiállításának időpontjában még nem rendelkezik európai hajóazonosító számmal, annak a tagállamnak illetékes hatósága adja ki, ahol az úszólétesítményt lajstromozták, vagy ahol anyakikötője van.

Az olyan országból származó úszólétesítménynél, amelyekben nem lehet európai hajóazonosító számot kiadni, az uniós hajóbizonyítványba bejegyzendő európai hajóazonosító számot a bizonyítványt kiállító illetékes hatóság adja ki.

3. Egy úszólétesítményre csak egy európai hajóazonosító szám adható ki. Az európai hajóazonosító szám csak egyszer adható ki és az az úszólétesítmény teljes üzemben tartási ideje alatt változatlan marad.

4. Az európai hajóazonosító szám kiadását az illetékes hatóságtól az úszólétesítmény tulajdonosa vagy annak képviselője kérelmezi. Az úszólétesítmény tulajdonosa vagy annak képviselője felel azért is, hogy az úszólétesítményen az európai hajóazonosító szám fel legyen tüntetve.

5. *  Az Európai Bizottságot az európai hajóazonosító szám kiadásáért felelős hatóság kijelöléséről a közlekedésért felelős miniszter értesíti.

6. *  A hajózási hatóság az európai hajóazonosító számot a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény szerint kezeli és jegyzi be a Bizottság hajóadatbázisába.

2.19 cikk
Egyenértékűség és mentesség

1. A hajózási hatóság egyenértékűnek ismerheti el és engedélyezheti, hogy egy úszólétesítményen olyan anyagokat és berendezéseket vagy felszereléseket építsenek be, helyezzenek el - anélkül, hogy más szerkezeti intézkedéseket vagy más rendelkezéseket kellene kielégíteni -, ha azokat a belvízi áru- és személyszállításra vonatkozó nemzeti hajóvezetői bizonyítványok kölcsönös elismeréséről szóló 1991. december 16-ai 91/672/EGK tanácsi irányelv 7. cikkével létrehozott bizottság (a továbbiakban: bizottság) egyenértékűnek ismeri el.

2. *  Amennyiben a bizottság nem jut döntésre az 1. pont szerinti egyenértékűséget illetően, a hajózási hatóság ideiglenes uniós hajóbizonyítványt adhat ki.

A Budapest Főváros Kormányhivatala az Európai Bizottságnak az ideiglenes uniós bizonyítvány kiadásától számított egy hónapon belül jelentést tesz a 2.05 cikk 1. pontja (g) alpontjával összhangban, megjelölve az úszólétesítmény nevét és európai hajóazonosító számát, az eltérés típusát, valamint azt a tagállamot, amelyben az úszólétesítményt lajstromozták vagy ahol anyakikötője található.

3. *  Kísérleti célból, korlátozott időtartamra a szemlebizottság is megadhatja az uniós hajóbizonyítványt a bizottság ajánlása alapján olyan úszólétesítmény részére, amely a II. rész előírásaitól eltérő műszaki újdonságokkal rendelkezik, ha ezek kielégítő biztonságot nyújtanak.

4. *  Az 1-3. pontban meghatározott egyenértékűségeket és mentességeket az uniós hajóbizonyítványban fel kell tüntetni. Ezekről tájékoztatni kell az Európai Bizottságot.

II. RÉSZ * 

A vízi járművekre alkalmazandó műszaki követelmények megegyeznek az ES-TRIN 2017/1 számú szabványban foglaltakkal.

III. RÉSZ

SZEMÉLYZETRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

23. Fejezet * 
SZEMÉLYZET
23.01 cikk
Általános követelmények

1. A személyzet tagja magyar lobogó alatt közlekedő hajón a hajózási képesítésekről szóló 15/2001. (IV. 27.) KöViM rendeletben meghatározott képesítésű személy, továbbá a gyakornok, a tanulómatróz, a matróz, a képesített matróz a matrózgépkezelő és a fedélzetmester lehet.

A hajó mindenkori üzemmódjára és üzemidejére előírt személyzetnek menet közben, továbbá úszómunkagépen munkavégzéskor állandóan a hajón kell tartózkodnia. Tilos az út vagy az úszómunkagéppel végzett munka megkezdése az előírt személyzet nélkül.

Azok a hajók, amelyeken előre nem látott körülmények (például betegség, baleset, hatósági rendelkezés) miatt menet közben az előírt személyzet legfeljebb egy tagja nem tudja ellátni a szolgálatot, útjukat folytathatják a legközelebbi elérhető megfelelő veszteglőhelyig - személyhajók a napi végállomásig -, ha a hajón hajóvezetői képesítéssel bíró személyen kívül az érintett szakaszra előírt személyzet még egy további tagja is rendelkezésre áll a hajón.

A hajón élő 6 éves kor alatti gyermekek felügyeletét ellátó személy nem lehet a személyzet tagja még akkor sem, ha a gyermekek biztonságának felügyelet nélküli megoldására megfelelő intézkedés történt.

2. A magyar lajstromban nyilvántartott hajókon a magyar munkavédelmi előírásokat kell alkalmazni. A nem magyar hajólajstromban szereplő hajókra vonatkozóan a lobogó szerinti állam munkavédelmi előírásait kell alkalmazni.

Várandós anyák vagy gyermekágyasok legalább 14 héten át nem lehetnek a személyzet tagjai. Ezt az előírást - megosztva - a szülés előtti legalább 6 hét, a szülés utáni legalább 7 hét időtartamra kell alkalmazni.

3. A 23.05., 23.06. és 23.08 cikk alkalmazásánál azokat a menet- és pihenőidőket is figyelembe kell venni, amelyeket e szabályzat területi hatályán kívül eső szakaszon teljesítenek.

23.02 cikk
A személyzet tagjai, képesítés

1. A személyzet tagja magyar lobogó alatt közlekedő hajón a hajózási képesítésekről szóló jogszabályban meghatározott képesítésű személy, továbbá a gyakornok, a tanulómatróz, a matróz, a képesített matróz, a matrózgépkezelő és a fedélzetmester lehet.

2. A személyzet tagjainak képesítési feltételei:

2.1. Tanulómatrózoknál: legalább 15 éves életkor és hajózási szakképző intézménnyel fennálló tanulói jogviszony.

2.2 Gyakornokoknál: legalább 16 éves életkor.

2.3.1. Matrózoknál:

a) legalább 18 éves életkor és

b) a hajózási hatóság által jóváhagyott képzésben tett sikeres matrózvizsga vagy legalább 3 éves hajózási gyakorlat.

2.3.2. Képesített matrózoknál:

a) legalább 17 éves életkor és

aa) hajós szakmunkás szakképesítés vagy képesített hajós szakképesítés és

ab) a hajózási szakképzés részeként teljesített legalább fél éves hajózási gyakorlat, vagy

b) legalább 18 éves életkor és

ba) a hajózási hatóság által jóváhagyott képesített matróz képzés elvégzése

bb) legalább 3 éves hajózási gyakorlat és

bc) *  a vizsgaközpontnál tett sikeres képesített matróz vizsga.

2.4. Matróz-gépkezelőknél:

a) „képesített matróz” képesítés és jóváhagyott hajós képzésben tett sikeres matróz-gépkezelői vizsga vagy

b) alapismeretek géptanból és legalább egyéves hajózási idő képesített matrózként belvízi géphajón.

2.5. Fedélzetmesternél:

legalább egyéves hajózási idő képesített matrózként belvízi víziúton.

2.6. Kormányosnál:

jogszabályban előírt képesítés.

2.7. Hajó vezetőjénél:

jogszabályban előírt hajóvezetői vagy hajóskapitányi képesítés.

2.8. Gépészeknél:

jogszabályban előírt gépszolgálati képesítés.

2.9. A rendelet hatálybalépése előtt megszerzett matróz képesítések alapján a hajózási hatóság a hajós szolgálati könyvbe kérelemre bejegyzi a képesített matróz képesítést, amennyiben a kérelmező a fedélzeti személyzet tagjaként teljesített legalább 3 éves hajózási időt.

23.03 cikk
A személyzet tagjai, fizikai alkalmasság

1. A szolgálatra való fizikai alkalmasságot jogszabályban erre kijelölt orvos által a személyzet tagjaként történő első szolgálatot megelőzően kiállított egészségügyi bizonyítvánnyal kell igazolni.

2. A fizikai alkalmasság feltételei különösen:

a) kielégítő látás és hallás,

b) képesség 20 kg tömegű teher egyedüli felemelésére.

3. A szolgálat további időszakában jogszabályban foglalt időközönként az 1. pontban meghatározott bizonyítványt meg kell újítani.

4. Ha az illetékes hatóságnak kételyei vannak a személyzet valamely tagjának testi alkalmasságára nézve, elrendelheti az 1. és 2. pontok szerinti orvosi felülvizsgálatot. Ha a kétely megalapozottnak bizonyul, akkor a felmerült költségeket a vizsgált személy viseli.

23.04 cikk
A képesítés igazolása, szolgálati könyv

1. A személyzet minden tagjának jogszabályban előírt hajós szolgálati könyvvel kell rendelkeznie. A szolgálati könyvet az úszólétesítményen való első szolgálat felvételekor át kell adni az úszólétesítmény vezetőjének, akinek rendszeresen el kell végeznie az összes bejegyzést, és a szolgálati viszony befejezéséig azt biztonságosan meg kell őriznie. Ezt a szolgálati könyvet a tulajdonos kívánságára mindenkor és késedelem nélkül ki kell szolgáltatni.

2. A szolgálati könyv tulajdonosának azt a kiállítás dátumától kezdve minden 12 hónapon belül legalább egyszer be kell mutatnia az illetékes hajózási hatóságnak láttamoztatás céljából.

3. Az úszólétesítményen a szolgálat ellátására jogosító képesítés meglétét bármikor kell tudni igazolni:

3.1. jogszabályban meghatározott képesítő oklevéllel, illetve bizonyítvánnyal,

3.2. fedélzetmester, matróz-gépkezelő, képesített matróz, matróz, tanulómatróz és gyakornok esetében szolgálati könyvvel vagy a 3.1. pont szerinti képesítő okmánnyal.

23.05 cikk
Üzemmódok

1. Az úszólétesítményen a következő üzemmódok alkalmazhatók:

a) A1: nappali hajózás 14 óra időtartamig,

b) A2: félállandó hajózás 18 óra időtartamig,

c) B: állandó hajózás 24 óra időtartamig,

mindenkor 24 órás időtartamon belül.

Az A1, illetve A2 üzemmódban üzemeltetett úszólétesítménynek a hajózást megszakítás nélküli 8, illetve 6 órára be kell szüntetnie, ha a hajón a 4. mellékletnek megfelelő, a hajózási hatóság által jóváhagyott típusú menetíró van, és az rendeltetésszerűen működik. Ellenkező esetben az A1 üzemmódban üzemeltetett úszólétesítményen 22:00 és 06:00 óra, illetve A2 üzemmódban a 23:00 és 05:00 óra között megszakítás nélkül szüneteltetni kell a hajózást.

2. Belföldi forgalomban közlekedő személyhajón, valamint kikötőkben helyi szolgálatot teljesítő hajókon, amelynek teljes napi - hajónaplóval igazolt - menetideje nem haladja meg a 14 órát, a 22:00 és 06:00, illetve a 23:00 és 05:00 óra közötti időszakra vonatkozó korlátozást nem kell alkalmazni, azonban ez nem sértheti a pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseket.

Megjegyzés:

Kivételes esetben naptári hetenként legfeljebb egyszer a nappali hajózást legfeljebb 16 órás tartamra lehet meghosszabbítani, ha a hajón a hajózási hatóság által jóváhagyott típusú menetíró van, és ez rendeltetésszerűen működik, továbbá ha az előírt minimális személyzetben két fő rendelkezik a hajó vezetésére jogosító képesítéssel. A 23.10 cikk táblázatának 1. és 3. fokozatában az ilyen képesítéssel rendelkezők egyike helyettesíthető egy olyan személlyel, akinek képesnek kell lennie arra, hogy a kormányzást ideiglenesen végezze, és fel tud mutatni legalább kormányos képesítést vagy olyan hajós szolgálati könyvet, amely az illetékes hajózási hatóságnak egy arra vonatkozó bejegyzését tartalmazza, hogy az illető legalább 2 évet hajózott az adott víziúton legalább matrózként vagy matróz-gépkezelőként. A 23.10 cikk táblázatának 2. fokozatában egy képesítéssel rendelkező személy helyettesítése csak akkor történhet meg, ha a személyzetet egy tanulómatrózzal egészítik ki a személyzet harmadik tagjaként.

23.06 cikk
Minimális pihenőidő

1. Az A1 üzemmódban a személyzet minden tagjának biztosítani kell egy megszakítás nélküli 8 órás pihenőidőt a menetidőn kívül, minden esetben 24 órás időtartamon belül, amit a 8 órás pihenőidő végétől kell számítani.

Az A2 üzemmódban a személyzet minden tagjának 24 órás időtartamonként nyolc órás pihenőidőt kell biztosítani; ebből 6 órát megszakítás nélkül, menetidőn kívüli időszakban. A 24 órás időtartamot az előző 8 órás pihenőidő végétől kell számítani. A személyzet fiatalkorú tagjai részére a pihenőidő megszakítás nélkül 8 óra, amelyből 6 órának a menetidőn kívüli időre kell esnie.

A B üzemmódban a személyzet minden tagjának biztosítani kell 24 órás pihenőidőt egy 48 órás időtartamon belül. E pihenőidőn belül legalább két, 6 óráig tartó, megszakítás nélküli időszaknak kell lennie.

Pihenőideje alatt a személyzet tagját nem szabad igénybe venni felügyeleti szolgálatra, és készenléti szolgálatra sem; a veszteglő jármű jogszabályban vagy átmeneti hatósági rendelkezésben előírt őrszolgálata és felügyelete nem minősül igénybevételnek e bekezdés értelmében.

2. Más jogszabályban vagy kollektív szerződésben a hosszabb pihenőidőre vonatkozó rendelkezések érintetlenül maradnak.

23.07 cikk
Az üzemmód változtatása

1. Az üzemmód változtatása csak a 2. pontban foglalt előírások szerint lehetséges.

2. a) Az A1 üzemmódról csak akkor lehet az A2-re áttérni, ha

aa) a személyzet teljes cseréje megtörtént vagy

ab) az A2 üzemmódra meghatározott személyzet tagjai közvetlenül a váltás előtt olyan nyolcórás pihenőt tartottak, amelyből 6 óra menetidőn kívülre esett, és az A2 üzemmódra előírt kiegészítő személy a hajón van.

b) Az A2 üzemmódról csak akkor lehet az A1-re áttérni, ha

ba) a személyzet teljes cseréje megtörtént vagy

bb) az A1 üzemmódra meghatározott személyzet tagjai közvetlenül a váltás előtt a megszakítás nélküli, menetidőn kívüli, 8 órás pihenőidőt betartották.

c) A B üzemmódról csak akkor lehet az A1 vagy A2 üzemmódra áttérni, ha

ca) a személyzet teljes cseréje megtörtént vagy

cb) az A1, illetve A2 üzemmódra meghatározott személyzet tagjai közvetlenül a váltás előtt a 8, illetve 6 órás, megszakítás nélküli pihenőidőt betartották.

d) Az A1 és A2 üzemmódról csak akkor lehet a B-re átállni, ha

da) a személyzet teljes cseréje megtörtént vagy

db) a B üzemmódra meghatározott személyzet tagjai közvetlenül a váltás előtt a 8, illetve 6 órás, megszakítás nélküli, menetidőn kívüli pihenőidőt betartották, és a B üzemmódra előírt kiegészítő személy a hajón van.

e) A hajó megszakítás nélkül A1 vagy A2 üzemmódban abban az esetben folytathatja az útját, ha a személyzet teljes váltása megtörtént és a személyzet közvetlenül az út előtt 8, illetve 6 órás megszakítatlan menetidőn kívüli pihenőt tartott és igazolt.

f) A pihenőidő igazolása az 5. melléklet szerinti okmánnyal történik vagy azon úszólétesítmény hajónaplójának másolatával, amelyen a személyzet utoljára tartózkodott.

23.08 cikk
Hajónapló, menetíró

1. Minden olyan úszólétesítményen, amelyen jogszabály hajónapló vezetését írja elő, rendelkezésre kell állnia egy, az 5. mellékletben közölt minta szerinti hajónaplónak. A hajónaplót az abban foglalt útmutató szerint kell vezetni. A hajónapló meglétéért és vezetéséért az úszólétesítmény vezetője felel. Az első hajónaplót, amelyet el kell látni az 1. sorszámmal, az úszólétesítmény nevével és annak hivatalos hajószámával az illetékes hajózási hatóság állítja ki.

A hajónapló vezetésére vonatkozó útmutató 2. pontja, amely szerint utanként egyetlen kimutatás elegendő a pihenőidők bejegyzéseire, csak a megszakítás nélküli menet (B) személyzetének tagjaira érvényes. A nappali hajózásban (A1), a félállandó hajózásban (A2) a személyzet minden tagja részére naponta be kell jegyezni a pihenőidő kezdetét és végét.

Az üzemmód változtatása szerint szükséges beírásokat a hajónapló új oldalára kell bevezetni.

2. Minden további hajónaplót a helyileg illetékes hajózási hatóság sorszámozhatja és adhatja ki, azonban a kiadás csak az előző hajónapló bemutatása ellenében történhet. Az előző hajónaplót kitörölhetetlenül „érvénytelen”-ként kell megjelölni, és vissza kell szolgáltatni a hajó vezetőjének.

3. Az érvénytelenített hajónaplót az utolsó bejegyzést követő 6 hónapon át az úszólétesítményen meg kell őrizni.

4. Az első (1. sorszámú) hajónapló kiadásakor az a hatóság, amelyik az első hajónaplót kiadja egy nyilvántartó bizonylatot állít ki, ami a kiadást hajónévvel, hivatalos hajószámmal, a hajónapló számával és a kiadás dátumával igazolja. Ezt a nyilvántartó bizonylatot a hajón kell tartani és az illetékes hatóság kérésére be kell mutatni. A hajónaplók további kiadását a 2. sorszámtól kezdve a kiállító hatóságok bevezetik a nyilvántartó bizonylatba.

5. A menetíró feljegyzéseit a feljegyzést követő 6 hónapon át meg kell őrizni a hajón.

23.09 cikk
A hajó felszerelése

1. *  A géphajók, tolóhajók, tolt kötelékek és személyhajók esetében az 1.1. vagy 1.2. pont rendelkezéseinek való megfelelést vagy annak hiányát a hajózási hatóság bejegyzi az uniós bizonyítvány 47. pontjába.

1.1 S1 standard

a) A propulziós berendezéseket úgy kell kialakítani, hogy a menetsebesség változtatását és a hajócsavar tolóerő-irányának megfordítását a kormányállásból lehessen végrehajtani.

A menetüzemhez szükséges segédgépeknél biztosítani kell a kormányállásból való be- és kikapcsolás lehetőségét akkor is, ha ez automatikusan történik, vagy ha ezek a gépek menetüzem alatt folyamatosan üzemelnek.

b) A veszélyes tartományokban, úgymint

ba) a főmotorok hűtővizének hőmérsékletét,

bb) a főmotorok és hajtóművek kenőolajának nyomását,

bc) a főmotorok átkormányzó berendezése, az irányváltó vagy a hajócsavar olaj- és levegőnyomását,

bd) a géptéri fenék telítettségi állapotát

olyan készülékekkel kell felügyelni, amelyek működési hiba esetén a kormányállásban hang-és fényjelzést bocsátanak ki. A riasztó hangjelzések összefoglalhatók egy hangjelzést adó készülékbe. A riasztó hangjelzést vételének nyugtázását követően azonnal ki kell kapcsolni. A riasztó fényjelzést csak akkor lehet kikapcsolni, ha a hozzárendelt működési zavart elhárították.

c) A főmotor tüzelőanyag hozzávezetésének és hűtésének automatikusan kell történnie.

d) A kormányberendezést a legnagyobb megengedhető merülésnél is egy személynek, különösebb erőkifejtés nélkül kell tudni kezelni.

e) A Hajózási Szabályzat szerint menetben szükséges vizuális és hangjeleket/jelzéseket a kormányállásból kell tudni leadni.

f) Ha nincs közvetlen érintkezés a kormányállás és a hajó eleje, a hajó fara, a lakóterek, illetve a gépterek között, akkor beszédkapcsolatot kell alkalmazni. A géptérhez a beszédkapcsolat helyettesíthető egy optikai és akusztikai jeladással.

g) Az előírt szolgálati csónakot a személyzet egy tagjának egyedül és megfelelő idő alatt kell tudni vízre tenni.

h) Rendelkezésre kell állnia egy kormányállásból kezelhető fényszórónak.

i) Az emelőszerkezetek hajtókarjai és hasonló forgatható kezelőrészeinek működtetése nem igényelhet 160 N-nál nagyobb erőkifejtést.

j) *  Az uniós hajóbizonyítványba bejegyzett vontatócsörlőnek gépi hajtásúnak kell lennie.

k) A fenékvíz- és fedélzetmosó szivattyúknak gépesítettnek kell lennie.

l) A fontos kezelőszerkezeteket és ellenőrző műszereket ergonómiailag helyesen kell elrendezni.

m) A 6.01 cikk 1. pont szerint szükséges berendezéseket a kormányállásból távvezérléssel kell tudni működtetni.

n) A hajónak rendelkeznie kell URH-rádiótelefon berendezéssel a hajó-hajó és a nautikai információs forgalmazási körökhöz.

1.2 S2 standard

a) magányosan haladó géphajók esetén:

az S1 standard, ezenkívül fel kell szerelni egy orrsugárkormányt, amelyet a kormányállásból lehet működtetni,

b) mellévett alakzatban haladó géphajók esetén:

az S1 standard, ezenkívül fel kell szerelni egy orrsugárkormányt, amelyet a kormányállásból lehet működtetni,

c) magából a géphajóból és egy előtte levő úszólétesítményből álló tolt köteléket továbbító géphajók esetén:

az S1 standard, ezenkívül fel kell szerelni hidraulikusan vagy elektromosan működő csatolócsörlőkkel. Ez a berendezés azonban nem kötelező, ha a tolt kötelékben a legelső hajó fel van szerelve olyan orrsugárkormánnyal, amely a továbbító géphajó kormányállásából működtethető,

d) tolt köteléket továbbító tolóhajók esetén:

az S1 standard, ezenkívül fel kell szerelni hidraulikusan vagy elektromosan működő csatolócsörlőkkel. Ez a berendezés azonban nem kötelező, ha a tolt kötelékben a legelső jármű fel van szerelve olyan orrsugárkormánnyal, amely a tolóhajó kormányállásából működtethető,

e) személyhajók esetén:

az S1 standard, ezenkívül fel kell szerelni egy olyan orrsugárkormánnyal, amely a kormányállásból működtethető. Ez azonban nem kötelező, ha a személyhajó propulziós rendszere és kormányberendezése ugyanolyan kormányképességet biztosít.

23.10 cikk
Önjáró teherhajók minimális személyzete

Az önjáró teherhajók minimális személyzete:


Fokozat L (m)

Személyzet tagjai
Személyzet tagjainak száma
hajóhossz szerint A1 A2 B
üzemmódban
1. L < 70 Hajóvezető1 ...........................................................
Kormányos ............................................................
Fedélzetmester ......................................................
Matróz ..................................................................
Tanulómatróz ........................................................
1
-
-
1
-
2
-
-
-
-
2
-
-
1
15
2. L > 70
L < 86
Hajóvezető2 ..........................................................
Kormányos ...........................................................
Fedélzetmester ......................................................
Matróz ..................................................................
Tanulómatróz .......................................................
1
-
1
-
-
2


-
14
2
-
-
2
-
3. L > 86 Hajóvezető2 .......................................................... 1 2 2 vagy 2
Kormányos ...........................................................
Fedélzetmester ......................................................
Matróz ..................................................................
Tanulómatróz ........................................................
1
-
13
-
-
-
1
1
1
-
26
-
17
-
1
-

Megjegyzés:

1. „A” , „B” vagy „C” kategóriájú hajóvezető

2. „A” vagy „B” kategóriájú hajóvezető

3. A matrózt két tanulómatróz vagy két gyakornok helyettesítheti, akik közül legalább az egyiknek második szakmai évében kell lennie.

4. A tanulómatróz legalább 18 éves legyen, őt két gyakornok helyettesítheti, akik közül legalább az egyiknek második szakmai évében kell lennie.

5. A tanulómatróz legalább 18 éves legyen.

6. Az egyik matrózt legalább második évben foglalkoztatott, legalább 18 éves gyakornok helyettesítheti.

7. Legalább hajóvezető „B”.

23.11 cikk
Tolóhajók, tolt kötelékek, mellévett alakzatok és egyéb merev kötelékek minimális személyzete

A tolóhajók, tolt kötelékek, mellévett alakzatok és egyéb merev kötelékek minimális személyzete:

Személyzet tagjainak száma az
Kötelék Személyzet tagjai A1 A2 B
üzemmódban
Tolóhajó Hajóvezető2 ................................................. 1 2 2 vagy 2
+ 1 bárka1 Kormányos .................................................. 1 - 1 15
1. vagy, ha a kötelék mérete Matróz ......................................................... 12 1 24 1
L < 116,5 m Tanulómatróz .............................................. - 1 - -
B < 15 m Gépész8 ....................................................... - - - -
Tolóhajó Hajóvezető2 ................................................ 1 2 2 vagy 2
+ 2 bárka1 Kormányos .................................................. 1 - 1 15
2. Önjáró Matróz ........................................................ 1 2 2 2
teherhajó Tanulómatróz ............................................. 1 1 - -
+ 1 bárka1 Gépész8 ....................................................... - - 1 -
Tolóhajó Hajóvezető2 ................................................ 1 2 2 vagy 2
+3 vagy 4 bárka1 Kormányos .................................................. 1 - 1 15
3. Önjáró Matróz ........................................................ 2 2 2 2
teherhajó Tanulómatróz ............................................. - 1 13 -
+2 vagy 3 bárka1 Gépész8 ....................................................... 1 1 1 1
Hajóvezető2 ................................................ 1 2 2 vagy 2
4. Tolóhajó Kormányos .................................................. 1 - 1 15
+4-nél több bárka1 Matróz ........................................................ 3 3 3 3
Tanulómatróz ............................................. - 1 13 -
Gépész8 ....................................................... 1 1 1 1

Megjegyzés:

1. E cikk alkalmazásában a bárka fogalma géphajót és uszályt is jelent. A hajón szállítható bárkákra a következő egyenértékek érvényesek:

1 bárka = 4 LASH-bárka = 2 Likes-bárka; vagy SeaBee- (Lighter) bárka = 3 Baco Liner-bárka.

2. A matrózt két tanulómatróz vagy két gyakornok helyettesítheti, akik közül az egyik legalább második szakmai évében van.

3. A tanulómatróz legalább 18 éves legyen, és az egy élelmezővel vagy szakáccsal helyettesíthető.

4. E matrózok egyikét helyettesítheti egy gépész, matróz-gépkezelő vagy olyan gyakornok, aki legalább 18 éves és második szakmai évében van.

5. Legalább hajóvezető „B” képesítéssel (a vonalvizsga területi hatályától függetlenül).

6. „A” vagy „B” kategóriájú hajóvezető

7. „A” vagy „B” kategóriájú hajóvezető

8. A hajózási képesítésekről szóló jogszabály szerint

23.12 cikk
Személyhajók minimális személyzete

1. Termes személyhajók minimális személyzete:

Fokozat Személyzet tagjainak száma az
a megengedhető Személyzet tagjai A1 A2 B
utaslétszám szerint üzemmódban



1.



75 főig
Hajóvezető1 .................................................................
Kormányos ..................................................................
Fedélzetmester .............................................................
Matróz .........................................................................
Tanulómatróz ..............................................................
Gépész4 .......................................................................
Matróz-gépkezelő ........................................................
1
-
-
1
-
-
-
2
-
-
1
-
-
-
2
-
-
2
-
-
-



2.



75 fő felett
250 főig
Hajóvezető1 ..................................................................
Kormányos ..................................................................
Fedélzetmester .............................................................
Matróz .........................................................................
Tanulómatróz ..............................................................
Gépész4 .......................................................................
Matróz-gépkezelő ........................................................
1
-
-
-
-
-
12
2
-
-
-
13
-
1
2
-
-
1
13
-
1



3.



250 fő felett
600 főig
Hajóvezető1 .................................................................
Kormányos ..................................................................
Fedélzetmester .............................................................
Matróz .........................................................................
Kisegítő matróz ...........................................................
Gépész4 ........................................................................
Matróz-gépkezelő ........................................................
1
-
1
-
-
-
12
2
-
-
1
-
-
1
3
-
-
1
-
-
1



4.



600 fő felett
1000 főig
Hajóvezető1 ................................................................
Kormányos ................................................................
Fedélzetmester ..........................................................
Matróz .......................................................................
Kis.matróz .................................................................
Gépész4 ......................................................................
Matróz-gépkezelő .......................................................
1
1
-
1
1
-
1
2
-
-
2
-
1
-
3
-
-
2
-
1
-



5.



1000 fő felett
2000 főig
Hajóvezető1 ................................................................
Kormányos .................................................................
Fedélzetmester ...........................................................
Matróz ........................................................................
Tanulómatróz .............................................................
Gépész4 ......................................................................
Matróz-gépkezelő .......................................................
2
-
-
32
-
1
-
2
-
-
3
13
1
-
3
-
-
3
13
1
-



6.



2000 fő felett
Hajóvezető1 ................................................................
Kormányos .................................................................
Fedélzetmester ...........................................................
Matróz .........................................................................
Tanulómatróz .............................................................
Gépész4 ......................................................................
Matróz-gépkezelő ........................................................
2
-
-
32
1
1
-
2
-
-
4
-
1
-
3
-
-
4
13
1
-


7.


Gőzhajók
1000-től
2000 főig
Hajóvezető1 .................................................................
Kormányos ..................................................................
Fedélzetmester ............................................................
Matróz .........................................................................
S.matróz ......................................................................
Gépész4 ........................................................................
Matróz-gépkezelő ........................................................
2
-
-
32
-
3
-
2
-
-
3
13
3
-
3
-
-
3
13
3
-

Megjegyzés:

1. Kisgéphajó-vezető „A”, vitorlás kishajó-vezető „A” hajóvezető „B”, hajóvezető „A” (vitorlásra csak „vitorlás hajó vezetésére” bejegyzéssel) vagy „A” vagy „B” kategóriájú hajóvezetői képesítéssel.

2. Egy matróz-gépkezelő vagy egy matróz helyettesíthető két tanulómatrózzal vagy két gyakornokkal, akik közül az egyik legalább 18 éves és második szakmai évében van.

3. A tanulómatróz legalább 18 éves legyen.

4. A hajózási képesítésekről szóló jogszabály szerint.

2. Kabinos hajók minimális személyzete:

Fokozat a Személyzet tagjainak száma az
fekhelyek száma Személyzet tagjai A1 A2 B
szerint üzemmódban



1.



50 fekhelyig
Hajóvezető1 .................................................................
Kormányos ..................................................................
Fedélzetmester .............................................................
Matróz .........................................................................
Tanulómatróz ...............................................................
Gépész4 ........................................................................
Matróz-gépkezelő ........................................................
1
-
1
1
-
-
1
2
-
-
1
-
-
1
3
-
-
1
-
-
1



2.



50 fekhely felett
100 fekhelyig
Hajóvezető1 .................................................................
Kormányos ..................................................................
Fedélzetmester .............................................................
Matróz .........................................................................
Tanulómatróz ...............................................................
Gépész4 ........................................................................
Matróz-gépkezelő ........................................................
1
1
-
1
-
-
1
2
-
-
1
-
1
-
3
-
-
1
-
1
-



3.



100 fekhely felett
Hajóvezető1 .................................................................
Kormányos ..................................................................
Fedélzetmester .............................................................
Matróz .........................................................................
Tanulómatróz ...............................................................
Gépész4 ........................................................................
Matróz-gépkezelő ........................................................
1
1
-
25
-
1
-
2
-
-
3
-
1
-
3
-
-
3
-
1
-

Megjegyzés:

1. Kisgéphajó-vezető „A”, vitorlás kishajó-vezető „A”, „B” vagy „C” kategóriájú hajóvezetői (vitorlásra csak „vitorlás hajó vezetésére” bejegyzéssel) képesítéssel.

4. A hajózási képesítésekről szóló jogszabály szerint.

5. Egy matróz helyettesíthető két, legalább 18 éves tanulómatrózzal vagy gyakornokkal, akik közül az egyik legalább második szakmai évében legyen.

23.12.1 cikk
Személyhajók képesített biztonsági személyzetére vonatkozó előírások

Személyhajón - az átkelésében vagy révközlekedésben részt vevő személyhajók kivételével - utasok szállítása esetén az utasok biztonságát szolgáló intézkedések végrehajtása érdekében a hajószemélyzet vagy a kiszolgáló személyzet tagjaként szolgálatot teljesítő következő képesítésű biztonsági személyeknek kell a hajón tartózkodnia:

a) termes személyhajón menetben utasok szállítása közben

aa) 250 fő utasbefogadó képességig 1 fő személyhajózási szakértő és 1 fő elsősegélynyújtó;

ab) 250-nél magasabb utasbefogadó képesség esetén 1 fő személyhajózási szakértő és 2 fő elsősegélynyújtó;

ac) 75 főt meg nem haladó utasbefogadó képességű hajón a személyhajózási szakértői és az elsősegélynyújtó szolgálatot összevontan egy személy is elláthatja;

b) kabinos személyhajón menetben utasok szállítása közben

ba) 100 db fekhelyig 1 fő személyhajózási szakértő, 1 fő elsősegélynyújtó, 2 fő légzőkészülék-kezelő;

bb) 100-nál több fekhely esetén 1 fő személyhajózási szakértő, 2 fő elsősegélynyújtó, 2 fő légzőkészülék-kezelő;

c) vesztegléskor - ha a hajón utasok tartózkodnak - a hajó biztonsági személyzetének összetétele az a) pont aa) alpontjában, illetve a b) pont ba) alpontjában foglaltaknak feleljen meg úgy, hogy a személyhajózási szakértői és az elsősegélynyújtó szolgálatot egy és ugyanazon személy is elláthatja. A személyhajózási szakértői, az elsősegélynyújtó, és a légzőkészülék-kezelői szolgálatot nem láthatja el egy és ugyanazon személy.

23.13 cikk
A 23.09 cikk szerinti minimális felszereltség hiánya

Amennyiben az önjáró teherhajó, tolóhajó, tolt kötelék, mellévett alakzat, más merev kötelék vagy személyhajó nem felel meg a 23.09 cikk 1. pont szerinti felszereltségnek, a minimális személyzetet az A1 és A2 üzemmódban egy matrózzal, a B üzemmódban két matrózzal kell növelni. Amennyiben csak a 23.09 cikk 1. pont i) és l), illetve az i) vagy l) alpontok nem teljesülnek, akkor a B üzemmódban csak egy matrózzal kell növelni a személyzetet. A 23.09 cikk 1. pont a)-c) alpontjai valamelyikének nem teljesítése esetén az A1 és A2 üzemmódban egy matrózt egy matróz-gépkezelővel, a B üzemmódban két matrózt két matróz-gépkezelővel kell helyettesíteni.

23.14 cikk
Egyéb hajók minimális személyzete

Azokra a hajókra, amelyek nem esnek a 23.10-23.12 cikkben foglalt rendelkezések alá (például vontatóhajók, uszályok, úszómunkagépek, csak belföldön közlekedő, legfeljebb 700 fő befogadóképességű személyhajók) a szemlebizottság azok méretének, építési módjának, berendezéseinek és rendeltetésének figyelembevételével állapítja meg azt a szükséges személyzetet, amelynek menetben, illetve munkavégzés közben állandóan a hajón kell tartózkodnia.

A 35 m-nél kisebb hosszúságú olyan üzemanyag-ellátó (bunkeroló) hajókra, amelyek csak rövid szakaszokon üzemeltethetők, a hajózási hatóság a 23.10 cikktől eltérő minimális személyzetet állapíthat meg.

IV. RÉSZ

24. Fejezet
ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
24.01 cikk
Az átmeneti rendelkezések alkalmazása a már üzemben lévő úszólétesítményekre

1. A 24.02-24.04 cikkben foglalt rendelkezések csak érvényes bizonyítvánnyal 2008. december 30-án rendelkező vagy az ebben az időpontban építés vagy átépítés alatt álló úszólétesítményekre érvényesek.

2. Az 1. pontban nem rögzített úszólétesítményekre a 24.06 cikk rendelkezései vonatkoznak.

24.02 cikk
Eltérések a már üzemben levő úszólétesítményekre

1. A 24.03. és a 24.04 cikket nem érintve azokat az úszólétesítményeket, amelyek e rendelet hatálybalépésekor érvényes hajóbizonyítvánnyal rendelkeznek, építés vagy átépítés alatt állnak és amelyek e szabályzat előírásainak nem felelnek meg teljes mértékben,

(a) a következő táblázatban felsorolt átmeneti rendelkezésekhez kell hozzáigazítani és

(b) hozzáigazításukig azoknak az e szabályzat hatálybalépése előtt hatályos jogszabályokban foglalt rendelkezéseknek kell megfelelniük.

2. *  Az alábbi táblázatban alkalmazott fogalmak:

- „Ú., CS. és Á.”: A rendelkezés a már üzemben levő úszólétesítményekre nem vonatkozik, kivéve, ha az érintett részeket lecserélik vagy átépítik [„Á”] vagyis a rendelkezés csak az újonnan épített úszólétesítményekre [„Ú”] és az érintett részek cseréjére vagy átalakítására vonatkozik. Amennyiben a meglevő részeket azonos technikával és gyártási móddal előállított cseredarabbal váltják fel, ez a csere az átmeneti rendelkezések tekintetében nem minősül cserének [„CS”].

- A „Hajóbizonyítvány megújítása”: Az előírást a rendelet hatálybalépését követően, a hajóbizonyítvány érvényességi idejének az e szabályzat hatálybalépését követő első meghosszabbításakor kell kielégíteni.

A
Cikk és pont
B Tartalom C
Határidő és megjegyzés
1. 3. FEJEZET
2. 3.03 cikk 1. pont (a)
alpont
Kollíziós válaszfal helyzete Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2035.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
3. 2. pont Lakóterek Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
4. Biztonsági felszerelés Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2015.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
5. 4. pont Lakóterek gáztömör elválasztása a gépterektől, kazánterektől és rakterektől Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
6. 5. pont második mondat Fartéri válaszfalon lévő ajtók távvezérlése Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
7. 7. pont Hajók mellső részén nem túlnyúló horgonyok Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2041.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
8. 3.04 cikk 3. pont második mondat Gépterekben használt szigetelőanyagok Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány kiadásakor vagy megújításakor
9. 3. pont harmadik és negyedik mondat Nyitó- és zárószerkezetek Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány kiadásakor vagy megújításakor
10. 3.04 cikk 6. pont Gépterek kijáratai Azokat a géptereket, amelyeket az 1.01 cikk értelmében nem tekintettek géptérnek 1995 előtt, fel kell szerelni egy második kijárattal Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2035.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
11. 5. FEJEZET
12. 5.06 cikk 1. pont első mondat Minimális menetsebesség Az 1996 előtt épített hajók esetén legkésőbb az uniós bizonyítvány 2035.01.01. utáni kiadásakor
13. 6. FEJEZET
14. 6.01 cikk 1. pont Az 5. fejezetben előírt kormányképesség Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2035. 01. 01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
15. 3. pont Tartós dőlés és környező hőmérséklet Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2010. 01. 01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
16. 7. pont Kormányszár szerkezete Az 1996 előtt épített hajók esetében legkésőbb az uniós bizonyítvány 2015. 01. 01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
17. 6.02 cikk 1. pont Külön hidraulika tartályok megléte Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2010. 01. 01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
18. Két vezérlőszelep hidraulikus hajtóegységek esetén Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2020. 01. 01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
19. Külön csővezeték a második hajtóegység számára hidraulikus hajtóegységek esetén Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2020. 01. 01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
20. 6.02 cikk 2. pont Második hajtóegység egyetlen művelettel való bekapcsolása Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2010. 01. 01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
21. 3. pont Az 5. fejezetben előírt kormányképesség biztosítása egy második hajtóegységgel/kézi kihajtással Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2035. 01. 01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
22. 6.03 cikk 1. pont Egyéb fogyasztók rákapcsolása a kormányszerkezet hidraulikus hajtóegységére Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2020. 01. 01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
23. 6.05 cikk 1. pont Kézi kormánykereket a gépi hajtás nem hozhatja mozgásba Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2010. 01. 01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
24. 6.06 cikk 1. pont Két egymástól független vezérlő rendszer Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2015. 01. 01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
25. 6.07 cikk 2. pont (a) alpont Hidraulikus tartályok szintjének és a hidraulikus rendszer üzemi nyomásának visszajelzése Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2010. 01. 01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
26. 2. pont (e) alpont Puffer rendszer visszajelzése Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány kiadásakor vagy megújításakor
27. 6.08 cikk 1. pont Villamos berendezésekre a 9.20 cikkben foglalt követelmények Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2015. 01. 01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
28. 7. FEJEZET
29. 7.02 cikk 2. pont Hajó előtti holttér a hajó hosszának kétszerese, amennyiben 250 m-nél kevesebb Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2049. 01. 01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
30. 7.02 cikk 3. pont második mondat Akadálymentes kilátás a kormányos szokásos látószögében Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2015. 01. 01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
31. 6. pont Minimális fényátbocsátás Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
32. 7.03 cikk 7. pont Riasztók leállítása Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány kiadásakor vagy megújításakor, kivéve, ha a kormányállást egyszemélyes radarhajózásra alakították ki
33. 8. pont Automatikus átkapcsolás másik áramforrásra Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
34. 7.04 cikk 1. pont Főgépek és a kormányberendezés vezérlése Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány kiadásakor vagy megújításakor
35. 2. pont Főgépek vezérlése Ha a kormányállást egyszemélyes radarhajózásra alakították ki: Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2035. 01. 01. utáni kiadásakor vagy megújításakor, ha a gép közvetlenül reverzálható; Ú.CS.Á., legkésőbb az
uniós bizonyítvány 2010. 01. 01. utáni kiadásakor vagy megújításakor az egyéb gépeknél
36. 3. pont Kijelzés Egyszemélyes radarhajózásra kialakított kormányállás hiánya esetén: Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
37. 9. pont harmadik mondat Karral történő szabályozás Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
38. 9. pont negyedik mondat Egyértelműen mutatja a tolóerő irányát Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
39. 7.05 cikk 1. pont Navigációs fények, azok burkolata, tartozékai és fényforrásai Továbbra is használhatók azok a navigációs fények, burkolatuk, tartozékaik és fényforrásaik, amelyek a 2009. 11. 30-i állapot szerint megfelelnek a navigációs fények színére és fényerősségére, továbbá a jelzőfényeknek a rajnai hajózáshoz való megfelelésére vonatkozó követelményeknek.
40. 7.06 cikk 1. pont 1990. 01. 01. előtt jóváhagyott hajózási radarberendezések Az 1990.01.01. előtt jóváhagyott hajózási radarberendezéseket az uniós bizonyítvány
2009.12.31. utáni kiadásáig vagy megújításáig, de legkésőbb 2011.12.31-ig lehet beszerelni és használni, amennyiben rendelkeznek e rendelet vagy a CCNR 1989-II-35. sz. határozat szerinti, érvényes beszerelési igazolással.
41. 1990. 01. 01. előtt jóváhagyott fordulási szögsebességjelző készülékek Az 1990.01.01. előtt jóváhagyott és 2000.01.01. előtt beszerelt fordulási szögsebességjelző készüléket az uniós bizonyítvány 2015.01.01. utáni kiadásáig vagy megújításáig lehet beszerelni és használni, amennyiben rendelkeznek e rendelet vagy a CCNR 1989-II-35. sz. határozat szerinti, érvényes beszerelési igazolással.
42. 1990. 01. 01. előtt jóváhagyott hajózási radarberendezések és fordulási szögsebességjelző készülékek A rajnai belvízi hajózáshoz használt radarberendezésekre vonatkozó minimumkövetelményeknek és tesztelési feltételeknek, valamint a rajnai belvízi hajózáshoz használt fordulási szögsebességjelző feltételeknek megfelelően 1990. 01. 01-jén vagy azután jóváhagyott hajózási radarberendezéseket és fordulási szögsebességjelző készüléket továbbra is lehet beszerelni és működtetni, amennyiben rendelkeznek e
rendelet vagy a CCNR 1989-II-35. sz. határozat szerinti, érvényes beszerelési igazolással.
43. 7.09 cikk Riasztórendszerek Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2010. 01. 01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
44. 7.12 cikk Emelhető kormányállások Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány kiadásakor vagy megújításakor
45. Nem hidraulikus leeresztő rendszer: legkésőbb a uniós bizonyítvány 2035. 01. 01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
46. 3-4. mondat Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány kiadásakor vagy megújításakor
47. 8. FEJEZET
48. 8.01 cikk 3. pont Csak belsőégésű motorok 55 °C-nál magasabb lobbanáspontú tüzelőanyag égetésére Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2015.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
49. 8.02 cikk 1. pont Motorok biztosítása véletlen indítás ellen Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
50. 4. pont A csőcsatlakozások takarása Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2025.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
51. 5. pont Burkolt magas nyomású üzemanyag csővezetékek Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2025.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
52. 6. pont A motor alkatrészeinek szigetelése Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány kiadásakor vagy megújításakor
53. 8.03 cikk 2. pont Megfigyelő rendszerek Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány kiadásakor vagy megújításakor
54. 3. pont Túlpörgés elleni védelem Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
55. 5. pont Tengelykilépés szerkezete Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2015.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
56. 8.05 cikk 1. pont Acéltartályok folyékony tüzelőanyagokhoz Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2015.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
57. 2. pont Tartályszelepek automatikus zárása Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány kiadásakor vagy megújításakor
58. 3. pont Nem lehet tüzelőanyagtartály a kollíziós válaszfal előtt Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
59. 4. pont Nem lehet tüzelőanyagtartály vagy annak szerelvénye közvetlenül a motorok vagy kipufogócsövek felett Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor.
Addig megfelelő berendezéssel biztosítani kell a tüzelőanyagok biztonságos elvezetését
60. 6. pont harmadiktól az ötödik mondatig Légző- és csatlakozócsövek felszerelése és méretezése Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
61. 7. pont Még a védett terek lezárásakor is a fedélzetről működtetető gyorselzáró szelep a tartályon Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2015.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
62. 9. pont második mondat Szondázó berendezés olvashatósága a teljes töltési szintig Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
63. 13. pont Töltési szintjelző nemcsak a főgéphez, hanem a hajó biztonságos működéséhez szükséges segédgépekhez is Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2015.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
64. 8.06 cikk Kenőolaj tárolására szolgáló tartályok, csövek és tartozékok Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
65. 8.07 cikk Az erőátviteli rendszerben, a vezérlő-
és indítórendszerben, valamint a fűtőrendszerben olaj tárolására szolgáló tartályok, csövek és tartozékok
Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
66. 8.08 cikk 8. pont Egyszerű elzáró szerkezet nem elegendő a ballasztterek és a ballaszt szállítására alkalmas rakterek ürítő csöveinek összekapcsolására Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
67. 9. pont Raktéri fenékárkok szondázási eszközei Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
68. 8.09 cikk 2. pont Olajos víz és a fáradtolaj gyűjtésére szolgáló berendezések Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
69. 8.10 cikk 3. pont 65 dB(A) kibocsátási határérték álló helyzetben lévő hajóknál Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2015.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
70. 8a.02 cikk 2. és 3. pontja 8a. FEJEZET A követelményeknek való megfelelés / kipufogógáz-
kibocsátási határértékek
Az előírások nem terjednek ki:
a) 2003.01.01. előtt beépített motorokra és
b) azokra a cseremotorokra, amelyeket legkésőbb 2011.12.31-ig beépítenek olyan úszólétesítménybe, amelyek 2002.01.01-jén üzemben voltak.
Olyan motorok esetén, amelyeket
a) 2003.01.01. és 2007.07.01. között építettek be úszólétesítménybe, a kipufogógáz-kibocsátási határértékekre a nem közúti mozgó gépekbe építendő belső égésű motorok gáznemű és részecskékből álló szennyezőanyag-kibocsátásának korlátozásáról szóló 75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet [a továbbiakban: 75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet] 14. számú mellékletében megadott értékek vonatkoznak;
b) 2007.06.30. után építettek be úszólétesítménybe vagy a fedélzeten található gépekbe, a kipufogógáz-
kibocsátási határértékekre a 75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet 15. számú mellékletében megadott értékek vonatkoznak.
A követelmények:
- az 560 kW-nál nagyobb teljesítményű főgépre és segédgépekre vonatkozó V kategóriára, továbbá
- a 75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendeletben megadott segédmotorokra vonatkozó D, E, F, G, H, I, J, K kategóriára azonos módon vonatkoznak
71. 9. FEJEZET
72. 9.01 cikk 1. pont második mondat Vonatkozó dokumentumok benyújtása a hajózási hatósághoz Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2035.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
73. 2. pont (b) alpontja A fő-, vészüzemi és elosztó kapcsolótábla kapcsolási rajzait a fedélzeten kell tartani Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
74. 3. pont Belső környezeti és fedélzeti hőmérsékletek Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
75. 9.02 cikk 1-3. pont Áramellátó rendszerek Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
76. 9.05 cikk 4. pont Földelő kábelek keresztmetszete Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2015.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
77. 9.11 cikk 4. pont Hatékony szellőztetés, ha az akkumulátorok zárt térben, szekrényben vagy dobozban vannak Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány kiadásakor vagy megújításakor
78. 9.12 cikk Kapcsoló berendezések Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2015.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
79. 3. pont (b) alpont Fény- és hangjelzés adására képes földelésérzékelő készülék Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
80. 9.13 cikk Vészhelyzeti áramkör-megszakítók Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
81. 9.14 cikk 3. pont második mondat Egyfázisú kapcsolók tiltása mosodákban, fürdőszobákban, mosóhelyiségekben és egyéb nedves helyiségekben Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
82. 9.15 cikk 2. pont Kábelenként 1,5 mm2 minimális keresztmetszet Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
83. 10. pont Emelhető kormányállásba bekötött kábelek Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
84. 9.16 cikk 3. pont második mondat Második áramkör Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2015.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
85. 9.19 cikk Gépi berendezések riasztó- és biztonsági rendszerei Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2015.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
86. 9.20 cikk Villamos berendezések Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2035.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
87. 9.21 cikk Elektromágneses kompabilitás Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2035.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
88. 10. FEJEZET
89. 10.01 cikk Horgonyberendezés Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
90. 10.02 cikk 1. pont (e) alpont Acélból vagy egyéb ellenálló, nem gyúlékony anyagból készült, legalább 10 liter űrtartalmú tartályok Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány megújításakor
91. 2. pont (a) alpont Kikötő- és egyéb kötelek bizonylata Az első kötél cseréje a hajón: Ú.CS.Á., legkésőbb 2008.01.01. Második és harmadik kötél: 2013.01.01.
92. 10.03 cikk 1. pont Európai szabvány Cserekor, legkésőbb 2010.01.01.
93. 2. pont A, B és C tűzveszélyességi osztálynak való megfelelőség Cserekor, legkésőbb 2010.01.01.
94. 4. pont A CO2-tartalom és a helyiség méretének viszonya Cserekor, legkésőbb 2010.01.01.
95. 10.03a cikk Beépített tűzoltó rendszerek a lakóterekben, kormányállásokban és utasterekben Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2035.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
96. 10.03b cikk Beépített tűzoltó rendszerek a gépterekben, kazánterekben és szivattyúterekben 1. Az 1980. október 1-je előtt felszerelt CO2 tűzoltó rendszerek használatban maradhatnak az uniós bizonyítvány 2035. január 1-je utáni kiadásáig vagy megújításáig, ha az 1976. április 1-jén hatályban lévő Rajnai hajók szemleszabályzata 7.03 cikkének 5. pontjában foglalt követelményeknek megfelelnek.
97. 2. Az 1992. április 1. és 1994. december 31. között felszerelt CO2 tűzoltó rendszerek használatban maradhatnak az uniós bizonyítvány 2035. január 1-je utáni kiadásáig vagy megújításáig, ha az 1994. december 31-én hatályban lévő Rajnai hajók szemleszabályzata 7.03 cikkének 5. pontjában foglalt követelményeknek megfelelnek.
98. 3. A Rajnai Hajózási Központi Bizottság által az 1994. december 31-én hatályban lévő Rajnai hajók szemleszabályzata 7.03 cikkének 5. pontjára vonatkozóan 1992. április 1. és 1994. december 31. között elfogadott ajánlásai az uniós bizonyítvány 2035. január 1. utáni kiadásáig vagy megújításáig érvényben maradnak.
99. 4. A 10.03b cikk 2. pontja csak az uniós bizonyítvány 2035. január 1. utáni kiadásáig vagy megújításáig alkalmazandó, ha az említett berendezéseket olyan hajókra szerelték fel, amelyek gerincfektetése 1992. október 1. előtt történt.
100. 10.04 cikk Európai szabványok alkalmazása a szolgálati csónakokra Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2015.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
101. 10.05 cikk 2. pont Felfújható mentőmellények Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor.
A 2003.09.30-án a hajón levő mentőmellények használhatók az uniós bizonyítvány
2010.01.01. utáni kiadásáig vagy megújításáig
102. 11. FEJEZET
103. 11.02 cikk 4. pont A fedélzetek külső széleinek és a munkaterületek felszerelései Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2020.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
104. A nyíláskeretek magassága Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2035.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
105. 11.04 cikk 1. pont Az oldalfedélzet teljes szélessége Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2035.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor a 7,30 méternél szélesebb vízi járműveknél
106. 2. pont Oldalsó védőkorlátok az 55 méternél rövidebb, csak hátsó lakótérrel rendelkező hajókon Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2020.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
107. A 11.04 cikk rendelkezése az 1994. 12. 31. után vízre bocsátott és az üzemben levő hajókra vonatkozik az alábbi előírással: A 11.04 cikk követelményeinek meg kell felelni a teljes raktér felújításakor.
Ha az oldalfedélzet teljes szélességének módosítása érinti az oldalfedélzetek teljes hosszát,
a) a 11.04 cikket be kell tartani, ha az oldalfedélzet teljes szélességét 0,90 m magasságúra módosítják, vagy, ha az e magasság feletti teljes szélességet csökkentik;
b) az átalakítás előtt az oldalfedélzet teljes szélességének 0,90 m-es magassága, vagy az e magasság feletti teljes szélesség nem lehet kisebb, mint a 11.04 cikkben megjelölt értékek.
108. 11.05 cikk 1. pont Munkahelyek megközelítése Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2035.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
109. 2. és 3. pont Ajtók és bejáratok, kijáratok és folyosók, ahol a padlószinttől való különbség 0,50 m-nél nagyobb Az uniós bizonyítvány kiadásakor vagy megújításakor
110. 4. pont Folyamatosan személyzettel ellátott munkaterületek lépcsői Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2035.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
111. 11.06 cikk 2. pont Kijáratok és vészkijáratok Ú.CS.A, legkésőbb az uniós bizonyítvány 2035.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
112. 11.07 cikk 1. pont második mondat Létrák, lépcsők és hasonló eszközök Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2035.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
113. 2. és 3. pont Az uniós bizonyítvány kiadásakor vagy megújításakor
114. 11.10 cikk Nyílásfedelek Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
115. 11.11 cikk Csörlők Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
116. 11.12 cikk 2., 4., 5. és 9. pont Gyártói tábla, védőberendezések, hajón tartandó bizonyítványok Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2015.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
117. 11.13 cikk Gyúlékony folyadékok tárolása Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
kiadásakor vagy megújításakor
118. 12. FEJEZET
119. 12.01 cikk 1. pont A szokásosan a fedélzeten tartózkodó személyek lakótere Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2035.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
120. 12.02 cikk 3. pont Padlók helyzete Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2035.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
121. 4. pont Nappali és hálóhelyiségek Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2035.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
122. 6. pont Lakóterek belmagassága Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2035.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
123. 8. pont Közös használatú nappali helyiségek szabad padlófelülete Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2035.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
124. 9. pont A helyiségek légtere Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2035.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
125. 10. pont Az egy személyre jutó légtér mértéke Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2035.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
126. 11. pont Az ajtók mérete Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2035.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
127. 12. pont (a) és (b) alpont Lépcsők helyzete Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2035.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
128. 13. pont Veszélyes gázokat vagy folyadékokat szállító csövek Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2035.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
129. 12.03 cikk Szanitér berendezések Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2035.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
130. 12.04 cikk Konyhák Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2035.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
131. 12.05 cikk Ivóvíz Ú.CS.Á., legkésőbb 2006.12.31-én
132. 12.06 cikk Fűtés és szellőzés Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2035.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
133. 12.07 cikk 1. pont második mondat Egyéb lakótéri berendezések Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2035.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
134. 14a. fejezet
135. 14a.02 cikk 2. pont (a) és (b) alpont táblázatai, valamint 5. pont Határértékek/ellenőrzési értékek és típusjóváhagyások Ú.CS.Á.,
a) a határértékek és az ellenőrzési értékek nem nagyobbak a 14a.02 cikkben foglalt értékek kétszeresénél;
b) a fedélzeti szennyvízkezelő műhöz a gyártó vagy egy szakértő olyan igazolást mellékel, amely tanúsítja, hogy a fedélzeti szennyvízkezelő mű a vízi járművön előálló tipikus terhelési viszonyok között képes ellátni feladatát;
c) olyan szennyvíziszap-kezelési rendszer van érvényben, amely a személyhajó fedélzetén működő szennyvízkezelő mű üzemi feltételeit figyelembe véve az adott célra alkalmasnak tekinthető.
136. 15. FEJEZET
137. 15.01 cikk 1. pont (c) alpontja A 8.08 cikk 2. pont második mondata nem alkalmazandó Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2007.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
138. 15.01 cikk 1. pont (d) alpontja 50 V névleges feszültséget meghaladó feszültség esetén a 9.14 cikk 3. pont második mondata nem alkalmazandó Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
139. 2. pont (c) alpont Szilárd tüzelőanyaggal üzemelő fűtőberendezések tilalma a 13.07 cikk értelmében Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
A rendelkezés nem vonatkozik szilárd tüzelőanyaggal üzemelő gépekkel rendelkező vízijárművekre (gőzgépekre)
140. (e) alpont Cseppfolyósított gázzal üzemelő berendezések tilalma a 14. fejezet értelmében Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor. Az átmeneti rendelkezés csak a 15.15 cikk 9. pontjának megfelelően felszerelt riasztórendszerekre vonatkozik.
141. 15.02 cikk 2. pont Vízmentes válaszfalak száma és elhelyezkedése Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
142. 5. pont második mondat Biztonsági peremvonal, ha nincs vízmentes fedélzet 1996. 01.01. előtt vízre bocsátott hajók esetében a követelmény Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
143. 10. pont (c) alpont A zárási folyamat időtartama Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2015.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
144. 12. pont Optikai figyelmeztető jelzőberendezés Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány kiadásakor vagy megújításakor
145. 15. pont A kettősfenék vagy az oldaljáró alatti tér minimális magassága Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
146. 15.03 cikk 1-6. pont Ép hajó stabilitása Ú.CS.Á., és, ha a maximális utaslétszámot emelik, legkésőbb az uniós bizonyítvány 2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
147. 7. és 8. pont Lékesedési stabilitás Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
148. 9. pont Lékesedési stabilitás Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
149. A hajófenék sérülésének függőleges kiterjedése Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor Ú.CS.Á., legalább 0,50 m szakaszon és a hajófenéktől számított legfeljebb 0,60 m-en vízmentes fedélzettel rendelkező hajók vonatkozásában, amelyek 2005.12.31. előtt uniós bizonyítványt vagy egyéb a műszaki követelményeknek való megfelelést tanúsító okmányt szereztek.
150. 2-rekeszes állapot Ú.CS.Á.
151. 10-13. pont Lékesedési stabilitás Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
152. 15.05 cikk 2. pont (a) alpont Az az utaslétszám, amelyre a 15.06 cikk 8. pontja szerinti evakuálási terület megléte igazolt Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
153. (b) alpont A 15.03 cikk szerinti stabilitási számításnál figyelembe vett utaslétszám Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2045.01.01. utáni kiadásakor vagymegújításakor
154. 15.06 cikk 1. pont (a) alpont Utasterek a válaszfalfedélzet alatt és a farválaszfal előtt Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
155. 15.06 cikk 1. pont (b) alpont Zárt terek Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
kiadásakor vagy megújításakor
156. 15.06 cikk 3. pont (c) alpont első mondat Kijáratok teljes magassága Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
157. második mondat Utaskabinok és egyéb kisebb helyiségek ajtajainak teljes szélessége 0,7 m-es méretnél Ú.CS.Á., legkésőbb a uniós bizonyítvány 2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor érvényes
158. 15.06 cikk 3. pont (f) alpont első mondat Vészkijáratok mérete Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
159. 15.06 cikk 3. pont (g) alpont Mozgásukban korlátozott személyek általi használatra szolgáló helyiségek kijáratai Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
160. 4. pont (d) alpont Mozgásukban korlátozott személyek általi használatra szolgáló ajtók Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
161. 5. pont Összekötő folyosókra vonatkozó követelmények Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
162. 6. pont (b) alpont Az evakuálási területekre vezető menekülési útvonalak Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
163. (c) alpont A géptereken keresztül nem vezethetnek menekülési útvonalak Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2007.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
164. A hajó konyháin keresztül nem vezethetnek menekülési útvonalak Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2015.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
165. (d) alpont A menekülési útvonalak mentén nem lehetnek lépcsőfokok, létrák vagy hasonlók Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
166. 7. pont Megfelelő biztonsági útmutatórendszer Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2015.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
167. 8. pont Gyülekezési helyekre vonatkozó követelmények Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
168. 9. pont Utasterekben levő lépcsőkre és fordulóikra vonatkozó követelmények Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
169. 10. pont (a) alpont első mondat EN 711:1995 sz. európai szabvány szerinti védőkorlátok Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
170. második mondat Mozgásukban korlátozott személyek általi használatra szolgáló fedélzeteken lévő habvédek és korlátok magassága Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
171. 15.06 cikk 10. pont (b) alpont második mondat Általában mozgásukban korlátozott személyek be- és kiszállítására szolgáló nyílások teljes szélessége Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
172. 13. pont Mozgásukban korlátozott személyek használatra szolgáló közlekedési területek és azok falai Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
173. 14. pont első mondat Közlekedési területeken lévő üvegajtók és üvegfalak, valamint az ablaktáblák szerkezete Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
174. 15. pont A felépítményen belüli, teljesen vagy részben panorámaablakokból álló zárt terekre vonatkozó követelmények. Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
175. Zárt terekre vonatkozó követelmények Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány kiadásakor vagy megújításakor
176. 16. pont Ivóvízrendszerek a 12.05 cikk szerint Ú.CS.Á., legkésőbb 2006.12.31.
177. 17. pont második mondat Mozgásukban korlátozott személyek általi használatra szolgáló WC-kre vonatkozó követelmények Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
178. 18. pont Nyitható ablak nélküli kabinok szellőztetőrendszere Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
179. 19. pont A 15.06 cikk követelményei a személyzet vagy a segédszemélyzet lakótereire vonatkozóan Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
180. 15.07 cikk Propulziós berendezésre vonatkozó követelmények Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2015.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
181. 15.08 cikk 2. pont Utasterekben levő hangszórókra vonatkozó követelmények 40 m LWL-nél rövidebb vagy legfeljebb 75 utas szállítására alkalmas személyhajóknál a rendelkezés Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor érvényes
182. 3. pont A riasztórendszerre vonatkozó követelmények Egynapos utazásra alkalmas hajóknál a rendelkezés Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor érvényes
183. 4. pont A fenékvíz szintjét jelző riasztó minden vízmentes térben Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
184. 5. pont Két gépi hajtású fenékvízszivattyú Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
185. 6. pont Beépített fenékvíz-rendszer Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2015.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
186. 8. pont A fedélzet alatti terek CO2 védőrendszerének szellőző rendszere Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
187. 15.09 cikk 3. pont Megfelelő átszállító berendezés Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
188. 15.09 cikk 4. pont Mentőeszközök Azon személyhajók esetében, amelyeket 2006.01.01. előtt a 15.09 cikk 5. pontja szerinti kollektív mentőeszközökkel szereltek fel, ezeket alternatív egyéni mentőeszközöknek kell tekinteni. Azon személyhajók esetében, amelyek 2006.01.01. előtt a 15.09 cikk 6. pontja szerinti kollektív mentőeszközökkel szereltek fel, ezeket alternatív egyéni mentőeszközöknek kell tekinteni az uniós bizonyítvány 2010.01.01. utáni kiadásáig vagy megújításáig
189. 5. pont (b) és (c) alpont Megfelelő ülőhely, legalább 750 N úszóképesség Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
190. (f) alpont Stabil úszáshelyzet és megfelelő kapaszkodók Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
191. (i) alpont Megfelelő evakuációs eszközök az evakuálási területről a mentőtutajokba Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
192. 10. pont A szolgálati csónak felszerelése motorral és keresőfénnyel Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
193. 15.10 cikk 2. pont A 9.16 cikk 3. pontja vonatkozik a folyosókra és az utasok pihenőhelyeire is Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2015.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
194. 3. pont Megfelelő vészvilágítás Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2015.01.01. utáni kiadásakor vagy
megújításakor
195. 15.10 cikk 4. pont Vészüzemi erőátviteli rendszer A 25 m LWL vagy annál rövidebb, egynapos utazásra alkalmas hajóknál a rendelkezés
Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2015.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor érvényes
196. (f) alpont A keresőfények vészüzemi áramellátása a 10.02 cikk 2. pont (i) alpontja szerint Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2015.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
197. (i) alpont A liftek és emelőberendezések vészüzemi áramellátása a 15.06 cikk 9. pont utolsó mondata szerint Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2015.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
198. 6. pont első mondat A 15.11 cikk 2. pontja szerinti válaszfalak Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2015.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
199. második és harmadik mondat Kábelek fektetése Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2015.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
200. negyedik mondat Vészüzemi erőátviteli berendezés a biztonsági peremvonal felett Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2015.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
201. 15.11 cikk 1. pont Tűzvédelem
Anyagok és összetevők tűzvédelmi megfelelősége
Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
202. 2. pont A válaszfalak szerkezete Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
203. 3. pont Festékek, lakkok és egyéb felületkezelő termékek, valamint a helyiségekben - kivéve a géptereket és tárolóhelyiségeket - a padlóburkolatok lángkésleltetők legyenek Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2015.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
204. 4. pont A társalgók mennyezetei és a falak burkolatai nem éghető anyagból legyenek Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
205. 5. pont A bútorok és szerelvények a gyülekezőhelyeken nem éghető anyagból legyenek Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
206. 6. pont A Szabályzat szerinti ellenőrzés Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
207. 7. pont Szigetelőanyagok a társalgókban Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
208. 7a. pont Zárt terek Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány kiadásakor vagy megújításakor
209. 8. pont A válaszfalakban lévő ajtókra vonatkozó követelmények Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
210. 9. pont Térhatároló falak Az automatikus, túlnyomásos vízpermet rendszerekkel nem rendelkező kabinos hajókon, a kabinok közötti fal végei esetén:
Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
211. 10. pont Térelválasztó falak Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
212. 11. pont Huzatgátlók Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
213. 12. pont második mondat Acélból vagy azzal egyenértékű más nem éghető anyagból készült lépcsők Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
214. 13. pont A belső lépcsők körülzárása Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
215. 14. pont Szellőző és levegőellátást biztosító rendszerek Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
216. 15. pont Szellőző rendszerek a konyhákban és elszívóval felszerelt tűzhelyek Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
217. 16. pont Vezérlőközpontok, lépcsőházak, gyülekezőhelyek és füstelszívó rendszerek Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
218. 17. pont Tűzjelző rendszerek Egynapos utazásra alkalmas hajóknál: Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
219. 15.12 cikk 1. pont (c) alpont Hordozható tűzoltó készülékek a konyhában Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány kiadásakor vagy megújításakor
220. 2. pont (a) alpont Második tűzoltószivattyú Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
221. 3. pont (b) és (c) alpont Nyomás és vízsugárhossz Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
222. 6. pont Anyagok, üzemzavar elleni védelem Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
223. 7. pont Csövek és tűzcsapok befagyás elleni védelme Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
224. 8. pont (b) alpont Tűzoltószivattyúk független működése Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
225. (c) alpont Vízsugár hossza valamennyi fedélzeten Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
226. (d) alpont Tűzoltószivattyúk felszerelése Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
227. 9. pont Tűzoltó berendezések a gépterekben Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2015.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
228. 15.14 cikk 1. pont Szennyvízgyűjtő és ártalmatlanító berendezések A legfeljebb 50 ággyal rendelkező és egynapos utazásra alkalmas hajóknál: Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
229. 2. pont Szennyvízgyűjtő tartályokra vonatkozó követelmények A legfeljebb 50 ággyal rendelkező és egynapos utazásra alkalmas, legfeljebb 50 személyes hajóknál: Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
230. 15.15 cikk 1. pont Lékesedési stabilitás Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
231. 5. pont Felszerelés szolgálati csónakkal, emelvénnyel vagy azzal egyenértékű szerkezettel A legfeljebb 250 utas szállítására vagy 50 ágy elhelyezésére engedélyezett személyhajóknál: Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
232. 6. pont Felszerelés szolgálati csónakkal, emelvénnyel vagy azzal egyenértékű szerkezettel A legfeljebb 250 utas szállítására vagy 50 ágy elhelyezésére engedélyezett személyhajóknál:
Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
233. 9. pont (a) alpont Cseppfolyósított gázzal üzemelő berendezések riasztórendszerei Ú.CS.Á., legkésőbb a bizonyítvány
14.15 cikk szerinti megújításakor
234. (b) alpont Kollektív mentőeszközök a 15.09 cikk 5. pontja szerint Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
235. 16. FEJEZET
236. 16.01 cikk 2. pont Speciális csörlők vagy egyenértékű csatoló berendezések A követelmény az 1995.01.01. előtt megfelelő rögzítő berendezés nélküli tolásra engedélyezett vízijárművekre vonatkozik, csak Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2035.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
237. 3. pont utolsó mondat Hajtó egységek Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2035.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
238. 17. FEJEZET
239. 17.02 cikk 3. pont Járulékos követelmények A vonatkozó cikkben foglalt átmeneti rendelkezésekkel
240. 17.03 cikk 1. pont Általános riasztórendszerek Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány kiadásakor vagy megújításakor
241. 4. pont Legnagyobb megengedett terhelés Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány kiadásakor vagy megújításakor
242. 17.04 cikk 2. és 3. pont Maradó biztonsági távolság Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány kiadásakor vagy megújításakor
243. 17.05 cikk 2. és 3. pont Maradó szabadoldal Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány kiadásakor vagy megújításakor
244. 17.06, 17.07 és 17.08 cikk Döntéspróba és a stabilitás igazolása Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány kiadásakor vagy megújításakor
245. 17.09 cikk Merülésvonalak és merülési mércék Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány kiadásakor vagy megújításakor
246. 20. FEJEZET
247. 20.01 cikk
(A 20.01 cikk
2007. április 1-jétől
2010. március 31-éig érvényes)
7.01 cikk 2. pont, 8.05 cikk 13. pont és 8.10 cikk A tengeri hajókra nincs az ADN szerinti árukra követelmény meghatározva és 1987.10.01. előtti gerincfektetésnél: Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2015.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
248. 21. FEJEZET
249. 21.01-21.02 cikk A követelmények az 1995.01.01. előtt épített kedvtelési célú hajókra vonatkoznak, csak Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2035.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
24.03 cikk
Azokra a hajókra vonatkozó eltérések, amelyek gerincfektetése 1976. április 1. előtt történt

1. *  A 24.02 cikkben foglalt rendelkezéseken túlmenően, azokra a hajókra, amelyek gerincfektetése 1976. április 1. előtt történt, az alábbi rendelkezések vonatkoznak:

Az alábbi táblázatban alkalmazott fogalmak:

- „CS. Á.”: A rendelkezés a már üzemben levő úszólétesítményekre nem vonatkozik, kivéve, ha az érintett részeket lecserélik vagy átépítik [„Á”]. Amennyiben a meglevő részeket azonos technikával és gyártási móddal előállított cseredarabbal váltják fel, ez a csere az átmeneti rendelkezések tekintetében nem minősül cserének [„CS”].

- A „Hajóbizonyítvány megújítása”: Az előírást a rendelet hatálybalépését követően, a hajóbizonyítvány érvényességi idejének az e szabályzat hatálybalépését követő első meghosszabbításakor kell kielégíteni.

A B C
1. Cikk és pont Tartalom Határidő és megjegyzés
2. 3. FEJEZET
3. 3.03 cikk 1. pont (a)
alpont
A kollíziós válaszfal helyzete CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2035. 1. 1. utáni kiadásakor vagy megújításakor
4. 3.04. cikk 2. pont Tartályok, lakó- és utasterek közös felületei CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2035. 1. 1. utáni kiadásakor vagy megújításakor
5. 7. pont Legnagyobb megengedett hangnyomásszint Az uniós bizonyítvány 2015. 1. 1. utáni kiadásakor vagy megújításakor
6. 4. FEJEZET
7. 4.01 cikk 2. pont, 4.02 és 4.03 cikk Biztonsági távolság, szabadoldal, minimális szabadoldal Az uniós bizonyítvány 2015. 1. 1. utáni kiadásakor vagy megújításakor
8. 7. FEJEZET
9. 7.01 cikk 2. pont A hajó által keltett hangnyomás CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2015. 1. 1. utáni kiadásakor vagy megújításakor
10. 7.05 cikk 2. pont A navigációs fények visszajelzése Az uniós bizonyítvány kiadásakor vagy megújításakor
11. 8. FEJEZET
12. 8.08 cikk 3. és 4. pont Minimális szivattyúteljesítmény és a víztelenítő csövek belső átmérője Az uniós bizonyítvány 2015. 1. 1. utáni kiadásakor vagy megújításakor
13. 8.10 cikk 2. pont A hajó által menetben keltett hangnyomás CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2015. 1. 1. utáni kiadásakor vagy megújításakor
14. 9. FEJEZET
15. 9.01 cikk A villamos berendezésekre vonatkozó követelmények CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2015. 1. 1. utáni kiadásakor vagy megújításakor
16. 9.03 cikk Érintésvédelem, szilárd tárgyak és víz behatolása elleni védelem CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2015. 1. 1. utáni kiadásakor vagy megújításakor
17. 9.06. cikk Legnagyobb megengedhető feszültségek CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2015. 1. 1. utáni kiadásakor vagy megújításakor
18. 9.10 cikk Generátorok és motorok CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2015. 1. 1. utáni kiadásakor vagy megújításakor
19. 9.11 cikk 2. pont Akkumulátorok felszerelése CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2015. 1. 1. utáni kiadásakor vagy megújításakor
20. 9.12 cikk Kapcsolóberendezések CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2015. 1. 1. utáni kiadásakor vagy megújításakor
21. 9.14 cikk Rögzítő szerelvények CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2015. 1. 1. utáni kiadásakor vagy megújításakor
22. 9.15 cikk Kábelek CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2015. 1. 1. utáni kiadásakor vagy megújításakor
23. 9.17 cikk Navigációs jelzőfények CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2015. 1. 1. utáni kiadásakor vagy megújításakor
24. 12. FEJEZET
25. 12.02 cikk 5. pont Zaj és rezgés a lakóterekben Az uniós bizonyítvány 2015. 1. 1. utáni kiadásakor vagy megújításakor
26. 15. FEJEZET
27. 15.02 cikk 5. pont, 6. pont első mondat, 7-11. és 13. pont Biztonsági peremvonal, ha nincs vízzáró fedélzet CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2045. 1. 1. utáni kiadásakor vagy megújításakor
28. 16. pont Vízzáró ablakok CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2045. 1. 1. utáni kiadásakor vagy megújításakor.
29. 15.04 cikk Biztonsági távolság, szabadoldal, merülési jelek CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2045. 1. 1. utáni kiadásakor vagy megújításakor
30. 15.05 cikk Utaslétszám Az uniós bizonyítvány 2045. 1. 1. utáni kiadásakor vagy megújításakor
31. 15.10. cikk 4.,6.,7.,8. és 11. pont Vészüzemi erőátviteli rendszer CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2045. 1. 1. utáni kiadásakor vagy megújításakor

2. *  A 15.11. cikk 3. pont az 1976. április 1. előtti gerincfektetésű, egynapos utazásra alkalmas hajókra vonatkozik az uniós bizonyítvány 2045. január 1. utáni első kiadásáig vagy megújításáig azzal a kikötéssel, hogy a menekülési útvonalakra néző felületeken használt festékek, lakkok, burkolatok és egyéb anyagok, valamint a panelek felületkezelésére használt egyéb anyagok legyenek tűzállók, továbbá veszélyes mértékben nem keletkezhet füst vagy mérgező gáz.

3. *  A 15.11. cikk 12. pontja az 1976. április 1. előtti gerincfektetésű, egynapos utazásra alkalmas hajókra vonatkozik az uniós bizonyítvány 2045. január 1. utáni első kiadásáig vagy megújításáig azzal a kikötéssel, hogy teherhordó acélszerkezetű lépcsők helyett elegendő, ha a menekülési útvonalként szolgáló lépcsők szerkezete olyan, hogy tűz esetén körülbelül ugyanannyi ideig marad használható, mint egy teherhordó acélszerkezetű lépcső.

24.04. cikk
Egyéb eltérések

1. Azon vízijárművek esetében, amelyek minimális szabadoldalát az 1983. március 31-én hatályos Rajnai hajók szemleszabályzata 4.04. cikke szerint határozták meg, a hajózási hatóság tulajdonos kérésére meghatározhatja a minimális szabadoldalt az 1995. január 1-jén hatályos Rajnai hajók szemleszabályzata 4.03. cikke szerint.

2. Az 1983. július 1. előtti gerincfektetésű vízijárművek nem kötelesek megfelelni a 9. fejezetnek, de meg kell felelniük legalább az 1983. március 31-én hatályos Rajnai hajók szemleszabályzata 6. fejezetének.

3. *  A 15.06. cikk 3. pont (a)-(e) alpont, továbbá a 15.12. cikk 3. pont (a) alpont, tekintettel az egységes tömlőhosszra vonatkozó szabályra, csak az 1984. szeptember 30. utáni gerincfektetésű vízijárművekre vonatkozik, valamint az érintett területek átalakítására, legkésőbb az uniós bizonyítvány 2045. január 1. utáni első kiadásakor vagy megújításakor.

4. *  Amennyiben az e fejezetben előírt rendelkezések alkalmazása az átmeneti rendelkezések lejárta után a gyakorlatban nehéz vagy ha ezek alkalmazása aránytalan költségekkel jár, a kivizsgáló bizottság engedélyezhet eltéréseket ezektől a rendelkezésektől a bizottság ajánlásai alapján. Ezeket az eltéréseket be kell jegyezni az uniós bizonyítványba.

5. Ha ez a rendelkezés a berendezések szerkezetének követelményeit illetően európai vagy nemzetközi szabványra hivatkozik, az ilyen berendezést a szabvány bármilyen felülvizsgálatát követő húsz évig továbbra is lehet használni.

24.05. cikk
24.06. cikk
A 24.01. cikk által nem érintett vízijárművekre vonatkozó eltérések

1. A következő rendelkezések az alábbiakra vonatkoznak:

(a) azon vízijárművek, amelyek hajóbizonyítványát a Rajnai hajók szemle szabályzata értelmében először 1995. január 1. és 2008. december 30. között adták ki, feltéve, hogy 1994. december 31-én nem álltak építés vagy átalakítás alatt,

(b) azon vízijárművek, amelyek 1995. január 1. és 2008. december 30. között egyéb közlekedési engedélyt kaptak.

2. Igazolni kell, hogy ezek a vízijárművek megfelelnek az azon a napon hatályos Rajnai hajók szemleszabályzatának, amely napon a hajóbizonyítványt vagy az egyéb közlekedési engedélyt kiadták.

3. A vízijárműveket úgy kell átalakítani, hogy megfeleljenek azoknak a rendelkezéseknek, amelyek a hajóbizonyítvány vagy a másik közlekedési engedély első kiadását követően lépnek hatályba az alábbi táblázatban meghatározott átmeneti intézkedések szerint.

4. A 24.04. cikk 4. és 5. pontok értelemszerűen alkalmazandók.

5. *  Az alábbi táblázatban alkalmazott fogalmak:

- „Ú., CS. és Á.”: A rendelkezés a már üzemben levő úszólétesítményekre nem vonatkozik, kivéve, ha az érintett részeket lecserélik vagy átépítik [„Á”] vagyis a rendelkezés csak az újonnan épített úszólétesítményekre [„Ú”] és az érintett részek cseréjére vagy átalakítására vonatkozik. Amennyiben a meglevő részeket azonos technikával és gyártási móddal előállított cseredarabbal váltják fel, ez a csere az átmeneti rendelkezések tekintetében nem minősül cserének [„CS”].

A B C D
1. Cikk és pont Tartalom Határidő és megjegyzés Érvényes az alábbi időpontok előtti hajóbizonyítván nyal vagy közlekedési engedéllyel rendelkező hajókra
2. 3. FEJEZET
3. 3.03 cikk 7. pont A hajók mellső részén nem túlnyúló horgonyok Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2041.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 1999.10.01.
4. 3.04 cikk 3. pont második mondat Gépterekben használt szigetelőanyagok Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány kiadásakor vagy megújításakor 2003.04.01
5. 3. pont harmadik és negyedik mondat Nyitó- és zárószerkezetek Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány kiadásakor vagy megújításakor 2003.10.01.
6. 6. FEJEZET
7. 6.02 cikk 1. pont Két vezérlőszelep hidraulikus hajtóegységek esetén Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2020.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2007.04.01.
8. Külön csővezeték a második hajtóegység számára hidraulikus hajtóegységek esetén Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2020.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2007.04.01.
9. 6.03 cikk 1. pont Egyéb fogyasztók rákapcsolása a kormányberendezés hidraulikus energiaátviteli rendszereire Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2020.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2007.04.01.
10. 6.07 cikk 2. pont (a) alpont A hidraulika tartályok szint riasztója és üzemi nyomás riasztója Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2010.01.01. utáni megújításakor 2007.04.01.
11. 7. FEJEZET
12. 7.02 cikk 2. pont A hajó előtti holttér a hajó hosszának kétszerese, amennyiben 250 m-nél kevesebb Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2049.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2008.12.30.
13. 7.04 cikk 3. pontja Kijelző Egyszemélyes radarhajózásra kialakított kormányállás hiánya esetén: Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2007.04.01.
14. 9. pont harmadik mondata Egy szabályozó karral történő irányítás Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2007.04.01.
15. 9. pont negyedik mondata A vízsugár irányának kijelzése Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2007.04.01.
16. 7.05 cikk 1. pont Navigációs fények, azok burkolata, tartozékai és fényforrásai Továbbra is használhatók azok a navigációs fények, burkolatuk, tartozékaik és fényforrásaik, amelyek megfelelnek a navigációs fények színére és fényerősségére, továbbá a jelzőfényeknek a rajnai hajózáshoz való elfogadására vonatkozó, 2009. 11. 30-tól hatályos követelményeknek. 2013.12.01.
17. 7.06 cikk 1. pont 1990.01.01. előtt jóváhagyott hajózási radarberendezések. Az 1990.01.01. előtt jóváhagyott hajózási radarberendezéseket az uniós bizonyítvány 2009.12.31. utáni kiadásáig vagy megújításáig, de legkésőbb 2011.12.31-ig lehet beszerelni és használni, amennyiben rendelkeznek e rendelet vagy a CCNR 1989-II-35. sz. határozat szerinti, érvényes beszerelési igazolással. 2013.12.01.
18. 1990.01.01. előtt jóváhagyott fordulási szögsebességjelző készülékek Az 1990.01.01. előtt jóváhagyott és 2000.01.01. előtt beszerelt fordulási szögsebességjelző készüléket az uniós bizonyítvány 2015.01.01. utáni kiadásáig vagy megújításáig lehet beszerelni és használni, amennyiben rendelkeznek e rendelet vagy a CCNR 1989-II-35. sz. határozat szerinti, érvényes beszerelési igazolással. 2013.12.01.
19. 1990.01.01. előtt jóváhagyott hajózási radarberendezések és fordulási szögsebességjelző készülékek A rajnai belvízi hajózáshoz használt radarberendezésekre vonatkozó minimum-
követelményeknek és tesztelési feltételeknek, valamint a rajnai belvízi hajózáshoz használt fordulási szögsebességjelző készülékre vonatkozó minimum-követelményeknek és tesztelési feltételeknek megfelelően, 1990. 01. 01. után jóváhagyott hajózási radar-berendezéseket és fordulási szögsebesség-
jelző készüléket továbbra is lehet beszerelni és
2013.12.01.
működtetni, amennyiben e rendelet vagy a CCNR 1989-II-35. sz. határozat szerint érvényes beszerelési igazolás került kibocsátásra.
20. 8. FEJEZET
21. 8.02. cikk 4. pontja A csőcsatlakozások takarása Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány kiadásakor vagy megújításakor 2003.04.01.
22. 5. pont A magas nyomású üzemanyag csővezetékek burkolattal történő felszerelése Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2025.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2007.04.01.
23. 6. pont A motor alkatrészeinek szigetelése Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2025.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2007.04.01.
24. 8.03 cikk 3. pont Túlpörgés elleni védelem Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2004.04.01.
25. 8.05 cikk 7. pont első mondat Még a védett helyiségek lezárása esetén is a fedélzetről működtethető gyorselzáró szelep a tartályon Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2015.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2008.04.01.
26. 8.05 cikk 9. pont második mondat A szondázó berendezés olvashatósága a teljes töltési szintig Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 1999.04.01.
27. 13. pont Töltési szintjelző nemcsak a főgéphez, hanem a hajó biztonságos működéséhez szükséges segédgépekhez is Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2015.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 1999.04.01.
28. 8.06 cikk Kenőolaj tárolására szolgáló tartályok, csövek és tartozékok Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2007.04.01.
29. 8.07 cikk Az erőátviteli rendszer, a vezérlő- és indítórendszer, valamint a fűtőrendszer olajának tárolására szolgáló tartályok Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2007.04.01.
30. A rendelkezések nem vonatkoznak
a) 2003.01.01. előtt beépített motorokra és
b) azokra a cseremotorokra, amelyeket legkésőbb 2011.12.31-ig beépítenek olyan úszólétesítménybe, amelyek 2002.01.01-jén üzemben voltak
31. 8a.02 cikk 2. és 3. pontja A követelményeknek való megfelelés / kipufogógáz-
kibocsátási határértékek
Az előírások nem terjednek ki
a) 2003.01.01. előtt beépített motorokra és
b) azokra a csere-motorokra, amelyeket legkésőbb
2007.07.01.
2011.12.31-ig beépítenek olyan úszólétesítménybe, amelyek
2002.01.01-jén üzemben voltak. Olyan motorok esetén, amelyeket a) 2003.01.01. és 2007.07.01. között építettek be úszó-
létesítménybe, a kipufogógáz-kibocsátási
32. határértékekre a
75/2005. (IX. 29.) GKM-
KvVM együttes rendelet 14. számú mellékletében megadott értékek vonatkoznak;
b) 2007.06.30. után építettek be
úszó-
létesítménybe vagy a fedélzeten található gépekbe, a kipufogógáz-kibocsátási határértékekre a 75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet 15. számú mellékletében megadott értékek vonatkoznak. A követelmények: az 560 kW-nál nagyobb teljesítményű főmotorra és segédmotorra vonatkozó V kategóriára, továbbá a 75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendeletben megadott segéd-
motorokra vonatkozó D, E, F, G, H, I, J, K kategóriára egyenlő módon vonatkoznak
33. 10. FEJEZET
34. 10.02 cikk, 1. pont (e) alpont Acélból vagy egyéb ellenálló, nem gyúlékony anyagból készült, legalább 10 liter űrtartalmú tartályok Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány megújításakor 2013.12.01.
35. 10.02 cikk 2. pont (a) alpont Acél- és egyéb kötelek bizonylata Az első kötél cseréje a hajón: Ú.CS.Á., legkésőbb 2008.01.01. Második és harmadik kötél: 2013.1.1. 2003.04.01.
36. 10.03 cikk 1. pont Európai szabvány Cserekor, legkésőbb 2010.01.01. 2002.04.01.
37. 2. pont A, B és C tűzveszélyességi osztálynak való megfelelőség Cserekor, legkésőbb 2010.01.01. 2002.04.01.
38. 4. pont A CO2-tartalom és a helyiség méretének viszonya Cserekor, legkésőbb 2010.01.01. 2002.04.01.
39. 10.03a cikk Beépített tűzoltó rendszerek a lakóterekben, kormányállásokban és utasterekben Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2035.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2002.04.01.
40. 10.03b cikk Beépített tűzoltó rendszerek a gépterekben, kazánterekben és szivattyúterekben Legkésőbb az uniós bizonyítvány 2035.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2002.04.01
41. 1. Az 1980. október 1-je előtt felszerelt CO2 tűzoltó rendszerek használatban maradhatnak az uniós bizonyítvány 2035. január 1-je utáni kiadásáig vagy megújításáig, ha az 1976. április 1-jén hatályban lévő Rajnai hajók szemleszabályzata 7.03 cikk 5. pontjában foglalt követelményeknek megfelelnek.
42. 2. Az 1992. április 1. és 1994. december 31. között felszerelt CO2 tűzoltó rendszerek használatban maradhatnak az uniós bizonyítvány 2035. január 1-je utáni kiadásáig vagy megújításáig, ha az 1994. december 31-én hatályban lévő Rajnai hajók szemleszabályzata 7.03 cikk 5. pontjában foglalt követelményeknek megfelelnek.
43. 3. A Rajnai Hajózási Központi Bizottság által az 1994. december 31-én hatályban lévő Rajnai hajók szemleszabályzata 7.03 cikk 5. pontjára vonatkozóan 1992. április 1. és 1994. december 31. között elfogadott ajánlásai az uniós bizonyítvány 2035. január 1. utáni kiadásáig vagy megújításáig érvényben maradnak.
44. 4. A 10.03b cikk 2. pont csak az uniós bizonyítvány 2035. január 1. utáni kiadásáig vagy megújításáig alkalmazandó, ha az meghatározott berendezéseket olyan hajókra szerelték fel, amelyek gerincfektetése 1992. október 1. előtt történt.
45. 10.04 cikk Az európai szabványok alkalmazása a szolgálati csónakokra Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2015.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2003.10.01.
46. 10.05 cikk 2. pont Felfújható mentőmellények Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor. A 2003.09.30-án a hajón levő mentőmellények használhatók az uniós bizonyítvány 2010.01.01. utáni kiadásáig vagy megújításáig 2003.10.01.
47. 11. FEJEZET
48. 11.02 cikk 4. pont első mondat A mellvédek és a nyíláskeretek, valamint az oldalsó védőkorlátok magassága Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2020.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2013.12.01.
49. A nyíláskeretek magassága Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2035.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2013.12.01.
50. 11.04 cikk 2. pont Oldalsó védőkorlátok az 55 méternél rövidebb, csak hátsó lakótérrel rendelkező hajókon Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2020.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2013.12.01.
51. 11.12 cikk 2., 4., 5. és 9. pont Gyártói tábla, védőberendezések, hajón tartandó bizonyítványok Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2015.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2013.12.01.
52. 11.13 cikk Gyúlékony folyadékok tárolása Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány kiadásakor vagy megújításakor 2002.10.01.
53. 14a. FEJEZET
54. 14a.02 cikk 2. pont (a) alpontjának és (b) alpontjának táblázata, valamint az 5. pont Határértékek/ellenőrzési értékek és típusjóváhagyások Ú.CS.Á., amíg:
a) a határértékek és az ellenőrzési értékek nem nagyobbak a 14a.02 cikkben foglalt értékek kétszeresénél;
b) a fedélzeti szennyvízkezelő műhöz a gyártó vagy egy szakértő olyan igazolást mellékel, amely tanúsítja, hogy a fedélzeti szennyvízkezelő mű a vízi járművön előálló tipikus terhelési viszonyok között képes ellátni feladatát; c) olyan szennyvíziszap-kezelési rendszer van érvényben, amely a személyhajó fedélzetén működő szennyvízkezelő mű üzemi feltételeit figyelembe véve alkalmasnak tekinthető.
2013.12.01.
55. 15. FEJEZET
56. 15.01 cikk 1. pont (c) alpont A 8.08. cikk 2. pontjának második mondata nem alkalmazandó Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
57. (d) alpont A 9.14 cikk 3. pont második mondat nem vonatkozik 50V feletti névleges feszültségekre Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor. 2006.01.01.
58. 2. pont (b) alpont A petroleum-tűzhelyek tilalma a 13.04 cikk értelmében Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
59. (c) alpont Szilárd tüzelőanyaggal üzemelő fűtőberendezések tilalma a 13.07 cikk értelmében Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor. 2006.01.01.
60. (e) alpont Cseppfolyósított gázzal üzemelő berendezések tilalma a 14. fejezet értelmében Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor. Az átmeneti rendelkezés csak arra az esetre vonatkozik, ha a 15.15 cikk 9. pontjának megfelelően
riasztórendszereket szereltek fel.
2006.01.01.
61. 15.02 cikk 2. pont Vízmentes válaszfalak száma és elhelyezkedése Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 1996. 01.01. előtt vízre bocsátott hajók esetében a követelmény 2006.01.01.
62. 5. pont második mondat Biztonsági peremvonal, ha nincs vízzáró fedélzet Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
63. 15. pont A kettősfenék vagy oldaljáró alatti tér minimális magassága Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
64. 15.03 cikk 1-6. pont Ép stabilitás Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
65. 7. és 8. pont Sérült stabilitás Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2013.12.01.
66. 9. pont Sérült stabilitás Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2013.12.01.
67. A hajófenék sérülésének függőleges kiterjedése Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2013.12.01.
68. Ú.CS.Á., legalább 0,50 m szakaszon és a hajófenéktől számított legfeljebb 0,60 m-en vízmentes fedélzettel rendelkező hajók vonatkozásában, amelyek 2005.12.31. előtt uniós bizonyítványt vagy egyéb a műszaki követelményeknek való megfelelést tanúsító okmányt szereztek.
69. 2-rekeszes állapot Ú.CS.Á.
70. 10-13. pont Sérült stabilitás Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2013.12.01.
71. 15.05 cikk 2. pont (a) alpont Az az utaslétszám, amelyre a 15.06 cikk 8. pont szerinti evakuálási terület megléte igazolt Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
72. (b) alpont A 15.03 cikk szerinti stabilitási számításnál figyelembe vett utaslétszám Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
73. 15.06 cikk 1. pont (a) alpont Utasterek a válaszfalfedélzet alatt és a farválaszfal előtt Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2013.12.01.
74. 1. pont (b) alpont Zárt terek Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány kiadásakor vagy megújításakor 2013.12.01.
75. 2. pont A 11.13 cikkben említett, gyúlékony folyadékok tárolására szolgáló szekrények és helyiségek Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
76. 3. pont (c) alpont első mondat A kijáratok teljes magassága Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
77. második mondat Az utaskabinok és egyéb kisebb helyiségek ajtajainak teljes szélessége 0,7 m méretnél Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
78. (f) alpont első mondat A vészkijáratok mérete Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
79. (g) alpont A mozgásukban korlátozott személyek általi használatra szolgáló helyiségek kijáratai Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
80. 4. pont (d) alpont A mozgásukban korlátozott személyek általi használatra szolgáló ajtók Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
81. 5. pont Az összekötő folyosókra vonatkozó követelmények Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
82. 6. pont (b) alpont Az evakuálási területekre vezető menekülési útvonalak Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
83. (c) alpont A géptereken keresztül nem vezethetnek menekülési útvonalak Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2007.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
84. A konyhákon keresztül nem vezethetnek menekülési útvonalak Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2015.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor.
85. (d) alpont A menekülési útvonalak mentén nem lehetnek lépcsőfokok, létrák vagy hasonlók Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
86. 7. pont Megfelelő biztonsági útmutatórendszer Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2015.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
87. 8. pont A gyülekezési helyekre vonatkozó követelmények Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
88. 9. pont (a)-(c) alpont és (e) alpont utolsó mondat Az utasterekben levő lépcsőkre és fordulóikra vonatkozó követelmények Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
89. 10. pont (a) alpont első mondat Az EN 711:1995 sz. európai szabvány szerinti védőkorlátok Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
90. második mondat A mozgásukban korlátozott személyek általi használatra szolgáló fedélzeteken levő habvédek és korlátok magassága Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
91. 10. pont (b) alpont második mondat Az általában a mozgásukban korlátozott személyek be- és kiszállítására szolgáló nyílások teljes szélessége Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
92. 12. pont Az EN 14206:2003 sz. európai szabvány szerinti folyosók Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
93. 13. pont A mozgásukban korlátozott személyek használatra szolgáló közlekedési területek és azok falai Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
94. 14. pont első mondat A közlekedési területeken levő üvegajtók és üvegfalak, valamint az ablaktáblák szerkezete Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
95. 15. pont A felépítményen belüli, teljesen vagy részben panorámaablakokból álló zárt terekre vonatkozó követelmények. Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2013.12.01.
96. Zárt terekre vonatkozó követelmények Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány kiadásakor vagy megújításakor 2013.12.01.
97. 16. pont Ivóvízrendszerek a 12.05 cikk szerint Ú.CS.Á., legkésőbb 2006. 12. 31. 2006.01.01.
98. 17. pont második mondat A mozgásukban korlátozott személyek általi használatra szolgáló WC-kre vonatkozó követelmények Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
99. 18. pont Nyitható ablak nélküli kabinok szellőztetőrendszere Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
100. 15.07 cikk A propulziós berendezésre vonatkozó követelmények Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2015.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
101. 15.08 cikk 2. pont Az utasterekben levő hangszórókra vonatkozó követelmények A 40 m LWL hossznál rövidebb vagy legfeljebb 75 utas szállítására alkalmas személyhajóknál a rendelkezés 2006.01.01.
102. Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
103. 3. pont A riasztórendszerre vonatkozó követelmények Az egynapos utazásra alkalmas hajóknál a rendelkezés 2006.01.01.
104. Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
105. 3. pont (c) alpont A hajó vezetője számára a személyzet és a segédszemélyzet riasztását lehetővé tevő riasztórendszer Az egynapos utazásra alkalmas hajóknál a rendelkezés 2006.01.01.
106. Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány kiadásakor vagy megújításakor
107. 4. pont Fenékvíz szintjét jelző riasztó minden vízmentes térben Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
108. 5. pont Két gépi hajtású fenékvíz-
szivattyú
Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
109. 6. pont Beépített fenékvíz-rendszer a 8.08 cikk 4. pont szerint Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2015.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
110. 7. pont Hűtő-tároló helyiségek belülről nyithatósága Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
111. 8. pont A fedélzet alatti terek CO2 védőrendszerének szellőző berendezése Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
112. 9. pont Elsősegélynyújtó dobozok Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
113. 15.09 cikk 1. pont első mondat Mentőgyűrűk Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
114. 2. pont Egyéni mentőeszközök Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
115. 3. pont Megfelelő átszállító berendezés Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor érvényes 2006.01.01.
116. 4. pont Mentőeszközök Azon személyhajók esetében, amelyek a 15.09 cikk 5. pontja szerinti kollektív mentőeszközzel voltak felszerelve 2006.01.01. előtt, ezeket az egyéni mentőeszköz megfelelőjének kell tekinteni. Azon személyhajók esetében, amelyek a 15.09 cikk 6. pontja szerinti kollektív mentőeszközzel voltak felszerelve 2006.01.01. előtt, ezeket az egyéni mentőeszköz megfelelőjének kell tekinteni az uniós bizonyítvány 2010.01.01. utáni kiadásáig vagy megújításáig 2006.01.01.
117. 5. pont (b) és (c) alpont Megfelelő ülőhely, legalább 750 N úszóképesség Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
118. (f) alpont Stabil trimmhelyzet és megfelelő kapaszkodók Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
119. (i) alpont Megfelelő evakuációs eszközök az evakuálási területről a mentőtutajokba Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
120. 9. pont A mentőfelszerelés ellenőrzése a gyártó utasításai szerint Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
121. 10. pont A szolgálati csónak felszerelése motorral és keresőfénnyel Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2015.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
122. 11. pont Hordágy Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
123. 15.10 cikk 2. pont A 9.16 cikk 3. pont vonatkozik a folyosókra és az utasok pihenőhelyeire is Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2015.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
124. 3. pont Megfelelő vészvilágítás Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2015.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
125. 4. pont Vészüzemi erőátviteli rendszer A 25 m LWL vagy annál rövidebb, egynapos utazásra alkalmas hajóknál a rendelkezés Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2015.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor érvényes 2006.01.01.
126. (f) alpont A keresőfények vészüzemi áramellátása a 10.02 cikk 2. pont (i) alpont szerint Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2015.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
127. (i) alpont A liftek és emelőberendezések vészüzemi áramellátása a 15.06 cikk 9. pont utolsó mondat szerint Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2015.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
128. 6. pont A vészüzemi erőátviteli berendezésre vonatkozó követelmények:
129. első mondat - a 15.11 cikk 2. pont szerinti válaszfalak Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2015.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
130. második és harmadik mondat - a kábelek fektetése Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2015.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
131. negyedik mondat - vészüzemi erőátviteli berendezés a biztonsági peremvonal felett Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2015.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
132. 15.11 cikk 1. pont Anyagok és összetevők tűzvédelmi megfelelősége Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
133. 2. pont A válaszfalak szerkezete Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
134. 3. pont Festékek, lakkok és egyéb felületkezelő termékek, valamint a helyiségekben - kivéve a géptereket és tárolóhelyiségeket - a padlóburkolatok lángkésleltetők legyenek Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2015.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
135. 4. pont A társalgók mennyezetei és a falak burkolatai nem éghető anyagból legyenek Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
136. 5. pont A bútorok és szerelvények a gyülekezőhelyeken éghetetlen anyagból legyenek Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
137. 6. pont A Szabályzat szerinti ellenőrzés Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
138. 7. pont Szigetelőanyagok a társalgókban Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
139. 7a. pont Zárt terek Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány kiadásakor vagy megújításakor 2013.12.01.
140. 8. pont (a), (b) alpont, (c) alpont második mondat és (d) alpont A válaszfalakban levő ajtókra vonatkozó követelmények Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
141. 9. pont Falak Az automatikus, túlnyomásos vízpermet rendszerekkel nem rendelkező kabinos hajókon, a kabinok közötti fal végei esetén: Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
142. 10. pont Térhatároló falak Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
143. 12. pont Acélból vagy azzal egyenértékű más nem éghető anyagból készült lépcsők Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
144. 13. pont A belső lépcsők körülzárása Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
145. 14. pont Szellőző és levegőellátást biztosító rendszerek Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
146. 15. pont Szellőző rendszerek a konyhákban és elszívóval felszerelt tűzhelyek Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
147. 16. pont Vezérlőközpontok, lépcsőházak, gyülekezőhelyek és füstelszívó-rendszerek Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
148. 17. pont Tűzjelző rendszerek Egynapos utazásra alkalmas hajóknál Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
149. 15.12 cikk 1. pont Hordozható tűzoltókészülékek a konyhában Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
150. 2. pont (a) alpont Második tűzoltószivattyú Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
151. 4. pont Tűzcsapszelepek Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
152. 5. szakasz Axiális tömlődob Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
153. 6. pont Anyagok, üzemzavar elleni védelem Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
154. 7. pont Csövek és tűzcsapok befagyása elleni védelme Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
155. 8. pont (b) alpont A tűzoltószivattyúk független működése Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
156. (d) alpont Tűzoltószivattyúk felszerelése Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
157. 9. pont Acélból készült vagy azzal egyenértékű tulajdonságú tűzoltó rendszer a géptérben Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2015.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor Az átmeneti időszak nem vonatkozik az olyan 1995.12.31. utáni gerincfektetésű fa, alumínium- vagy műanyag testű hajókra, amelynek géptere nem a 3.04 cikk szerinti anyagból készült. 2006.01.01.
158. 15.13. cikk Biztonságtechnikai szervezés Egynapos utazásra alkalmas hajóknál: Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
159. 15.14 cikk 1. pont Szennyvízgyűjtő és ártalmatlanító berendezések A legfeljebb 50 ággyal rendelkező és egynapos utazásra alkalmas hajóknál: Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
160. 2. pont A szennyvízgyűjtő tartályokra vonatkozó követelmények A legfeljebb 50 ággyal rendelkező és egynapos utazásra alkalmas hajóknál:
Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2045.01.01. utáni kiadásakor
161. 15.15 cikk 1. pont Lékesedési stabilitás Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2045.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
162. 4. pont (fenntartva)
163. 5. pont Felszerelés szolgálati csónakkal, emelvénnyel vagy azzal egyenértékű szerkezettel A legfeljebb 250 utas szállítására vagy 50 ágy elhelyezésére engedélyezett személyhajóknál: Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
164. 6. pont Felszerelés szolgálati csónakkal, emelvénnyel vagy azzal egyenértékű szerkezettel A legfeljebb 250 utas szállítására vagy 50 ágy elhelyezésére engedélyezett személyhajóknál: Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
165. 9. pont (a) alpont Cseppfolyósított gázzal üzemelő berendezések riasztórendszerei Ú.CS.Á., legkésőbb a bizonyítvány 14.15 cikk szerinti megújításakor 2006.01.01.
166. (b) alpont Kollektív mentőeszközök a 15.09 cikk 5. pontja szerint Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2010.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor 2006.01.01.
24.07. cikk * 
24.08. cikk * 
Átmeneti rendelkezés a 2.18. cikkhez * 

A rajnai hajók szemleszabályzata szerint 2007. március 31. után kiadott, érvényes hajóbizonyítvánnyal rendelkező úszólétesítmény esetében, az uniós bizonyítvány kiadásakor, az egyedi európai hajóazonosító számot kell használni.

24a. Fejezet * 
R ZÓNÁJÚ VÍZI UTAKON NEM KÖZLEKEDŐ ÚSZÓLÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK * 
24a.01. cikk

Az átmeneti rendelkezések alkalmazása már üzemelő úszólétesítményekre és a korábbi közösségi bizonyítványok érvényessége

1. A következő rendelkezések az alábbi úszólétesítményekre vonatkoznak:

a) azon úszólétesítmények, amelyek közösségi bizonyítványát 2008. december 30. napja előtt adták ki először, és

b) azon úszólétesítmények, amelyek részére egy más, az R zónára nem jogosító bizonyítvány került kiállításra 2008. december 30. napja előtt,

melyek az R zónájú vízi utakon nem közlekednek.

2. Igazolni kell, hogy ezek az úszólétesítmények megfelelnek a 82/714/EGK irányelv II. mellékletének 1-12. fejezetében foglalt rendelkezéseknek a hajóbizonyítvány vagy a más bizonyítvány kiadásának napján.

3. A 2008. december 30. előtt kiadott közösségi bizonyítványok vagy más bizonyítványok továbbra is érvényesek a bizonyítványon feltüntetett lejárati időpontig. A 2.09. cikk 2. pontját továbbra is alkalmazni kell.

24a.02. cikk
Már üzemelő úszólétesítményekre vonatkozó mentességek

1. *  A 24a.03. és a 24a.04. cikk sérelme nélkül, az ebben rendeletben meghatározott követelményeket nem teljes mértékben kielégítő úszólétesítményeket úgy kell átalakítani, hogy az uniós hajóbizonyítvány vagy a más bizonyítvány kiállításakor megfeleljenek az alábbi táblázatban meghatározott átmeneti rendelkezéseknek.

2. *  Az alábbi táblázatban alkalmazott meghatározások:

- „Ú.CS.Á.”: A rendelkezés nem vonatkozik a már üzemelő úszólétesítményekre, kivéve ha az érintett alkatrészeket kicserélik vagy átalakítják, azaz a rendelkezés csak újonnan épített úszólétesítményekre és az érintett alkatrészek vagy területek cseréjére vagy átalakítására vonatkozik. Amennyiben a meglevő alkatrészeket olyan cseredarabokkal váltották ki, amelyek ugyanolyan technológiát alkalmaznak és ugyanolyan típusúak, abban az esetben ez nem minősül cserének („R”) az átmeneti rendelkezések értelmében.

- „Az uniós bizonyítvány kiadása vagy megújítása”: azt jelenti, hogy ennek a követelménynek akkor kell eleget tenni, amikor a bizonyítványt legközelebb megújítják 2008. december 30. után. Amennyiben a bizonyítvány érvényessége 2008. december 30. és 2009. december 30. között lejár, a követelmény mindazonáltal csak 2009. december 30-tól kezdve kötelező.

A B C
1. Cikk és pont Tartalom Határidő és megjegyzések
2. 3.03 cikk 1. pont Kollíziós válaszfal helyzete Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2049. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
3. 3.03 cikk 2. pont Lakótéri biztonsági berendezések Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2024. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
4. 3.03 cikk 2. pont Biztonsági felszerelések Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2029. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
5. 3.03 cikk 4. pont Lakóterek gáztömör elválasztása a gépterektől, kazánterektől és rakterektől Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2024. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
6. 3.03 cikk 5. pont második mondat Fartéri válaszfalon lévő ajtók távvezérlése
7. 3.03 cikk 7. pont Hajó mellső részén nem túlnyúló horgonyok Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2049. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
8. 3.04 cikk 3. pont második mondat Gépterekben használt szigetelőanyagok Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány kiadásakor vagy megújításakor
9. 3.04 cikk 3. pont harmadik és negyedik mondat Nyitó- és zárószerkezetek Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány kiadásakor vagy megújításakor
10. 3.04 cikk 6. pont A 2. mellékletben foglaltak értelmében géptérnek minősülő helyiségek kijáratai Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2049. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
11. 4. FEJEZET
12. 4.04 cikk Merülési vonalak Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2024. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
13. 5. FEJEZET
14. 5.06 cikk 1. pont első mondat Előírt (előremeneti) sebesség Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2049. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
15. 6. FEJEZET
16. 6.01 cikk 1. pont Az 5. fejezetben meghatározott kormányozhatóság Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2049. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
17. 3. pont A dőlés és a külső hőmérséklet szerinti megfelelés Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2024. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
18. 6.01 cikk 7. pont A kormányszárak átvezetései Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2029. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
19. 6.02 cikk 1. pont Különálló hidraulika tank Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2026. 01. 01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
20. A vezérlőszelepek megkettőzése a hidraulika rendszerekben Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2026. 01. 01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
21. A hidraulikarendszerek megkettőzött hidraulika vezetékeinek egymástól különválasztott vezetése Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2026. 01. 01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
22. 6.02 cikk 2. pont A második hidraulikarendszer egyetlen művelettel történő működésbe hozatala Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2026. 01. 01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
23. 3. pont Az 5. fejezetben meghatározott kormányozhatóság biztosítása a másodlagos hajtóegység révén / kézi üzemmódban Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2049. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
24. 6.03 cikk 1. pont Más egységek működtetésének biztosítása a hidraulika rendszerhez történő csatlakoztatás révén Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2026. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
25. 6.03 cikk 2. pont Elkülönített hidraulikatankok Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2024. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
26. 6.05 cikk 1. pont A kézi meghajtás automatikus leválasztása Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2024. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
27. 6.06 cikk 1. pont Két, egymástól független kormányrendszer Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2029. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
28. 6.07 cikk 2. pont (a) alpont Szintellenőrzési riasztás mindkét hidraulika tartálynál és rendszernyomás ellenőrzése Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2026. 01. 01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
29. (e) alpont A puffer-berendezések felügyelete Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány kiadásakor vagy megújításakor
30. 6.08 cikk 1. pont A 9.20 cikkben meghatározott elektromos berendezésekre vonatkozó követelmények Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2029. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
31. 7. FEJEZET
32. 7.02 cikk 2-6. pont Akadálymentes kilátás a kormányállásból az alábbiak kivételével: Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2049. 01. 01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
33. 7.02 cikk 3. pont második mondat Akadálymentes kilátás a kormányos látószögében Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2049. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
34. 6. pont Fényáteresztő képesség Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2029. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
35. 7.03 cikk 7. pont Riasztás leállítása Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány kiadásakor vagy megújításakor
36. 8. pont Automatikus átkapcsolás másik áramforrásra Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2024. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
37. 7.04 cikk 1. pont A főmotorok és a vezérlőberendezések működtetése Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány kiadásakor vagy megújításakor
38. 7.04 cikk 2. pont A főmotor vezérlése Amennyiben a kormányállást nem egyszemélyes radarhajózásra alakították ki: Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2049. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor, ha a motor üzemeltetése közvetlen irányítással történik; Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2024. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor más motorirányítási mód esetén
39. 7.04 cikk 3. pontja Kijelző Egyszemélyes radarhajózásra kialakított kormányállás hiánya esetén: Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2024.12.30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
40. 9. pont harmadik mondat Egy szabályozó karral történő irányítás Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2024.12.30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
41. 9. pont negyedik mondat A vízsugár iránya kijelzésének hiányossága Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2024.12.30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
42. 7.05 cikk 1. pont Navigációs fények, azok burkolata, tartozékai és fényforrásai Navigációs fények, azok burkolata, tartozékai és fényforrásai, amelyek megfelelnek ‒ a navigációs fények színére és fényerősségére, továbbá a jelzőfényeknek a rajnai hajózáshoz való elfogadására vonatkozó, 2009. 11. 30-tól hatályos követelményeknek vagy ‒ valamely tagállam 2009. 11. 30-tól hatályos, vonatkozó követelményeinek, továbbra is használhatók.
43. 7.06 cikk 1. pont Radarhajózási rendszerek és fordulási szögsebességjelző készülékek A 2012. 12. 31. előtt egy tagállam jogszabályai szerint jóváhagyott és beszerelt radarhajózási rendszereket és fordulási szögsebességjelző készüléket továbbra is lehet beszerelni és működtetni az uniós bizonyítvány 2018. 12. 31. utáni kibocsátásáig vagy felváltásáig. Ezeket a rendszereket az 52-es szám alatt be kell jegyezni az uniós bizonyítványba.
44. A rajnai hajózáshoz használt radarhajózási rendszerekre vonatkozó minimumkövetelményekkel és tesztelési feltételekkel, valamint a rajnai hajózáshoz használt fordulási szögsebességjelző készülékre vonatkozó minimumkövetelményekkel és tesztelési feltételekkel kapcsolatos jogszabályoknak megfelelően 1990. 01. 01. óta jóváhagyott radarhajózási rendszereket és fordulási szögsebességjelző készüléket továbbra is lehet beszerelni és működtetni, amennyiben rendelkeznek e rendelet vagy a CCNR 1989-II-35. sz. határozat szerinti, érvényes beszerelési igazolással.
45. 7.09. cikk Riasztórendszerek Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2024. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
46. 7.12 cikk Szabályozható magasságban üzemeltethető kormányállás Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós
bizonyítvány kiadásakor vagy megújításakor. Automatikus leeresztés nélkül:
47. 3-4. mondat Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2049. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
kiadásakor vagy megújításakor
8. FEJEZET
48. 8.01 cikk 3. pont 55 °C-nál magasabb lobbanáspontú üzemanyaggal üzemelő belsőégésű motorok Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2029. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
49. 8.02 cikk 1. pont Berendezések biztosítása véletlen indítás ellen Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2024. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
50. 8.02 cikk 4. pont A csőcsatlakozások takarása Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2024.12.30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
51. 5. pont A magas nyomású üzemanyag csővezetékek burkolattal történő felszerelése Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2024.12.30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
52. 6. pont A motor alkatrészeinek szigetelése Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány kiadásakor vagy megújításakor
53. 8.03 cikk 2. pont Üzemfelügyeleti rendszerek Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2024. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
54. 3. pont Automatikus fordulatszám-
korlátozás
Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2024. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
55. 5. pont Hajtóművek tengelyeinek vezetése Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2029. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
56. 8.05 cikk 1. pont Acél üzemanyagtartályok Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2029. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
57. 8.05 cikk 2. pont Önműködően záródó víztelenítő szelepek Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós
bizonyítvány kiadásakor vagy megújításakor
58. 3. pont Nem lehet üzemanyag-tartály az ütközési válaszfal előtt Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2024. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
59. 4. pont Nem lehet napi üzemanyag-tartály vagy annak szereléke közvetlenül motor vagy kipufogócső felett Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2024. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor, azonban azt megelőzően is megfelelő berendezéssel biztosítani szükséges az üzemanyag biztonságos elvezetését
60. 6. pont harmadik, negyedik, ötödik mondat Levegő szállító vezetékek és a hozzájuk csatlakozó csövek elhelyezése, rögzítése és méretezése Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2024. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
61. 7. pont Tank gyorselzáró-szelep fedélzetről történő működtetésének lehetősége, hogy zárt helyiségben való hozzáférés akadályoztatása esetén is biztosítható legyen a működtetés Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2029.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
62. 9. pont második mondat A szintjelző készülékek leolvashatóságát a teljes feltöltési szintig terjedően biztosítani kell Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2024. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
63. 13. pont Töltés-felügyeleti rendszert a főmotor mellett a hajó haladását biztosító más motorokra is fel kell szerelni Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2029. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
64. 8.06 cikk Kenőolaj, kenőolaj vezetékek és tartozékok elhelyezése Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2049. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
65. 8.07 cikk Az erőátviteli rendszerben, a váltóműben, a hajtórendszerben, valamint a fűtőrendszerben használt olaj, valamint az olajvezetékek elhelyezése Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2049. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
66. 8.08 cikk 8. pont A ballasztterek és a ballaszt felvételére alkalmas rakterek ürítő csöveinek összekapcsolására egyszerű zárószelep nem hagyható jóvá Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2024. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
67. 8.08 cikk 9. pont A raktéri vízgyűjtő csatorna szintjének mérésére szolgáló szonda Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2024. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
68. 8.09 cikk 2. pont Olajos víz és a fáradt-olaj gyűjtésére szolgáló felszerelés Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2024. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
69. 8.10 cikk 3. pont Kibocsátási határérték 65 dB(A) veszteglő hajóknál Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2029. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
70. 8a. FEJEZET
71. A fejezetben szereplő rendelkezések nem vonatkoznak
a) azokra a főmotorokra és segédmotorokra, amelyeknek névleges leadott teljesítménye nagyobb, mint 560 kW, és a 75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet 1. számú melléklet 4.1.2.4. alpontjában meghatározott következő kategóriákhoz tartoznak:
aa) V1:1-V1:3, amelyeket 2006. 12. 31-ig,
ab) V1:4 és V2:1-V2:5, amelyeket 2008. 12. 31-ig beépítettek úszólétesítménybe vagy a fedélzeten található gépekbe;
b) azokra a segédmotorokra, amelyeknek névleges leadott teljesítménye legfeljebb 560 kW, változó
sebességűek, és a 75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet 10. § (4) bekezdésében meghatározott következő kategóriákhoz tartoznak:
ba) H, amelyeket 2005. 12. 31-ig,
bb) I és K, amelyeket 2006. 12. 31-ig,
bc) J, amelyeket 2007. 12. 31-ig
beépítettek úszólétesítménybe vagy a fedélzeten található gépekbe;
c) azokra a segédmotorokra, amelyeknek névleges leadott teljesítménye legfeljebb 560 kW, állandó sebességűek, és a 75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet 10. § (4) bekezdésében meghatározott következő kategóriákhoz tartoznak:
ca) D, E, F és G, amelyeket 2006. 12. 31-ig,
cb) H, I és K, amelyeket 2010. 12. 31-ig,
cc) J, amelyeket 2011. 12. 31-ig beépítettek úszólétesítménybe vagy a fedélzeten található gépekbe;
d) azokra a motorokra, amelyek teljesítik a 14. számú mellékletében említett határértékeket, és amelyeket 2007. 06. 30-ig beépítettek úszólétesítménybe vagy a fedélzeten található gépekbe;
e) azokra a cseremotorokra, amelyeket
2011. 12. 31-ig beépítettek úszólétesítménybe vagy a fedélzeten található gépekbe egy olyan motor cseréjeként, amelyre a fenti a)-d) pontok szerint a rendelkezések nem vonatkoznak.
Az a), b), c) és d) pontban említett határidőket két évvel meg lehet hosszabbítani azoknak a motoroknak a tekintetében, amelyeknek gyártási ideje korábbi a jelzett időpontoknál.
72. ad ca) A 97/68/EK irányelvet módosító 2004/26/EK irányelv 1. mellékletének 1A részében szereplő II. függelékben foglaltak értelmében az állandó fordulatszámú motorok esetében a jelzett határidőtől kell a rendelkezést alkalmazni
73. 9. FEJEZET
74. 9.01 cikk 1. pont második mondat A szükséges dokumentumokat a hatósági szervhez kell nyújtani Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2049. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
75. 9.01 cikk 2. pont (b) alpont A fő-, vészhelyzeti és az elosztó kapcsolótábla kapcsolási rajzait a hajón kell tartani Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2024. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
76. 3. pont A beltéri és a fedélzeti hőmérséklet Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2024. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
77. 9.02 cikk 1-3. pont Áramellátó rendszerek Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2024. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
78. 9.03 cikk Érintésvédelem, idegen elemek és víz behatolása elleni védelem Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2029. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
79. 9.05 cikk 4. pont A földelő-kábelek keresztmetszete Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2029. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
80. 9.11 cikk 4. pont Az akkumulátorok tárolására szolgáló zárt tér, szekrényben vagy doboz szellőztetése Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós
bizonyítvány kiadásakor vagy megújításakor
81. 9.12 cikk Kapcsoló-berendezések Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2029. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
82. 9.12 cikk 3. pont (b) alpont Földelés-érzékelő berendezés Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2024. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
83. 9.13 cikk Vészhelyzeti áram-megszakítók Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2024. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
84. 9.14 cikk Felszerelési tartozékok Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2029. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
85. 9.14 cikk 3. pont második mondat Egypólusú kapcsolók tiltása mosó helyiségben, fürdőben, mosdóhelyiségben és egyéb vizes helyiségekben Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2024. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
86. 9.15 cikk 2. pont Minimális keresztmetszet 1,5 mm2 vezetékerenként Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2024. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
87. 10. pont Változtatható magasságban üzemeltethető kormányállásba bekötött kábelek Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2024. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
88. 9.16 cikk 3. pont második mondat Második áramkör Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2029. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
89. 9.19 cikk Gépészeti berendezések riasztó- és biztonsági rendszerei Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2029. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
90. 9.20 cikk Villamos berendezések Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2049. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
91. 9.21 cikk Elektromágneses kompatibilitás Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2049. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
92. 10. FEJEZET
93. 10.01 cikk Horgonyberendezés Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2024. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
94. 10.02 cikk 2. pont (a) alpont Acél drótkötelek és más kikötő kötelek bizonyítványa Drótkötél cseréje a hajón: Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2024. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor.
Második és harmadik drótkötél cseréje: 2029. 12. 30.
95. 10.03 cikk 1. pont Európai szabvány Cserekor, legkésőbb 2024. 12. 30.
96. 2. pont A, B és C osztályú tűznek való megfelelőség Cserekor, legkésőbb 2024. 12. 30.
97. 4. pont A CO2-tartalom és a helyiség méretének viszonya Cserekor, legkésőbb 2024. 12. 30.
98. 10.03a cikk Lakótérben, kormányállásban és az utasok számára fenntartott terekben felszerelt stacionárius tűzoltó berendezés Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2049. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
99. 10.03b cikk A géptérben, kazántérben és szivattyúhelyiségben felszerelt stacionárius tűzoltó berendezés Az 1985. 10. 01. előtt felszerelt CO2-
tűzoltóberendezés továbbra is használható az uniós bizonyítvány 2049. 12. 30. utáni kiadásáig vagy megújításáig, amennyiben megfelel az uniós irányelv 1982. 10. 04-én hatályban volt változata II. mellékletének 13.03. pontjában meghatározott követelményeknek
100. 10.04 cikk Az európai szabvány alkalmazása a szolgálati csónakra Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2029. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
101. 10.05 cikk 2. pont Felfújható mentőmellények Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2024. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor a 2008. 12. 30. előtti napon a hajón levő mentőmellények használhatók az uniós bizonyítvány 2024. 12. 30. utáni kiadásáig vagy megújításáig
102. 11. FEJEZET
103. 11.02 cikk 4. pont első mondat A fedélzetek külső széleinek és a munkaterületek felszerelései Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2020.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
104. A mellvédek és a nyíláskeretek magassága Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2020.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
105. 11.04 cikk 1. pont Az oldalfedélzet teljes szélessége Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2035.01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor, a 7,30 méternél szélesebb vízi járműveknél
A rendelkezés a 2009. 01. 01. napja után vízre bocsátott hajókra és a már üzemelő hajókra vonatkozik, az alábbi kikötésekkel: A 11.04 cikk követelményeinek meg kell felelni
a) a 11.04 cikkben foglaltak szerint kell eljárni, ha az oldalfedélzet teljes szélessége 0,90 m módosul, vagy ha az e magasság feletti teljes szélesség csökken;
b) Az átalakítás előtt az oldalfedélzet szabad szélessége 0,90 m-es magasságig, továbbá e magasság felett sem lehet kisebb, mint a 11.04. cikkben meghatározott érték.
106. 2. pont Oldalsó védőkorlátok az 55 méternél
rövidebb, csak hátsó lakótérrel rendelkező
hajókon
Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós
bizonyítvány
2020. 01.01. utáni kiadásakor vagy megújításakor
107. 11.05 cikk 1. pont A munkaterület megközelítése Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós
bizonyítvány
2049. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
108. 2. és 3. pont Ajtók és bejáratok, kijáratok és folyosók, ahol a padlószint eltérései meghaladják a 0,50 métert Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány kiadásakor vagy megújításakor
109. 4. pont A személyzet folyamatos munkavégzésére szolgáló munkaterületek lépcsője Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2049. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
110. 11.06 cikk 2. pont Kijáratok és vészkijáratok Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2049. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
111. 11.07 cikk 1. pont második mondat Létrák, lépcsők és hasonló felszerelések Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2049. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
112. 2. és 3. pont Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány kiadásakor vagy megújításakor
113. 11.10 cikk Raktérfedelek Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2024. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
114. 11.11 cikk Csörlők Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2024. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
115. 11.12 cikk 2-6. és 8-10. pont Daruk: a gyártó címkéje, a legnagyobb megengedett terhelés, biztosítóberendezések, számításon alapuló ellenőrzés, szakértői ellenőrzés, a hajón tartandó bizonyítványok Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2029. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
116. 11.13 cikk Gyúlékony folyadékok tárolása Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány kiadásakor vagy megújításakor
117. 12. FEJEZET
118. 12.01 cikk 1. pont A szokásosan a fedélzeten tartózkodó személyek szálláshelye Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2049. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
119. 12.02 cikk 3. pont A padlók állapota Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2049. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
120. 4. pont Nappali és hálóhelyiségek Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2049. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
121. 12.02 cikk 5. pont Zaj és rezgés a lakóterekben Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2029. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
122. 6. pont A lakóterek belmagassága Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2049. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
123. 8. pont A közös használatú helyiségek padlófelületének kivitele Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2049. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
124. 9. pont A helyiségek légterének nagysága Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2049. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
125. 10. pont Az egy személyre jutó légtér nagysága Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2049. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
126. 11. pont Az ajtók mérete Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2049. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
127. 12. pont (a) és (b) alpont A lépcsők elrendezése Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2049. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
128. 13. pont Veszélyes gázt vagy folyadékot szállító csövek Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2049. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
129. 12.03 cikk Szaniter helyiségek és felszerelésük Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2049. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
130. 12.04 cikk Konyha Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2049. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
131. 12.05 cikk Ivóvíz berendezések Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány kiadásakor vagy megújításakor
132. 12.06 cikk Fűtés és szellőztetés Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2049. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
133. 12.07 cikk 1. pont második mondat Egyéb lakótéri berendezések Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány
2049. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
134. 14a. FEJEZET
135. 14a.02. cikk 2. pont (a) alpontjának és (b) alpontjának táblázata, valamint 5. pont Határértékek/ellenőrzési értékek és típusjóváhagyások Ú.CS.Á., amíg:
a) a határértékek és az ellenőrzési értékek nem nagyobbak a 14a.02 cikkben foglalt értékek kétszeresénél;
b) a fedélzeti szennyvízkezelő műhöz a gyártó vagy egy szakértő olyan igazolást mellékel, amely tanúsítja, hogy a fedélzeti szennyvízkezelő mű a vízi járművön előálló tipikus terhelési viszonyok között képes ellátni feladatát;
c) olyan szennyvíziszap-kezelési rendszer van érvényben, amely a személyhajó fedélzetén működő szennyvízkezelő mű üzemi feltételeit figyelembe véve alkalmasnak tekinthető
136. 15. FEJEZET
137. Személyhajók Lásd a rendelet 8. §-át.
138. 15a. FEJEZET
139. Vitorlás személyhajók Lásd a rendelet 8. §-át.
140. 16. FEJEZET
141. 16.01 cikk 2. pont A toló üzemmódra épített hajók csatoló csörlői, vagy azokkal egyenértékű csatoló berendezések Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2049. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
142. 17. FEJEZET
143. Úszómunkagép Lásd a rendelet 8. §-át.
144. 21. FEJEZET
145. Kedvtelési célú hajó Lásd a rendelet 12. §-át.
146. 22b. FEJEZET
147. 22b.03. cikk Második, független kormányszerkezet erőátviteli berendezés Ú.CS.Á, legkésőbb az uniós bizonyítvány
2024. 12. 30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
24a.03. cikk

Azon úszólétesítményekre vonatkozó mentességek, amelyek gerincének lefektetésére 1985. január 1-je előtt került sor:

1. A 24a.02. cikk rendelkezésein túlmenően, azon úszólétesítményeket, amelyek hajógerincét 1985. január 1. előtt fektették le, szintén mentesíteni kell az alábbi rendelkezések alól, a táblázat 3. oszlopában leírt feltételek mellett, feltéve hogy a hajó és személyzete biztonságát más megfelelő módon biztosítják:

2. *  Az alábbi táblázatban alkalmazott meghatározások:

- „Ú.CS.Á.”: A rendelkezés nem vonatkozik a már üzemelő úszólétesítményekre, kivéve, ha az érintett alkatrészeket kicserélik, vagy átalakítják, azaz a rendelkezés csak újonnan épített úszólétesítményekre, és az érintett alkatrészek vagy területek cseréjére vagy átalakítására vonatkozik. Amennyiben a meglevő alkatrészeket olyan cseredarabokkal váltották ki, amelyek ugyanolyan technológiát alkalmaznak és ugyanolyan típusúak, abban az esetben ez nem minősül cserének („R”) az átmeneti rendelkezések értelmében.

- „Az uniós bizonyítvány kiadása vagy megújítása”: azt jelenti, hogy ennek a követelménynek akkor kell eleget tenni, amikor a bizonyítványt legközelebb megújítják 2008. december 30. után. Amennyiben a bizonyítvány érvényessége 2008. december 30. és 2009. december 30. között lejár, a követelmény mindazonáltal csak 2009. december 30-tól kezdve kötelező.

A B C
1. 3. FEJEZET
2. 3.03. cikk 1. pont
3.03. cikk 2. pont
3.03. cikk 5. pont
3.04. cikk 2. pont
3.04. cikk 7. pont
Vízzáró válaszfalak
Lakóterek, biztonsági berendezések
Nyílások a vízzáró válaszfalakon
Üzemanyagtartályok korlátozó felületei
Legnagyobb megengedett
hangnyomásszint a géptérben
Ú.CS.Á.
Ú.CS.Á.
Ú.CS.Á.
Ú.CS.Á.
Ú.CS.Á.
4. FEJEZET
3. 4.01. cikk


4.02. cikk
Biztonsági távolság


Szabadoldal
Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2019. december
30. utáni kiadásakor vagy megújít
Ú.CS.Á.
6. FEJEZET
4. 6.01. cikk 3. pont A kormányberendezésre vonatkozó követelmények Ú.CS.Á.
7. FEJEZET
5. 7.01. cikk 2. pont

7.05. cikk 2. pont
7.12. cikk
Legnagyobb megengedett hangnyomásszint a kormányállásban
A navigációs jelzőfények ellenőrző rendszere
Magasságban szabályozható helyzetű kormányállások
Ú.CS.Á.

Ú.CS.Á.
Ú.CS.Á.
8. FEJEZET
6. 8.01. cikk 3. pont
8.04. cikk


8.05. cikk 13. pont
8.08. cikk 2. pont
8.08. cikk 3. és 4. pont
Bizonyos folyékony üzemanyagok tilalma
Motor égéstermék elvezetés


Üzemanyag-töltési szint jelzőberendezése
Fenékvíz-szivattyúval történő felszerelés
A fenékvíz-szivattyú szívócsövének átmérője és a szivattyú szállítási teljesítménye
Ú.CS.Á.
Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány kiadásakor vagy megújításakor
Ú.CS.Á.
Ú.CS.Á.
Ú.CS.Á.
8.08. cikk 5. pont
8.08. cikk 6. pont
8.08. cikk 7. pont

8.10. cikk 2. pont
Fenékvíz-szivattyú automatikus légtelenítéssel
Szűrők felszerelése
Automatikusan zárható szerkezetek a leghátsó részben
A hajó által keltett zaj
Ú.CS.Á.
Ú.CS.Á.
Ú.CS.Á.

Ú.CS.Á.
9. FEJEZET
7. 9.01. cikk 2. pont
9.01. cikk 3. pont
9.06. cikk
9.10. cikk
9.11. cikk 2. pont



9.12. cikk 2. pont



9.14. cikk 3. pont
9.15. cikk
9.16. cikk 3. pont
9.17. cikk 1. pont
9.17. cikk 2. pont
A villamos berendezések bizonyítványai
A villamos berendezések kivitelezése
Legnagyobb megengedett feszültség
Generátorok és motorok
Akkumulátorok



Kapcsolókvédelmi berendezések



Egyidejű kapcsolás
Vezetékek
Géptéri világítás
A navigációs jelzőfények kapcsolótáblája
A navigációs jelzőfények áramellátása
Ú.CS.Á.
Ú.CS.Á.
Ú.CS.Á.
Ú.CS.Á.
Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2029. december
30. utáni kiadásakor vagy megújításakor
Ú.CS.Á., legkésőbb az uniós bizonyítvány 2029. december
30. utáni kiadásakor vagy
megújításakor
Ú.CS.Á.
Ú.CS.Á.
Ú.CS.Á.
Ú.CS.Á.
Ú.CS.Á.
10. FEJEZET
8. 10.01. cikk 9. pont
10.04. cikk 1. pont
10.05. cikk 1. pont
10.05. cikk 2. pont
Horgonycsörlők
Szabvány szerinti szolgálati csónak
Szabvány szerinti mentőgyűrűk
Szabvány szerinti mentőmellények
Ú.CS.Á.
Ú.CS.Á.
Ú.CS.Á.
Ú.CS.Á.
11. FEJEZET
9. 11.11. cikk 2. pont Biztonsági csörlők Ú.CS.Á.
12. FEJEZET
10. 12.02. cikk 13. pont Veszélyes gázokat vagy folyadékokat szállító csövek Ú.CS.Á.
24a.04. cikk * 
Egyéb eltérések

Amennyiben az e fejezetben meghatározott követelmények alkalmazása - az átmeneti rendelkezések lejáratát követően - a gyakorlatban nehézkes, vagy ha ezek alkalmazása aránytalan költségekkel jár, a szemlebizottság - a rendeletben foglalt rendelkezésekre figyelemmel - eltérést engedélyezhet ezektől a rendelkezésektől. Az engedélyezett eltéréseket be kell jegyezni az uniós bizonyítványba.

24a.05. cikk
Átmeneti rendelkezés a 2.18. cikkhez

A 24.08. cikket értelemszerűen kell alkalmazni.

1. függelék

BIZTONSÁGTECHNIKAI JELEK

1. ábra

Engedély nélkül belépni tilos

Szín: vörös/fehér/fekete

2. ábra

Dohányzás és nyílt láng használata tilos

Szín: vörös/fehér/fekete

3. ábra

Hordozható tűzoltókészülék

Szín: vörös/fehér

4. ábra

Általános veszély jelzése

Szín: sárga/fekete

5. ábra

Tűzoltótömlő

Szín: vörös/fehér

6. ábra

Tűzvédelmi berendezés

Szín: vörös/fehér

7. ábra

Hallásvédő szükséges

Szín: kék/fehér

8. ábra

Elsősegélynyújtó felszerelés

Szín: zöld/fehér

9. ábra * 

Gyorselzáró szelep tartályon

Szín: barna/fehér

10. ábra * 
Mentőmellény

Szín: kék/fehér

2. függelék * 

Utasítások * 

(A szemlebizottságok eljárásának egységes gyakorlatához a 2008/126/EK irányelvben meghatározott utasítások)

1. UTASÍTÁS
A kitérési és fordulási tulajdonságokra vonatkozó követelmények

(E rendelet 2. mellékletének 5.09. és 5.10. cikke az 5.02. cikk 1. pontjával, 5.03. cikk 1. pontjával, az 5.04. cikkel és a 16.06. cikkel összefüggésben)

1. A kitérési tulajdonságok ellenőrzésének általános feltételei és peremfeltételei.

1.1. Az 5.09. cikk szerint a hajóknak és kötelékeknek alkalmasnak kell lenniük a kellő időben történő kitérés végrehajtására, és a megfelelőséget bizonyítani kell az 5.03. cikknek megfelelően a próba során végrehajtott kitérési manőverekkel. Az előírt értékeknek való megfelelést balra és jobbra végzett, kitérési manőverekkel kell bizonyítani, amelyek során a hajónak a kormány elfordítását, majd rögzítését követően az előírt elfordulási sebességet bizonyos időn belül el kell érnie.

A vizsgálatok során a 2. pontban szereplő feltételeket biztosítani szükséges, a gerinc és a mederfenék között legalább a merülés 20%-ának megfelelő, de 0,5 méternél nem kisebb távolság megtartásával.

2. A kitérés vizsgálati eljárása és az adatok feljegyzése

(Ábra a jelen utasítás I. mellékletében)

2.1. A kitérési manővereket a következők szerint kell végrehajtani:

A hajó vagy a kötelék V0 = 13 km/h állandó sebességgel halad a vízhez képest a manőver kezdetén (idő = 0 sec, fordulási sebesség r = 0°/perc, kormány-állásszög δ0 = 0°, a főgép állandó értéken tartott fordulatszáma mellett), és a balra vagy jobbra történő kitérést a kormányszerkezet kitérítésével kell előidézni. A kormány állásszögét δ értékre vagy - aktív kormányrendszer esetében - a kormányzást biztosító egységet δa szögbe kell beállítani a manőver megkezdésekor, a 2.3. pontban megadott beállítások szerint. A δ kormány-állásszöget (például 20° jobbra) mindaddig fenn kell tartani, amíg a fordulási sebesség el nem éri a 2.2. pontban említett r1 értéket a hajó, vagy a kötelék méreteinek megfelelően. Az r1 fordulási sebesség elérésekor fel kell jegyezni a t1 időt, és a kormány-állásszöget ugyanakkora szögbe kell állítani az ellenkező irányba (például 20° balra) a fordulás leállítása és az ellenkező irányú fordulás megkezdése érdekében, vagyis hogy a fordulási sebességet r2 = 0 értékre csökkentsék és újból a 2.2. pontban megadott értékre emeljék. Az r2 = 0 fordulási sebesség elérésekor fel kell jegyezni a t2 időt. A 2.2. pontban megadott r3 fordulási sebesség elérésekor a kormány-állásszöget az ellenkező irányba kell fordítani, ugyanakkora δ szögben, a fordulási mozgás leállítása érdekében. A t3 időt fel kell jegyezni. Az r4 = 0 fordulási sebesség elérésekor fel kell jegyezni a t4 időt és a hajónak vagy a köteléknek újból fel kell vennie az eredeti útirányát.

2.2. A következő határértékeket kell teljesíteni az r4 fordulási sebesség elérésével, a hajó vagy a kötelék méretétől és a h vízmélységtől függően:

A hajó vagy a kötelék méretei
L x B
Előírt fordulási sebesség
r1=r3(°/min)
A t4 idő (s) határértéke
sekély és mély vízben
δ = 20° δ = 45° 1,2 ≤ h/T ≤ 1,4 1,4 ≤ h/T ≤ 2 h/T ≤ 2
1. motorhajók és az egy soros egymás mögé csatolt kötelékek 20°/min 28°/min 150 sec 110 sec 110 sec
2. a legfeljebb 193×11,40 m méretű egy soros egymás mögé csatolt kötelékek vagy a kétsoros legfeljebb 193×22,80 m méretű kötelékek 12°/min 18°/min 180 sec 130 sec 110 sec
3. a legfeljebb 193×22,80 m méretű kétsoros kötelékek 8°/min 12°/min 180 sec 130 sec 110 sec
4. a 193×22,80 m méretű kétsoros és a 193×34,35 m méretű háromsoros kötelékek 6°/min 8°/min (*) (*) (*)
(*) A szemlét végző nautikai szakértő megállapítása szerint

Az r1, r2, r3 és r4 fordulási sebesség eléréséhez szükséges t1, t2, t3 és t4 időt fel kell jegyezni a jelen utasítás II. mellékletében szereplő mérési jelentésben. A t4 értékek nem haladhatják meg a táblázatban megadott határokat.

2.3. Legalább négy kitérési manővert kell végrehajtani, nevezetesen a következőket:

- egy manőver jobbra, δ = 20° kormány-állásszöggel

– egy manőver balra, δ = 20° kormány-állásszöggel

– egy manőver jobbra, δ = 45° kormány-állásszöggel

– egy manőver balra, δ = 45° kormány-állásszöggel.

Szükség esetén – a mért értékekkel kapcsolatos bizonytalanság vagy nem kielégítő manőverek esetén – a kitérési manővereket meg kell ismételni. Teljesíteni kell a 2.2. pontban megadott fordulási sebességeket és határidőket. Aktív kormányszerkezet vagy különleges típusú kormány esetében δ = 20° és δ = 45° kormányegység-helyzettől, illetve kormány-állásszögtől eltérő érték választható, a szakértő megítélése szerint, a kormányrendszer típusától függően.

2.4. A fordulási sebesség megállapítása érdekében a fedélzeten lennie kell a IX. melléklet szerinti fordulási sebesség-kijelzőnek.

2.5. Az 5.04. cikknek megfelelően a kitérési manőver során a terhelési viszonyoknak a maximális hordképesség 70%-a és 100%-a között kell lennie. Ha a vizsgálatot kisebb terhelés mellett hajtják végre, akkor a folyásirányú és folyásiránnyal szembeni hajózás jóváhagyását erre a terhelési határra kell korlátozni.

A kitérési manőverekre vonatkozó eljárást és az alkalmazott feltételeket az 1. mellékletben szereplő ábra szemlélteti.

3. Fordulási tulajdonság

A 86 méter hosszúságot (L) és 22,90 méter szélességet (B) meg nem haladó hajók és kötelékek fordulási tulajdonságát akkor kell elégségesnek tekinteni az 5.10. cikk alapján, az 5.02. cikk 1. pontjával összefüggésben, ha a folyásiránnyal szemben, a vízhez képest 13 km/h kezdeti sebességgel végrehajtott fordulási manőver során teljesülnek a 2. utasításban meghatározott folyásirányú megállás határértékei. Teljesíteni kell a gerinc és mederfenék közötti távolsággal kapcsolatos, az 1.1. pontban előírt követelményeket.

4. Egyéb követelmények

4.1. Az 1-3. pont előírásai ellenére a következő követelményeket kell teljesíteni:

a) Kézi működtetésű kormányművek esetében a kormány egyetlen fordulatának legalább 3° kormány-állásszögnek kell megfelelnie;

b) Gépi meghajtású kormánymű esetében a kormánylapát maximális merülése esetén elérhetőnek kell lennie a 4°/s átlagos szögsebességnek a kormánylapát teljes fordulási tartománya alatt.

Ezt a követelményt a hajó teljes sebessége mellett is ellenőrizni kell, a kormánylapátot a 35° balra és a 35° jobbra tartományon belül mozgatva. Emellett azt is ellenőrizni kell, hogy a kormánylapát megtartja-e maximális szögét a maximális propulziós teljesítmény mellett. Aktív kormánymű vagy különleges típusú kormány esetében ez a rendelkezés értelemszerűen alkalmazandó.

4.2. *  Ha szükség van az 5.05. cikkben említett bármely kiegészítő berendezésre a megkövetelt manőverezési képességek eléréséhez, akkor teljesíteni kell a 6. fejezet követelményeit és a következő előírt adatokat be kell írni az uniós bizonyítvány 52. pontja alá:

„A 34. pontban említett [**] hátrameneti kormányok [**]/orrkormány-rendszerek [**]/egyéb berendezések [**]/szükséges(ek) [**] az 5. fejezetben előírt kormányozhatósági követelmények teljesítéséhez.”

5. Adatok feljegyzése és jelentések

A méréseket, jelentéseket és az adatok feljegyzését a jelen utasítás II. mellékletében rögzített eljárás szerint kell végrehajtani.

I. melléklet az 1. utasításhoz

A kitérési manőver diagramja

t0 = A kitérési manőver kezdete

t1 = Az r1 fordulási sebesség eléréséhez szükséges idő

t2 = Az r2 = 0 fordulási sebesség eléréséhez szükséges idő

t3 = Az r3 fordulási sebesség eléréséhez szükséges idő

t4 = Az r4 = 0 fordulási sebesség eléréséhez szükséges idő (a kitérési manőver vége)

δ = Kormány-állásszög [°]

r = Fordulási sebesség [°/perc]

II. melléklet az 1. utasításhoz

A kitérési manőverről és a fordulási tulajdonságról készített jelentés

A KITÉRÉSI MANŐVERRŐL ÉS A FORDULÁSI TULAJDONSÁGRÓL KÉSZÍTETT JELENTÉS

Hatósági szerv:

Dátum:

Megnevezés:

A hajó neve:

Tulajdonos:

A hajó típusa: Vizsgálati terület:
vagy kötelék: Aktuális vízszint [m]:
L × B [m × m]: h vízmélység [m]:
Ttest [m]: h/T: ...

Az áramlás sebessége [m/s]:

Terhelés: a maximum ...%-a: ...

(a vizsgálat során) [t]: ... hordképesség: ...

Fordulásisebesség-kijelző

Típus: ......

Kormánykonstrukció típusa: normál konstrukció/különleges konstrukció1

Aktív kormánymű: igen/nem2

A kitérési manőverek eredményei:

Idő a kitérési művelethez szükséges t1-t4 idő δ vagy δa3 kormányállásszög,
amelynél a kitérési manőver megkezdődik
és az r1 = r3 teljesítendő fordulási sebesség
Megjegyzések
δ = 20° jobb4 δ = 20° bal5 δ = 45° jobb6 δ = 45° bal7
δa = ... jobb8 δa = ... bal9 δa = ... jobb10 δa = ... bal11
r1 = r3 = ... °/perc r1 = r3 = ... °/min
t1[s]
t2[s]
t3[s]
t4[s]
t4 határérték
a 2.2. pont szerint
t4 határérték = ... [s]

Fordulási tulajdonság12

A hajó helyzete a víziúton a fordulási manőver megkezdésekor ... km

A hajó helyzete a víziúton a fordulási manőver befejezésekor ... km

Kormányszerkezet

Működtetés típusa: kézi/gépi13

Kormány-állásszög a kormánykerék egyes elfordításainál14: ... °

A kormánylapát szögsebessége a teljes tartományban15: ... °/s

A kormánylapát szögsebessége a 35° balra és 35° jobbra tartományban16: ... °/s

1 A nem kívánt rész törlendő.
2 A nem kívánt rész törlendő.
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12 A nem kívánt rész törlendő.
13 A nem kívánt rész törlendő.
14 A nem kívánt rész törlendő.
15 A nem kívánt rész törlendő.
16 A nem kívánt rész törlendő.
2. UTASÍTÁS
Az előírt legkisebb előremeneti sebességre, a megállási és a hátrameneti próbára vonatkozó követelmények

(E rendelet 2. mellékletének 5.06., 5.07. és 5.08. cikke, összefüggésben 5.02. cikkének 1. pontjával, 5.03. cikkének 1. pontjával, 5.04. cikkével és 16.06. cikkével)

1. Előírt legkisebb előremeneti sebesség az 5.06. cikk szerint

Hajó vízhez viszonyított sebessége akkor kielégítő az 5.06. cikk 1. pontja szerint, ha legalább a 13 km/h sebességet eléri. A vizsgálatok során - a megállási vizsgálattal megegyező módon - a következő feltételeket kell teljesíteni:

a) a gerinc és mederfenék közötti, a 2.1. pontban meghatározott távolságot;

b) a vizsgálati adatokat meg kell mérni, fel kell jegyezni és ki kell értékelni.

2. Előírt megállási képesség és hátrameneti képesség az 5.07. cikk és az 5.08. cikk szerint

2.1. A hajók és kötelékek az 5.07. cikk 1. pontja értelmében akkor tekintendők alkalmasnak, hogy időben megálljanak a folyásiránnyal szemben, ha ezt a parthoz viszonyított megállási vizsgálat során bizonyítják, folyásiránnyal szemben, a vízhez viszonyított 13 km/h kezdeti sebességgel, a gerinc és a mederfenék között legalább a merülés 20%-ának megfelelő, de 0,5 méternél nem kisebb távolság megtartásával.

a) Folyóvízben, amelynek áramlási sebessége 1,5 m/s, a vízhez viszonyított megállási képességet a parton mért alábbi távolságon belül kell vizsgálni:

550 m olyan hajók vagy kötelékek esetében, amelyeknek:

- hossza L > 110 m és

- szélessége B > 11,45 m,

vagy

480 m olyan hajók vagy kötelékek esetében, amelyeknek:

- hossza L ≤ 110 m és

- szélessége B ≤ 11,45 m.

A megállási manőver akkor fejeződik be, ha a hajó a parthoz viszonyítva megáll.

b) Álló vízben (a vízáramlás sebessége 0,2 m/s-nál kisebb), a vízhez viszonyított megállási képességet a parton mért alábbi távolságon kell vizsgálni:

350 m olyan hajók vagy kötelékek esetében, amelyeknek:

- hossza L > 110 m vagy

- szélessége B > 11,45 m,

vagy

305 m olyan hajók vagy kötelékek esetében, amelyeknek:

- hossza L ≤ 110 m és

- szélessége B ≤ 11,45 m.

Vizsgálni szükséges azt is, hogy a hajó képes-e elérni állóvízben legalább 6,5 km/h hátrameneti sebességet.

Az a) vagy b) pontban meghatározott vizsgálati adatokat a jelen utasítás I. mellékletében szereplő eljárásnak megfelelően kell mérni, jegyzőkönyvezni és feljegyezni.

A hajónak, illetve a köteléknek a vizsgálat teljes időtartama alatt megfelelő kormányozhatósági képességekkel kell rendelkeznie.

2.2. Az 5.04. cikknek megfelelően a vizsgálat során a hajókat lehetőleg a hordképességük 70-100%-áig kell megterhelni. Ezeket a terhelési viszonyokat a jelen utasítás II. mellékletének előírásai szerint kell kiértékelni. Ha hajó, vagy kötelék terhelése a vizsgálat során nem éri el a 70%-os szintet, a völgymenő irányú hajózás során engedélyezett legnagyobb merülést a tényleges terhelésnek megfelelően kell megállapítani, feltéve, hogy a 2.1. pontban szereplő határértékek teljesülnek.

2.3. Ha a kezdeti sebességnek és a folyóvíz áramlási sebességének aktuális értéke a vizsgálat ideje alatt nem felel meg a 2.1. pontban előírt feltételeknek, akkor a kapott eredményeket a jelen utasítás II. mellékletében leírt eljárás szerint kell kiértékelni.

A 13 km/h előírt legkisebb sebességtől való engedélyezett eltérés nem lehet több +1 km/h-nál, és az áramlási sebességnek áramló vízben 1,3 és 2,2 m/s között kell lennie, ellenkező esetben a vizsgálatokat meg kell ismételni.

2.4. *  Völgymenő irányban haladó hajó és kötelék esetében engedélyezett legnagyobb merülést, vagy az ahhoz tartozó legnagyobb terhelést, vagy a hajótest legnagyobb merüléséhez tartozó merülési vonal alatti haránt irányú keresztmetszetet a vizsgálatok alapján kell megállapítani, és ezeket az értékeket be kell jegyezni az uniós bizonyítványba.

1. függelék a 2. utasításhoz

A megállási próbák során a mérések végrehajtása, a mérés eredményeinek jegyzőkönyvezése és feljegyzése

1. Megállási manőver

Hajót és köteléket az 5.01 cikkben meghatározott feltétel szerint folyóvízben vagy álló vízben kijelölt víziút-szakaszon próbának kell alávetni annak bizonyítására, hogy a hajó vagy kötelék folyásiránnyal szemben történő haladáskor, horgonyvetés nélkül, kizárólag a hajtó rendszere használatával megállíthatók. A megállási manővert az 1. ábra szerint kell végrehajtani. A próba akkor kezdhető, amikor a hajó a vízhez viszonyított sebessége a lehető legpontosabban a 13 km/h körüli értéken stabilizálódik, s ekkor az egyenletes sebességgel haladó hajó főgépét „előremeneti” irányból „hátramenetbe” kell vezérelni (A pont: az „állj” parancs kiadása). A próba akkor fejeződik be, amikor a hajó a parthoz viszonyítottan álló helyzetbe kerül (E pont: v = 0 a parthoz viszonyítva, vagy D pont: = E pont: v = 0 a vízhez viszonyítva és a parthoz viszonyítva, amennyiben a megállási manővert álló vízben hajtják végre).

Ha a megállási próbát folyóvízben hajtják végre, akkor a vízhez viszonyított megállás helyzetét és időpontját is fel kell jegyezni (a hajó az áramlás sebességével mozog; D pont: v = 0 a vízhez viszonyítva).

A mért adatokat az 1. táblázatban szereplő ábra szerinti jelentésbe kell foglalni. A megállási manőver végrehajtása előtt a nem változó adatokat be kell írni az űrlap megfelelő rovataiba.

A víz átlagos áramlási sebességét a hajóútban (vSTR) lehetőség szerint a hajó sebességmérő készüléke által mért érték leolvasásával, vagy ennek hiányában vízen lebegő tárgyhoz viszonyított sebesség mérésével kell megállapítani, és ezt az értéket be kell jegyezni a jelentésbe.

Az áramlásmérő készülék elvileg használható a hajó vízhez viszonyított sebességének a megállási manőver során történő megállapítására, így a fenti eljárásban ismertetett módon fel lehet jegyezni sebességváltozást tükröző adatokat.

2. A mért adatok feljegyzése és felvétele a jelentésbe (1. táblázat)

A megállási próbánál a vízhez viszonyított kezdeti sebességet kell elsőként megállapítani. Ez megtehető a parton elhelyezett két jelölőtábla közötti út megtételéhez szükséges idő lemérésével. Folyóvízben végrehajtott próba esetén figyelemmel kell lenni az átlagos áramlási sebességre.

A megállási próba az „állj” paranccsal veszi kezdetét, amelynek a parton elhelyezett jelölőtábla melletti elhaladásakor kell elhangzania. A parton elhelyezett jelölőtábla melletti elhaladást a jelölőtáblának a hajó hosszanti tengelyére merőleges vonalban lévő helyzetében kell megtörténtnek venni, és ennek időpontját kell feljegyezni. Hasonló módon kell megállapítani a parton elhelyezett további jelölőtáblák melletti elhaladást a megállási próba során, és a jelentésben fel kell tüntetni az egyes jelölőtáblák elérésének időpontját.

Ha lehetséges, a mért értékeket 50 méteres intervallumonként kell feljegyezni. Minden egyes esetben meg kell rögzíteni kell azt az időpontot, amikor a hajó eléri a B és a C pontot, valamint - ha lehetséges - a D és az E pontot, és e pontokban meg kell becsülni a hajó, illetőleg a kötelék helyzetét. A motor fordulatszámával kapcsolatos adatokat nem kell feltüntetni a jelentésben, de a legkisebb előremeneti sebesség pontosabb betartása érdekében folyamatosan figyelemmel kell lennünk a motor üzemállapotára is.

3. A megállási manőver leírása

Az 1. ábra szerinti megállási próba az 1. ábra szerinti formájában szemléltethető. Elsőként a vizsgálati jelentésbe beírt mérési eredmények felhasználásával út-idő görbét kell megszerkeszteni, és fel kell tüntetni az A-E pontokat. Ezt követően kerülhet sor a két mérési pont közötti átlagos sebesség meghatározására, valamint a sebesség-idő görbe megszerkesztésére.

Ezt a következőképpen kell megtenni (lásd az 1. ábrát):

A megtett út és az eltelt idő hányadosaként (Δs/Δt) kiszámítható a hajó átlagos sebessége a próba időtartamára.

Például:

A 0. másodperc és a 10. másodperc közötti időintervallumban a hajó megteszi a 0. és az 50. méter közötti távolságot.

Δs/Δt = 50 m/10 s = 5,0 m/s = 18,0 km/h

Ezt az értéket kell beírni átlagos sebességként az 5 s abszcissza-pozíciónál. A második intervallum során – vagyis a 10. másodperctől a 20. másodpercig – a hajó 45 métert tesz meg.

Δs/Δt = 45 m/10 s = 4,5 m/s = 16,2 km/h

A D jelölőtáblánál a hajó vízhez viszonyított sebessége a 0 km/h érték körüli lesz, vagyis az áramlási sebesség körülbelül 5 km/h.

1. ábra:
Megállási próba

Az 1. ábra jelölései:
A „állj” parancs
B főgép/hajócsavar áll
C főgép/hajócsavar hátramenetben
D v = 0 a vízhez viszonyított sebesség
E v = 0 a parthoz viszonyított sebesség
v a hajó sebessége
vL v a parthoz viszonyított
s a parthoz viszonyítottan megtett út
t mért idő

1. táblázat
A megállási próbáról készített jelentés

2. függelék a 2. utasításhoz

A megállási manőver eredményeinek értékelése

1. A feljegyzett értékek alapján ellenőrizni kell a jelen utasítás I. melléklete szerinti határértékek teljesülését. Ha a megállási manőver feltételei lényegesen eltérnek a normál körülményektől, vagy ha kételyek merülnek fel a határértékek teljesítése kapcsán, akkor az eredményeket ki kell értékelni. Ebből a célból a következő eljárás alkalmazható a megállási manőverek kiszámítására.

2. Az elméleti megállási távolságokat a 2. utasítás 2.1. pontjában szereplő normál körülmények (Sreference) figyelembevételével kell megállapítani, és a megállási manőver körülményeit (Sactual) össze kell hasonlítani a mért megállási távolsággal (Smeasured). A normál körülmények között (Sstandard) végrehajtott megállási manőver korrigált megállási távolságát a következőképpen kell kiszámítani:

2.1. képlet:
SSTANDARD = Smeasured·(Sreference/Sactual) ≤ A 2. utasítás 2.1. a) vagy 2.1. b) pontja szerinti határérték

Ha a 2. utasítás 2.2. pontjával összhangban a megállási manővert a maximális hordképesség 70-100%-a közötti terhelés mellett hajtják végre, az sstandard kiszámítása céljából a vizsgálat alatti terhelésnek megfelelő vízkiszorítás (Dreference = Dactual) felhasználásával kell meghatározni az sreference és sactual értékét.

Ha a 2.1. képlettel meghatározott sstandard túllépi, illetőleg nem éri el a vonatkozó határértéket, az sreference értékét a határérték eléréséig (sstandard = a vonatkozó határérték) kell csökkenteni, illetve növelni a Dreference módosításával. Ennek megfelelően kell meghatározni a folyásirányú hajózás során megengedett maximális vízkiszorítást.

3. A 2. utasítás 2.1. a) és 2.1. b) pontjában megadott határértékek szerint csak a következőkben mért megállási távolságokat kell kiszámítani:

- I. szakasz („Teljes erővel előre” átállítva „teljes erővel hátra” helyzetbe): SI, és

- II. szakasz (A hátramenet vége, amíg a hajó a vízhez viszonyítva megáll) SII

(lásd az 1. ábrát).

A teljes megállási távolság ekkor:

3.1. képlet:
Stotal= SI + SII

4. A konkrét megállási távolságokat az alábbiak szerint kell kiszámítani:

A MEGÁLLÁSI MANŐVER KISZÁMÍTÁSA

Megállási próba számításai
2. ábra:

Számítási képletek: a következő együtthatókkal
4.1. SI = k1 · vL · t1 tI ≤ 20 s - k1 az 1. táblázat szerint
4.2. SII = k2 · VII2 ·(D · g)/(k3 · FPOR + RTmII - RG) · (k4 + (VSTR/VII)) - k2, k3, k4 az 1. táblázat szerint
4.3. RTmII = (RT/v2) · (k7 · k6 · (vL - VSTR))2 - k6, k7 az 1. táblázat szerint
- RT/v2 a 3. táblázat szerint
4.4. RG = i·D·ρ·g·10-6
4.5. VII = k6·(VL–VSTR) – k6 az 1. táblázat szerint
4.6. FPOR = f · PB - f a 2. táblázat szerint
4.7. tII = (SII/(vII · (k4 + (VSTR/vII)))) - k4 az 1. táblázat szerint

A 4.1-4.7. képletben:

vL A parthoz viszonyított sebesség a hátramenet megkezdésekor (m/s)
tI A hátramenet időtartama (s)
VII A vízhez viszonyított sebesség a hátramenet befejezésekor (m/s)
D Vízkiszorítás (m3)
FPOR Kikötőbakra gyakorolt húzóerő hátramenetben (kN)
PB Főgépteljesítmény (kW)
RTmII Átlagos ellenállás a II. fázisban - az ábra segítségével kell meghatározni az (kN)
RT/v2 meghatározásához
RG Lejtési ellenállás (kN)
i Lejtés m/km-ben (ha nincs feltüntetve, 0,16 értékkel kell számolni) (m/km)
VSTR Átlagos áramlási sebesség (m/s)
g Gravitációs gyorsulás (9,81) (m/s2)
ρ A víz sűrűsége, ρ édesvíz = 1000 (kg/m3)
T Maximális merülési mélység (a hajóé, illetve a köteléké) (m)
h Vízmélység (m)
B Szélesség (m)
L Hosszúság (m)

A 4.1., 4.2., 4.3., 4.4., 4.5., 4.6. és 4.7. képletben szereplő együtthatók az alábbi táblázatokból olvashatók ki.

1. táblázat:

„k” tényezők az alábbiakhoz:

a) motorhajók és egy sorban csatolt kötelék;

b) kétsorosan csatolt kötelék;

c) háromsorosan csatolt kötelék.

a) b) c) Mértékegység
k1 0,95 0,95 0,95 -
k2 0,115 0,120 0,125 (kg · s2)/m4
k3 1,20 1,15 1,10 -
k4 0,48 0,48 0,48 -
k6 0,90 0,85 0,80 -
k7 0,58 0,55 0,52 -

2. táblázat:
Az „f” együttható a kikötőbakra gyakorolt hátrameneti húzóerő és a főgépteljesítmény közötti arányhoz

Propulziós rendszer f Mértékegység
Lekerekített kilépő peremű Kort-gyűrű 0,118 kN/kW
Éles hátsó peremű régi típusú Kort-gyűrű 0,112 kN/kW
Gyűrű nélküli hajócsavar 0,096 kN/kW
Gyűrűvel szerelt kormánypropeller (általában éles kilépő peremű gyűrűvel) 0,157 kN/kW
Gyűrű nélküli kormánypropeller 0,113 kN/kW

3. táblázat:
Az ellenállás kiszámítására vonatkozó ábra

Az RT/v2 értékének meghatározása a D1/3 [B + 2T] viszonylatában:

Diagram

Melléklet
a 2. utasítás 2. függelékének melléklete

Példák a 2. függelék alkalmazására
(A megállási manőver eredményeinek kiértékelése)

I. PÉLDA

1. A hajók és a kötelék adatai

Alakzat: önjáró áruszállító-motorhajó egy (Europa IIa) bárkával az oldalához csatolva

L[m] B[m] T max [m] Dwt * max [t] D max [m3] PB [kW]
Motorhajó 110 11,4 3,5 2900 3731 1500
Bárka 76,5 11,4 3,7 2600 2743 -
Kötelék 110 22,8 3,7 5500 6474 1500

A motorhajó propulziós rendszere: lekerekített hátsó élű modern fúvókák.

2. A megállási manőver során mért értékek

Áramlási sebesség: VSTRactual = 1,4 m/s 5,1 km/h
A hajó sebessége (a vízhez viszonyítva): VSactual = 3,5 m/s 12,5 km/h
A hajó sebessége: (a parthoz viszonyítva): VLactual = 4,9 m/s 17,6 km/h
Irányváltás (mért) időtartama (az A ponttól a C pontig): tI = 16 s
Megállási távolság a vízhez viszonyítva (A és D pont között): SMEASURED = 340 m
Terhelési viszonyok (becslés is lehet): Dactual = 5179 m3 0,8 Dmax
A kötelék tényleges merülése: Tactual = 2,96 m 0,8 Tmax

3. A 2.1. a) vagy a 2.1. b) pont szerinti határértéket össze kell hasonlítani az Sstandard értékkel

Mivel B > 11,45 m és mivel a kötelék áramló vízben halad, a következők vonatkoznak erre a kötelékre a 2.1. a) pont alapján:

Sstandard < 550 m

4. A korrigált megállási távolság megállapítása a normál körülményekkel összehasonlítva

- a 2. utasítás 1. függeléke szerint mért érték (lásd a 2. pontot)

smeasured = 340 m

- kiszámítandó:

sactual a következők összegeként

SIactual (a 2. utasítás 2. függelékében foglalt 4.1. képlete szerint vLactual használatával)

és

SIIactual (a 2. függelék 4.2., 4.3., 4.4., 4.5. és 4.6. képlete szerint, vIIactual, VSTRactual, Dactual tényleges sebességek használatával)

Sreference a következők összegeként

SIreference (a 2. függelék 4.1. képlete szerint vLreference használatával)

és

SIIreference (a 2. függelék 4.2-4.6. képlete szerint, ennek az utasításnak a 2.1. pontja szerinti referenciasebességgel, és tekintettel arra, hogy a terhelési viszonyok meghaladják a maximális terhelés 70%-át (≈ 80%):
Dreference = Dactual és Treference = Tactual)

- ellenőrizendő:

Sstandard = Smeasured · (Sreference/Sactual) ≤ 550 m

4.1. A 2. függelékből vett együtthatók a számításhoz

1. táblázat

az SIactual és az SIreference kiszámításához k1 = 0,95
az SIIactual és az SIIreference kiszámításához k2 = 0,12
k3 = 1,15
k4 = 0,48
k6 = 0,85
k7 = 0,55

2. táblázat
(lekerekített hátsó élű modern Kort-gyűrű esetében)

f = 0,118

4.2. Az Sactual kiszámítása

a) sIactual a megállási manőver során mért értékekkel (4.1. képlet)
SIactual = k1 · VLactual · tIactual
SIactual= 0,95 · 4,9 · 16 = 74,5 m
b) Képlet az sIIactual kiszámításához
SIIactual = k · V2IIactual · ((Dactual · g)/(k3 · FPOR + RTmIIactual - RG)) · (k4 + ((VSTRactual)/(VIIactual)))
c) Az RTmIIactual kiszámítása a 2. függelék 3. táblázata és 4.3. képlete szerint
(Dactual)1/3 = 51791/3+17,3 [m]
(Dactual)1/3 · (B + 2 · Tactual) = 17,3 · (22,8 + 5,92) = 496,8 [m2]
a 3. táblázat szerint (RT/v2) = 10,8 [kN·s2)/(m2)]
VLactual - VSTRactual = 4,9 - 1,4 = 3, 5 m/s
RTmIIactual = (RT/v2) · (k7 · k6 · (vLactual - vSTRactual))2 = 10,8 · (0,55 · 0,85 · 3,5)2 = 28,8 [kN]
d) Az RG lejtési ellenállásának kiszámítása a 4.4. képlet szerint
RG = 10-6 · (0,16 · Dactual · ρ · g) = 10-6 · (0,16 · 5179 · 1000 · 9,81) = 8,13 [kN]
e) A vIIactual kiszámítása a 4.5. képlet szerint
VIIactual = k6(vLactual - vSTRactual) = 0,85 · 3,5 = 2,97 [m/s]
vIIactual2 = 8,85 [m/s]2
f) Az FPOR kiszámítása a 4.6. képlet és a 2. táblázat szerint
FPOR = 0,118 · 1500 = 177[kN]
g) Az sIIactual kiszámítása a b) képlettel és a c), d), e) és f) eredményeinek felhasználásával
sIIactual = ((0,12 · 8,85 · 9,81 · (0,48 + (1,4/2,97)))/(1,15 · 177 + 28,8 - 8,13)) · 5179
sIIactual = 228,9 m
h) A teljes távolság kiszámítása a 3.1. képlet szerint
sactual = 74,51 + 228,9 = 303,4 m
Megjegyzés: Az (RtmII - RG) tag - amely D-nek függvénye - itt a 20,67 kN értéket veszi fel, így nyilvánvalóan viszonylag kicsi
a 203,55 kN értéket felvevő k3 · FPOR taghoz képest, ezért egyszerűsítési célból SII arányosnak tekinthető D-vel, vagyis SII =
Constant · D.

4.3. Az sreference kiszámítása

Kezdeti értékek

VSTRreference = 1,5 m/s = 5,4 km/h sreference = Dactual = 5179 m3
VSreference = 3,6 m/s = 13 km/h Treference = Tactual = 2,96 m
VLreference = 5,1 m/s = 18,4 km/h

a) SIreference = k1 · VLreference · tI

SIreference = 0,95 · 5,1 · 16 = 77,50 m

b) SIIreference = k2 · v2IIreference · (Dreference · g)/(k3 · FPOR + RTmIIreference - RG) · (k4 + ((VSTRreference)/VIIreference))

c) az RTmIIreference kiszámítása

(RT/v2) = 10,8 [(kN · s2)/(m2)] a 4.2. pont szerint, mivel B, D és T változatlan.

VLreference - VSTRreference = 3,6 [m/s]

RTmIIreference = (RT/v2) · (k7 · k6 · (VLreference - VSTRreference))2 = 10,8 · (0,55 · 0,85 · 3,6)2 = 30,99[kN]

d) A lejtésnek tulajdonítható RG ellenállás a 4.2. pont szerint

e) A VIIreference kiszámítása

VIIreference = k6 · (VLreference - VSTRreference) = 0,85 · 3,6 = 3,06 [m/s], V2IIreference = 9,36 [m/s]2

f) FPOR a 4.2. pont szerint.

g) Az sIIreference kiszámítása a b) képlet és a c)-f) eredmény használatával

sIIreference = (0,12 · 9,36 · 9,81 · (0,48 + (1,5/3,06)))/(1,15 · 177 + 30,99 - 8,13) · 5179

= 0,0472 · 5179 = 244,5 m
Constantreference

h) A teljes távolság kiszámítása

sreference = sIreference + sIIreference = 77,5 + 244,5 = 322 m

4.4. A megfelelés ellenőrzése az engedélyezett megállási távolsággal az sstandard normál körülmények mellett

a 2. függelék 2.1. képlete szerint

sstandard = smeasured · (sreference/sactual) = 340 · (322/303,4) = 360,8 m < 550 m

Következtetés:

A hajó az engedélyezett határértéket messze nem érte el, vagyis:

- a hajó folyásirányú hajózásra gond nélkül engedélyezhető a tényleges terhelési feltételek mellett (0,8 · Dmax),

- magasabb terhelés engedélyezhető, és ez az alábbi 5. pont alapján számítható ki.

5. A Dactual lehetséges növelése folyásirányú hajózásnál

(sstandard)Limit = smeasured · (((sreference)Limit)/sactual) = 550 m

(sreference)Limit = 550 · (sactual/smeasured) = 550 · (303,4/340) = 490,8 m

sIIreference = Constantreference D esetén, a 4.2. pontban található megjegyzés szerint

(sreference)Limit = (sIreference + sIIreference)Limit = sIreference + 0,0472 · (Dreference)Limit

Ezért

(Dreference)Limit = ((sreference)Limit - sIreference)/0,0472 = (490,8 - 77,5)/0,0472 = (8756 m3)

Ebből az következik, hogy:

Mivel (Dreference)Limit > Dmax (8756 > 6474), ez az alakzat (lásd az 1. pontot) engedélyezhető folyásirányú hajózásra teljes terheléssel.

II. PÉLDA

1. A hajók és a kötelék adatai

Alakzat: nagy meghajtó motorhajó

két bárka egymás mellett elöl, és

egy bárka az oldalához kapcsolva

L [m] B [m] T max [m] Dwt * max [t] D max [m3] PB [kW]
Motorhajó 110 11,4 3,5 2900 3731 1500
Az egyes bárkák 76,5 11,4 3,7 2600 2743 -
Kötelék 186,5 22,8 3,7 10700 11960 1500

Az önjáró hajó propulziós rendszere: lekerekített hátsó élű Kort-gyűrűk.

2. A megállási manőver során mért értékek

áramlási sebesség vSTRactual = 1,4 m/s 5,1 km/h
A hajó sebessége (a vízhez viszonyítva) VSactual = 3,5 m/s 12,5 km/h
A hajó sebessége (a parthoz viszonyítva) VLactual = 4,9 m/s 17,6 km/h
Irányváltás (mért) időtartama (az A ponttól a C pontig): tI = 16 sec
Megállási távolság a vízhez viszonyítva: (A és D pont között) smeasured = 580 m
Terhelési viszonyok (becslés is lehet): Dactual = 9568 m3 0,8 Dmax
A kötelék tényleges merülése: Tactual = 2,96 m 0,8 Tmax

3. Ennek az utasításnak a 2.1. a) vagy 2.1. b) pontja szerinti határértéket össze kell hasonlítani az sstandard értékkel.

Mivel B > 11,45, és mivel a kötelék áramló vízben halad, a következők vonatkoznak erre a kötelékre a 2.1. a) pont alapján:

sstandard550 m

4. A korrigált megállási távolság megállapítása a normál körülményekkel összehasonlítva

- Mért érték:

smeasured = 340 m

- az elvégzendő számítások:

sactual a következők összegeként

sIactual (a 2. függelék 4.1. képlete szerint VLactual használatával)

és

sIactual (a 2. függelék 4.2., 4.3., 4.4., 4.5. és 4.6. képlete szerint, vLactual (lásd a fenti 2. pont alatt) és Dactual tényleges sebességek használatával)
sreference: sum sIreference + sIIreference (a 2. függelék 4.1-4.6. képlete szerint, referenciasebességekkel és a 2. függeléknek megfelelően, mivel a terhelés nagyobb, mint a maximum 70%-a, ahol Dreference = Dactual és Treference = Tactual)

- ellenőrizendő:

sstandard = smeasured · (sreference/sactual) ≤ 550 m, otherwise

- számítsa ki:

s* standard = 550 m by reduction of Dactual to D*

4.1. Együtthatók a 2. függelékben szereplő számításhoz

1. táblázat

az sIactual és az sIreference kiszámításához k1 = 0,95
az sIactual és az sIreference kiszámításához k2 = 0,12
k3 = 1,15
k4 = 0,48
k5 = 0,85
k7 = 0,55

2. táblázat (lekerekített hátsó élű modern fúvókák esetén)

f = 0,118

4.2. Az sIactual kiszámítása

a) sIactual A megállási manőver során mért értékek használata

sIactual = k1 ·VLactual · tactual

sIactual = 0,95 · 4,8 · 16 = 73 m

b) Képlet az SIIactual kiszámításához

SIIactual = k2 · v2IIactual · ((Dactual · g)/(k3 · FPOR + RTmIIactual - RG)) · (k4 + (VSTRactual/VIIactual))

c) Az RTmIIactual kiszámítása a 2. függelék 3. táblázata és 4.3. képlete szerint

Dactual1/3 = 95681/3 = 21,2 [m]

Dactual1/3 · (B + 2 · Tactual) = 21,2 · (22,8 - 5,92) = 609 [m2]

a 3. táblázatból (RT/v2) = 14,0 [(kN · s2)/(m2)]

VLactual - VSTRactual = 4,8 - 1,4 = 3,4 m/s

RTmIIactual = (RT/V2) · (k7 · k6 · (VLactual - VSTRactual))2 = 14,0 · (0,55 · 0,85 · 3,4)2 = 35,4 [kN]

d) Az RG lejtési ellenállás kiszámítása a 2. függelék 4.4. képlete szerint.

RG = 10-6 · (0,16 · Dactual · ρ · g) = 10-6 · (0,16 · 9568 · 1000 · 9,81) = 15,02[kN]

e) A vIIactual kiszámítása a 2. függelék 4.5. képlete szerint

VIIactual = k6 · (VLactual · VSTRactual) = 2,89 [m/s]

v2IIactual = 8,35 [m/s]2

f) Az FPOR kiszámítása a 4.6. képlet és a 2. táblázat szerint

FPOR = 0,118 · 1500 = 177[kN]

g) Az SIIactual kiszámítása a b) képlettel és a c), d), e) és f) eredményeinek felhasználásával

SIIactual = ((0,12 · 8,35 · 9,81 (0,48 + (1,4/2,89)))/(1,15 · 177 + 35,4 - 15,02)) · 9568

SIIactual = 402 m

h) A teljes távolság kiszámítása a 3.1. képlet szerint

Sactual = 73 + 402 = 475 m

4.3. AZ Sreference kiszámítása

Kezdeti értékek:

VSTRreference = 1,5 m/s ≈ 5,4 km/h Dreference = Dactual = 9568 m3
VSreference = 3,6 m/s ≈ 13 km/h Treference Tactual = 2,96 m
VLreference = 5,1 m/s ≈ 18,4 km/h

a) SIreference = k1 · VLreference · t1

SIreference = 0,95 · 5,1 · 16 = 77, 50 m

b) SIIreference = k2 · VIIreference2 · ((Dreference · g)/(k3 · FPOR + RTmIIreference - RG)) · (k4 + (VSTRreference/VIIreference))

c) AZ RTmIIreference kiszámítása

(RT/v2 = 14,0[(kN · s2)/m2]) a 4.2. pont szerint, mivel B, D és T változatlan

VLreference - VSTRreference = 3,6 [m/S]

RTmIIreference = 14,0 · (0,55 · 0,85 · 3,6)2 = 39,6[kN]

d) A lejtésnek tulajdonítható RG ellenállás a 4.2. pont szerint

e) Az VIIreference kiszámítása

VIIreference = 0,85 · 3,6 = 3,06[m/s], VIIreference2 = 9,36 [m/s]2

f) FPOR a 4.2. pont szerint

g) Az SIIreference kiszámítása a b) képlet és a c)-f) eredmény használatával

SIIreference = ((0,12 · 9,36 · 9,81 · (0,48 + (1,5/3,06)))/(1,15 · 177 + 39,6 - 15,02)) · 9568

SIIreference 0,04684 · 9568 = 448 m
Constantreference

h) A teljes távolság kiszámítása

Sreference = SIreference + SIIreference = 77,5 + 448 = 525,5 m

4.4. A megfelelés ellenőrzése az engedélyezett megállási távolsággal az Sstandard normál körülmények mellett

a 2. függelék 2.1. képlete szerint

Sstandard = Smeasured · (Sreference/Sactual = 580 · (525,5/475) = 641 m > 550 m

Következtetés: A hajó egyértelműen túllépte a határértéket; a hajó folyásirányú hajózásra csak a terhelés korlátozásával engedélyezhető. A korlátozott terhelés az alábbi 5. pont szerint határozható meg.

5. D* a 2. függelék 2.1. képlete szerint engedélyezhető folyásirányú hajózásra

Sstandard = Smeasured · (Sreference*/Sactual) = 550 m

Ezért:

Sreference* = 550 · (Sactual/Smeasured) = SIreference + SIIreference*

SIIreference* = Constantreference · D* = 0,04684 · D*

D* = ((550 · (475/580) - 77,5)/0,04684) = 7950 [m3]

Következtetés: Mivel a folyásirányú hajózásban a D* megengedett vízkiszorítás csak 7950 m3, a megengedett hordképesség (perm. Dwt.) ebben az alakzatban körülbelül: (perm.Dwt/max.Dwt.) = (D*/Dmax) = (7950/11960) = 0,66

Megengedett hordképesség (lásd az 1. pontot)

0,66 · 10700 = 7112 t

3. UTASÍTÁS
Kötelék továbbítására alkalmas és a kötelékbe sorolva továbbítható hajók csatoló-berendezéseire és csatoló-eszközeire vonatkozó követelmények.

(E rendelet 2. mellékletének 16.01., 16.02., 16.06., 16.07. cikke)

A 2. melléklet 16. cikkében meghatározott követelményeken kívül figyelemmel kell lenni a más jogszabályokban foglalt rendelkezésekre is.

1. Általános követelmények

1.1. Csatoló berendezésnek biztosítania kell a kötelékhez tartozó úszólétesítmények biztonságos csatolását, vagyis az előre látható működési feltételek mellett a csatoló berendezésnek meg kell akadályoznia a hajók közötti hosszirányú és keresztirányú elmozdulást, hogy ily módon a kötelék „navigációs egységnek” legyen tekinthető.

1.2. A csatoló berendezésnek és alkatrészeinek biztonságosan és egyszerűen kezelhetőnek kell lenniük, és lehetővé kell tenniük a hajók gyors összekapcsolását, a személyzet veszélyeztetése nélkül.

1.3. Az előrelátható működési feltételek során fellépő erőket a csatolórendszernek és a rendszer elemeinek megfelelő módon el kell nyelnie és biztonságosan kell átadnia a hajó szerkezetének.

1.4. Elegendő számú csatolási pontnak kell rendelkezésre állnia.

2. A csatolóeszközök csatolási ereje és méretezése

A kötelékek engedélyeztetni kívánt csatolóeszközeit úgy kell méretezni, hogy megfelelő szintű biztonságot garantáljanak. Ez a feltétel teljesítettnek minősül, ha a 2.1., 2.2. és 2.3. pont szerint meghatározott csatolási erőknek megfelelő szakítószilárdságot veszik a hosszirányú csatolóelemek méretezésének alapjául.

2.1. Csatolási pontok a tolóhajó és a tolt bárka vagy más úszólétesítmény között:

FSB = 270 · PB · (LS/Bs) · 10-3[kN]

2.2. Csatolási pontok a toló motorhajó és a tolt úszólétesítmény között

FSF = 80 · PB · (LS/hK) · 10-3[kN]

2.3. Csatolási pontok a tolt úszólétesítmények között

FSL = 80 · PB · (L’S/h’K) · 10-3[kN]

Az 1200 kN értéket elégségesnek kell tekinteni maximális csatolási erőként a tolóhajónál az első tolt vízi jármű és az előtte hozzácsatolt vízi jármű közötti csatolási pontnál még akkor is, ha a 2.3. pontban szereplő képlet alapján végzett számítás eredményeként magasabb érték adódna.

A tolt úszólétesítmények közötti összes többi hosszirányú csatolási pont esetében a csatolóeszközök méretezését a 2.3. pontban szereplő képlet alapján kiszámított csatolási erő alapján kell meghatározni.

Ahol:

FSB, FSF, FSL [kN] A hosszirányú csatlakozás csatolási ereje;
PB [kW] A propulziós motor telepített teljesítménye;
LS [m] A tolóhajó tatja és a csatolási pont közötti távolság;
L’S [m] Távolság a tolóhajó farától az első tolt vízi jármű és az elé kapcsolt vízi jármű közötti csatolási pontig;
hK, h’K [m] A hosszirányú csatlakozás csatolási emelőkarja;
BS [m] A tolóhajó szélessége;
270 és 80 [kN/kW] Tapasztalati úton megállapított értékek a beépített teljesítmény tolóerőre történő átszámítására, a megfelelő szintű biztonság garantálása céljából.

2.4.1. Az egyes úszólétesítmények hosszirányú csatolására legalább két csatolási pontot kell igénybe venni. A csatolási pontokat a 2.1., 2.2. vagy 2.3. pont szerint megállapított csatolási erőhöz kell méretezni. Merev csatoló elemek használata esetén egyetlen csatolási pont is engedélyezhető, ha ez az egy csatolás biztosítja a kötelékbe csatolt úszólétesítmények megbízhatóan szilárd kapcsolatát.

A csatoló sodronykötél szakítószilárdságát csatoló sodronykötél előrelátható vezetési módjára figyelemmel kell meghatározni. A csatoló sodronykötél legfeljebb háromszoros kötélkiadással lehet vezetve. A csatoló acélsodronyköteleket a felhasználásnak megfelelően kell megválasztani.

2.4.2. Ha a tolóhajóhoz egy tolt bárkát csatolnak, a 2.2. pontban szereplő képlet használható a csatolási erő meghatározásához, amennyiben a tolóhajó több bárka továbbítására is jóváhagyással rendelkezik.

2.4.3. Az úszólétesítményeken elegendő számú csatolóbaknak vagy ezzel egyenértékű szerkezetnek kell rendelkezésre állnia, amelyek alkalmasak a csatolásnál fellépő erők felvételére.

3. A csuklós rendszerű csatoló berendezésekre vonatkozó különleges követelmények

A csuklós rendszerű csatoló berendezéseket úgy kell megtervezni, hogy az úszólétesítmények közötti csatolás kellő szilárdságú kapcsolatot eredményezzen. Az 5. cikk merev csatolással létrehozott kötelékekre vonatkozóan meghatározott követelményeinek teljesítését próba során kell ellenőrizni, a 16.06. cikk szerint.

A csuklós rendszerű csatoló berendezések meghajtó egységének biztosítania kell a behajlított helyzetből történő kielégítő visszatérést. A 6.02-6.04. cikk követelményeit értelemszerűen alkalmazni kell, ezért ha gépi meghajtású hajtóegységet használnak, akkor egy második hajtóegységnek és energiaforrásnak is hozzáférhetőnek kell lennie, meghibásodás esetére.

Lehetővé kell tenni a csuklós csatoló berendezésnek (de legalább a csukló mozgásának) a működtetését és megfigyelését a kormányállásból, s ennek során a 7.03. és 7.05. cikkben meghatározott követelményeket alkalmazni kell.

4. UTASÍTÁS * 
Az átmeneti rendelkezések alkalmazása

(a 2. melléklet 15-22b., 24. és 24a. fejezete)

1. AZ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK ALKALMAZÁSA A VÍZIJÁRMŰVEK RÉSZEINEK ÖSSZEÉPÍTÉSEKOR

1.1. *  Alapelvek

Különböző hajók részeinek összeépítésekor csak azok a részek kaphatnak a fennálló állapotra vonatkozó felmentést, amelyek az uniós bizonyítványát megőrző hajóhoz tartoznak. Az átmeneti rendelkezéseket ezért csak e részekre lehet érvényesíteni. A többi részt újonnan épített hajónak kell tekinteni.

1.2. Az átmeneti rendelkezések alkalmazásának részletei

1.2.1. *  Különböző hajók részeinek összeépítésekor csak azokra a részekre lehet érvényesíteni az átmeneti rendelkezéseket, amelyek az uniós bizonyítványát megőrző hajóhoz tartoznak.

1.2.2. A hajóbizonyítványát meg nem őrző hajóhoz tartozó részeket újonnan épített vízijárműnek kell tekinteni.

1.2.3. *  Miután egy hajóba egy másik hajó részét beépítették, az előbbi megkapja annak a vízijárműnek az európai hajóazonosító számát, amely átalakított vízijárműként megőrzi az uniós bizonyítványát.

1.2.4. *  Amennyiben a vízijármű az átalakítás után megőrzi meglévő uniós bizonyítványát, vagy új uniós bizonyítványt kap, akkor az uniós bizonyítvány kiegészül a vízijármű legrégebbi részének gyártási évével.

1.2.5. Amennyiben a vízijárműhöz új orr-részt illesztenek, akkor az orr-részbe beépített orrsugár-kormányberendezés motorjának meg kell felelnie a jelenlegi követelményeknek.

1.2.6. Amennyiben a hajóhoz új farrészt illesztenek, akkor a farrészbe szerelt motoroknak meg kell felelniük a jelenlegi követelményeknek.

1.3. Szemléltető példák

1.3.1. *  A hajót két régebbi hajóból állítják össze (az egyik hajó építésének éve 1968., a másik hajóé 1972.). Az egyik hajót az előrésztől eltekintve teljesen felhasználják, míg a másik hajóból csak az előrészt használják fel. Az összeállított hajó megkapja az első hajó uniós bizonyítványát. Az összeállított hajó előrészét ekkor el lehet látni többek között horgonyfészekkel.

1.3.2. *  A hajót két régebbi hajóból állítják össze (az egyik hajó építésének éve 1975., a másik hajóé 1958., a legrégebbi alkatrész pedig 1952-ben készült). Az egyik hajót az előrésztől eltekintve teljesen felhasználják, míg a másik hajóból csak az előrészt használják fel. Az összeállított hajó megkapja az első hajó uniós bizonyítványát. Az összeállított hajó előrészét ekkor el lehet látni többek között horgonyfészekkel. Az eredetileg a második hajóból származó, 1952-ben gyártott, legrégebbi alkatrészt be kell jegyezni az uniós bizonyítványba.

1.3.3. Egy 2001-ben gyártott hajó farrészét egy 1988-ban gyártott hajóhoz illesztik. Az 1988-ban gyártott hajó motorja a hajóban marad. Ebben az esetben a motort típusjóváhagyással kell ellátni. A motort abban az esetben is típusjóváhagyással kellene ellátni, ha a 2001-ben gyártott farrészből származna.

2. AZ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK ALKALMAZÁSA A VÍZIJÁRMŰ TÍPUSÁNAK (RENDELTETÉSSZERŰ HASZNÁLATÁNAK) MEGVÁLTOZÁSA ESETÉN

2.1. Alapelvek

2.1.1. A vízijármű típusának (hajótípusnak, a hajó rendeltetésszerű használatának) megváltozása esetében az átmeneti rendelkezések alkalmazásával kapcsolatos határozatok meghozatalakor a biztonsági megfontolások kulcsszerepet játszanak e melléklet tekintetében.

2.1.2. A vízijármű-típus megváltozásának minősül, ha az új vízijármű-típusra vonatkozó biztonsági követelmények eltérnek a régi típusétól; ez abban az esetben fordul elő, ha a 2. melléklet 15-22b. fejezetének különös rendelkezései az új típusra vonatkoznak, a régire azonban nem.

2.1.3. A vízijármű típusának megváltozása esetén az adott vízijármű-típusra vonatkozó összes különös rendelkezést és minden követelményt teljes mértékben teljesíteni kell; e követelmények tekintetében az átmeneti rendelkezéseket nem lehet érvényesíteni. Ez az előírás a meglévő vízijárműből átvett és e különleges előírások hatálya alá tartozó részekre is vonatkozik.

2.1.4. A tartályhajó szárazáru-szállító hajóvá történő átalakítása nem minősül a vízijármű-típus 2.1.2. pont szerinti megváltozásának.

2.1.5. A kabinos személyhajó termes személyhajóvá történő átalakítása esetén minden új résznek teljes mértékben meg kell felelnie a jelenlegi követelményeknek.

2.2. Az átmeneti rendelkezések alkalmazásának részletei

2.2.1. A 2. melléklet 24.02 cikk 2. pontja (Ú.CS.Á.), illetve 24a.02. cikk 2. pontja a vízijármű felújított részeire vonatkozik, következésképpen a vízijármű új részei nem tartozhatnak az átmeneti rendelkezések hatálya alá.

2.2.2. A vízijármű át nem alakított részei továbbra is az átmeneti rendelkezések hatálya alá tartoznak a 2.1.3. pont második mondatában említett részek kivételével.

2.2.3. A vízijármű méreteinek megváltozása esetén az átmeneti rendelkezések a továbbiakban nem vonatkoznak azokra a részekre, amelyekre e változtatás kiterjed (például az ütközési válaszfal, a szabadoldal és a horgony távolsága).

2.2.4. A vízijármű típusának megváltozása esetén a 2. melléklet II. és III. részének azon különös előírásait kell alkalmazni, amelyek kizárólag az új vízijármű-típusra vonatkoznak. A vízijármű átalakításában érintett összes résznek és felszerelésnek meg kell felelnie e melléklet hatályos előírásainak.

2.2.5. *  A vízijárművet ezt követően új vagy módosított uniós bizonyítvánnyal kell ellátni, a bizonyítvány 7. és 8. mezőjében pedig az eredeti építésre és az átalakításra vonatkozóan megjegyzést kell tenni.

2.3. Szemléltető példák

2.3.1. Egy (1996-ban épített) teherszállító hajót személyszállító hajóvá alakítanak át. Ebben az esetben a 15. fejezet átmeneti rendelkezések érvényesítése nélkül a teljes hajóra vonatkozik. Amennyiben az előrészt nem az átalakítási terveknek vagy a 2. melléklet 15. Fejezetének megfelelően módosítják, akkor a hajót nem kell a 2. melléklet 3.03 cikke szerint horgonyfészekkel ellátni.

2.3.2. Egy (1970-ben épített) vontatóhajót tolóhajóvá alakítanak. A fizikai átalakítás kizárólag a fedélzeti felszerelések lecseréléséből és a tolóberendezés beszereléséből áll. Az 1970-es hajóra vonatkozó összes átmeneti rendelkezés továbbra is alkalmazandó lesz a 2. melléklet 5. Fejezete, (részben) 7. Fejezete, 10.01 és 16.01 cikkének kivételével.

2.3.3. Egy (1970-ben épített) tartálymotorhajót tolóhajóvá alakítanak. A fizikai átalakítás az előrész és a rakománytér elválasztásából, a fedélzeti felszerelések lecseréléséből és a tolóberendezés beszereléséből áll. Az 1970-es hajóra vonatkozó összes átmeneti rendelkezés továbbra is alkalmazandó lesz a 2. melléklet 5. Fejezete, (részben) 7. Fejezete, 10.01 és 16.01 cikke rendelkezései kivételével.

2.3.4. Egy tartályhajót szárazáru-szállító hajóvá alakítanak. A szárazáru-szállító hajónak meg kell felelnie a hatályos munkahelyi biztonsági követelményeknek, különös tekintettel a 2. melléklet 11. Fejezet 11.04 cikkében említett előírásoknak.

3. AZ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK ALKALMAZÁSA SZEMÉLYSZÁLLÍTÓ HAJÓK ÁTALAKÍTÁSA ESETÉBEN

3.1. Az átmeneti rendelkezések alkalmazása

3.1.1. A 2. melléklet 15. Fejezete követelményeinek teljesítése érdekében szükséges átalakítási intézkedések, függetlenül attól, hogy mikor hajtják őket végre, nem minősülhetnek átalakításnak (C) a 2. melléklet 24.02 cikk 2. pontja, 24.03 cikk 1. pontja vagy 24.06. cikk 5. pontja, illetve 24a.02. és 24a.03. cikke értelmében.

3.1.2. A kabinos személyhajó termes személyhajóvá történő átalakítása esetén minden új résznek teljes mértékben meg kell felelnie a jelenlegi követelményeknek.

3.2. Szemléltető példák

3.2.1. Egy (1995-ben épített) személyszállító hajót legkésőbb 2015. január 1-jéig második független propulziós rendszerrel kell ellátni. Amennyiben egyéb önkéntes átalakítást nem hajtanak végre ezen a személyszállító hajón, akkor nem szükséges stabilitási számítást végezni az új követelményeknek megfelelően, ha azonban objektív igény mutatkozik az elvégzésére, akkor a stabilitási számítást valamely tagállam eredeti stabilitási követelményeivel összhangban kell elvégezni.

3.2.2. Egy (1994-ben épített és legutóbb 2012-ben megújított hajóbizonyítvánnyal rendelkező) személyszállító hajót 2016-ban 10 méterrel meghosszabbítanak. A vízijárművet továbbá második független propulziós rendszerrel is el kell látni. Emellett szükséges új stabilitási számítást végezni a 2. melléklet 15. Fejezete szerint, az 1-rekeszállapot és a 2-rekeszállapot (egyteres és kétteres elárasztás) esetére.

3.2.3. Egy (1988-ban épített) személyszállító hajót nagyobb teljesítményű propulziós rendszerrel látnak el, beleértve a hajócsavart is. Ez olyan jelentős átalakítás, amely stabilitási számítás elvégzését teszi szükségessé. A számítást a jelenlegi követelmények szerint kell elvégezni.

5. UTASÍTÁS
Zajmérés

[E rendelet 2. melléklete 3.04. cikkének 7. pontja, 7.01. cikkének 2. pontja, 7.03. cikkének 6. pontja, 7.09. cikkének 3. pontja, 8.10. cikke, 11.09. cikkének 3. pontja, 12.02. cikkének 5. pontja, 17.02. cikke 3. bekezdésének b) pontja és 17.03. cikkének 1. pontja]

1. Általános rész

E rendelet 2. mellékletben megadott kibocsátási határértékek betartásának ellenőrzése céljából gondoskodni kell a 2. és 3. pontnak megfelelően mért értékek, mérési eljárások és feltételek meglétéről a hangnyomásszint számszerű, megismételhető megállapítása érdekében.

2. Mérőműszerek

A mérőműszereknek meg kell felelniük az MSZ EN 60651:2003 [Hangszintmérők (IEC 651:1979)] szabvány szerinti 1. pontossági osztály követelményeinek.

Minden egyes mérési sorozat előtt és után az MSZ EN 60942:2004 (Elektroakusztika. Hangkalibrátorok) szabvány szerinti 1. pontossági osztályú kalibráló eszközt kell helyezni a mikrofonra a mérési rendszer kalibrálása érdekében. A kalibráló eszközt az MSZ EN 60942:2004 (Elektroakusztika. Hangkalibrátorok) szabványnak való megfelelés elbírálása céljából évente, a mérőberendezést az MSZ EN 60651:2003 szabványnak való megfelelés elbírálása céljából kétévente hitelesíttetni kell.

3. Zajmérés

3.1. Az úszólétesítmények fedélzetén a méréseket a Bizottságnak a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények megállapításával összefüggésben a 2006/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló 2008/126/EK irányelve mellékletében, a zajmérésről szóló 5. utasításban, a zajmérésre vonatkozóan meghatározott követelményekre figyelemmel kell elvégezni.

3.2. Az úszólétesítmény által kibocsátott környezeti zaj

Az úszólétesítmények által a belvízi utakon és a kikötőkben kibocsátott zajt az MSZ EN ISO 2922:2001 [címe: Akusztika. Vízi járművek lég-hangkibocsátásának mérése belföldi vízi utakon és kikötőkben (ISO 2922:2000)] szabvány 7-11. szakasza szerinti mérésekkel kell meghatározni. A mérések ideje alatt a gépterek ajtóit és ablakait be kell csukni.

4. Dokumentáció

A mérési eredményekről Zajmérési jegyzőkönyvet kell készíteni, az alábbi tartalommal.

Zajmérési jegyzőkönyv

- zajmérés az úszólétesítmények fedélzetén az ISO 2923:2003 szabvány szerint történik;

- az úszólétesítmény által kibocsátott környezeti zaj mérése az MSZ EN ISO 2922:2001 szabvány szerint [*]

A. A vízi jármű adatai

1. A vízi jármű típusa és neve:

A hajó egyedi európai azonosítószáma:

2. Tulajdonos:

3. Fő propulziós rendszer:

3.1. Fő motorok:

Szám Gyártó Típus Gyártási év Teljesítmény (kW) Motor fordulatszáma
(min-1)
Kétütemű / négyütemű Turbófeltöltés
igen/nem
1
2

3.2. Erőátvitel

Gyártó: ... Típus: ... Áttételi arány: 1 ...

3.3. Propellerek

Szám: ... A lapátok száma: ... Átmérő: ... mm Fúvóka: igen/nem

3.4. Kormánymű

Típus:

4. Segédberendezések:

Szám A ... meghajtása Gyártó Típus Gyártási év Teljesítmény
(kW)
Motor fordulatszáma (min-1)
1
2
3
4
5

5. Megvalósított zajcsökkentő intézkedések:

6. Megjegyzések:

B. Alkalmazott mérőműszer

1. Hangnyomásszintmérő:

Gyártó: ... Típus: ... Utolsó hitelesítés: ...

2. Oktávsáv-/tercsávelemző:

Gyártó: ... Típus: ... Utolsó hitelesítés: ...

3. Kalibrátor:

Gyártó: ... Típus: ... Utolsó hitelesítés: ...

4. Kiegészítő eszközök:

5. Megjegyzések:

C. Mérési feltételek - vízi jármű

1. A mérések során a hajókötelék alakzata:

2. Terhelés/vízkiszorítás: ... t/m3 (körülbelül a maximum ...%-a)

3. A főgép fordulatszáma: ... min-1 (körülbelül a maximum ...%-a)

4. Működésben lévő segédberendezések száma:

5. Megjegyzések:

D. Mérési feltételek - környezet

1. Mérési körzet: Folyásiránnyal szemben/folyásirányban

2. Vízmélység: ... m (aktuális vízszint ... = ... m)

3. Időjárás: ... Hőmérséklet: ... °C; Szélerő: ... BF

4. Idegen zajforrás: igen/nem, ha igen, határozza meg: ...

5. Megjegyzések:

E. A mérési eredmények feljegyzése

1. a méréseket végző személy/szervezet neve és címe/székhelye:

2. a mérés elvégzésnek időpontja (év, hónap, nap)

3. megjegyzések:

4. cégszerű aláírás:

F.1. Mérési eredmények

Zajmérések a vízi jármű fedélzetén

Sor-
szám
Mérési pont Ajtók Ablakok Mérési eredmények Megjegyzések
nyitva zárva nyitva zárva dB(A)-ban
A mérési eredmények alapján számítás útján meghatározott mérési végeredmény

F.2. Mérési eredmények

A vízi jármű által kibocsátott környezeti zaj mérése

Sorszám Mérési pont Mérési eredmények
dB(A)-ban
Megjegyzések
A mérési eredmények alapján számítás útján meghatározott mérési végeredmény
6. UTASÍTÁS * 
A 2. melléklet 15. Fejezete előírásainak alkalmazása
Helyi vízmentes terek
A ponyvákkal vagy hasonló mobil felszerelésekkel létrehozott zárt terekre vonatkozó átmeneti követelmények

(E rendelet 2. melléklet 15.02 cikk 5. pontja, valamint 15.03 cikk 4. és 9. pontja)

1. HELYI TÉRFELOSZTÁSOK (15.02 CIKK 5. PONT)

A 2. melléklet 15.02 cikk 5. pontja értelmében elképzelhető, hogy az értékelés nem terjed ki a helyi vízmentes terekre, például a vizsgálandó sérüléshosszt meghaladó hosszúságú, keresztirányban felosztott kettős fenéktartályok az értékelésben nem vesznek részt. Ebben az esetben előfordulhat, hogy nem lehet figyelembe venni a keresztirányú térfelosztást, ha az nem terjed ki a válaszfalfedélzetig. Ez a válaszfalak helytelen felosztásához vezethet.

A követelmény értelmezése:

Amennyiben a vízmentes tér hosszabb a 2. melléklet 15.03 cikk 9. pontjában előírtaknál, és olyan helyi vízzáró térfelosztásokat tartalmaz, amelyek között a sérülés minimális hossza elfér, akkor ezeket figyelembe lehet venni a sérült stabilitás kiszámításához.

2. A PONYVÁKKAL VAGY HASONLÓ MOBIL FELSZERELÉSEKKEL LÉTREHOZOTT ZÁRT TEREKRE VONATKOZÓ ÁTMENETI KÖVETELMÉNYEK A STABILITÁSRA VALÓ TEKINTETTEL (15.03 CIKK 5. PONTJA)

A ponyvákkal vagy hasonló mobil felszerelésekkel létrehozott zárt terek a hajó stabilitása szempontjából gondot okozhatnak, mivel - amennyiben ehhez elegendő nagyságúak - befolyásolhatják a szél nyomása miatti billenőnyomatékot.

A követelmény értelmezése:

Olyan személyszállító hajók tekintetében, amelyek hajóbizonyítványát 2006. január 1-je előtt adták ki először, vagy amelyekre érvényes a 24.06. cikk 2. pontja, a ponyvákból vagy hasonló mobil felszerelésekből álló zárt terek létrehozását követően új stabilitási számítást kell végezni ezen rendelet szerint, amennyiben A wz laterális síkja meghaladja annak a teljes A w laterális síknak az 5%-át, amelyet minden esetben figyelembe kell venni.

7. UTASÍTÁS
Csökkentett tömegű különleges horgonyok

(E rendelet 2. melléklete 10.01. cikkének 5. pontja)

1. RÉSZ * 

ENGEDÉLYEZETT KÜLÖNLEGES HORGONYOK

Az illetékes hatóságok által a 2. melléklet 10.01 cikk 5. pont szerint engedélyezett csökkentett tömegű különleges horgonyokat az alábbi táblázat ismerteti.

Horgony száma A horgony tömegének engedélyezett csökkentése (%) Illetékes hatóság
1. HA-DU 30% Németország
2. D’Hone Spezial 30% Németország
3. Pool 1 (üreges) 35% Németország
4. Pool 2 (tömör) 40% Németország
5. De Biesbosch-Danforth 50% Németország
6. Vicinay-Danforth 50% Franciaország
7. Vicinay AC 14 25% Franciaország
8. Vicinay 1. típus 45% Franciaország
9. Vicinay 2. típus 45% Franciaország
10. Vicinay 3. típus 40% Franciaország
11. Stockes 35% Franciaország
12. D’Hone-Danforth 50% Németország
13. Schmitt HHP-anker 40% Hollandia
14. SHI széleskapás horgony, ST típus (standard) 30% Hollandia
15. SHI széleskapás horgony, FB típus (teljesen kiegyenlített) 30% Hollandia
16. Klinsmann-horgony 30% Hollandia
17. HA-DU-POWER Anchor 50% Németország

2. RÉSZ

A CSÖKKENTETT TÖMEGŰ KÜLÖNLEGES HORGONYOKRA VONATKOZÓ ENGEDÉLYEZÉSI ÉS VIZSGÁLATI ELJÁRÁS

(E rendelet 2. melléklet 10.01. cikkének 1-4. pontja szerint meghatározott horgonytömeg-csökkentések értékei)

1.1. FEJEZET

ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS

1.1. A 2. melléklet 10.01. cikke 5. pontja szerinti csökkentett tömegű különleges horgonyok esetében a hajózási hatóság az alábbiak szerint jár el:

1.2. Különleges horgonyként történő engedélyezés akkor lehetséges, ha a horgony tömegének megállapított csökkentése legalább 15%.

1.3. Az 1.1. pontban szereplő különleges horgony használatát a hajózási hatóság kérelemre engedélyezi. A következő dokumentumokat egy példányban csatolni kell a kérelemhez:

a) a különleges horgony méreteinek és tömegének leírása, amely minden rendelkezésre álló horgonyméret esetében külön-külön feltünteti a fő méreteket és a típus leírását;

b) az „A” referenciahorgony fékerő-diagramját (a 2.2. pont szerint) és az engedélyeztetni kívánt „B” különleges horgony fékerő-diagramját kijelölt vizsgáló és tanúsító szervezet készítheti és értékelheti.

1.4. A hajózási hatóság tájékoztatja a Bizottságot azon horgonytömeg-csökkentési kérelmekről, amelyeket a vizsgálatokat követően engedélyezésre javasol. A hajózási hatóság tájékoztatja a Bizottságot az általa jóváhagyott különleges típusú horgonyról, és megadja a típusleírást, valamint a horgony tömegének engedélyezett csökkentését. A hajózási hatóság a Bizottság részére adott tájékoztatást követő három hónap elteltével adja meg az engedélyt a kérelmezőnek, amennyiben a Bizottság nem emel kifogást.

2. FEJEZET

VIZSGÁLATI ELJÁRÁS

2.1. Az 1.3. pontban megadott fékerő-diagramoknak a sebesség függvényeként kell bemutatniuk a fékerőt az „A” referenciahorgony és az engedélyeztetni kívánt „B” különleges horgony tekintetében, az alábbi 2.2-2.5. pontban szereplő vizsgálatok alapján. Az I. melléklet bemutat egy lehetséges fékerő-vizsgálatot.

2.2. A vizsgálatok során az alábbiakban megadott vázlatnak és adatoknak megfelelő, legalább 400 kg tömegű, hagyományos billenő-kapás horgonyt kell „A” referenciahorgonyként használni.

Az előírt méretekre és tömegre ±5% tűréshatár vonatkozik. Az egyes horgonykarmok felületének azonban legalább 0,15 m2-nek kell lennie.

2.3. A vizsgálatok során használt „B” különleges horgony tömege legfeljebb 10%-kal térhet el az „A” referenciahorgony tömegétől. Ha a tűréshatár ennél nagyobb, az erőket át kell számítani a tömeg arányában.

2.4. A fékerődiagramoknak lineárisan kell ábrázolniuk a sebességet (v) a (parthoz viszonyítva) 0 és 5 km/h közötti tartományban. Ebből a célból három-három vizsgálatot kell végrehajtani folyásiránnyal szemben, felváltva az „A” referenciahorgonnyal és a „B” különleges horgonnyal, az illetékes hatóság által meghatározott két folyószakaszon, az egyiket kavicsos, a másikat finom homokkal borított mederben. A Rajna folyón a 401 km és 402 km közötti szakasz szolgálhat referenciaszakaszként a kavicsos mederágyban lefolytatott vizsgálatokhoz, a 480 km és 481 km közötti szakasz pedig a finom homokkal borított mederben lefolytatott vizsgálatokhoz.

2.5. Minden egyes vizsgálat során a vizsgálat alá vetett horgonyt olyan acélsodronykábellel kell vontatni, amelynek a horgony csatlakozópontja és a vontatóhajó vagy vontatókészülék csatlakozópontja között mért hosszúsága tízszer annyi, mint a vontatóhajó csatlakozási pontjának a horgonyzótalaj feletti magassága.

2.6. A horgonytömeg csökkentésének százalékos arányát a következő képlettel kell kiszámítani:

r = 75 · (1-0,5(PB/PA)((FA/FB) + (AA/AB)))[%]ahol:

r a »B« különleges horgony tömegének százalékban csökkentése az A referenciahorgonyhoz képest;
PA az »A« referenciahorgony tömege;
PB a »B« különleges horgony tömege;
FA az »A« referenciahorgony tartóereje v = 0,5 km/h sebességnél;
FB a »B« különleges horgony tartóereje v = 0,5 km/h sebességnél;
AA a következők által határolt fékerődiagram területe:
- az y-tengellyel párhuzamos egyenes v = 0 sebességnél
- az y-tengellyel párhuzamos egyenes v = 5 km/h sebességnél
- az x-tengellyel párhuzamos egyenes F = 0 tartóerőnél
- az A referenciahorgony fékerőgörbéje;
Példa fékerődiagramra
(az AA és az AB felület meghatározása)
AB meghatározása azonos az AA területével, csak a »B« különleges horgony fékerődiagramjára vonatkoztatva

2.7. Az elfogadható százalékos arány a 2.6. pont szerint kiszámított r hat értékének átlaga.

I. melléklet a 7. utasításhoz

a különleges horgonyok vizsgálatára és engedélyezésére vonatkozó szabályzathoz

Példa a horgonyvizsgálati módszerre egy sorba csatolt, tolóhajóból és két bárkából álló kötelék esetén

8. UTASÍTÁS
A vízzáró ablakok szilárdsága

(E rendelet 2. melléklete 15.02. cikkének 16. pontja)

1. Általános rész

E rendelet 2. melléklete 15.02. cikkének 16. pontja szerint ablakot a merülésivonal alatt abban az esetben lehet a hajótestbe beépíteni, amennyiben az ablak vízmentes, nem nyitható, megfelelő szilárdságú, és megfelel a 15.06. cikk 14. pontjában foglalt előírásoknak.

2. A vízzáró ablakok kialakítása

E rendelet 2. melléklete 15.02. cikke 16. pontjának követelményei abban az esetben teljesülnek, ha a vízmentes ablakok kialakítása megfelel a következő rendelkezéseknek.

2.1. Kizárólag az ISO 614 szabvány 1994. áprilisi kiadása szerinti előfeszített üveg használható.

2.2. A körablakoknak meg kell felelniük az ISO 1751 szabvány 1994. árpilisi kiadása szerinti B sorozat - „közepes méretű, nagy igénybevételre méretezett ablakok” - „nem nyitható ablak” típusának.

2.3. A szögletes ablakoknak meg kell felelniük az ISO 3903 szabvány 1994. áprilisi kiadása szerinti E sorozat - „nagy igénybevételre méretezett ablakok” - „nem nyitható ablak” típusának.

2.4. Az ISO-szabványoknak megfelelő ablakok helyettesíthetők olyan ablakokkal, amelyeknek a kialakítása legalább egyenértékű a 2.1-2.3. pont követelményeivel.

9. UTASÍTÁS
Az automatikus, túlnyomásos vízpermetező berendezésekre vonatkozó követelmények

(E rendelet 2. melléklete 10.03a cikkének 1. pontja)

A 10.03a cikk 1. pontja szerinti a jóváhagyott, automatikus, túlnyomásos vízpermetező berendezéseknek meg kell felelniük a következő követelményeknek:

1. Az automatikus, túlnyomásos vízpermetező berendezésnek folyamatosan üzemkész állapotban kell lennie, ha személyek vannak a fedélzeten. A berendezésnek a személyzet minden további beavatkozása nélkül működésbe kell lépnie.

2. A rendszernek folyamatosan fenn kell tartania a szükséges nyomást. A csöveknek mindig fel kell lenniük töltve vízzel, egészen a permetező fúvókákig. Biztosítani kell a rendszer folyamatos vízellátását. A működésre nézve káros szennyeződések nem kerülhetnek bele a rendszerbe. Fel kell szerelni megfelelő kijelző műszereket és ellenőrző rendszereket (például nyomásmérők, nyomástartály-vízszintjelzők, szivattyú-próbacsövek) a rendszer megfigyelésére és ellenőrzésére.

3. A permetező fúvókák vízellátását biztosító szivattyúnak automatikusan be kell indulnia, ha a rendszerben csökken a nyomás. A szivattyút úgy kell méretezni, hogy akkor is képes legyen folyamatosan elegendő vizet szállítani a szükséges nyomással, ha egyszerre aktiválódik a legnagyobb megóvandó helyiség védelmét biztosító összes fúvóka. A szivattyú kizárólag az automatikus, túlnyomásos vízpermetező berendezéshez szállíthat vizet. A szivattyú meghibásodása esetére lehetővé kell tenni a permetező fúvókák elegendő vízzel történő ellátását egy másik fedélzeti szivattyúról.

4. A rendszert egyenként legfeljebb ötven permetező fúvókát tartalmazó részekre kell osztani.

5. A permetező fúvókák számának és elrendezésének biztosítania kell a víz hatékony elosztását a védett helyiségekben.

6. A permetező fúvókáknak 68-79 °C-os hőmérsékleten kell működésbe lépniük.

7. Az automatikus, túlnyomásos vízpermetező berendezésnek a védett helyiségekben felszerelt elemeit a szükséges minimumra kell korlátozni. A rendszer egyetlen eleme sem szerelhető fel a főgép terében.

8. Fény- és hangjelzést adó kijelzőket kell felszerelni egy vagy több erre alkalmas helyen, amelyek közül legalább az egyik helyen állandóan tartózkodik személyzet. A kijelzőknek jelezniük kell az automatikus, túlnyomásos vízpermetező berendezés aktiválódását az egyes részekben.

9. Az automatikus, túlnyomásos vízpermetező berendezés energiaellátását két, egymástól független energiaforrásból kell biztosítani, amelyek nem lehetnek azonos helyen felszerelve. Mindegyik energiaforrásnak képesnek kell lennie a teljes rendszer önálló energiaellátására.

10. Az automatikus, túlnyomásos vízpermetező berendezés felszerelési tervét a rendszer felszerelése előtt ellenőrzés céljából be kell mutatni a szemlebizottságnak. A terven fel kell tüntetni az igénybe vett gépek és berendezések típusát és teljesítményi adatait. Jogosultsággal rendelkező osztályozó társaság által megvizsgált és minősített berendezés, amely legalább a fenti előírásoknak megfelel, minden további vizsgálat nélkül engedélyezhető.

11. *  Az automatikus, túlnyomásos vízpermetező berendezés meglétét be kell jegyezni az uniós bizonyítvány 43. rovatába.

10. UTASÍTÁS

(Üres)

11. UTASÍTÁS
Az uniós bizonyítvány (5. melléklet 1. minta) kitöltése * 

1. *  ÁLTALÁNOS RÉSZ

1.1. *  Nyomtatványok

Az uniós bizonyítványt a hajózási hatóság a rendeletben meghatározott nyomtatvány felhasználásával állítja ki. A nyomtatványnak csak az egyik oldala töltendő ki.

Új uniós bizonyítvány kibocsátása esetén a hajózási hatóság a bizonyítványhoz csatolja az 1-től 13-ig számozott oldalakat, abban az esetben is, ha egyes oldalakon nincs bejegyzés.

1.2. *  A bejegyzés módszere

Az uniós bizonyítványon a bejegyzéseket írógéppel vagy számítógépes nyomtatóval kell beírni. Kézzel írt bejegyzések csak kivételes esetekben fogadhatók el. A bejegyzéseknek kitörölhetetleneknek kell lenniük. A betűk színe csak fekete vagy kék lehet. A törléseket piros színnel kell végrehajtani.

2. BEJEGYZÉSEK

2.1. Az alternatívák törlése

A [*] jelöléssel ellátott bejegyzéseknél a nem kívánt rész törlendő.

2.2. Bejegyzés nélküli pontok

Ha az 1-48. rovat közül valamelyiknél nincs szükség vagy lehetőség bejegyzésre, a teljes mezőt vonallal át kell húzni.

2.3. *  Az uniós bizonyítvány utolsó oldala

Ha a 13. oldal után nincs szükség további oldalra (lásd a 3.2.3. pontot), akkor a „folytatás a [*] oldalon” szavakat a 13. oldal alján át kell húzni.

2.4. Módosítások

2.4.1. Első kézzel írt módosítás egy adott oldalon

Egy oldal csak egyszer módosítható, ekkor azonban egyszerre több módosítás is végrehajtható. A módosítandó rovatokat piros vonallal át kell húzni. A korábban törölt alternatívát (lásd a 2.1. pontot) vagy a korábban bejegyzés nélkül hagyott rovatot (lásd a 2.3. pontot) pirossal alá kell húzni. Az új adatokat nem a módosított mezőbe, hanem ugyanazon az oldalon a „Módosítások” címszó alatt kell beírni, az „Ez az oldal lecserélésre került” sort ki kell húzni.

2.4.2. *  További kézzel írt módosítások egy oldalon belül

További módosítások esetén az érintett oldalt ki kell cserélni, és a szükséges módosításokat, valamint az összes korábbi módosítást közvetlenül a megfelelő pontok alatt kell bevezetni. A „Módosítások” címszó alatt a „Módosított tétel/tételek” sort ki kell húzni.

Az a hajózási hatóság őrzi meg a korábban kiállított lapot vagy lapokat, amely az uniós bizonyítványt eredetileg kibocsátotta.

2.4.3. *  Elektronikus adatfeldolgozással végrehajtott módosítások:

Elektronikus adatfeldolgozással végrehajtott módosítások esetén az érintett oldalt ki kell cserélni, és a szükséges módosításokat, valamint az összes korábbi módosítást közvetlenül a megfelelő rovatokba kell bejegyezni. A „Módosítások” címszó alatt a „Módosított tétel/tételek” sort ki kell húzni.

A régi lapot megőrzi az a szemlebizottság, amely az uniós bizonyítványt eredetileg kibocsátotta.

2.5. Felülírásos javítások

A rovatok bejegyzéseit sem felülírni, sem utólagosan kiegészíteni nem szabad.

3. OLDALAK KICSERÉLÉSE ÉS HOZZÁADÁSA

3.1. *  Oldalak kicserélése

Az uniós bizonyítvány 1. oldalát soha nem szabad kicserélni. A többi oldal cseréje esetén a 2.4.2. vagy 2.4.3. pontban leírt eljárást kell alkalmazni.

3.2. *  Oldalak hozzáadása

Ha nincs elegendő hely további bejegyzések beírásához az uniós bizonyítvány 10., 12. vagy 13. oldalán, akkor beilleszthetők további oldalak.

3.2.1. Az érvényesség meghosszabbítása/megerősítése

Ha a bizonyítvány már hatszor lejárt és további hosszabbítás szükséges, a 10. oldal aljára be kell írni a „Folytatás a 10a. oldalon” szavakat, és a 10. oldal után a nyomtatvány 10. oldalának újabb példányát kell beilleszteni, 10a. számozással. A megfelelő bejegyzéseket ezután a 10a. oldal tetején a 49. rovatba kell bejegyezni. A 10a. oldal aljára a „Folytatás a 11. oldalon” bejegyzést kell írni.

3.2.2. A cseppfolyósított gázzal üzemelő berendezések bizonyítványának meghosszabbítása

A 3.2.1. pontban leírthoz hasonló eljárást kell alkalmazni, vagyis a 12. oldal után 12a. számozású oldalt kell beilleszteni.

3.2.3. *  Az uniós bizonyítvány melléklete

A 13. oldal alján piros tintával ki kell húzni „A szemlebizonyítvány vége” szavakat, a kihúzott „Folytatás a [*] oldalon” szavakat piros tintával alá kell húzni, és utána be kell illeszteni egy 13a. számozással ellátott oldalt. Ezt a módosítást hivatalos bélyegzővel le kell bélyegezni. Az újabb 13. oldalt 13a. számozással kell ellátni és be kell illeszteni a 13. oldal után. A 2.2. és a 2.3. pont rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók a 13a. oldalra.

Ugyanezt az eljárást kell alkalmazni minden további melléklet esetében is (13b., 13c. stb. oldal).

4. *  AZ EGYES ROVATOK MAGYARÁZATA

A magától értetődő rovatokat az alábbiakban nem említjük.

4.1. A 2. rovathoz:

Adott esetben illessze be a 2. melléklet 1.01 cikkében megadott feltételeket. Az egyéb hajótípusokat az általánosan elfogadott megjelölés szerint kell bejegyezni.

4.2. *  A 10. rovathoz: Tekintettel a Rajnán való közlekedésre vonatkozó engedéllyel rendelkező hajókra, vagyis azokra,

(a) amelyek teljesen megfelelnek e melléklet követelményeinek, ideértve a 24. Fejezet átmeneti rendelkezéseit is; valamint

(b) amelyek nem élnek a 24a. fejezet átmeneti rendelkezései vagy a 4. mellékletben megállapított csökkentések adta lehetőségekkel,

az »- uniós vízi utakon, az alábbi zónában/zónákban« szövegű francia bekezdésbe a következő szöveget kell írni:

(a) Rajna; vagy

(b) R zóna.

4.3. A 15. rovathoz:

Ezt a szakaszt csak olyan hajók esetében kell kitölteni, amelyek esetében a 14. rovat 1.1., 1.2. vagy 3. pontjában foglalt adatoknak legalább az egyike nem került törlésre, ellenkező esetben az egész rovatot át kell húzni.

4.4. A 15.1 rovathoz:

A táblázat „Alakzat formája” oszlopába az ábrázolt alakzatok számozását kell beírni. A bejegyzést nem tartalmazó sorokat át kell húzni.

Az „Egyéb alakzatok” címszó alatt további alakzatok ábrázolhatók, 18., 19., 20. stb. számozással.

Ha a korábbi hajóbizonyítvány „alkalmas tolásra-vontatásra” bejegyzése alapján nem egyértelmű, hogy melyik alakzatok vannak engedélyezve, akkor a korábbi hajóbizonyítvány bejegyzése átvezethető az 52. rovatba. A táblázat „jóváhagyott alakzatok” 1. sorába be kell írni a „Lásd az 52. rovatban” bejegyzést.

4.5. A 15.2 Csatoló-berendezések rovathoz:

Kizárólag a tolóhajó és a kötelék tolt része közötti csatoló-berendezés adatait kell bejegyezni.

4.6. A 17-20. rovathoz:

A köbözési bizonyítvány 17-19. pontjában szereplő adatokat két tizedesjegy pontossággal, a 20. pont adatait pedig tizedesjegy nélkül kell megadni. A teljes hosszúság és a teljes szélesség megadja a hajó legnagyobb méreteit az összes kinyúló rész figyelembevételével. Az L hosszúság és a B szélesség megadja a hajótest maximális méreteit (lásd a 2. melléklet 1.01 cikkét: Meghatározások).

4.7. A 21. rovathoz:

A teherszállító hajó tonnában megadott hordképessége a köbözési bizonyítvány szerint, a 19. pontban megadott maximális merüléshez.

Más hajók esetében a vízkiszorítást m3-ben kell megadni. Köbözési bizonyítvány hiányában a vízkiszorítást a teltségi tényező, valamint a vízvonalon mért L hosszúság, valamint B szélesség és a legnagyobb merülésnél adódó átlagos merülés eredményeként kell kiszámítani.

4.8. A 23. rovathoz:

A utasok számára rendelkezésre álló ágyak száma (ideszámítva a lehajtható ágyakat és a hasonló berendezési tárgyakat is).

4.9. A 24. rovathoz:

Csak a hajó teljes szélességében átnyúló, vízmentes, keresztirányú válaszfalakat kell figyelembe venni.

4.10. A 26. rovathoz:

Adott esetben a következő kifejezéseket kell használni:

(a) kézi működtetésű nyílásfedelek,

(b) kézi működtetésű görgős nyílásfedelek,

(c) kézi működtetésű eltolható nyílásfedelek,

(d) mechanikus működtetésű eltolható nyílásfedelek,

(e) mechanikus működtetésű nyílásfedelek.

Az egyéb nyílásfedél-típusokat az általánosan elfogadott megjelölés szerint kell bejegyezni.

A nyílásfedéllel nem rendelkező rakodótereket fel kell sorolni, például az 52. pont alatt.

4.11. A 28. rovathoz:

Tizedesjegy nélkül kell kiszámítani.

4.12. A 30., 31. és 33. rovathoz:

A közös burkolatba beépített csörlők egy csörlőnek számítanak, függetlenül a hozzájuk csatlakoztatott horgonyok vagy vontatókötelek számától.

4.13. A 34. rovathoz:

Az „Egyéb felszerelések” alatt kell bejegyezni a kormánylapátot nem használó rendszereket (például kormánypropeller, cikloidál-propeller, orr-sugárkormány).

Valamennyi a kézi működtetést segítő elektromos segédmotort be kell írni.

Orr-sugárkormány esetén a „távirányítású” kifejezés kizárólag azokra az orr-sugárkormányokra vonatkozik, amelyek a kormányállásból vezérelhetők.

4.14. A 35. rovathoz:

Csak a 2. melléklet 8.08 cikk 2. és 3. pontja, 15.01 cikk 1. pont (c) alpontja és 15.08 cikk 5. pontja szerinti elméleti értékeket kell bejegyezni, és csak azoknál a hajóknál, amelyeknek hajógerincét 1984. december 31. után fektették le.

4.15. A 36. rovathoz:

Az egyértelműség érdekében vázlatra lehet szükség.

4.16. A 37. rovathoz:

Csak a 2. melléklet 10.01 cikk 1-4. pontja szerinti csökkentés nélküli elméleti értékeket kell bejegyezni.

4.17. A 38. rovathoz:

Csak a 2. melléklet 10.01 cikk 10. pontja szerinti minimális hosszúságokat és a 2. melléklet 10.01 cikk 11. pontja szerinti minimális szakítószilárdságot kell bejegyezni.

4.18. A 39., 40. rovathoz:

Csak a 2. melléklet 10.02 cikk 2. pontja szerint újraszámított minimális hosszúságokat és minimális szakítószilárdsági értékeket kell bejegyezni.

4.19. A 42. rovathoz:

A szemlebizottság további tételeket is felvehet a szükséges felszerelések listájára. Ez esetben igazolni kell nélkülözhetetlenségüket a hajó biztonsága szempontjából, az adott hajótípus vagy annak működési körzete esetében. A kiegészítéseket be kell jegyezni az 52. rovatba.

4.20. A 42. rovat bal oldali oszlopának 3. és 4. sorához:

A személyszállító hajó esetében az előbbi helyen szereplő szöveget át kell húzni, az utóbbi helyre pedig a lépcsőnek szemlebizottság által megállapított hosszát kell beírni. Minden egyéb hajó esetében a második helyen szereplő szöveget át kell húzni, illetve - ha a szemlebizottság a 2. melléklet 10.02 cikk 2. pont (d) alpontjában előírtnál kisebb hosszúságot engedélyezett - félig át kell húzni és a lépcső hosszát be kell írni.

4.21. A 42. rovat bal oldali oszlopának 6. sorához:

Ide a 2. melléklet 10.02 cikk 2. pont (f) alpontja és a 2. melléklet 15.08 cikk 9. pontja szerinti előírt kötszerdobozok számát kell beírni.

4.22. A 42. rovat bal oldali oszlopának 10. sorához:

Ide a 2. melléklet 10.02 cikk 1. pont (d)-(f) alpontja szerint előírt tűzálló tartályok számát kell beírni.

4.23. A 43. rovathoz:

Az egyéb biztonsági rendeletek, például az ADN által megkövetelt hordozható tűzoltó készülékeket itt nem kell bejegyezni.

4.24. *  A 44. rovat 3. sorához:

A 2010. január 1. előtt - illetve a 24a. fejezet alkalmazása esetén 2025. január 1. előtt - meghosszabbítandó uniós engedélyek esetében át kell húzni „az EN 395:1998 vagy 396:1998 szabvánnyal összhangban” szövegrészt, ha nincs a fedélzeten e szabványoknak megfelelő mentőmellény.

4.25. *  A 44. rovat 4. sorához:

A 2015. január 1. után - illetve a 24a. fejezet alkalmazása esetén 2030. január 1. után - meghosszabbított uniós engedélyek esetében vagy, ha új csónak kerül felszerelésre, át kell húzni az „egy pár evezővel, egy szapollyal és egy kikötőkötéllel” szövegrészt. „Az EN 1914:1997 szabvány szerint” szövegrészt át kell húzni, ha nincs a fedélzeten e szabványnak megfelelő csónak.

4.26. A 46. rovathoz:

Általános szabály, hogy a folyamatos működtetés nem jegyezhető be, ha nincs elegendő fekhely, vagy ha túl magas a zajszint.

4.27. Az 50. rovathoz:

A szakértő csak akkor írja alá, ha saját maga töltötte ki a 11. oldalt.

4.28. Az 52. rovathoz:

Itt lehet megadni az esetleges kiegészítő korlátozásokat, mentességeket és magyarázatokat vagy más hasonló megjegyzéseket, amelyek az egyes pontok alatt beírt bejegyzésekre vonatkoznak.

5. ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

5.1. *  Meglévő uniós bizonyítványok

A 2.09. cikk 2. pontja kivételével a meglévő uniós bizonyítványok tovább már nem hosszabbíthatók meg.

5.2. *  Időszakos szemle utáni csere

E rendelet 5. mellékletében meghatározott mintának megfelelő uniós bizonyítvánnyal még nem rendelkező hajó időszakos szemléje után a hajó számára ki kell bocsátani uniós bizonyítványt. A 2.09. cikk 4. pontját és a 2.17. cikket kell alkalmazni.

12. UTASÍTÁS
Üzemanyag-tartályok az úszó munkagépeken

[E rendelet 2. melléklete 8.05. cikkének 1. pontja és 17.02. cikke 1. pontjának d) alpontja]

A 8.05. cikk 1. pontja szerint a üzemanyag-tartályokat a hajótest szerves részeként kell kialakítani, vagy szilárdan rögzíteni kell a hajótesthez.

Az úszó munkagépeket hajtó motorok üzemanyag-tartályait nem szükséges a hajótest szerves részeként kialakítani vagy szilárdan rögzíteni a hajótesthez. Mobil üzemanyag-tartályok felhasználhatók, amennyiben megfelelnek a következő feltételeknek:

1. Ezen tartályok térfogata nem haladhatja meg az 1000 litert.

2. Lehetővé kell tenni a tartályok kellő szilárdsággal történő rögzítését és földelését.

3. *  A tartályokat megfelelő falvastagságú acélból kell elkészíteni, és csepegtetőtálcával kell felszerelni. A csepegtetőtálcát úgy kell felszerelni, hogy a szivárgó üzemanyag ne szennyezhesse be a vízi utakat. A csepegtetőtálca elhagyható, ha kettős falú tartályokat alkalmaznak, amelyek szivárgásvédelemmel vagy szivárgásra figyelmeztető rendszerrel fel vannak szerelve, továbbá amennyiben a tartályok kizárólag automatikus nyomószeleppel tölthetők fel. A 3. pont rendelkezései teljesítettnek tekintendők, amennyiben az üzemanyag-tartály kialakítását valamely tagállam rendeletei szerint minősítették és engedélyezték.

Az uniós bizonyítványba be kell jegyezni a megfelelő bejegyzést.

13. *  UTASÍTÁS
Uszályok legkisebb külhéj lemezvastagsága

(E rendelet 2. melléklete 3.02. cikkének 1. pontja)

A kizárólag vontatott úszólétesítményként üzemeltetett uszály esetében a 2.09. cikk szerinti időszakos szemléi során a hatóság engedélyezhet kisebb eltéréseket a 3.02. cikk 1. pontja b) alpontjában meghatározott értékhez viszonyítottan, a test héjazatának minimális lemezvastagsága tekintetében. Az eltérés nem lehet nagyobb 10%-nál, és a minimális héjazatvastagság nem lehet kevesebb 3 mm-nél.

Az eltérést be kell jegyezni az uniós bizonyítványba.

E rendelet 5. mellékletében szereplő uniós bizonyítvány 14. rovatában meghatározott minősítés:

„6.2. gép nélküli hajóként”.

E rendelet 5. mellékletében szereplő uniós bizonyítvány 14. rovatának 1-5.3. és a 6.1. pontjában foglalt minősítések a kizárólag vontatott úszólétesítményként üzemeltetett uszály esetében törlendők.

14. UTASÍTÁS

(Üres)

15. UTASÍTÁS
Önerővel történő hajózás

[E rendelet 2. melléklete 10.03b cikke 2. pontjának a) alpontja, 15.07. cikkének 1. pontja, 22a.05. cikke 1 pontjának a) alpontja]

1. Hajó kormányképességi sebességével kapcsolatos minimális követelmények

Önerővel történő hajózás esetén az úszólétesítmény sebessége kielégítőnek tekinthető, amennyiben az orr-sugárkormánnyal felszerelt úszólétesítmény és az esetlegesen hozzá csatolt úszólétesítményekből álló kötelék a 10.03b cikk 2. pontjának a) alpontja, 15.07. cikk 1. pontja és 22a.05. cikk 1. pontjának a) alpontja szerint - az orr-sugárkormány használata mellett - eléri a vízhez viszonyított 6,5 km/h sebességet, s az úszólétesítménynek a vízhez viszonyítottan 6,5 km/h sebességgel történő haladása mellett a 20°/perc fordulási sebesség létrehozható és fenntartható.

2. Hajózási próba

A próba során teljesíteni kell az 5.03. és 5.04. cikk követelményeit.

16. UTASÍTÁS

(Üres)

17. UTASÍTÁS
Megfelelő tűzriasztó rendszer

(E rendelet 2. melléklete 10.03b cikkének 3. pontja, 15.11. cikkének 17. pontja, 22b.11. cikkének 1. pontja)

A tűzriasztó rendszerek akkor tekinthetők megfelelőnek, amennyiben a következő feltételek teljesülnek:

0. ALKOTÓELEMEK

0.1. A tűzriasztó rendszerek a következő alkotóelemekből állnak:

a) tűzérzékelő rendszer;

b) tűzjelző rendszer;

c) vezérlőpult,

valamint külső áramforrás.

0.2. A tűzérzékelő rendszer felosztható egy vagy több tűzzónára.

0.3. A tűzjelző rendszerhez egy vagy több tűzjelző készülék tartozhat.

0.4. A vezérlőpult a tűzriasztó rendszer központi vezérlőegysége. Ez tartalmazza a tűzjelző rendszer elemeit is (vagyis a tűzjelző készüléket).

0.5. Egy tűzérzékelési zónához egy vagy több tűzérzékelő készülék tartozhat.

0.6. A tűzérzékelők lehetnek:

a) hőérzékelők;

b) füstérzékelők;

c) ion-érzékelők;

d) lángérzékelők;

e) kombinált érzékelők az a)-d) pontban felsorolt érzékelők közül kettő vagy több kombinációja.

A hatóság engedélyezhet olyan tűzérzékelőt, amely más tényezőre reagálnak a tűz kitörésekor, amennyiben érzékenységük eléri az a)-e) pontban felsorolt érzékelők érzékenységét.

0.7. A tűzérzékelők felszerelhetők:

a) egyéni azonosítóval, vagy

b) egyéni azonosító nélkül.

1. KONSTRUKCIÓS KÖVETELMÉNYEK

1.1. Általános rész

1.1.1. A kötelező tűzriasztó rendszereknek folyamatosan működőképeseknek kell lenniük.

1.1.2. A 2.2. pont értelmében megkövetelt tűzérzékelőknek automatikusan kell működniük. Kiegészítő, kézi működtetésű tűzérzékelők felszerelhetők.

1.1.3. A rendszernek és alkotóelemeinek képeseknek kell lenniük elviselni a hajókon megszokott feszültségingadozásokat, túlfeszültséget, környezeti hőmérséklet-változásokat, rezgést, nedvességet, rázkódást, ütést és korróziót.

1.2. Energiaellátás

1.2.1. A tűzriasztó rendszer működéséhez szükséges energiaellátásnak és elektromos áramköröknek önellenőrzőknek kell lenniük. Bármely bekövetkező hibának látható és hallható, a tűzriasztástól megkülönböztethető figyelmeztető jelzést kell működésbe hoznia a vezérlőpulton.

1.2.2. A tűzriasztó rendszer elektromos részét legalább két áramforrásra rá kell kötni, amelyek közül az egyiknek egy vészhelyzeti energiaellátó rendszernek kell lennie (vagyis vészhelyzeti áramforrás és vészhelyzeti kapcsolótábla). Két különálló tápellátásnak kell rendelkezésre állnia kizárólag erre a célra. Ezeknek egy, a tűzriasztó rendszer vezérlőpultjában vagy annak közelében elhelyezett automatikus kapcsolóhoz kell vezetniük. Az egynapos utazásokra alkalmas hajókat, amelyeknek vízvonalon mért L hosszúsága legfeljebb 25 méter, valamint a önjáró áruszállító hajókat elegendő egy különálló vészhelyzeti áramellátással felszerelni.

1.3. Tűzérzékelő rendszer

1.3.1. A tűzérzékelőket tűzérzékelési zónák szerint csoportosítani kell.

1.3.2. A tűzérzékelő rendszerek más célra nem használhatók. Eltérés alkalmazásával az ajtóknak a 15.11. cikk 8. pontja szerinti bezárása és a hasonló funkciók aktiválhatók és kijelezhetők a vezérlőpulton.

1.3.3. A tűzérzékelő rendszereket olyan módon kell kialakítani, hogy az első kijelzett tűzriasztás ne akadályozza meg a többi érzékelő által kiváltott riasztást.

1.4. Tűzérzékelési zónák

1.4.1. Ha a tűzérzékelőket nem lehet távolról külön-külön azonosítani, akkor a tűzérzékelési zóna legfeljebb egy fedélzetet figyelhet meg. Ez nem vonatkozik a zárt lépcsőházakat megfigyelő tűzérzékelési zónákra.

A tűz kialakulásának észlelésében bekövetkező késlekedések elkerülése érdekében korlátozni kell az egyes tűzérzékelési zónákhoz tartozó zárt helyek számát. Egy-egy tűzérzékelési zónához legfeljebb ötven zárt hely tartozhat.

Ha a tűzérzékelő rendszer egyes tűzérzékelői távolról külön-külön azonosíthatók, akkor a tűzérzékelési zónák több fedélzetet és bármilyen számú zárt helyet megfigyelhetnek.

1.4.2. Azokon a személyhajókon, ahol a tűzérzékelő rendszer egyes tűzérzékelői távolról nem azonosíthatók, a tűzérzékelési zóna legfeljebb a 15.11. cikk 10. pontja szerint meghatározott területből állhat. Az ehhez a tűzérzékelési zónához tartozó egyes kabinokban felszerelt tűzérzékelő aktiválódásának ki kell váltania egy fény- és hangjelzést adó jelzést a folyosón, a kabinon kívül.

1.4.3. A hajókonyháknak, motortereknek és kazánházaknak külön tűzérzékelési zónákat kell alkotniuk.

1.5. Tűzérzékelők

1.5.1. Tűzérzékelőként kizárólag hő-, füst- vagy ionérzékelők alkalmazhatók. Más típusú érzékelők kizárólag kiegészítő érzékelőként használhatók.

1.5.2. A tűzérzékelőnek típusjóváhagyással kell rendelkezniük.

1.5.3. Az összes automatikus tűzérzékelőt úgy kell kialakítani, hogy megfelelő működéséről próbával meg lehessen győződni, és minden alkatrészcsere nélkül újból működőképessé lehessen tenni.

1.5.4. A füstérzékelőket úgy kell beállítani, hogy reagáljanak a láthatóságnak a füst által előidézett 2-12,5 százalékos csökkenésére. A hajókonyhákban, motorterekben és kazánházakban felszerelt füstérzékelőknek az érzékenységi határukon belül kell reagálniuk, teljesítve a szemlebizottság követelményeit, tehát a nem eléggé vagy túlságosan érzékeny érzékelők használatát kerülni kell.

1.5.5. A hőérzékelőket úgy kell beállítani, hogy a hőmérséklet 1 °C/min-nél lassúbb ütemű növekedése esetén 54 °C és 78 °C közötti hőmérsékleten reagáljanak.

Gyorsabb ütemű hőmérséklet-növekedés esetén a hőérzékelőnek olyan hőmérséklet-tartományon belül kell reagálnia, amellyel elkerülhető az érzékelő nem kielégítő vagy túlzott érzékenysége.

1.5.6. A szemlebizottság jóváhagyásával a hőérzékelők engedélyezhető üzemi hőmérséklete 30 °C-kal megnövelhető a maximális hőmérséklet felett a motorterek és a kazánházak felső részében.

1.5.7. A lángérzékelők érzékenységének elégségesnek kell lennie a lángok érzékelésére megvilágított háttérben. A lángérzékelőket fel kell szerelni a hamis riasztások kiszűrésére alkalmas rendszerrel is.

1.6. Tűzérzékelési rendszer és vezérlőpult

1.6.1. A tűzérzékelő aktiválódásának látható és hallható tűzriasztó jelzést kell működésbe hoznia a vezérlőpulton és a visszajelző készülékeken.

1.6.2. A vezérlőpultot és a visszajelző készülékeket olyan helyen kell felszerelni, ahol állandóan tartózkodik a legénység vagy a fedélzeti személyzet valamely tagja. Egy visszajelzőnek lennie kell a kormányállásban.

1.6.3. A visszajelző készülékeknek legalább azt a tűzérzékelési zónát jelezniük kell, amelyben a tűzérzékelő aktiválódott.

1.6.4. A tűzérzékelő készülékeken vagy azok közelében el kell helyezni egyértelmű információkat a megfigyelt körzetekről és a tűzérzékelési zónák helyéről.

2. Felszerelési követelmények

2.1. A tűzérzékelőket olyan módon kell felszerelni, hogy ezzel biztosítsák a rendszer lehető legjobb működését. Kerülni kell az olyan helyeket a fedélzeti talpgerendák és a szellőzési tengelyek közelében vagy más olyan helyeket, ahol a légáramlás kedvezőtlenül befolyásolhatja a rendszer működését, valamint azokat a helyeket, ahol ütések vagy mechanikai sérülések érhetik a készülékeket.

2.2. A mennyezetre szerelt tűzérzékelőket a válaszfalaktól legalább 0,5 méterre kell elhelyezni. A tűzérzékelők és a válaszfalak közötti távolságot a következő táblázat szerint kell meghatározni:

A hajózási hatóság jóváhagyhat más távolságokat olyan szemle alapján, amelynek során az érzékelők tulajdonságairól kellően meggyőződik.

Tűzérzékelő típusa Tűzérzékelőre eső megengedett legnagyobb padlóterület Tűzérzékelők közötti megengedett legnagyobb távolság Tűzérzékelő és a válaszfalak közötti megengedett legnagyobb távolság
37 m2 9 m 4,5 m
Füst 74 m2 11 m 5,5 m

2.3. A tűzriasztó rendszer elektromos kábelei csak akkor vezethetők el a motortereken és kazánházakon vagy más tűzveszélyes helyeken keresztül, ha ez szükséges a tűzérzékeléshez az említett helyeken vagy a megfelelő áramellátáshoz történő csatlakoztatáshoz.

3. *  Szemle

3.1. A tűzjelző rendszereket szakértő vizsgálja meg:

(a) az első használatbavétel előtt;

(b) jelentős módosítást vagy javítást követően az újbóli üzembe helyezés előtt;

(c) rendszeresen legalább évente;

(d) tűzesetet, téves riasztást követően.

A gépterek és a kazánterek esetén ezeket az ellenőrzéseket eltérő gépüzemeltetési körülmények és változó szellőzési feltételek mellett kell elvégezni. A fenti (c)-(d) alpontokban említett vizsgálatokat a tűzoltó rendszerekre szakosodott, hozzáértő céget képviselő hozzáértő személy is elvégezheti.

3.2. Ellenőrzési igazolást kell kiadni, amely tartalmazza a szakértő vagy a hozzáértő személy aláírását és az ellenőrzés dátumát.

18. UTASÍTÁS
Sérült hajótest úszóképességének, hosszanti úszáshelyzetének (trimmjének) és stabilitásának meghatározása

(E rendelet 2. melléklete 22a.05. cikkének 2. pontja, 22.02. és 22.03. cikkével összefüggésben)

1. A 22a.05. cikk 2. pontjának a) alpontja szerint az elválasztott hajórészek úszóképességének, trimmjének és stabilitásának meghatározásakor azt kell feltételezni, hogy az elválasztást megelőzően mindkét rész részben vagy teljesen terheletlen volt, vagy hogy a raktérnyílás-kereten túlnyúló konténereket megfelelően rögzítették megcsúszás ellen.

2. Az egymástól elválasztott mindkét rész esetében teljesíteni kell a következő követelményeket a 22.03. cikk szerinti stabilitás számítás esetén (A stabilitás igazolásának peremfeltételei és számítási eljárás rögzített konténerek szállítása esetén):

- az metacentrikus magasság (MG) legalább 0,50 m,

- 100 mm maradék szabadoldal magasság,

- 7 km/h sebességet kell figyelembe venni,

- 0,01 t/m2 szélnyomással kell számolni.

3. A dőlésszöget (≤ 5°) nem kell teljesíteni a hajó azon részeinél, amelyeket a 22a.05. cikk 2. pontja szerint leválasztottak, mivel ez a szög - amely a súrlódási együtthatóból származik - nem rögzített konténerek esetére került meghatározásra.

A szabad folyadékfelszínek hatásából eredő billentő nyomatékok karjait a 22.02 cikk 1. pontjának e) alpontjában szereplő képlet szerint kell számítani.

4. *  A 2. és 3. pontban megadott követelményeket akkor is teljesítettnek kell tekinteni, ha a két rész mindegyikénél teljesültek az ADN 9.1.0.95.2. szakaszában szereplő stabilitási követelmények.

5. A hajó elválasztott részei stabilitása biztosítottnak vehető azzal a feltételezéssel, hogy a terhelés egyenletesen oszlik el, mivel a terhelés egyenletes elosztása - amennyiben a terhelés egyenletes elosztása nem volt biztosítva - elvégezhető a leválasztás előtt, vagy a hajó jelentős részben könnyíthető.

19. UTASÍTÁS

(Üres)

20. UTASÍTÁS
Az S1 és S2 szabvány szerint üzemelő hajók felszerelése

(E rendelet 2. mellékletének 23.09. cikke)

1. *  ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS

E rendelet 2. melléklete 23.09. cikkének 1. pontja szerint az S1 vagy S2 szabvány szerint üzemeltetni kívánt hajónak, meg kell felelnie a cikkben foglalt rendelkezéseknek. A 23.09. cikk 1. pontja szerint a hajózási hatóságnak az uniós bizonyítványban, tanúsítania kell, hogy a hajó teljesíti ezeket a rendelkezéseket.

A 23.09. cikkben foglalt rendelkezések az uniós bizonyítvány megszerzéséhez szükséges kiegészítő felszereléseket írnak elő. A 23.09. cikk többféleképpen értelmezhető rendelkezéseit ez az utasítás segíti alkalmazni. Ennek megfelelően a 23.09. cikk 1. pontjában foglalt rendelkezéseket a következőképpen kell értelmezni:

2. 23.09. CIKK

2.1. (1.1) a) - A propulziós rendszer elrendezése

Ha a hajó reverzálható főgéppel van felszerelve, akkor a főgép reverzálásához szükséges sűrített levegős rendszert:

a) önműködően szabályozott kompresszorral folyamatosan nyomás alatt kell tartani, vagy

b) ha riasztás lép működésbe a kormányállásban, akkor nyomás alá helyezhető legyen egy, a kormányállásból elindítható segédmotorral. Ha a segédmotornak saját üzemanyag-tartálya van, akkor a további biztonságos működtetés érdekében - a 8.05. cikk (13) pontja szerint - lennie kell a kormányállásban egy figyelmeztető készüléknek annak jelzésére, hogy az üzemanyagszint nem elégséges.

2.2. (1.1) b) - Fenékvízszint a fő motortérben

Ha szükség van orr-kormányrendszerre az 5. fejezetben szereplő kormányképességi követelmények teljesítésére, akkor az orrkormányrendszert magában foglaló helyiséget is főgép-térnek kell tekinteni.

2.3. (1.1) c) - Automatikus üzemanyag-ellátás

2.3.1. Ha a propulziós rendszerhez napi fogyasztásra töltött tartály tartozik,

a) a tartály tartalmának elegendőnek kell lennie a propulziós rendszer működésének 24 óra időtartamú biztosítására, óránként és kilowattonként 0,25 liter fogyasztást feltételezve;

b) a napi fogyasztásra töltött tartály újratöltésére szolgáló üzemanyag-tápszivattyúnak folyamatosan kell működnie, vagy

c) az üzemanyag-tápszivattyút fel kell szerelni

- olyan kapcsolóval, amely automatikusan bekapcsolja az üzemanyag-tápszivattyút, ha az üzemanyag szintje a napi fogyasztásra töltött tartály esetében meghatározott alacsony szintet ér el, továbbá

- olyan kapcsolóval, amely automatikusan kikapcsolja az üzemanyag-tápszivattyút, ha a napi fogyasztásra töltött tartály megtelik.

2.3.2. A napi fogyasztásra töltött tartályt fel kell szerelni egy szintriasztó készülékkel, amely megfelel a 8.05. cikk (13) bekezdés követelményeinek.

2.4. (1.1) d) - A kormánymű működtetéséhez nem lehet szükség különösebb erőfeszítésre

A hidraulikus kormányművek teljesítik ezt a követelményt. Kézi működtetésű kormánymű működtetéséhez legfeljebb 160 N erőkifejtés a megengedhető mérték.

2.5. (1.1) e) - Az előírt fény- és hangjelzések mozgás közben

A víziközlekedés rendjéről szóló jogszabályban meghatározott hengerek, gömbök, kúpok vagy dupla kúpok nem tartoznak az ebben a rendeletben vizuális jelzésként meghatározott jelzések körébe.

2.6. (1.1) f) - Közvetlen kommunikáció és kommunikáció a motortérrel

2.6.1. A közvetlen kommunikációt biztosítottnak kell tekinteni, ha

a) lehetséges a közvetlen vizuális kapcsolat a kormányállás, valamint a hajó orrban vagy a farán lévő csörlők és kikötőbakok kezelési pozíciója között, és ha a kormányállás és a kezelési pozíciók közötti távolság nem nagyobb mint 35 m, és

b) a munkaállomás közvetlenül elérhető a kormányállásból.

2.6.2. A motortérrel fenntartott kommunikáció biztosítottnak tekintendő, ha a 7.09. cikk 3. pontjának második mondatában említett jelzés a 7.09. cikk 2. pontban említett kapcsolótól függetlenül működtethető.

2.7. (1.1) i) - Hajtókarok és hasonló forgó alkatrészek működése

Ezek a következők:

a) kézi működtetésű horgonycsörlők (abban a helyzetben szükséges erőkifejtésre kell legnagyobb megengedett erőkifejtésként figyelemmel lenni, amikor a horgony szabadon függ);

b) nyílásfedelek felemelésére szolgáló hajtókarok;

c) árbocokra és kéményekre szerelt hajtókarok.

Nem tartoznak ide az alábbiak:

a) átállító és csatolócsörlők;

b) darukra szerelt csörlők, kivéve akkor, ha a hajó mentőcsónakjainak leengedésére szolgálnak.

2.8. (1.1) m) - Ergonomikus elrendezés

A rendelkezéseket teljesítettnek kell tekinteni, ha

a) a kormányállás elrendezése megfelel az EN 1864:2008 számú Európai Szabványnak, vagy

b) egyszemélyes radarhajózásra kialakított kormányállás esetén, vagy

c) a kormányállás megfelel a következő követelményeknek:

aa) a vezérlőegységek és a megfigyelő műszerek az előremeneti látómezőben vannak, legfeljebb 180°-os íven (90° jobbra és 90° balra), ideszámítva a padlót és a mennyezetet is. Egyértelműen leolvashatóknak és tisztán láthatóknak kell lenniük a kormányos normál helyzetéből.

bb) A fő vezérlőegységeket, például a kormánykereket vagy a kormányrudat, a motor kezelőszerveit, a rádió kezelőszerveit, a hangjelzések kezelőszerveit, valamint a jogszabályban előírt figyelmeztető és manőverezési jelzéseket olyan módon kell elrendezni, hogy a jobb oldalon és a bal oldalon elhelyezett kezelőszervek közötti távolság ne legyen több mint 3 m. A kormányosnak képesnek kell lennie a motorok működtetésére a kormánymű kezelőszerveinek elengedése nélkül, és közben képesnek kell lennie működtetni az olyan kezelőszerveket mint a rádiórendszer kezelőszervei, a hangjelzések kezelőszervei, valamint a nemzeti és nemzetközi hajózási hatóságok rendeletei által előírt figyelmeztető és manőverezési jelzések kezelőszervei.

cc) A jogszabályban előírt figyelmeztető és manőverezési jelzések működtetése történhet elektronikus, pneumatikus, hidraulikus vagy mechanikus úton. Eltérés csak akkor engedélyezhető a huzallal történő működtetésre, ha ilyen módon biztosítható a biztonságos működtetés a kormányállásból.

3. 23.09. CIKK

3.1. *  (1.2) a) - Önjáró áruszállító hajó

Önjáró áruszállító hajók, amelyek az uniós bizonyítvány szerint toló üzemre alkalmasak, de amelyek

a) nem rendelkeznek hidraulikusan vagy elektromosan működő csatolócsörlőkkel, vagy

b) amelyeknek hidraulikusan vagy elektromosan működő csatolócsörlői nem felelnek meg ezen utasítás 3.3. pontjában szereplő követelményeknek,

meg kell kapniuk az S2 szabványt önjáró áruszállító hajóként.

Az uniós bizonyítvány 47. pontja alá be kell vezetni „Az S2 szabvány nem vonatkozik az önjáró áruszállító hajó, amikor toló üzemben hajózik” bejegyzést.

3.2. *  (1.2) c) - Tolt kötelék

Azoknak az önjáró áruszállító hajóknak, amelyek uniós bizonyítványuk szerint alkalmasak a toló üzemre, és amelyek fel vannak szerelve ezen utasítás 3.3. pontjában szereplő követelményeknek megfelelő hidraulikusan vagy elektromosan működő csatolócsörlővel, de nem rendelkeznek orr-sugárkormány berendezéssel, meg kell adni az S2 szabványt köteléket toló önjáró áruszállító hajóként. Az uniós bizonyítvány 47. pontja alá be kell vezetni „Az S2 szabvány nem vonatkozik az önjáró áruszállító hajóra, amikor önjáró áruszállító hajóként hajózik” bejegyzést.

3.3. (1.2) c), első mondat, és (1.2) d), első mondat - Speciális csörlők vagy azokkal egyenértékű berendezések a sodronykötelek megfeszítéséhez (csatolóeszközök)

A 16.01. cikk 2. pontja szerint meghatározott csatoló felszereléseknek, amelyek a 3. utasítás 2.1. és 2.2. pontja szerint (hosszirányú csatolások) a biztonságos csatolást biztosítják, a következő feltételeknek kell megfelelniük:

a) Az eszköznek kizárólag mechanikus eszközökkel biztosítania kell a szükséges feszítőerőt.

b) Az eszköz kezelőszerveit magán az eszközön kell elhelyezni. Eltérés alkalmazásával távirányítás is megengedett, amennyiben

- a készüléket működtető személy akadálytalanul közvetlenül láthatja az eszközt a kezelőállásból,

- a kezelőállásban elhelyeztek egy eszközt a nem szándékos működés megakadályozására,

- az eszközön van vészleállító.

c) Az eszközt el kell látni fékberendezéssel, amely azonnal működésbe lép, ha a kezelőszervet elengedik, vagy ha a mozgatási erő megszűnik.

d) Lehetővé kell tenni a csatolókábel kézi erővel történő kiengedését, ha a meghajtó erő megszűnik.

3.4. (1.2) c), második mondat és (1.2) d), második mondat - Az orr-sugárkormány rendszer működtetése

Az orr-sugárkormány rendszert működtető kezelőszervet tartósan a kormányállásban kell elhelyezni. Teljesíteni kell a 7.04. cikk 8. pontjának követelményeit. Az orr-sugárkormány rendszer működtetésére szolgáló elektromos kábeleket tartósan a motorhajó vagy a tolóhajó előrészében kell felszerelni.

3.5. (1.2) e) - Egyenértékű kormányozhatóság

Az egyenértékű kormányozhatóságot olyan propulziós rendszerrel kell biztosítani, amely tartalmazza a következőket:

a) többpropelleres meghajtást és legalább két, egymástól független, hasonló leadott teljesítménnyel rendelkező propulziós rendszert;

b) legalább egy cikloidálpropellert;

c) legalább egy kormánypropellert, vagy

d) legalább egy 360 fokos vízsugár propulziós rendszert.

21. UTASÍTÁS
Az alsó vészvilágításra vonatkozó követelmények

[E rendelet 2. melléklete 15.06. cikkének 7. pontja; 22b.10. cikkének d) pontja]

1. Általános rész

1.1. A fent említett rendelkezések szerint a személyhajókra és a nagy sebességű hajókra fel kell szerelni a menekülési útvonalakat és a vészkijáratokat egyértelműen azonosító rendszereket arra az esetre nézve, amikor a szokásos vészvilágítás a füst miatt kevésbé hatékony. Az ilyen rendszereket alsó vészvilágításként (low-location lighting - LLL) kell kialakítani. Ezen utasítás az ilyen jellegű rendszerek jóváhagyásával, felszerelésével és karbantartásával foglalkozik.

1.2. A 15.10. cikk 3. pontjában előírt vészvilágítás mellett a menekülési útvonalakat, ide számítva a lépcsőházakat, kijáratokat és vészkijáratokat, meg kell jelölni alsó vészvilágítással (LLL) a menekülési útvonal teljes hosszában, különös tekintettel a fordulókra és a kereszteződésekre.

1.3. Az LLL-rendszernek az aktiválástól kezdve legalább 30 percig működnie kell.

1.4. Az LLL-termékek nem lehetnek sem radioaktívak, sem pedig toxikusak.

1.5. Az LLL-rendszerrel kapcsolatos utasításokat fel kell tüntetni a 15.13. cikk 2. pontjában említett biztonsági tervben és minden egyes kabinban.

2. Fogalommeghatározások

2.1 Alsó vészvilágítás (LLL) - A menekülési útvonal mentén elhelyezett elektromosan működő lámpák vagy fotolumineszcens kijelzők, amelyek az összes ilyen jellegű útvonal egyértelmű azonosítására szolgálnak.

2.2 Fotolumineszcens (PL) rendszer - PL-anyagokat alkalmazó LLL-rendszer. A fotolumineszcens anyagok olyan vegyi anyagokat tartalmaznak (például: cink-szulfid), amelyek képesek energiát tárolni, ha azokat látható fénnyel megvilágítják. A PL-anyag fényt bocsát ki, amely láthatóvá válik, ha a környezeti fényforrások nem eléggé hatékonyak. Ha nincs fényforrás, amely újból feltöltené energiával, akkor a PL-anyag bizonyos idő alatt kibocsátja a tárolt energiát, a fényerő csökkenése nélkül.

2.3 Elektromossággal működő (EP) rendszer - Olyan LLL-rendszer, amelynek működéséhez elektromos energiára van szükség, ilyenek például az izzólámpákat, világító diódákat, elektrolumineszcens sávokat vagy lámpákat, elektromosan fluoreszkáló lámpákat stb. használó rendszerek.

3. Folyosók és lépcsők

3.1 Az LLL-nek a folyosókon folyamatosnak kell lennie, kivéve ott, ahol megszakítják más folyosók és kabinajtók, annak érdekében, hogy láthatóan kirajzolja a menekülési útvonalat. Azok az LLL-rendszerek is elfogadhatók, amelyek egy nemzetközi szabványnak megfelelően láthatóan kirajzolják az útvonalat, de nem folyamatosak. Az LLL-rendszert legalább a folyosó padlójának egyik oldala mentén fel kell szerelni a falra, legfeljebb 0,3 méterre a padlótól,vagy a padlóra, legfeljebb 0,15 méterre a faltól. A több mint két méter széles folyosókon az LLL-rendszert mindkét oldal mentén fel kell szerelni.

3.2 Zárt végű folyosókon az LLL-nek legalább 1 méterenként nyilakat vagy ezekkel egyenértékű jelzéseket kell tartalmaznia, amelyek a menekülési útvonal irányába mutatnak.

3.3 LLL-rendszert kell felszerelni a lépcsők mentén, legfeljebb 0,3 méter magasságban a lépcsőfokok felett, amelyek alapján az adott lépcsőfok felett vagy alatt állva bárki könnyen azonosíthatja minden egyes lépcsőfok helyét. Az alsó vészvilágítást mindkét oldalon fel kell szerelni, ha a lépcső szélessége eléri vagy meghaladja a két métert. Minden egyes lépcső legfelső fokát és legalsó fokát megkülönböztető jellel kell megjelölni, ami biztonságosan jelzi, hogy nincs több lépcsőfok.

4. Ajtók

4.1 Az alsó vészvilágításnak el kell vezetnie a kijárati ajtó kilincséhez. A félreértések elkerülése érdekében egyetlen másfajta ajtót sem szabad hasonló módon megjelölni.

4.2 Ha tolóajtók vannak felszerelve a 15.11. cikk 2. pontja szerinti a válaszfalakra és a 15.02. cikk 5. pontja szerinti válaszfalakra, akkor fel kell tüntetni a nyílás irányát.

5. Jelek és jelölések

5.1 A menekülési útvonalak jeleit fotolumineszcens anyagból kell elkészíteni vagy elektromos lámpákkal meg kell jelölni. Az ilyen jelek és jelölések méretének arányosnak kell lennie az LLL-rendszer többi részével.

5.2 Az alsó vészvilágítás kijárati jeleit a kijáratoknál kell elhelyezni. A jeleket a kijárati ajtók melletti előírt területen belül kell elhelyezni, a kilincs felőli oldalon.

5.3 A jelek színének el kell ütnie a felszerelési helyszín hátterétől (fal vagy padló).

5.4 Az LLL-rendszerben szabványos szimbólumokat kell használni (például az IMO A.760(18) határozatában leírt szimbólumokat).

6. Fotolumineszcens rendszerek

6.1 A PL-sávok szélessége legfeljebb 0,075 méter lehet. Keskenyebb sávok is használhatók azonban akkor, ha a kisebb szélesség ellensúlyozására ennek arányában megnövelik a fényerőt.

6.2 A fotolumineszcens anyagoknak legalább 15 mcd/m2 értéket kell biztosítaniuk a külső fényforrások eltávolítását követő 10 perc folyamán. A rendszernek ezután további 20 percen keresztül több mint 2 mcd/m2 értéket kell biztosítania.

6.3 A PL-rendszerek anyagainak legalább olyan szintű környezeti megvilágításnak megfelelő fényerőt kell biztosítaniuk, ami a PL-anyag feltöltéséhez szükséges a fenti megvilágítási előírás teljesítéséhez.

7. Elektromossággal működő rendszerek

7.1 Az elektromossággal működő rendszereket csatlakoztatni kell a 15.10. cikk 4. pontjában előírt vészhelyzeti kapcsolótáblához, hogy normál körülmények között működtethetőek legyenek a fő áramforrásról és a vészhelyzeti áramforrásról is, ha az utóbbi üzemel. A vészhelyzeti áramforrás méretezése érdekében az EP-rendszert fel kell venni a vészhelyzeti fogyasztók listájára.

7.2 Az elektromossággal működő rendszereknek vagy automatikusan be kell kapcsolniuk, vagy pedig egyetlen művelettel a kormányállásból aktiválhatónak kell lenniük.

7.3 Elektromossággal működő rendszerek felszerelése esetén a következő fényerőszabványokat kell alkalmazni:

7.3.1. az elektromossággal működő rendszerek aktív részei minimális fényerejének előírt értéke 10 cd/m2;

7.3.2. a miniatűr izzólámpák pontszerű fényforrásainak legalább 150 mcd átlagos sugárirányú fényerősséget kell biztosítaniuk legfeljebb 0,1 méteres közönként elhelyezett lámpákkal;

7.3.3. a világító diódákból álló rendszerek pontszerű fényforrásainak legalább 35 mcd minimális intenzitással kell rendelkezniük. A fél fényintenzitású kúp szögének megfelelőnek kell lennie a megközelítés és a látómező valószínű pálya menti irányához. A lámpák közötti távolság nem lehet nagyobb mint 0,3 méter; és

7.3.4. elektrolumineszcens rendszerek esetén ezeknek a lámpáknak legalább 30 percig működniük kell attól számítva, amikor megszűnik az a fő áramellátás, amelyhez a 7.1. pont előírásai szerint a lámpákat csatlakoztatni kell.

7.4 Az EP-rendszert úgy kell elrendezni, hogy a jelölés bármely különálló lámpa, világító sáv vagy akkumulátor meghibásodása esetén is működőképes maradjon.

7.5 Az elektromossággal működő rendszereknek meg kell felelniük a 9.20. cikkben előírt rezgési és melegítési teszteknek. Eltérve a 9.20. cikk 2. pontja c) alpontjától, a melegítési teszt lefolytatható 40 °C referencia környezeti hőmérsékleten.

7.6 Az elektromossággal működő rendszereknek meg kell felelniük a 9.21. cikkben meghatározott, az elektromágneses kompatibilitásra vonatkozó követelményeknek.

7.7 Az elektromossággal működő rendszereket el kell látni az IEC 60529:1992 kiadvány IP 55 szerinti minimális védelem valamely típusával.

8. *  Átvételi vizsgálat

8.1. Az LLL-rendszerek fényerejét szakértőnek kell megvizsgálnia:

(a) az első használatbavétel előtt;

(b) jelentős módosítást vagy javítást követően az újbóli üzembe helyezés előtt;

(c) rendszeresen legalább ötévente.

A fenti (c) pontban említett ellenőrzéseket a biztonsági rendszerek területén szakképzett hozzáértő személy is elvégezheti.

8.2. Ellenőrzési igazolást kell kiadni, amely tartalmazza a szakértő vagy a hozzáértő személy aláírását és az ellenőrzés dátumát.

8.3. Amennyiben egyetlen mérés azt állapítja meg, hogy a fényerő nem felel meg e közigazgatási utasítás előírásainak, akkor további méréseket kell végezni legalább tíz, egymástól azonos távolságban lévő ponton. Ha a mért értékek több mint 30%-a nem felel meg e közigazgatási utasítás előírásainak, akkor a biztonsági rendszereket ki kell cserélni. Ha a mért értékek 20-30%-a nem felel meg e közigazgatási utasítás előírásainak, akkor a biztonsági útmutatórendszereket egy éven belül ismét ellenőrizni kell.

22. UTASÍTÁS
Csökkent mozgásképességű személyek különleges biztonsági szükségletei

(E rendelet 2. melléklete 1.01. cikkének 104. pontja, 15.01. cikkének 4. pontja, 15.06. cikkének 3. és 5., 9., 10., 13. és 17. pontja, 15.08. cikkének 3. pontja, 15.10. cikkének 3. pontja, 15.13. cikkének 1. és 4. pontja)

1. Bevezetés

A csökkent mozgásképességű személyek biztonsági szükségletei meghaladják a többi utas biztonsági szükségleteit. Ezeket a szükségleteket veszik figyelembe a 15. fejezet alább kifejtett követelményei.

E követelmények azt hivatottak biztosítani, hogy a csökkent mozgásképességű személyek biztonságosan tartózkodhassanak és mozoghassanak a hajók fedélzetén. Ezenkívül vészhelyzetben gondoskodnak arról, hogy az említett személyek a többi utassal megegyező szintű biztonságban legyenek.

Nem szükséges az utastérben egészében teljesíteni a csökkent mozgásképességű személyek különleges biztonsági szükségleteit. Ezért ezek az előírások csak bizonyos területekre vonatkoznak. A csökkent mozgásképességű személyek számára biztosítani kell a tájékozódás lehetőségét azokra a területekre vonatkozóan, amelyeket kifejezetten az ő biztonságuk szem előtt tartásával alakítottak ki, hogy lehetőségük legyen ennek megfelelően megszervezni tartózkodásukat a hajón. A hajó tulajdonosa köteles gondoskodni arról, hogy a megfelelő területek rendelkezésre álljanak, és hogy ezekről tájékoztassák a csökkent mozgásképességű személyeket.

A csökkent mozgásképességű személyekkel kapcsolatos rendelkezések a következőkre hivatkoznak:

- a személyhajókra vonatkozó biztonsági szabályokról és követelményekről szóló 98/18/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. április 14-i 2003/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelve (a tengeri személyhajókra vonatkozó biztonsági követelményekről szóló 12/2002. (II. 7.) KöViM rendelet), és

- Útmutatás a belvízi személyhajók fogyatékos személyek szükségleteihez történő hozzáigazításáról (a továbbiakban: útmutató), az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága 25. számú határozatával összhangban.

E rendelet 2. mellékletében alkalmazott „csökkent mozgásképességű személyek” kifejezés meghatározása harmonizál az Európai Parlament és a Tanács 2003/24/EK irányelvében (a személyhajókra vonatkozó biztonsági szabályokról és követelményekről szóló 98/18/EK tanácsi irányelv módosításáról) és az ENSZ EGB útmutatójában foglalt meghatározással.

E rendelet 2. mellékletének követelményei nem foglalkoznak az ágyakkal és a más hasonló felszerelésekkel. Ezeket nemzeti rendelkezésekkel kell szabályozni.

2. 1.01. cikk 104. pont - A „csökkent mozgásképességű személyek” kifejezés

A „csökkent mozgásképességű személyek” kifejezés azokra a személyekre vonatkozik, akik csökkent testi képességeik miatt nem képesek ugyanúgy mozogni vagy felismerni környezetüket, mint a többi utas. Ez a meghatározás a csökkent látási vagy hallási képességekkel rendelkező személyeket vagy a gyermekkocsiban ülő vagy kézben tartott gyermekekkel utazó személyeket is magában foglalja. Ezen rendelkezések céljaiból azonban a csökkent szellemi képességűek nem tartoznak a csökkent mozgásképességű személyek közé.

3. 15.01. cikk 4. pont - Általános rendelkezések: A csökkent mozgásképességű személyek általi használatra biztosított területek

A csökkent mozgásképességű személyek általi használatra szánt terület a legegyszerűbb esetben a bejárat környékétől a vészhelyzet esetén kiürítendő területig terjed. Ennek tartalmaznia kell az alábbiakat:

- az a hely, ahol az életmentő felszereléseket tárolják vagy vészhelyzetben kiadják,

- ülések,

- megfelelően átalakított mosdók (az útmutató 10. pontja), és

- összekötő folyosók.

Az ülések számának legalább el kell érnie a fedélzeten egyszerre tartózkodó csökkent mozgásképességű személyek szokásos - huzamosabb ideje kialakult - hozzávetőleges létszámát. Ezt a számot a hajótulajdonosnak a tapasztalatok alapján kell megállapítania, mivel ez meghaladja az illetékes hatóságok ismereteit.

Kabinos hajók esetén a csökkent mozgásképességű személyek által használt utaskabinok összekötő folyosóit is figyelembe kell venni. Az ilyen jellegű kabinok számát a hajótulajdonosnak az ülések számához hasonlóan kell megállapítania. A kabinok különleges elrendezésére nézve, az ajtók szélességének kivételével nem vonatkoznak előírások. A tulajdonos köteles gondoskodni minden további szükséges kialakításról.

A második mondat megegyezik a 24.04. cikk 4. pontjával, a csökkent mozgásképességű személyekre vonatkozó különleges biztonsági előírások figyelembevételével. Ezért hasonló módon kell alkalmazni. Amennyiben az ajánlások alternatív intézkedéseket írnak elő, ezek elsősorban szervezési jellegű intézkedések lehetnek.

4. 15.06. cikk 3. pont g) alpont - A helyiségek kijáratai

A csökkent mozgásképességű személyek általi használatra szánt, vagy pedig a be- és kiszállás során általában csökkent mozgásképességű személyek által használt összekötő folyosókra, a mellvédek vagy védőkorlátok kijárataira vagy nyílásaira vonatkozó követelmények tekintetében figyelembe kell venni a kerekes székeket és azt a tényt, hogy a csökkent mozgásképességű személyek sokféle járássegítő eszközt vagy kerekesszéket vehetnek igénybe. A be- és kiszállásra szolgáló kijáratok és nyílások esetén a segítő személyek számára szükséges többlet helyet is figyelembe kell venni.

5. 15.06. cikk 4. pont d) alpont - Ajtók

A csökkent mozgásképességű személyek általi használatra szánt ajtók környezetének elrendezésére vonatkozó előírásoknak gondoskodniuk kell arról, hogy például a járássegítő eszközöket használó személyek biztonságosan ki tudják nyitni ezeket az ajtókat.

6. 15.06. cikk 5. pont c) alpont - Összekötő folyosók

Lásd ennek az utasításnak a 4. pontját.

7. 15.06. cikk 9. pont - Lépcsők és felvonók

A lépcsők elrendezésére vonatkozó előírásoknak a csökkent mozgásképességű személyek mellett a csökkentlátók szükségleteit is figyelembe kell venniük.

8. 15.06. cikk 10. pont a) és b) alpont - Mellvédek és védőkorlátok

A csökkent mozgásképességű személyek általi használatra szánt fedélzetek mellvédeire és védőkorlátaira vonatkozó követelményeknek nagyobb magasságot kell előírniuk, mivel nagyobb a valószínűsége annak, hogy az említett személyek elveszítik az egyensúlyukat vagy hogy nem képesek önállóan megtartani magukat.

Lásd még ezen utasítás 4. pontját is.

9. 15.06. cikk 13. pont - Közlekedési területek

A csökkent mozgásképességű személyeknek különféle okok miatt gyakrabban kell megtámaszkodniuk vagy megkapaszkodniuk, ezért a csökkent mozgásképességű személyek általi használatra szánt közlekedési területeken a falakra, a megfelelő magasságban korlátot kell felszerelni.

Lásd még ennek az utasításnak a 4. pontját is.

10. 15.06. cikk 17. pont - Mosdók

A csökkent mozgásképességű személyek számára a mosdókban is biztosítani kell a biztonságos tartózkodást és mozgást, ezért legalább egy mosdót ennek megfelelően kell kialakítani.

11. 15.08. cikk 3. pont a) és b) alpont - Riasztórendszer

A csökkent mozgásképességű személyek nagyobb valószínűséggel kerülnek olyan helyzetbe, amikor szükségük van mások segítségére. Ezért azokban a helyiségekben, ahol általános szabályként nem láthatják őket a legénység vagy a fedélzeti személyzet tagjai és az utasok, gondoskodni kell segélyhívó riasztórendszer aktiválásának lehetőségéről. Ez a csökkent mozgásképességű személyek által használt mosdókra is vonatkozik.

A csökkent látási vagy hallási képességekkel rendelkező személyeket is csökkent mozgásképességű személynek kell tekinteni. Ennek következtében legalább a csökkent mozgásképességű személyek általi használatra szánt területeken az utasok használatára felszerelt segélyhívó riasztórendszernek megfelelő látható és hallható jelzéseket kell kibocsátania.

12. 15.10. cikk 3. pont d) alpont - Elégséges világítás

A csökkent látási képességekkel rendelkező személyeket is csökkent mozgásképességű személynek kell tekinteni. Ezért az elégséges megvilágítás a csökkent mozgásképességű személyek általi használatra szánt területeken elengedhetetlen, és magasabb követelményeknek kell megfelelnie, mint a többi utastérben alkalmazott világításnak.

13. 15.13. cikk 1. pont - Biztonsági szolgálati beosztás jegyzéke

A csökkent mozgásképességű személyek érdekében szükséges különleges biztonsági intézkedéseken belül, amelyeket a biztonsági szolgálati beosztás jegyzékén figyelembe kell venni, a mozgásukban korlátozott, valamint a csökkent látási és hallási képességekkel rendelkező személyek lehetőségére is gondolni kell. Az említett személyek esetében a szokásos tevékenységek intézkedéseit is figyelembe kell venni a vészhelyzeti intézkedések mellett.

14. 15.13. cikk 2. pont - Biztonsági terv

Az ezen utasítás 3. pontjának hatálya alá tartozó területeket ki kell jelölni.

15. 15.13. cikk 3. pont b) pont - A biztonsági szolgálati beosztás jegyzéke és a biztonsági terv kifüggesztése

A biztonsági szolgálati beosztás jegyzékét és a biztonsági tervet ki kell függeszteni legalább a csökkent mozgásképességű személyek általi használatra szánt területeken, ha lehetséges, akkor olyan módon, hogy a csökkentlátó személyek is képesek legyenek elolvasni. Ez elérhető például az elütő színű és megfelelő nagyságú betűméret használatával.

Ezenkívül a terveket olyan magasságban kell elhelyezni, hogy a kerekesszéket használó személyek is el tudják azokat olvasni.

16. 15.13. cikk 4. pont - Az utasok számára előírt magatartási kódex

Ezen utasítás 15. pontját ennek megfelelően kell alkalmazni.

23. UTASÍTÁS * 
24. UTASÍTÁS
Megfelelő gázriasztó berendezések

(E rendelet 2. melléklete 15.15. cikkének 9. pontja)

1. *  A 24.02 cikk 2. és a 24.06. cikk 5. pontjával összhangban (mindegyik eset átmeneti rendelkezés a 15.01cikk 2. pont e) alpontjához) a személyhajók fedélzetén már meglévő, cseppfolyósított gázzal (LPG) működő háztartási célú rendszerek csak az uniós bizonyítvány 2045. január 1. utáni első megújításáig üzemelhetnek, azzal a feltétellel, hogy rendelkezésre áll a 15.15 cikk 9. pont előírásainak megfelelő gázriasztó berendezés. A 15.15 cikk 9. ponttal összhangban a háztartási célú LPG-rendszerek a jövőben is felszerelhetők azokon a személyhajókon, amelyeket első alkalommal helyeznek üzembe és amelyeknek hossza nem haladja meg a 45 métert, amennyiben ezzel egy időben ilyen jellegű riasztó berendezéseket is felszerelnek.

2. A 24.02 cikk 2. és 24.06 cikk 5. ponttal összhangban (mindegyik eset átmeneti rendelkezés a 15.15 cikk 9. ponthoz) ezt a gázriasztó berendezést a bizonyítvány 14.15. szakaszban említett első megújításakor kell felszerelni.

3. A gázriasztó berendezés érzékelőket, különféle készülékeket és csöveket tartalmaz, és megfelelőnek kell tekinteni, ha legalább a következő előírt követelményeknek megfelel:

3.1. A rendszerre nézve előírt követelmények (érzékelők, készülékek, csövek):

3.1.1. Gázriasztást kell adni legkésőbb a következő értékek elérésekor vagy meghaladásakor:

a) a propán-levegő-keverék alsó robbanási határértékének (LEL) 10%-a, és

b) 30 ppm CO (szén-monoxid).

3.1.2. A teljes rendszer riasztásának aktiválásáig eltelt idő nem haladhatja meg a 20 másodpercet.

3.1.3. A 3.1.1. és a 3.1.2. pontban említett határértékek nem módosíthatók.

3.1.4. A tesztgáz előállítását úgy kell megtervezni, hogy minden megszakítás vagy dugulás észlelhető legyen. A mérési eredmények bármely meghamisítását, amelyet a levegő bejutása vagy szivárgás miatt bekövetkező tesztgázveszteség idézhet elő, el kell kerülni, vagy pedig észlelni és jelenteni kell.

3.1.5. A berendezést -10 és 40 °C közötti hőmérsékleti tartományra és 20-100% közötti levegő-páratartalomra kell megtervezni.

3.1.6. A gázriasztó berendezésnek önellenőrzőnek kell lennie. Lehetetlenné kell tenni a berendezés jogosulatlan kikapcsolását.

3.1.7. A fedélzeti elektromos hálózatról táplált gázriasztó berendezést puffereléssel kell ellátni áramkimaradás esetére. Az akkumulátorról táplált készülékekre fel kell szerelni figyelmeztető eszközt az akkumulátor-feszültség csökkenésének jelzésére.

3.2. A berendezés által teljesítendő követelmények:

3.2.1. A berendezésnek tartalmaznia kell kiértékelő és kijelző egységet.

3.2.2. A 3.1.1. a) és b) alpontban feltüntetett határértékek elérésére vagy túllépésére figyelmeztető riasztásnak láthatónak és hallhatónak kell lennie, a megfigyelt helyiségben és a kormányállásban vagy bármely más, személyzet