A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény és az ahhoz csatolt 1978. évi Jegyzőkönyv („MARPOL 1973/1978.”) kihirdetéséről szóló 2001. évi X. törvény 3. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel az Európai Közösségeknek e tárgykört érintő irányelveiben foglalt követelményekre, a következőket rendelem el:
1. § (1) A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény és az ahhoz csatolt 1978. évi Jegyzőkönyv („MARPOL 1973/1978.”) mellékleteit (a továbbiakban: mellékletek) e rendelettel kihirdetem.
(2) A mellékletek magyar nyelvű fordítását e rendelet melléklete tartalmazza.
2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
Meghatározások
Ennek a mellékletnek az alkalmazásakor:
(1) Az olaj a kőolaj bármilyen formáját jelenti, ideértve a nyersolajat, olaj üzemanyagot, olajiszapot, olajmaradékot és finomított termékeket (kivéve a petrokemikáliákat, amelyek ennek az Egyezményeknek a II. melléklete rendelkezései alá tartoznak) és - az előzőekben felsoroltak általánosságát nem korlátozva - magában foglalja ennek a mellékletnek az I. függelékében felsorolt anyagokat.
LÁSD AZ 1A.0 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT
(2) Olajos keverék bármilyen olajtartalmú keveréket jelent.
(3) Olaj üzemanyag bármilyen olyan olajat jelent, amelyet üzemanyagként, ilyen olajat szállító hajó hajtásával vagy segédgépeivel kapcsolatosan használnak.
(4) Olajszállító tartályhajó az olyan hajót jelenti, amelyet elsősorban a raktereiben történő ömlesztett olaj szállítására építettek vagy alakítottak át, és amely magában foglalja a kombinált áruszállító hajókat és ennek az Egyezménynek a II. mellékletében meghatározott „vegyianyag-szállító tartályhajó”-t, ha ez rakományként vagy részrakományként ömlesztett olajat szállít.
LÁSD AZ 1.0 ÉS 6.1 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOTÄ
(5) Kombinált áruszállító hajó, a vagy ömlesztett olaj, vagy ömlesztett szilárd halmazállapotú rakomány szállítására tervezett hajót jelenti.
(6) Új hajó az a hajó:
(a) amelynek építési szerződését 1975. december 31-e után kötik meg; vagy
(b) építési szerződés hiányában az, amelynek gerincét 1976. június 30-a után fektetik le, vagy amely ezután áll ennek megfelelő építési fokon; vagy
(c) amelynek átadása 1979. december 31-e után történik meg; vagy
(d) amelyen nagyobb mértékű olyan átalakítást végeztek:
(i) amelyre a szerződést 1975. december 31-e után kötik meg; vagy
(ii) szerződés hiányában, amelyen az építési munkák 1976. június 30-a után kezdődnek meg; vagy
(iii) amelyet 1979. december 31-e után fejeznek be.
LÁSD AZ 1.1 ÉS 1.2 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT
(7) Meglévő hajó az a hajó, amelyik nem új hajó.
(8) (a) Nagyobb mértékű átalakítás egy olyan meglévő hajó átalakítását jelenti:
(i) amely a hajó méreteit vagy szállító kapacitását lényegesen megváltoztatja; vagy
(ii) amely a hajó típusát változtatja meg; vagy
(iii) amelynek az a célja, az Igazgatás véleménye szerint, hogy a hajó élettartamát lényegesen meghosszabbítsa; vagy
(iv) amely egyébként annyira megváltoztatja a hajót, hogy amennyiben az új hajó lenne, ennek az Egyezménynek azoknak a vonatkozó rendelkezései alá esne, amelyek mint meglévő hajóra nem alkalmazhatók.
LÁSD AZ 1.3 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT
(b) Ennek a bekezdésnek az (a) pontbeli rendelkezései ellenére, egy meglévő 20 000 tonna, vagy annál nagyobb hordképességű olajszállító tartályhajó olyan átalakítása, amely ennek a mellékletnek a 13. szabályában foglalt követelményeknek való megfelelést célozza, nem tekinthető nagyobb mértékű átalakításnak ennek a mellékletnek az alkalmazása szempontjából.
(c) Ennek a bekezdésnek az (a) pontbeli rendelkezései ellenére, egy meglévő olajszállító tartályhajó olyan átalakítása, amely ennek a melléklet 13F. vagy 13G. szabálya szerinti követelményeknek való megfelelést célozza, nem tekinthető nagyobb mértékű átalakításnak, ennek a mellékletnek az alkalmazása szempontjából.
(9) Legközelebbi szárazföld. A „legközelebbi szárazföldtől” való meghatározás attól az alapvonaltól számítandó, amelytől a nemzetközi jog értelmében a kérdéses terület felségvizét meghatározták. Kivételt képez, hogy ennek az Egyezménynek alkalmazása szempontjából Ausztrália északkeleti partja esetében a „legközelebbi szárazföld”-től való meghatározás egy olyan vonaltól számít, amely Ausztrália partjánál a 11°00’ déli szélesség és 142°08’ keleti hosszúság által meghatározott ponttól a 10°35’ déli szélesség és a 141°55’ keleti hosszúságig levő pontig,
innen a 10°00’ déli szélesség 142°00’ keleti hosszúságnál lévő pontig,
innen a 9°10’ déli szélesség 143°52’ keleti hosszúságnál lévő pontig,
innen a 9°00’ déli szélesség 144°30’ keleti hosszúságnál lévő pontig,
innen a 13°00’ déli szélesség 144°00’ keleti hosszúságnál lévő pontig,
innen a 15°00’ déli szélesség 146°00’ keleti hosszúságnál lévő pontig,
innen a 18°00’ déli szélesség 147°00’ keleti hosszúságnál lévő pontig,
innen a 21°00’ déli szélesség 153°00’ keleti hosszúságnál lévő pontig és
innen a 24°42’ déli szélesség 153°15’ keleti hosszúságnál Ausztrália
partján lévő pontig kijelölt vonalat jelenti.
(10) Különleges körzet az olyan tengeri körzetet jelenti, ahol annak oceanográfiai és ökológiai körülményeivel összefüggő elismert technikai okok miatt, és forgalmának sajátságos jellege következtében különleges kötelező erejű módszerek alkalmazása szükséges az olaj által okozott szennyezés megakadályozására. A különleges körzetek magukba kell, hogy foglalják ennek a mellékletnek a 10. szabályában felsoroltakat.
(11) Az olajtartalom kiürítésének pillanatnyi üteme azt az arányszámot jelenti, amelyet úgy kapunk meg, hogy a bármely pillanatban kiürített olajat liter/órában kifejezve elosztjuk a hajó ugyanebben a pillanatban mért csomókban kifejezett sebességével.
(12) Tartály egy hajó állandó jellegű szerkezete által alkotott, olyan körülzárt teret jelenti, amelynek rendeltetése ömlesztett folyadék szállítása.
(13) Oldaltartály a hajó oldal-lemezelésével érintkező bármilyen tartályt jelenti.
(14) Középső tartály bármelyik tartály amely a hosszanti válaszfalak között van.
(15) A raktéri szennyvíztartály a kifejezetten a tartályok maradékának, tartálymosási termékeknek és egyéb olajos keverékeknek az összegyűjtésére kijelölt tartályt jelenti.
(16) Tiszta ballaszt egy olyan tartályban lévő ballasztot jelenti, amelyet a legutolsó olajszállítás után annyira kitisztítottak, hogy ha a benne lévő folyadékot egy helyben veszteglő hajóról tiszta sima vízfelületre, tiszta időben kiürítenék, a víz felszínén, vagy a szomszédos partvonulatokon nem keltene látható olajnyomokat, vagy nem okozna olajiszap vagy emulzió lerakodást a víz felszíne alatt, vagy a szomszédos partvonulatokon. Ha a ballasztot az Igazgatás által jóváhagyott olajkiürítést figyelő és szabályozó rendszeren keresztül ürítik ki, az ilyen rendszerre alapozott olyan irányú bizonyíték, hogy a folyadék olajtartalma nem haladta meg a 15 rész per milliót, a látható nyomok ennek jelenléte ellenére, meghatározó erejű, arra nézve, hogy a ballaszt tiszta volt.
(17) Elkülönített ballaszt az olyan tartályba bevezetett ballasztot jelenti, amelyet az olajrakománytól és az olaj üzemanyagrendszertől teljesen elkülönítettek, és amelyet állandó jelleggel ballaszt szállítására jelöltek ki, vagy amelyet ballaszt- vagy az olajon és ennek az Egyezménynek a mellékleteiben különféleképpen meghatározott ártalmas anyagokon kívüli más rakományok szállítására használnak.
(18) Hossz (L) a hajógerinc felső élétől mért legkisebb oldalmagasság 85 százalékában húzott vízvonalon mért teljes hosszúság 96 százaléka, vagy az orrtőke elülső élétől a kormányszár tengelyvonaláig ugyanezen a vízvonalon mért hossz, ha ez a nagyobb érték. Hajlított gerinccel tervezett hajóknál a hossz mérésére használt vízvonalat a konstrukciós vízvonallal párhuzamosan kell felvenni. A hosszat (L) méterekben kell mérni.
(19) A mellső és hátsó függélyek-et a hossz (L) mellső és hátsó végein kell felvenni. A mellső függélynek egybe kell esnie az orrtőke elülső élével azon a vízvonalon, amelyen a hosszt mérik.
(20) A hajóközép a hajóhossznak (L) a közepén van.
(21) Szélesség (B) a hajónak a főbordáján mért legnagyobb szélessége, amelyet fém héjazatú hajónál a borda külső élei között, bármely más anyagból készült hajónál a hajótest külső felületei között mérnek. A szélességet (B) méterekben kell mérni.
(22) Hordképesség (DW) a hajónak az 1,025 fajsúlyú vízben a nyári szabadoldal magasságára meghatározott merülési vonalán mért vízkiszorítása és a hajó üres súlya közötti különbséget jelenti metrikus tonnákban kifejezve.
(23) Üres súly a hajó vízkiszorítását jelenti, metrikus tonnában kifejezve, a rakomány, üzemanyag, kenőolaj, ballasztvíz, a tartályokban lévő édesvíz és tápvizek, fogyasztható készletek, a személyzet és az utasok, és ezek ingóságai nélkül.
(24) Egy tér eláraszthatóság-a az ebben a térben a víz által feltételezhetően elfoglalható térfogat és a tér teljes térfogatának arányát jelenti.
(25) Egy hajó térfogatait és területeit minden esetben az elméleti belső méretek (rajzél) alapján kell kiszámítani.
(26) Ennek a szabálynak a (6) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére, ennek a mellékletnek a 13., 13B., 13E. szabálya és 18. szabálya (4) bekezdésének alkalmazása tekintetében az új olajszállító tartályhajó olyan olajszállító tartályhajót jelenti:
(a) amelynek építési szerződését 1979. június 1. után kötik meg; vagy
(b) építési szerződés hiányában az, amelynek gerincét 1980. január 30. után fektetik le, vagy amely ezután áll ennek megfelelő építési fokon; vagy
(c) amelynek átadása 1982. június 1. után történik; vagy
(d) amelyen nagyobb mértékű olyan átalakítást végeznek:
(i) amelyre a szerződést 1979. június 1. után kötik meg; vagy
(ii) szerződés hiányában, amelyen az építési munkák 1980. január 1. után kezdődnek meg; vagy
(iii) amelyet 1982. június 1. után fejeznek be, kivéve, hogy a 70 000 tonnás vagy annál nagyobb hordképességű olajszállító tartályhajókra ennek a mellékletnek a 13. szabály (1) bekezdésének alkalmazása tekintetében ennek a szabálynak a (6) bekezdése szerinti meghatározást kell használni.
LÁSD AZ 1.1 ÉS 1.2 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT
(27) Ennek a szabálynak a (7) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére, ennek a mellékletnek a 13., 13A., 13B., 13C., 13D. szabálya és 18. szabálya (5) és (6) (c) bekezdéseinek alkalmazása tekintetében a meglévő olajszállító tartályhajó olyan olajszállító tartályhajót jelenti, amely nem minősül ennek a szabálynak a (26) bekezdése szerinti új olajszállító tartályhajónak.
(28) Nyersolaj bármely, a föld mélyében természetesen keletkező szénhidrogén-keveréket jelenti, akár derítik azt, hogy szállításra alkalmassá tegyék, akár nem, és magában foglalja a következőket:
(a) nyersolajat, amelyből bizonyos lepárlási frakciókat kivonhattak; és
(b) nyersolajat, amelyhez bizonyos lepárlási frakciókat hozzá adhattak.
(29) Nyersolajszállító tartályhajó olyan olajszállító tartályhajót jelent, amelyet nyersolaj kereskedelmi szállításában foglalkoztatnak.
(30) Olajtermék-szállítótartályhajó olyan olajszállító tartályhajót jelent, amelyet a nyersolajtól eltérő olaj kereskedelmi szállításában foglalkoztatnak.
Alkalmazás
(1) Ennek a mellékletnek a rendelkezései, kifejezetten eltérő rendelkezések hiányában, minden hajóra vonatkoznak.
(2) Azokra a hajókra, amelyek nem olajszállító tartályhajók, és el vannak látva olyan rakterekkel, amelyeket összesített térfogatban 200 köbméter vagy ennél több ömlesztett olaj szállítására szerkesztettek és használnak, ennek a mellékletnek a 9., 10., 14. szabályában, 15. szabálya (1), (2) és (3) bekezdéseiben, 18., 20. szabályában és 24. szabálya (4) bekezdésében az olajszállító tartályhajókra előírt követelményeket, a terek szerkesztésére és üzemelésére vonatkozóan, szintén alkalmazni kell, kivéve ott, ahol az ilyen összesített térfogat 1000 köbméternél kevesebb, amikor is ennek a mellékletnek a 15. szabálya (4) bekezdésének a rendelkezései alkalmazhatók a 15. szabály (1) és (2) és (3) bekezdése helyett.
(3) Ahol ennek az Egyezménynek a II. mellékletében foglalt rendelkezések alá tartozó árut szállítanak egy olajszállító tartályhajó rakterében, ennek az Egyezménynek a II. melléklete szerinti követelményeket szintén alkalmazni kell.
(4) (a) Bármilyen siklóhajót, légpárnás járművet és egyéb típusú hajót (közel-felszíni járművet, tengeralattjáró járművet stb.), amelyeknél a szerkezeti jellemzők olyanok, hogy ennek a mellékletnek II. és III. fejezetében foglalt bármelyik rendelkezésnek a szerkesztésre vagy felszerelésre vonatkozó alkalmazása ésszerűtlen vagy gyakorlatilag kivihetetlen, az ilyen rendelkezések alól az Igazgatásuk felmenthet, azzal a kikötéssel, hogy az ilyen hajó szerkezete és felszerelése - tekintettel arra, hogy milyen szolgálatra szánták - egyenértékű védelmet biztosít az olaj által történő szennyeződés ellen.
(b) Az Igazgatás által biztosított minden ilyen mentesség részleteit ennek a mellékletnek az 5. szabályában hivatkozott bizonyítványban fel kell tüntetni.
(c) Az az Igazgatás, amely bármely ilyen mentességet engedélyez, köteles - mihelyt ez lehetséges - azonban legfeljebb kilencven napon belül - ezekről és ezek indokairól részletes adatokat közölni a Szervezettel, amelyeket a Szervezet köteles az Egyezményben szerződő feleknek, azok tájékoztatása és esetleges megfelelő intézkedések megtétele céljából továbbítani.
Egyenértékűségek
LÁSD AZ 1.5 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT
(1) Az Igazgatás megengedheti bármilyen szerelvény, anyag, berendezés vagy készülék felszerelését, mint az ebben a mellékletben előírtak alternatív megoldását, amennyiben az ilyen szerelvény, anyag, berendezés vagy készülék legalább annyira hatékony, mint az, amelyet ez a melléklet megkövetel. Az Igazgatásnak ez a jogköre nem terjed ki arra, hogy helyettesítse az olajkiürítés szabályozását érintő üzemelési módszereket olyanokkal, mint amelyek egyenértékűek azokkal, amelyek ennek a mellékletnek a szabályaiban előírt tervezési és szerkezeti jellemzőkkel rendelkeznek.
(2) Az az Igazgatás, amelyik az ebben a mellékletben megkövetelt szerelvényt, anyagot, berendezést vagy készüléket, mint alternatív megoldást engedélyezi, köteles ezt a Szervezettel közölni az Egyezményben részes szerződő felek tájékoztatása és az esetleg szükséges megfelelő intézkedések megtétele végett.
Szemlék és vizsgálatok
(1) Minden 150 tonna vagy ennél nagyobb bruttó űrtartalmú olajszállító tartályhajót és minden 400 tonna vagy ennél nagyobb bruttó űrtartalmú egyéb hajót az alábbiakban felsorolt szemléknek kell alávetni:
(a) Egy első szemlének a hajó üzembe helyezése előtt, vagy mielőtt ennek a mellékletnek az 5. szabályában előírt bizonyítványt először kiállítják, amelynek ki kell terjednie a testszerkezet, felszerelés, szerelvények, elrendezés és anyagok teljes felülvizsgálatára, olyan mértékben amennyire a hajó ennek a mellékletnek a hatálya alá esik. Ennek a szemlének biztosítania kell, hogy a testszerkezet, felszerelések, szerelvények, elrendezés és anyagok teljes mértékben megfeleljenek ennek a melléklet alkalmazható követelményeinek.
(b) Időszakos szemléknek, amelyek időközeit az Igazgatás határozza meg, de az öt évet ez nem haladhatja meg, és amelyeknek biztosítaniuk kell, hogy a testszerkezet, felszerelések, szerelvények, elrendezés és anyagok teljes mértékben megfeleljenek ennek a melléklet alkalmazható követelményeknek.
(c) Legalább egy közbenső szemlének a bizonyítvány érvényességi időtartamán belül, amelynek biztosítania kell, hogy a felszerelés és ezzel összefüggő szivattyú és csővezeték rendszerek - beleértve az olajkiürítést ellenőrző és szabályozó rendszereket, a nyersolajos mosó rendszereket, az olajosvíz-tisztító berendezéseket és olajszűrő rendszereket - teljes mértékben megfeleljenek ennek a melléklet alkalmazható követelményeinek, és azok jó, működőképes állapotban legyenek. Azokban az esetekben, amikor csak egy ilyen közbenső szemlére kerül sor bármely bizonyítvány érvényességi időtartama alatt, azt az érvényességi időtartam közepénél nem korábban, illetve nem későbben, mint hat hónappal kell megtartani. Az ilyen közbenső szemléket az ennek a melléklet 5. szabálya alapján kibocsátott bizonyítványon láttamozni kell.
LÁSD AZ 1A.1 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT
(2) Az Igazgatás azoknak a hajóknak részére, amelyekre ennek a szabály (1) bekezdésének rendelkezései nem vonatkoznak megfelelő intézkedéseket köteles foganatosítani annak érdekében, hogy biztosítva legyen ennek a melléklet alkalmazandó követelményeinek teljesítése.
(3) (a) A hajó szemléjét ennek a melléklet rendelkezéseinek érvényre juttatása tekintetében az Igazgatás hivatalos tisztviselőinek kell megtartani. Az Igazgatás azonban a szemlék megtartását átruházhatja az ebből a célból kinevezett felügyelőkre vagy általa elismert szervezetekre.
(b) Az Igazgatásnak intézkedéseket kell foganatosítania terven kívüli szemlék megtartására a bizonyítvány érvényességi ideje alatt. Ezeknek a szemléknek biztosítaniuk kell, hogy a hajó és berendezései minden szempontból megfelelőnek maradjanak arra a szolgálatra, amelyre a hajót szánták. Ezeket a szemléket megtarthatják az Igazgatás saját felügyeleti szervei, vagy kinevezett felügyelők, vagy elismert szervezetek, vagy más szerződő felek az Igazgatás kérésére. Ha az Igazgatás ennek a szabálynak az (1) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint kötelező éves szemlék megtartását rendeli el, a fent említett terven kívüli szemlék megtartása nem kötelező.
LÁSD AZ 1A.1 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT
(c) Egy Igazgatásnak, amely felügyelőket, vagy elismert szervezeteket jelöl ki ennek a szabálynak az (a) és (b) bekezdésében meghatározott szemlék megtartására, legalább az alábbiakra kell feljogosítania ezeket a kinevezett felügyelőket, vagy elismert szervezeteket:
(i) a hajó javításának elrendelése; és
(ii) szemlék és ellenőrzések megtartása, ha az azt a kikötő államának illetékes hatóságai megkövetelik.
Az Igazgatásnak értesítenie kell a Szervezetet a kijelölt felügyelőkre, vagy elismert szervezetekre átruházott speciális felhatalmazás kötelezettségeiről és feltételeiről az ebben a Jegyzőkönyvben szerződő felek közötti köröztetés céljából, hogy azok tájékoztathassák erről tisztviselőiket.
(d) Ha egy kijelölt felügyelő vagy elismert szervezet azt állapítja meg, hogy a hajó vagy berendezései alapvetően nem felelnek meg a bizonyítvány adatainak vagy, hogy az ilyen hajó nem alkalmas a tengeren való közlekedésre anélkül, hogy elfogadhatatlan veszélyt ne jelentene a tengeri környezetre, a kijelölt felügyelőnek vagy elismert szervezetnek haladéktalanul biztosítania kell, hogy helyesbítő intézkedéseket tegyenek, és kellő időben értesítenie kell az Igazgatást. Ha a helyesbítő intézkedésekre nem kerül sor, a bizonyítványt vissza kell vonni, és erről haladéktalanul értesíteni kell az Igazgatást; továbbá, ha a hajó egy másik szerződő fél kikötőjében van, a kikötő államának illetékes hatóságait szintén haladéktalanul értesíteni kell. Ha az Igazgatás tisztviselője, egy kijelölt felügyelő vagy elismert szervezet értesítette a kikötő államának illetékes hatóságait, az érintett kikötő államának Kormánya ennek a tisztviselőnek, kijelölt felügyelőnek vagy elismert szervezetnek minden szükséges segítséget meg kell, hogy adjon, annak érdekében, hogy ebben a szabályban foglalt kötelezettségeiket teljesíthessék. Ha alkalmazható, az érintett kikötő szerinti állam Kormányának olyan lépéseket kell tennie, amelyek biztosítják, hogy a hajó nem hajózik el addig, amíg a tengeren anélkül közlekedhet, vagy a kikötőt a legközelebbi megfelelő javító üzembe való eljutás céljából anélkül elhagyhatja, hogy elfogadhatatlan veszélyt jelentene a tengeri környezetre.
(e) Az érintett Igazgatásnak minden esetben teljes biztosítékot kell nyújtania a szemle és ellenőrzés hiánytalanságára és hatásosságára és meg kell győződnie arról, hogy szükséges intézkedések megfelelnek ennek a kötelezettségnek.
(4) (a) A hajó és berendezései állapotát ennek az Egyezménynek rendelkezéseivel összhangban kell fenntartani, annak érdekében, hogy a hajó minden tekintetben alkalmas maradjon a tengeren való közlekedésre anélkül, hogy elfogadhatatlan veszélyt jelentsen a tengeri környezetre.
(b) Miután ennek a szabálynak az (1) bekezdése szerinti bármely hajószemle megtörtént, a hajó szemle szerinti testszerkezetén, berendezésein, rendszerein, tartozékain, elrendezésén vagy anyagain változtatások nem végezhetők az Igazgatás jóváhagyása nélkül, kivéve az ilyen berendezések és tartozékok közvetlen cseréjét.
(c) Bármikor, ha a hajó meghibásodása bekövetkezik, vagy egy hiányosságot fedeznek fel, amely alapvetően befolyásolja a hajó működőképességét vagy az ennek a mellékletnek a hatálya alá tartozó berendezéseinek hatékonyságát, vagy teljességét, a hajó parancsnoka vagy tulajdonosa az első lehetséges alkalommal jelenteni köteles azt a vonatkozó bizonyítvány kiállításáért felelős Igazgatásnak, elismert szervezetnek, vagy kijelölt felügyelőnek, akinek vizsgálatot kell kezdeményeznie annak megállapítása céljából, hogy ennek a szabálynak az (1) bekezdésében előírt szemle megtartása szükséges-e. Ha a hajó egy másik szerződő fél kikötőjében tartózkodik, a hajó parancsnokának vagy tulajdonosának haladéktalanul jelentést kell tennie a kikötői állam illetékes hatóságainak, és a kijelölt felügyelőnek vagy elismert szervezetnek meg kell győződnie arról, hogy ez a jelentés megtörtént.
Bizonyítvány kiállítása
LÁSD A 2.0, 2.1, 2.2. ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT
(1) Ennek a mellékletnek a 4. szabályában foglalt rendelkezések értelmében megtartott szemle után ki kell adni egy Nemzetközi bizonyítványt az olaj által okozott szennyeződés megakadályozásáról minden 150 tonna és ennél nagyobb bruttó űrtartalmú olajszállító tartályhajó és minden 400 tonna és ennél nagyobb bruttó űrtartalmú egyéb hajó számára, amelyek az Egyezményben részes más szerződő felek joghatósága alá tartozó kikötőkbe vagy nyíltvízi terminálokba tartó utakat tesznek meg. Meglévő hajókra vonatkozóan ezt a követelményt ennek az Egyezménynek a hatálybalépési időpontját követő tizenkét hónap elteltével kell alkalmazni.
(2) Az ilyen bizonyítványt az Igazgatás, vagy valamely általa kellően felhatalmazott személy vagy szervezet adja ki. Az Igazgatásnak minden esetben teljes felelősséget kell vállalnia a bizonyítványért.
Bizonyítvány kiadása más kormány által
(1) Az Egyezményben részes egyik szerződő fél kormánya az Igazgatás felkérésére megszemléltethet valamely hajót, és ha megállapítást nyert, hogy az megfelelt ennek a melléklet rendelkezéseinek, ennek a mellékletnek az értelmében kiadhatja a hajónak a Nemzetközi olajszennyezés megelőzési bizonyítványt, vagy ennek kiadására felhatalmazást adhat.
(2) A bizonyítvány és a szemlejegyzőkönyv egy-egy másolatát a lehető legrövidebb időn belül el kell juttatni a felkérő Igazgatáshoz.
(3) Az így kiadott bizonyítványnak egy olyan értelmű nyilatkozatot kell tartalmaznia, hogy azt az Igazgatás felkérésére állították ki és a bizonyítvány azonos értékű, és ugyanúgy el kell fogadni, mint az ennek a mellékletnek az 5. szabálya alapján kiállított bizonyítványt.
(4) A Nemzetközi olajszennyezés megelőzési bizonyítvány nem adható ki nem szerződő fél állam lobogójának viselésére jogosult hajó részére.
A bizonyítvány alakja
LÁSD A 2.4A ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT
A Nemzetközi olajszennyezés megelőzési bizonyítványt ennek a mellékletnek a II. függelékében megadott mintának megfelelő alakban, a kibocsátó ország egyik hivatalos nyelvén kell kiadni. Ha a használt nyelv nem angol, vagy nem francia, akkor a szöveges résznek a két nyelv egyikére való fordítását is tartalmaznia kell.
A bizonyítvány érvényességének tartama
LÁSD A 2.5 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT
(1) A Nemzetközi olajszennyezés megelőzési bizonyítványt az Igazgatás által meghatározott időtartamra kell kiadni. Ez az időtartam a kiadás időpontjától számított öt évet nem haladhatja meg, azzal a kikötéssel, hogy ennek a mellékletnek a 13. szabálya (9) bekezdése szerint megállapított korlátozott időtartamra, kijelölt tiszta ballaszt-tankkal üzemelő olajszállító tartályhajó esetében, a bizonyítvány érvényességi időtartama nem haladhatja meg az így megállapított korlátozott időtartamot.
(2) A bizonyítvány elveszíti érvényességét, ha jelentős változtatások történnek a megkövetelt testszerkezetben, felszerelésben, rendszerekben, szerelvényekben, elrendezésben, vagy anyagban az Igazgatás hozzájárulása nélkül - kivéve az ilyen berendezések és szerelvények közvetlen cseréjét - vagy, ha ennek a mellékletnek a 4. szabálya (1)(c) bekezdése alapján az Igazgatás által előírt közbenső szemlék nem kerülnek megtartásra.
(3) Egy hajó számára kiállított bizonyítvány szintén elveszti az érvényességét, ha a hajót áthelyezik egy másik állam lobogója alá. Az új bizonyítvány csak akkor adható ki, amikor az új bizonyítványt kiállító kormány teljes mértékben meggyőződött arról, hogy a hajó minden tekintetben megfelel az ennek a melléklet 4. szabálya (a) és (b) bekezdésében előírt követelményeknek. A szerződő felek közötti áthelyezés esetén - ha azt az áthelyezést követően három hónapon belül igénylik - annak a szerződő fél kormányának, amelynek lobogója alá a hajó korábban tartozott, amilyen hamar csak lehetséges meg kell küldenie az Igazgatásnak a hajó áthelyezés előtti bizonyítványának és ha rendelkezésre áll, a vonatkozó szemlejegyzőkönyvnek a másolatát.
Üzemeltetési előírások kikötő szerinti állam általi ellenőrzése *
(1) Amikor egy hajó egy másik szerződő fél kikötőjében, vagy nyíltvízi terminálján tartózkodik, alá van vetve az ilyen szerződő fél kellően felhatalmazott tisztviselője általi ellenőrzésnek az ebben a mellékletben meghatározott üzemeltetési követelmények tekintetében, ha megalapozottan feltételezhető, hogy a hajó parancsnoka, vagy személyzete nem jártas az olajszennyezés megelőzésével kapcsolatos fedélzeti eljárásokban.
(2) Ennek a szabálynak az (1) bekezdésében fennálló körülmények esetén a szerződő félnek olyan lépéseket kell tennie, amelyek biztosítják, hogy a hajó nem hajózik el addig, amíg a helyzetet úgy nem rendezik, hogy az megfeleljen ennek a melléklet előírásainak.
(3) Ebben a szabályban ennek az Egyezménynek az 5. Cikkében foglalt, a kikötői állam általi ellenőrzéssel kapcsolatban előírt eljárásokat kell alkalmazni.
(4) Ebben a szabályban semmi nem értelmezhető úgy, mint amely korlátozza az üzemeltetési előírások ellenőrzését gyakorló szerződő fél jogait és kötelezettségeit, amelyekre ebben az Egyezményben foglaltaknak megfelelően kimondottan felhatalmazással bír.
Az olajkiürítés ellenőrzése
(1) Ennek a mellékletnek a 10. és 11. szabályaiban és ennek a szabálynak a (2) bekezdésében foglalt rendelkezések fenntartásával tilos bármilyen olaj vagy olajos keverék kiürítése a tengerbe olyan hajókról, melyekre ez a melléklet vonatkozik kivéve, ha az összes alábbi feltétel teljesül:
(a) Olajszállító tartályhajó esetében, az ennek a bekezdésnek a (b) pontjában felsorolt kikötések kivételével:
(i) a tartályhajó nincs valamely különleges körzeten belül;
(ii) a tartályhajó a legközelebbi szárazföldtől több mint 50 tengeri mérföldnyire van;
(iii) a tartályhajó úton van;
(iv) ha az olajtartalom kiürítésének pillanatnyi üteme nem haladja meg a 60 litert tengeri mérföldenként;
(v) a tengerbe kiürített olaj összes mennyisége a meglévő tartályhajóknál nem haladja meg az 1/15 000-ét annak az összes rakománymennyiségnek, melynek egy részét a maradvány képezte, új tartályhajóknál az 1/30 000-ét, annak az összes rakomány-mennyiségnek melynek egy részét a maradvány képezte, és
LÁSD A 3.2 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT
(vi) a tartályhajón egy olajkiürítés-ellenőrző és szabályozó rendszer üzemel, továbbá egy raktéri szennyvíztartály berendezés van, ennek a mellékletnek a 15. szabályában előírt követelményeknek megfelelően.
(b) a 400 tonna és nagyobb bruttó űrtartalmú hajókról, amelyek nem olajszállító tartályhajók, és a géptéri fenékárokból, kivéve az olajszállító tartályhajók rakomány-szivattyú tereinek fenékárkait, hacsak nem keveredett bele rakományolaj maradvány:
(i) a hajó nem egy különleges körzeten belül van;
(ii) a hajó úton van;
(iii) a kiürített folyadék olajtartalma felhígítás nélkül 15 rész/milliónál nem több;
(iv) a hajó ennek a mellékletnek 16. szabálya által előírt berendezést üzemeltet.
LÁSD A 3.1 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT
(2) A 400 tonna bruttó űrtartalomnál kisebb nem olajszállító tartályhajók esetében, amíg a különleges körzeteken kívül tartózkodnak, az Igazgatásnak, amennyire gyakorlatilag lehetséges és ésszerű, biztosítania kell, hogy olyan berendezésekkel legyenek ellátva, amelyekkel megoldható az olajmaradványok tárolása a hajón, és befogadó-berendezésekbe vagy a tengerbe való kiürítése, ennek a szabálynak az (1) bekezdése (b) pontjában foglalt előírásoknak megfelelően.
(3) Minden olyan esetben, amikor a hajó közvetlen közelében vagy sodorvonalában látható olajnyomokat észlelnek a víz felszínén, vagy az alatt, az Egyezményben szerződő felek kormányai - amennyire csak módjukban áll - kötelesek azonnal kivizsgálni az arra vonatkozó tényeket, vajon fennáll-e ennek a mellékletnek ennek a szabályában vagy a 10. szabályában foglalt rendelkezések megszegése. A vizsgálatnak különösen a szél- és tengerviszonyokra, a hajó útirányára és sebességére, továbbá a hajó környezetében látható nyomok egyéb lehetséges forrásaira és bármilyen idevágó olajkiürítés bizonyítékra kell kiterjednie.
(4) Ennek a szabálynak az (1) bekezdésében foglalt rendelkezések nem vonatkoznak tiszta vagy elkülönített ballaszt kiürítésére, vagy fel nem dolgozott olyan olajkeverék kiürítésére, amelynek olajtartalma felhígítás nélkül 15 rész/milliónál nem több, és amely nem rakományszivattyú tér fenékárkából származik és nincs keveredve olajrakomány maradékkal.
(5) A tengerbe kiürített anyagnak nem szabad olyan mennyiségben vagy koncentrációban vegyi anyagokat vagy egyéb anyagokat tartalmaznia, amely a tengeri környezetre veszélyes, vagy nem szabad vegyi és más anyagokat abból a célból bevezetni, hogy megkerüljék az ebben a szabályban meghatározott kiürítési feltételeket.
(6) Az ennek a szabálynak az (1), (2) és (4) bekezdései értelmében a tengerbe nem üríthető olajmaradványokat a hajón kell elhelyezni, vagy befogadó-berendezésbe kell kiüríteni.
(7) Ha az a hajó, amelyre ennek a mellékletnek a 16. szabály (6) bekezdése vonatkozik, nincs felszerelve ennek a mellékletnek a 16. szabály (1) vagy (2) bekezdése szerint előírt berendezéssel, akkor ennek a szabály (1) bekezdésének (b) pontjában foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni 1998. július 6-ig, vagy addig az időpontig, amíg a hajót fel nem szerelik ilyen berendezéssel, attól függően, hogy melyik a korábbi időpont. Eddig az időpontig az ilyen hajóról tilos az olajnak, vagy olajos keveréknek bármely kiürítése a géptéri fenékárokból a tengerbe, kivéve, ha a következő feltételek mind teljesülnek:
(a) az olajkeverék nem a rakományszivattyú tér fenékárkából származik;
(b) az olajkeverék nem keveredik olajrakomány maradvánnyal;
(c) a hajó nem különleges körzetben van;
(d) a hajó 12 tengeri mérföldnél távolabb van a legközelebbi szárazföldtől;
(e) a hajó menetben van;
(f) a kibocsátott folyadék olajtartalma kisebb, mint 100 rész/millió; és
(g) a hajón az Igazgatás által jóváhagyott típusú olajos-víz szeparáló berendezés működik, figyelembe véve a Szervezet ajánlása szerinti specifikációt. *
Különleges körzetekben üzemeltetett hajókról származó olajszennyezés megelőzésének módszerei
(1) Ennek a mellékletnek az alkalmazására különleges körzetek a Földközi-tenger körzet, a Balti-tenger körzet, a Fekete-tenger körzet, a Vörös-tenger körzet és a Perzsa-öböl körzet, az Adeni-öböl körzet és a Déli-sarkvidék körzet, amelyek meghatározása következő:
(a) A Földközi-tenger körzet magát a Földközi-tengert jelenti, beleértve öbleit és beltengereit, amelyet a Földközi- és a Fekete-tenger közti 41° északi szélességi kör, nyugatra pedig az 5°36’ nyugati hosszúsági körön a Gibraltár-szoros határol.
(b) A Balti-tenger körzet magát a Balti-tengert jelenti a Botteni-öböllel és a Finn-öböllel és a Balti-tengerhez vezető bejárattal, a Skagerrakban az északi szélesség 57°44,8’ körén lévő Skaw által határolva.
(c) A Fekete-tenger körzet magát a Fekete-tengert jelenti, a Földközi-tenger és a Fekete-tenger közt a 41° északi szélességi kör által képezett határral.
(d) A Vörös-tenger körzet magát a Vörös-tengert jelenti, beleértve a Szuezi-öbölt és az Aquabai-öbölt, délről a Ras si Ane (északi szélesség 12°8,5’ keleti hosszúság 43°19,6’) és a Husn Murad (északi szélesség 12°40,4’ keleti hosszúság 43°30,2’) közti loxodróm vonallal határolva.
(e) A Perzsa-öböl körzet a Ras el Hass (északi szélesség 22°30’, keleti hosszúság 29°48’) és a Ras el Fasteh (északi szélesség 25°04’, keleti hosszúság 61°25’) közti loxodróm vonaltól északnyugatra eső tengeri területet jelenti.
(f) Az Adeni-öböl körzet az Adeni-öbölnek a Vörös-tenger és az Arab-tenger közötti részét jelenti, amelyet nyugatra a Ras si Ane (északi szélesség 12°28,5’, keleti hosszúság 43°19,6’) és a Husn Murad (északi szélesség 12°40,4’, keleti hosszúság 43°30,2’) közötti loxodróm vonal, keletre a Ras Asir (északi szélesség 11°50’, keleti hosszúság 51°16,9’) és a Ras Fartak (északi szélesség 15°35’, keleti hosszúság 52°13,8’) közötti loxodróm vonal határol.
(g) A Déli-sarkvidék körzet a 60° déli szélességtől délre fekvő tenger-területet jelenti.
(2) Ennek a mellékletnek a 11. szabálya fenntartásával:
(a) Tilos bármilyen olajat vagy olajos keveréket bármilyen olajszállító tartályhajóról és bármely 400 tonna vagy nagyobb bruttó űrtartalmú nem olajszállító tartályhajóról a tengerbe üríteni, amíg a hajó egy különleges körzetben tartózkodik. A Déli-sarkvidék körzetet illetően, az olaj vagy olajos keverék bármilyen kiürítése bármely hajóról tilos.
(b) Kivételként ennek a szabálynak a Déli-sarkvidék körzetre vonatkozó (2) bekezdés (a) pontja szerinti rendelkezés alól, tilos bármilyen olajat vagy olajos keveréket a tengerbe üríteni a 400 tonna bruttó űrtartalmúnál kisebb nem olajszállító tartályhajóról, amíg egy különleges körzetben tartózkodik kivéve, ha a kiürített folyadéknak az olajtartalma hígítás nélkül nem haladja meg a 15 rész/milliót.
(3) (a) Ennek a szabálynak a (2) bekezdése szerinti rendelkezéseket nem kell alkalmazni a tiszta, vagy elkülönített ballaszt kiürítésére.
(b) Ennek a szabálynak a (2) bekezdés (a) pontja szerinti rendelkezéseket nem kell alkalmazni a gépterek tisztított fenékvizének kiürítésére, feltéve, hogy az alábbi összes feltétel teljesül:
(i) a fenékvíz nem a rakományszivattyú tér fenékárkából származik;
(ii) a fenékvíz nem keveredik olajrakomány maradékkal;
(iii) a hajó menetben van;
(iv) a kiürített folyadék olajtartalma hígítás nélkül nem haladja meg a 15 rész/milliót;
(v) a hajón olajszűrő berendezés működik, amely eleget tesz ennek a melléklet 16. szabálya (5) bekezdésének; és
(vi) a szűrőrendszer el van látva egy leállító készülékkel, amely biztosítja a kiürítés automatikus leállítását, ha a kiürített folyadék olajtartalma meghaladja a 15 rész/milliót.
LÁSD A 3.4 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT
(4) (a) A tengerbe kiürített anyagnak nem szabad olyan mennyiségben vagy koncentrációban vegyi anyagokat, vagy egyéb anyagokat tartalmaznia, amelyek veszélyesek a tengeri környezetre, vagy nem szabad vegyi anyagokat és egyéb anyagokat bevezetni abból a célból, hogy megkerüljék ennek a szabályban meghatározott kiürítési feltételeket.
(b) Ennek a szabálynak a (2) vagy (3) bekezdése szerint a tengerbe nem kiüríthető olajmaradványokat a hajón vissza kell tartani, vagy befogadó berendezésbe szabad üríteni.
(5) Ennek a szabálynak egyik kikötése sem tilthatja meg, hogy egy menetben lévő hajó, ha útjának csak egy részén érint különleges körzetet, hogy a különleges körzeten kívül végezzen kiürítést, ennek a melléklet 9. szabályának megfelelően.
(6) Ahol egy hajó közvetlen környezetében vagy sodorvonalában látható olajnyomok figyelhetők meg a víz felszínén vagy alatta, az Egyezményt aláíró felek kormányai - amennyire csak módjukban áll - kötelesek azonnal kivizsgálni az arra vonatkozó tényeket, vajon fennáll-e ennek a mellékletnek ebben a szabályában vagy a 9. szabályában foglalt rendelkezések megszegése. A vizsgálatnak különösen a szél- és tengerviszonyokra, a hajó útirányára és sebességére, továbbá a hajó környezetében látható nyomok egyéb lehetséges forrásaira és bármely idevágó kiürítés feljegyzéseire kell kiterjednie.
(7) A különleges körzeteken belüli befogadó berendezések:
(a) Földközi-tenger, Fekete-tenger és Balti-tenger körzetek:
(i) Az Egyezményben részes valamennyi olyan szerződő fél kormánya, amelynek a partvonala egy adott különleges körzet határvonalát képezi, kötelezettséget vállal, hogy legkésőbb 1977. január 1-jéig biztosítja, hogy a különleges körzeteken belül az összes olajrakodó kikötőt és hajójavító kikötőt az olajszállító tartályhajókról származó összes piszkos ballaszt és tartálymosó víz befogadására és kezelésére alkalmas, megfelelő berendezésekkel ellátja. Ezen túlmenően, a különleges körzeteken belül minden kikötőt el kell látni az összes hajóról származó egyéb maradványok és olajos keverékek befogadására alkalmas, megfelelő gyűjtőberendezésekkel. Ezek a berendezések elegendő befogadóképességűek legyenek ahhoz, hogy ki tudják elégíteni az ezeket használó hajók igényeit anélkül, hogy indokolatlan késedelmet kellene okozni.
(ii) Mindazon szerződő felek kormányai, amelyeknek a joghatósága alá olyan tengeri utakhoz vezető bejáratok tartoznak, melyeknek mélysége sekély, amely miatt csökkenteni kell a hajók merülését a ballaszt kiürítése révén, kötelesek olyan berendezésekről gondoskodni, melyekre ennek a bekezdés (a) pontjának (i) alpontja hivatkozik, de azzal a kikötéssel, hogy azok a hajók, melyek kénytelenek szennyvizet vagy piszkos ballasztot kiüríteni némi késedelmet szenvedhetnek.
(iii) Az ennek az Egyezménynek hatálybalépése (ha ez 1977. január 1-jénél korábban történik) és 1977. január 1. közötti időszakban, a különleges körzetekben hajózó hajók kötelesek ennek a melléklet 9. szabályában foglalt követelményeinek eleget tenni. Azoknak a szerződő feleknek a kormányai azonban, ahol a partvonal ehhez a ponthoz tartozó bármelyik különleges körzetet határol, egy 1977. január 1-jénél korábbi, de ennek az Egyezménynek a hatálybalépése utáni időpontot is kitűzhetnek, amelytől kezdve ennek a szabálynak a kérdéses különleges körzetekre vonatkozó előírásai lépnek életbe:
(1) ha az összes szükséges befogadó berendezést az így kitűzött időpontra biztosították; és
(2) azzal a feltétellel, hogy az érdekelt szerződő felek legalább hat hónappal korábban értesítik az így kitűzött időpontról a Szervezetet a többi szerződő fél közötti körözésre.
(iv) 1977. január 1. után - vagy ha korábban, akkor ennek a bekezdésnek az (a) pontja (iii) alpontjában foglaltaknak megfelelően kitűzött időponttól kezdve - valamennyi szerződő fél köteles értesíteni a Szervezetet az összes olyan esetről, amikor a berendezések állítólag nem bizonyultak kielégítőnek, hogy ezt az érintett szerződő kormányoknak továbbíthassa.
(b) Vörös-tenger körzet, Perzsa-öböl körzet és Adeni-öböl körzet:
(i) Mindazon szerződő felek kormányai, ahol a partvonal különleges körzeteket határol, kötelesek vállalni, hogy mihelyt lehetséges, az összes olajrakodó kikötőt és hajójavító kikötőt ellátják az olajszállító tartályhajókból származó összes piszkos ballaszt és tartálymosó víz befogadására és kezelésére alkalmas, megfelelő berendezésekkel. Ezen túlmenően, a különleges körzeten belül minden kikötőt el kell látni megfelelő befogadó berendezésekkel az összes, hajókról kikerülő egyéb maradványok és olajos keverékek befogadására. Ezeknek a berendezéseknek megfelelő befogadóképességűnek kell lenniük, hogy a berendezéseket használó hajók igényeit ki tudják elégíteni anélkül, hogy indokolatlanul késedelmet kellene okozni.
(ii) Mindazon szerződő felek kormányai, amelyeknek fennhatósága alatt olyan tengeri utakhoz vezető bejáratok vannak, amelyeknek a mélysége sekély, amely miatt csökkenteni kell a hajók merülését a ballaszt kiürítése révén, kötelesek olyan berendezésekről gondoskodni, melyekre ennek a bekezdés (b) pontjának (i) alpontja hivatkozik, de azzal a kikötéssel, hogy azok a hajók, amelyek kénytelenek szennyvizet vagy piszkos ballasztot kiüríteni, némi késedelmet szenvednek.
(iii) Valamennyi érdekelt szerződő fél kormánya köteles a Szervezetet tájékoztatni arról, hogy milyen intézkedéseket tett ennek a bekezdésnek a (b) pontja (i) és (ii) alpontjaiban foglalt rendelkezések értelmében. A Szervezet a kellő értesítések beérkezése alapján köteles kitűzni egy időpontot, melytől fogva ennek a szabálynak a kérdéses körzetre vonatkozó követelményei hatályba lépnek. A Szervezet köteles az így kitűzött időpontról legalább tizenkét hónappal előtte az összes szerződő felet értesíteni.
(iv) Ennek az Egyezménynek hatálybalépése és az így kitűzött időpont közti időszak alatt a különleges körzetben hajózó hajók kötelesek ennek a mellékletnek a 9. szabályában előírt követelményeknek eleget tenni.
(v) Ezután az időpont után az ezekben a különleges körzetekben lévő kikötőkben rakodó olajszállító tartályhajók - ahol ilyen berendezések még nem állnak rendelkezésre - szintén kötelesek teljes mértékben eleget tenni az ebben a szabályban foglalt követelményeknek. Mindazonáltal, az ezekben a különleges körzetekbe rakodás céljából befutó olajszállító tartályhajók kötelesek mindent elkövetni annak érdekében, hogy a hajó az illető körzetbe csak tiszta ballaszttal lépjen be.
(vi) Azon időpont után, amikor a kérdéses különleges körzetre vonatkozó követelmények hatályba lépnek, mindegyik szerződő fél köteles értesíteni a Szervezetet az összes olyan esetről, amikor a berendezések állítólag nem bizonyultak kielégítőnek, hogy ezt az összes érdekelt szerződő félnek továbbítsák.
(vii) 1977. január 1-jéig, vagy egy évvel ennek az Egyezménynek hatálybalépési időpontja után - aszerint, hogy melyik következik be később - legalább ennek a mellékletnek a 12. szabályában előírt befogadó berendezésekről kell gondoskodni.
(8) Ennek a szabálynak a (7) bekezdésében foglaltak ellenére a következő szabályokat kell alkalmazni a Déli-sarkvidék körzetben:
(a) valamennyi szerződő fél kormánya, amelynek kikötőiből a hajók a Déli-sarkvidék körzetbe útra indulnak, vagy kikötőibe onnan érkeznek, kötelesek biztosítani - olyan hamar, amennyire az megvalósítható - hogy a megfelelő berendezések rendelkezésre álljanak az összes iszap, piszkos ballaszt, tankmosó-víz, és egyéb olajmaradványok és olajos keverékek átvételére az összes hajóról, az azokat használó hajók igényeinek megfelelően, anélkül hogy indokolatlan késedelmet okoznának, és
(b) valamennyi szerződő fél kormányának biztosítania kell, hogy a lobogóját viselő összes hajó, mielőtt belép a Déli-sarkvidék körzetbe, fel legyen szerelve kielégítő befogadóképességű tartállyal, vagy tartályokkal az összes iszap, piszkos ballaszt, tankmosó-víz, és egyéb olajos maradványok és keverékek visszatartására, mindaddig, amíg a körzetben működnek és bevégzik az előkészületeket az ilyen olajszármazékok kiürítésére a befogadó berendezésekbe a körzet elhagyása után.
Kivételek
Ennek a mellékletnek a 9. és 10. szabályai nem vonatkoznak az alábbi esetekre:
(a) valamely hajó biztonságának, vagy a tengeren való életmentés céljából szükséges olaj vagy olajos keverék tengerbe való kiürítése; vagy
(b) a hajót vagy berendezését ért kár esetén az olajnak vagy olajos keveréknek a tengerbe való kiürítése:
(i) feltéve, hogy minden ésszerű óvintézkedést megtettek a káreset bekövetkezése vagy a kiürítés felfedezése után annak megakadályozása vagy minimálisra csökkentése érdekében; és
(ii) kivéve, ha a tulajdonos vagy a hajóparancsnok vagy azzal a szándékkal cselekedett, hogy kárt okozzon, vagy gondatlanul és abban a tudatban jár el, hogy valószínűleg káreset következik be; vagy
(c) az Igazgatás jóváhagyásával olyan olajtartalmú anyagok tengerbe való kiürítése esetén, melyeket különleges szennyeződések előfordulásának leküzdése céljából használnak, a szennyeződés által okozott kár minimálisra csökkentése érdekében. Minden ilyen kiürítés annak a kormánynak a jóváhagyását igényli, melynek fennhatósága alatt fog megtörténni a szándékolt kiürítés.
Befogadó berendezések
(1) Ennek a mellékletnek a 10. szabályában foglalt rendelkezések fenntartásával mindegyik szerződő fél kormánya vállalja, hogy biztosítja az olajrakodó kikötőkben, hajójavító kikötőkben és egyéb olyan kikötőkben, ahol a hajóknak olajos maradványokat kell kiüríteniük, megfelelő befogadó berendezések beállítását, olyan maradványok és olajos keverékek befogadására, melyek olajszállító tartályhajókból és egyéb hajókból maradnak hátra, kielégítve a berendezéseket használó hajók szükségletét anélkül, hogy felesleges késedelmet okoznának a hajóknak.
(2) Ennek a szabálynak az (1) bekezdése értelmében az alábbi helyeken kell befogadó berendezésekről gondoskodni:
(a) az összes olyan kikötőben és terminálon, ahol nyersolajat raknak olajszállító tartályhajókba, és ahol az ilyen tartályhajók közvetlenül beérkezésük előtt 72 óránál vagy 1200 tengeri mérföldnél nem hosszabb ballasztutat tettek meg,
(b) az összes olyan kikötőben és terminálon, ahol nyersolajon kívül másfajta olajat rakodnak ömlesztve 1000 tonnánál nagyobb napi átlagos mennyiségben,
(c) az összes kikötőben, ahol hajójavító üzem vagy tartálytisztító berendezés működik,
(d) az összes olyan kikötőben és terminálon, ahol ennek a mellékletnek a 17. szabályában előírt olajiszap-tartállyal ellátott hajókat kezelnek,
(e) az összes olyan kikötőben, ahol ennek a mellékletnek a 9. szabálya értelmében nem szabad olajos fenékvizet és egyéb maradványokat kiüríteni, és
(f) az összes ömlesztett rakományt rakodó kikötőben a kombinált áruszállító hajókból kikerülő olajmaradványok tekintetében, melyeket ennek a mellékletnek a 9. szabálya értelmében nem szabad kiüríteni.
LÁSD A 3.5 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT
(3) A befogadó berendezések kapacitását a következők szerint kell meghatározni:
(a) A nyersolaj-rakodó termináloknak elegendő befogadó berendezésük kell, hogy legyen valamennyi olaj és olajos keverék befogadására, amit az ennek a melléklet 9. szabály (1) bekezdése (a) pontjának a rendelkezései értelmében nem szabad az úton lévő olajszállító tartályhajókról kiüríteni, az ennek a szabálynak a (2) bekezdése (a) pontjában leírtak szerint.
(b) Az ennek a szabálynak a (2) bekezdése (b) pontjában említett rakodó kikötők és terminálok elegendő befogadó berendezéssel kell, hogy rendelkezzenek valamennyi olaj és olajos keverék befogadására, amit az ennek a mellékletnek a 9. szabálya (1) bekezdése (a) pontjában foglalt rendelkezések értelmében nem szabad azokból az olajszállító tartályhajókból kiüríteni, amelyek nem nyersolajat, hanem másfajta olajat rakodnak ömlesztve.
(c) Minden hajójavító üzemmel vagy tartálytisztító berendezéssel rendelkező kikötőnek elegendő befogadó berendezéssel kell rendelkeznie valamennyi maradvány és olajos keverék befogadására, ami a hajókon maradt eltávolítás céljából, mielőtt beléptek volna ezekbe az üzemekbe vagy létesítményekbe.
(d) Ennek a szabálynak a (2) bekezdése (d) pontja alatt felsorolt kikötőkben és terminálokon létesített összes ilyen berendezésnek elegendőnek kell lennie, hogy az ilyen kikötőkben és terminálokon ésszerű számítás szerint előreláthatóan megforduló összes hajóból ennek a mellékletnek a 17. szabálya értelmében visszatartott összes maradványt befogadja.
(e) Az ennek a szabálynak az értelmében, a kikötőkben és terminálokban létesített összes berendezésnek elegendőnek kell lennie valamennyi olajos fenékvíz és egyéb maradvány befogadására, amit ennek a mellékletnek a 9. szabálya értelmében nem szabad kiüríteni.
(f) Az ömlesztett rakományt rakodó kikötőkben felállított berendezéseknél számításba kell venni a kombinált áruszállító hajóknál adott esetben felmerülő különleges problémákat.
(4) Az ennek a szabálynak a (2) és (3) bekezdéseiben előírt befogadó berendezéseket legkésőbb egy esztendővel az ennek az Egyezménynek a hatálybalépése után, vagy 1977. január 1-jéig rendelkezésre kell bocsátani, aszerint, hogy melyikre kerül később sor.
(5) Mindegyik szerződő fél köteles, az érdekelt szerződő feleknek való továbbítás céljából, a Szervezetet minden olyan esetről értesíteni, amikor ennek a szabálynak az értelmében beállított berendezések állítólag nem bizonyultak kielégítőnek.
Elkülönített ballaszttartályok, kijelölt tiszta ballaszttartályok és nyersolajos mosás
LÁSD 2.1 ÉS 4.6 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT
Ennek a mellékletnek a 13C. és 13D. szabályaitól függően, az olajszállító tartályhajók elégítsék ki ennek a szabálynak a követelményeit.
20 000 tonna hordképességű és annál nagyobb új olajszállító tartályhajók
(1) Minden 20.000 tonna hordképességű és annál nagyobb új olajszállító tartályhajót és minden 30 000 tonna hordképességű és annál nagyobb olajtermék-szállító tartályhajót el kell látni elkülönített ballaszttartályokkal, amelyeknek meg kell felelniük ennek a szabálynak a (2), (3) és (4), vagy (5) bekezdéseiben foglaltaknak, ahogy az alkalmazandó.
(2) Az elkülönített ballaszttartályok befogadóképességét úgy kell meghatározni, hogy a hajó biztonságosan üzemelhessen a ballaszttal megtett utakon anélkül, hogy rakománytartályait kellene vízballasztra használnia, kivéve ennek a szabálynak a (3) vagy (4) bekezdésében foglalt intézkedéseket. Az elkülönített ballaszttartályok befogadóképessége azonban minden esetben legalább olyan legyen, hogy bármilyen ballasztolási esetben, az út bármely részén, beleértve az üres hajó plusz csak elkülönített ballaszt állapotot is, a hajó merülése és trimmje kielégíthesse az alábbi követelmények mindegyikét:
(a) az elméleti merülés (dm) méterben mérve a középvonalnál (tekintet nélkül a hajó bármilyen alakváltozására) nem lehet kevesebb, mint
dm = 2,0 + 0,02 L
(b) a merülésnek az első és a hátsó függélynél egyeznie kell a középvonalnál meghatározott merüléssel (dm), ennek a bekezdésnek az (a) pontjában meghatározottak szerint, amellyel összefüggésben a fartrimm nem lehet nagyobb 0,015 L-nél; és
(c) a merülés a mellső hátsó függélynél semmilyen esetben sem lehet kisebb, mint amennyi a hajócsavar(o)k teljes vízbemerüléshez szükséges.
(3) Semmilyen esetben sem szabad ballasztvizet rakománytartályokban vinni, kivéve:
(a) azokat a ritkán előforduló utakat, amikor az időjárási viszonyok annyira súlyosak, hogy a parancsnok véleménye szerint a hajó biztonsága érdekében szükséges járulékos ballasztvizet szállítani az olajtartályokban; és
(b) kivételes esetekben, amikor egy olajszállító tartályhajó sajátságos üzemelési jellemzői szükségessé teszik ballasztvíz felvételét ennek a szabálynak (2) bekezdésében előírtakat meghaladó mennyiségben, feltéve, hogy az olajszállító tartályhajó ilyen üzeme a Szervezet által meghatározott kivételes esetek kategóriájába tartozik.
Az ilyen járulékos ballasztvizet ennek a mellékletnek a 9. szabályában foglaltaknak megfelelően és a 15. szabály követelményeivel összhangban kell kezelni és kiüríteni, és ezt be kell vezetni ennek a mellékletnek a 20. szabályában hivatkozott Olajnyilvántartási naplóba.
LÁSD A 4.1 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT
(4) Új nyersolajszállító tartályhajók esetében az ennek a szabálynak a (3) bekezdésében engedélyezett járulékos ballasztot csak akkor szabad rakománytartályokban hordozni, ha az ilyen tartályokat az olajkirakó kikötő vagy terminál elhagyása előtt nyersolajjal kimosták ennek a mellékletnek a 13B. szabályában foglaltaknak megfelelően.
LÁSD A 4.2 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT
(5) Függetlenül az ennek a szabálynak a (2) bekezdésében foglalt rendelkezésektől, a 150 méternél rövidebb olajszállító tartályhajóknál az elkülönített ballaszt körülményei feleljenek meg az Igazgatás igényeinek.
LÁSD A 4.3 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT
(6) Minden 20 000 tonna hordképességű és annál nagyobb új nyersolajszállító tartályhajót fel kell szerelni nyersolajos-mosó rakománytartály tisztító rendszerrel. Az Igazgatásnak biztosítania kell, hogy a rendszer teljes mértékben megfeleljen ennek a melléklet 13B. szabályában előírt követelményeknek egy évvel azt követően, hogy a tartályhajót először alkalmazták nyersolaj szállítási forgalomban, vagy a harmadik olyan út végén, amelyen nyersolajos mosásra alkalmas nyersolajat szállított, attól függően, hogy melyik következik be későbben. Kivéve, ha az ilyen olajszállító tartályhajó olyan nyersolajat szállít, amely nem alkalmas nyersolajos mosásra, az olajszállító tartályhajónak a rendszert ennek a szabálynak a követelményeivel összhangban kell üzemeltetnie.
40 000 tonna hordképességű és annál nagyobb meglévő nyersolajszállító tartályhajók
(7) Ennek a szabálynak a (8) és (9) bekezdése szerinti rendelkezések fenntartásával, minden 40 000 tonna hordképességű és annál nagyobb meglévő nyersolajszállító tartályhajót el kell látni elkülönített ballaszttartályokkal, és azoknak ki kell elégíteniük ennek a szabálynak a (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket, ennek az Egyezménynek hatálybalépési időpontjától kezdődően.
(8) Ennek a szabálynak a (7) bekezdésében említett meglévő nyersolajszállító tartályhajók az elkülönített ballaszttartályokkal való felszerelés helyett, üzemeltethetőek ennek a mellékletnek a 13B. szabályában foglaltaknak megfelelően, nyersolajos mosást alkalmazó rakománytartály tisztító eljárással, kivéve ha a nyersolajszállító tartályhajóval olyan nyersolajat szándékoznak szállítani, amely nem alkalmas nyersolajos mosásra.
LÁSD A 4.4 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT
(9) Az ennek a szabálynak a (7) és (8) bekezdésében említett nyersolajszállító tartályhajók, az elkülönített ballaszttartályokkal történő felszerelés vagy nyersolajos mosást alkalmazó rakománytartály tisztító eljárással történő üzemeltetés helyett, üzemeltethetőek ennek a mellékletnek a 13A. szabálya szerint kijelölt tiszta ballaszttartályokkal is, a következő időtartamokig:
(a) 70 000 tonna hordképességű és annál nagyobb nyersolajszállító tartályhajók ennek az Egyezménynek hatálybalépési időpontjától számított két évig, és
(b) 40 000 tonna hordképességű és annál nagyobb, de 70 000 tonna hordképességűnél kisebb nyersolajszállító tartályhajók ennek az Egyezménynek hatálybalépési időpontjától számított négy évig.
LÁSD A 4.5 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT
40 000 tonna hordképességű és annál nagyobb meglévő olajtermék-szállító tartályhajók
(10) Az ennek az Egyezménynek hatálybalépési időpontjától kezdődően minden 40 000 tonna hordképességű és annál nagyobb meglévő olajtermék-szállító tartályhajót el kell látni elkülönített ballaszttartályokkal úgy, hogy azok feleljenek meg ennek a szabálynak a (2) és (3) bekezdésében foglalt követelményeknek, vagy ehelyett üzemeltethetőek ennek a mellékletnek a 13A. szabályában foglalt rendelkezéseknek megfelelően kijelölt tiszta ballaszttartályokkal.
LÁSD A 4.5 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT
Elkülönített ballasztos olajszállító tartályhajónak minősített olajszállító tartályhajó
(11) Bármely olajszállító tartályhajót, melyet ennek a szabálynak az (1), (7) vagy (10) bekezdése szerint nem kötelező ellátni elkülönített ballaszttartályokkal, mindazonáltal elkülönített ballasztos tartályhajónak lehet minősíteni, amennyiben az kielégíti az ennek a szabálynak a (2) és (3) vagy (5) bekezdéseiben foglalt követelményeket, amelyek reá vonatkoznak.
Kijelölt tiszta ballaszttartályokkal rendelkező olajszállító tartályhajókra vonatkozó követelmények
LÁSD A 4.4 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT
(1) Az ennek a mellékletnek a 13. szabály (9) vagy (10) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően kijelölt tiszta ballaszttartályokkal üzemelő olajszállító tartályhajó rendelkezzen kellő befogadóképességű tartályokkal - amelyek ennek a mellékletnek az 1. szabály (16) bekezdésében foglalt meghatározása szerint kizárólagosan tiszta ballaszt szállítására vannak kijelölve - hogy megfeleljen az ennek a mellékletnek a 13. szabály (2) és (3) bekezdéseiben foglalt követelményeknek.
(2) A kijelölt tiszta ballaszttartályok elrendezése és üzemeltetési eljárásai feleljenek meg az Igazgatás által meghatározott követelményeknek. Az ilyen követelményeknek legalább mindazon rendelkezéseket tartalmazniuk kell, amelyeket az 1978. évi tartályhajó biztonsági és szennyezés megelőzési nemzetközi konferencia 14. határozatával elfogadott, „Kijelölt tiszta ballaszttartályokkal rendelkező olajszállító tartályhajókra vonatkozó specifikációk” tartalmaznak, annak a Szervezet általi lehetséges módosításai szerint. *
(3) A kijelölt tiszta ballaszttartályokkal üzemelő olajszállító tartályhajót fel kell szerelni az Igazgatás által a Szervezet ajánlásai szerinti specifikációk * alapján jóváhagyott olajtartalom mérővel, ami lehetővé teszi a kiürítésre kerülő ballasztvízben lévő olajtartalom ellenőrzését. Az olajtartalom mérőt legkésőbben ennek az Egyezménynek hatálybalépését követően, a tartályhajó első tervezett hajógyári tartózkodása alkalmával kell beépíteni. Addig az időpontig, amíg az olajtartalom mérő beépítésre kerül, közvetlenül a ballaszt kihajózása előtt a kijelölt tartályokból vett ballasztvíz megvizsgálásával kell megállapítani, hogy nem történt olajjal való szennyeződés.
LÁSD A 4.7 ÉS 4.8 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT
(4) Minden kijelölt tiszta ballaszttartállyal üzemelő olajszállító tartályhajót el kell látni egy Kijelölt tiszta ballaszttartály üzemeltetési utasítással * , amely részletesen ismerteti a rendszert, és meghatározza az üzemeltetési eljárásokat. Az ilyen utasítás elégítse ki az Igazgatás követelményeit, és tartalmazza az ennek a szabálynak a (2) bekezdésében hivatkozott specifikációkban közölt információkat. Amennyiben a kijelölt tiszta ballasztrendszert érintő módosítás történik, az üzemeltetési utasítást ezzel összhangban módosítani kell.
Nyersolajos mosásra vonatkozó követelmények
LÁSD A 4.6 ÉS 4.9 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT
(1) Minden nyersolajos-mosó rendszer, melyet ennek a mellékletnek a 12. szabálya (6) és (8) bekezdéseinek megfelelően kötelező beépíteni, feleljen meg az ebben a szabályban foglalt követelményeknek.
(2) A nyersolajos-mosó berendezés és a hozzá tartozó felszerelések és elrendezések feleljenek meg az Igazgatás által meghatározott követelményeknek. Az ilyen követelmények legalább mindazokat a rendelkezéseket tartalmazzák, melyeket az 1978. évi tartályhajó biztonsági és szennyezés megelőzési nemzetközi konferencia 15. Határozatával elfogadott „Specifikáció a nyersolajos-mosó rendszerek konstrukciójára, üzemeltetésére és ellenőrzésére” meghatároz, annak a Szervezet általi lehetséges módosításai szerint. *
(3) Minden rakománytartályba és raktéri szennyvíztartályba semleges-gáz rendszert kell beépíteni az Életbiztonság a tengeren tárgyú 1974. évi nemzetközi egyezmény II 2 fejezete vonatkozó szabályainak megfelelően, illetve azoknak az Életbiztonság a tengeren tárgyú 1974. évi nemzetközi egyezményhez csatolt 1978. évi Jegyzőkönyv által történt módosítása és kiegészítése, valamint a további lehetséges módosításai szerint.
(4) A rakománytartályok ballasztolását illetően, minden ballasztban megteendő utat megelőzően elegendő rakománytartályban kell nyersolajos mosást végezni ahhoz, hogy számításba véve a tartályhajó kereskedelmi útvonalát és a várható időjárási viszonyokat, ballasztvíz csakis olyan rakománytartályokba kerüljön, melyekben a nyersolajos mosást elvégezték.
(5) Minden nyersolajos-mosó rendszerrel üzemelő olajszállító tartályhajót el kell látni Üzemeltetési és felszerelési utasítással * , amely részletesen ismerteti a rendszert és a berendezést, és meghatározza az üzemeltetési eljárásokat. Az ilyen utasítás elégítse ki az Igazgatás követelményeit, és tartalmazza ennek a szabálynak a (2) bekezdésében hivatkozott „Specifikáció” összes információját. Amennyiben a nyersolajos-mosó rendszert érintő módosítás történik, az Üzemeltetési és felszerelési utasítást ennek megfelelően át kell dolgozni.
Meghatározott járatokon közlekedő meglévő tartályhajók
LÁSD A 4.6 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT
(1) Az ennek a szabálynak a (2) és (3) bekezdéseiben foglalt rendelkezésektől függően, ennek a mellékletnek a 13. szabály (7) és (10) bekezdései nem vonatkoznak azokra a meglévő olajszállító tartályhajókra, melyek kizárólag meghatározott járatokon közlekednek:
(a) egy, az ebben az Egyezményben részes állam kikötői vagy termináljai között; vagy
(b) az ebben a Jegyzőkönyvben részes államok kikötői vagy termináljai között, ahol:
(i) az út teljes egészében ennek a mellékletnek a 10. szabály (1) bekezdésében foglalt meghatározás szerinti különleges körzeten belül esik; vagy
(ii) az út teljes egészében a Szervezet által kijelölt egyéb határokon belül esik.
(2) Ennek a szabálynak az (1) bekezdésében foglalt rendelkezések csak akkor alkalmazhatók, ha azok a kikötők vagy terminálok, ahol az ilyen utakon rakomány berakodása történik, megfelelő befogadó berendezésekkel rendelkeznek az azokat használó olajszállító tartályhajókról származó ballaszt és tartálymosó víz befogadására és kezelésére, valamint ha az összes következő feltétel kielégítést nyer:
(a) ennek a mellékletnek a 11. szabályában foglalt kivételektől függően, minden ballasztvizet, beleértve a tiszta ballasztvizet és a tankmosási maradványokat is, visszatartanak a hajón és átadnak a befogadó berendezésekbe, és az erre vonatkozó - ennek a szabálynak a (3) bekezdésében említett Olaj-nyilvántartási naplóba tett - bejegyzést, az illetékes kikötői állam hatósága hitelesítette;
(b) megállapodás jött létre az Igazgatás és az ennek a szabálynak az (1) bekezdése (a) vagy (b) pontjában említett kikötő szerinti államok Kormányai között, a meglévő olajszállító tartályhajónak meghatározott járaton történő használatára vonatkozóan;
(c) a fentebb említett kikötők vagy terminálok befogadó berendezéseinek megfelelőségét, összhangban ennek a mellékletnek a vonatkozó rendelkezéseivel, az Egyezményben részes államok kormányai, amelyek területén az ilyen kikötők vagy terminálok elhelyezkednek, ennek a szabálynak az alkalmazási céljára jóváhagyták; és
(d) a Nemzetközi olajszennyezés megelőzési bizonyítványba bejegyzésre került, hogy az olajszállító tartályhajó kizárólagosan ilyen meghatározott járaton közlekedik.
Meglévő olajszállító tartályhajók különleges ballaszt elrendezéssel
(1) Amennyiben egy meglévő olajszállító tartályhajó olyan építésű, vagy oly módon üzemel, hogy az mindenkor megfelel ennek a mellékletnek a 13. szabály (2) bekezdésében kifejtett merülési és trimmelési követelményeknek - anélkül, hogy ballasztvizet kellene felvennie - úgy kell tekinteni, hogy az megfelel ennek a mellékletnek a 13. szabálya (7) bekezdésében az elkülönített ballaszttartályokra vonatkozóan meghatározott követelményeknek, feltéve, hogy az összes következő feltétel teljesül:
(a) az Igazgatás jóváhagyta az üzemeltetési eljárásokat és ballaszt elrendezéseket;
(b) megállapodás jön létre az Igazgatás és az ebben az Egyezményben részes kikötő szerinti államok kormányai között, arra vonatkozóan, hogy a merülési és trimmelési követelmények teljesítését üzemeltetési eljárásokkal érik el; és
(c) a Nemzetközi olajszennyezés megelőzési bizonyítvány olyan bejegyzéssel van ellátva, mely szerint az olajszállító tartályhajó különleges ballaszt elrendezéssel üzemel.
(2) Az olajtartályokban semmilyen esetben sem szabad ballasztvizet hordozni, kivéve azokat a ritka utakat, amikor az időjárási körülmények olyan rosszak, hogy a hajóparancsnok véleménye szerint a hajó biztonsága érdekében szükségessé válik a rakománytartályokba járulékos ballasztvizet felvenni. Az ilyen járulékos ballasztvizet ennek a mellékletnek a 9. szabályában foglaltaknak megfelelően kell kezelni és kiüríteni, összhangban ennek a mellékletnek a 15. szabályában foglalt követelményekkel, és erről az ennek a mellékletnek a 20. szabályában említett Olaj-nyilvántartási naplóba bejegyzést kell tenni.
(3) Annak az Igazgatásnak, amely ennek a szabálynak az (1) bekezdés (c) pontja szerint záradékkal látott el egy bizonyítványt, tájékoztatnia kell a Szervezet erről az ebben az Egyezményben szerződő felek közötti köröztetés céljából.
Az elkülönített ballaszt-terek védő elhelyezése
LÁSD A 2.1, 4.6, 4.10 és 4.11 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT
(1) Minden 20 000 tonna hordképességű és annál nagyobb új olajszállító tartályhajón, valamint minden 30 000 tonna hordképességű és annál nagyobb új olajtermék-szállító tartályhajón, ennek a mellékletnek a 13. szabályában foglalt követelmények teljesítéséhez szükséges befogadóképességet biztosító elkülönített ballaszttartályokat, amelyek a rakománytartály hosszában helyezkednek el, ennek a szabálynak a (2), (3) és (4) bekezdéseiben foglalt követelményeknek megfelelően kell elrendezni oly módon, hogy azok bizonyos mértékű védelmet nyújtsanak az olaj kiömlése ellen zátonyra futás vagy összeütközés esetén.
(2) A rakománytartályok hossza (Lt) mentén fekvő elkülönített ballaszttartályokat és a nem olajtartály jellegű egyéb tereket úgy kell elrendezni, hogy azok a következő követelményeknek feleljenek meg:
ΣPAc+ΣPAs≥J[Lt(B+2D)]
ahol: PAc = az egyes elkülönített ballaszttartályok, vagy a nem olajtartály jellegű egyéb terek oldalsó héjlemezelésének felülete, a bordákon mért szerkesztési méretek alapján, négyzetméterben,
PAs = az egyes ilyen tartályok, vagy terek fenék héjlemezelésének felülete négyzetméterben, a bordákon mért szerkesztési méretek alapján,
Lt = a rakománytartályok mellső és hátsó szélső határai közötti távolság, méterben,
B = a hajó legnagyobb szélessége, ennek a mellékletnek az 1. szabály (21) bekezdésében foglalt meghatározás szerint,
D = a bordákon mért oldalmagasság méterben, a gerinc tetejétől a szabadoldal-fedélzet fedélzeti gerendájának tetejéig függőlegesen mérve oldalt a hajóközépen. A lekerekített hajóperemű hajóknál a magasságot a fedélzeti- és oldal héjlemezelés belső síkjának metszéspontjáig kell mérni, a vonalak meghosszabbításában, mintha a hajóperem szögletes konstrukciójú lenne,
J = 0,45 a 20 000 tonna hordképességű olajszállító tartályhajóknál, 0,30 a 200.000 tonna hordképességű és annál nagyobb olajszállító tartályhajóknál, ennek a szabálynak a (3) bekezdésében foglalt rendelkezésektől függően. A DW tonna közbenső értékeire a „J” értéket lineáris interpolálással kell meghatározni.
Ebben a szabályban mindenütt, ahol az ebben a bekezdésben megadott jelölések előfordulnak, azok jelentése az ebben a bekezdésben megadottaknak felel meg.
(3) A 200 000 tonna hordképességű és annál nagyobb tartályhajók esetében a „J” értékét a következők szerint lehet csökkenteni:
ahol: a = 0,25 a 200 000 tonna hordképességű olajszállító tartályhajókra,
a = 0,40 a 300 000 tonna hordképességű olajszállító tartályhajókra,
a = 0,50 a 420 000 tonna hordképességű és annál nagyobb olajszállító tartályhajókra.
A hordképesség közbenső értékeihez tartozó „a” értéket lineáris interpolálással kell meghatározni.
Oc = az ennek a mellékletnek a 23. szabálya (1) bekezdésének (a) pontjában foglalt meghatározás szerint,
Os = az ennek a mellékletnek a 23. szabálya (1) bekezdésének (b) pontjában foglalt meghatározás szerint,
OA = a megengedhető olajkiömlés az ennek a mellékletnek a 24. szabálya (2) bekezdésében foglalt követelmény szerint.
(4) Az elkülönített ballaszttartályok, valamint az olajtartályok kivételével az egyéb terekhez tartozó PAc és PAs értékek meghatározására a következők vonatkoznak:
(a) az egyes oldaltartályok vagy terek minimális szélessége - melyek akár a hajó teljes oldalmagasságában kiterjednek, akár a fedélzettől a kettősfenék tetejéig - legalább 2 méter legyen. A szélességet a hajó oldalán belül kell mérni, a középvonalra merőlegesen. Ahol ennél kisebb távolság adott, ott az oldaltartályt vagy teret nem lehet számításba venni a PAc védőterület kiszámításánál; és
(b) az egyes kettősfenék tartályok vagy terek legkisebb függőleges magassága a B/15 vagy 2 méter érték közül a kisebb legyen. Ahol ennél kisebb magasság áll rendelkezésre, ott a fenéktartályt vagy teret nem szabad számításba venni a PAs védőterület kiszámításánál.
Az oldaltartályok és kettősfenék tartályok minimális szélességét és magasságát a fenékárok körzetén kívül kell mérni, a minimális szélesség esetében pedig a lekerekített hajóperem körzetén kívül.
Olajszennyezés megelőzése összeütközés vagy zátonyra futás esetén
LÁSD A 4.6 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT
(1) Ezt a szabályt a 600 tonna hordképességű vagy annál nagyobb olajszállító tartályhajókra kell alkalmazni:
(a) amelynek építési szerződését 1993. július 6. után kötik meg; vagy
(b) építési szerződés hiányában, amelynek gerincét 1994. január 6. után fektetik le, vagy amely ezután áll ennek megfelelő építési fokon; vagy
(c) amelynek átadása 1996. július 6. után történik; vagy
(d) amelyen nagyobb mértékű olyan átalakítást végeztek:
(i) amelyre a szerződést 1993. július 6. után kötik meg; vagy
(ii) szerződés hiányában, amelyen az építési munkák 1994. január 6. után kezdődnek meg; vagy
(iii) amelyet 1996. július 6. után fejeznek be.
LÁSD AZ 1.2 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT
(2) Minden 5 000 tonna hordképességű, vagy annál nagyobb olajszállító tartályhajónak:
(a) a 13E. szabály helyett, ha az alkalmazható, meg kell felelnie a (3) bekezdés követelményeinek, kivéve, ha arra a (4) vagy (5) bekezdés rendelkezései vonatkoznak; és
(b) meg kell felelnie, ha az alkalmazható, a (6) bekezdés követelményeinek.
(3) A rakománytartályokat teljes hosszban védeni kell ballaszttartályokkal, vagy egyéb terekkel, amelyek nem rakomány vagy tüzelőanyag-tartályok, az alábbiak szerint:
(a) Oldaltartályok vagy terek
Az oldaltartályoknak vagy tereknek, vagy a hajó teljes oldalmagasságában, vagy a fedélzettől a kettősfenék tetejéig kell kiterjedniük, függetlenül a lekerekített hajóperemtől - ha az nyer alkalmazást. Az oldaltartályokat úgy kell elhelyezni, hogy az oldallemezelés szerkesztett vonalán belül fekvő rakománytartályok esetében az 1. ábra szerint w-vel jelölt távolság, bármely keresztmetszetben az oldallemezelésre merőlegesen, ne legyen kisebb annál, mint amely az alábbiak szerint adódik:
w = 0.5 + DW/20 000 (m) vagy
w = 2,0 m, attól függően, hogy melyik kisebb.
A minimális érték: w = 1,0 m.
(b) Kettősfenék tartályok vagy terek
Bármely keresztmetszetben a kettősfenék tartály vagy tér magasságának olyannak kell lennie, hogy a rakománytartály alja és a fenéklemezelés szerkesztett vonala között a fenéklemezelésre merőlegesen mért h távolság - az 1. ábra szerint - ne legyen kisebb annál, mint amely az alábbiak szerint adódik:
h = B/15 (m) vagy
h = 2,0 (m), attól függően, hogy melyik kisebb.
A minimális érték: h = 2,0 m.
(c) Medersor környéke, vagy egyértelműen meghatározott medersor nélküli helyek
Ha a w és h távolság különböző, a w távolságot kell használni az 1. ábra szerinti alapvonaltól számított 1,5 h feletti magasságban.
(d) A ballaszttartályok összesített befogadóképessége
A 20 000 tonna hordképességű vagy annál nagyobb nyersolajszállító tartályhajókon, vagy a 30 000 tonna hordképességű vagy annál nagyobb olajtermék-szállító tartályhajókon az oldaltartályok, a kettősfenék tartályok, az orrtartályok és a fartartályok összesített befogadóképessége nem lehet kevesebb, mint az elkülönített ballaszttartályoknak a 13. szabályban foglalt követelmények kielégítéséhez szükséges befogadóképessége. A 13. szabály követelményeinek kielégítésére alkalmazott oldaltartályokat és tereket, valamint kettősfenék tartályokat olyan egyenletesen kell elhelyezni a rakománytartály hosszában, amennyire az megvalósítható. A hosszirányú testszerkezeti hajlítófeszültség, trimm stb., csökkentésére szolgáló kiegészítő elkülönített ballaszttartályok bárhol elhelyezhetők a hajón belül.
LÁSD A 4.12 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT
(e) Szívókutak a rakománytartályokban
A rakománytartályok szívókútjai benyúlhatnak a kettősfenékbe, a h távolság által meghatározott vonal alá, feltéve, hogy az ilyen kutak olyan kicsik, amennyire az csak lehetséges, és a távolság a kút alja és a fenéklemezelés között nem kisebb, mint 0,5 h.
(f) Ballaszt és rakomány csőhálózat
A ballaszt csőhálózat és egyéb csővezetékek, mint pl. a mélységmérő és a ballaszttartályok szellőző csővezetékei, nem haladhatnak át rakománytartályokon. A rakománytartályok csőhálózata és hasonló, a rakománytartályba vezető csőhálózat, nem haladhat át a ballaszttartályokon. Ezek alól a követelmények alól felmentés adható rövid csővezetékekre, feltéve, ha azok teljes mértékben hegesztettek, vagy kivitelezésük ezzel egyenértékű.
(4) (a) A (3) bekezdés (b) pontja által megkövetelt kettősfenék tartályok és terek - feltéve, hogy a tartályhajó tervezése olyan, hogy a rakomány és a tenger között szimpla határt képező fenéklemezelésre kifejtett rakomány- és gáznyomás nem haladja meg a külső hidrosztatikus nyomást - kiosztása az alábbi összefüggés szerint történhet:
f x hc x pc x g + 100Δp ≤ dn x ps x g
ahol:
hc = a fenéklemezeléssel érintkezésben lévő rakomány magassága méterben
pc = a maximális rakománysűrűség t/m3-ben
dn = a minimális üzemi merülés bármely várható terhelési esetben, méterben
ps = tengervíz sűrűsége t/m3-ben
Δp = a rakománytartály nyomás/vákum szelepének maximálisan beállított nyomása bar-ban
f = biztonsági tényező, amelynek értéke 1,1
g = szabványos nehézségi gyorsulás (9,81 m/s2)
(b) Bármely horizontális felosztást, amely fenti követelmények kielégítéséhez szükséges, olyan magasságban kell végezni, amely nem lehet kisebb, mint a B/6 vagy 6 m értékek közül a kisebbik, de nem lehet magasabban, mint 0,6D az alapvonal fölött, ahol D a szerkesztett magasság a hajóközépen.
(c) Az oldaltartályok vagy terek elhelyezésének a (3) bekezdés (a) pontjában meghatározottnak kell lenni, kivéve, hogy az alapvonal feletti h magasság alatt - ahol h a (3) bekezdés (b) pontjában meghatározott értéket jelenti - a rakománytartály határvonala merőleges lehet a fenéklemezelésig levezetően, ahogy azt a 2. ábra szemlélteti.
(5) Az olajszállító tartályhajók tervezésének és szerkesztésének más módszerei is elfogadhatók alternatív megoldásként azokhoz a követelményekhez képest, mint amelyeket a (3) bekezdés előír, feltéve, hogy az ilyen módszerek biztosítják ugyanazt a szintű védelmet összeütközés és zátonyra futás esetén, és ha elveikben jóváhagyást nyernek a Tengerészeti Környezetvédelmi Bizottságtól a Szervezet által kidolgozott útmutató alapján. *
(6) A 20 000 tonna hordképességű vagy annál nagyobb olajszállító tartályhajókra a 25. szabály (2) bekezdése (b) pontjában előírt sérülési feltevéseket ki kell egészíteni a következő feltételezett fenék áthajlási károsodással:
(a) hosszirányú kiterjedés:
(i) 75 000 tonna hordképességű és annál nagyobb hajók:
0,6L a mellső függélytől mérve;
(ii) 75 000 DW tonnánál kisebb hajók:
0,4L a mellső függélytől mérve;
(b) keresztirányú kiterjedés: B/3 bármely helyen, a hajófenéken;
(c) függőleges kiterjedés: a külső héjazat átszakadása
(7) Az 5 000 DW tonnánál kisebb olajszállító tartályhajóknak ki kell elégíteniük az alábbi feltételeket:
(a) el legyenek látva kettősfenék tartályokkal, vagy terekkel, amelyek olyan magasságúak, hogy a (3) bekezdés (b) pontjában meghatározott h távolság megfeleljen az alábbiaknak:
h = B/15 (m)
minimálisan h = 0,76 m-es értékkel;
a medersor körzetében, vagy egyértelműen meghatározott medersor nélküli helyeken a rakománytank határoló vonalának párhuzamosan kell futnia a hajóközép egyenes fenékvonalával, mint ahogy azt a 3. ábra szemlélteti; és
(b) el legyenek látva rakománytartályokkal, olyan elrendezésben, hogy egyik rakománytartály befogadóképessége se haladja meg a 700 m3-t, kivéve, ha a (3) bekezdés (a) pontjával összhangban elrendezett oldalsó tartályok vagy terek megfelelnek a következőnek:
w = 0,4 + 2,4DW/20 000 x (m)
minimálisan w = 0,76 m-es értékkel.
(8) Olajat nem szállítható semmilyen olyan térben, amely az Életbiztonság a tengeren tárgyú 1974. évi nemzetközi egyezmény II-1/11 fejezete vonatkozó szabályai, és annak módosításai szerint elhelyezett ütközési válaszfal elé nyúlik. Az olyan olajszállító tartályhajó, amely az említett szabályok szerint nem köteles ütközési válaszfallal rendelkezni, nem szállíthat olajat egyetlen olyan térben sem, amely a hossztengelyre merőleges olyan keresztirányú sík elé terjed, amely - mintha ütközési válaszfal lenne - az említett szabályoknak megfelelően helyezkedik el.
(9) Az ennek a szabálynak a rendelkezéseivel összhangban megépítendő olajszállító tartályhajó tervezésének és szerkesztésének jóváhagyásakor, az Igazgatásnak kellő figyelmet kell fordítania az általános biztonsági szempontokra, beleértve az oldal- és kettősfenék tartályok fenntartásának és szemlézésének szükségességét.
1. ábra. Rakománytartály határvonalai a (3) bekezdés alkalmazására
2. ábra. Rakománytartály határvonalai a (4) bekezdés alkalmazására
3. ábra. Rakománytartály határvonalai a (7) bekezdés alkalmazására
Az olajszennyezés megelőzése összeütközés vagy zátonyra futás esetén.
Meglévő olajszállító tartályhajókra vonatkozó rendelkezések
LÁSD A 4.6 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT
Meglévő olajszállító tartályhajókra vonatkozó rendelkezések
(1) Ezt a szabályt:
(a) alkalmazni kell a 20 000 tonna hordképességű és annál nagyobb nyersolajszállító tartályhajókra és a 30 000 tonna hordképességű és annál nagyobb olajtermék-szállító tartályhajókra, amelyeknél az építési szerződés megkötésének, a gerinc lefektetésének, vagy az átadásnak az időpontja ennek a mellékletnek 13F. szabálya (1) bekezdésében meghatározott időpontnál korábbi; és
(b) nem kell alkalmazni az ennek a melléklet 13F. szabályának megfelelő olajszállító tartályhajókra, amelyeknél az építési szerződés megkötésének, a gerinc lefektetésének, vagy az átadásnak az időpontja ennek a mellékletnek a 13F. szabálya (1) bekezdésében meghatározott időpontnál korábbi;
(c) nem kell alkalmazni a fenti (a) pont szerinti olajszállító tartályhajókra, amelyek megfelelnek ennek a melléklet 13. szabálya (3) bekezdés (a) és (b) pontjainak, vagy 14. szabálya (4) bekezdésének, kivéve akkor, ha a rakománytartály határvonala és a hajó oldala, valamint a fenéklemezelés közötti minimális távolságokra vonatkozó követelmények nem teljesülnek minden szempontból. Ebben az esetben az oldal-védelmi távolságok nem lehetnek kisebbek, mint amelyeket az Ömlesztett vegyi anyagok nemzetközi szállítási kódexe a 2. típusú rakománytartály elhelyezésére meghatároz, továbbá a fenékvédelmi távolságoknak meg kell felelniük ennek a mellékletnek a 13E. szabályában foglaltaknak.
(2) Ennek a szabálynak a követelményei 1995. július 1-jétől lépnek életbe.
(3) (a) Az olyan olajszállító tartályhajóra, amelyre ez a szabály alkalmazást nyer fokozott ellenőrzési eljárást kell alkalmazni az időszakos, a közbeeső és az éves szemlék folyamán, amelynek tárgyköre és gyakorisága minimálisan meg kell, hogy feleljen a Szervezet által kifejlesztett útmutatóban foglaltaknak. *
(b) Az öt évnél idősebb olajszállító tartályhajón, amelyre ezt a szabályt alkalmazzák, az Egyezményben részes államok kormányainak illetékes hatóságai számára hozzáférhető módon, a fedélzeten kell tartani a szemlejelentések teljes dokumentációját, beleértve a megkövetelt szabványméretek mérési eredményeit, továbbá az elvégzett szerkezeti munkákról szóló nyilatkozatot.
(c) A szemlejelentések dokumentációjához csatolni kell egy állapotkiértékelési jelentést, amely tartalmazza a hajó szerkezeti állapotára vonatkozó megállapításokat, a fennmaradó méreteket, azzal a bejegyzéssel, hogy azokat a lobogó szerinti állam Igazgatása elfogadja. A szemlejelentések dokumentációját és az állapotkiértékelési jelentést a Szervezet által kifejlesztett útmutató szerinti szabványos formában kell elkészíteni.
(4) Egy olajszállító tartályhajónak, amely nem felel meg ennek a mellékletnek az 1. szabálya (26) bekezdésében, az új olajszállító tartályhajókra vonatkozó követelményeknek, nem később, mint 25 évvel az átadása után meg kell felelnie az ennek a mellékletnek a 13F. szabályában foglalt követelményeknek - kivéve, ha az oldaltartályokat, vagy kettősfenék tereket nem használják olaj szállítására. Továbbá, a 13E. szabály (4) bekezdése szerinti szélességi és magassági követelményeinek tekintetében a következőknek kell teljesülniük: védelem az Lt hossz legalább 30%-ában a hajó teljes magasságában mindkét oldalon, vagy a fenéklemezelés szerkesztett területének 30%-ában az Lt hosszon belül, ahol Lt a 13E. szabály (2) bekezdésében meghatározott érték. Utóbbi esetben a 13F. szabályban foglalt követelményeket nem később, mint a hajó átadása után 30 évvel kell teljesíteni.
LÁSD A 4.13 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT
(5) Egy olajszállító tartályhajónak, amely kielégíti ennek a mellékletnek az 1. szabálya (26) bekezdésében az új olajszállító tartályhajókra meghatározott követelményeket, nem később, mint 30 évvel az átadása után meg kell felelnie ennek a mellékletnek a 13F. szabályában foglalt követelményeknek.
(6) Az Igazgatásnak jóvá kell hagynia ennek a szabálynak a (4) bekezdésében foglaltak alkalmazásából eredő bármely új ballasztolási, vagy rakodási feltételt, különös tekintettel a hosszirányú és helyi feszültségekre, az ép hajó stabilitására és - amennyiben az alkalmazható - a sérült hajó stabilitásra.
(7) Egyéb szerkezeti vagy üzemeltetési intézkedések, mint pl. a hidrosztatikusan kiegyensúlyozott rakodás, elfogadhatók alternatív megoldásként a (4) bekezdés előírásaihoz képest, feltéve, hogy az ilyen alternatív megoldások ugyanolyan szintű védelmet biztosítanak az olajszennyezés ellen összeütközés vagy zátonyra futás esetén, és azokat az Igazgatás a Szervezet által kifejlesztett útmutató alapján jóváhagyja. *
Az olaj- és vízballaszt elkülönítése, és olaj szállítása az orrtartályokban
(1) Ennek a szabálynak a (2) bekezdésében előírtak kivételével a 4 000 tonna és nagyobb bruttó űrtartalmú új hajókon - amelyek nem olajszállító tartályhajók -, és a 150 tonna és nagyobb bruttó űrtartalmú új olajszállító tartályhajókon ballasztvíz nem szállítható semmilyen olaj üzemanyagtartályban.
(2) Ha a szokásostól eltérő körülmények, vagy a nagy mennyiségű olaj üzemanyagszállítás igénye szükségessé teszi nem tiszta ballasztnak minősülő ballasztvíz bármilyen olaj üzemanyagtartályban való szállítását, az ilyen ballasztvizet csak fogadó berendezésekbe szabad üríteni, vagy a 9. szabálynak megfelelően - ennek a mellékletnek a 16. szabály (2) bekezdésében meghatározott berendezés használata mellett - a tengerbe, és ennek megtörténtét be kell vezetni az Olaj-nyilvántartási naplóba.
LÁSD AZ 5.1 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT
(3) Minden egyéb hajónak ennek a szabálynak az (1) bekezdésében előírt követelményeknek kell eleget tennie, olyan mértékben, amennyire az ésszerű és gyakorlatilag megvalósítható.
LÁSD AZ 5.2 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT
(4) A 400 tonnás vagy annál nagyobb bruttó űrtartalmú hajókon - amelyeknél az építési szerződést 1982. január 1. után kötik meg, vagy építési szerződés hiányában a gerincet 1982. július 1. után fektetik le, vagy amely ezután áll ennek megfelelő építési fokon - olaj nem szállítható az orrtartályban, vagy olyan tartályban, amely az ütközési válaszfal előtt helyezkedik el.
(5) Minden hajónak, amelyre nem terjed ki ennek a szabálynak a (4) bekezdése, olyan mértékben kell megfelelnie a (4) bekezdés rendelkezéseinek, amennyire az ésszerű és gyakorlatilag megvalósítható.
Olaj visszatartása a hajón
(1) Ennek a szabálynak az (5) és (6) bekezdései szerinti rendelkezések fenntartásával a 150 tonna és nagyobb bruttó űrtartalmú olajszállító tartályhajókat el kell látni megfelelő berendezésekkel az ennek a szabálynak a (2) és (3) bekezdéseiben foglalt követelményeknek megfelelően, feltéve, hogy - meglévő tartályhajók esetében - az olajkiürítést ellenőrző és szabályozó rendszerekre és raktéri szennyvíztartály berendezésekre vonatkozó követelmények ennek az Egyezménynek hatálybalépési időpontja után három évvel alkalmazhatók lesznek.
(2) (a) Megfelelő eszközökről kell gondoskodni a rakománytartályok tisztítására és a piszkos ballasztmaradványok, valamint a tartálymosó víz átvezetéséhez a rakománytartályokból egy, az Igazgatás által jóváhagyott raktéri szennyvíztartályba. Meglévő olajszállító tartályhajókon bármelyik rakománytartályt ki lehet jelölni raktéri szennyvíztartálynak.
(b) Ebben az elrendezési rendszerben berendezéseket kell biztosítani az olajos hulladék átvezetéséhez egy raktéri szennyvíztartályba vagy raktéri szennyvíztartályok kombinációjába, oly módon, hogy bármilyen, tengerbe kibocsátott szennyvíznek meg kell felelnie ennek a mellékletnek a 9. szabályában előírt rendelkezéseknek.
(c) A raktéri szennyvíztartály vagy szennyvíztartály-kombináció berendezéseinek olyan kapacitásúnak kell lenniük, hogy be tudják fogadni a tartálymosásnál keletkező szennyvizet, az olajmaradványokat, és piszkos ballasztmaradványt. A raktéri szennyvíztartálynak vagy tartályoknak a befogadóképessége nem lehet kevesebb a hajó olajszállító kapacitásának 3 százalékánál, kivéve, hogy az Igazgatás elfogadhatja:
(i) a hajó olajszállító kapacitásának 2%-át, amennyiben a tartálymosó berendezések olyanok, hogy ha egyszer a szennyvíztartály vagy tartályok megtelnek mosóvízzel, akkor ez a víz elégséges a tartálymosáshoz, továbbá - amennyiben ez fennáll - a keverőfejek hajtófolyadékának a biztosítására anélkül, hogy további vizet kellene bevezetni a rendszerbe.
(ii) a hajó olajszállító kapacitásának 2%-át, ha a hajó elkülönített ballaszttartályokkal, vagy kijelölt tiszta ballaszttartályokkal rendelkezik ennek a mellékletnek a 13. szabályában foglaltaknak megfelelően, vagy ahol a rakománytartály tisztítórendszer nyersolajos mosással működik ennek a mellékletnek a 13B. szabályával összhangban. Ez a befogadóképesség tovább csökkenthető 1,5%-ra, amennyiben a tartálymosó berendezések olyanok, hogy ha egyszer a szennyvíztartály vagy tartályok megtelnek mosóvízzel, akkor ez a víz elégséges a tartálymosáshoz, továbbá - amennyiben ez fennáll - a keverőfejek hajtófolyadékának a biztosítására anélkül, hogy további vizet kellene bevezetni a rendszerbe.
(iii) a hajó olajszállító kapacitásának 2%-át, kombinált áruszállító hajókra, amennyiben az olajrakományt csak síkfalú tartályokban szállítják. Ez a befogadóképesség tovább csökkenthető 0,8%-ra, amennyiben a tartálymosó berendezések olyanok, hogy ha egyszer a szennyvíztartály vagy tartályok megtelnek mosóvízzel, akkor ez a víz elégséges a tartálymosáshoz, továbbá - amennyiben ez fennáll - a keverőfejek hajtófolyadékának a biztosítására anélkül, hogy további vizet kellene bevezetni a rendszerbe.
LÁSD A 6.2 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT
A 70 000 tonna hordképességű vagy annál nagyobb új olajszállító tartályhajókat legalább két raktéri szennyvíztartállyal kell ellátni.
(d) A raktéri szennyvíztartályokat úgy kell tervezni, különösen tekintettel a beömlő- és kifolyónyílások, terelőlemezek és bukólemezek - amennyiben azok felszerelésre kerülnek - elhelyezése tekintetében, hogy el lehessen kerülni az olaj túlzott örvénylését vagy felragadását, vagy emulzióképződését a vízzel.
LÁSD A 6.1 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT
(3) (a) Fel kell szerelni egy, az Igazgatás által jóváhagyott olajkiürítést ellenőrző és szabályozó rendszert. A rendszerbe beépítendő olajtartalom mérő felépítését tekintve, az Igazgatásnak figyelembe kell vennie a Szervezet által ajánlott specifikációt. * A rendszert adatrögzítő műszerrel kell felszerelni, hogy folyamatos adatokat szolgáltasson az egy tengeri mérföldenként kiürített és az összes kiürített mennyiségről literben, vagy az olajtartalomról és a kiürítés üteméről. A regisztrált adatokat idő és dátum szerint kell azonosítani és legalább három éven keresztül meg kell őrizni. Az olajkiürítést ellenőrző és szabályozó rendszernek akkor kell működésbe lépnie, amikor bármilyen folyadékkiürítés történik a tengerbe, és olyannak kell lennie, hogy automatikusan leállítsa bármilyen olajos keverék kiürítését, ha az olajkiürítés pillanatnyi üteme meghaladja ennek a mellékletnek a 9. szabály (1) bekezdés (a) pontjában megengedett mértéket. Az ellenőrző és szabályozó rendszer bármilyen meghibásodása meg kell, hogy állítsa a kiürítést, amit be kell jegyezni az Olaj-nyilvántartási naplóba. Gondoskodni kell egy másik, manuálisan működtethető eljárásról, amelyet ilyen meghibásodás esetén lehet használni, de a hibás egységet működőképessé kell tenni a lehető legrövidebb időn belül. A kikötő szerinti állam hatósága megengedheti, hogy a tartályhajó a meghibásodott egységgel egy ballasztutat tegyen meg mielőtt egy javító kikötőbe indul. Az olajkiürítést ellenőrző és szabályozó rendszert azokkal az útmutatókkal és specifikációkkal összhangban kell megtervezni, amelyeket a Szervezet az olajszállító tartályhajók olajkiürítését ellenőrző és szabályozó rendszerek tekintetében kidolgozott. * Az Igazgatások elfogadhatnak ilyen specifikus berendezéseket az útmutatók és specifikációk részletezése szerint.
(b) Az Igazgatás által jóváhagyott olaj/víz választófelület érzékelőket * kell alkalmazni az olaj/víz választófelület gyors és pontos meghatározásához a raktéri szennyvíztartályokban és ezeknek elérhetőeknek kell lenniük az egyéb olyan tartályokban való használatra is, ahol olaj és víz szeparálása megy végbe, és ahonnan a szennyvizet közvetlenül a tengerbe akarják kiüríteni.
LÁSD A 6.1 ÉS 6.3 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT
(c) A rendszer működtetésére vonatkozó utasításoknak egyezniük kell az Igazgatás által jóváhagyott üzemeltetési utasítással. Az utasításoknak ki kell terjedniük mind a manuális, mind az automatikus műveletekre és rendeltetésük szerint biztosítaniuk kell, hogy soha ne kerüljön sor olaj kiürítésére, kivéve ennek a mellékletnek a 9. szabályában részletezett feltételek mellett. *
(4) Ennek a szabálynak az (1), (2) és (3) bekezdésében előírt követelmények nem vonatkoznak a 150 tonna bruttó űrtartalmúnál kisebb olajszállító tartályhajókra, melyeken az olajkiürítés szabályozása ennek a mellékletnek a 9. szabálya értelmében úgy történik, hogy az olajat a hajón visszatartják, majd ezt követően az összes szennyezett mosási termékkel együtt befogadó berendezésbe ürítik. Az olaj és az öblítésre felhasznált, majd egy tárolótartályba visszavezetett víz, összes mennyiségét az Olaj-nyilvántartási naplóban kell nyilvántartani. Ezt a teljes mennyiséget befogadó berendezésekbe kell üríteni, amennyiben nem történtek megfelelő intézkedések annak biztosítására, hogy bármilyen szennyvíz, amelynek a tengerbe való ürítése megengedett, hatékony ellenőrzés alá esik, biztosítva ezáltal, hogy ennek a mellékletnek a 9. szabályában foglalt rendelkezések teljesülnek.
(5) (a) Az Igazgatás eltekinthet ennek a szabálynak az (1), (2) és (3) bekezdéseiben foglalt követelményektől bármilyen olajszállító tartályhajónál, ha az kizárólag egyrészt 72 órás vagy rövidebb, másrészt a legközelebbi szárazföldtől 50 mérföld távolságon belül közlekedik, feltéve, hogy az olajszállító tartályhajó kizárólag ebben az Egyezményben részes államok kikötői közötti forgalomban közlekedik. Minden ilyen engedményre azonban érvényesnek kell lennie annak az előírásnak, hogy az olajszállító tartályhajónak vissza kell tartania a hajón az összes olajos keveréket, hogy azt később befogadó berendezésekbe ürítse ki, továbbá annak, hogy az Igazgatás állapítsa meg, vajon az ilyen olajos keverékek befogadására rendelkezésre álló berendezések kielégíthetőek-e.
(b) Az Igazgatás eltekinthet az ennek a szabálynak a (3) bekezdésében foglalt követelményektől az (a) pontban hivatkozott hajóktól eltérő olajszállító tartályhajók esetében az alábbi esetekben:
(i) a tartályhajó ennek a mellékletnek a 13.C szabály (1) bekezdésében foglaltak szerint egy 40 000 tonna hordképességű vagy annál nagyobb meglévő olajszállító tartályhajó, amely kizárólag meghatározott járatokon közlekedik és a 13C. szabály (2) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek; vagy
(ii) a tartályhajó kizárólag egy, vagy több alábbi típusú úton közlekedik:
(1) különleges körzeteken belüli utak; vagy
(2) a legközelebbi szárazföldtől 50 tengeri mérföldön belüli utak a különleges körzeteken kívül, ahol a tartályhajót az alábbiak szerint foglalkoztatják
(aa) ebben az Egyezményben részes államok kikötői vagy termináljai közötti forgalomban; vagy
(bb) Az Igazgatás által meghatározott korlátozott, és 72 órás időtartamúnál rövidebb utakon;
feltéve, hogy az összes következő feltétel teljesül:
(3) az összes olajos keveréket visszatartják a hajón a befogadó berendezésekbe való későbbi kiürítésre;
(4) ennek a bekezdésnek a (2) (ii) alpontjában meghatározott utak tekintetében az Igazgatás megállapította, hogy azokban a kikötőkben, amelyeket a tartályhajó felkeres megfelelő befogadó berendezések állnak rendelkezésre az olajos keverékek átvételére;
(5) ahol az igényelt, a Nemzetközi olajszennyezés megelőzési bizonyítványba bejegyzést tettek, hogy a hajó kizárólag egy, vagy több olyan típusú úton közlekedik, mint amelyeket ennek a bekezdésnek a (b) (ii) (1) és (b) (ii) (2) (bb) alpontjai meghatároznak, és
(6) a mennyiséget, az időpontot és a kiürítés kikötőjét feljegyzik az Olaj-nyilvántartási naplóba.
LÁSD A 6.4 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT
(6) Ahol a Szervezet véleménye szerint ennek a mellékletnek a 9. szabály (1) bekezdése (a) (vi) alpontjában előírt, és az ennek a szabálynak a (3) bekezdése (a) alpontjában részletezett berendezés a könnyű finomított termékek (fehérolajok) kiürítésének ellenőrzésére nem szerezhető be, az Igazgatás eltekinthet ezeknek a követelménynek a kielégítésétől, azzal a feltétellel, hogy a kiürítést csak a Szervezet által meghatározott eljárásoknak megfelelően engedélyezi. Ennek ki kell elégítenie az ennek a mellékletnek a 9. szabály (1) bekezdése (a) alpontjában foglalt feltételeket, kivéve azt a kötelezettséget, hogy működésben lévő olajkiürítést ellenőrző és szabályozó rendszerrel kell rendelkezni. A Szervezetnek tizenkét hónapnál nem hosszabb időközökben ellenőriznie kell, hogy a berendezés beszerezhető-e.
(7) Ennek a szabálynak az (1), (2) és (3) bekezdései nem vonatkoznak az aszfaltot, vagy más - ennek a mellékletnek a hatálya alá eső - olyan terméket szállító tartályhajókra, amely termékek fizikai tulajdonságaikból adódóan nem alkalmasak hatásos olaj/víz szeparációra és ellenőrzésre, és amely hajókon a kiürítés szabályozását ennek a mellékletnek a 9. szabályában foglaltaknak megfelelően úgy kell megoldani, hogy a maradványokat visszatartják a hajón, és az összes elszennyeződött mosási terméket befogadó berendezésekbe ürítik.
LÁSD A 6.5 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT
Olajkiürítést ellenőrző és szabályozó rendszer és olajszűrő berendezés
(1) Minden 400 tonna és nagyobb bruttó űrtartalmú hajót fel kell szerelni olajszűrő berendezéssel, ennek a szabálynak a (4) bekezdésében előírt rendelkezéseknek megfelelően. Minden ilyen hajó, amely nagy mennyiségű olaj üzemanyagot szállít, meg kell, hogy feleljen az ennek a szabálynak a (2) bekezdésében, vagy a 14. szabály (1) bekezdésében előírtaknak.
LÁSD A 7.1 ÉS 7.2 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT
(2) Minden 10 000 tonna és nagyobb bruttó űrtartalmú hajót fel kell szerelni olajszűrő berendezéssel és egy riasztó és automatikus leállító készülékkel, amely működésbe lép az olajos keverék bármely olyan kiürítésekor, amikor a kiürített folyadék olajtartalma meghaladja a 15 rész/milliót.
LÁSD A 7.2 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT
(3) (a) Az Igazgatás felmentést adhat ennek a szabálynak az (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezések alól bármely hajó számára, amely kizárólag a különleges körzeteken kívül közlekedik feltéve, hogy az összes következő feltétel teljesül:
(i) a hajó fel van szerelve egy olyan megfelelő térfogatú - az Igazgatás számára kielégítő - befogadó tartállyal, amely alkalmas az olajos fenékvíz hajón teljes visszatartására a hajón;
(ii) az összes olajos fenékvizet visszatartják a hajón a befogadó berendezésekbe való későbbi kiürítésre;
(iii) az Igazgatás megállapította, hogy azokban a kikötőkben és terminálokon, amelyeket a hajó felkeres megfelelő befogadó berendezések állnak rendelkezésre kielégítő mennyiségben az olajos fenékvíz átvételére;
(iv) ahol az igényelt, a Nemzetközi olajszennyezés megelőzési bizonyítványba bejegyzést tettek, hogy a hajó kizárólag különleges körzeteken belüli utakon közlekedik; és
(v) a mennyiséget, az időpontot és a kiürítés kikötőjét feljegyzik az Olaj-nyilvántartási naplóba.
LÁSD A 6.4 ÉS A 7.3 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT
(b) Az Igazgatásnak gondoskodnia kell arról, hogy a 400 tonnánál kisebb bruttó űrtartalmú hajók - amennyiben az alkalmazandó - fel legyenek szerelve berendezésekkel az olaj vagy olajos keverékek hajón való visszatartására, vagy azoknak a 9. szabály (1) bekezdése (b) alpontja követelményeivel összhangban való kiürítésére.
(4) Az ennek a szabálynak az (1) bekezdésében említett olajszűrő berendezésnek az Igazgatás által jóváhagyott típusúnak kell lennie, és olyannak, amely biztosítani fogja, hogy semmilyen, a tengerbe ürített olajos keverék olajtartalma - miután a rendszeren áthaladt - nem haladja meg a 15 rész/milliót. Az ilyen berendezés tervét tekintve, az Igazgatásnak figyelembe kell vennie a Szervezet által ajánlott specifikációt. *
(5) Ennek a szabálynak a (2) bekezdésében említett olajszűrő berendezésnek az Igazgatás által jóváhagyott típusúnak kell lennie, és olyannak, amely biztosítani fogja, hogy semmilyen, a tengerbe ürített olajos keverék olajtartalma - miután a rendszeren áthaladt - nem haladja meg a 15 rész/milliót. A berendezést fel kell szerelni riasztókészülékkel, amely jelzi, hogy ez a szint nem tartható fenn. A rendszert el kell látni olyan készülékkel is, amely automatikusan leállítja bármilyen olajos keverék kibocsátását, ha a kiömlő folyadék olajtartalma meghaladja a 15 rész/milliót. Az ilyen berendezések és készülékek tervét tekintve, az Igazgatásnak figyelembe kell vennie a Szervezet által ajánlott leírást.
(6) Az 1993. július 6-a előtt leszállított hajókra ennek a szabály követelményeit 1998. július 6-tól kell alkalmazni feltéve, hogy ezek a hajók képesek olajos-víz leválasztó berendezéssel (100 ppm) működni.
LÁSD A 7.4 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT
Olajmaradvány (olajiszap) tartályok
(1) Minden 400 tonnás vagy annál nagyobb bruttó űrtartalmú hajót fel kell szerelni megfelelő befogadóképességű tartállyal, vagy tartályokkal - figyelembe véve a hajógép típusát és az út hosszát - olyan olajmaradványok (olajiszap) befogadására, amelyek a tüzelőanyag- és kenőolaj tartályok tisztításából és a gépterek olajkifolyásaiból származnak, és amelyek ennek a mellékletnek a követelményeivel összhangban másképpen nem kezelhetőek.
LÁSD A 8.1 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT
(2) Új hajókon ezeket a tartályokat úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy alkalmasak legyenek a tisztításra és maradványaiknak a befogadó berendezésekbe való kiürítésére. A meglévő hajóknak meg kell felelniük ezeknek a követelményeknek, amennyire az ésszerű és alkalmazható.
LÁSD A 8.2 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT
(3) Az olajiszap tartályokba bevezető, és az azokból kivezető csővezetékek nem rendelkezhetnek közvetlen kapcsolattal a fedélzet fölé, kivéve a 19. szabályban tárgyalt szabványos kiürítési csatlakozót.
LÁSD A 8.3 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT
Olajszállító tartályhajók szivattyú, csővezeték és kiürítő berendezései
(1) Minden olajszállító tartályhajón, a nyílt fedélzeten a hajó mindkét oldalán fel kell szerelni egy kiürítő csőelágazót a befogadó berendezésekhez való csatlakoztatáshoz a piszkos ballasztvíz vagy olajjal szennyezett víz kiürítése céljára.
(2) Minden olajszállító tartályhajón - ennek a mellékletnek a 9. szabálya vagy 10. szabálya értelmében megengedett ballasztvíznek, vagy a rakománytartály terekből származó olajjal szennyezett víznek a tengerbe való kiürítésére szolgáló csőhálózatnak a nyílt fedélzetre kell vezetnie, vagy a hajó oldalára, a legmélyebb ballasztban való merülési vízvonal felett. Másfajta csővezeték elrendezés is elfogadható, amely lehetővé teszi az ennek a szabálynak a (6) bekezdés (a)-(e) alpontjaiban megengedett műveletet.
LÁSD A 9.1 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT
(3) Új olajszállító tartályhajókon megfelelő eszközökről kell gondoskodni a ballasztvíz, vagy a rakománytartály terekből származó olajjal szennyezett víz - kivéve azt a vizet, amelynek vízvonal alatti kiürítése ennek a szabálynak a (6) bekezdése alapján megengedett - tengerbe történő ürítésének a leállítására. Ezeket az eszközöket a felső fedélzeten vagy felette levő helyen, oly módon kell elhelyezni, hogy ennek a szabálynak az (1) bekezdésében hivatkozott csőelágazó működését és ennek a szabálynak a (2) bekezdésében hivatkozott csővezetékekből a tengerbe történő kiürítést vizuálisan meg lehessen figyelni. A kiürítés leállítására szolgáló eszközt nem szükséges a megfigyelési ponton elhelyezni, amennyiben közvetlen kommunikációs rendszer - mint pl. telefon vagy rádió rendszer - van felszerelve a megfigyelési hely és a kiürítés-szabályozó helye között.
(4) Minden új olajszállító tartályhajónak, amelyet elkülönített ballaszttartályokkal kell ellátni, vagy amelyet nyersolajos mosó rendszerrel kell felszerelni, a következő követelményeket kell kielégítenie:
(a) oly módon megszerkesztett és beépített olaj csőrendszerrel kell ellátni, hogy minimális legyen az olaj visszamaradása a vezetékekben, és
(b) lehetőséget kell biztosítani, az összes rakományszivattyúból és az összes olajcsővezetékből a maradvány leeresztésére a rakodás befejezése után, ahol szükséges, maradékelszívó szerkezettel összekapcsolva. A vezetékekből és szivattyúkból leeresztett maradékokat lehetséges legyen kiüríteni mind partra, mind pedig egy rakománytartályba vagy raktéri szennyvíztartályba. A partra történő kiürítéshez egy speciális kis átmérőjű vezetéket kell létesíteni, és azt a hajó elosztófejének a külsején lévő szelepekhez kell csatlakoztatni.
LÁSD A 9.2 ÉS 9.3 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT
(5) Minden meglévő nyersolajszállító tartályhajónak, amelyet el kell látni elkülönített ballaszttartályokkal, vagy fel kell szerelni nyersolajos-mosó rendszerrel, vagy kijelölt ballaszttartályokkal kell üzemeltetni, meg kell felelnie ennek a szabálynak a (4) bekezdés (b) pontja szerinti rendelkezéseknek.
(6) Minden olajszállító tartályhajón a ballasztvíz, vagy a rakománytartály terekből származó olajjal szennyezett víz kiürítésének a vízvonal felett kell megtörténnie, kivéve az alábbiakat:
(a) Elkülönített ballaszt és tiszta ballaszt kiüríthető a vízvonal alatt:
(i) kikötőkben vagy nyíltvízi terminálokon; vagy
(ii) tengeren, gravitációs úton,
feltéve, hogy a ballasztvíz felszínét közvetlenül a kiürítés előtt megvizsgálták, hogy megbizonyosodjanak arról, miszerint olajjal való szennyeződés nem történt.
(b) Azok a meglévő hajók, amelyek átalakítás nélkül nem képesek az elkülönített ballasztot a vízvonal felett kiüríteni, a vízvonal alatt üríthetik ki az elkülönített ballasztot a tengeren, azzal a feltétellel, hogy a ballasztvíz felszínét közvetlenül a kiürítés előtt megvizsgálták, hogy megbizonyosodjanak arról, miszerint olajjal való szennyeződés nem történt.
(c) Azok a kijelölt tiszta ballaszttartállyal üzemelő meglévő olajszállító tartályhajók, amelyek átalakítás nélkül nem képesek a kijelölt tiszta ballaszttartályokból a ballasztot a vízvonal felett kiüríteni, a vízvonal alatt üríthetik ki ezt a ballasztot, azzal a feltétellel, hogy a ballasztvizet ennek a mellékletnek a 13A. szabály (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően megvizsgálják.
(d) Minden tengeren lévő olajszállító tartályhajón a piszkos ballasztvíz, vagy a rakományterek tartályaiból származó olajjal szennyezett víz - kivéve azt, amely a raktéri szennyvíztartályokból származik - kiüríthető gravitációs módszerrel a vízvonal alatt, feltéve, hogy megfelelő idő telt el ahhoz, hogy az olaj/víz szeparáció végbe menjen, továbbá a ballasztvizet közvetlenül a kiürítés előtt megvizsgálták egy olaj/víz felszín-érzékelővel - amelyre hivatkozás történik ennek a mellékletnek a 15. szabály (3) bekezdés (b) pontjában -, hogy rendben megbizonyosodjanak arról, miszerint az ilyen felszín magassága olyan, hogy a kiürítés nem jelenti fokozott veszélyt a tengeri környezet károsodására.
(e) A tengeren tartózkodó meglévő olajszállító tartályhajókon, a piszkos ballasztvíz, vagy a rakományterek tartályaiból származó olajjal szennyezett víz kiüríthető a vízvonal alatt az ennek a bekezdésnek a (d) pontjában hivatkozott eljárást követően, vagy az helyett, feltéve, hogy az alábbi feltételek teljesülnek:
(i) az ilyen vízkifolyás egy részét ki kell vezetni egy állandó csővezetéken át egy hozzáférhető megfigyelési helyre a felső fedélzeten, vagy afelett, ahol az a művelet alatt vizuálisan megfigyelhető; és
(ii) az ilyen részátfolyású berendezéseknek meg kell felelniük az Igazgatás által meghatározott követelményeknek, amelyeknek legalább tartalmazniuk kell a Szervezet által elfogadott, a fedélzet feletti kiürítések ellenőrzésére szolgáló részátfolyású rendszerek tervezésére, felszerelésére és működésére vonatkozó specifikációk összes rendelkezését. *
LÁSD A 9.4 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT
Szabványos kiürítő csatlakozó
Annak érdekében, hogy a befogadó berendezések csővezetékeit össze lehessen kötni a géptéri fenékárkokból származó maradványok kiürítő csővezetékeivel, mindkét vezetéket el kell látni szabványos kiürítő csatlakozóval, az alábbi táblázat szerint:
Kiürítő csatlakozók peremeinek szabványos méretei
| Megnevezés | Méret | |
| Külső átmérő | 215 mm | |
| Belső átmérő | A cső külső átmérőjének megfelelően | |
| A csavarfuratok osztókörének átmérője | 183 mm | |
| Hornyok a peremen | 6 db 22 mm átmérőjű lyuk a fenti átmérőjű csavarfurat osztókörén egyforma távolságra elhelyezve a perem külső széléig hornyolva | |
| A perem vastagsága | 20 mm | |
| Anyás csavarok és csavaranyák mennyisége, átmérője | 6 db, valamennyi 20 mm átmérőjű és megfelelő hosszúságú | |
| A peremet úgy kell tervezni, hogy 125 mm-es legnagyobb belső átmérőjű csöveket lehessen csatlakoztatni, és acélból vagy más ezzel egyenértékű anyagból, sima felülettel készüljön. Ennek a peremnek egy olajálló anyagból készült tömítéssel együtt alkalmasnak kell lennie 6 kg/cm2 normális üzemi nyomás elviselésére. | ||
Olaj-nyilvántartási napló
(1) Minden 150 tonna és nagyobb bruttó űrtartalmú olajszállító tartályhajót és minden 400 tonna és nagyobb bruttó űrtartalmú hajót - amely nem olajszállító tartályhajó - el kell látni egy Olaj-nyilvántartási napló I. részével (Géptéri műveletek). Minden 150 tonnát meghaladó bruttó űrtartalmú olajszállító tartályhajót el kell továbbá látni az Olaj-nyilvántartási napló II. részével (Rakomány/ballaszt műveletek). Az Olaj-nyilvántartási naplónak - akár a hajó hivatalos hajónaplója részeként, akár másként - ennek a mellékletnek a III. függelékében meghatározott formátumúnak kell lennie.
(2) Az Olaj-nyilvántartási naplót minden alkalommal ki kell tölteni - tartályról tartályra alapon, ha alkalmazható - valahányszor az alábbi műveletek mennek végbe a hajón:
(a) géptéri műveleteknél (minden hajón):
(i) ballasztolás, vagy az olaj üzemanyagtartályok tisztítása;
(ii) piszkos ballaszt, vagy az (i) alpont alatti tartályokból mosóvíz kiürítése;
(iii) olajos maradványok (olajiszap) eltávolítása;
(iv) géptéri fenékárkokban összegyűlt víz hajóról való kiürítése, vagy más módon való eltávolítása;
(b) rakomány/ballaszt műveleteknél (olajszállító tartályhajókon):
(i) olajrakomány berakása;
(ii) az olajrakomány belső áthelyezése az út folyamán;
(iii) olajrakomány kirakása;
(iv) rakománytartályok és kijelölt tiszta ballaszttartályok ballasztolása;
(v) rakománytartályok tisztítása, beleértve a nyersolajos mosást;
(vi) ballaszt kiürítése, kivéve az elkülönített ballaszttartályokat;
(vii) víz kiürítése a raktéri szennyvíztartályokból;
(viii) az összes érintett szelep, vagy hasonló készülékek zárása a raktéri szennyvíztartály kiürítési műveletek befejezése után;
(ix) a kijelölt tiszta ballaszttartályoknak a rakomány- és kigőzölögtető csővezetékekről való leválasztására szolgáló szelepek zárása, a raktéri szennyvíztartály kiürítési műveletek befejezése után;
(x) maradványok eltávolítása.
(3) Abban az esetben, amikor olyan olaj vagy olajos keverék kiürítésére kerül sor, amelyre ennek a mellékletnek a 11. szabálya utal, vagy abban az esetben, ha véletlenül vagy más kivételes módon kerül sor olaj kiürítésére, amelyet a 11. szabály nem tekint kivételnek, az Olaj-nyilvántartási naplóba be kell vezetni a kiürítés körülményeinek és okainak leírását.
(4) Az ennek a szabálynak a (2) bekezdésében felsorolt mindegyik műveletet teljes egészében és késedelem nélkül be kell jegyezni az Olaj-nyilvántartási naplóba, úgy hogy az illető műveletnek megfelelő összes tételt a naplóban kitöltik. Minden befejezett műveletet alá kell írnia a kérdéses műveletekért felelős tisztnek vagy tiszteknek és minden egyes kitöltött oldalt alá kell írnia a hajó parancsnokának. Az Olaj-nyilvántartási naplóba való bejegyzéseket annak az államnak a hivatalos nyelvén kell megtenni, melynek lobogóját a hajó viselni jogosult, és azokon a hajókon, melyek Nemzetközi olajszennyezés megelőzési bizonyítvánnyal rendelkeznek, angolul vagy franciául. Vita vagy eltérés esetén annak az államnak a hivatalos nemzeti nyelvén végzett bejegyzések lesznek a döntőek, amelynek a lobogóját a hajó viselni jogosult.
(5) Az Olaj-nyilvántartási naplót olyan helyen kell tartani, hogy könnyen hozzáférhető legyen ellenőrzés céljából, bármilyen ésszerű időpontban, és azt a vontatás alatt lévő, személyzet nélküli hajók esetét kivéve, a hajón kell tartani. A naplót az utolsó bejegyzés megtétele után három évig kell megőrizni.
(6) Az Egyezményben részes bármely szerződő fél kormányának illetékes hatósága ellenőrizheti az Olaj-nyilvántartási naplót bármely olyan hajón, amelyre ez a melléklet vonatkozik, amíg a hajó az illető kormány kikötőjében van, vagy nyíltvízi termináljain tartózkodik, továbbá másolatot készíthet a naplóba bevezetett bármelyik bejegyzésről és felkérheti a hajó parancsnokát, hogy igazolja, hogy a másolat egy ilyen bejegyzésnek a hiteles másolata. Minden így készült másolatot, amelyet a hajó parancsnoka hiteles másolatként igazolt a hajó Olaj-nyilvántartási naplójába bevezetett valamely bejegyzésről, bármely jogi eljárás során bizonyítékként kell elfogadni a bejegyzésben megállapított tényekről. Ennek a bekezdésnek az értelmében az Olaj-nyilvántartási naplónak az illetékes hatóság általi ellenőrzését és egy hiteles másolat elkészítését a lehető leggyorsabban kell elvégezni, a hajónak okozott felesleges késedelem nélkül.
(7) A 150 tonnánál kisebb bruttó űrtartalmú olajszállító tartályhajókra, amelyek ennek a mellékletnek a 15. szabály (4) bekezdésével összhangban működnek, az Igazgatásnak kell megfelelő Olaj-nyilvántartási naplót kidolgoznia.
Speciális követelmények fúrótornyokra és egyéb platformokra vonatkozóan
LÁSD A 10. ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT
A rögzített és úszó fúrótornyoknak - mialatt a tengerfenék ásványi kincseinek feltárásában, kiaknázásában és az ehhez kapcsolódó tengeri tevékenységekben vesznek részt -, továbbá az egyéb platformoknak, eleget kell tenniük az ebben a mellékletben foglalt követelményeknek, amelyek a 400 tonna és nagyobb bruttó űrtartalmú nem olajszállító tartályhajókra vonatkoznak, kivéve az alábbiakat:
(a) a rögzített és úszó fúrótornyokat, továbbá az egyéb platformokat - amennyire az megvalósítható - olyan szerelvényekkel kell ellátni, melyeket ennek a mellékletnek a 16. és 17. szabályai előírnak;
(b) a rögzített és úszó fúrótornyoknak, továbbá az egyéb platformoknak nyilvántartást kell vezetniük minden olaj- vagy olajos keverék kiürítésével járó műveletről az Igazgatás által jóváhagyott formában; és
(c) ennek a mellékletnek a 11. szabályában foglalt rendelkezések fenntartásával, meg kell tiltani olaj vagy olajos keverék kiürítését a tengerbe, kivéve, amikor a kiürített anyag olajtartalma hígítás nélkül nem haladja meg a 15 rész/milliót.
Sérülés feltevések
(1) Abból a célból, hogy egy olajszállító tartályhajó feltételezett olajkiömlését kiszámítsuk, egy téglatest alakú, háromdimenziós kiterjedésű sérülést tételezünk fel a hajófenéken és az oldalon, az alábbiak szerint. Fenéksérülések esetében két feltételt kell felvenni, amelyeket esetenként kell az olajszállító tartályhajó meghatározott részeire alkalmazni:
(a) Oldalsérülés
(i) hosszirányú kiterjedés /lc/:
értéket véve,
(ii) keresztirányú kiterjedés /tc/: B/5 vagy 11,5 m, a kisebb értéket véve,
(a hajóoldaltól befelé, a hossztengelyre merőlegesen, a kijelölt nyári szabadoldalnak megfelelő szinten)
(iii) függőleges kiterjedés /vc/: az alaptól felfelé korlátozás nélkül.
(b) Fenéksérülés
0,3 L-re a hajó mellső függélyétől A hajó bármely más részén
(i) hosszirányú
kiterjedés (ls): L/10 L/10 vagy 5 méter, a kisebb értéket véve.
(ii) keresztirányú
kiterjedés (ts): B/6 vagy 10 méter, 5 méter
a kisebb értéket véve, de 5 méternél nem lehet kevesebb
(iii) függőleges kiterjedés
az alapvonaltól /vs/: B/15 vagy 6 méter, a kisebb értéket véve.
LÁSD A 11 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT
(2) Az ebben a szabályban megadott jelölések - bárhol is találhatók ebben a fejezetben - az ebben a szabályban meghatározott jelentéssel rendelkeznek.
Az olaj feltételezett kiömlése
LÁSD A 11.2 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT
(1) Az olaj feltételezett kiömlését oldalsérülésnél (Oc) és fenéksérülésnél (Os) a következő képlettel kell számítani, figyelembe véve a hajóhossz mentén elképzelhető összes sérült helyet olyan kiterjedésben, ahogy azt ennek a fejezetnek a 22. szabálya meghatározza.
(a) Oldalsérülésekre:
Oc = ΣWi + ΣKiCi /I/
(b) Fenéksérülésekre:
Os = 1/3 (ΣZiWi + ΣZiCi) /II/
ahol: Wi = egy oldaltartály térfogata m3-ben, feltételezve, hogy az oldaltartály a sérülés következtében ennek a mellékletnek a 22. szabályában meghatározott módon szakadt át; Wi értéke elkülönített ballaszttartálynál nullának vehető fel.
Ci = egy középső tartály térfogata m3-ben, feltételezve, hogy a középső tartály a sérülés következtében ennek a mellékletnek a 22. szabályában meghatározott módon szakadt át; Ci értéke elkülönített ballaszttartálynál nullának vehető fel.
Ki = 1-bi/tc, amikor bi egyenlő vagy nagyobb, mint tc, Ki-t nullának kell felvenni.
Zi = 1-hi/vs, amikor hi egyenlő vagy nagyobb, mint vs, Zi-t nullának kell felvenni.
bi = a szóban forgó oldaltartály szélessége méterben az engedélyezett nyári merülés-vonal szintjén a hajóoldaltól merőlegesen a középvonalig mérve.
hi = a szóban forgó kettősfenék minimális magassága méterben; ahol nincs kettősfenék beépítve, a hi-t nullának kell venni.
Az ebben a szabályban megadott jelölések - bárhol is találhatók ebben a fejezetben - az ebben a szabályban meghatározott jelentéssel rendelkeznek.
LÁSD A 11.3 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT
(2) Ha egy - oldaltartályok között elhelyezkedő - üres tér, vagy elkülönített ballaszttartály hossza kisebb, mint az ennek a mellékletnek a 22. szabályában meghatározott lc, akkor az (I) képletben szereplő Oc úgy is számítható, hogy a Wi legyen egy oldaltartály tényleges térfogata (ha a két oldaltartály egyenlő térfogatú), vagy a két tartály közül a kisebbé (ha azok térfogata különböző), amelyet az alábbiakban meghatározott Si-vel szorzunk, és ezt alkalmazzuk az ilyen összeütközésben részt vevő összes más oldaltartályra a tényleges teljes térfogat értékének meghatározásához.
Si = 1-li/lc
ahol li = a figyelembe vett üres tér vagy elkülönített ballaszttartály hossza méterben.
(3) (a) Javító tényezőként csak az olyan kettősfenék-tereket kell figyelembe venni, ahol azok üresek vagy tiszta vizet szállítanak, amikor a felettük lévő tartályokban rakományt szállítanak.
(b) Ahol a kettősfenék nem terjed ki a szóban forgó tartály teljes hosszára és szélességére, a kettősfeneket nem létezőként kell kezelni és a fenéksérülés feletti tartályok térfogatát, a részleges kettősfenék beépítés miatt, figyelembe kell venni a /II/ képletben, még akkor is, ha a tartályt nem tekintjük megsérültnek.
(c) A szívókutakat el lehet hanyagolni a hi értékének meghatározásánál, feltéve, ha az ilyen kutak területileg nem terjedelmesek és csak minimális távolságra nyúlnak le a tartály alá, és semmilyen esetben sem jobban, mint a kettősfenék félmagassága. Ha egy ilyen kút a kettősfenék félmagasságánál jobban lenyúlik, akkor hi-t a kettősfenék-magasság és a kút-magasság különbségének értékével kell azonosnak venni.
Az ilyen kutak csővezetékeit, ha a kettősfenéken belül helyezkednek el, el kell látni szelepekkel vagy más zárószerkezetekkel, amelyeket a tartály bekötési pontnál kell elhelyezni, hogy megakadályozzuk az olaj kiömlését még a csővezeték sérülése esetén is. Az ilyen csővezetéket olyan magasan kell elhelyezni a fenéklemezelés felett, amennyire csak lehetséges. Ha olajrakomány van a tartályban, ezeknek a szelepeknek minden időben zárva kell lenniük a tengeren, kivéve, hogy olyan esetben kinyithatók, ha a hajó trimmelése miatt szükségessé válik a rakomány áthelyezése.
(4) Abban az esetben, ha a fenéksérülés egyidejűleg négy középső tartályt érint, az Os értéket az alábbi összefüggés szerint lehet számítani:
Os = 1/4(ΣZiWi + ΣZiCi) (III)
(5) Az Igazgatóság a fenéksérülésből eredő olajkiömlés lehetőségének csökkentéseként elfogadhatja olyan szükséghelyzeti magas szivattyúzással rendelkező rakományátfejtő-rendszer felszerelését minden olajrakomány tartályban, amely képes arra, hogy egy sérült tartályból vagy tartályokból az olajat az elkülönített ballaszttartályokba vagy a rendelkezésre álló rakománytartály-terekbe átszivattyúzza, ha biztosítható, hogy ezek a tartályok elegendő üres térrel fognak rendelkezni. Az ilyen rendszer elfogadásának irányelve az, hogy olyan teljesítményű, hogy kétórai üzemeltetéssel a szóban forgó legnagyobb megsérült tartály térfogatának felével azonos olajmennyiséget képes továbbítani, valamint megfelelő befogadóképességű ballaszt- vagy rakománytartályok állnak rendelkezésére. Az elfogadásnak arra kell korlátozódnia, hogy megengedi Os számítását a (III) képlet szerint. Az ilyen szívó csővezetékeket legalább olyan magasan kell elhelyezni, mint a fenéksérülés vs függőleges kiterjedése. Az Igazgatás köteles az elfogadott rendelkezéssel kapcsolatban információkat szolgáltatni a Szervezetnek, hogy azokat az Egyezmény más szerződő felei közt körözhesse.
A rakománytartályok elrendezésének és méreteinek korlátozása
LÁSD AZ 1.2 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT
(1) Minden új olajszállító tartályhajónak meg kell felelnie az ebben a szabályban foglalt rendelkezéseknek. Minden meglevő olajszállító tartályhajónak - ennek az Egyezménynek a hatálybalépésétől számított két éven belül - ki kell elégítenie ennek a szabálynak a rendelkezéseit, ha az ilyen olajszállító tartályhajó az alábbi kategóriák valamelyikébe tartozik:
(a) tartályhajó, 1977. január 1. utáni átadással; vagy
(b) tartályhajó, amely a következő két feltételnek megfelel:
(i) átadása nem későbbi, mint 1977. január 1.; és
(ii) építési szerződését 1974. január 1-je után kötik, vagy ha előzőleg nem volt az építési szerződés megkötve, a tartályhajó gerincét 1974. június 30-a után fektetik le, vagy áll ennek megfelelő építési fokon.
(2) Az olajszállító tartályhajók rakománytartályainak olyan méretűnek és elrendezésűnek kell lennie, hogy ennek a mellékletnek a 23. szabályában foglalt rendelkezések szerint meghatározott Oc vagy Os feltételezett olajkiömlés a hajó hossza mentén sehol nem haladja meg a 30 000 m3-t, vagy 4003√DW értéket, attól függően, hogy melyik a nagyobb, azzal a fenntartással, hogy legfeljebb 40 000 m3 lehet.
(3) Az olajszállító tartályhajók bármelyik oldaltartályának térfogata nem lehet nagyobb, mint ennek a szabálynak a (2) bekezdésében megadott olajkiömlési érték 75%-a. Egyetlen középső rakománytartály térfogata sem lehet nagyobb 50 000 m3-nél. Mindazonáltal, az ennek a mellékletnek a 13. szabályában meghatározott, elkülönített ballaszttartályos olajszállító tartályhajóknál, a két - az lc-nél nagyobb hosszúságú - elkülönített ballaszttartály között elhelyezkedő oldaltartály megengedett térfogata megnövelhető a feltételezett olajkiömlés maximális értékéig feltéve, hogy az oldaltartályok szélessége meghaladja a tc-t.
(4) Egyetlen rakománytartály hossza sem haladhatja meg a 10 m-t, vagy a következő értékek egyikét aszerint, hogy melyik a nagyobb:
(a) ahol a rakománytartályban nincs hosszirányú válaszfal:
(b) ahol a rakománytartályban a hossz-szimmetriasíkban van hosszirányú válaszfal:
(c) ahol a rakománytartályban két vagy több hosszirányú válaszfal van beépítve:
(i) oldalsó rakománytartályokra: 0,2 L
(ii) középső rakománytartályokra:
(1) ha bi/B egyenlő vagy nagyobb, mint 1/5 akkor: 0,2 L
(2) ha bi/B kisebb, mint 1/5 akkor:
- ahol nincs a hossz-szimmetriasíkban hosszirányú válaszfal:
- ahol van a hossz-szimmetriasíkban hosszirányú válaszfal:
(d) a minimális távolság a hajó oldalától a kérdéses tartály külső hosszirányú válaszfaláig, amelyet befelé, a hossztengelyre merőlegesen mérünk a kijelölt nyári szabadoldal-magasságnak megfelelő szinten.
(5) Tekintet nélkül arra, hogy nincs túllépés az ennek a szabálynak a (2), (3) és (4) bekezdéseiben meghatározott térfogat határértékben, és függetlenül az elfogadott típusú olajrakomány átfejtő rendszer felszerelésétől, amikor az ilyen rendszer két vagy több rakománytartályt köt össze, mindenkor szelepeket, vagy más hasonló zárószerkezeteket kell biztosítani, hogy az egyik tartályt elkülönítsük a másiktól. Amikor a tartályhajó a tengeren tartózkodik, ezeket a szelepeket vagy zárószerkezeteket zárva kell tartani.
(6) Az olyan csőrendszereket, amelyek áthaladnak a rakománytartályokon és olyan elhelyezésűek, hogy a hajóoldaltól kisebb, mint tc távolságra, vagy a hajófenéktől kisebb, mint vc távolságra vannak, el kell látni szelepekkel, vagy hasonló zárószerkezetekkel azon a helyen, ahol azok bármelyik rakománytartályba csatlakoznak. Ezeket a szelepeket a tengeren mindenkor zárva kell tartani, ha olajrakomány van a tartályokban, azzal a kivétellel, hogy csak a hajó trimmelése céljából történő rakomány áthelyezéskor lehet kinyitni.
Térbeosztás és stabilitás
(1) Minden új olajszállító tartályhajó térbeosztás és sérülési stabilitási kritérium szempontjából, bármely részleges vagy teljes terheléshez tartozó üzemi merülésnél, összhangban a trimmel, a hajó szilárdságával, valamint a rakomány fajsúlyával, meg kell, hogy feleljen ennek a szabálynak a (3) bekezdésében rögzített feltételeknek azt követően, hogy ennek a szabálynak a (2) bekezdésében részletezett oldal- vagy fenéksérülést feltételezzük. Az ilyen sérüléseket az összes elképzelhető helyre alkalmazni kell a hajó hossza mentén az alábbiak szerint:
(a) a 225 méternél hosszabb tartályhajóknál, a hajóhossz mentén bárhol;
(b) a 150 méternél hosszabb, de 225 méternél rövidebb, tartályhajóknál bárhol a hajóhossz mentén, kivéve - a vagy hátsó, vagy mellső válaszfallal határolt - hátul elhelyezett gépteret. A gépteret egy önállóan elárasztható térnek kell tekinteni; és
(c) a 150 méternél rövidebb tartályhajóknál, a hajóhossz mentén két szomszédos keresztválaszfal között bárhol, kivéve a gépteret. Olyan 100 méter hosszúságú, vagy annál rövidebb tartályhajóknál, ahol ennek a szabálynak a (3) bekezdésében foglalt összes követelményt nem lehet teljesíteni anélkül, hogy lényegesen ne csökkenne a hajó üzemeltetésének minősége, az Igazgatások ezeknek a követelményeknek a teljesítése alól engedményeket adhatnak.
A ballasztállapotokat, amikor a tartályhajó az olajmaradványok kivételével nem szállít olajrakományt a rakománytartályaiban, nem kell figyelembe venni.
LÁSD A 11.4 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT
(2) A feltételezett sérülés jellege és kiterjedése szempontjából a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:
(a) Oldalsérülés:
(i) Hosszirányú kiterjedés:
(ii) Keresztirányú kiterjedés: B/5 vagy 11,5 m, a kisebb értéket véve.
(a hajóoldaltól befelé, a hossztengelyre merőlegesen, az engedélyezett nyári merülés-vonalnak megfelelő magasságban mérve)
(iii) Függőleges kiterjedés: A hajó hossztengelyében a fenéklemezelés szerkesztett vonalától felfelé korlátozás nélkül.
(b) Fenéksérülés
0.3 L-re a hajó mellső függélyétől A hajó bármely más része
(i) Hosszirányú:
(ii) Keresztirányú
kiterjedés: B/6 vagy 10 méter, a kisebb értéket véve B/6 vagy 10 méter, a kisebb értéket véve.
(iii) Függőleges
kiterjedés: B/15 vagy 6 méter, a kisebb értéket véve, a hajó hossztengelyében a fenéklemezelés szerkesztett vonalától mérve.
B/15 vagy 6 méter, a kisebb értéket véve, a hajó hossztengelyében a fenéklemezelés szerkesztett vonalától mérve.
(c) Ha bármely sérülés - amely kisebb kiterjedésű, mint ennek a bekezdésnek az (a) és (b) alpontjában meghatározott sérülés maximális értéke - szigorúbb feltételeket eredményezne, akkor az ilyen sérülést kell alapul venni.
(d) Ahol a harántválaszfalakat is magában foglaló sérülést tételeznek fel, úgy ahogy azt ebben a szabályban az (1) bekezdés (a) és (b) alpontjai részletezik, a vízmentes harántválaszfalak osztásának ennek a bekezdésnek az (a) alpontjában részletezettek szerint legalább a feltételezett sérülés hosszirányú kiterjedésével kell azonosnak lennie, hogy hatékonynak lehessen tekinteni. Ahol a harántválaszfalak kisebb osztásban helyezkednek el, ott a sérülésen belül lévő egy vagy több válaszfalat az elárasztási terek szempontjából nem létezőnek kell tekinteni.
(e) Ahol a sérülést a szomszédos vízmentes harántválaszfalak között tételezik fel, úgy ahogy azt ebben a szabályban az (1) bekezdés (c) alpontja rögzíti, semmilyen fő harántválaszfalat, vagy oldaltartályokat, vagy kettősfenék tartályokat határoló harántválaszfalakat nem kell sérültnek feltételezni, kivéve:
(i) ha a szomszédos válaszfalak osztásköze kisebb, mint a feltételezett sérülés hosszirányú kiterjedése, úgy ahogy azt ennek a bekezdésnek az (a) alpontja részletezi; vagy
(ii) ha egy olyan lépcső vagy besüllyesztés van egy harántválaszfalban, amelynek hossza több mint 3,05 méter és a feltételezett sérülés behatolási kiterjedésén belül van. Ha a lépcsőt egy farkamra válaszfal, vagy egy farkamra tetőlemeze képezi, ennek a szabálynak a szempontjából lépcsőként nem lehet figyelembe venni.
(f) Ha csövek, csőfolyosók, alagutak vannak a sérülés feltételezett kiterjedésében, akkor azokat úgy kell elrendezni, hogy a fokozatos elárasztás ne tudjon ezeken keresztül csak olyan terekre tovaterjedni, amelyek a feltevések szerint bármely sérülési esetekben eláraszthatók.
LÁSD A 11.5 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT
(3) Az olaj-tartályhajókat úgy kell tekinteni, hogy eleget tesznek a sérülési stabilitási kritériumnak, ha a következő követelményeket teljesítik:
(a) A végső vízvonalnak - figyelembe véve a süllyedést, a dőlést, és a trimmet - lejjebb kell lennie, mint annak a nyílásnak az alsó éle, amelyiken keresztül a fokozatos elárasztódás végbe mehet. Az ilyen nyílások közé kell számítani a légző csöveket és azokat a nyílásokat, amelyek vízmentes ajtókkal vagy nyílásfedelekkel vannak lezárva. Kizárhatók azonban azok a nyílások, amelyek vízmentes búvó-nyílás fedéllel és szintbeli nyílásfedéllel, kis vízmentes rakománytartály fedéllel záródnak, és amelyek a fedélzet teljes egységét fenntartják, továbbá a távvezérelt működtetésű tolóajtók és a nem nyitható típusú oldalnyílások.
(b) Az elárasztódás végső fázisában az aszimmetrikus elárasztás okozta dőlésszög nem haladhatja meg a 25 fokot, azzal a további kikötéssel, hogy ezt 30 fokig lehet növelni, ha a fedélzet egyik széle sem merül víz alá.
(c) A stabilitást az elárasztódás végső fázisában kell megvizsgálni és akkor fogadható el kielégítőnek, ha a stabilitási görbe az egyensúlyi helyzeten túl legalább egy 20°-os tartománnyal rendelkezik és ehhez - a 20°-os tartományon belül - egy olyan maximális megmaradó billentő nyomatéki kar tartozik, amelynek az értéke legalább 0,1 méter. A stabilitási görbe alatti terület ezen a tartományon belül nem lehet kevesebb, mint 0,0175 méterradián. Nem védett nyílások nem merülhetnek vízbe ebben a tartományban, kivéve, ha az érintett tér feltételezetten elárasztódó tér. Ebben a tartományban megengedhető az (a) alpontban felsorolt bármely nyílás és egyéb olyan nyílások vízbemerülése, amelyek vízmentesen zárhatók.
(d) Az Igazgatásnak meg kell győződnie arról, hogy a stabilitás az elárasztódás közbenső fázisaiban is kielégítő.
(e) A mechanikus segédeszközöket igénylő kiegyenlítő szerkezetek, mint pl. szelepek, vagy kereszt-szintező csővezetékek - amennyiben ilyenek fel vannak szerelve - nem tekinthetők olyan eszköznek, amellyel a dőlési szög csökkenthető, vagy a megmaradó stabilitás maximális tartománya elérhető annak érdekében, hogy ennek a bekezdésnek az (a), (b) és (c) alpontjai szerinti követelményeket teljesítsék. Ott, ahol kiegyenlítést alkalmaznak, a kielégítő mértékű megmaradó stabilitást fenn kell tartani az összes fázis folyamán.
(4) Ennek a szabálynak az (1) bekezdésében foglalt követelményeket egy olyan számítással kell igazolni, amely figyelembe veszi a hajó tervezési jellemzőit, az elrendezéseket, a sérült terek elhelyezkedését és a tartalmát, valamint a folyadékok eloszlását, fajsúlyát, és szabad felszínének hatását. A számításokat az alábbiakra kell alapozni:
(a) Számításba kell venni minden üres vagy részlegesen töltött tartályt, a szállított áru fajsúlyát és minden folyadékkiömlést a sérült terekből.
(b) Az eláraszthatósági tényezőket az alábbiak szerint kell venni.
| Terek megnevezése | Eláraszthatósági tényező | |
| Felszerelés tárolásához fenntartott terek | 0.60 | |
| Lakóhelyiségek által elfoglalt terek | 0.95 | |
| Gépi berendezések által elfoglalt terek | 0.85 | |
| Légterek | 0.95 | |
| Fogyó folyadékkészletek részére szánt terek | 0-tól 0.95 * | |
| Más folyadékok részére szánt terek | 0-tól 0.95 * |
(c) Az oldalsérülések felett közvetlenül elhelyezkedő felépítmények felhajtóerejét figyelmen kívül kell hagyni. A sérülés kiterjedésén kívüli el nem árasztott felépítmény részeket azonban figyelembe lehet venni, feltéve, hogy azok vízmentes válaszfalakkal el vannak különítve a sérült tértől és kielégítik ebben a szabályban a (3) bekezdés (a) alpontjának a sértetlen terekre vonatkozó követelményeit. Csuklós vízmentes ajtók a felépítmények vízmentes válaszfalain elfogadhatók.
(d) A szabad folyadékfelszín hatását minden egyes térnél 5°-os oldaldőlésre kell kiszámítani. Az Igazgatás megkívánhatja vagy megengedheti, hogy a részlegesen töltött tartályoknál 5°-nál nagyobb oldaldőlésre végezzék el a szabad folyadékfelszín korrekciós számításait.
(e) A fogyó folyadékkészleteket tartalmazó tartályok szabad folyadékfelszín-hatásának számításánál minden egyes folyadékfajtára fel kell tételezni, hogy legalább egy keresztirányú tartálypárnak, vagy egy egyedüli középső tartálynak van szabad folyadékfelszíne, és azt a tartályt, vagy tartálykombinációt kell figyelembe venni, amelyiknél a szabad folyadékfelszín hatása a legnagyobb.
(5) Minden új olajszállító tartályhajó parancsnokát, és az új, nem önjáró tartályhajó felelős vezetőjét - amely hajókra ez a melléklet vonatkozik - el kell látni jóváhagyott formában az alábbiakkal:
(a) a rakomány berakására és elosztására vonatkozó olyan tájékoztatóval, amely biztosítja, hogy ennek a szabálynak a rendelkezéseit betartják; és
(b) a hajó azon képességére vonatkozó adatokkal, hogy megfelel az ebben a szabályban meghatározott sérülési stabilitási kritériumoknak, beleértve azoknak az engedmények kihatását, amelyeket ebben a szabályban az (1) bekezdés (c) alpontja értelmében engedélyezhettek.
Hajófedélzeti olajszennyezési riadóterv
(1) Minden 150 tonna és nagyobb bruttó űrtartalmú olajszállító tartályhajónak és minden 400 tonna és nagyobb bruttó űrtartalmú hajónak - amely nem olajszállító tartályhajó - a fedélzeten kell tartania az Igazgatás által jóváhagyott Hajófedélzeti olajszennyezési riadótervet. Az 1993. április 4-e előtt megépült hajók esetében, ezt a követelményt 24 hónappal az adott időpont után kell alkalmazni.
LÁSD A 12.1 ÉS 12.2 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT
(2) Az ilyen tervnek összhangban kell lennie a Szervezet által kidolgozott útmutatóval * és a hajóparancsnok és tisztek munkanyelvén kell íródnia. A tervnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:
(a) azt az eljárást, amelyet a hajó parancsnokának és a hajón más megbízatással rendelkező személyeknek az olajszennyezéssel járó esemény jelentésekor ennek az Egyezménynek 8. cikkében és I. Jegyzőkönyvében előírtak szerint követniük kell, a Szervezet által kifejlesztett útmutatók alapján; *
(b) azoknak a hatóságoknak, vagy személyeknek a jegyzékét, amelyekkel kapcsolatba kell lépni egy olajszennyezéssel járó esemény bekövetkeztekor;
(c) a hajón lévő személyek által azoknak a haladéktalanul megteendő intézkedéseknek a részletes leírását, amelyek csökkentik, vagy szabályozzák az eseményt követő olajkiürítést; és
(d) azt az eljárást és érintkezési pontot a hajón, amely az olajszennyezés leküzdésében a hajón tett intézkedéseknek a nemzeti és a helyi hatóságokkal való egyeztetésére szolgál.
Olajféleségek jegyzéke *
| Aszfalt oldatok | Benzinek | |
| Keverési alapanyagok | Kútfej gazolin /földgázból/ | |
| Tetőmáz hígító | Autóbenzin | |
| Primer lepárlási maradék | Repülőgépbenzin | |
| Olajok | Primer lepárlás | |
| Tisztított olaj | Tüzelőanyag No.1. /kerozin/ | |
| Nyersolaj | Tüzelőanyag No.1-D | |
| Nyersolajat tartalmazó keverékek | Tüzelőanyag No.2 | |
| Dízelolaj | Tüzelőanyag No.2-D | |
| Tüzelőolaj No.4. | ||
| Tüzelőolaj No.5. | Sugárhajtómű üzemanyagok | |
| Tüzelőolaj No.6. | JP-1 /kerozin/ | |
| Pakura | JP-3 | |
| Útolaj | JP-4 | |
| Transzformátorolaj | JP-5 /kerozin, nehéz/ | |
| Aromás olaj (növényi olaj kivételével) | ||
| Kenőolajok és keverési alapanyagok | Könnyűbenzin /nafta/ | |
| Ásványolaj | Lakkbenzin | |
| Motorolaj | Petróleum | |
| Telítőolaj | Feles lepárlású olaj | |
| Orsóolaj | Turbó hajtóanyag | |
| Turbinaolaj | Kerozin | |
| Petroléter | ||
| Párlatok | ||
| Primer lepárlásúak | ||
| Pillanatlepárláson átment alapanyagok | ||
| Gázolaj | ||
| Krakkolt | ||
| Benzin keverési alapanyagok | ||
| Alkilált hajtóanyag | ||
| Reformátumok | ||
| Polimer tüzelőanyag |
IOPP Bizonyítvány minta
NEMZETKÖZI OLAJSZENNYEZÉS MEGELŐZÉSI BIZONYÍTVÁNY
(Megjegyzés: ehhez a bizonyítványhoz függelékként csatolni kell az Építési és felszerelési nyilvántartást)
Kiadva az 1978. évi Jegyzőkönyvvel módosított, A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény (a továbbiakban: az Egyezmény) rendelkezései alapján, a
..............................................................................................................................................
(az ország teljes megnevezése)
kormányának fennhatósága alatt,
..................................................................................................................................... által
(az Egyezmény rendelkezései alapján felhatalmazott illetékes személy vagy szervezet teljes megnevezése)
| Hajó neve | Megkülönböztető szám vagy betűk | Lajstromozási kikötő | Bruttó tonnatartalom | |||
| Hajó típusa: | Olajszállító tartályhajó * | |||||
| Nem olajszállító tartályhajó, melynek rakománytartályai az Egyezmény I. melléklete 2. szabály (2) bekezdésének rendelkezései alá esnek * | ||||||
| A fentieken kívüli egyéb hajó * | ||||||
EZENNEL IGAZOLJUK, hogy:
1. A hajó az Egyezmény I. melléklete 4. szabályával összhangban megszemlélésre került; és
2. A szemle azt bizonyította, hogy a hajó testszerkezete, felszerelései, szerelvényei, elrendezése és anyagai és a hajó állapota minden szempontból megfelelőek, és a hajó kielégíti az Egyezmény I. melléklete szerint alkalmazandó követelményeket.
Ez a bizonyítvány ......................................................................................-ig érvényes, az Egyezmény I. mellékletének 4. szabálya szerinti szemlék fenntartása mellett.
Kiadva: ..................................................................................................................
(a bizonyítvány kiadási helye)
| ................................. | .................................................................................... | |
| (kiadás időpontja) | (a bizonyítványt kiadó, kellően felhatalmazott hivatalos személy aláírása) |
(a hatóság pecsétje, illetve bélyegzője)
AZ ÉVES ÉS AZ IDŐKÖZI SZEMLÉK LÁTTAMOZÁSA
EZENNEL IGAZOLJUK, hogy az Egyezmény I. mellékletének 4. szabálya által megkövetelt szemlén a hajó megfelelt az Egyezmény vonatkozó rendelkezéseinek:
Éves szemle:
Aláírta: ...............................................................................
(kellően felhatalmazott hivatalos személy aláírása)
Hely: ...............................................................................
Kelt: ...............................................................................
(a hatóság pecsétje, illetve bélyegzője)
Aláírta: ...............................................................................
(kellően felhatalmazott hivatalos személy aláírása)
Hely: ...............................................................................
Kelt: ...............................................................................
(a hatóság pecsétje, illetve bélyegzője)
Aláírta: ...............................................................................
(kellően felhatalmazott hivatalos személy aláírása)
Hely: ...............................................................................
Kelt: ...............................................................................
(a hatóság pecsétje, illetve bélyegzője)
Éves szemle:
Aláírta: ...............................................................................
(kellően felhatalmazott hivatalos személy aláírása)
Hely: ...............................................................................
Kelt: ...............................................................................
(a hatóság pecsétje, illetve bélyegzője)
Függelék
„A” MINTA
(Felülvizsgálva 1991-ben)
Függelék a Nemzetközi olajszennyezés megelőzési (IOPP) Bizonyítványhoz
ÉPÍTÉSI ÉS FELSZERELÉSI NYILVÁNTARTÁS NEM OLAJSZÁLLÍTÓ TARTÁLYHAJÓKRA
Az 1978. évi Jegyzőkönyvvel módosított, A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény (a továbbiakban: az Egyezmény) I. mellékletének rendelkezéseivel összefüggésben.
Megjegyzések:
1. Ezt a mintát kell alkalmazni az IOPP Bizonyítvány besorolása szerinti harmadik típusú hajókra, azaz „a fentieken kívüli egyéb hajók”-ra. Olajszállító tartályhajókra és rakománytartályokkal rendelkező nem olajszállító tartályhajókra, amelyek az Egyezmény I. melléklete 2. szabályának (2) bekezdése alá tartoznak, a „B” mintát kell használni.
2. Ezt a Nyilvántartást állandó jelleggel az IOPP Bizonyítványhoz kell csatolni. Az IOPP Bizonyítványnak mindenkor hozzáférhetőnek kell lenni a hajón.
3. Ha az eredeti Nyilvántartás nyelve nem angol, vagy francia, akkor tartalmaznia kell a szövegnek ezek közül az egyik nyelvre való fordítását.
4. A kockákba való bejegyzés „igen”, vagy „ráillő” válasz esetén kereszt-jellel (x), „nem”, vagy „nem ráillő” válasz esetén vonás-jellel (-) történhet.
5. Az ebben a Nyilvántartásban hivatkozott szabályok az Egyezmény I. mellékletének szabályaira, a határozatok pedig a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet által elfogadott határozatokra vonatkoznak
1. A hajó adatai
1.1 A hajó neve
1.2 Megkülönböztető szám, vagy betűk
1.3 Lajstromozási kikötő
1.4 Bruttó tonnatartalom
1.5 Építési időpont:
1.5.1 Az építési szerződés időpontja
1.5.2 A hajógerinc lefektetésének időpontja, vagy az az időpont, amikor a hajóhasonló építési fokon állt
1.5.3 Átadási időpont
1.6 Nagyobb mértékű átalakítás (ha volt):
1.6.1 Az átalakítási szerződés időpontja
1.6.2 Az átalakítás kezdetének időpontja
1.6.3 Az átalakítás befejezésének időpontja
1.7 A hajó státusa:
1.7.1 Új hajó az 1. szabály (6) bekezdésének megfelelően
1.7.2 Meglévő hajó az 1. szabály (7) bekezdésének megfelelően
1.7.3 A hajót az Igazgatás az 1. szabály (7) bekezdésének megfelelően „meglévő hajó”-nak fogadta el az átadás előre nem látható késedelme miatt.
2. A gépterek fenékárkaiból és az olaj üzemanyagtartályokból történő olajkiürítés ellenőrzésére szolgáló berendezések (10. és 16. szabály)
2.1 Ballasztvíz szállítása az olaj üzemanyag-tartályokban:
2.1.1 A hajó, szokásos körülmények között szállíthat ballasztvizet az olaj tüzelőanyagtartályokban
2.2 A felszerelt olajszűrő berendezés típusa:
2.2.1 Olajszűrő berendezés (15 rész/millió) [16. szabály (4) bekezdés]
2.2.2 Olajszűrő berendezés (15 rész/millió) riasztó és automatikus leállító készülékkel [16. szabály (5) bekezdés]
2.3 A hajó a meglévő berendezéssel üzemelhet 1998. július 6-ig [16. szabály (6) bekezdés] és fel van szerelve az alábbiakkal:
2.3.1 Olajos víz leválasztó berendezés (100 rész/millió)
2.3.2 Olajszűrő berendezés (15 rész/millió) riasztókészülék nélkül
2.3.3 Olajszűrő berendezés (15 rész/millió) riasztóval és kézi leállító készülékkel
2.4 Jóváhagyási szabványok: *
2.4.1 A leválasztó/szűrő berendezés:
.1 jóváhagyva az A.393(X) határozat alapján
.2 jóváhagyva az A.233(VII) határozat alapján
.3 jóváhagyva olyan nemzeti szabványok alapján, amelyek nem az A.393(X) vagy az A.233(VII) határozatokon alapulnak
.4 nem lett jóváhagyva
2.4.2 A feldolgozó egység jóvá lett hagyva az A.444(XI) határozat alapján
2.4.3 Az olajtartalom-mérő jóvá lett hagyva az A.393(X) határozat alapján
2.5 A rendszer maximális átbocsátóképessége ....................... m3/h
2.6 Lemondás a 16. szabály alkalmazásáról:
2.6.1 A 16. szabály (1) vagy (2) bekezdésének rendelkezéseiről lemondás történt, tekintettel arra, hogy a hajó a 16. szabály (3) bekezdése (a) alpontjában előírtaknak felel meg.
A hajó kizárólag az alábbiak szerint közlekedik:
.1 különleges körzeteken belüli utak:...................................
..........................................................................................
..........................................................................................
.2 a különleges körzeteken kívüli, a legközelebbi szárazföldtől 12 tengeri mérföldön belüli utak az alábbiakra korlátozódnak: .............................
..........................................................................................
..........................................................................................
2.6.2 A hajó fel van szerelve olyan m3-ben kifejezett térfogatú tárolótartállyal (tartályokkal), amely az összes olajos fenékvíznek a hajón való teljes visszatartására szolgál.
3. Az olajmaradványok (olajiszap) visszatartására és eltávolítására szolgáló eszközök (17. szabály)
3.1 A hajó olajmaradvány (olajiszap) tartályokkal az alábbiak szerint van felszerelve:
| A tartály azonosítója | A tartály elhelyezkedése | Térfogat (m3) | ||
| Bordák (tól)-(ig) | Oldalirányú elhelyezkedés | |||
| Teljes térfogat..... (m3) | ||||
3.2 Eszközök a maradványok eltávolítására az olajiszaptartályokkal való ellátáson túlmenően:
3.2.1 Szeméthamvasztó az olajmaradványokhoz, teljesítmény ..... l/h
3.2.2 Az olajmaradványok elégetésére alkalmas segédkazán
3.2.3 Az olajmaradványok olaj üzemanyaggal való keverésére szolgáló tartály, térfogat: .................. (m3)
3.2.4 Egyéb elfogadható eszköz: ....................................................................
4. Szabványos kiürítési csatlakozó
(19. szabály)
4.1 A hajó rendelkezik csővezetékkel a géptéri fenékárok maradványainak befogadó berendezésekbe való kiürítésre, és az fel van szerelve szabványos kiürítési csatlakozóval a 19. szabálynak megfelelően.
5. Hajófedélzeti olajszennyezési riadóterv
(26. szabály)
5.1 A hajó rendelkezik hajófedélzeti olajszennyezési riadótervvel a 26. Szabállyal összhangban.
6. Felmentés
6.1 Az Igazgatás felmentéseket adott az Egyezmény I. melléklete II. Fejezetének követelményei alól, összhangban a 2. szabály (4) bekezdésének (a) alpontjával, azokat a tételeket illetően, amelyeket ennek a Nyilvántartásnak a következő pontja(i) sorol(nak) fel: .....................................................................................................................................
....................................................................................................................................
7. Egyenértékűségek (3. szabály)
7.1 Az Igazgatás egyenértékűségeket hagyott jóvá az I. melléklet bizonyos követelményeit illetően, amely tételek ennek a Nyilvántartásnak az alábbi pontjaiban vannak felsorolva: ..............................................................................................................
....................................................................................................................................
EZENNEL IGAZOLJUK, hogy ez a Nyilvántartás minden tekintetben helytálló.
Kiadva: ................................................................................................................
(a Nyilvántartás kiadási helye)
| ............................. | ................................................................... | |
| (a Nyilvántartást kiadó, kellően felhatalmazott hivatalos személy aláírása) |
(a kiadó hatóság pecsétje, illetve bélyegzője)
„B” MINTA
(Felülvizsgálva 1991-ben)
Függelék a Nemzetközi olajszennyezés megelőzési (IOPP) Bizonyítványhoz
ÉPÍTÉSI ÉS FELSZERELÉSI NYILVÁNTARTÁS OLAJSZÁLLÍTÓ TARTÁLYHAJÓKRA
Az 1978. évi Jegyzőkönyvvel módosított. A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény (a továbbiakban: az Egyezmény) I. mellékletének rendelkezéseivel összefüggésben.
Megjegyzések:
6. Ezt a mintát kell alkalmazni az IOPP Bizonyítvány besorolása szerinti első kettő típusba sorolt hajókra, vagyis az „olajszállító tartályhajók”-ra és „az Egyezmény I. melléklete 2. szabályának (2) bekezdése alá tarozó rakománytartályokkal rendelkező „nem olajszállító tartályhajók”-ra. Az IOPP Bizonyítvány besorolása szerinti harmadik típusú hajókra az „A” mintát kell használni.;
7. Ezt a Nyilvántartást állandó jelleggel az IOPP Bizonyítványhoz kell csatolni. Az IOPP Bizonyítványnak mindenkor hozzáférhetőnek kell lenni a hajón.
8. Ha az eredeti Nyilvántartás nyelve nem angol, vagy francia, akkor tartalmaznia kell a szövegnek ezek közül az egyik nyelvre való fordítását.
9. A kockákba való bejegyzés „igen”, vagy „ráillő” válasz esetén kereszt-jellel (x), „nem”, vagy „nem ráillő” válasz esetén vonás jellel (-) történhet.
10. Az ebben a Nyilvántartásban hivatkozott szabályok az Egyezmény I. mellékletének szabályaira, a határozatok pedig a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet által elfogadott határozatokra vonatkoznak - kivéve, ha másként került megállapításra.
1. A hajó adatai
1.1 A hajó neve
1.2 Megkülönböztető szám, vagy betűk
1.3 Lajstromozási kikötő
1.4 Bruttó tonnatartalom
1.5 A hajó befogadóképessége ............................................................................... (m3)
1.6 A hajó hordképéssége .......................... (metrikus tonna) [1. szabály (22) bekezdés]
1.7 A hajó hossza ........................................................... (m) [1. szabály (18) bekezdés]
1.8 Építési időpont:
1.8.1 Az építési szerződés időpontja
1.8.2 A hajógerinc lefektetésének időpontja, vagy az az időpont, amikor a hajó hasonló építési fokon állt
1.8.3 Átadási időpont
1.9 Nagyobb mértékű átalakítás (ha volt):
1.9.1 Az átalakítási szerződés időpontja
1.9.2 Az átalakítás kezdetének időpontja
1.9.3 Az átalakítás befejezésének időpontja
1.10 A hajó státusa:
1.10.1 Új hajó az 1. szabály (6) bekezdésének megfelelően
1.10.2 Meglévő hajó az 1. szabály (7) bekezdésének megfelelően
1.10.3 Új olajszállító tartályhajó az 1. szabály (26) bekezdésének megfelelően
1.10.4 Meglévő olajszállító tartályhajó az 1. szabály (27) bekezdésének megfelelően
1.10.5 A hajót az Igazgatás az 1. szabály (7) bekezdésének megfelelően „meglévő hajó”-nak fogadta el az átadás előre nem látható késedelme miatt
1.10.6 A hajót az Igazgatás az 1. szabály (27) bekezdésének megfelelően „meglévő olajszállító tartályhajó”-nak fogadta el az átadás előre nem látható késedelme miatt
1.10.7 A hajónak nem kell megfelelnie a 24. szabály rendelkezéseinek az átadás előre nem látható késedelme miatt
1.11 A hajó típusa:
1.11.1 Nyersolajszállító tartályhajó
1.11.2 Olajtermék-szállító tartályhajó
1.11.3 Nyersolaj/olajtermék szállító tartályhajó
1.11.4 Kombinált áruszállító hajó
1.11.5 Nem olajszállító tartályhajó, rakománytartályokkal, amely az Egyezmény I. melléklete 2. szabály (7) bekezdése alá tartozik
1.11.6 Olajszállító tartályhajó, amely a 15. szabály (7) bekezdésében hivatkozott termékek szállítására van kijelölve
1.11.7 A hajó „nyersolaj-szállító tartályhajó”-nak van minősítve COW üzemeltetésével, továbbá „termékszállító tartályhajó”-ként is minősítve van CBT üzemeltetésével, amelyre egy külön IOPP Bizonyítvány is kiadásra került
1.11.8 A hajó „olajtermék-szállító tartályhajó”-nak van minősítve CBT üzemeltetésével, továbbá „nyersolajszállító tartályhajó”-ként is minősítve van COW üzemeltetésével, amelyre egy külön IOPP Bizonyítvány is kiadásra került
1.11.9 Vegyianyag-szállító tartályhajó, amely olajat szállít
2. A gépterek fenékárkaiból és az olajüzemanyag-tartályokból történő olajkiürítés ellenőrzésére szolgáló berendezések
(10. és 16. szabály)
2.1 Ballasztvíz szállítása az olajüzemanyag-tartályokban:
2.1.1 A hajó, szokásos körülmények között szállíthat ballasztvizet az olajüzemanyag-tartályokban
2.2 A felszerelt olajszűrő berendezés típusa:
2.2.1 Olajszűrő berendezés (15 rész/millió)
[16. szabály (4) bekezdés]
2.2.2 Olajszűrő berendezés (15 rész/millió) riasztó és automatikus leállító készülékkel [16. szabály (5) bekezdés]
2.3 A hajó a meglévő berendezéssel üzemelhet 1998. július 6-ig [16. szabály (6) bekezdés] és fel van szerelve az alábbiakkal:
2.3.1 Olajos víz leválasztó berendezés (100 rész/millió)
2.3.2 Olajszűrő berendezés (15 rész/millió) riasztó készülék nélkül
2.3.3 Olajszűrő berendezés (15 rész/millió) riasztóval és kézi leállító készülékkel
2.4 Jóváhagyási szabványok: *
2.4.1 A leválasztó/szűrő berendezés:
.1 jóváhagyva az A.393(X) határozat alapján
.2 jóváhagyva az A.233(VII) határozat alapján
.3 jóváhagyva olyan nemzeti szabványok alapján, amelyek nem az A.393(X) vagy az A.233(VII) határozatokon alapulnak
.4 nem lett jóváhagyva
2.4.2 A feldolgozó egység jóvá lett hagyva az A.444(XI) határozat alapján
2.4.3 Az olajtartalom-mérő jóvá lett hagyva az A.393(X) határozat alapján
2.5 A rendszer maximális átbocsátóképessége ................................... m3/h
2.6 Felfüggesztés a 16. szabály alól:
2.6.1 A 16. szabály (1) vagy (2) bekezdésének rendelkezései felfüggesztésre kerültek, tekintettel arra, hogy a hajó a 16. szabály (3) bekezdése (a) alpontjában előírtaknak felel meg.
A hajó kizárólag az alábbiak szerint közlekedik:
.1 különleges körzeteken belüli utak: ...........................................................................
.......................................................................................................................................
...................................................................................................................................
.2 a különleges körzeteken kívüli, a legközelebbi szárazföldtől 12 tengeri mérföldön belüli utak az alábbiakra korlátozódnak: .........................................................................
.......................................................................................................................................
...................................................................................................................................
2.6.2 A hajó fel van szerelve olyan m3-ben kifejezett térfogatú tárolótartállyal (tartályokkal), amely az összes olajos fenékvíznek a hajón való teljes visszatartására szolgál.
2.3.4 Tárolótartály helyet a hajó olyan berendezéssel van ellátva, amely a fenékvizet a raktéri szennyvíztartályba továbbítja
3. Az olajmaradványok (olajiszap) visszatartására és eltávolítására szolgáló eszközök (17. szabály)
3.1 A hajó olajmaradvány (olajiszap) tartályokkal az alábbiak szerint van felszerelve:
| A tartály azonosítója | A tartály elhelyezkedése | Térfogat (m3) | ||
| Bordák (tól)-(ig) | Oldalirányú elhelyezkedés | |||
| Teljes térfogat: ........................ (m3) | ||||
3.2 Eszközök a maradványok eltávolítására az olajiszap tartályokkal való ellátáson túlmenően:
3.2.1 Szeméthamvasztó az olajmaradványokhoz, teljesítmény: ................. l/h
3.2.2 Az olajmaradványok elégetésére alkalmas segédkazán
3.2.3 Az olajmaradványok olaj üzemanyaggal való keverésére szolgáló tartály, térfogat: .................. (m3)
3.2.4 Egyéb elfogadható eszköz:
......................................................................................................................
4. Szabványos kiürítési csatlakozó (19. szabály)
4.1 A hajó rendelkezik csővezetékkel a géptéri fenékárok maradványainak befogadó berendezésekbe való kiürítésre, és az fel van szerelve szabványos kiürítési csatlakozóval a 19. szabálynak megfelelően.
5. Szerkezet (13., 24. és 25. szabályok)
5.1 A 13. szabály követelményeinek megfelelően a hajóra:
5.1.1 elő van írva SBT, PL és COW felszerelése
5.1.2 elő van írva SBT, PL felszerelése
5.1.3 elő van írva SBT felszerelése
5.1.4 elő van írva SBT vagy COW felszerelése
5.1.5 nem előírt a 13. szabály követelményeinek teljesítése
5.2 Elkülönített ballaszttartályok (SBT)
5.2.1 A hajó fel van szerelve SBT-vel a 13. szabállyal összhangban
5.2.2 A hajó fel van szerelve SBT-vel a 13. szabállyal összhangban, amelyek védő elhelyezkedésben (PL) vannak elrendezve a 13E. szabálynak megfelelően
5.2.3 Az SBT kiosztása a következő:
| Tartály | Térfogat (m3) | Tartály | Térfogat (m3) | |
| Teljes térfogat........................... (m3) | ||||
5.3 Kijelölt tiszta ballaszttartályok (CBT)
5.3.1 A hajó a 13A. szabálynak megfelelően fel van szerelve CBT-vel és üzemeltethető termékszállító tartályhajóként
5.3.2 A CBT kiosztása a következő:
| Tartály | Térfogat (m3) | Tartály | Térfogat (m3) | |
| Teljes térfogat........................... (m3) | ||||
5.3.3 A hajó el van látva érvényes „Kijelölt tiszta ballaszttartály üzemeltetési utasítás”-sal, amelynek kelte: ......................................
5.3.4 A hajó közös csővezeték- és szivattyú berendezésekkel rendelkezik a CBT ballasztolására és az olajrakomány rakodására
5.3.5 A hajó elkülönített független csővezeték- és szivattyú berendezésekkel rendelkezik a CBT ballasztolására
5.4 Nyersolajos mosás (COW)
5.4.1 A hajó a 13B. szabálynak megfelelően fel van szerelve COW rendszerrel
5.4.2 A hajó a 13B. szabálynak megfelelően, fel van szerelve COW rendszerrel, azzal a kivétellel, hogy a rendszer hatásossága nem nyert megerősítést a 13. szabály (6) bekezdése és a „Felülvizsgált COW specifikációk” (A.446(XI) határozat * ) 4.2.10 pontja szerint
5.4.3 A hajó el van látva érvényes „Kőolajos mosó rendszer üzemeltetési és felszerelési utasítás”-sal, amelynek kelte:
.................................................................................
5.4.4 A hajó számára nem előírt, de fel van szerelve COW rendszerrel összhangban a „Felülvizsgált COW specifikációk” (A.446(XI) határozat * ) biztonsági megfontolásaival
5.5 Felmentés a 13. szabály alól:
5.5.1 A hajó kizárólag az alábbi helyek közötti forgalomban közlekedik ................................................................ összhangban a 13C. Szabállyal, és ezért mentesül a 13. szabály követelményei alól
5.5.2 A hajó különleges ballaszt elrendezéssel üzemel a 13D. Szabállyal összhangban, és ezért mentesül a 13. szabály követelményei alól
5.6 A rakománytartályok elrendezésének és méreteinek korlátozása (24. szabály)
5.6.1 A hajót illetően megkövetelt, hogy a 24. szabállyal összhangban, annak követelményeit kielégítve legyen megépítve
5.6.2 A hajót illetően megkövetelt, hogy a 24. szabály (4) bekezdésével összhangban, annak követelményeit kielégítve legyen megépítve [lásd a 2. szabály (2) bekezdését]
5.7 Térbeosztás és stabilitás (25. szabály)
5.7.1 A hajót illetően megkövetelt, hogy a 25. szabállyal összhangban, annak követelményeit kielégítve legyen megépítve
5.7.2 A hajó a 25. szabály (5) bekezdésében megkövetelt tájékoztatóval és adatokkal jóváhagyott formában el van látva
5.8 Kettős-test szerkezet:
5.8.1 A hajót illetően megkövetelt, hogy a 13F. szabállyal összhangban, legyen megépítve és kielégítse annak az alábbi bekezdések szerinti követelményeit:
.1 (3) bekezdés (kettős-test szerkezet)
.2 (4) bekezdés (középmagas fedélzetű tartályhajó kettős oldalszerkezettel)
.3 (5) bekezdés (a Tengerészeti Környezetvédelmi Bizottság által jóváhagyott alternatív megoldás)
5.8.2 A hajót illetően megkövetelt, hogy a 13. szabály (7) bekezdésével (kettősfenék követelmények) összhangban, annak követelményeit kielégítve legyen megépítve
5.8.3 A hajót illetően nem előírt, hogy a 13. szabály követelményeit kielégítse
5.8.4 A hajó alá van vetve a 23G. szabály követelményeinek és:
.1 előírt, hogy a 13F. szabálynak megfeleljen, nem később, mint: ......................................................... .
.2 úgy van elrendezve, hogy a következő tartályok, vagy terek nem használatosak olaj szállítására: .............................................
5.8.5 A hajó nincs alávetve a 13G. szabálynak
6. Olaj visszatartása a hajón (15. szabály)
6.1 Olajkiürítés ellenőrző és szabályozó rendszer:
6.1.1 A hajó az A.496(XII) vagy az A.586(14) * (nem kívánt rész törlendő) határozat szerint ............................. kategóriába eső olajszállító tartályhajónak számít
6.1.2 A rendszer magában foglal:
.1 szabályozó egységet
.2 számító egységet
.3 számoló egységet
6.1.3 A rendszer fel van szerelve:
.1 indítási zárószerkezettel
.2 automatikus leállító készülékkel
6.1.4 Az A.393(X) vagy az A.586(14) * (a nem kívánt rész törlendő) határozat szempontjából jóváhagyott olajtartalom-mérő alkalmazható:
.1 nyersolajra
.2 fekete termékekre
.3 fehér termékekre
.4 a bizonyítványhoz csatolt felsorolásban szereplő olajszerű ártalmas folyékony anyagokra
6.1.5 A hajó el van látva az olajkiürítést ellenőrző és szabályozó rendszer üzemeltetési utasításával
6.2 Raktéri szennyvíztartályok:
6.2.1 A hajó fel van szerelve ............................. kijelölt szennyvíztartállyal, amely(ek) teljes befogadóképessége ........................... m3, és amely az olaj-befogadóképesség ........................%-a, összhangban a:
.1 15. szabály (2) (c) bekezdésével
.2 15. szabály (2) (c) bekezdés (i) alpontjával
.3 15. szabály (2) (c) bekezdés (ii) alpontjával
.4 15. szabály (2) (c) (iii) bekezdésével
6.2.2 Rakománytartályok ki lettek jelölve, mint raktéri szennyvíztartályok
6.3 Olaj/víz választófelület érzékelők:
6.3.1 A hajó fel van szerelve a MEPC.5(XIII) * határozata szempontjából jóváhagyott olaj/víz választófelület érzékelőkkel
6.4 Felmentések a 15. szabály alól
6.4.1 A hajó fel van mentve a 15. szabály (1), (2) és (3) bekezdéseinek a követelményei alól, a 15. szabály (7) bekezdése értelmében
6.4.2 A hajó fel van mentve a 15. szabály (1), (2) és (3) bekezdéseinek a követelményei alól, a 2. szabály (2) bekezdése értelmében
6.5 Lemondás a 15. szabályról:
6.5.1 A hajót illetően a 15. szabály (3) bekezdésének követelményeiről lemondás történt, a 15. szabály (5) (b) bekezdésével összhangban. A hajót kizárólag az alábbi forgalomban foglalkoztatják:
.1 különleges forgalomban a 13C. szabály szerint: .........................................
.............................................................................................................................
.............................................................................................................................
.2 különleges körzete(ke)n belüli utakon: .........................................................
.............................................................................................................................
.............................................................................................................................
.3 a különleges körzeteken kívül, a legközelebbi szárazföldtől 50 tengeri mérföldön belüli utakon, amelyek időtartama 72 óra, vagy annál rövidebb, és az alábbiakra korlátozódnak: ......................................................................................................
7. Szivattyú, csővezeték és kiürítő berendezések (18. szabály)
7.1 Az elkülönített ballaszttartályoknak a hajóról való kiürítésre szolgáló kivezetései az alábbiak szerint helyezkednek el:
7.1.1 a vízvonal felett
7.1.2 a vízvonal alatt
7.2 A tiszta ballaszttartályoknak a hajóról történő kiürítésre szolgáló kivezetései - a kiürítési elosztócső kivételével - az alábbiak szerint helyezkednek el: *
7.2.1 a vízvonal felett
7.2.2 a vízvonal alatt
7.3 A piszkos ballasztvíznek, vagy a rakománytartály terekből származó olajjal szennyezett víznek a hajóról történő kiürítésére szolgáló kivezetések - a kiürítési elosztócső kivételével - az alábbiak szerint helyezkednek el: *
7.3.1 a vízvonal felett
7.3.2 a vízvonal alatt, összeköttetésben a 18. szabály (6) bekezdés (e) alpontjának megfelelő részátfolyású berendezéssel
7.3.3 a vízvonal alatt
7.4 Olaj kiürítése a rakományszivattyúkból és olajvezetékekből [18. szabály (4) és (5) bekezdés]:
7.4.1 Az olaj leeresztésére szolgáló eszközök az összes rakományszivattyúból és olajvezetékből a rakomány kirakását követően:
.1 a berendezésekben maradt olaj kiüríthető egy rakománytartályba, vagy raktéri szennyvíztartályba
.2 a partra történő kiürítéshez egy speciális, kis-átmérőjű vezeték van biztosítva
8. Hajófedélzeti olajszennyezési riadóterv (26. szabály)
8.1.1 A hajó rendelkezik hajófedélzeti olajszennyezési riadótervvel a 26. Szabállyal összhangban.
9. Egyenértékű berendezések vegyianyag-szállító tartályhajók általi olajszállításra
9.1 Mint egyenértékű berendezések a vegyianyag-szállító tartályhajó általi olajszállításra, a hajó a következő berendezésekkel van felszerelve a raktéri szennyvíztartályok (fenti 6.2 pont) és az olaj/víz választófelület érzékelők (fenti 6.3 pont) helyett:
9.1.1 Olaj-víz leválasztó berendezés, amely képes 100 rész/milliónál kisebb olajtartalmú kiömlő víz előállítására ............................ m3/h teljesítménnyel
9.1.2 Egy tárolótartály ................................. m3 befogadóképességgel
9.1.3 Egy tartály, amely tartálymosó víz gyűjtésére szolgál, és amely:
.1 egy kijelölt tartály
.2 egy gyűjtőtartálynak kinevezett rakománytartály
9.1.4 Egy állandó jelleggel felszerelt szivattyú az olajjal szennyezett folyadéknak az olaj-víz leválasztó berendezésen való átvezetésére
9.2 Az olajos-víz leválasztó berendezés az A.393(X) * határozat szempontjainak megfelelően lett jóváhagyva és alkalmazható az I. melléklet szerinti termékek teljes körére
9.3 A hajó érvényes bizonyítvánnyal rendelkezik a veszélyes vegyi anyagok ömlesztett szállítására való alkalmasságról
10. Olajszerű ártalmas folyékony anyagok
10.1 Az egyezmény II. melléklete 14. szabályával összhangban, a hajó számára engedélyezett a csatolt jegyzék * szerinti olajszerű ártalmas folyékony anyagok szállítása
11. Felmentés
11.1 Az Igazgatás felmentéseket adott az Egyezmény I. melléklete II. és III. fejezetének követelményei alól, összhangban a 2. szabály (4) bekezdés (a) alpontjával, azokat a tételeket illetően, amelyeket ennek a Nyilvántartásnak a következő pontja(i) sorol(nak) fel: ......................................................................................................................
.....................................................................................................................................
12. Egyenértékűségek (3. szabály)
12.1 Az Igazgatás egyenértékűségeket hagyott jóvá az I. melléklet bizonyos követelményeit illetően, amely tételek ennek a Nyilvántartásnak az alábbi pontjaiban vannak felsorolva: ......................................................................................................
.....................................................................................................................................
EZENNEL IGAZOLJUK, hogy ez a Nyilvántartás minden tekintetben helytálló.
Kiadva: .................................................................................................................
(a Nyilvántartás kiadási helye)
| ..................... | ............................................................................................. | |
| (a Nyilvántartást kiadó, kellően felhatalmazott hivatalos személy aláírása) |
(a kiadó hatóság pecsétje, illetve bélyegzője)
Olaj-nyilvántartási napló minta
OLAJ-NYILVÁNTARTÁSI NAPLÓ
(I. Rész - Géptéri műveletek)
(Minden hajóra)
A hajó neve:
Megkülönböztető szám, vagy betűk:
Bruttó tonnatartalom:
Időtartam: ................................ -tól ............................. -ig
Megjegyzés: Az Olaj-nyilvántartási napló I. Részével el kell látni minden 150 tonna bruttó űrtartalmú, vagy annál nagyobb olajszállító tartályhajót, és minden 400 tonna bruttó űrtartalmú, vagy annál nagyobb hajót, amely nem olajszállító tartályhajó, a lényeges géptéri műveletek nyilvántartására. Az olajszállító tartályhajókat el kell látni az Olaj-nyilvántartási napló II. Részével is, amely a lényeges rakomány/ballaszt műveletek nyilvántartására szolgál.
Bevezetés
Ennek a fejezetnek a következő oldalain a géptéri műveletek minden részletre kiterjedő jegyzéke található, amelyeket - amennyiben alkalmazhatóak - fel kell jegyezni az Olaj-nyilvántartási naplóba, összhangban az 1978. évi Jegyzőkönyvvel módosított, A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény (a továbbiakban: MARPOL 73/78) I. mellékletének 20. szabályával. Az egyes tételek műveleti szakaszok szerint vannak csoportosítva, és mindegyik tételt egy betűkód jelöli.
Az Olaj-nyilvántartási naplóba történő bejegyzéseknél, az időpontot, a műveleti kódot és a tételszámot kell a megfelelő oszlopba bejegyezni, és a megkövetelt részleteket kronologikus sorrendben az üresen hagyott helyekre kell beírni.
Minden befejezett műveletet alá kell írnia a kérdéses műveletért felelős tisztnek vagy tiszteknek. Minden egyes kitöltött oldalt alá kell írnia a hajó parancsnokának.
Az Olaj-nyilvántartási napló sok utalást tartalmaz az olaj mennyiségére. A tartályok mérésére szolgáló készülékek korlátozott pontossága, hőmérsékleti változások és a ragadványok a tartályfalon befolyásolják ezeknek a feljegyzéseknek a pontosságát. Az Olaj-nyilvántartási naplóba tett bejegyzéseket ennek megfelelően kell kezelni.
A NYILVÁNTARTANDÓ TÉTELEK JEGYZÉKE
(A) Az olaj tüzelőanyagtartályok ballasztolása, vagy tisztítása
1. A ballasztolt tartály(ok) azonosítója.
2. Tisztításra került-e azóta, hogy utoljára olajat tartalmazott, ha nem, akkor az előzően szállított olaj típusa.
3. Tisztítási eljárás:
.1 a hajó helyzete és az időpont a tisztítás megkezdésekor és befejezésekor;
.2 a tartály(ok) azonosítója, amely(ek)ben az egyik, vagy a másik módszer (átöblítés, gőzölés, vegyszeres tisztítás - a használt vegyszerek típusának és mennyiségének a megjelölésével) alkalmazásra került;
.3 a tartály(ok) azonosítója, amely(ek)be a tisztítóvizet átvezették.
4. Ballasztolás:
.1 a hajó helyzete és az időpont a ballasztolás megkezdésekor és befejezésekor;
.2 a ballaszt mennyisége, ha a tartály nem tisztított.
(B) Az (A) szakaszban említett piszkos ballaszt, vagy az olaj tüzelőanyagtartályok tisztítóvizének a kiürítése
5. A tartály(ok) azonosítója.
6. A hajó helyzete a kiürítés kezdetekor.
7. A hajó helyzete a kiürítés befejezésekor.
8. A hajó sebessége(i) a kiürítés folyamán
9. A kiürítés módszere:
.1 100 rész/millió berendezésen keresztül;
.2 15 rész/millió berendezésen keresztül;
.3 befogadó berendezésekbe.
10. Kiürített mennyiség.
(C) Olajmaradványok (olajiszap) összegyűjtése és eltávolítása
11. Olajmaradványok összegyűjtése
A hajón visszatartott olajmaradványok (olajiszap) mennyisége az út végén, de legfeljebb heti gyakorisággal. Ha a hajók rövid utakat járnak, akkor a mennyiséget hetente kell bejegyezni; *
.1 leválasztott olajiszap (olaj tüzelőanyagok és kenőolajak tisztításából származó olajiszap) és más maradványok - ha ideillő:
- tartály(ok) azonosítója ...................................................................................
- tartály(ok) befogadóképessége ................................................................. m3
- a visszatartott teljes mennyiség ................................................................ m3
.2 az .1 alponton túlmenő tartályműveletekből származó egyéb maradványok (mint pl. leeresztésekből származó maradványok, kifolyások, fáradt-olaj, stb., a gépterekben) - ha ideillő:
- tartály(ok) azonosítója ...................................................................................
- tartály(ok) befogadóképessége ................................................................. m3
- a visszatartott teljes mennyiség ................................................................ m3
12. Az olajmaradványok eltávolításának módszerei.
Az eltávolított olajmaradványok, a kiürített tartály(ok) és visszatartott tartalmuk megadása:
.1 befogadó berendezésekbe (kikötő megadása); *
.2 áthelyezve másik tartály(ok)ba (a tartály(ok) megadása) és a tartály(ok) teljes tartalma;
.3 elégetve (az üzemelés teljes időtartamának megadása);
.4 más módszerek (a módszerek megadása).
(D) A gépterekben összegyűlt fenékvíz nem-automatikus kiürítése a hajóról, vagy más módon történő eltávolítása
13. A kiürített vagy eltávolított mennyiség.
14. A kiürítés, vagy eltávolítás időtartama (kezdete és befejezése).
15. A kiürítés, vagy eltávolítás módszere:
.1 100 rész/millió berendezésen keresztül (adja meg a hajó helyzetét kezdéskor és befejezéskor);
.2 15 rész/millió berendezésen keresztül (adja meg a hajó helyzetét kezdéskor és befejezéskor);
.3 befogadó berendezésekbe (adja meg a kikötőt); *
.4 áthelyezés szennyvíztartályba, vagy tároló tartályba [jelölje meg a tartály(oka)t; adja meg az áthelyezett mennyiséget és tartály(ok)ban visszatartott teljes mennyiséget].
(E) A gépterekben összegyűlt fenékvíz automatikus kiürítése a hajóról, vagy más módon történő eltávolítása
16. A hajó helyzete és az időpont, amikor a rendszert automatikus üzemmódba helyezték a hajóról való kiürítéshez.
17. A hajó helyzete és az időpont, amikor a rendszert automatikus üzemmódba helyezték a fenékvíz tárolótartályba való áthelyezéséhez (jelölje meg a tartályt).
18. Az időpont, amikor a rendszert kézi üzemmódba helyezték.
19. A hajóról való kiürítés módszere:
.1 100 rész/millió berendezésen keresztül;
.2 15 rész/millió berendezésen keresztül.
(F) Az olajkiürítést ellenőrző és szabályozó rendszer állapota
20. A rendszer meghibásodás időpontja.
21. A rendszer működőképessé válásának időpontja.
22. A meghibásodás oka.
(G) Véletlen balesetből származó, vagy egyéb kivételes olajkiürítés
23. A bekövetkezés időpontja.
24. A hajó helye, vagy helyzetpontja bekövetkezés időpontjában.
25. Az olaj típusa és megközelítő mennyisége.
26. A kiürítés, vagy kifolyás körülményei, a bekövetkezés oka és egyéb általános megjegyzések.
(H) Olaj tüzelőanyag, vagy ömlesztett kenőolaj vételezés
27. Vételezés:
.1 A vételezés helye.
.2 A vételezés időpontja.
.3 Az olaj tüzelőanyag típusa és mennyisége, és a tartály(ok) azonosítása [adja meg a tartály(ok)ba vételezett és a tartály(ok)ban lévő teljes mennyiséget].
.4 A kenőolaj típusa és mennyisége, és a tartály(ok) azonosítása [adja meg a tartály(ok)ba vételezett és a tartály(ok)ban lévő teljes mennyiséget].
(I) További üzemelési eljárások és általános megjegyzések
A hajó neve: ..........................................................................................................
Megkülönböztető szám, vagy betűk: ........................................................................
RAKOMÁNY/BALLASZT MŰVELETEK (OLAJSZÁLLÍTÓ TARTÁLYHAJÓK) * /GÉPTÉRI MŰVELETEK (ÖSSZES HAJÓ) *
| Dátum | Kód (betű) | Tétel (szám) | Műveletek feljegyzése/felelős tiszt aláírása | |
Hajóparancsnok aláírása .................................
OLAJ-NYILVÁNTARTÁSI NAPLÓ
II. RÉSZ - Rakomány/ballaszt műveletek
(Olajszállító tartályhajók)
A hajó neve:
Megkülönböztető szám, vagy betűk:
Bruttó tonnatartalom:
Időtartam: ........................-tól ...............................-ig
Megjegyzés: Az Olaj-nyilvántartási napló II. Részével el kell látni minden 150 tonna vagy annál nagyobb bruttó űrtartalmú, olajszállító tartályhajót, a lényeges rakomány/ballaszt műveletek nyilvántartására. Az ilyen olajszállító tartályhajót el kell látni az Olaj-nyilvántartási napló I. Részével is, amely a lényeges géptéri műveletek nyilvántartására szolgál.
A hajó neve: .............................................................................................
Megkülönböztető szám, vagy betűk: ............................................................
A RAKOMÁNY ÉS SZENNYVÍZTARTÁLYOK ÁTTEKINTŐ RAJZA
(kitöltendő a hajón)
| A tartályok azonosítása | Befogadóképesség | |
| A szennyvíztartály(ok) magassága: |
[Adja meg mindegyik tartály befogadóképességét és a szennyvíztartály(ok) magasságát]
Bevezetés
Ennek a fejezetnek a következő oldalain a rakomány és ballaszt műveletek minden részletre kiterjedő jegyzéke található, amelyeket - amennyiben helyénvalóak - fel kell jegyezni az Olaj-nyilvántartási naplóba, összhangban az 1978. évi Jegyzőkönyvvel módosított, A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény (a továbbiakban: MARPOL 73/78) I. mellékletének 20. szabályával. Az egyes tételek műveleti szakaszok szerint vannak csoportosítva, és mindegyik tételt egy betűkód jelöli.
Az Olaj-nyilvántartási naplóba történő bejegyzéseknél, az időpontot, a műveleti kódot és a tételszámot kell a megfelelő oszlopba bejegyezni, és a megkövetelt részleteket kronologikus sorrendben az üresen hagyott helyekre kell beírni.
Minden befejezett műveletet alá kell írnia, és le kell dátumoznia a kérdéses műveletért felelős tisztnek vagy tiszteknek. Minden egyes kitöltött oldalt ellen kell jegyeznie a hajó parancsnokának. A különleges forgalomban foglalkoztatott olajszállító tartályhajók esetében, a MARPOL 73/78 I. melléklete 13C. szabályával összhangban, az Olaj-nyilvántartási napló megfelelő bejegyzését a kikötő állama szerinti illetékes hatóságnak láttamoznia kell. *
Az Olaj-nyilvántartási napló sok utalást tartalmaz az olaj mennyiségére. A tartályok mérésére szolgáló készülékek korlátozott pontossága, hőmérsékleti változások és a ragadványok a tartályfalon befolyásolják ezeknek a feljegyzéseknek a pontosságát. Az Olaj-nyilvántartási naplóba tett bejegyzéseket ennek megfelelően kell kezelni.
A NYILVÁNTARTANDÓ TÉTELEK JEGYZÉKE
(A) Olajrakomány berakása
1. Berakás helye.
2. A berakott olaj típusa és a tartály(ok) azonosítója.
3. A berakott olaj teljes mennyisége [adja meg a berakott mennyiséget és a tartály(ok)ban lévő teljes mennyiséget].
(B) Az olajrakomány belső áthelyezése az út folyamán
4. Tartály(ok) azonosítója
.1 ..................-ból;
.2 ...................-ba [adja meg az áthelyezett mennyiséget és a tartály(ok)ban lévő teljes mennyiséget].
5. A 4.1 pontban említett tartály(ok) üresek volt(ak)? (Ha nem, adja meg a visszamaradt mennyiséget.)
(C) Olajrakomány kirakása
6. Kirakás helye.
7. A kirakott tartály(ok) azonosítója.
8. Kiürítették a tartály(oka)t? (Ha nem, adja meg a visszamaradt mennyiséget.)
(D) Nyersolajos mosás (csak COW tartályhajók)
(Kitöltendő minden egyes tartályra, amelyet nyersolajjal mostak)
9. A kikötő megnevezése, ahol a nyersolajos mosást végezték, vagy a hajó helyzetpontja, ha azt két kirakó kikötő között végezték.
10. A kimosott tartály(ok) azonosítója. *
11. Az alkalmazott gépek száma.
12. A mosás kezdésének időpontja.
13. Az alkalmazott mosási séma. *
14. A mosóvezeték nyomása.
15. A mosás befejezésének, vagy leállításának időpontja.
16. Annak a módszernek a megadása, amely szerint megállapítást nyert, hogy a tartály(ok) száraz(ak).
17. Megjegyzések. *
(E) Rakománytartályok ballasztolása
18. A hajó helyzete a ballasztolás kezdetekor és befejezésekor.
19. Ballasztolási eljárás:
.1 a ballasztolt tartály(ok) azonosítója;
.2 a kezdés és a befejezés időpontja;
.3 a felvett ballaszt mennyisége. Adja meg a teljes ballasztmennyiséget mindegyik tartályra, amely a műveletben érintett.
(F) A kijelölt tiszta ballaszttartályok ballasztolása (csak CBT tartályhajókra)
20. A ballasztolt tartály(ok) azonosítója.
21. A hajó helyzete, amikor öblítésre szánt vizet, vagy kikötői ballasztot vettek fel a kijelölt tiszta ballaszttartály(ok)ba.
22. A hajó helyzete, amikor a szivattyú(ka)t és vezetékeket a raktéri szennyvíztartályba öblítették.
23. Az olajos víz mennyisége, amelyet - a vezeték öblítése után - a raktári szennyvíztartály(ok)ba, vagy a szennyvíz előzetes tárolására szolgáló rakománytartály(ok)ba továbbítottak [azonosítsa a tartály(ok)at]. Adja meg a teljes mennyiséget.
24. A hajó helyzete, amikor járulékos ballasztvizet vettek fel a kijelölt tiszta ballaszttartály(ok)ba.
25. A hajó helyzete és az időpont, amikor a kijelölt tiszta ballaszttartályokat a rakomány- és kigőzölgő vezetékekről leválasztó szelepeket elzárták.
26. A hajóba felvett tiszta ballaszt mennyisége.
(G) A rakománytartályok tisztítása
27. A kimosott tartály(ok) azonosítója.
28. Kikötő, vagy a hajó helyzetpontja.
29. A tisztítás időtartama.
30. A tisztítás módszere. *
31. A tartály mosófolyadék áthelyezésre került:
.1 befogadó berendezésekbe (adja meg a kikötőt és a mennyiséget); *
.2 raktéri szennyvíztartály(ok)ba, vagy szennyvíztartály(ok)nak kijelölt rakománytartály(ok)ba [azonosítsa a tartály(ok)at; adja meg az áthelyezett mennyiséget és a teljes mennyiséget].
(H) Piszkos ballaszt kiürítése
32. A tartály(ok) azonosítója.
33. A hajó helyzete a tengerbe történő kiürítés kezdetekor.
34. A hajó helyzete a tengerbe történő kiürítés befejezésekor.
35. A tengerbe történt kiürítés mennyisége.
36. A hajó sebessége(i) a kiürítés folyamán.
37. A kiürítés folyamán a kiürítést ellenőrző és szabályozó rendszer működésben volt-e?
38. A kiürített víz, és a kiürítés környezetében a vízfelszín rendszeres ellenőrzésére sor került-e?
39. A raktéri szennyvíztartály(ok)ba áthelyezett olajos víz mennyisége [azonosítsa a szennyvíztartály(oka)t]. Adja meg a teljes mennyiséget.
40. Kiürítés parti átvevő berendezésekbe (adja meg a kikötőt és az érintett mennyiséget). *
(I) Víz kiürítése a raktéri szennyvíztartályokból a tengerbe
41. A raktéri szennyvíztartályok azonosítója.
42. A leülepedés ideje a maradványok legutolsó bevezetése óta, vagy
43. A leülepedés ideje a legutolsó kiürítés óta.
44. A hajó helyzete és az időpont a kiürítés megkezdésekor.
45. A tartály teljes tartalmának fennmaradó tere a kiürítés megkezdésekor.
46. Az olaj/víz elválasztó-felszín fennmaradó tere a kiürítés megkezdésekor.
47. A kiürítés ömlesztett mennyisége és a kiürítés üteme.
48. A kiürítés utolsó mennyisége és a kiürítés üteme.
49. A hajó helyzete és az időpont a kiürítés befejezésekor.
50. A kiürítés folyamán a kiürítést ellenőrző és szabályozó rendszer működésben volt-e?
51. Az olaj/víz elválasztófelszín fennmaradó tere a kiürítés befejezésekor.
52. A hajó sebessége(i) a kiürítés folyamán.
53. A kiürített víz, és a kiürítés környezetében a víz felszínének rendszeres ellenőrzésére sor került-e?
54. Erősítse meg, hogy a hajó csővezeték rendszerében a megfelelő összes szelep elzárásra került a raktéri szennyvíztartályokból való kiürítés befejezése után.
(J) Más módon nem kezelt maradványok és olajos keverékek eltávolítása
55. A tartály(ok) azonosítója.
56. Az egyes tartályokból eltávolított mennyiség (adja meg a visszamaradt mennyiséget)
57. Az eltávolítás módja:
.1 befogadó berendezésekbe (adja meg a kikötőt és az érintett mennyiséget); *
.2 összekeverés a rakománnyal (adja meg a mennyiséget);
.3 áthelyezve másik tartály(ok)ba [azonosítsa a tartály(oka)t; adja meg az áthelyezett mennyiséget és a tartály(ok)ban lévő teljes mennyiséget];
.4 egyéb módszer (adja meg melyik); adja meg az eltávolított mennyiséget.
(K) A rakománytartályokban lévő tiszta ballaszt kiürítése
58. A hajó helyzete a tiszta ballaszt kiürítésének a kezdetekor.
59. A kiürített tartály(ok) azonosítója.
60. Üres(ek) volt(ak) a tartály(ok) befejezéskor?
61. A hajó helyzete a tiszta a befejezéskor, ha eltér 58.-tól.
62. A kiürített folyadék, és a kiürítés környezetében a víz felszínének rendszeres ellenőrzésére sor került-e?
(L) Ballaszt kiürítése a kijelölt tiszta ballaszttartályokból (csak CBT tartályhajók)
63. A kiürített tartály(ok) azonosítója.
64. A hajó helyzete és az időpont a tiszta ballaszt tengerbe történő kiürítésének kezdetekor.
65. A hajó helyzete és az időpont a tiszta ballaszt tengerbe történő kiürítésének befejezésekor.
66. A kiürített mennyiség:
.1 a tengerbe; vagy
.2 befogadó berendezésekbe (azonosítsa a kikötőt).
67. Volt bármely jele a ballasztvíz olajjal való szennyezettségének a tengerbe való kiürítést megelőzően, vagy annak folyamán?
68. Ellenőrizve volt a kiürítés olajtartalom-mérővel?
69. A hajó helyzete és az időpont, amikor a kijelölt tiszta ballaszttartályokat a rakomány- és kigőzölögtető vezetékekről leválasztó szelepeket a kiballasztolás végén elzárták.
(M) Az olajkiürítést ellenőrző és szabályozó rendszer állapota
70. A rendszer meghibásodás időpontja.
71. A rendszer működőképessé válásának időpontja.
72. A meghibásodás oka.
(N) Véletlen balesetből származó, vagy egyéb kivételes olajkiürítés
73. A bekövetkezés időpontja.
74. Kikötő, vagy a hajó helye a bekövetkezés időpontjában.
75. Az olaj típusa és megközelítő mennyisége.
76. A kiürítés, vagy kifolyás körülményei, a bekövetkezés oka és egyéb általános megjegyzések.
(O) További üzemelési eljárások és általános megjegyzések
MEGHATÁROZOTT JÁRATOKON KÖZLEKEDŐ TARTÁLYHAJÓK
(P) Ballasztvíz felvétele
77. Tartály(ok) azonosítója.
78. A hajó helyzete, amikor ballasztolt.
79. A felvett ballaszt teljes mennyisége köbméterben.
80. Megjegyzések.
(Q) A ballasztvíz újraelosztása a hajón belül
81. Az újraelosztás indokai.
(R) Ballasztvíz kiürítése befogadó berendezésekbe
82. Kikötő(k), ahol a ballasztvíz kiürítésre került.
83. A befogadó berendezés neve, vagy megjelölése.
84. A kiürített ballasztvíz teljes mennyisége köbméterben.
85. Dátum, a kikötői hatóság tisztviselőjének aláírása és bélyegzője.
A hajó neve: ............................................................................................................
Megkülönböztető szám, vagy betűk: ...........................................................................
RAKOMÁNY/BALLASZT MŰVELETEK (OLAJSZÁLLÍTÓ TARTÁLYHAJÓK) * /GÉPTÉRI MŰVELETEK (ÖSSZES HAJÓ) *
| Dátum | Kód (betű) | Tétel (szám) | Műveletek feljegyzése/felelős tiszt aláírása | |
Hajóparancsnok aláírása .....................................
Az I. melléklet Egységes értelmező magyarázatai
Megjegyzések: Az Egységes értelmező magyarázatokban az alábbi rövidítéseket használjuk:
| MARPOL 73/78 | Az 1978. évi Jegyzőkönyvvel módosított 1973. évi MARPOL Egyezmény, | |
| szabály | A MARPOL 73/78 I. mellékletében foglalt szabály | |
| IOPP | Bizonyítvány Nemzetközi olajszennyezés megelőzési bizonyítvány | |
| SBT | Elkülönített ballaszttartályok | |
| CBT | Kijelölt tiszta ballaszttartályok | |
| COW | Nyersolajos mosó rendszer | |
| IGS | Semleges gáz rendszerek | |
| PL | Elkülönített ballaszttartályok védett elhelyezése | |
| H | MARPOL 73/78 hatálybalépésének dátuma (lásd 2.0.1). „H + 2” jelentése: két évvel a MARPOL 73/78 hatálybalépésének dátuma után. |
1 Meghatározások
1. (1) szabály 1A.0 Az „olaj” definíciója
1A.0.1 (Az állati és növényi eredetű olajok az „ártalmas folyékony anyagok” kategóriájába tartoznak, ezért ez az értelmezés törlésre került (lásd MARPOL 73/78, II. melléklet, II. függelék).
Olajos rongyok kezelése
1A.0.2 A MARPOL 73/78 V. mellékletének a végrehajtására vonatkozó Útmutatóban definiált olajos rongyokat az V. mellékletnek és az Útmutatóban közölt eljárásnak megfelelően kell kezelni.
1.(4) szabály 1.0 Az „olajszállító tartályhajó” definíciója
1.0.1 Az, a SOLAS 74 (módosított) II-1 fejezetének 3.20 szabályában definiált gázszállító hajó, amely rakományként vagy rész-rakományként, ömlesztve, olajat szállít, az 1. szabály (4) bekezdésének meghatározása szerinti „olajszállító tartályhajónak” tekintendő.
1.(6) szabály 1.(26) 1.1 Az „új hajó” meghatározása
1.1.1 Az „új hajó”, illetve „új olajszállító tartályhajó” meghatározást tartalmazó 1. szabály (6) bekezdést, illetve 1. szabály (26) bekezdést, úgy kell értelmezni, hogy egy hajó, amely ezeknek a bekezdéseknek az (a), (b), (c), (d)(i), (d)(ii) vagy (d)(iii) alpontjaiban felsorolt kategóriák valamelyikébe esik, új hajónak vagy új olajszállító tartályhajónak tekintendő, értelemszerűen.
1.(6) szabály 1.(26), 24., 13F. 1.2 Hajók leszállításának előre nem látható késedelme
1.2.1 Az új vagy meglevő hajó meghatározása céljából, az 1. szabály (6) és (26) bekezdésében, a 24. és 13F. szabályokban, azokat a hajókat, amelyekre vonatkozóan az építési szerződés (vagy gerincfektetés) és a leszállítás az említett szabályokban meghatározott dátumoknál korábbra volt ütemezve, de az építő és a tulajdonos által nem befolyásolható, előre nem látható körülmények miatt, e dátumokat meghaladó késedelmet szenvedett, az Igazgatás „meglevő hajóknak” fogadhatja el. Az Igazgatásnak az ilyen hajókra vonatkozó mérlegelésének esetenkénti alapon kell történni, figyelembe véve az aktuális körülményeket.
1.2.2 Fontos, hogy azokat a hajókat, amelyek leszállítására, előre nem látható körülmények miatt, a meghatározott dátumoknál később került sor, és amelyek az Igazgatás jóváhagyásával meglevő hajóknak tekintendők, a kikötő szerinti állam is ennek megfelelően kezelje. Ennek biztosítása érdekében, az Igazgatás számára a következő gyakorlat ajánlott, egy hajóra vonatkozó ilyen kérelem mérlegelésekor:
.1 A kérelmeket az Igazgatás esetről esetre, alaposan vizsgálja meg, a konkrét körülmények szem előtt tartásával. Ennek során, egy külföldön épült hajó esetén, az Igazgatás az építés helye szerinti, illetékes Igazgatástól kérheti annak igazolását, hogy a késedelem az építő és a tulajdonos által nem befolyásolható, előre nem látható körülmények miatt következett be;
.2 Abban az esetben, ha egy hajó ilyen kérelem alapján meglevő hajónak tekintendő, akkor a hajó számára kiadott IOPP Bizonyítványt hátirattal kell ellátni, amely jelzi, hogy a hajót az Igazgatás meglevő hajónak fogadta el; és
.3 az Igazgatásnak, a hajó azonosítását, valamint a meglevő hajóként történt elfogadásának indokait illetően, jelentésben kell beszámolnia a Szervezetnek.
1.2.3 A 13F. szabály alkalmazása szempontjából egy hajót, amelyre vonatkozóan az építési szerződés (vagy gerincfektetés) és a leszállítás a 13F. szabály (1) bekezdésében meghatározott dátumoknál korábbra volt ütemezve, de az építő és a tulajdonos által nem befolyásolható, előre nem látható körülmények miatt az, e dátumokat meghaladó késedelmet szenvedett, az 1.2.1 és 1.2.2 értelmezésekben szereplő ugyanazon kikötések és körülmények alapján, az Igazgatás olyan „meglevő hajónak” fogadhatja el, amelyre a 13F. szabály nem alkalmazandó.
1.(8) szabály 1.3 Nagyobb mértékű átalakítás
1.3.1 Az I. melléklet szabályainak alkalmazását meghatározó hordképességként azt kell alkalmazni, amelyet a merülési vonalak kijelölésekor megállapítottak. Ha a merülési vonalakat a hordképesség megváltoztatása céljából módosítják, a hajó szerkezeti módosítása nélkül, bármilyen lényeges is a hordképesség változtatás, ha csak átjelölésen alapul, nem szabad az 1. szabály (8) bekezdése szerint meghatározott, „nagyobb mértékű átalakításnak” tekinteni. Mindamellett az IOPP Bizonyítványban, a hajóra vonatkozóan csak egy hordképesség szerepelhet, és a bizonyítványt a merülési vonalak minden egyes átjelölésekor meg kell újítani.
1.3.2 Ha egy meglevő, 40 000 tonna hordképességű, vagy azt meghaladó, nyersolajszállító tartályhajót, amely megfelel a COW követelményeknek, átállítanak olajtermékek * szállítására, akkor szükséges a CBT-re vagy SBT-re való átalakítás, továbbá az IOPP Bizonyítvány ismételt kiadása (lásd lent a 4.5 pont). Az ilyen átalakítás nem tekinthető az 1. szabály (8) bekezdése szerint meghatározott, „nagyobb mértékű átalakításnak”.
1.3.3 Amikor egy olajszállító tartályhajót kizárólag olaj tárolására használnak, majd később olajszállításra állítanak be, nem tekinthető az 1. szabály (8) bekezdése szerint meghatározott, „nagyobb mértékű átalakításnak”.
1.3.4 Egy meglevő olajszállító tartályhajó átalakítása kombinált áruszállító hajóvá, vagy a tartályhajó megrövidítése egy keresztirányú szekció eltávolításával, az 1. szabály (8) bekezdése szerint meghatározott, „nagyobb mértékű átalakításnak” számít.
1.3.5 Egy meglevő olajszállító tartályhajó átalakítása elkülönített ballaszttartályokkal rendelkező tartályhajóvá, egy keresztszekció hozzáadásával, csak akkor számít az 1. szabály (8) bekezdése szerinti, „nagyobb mértékű átalakításnak”, ha a tartályhajó szállítási kapacitása megnövekszik.
1.3.6 Ha egy kombinált áruszállítónak épült hajó, kizárólag ömlesztett áru szállításában üzemel, akkor a hajó nem olajszállító tartályhajónak tekinthető, és számára az „A” mintájú Építési és felszerelési nyilvántartást kell kibocsátani. Ha egy ilyen hajót olajszállításra használnak, és felszerelése megfelel az olajszállító tartályhajókra vonatkozó követelményeknek, akkor a hajó osztályozása olajszállító tartályhajó (kombinált áruszállító) legyen, és számára a „B” mintájú Építési és felszerelési nyilvántartást kell kibocsátani. Egy ilyen hajó átállítása kombinált áru szállításáról olajszállításra nem minősül az 1. szabály (8) bekezdése szerinti, „nagyobb mértékű átalakításnak”.
1.(17) szabály 1.4 Az „elkülönített ballaszt” értelmezése
1.4.1 Az elkülönített ballasztrendszernek az olajrakomány és az üzemolaj rendszerektől, az 1. szabály (17) bekezdése szerinti követelményeinek megfelelően, teljesen elválasztottnak kell lennie. Mindazonáltal, az elkülönített ballaszttartályok vészhelyzeti ürítését biztosítani lehet a rakományszivattyúra való csatlakozással egy hordozható közdarab segítségével. Ebben az esetben az elkülönített ballaszthoz csatlakozó vezetékbe egy visszacsapó szelepet kell beépíteni, ami megakadályozza az olaj bejutását az elkülönített ballaszttartályba. A hordozható csatlakozó közdarab a szivattyútérben jól látható helyen legyen, és a közelében egy állandó figyelmeztető táblát kell elhelyezni a használatának korlátozásáról.
1.4.2 Az elkülönített ballaszttartályokon átmenő rakományolaj- vagy üzemolaj vezetékeken, valamint az olajrakomány- és olajüzemanyag-tartályokon átmenő elkülönített ballasztvezetékeken csúszó típusú dilatációs csatlakozókat nem szabad használni.
3. szabály 1.5 Egyenértékűség
1.5.1 A 3. szabály szerint Igazgatás általi elfogadása bármely szerelvénynek, anyagnak, eszköznek vagy készüléknek, az I. mellékletben megköveteltek alternatívájaként, típusjóváhagyást jelent a szennyezést megelőző felszerelésekre, amelyek egyenértékűek az A.393(X) * határozatban specifikáltakkal. Az ilyen típusjóváhagyást engedélyező Igazgatásnak a műszaki jellemzőket illetően, beleértve az egyenértékűségi jóváhagyás alapjául szolgáló mérési eredményeket is, a Szervezettel egyeztetni kell, a 3. szabály (2) bekezdésével összhangban.
1.5.2 Ami a 3. szabály (2) bekezdésében a „esetleg szükséges megfelelő intézkedések megtétele” kifejezést illeti, az Egyezményhez tartozó bármely fél, amelynek egy másik fél által benyújtott egyenértékűséggel szemben ellenvetése van, ezt a Szervezettel és az egyenértékűséget engedélyező féllel közölnie kell, egy éven belül azt követően, hogy a Szervezet az egyenértékűségre vonatkozó körözvényt a felekhez eljuttatta. Az egyenértékűséget ellenző félnek nyilatkoznia kell, hogy a kikötőibe befutó hajókra vonatkozik-e a fenntartása.
1A Szemle és felülvizsgálat
4.(1)(c) 4.(3)(b) szabály 1A.1 IOPP Bizonyítványra nem kötelezett hajók éves és közbenső szemléi
1A.1.1 A 4. szabály (1) bekezdése (c) alpontjának és 4. szabály (3) bekezdése (b) alpontjának alkalmazhatóságát azokra a hajókra, amelyeknek nem kötelező Nemzetközi olajszennyezés megelőzési bizonyítvánnyal rendelkezniük, az Igazgatás határozza meg.
2 Bizonyítvány
5. szabály és mások 2.0 Hatálybalépés dátuma
2.0.1 A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezményt módosító 1978. évi Jegyzőkönyvben, a „ennek az Egyezménynek a hatálybalépési dátuma” kifejezést úgy kell értelmezni, mint az 1978. évi Jegyzőkönyv hatálybalépésének dátumát, ami 1983. október 2. volt.
5. szabály 13. 13E. 2.1 Olajszállító tartályhajók típusának megjelölése
2.1.1 Az IOPP Bizonyítványban az olajszállító tartályhajóknak, mint „nyersolaj-szállító tartályhajó” vagy „olajtermék-szállító tartályhajó” vagy „nyersolaj/olajtermék-szállító tartályhajó” megjelöléssel kell szerepelniük. Továbbá, a 13-13E. szabályok követelményei különböznek az új és meglevő „nyersolaj-tartályhajókra” és „olajtermék-szállítókra”, és e követelményeknek való megfelelés ténye az IOPP Bizonyítványban rögzítve van. Az olajszállítási esetek, amelyek a különböző típusú olajtartályhajók számára engedélyezettek, az alábbiak:
.1 Nyersolaj/olajtermék-szállító tartályhajó számára engedélyezett akár a nyersolaj, akár az olajtermék vagy mindkettő egyidejű szállítása;
.2 Nyersolajszállító tartályhajó szállíthat nyersolajat, de az olajtermék szállítása tiltott;
.3 Olajtermék-szállító tartályhajó olajterméket szállíthat és a nyersolaj szállítása tiltott.
2.1.2 Az olajszállító tartályhajók IOPP Bizonyítványon szereplő típusmegjelölésének meghatározása során, az SBT-, PL-, CBT- és COW-ra vonatkozó szabályok kielégítése alapján, az alábbi szabványokat kell alkalmazni:
2.1.3 Új olajszállító tartályhajók * 20 000 tonna hordképesség alatt
2.1.3.1 Ezeknek az olajszállító tartályhajóknak a megjelölése „nyersolaj/olajtermék szállító” lehet.
2.1.4 Új olajszállító tartályhajók * 20 000 tonna hordképesség és afölötti kapacitással
2.1.4.1 Az SBT + PL + COW vonatkozásában a követelményeknek megfelelő hajók megjelölése „nyersolaj/olajtermék-szállító tartályhajó” lehet.
2.1.4.2 Az SBT + PL vonatkozásában a követelményeknek igen, de a COW-nek nem megfelelő hajók megjelölése;,olajtermék-szállító tartályhajó” lehet.
2.1.4.3 A 20 000 tonna hordképességű vagy nagyobb, de 30 000 tonna hordképességűnél kisebb olajszállító tartályhajók esetében, amelyek nem rendelkeznek SBT és PL berendezéssel, a jelölés „olajtermék-szállító tartályhajó”.
2.1.5 „Új” olajszállító tartályhajók * 70 000 tonna hordképesség és afölötti kapacitással
2.1.5.1 Az SBT-re vonatkozó követelményeknek megfelelő ilyen olajszállító tartályhajók megjelölése „nyersolaj/olajtermék-szállító”.
2.1.6 „Meglevő” olajszállító tartályhajók * 40 000 tonna hordképesség alatt
2.1.6.1 Ezeknek az olajszállító tartályhajóknak a megjelölése „nyersolaj/olajtermék-szállító tartályhajó” lehet.
2.1.7 Meglevő olajszállító tartályhajók * 40 000 tonna hordképesség vagy afölötti kapacitással
2.1.7.1 Az SBT-re vonatkozó követelményeknek megfelelő olajszállító tartályhajók megjelölése „nyersolaj/olajtermék-szállító tartályhajó” legyen.
2.1.7.2 Azokak az olajszállító tartályhajóknak a megjelölése, amelyek csak a COW-ra vonatkozó követelményeket elégítik ki, „nyersolajszállító tartályhajó” legyen.
2.1.7.3 A CBT-re vonatkozó követelményeknek megfelelő olajszállító tartályhajók megjelölése „nyersolaj/olajtermékek-szállító tartályhajó” legyen. Ez a megjelölés az IOPP Bizonyítvány lejárati dátumáig marad érvényes, amely H + 2 (jelentését lásd a Meghatározásokban) a 70 000 tonna hordképességű vagy nagyobb olajszállító tartályhajókra, és H + 4 a 40 000 tonna hordképességű vagy nagyobb, de 70 000 tonna hordképességűnél kisebb olajszállító tartályhajókra.
2.1.7.4 A bizonyítvány lejártát követően az ilyen olajszállító tartályhajók megjelölésének az alábbiak szerint kell történni:
.1 ha továbbra is CBT-vel üzemel, akkor az olajszállító tartályhajó megjelölése „olajtermék-szállító tartályhajó” legyen;
.2 ha csak a COW biztosított, akkor az olajszállító tartályhajó megjelölése „nyersolajszállító tartályhajó” legyen;
.3 ha az olajszállító tartályhajó el van látva SBT-vel, akkor a megjelölése „nyersolaj/olajtermék-szállító tartályhajó” legyen;
.4 ha a CBT + COW biztosított, akkor a tartályhajó megjelölése „nyersolaj/olajtermék-szállító tartályhajó” legyen (lásd lejjebb a 4.5 pontot).
5.(1) szabály 2.2 IOPP Bizonyítvány meglevő olajszállító tartályhajók számára
2.2.1 Az 5. szabály (1) bekezdésének megfelelően, meglevő hajókra az IOPP Bizonyítvány kibocsátása, a MARPOL 73/78 életbelépésétől számított 12 hónap elteltéig, nem kötelező. Mindazonáltal, a 40 000 tonna hordképességű vagy nagyobb olajszállító tartályhajók esetében tanácsos a MARPOL 73/78 életbelépésekor rendelkezni IOPP Bizonyítvánnyal vagy egy, az Igazgatás által kiadott, megfelelő bizonylattal, amely idegen kikötőkben vagy terminálokon az ellenőröknek bemutatható.
2.3 Az Egyezmény életbelépése előtt kibocsátott IOPP Bizonyítványok érvényességi ideje
2.3.1 Abban az esetben, amikor a hajó szemléje megtörtént, és az IOPP Bizonyítvány kiadásra került az Egyezmény életbelépését megelőzően, a bizonyítvány érvényességi idejét a kibocsátás dátumától kezdődően kell meghatározni.
2.4 IOPP Bizonyítvány CBT-vel és COW-val rendelkező nyersolaj/olajtermék-szállító tartályhajók számára
2.4.1 Abban az esetben, ha egy CBT-vel és COW-val rendelkező hajó szemlére kerül, COW-val rendelkező nyersolajszállító tartályhajóból CBT-vel rendelkező olajtermék-szállító tartályhajóvá történő átalakítás miatt, vagy fordítva (lásd a 4.5.2.1 pontot), akkor egy másik IOPP Bizonyítványt kell kiadni, amelynek az érvényességi ideje nem haladhatja meg az eredeti bizonyítvány maradék érvényességi idejét, hacsak a szemle nem terjed ki mindenre, ugyanúgy, mint a 4. szabály (1) bekezdés (b) alpontjának megfelelő időszakos szemle (lásd még a 4.5.2.2 pontot is).
2.4.2 A meglévő Bizonyítványon szereplő bejegyzéseket a fenti módon kiadott, új IOPP Bizonyítványra át kell vezetni.
7. szabály 2.4 A Az IOPP Bizonyítvány vagy függelékének új formája
2.4A.1 Abban az esetben, ha az IOPP Bizonyítvány vagy függeléke módosításra kerültek, a meglevő bizonyítvány- vagy függelék-forma, amely a módosítás életbelépésekor érvényes volt, a bizonyítvány hatályosságának lejártáig érvényben is maradhat, feltéve, hogy a módosítások életbelépését követő első szemle alkalmával a szükséges változásokat a meglevő bizonyítványon vagy függelékén megfelelő módon feltüntetik, pl. az érvénytelen bejegyzés átütésével és az új begépelésével.
8. szabály 2.5 Az IOPP Bizonyítvány újraérvényesítése
2.5.1 Ha a MARPOL 73/78 I. mellékletének 4. szabályában megszabott szemlére nem kerül sor, a szabályban meghatározott időn belül, akkor az IOPP Bizonyítvány érvényessége megszűnik. Amikor a megkívánt szemlének megfelelő felülvizsgálatot később elvégzik, a bizonyítvány érvényessége, az eredeti bizonyítvány lejárati idejének módosítása nélkül visszaállítható, és ez a bizonyítványon bejegyzésre kerülhet. Az ilyen vizsgálat alapossága és szigorúsága az előírt szemle elmulasztása óta eltelt időtől és a hajó állapotától függ.
3. Az olaj kiürítésének ellenőrzése
9.(1) szabály 3.1 Kiürítés a géptéri fenékárokból, olajszállító tartályhajóknál
3.1.1 A „géptéri fenékárokból, kivéve az olajszállító tartályhajók rakomány-szivattyú tereinek fenékárkait, hacsak nem keveredett bele rakományolaj maradvány” szövegezés a 9. szabály (1) bekezdése (b) alpontjában, a következőképpen értelmezendő:
.1 A 9. szabály (1) bekezdése (a) alpontja az alábbiakra vonatkozik:
.1.1 az olaj vagy olajos keverék kiürítése az olajszállító tartályhajók gépterének fenékárkából, ahol rakományolaj maradvánnyal való keveredés történt, vagy amikor az olajat vagy olajos keveréket a raktéri szennyvíztartályba továbbítják;
.1.2 olajszállító tartályhajókban a rakomány-szivattyú tér fenékárkából történő kiürítés.
.2 A 9. szabály (1) bekezdése (b) alpontja az olajszállító tartályhajók gépterének fenékárkából történő kiürítésre vonatkozik, a fentiektől különböző esetekben.
3.1.2 A fentiek nem értelmezhetők könnyítésként azokat a meglevő korlátozásokat illetően, amelyek tiltják a raktéri szennyvíztartályokat a géptérrel összekötő csővezetékek olyan beépítését, amelyen át a rakományolaj a géptérbe juthat. Bármilyen kialakítás, amely a géptér fenékárkából a raktéri szennyvíztartályba történő ürítést szolgálja, rendelkezzen olyan visszafolyás-gátló berendezéssel, amely megakadályozza a rakományolaj vagy gázok bejutását a géptérbe. Az ilyen berendezés megléte nem jelenthet könnyítést a 16. szabály követelményei alól, a kiürítést ellenőrző- és szabályozó rendszerek, valamint az olajos-víz leválasztó biztosítására.
3.2 A kiürítés teljes mennyisége
3.2.1 A 9. szabály (1) bekezdése (a)(v) alpontjában „az összes rakomány-mennyiségnek, melynek egy részét a maradvány képezi” kifejezés az előző úton szállított rakomány teljes mennyiségére vonatkozik, és nem értelmezhető úgy, mint csak azokban a tartályokban szállított teljes mennyiség, amelyekbe később ballasztot töltöttek.
9.(4) szabály 3.3 Kiürítés a 400 tonna bruttó űrtartalmú vagy nagyobb, de 10 000 tonna bruttó űrtartalmúnál kisebb hajókból a legközelebbi szárazföldtől számított 12 mérföldön belül [Törölve]
10.(3) szabály módosított 3.4 A módosított 10. szabály (3) bekezdés által megkövetelt automatikus leállító berendezés
3.4.1 A 10. szabály (3) bekezdés (b)(vi) alpontja megkövetel egy leállító berendezést, amely automatikusan leállítja a kiürítést, ha a kiáramló folyadék olajtartalma több mint 15 ppm. Mindazonáltal, miután ez a követelmény a 16. szabályban nem szerepel, nincs szükség ilyen leállító berendezésre az olyan, 10 000 tonna bruttó űrtartalmúnál kisebb hajókon, amelyek speciális körzetben semmilyen folyadékot nem ürítenek ki a géptéri fenékárokból. Ugyanakkor ilyen folyadékok kiürítése automatikus leállító berendezés nélkül, speciális körzetekben akkor is az Egyezmény megsértését jelenti, ha a folyadék olajtartalma kisebb, mint 15 ppm.
12.(2) szabály 3.5 Megfelelő fogadási befogadó berendezés a 15. szabály (7) bekezdésében szabályozott anyagok számára
3.5.1 A 15. szabály (7) bekezdésében szabályozott anyagok (inter alia beleértve a nagysűrűségű olajokat is) kirakodó kikötőinek az ilyen anyagokhoz megfelelő lehetőségekkel kell rendelkezniük, amelyek biztosítják a teljes tartálytisztítási művelet elvégzését a kikötőben, és alkalmasak a rakománymaradványok és a tisztítási műveletekhez szükséges oldószerek kiürítésére és befogadására, a 6.5.2 pontnak megfelelően.
4 SBT, CBT, COW és PL követelmények
13.(3) szabály 4.1 SBT kapacitás
4.1.1 A módosított 13. szabály (3) bekezdés (b) pontjának alkalmazása szempontjából az olajszállító tartályhajók alábbi műveletei tekintendők a kivételezett esetek kategóriájába tartozóknak:
.1 amikor kombinált áruszállítóknak berakodó vagy kirakodó hidak alatt kell üzemelni;
.2 amikor tartályhajóknak alacsony híd alatt kell áthaladni;
.3 amikor a helyi kikötői- vagy csatorna szabályok a biztonságos hajózás érdekében speciális merülési értéket írnak elő.
13.(4) szabály 4.2 A 13(4) szabály alkalmazása 70 000 tonna hordképességű vagy afölötti, új olajszállító tartályhajókra
4.2.1 A 13. szabály (4) bekezdésében hivatkozott új olajszállító tartályhajók olyan olajszállító tartályhajókat jelentenek, amelyeket az 1. szabály (26) bekezdésében meghatározott időpontot követően építettek vagy alakítottak át. Ezért, a 70 000 tonna hordképességű vagy afölötti nyersolajszállító tartályhajókba, amelyek az 1. szabály (6) bekezdésében meghatározott dátumnál később, de az 1. szabály (26) bekezdésében megjelölt időpontnál előbb épültek, a COW beépítése nem kötelező, és az ilyen olajszállító tartályhajókra a 13. szabály (4) bekezdésének rendelkezései nem vonatkoznak.
13.(5) szabály 4.3 Elkülönített ballaszttolási feltételek 150 m-nél rövidebb olajszállító tartályhajókra
4.3.1 Az SBT tartályhajóként minősített, 150 m-nél rövidebb olajszállító tartályhajók minimális merülésének és trimjének meghatározásakor az Igazgatásnak a csatolt 1. melléklet útmutatásait * kell követnie.
4.3.2 Az 1. mellékletben szereplő képlet a 13. szabály (2) bekezdésében közöltek helyére lép, és ezeknek a tartályhajóknak, az SBT olajszállító tartályhajó minősítéshez, meg kell felelniük a 13. szabály (3) és (4) bekezdésében lefektetett feltételeknek is.
1.3.(8) szabály 4.4 CBT kapacitás
4.4.1 A CBT kapacitás meghatározásához az alábbi tartályokat kell figyelembe venni:
.1 elkülönített ballaszttartályok; és
.2 kettősfal tartályok, valamint az orr- és fartéri tartályok, amennyiben kizárólagosan ballasztvíz tartására szolgálnak, és állandó csővezetékkel csatlakoznak a ballasztvíz szivattyúkhoz.
13.(9) 13.(10) szabály 4.5 CBT-vel és COW-val ellátott, meglevő olajszállító tartályhajók
4.5.1 A CBT-vel és COW-val ellátott olajszállító tartályhajóknak, amelyek megjelölése az IOPP Bizonyítványban „nyersolaj/olajtermék-szállító tartályhajó” (lásd a 2.1.7.4.4 pontot), a 13. szabály (9) bekezdése szerinti érvényességi idő lejárta után az alábbiak szerint kell üzemelniük:
.1 Mindig CBT-vel kell működniük, amikor nyersolajat vagy olajterméket, vagy egy időben mindkettőt szállítanak, és sem nyersolaj, sem olajtermék nem szállítható a tiszta ballaszttartályokban.
.2 Amikor nyersolajat és olajterméket egy időben vagy csak nyersolajat szállítanak, akkor az olajiszap kezelésére a COW-val történő üzem is követelmény.
4.5.2 Ha egy COW-val üzemelő olajszállító tartályhajónak meg kell változtatni a megjelölését CBT-vel üzemelő olajtermék-szállítóra, vagy fordítva, akkor az alábbi szabályokat kell alkalmazni:
.1 Ha a tartályhajónak a ballaszt és a CBT-beli rakományának kezelésére közös csőrendszere és szivattyú berendezése van, akkor az ilyen tartályhajót szemlére kell bocsátani, és új IOPP Bizonyítványt kell kiadni. A szemle során meg kell győződni arról, hogy a CBT-nek megjelölt tartályokat alaposan kitisztították, és a CBT-be töltött víz az 1. szabály (16) bekezdése szerint definiált tiszta ballasztnak tekinthető.
.2 Ha a tartályhajó a CBT ballaszttolására külön, független csőrendszerrel és szivattyú berendezéssel rendelkezik, akkor az ilyen tartályhajó számára az Igazgatás két IOPP Bizonyítványt bocsáthat ki. Az egyik bizonyítványon a tartályhajó megjelölése „nyersolajszállító tartályhajó”, míg a másikon „olajtermék-szállító tartályhajó”. Egy időben csak az egyik bizonyítvány lehet érvényben, amelyik megfelel az aktuális szállítási tevékenységnek, de mindkét bizonyítványra rá kell jegyezni a másik meglétére vonatkozó bejegyzést. Az ilyen tartályhajót a szállítási feladat cseréjét megelőzően nem szükséges szemlének alávetni. Csak nyersolaj szállításakor, a szóban forgó tartályhajók esetében megengedett, hogy azokban a tartályokban, amelyek olajtermék szállításakor CBT-nek vannak megjelölve, nyersolajat szállítsanak. Csak olajtermék szállításakor a CBT-ben rakomány nem szállítható. A jóváhagyott CBT és COW Kezelési utasításoknak tartalmazniuk kell olyan fejezetet, amely leírja a szükséges eljárásokat a nyersolajszállításról olajtermék szállításra való átálláskor és fordítva is.
13. szabály 4.6 Olajtárolásra használt olajszállító tartályhajók
4.6.1 Amikor egy olajszállító tartályhajót úszó tároló egységként (FSU) vagy úszó terméktároló- és letöltő berendezésként (FPSO) üzemeltetnek, ahol a felhasználás kizárólagosan a tárolásra vagy a tárolásra és az olajkivételre irányul, és a tartályhajó egy meghatározott helyen van kikötve - kivéve a szélsőséges környezeti viszonyokat vagy vészhelyzetet -, akkor egy ilyen egységnek nem szükséges megfelelni a 13. és 13G. szabályok rendelkezéseinek, hacsak a parti állam azt részlegesen vagy egészében elő nem írja.
4.6.2 Amikor egy olajszállító tartályhajót, mint úszó egységet, más tartályhajókból kiürített, szennyezett ballaszt befogadására használják, akkor az ilyen tartályhajónak nem kell kielégítenie a 13. és 13G. szabályok követelményeit.
13A.(3) szabály 4.7 Olajtartalom-mérő felszerelése CBT tartályhajókon
4.7.1 A 13A. szabály (3) bekezdésében az „első tervezett hajógyári tartózkodása” kifejezést úgy kell értelmezni, hogy az olajtartalom-mérőt nem később, mint az első hajógyári szemle időpontja, amikor a tartályok gázmentesítése megtörtént, be kell építeni, de semmi esetben sem később, mint a MARPOL 73/78 életbelépésétől számított 3 év, a 15. szabály (1) bekezdésének megfelelően.
4.7.2 Meg kell jegyezni, hogy az 1. szabály (6) bekezdésében meghatározott időpont után, de az 1. szabály (26) bekezdésében meghatározottnál előbb épült hajók új hajóként kezelendők a 15. szabály (3) bekezdésének alkalmazását illetően. Ezért, az Egyezmény életbelépésekor, a megkövetelt kiürítés ellenőrző és szabályozó rendszernek ezekben a hajókban beépítettnek kell lenni.
4.8 CBT olajtartalom-mérő
4.8.1 A tiszta ballaszttartályokból a ballaszt ürítésekor folyamatosan mérni kell az olajtartalmat (de nem szükséges rögzíteni), a 13A. szabály (3) bekezdése által megkövetelt olajtartalom-mérő segítségével, úgy, hogy a ballasztvíz olajtartalma, ha van, időről időre követhető legyen. Az olajtartalom-mérőnek nem szükséges automatikusan bekapcsolódnia.
13B. szabály 4.9 COW rendszer önkéntes felszerelése
4.9.1 Az olajszállító tartályhajókba a MARPOL 73/78 szabályain túlmenően felszerelt COW rendszer legalább a felülvizsgált COW specifikáció biztonságra vonatkozó részének feleljen meg.
13E. szabály 4.10 A PL követelmények alkalmazása 70 000 tonna hordképességű és afölötti olajszállító tartályhajókra
4.10.1 Az 1. szabály (6) bekezdésében meghatározott időpont után, de az 1. szabály (26) bekezdésében meghatározottnál előbb épült, 70 000 tonna hordképességű és afölötti olajszállító tartályhajókat el kell látni SBT-vel, de a 13E. szabály szerinti védőzóna jellegű elhelyezésük nem szükséges.
4.11 SBT védőzóna jellegű elhelyezése
4.11.1 El kell végezni az oldaltartályok minimális szélességének és a kettősfenék tartályok minimális magasságának a mérését és a védőzóna értéket (PAc és PAs) a csatolt 2. mellékletben * található Ideiglenes ajánlások a 13E. szabály értelmezéséhez - Elkülönített ballaszttartályok védőzóna jellegű elhelyezése - szerint kell kiszámítani.
4.11.2 Ennek az értelmezésnek megfelelően épülő hajókat úgy kell tekinteni, mint a 13E. szabály követelményeinek megfelelőket, és átalakításuk egy későbbi értelmezésből fakadó, más követelmények miatt nem szükséges.
4.11.3 Ha az Igazgatás véleménye szerint egy olajszállító tartályhajó, amelynek a gerincfektetése vagy hasonló építési fázisa 1980. július 1-je előtti, megfelel a 13E. szabály követelményeinek, figyelmen kívül hagyva az Ideiglenes ajánlásokat, akkor az Igazgatás az ilyen hajót, mint a 13E. szabálynak megfelelőt fogadhatja el.
13F.(3)(d) szabály 4.12 A ballaszttartályok együttes kapacitása
4.12.1 Minden, a helyi belső terekben, bemélyedésekben, a kettős héj rekeszeiben szállított ballasztot az elkülönített ballaszttartályok minimális kapacitására megkövetelt minimális érték fölöttinek kell tekinteni, a MARPOL 73/78 I. melléklet 13. szabályának megfelelően.
4.12.2 A 13F. szabály (3) bekezdés (d) alpontja szerinti együttes kapacitás meghatározása során az alábbiakat kell figyelembe venni:
.1 a géptéri ballaszttartályok térfogatát a ballaszttartályok együttes kapacitásába nem szabad beszámítani;
.2 a kettős héjon belüli ballaszttartályok kapacitása nem számítható bele a ballaszttartályok együttes kapacitásába (lásd az 1. ábrát)
A - A METSZET
1. ábra
.3 az olyan terek, mint pl. a kettős héj közötti terek, amelyek a rakományterek hosszán belül helyezkednek el, beszámíthatók az együttes ballaszttartály kapacitásba (lásd a 2. ábrát)
B - B METSZET
2. ábra
13.G(4) szabály 4.13 Meglevő olajszállító tartályhajók vízballaszthoz használt oldaltartályai és kettősfenék terei
4.13.1 Ha a 13G. szabály (4) bekezdésében hivatkozott oldaltartályokat és kettősfenék tereket vízballaszt céljára használják, akkor a ballasztelrendezésnek legalább az Felülvizsgált specifikációk a kijelölt tiszta ballaszttartállyal rendelkező olajszállító tartályhajókra (A.495(XII) határozat) szabályainak meg kell felelni.
5. Olaj üzemanyag
14.(2) szabály 5.1 Nagy mennyiségű olaj üzemanyag
5.1.1 A 14. szabály (2) bekezdésében a „nagy mennyiségű olaj üzemanyag” kifejezés alkalmazása a MARPOL 73/78 szövegezése során azoknak a hajóknak figyelembevételére szolgált, amelyeknek üzemeltetésük vagy a velük folytatott kereskedelemi tevékenység természeténél fogva, hosszabb időt kell a tengeren tölteniük. A számításba vett körülmények között megkívánt, hogy ezek a hajók az üres olaj üzemanyag-tartályaikat ballasztvízzel töltsék fel, a megfelelő stabilitás és a biztonságos hajózási feltételek fenntartása érdekében.
5.1.2 Ezek közé a hajók közé tartoznak, többek között, a nagyméretű halászhajók bizonyos fajtái, vagy az óceánjáró vontatóhajók. Más hajók egyes típusai, amelyeknél biztonsági okokból, mint pl. a stabilitás, kívánatos az olajüzemanyag-tartályok ballasztvízzel való feltöltése, szintén ebbe a kategóriába sorolhatók.
14.(3) szabály 5.2 A 14. szabály (3) bekezdés alkalmazása
5.2.1 A 14. szabály (3) bekezdésében a „minden egyéb hajó” kifejezés az alábbiakra vonatkozik:
.1 a 4 000 tonna bruttó űrtartalmúnál kisebb olajszállító tartályhajóktól különböző hajók;
.2 150 tonna bruttó űrtartalmúnál kisebb, új olajszállító tartályhajók;
.3 minden meglevő hajó, tekintet nélkül a tonnatartalomra.
5.2.2 Ha a fenti, 5.2.1 pontban említett hajók esetében az olajüzemanyag-tartályok és ballaszttartályok különválasztása célszerűtlen vagy kivitelezhetetlen, akkor szállítható az olaj üzemanyagtartályokban vízballaszt, feltéve, hogy az ilyen vízballaszt kiürítése, a 9. szabály (1) bekezdése (b) alpontjának megfelelően a tengerbe vagy a 10. szabály (4) bekezdése szerinti befogadó berendezésekbe történik.
6. Az olaj visszatartása a hajón
1.(4) 15.(2) 15.(3)(b) szabály 6.1 Egyenértékű rendelkezések olaj szállítására vegyianyag-szállító tartályhajóban
6.1.1 A MARPOL I. melléklet 1. szabálya (4) bekezdése szerint bármely vegyianyag-szállító tartályhajó, amelyik rakományként vagy rész-rakományként olajat szállít, olajszállító tartályhajónak tekintendő, következésképpen meg kell felelnie az I. melléklet olajszállító tartályhajókra vonatkozó követelményeinek. Amennyiben egy ilyen tartályhajó esetében a 15. szabály (2) bekezdése szerinti raktéri szennyvíztartály és a 15. szabály (3) bekezdése (b) alpontjának megfelelő olaj/víz határfelület érzékelők beépítése nehezen kivitelezhető, akkor a hajónak a 3. függelékben * közölt, egyenértékű rendelkezéseknek kell megfelelnie.
Módosított 15.(2)(c) szabály 6.2 Sima falú tartályok
6.2.1 A „sima falú tartályok” kifejezést az olaj/ömlesztett áru/érc szállító hajók fő rakománytartályaira kell vonatkoztatni, amelyek alacsony, függőleges bordázással épülhetnek. A függőleges bordáslemezből készült válaszfalak sima falnak minősülnek.
15.(3)(b) szabály 6.3 Olaj/víz határfelület érzékelők
6.3.1. A meglevő tartályhajók esetében a 15. szabály (3) bekezdése (b) alpontjában hivatkozott, olaj/víz határfelület érzékelőt legkésőbb a MARPOL 73/78 hatálybalépése napján biztosítani kell.
15.(5) 16.(3)(a) szabályok 6.4 A követelményektől való elállás feltételei
6.4.1 Szükség esetén a Nemzetközi olajszennyezés megelőzési bizonyítványnak elegendő információt kell tartalmaznia ahhoz, hogy a kikötői állam megállapíthassa, hogy a hajó teljesíti-e a követelményektől való elállás feltételeit „az Igazgatás által meghatározott korlátozott utak” kifejezést illetően. Ez magába foglalhatja a kikötők listáját, a fogadási lehetőségekkel rendelkező kikötők közötti hajóút megtételéhez szükséges maximális időtartamot vagy az Igazgatás által előírt egyéb feltételeket.
15.(5) szabály 6.4.1A A 15. szabály (5) bekezdés (b)(ii)(2) alpontjában szereplő „72 óra vagy rövidebb időtartam” korlátozás az alábbiak szerint számítandó:
(a) attól az időtől kezdve, amikor a hajó elhagyja a különleges körzetet, ha a hajóút különleges körzetből indul, vagy
(b) attól az időtől kezdve, amikor a tartályhajó elhagyja a különleges körzeten kívül eső kikötőt, addig az időpontig, amikor a tartályhajó elér egy különleges körzetet.
6.4.2 A 15. szabály (5) bekezdés (a) és a 15. szabály (5) bekezdés (b)(ii)(3) alpontjában szereplő „minden olajos keverék” kifejezés magába foglalja valamennyi rakományolaj tartályból származó ballasztvizet és tartálymosó maradékot.
15.(7) szabály 6.5 Az I. mellékletbeli anyagok, amelyek fizikai tulajdonságai gátolják a hatékony termék/víz szétválasztást és mérést
6.5.1 A fogadó állam kormányának megfelelő intézkedéseket kell foganatosítani a 6.5.2 rendelkezéseinek betartása érdekében.
6.5.2 A kiürített tartályt, a 6.5.3 pont szabályainak megfelelően, ki kell mosni és a szennyezett mosóanyagot, megfelelő befogadó berendezés igénybevételével kiüríteni, mielőtt a hajó a kirakodási kikötőt egy másik kikötő irányában elhagyja.
6.5.3 A hajóparancsnok kérésére a fogadó fél kormánya felmentést adhat a fenti, 6.5.2 pontban előírt követelmények alól, amennyiben az alábbiak teljesülnek:
.1 a kiürített tartályba az előzővel megegyező, vagy azzal összeférhető anyagot hajóznak be, és a hajó kimosására vagy ballasztolására a berakás előtt nem kerül sor;
.2 a kiürített tartály sem kimosva, sem ballasztolva nem lesz a tengeren, amennyiben a hajónak folytatnia kell az útját egy másik kikötőbe, hacsak nincs írásban megerősítve, hogy a célkikötő rendelkezik megfelelő befogadó berendezéssel a maradékok és a mosáshoz szükséges oldószerek befogadására.
6.5.4 A 6.5.3 szabályban szereplő felmentést csak a fogadó fél kormánya adhatja olyan hajónak, amely az Egyezményben szerződő felek joghatósága alá tartozó kikötők és terminálok, mint célkikötők felé hajózik. Az ilyen felmentés kiadását a fogadó fél kormányának írásban kell megerősítenie.
6.5.5 Azoknak a hajóknak az esetében, amelyek a maradékokat a hajóban visszatartva folytatják az utat egy másik, az Egyezményben szerződő fél joghatósága alá tartozó kikötőbe, a fogadó fél kormányának tanácsos a célkikötőt tájékoztatni a hajó és a rakománymaradványok adatairól, hogy a kihágások felderítésére és az Egyezmény betartatására a megfelelő intézkedéseket megtehessék.
7. Az olaj kiürítését ellenőrző és szabályozó rendszer valamint az olajszűrő berendezés
16.(1) szabály 7.1 A ballasztvíz olajüzemanyag-tartályból való kiürítésének ellenőrzése
7.1.1 A 16. szabály (1) bekezdésének második mondatát az alábbiak szerint kell értelmezni:
.1 Bármely hajó, amely 400 tonna bruttó űrtartalmú vagy nagyobb, de 10 000 tonna bruttó űrtartalmúnál kisebb:
.1.1 amelyik az olajüzemanyag-tartályban nem szállít vízballasztot, legyen ellátva 15 ppm-es olajszűrő berendezéssel a géptéri fenékárokból történő kiürítéshez;
.1.2 amelyik az olajüzemanyag-tartályban szállít vízballasztot, legyen ellátva a 16. szabály (2) bekezdésében megkövetelt berendezéssel, a géptéri fenékvíz és az olajüzemanyag-tartályokból kijövő szennyes ballasztvíz ellenőrzésére. Azok a hajók, amelyeken a fenti berendezések felszerelése nem indokolt, az olajüzemanyag-tartály vízballasztját a hajóban visszatarthatják, majd befogadó berendezés igénybevételével üríthetik ki.
7.1.2 A fenti berendezéseknek elegendő kapacitással kell rendelkezniük a kiürítendő folyadékmennyiség kezelésére.
16.(1), 16.(2) szabályok 7.2 Olajszűrő berendezés
7.2.1 A 16. szabály (1) és (2) bekezdésében hivatkozott olajszűrő berendezés lehet egy szeparátornak, olajszűrőnek vagy koagulátornak bármilyen kombinációja, de lehet egyedileg tervezett berendezés is, ami biztosítja, hogy a folyadék olajtartalma ne legyen nagyobb, mint 15 ppm.
16.(3)(a) szabály 7.3 A követelményektől való elállás a korlátozott hajóutakat illetően
7.3.1 Szükség esetén a Nemzetközi olajszennyezés megelőzési bizonyítványnak elegendő információt kell tartalmaznia ahhoz, hogy a kikötői állam megállapíthassa, hogy a hajó teljesíti-e a követelményektől való elállás feltételeit „az Igazgatás által meghatározott korlátozott hajóutak” kifejezést illetően. Ez magába foglalhatja a kikötők listáját, a fogadási befogadó berendezésekkel rendelkező kikötők közötti hajóút megtételéhez szükséges maximális időtartamot vagy az Igazgatás által előírt egyéb feltételeket.
16.(6) szabály 7.4 Automatikus leállító készülék 15 ppm-es olajszűrő berendezéssel üzemeltetett, meglevő hajókhoz
7.4.1 A 16. szabály (2) bekezdésének követelményeit egy automatikus leállító készülék felszerelésére vonatkozóan nem szükséges alkalmazni meglevő hajókra, 1998. július 6-ig, ha ezek a hajók el vannak látva 15 ppm-es olajszűrő berendezéssel.
8. Olajiszap tartályok
16.(6) szabály 8.1 Olajiszap tartályok kapacitása
8.1.1 Az olajiszap tartályok megfelelő kapacitásának meghatározásában az Igazgatásokat, útmutatásként, az alábbi követelményrendszer alkalmazása segítheti. Ezek a követelmények nem tekinthetők a gépészeti berendezések által adott idő alatt termelt olajos maradékok mennyiségi meghatározásának. Az olajiszap tartályok kapacitásának számításához minden egyéb indokolt feltételt figyelembe kell venni. Azokra a hajókra, amelyek gerincfektetésére vagy hasonló építési fázisára 1990. december 31-én vagy azt követően került sor, a .4 és .5 pontok alatti útmutatás az .1 és .2 alattiak helyett használandó.
.1 Azoknál a hajóknál, amelyek az olajüzemanyag-tartályokban nem szállítanak ballasztvizet, a minimális olajiszap tartály kapacitást (V1) a következő képlettel kell meghatározni:
V1 = K1CD (m3)
ahol: K1 = 0.01 azokra a hajókra, ahol a nehézolajat a főgépi használathoz tisztítják, vagy 0.005 azokra a hajókra, ahol használat előtti tisztítást nem igénylő dízelolajat vagy nehézolajat használnak.
C = napi üzemolaj fogyasztás (metrikus tonna)
D = a hajóút maximális időtartama a kikötők között, ahol az olajiszap parti létesítménybe üríthető (nap). Pontos adat hiányában 30 napot kell használni.
.2 Ha egy ilyen hajó homogenizálóval, olajiszap elhamvasztóval vagy más elismert eszközzel rendelkezik az olajiszap kezelésére, akkor az olajiszap tartály kapacitása (V1), a fenti helyett, a következő legyen:
V1 = 1 m3 a 400 tonna bruttó űrtartalmú vagy afölötti, de 4 000 tonnánál kisebb bruttó űrtartalmú hajókra, vagy 2 m3 a 4 000 tonna bruttó űrtartalmú vagy annál nagyobb hajókra.
.3 Azokra a hajókra, amelyek az olajüzemanyag-tartályokban ballasztvizet szállítanak, az olajiszap tartály minimális kapacitása (V1) az alábbiak szerint számítandó:
V2 = V1 + K2B (m3)
ahol: V1 = az .1 vagy .2 pont szerint meghatározott olajiszap tartály kapacitás;
K2 = 0.01 nehézolaj üzemanyagtartályokra, vagy 0.005 dízelolaj tartályokra,
B = azoknak a ballaszttartályoknak a kapacitása, amelyekben olaj üzemanyag is szállítható (metrikus tonna)
.4 Azokra a hajókra, amelyek az olajüzemanyag-tartályokban ballasztvizet nem szállítanak, az olajiszap tartály minimális kapacitása (V1) az alábbiak szerint számítandó:
V1 = K1CD (m3)
ahol: K1 = 0.015 azokra a hajókra, ahol a nehézolajat a főgépi használathoz tisztítják, vagy 0.005 azokra a hajókra, ahol használat előtti tisztítást nem igénylő dízelolajat vagy nehézolajat használnak.
C = napi üzemolaj fogyasztás (metrikus tonna)
D = a hajóút maximális időtartama a kikötők között, ahol az olajiszap parti létesítménybe üríthető (nap). Pontos adat hiányában 30 napot kell használni.
.5 A homogenizálóval, olajiszap elhamvasztóval vagy az olajiszap kezelésére más elismert eszközzel rendelkező hajók olajiszap tartály kapacitása az alábbi legyen:
.5.1 a fenti, .4 pont szerint számított érték 50%-a; vagy
.5.2 1 m3 a 400 tonna bruttó űrtartalmú vagy afölötti, de 4 000 tonnánál kisebb bruttó űrtartalmú hajókra, vagy 2 m3 a 4 000 tonna bruttó űrtartalmú vagy annál nagyobb hajókra; amelyik érték az .5.1 és .5.2 közül a nagyobb.
8.1.2 Az Igazgatásoknak meg kell állapítani, hogy egy hajóban, amelynek gerincfektetésére 1990. december 31-én vagy azt követően került sor, elégséges tartálykapacitás - amelybe a 8.1.1 szerinti olajiszap tartályok is beletartozhatnak - áll rendelkezésre, a gépészeti berendezésekből származó szivárgó, csepegő és szennyolaj számára is. Ezt a meglevő hajóknál, a célszerűség és kivitelezhetőség határain belül, figyelembe kell venni.
17.(2) szabály 8.2 Az olajiszap tartályok tisztítása és a maradékok kiürítése
8.2.1 Az olajiszap tartályok megfelelő, a tisztításukat és a maradékok befogadó létesítményekbe történő kiürítését lehetővé tevő tervezésének és építésének megállapításához az Igazgatásoknak, útmutatásként az alábbi útmutató áll a rendelkezésére, azokra a hajókra vonatkozóan, amelyek gerincfektetésére vagy hasonló építési fázisára 1990. december 31-én vagy azt követően került sor:
.1 elegendő búvó-nyílást kell biztosítani, hogy figyelembe véve az olajiszap tartályok belső szerkezetét, tisztításkor a tartály minden része hozzáférhető legyen;
.2 a felhasználás előtt tisztítást igénylő, nehéz üzemolajjal működő hajók olajiszap tartályaihoz megfelelő fűtőberendezést vagy más alkalmas eszközt kell biztosítani, ami lehetővé teszi a tartály tartalmának szivattyúzását kiürítéskor;
.3 az olajiszap tartály kiürítésére szolgáló csövezés és a fenékvíz csőrendszer között nem lehet más összeköttetés, mint a 19. szabályban említett, szabványos kiürítő csatlakozóhoz vezető, esetleges közös csővezeték. Mindamellett, az olajiszap tartályokban összegyűlt víz elvezetése kézi működtetésű önzáró szelepekkel vagy egyenértékű berendezésekkel megoldható;
.4 az olajiszap tartályt egy erre kijelölt szivattyúval kell ellátni, a tartály tartalmának befogadó létesítménybe történő ürítéséhez. A szivattyúnak alkalmas típusúnak kell lennie, és megfelelő kapacitással, valamint nyomómagassággal kell rendelkeznie, figyelemmel a szivattyúzandó folyadék jellemzőire, a tartály(ok) méretére, helyzetére és a teljes kiürítési időre.
17.(3) szabály 8.3 Külső csatlakozók az olajiszap tartályokhoz
8.3.1 Azok a hajók, amelyek meglevő berendezései az olajiszap tartályokba és tartályokból olyan külső ürítő csatlakozóhoz vezető csövezést tartalmaznak, amely csatlakozó nem felel meg a 19. szabályban említett szabványos kiürítő csatlakozónak, a szóban forgó csővezetékbe kiiktatás beépítésével megfelelhetnek a 17. szabály (3) bekezdésének.
9. Szivattyúzási és csőrendszerek
Módosított 18.(2) szabály 9.1 Csőrendszerek a vízvonal feletti ürítéshez
9.1.1 A 18. szabály (2) bekezdésének megfelelően, a tengerbe történő, vízvonal feletti ürítésre szolgáló csővezetékek az alábbiak szerint vezetendők:
.1 akár a hajó kiürítő nyílásához, amelynek a legmélyebb helyzetet eredményező ballaszttolásnál is a vízvonal felett kell lennie;
.2 akár a hajóközépen levő ürítő elosztóvezetékbe vagy, ha be van építve, az orrban vagy a farban elhelyezett, felső fedélzet feletti töltő/ürítő berendezésbe.
9.1.2 A hajó 9.1.1.1 pontban említett oldalsó kiürítő nyílását úgy kell elhelyezni, hogy az alsó éle akkor se merülhessen be, ha a hajó ballasztmenetben a maximális ballasztmennyiséget viszi, figyelembe véve a hajó és a szállítmány típusát. Az alábbi ballaszttolási esetekben a kiürítő nyílás vízvonal feletti helyzete a jelen követelmény szerintinek tekintendő:
.1 SBT és CBT nélküli olajszállító tartályhajók esetében, olyan ballaszttolási helyzetben, amikor a hajó normál indulási ballasztot és normál tiszta ballasztot egyidejűleg visz;
.2 SBT-vel és CBT-vel rendelkező olajszállító tartályhajók esetén, olyan ballaszttolási helyzetben, amikor a hajó az elkülönített vagy tiszta ballaszttartályokon kívül további ballasztot is visz a rakományolaj-tartályokban, a 13. szabály (3) bekezdésének megfelelően.
9.1.3 Azt a csőelrendezést, amely a hajó oldalsó kiürítő nyílásához vezet, amely indulási ballaszttolásnál a vízvonal fölött van, de a legmélyebb merülést eredményező ballaszttolási esetben nem, az Igazgatások elfogadhatják, ha a szóban forgó elrendezés kialakítására 1981. január 1. előtt került sor.
9.1.4 Bár a 18. szabály (2) bekezdése nem zárja ki eleve a 9.1.1.2 pontban említett berendezés alkalmazását a ballasztvíz kiürítésére, közismert, hogy ez nem kívánatos, és nagyon ajánlatos, hogy a hajók vagy a 9.1.1.1 pontban hivatkozott oldalsó kiürítővel, vagy a 18. szabály (6) bekezdés (e) alpontjában említett rész-átfolyású rendszerrel legyenek ellátva.
18.(4)(b) módosított szabály 9.2 Kisátmérőjű csővezeték
9.2.1 A 18. szabály (4) bekezdés (b) alpontjának alkalmazása szempontjából a kisátmérőjű csővezeték keresztmetszeti területe nem haladhatja meg az alábbiakat:
.1 új olajszállító tartályhajók vagy kisátmérőjű csővezetékkel még nem rendelkező, meglevő olajszállító tartályhajók esetében a rakományürítő fővezeték keresztmetszetének 10%-a;
.2 kisátmérőjű csővezetékkel már felszerelt, meglevő olajszállító tartályhajók esetében a rakományürítő fővezeték keresztmetszetének 25%-a. [Lásd a Felülvizsgált COW specifikációkat az A.446(XI) sz. határozatban.]
18.(4)(b) 9.3 Kisátmérőjű csővezeték csatlakoztatása az elosztófej szelepéhez
9.3.1 A „külső csatlakoztatás” kifejezés, a partra történő ürítésre szolgáló kisátmérőjű vezetéket illetően, a tartályhajó fedélzeti elosztófej szelepek kimenő oldalára vonatkozik a fedélzet mindkét oldalán a rakomány ürítésekor.
Ez az elrendezés lehetővé teszi a visszacsurgást a tartályhajó rakományvezetékeiből, amit lezárt gyűjtővezeték szelepek mellett partra kell szivattyúzni, ugyanazokon a csatlakozókon keresztül, amelyek a rakomány fő vezetékeit is kiszolgálják (lásd a vázlatot a 4. függelékben * ).
18.(6)(e)(ii) módosított szabály 9.4 Rész-átfolyású rendszer specifikálása
9.4.1 A hajóból történő kiürítés megfigyelésére szolgáló, a 18. szabály (6) bekezdés (e)(ii) alpontban említett rész-átfolyású rendszer specifikációját az 5. függelék * tartalmazza.
10. Követelmények olajfúró tornyokra és egyéb platformokra
21. szabály 2.(3)(b)(ii) cikk 10.1 A MARPOL 73/78 alkalmazása
10.1.1 A tengeri platformokkal kapcsolatosan, az ásványkincsek kutatása és kitermelése során, a kiürítésnek négy kategóriája létezik:
.1 géptéri kiürítések;
.2 tengeri feldolgozási folyamatokból származó kiürítések;
.3 ipari víz kiürítés;
.4 vízkiszorítás csökkentése.
A MARPOL 73/78 * szabályainak alkalmazása csak a géptéri kiürítésekre kötelező.
10.1.2 Amikor egy olajszállító tartályhajót úszó tároló egységként (FSU) vagy úszó terméktároló és letöltő berendezésként (FPSO) használnak, az Egységes értelmező magyarázatok 4.6.1 pontjának megfelelően, akkor az „egyéb platform” minősítés szerint kell alkalmazni rá a 2.1 szabály kiürítésre vonatkozó követelményeit.
11. Tartályok méretkorlátozása és a sérült hajó stabilitása
22.(1)(b) szabály 11.1 Követelmények a fenék sérülésekor
11.1.1 Amikor az értékeket a fenék sérülésének esetére alkalmazzuk a hajó mellső részén, a 22. szabály (1) bekezdésének (b) alpontjában foglaltaknak megfelelően, az olajkiömlés és a sérülés utáni stabilitás számításához is, a sérülés kiterjedésének leghátsó pontját a mellső függélytől 0.3L távolságra levőnek kell felvenni.
23. szabály 11.2 Feltételezett olajkiömlés kombinált-áruszállító hajóknál
11.2.1 Kombinált-áruszállító hajók esetén a feltételezett olajkiömlés számítására:
.1 a rakománytartály térfogatába bele kell számítani a lejárónyílás keret térfogatát a nyíláskeret tetejéig, függetlenül a lejárónyílás konstrukciójától, de a nyílásfedél térfogata elhagyható; továbbá
.2 az élvonalakon mért térfogat nem csökkenthető a belső szerkezetek köbtartalmával.
23.(1)(b) szabály 11.3 A feltételezett kiömlés kiszámítása
11.3.1 Olyan esetben, amikor az oldaltartály bi szélessége nem állandó a tartály hossza mentén, a tartályon belüli legkisebb bi szélességet kell használni a feltételezett olajkiömlési Oc és Os értékek megállapításához.
25.(1) szabály 11.4 Üzemi merülés
11.4.1 A „bármely részleges vagy teljes terheléshez tartozó üzemi merülésnél” kifejezést illetően, a kívánt adatoknak lehetővé kell tenni a sérült hajó stabilitásának meghatározását, ugyanolyan vagy hasonló feltételek között, amelyek a hajó üzemeltetése közben várhatók.
25.(2) szabály 11.5 Szívókutak
11.5.1 A feltételezett sérülés kiterjedésének meghatározásakor, a 25. szabály (2) bekezdésének megfelelően, a szívókutak figyelmen kívül hagyhatók, feltéve, hogy nem túlzottan nagyok, és csak minimális mértékben nyúlnak a tartály alá, de semmi esetben sem jobban, mint a kettősfenék magasságának a fele.
12. Hajófedélzeti olajszennyezési riadóterv
26.(1) szabály 12.1 Az új hajó definíciója
12.1.1 A „megépült hajó” kifejezés a 26. szabály (1) bekezdésének az utolsó mondatában mint „leszállított hajó” értelmezendő.
12.1.2 Az olajszennyezési riadóterv alkalmazásával egyenértékű óvintézkedések
12.2.1 Bármely rögzített vagy úszó fúrótorony vagy más, tengeri berendezés, amely ásványkincsek felkutatásával, kitermelésével vagy az ehhez kapcsolódó feldolgozási tevékenységgel foglalkozik, és a parti állammal koordinált, a parti állam által megállapított eljárásoknak megfelelően jóváhagyott olajszennyezési riadótervvel rendelkezik, úgy tekintendő, hogy megfelel a 26. szabálynak.
Útmutató az Igazgatás részére, a 150 m-nél rövidebb, elkülönített ballaszttartályokkal rendelkező tartályhajók javasolt merülésére vonatkozóan
Bevezetés
1 Az Igazgatás részére szolgáló útmutatóként három számítási eljárás áll rendelkezésre a 150 m-nél rövidebb, elkülönített ballaszttartályokkal rendelkező tartályhajók minimális merülésére vonatkozó követelményeket illetően.
2 A számítási eljárások alapjául egyaránt szolgáltak elméleti kutatások és gyakorlati tapasztalatok különféle szerkezetű tartályhajókkal, különböző mértékben véve figyelembe a hajócsavar kiemelkedését, a vibrációt, felütődést, sebességvesztést, bukdácsolást, dokkolást és egyéb kérdéseket. Ezeken kívül, egyes információk a feltételezett tengerállapotra vonatkozóan szintén szerepet kaptak.
3 Felismerve a számítási eljárások alapjául szolgáló munka természetét, a kisebb tartályhajók széles skálán változó kialakítását és a hajók egyedileg különböző érzékenységét a szélre és tengerjárásra, nincs alapja egyetlen képlet javasolásának.
Figyelmeztetés
4 A közölt információkat, amelyek az Igazgatás részére általános útmutatóként szolgálnak, körültekintően kell kezelni. Egy adott hajó egyedi üzemi követelményeire tekintettel, az Igazgatásnak meg kell győződnie arról, hogy a tartályhajó elégséges ballasztkapacitással rendelkezik a biztonságos működéshez. A stabilitást minden esetben külön kell vizsgálni.
5 „A” számítási eljárás
.1 közepes merülés (m) = 0.200 + 0.032 L
.2 maximális trimm = (0,024 - 6 x 10-5L)L
6 Ezek a kifejezések egy 26 tartályhajóra kiterjedő tanulmány eredményeként kerültek levezetésre: A vizsgált tartályhajók hossza 50-150 m közötti volt. A merülések meghatározása, néhány esetben, a trimm és a stabilitási tájékoztató alapján történt, és indulási ballaszthelyzetet képvisel. A ballaszttolási esetek hajózási feltételekre vonatkoznak, 5 Beaufort szélerősségig (az 5 Beaufortot is beleértve).
7 „B” számítási eljárás
.1 minimális merülés az orrnál (m) = 0.700 + 0.017L
.2 minimális merülés a farnál (m) = 2.300 + 0.030L
vagy
.3 minimális középmerülés (m) = 1.550 + 0.023L
.4 maximális trimm = 1.600 + 0.013L
8 Ezek a kifejezések elméleti kutatásokon, modellkísérleteken és teljes léptékű próbákon alapuló vizsgálatok eredményei. A képletek alapja a „Sea 6” tengerállapot (Nemzetközi Tengerállapot Skála).
9 „C” számítási eljárás
.1 minimális merülés hátul (m) = 2.0000 + 0.0275L
.2 minimális merülés elől (m) = 0.5000 + 0.0225L
10 Ezek a kifejezések némileg megnövelt merülést biztosítanak, segítségül a hajócsavar kiemelkedésének vagy becsapódásának a megelőzésére hosszabb hajók esetében.
Ideiglenes ajánlás a 13E. szabály egységes értelmezésére
1 A MARPOL 73/78 I. mellékletének 13E. szabály (4) bekezdését az oldaltartályok 2 m minimális szélességének mérésére, valamint a kettősfenék tartályok minimálisan 2 m vagy B/15 szélességének mérésére, a hajó végeiben levő tartályokban, ahol nincs felismerhető medersori terület, az alábbiak szerint kell értelmezni. A párhuzamos hajóközép részen, ahol a medersori terület tisztán felismerhető, a tartályok mérése nem jelent nehézséget. A szabály nem ad magyarázatot a mérés elvégzésének módjára.
2 Az oldaltartályok minimális szélességét az alapvonal felett D/5 magasságban kell mérni, biztosítva ezzel egy ésszerű szintet, amely fölött az ütközés elleni védelemnek megfelelő 2 m szélességnek meg kell lenni, feltételezve, hogy a D/5 minden esetben a medersor hajlás felső pontja fölött van a hajóközépen (lásd az 1. ábrát). A kettősfenék tartály magasságát abban a hajó hosszirányával párhuzamos, függőleges síkban kell mérni, amely az oldallemezelés és az alapvonal felett D/5 magasságban levő, vízszintes sík metszéspontjától D/5 távolságban van a hajó belseje felé (lásd a 2. ábrát).
3 Azokra az oldaltartályokra, amelyeknél nincs meg a minimális 2 m szélesség a tartály teljes hosszában, a PAc érték nulla; nem számítható be a tartálynak az a része sem, ahol a szélesség meghaladja a 2 métert. Szintén nem számítható be a PAs érték meghatározása során az a kettősfenék tartály, amely bárhol a tartályon belül, nem felel meg a minimális tartálymagasság követelményének. Mindamellett, ha a kettősfenék fölötti rakománytartály aljának vetített méretei teljes egészében olyan kettősfenék tartály vagy tér területén belül vannak, amely kielégíti a minimális tartálymagasságra vonatkozó követelményt, és a rakománytartályt határoló oldalsó válaszfalak fölül függőlegesek vagy a függőlegeshez képest legfeljebb 45° dőlésűek, akkor a rakománytartály-fenék vetített felülete alatti kettősfenék tartály-rész beszámítható. Hasonló esetben, ahol a kettősfenék fölötti oldaltartályok elkülönített ballaszttartályok vagy légterek, ugyanilyen beszámítás engedélyezhető. Mindamellett, a fenti esetekben, ez nem zárja ki eleve a PAs értékbe való beszámítást az első esetben, illetve a PAc értékbe a második esetben, ahol, értelemszerűen, a függőleges, illetve vízszintes irányú védelem megfelel a 13E. szabály (4) bekezdésében meghatározott minimális távolságoknak.
4 A vetített méreteket úgy kell használni, ahogyan azt a 3-8 ábrákon szemléltetett példák mutatják. A 7 és 8. ábra a PAc számításához mutatja a magasság mérését lejtős tetejű kettősfenék tartály esetén. A 9 és 10. ábra olyan eseteket mutat, ahol a PAs értékbe egy kettősfenék tartály részben vagy egészben beszámítható.
1. ábra - A hajó végein levő oldaltartály minimális szélességének mérése
1. Keresztmetszet
2. Oldaltartály
3. Középtartály
4. Alapvonal
A PAc számításában figyelembe vett tartály esetében a w értéknek legalább 2 méternek kell lennie a tartály teljes hossza mentén.
2. ábra - A hajó végein levő kettősfenék tartály minimális magasságának mérése
1. Keresztmetszet
2. Kettősfenék
3. Alapvonal
A h értéknek legalább 2 méternek vagy B/15-nek kell lennie, amelyik a kisebb, a PAs számításában figyelembe vett tartály teljes hossza mentén.
3. ábra - PAc és PAs számítása
hajóközépen levő kettősfenék tartály esetén
1. Keresztmetszet
Ha hdb legalább 2 m vagy B/15, amelyik kisebb, a tartály teljes hossza mentén, akkor
PAc = hdb x kettősfenék tartályhossz x 2
PAs = B x kettősfenék tartályhossz
Ha hdb kisebb, mint 2 m vagy B/15, amelyik kisebb, akkor
PAc = hdb x kettősfenék tartályhossz x 2
PAs = 0
4. ábra - PAc és PAs számítása
a hajó végein levő kettősfenék tartály esetén
1. Keresztmetszet
Ha hdb legalább 2 m vagy B/15, amelyik kisebb, a tartály teljes hossza mentén, akkor
PAc = hdb x kettősfenék tartályhossz x 2
PAs = B x kettősfenék tartályhossz
Ha hdb kisebb, mint 2 m vagy B/15, amelyik kisebb, akkor
PAc = hdb x kettősfenék tartályhossz x 2
PAs = 0
5. ábra - PAc és PAs számítása
hajóközépen levő oldaltartálynál
1. Felülnézet
2. Tartály hossza
3. A - A metszet
6. ábra - PAc és PAs számítása a
hajó végén levő oldaltartálynál
1. Felülnézet D-nél
2. Tartály hossza
3. A - A metszet
4. B méret-élen mérve
5. D méret-élen mérve
Ha W 2 méter vagy több
PAc = D x tartályhossz x 2 *
PAs = W x tartályhossz x 2 *
Ha W kisebb, mint 2 méter
PAc = 0
PAs = W x tartályhossz x 2 *
Ha W 2 méter vagy több
PAc = D x tartályhossz x 2 *
PAs = b x tartályhossz x 2 *
Ha W kisebb, mint 2 méter
PAc = 0
PAs = b x tartályhossz x 2 *
7. ábra - h mérése a PAc számításához
lejtős tetejű kettősfenék tartály esetén (1)
1. Keresztmetszet
PAc = h x kettősfenék tartályhossz x 2 *
8. ábra - h mérése a PAc számításához
lejtős tetejű kettősfenék tartály esetén (2)
1. Keresztmetszet
PAc = h x kettősfenék tartályhossz x 2 *
9. ábra - PAs számítása kettősfenék tartály esetén, ahol a
medersori felhajlás nem határozható meg egyértelműen
- amikor az oldaltartály rakománytartály
1. Középvonal
2. Rakománytartály
3. Rakománytartály
4. Kettősfenék
Ha h kisebb, mint 2 méter vagy B/15, amelyik a kisebb, bárhol a tartály hossza mentén, de hdb legalább 2 méter, vagy B/15, amelyik a kisebb, a tartály teljes hossza mentén, a 2b szélességen belül, akkor:
PAs = 2b x rakománytartályhossz
10. ábra - PAs számítása kettősfenék tartály esetén,
ahol a medersori felhajlás nem határozható meg
egyértelműen - amikor az oldaltartály elkülönített
ballaszttartály vagy légtér
1. Középvonal
2. Elkülönített ballaszttartály
3. Rakománytartály
4. Kettősfenék
Ha h kisebb, mint 2 méter vagy B/15, amelyik a kisebb, bárhol a tartály hossza mentén, de hdb legalább 2 méter, vagy B/15, amelyik a kisebb, a tartály teljes hossza mentén, a 2b szélességen belül, akkor:
PAs = B x rakománytartályhossz
Egyenrangú rendelkezések olaj szállítására vegyianyag-szállító tartályhajóban *
1 A MARPOL 73/78 I. mellékletének 1. szabály (4) bekezdése közvetve úgy rendelkezik, hogy amikor egy, a MARPOL 73/78 I. mellékletének hatálya alá tartozó anyagot szállítanak egy vegyianyag-szállító tartályhajó rakterében, akkor az I. melléklet vonatkozó követelményeit alkalmazni kell. Az ilyen követelmények alkalmazása céljából, az olajat szállító vegyianyag-szállító tartályhajónak, ha a 15. szabály (2) bekezdésében és (3) bekezdése (b) alpontjában foglalt követelményeik kielégítése gyakorlatilag megvalósíthatatlan, az alábbi, egyenrangú szabályoknak kell megfelelni, az I. melléklet 3. szabályával összhangban.
2 Egy vegyianyag-szállító tartályhajónak rendelkeznie kell egy érvényes Alkalmassági bizonyítvánnyal a Veszélyes vegyi anyagokat ömlesztve szállító hajók építési és felszerelési kódexe vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően.
3 Egy vegyianyag-szállító tartályhajónak, a rakománytartályok területén belül, a következő felszerelésekkel kell rendelkeznie:
.1 olajos-víz leválasztó (szeparátor), amely képes 100 ppm-nél kisebb olajtartalmú folyadékot előállítani, a 16. szabály (6) bekezdésének megfelelően, és amely bizonyítottan megfelelő az I. mellékletben felsorolt anyagok mindegyikére, továbbá az alábbi táblázat szerinti minimális kapacitással rendelkezik:
| Hordképesség (tonna) | Szeparátor kapacitás (m3/óra) | |
| Kisebb, mint 2000 | 5 | |
| 2000 vagy több, de kisebb, mint 5000 | 7.5 | |
| 5000 vagy több, de kisebb, mint 10 000 | 10 | |
| 10 000 és afölött | tonna hordképesség/1000; |
.2 állandó jellegű, beépített szivattyú a szeparátoron átment, olajtartalmú folyadék hajón kívülre történő ürítésére, a szeparátor kapacitását nem meghaladó teljesítménnyel;
.3 tárolótartály a szeparátorból kikerülő olaj számára, felszerelve a megfelelő befogadó létesítménybe történő ürítéshez. A tárolótartály kapacitásának legalább a kirakodás után a rakománytartályban levő maradványok teljes mennyiségével kell azonosnak lenni, amelynek meghatározása a Szabályok az ártalmas anyagok kiürítési eljárásaira és berendezéseire „A” függelékének megfelelően történik;
.4 gyűjtőtartály a mosóanyagok összegyűjtésére. Gyűjtőtartálynak bármelyik rakománytartály kijelölhető.
4 A 3.1 pontban hivatkozott felszereléseknek az A.393(X) határozat feltételeinek megfelelően jóváhagyott típusúaknak kell lenniük.
5 Az olajos víz szeparátorból kikerült folyadéknak a hajón kívülre történő ürítéséhez, a kiürítő nyílásnak a vízvonal fölött kell lennie, a hajó legnagyobb terhelt merülésénél.
Kisátmérőjű csővezeték csatlakoztatása a gyűjtővezeték szelephez
(Ábrafeliratok:)
1. partra
2. kisátmérőjű csővezeték
3. Felső fedélzet
4. rakományvezeték
5. szivattyú tér
6. rakománytartály
7. raktéri szennyvíztartályból
A tengerbe történő ürítés ellenőrzésére szolgáló rész-átfolyású rendszer tervezésére, beépítésére és üzemeltetésére vonatkozó specifikációk
1. Célkitűzés
1.1 Ennek a specifikációnak a célja, hogy részletes tervezési követelményrendszert, valamint beépítési és üzemeltetési feltételeket biztosítson az 1978. évi Jegyzőkönyvvel módosított, A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény (MARPOL 73/78) I. melléklete 18 szabály (6) bekezdésének (e) alpontjában hivatkozott rész-átfolyású rendszerre vonatkozóan.
2. Alkalmazás
2.1 A meglevő olajszállító tartályhajók esetében, a MARPOL 73/78 I. mellékletének 18. szabály (6) bekezdés (e) alpontjával összhangban, a piszkos ballasztvíz és a rakterekből származó olajjal szennyezett víz a vízvonal alatt kiüríthető, amennyiben a kiáramló folyadék egy részét egy, a felső fedélzeten vagy afölötti helyen levő, jól hozzáférhető, állandó jellegű csővezetéken vezetik át, ahol az ürítési folyamat alatt a folyadék vizuálisan megfigyelhető, és a berendezés megfelel a Igazgatás által megállapított követelményeknek. Ezeknek a követelményeknek ennek a specifikációnak a szabályait minimumként kell tartalmazniuk.
2.2 A rész-átfolyású eljárás azon az elven alapul, hogy egy folyadékáram jellemző részének a megfigyelése egyenértékű a teljes folyadékáram megfigyelésével. Az alábbi szabályok kiterjednek a rész-átfolyású rendszer tervezésének, beépítésének és üzemeltetésének részleteire.
3. Általános rendelkezések
3.1 A rész-átfolyású rendszert úgy kell felszerelni, hogy bármilyen, normál üzemi körülmények között hatékonyan tudja biztosítani a reprezentatív mintát a kiürített folyadékból, annak vizuális megfigyeléséhez.
3.2 A rész-átfolyású rendszer sok tekintetben hasonló az olajkiürítés ellenőrző és szabályozó rendszernek a mintavételi részéhez, azzal a különbséggel, hogy az utóbbiaktól független szivattyú- és csővezeték rendszerrel kell rendelkeznie, vagy a Igazgatás által elfogadott, egyenértékű, kombinált megoldással.
3.3 A rész-átfolyású rendszer megfigyelő egységét, az Igazgatás által elfogadott, könnyen hozzáférhető, védett helyen, a felső fedélzeten vagy afölött kell elhelyezni (pl. a szivattyútér bejáratánál). A rész-átfolyású rendszer megfigyelő egysége és az ürítési vezérlőállás közötti hatékony kommunikáció biztosítására tekintettel kell lenni.
3.4 A hajón kívülre történő ürítést szolgáló csőrendszer megfelelő szakaszaiból vett minta egy állandó jellegű csővezetéken keresztül jut a megfigyelő egységhez.
3.5 A rész-átfolyású rendszer a következő elemeket tartalmazza:
.1 mintavevő szondák;
.2 vízminta csőrendszere;
.3 minta tápszivattyú(k);
.4 megfigyelő berendezések;
.5 mintaürítő berendezés; továbbá, a mintavevő vezeték átmérőjétől függően;
.6 öblítő berendezés.
3.6 A rész-átfolyású rendszernek meg kell felelnie a vonatkozó biztonsági követelményeknek.
4. A rendszer felépítése
4.1 Mintavételi pontok
4.1.1 A mintavételi pontok elhelyezése:
.1 A mintavételi pontokat úgy kell elhelyezni, hogy biztosítani lehessen a megfelelő mintákat azokból a folyadékokból, amelyeket a vízvonal alatt, az üzemi ürítésre használt kifolyókon keresztül ürítenek ki.
.2 Amennyire lehetséges, a mintavételi pontokat olyan csőszakaszokon kell elhelyezni, ahol általában turbulens az áramlás.
.3 Lehetőség szerint, a mintavételi pontok hozzáférhető helyeken, az ürítési csőrendszer függőleges szakaszain legyenek.
4.1.2 Mintavevő szondák:
.1 A mintavevő szondát úgy kell elhelyezni, hogy a csőbe kb. egynegyed csőátmérőnyi mélyen nyúljon be.
.2 A mintavevő szonda tisztítás céljából könnyen kivehető legyen.
.3 A rész-átfolyású rendszerben minden szonda mellett egy záró szelepet kell elhelyezni kivéve, amikor a szonda a rakományvezetékbe van beépítve, ilyenkor két, sorosan elhelyezett záró szelepre van szükség a mintavezetékben.
.4 A mintavevő szondáknak korrózióálló és olajálló anyagból kell készülniük, továbbá megfelelő szilárdsággal, csatlakoztatással és megtámasztással rendelkezniük.
.5 A mintavevő szondák profilja olyan legyen, hogy a darabos szennyeződések ne tömíthessék el, továbbá a szonda végén ne keletkezzen nagy hidrodinamikai nyomás. Az 1. ábra a mintavevő szonda egy lehetséges, megfelelő beépítését ábrázolja.
.6 A mintavevő szonda furata ugyanakkora legyen, mint a mintavezeték névleges átmérője.
4.2 Mintavevő vezeték
.1 Amennyire csak lehetséges, a mintavezeték minél egyenesebb legyen a mintavételi pont és a megfigyelő egység között. Az éles kanyarokat és üregeket, ahol az olajmaradványok és üledékek összegyűlhetnek, kerülni kell.
.2 A mintavevő rendszernek biztosítania kell, hogy a vízminta a megfigyelő egységhez 20 másodperc alatt eljusson. A mintavezetékben az áramlási sebesség ne legyen kisebb, mint 2 m/s.
.3 A vezeték átmérője ne legyen kevesebb 40 mm-nél, ha nincs állandó öblítő berendezés, és 25 mm-nél, ha a 4.4 pontban részletezett nyomásos öblítő berendezés beépítésre került.
.4 A mintavezetéknek korrózióálló és olajálló anyagból kell készülni, továbbá megfelelő szilárdsággal, csatlakoztatással és megtámasztással rendelkeznie.
.5 Ahol több mintavételi hely van, ott a csövezést egy szelepszekrényhez kell csatlakoztatni, a minta tápszivattyú szívóoldalán.
4.3 Minta tápszivattyú
.1 A minta tápszivattyú kapacitása akkora legyen, hogy a vízminta áramlási sebessége a 4.2.2 pontban foglaltaknak megfeleljen.
4.4 Öblítő berendezés
.1 Ha a mintavezeték átmérője kisebb, mint 40 mm, akkor állandó csatlakozást kell biztosítani egy nyomás alatti tengervíz- vagy édesvíz vezetékre, amellyel a mintavezeték kiöblítése elvégezhető.
4.5 Megfigyelő egység
.1 A megfigyelő egységnek tartalmaznia kell egy kémlelő ablakkal ellátott megfigyelő kamrát. A kamra mérete akkora legyen, hogy lehetővé tegye a vízminta eső irányú, szabad áramlását és annak megfigyelését legalább 200 mm hosszon. Az Igazgatás egyenértékű berendezéseket is jóváhagyhat.
.2 A megfigyelő egységnek tartalmaznia kell egy szelepekkel ellátott megkerülő vezetéket, amelyben a mintaáram egy része a kamrát megkerülheti, hogy a kamrában lamináris áramlást lehessen létrehozni a megfigyeléshez.
.3 A megfigyelő egységet úgy kell kialakítani, hogy könnyen nyitható és tisztítható legyen.
.4 A megfigyelő kamra belseje fehér legyen, kivéve a hátfalat, amelynek a színét úgy kell megválasztani, hogy a vízminta minőségi változásának észlelését lehetővé tegye.
.5 A megfigyelő kamra alsó részét a vízminta összegyűjtésére tölcsérszerűen kell kialakítani.
.6 Egy vízminta kivételéhez és a megfigyelő kamrától független, szúrópróba jellegű megvizsgálásához csapot kell beépíteni.
.7 A vízminta vizuális megfigyeléshez a berendezést megfelelő világítással kell ellátni.
4.6 Minta kiürítő rendszer
.1 A megfigyelő egységből kijövő vízmintát, megfelelő átmérőjű, állandó vezeték segítségével a tengerbe vagy a szennyvíztartályba kell üríteni.
5. Üzemeltetés
5.1 Amikor piszkos ballasztvíz vagy más, olajjal szennyezett víz kiürítésére kerül sor a rakománytartályokból, a vízvonal alatti kiürítő nyíláson keresztül, a rész-átfolyású rendszernek a kiürítés alatt levő szennyvízből a mintát mindvégig biztosítania kell.
5.2 A vízminta megfigyelését különösen a kiürítés azon szakaszában kell végezni, amikor a szennyeződés megjelenésének a valószínűsége a legnagyobb. A kiürítési folyamatot azonnal le kell állítani, amint a mintában olajnyomok jelennek meg, vagy az olajtartalom-mérő a megengedett határértéknél nagyobb olajtartalmat jelez.
5.3 Az öblítő berendezéssel ellátott rendszerek esetében a mintavezetéket az olajszennyezés megfigyelésekor ki kell öblíteni, továbbá ajánlatos a mintavezeték kiöblítése minden használat után is.
5.4 A rakomány és a ballaszt kezelésére vonatkozó utasításoknak, valamint a nyersolajos mosók és a tiszta ballaszttartályok, ha vannak, üzemeltetéséhez szükséges utasításoknak egyértelműen ismertetniük kell a rész-átfolyású rendszer használatát a ballaszt kiürítési- és raktéri szennyvíztartály lefejtési eljárásokhoz kapcsolódóan.
1. ábra - Rész-átfolyású rendszer mintavevő szondája
ÁRAMLÁS
IRÁNYA
Kiürítések tengeri platformokon
Ábrafeliratok:
1. „SZÁRAZ GÁZ”
2. DEHIDRÁLÁS
3. „NEDVES GÁZ”
4. GŐZ
5. KÚTBÓL
6. OLAJ/GÁZ SZEPARÁTOR
7. „NEDVES OLAJ”
8. „SZÁRAZOLAJ”
9. DEHIDRÁLÁS (FWKO)
10. SZEPARÁTUM TÁROLÁS
11. PARTRA JUTTATÁS
12. VISSZANYERT OLAJ
13. ÜZEMI VÍZ
14. GENERÁTOROK, ÜZEMANYAGTARTÁLYOK ÉS SZIVATTYÚK
15. OLAJ ÉS GÁZ FELDOLGOZÓ TEVÉKENYSÉG
MARPOL 73/78 ÉS NEMZETI/REGIONÁLIS SZABÁLYOK
16. GRAVITÁCIÓS SZÉTVÁLASZTÁS
17. GRAVITÁCIÓS SZÉTVÁLASZTÁS
18. GÉPTÉRI KIVEZETÉSEK
19. NYITOTT ÉS ZÁRT KIVEZETÉSEK
20. GRAVITÁCIÓS SZÉTVÁLASZTÁS
21. GRAVITÁCIÓS SZÉTVÁLASZTÁS
22. GÁZ FLOTÁCIÓS SZÉTVÁLASZTÁS
23. GÉPTÉRI KIÜRÍTÉS
24. TENGERI FELDOLGOZÁSI KIÜRÍTÉS
25. ÜZEMI VÍZ KIÜRÍTÉS
26. VÍZKISZORÍTÁSI VÍZ KIÜRÍTÉS
NEMZETI/REGIONÁLIS SZABÁLYOK
Útmutató alternatív szerkezeti vagy üzemeltetési intézkedések jóváhagyására a MARPOL 73/78 I. melléklet, 13G. szabály (7) bekezdésének a követelményei szerint
Előzmények
1 A MARPOL 73/78 I. melléklete 14.G szabályának (4) bekezdése meghatározza azokat a követelményeket, amelyeket a meglevő, 20 000 tonna hordképességű vagy afölötti olajszállító tartályhajókra valamint a 30 000 tonna hordképességű vagy nagyobb olajtermék-szállító tartályhajókra kell alkalmazni annak érdekében, hogy csökkenjen az olaj véletlenszerű kiömlésének veszélye, ütközés vagy megfeneklés esetén. A 13G. szabály (7) bekezdése megengedi más, alternatív megoldások elfogadását, amennyiben az ilyen megoldások legalább azonos szintű védelmet nyújtanak az olajszennyezés ellen, ütközés vagy zátonyra futás esetén, és a Szervezet által kidolgozott ajánlások alapján az Igazgatás ezeket jóváhagyja.
Az alábbi útmutatások meghatározzák azt a követelményrendszert, amellyel az alternatív berendezések megfelelő volta megállapítható. Az útmutató kidolgozása idején a MEPC által jóváhagyott módszereket a függelék tartalmazza.
Egyéb alternatív megoldásokat a MEPC a berendezések szennyezést megakadályozó és biztonsági jellemzőinek mérlegelése után hagyhat jóvá.
Alkalmazhatóság
2 Ezek az útmutatások az olyan, 20 000 tonna hordképességű vagy afölötti olajszállító tartályhajókra valamint a 30 000 tonna hordképességű vagy nagyobb olajtermék-szállító tartályhajókra vonatkoznak, amelyeknek nem kell megfelelni a 13F. szabálynak, és nem elégítik ki a (c) alpontjában foglalt követelményeket.
Működési követelmények
3 A véletlenszerű olajkiömlés elleni minimális védelmet a 13G. szabály (4) bekezdése szabályozza, amely kimondja, hogy azoknak a tartályhajóknak, amelyekre a 13G. szabály vonatkozik, olaj szállítására nem használt oldaltartályokkal vagy kettősfenék terekkel kell rendelkezniük, továbbá ki kell elégíteniük a 13E. szabály (4) bekezdésének követelményeit a szélességre és magasságra vonatkozóan, lefedve az Lt legalább 30%-át a hajó teljes oldalmagasságában mindkét oldalon, vagy a vetített fenék-felület legalább 30%-át az Lt hosszon belül, ahol Lt a 13E. szabály (2) bekezdése szerinti érték. A 13G. szabály (7) által megengedett alternatív megoldásoknak ütközéskor vagy zátonyra futáskor legalább ezt a védelmi szintet kell biztosítani az olajszennyezés ellen. Az egyenértékűséget az alábbi, 4. és 5. pontban közölt számításokkal kell megállapítani.
Sérülési és kiömlési kritériumok
4 Az olajkiömlést ennek az útmutatónak az 5.1 alpontjában megnevezett sérülési esetekre vonatkozóan kell kiszámítani. Az elméleti kiömlés számítását a 4.1, 4.2 és 4.3 alpontok szerinti feltételek mellett, az 5.2, 5.3 és 5.4 alpontokban meghatározott eljárásoknak megfelelően kell elvégezni. Az ilyen módon megállapított elméleti kiömlést elosztva a hajó által az eredeti elrendezésnek megfelelően szállított rakomány mennyiségével, és az eredményt százalékban kifejezve, megkapjuk a hajóra vonatkozó egyenértékű olajkiömlési számot (EOS), a 4.1, 4.2 és 4.3 alpontokban részletezett feltételek mellett.
4.1 Az EOS számot a meglevő hajókra a legnagyobb merülési jelhez tartozó terhelés és nulla trimm mellett, azonos sűrűségű, a tartályok 98%-os töltöttségét jelentő rakomány figyelembevételével kell kiszámítani. Ez a számítás meghatározza az alap EOS számot, valamint a rakományolaj névleges sűrűségét, amelyet a 4.2 és 4.3 pontok által megkövetelt számításokban használni kell.
4.2 Egy második EOS számot arra az esetre kell kiszámítani, amikor a hajó a 13G. szabály (4) bekezdésében említett, nem rakomány céljára szolgáló oldaltartályokkal rendelkezik.
4.3 Egy harmadik EOS számot a kiválasztott alternatív megoldásra kell kiszámítani, és ez nem haladhatja meg a 4.2 alpont szerint kiszámított EOS számot, továbbá nem lehet nagyobb a 4.1 alpontnak megfelelően meghatározott EOS szám 85%-ánál.
4.4 Az EOS szám meghatározása szempontjából a rakománytartályok hosszirányú kiterjedésén belül levő olajüzemanyag-tartályokat rakományolaj tartályoknak kell tekinteni.
Az elméleti olajkiömlés kiszámításának metodikája
5 Az ebben a pontban részletezett módszert kell alkalmazni a 4. pont szerinti EOS szám meghatározáshoz.
5.1 Sérülési esetek
Az EOS szám meghatározásakor az alábbi sérülési eseteket kell figyelembe venni, valamennyi olajtartályra vonatkozóan.
5.1.1 Oldalsérülés
Hosszirányú kiterjedés lc = 1/3L2/3 vagy 14.5 m, amelyik a kisebb
Keresztirányú kiterjedés tc = B/5 vagy 11.5 m, amelyik a kisebb
Függőleges kiterjedés vc = alapvonaltól felfelé, határ nélkül
5.1.2 Fenéksérülés
Hosszirányú kiterjedés ls = 0.2L
Keresztirányú kiterjedés bs = B/6 vagy 10 m, amelyik a kisebb, de nem kisebb, mint 5 m
Függőleges kiterjedés vs = B/15
5.2 Kiömlés meghatározása oldalsérülés esetén
Az oldalsérülés esetén a kiömlés számítását az alábbiak szerint kell elvégezni:
A rakománytartályok mellső és hátsó végpontjai közötti távolság = Lt (m)
Az i-edik tartály hossza = li (m)
A tartály határoló fal távolsága az oldallemeztől = si (m)
Az i-edik tartályban levő rakomány mennyisége = Ví (m3)
Oldalsérülés hossza az 5.1.1 pontnak megfelelően = lc (m)
A sérülés keresztirányú kiterjedése az 5.1.1 pont szerint = tc (m)
Hosszirányban a sérülés elhelyezkedésének egyenletes eloszlását vesszük alapul.
Az oldalsérüléskor az i-edik tartály sérülésének valószínűségi tényezője:
(1 - si/tc) ≥ 0 kell legyen
A teljes elméleti kiömlés oldalsérülés esetén
Oc = Σ qci x Vi
Ez a számítási módszer tetszőleges számú és méretű oldalsó ballaszttartály beszámítását biztosítja, és figyelembe veszi a rakománytartály méretének hatását is. Ugyancsak számításba veszi annak kockázatát, hogy egy hosszválaszfal sérül meg, és a középső tartályokból történik kifolyás.
5.3 Kiömlés meghatározása fenéksérülés esetén
A fenéksérülés esetén a kiömlés számítását az alábbiak szerint kell elvégezni:
A rakománytartályok mellső és hátsó végpontjai közötti távolság = Lt (m)
A rakománytartály terület szélessége = Bi (m)
Az i-edik tartály hossza = li (m)
Az i-edik tartály szélessége = bi (m)
A kettősfenék magassága = hi (m)
Az i-edik tartályban levő rakomány mennyisége = Ví (m3)
Fenéksérülés hossza az 5.1.2 alpontnak megfelelően = ls (m)
A fenéksérülés szélessége az 5.1.2 pont szerint = bs (m)
A fenéksérülés függőleges kiterjedése az 5.1.2 pont szerint = vs (m)
A fenéksérüléskor az i-edik tartály sérülésének valószínűségi tényezője:
(1 - hi/vs) ≥ 0 kell legyen
A rakomány névleges sűrűsége a 4. pont szerint = pc (t/m3)
A tengervíz sűrűsége (általában 1.025) = ps (t/m3)
Terhelt merülés = d (m)
A rakomány folyadékoszlop magassága a tartályfenék fölött = hc (m)
A semleges gázrendszer legmagasabb normál túlnyomása (általában 0.05 bar) = Δp (bar)
Átmeneti veszteség határértéke, hullámzás és árapály hatások = 1.1
Gravitációs gyorsulás szabványos értéke g = 9.81 m/s2
A hidrosztatikus túlnyomás miatti kiömlési tényező az i-edik tartályban
qhi ≥ 0 kell legyen
Kifolyás az i-edik tartályból
Osi = qsi x qhi x Vi
A teljes elméleti kifolyás a fenék sérülése esetén
Os = Σ qsi x qhi x Vi
Amennyiben a hajó kettősfenékkel rendelkezik, akkor az ilyen kettősfenék fölötti tartályok esetében a számított kiömlés az érintett kettősfenék tartályok kapacitásának 50%-ával csökkenthető, de a csökkentés semmilyen esetben sem haladhatja meg a tartályokból történő kiömlés számított értékének 50%-át.
5.4 A teljes kiömlés kiszámítása egy oldalsó vagy fenéksérülés esetén
A teljes elméleti kiömlés meghatározásához az 5.2 és 5.3 alpontok szerint kiszámított kiömlést az alábbiak szerint kell kombinálni:
Otot = 0.4Oc + 0.6Os
Kiömléscsökkentő megoldások
6 A 13G. szabály (7) bekezdésének megfelelően engedélyezett alternatív, kiömléscsökkentő megoldások közé tartozhat egy olyan önálló módszer vagy különböző módszerek kombinációja, amely ütközés, zátonyra futás vagy mindkettő egyidejű bekövetkezése esetén védelmet biztosít. Az MEPC által jóváhagyott megoldásokat a függelék tartalmazza.
Egyéb megoldásokat a Szervezet elfogadhat. Az elfogadáshoz, ezeket, azon túlmenően, hogy meg kell felelniük a 4 és 5. pontokban foglalt követelményrendszernek, minden egyes esetben ki kell értékelni általános üzemeltetési és biztonsági szempontokból is. Ilyen megoldás esetén különösen tekintettel kell lenni arra, hogy ne tegye ki a tartályhajót sérülésmentes körülmények között, elfogadhatatlan mértékű igénybevételnek, és esetleges sérüléskor azt ne súlyosbítsa; ne fokozza a tűz és robbanásveszélyt.
Üzemeltetési utasítás
7 A hajóparancsnoknak rendelkeznie kell egy, az Igazgatás által jóváhagyott üzemeltetési utasítással, amely világosan leírja azokat az üzemi feltételeket, amelyek ezeknek az útmutatásoknak a betartásához szükségesek. Az üzemeltetési utasítást tartalmazhatja egy külön kézikönyv, de belefoglalható a hajó meglevő fedélzeti kézikönyvébe is. Az utasításnak meg kell jelölnie a jóváhagyott terhelési feltételeket, beleértve a részterhelés feltételeit, valamint az ezek biztosításához szükséges ballaszttolási módokat. A üzemeltetési utasításnak tartalmaznia kell továbbá a semleges gázrendszer használatával kapcsolatos tudnivalókat, valamint a vonatkozó trimm, terhelés és stabilitási információkat.
Az IOPP Bizonyítvány/függelék bejegyzései
8 Az IOPP Bizonyítvány/függelék tartalmazzon azonosító bejegyzést a 13G. szabály (7) bekezdésének megfelelően jóváhagyott szerkezeti és üzemi rendszabályokra, valamint a jóváhagyott üzemeltetési utasításokra vonatkozóan.
Függelék
Elfogadott alternatív megoldások a MARPOL 73/78 I. mellékletének 13G. szabály (7) bekezdése alapján
Ez a függelék részletes követelményeket tartalmaz azokra a megoldásokra vonatkozóan, amelyek a MEPC által alternatívaként elfogadhatók a MARPOL 73/78 I. melléklet 13G. szabály (7) bekezdésének rendelkezései alapján. A kidolgozás időpontjában ez a függelék még csak egy elfogadott megoldást tartalmaz.
Követelmények a rakománytartályoknak a hidrosztatikus egyensúly alkalmazása szerinti töltéséhez
A hidrosztatikus egyensúly szerinti töltés azon az elven alapszik, hogy a rakománytartály fenekén ható nyomás, amely a rakomány folyadékoszlop magasságából és a felette lévő üres tér semleges gáz túlnyomásából tevődik össze, egyenlő lehet, vagy kisebb, mint a külső vízoszlop hidrosztatikus nyomása, így a fenék sérülése esetén nem történik olajkiömlés.
A fenti követelménynek megfelelően töltött tartályokban a rakomány maximális szintje az alábbi egyenletből határozható meg:
hc x pc x g + 100Δp ≤ (d-hi) x ps x g
ahol
hc az elfogadható maximális rakományszint a tartályokban, a rakománytartály aljától mérve (m)
pc az aktuális rakomány sűrűsége (t/m3)
d a hajó merülése (m)
hi A tartályfenék magassága a gerinc felett (m)
Δp a semleges gázrendszerben a normál túlnyomás maximális értéke bar-ban (általában 0.05 bar) (bar)
ps a tengervíz sűrűsége (t/m3)
g a gravitációs gyorsulás szabványos értéke (g = 9.81 m/s2)
A merülés növelésére az elkülönített ballaszttartályokban is szállítható ballaszt. Ezzel, a hidrosztatikus egyensúly követelményei és a kijelölt merülési vonalak által megengedett merülési határok között, a rakománytartályok töltése növelhető.
A hidrosztatikus egyensúly módszerének alkalmazására szolgáló berendezéseket és eljárásokat az Igazgatásnak jóvá kell hagynia. A jóváhagyása alapja egy, a rendszerre vonatkozó specifikáció és dokumentáció, amelynek az alábbiakat is tartalmaznia kell:
.1 számítások annak igazolására, hogy a jóváhagyott terhelési esetekben egyik tartályban sem lép fel rezonancia a rakomány hosszirányú lengésének saját frekvenciája és a hajó bukdácsolásának saját frekvenciája között, továbbá a rakomány keresztirányú lengésének saját frekvenciája és a hajó dülöngélésének saját frekvenciája között. Ebben az értelemben „rezonancia fellépésének” kell tekinteni, ha a rakomány hosszirányú lengésének saját frekvenciája a hajó bukdácsolása saját frekvenciájának 60-130% tartományába esik, illetve a rakomány keresztirányú lengésének saját frekvenciája a hajó dülöngélés saját frekvenciájának 80-120% tartományán belül van. Abban az esetben, ha a rakomány és a hajó mozgása között rezonancia lép fel, akkor a rezonancia miatti folyadéklengésből származó nyomást meg kell becsülni, és igazolni kell, hogy a szerkezet elegendő szilárdsággal rendelkezik a folyadéklengés okozta nyomással szemben;
.2 intakt- és sérült hajóra vonatkozó stabilitási számítások, figyelembe véve a szabad folyadékfelszín hatást. Mindamellett, a sérülés esetére vonatkozó stabilitásszámítások elvégzése csak az 1. szabály (6) bekezdésében megjelölt hajók esetében követelmény.
Ha a balesetkor előforduló kiömlés csökkentésének követelményeit a hidrosztatikus egyensúly módszerének csak a tartályok egy részénél való alkalmazásával is ki lehet elégíteni, akkor erre a célra elsősorban az oldaltartályokat kell használni, amellyel egyrészt az oldaltartályokból történő kifolyás csökkentése biztosítható, oldalsó sérülés esetén, másrészt minimálisra csökkenthető a középső tartályok részleges töltéséből származó folyadéklengés.
Több kikötőt érintő be- és kirakodással való működés esetén, ha a hidrosztatikus egyensúly módszerét használják, akkor a raktéri oldalhosszúság legalább 30%-át kitevő tartályt az utolsó berakodási helyig üresen kell hagyni, vagy az első kirakodási helyen ki kell üríteni.
A hiteles résztöltés felmérési jegyzőkönyveket a hajón kell tartani és legalább három évig megőrizni.
Ideiglenes útmutató olajszállító tartályhajók alternatív tervezési és építési módjainak jóváhagyására a MARPOL 73/78 I. melléklet, 13F. szabály (5) bekezdésének követelményei szerint
Bevezetés
1 Ennek az Ideiglenes Útmutatónak (a továbbiakban: Útmutató) a célja egy nemzetközi szabvány biztosítása az olajszállító tartályhajók alternatív tervezési és építési módjainak kiértékelésére és jóváhagyására a MARPOL 73/78, I. melléklet 13F. szabály (5) bekezdésének megfelelően.
2 Az Útmutató alapelve, hogy összehasonlítja az alternatív olajszállító tartályhajó szerkezeti törése vagy zátonyra futása esetén várható olajkiömlést a referenciaként szolgáló, a 13F. szabály (5) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelő kettősfalú konstrukcióval, egy számított szennyezésmegelőzési index alapján.
3 A 13F. szabály (3) bekezdésének megfelelő, kettősfalú tartályhajók viselkedése az olajkiömlés tekintetében különböző lehet. A rakománytartályok hosszirányú felosztásának a hajótest belső átfúródása esetén van jelentős hatása az olajkiömlésre. A referenciaként kiválasztott kettősfalú konstrukciók viselkedése az olajkiömlés szempontjából kedvező.
4 Az olajkiömlés meghatározása valószínűségi módszereken és a tartályhajó balesetekről rendelkezésre álló, leghasználhatóbb statisztikai adatokon alapszik. Az Útmutató újraértékelésére akkor kerülhet sor, ha a tartályhajó balesetekről több információ áll majd rendelkezésre, és az Útmutató alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok már összegyűltek.
5 Az apálynak a zátonyra futott hajóból történő olajkiömlésre kedvezőtlen a hatása, és az Útmutató ezt számításba veszi. Az 5. szakaszban meghatározott árapály értékek valódi, közepes árapályváltozásokat képviselnek, amelyek megmutatják az árapály hatását az olajkiömlésre, zátonyra futott hajó esetén.
1 Általános rész
1.1 A MARPOL 73/78 I. mellékletének 13F. szabálya meghatározza a szerkezeti követelményeket a 600 tonna hordképességű és afölötti új tartályhajókra, amelyekre az építési szerződést 1993. július 6-án vagy azt követően kötötték. A szabály (3) bekezdése az 5000 tonna hordképességű és annál nagyobb tartályhajók esetében megköveteli a kettősfalú konstrukciót. A különböző, részletes követelmények és az engedélyezett kivételek a szabályban megtalálhatók.
A szabály (5) bekezdése meghatározza azokat az egyéb megoldásokat, amelyek a kettősfalú konstrukció alternatívájaként elfogadhatók, amennyiben az ilyen megoldások legalább azonos szintű védelmet nyújtanak az olajszennyezés ellen, ütközés vagy zátonyra futás esetén, és a Szervezet által kidolgozott ajánlások alapján az MEPC ezeket elvben jóváhagyja.
1.2 Ezt az Útmutatót kell használni annak megállapítására, hogy az 5000 tonna hordképességű vagy afölötti olajszállító tartályhajók alternatív konstrukciója az ütközéskor vagy zátonyra futáskor bekövetkező olajkiömlés megelőzése szempontjából elfogadható-e, a MARPOL 73/78, I. melléklet, 13F. szabály (5) bekezdésének megfelelően.
1.3 Bármely alternatív konstrukciójú olajszállító tartályhajó esetében, amely nem felel meg a 13F. szabály (3) vagy (4) bekezdésének, az olajkiömlési viselkedésre vonatkozóan egy tanulmányt kell készíteni, ennek az Útmutatónak a 4-6 pontjaiban előírtaknak megfelelően.
1.4 A tanulmánynak egy, legalább négy különböző méretű hajóból álló, teljes hajó méretsorozatra ki kell terjedni, hacsak nem egy korlátozott méretű hajókból álló sorozatra kérik a jóváhagyást. A referenciaadatokat négy kettősfalú konstrukcióra vonatkozóan a 7. szakasz tartalmazza.
1.5 A rakományolaj kiömlésének kiértékelését az alternatív konstrukcióra vonatkozóan az „E” olajszennyezés-megelőzési index kiszámításával kell elvégezni, ennek az Útmutatónak a 4. pontjában közölteknek megfelelően.
1.6 Az Útmutató szerinti, olajkiömlés meghatározására szolgáló, valószínűségi módszer tartályhajók rendelkezésre álló baleseti statisztikáin alapul. További statisztikai anyagok gyűjtésével az 5.2 pontban meghatározott sérülési sűrűségeloszlási függvények időről időre felülvizsgálandók.
1.7 Alapvetően, és amennyire csak lehetséges, a 13F. szabály (3) bekezdésének (d)-(f) alpontjait, valamint (6) és (8) bekezdését szintén alkalmazni kell az alternatív konstrukciókra. A 13F. szabály (9) bekezdésének követelményei ugyancsak vonatkoznak az alternatív tervezésű hajókra. Ezeken kívül új konstrukció esetén, kockázati analízis segítségével bizonyítani kell, hogy a vizsgált megoldás megfelelő biztonsági szintet garantál. Az ilyen elemzésnek az alternatív konstrukcióval kapcsolatos minden kockázati elemre ki kell terjednie, és bizonyítani kell, hogy a konstrukció biztonságos megoldást nyújt ezekkel szemben.
2 Alkalmazhatóság
2.1 Ez az Útmutató a módosított, 1974. évi SOLAS Egyezmény II-2 fejezet 42. szabályának megfelelően acélból vagy más, egyenértékű anyagból készült olajszállító tartályhajók alternatív konstrukciójának elbírálására vonatkozik. Azoknak a tartályhajóknak a terveit, amelyeket más anyagból szándékoznak építeni, vagy amelyek újdonságokat tartalmaznak (pl. nemfémes anyagokat), vagy ütközéselnyelő berendezéseket, külön kell vizsgálni.
2.2 Ennek az Útmutatónak a jóváhagyási eljárását olajszállító tartályhajókra kell alkalmazni, egészen 350 000 tonna hordképességig. Ennél nagyobb méret esetén a jóváhagyási eljárás speciális megfontolást igényel.
3 Alternatív tartályhajó tervek jóváhagyási eljárása
3.1 Egy, a MARPOL 73/78 Egyezményben szerződő fél Igazgatásának, amikor felkérik egy alternatív tartályhajó terv jóváhagyására, a 13F. szabálynak való megfelelőség tekintetében, először ki kell értékelnie az előterjesztett tervet, és meg kell győződnie arról, hogy a konstrukció megfelel ennek az Útmutatónak és a MARPOL 73/78 I. melléklet egyéb, vonatkozó szabályainak. Ezután az Igazgatásnak a tervezetet, az azt alátámasztó dokumentációval és a saját értékelő jelentésével együtt, be kell nyújtania a Szervezethez, a tervkoncepciónak - mint a 13F. szabály (3) bekezdése szerinti követelmények hatálya alá eső alternatívának - a Tengerészeti Környezetvédelmi Bizottság (MEPC) általi kiértékelésére és jóváhagyására. Egy, a 13F. szabály (5) bekezdésének a hatálya alá tartozó olajszállító tartályhajó építésére csak akkor adható engedély, ha a tervkoncepciót az MEPC elvben jóváhagyta.
3.2 Az Igazgatásnak és a Szervezetnek benyújtott folyamodványnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:
.1 Az alternatív tervkoncepció részletes specifikációja.
.2 A tartályrendszer alapvető tervei és, ahol szükséges, a teljes hajót ábrázoló rajzok.
.3 Az olajkiömlésre vonatkozó tanulmány, az 1.3-1.5 pontoknak megfelelően.
.4 Kockázatelemzés az 1.7 pont szerint.
.5 Az olajkiömlésre vonatkozó valószínűségi analízishez használt számítási módszer vagy számítógépi program, hogy az Igazgatás meggyőződhessen a kapott eredmények kielégítő voltáról. A számítógépi program ellenőrzéséhez lásd a 6.2 pontot.
Szükség esetén bármely egyéb információ benyújtása kérhető.
3.3 A 3.1 és 3.2 pontokban meghatározott, a tervkoncepcióra vonatkozó jóváhagyási eljáráson túlmenően, a végleges gyártási terveket is jóvá kell hagynia azon állam Igazgatásának, amelynek a lobogója alatt a tartályhajó hajózni fog. Ennek során meg kell győződnie arról, hogy a tervek megfelelnek ennek az Útmutatónak és a MARPOL 73/78 I. melléklete egyéb, vonatkozó szabályainak. Ebbe bele kell, hogy tartozzanak az 5.1.5.10 pontban hivatkozott túlélési szempontok is.
3.4 Bármely jóváhagyott tervkoncepció ismételt megfontolást igényel, ha az Útmutató módosításra került.
4 Olajkiömlés elemzés
4.1 Általános rész
4.1.1 Egy tartályhajó konstrukció olajszennyezés megelőzési képességét egy dimenzió nélküli, olajszennyezés megelőzési index, „E”, fejezi ki, amely három olajkiömlési paraméter függvénye: „nulla olajkiömlési valószínűség”, „közepes olajkiömlés” és „rendkívüli olajkiömlés”. Az olajkiömlési paramétereket az 5. szakaszban részletezett sérülési körülmények teljes körében, minden elképzelhető sérülési esetre meg kell határozni.
4.1.2 A három olajkiömlési paramétert az alábbiak szerint kell meghatározni:
Nulla olajkiömlés valószínűsége. Ez a paraméter azt fejezi ki, hogy a tartályhajóból, ütközéskor vagy zátonyra futáskor semennyi olaj nem jut ki. Ha pl. a paraméter 0.6-tal egyenlő, ez azt jelenti, hogy az ütközéses vagy zátonyra futásos balesetek 60%-a során nem várható olajkiömlés.
Közepes olajkiömlési tényező. A közepes olajkiömlési tényező az összes olajkiömlések és valószínűségük szorzatainak az összege. A közepes olajkiömlési tényezőt a 98%-os töltöttséghez tartozó teljes olajrakomány kapacitás hányadosaként fejezzük ki.
Rendkívüli olajkiömlési tényező. A rendkívüli olajkiömlési tényező meghatározása úgy történik, hogy miután az összes kiömlési eset mennyiségeit növekvő sorrendbe rendeztük, a 0.9 és 1.0 halmozott valószínűség közötti kiömlési mennyiségek és a hozzájuk tartozó valószínűségek szorzatát összeadjuk. Az így kapott értéket 10-el szorozzuk. A rendkívüli olajkiömlési tényezőt a 98%-os töltöttséghez tartozó teljes olajrakomány kapacitás hányadosaként fejezzük ki.
4.1.3 Általában egy alternatív terv koncepcionális jóváhagyásához a hajó túlélési képességének vizsgálata nem követelmény. Mindamellett, a terv speciális tulajdonságaitól függően, esetenként megkövetelhető.
4.2 Szennyezés-megelőzési index
A szennyezés elleni védettség szintjét, ütközés vagy zátonyra futás esetén, összehasonlítva a kettősfalú referenciakonstrukcióval, az E szennyezésmegelőzési index számításával kell meghatározni, az alábbiak szerint:
ahol
k1, k2 és k3 súlytényezők, az alábbi értékekkel:
k1 = 0.5
k2 = 0.4
k3 = 0.1
P0 = a nulla olajkiömlés valószínűsége az alternatív konstrukcióra
OM = közepes olajkiömlési tényező az alternatív konstrukcióra
OE = rendkívüli olajkiömlési tényező az alternatív konstrukcióra
P0R, OMR és OER a megfelelő paraméterek az ugyanakkora rakományolaj kapacitású, duplafalú referenciakonstrukcióra vonatkozóan, a 7. pontban foglaltak szerint.
4.3 A kifolyási tényezők kiszámítása
A P0, OM és OE kifolyási tényezőket az alábbiaknak megfelelően kell számítani:
A nulla kifolyás valószínűsége, P0:
ahol
i a vizsgált egyes rekeszeket vagy rekeszcsoportokat jelöli, és i = 1-től fut i = n-ig
Pi annak a valószínűségét mutatja, hogy csak a vizsgált rekesz vagy rekeszcsoport sérül meg
Ki értéke 0, ha van olajkiömlés bármelyik sérült i rakománytérből.
Ha nincs olajkiömlés, akkor Ki = 1.
Közepes olajkiömlési tényező, OM:
ahol
Oi = kombinált olajkiömlés (m3) az összes sérült i rakománytérből
C = teljes rakományolaj kapacitás 98%-os töltésnél (m3)
Rendkívüli olajkiömlési tényező, OE:
ahol az „ie” index képviseli a 0.9 és 1.0 halmozott valószínűségi értékek közé eső rendkívüli kifolyási eseteket, az összes eset 6.1 pontban meghatározott rendezése után.
5 Feltevések az olajkiömlési tényezők kiszámításához
5.1 Általános rész
5.1.1 Az olajkiömlési tényezők számítása során ebben a fejezetben meghatározott feltevéseket kell alkalmazni
5.1.2 Az olajkiömlési tényezőket külön-külön kell kiszámítani ütközésre és zátonyra futásra, majd kombinálni az alábbiak szerint:
a számított érték 0.4-szerese ütközésre, plusz
a számított érték 0.6-szorosa zátonyra futásra.
5.1.3 Zátonyra futásnál külön számítást kell készíteni 0 m, 2 m és 6 m apály figyelembevételével. Mindamellett nem szükséges a hajó maximális merülésének 50%-ánál nagyobb apállyal számolni. A zátonyra futás esetére meghatározott kifolyási tényezőnek egy súlyozott átlagnak kell lennie, az alábbiak szerint számolva:
0,4-0 m apály esetén
0,5-2 m apály esetén
0,1-6 m apály esetén
5.1.4 A sérülési eseteket és a hozzájuk tartozó valószínűségi tényezőket a sérülési sűrűség eloszlási függvény alapján kell meghatározni, az 5.2 pontban meghatározottak szerint.
5.1.5 Az alábbi általános feltevések a kifolyási tényezők meghatározására alkalmazandók:
.1 A hajót úgy kell tekinteni, hogy az a kijelölt, maximális merülési vonalnak megfelelő terheléssel, nulla trimm mellett, oldaldőlés nélkül úszik, és a szállítmány sűrűsége a tartályok 98%-os töltését eredményezi.
.2 Minden ütközési esetben azt kell feltételezni, hogy minden sérült tartály teljes tartalma a tengerbe ömlik, hacsak nem bizonyítható ettől különböző fejlemény.
.3 Minden megfeneklési esetben a hajót zátonyon levőként kell vizsgálni. A megfenekléskor feltételezett, árapályváltozás előtti merülést a megelőző, intakt merüléssel egyenlőnek kell tekinteni. Ha a hajó billenhet vagy felúszhat az olajkiömlésből eredően, akkor ezzel a végleges tervezési munkák során számolni kell.
.4 Általában a semleges gáz nyomását illetően 0.05 bar túlnyomással kell számolni.
.5 Megfeneklés esetén, az olajkiömlés számításánál a hidrosztatikus egyensúly elvét kell alkalmazni, és a sérülés helyét, a hidrosztatikai nyomások egyensúlyának és az ehhez kapcsolódó olajkiömlési számítások céljára, a rakománytartály legalacsonyabb pontján kell feltételezni.
.6 Azoknak a rakománytartályoknak az esetében, amelyeket a fenéklemez határol, a sérült tartály volumenének 1%-ával megegyező kiömlést kell feltételezni, a kezdeti, tengervízzel való vegyülés, valamint az áramlatok és hullámok dinamikus hatása miatt, hacsak nem bizonyítható ettől eltérő állapot.
.7 A sérült, nem rakomány céljára szolgáló tartályok esetében, amelyek részben vagy egészben sérült rakományolaj tartályok alatt helyezkednek el, azt kell feltételezni, hogy egyensúlyi helyzetben 50 térfogatszázalék olajat és 50 térfogatszázalék tengervizet tartalmaznak, hacsak nem bizonyítható ettől eltérő fejlemény.
.8 Ha szükséges, akkor az árapálynak, az áramlatoknak és a hullámzásnak az olajkiömlésre gyakorolt hatását modellvizsgálatokkal kell meghatározni.
.9 Az olyan hajóknál, amelyek az olajkiömlés csökkentésére a rakomány áthelyezését lehetővé tevő berendezésekkel vannak ellátva, az ilyen rendszer hatékonyságát számításokkal kell igazolni. Ezekhez a számításokhoz a sérülések helyét az 5.2 pont szerinti sérülési sűrűségeloszlási függvénynek megfelelően kell felvenni.
.10 Ahol a 3.3 pontban említett végleges gyártási tervre vonatkozóan, illetve a 4.1.3 pontban említett speciális esetekben, sérült hajóra vonatkozó stabilitási számításokra van szükség, az alábbiakat kell betartani:
Minden sérülési esetre el kell végezni a stabilitásszámítást. Az elárasztás végső állapotában akkor tekinthető elégségesnek, ha a MARPOL 73/78 I. melléklete 25. szabály (3) bekezdésének a követelményei teljesülnek.
Ha a hajó nem tud megfelelni a 25. szabály (3) bekezdésében megfogalmazott túlélési követelményrendszernek, akkor az adott sérülési esetben valamennyi rakománytartályból 100%-os olajkiömlést kell feltételezni.
5.2 Sérülési feltevések
5.2.1 Általános rész, meghatározások
A sérülési feltevések, a valószínű olajkiömlési elemzéshez, az 5.2.2 és 5.2.3 alpontokban adottak, a sérülési sűrűségeloszlási függvények formájában. Ezek a függvények úgy vannak kialakítva, hogy minden sérülési paraméter teljes valószínűsége 100%, azaz a görbék alatti terület minden esetben 1.0-el egyenlő.
A sérülés helye mindig a sérülés közepére vonatkozik. A sérülés helye és kiterjedése egy belső, vízszintes fenéken vagy függőleges válaszfalon azonosnak tekintendő a külső héjon levő, statisztikailag meghatározott sérüléssel.
A rekeszek határoló falain a sérülést négyszögletes formájúnak kell feltételezni, az 5.2.2 és 5.3.3 alpontokban meghatározott kiterjedéssel a héjon.
Az alábbi meghatározások az 5.2.2 és 5.2.3 pontokra vonatkoznak:
x = dimenzió nélküli távolság a hátsó függélytől, a függélyek közötti hajóhosszhoz viszonyítva
y = a sérülés dimenzió nélküli hosszirányú kiterjedése, a függélyek közötti hajóhosszhoz viszonyítva
zt = a behatolás dimenzió nélküli keresztirányú kiterjedése, a hajó szélességéhez viszonyítva
zv = a behatolás dimenzió nélküli függőleges kiterjedése, a hajó oldalmagasságához viszonyítva
zl = dimenzió nélküli függőleges távolság az alapvonal és a zv függőleges kiterjedés középpontja között, az alapvonal és a fedélzet közötti távolsághoz viszonyítva (általában az oldalmagassággal egyenlő)
b = a fenék sérülésének dimenzió nélküli, keresztirányú kiterjedése, a hajó szélességéhez viszonyítva
bl = a fenék sérülésének dimenzió nélküli helyzete keresztirányban, a hajó szélességéhez viszonyítva.
5.2.2 Oldal sérülése ütközés következtében
Függvény a hosszirányú elhelyezkedésre:
| fs1 = 1.0 | 0 ≤ x ≤ 1.0 esetén |
függvény a hosszirányú kiterjedésre:
| fs2 = 11.95 - 84.5y | y < 0.1 esetén | |
| fs2 = 6.65 - 31.5y | 0.1 < y ≤ 0.2 esetén | |
| fs2 = 0.35 | 0.2 < y ≤ 0.3 esetén |
függvény a keresztirányú behatolásra:
| fs3 = 24.96 - 399.2 zt | zt ≤ 0.05 esetén | |
| fs3 = 9.44 - 88.8 zt | 0.05 < zt ≤ 0.1 esetén | |
| fs3 = 0.56 | 0.1 < zt ≤ 0.3 esetén |
függvény a függőleges kiterjedésre:
| fs4 = 3.83 - 11.1 zv | zv < 0.3 esetén | |
| fs4 = 0.5 | zv > 0.3 esetén |
függvény a függőleges elhelyezkedésre:
| ƒs5 = zl | zl ≤ 0.3 | |
| ƒs5 = 5 zl - 1.0 | 0.25 < zl ≤ 0.50 | |
| ƒs5 = 1.50 | 0.50 < zl ≤ 1.00 |
Az fs1, fs2, fs3, fs4 és fs5 függvények grafikonjait az 1 és 2. ábrák mutatják.
5.2.3 Fenék sérülése megfeneklés miatt
Függvény a hosszirányú elhelyezkedésre:
| fb1 = 0.2 + 0.8x | x ≤ 0.5 esetén | |
| fb1 = 4x + 1.4 | 0.5 < x ≤ 1.0 esetén |
függvény a hosszirányú kiterjedésre:
| fb2 = 4.5 - 13.33y | y ≤ 0.3 esetén | |
| fb2 = 0.5 | 0.3 < y ≤ 0.8 esetén |
függvény a függőleges behatolásra:
| fb3 = 14.4 - 134zv | zv ≤ 0.1 esetén | |
| fb3 = 1.1 | 0.1 < zv ≤ 0.3 esetén |
függvény a keresztirányú kiterjedésre:
| fb4 = 4.0 - 12b | b ≤ 0.3 esetén | |
| fb4 = 4.0 | 0.3 < b ≤ 0.9 esetén | |
| fb4 = 12b-10.4 | b > 0.9 esetén |
függvény a függőleges irányú elhelyezkedésre:
| fb5 = 1.0 | 0 ≤ bl ≤ 1.0 esetén |
Az fb1, fb2, fb3, fb4 és fb5 függvények grafikonjait a 3. és 4. ábrák mutatják.
6 Valószínűségi módszer az olajkiömlés számítására
6.1 Sérülési esetek
6.1.1 Az 5.2 pontban meghatározott sérülési valószínűségi eloszlásfüggvények felhasználásával a 4.3 pont szerinti, n számú, összes sérülési esetet ki kell értékelni, és az olajkiömlés mértéke szerinti növekvő sorrendbe állítani. Minden sérülési esetre ki kell számolni a halmozott valószínűségi értéket, amely a valószínűségek folyó összege a minimális kifolyást eredményező esettől kiindulva és haladva a maximális kifolyást képviselő sérülési esetig. A halmozott valószínűségnek minden sérülési esetre 1.0-nek kell lenni.
6.1.2 Minden sérülési esetben meg kell állapítani a sérülés következményeit a rakománytartályok határoló elemeit illetően (áttörés), és az olajkiömlést ki kell számítani. Egy rakománytartályt áttörtnek kell tekinteni, ha az alkalmazott sérülési határfelület a rakománytartályt határoló elemek bármely részét eléri.
6.1.3 A sérülési esetek meghatározásakor, e számítások szempontjából azt kell feltételezni, hogy a sérülések elhelyezkedése, kiterjedése és mélysége egymástól függetlenek.
6.2 Olajkiömlési számítások
6.2.1 A valószínűségi olajkiömlési számításokat ennek az Útmutatónak a függelékében közölt „Példa az Ideiglenes Útmutató használatára” alapján lehet elvégezni. Egyéb számítási eljárások is elfogadhatók, ha megfelelő pontosságot mutatnak.
6.2.2 Az olajkiömlési elemzéshez használt számítógépi programot a kettősfalú referenciakonstrukcióra vonatkozó, a 7. szakaszban megadott olajkiömlési paraméterekkel ellenőrizni kell.
6.2.3 A végleges vízvonal meghatározása után az olajkiömlést minden sérült rakománytartályból, minden sérülési esetben ki kell számítani, az 5.1.5 pontban megadott feltevések mellett.
7 Kettősfalú referenciakonstrukciók
Négy kettősfalú referenciakonstrukcióra vonatkozóan - 5000 tonna hordképesség, 60 000 tonna hordképesség, 150 000 tonna hordképesség és 283 000 tonna hordképesség - az adatokat a 7.1 és 7.2 táblázatok tartalmazzák, és az 5-8 ábrák szemléltetik.
A 7.1 táblázat a POR, OMR és OER kifolyási adatokat tartalmazza a tervkoncepció jóváhagyásához (a hajó túlélési képessége nincs vizsgálva). A 7.2 táblázat ugyanezeket az adatokat a végleges építési tervre vonatkozóan mutatja (a hajó túlélési képességének figyelembevételével).
7.1 táblázat - Olajkiömlési paraméterek
(a hajó túlélési képességének vizsgálata nélkül)
| Referencia- konstrukció száma | Hordképesség (t) | Olajkiömlési paraméterek (hajó túlélési képesség vizsgálata nélkül) | |||
| POR | OMR | OER | |||
| 1 | 5,000 | 0.81 | 0.017 | 0.127 | |
| 2 | 60,000 | 0.81 | 0.014 | 0.104 | |
| 3 | 150,000 | 0.79 | 0.016 | 0.113 | |
| 4 | 283,000 | 0.77 | 0.013 | 0.085 | |
7.2 táblázat - Olajkiömlési paraméterek
(a hajó túlélési képességének figyelembevételével)
| Referencia- konstrukció száma | Hordképesség (t) | Olajkiömlési paraméterek (hajó túlélési képesség vizsgálata nélkül) | |||
| POR | OMR | OER | |||
| 1 | 5,000 | 0.72 | 0.113 | 0.469 | |
| 2 | 60,000 | 0.81 | 0.021 | 0.173 | |
| 3 | 150,000 | 0.79 | 0.017 | 0.124 | |
| 4 | 283,000 | 0.77 | 0.015 | 0.098 | |
1. Hosszirányú elhelyezkedés
2. Hosszirányú kiterjedés
3. Keresztirányú behatolás
1. ábra - Oldalsérülés ütközés következtében: sűrűségeloszlási függvények fs1, fs2, fs3
1. Függőleges kiterjedés
2. Függőleges irányú elhelyezkedés
2. ábra - Oldalsérülés ütközés következtében: sűrűségeloszlási függvények fs4 és fs5
1. Hosszirányú elhelyezkedés
2. Hosszirányú kiterjedés
3. Függőleges behatolás
3. ábra - Fenéksérülés zátonyra futáskor: sűrűségeloszlási függvények fb1, fb2, fb3
1. Keresztirányú kiterjedés
2. Keresztirányú elhelyezkedés
4. ábra - Fenéksérülés zátonyra futáskor: sűrűségeloszlási függvények fb2 és fb5
1. csak a *-gal jelzett tartályokban
2. Ballaszt
3. Rakomány
4. L = 95.00 m
B = 16.50 m
D = 8.30 m
T = 6.20 m
hDB = 1.10 m
w = 1.00 m
5. Rakományolaj kapacitás 98%-os tartály töltésnél: 6.061 m3
6. Rakományolaj sűrűsége: 0.825 t/m3
5. ábra -1. sz. kettősfalú referenciakonstrukció
Hordképesség: 5000 t
1. Ballaszt
2. Rakomány
3. L = 203.50 m
B = 36.00 m
D = 18.00 m
T = 13.50 m
hDB = 2.00 m
w = 2.00 m
4. Rakományolaj kapacitás 98%-os tartály töltésnél: 70,175 m3
5. Rakományolaj sűrűsége: 0.855 t/m3
6. ábra - 2. sz. kettősfalú referenciakonstrukció
Hordképesség: 60 000 t
1. Ballaszt
2. Rakomány
3. L = 264.00 m
B = 48.00 m
D = 24.00 m
T = 16,80 m
hDB = 2.32 m
w = 2.00 m
4. Rakományolaj kapacitás 98%-os tartály töltésnél: 175,439 m3
5. Rakományolaj sűrűsége: 0.855 t/m3
7. ábra - 3. sz. kettősfalú referenciakonstrukció
Hordképesség: 150 000 t
1. Ballaszt
2. Rakomány
3. L = 318.00 m
B = 57.00 m
D = 31.00 m
T = 22.00 m
hDB = 4.20 m
w = 2.00 m
4. Rakományolaj kapacitás 98%-os tartály töltésnél: 330,994 m3
5. Rakományolaj sűrűsége: 0.855 t/m3
8. ábra - 4. sz. kettősfalú referenciakonstrukció
Hordképesség: 283 000 t
Függelék
Példa az „Ideiglenes Útmutató” alkalmazására
1 Általános rész
Az Ideiglenes Útmutató, a továbbiakban „Útmutató”, alkalmazását az alábbi, kidolgozott példa szemlélteti, amely egy tartályuszály esetében mutatja be az olajkiömlés számítását. Szemléltetési célból egyszerűsített hajóformát és térbeosztást tételezünk fel. Az alábbiakban ismertetett eljárások számítógépi alkalmazása könnyen megvalósítható, amelyre a bonyolultabb elrendezések kiértékeléséhez szükség is van. A közölt példa megoldása a „koncepció jóváhagyás” követelményeinek megfelelően történt. A hajógyári építési tervekre vonatkozó további követelményekre az alkalmazásuk helyén található utalás.
Az Útmutató alkalmazása általában hét alapvető lépésben történik, az alábbiak szerint:
1) Hajó konstrukció: Az Útmutató 3.1 pontjával összhangban, a hajó tervezése úgy történik, hogy kielégítse a MARPOL 73/78 I. mellékletének vonatkozó szabályait.
2) Teljes terhelési állapot meghatározása: Az Útmutató 5.1.5 pontjának megfelelően, egy teljes terhelési állapotot határoznak meg.
3) Sérülési esetek összeállítása: Az Útmutatóban biztosított sérülési sűrűségeloszlási függvények alkalmazásával megállapítják a sérült terek összes sajátságos csoportosítását és az adott sérülésre vonatkozó valószínűségi értéket. Egymástól független esetcsoportokat kell meghatározni az oldalsérülésekre (ütközés) és a fenéksérülésekre (megfeneklés).
4) Egyensúlyi feltételek számítása minden sérülési esetre: Számolják a végleges egyensúlyi feltételeket minden oldalsó- és fenéksérülésre. Erre a lépésre csak a végleges hajógyári építési terv esetében van szükség, az Útmutató 5.1.5.10 pontjának megfelelően.
5) Olajkiömlés számítása minden sérülési esetre: Kiszámítandó az olajkiömlés minden sérülési esetben. Külön számítás szükséges oldalsérülésre és fenéksérülésre, 0.0 m, 2.0 m és 6.0 m apály esetén. Oldalsérülésnél a sérült tartályokból teljes olajkiömlést kell feltételezni. A fenék sérülésére a hidrosztatikus egyensúlyi módszer alkalmazandó. A végleges hajógyári építési terv esetében a túlélési képesség vizsgálatát a MARPOL 73/78, I. melléklete 25. szabály (3) bekezdésének a követelményeivel összhangban kell elvégezni.
6) Olajkiömlési tényezők kiszámítása: Meg kell határozni az egyes olajkiömlési mértékekhez azok előfordulásának halmozott valószínűségét. Ezt az oldalsérülésre és apály figyelembevételével, valamennyi fenéksérülésre el kell végezni. Ezt követően számolandók az olajkiömlési tényezők. A fenéksérülési apály paramétereket kombinálni kell az 5.1.3 pontnak megfelelően, majd ezután az oldalsérülési és fenéksérülési paramétereket kell kombinálni az Útmutató 5.1.2 pontja szerint.
7) Szennyezésmegelőzési „E” index számítása: Egy új konstrukció jellemzői megfelelőek, ha az Útmutató 4.2 pontja szerinti E index nagyobb vagy egyenlő 1.0-el.
2 Elemzési eljárás
Ebben a szakaszban az 1-6 alapvető lépések kerülnek leírásra.
2.1 1. Lépés: Hajó konstrukció
A példában szereplő uszály elrendezését és méreteit az A1 ábra mutatja (Uszály elrendezés). A tisztánlátás kedvéért egyszerű elrendezés került kiválasztásra, amely nem felel meg mindenben a MARPOL 73/78 követelményeinek. Természetesen, aktuális esetben, a kettősfalú konstrukció alternatívájaként jóváhagyásra benyújtott tervnek a MARPOL 73/78 I. mellékletének valamennyi vonatkozó szabályát ki kell elégítenie.
2.2 2. Lépés: Teljes terhelési állapot meghatározása
Meg kell határozni egy intakt terhelési esetet, amellyel a hajó a kijelölt, maximális vízkiszorításnak megfelelő merülési vonalon úszik, trimm és oldaldőlés nélkül. Meg kell állapítani az állandó és fogyó (üzemanyagolaj, dízelolaj, édesvíz, kenőolaj stb.) mennyiségeket, kihajózáskor. A rakományolaj tartályok kapacitásának e terek tényleges átbocsátóképességén kell alapulni. Valamennyi rakományolaj tartály esetében 98%-os feltöltöttséget kell feltételezni a kapacitáshoz képest. Minden olajrakományt homogén sűrűségűnek kell venni.
Ebben a példában az a feltételezés, hogy a rakományolaj tartályok átbocsátóképessége 0.99, a kettősfenék és oldalsó ballaszttartályoké pedig 0.95. A CO1 és CO2 rakományolaj tartályok 100%-os kapacitása:
| CO1: | 9,623 m3 | ||
| CO2: | 28,868 m3 | ||
| Összesen: | 38,491 m3 |
Rakománytartály kapacitás 98% töltöttségnél: C = 0.98 x 38.491 = 37,721 m3.
Ennek az uszálynak az esetében, az egyszerűség kedvéért, nulla súly lett figyelembe véve az állandó és fogyó mennyiségekre. A 9.0 m kijelölt terhelési vízvonalon a következő értékeket kapjuk a rakományolaj tömegére (W) és sűrűségére (pc):
W = vízkiszorítás - üres uszály súlya = 33,949 t/ m3
pc = 33,949 t/C = 0.90 t/m3
2.3 3. Lépés: Sérülési esetek összeállítása
Ebben a lépésben meg kell határozni a sérülési eseteket. Ehhez használni kell a valószínűségi sűrűségeloszlási függvényeket az oldalsérülésekre (1. és 2. ábra) és a fenéksérülésekre (3. és 4. ábra) vonatkozóan. A sérült terek minden egyes csoportját a sérülési esethez tartozó valószínűséggel együtt kell meghatározni. A valószínűségek összegének mind az oldalsérülések, mind a fenéksérülések kalkulációjában 1.0-nak kell lenni.
A terek csoportosításának és a valószínűségek meghatározására különféle módszerek állnak rendelkezésre, amelyeknek mind ugyanahhoz az eredményhez kell közelíteniük.
Ebben a példában a terek csoportosítása és a valószínűségi sűrűség-eloszlási függvények használata egy „lépésenként haladó” kiértékelési módszer alkalmazásán keresztül kerül bemutatásra. Az eljárás lépésenként halad át minden sérülési helyen és kiterjedésen, megfelelően finom növekedéssel. Például (oldalsérülésre) vegyük a függvényeken való áthaladásra a következőket: hosszirányú elhelyezkedés = 100 lépés, hosszirányú kiterjedés = 100 lépés, keresztirányú behatolás = 100 lépés, függőleges irányú elhelyezkedés = 10 lépés és függőleges irányú kiterjedés = 100 lépés. Ebből ezután 109 sérülési eset vezethető le. Minden lépés valószínűsége a valószínűségi sűrűségeloszlás görbe alatti területtel egyenlő az aktuális lépéshez tartozó szakasz felett. Minden egyes sérülési eset valószínűsége az öt függvény valószínűségeinek a szorzata. Sok olyan elhagyható sérülési eset van, amelyek ugyanazoknak a tereknek a sérülését jelentik. Ezeket a valószínűségeik összeadásával lehet összevonni. Így, egy tipikus kettősfalú tartályhajó esetében a 109 számú sérülési eset 100-400 különálló tércsoportra csökkenthető.
2.3.1 Oldalsérülés kiértékelése
A sérülési sűrűségeloszlási függvények független statisztikát jelentenek az elhelyezkedésre, a hosszra és a behatolásra. Egy adott oldalsérülési esetben a sérülés hosszirányú helyzetének, hosszirányú kiterjedésének, keresztirányú mélységének, függőleges irányú helyzetének és függőleges irányú mélységének a valószínűsége az öt sérülési jellemző valószínűségeinek a szorzata.
A példa kezelhetősége érdekében az alábbi, kissé durva lépcsőzést vegyük fel:
Hosszirányú helyzet 10 lépésben: = L/10 = 0.10L lépésenként
Hosszirányú kiterjedés 3 lépésben: = 0.3L/3 = 0.10L lépésenként
Keresztirányú behatolás 6 lépésben: = 0.3B/6 = 0.05B lépésenként
A kiértékelés további egyszerűsítéseként, minden sérülést függőleges irányban határ nélkülinek tekintünk. Így, minden sérülési esetben, a függőleges irányú helyzet és a függőleges irányú kiterjedés valószínűsége 1.0-nek vehető. Ez ésszerű feltételezés, mivel a kettősfenék magassága az oldalmagasságnak csak 10%-a. Ha vesszük a függőleges irányú helyzetre vonatkozó sűrűségeloszlási görbe alatti területet, egészen fel 0.1D-ig (lásd 2. ábra, fss függvény), akkor az 0.005 értéket eredményez. Ez azt jelenti, hogy annak a valószínűsége, hogy a sérülés középpontja a kettősfenék sávján belülre esik 1/200.
Az A2 ábra (oldalsérülés meghatározása) a hosszirányú helyzetre, a hosszirányú kiterjedésre és a keresztirányú behatolási mélységre vonatkozó lépéseket mutatja, az uszály esetében. Az A1 táblázat (függvényérték változás az oldalsérülés lépésenkénti kiértékeléséhez) megadja minden lépés függvényérték tartományát és a lépéshez tartozó közép vagy átlagos függvényértéket, továbbá az adott lépés szerinti eset előfordulásnak valószínűségét. Például, Z1 jelenti a keresztirányú behatolás tartományát az oldalhéjtól befelé 5% hajószélességnek megfelelő mértékben. Az átlagos behatolási mélység 0.025B vagy a hajószélesség 2.5%-a. Az eset előfordulásának valószínűsége arra vonatkozik, hogy a keresztirányú behatolás a szélesség 0%-5% tartományába esik. Jelen esetben a valószínűség 0.749, amely a keresztirányú behatolásra vonatkozó sűrűségeloszlási görbe (lásd 1. ábra, fs3 függvény) alatti terület 0.0B és 0.05B között. Minden valószínűségi sűrűségeloszlási görbe alatti terület 1.0, ezért a valószínűségek összege az összes lépést figyelembe véve, minden függvény esetében 1.0-el egyenlő.
Összesen tíz hosszirányú helyzet, három hosszirányú kiterjedés és hat keresztirányú behatolási mélység kerül kiértékelésre. A sérülések valamennyi kombinációját figyelembe kell venni összesen (10) x (3) x (6) = 180 különböző esetre. A sérült tereket úgy határozzuk meg, hogy minden helyzet/kiterjedés/behatolás kombinációt ráhelyezünk az uszályra. Ezek a sérülési határok egy négyszögletes dobozt határoznak meg. Minden olyan hajótér, amely ebbe a sérülési zónába benyúlik, sérültnek tekintendő. Bármelyik eset a 180 közül, egy vagy több tér sérülését eredményezheti. Azokat az eseteket, amelyek ugyanazoknak a tereknek a sérülését jelentik, össze kell vonni egyetlen sérülési esetbe, úgy, hogy az egyes sérülési esetek valószínűségeit összeadjuk.
Induljunk el az uszály hátsó végétől és haladjunk előre. Az első sérülési helyzet X1, középpont távolsága a fartükörtől 0.05L előre. Az első sérülési kiterjedés Y1, átlagos hossza 0.05L. Az első, Z1 behatolási mélységre vonatkozó átlagérték 0.025B. A sérülést képviselő doboz teljes egészében a WB1 téren belül helyezkedik el, így egyedül csak ennek a térnek a sérülését jelenti. Ennek az esetnek a valószínűsége:
P111 (X1 Y1 Z1) = (0.1000) x (0.7725) x (0.7490) = 0.05786
Ha végigmegyünk a Z2-Z6 keresztirányú behatolási mélységeken, látjuk, hogy minden esetben csak a WB1 tér szenved sérülést. Ezekre az esetekre vonatkozóan a valószínűségi értékek 0.01074, 0.00216, 0.00216, 0.00216 és 0.00216 értelemszerűen, A hat esetre vonatkozó kombinált valószínűség az X1 hosszirányú helyzetű sérüléskor:
P111-6 (X1 Y1 Z1-6) = 0.05786 + 0.01074 + 0.00216 + 0.00216 + 0.00216 + 0.00216 = 0.07725
Következőként lássuk az Y2 sérülési kiterjedést. Az X1 Y2 Z1 sérüléshatároló doboz ismét a WB1 téren belülre esik. Ugyanúgy, a Z2-Z6 keresztirányú behatolás is ezen a téren belül van. Kiszámítva a valószínűséget ezekre az esetekre azt kapjuk, hogy
P121-6 (X1 Y2 Z1-6) = 0.01925
Hasonlóképpen, az X1 Y3 Z1-6 által képviselt sérüléshatároló doboz is a WB1 téren belül van, és kombinált valószínűsége:
P131-6 (X1 Y3 Z1-6) = 0.00350.
Most áttérünk a következő hosszirányú helyzetre, X2-re. Y1 hosszirányú kiterjedéssel a sérülés a WB1 téren belül marad. A kombinált valószínűség:
P211-6 (X2 Y1 Z1-6) = 0.07725.
Az X2 Y2 Z1 sérüléshatároló doboz mellső határa a 20.0 m-nél elhelyezett keresztválaszfal elé nyúlik, így a válaszfal előtti és mögötti tér sérülését is jelenti. A Z1 keresztirányú behatolási mélység éppen a hosszválaszfal külső felületéig ér, ezért a WB1 és WB2S terek kombinált sérülését okozza. A valószínűség:
P221-6 (X2 Y2 Z1) = 0.01442.
Úgy látjuk, hogy az X2 Y2 Z2 sérüléshatároló doboz a hosszválaszfalon belülre nyúlik, a WB1, WB2S és CO1 terek sérülését okozva. Egy rakományolaj tartály megsérült, ezért olajkiömlés fog fellépni. Hasonlóképpen, a Z3-Z6 sérülési mélységek a három tér áttöréséhez vezetnek. Ennek az öt esetnek a kombinált valószínűsége:
P222-6 (X2 Y2 Z2-6) = 0.00268 + 0.00054 + 0.00054 + 0.00054 + 0.00054 = 0.00483
Az eljárással végighaladva az uszályon, mind a 180 esetre és a kombinált sérült tércsoportra vonatkozóan, megkapjuk az A2 táblázatban (valószínűségi értékek oldalsérülésre) feltüntetett tércsoportosításokat és valószínűségi értékeket. Minden tércsoport a terek egy sajátságos alakzatát jelenti. A hozzá tartozó valószínűség minden egyes csoport számára annak a valószínűségét fejezi ki, hogy a csoportba tartozó minden tér megsérül a külhéjat áttörő ütközéskor. Például, a WB1 tér sérülésének a valószínűsége 0.17725. Ez azt jelenti, hogy közelítőleg 17.7% az esélye annak, hogy csak ez a tér fog megsérülni. Hasonlóképpen, a WB1 és WB2S terek egyidejű sérülésének a valószínűsége 0.03408, vagy másképpen 3.4%. Jegyezzük meg, hogy minden egyes csoportra vonatkozóan, az előfordulás halmozott valószínűsége 1.0-el egyenlő.
2.3.2 Fenéksérülés kiértékelése
Fenéksérülés esetén, a sérülés hosszirányú helyzetének, hosszirányú kiterjedésének, keresztirányú mélységének, függőleges irányú helyzetének és függőleges irányú mélységének a valószínűségét az oldalsérülés kiértékelésével analóg módon, az öt sérülési jellemző valószínűségeinek a szorzata adja.
A példa kezelhetősége érdekében az alábbi, kissé durva lépcsőzést vegyük fel:
Hosszirányú helyzet 10 lépésben: = L/10 = 0.10L lépésenként
Hosszirányú kiterjedés 8 lépésben: = 0.8L/8 = 0.10L lépésenként
Keresztirányú behatolás 6 lépésben: = 0.3D/6 = 0.05D lépésenként
A kiértékelés további egyszerűsítéseként, minden sérülést függőleges irányban határ nélkülinek tekintünk. Így, minden sérülési esetben, a függőleges irányú helyzet és a függőleges irányú kiterjedés valószínűsége 1.0-nek vehető.
A terek csoportosításának meghatározása ugyanolyan módon történik, mint az oldalsérülések kiértékelése esetében.
Analóg módon, összesen tíz hosszirányú helyzet, nyolc hosszirányú kiterjedés és hat függőleges behatolási mélység figyelembevételével szükséges elvégezni a kiértékelést. Ennek megfelelően, a számításba veendő, különálló sérülési esetek száma zátonyra futáskor (10) x (8) x (6) = 480.
Az A3 ábra (Fenéksérülés meghatározása) a hosszirányú helyzetre, a hosszirányú kiterjedésre és a függőleges irányú behatolási mélységre vonatkozó lépéseket mutatja, az uszály esetében. Az A3 táblázat (Függvényérték változás a fenéksérülés lépésenkénti kiértékeléséhez) megadja minden lépés függvényérték tartományát és a lépéshez tartozó közép vagy átlagos függvényértéket, továbbá az adott lépésnek megfelelő helyzet előfordulásának valószínűségét.
Ahogy az előzőkben, összeállítva a leghátsó WB1 teret a növekvő sérüléseknek megfelelően, az alábbi valószínűségeket kapjuk:
P111-6 (X1 Y1 Z111-6) = (0.0240) x (0.38333) x (1.0) = 0.00920
P121-6 (X1 Y2 Z1-6) = (0.0240) x (0.25000) x (1.0) = 0.00600
P131-6 (X1 Y3 Z1-6) = (0.0240) x (0.11677) x (1.0) = 0.00280
P211-6 (X2 Y1 Z1-6) = (0.0320) x (0.38333) x (1.0) = 0.01227.
Következésképpen a WB1 tér sérülésének valószínűsége:
PWB1 = P11 + P12 + P13 + P21 = 0.03027
Hozzárendelve mind a 480 esetet a megfelelő hajótérhez, vagy terek csoportjaihoz, a zátonyra futásból eredő sérülésük valószínűségét meg fogjuk kapni. Ezt mutatja az A4 táblázat (Valószínűségi értékek fenéksérülésre).
2.4 4. Lépés: Egyensúlyi feltételek kiszámítása minden sérülési esetre
Ez a példa csak a koncepcióelemzést írja le. A sérült hajó stabilitáselemzése az egyensúlyi feltételek meghatározására csak a végleges hajógyári építési tervek esetében követelmény, az Útmutató 5.1.5.10 pontjának megfelelően.
2.5 5. Lépés: Olajkiömlés számítása minden sérülési esetre
Ebben a lépésben minden hajótércsoportra megtörténik az olajkiömlés kiszámítása, mind az oldalsérülésre, mind a fenéksérülésre, az alábbiak szerint:
2.5.1 Oldalsérülés kiértékelése
Oldalsérülés esetén, a sérült rakományolaj tartályokból, az olaj 100%-ának a tengerbe való kifolyásával kell számolni. Ha áttekintjük a tizenegy hajótér csoportot az oldalsérülés szempontjából, akkor látjuk, hogy az olajtartályok sérülése háromféle kombinációban fordulhat elő: csak CO1, csak CO2, valamint CO1 és CO2 egyidejűleg. Az olajkiömlés ezekből a tartályokból a következő:
CO1 (98%-os töltöttség) = 9,430 m3
CO2 (98%-os töltöttség) = 28,291 m3
CO1 + C02 (98%-os töltöttség) = 37,721 m3
2.5.2 Fenéksérülés kiértékelése
Fenéksérülés esetén egy, a nyomások egyensúlyára vonatkozó számítást kell elvégezni. A hajót úgy kell tekinteni, hogy az eredeti merülésének megfelelő helyzetben marad a zátonyon. Koncepcióelemzés esetén nulla trimm és nulla dőlés tekintendő mérvadónak. A semleges gáz túlnyomásaként, az Útmutató 5.1.5.4 pontjának megfelelően, 0.05 bar-t kell felvenni. A rakományolaj tartályok alatti kettősfenék terek az olajkiömlés egy részét „befogják”. Az Útmutató 5.1.5.7 pontjával összhangban, az ilyen módon elárasztott terekben, egyensúlyi helyzetben, 50 térfogatszázalék olajat és 50 térfogatszázalék tengervizet kell feltételezni. Amikor a „befogott” olajmennyiséget számoljuk nem élünk semmilyen feltételezéssel arra vonatkozóan, hogy az olaj és a tengervíz miként oszlik meg ezekben a terekben.
A számításokat általában 3 féle árapályváltozásra végezzük el: 0.0 m-re, 2.0 m-es apályra és 6.0 m-es apályra. Az Útmutató 5.1.3 pontja szerint nem szükséges nagyobb apállyal számolni, mint a hajó maximális merülésének 50%-a. A jelen példában ezért az alkalmazandó értékek: 0.0 m, 2.0 m és 4.5 m.
A tényleges olajkiömlést a rakománytartályból mind a három árapályhelyzetre elvégezzük, hidrosztatikus egyensúly feltételezésével, az alábbiaknak megfelelően:
g · zc · pc + 100 Δp = zs · ps · g
ahol
zc = a sérült tartályban maradó olaj magassága (m)
pc = rakományolaj sűrűsége (0.9 t/m3)
g = gravitációs gyorsulás (9.81 m/s2)
Δp = a tartályok túlnyomás/vákuum szelepeinek beállítása (0.05 bar)
zs = külső tengervíz magassága a belső fenék felett (m)
zs = T-2=7.00 m
ps = tengervíz sűrűsége (1.025 t/m3)
Lásd még az A4 ábrát is.
A fenti egyenletből a megmaradó olaj zc magassága, nulla árapály esetén:
zc = 7.40 m
Így, az elfolyt olaj magassága (hl = 0.98 hc-zc):
hl = 17.64 - 7.40 = 10.24 m
Az elfolyt olaj mennyisége (Vl) a CO1 rakománytartályból:
Vl = 10.24 x 36 x 15 x 0.99 = 5,474 m3
Ebben az esetben, a ballasztvíz tartályban levő olaj és víz teljes mennyisége (Vwo):
Vwo = 2 x [20 x 2 + zwo x 2] x 60 x 0.95 = 6,202 m3
ahol
zwo = 0.5(zc + zs) = 2.70 m
Ha azt tételezzük fel, hogy a Vwo 50%-át a „befogott” olaj teszi ki, akkor a CO1 tartályból való olajkiömlésre (Vkifolyás) az alábbi értéket kapjuk:
Vkifolyás = V1 - 0.5 Vwo = 2,373 m3
Az olajkiömlés a CO2 rakománytartályból:
Vwo = 10.24 x 36 x 45 x 0.99 - 0.5 x 6,202 = 13,322 m3
és a teljes olajkiömlés a CO1 és CO2 tartályokból:
Vwo = 10.24 x 36 x 60 x 0.99 - 0.5 x 6,202 = 18,796 m3
A sérülések kiterjedésének és a felvett lépcsőzésnek lépésenkénti alkalmazása tizennégy hajótér csoportot eredményez a fenéksérülés esetére. Olajtartály és kettősfenék sérülés három kombinációban fordulhat elő. Az olajkiömléseket ezekből a tartályokból, 0.0 m, 2.0 m és 4.5 m nagyságú apály esetén, az alábbi táblázat összegzi:
| Tartály kombináció | Olajkiömlés (m3) | |||
| 0.0 m árapály | 2.0 m apály | 4.5 m apály | ||
| WB2S + WB2P + CO1 | 2,373 | 3,832 | 5,658 | |
| WB2S + WB2P + CO2 | 13,322 | 17,210 | 22,081 | |
| WB2S + WB2P + CO1 + CO2 | 18,796 | 23,898 | 30,292 | |
2.6 6. Lépés: Olajkiömlési tényezők számítása
Ebben a lépésben történik az olajkiömlési tényezők kiszámítása, az Útmutató 4.3 pontjának megfelelően. A számítás megkönnyítésére, rendezzük táblázatba a sérülési hajótér csoportokat, az olajkiömlés növekvő mértéke szerint. A valószínűségek folyó összegét úgy számítjuk, hogy a minimális kifolyást eredményező esettől indulva haladunk a maximális kifolyást képviselő esetig. Az A5 és A6 táblázatok (Olajkiömlési értékek halmozott valószínűsége) tartalmazzák az oldalsérülésre és fenéksérülésre vonatkozó olajkiömlési értékeket a háromféle árapályváltozás feltételei mellett.
A nulla olajkiömlés valószínűsége, PO: Ez a tényező egyenlő az összes olyan sérülési eset halmozott valószínűségével, amelyek során nem lép fel olajkiömlés. Az A5 táblázatból láthatjuk, hogy a nulla kifolyás valószínűsége oldalsérülés esetén 0.83798, fenéksérülésnél pedig (0.0 m árapály) 0.84313.
Közepes olajkiömlési tényező, OM: Ez valamennyi eset súlyozott átlaga, és úgy kapjuk meg, hogy az egyes esetek valószínűségének és az esetekhez tartozó, számított olajkiömlések szorzatait képezzük, majd a szorzatokat összeadjuk.
Rendkívüli olajkiömlési tényező, OE: Ez azoknak a sérülési eseteknek a súlyozott átlagát jelenti, amelyek a halmozott valószínűség 0.9-1.0 tartományába esnek. Értékét úgy kapjuk meg, hogy a 0.9-1.0 tartományban levő sérülési esetek valószínűségének és az ezekhez tartozó olajkiömléseknek a szorzatait összeadjuk, majd az eredményt 10-zel megszorozzuk.
A példára vonatkozó, számított kifolyási értékeket az A5 és A6 táblázatok mutatják. Az Útmutató 5.1.3 pontjának megfelelően, a 0.0 m, 2.0 m és 4.5 m árapályváltozásra vonatkozóan, a fenéksérülés kiömlési tényezőinek kombinálását a 0.4: 0.5: 0.1 aránynak megfelelően végeztük el. Ezt követően, az 5.2 pontban foglaltak alapján, az oldalsérülés (ütközés) és a zátonyra futás (fenéksérülés) kiömlési tényezőit kombináltuk 0.4: 0.6 arányban. Az A7 táblázat (Kiömlési tényezők összefoglalása) a PO, OM, OE kiömlési tényezőket tartalmazza a példában szereplő uszályra vonatkozóan.
A1 táblázat - Függvényérték változások
az oldalsérülés lépésenként haladó kiértékeléséhez
Hosszirányú helyzet (lépés = 0.1L)
| Lépés | Változási tartomány | Valószínűség | |||
| minimum | maximum | középpont | |||
| X1 | 0.0L | 0.1L | 0.05L | 0.1000 | |
| X2 | 0.1L | 0.2L | 0.15L | 0.1000 | |
| X3 | 0.2L | 0.3L | 0.25L | 0.1000 | |
| X4 | 0.3L | 0.4L | 0.35L | 0.1000 | |
| X5 | 0.4L | 0.5L | 0.45L | 0.1000 | |
| X6 | 0.5L | 0.6L | 0.55L | 0.1000 | |
| X7 | 0.6L | 0.7L | 0.65L | 0.1000 | |
| X8 | 0.7L | 0.8L | 0.75L | 0.1000 | |
| X9 | 0.8L | 0.9L | 0.85L | 0.1000 | |
| X10 | 0.9L | 1.0L | 0.95L | 0.1000 | |
| 1.0000 | |||||
Hosszirányú kiterjedés (lépés = 0.1L)
| Lépés | Kiterjedési tartomány | Valószínűség | |||
| minimum | maximum | átlagos | |||
| Y1 | 0.0L | 0.1L | 0.05L | 0.7725 | |
| Y2 | 0.1L | 0.2L | 0.15L | 0.1925 | |
| Y3 | 0.2L | 0.3L | 0.25L | 0.0350 | |
| 1.0000 | |||||
Keresztirányú behatolási mélység (lépés = 0.05L)
| Lépés | Behatolási tartomány | Valószínűség | |||
| minimum | maximum | átlagos | |||
| Z1 | 0.0B | 0.05B | 0.025B | 0.7490 | |
| Z2 | 0.05B | 0.10B | 0.075B | 0.1390 | |
| Z3 | 0.10B | 0.15B | 0.125B | 0.0280 | |
| Z4 | 0.15B | 0.20B | 0.175B | 0.0280 | |
| Z4 | 0.20B | 0.25B | 0.225B | 0.0280 | |
| Z6 | 0.258 | 0.30B | 0.275B | 0.0280 | |
| 1.0000 | |||||
A2 táblázat - Valószínűségi értékek oldalsérülésre
| No | Külön hajótér csoport | Sérülések kiterjedése és valószínűségük | Csoport valószínűség | |||||||||
| 1 | WB1 | X1 Y1 Z1-6 0.07725 | X1 Y2 Z1-6 0.01925 | X1 Y3 Z1-6 0.00350 | X2 Y1 Z1-6 0.07725 | 0.17725 | ||||||
| 2 | WB1+WB2S | X2 Y2 Z1 0.01442 | X2 Y3 Z1 0.00262 | X3 Y3 Z1 0.00262 | X3 Y2 Z1 0.01442 | 0.03408 | ||||||
| 3 | WB1+WB2S+CO1 | X2 Y2 Z2-6 0.00483 | X2 Y3 Z2-6 0.00088 | X3 Y2 Z2-6 0.00483 | 0.01054 | |||||||
| 4 | WB2S | X3 Y1 Z1 0.05786 | X4 Y1 Z1 0.05786 | X4 Y2 Z1 0.01442 | X4 Y3 Z1 0.00262 | X5 Y1 Z1 0.05786 | X5 Y2 Z10.01442 | X5 Y3 Z1 0.00262 | 0.41532 | |||
| X6 Y1 Z1 0.05786 | X6 Y2 Z1 0.01442 | X6 Y3 Z1 0.00262 | X7 Y1 Z1 0.05786 | X7 Y2 Z1 0.01442 | X2 Y3 Z1 0.00262 | X8 Y1 Z1 0.05786 | ||||||
| 5 | WB2S+CO1 | X3 Y1 Z2-6 0.01939 | 0.01939 | |||||||||
| 6 | WB2S+CO1+CO2 | X4 Y1 Z2-6 0.01939 | X4 Y2 Z2-6 0.00483 | X4 Y3 Z2-6 0.00088 | X5 Y3 Z2-6 0.00088 | 0.02598 | ||||||
| 7 | WB1+WB2S+CO1+CO2 | X3 Y3 Z2-6 0.00088 | 0.00088 | |||||||||
| 8 | WB2S+CO2 | X5 Y1 Z2-6 0.01939 | X5 Y2 Z2-6 0.00483 | X6 Y1 Z2-6 0.01939 | X6 Y2 Z2-6 0.00483 | X6 Y3 Z2-6 0.00088 | X7 Y1 Z2-6 0.01939 | X7 Y2 Z2-6 0.00483 | 0.09381 | |||
| X7 Y3 Z2-6 0.00088 | X8 Y1 Z2-6 0.01939 | |||||||||||
| 9 | WB2S+WB3 | X8 Y2 Z1 0.01442 | X8 Y3 Z1 0.00262 | X9 Y2 Z1 0.01442 | X9 Y3 Z1 0.00262 | 0.03408 | ||||||
| 10 | WB2S+CO2+WB3 | X8 Y2 Z2-6 0.00483 | X8 Y3 Z2-6 0.00088 | X9 Y2 Z2-6 0.00483 | X9 Y3 Z2-6 0.00088 | 0.01142 | ||||||
| 11 | WB3 | X9 Y1 Z1-6 0.07725 | X10 Y1 Z1-6 0.07725 | X10 Y2 Z1-6 0.01925 | X10 Y3 Z1-6 0.00350 | 0.17725 | ||||||
A3 táblázat - Függvényérték változások a fenéksérülés lépésenként haladó kiértékeléséhez
Hosszirányú helyzet (lépés = 0.1L)
| Lépés | Változási tartomány | Valószínűség | |||
| Minimum | Maximum | Középpont | |||
| X1 | 0.0L | 0.1L | 0.05L | 0.0240 | |
| X1 | 0.1L | 0.2L | 0.15L | 0.0320 | |
| X3 | 0.2L | 0.3L | 0.25L | 0.0400 | |
| X4 | 0.3L | 0.4L | 0.35L | 0.0480 | |
| X5 | 0.4L | 0.5L | 0.45L | 0.0560 | |
| X6 | 0.5L | 0.6L | 0.55L | 0.0800 | |
| X7 | 0.6L | 0.7L | 0.65L | 0.1200 | |
| X8 | 0.7L | 0.8L | 0.75L | 0.1600 | |
| X9 | 0.8L | 0.9L | 0.85L | 0.2000 | |
| X10 | 0.9L | 1.0L | 0.95L | 0.2400 | |
| 1.0000 | |||||
Hosszirányú kiterjedés (lépés = 0.1L)
| Lépés | Változási tartomány | Valószínűség | |||
| Minimum | Maximum | Középpont | |||
| Y1 | 0.0L | 0.1L | 0.05L | 0.3833 | |
| Y2 | 0.1L | 0.2L | 0.15L | 0.2500 | |
| Y3 | 0.2L | 0.3L | 0.25L | 0.1167 | |
| Y4 | 0.3L | 0.4L | 0.35L | 0.0500 | |
| Y5 | 0.4L | 0.5L | 0.45L | 0.0500 | |
| Y6 | 0.5L | 0.6L | 0.55L | 0.0500 | |
| Y7 | 0.6L | 0.7L | 0.65L | 0.0500 | |
| Y8 | 0.7L | 0.8L | 0.75L | 0.0500 | |
| 1.0000 | |||||
Keresztirányú behatolási mélység (lépés = 0.05D)
| Lépés | Változási tartomány | Valószínűség | |||
| Minimum | Maximum | Középpont | |||
| Z1 | 0.0D | 0.05D | 0.025D | 0.5575 | |
| Z1 | 0.05D | 0.10D | 0.075D | 0.2225 | |
| Z3 | 0.10D | 0.15D | 0.125D | 0.0550 | |
| Z4 | 0.15D | 0.20D | 0.175D | 0.0550 | |
| Z5 | 0.20D | 0.25D | 0.225D | 0.0550 | |
| Z6 | 0.25D | 0.30D | 0.275D | 0.0550 | |
| 1.0000 | |||||
A4 táblázat - Valószínűségi értékek fenéksérülésre
| No | Külön hajótér csoport | Sérülések kiterjedése és valószínűségük | Csoport valószínűség | ||||||||||
| 1 | WB1 | X1-2 Y1 Z1-6 0.02147 | X1 Y2 Z1-6 0.006 | X1 Y3 Z1-6 0.0028 | 0.03027 | ||||||||
| 2 | WB1+WB2S+WB2P | X2-3 Y2 Z1-2 0.01404 | X2-3 Y3 Z1-2 0.00655 | X1-4 Y4 Z1-2 0.00562 | X1-4 Y5 Z1-2 0.00562 | X1-5 Y6 Z1-2 0.0078 | X1-5 Y7 Z1-2 0.0078 | X1-4 Y8 Z1-2 0.00562 | 0.05305 | ||||
| 3 | WB1+WB2P+WB3 | X8-9 Y2 Z1-2 0.0702 | X8-9 Y3 Z1-2 0.03276 | X7-10 Y4 Z1-2 0.02808 | X7-10 Y5 Z1- 2 0.02808 | X6-10 Y6 Z1-2 0.0312 | X6-10 Y7 Z1-2 0.0312 | X7-10 Y8 Z1-2 0.02808 | 0.24960 | ||||
| 4 | WB1+WB2S+WB2P+WB3 | X5-6 Y8 Z1-2 0.00530 | 0.00530 | ||||||||||
| 5 | WB2S+WB2P | X3-8 Y1 Z1-2 0.1507 | X4-7 Y2 Z1-2 0.05928 | X4-7 Y3 Z1-2 0.02766 | X5-6 Y4 Z1-2 0.0053 | X5-6 Y5 Z1-2 0.0053 | 0.24824 | ||||||
| 6 | WB3 | X9-10 Y1 Z1-6 0.16867 | X10 Y2 Z1-6 0.06 | X10 Y3 Z1-6 0.028 | 0.25667 | ||||||||
| 7 | WB1+WB2S+WB2P+CO1 | X2-3 Y2 Z3-6 0.00396 | X2 Y3 Z3-6 0.00082 | X1-2 Y4 Z3-6 0.00082 | X1 Y5 Z3-6 0.00026 | X1 Y6 Z3-6 0.00026 | 0.00592 | ||||||
| 8 | WB25+WB2P+CO1 | X3 Y1 Z3-6 0.00337 | 0.00337 | ||||||||||
| 9 | WB2S+WB2P+CO2 | X5-8 Y1 Z3-6 0.03508 | X5-7 Y2 Z3-6 0.01408 | X6-7 Y3 Z3-6 0.00513 | X6 Y4 Z3-6 0.00088 | 0.05517 | |||||||
| 10 | WB2S+WB2P+WB3+CO2 | X8-9 Y2 Z3-6 0.0198 | X8-9 Y3 Z3-6 0.00924 | X7-10 Y4 Z3-6 0.00792 | X7-10 Y5 Z3-6 0.00792 | X7-10 Y6 Z3-6 0.00792 | X8-10 Y7 Z3-6 0.0066 | X8-10 Y8 Z3-6 0.0066 | 0.06600 | ||||
| 11 | WB1+WB2S+WB2P+CO1+CO2 | X3 Y3 Z3-6 0.00098 | X3-4 Y4 Z3-6 0.00098 | X2-4 Y5 Z3-6 0.00132 | X2-5 Y6 Z3-6 0.00194 | X1-5 Y7 Z3-6 0.0022 | X1-4 Y8 Z3-6 0.00158 | 0.00903 | |||||
| 12 | WB2S+WB2P+WB3+CO1+CO2 | X6 Y6 Z3-6 0.00088 | X6 Y7 Z3-6 0.0022 | X7 Y8 Z3-6 0.00132 | 0.00440 | ||||||||
| 13 | WB1+WB2S+WB2P+WB3+CO1+CO2 | X5-6 Y8 Z3-6 0.0015 | 0.00150 | ||||||||||
| 14 | WB2S+WB2P+CO1+CO2 | X4 Y1 Z3-6 0.00405 | X4 Y2 Z3-6 0.00264 | X4-5 Y3 Z3-6 0.00267 | X5 Y4 Z3-6 0.00062 | X5-6 Y5 Z3-6 0.0015 | 0.01148 | ||||||
| 1.00000 | |||||||||||||
A5 táblázat - Halmozott valószínűség és olajkiömlési értékek
Oldalsérülés
| Hajótér csoportok | Olajkiömlés Oi (m3) | Valószínűség Pi | Halmozott valószínűség ΣPi | Közepes olajkiömlés Pi x Oi (m3) | Valószínűség Pie | Rendkívüli kiömlés Oie x Pie x 10 (m3) | |
| WB1 | 0.00 | 0.17725 | 0.17725 | 0.00 | |||
| WB1+WB2S | 0.00 | 0.03408 | 0.21133 | 0.00 | |||
| WB2S | 0.00 | 0.41532 | 0.62665 | 0.00 | |||
| WB2S+WB3 | 0.00 | 0.03408 | 0.66073 | 0.00 | |||
| WB3 | 0.00 | 0.17725 | 0.83798 | 0.00 | |||
| WB1+WB2S+CO1 | 9430.00 | 0.01054 | 0.84852 | 99.39 | |||
| WB2S+CO1 | 9430.00 | 0.01939 | 0.86791 | 182.85 | |||
| WB2S+CO2 | 28291.00 | 0.09381 | 0.96172 | 2653.98 | 0.06172 | 17461.2052 | |
| WB2S+CO2+WB3 | 28291.00 | 0.01142 | 0.97314 | 323.08 | 0.01142 | 3230.8322 | |
| WB1+WB2S+CO1+CO2 | 37721.00 | 0.00088 | 0.97402 | 33.19 | 0.00088 | 331.9448 | |
| WB2S+CO1+CO2 | 37721.00 | 0.02598 | 1.00000 | 979.99 | 0.02598 | 9799.9158 | |
| 4272.48 | 0.10000 | 30823.898 |
Fenéksérülés (0,0 m árapály változás)
| Hajótér csoportok | Olajkiömlés Oi (m3) | Valószínűség Pi | Halmozott valószínűség ΣPi | Közepes olajkiömlés Pi x Oi (m3) | Valószínűség Pie | Rendkívüli kiömlés Oie x Pie x 10 (m3) | |
| WB1 | 0.00 | 0.03027 | 0.03027 | 0.00 | |||
| WB1+WB2S+WB2P | 0.00 | 0.05304 | 0.08331 | 0.00 | |||
| WB1+WB2S+WB2P+WB3 | 0.00 | 0.00530 | 0.08861 | 0.00 | |||
| WB2S+WB2P | 0.00 | 0.24825 | 0.33686 | 0.00 | |||
| WB2S+WB2P+WB3 | 0.00 | 0.24960 | 0.58646 | 0.00 | |||
| WB3 | 0.00 | 0.25667 | 0.84313 | 0.00 | |||
| WB1+WB2S+WB2P+CO1 | 2373.00 | 0.00592 | 0.84905 | 14.05 | |||
| WB2S+WB2P+CO1 | 2373.00 | 0.00337 | 0.85242 | 8.00 | |||
| WB2S+WB2P+CO2 | 13322.00 | 0.05518 | 0.90760 | 735.11 | 0.00760 | 1012.4720 | |
| WB2S+WB2P+WB3+CO2 | 13322.00 | 0.06600 | 0.97360 | 879.25 | 0.06600 | 8792.5200 | |
| WB1+WB2S+WB2P+CO1+C02 | 18796.00 | 0.00903 | 0.98263 | 169.73 | 0.00903 | 1697:2788 | |
| WB3+WB2S+WB2P+CO1+C02 | 18796.00 | 0.00150 | 0.98413 | 28.19 | 0.00150 | 281.9400 | |
| WB1+WB2S+WB2P+WB3+CO1+C02 | 18796.00 | 0.00440 | 0.98853 | 82.70 | 0.00440 | 827.0240 | |
| WB2S+WB2P+CO1+C02 | 18796.00 | 0.01147 | 1.00000 | 215.59 | 0.01147 | 2155.9012 | |
| 2132.62 | 0.10000 | 14767.1360 |
A6 táblázat - Halmozott valószínűség és olajkiömlési értékek
Fenéksérülés (2,0 m árapály változás)
| Hajótér csoportok | Olajkiömlés Oi (m3) | Valószínűség Pi | Halmozott valószínűség ΣPi | Közepes olajkiömlés Pi x Oi (m3) | Valószínűség Pie | Rendkívüli kiömlés Oie x Pie x 10 (m3) | |
| WB1 | 0.00 | 0.03027 | 0.03027 | 0.00 | |||
| WB1+WB2S+WB2P | 0.00 | 0.05304 | 0.08331 | 0.00 | |||
| WB1+WB2S+WB2P+WB3 | 0.00 | 0.00530 | 0.08861 | 0.00 | |||
| WB2S+WB2P | 0:00 | 0.24825 | 0.33686 | 0.00 | |||
| WB2S+WB2P+WB3 | 0.00 | 0.24960 | 0.58646 | 0.00 | |||
| WB3 | 0.00 | 0.25667 | 0.84313 | 0.00 | |||
| WB1+WB2S+WB2P+CO1 | 3832.00 | 0.00592 | 0.84905 | 22.69 | |||
| WB2S+WB2P+CO1 | 3832.00 | 0.00337 | 0.85242 | 12.91 | |||
| WB2S+WB2P+CO2 | 17210.00 | 0.05518 | 0:90760 | 949.65 | 0.00760 | 1307.9600 | |
| WB2S+WB2P+WB3+CO2 | 17210.00 | 0.06600 | 0.97360 | 1135.86 | 0.06600 | 11358.6000 | |
| WB1+WB2S+WB2P+CO1+CO2 | 23898.00 | 0.00903 | 0.98263 | 215:80 | 0.00903 | 2157.9894 | |
| WB3+WB2S+WB2P+CO1+CO2 | 23898.00 | 0.00150 | 0.98413 | 35.85 | 0.00150 | 358.4700 | |
| WB1+WB2S+WB2P+WB3+CO1+CO2 | 23898.00 | 0.00440 | 0.98853 | 105.15 | 0.00440 | 1051.5120 | |
| WB2S+WB2P+CO1+CO2 | 23898.00 | 0.01147 | 1.00000 | 274.11 | 0.01147 | 2741.1008 | |
| 2752.02 | 0.10000 | 18975.6320 |
Fenéksérülés (4,5 m árapály változás)
| Hajótér csoportok | Olajkiömlés Oi (m3) | Valószínűség Pi | Halmozott valószínűség ΣPi | Közepes olajkiömlés Pi x Oi (m3) | Valószínűség Pie | Rendkívüli kiömlés Oie x Pie x 10 (m3) | |
| WB1 | 0.00 | 0.03027 | 0.03027 | 0.00 | |||
| WB1+WB2S+WB2P | 0.00 | 0.05304 | 0.08331 | 0.00 | |||
| WB1+WB2S+WB2P+WB3 | 0.00 | 0.00530 | 0.08861 | . 0.00 | |||
| WB2S+WB2P | 0.00 | 0.24825 | 0.33686 | 0.00 | |||
| WB2S+WB2P+WB3 | 0.00 | 0.24960 | 0.58646 | 0.00 | |||
| WB3 | 0.00 | 0.25667 | 0.84313 | 0.00 | |||
| WB1+WB2S+WB2P+CO1 | 5658.00 | 0.00592 | 0.84905 | 33.50 | |||
| WB2S+WB2P+CO1 | 5658.00 | 0.00337 | 0.85242 | 19.07 | |||
| WB2S+WB2P+CO2 | 22081.00 | 0.05518 | 0.90760 | 1218.43 | 0.00760 | 1678.1560 | |
| WB2S+WB2P+WB3+CO2 | 22081.00 | 0.06600 | 0.97360 | 1457.35 | 0:06600 | 14573.4600 | |
| WB1+WB2S+WB2P+CO1+CO2 | 30292.00 | 0.00903 | 0.98263 | 273.54 | 0.00903 | 2735.3676 | |
| WB3+WB2S+WB2P+CO1+CO2 | 30292.00 | 0.00150 | 0.98413 | 45.44 | 0.00150 | 454.3800 | |
| WB1+WB2S+WB2P+WB3+CO1+CO2 | 30292.00 | 0.00440 | 0.98853 | 133.28 | 0.00440 | 1332.8480 | |
| cWB2S+WB2P+CO1+CO2 | 30292.00 | 0.01147 | 1.00000 | 347.45 | 0.01147 | 3474.4924 | |
| 3528.05 | 0.10000 | 24248.7040 |
A7 táblázat - Olajkiömlési tényezők összegzése
| Fenéksérülés | (40%) 0,0 m árapály | (50%) 2,0 m apály | (10%) 4,5 m apály | Kombinált | ||||
| Nulla kiömlés valószínűsége Po | 0.8431 | 0.8431 | 0.8431 | 0.8431 | ||||
| Közepes kiömlés (m3) | 2133 | 2752 | 3528 | 2582 | ||||
| Rendkívüli kiömlés (m3) | 14767 | 18976 | 24249 | 17820 | ||||
| Kombinált oldal- és fenéksérülés | (40%) Oldalsérülés | (60%) Fenéksérülés | Kombinált | |||||
| Nulla kiömlés valószínűsége P0 | 0.8380 | 0.8431 | 0.8411 | |||||
| Közepes kiömlés (m3) | 4272 | 2582 | 3258 | |||||
| Rendkívüli kiömlés (m3) | 30824 | 17820 | 23021 | |||||
| Közepes kiömlési tényező OM | 0.0864 | |||||||
| Rendkívüli kiömlési tényező OE | 0.6103 | |||||||
1. Felülnézet
2. Metszet hajóközépen
3. Uszály adatai
L = 100 m
B = 40 m
D = 20 m
T = 9 m
vízkiszorítás = 36,900 t
uszály üres súlya = 2,951 t
CO1, CO2 = rakományolaj tartályok
WB1, WB2, WB3 = vízballaszt tartályok
A1 ábra - Uszály térelrendezése
1. Sérülés hosszirányú helyzete
2. maximális kiterjedés
3. átlagos kiterjedés
4. Sérülés hosszirányú kiterjedése
5. átlagos behatolási mélység
6. max. behatolási mélység 0.3 B
7. oldalhéj
8. hosszválaszfal
9. Keresztirányú sérülési mélység
A2 ábra - Oldalsérülés meghatározása
1. Sérülés hosszirányú helyzete
2. maximális kiterjedés
3. átlagos kiterjedés
4. Sérülés hosszirányú kiterjedése
5. átlagos behatolási mélység
6. max. behatolási mélység 0.3 D
7. belső fenék
8. fenék
9. Függőleges irányú behatolási mélység
A3 ábra - Fenéksérülés meghatározása
1. 2% gőztér
2. LCO1 = 15,0 m 50% olaj és 50% víz
3. LCO2 = 45,0 m olaj
4. LWB2 = 60,0 m rakományolaj tartályból elfolyt olajmennyiség
6. hc = 18,0 m
A4 ábra - Olajkiömlési vázlat fenéksérülésre
(1) Vegyianyag-szállító tartályhajó olyan hajót jelent, amely elsősorban ártalmas folyékony anyagok ömlesztett szállítására épült, vagy amelyet ilyen rakományok szállítására való alkalmassá tétel céljából alakítottak át, és ez a meghatározás magában foglalja az ehhez Egyezményhez csatolt I. mellékletben meghatározott „olajszállító tartályhajókat” is olyan esetekben, amikor azokat ártalmas folyékony anyagokat tartalmazó ömlesztett rakományok vagy részrakományok szállítására használják.
(2) Tiszta ballaszt olyan tartályban szállított ballasztot jelent, amelyet azt követően, hogy a tartályt utoljára az „A”, „B”, „C” vagy „D” osztályba besorolt anyagot tartalmazó rakomány szállítására használták, az ebben a mellékletben előírt vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően teljesen kitisztítottak, az ebből származó maradványanyagokat eltávolították, és a tartályt kiürítették.
(3) Elkülönített ballaszt olyan, a rakomány- és üzemolajrendszertől teljesen elkülönített tartályba betöltött ballasztot jelent, amelyet állandó jelleggel ballasztvíz, illetve olajat vagy az ehhez az Egyezményhez csatolt mellékletekben különféleképpen meghatározott ártalmas folyékony anyagokat nem tartalmazó rakományok szállítására jelöltek ki.
(4) Legközelebbi szárazföld az ehhez az Egyezményhez csatolt I. melléklet 1. szabályának (9) bekezdésében előírt meghatározást jelenti.
(5) Folyékony anyagok olyan anyagokat jelent, amelyeknek páranyomása 37,8 °C hőmérsékleten nem haladja meg a 2,8 kp/cm2 nyomásértéket.
(6) Ártalmas folyékony anyag minden olyan anyag, amelyet az ezt a mellékletet kiegészítő II. függelék ilyen anyagként tüntet fel, vagy amelyet a 3. szabály (4) bekezdésének rendelkezései szerint ideiglenesen az „A”, „B”, „C” vagy „D” osztályokba besorolt anyagként határoztak meg.
(7) Különleges körzet olyan tengeri körzetet jelent, ahol annak oceanográfiai és ökológiai állapotával kapcsolatos elismert műszaki okok és a sajátos forgalmi viszonyok miatt a tengerek ártalmas folyékony anyagokkal való szennyezésének megakadályozása céljából különleges, kötelezően betartandó módszerek alkalmazásának az elfogadása követelmény.
Különleges körzetek a következők:
(a) a Balti-tenger körzet,
(b) a Fekete-tenger körzet, és a
(c) Déli-sarkvidék körzet.
(8) Balti-tenger körzet az ehhez az Egyezményhez csatolt I. melléklet 10. szabályának (1) bekezdése (b) pontjában előírt meghatározást jelenti.
(9) Fekete-tenger körzet az ehhez az Egyezményhez csatolt I. melléklet 10. szabályának (1) bekezdése (c) pontjában előírt meghatározást jelenti.
(9A) Déli-sarkvidék körzet a 60° déli szélességi körtől délre fekvő tengeri területet jelenti.
(10) Ömlesztett vegyi anyagok nemzetközi szállítási kódexe a Szervezet Tengeri Környezetvédelmi Bizottsága által a MEPC.19(22) határozatban elfogadott Veszélyes vegyi anyagokat ömlesztve szállító hajók nemzetközi építési és felszerelési kódexét * jelenti a Szervezet általi mindenkori módosításokkal, azzal a kikötéssel, hogy az ilyen módosítások elfogadását és hatályba léptetését az Egyezménynek a csatolt mellékleteket kiegészítő függelékek módosítási eljárásaival kapcsolatos 16. Cikke rendelkezései szerint kell végrehajtani.
(11) Ömlesztett vegyi anyagok szállítási kódexe a Szervezet Tengeri Környezetvédelmi Bizottsága által a MEPC.20(22) határozatban elfogadott Veszélyes vegyi anyagokat ömlesztve szállító hajók építési és felszerelési kódexét * jelenti a Szervezet általi mindenkori módosításokkal, azzal a kikötéssel, hogy az ilyen módosítások elfogadását és hatályba léptetését az ennek az Egyezménynek a csatolt mellékleteket kiegészítő függelékek módosítási eljárásaival kapcsolatos 16. Cikke rendelkezései szerint kell végrehajtani.
(12) Megépített hajó olyan hajót jelent, amelynek főgerincét lefektették, vagy amelynek építése ahhoz hasonló szakaszt ért el. Vegyianyag-szállító tartályhajóvá átalakított hajót a hajó eredeti építési dátumától függetlenül az átalakítási munkálatok megkezdésének napján épült vegyianyag-szállító tartályhajóként kell kezelni. Ez az átalakítással kapcsolatos rendelkezés nem alkalmazandó az alábbi feltételeket kielégítő hajókon végzett átalakítások esetében:
(a) ha a hajó 1986. július 1-je előtt épült; és
(b) ha a hajó az Ömlesztett vegyianyag-szállítási kódex hatálya alatt kibocsátott, a kódexben csak kizárólag szennyezési kockázatot jelentő termékként megjelölt termékek szállítására jogosító bizonyítvánnyal rendelkezik.
LÁSD AZ 1.1 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT
(13) Hasonló építési szakasz a hajó építésének olyan szakaszát jelenti, amelyben:
(a) egy bizonyos hajó építésének a megkezdése felismerhetően azonosítható; és
(b) annak a hajónak az építése legalább 50 tonna tömegű, vagy a hajó teljes tömegének legalább 1%-át kitevő szerkezeti anyag felhasználása közül a kisebb mennyiség felhasználásának a mértékéig megkezdődött.
(1) Kifejezetten ellentétes értelmű rendelkezések hiányában ennek a mellékletnek a rendelkezései ártalmas folyékony anyagokat ömlesztve szállító minden hajó vonatkozásában hatályosként alkalmazandók.
(2) Olyan esetekben, amikor egy vegyianyag-szállító tartályhajó rakterében az ehhez az Egyezményhez csatolt I. melléklet rendelkezéseinek a hatálya alá eső rakományt szállítanak, az ehhez az Egyezményhez csatolt I. melléklet vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell.
(3) Ennek a mellékletnek a 13. szabályában előírt rendelkezések csak a kiürítés szabályozása szempontjából az „A”. „B” vagy „C” osztályba besorolt anyagokat szállító hajók vonatkozásában alkalmazandók.
(4) Az 1986. július 1-je előtt épített hajók esetében ennek a mellékletnek az 5. szabályában előírt, a legkisebb merülés vízvonala alatti részen elhelyezett kiürítő nyílásokon keresztüli kiürítéssel és a hajó mögötti sodorvonalban keletkező maximális mértékű koncentrációszinttel kapcsolatos követelményekre vonatkozó rendelkezések 1988. január 1-jétől kezdődő hatállyal alkalmazandók.
(5) Az Igazgatás engedélyezheti hajókra felszerelt bármiféle szerelvény, anyag, készülék vagy berendezés használatát az ebben a mellékletben előírt megoldásokat kiváltó alternatív megoldásokként, ha az ilyen szerelvény, anyag, készülék vagy berendezés használata legalább ennek a mellékletnek a rendelkezéseiben követelményként előírt hatékonyságot biztosítja. Az Igazgatásnak ez az engedélyezési hatásköre nem terjed ki az ennek a mellékletnek a szabályaiban előírt, az ártalmas folyékony anyagok kibocsátását szabályozó egyenértékű tervezési és építési jellemzőkkel rendelkező üzemeltetési módszerek engedélyezésére.
LÁSD A 2.1 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT
(6) Az az Igazgatás, amely az ebben a mellékletben előírt megoldásoktól eltérő szerelvény, anyag, készülék vagy berendezés használatát engedélyezi alternatív megoldásként ennek a szabálynak az (5) bekezdésében előírtak szerint, köteles erről a Szervezet számára értesítést küldeni, hogy a Szervezet annak adatait tájékoztatás céljából az Egyezményt aláíró minden szerződő fél számára körözvényben megküldhesse, és azok szükség esetén megtehessék a megfelelő intézkedéseket.
LÁSD A 2.5 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT
(7) (a) Olyan esetekben, amikor ennek a mellékletnek, valamint az Ömlesztett vegyi anyagok nemzetközi szállítási kódexének és az Ömlesztett vegyi anyagok szállítási kódexének a módosításai bizonyos anyagok szállításával kapcsolatos előírások megváltoztatása miatt, a hajók szerkezetének, berendezéseinek és szerelvényeinek a módosítását teszik szükségessé, az Igazgatás egy bizonyos időszakon keresztül megváltoztathatja az ilyen módosításoknak az alkalmazási módját vagy késleltetheti azok hatályba léptetésének az időpontját, a módosítások hatálybalépésének napját megelőző időszakokban épült hajók vonatkozásában, ha megítélése szerint az ilyen módosítások alkalmazásának azonnali hatályba léptetése indokolatlan vagy gyakorlati megvalósíthatóság szempontjából megoldhatatlan lenne. Az ilyen hatálycsökkentő mentesítés alkalmazását minden egyes anyag vonatkozásában a Szervezet által kidolgozott útmutatók figyelembevételével kell meghatározni. *
(b) Az ennek a bekezdésnek a rendelkezései szerinti módosítások hatálycsökkentő mentesítéssel való alkalmazását engedélyező Igazgatás köteles a Szervezet számára részletes jelentést benyújtani az érintett hajóról vagy hajókról, a szállított rakományokról, az egyes hajók működési területéről, valamint a hatálycsökkentő mentesítés alkalmazásának az indokairól, hogy a Szervezet annak adatait tájékoztatás céljából az Egyezményt aláíró minden szerződő fél számára körözvényben megküldhesse, és azok szükség esetén megtehessék a megfelelő intézkedéseket.
(1) Az ebben a mellékletben előírt szabályok alkalmazásában az ártalmas folyékony anyagokat az alábbi négy osztályba besorolva kell felosztani:
(a) „A” osztály: azok az ártalmas folyékony anyagok melyek tartálytisztítási vagy kiballasztolási műveletek következtében a tengerbe kiürítve komoly veszélyt jelentenének mind a tengeri erőforrásokra, mind az emberi egészségre, vagy súlyos kárt okoznának a tengeri környezet üdülési vagy egyéb jogszerű célokra való felhasználásában, és ezért a szennyezések magakadályozását célzó szigorú intézkedések alkalmazását teszik szükségessé.
(b) „B” osztály: Azok az ártalmas folyékony anyagok, melyek tartálytisztítási vagy kiballasztolási műveletek következtében a tengerbe kiürítve veszélyt jelentenének mind a tengeri erőforrásokra, mind az emberi egészségre, vagy kárt okoznának a tengeri környezet üdülési vagy egyéb jogszerű célokra való felhasználásában, és ezért különleges környezetvédelmi intézkedések alkalmazását indokolják.
(c) „C” osztály: Azok az ártalmas folyékony anyagok, melyek tartálytisztítási vagy kiballasztolási műveletek következtében a tengerbe kiürítve kisebb veszélyt jelentenének mind a tengeri erőforrásokra, mind az emberi egészségre, vagy kisebb kárt okoznának a tengeri környezet üdülési vagy egyéb jogszerű célokra való felhasználásában, és ezért különleges üzemeltetési feltételek betartását indokolják.
(d) „D” osztály: Azok az ártalmas folyékony anyagok, melyek tartálytisztítási vagy kiballasztolási műveletek következtében a tengerbe kiürítve érzékelhető veszélyt jelentenének mind a tengeri erőforrásokra, mind az emberi egészségre, vagy minimális kárt okoznának a tengeri környezet üdülési vagy egyéb jogszerű célokra való felhasználásában, és ezért bizonyos figyelmet igényelnek az üzemelési feltételek betartásában.
(2) Az ártalmas folyékony anyagok osztályba besorolásával kapcsolatos útmutató ennek a mellékletnek az I. függelékében található.
(3) A jelenleg már „A”, „B”, „C” vagy „D” osztályba besorolt, ennek a mellékletnek a hatálya alá tartozó ömlesztve szállított ártalmas folyékony anyagok jegyzékét ennek a mellékletnek a II. függeléke tartalmazza.
(4) Olyan esetekben, amikor olyan folyékony anyag ömlesztett szállítására adnak megbízást, amelyet ennek a szabálynak az (1) bekezdése szerinti osztályokba még nem soroltak be, vagy amelyet ennek a mellékletnek a 4. szabálya (1) bekezdésének rendelkezései szerint még nem értékeltek ki, az Egyezményt aláíró azon szerződő feleknek a kormányai, amelyek a megbízás szerinti művelet végrehajtásában érintettek, kötelesek ennek a szabálynak a (2) bekezdése rendelkezéseiben hivatkozott útmutató alapján ideiglenes besorolási szempontokat meghatározni, és azok alkalmazásában megállapodni. Mindaddig, amíg az érintett kormányok között teljes egyetértést nem sikerül elérni, az ilyen anyagot a legszigorúbb javasolt feltételek alkalmazásával kell szállítani. A lehető legrövidebb időn belül, de minden esetben legkésőbb az első szállítás megkezdését követő kilencvenedik napon az érintett Igazgatás köteles a Szervezet számára az ilyen anyagról és annak ideiglenes besorolásáról értesítést küldeni, hogy a Szervezet annak adatait tájékoztatás céljából az Egyezményt aláíró minden szerződő fél számára körözvényben megküldhesse, és azok szükség esetén, megtehessék a megfelelő intézkedéseket. Minden egyes szerződő fél kormánya kilencven napon belül teheti meg az ilyen anyag besorolásával kapcsolatos észrevételeit.
(1) Ennek a mellékletnek a III. függeléke olyan kiértékelt anyagok felsorolását tartalmazza, amelyekről megállapították, hogy azok nem tartoznak ennek a mellékletnek a 3. szabálya (1) bekezdésében meghatározott „A”, „B”, „C” és „D” osztályokba besorolt anyagok közé, mert a jelenlegi álláspont szerint azok, a tartálytisztítási vagy kiballasztolási műveletek során a tengerbe kiürítve nem tekinthetők az egészséget, a tengeri erőforrásokat, a tengerek üdülési vagy egyéb jogszerű célokra való felhasználását károsító anyagoknak.
(2) Az olyan fenékvíz, ballasztvíz, illetve egyéb maradványanyagok vagy keverékek kiürítését illetően, amelyek csak ennek a mellékletnek a III. függelékében felsorolt anyagokat tartalmaznak, az ebben a mellékletben előírt követelmények semmilyen formában nem alkalmazandók.
(3) Tiszta ballaszt vagy elkülönített ballaszt tengerbe kiürítését illetően, az ebben a mellékletben előírt követelmények semmilyen formában nem alkalmazandók.
LÁSD A 3.1. ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT
„A”, „B” és „C” osztályokba besorolt anyagok a különleges körzeteken kívül eső területeken és „D” osztályba besorolt anyagok az összes körzetben
(1) Tilos a tengerbe kiüríteni az ebben a mellékletben a 3. szabály (1) bekezdésének (a) pontja szerinti „A” osztályba besorolt, vagy ideiglenesen ilyen osztályba besoroltként minősített anyagokat, illetve az ilyen anyagokat tartalmazó ballasztvizet, tartálymosási termékeket vagy egyéb maradványanyagokat és keverékeket. Az ilyen anyagokat vagy keverékeket tartalmazó tartályok kimosásakor maradványanyagokat megfelelő befogadó berendezésbe kell kiüríteni mindaddig, amíg a befogadó tartályba ömlő anyag koncentrációszintje el nem éri a 0,1 vagy annál alacsonyabb súlyszázalék értéket és a tartály ki nem ürül, a fehér- vagy sárgafoszfor kivételével, amelyek esetében a maradványanyag koncentrációszintjének nem szabad 0,01 súlyszázaléknál magasabb értékűnek lennie. Ezt követően a tartályba betöltött víz a tengerbe kiüríthető abban az esetben, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:
(a) a hajónak menetben levő hajónak kell lennie és önjáró hajók esetében 7 csomó, nem önjáró hajók esetében 4 csomó sebességgel haladnia kell;
(b) a kiürítést a legkisebb merülés vízvonala alatti részen elhelyezett ürítőnyílásokon keresztül kell végezni, és figyelembe kell venni a tengervíz szívónyílások helyét; és
(c) a kiürítést a legközelebbi szárazföldtől mért legalább 12 tengeri mérföldnyi távolságra és legalább 25 méter mélységű vízbe kell végezni.
(2) Tilos a tengerbe kiüríteni az ebben a mellékletben a 3. szabály (1) bekezdésének (b) pontja szerinti „B” osztályba besorolt, vagy ideiglenesen ilyen osztályba besoroltként minősített anyagokat, illetve az ilyen anyagokat tartalmazó ballasztvizet, tartálymosási termékeket vagy egyéb maradványanyagokat és keverékeket, kivéve, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:
(a) a hajónak menetben levő hajónak kell lennie és önjáró hajók esetében 7 csomó, nem önjáró hajók esetében 4 csomó sebességgel haladnia kell;
(b) az Igazgatás az alkalmazott kiürítési eljárásokat és elrendezéseket jóváhagyta. Az ilyen eljárásoknak és elrendezéseknek a Szervezet által kidolgozott szabványokon kell alapulniuk, és biztosítaniuk kell, hogy a kiürített anyag koncentrációszintje és részaránya a hajó mögötti sodorvonalban nem haladhatja meg az 1 rész/millió mennyiséget;
(c) az egyes tartályokból és a hozzájuk tartozó csőrendszerekből kiürített maximális rakománymennyiség nem haladja meg az ennek a bekezdésnek a (b) pontjában hivatkozott eljárásokkal összhangban jóváhagyott maximális mennyiséget, amely semmilyen körülmények között haladhatja meg az 1 m3 vagy a tartály köbméterben meghatározott befogadóképessége 1/3000 részének megfelelő mennyiséget attól függően, hogy melyik mennyiség a nagyobb.
(d) a kiürítést a legkisebb merülés vízvonala alatti részen elhelyezett ürítőnyílásokon keresztül kell végezni, és figyelembe kell venni a tengervíz szívónyílások helyét; és
(e) a kiürítést a legközelebbi szárazföldtől mért legalább 12 tengeri mérföldnyi távolságra és legalább 25 méter mélységű vízbe kell végezni.
(3) Tilos a tengerbe kiüríteni az ebben a mellékletben a 3. szabály (1) bekezdésének (c) pontja szerinti „C” osztályba besorolt, vagy ideiglenesen ilyen osztályba besoroltként minősített anyagokat, illetve az ilyen anyagokat tartalmazó ballasztvizet, tartálymosási termékeket vagy egyéb maradványanyagokat és keverékeket, kivéve, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:
(a) a hajónak menetben levő hajónak kell lennie és önjáró hajók esetében 7 csomó, nem önjáró hajók esetében 4 csomó sebességgel haladnia kell;
(b) az Igazgatás az alkalmazott kiürítési eljárásokat és elrendezéseket jóváhagyta. Az ilyen eljárásoknak és elrendezéseknek a Szervezet által kidolgozott szabványokon kell alapulniuk, és biztosítaniuk kell, hogy a kiürített anyag koncentrációszintje a hajó mögötti sodorvonalban ne haladja meg a 10 rész/millió mennyiséget;
(c) az egyes tartályokból és a hozzájuk tartozó csőrendszerekből kiürített maximális rakománymennyiség nem haladhatja meg az ennek a bekezdésnek a (b) pontjában hivatkozott eljárásokkal összhangban jóváhagyott maximális mennyiséget, ami semmilyen körülmények között sem lehet több, mint 3 m3 vagy a tartály köbméterben meghatározott befogadóképessége 1/1000 részének megfelelő mennyiség, attól függően, hogy melyik mennyiség a nagyobb.
(d) a kiürítést a legkisebb merülés vízvonala alatti részen elhelyezett ürítőnyílásokon keresztül kell végezni, és figyelembe kell venni a tengervíz szívónyílások helyét; és
(e) a kiürítést a legközelebbi szárazföldtől mért legalább 12 tengeri mérföldnyi távolságra és legalább 25 méter mélységű vízbe kell végezni.
(4) Tilos a tengerbe kiüríteni az ebben a mellékletben a 3. szabály (1) bekezdésének (d) pontja szerinti „D” osztályba besorolt, vagy ideiglenesen ilyen osztályba besoroltként minősített anyagokat, illetve az ilyen anyagokat tartalmazó ballasztvizet, tartálymosási termékeket vagy egyéb maradványanyagokat és keverékeket, kivéve, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:
(a) a hajónak menetben levő hajónak kell lennie és önjáró hajók esetében 7 csomó, nem önjáró hajók esetében 4 csomó sebességgel haladnia kell;
(b) ezekben a keverékekben az anyag koncentrációja nem haladhatja meg a tíz részegység vízmennyiségre eső egy részegység anyagmennyiséget, és
(c) a tengerbe kiürítést a legközelebbi szárazföldtől mért legalább 12 tengeri mérföldnyi távolságra kell végezni.
(5) Rakományok maradványanyagainak a tartályokból való eltávolításához használhatók az Igazgatás által jóváhagyott szellőztetési eljárások is. Az ilyen eljárásoknak a Szervezet által kidolgozott szabványokon kell alapulniuk. Ezt követően a tartályok kimosásához használt mosóvíz tisztának tekintendő és azzal kapcsolatosan ennek a szabálynak az (1), (2), (3) és (4) bekezdéseiben előírt rendelkezései nem alkalmazandók.
(6) Tilos a tengerbe kiüríteni az ebben a mellékletben a 4. szabály (1) bekezdése szerinti osztályokba be nem sorolt, vagy ideiglenesen ilyen osztályokba besoroltként nem minősített anyagokat, illetve az ilyen anyagokat tartalmazó ballasztvizet, tartálymosási termékeket vagy egyéb maradványanyagokat és keverékeket.
„A”, „B” és „C” osztályba besorolt anyagok a különleges körzeteken belül eső területeken
Ennek a szabálynak a (14) bekezdésében, valamint ennek a mellékletnek a 6. szabályában előírt rendelkezések fenntartása mellett,
(7) Tilos a tengerbe kiüríteni az ebben a mellékletben a 3. szabály (1) bekezdésének (a) pontja szerint „A” osztályba besorolt, vagy ideiglenesen ilyen osztályba besoroltként minősített anyagokat, valamint az ilyen anyagokat tartalmazó ballasztvizet, tartálymosási termékeket vagy egyéb maradványanyagokat és keverékeket. Az ilyen anyagokat vagy keverékeket tartalmazó tartályok kimosásakor, a maradványanyagokat a különleges körzetet határoló államok által, ennek a mellékletnek a 7. szabályában foglalt előírások szerint rendelkezésre bocsátandó, befogadó berendezésbe kell kiüríteni mindaddig, amíg a befogadó tartályba ömlő anyag koncentrációszintje el nem éri a 0,05 vagy annál alacsonyabb súlyszázalék értéket, és amíg a tartály ki nem ürül, a fehér- vagy sárgafoszfor kivételével, amelyek esetében a maradványanyag koncentrációszintjének nem szabad 0,005 súlyszázaléknál magasabb értékűnek lennie. Bármely, a tartályba ezután töltött víz a tengerbe üríthető abban az esetben, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:
(a) a hajónak menetben levő hajónak kell lennie és önjáró hajók esetében 7 csomó, nem önjáró hajók esetében 4 csomó sebességgel haladnia kell;
(b) a kiürítést a legkisebb merülés vízvonala alatti részen elhelyezett ürítőnyílásokon keresztül kell biztosítani, és figyelembe kell venni a tengervíz szívónyílások helyét; és
(c) a kiürítést a legközelebbi szárazföldtől mért legalább 12 tengeri mérföldnyi távolságra és legalább 25 méter mélységű vízbe kell végezni.
(8) Tilos a tengerbe kiüríteni az ebben a mellékletben a 3. szabály (1) bekezdésének (b) pontja szerinti „B” osztályba besorolt, vagy ideiglenesen ilyen osztályba besoroltként minősített anyagokat, illetve az ilyen anyagokat tartalmazó ballasztvizet, tartálymosási termékeket vagy egyéb maradványanyagokat és keverékeket, kivéve, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:
(a) a tartályon az Igazgatás által jóváhagyott és a Szervezet által kidolgozott szabványokon alapuló eljárás alkalmazásával előmosási műveletet hajtottak végre és a tartálymosási anyagokat befogadó berendezésbe kiürítették;
(b) a hajónak menetben levő hajónak kell lennie és önjáró hajók esetében 7 csomó, nem önjáró hajók esetében 4 csomó sebességgel haladnia kell;
(c) az alkalmazott kiürítési és mosási eljárásokat és berendezéseket az Igazgatás jóváhagyta. Ezeknek az eljárásoknak és berendezéseknek a Szervezet által kidolgozott szabványokon kell alapulniuk, és biztosítaniuk kell, hogy a kiürített folyadék koncentrációja és a kiürítés üteme olyan legyen, hogy az anyag koncentrációszintje a hajó mögötti sodorvonalban ne haladja meg az 1 rész/millió értéket.
(d) a kiürítést a legkisebb merülés vízvonala alatti részen elhelyezett ürítőnyílásokon keresztül kell biztosítani, és figyelembe kell venni a tengervíz szívónyílások helyét; és
(e) a kiürítést a legközelebbi szárazföldtől mért legalább 12 tengeri: mérföldnyi távolságra és legalább 25 méter mélységű vízbe kell végezni.
(9) Tilos a tengerbe kiüríteni az ebben a mellékletben a 3. szabály (1) bekezdésének (c) pontja szerinti „C” osztályba besorolt, vagy ideiglenesen ilyen osztályba besoroltként minősített anyagokat, illetve az ilyen anyagokat tartalmazó ballasztvizet, tartálymosási termékeket vagy egyéb maradványanyagokat és keverékeket, kivéve, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:
(a) a hajónak menetben levő hajónak kell lennie és önjáró hajók esetében 7 csomó, nem önjáró hajók esetében 4 csomó sebességgel haladnia kell,
(b) az alkalmazott kiürítési és mosási eljárásokat és berendezéseket az Igazgatás jóváhagyta. Ezeknek az eljárásoknak és berendezéseknek a Szervezet által kidolgozott szabványokon kell alapulniuk, és biztosítaniuk kell, hogy a kiürített folyadék koncentrációja és a kiürítés üteme olyan legyen, hogy az anyag koncentrációszintje a hajó mögötti sodorvonalban ne haladja meg az 1 rész/millió értéket,
(c) az egyes tartályokból és a hozzájuk tartozó csőrendszerekből kiürített maximális rakománymennyiség nem haladhatja meg az ennek a bekezdésnek a (b) pontjában hivatkozott eljárásokkal összhangban jóváhagyott maximális mennyiséget, amely semmilyen körülmények között sem lehet több, mint 1 m3, vagy a tartály köbméterben meghatározott befogadóképessége 1/3000 részének megfelelő mennyiség közül a nagyobb mennyiség;
(d) a kiürítést a legkisebb merülés vízvonala alatti részen elhelyezett ürítőnyílásokon keresztül kell végezni, és figyelembe kell venni a tengervíz szívónyílások helyét; és
(e) a kiürítést a legközelebbi szárazföldtől mért legalább 12 tengeri mérföldnyi távolságra és legalább 25 méter mélységű vízbe kell végezni.
(10) Rakományok maradványanyagainak a tartályokból való eltávolításához használhatók az Igazgatás által jóváhagyott szellőztetési eljárások is. Az ilyen eljárásoknak a Szervezet által kidolgozott szabványokon kell alapulniuk. Ezt követően a tartályok kimosásához használt mosóvíz tisztának tekintendő és azzal kapcsolatosan ennek a szabálynak a (7), (8) vagy (9) bekezdéseiben előírt rendelkezései nem alkalmazandók.
(11) Tilos a tengerbe kiüríteni az ebben a mellékletben a 4. szabály (1) bekezdése szerinti osztályokba be nem sorolt, vagy ideiglenesen ilyen osztályokba besoroltként nem minősített anyagokat, illetve az ilyen anyagokat tartalmazó ballasztvizet, tartálymosási termékeket vagy egyéb maradványanyagokat és keverékeket.
(12) Ennek a szabálynak semmilyen rendelkezése nem tilthatja meg, hogy egy hajó „B” vagy „C” osztályba besorolt rakományából maradványanyagokat a hajón visszatartson és azokat ennek a szabálynak a (2) és (3) bekezdéseinek megfelelően a különleges körzeten kívül a tengerbe kiürítse.
(13) (a) Az Egyezményben szerződő olyan államok kormányainak, amelyeknek partvonalai bármelyik különleges körzetet határolják, közösen meg kell állapodniuk és ki kell tűzniük azt az időpontot, amelytől kezdődően ennek a mellékletnek a (7) szabálya (1) bekezdésében előírt követelményt teljesíteni kell, valamint amelytől kezdődően az érintett terület vonatkozásában ennek a szabálynak a (7), (8), (9) és (10) bekezdéseiben előírt rendelkezések hatályba lépnek, és erről a kitűzött időpontról a Szervezetet számára legalább hat hónappal korábban kötelesek értesítést küldeni. Ezt követően a Szervezetnek azonnal tájékoztatnia kell az összes szerződő felet erről az időpontról.
(b) Abban az esetben, ha ez az Egyezmény korábban lép hatályba, mint az ennek a bekezdésnek az (a) pontjában előírt kitűzött időpont, a közbeeső időszak folyamán ennek a szabálynak az (1), (2) és (3) bekezdéseiben előírt követelmények alkalmazandók.
(14) A Déli-sarkvidék körzet vonatkozásában minden ártalmas folyékony anyag, vagy ilyen anyagokat tartalmazó keverék tengerbe kiürítése tilos.
(1) Minden 1986. július 1-jén vagy azt követően épült hajón alkalmazni kell olyan szivattyúkkal és csővezetékekkel kapcsolatos intézkedéseket, amelyek kedvező szivattyúzási feltételek mellett végrehajtott teszteléskor biztosítják, hogy „B” osztályba besorolt anyagok szállítására kijelölt tartályokhoz csatlakozó csővezetékben és az érintett tartály szívási pontjának közvetlen közelében a tartályban nem marad vissza 0,1 m3 mennyiséget meghaladó mennyiségű maradványanyag.
(2) (a) Ennek a bekezdésnek a (b) alpontjában foglalt rendelkezések fenntartásával, minden 1986. július 1-je előtt épült hajón alkalmazni kell olyan szivattyúkkal és csővezetékekkel kapcsolatos intézkedéseket, amelyek kedvező szivattyúzási feltételek mellett végrehajtott teszteléskor biztosítják, hogy a „B” osztályba besorolt anyagok szállítására kijelölt tartályokhoz csatlakozó csővezetékben és az érintett tartály szívási pontjának közvetlen közelében a tartályban nem marad vissza 0,3 m3 mennyiséget meghaladó mennyiségű maradványanyag.
(b) 1994. október 2-ig, az ennek a bekezdésnek az (a) pontjában hivatkozott hajókon, ha azok az (a) pontban előírt követelményeket nem elégítik ki, minimális követelményként alkalmazni kell olyan szivattyúkkal és csővezetékekkel kapcsolatos intézkedéseket, amelyek kedvező szivattyúzási feltételek mellett és felületi maradványanyag meghatározással végrehajtott teszteléskor biztosítják, hogy „B” osztályba besorolt anyagok szállítására kijelölt tartályokban és a tartályokhoz csatlakozó csővezetékben a maradványanyagok mennyisége ne haladja meg az 1 m3-t, vagy a tartály köbméterben meghatározott befogadóképessége 1/3000 részének megfelelő mennyiséget, attól függően, hogy melyik mennyiség a nagyobb.
(3) Minden 1986. július 1-jén, vagy azt követően épült hajón alkalmazni kell olyan szivattyúkkal és csővezetékekkel kapcsolatos intézkedéseket, amelyek kedvező szivattyúzási feltételek mellett végrehajtott teszteléskor biztosítják, hogy „C” osztályba besorolt anyagok szállítására kijelölt tartályokhoz csatlakozó csővezetékben és az érintett tartály szívási pontjának közvetlen közelében a tartályban nem marad vissza 0,3 m3 mennyiséget meghaladó mennyiségű maradványanyag.
(4) (a) Ennek a bekezdésnek a (b) pontjában előírt rendelkezések fenntartásával, minden 1986. július 1-jén vagy azt követően épült hajón alkalmazni kell olyan szivattyúkkal és csővezetékekkel kapcsolatos intézkedéseket, amelyek kedvező szivattyúzási feltételek mellett végrehajtott teszteléskor biztosítják, hogy a „C” osztályba besorolt anyagok szállítására kijelölt tartályokhoz csatlakozó csővezetékben és az érintett tartály szívási pontjának közvetlen közelében a tartályban, nem marad vissza 0,9 m3 mennyiséget meghaladó mennyiségű maradványanyag.
(b) 1994. október 2-ig az ennek a bekezdésnek az (a) pontjában hivatkozott hajókon, ha azok az abban a pontban előírt követelményeket nem elégítik ki, minimális követelményként alkalmazni kell olyan szivattyúkkal és csővezetékekkel kapcsolatos intézkedéseket, amelyek kedvező szivattyúzási feltételek mellett és felületi maradványanyag meghatározással végrehajtott teszteléskor biztosítják, hogy a „C” osztályba besorolt anyagok szállítására kijelölt tartályok mindegyike esetében a tartályban és a tartályhoz csatlakozó csővezetékben maradványanyagok mennyisége ne haladja meg a 3 m3 vagy a tartály köbméterben meghatározott befogadóképessége 1/1000 részének megfelelő mennyiséget, attól függően, hogy melyik mennyiség a nagyobb.
(5) Az ennek a szabálynak az (1), (2), (3) és (4) bekezdéseiben foglalt rendelkezésekben hivatkozott szivattyúzási feltételeket az Igazgatásnak jóvá kell hagynia, és azoknak a Szervezet által kidolgozott szabványokon kell alapulniuk. Az ennek a szabálynak az (1), (2), (3) és (4) bekezdései rendelkezéseiben hivatkozott szivattyúzás hatékonysági tesztelésekhez tesztelő anyagként vizet kell használni, a tesztelési eljárásnak az Igazgatás által jóváhagyott eljárásnak kell lennie és a Szervezet által kidolgozott szabványokon kell alapulnia. Az ennek a szabálynak a (2) bekezdése (b) pontjában és (4) bekezdése (b) pontjában hivatkozott felületi maradványanyag meghatározást a rakománytartályok falainak felszínén a Szervezet által kidolgozott szabványok alapján kell végezni.
(6) (a) Ennek a szabálynak a (b) pontjában foglalt rendelkezések fenntartásával, az ennek a szabálynak a (2) és (4) bekezdéseiben előírt rendelkezéseket nem kell alkalmazni 1986. július 1-je előtt épült olyan hajók vonatkozásában, amelyek az Igazgatás által meghatározott alábbi korlátozott útvonalakon közlekednek:
(i) az Egyezményt aláíró egyik szerződő fél államán belüli kikötők vagy terminálok között; vagy
(ii) az Egyezményt aláíró szerződő felek államain belüli kikötők vagy terminálok között.
(b) Ennek a bekezdésnek az (a) pontjában előírt rendelkezéseket csak az 1986. július 1-je előtt épült hajókra kell alkalmazni, ha
(i) azokban az esetekben, amikor „B” vagy „C” osztályba besorolt anyagot vagy keveréket tartalmazó tartályt ki kell mosni, vagy ballasztvízzel fel kell tölteni, a tartályt az Igazgatás által jóváhagyott és a Szervezet által kidolgozott szabványokon alapuló előmosási eljárásnak vetik alá és a tartálymosási termékeket befogadó berendezésbe kiürítik;
(ii) a megismételt tartálymosások mosási termékeit vagy a ballasztvizet ennek a mellékletnek másik szabályaiban előírt rendelkezéseknek megfelelően befogadó berendezésbe vagy a tengerbe kiürítik;
(iii) a kikötőkben vagy termináloknál a fenti műveletekhez használt befogadó berendezések alkalmasságát ennek a bekezdésnek a rendelkezései alkalmazásában az Egyezményt aláíró azon szerződő államok kormányai, amelyekben az ilyen kikötők vagy terminálok találhatók, jóváhagyták;
(iv) az Egyezményt aláíró másik szerződő felek államainak a fennhatósága alá tartozó kikötőkbe vagy terminálokhoz irányuló útvonalakon üzemeltetett hajók esetében az Igazgatás a mentesítés adatait közli a Szervezettel, hogy azokat a Szervezet tájékoztatás céljából az Egyezményt aláíró minden szerződő fél számára körözvényben megküldhesse és azok szükség esetén, megtehessék a megfelelő intézkedéseket; és
LÁSD A 4.1 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT
(v) az ennek a mellékletnek a rendelkezései szerint kibocsátott bizonyítványt azzal a kikötéssel állították ki, hogy a hajót kizárólag ilyen korlátozott útvonalakon üzemeltetik.
(7) Olyan hajók esetében, amelyeknek szerkezeti és üzemeltetési jellemzői nem teszik szükségessé a rakománytartályok ballasztolás céljára való használatát, és amelyeknek a rakománytartályait csak javítások elvégzése vagy szárazdokkba beállás céljaira kell kimosni, az Igazgatás engedélyezheti az ennek a szabálynak az (1), (2), (3) és (4) bekezdéseiben előírt rendelkezések alkalmazása alóli mentesítést, feltéve, hogy az alábbi feltételek mindegyike teljesül:
(a) a hajó tervezési és szerkezeti jellemzőit, valamint berendezéseit az Igazgatás a szándékok szerinti üzemeltetési szempontok figyelembevételével jóváhagyta;
(b) a javítások elvégzését vagy szárazdokkba beállást megelőzően szükség szerint végrehajtandó tartálymosásokból származó tartálymosási termékeket olyan befogadó berendezésbe kiürítették, amelynek alkalmasságáról az Igazgatás meggyőződött;
(c) az ennek a mellékletnek a rendelkezései szerint megkövetelt bizonyítvány:
(i) igazolja, hogy minden egyes rakománytartály csak egy nevesített anyag szállítására jogosító bizonyítvánnyal rendelkezik; és
(ii) tartalmazza a mentesítés adatait;
(d) a hajó az Igazgatás által jóváhagyott megfelelő Üzemeltetési utasításokkal rendelkezik; és
(e) az Egyezményt aláíró másik szerződő felek államainak a fennhatósága alá tartozó kikötőkbe vagy terminálokhoz irányuló útvonalakon üzemeltetett hajók esetében az Igazgatás a mentesítés adatait közli a Szervezettel, hogy azokat a Szervezet tájékoztatás céljából az Egyezményt aláíró minden szerződő fél számára körözvényben megküldhesse és azok szükség esetén, megtehessék a megfelelő intézkedéseket.
LÁSD A 4.1 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT
Ennek a mellékletnek az 5. szabályában előírt rendelkezések nem alkalmazandók az alábbiakra:
(a) ártalmas folyékony anyagoknak vagy ilyen anyagokat tartalmazó keverékeknek egy hajó biztonsága érdekében vagy tengeri életmentés céljából való tengerbe kiürítése, vagy
(b) ártalmas folyékony anyagoknak vagy ilyen anyagokat tartalmazó keverékeknek a hajót vagy annak berendezéseit érő károsodás miatti tengerbe kiürítése:
(i) feltéve, hogy a károsodás bekövetkezését vagy a kiürítés tényének felfedezését követően a kiürítés mértékének megakadályozásához vagy minimális mértékűre csökkentéséhez minden indokoltan elvárható elővigyázatossági intézkedést megtettek; és
(ii) kivéve az olyan eseteket, amikor a hajó tulajdonosa vagy parancsnoka szándékosan vagy gondatlanságból kár bekövetkezését idézte elő, és abban a tudatban járt el, hogy kár bekövetkezése valószínűsíthető, vagy
(c) ártalmas folyékony anyagoknak vagy ilyen anyagokat tartalmazó keverékeknek az Igazgatás által jóváhagyott módon való tengerbe kiürítése olyan esetekben, amikor annak alkalmazására bizonyos meghatározott szennyezést előidéző események bekövetkezése elleni küzdelem keretében a szennyezési károk minimálisra csökkentése céljából kerül sor. Minden ilyen tengerbe kiürítés annak a kormánynak a jóváhagyása függvényében hajtható végre, amelynek a fennhatósága alá tartozó területen a szándékok szerint a tengerbe kiürítést végrehajtják.
(1) Az Egyezményt aláíró minden szerződő fél kormánya vállalja, hogy befogadó berendezéseket bocsát a kikötőit, termináljait vagy javító kikötőit használó hajók rendelkezésére az alábbiak szerint:
(a) a rakományok berakodásához és kirakodásához igénybe vett kikötőknek és termináloknak megfelelő befogadó berendezésekkel kell rendelkezniük az ebben a mellékletben előírt rendelkezések alkalmazása következtében a hajókon szállított ártalmas folyékony anyagokat tartalmazó maradványanyagoknak és keverékeknek a hajók számára fölösleges késedelem okozása nélküli befogadására; és
(b) a vegyianyag-szállító tartályhajók javítását vállaló hajójavító kikötőknek megfelelő befogadó berendezésekkel kell rendelkezniük ártalmas folyékony anyagokat tartalmazó maradványanyagok és keverékek befogadására.
LÁSD AZ 5.1 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT
(2) Az Egyezményt aláíró minden szerződő fél kormánya köteles meghatározni az egyes rakományok berakodásához és kirakodásához igénybe vett kikötőkben, terminálokon és hajójavító kikötőkben ennek a szabálynak az (1) bekezdésében előírt rendelkezések alkalmazása keretében általuk rendelkezésre bocsátott berendezések típusát, és erről köteles a Szervezetet értesíteni.
(3) Az Egyezményt aláíró minden szerződő fél kormánya köteles gondoskodni arról, hogy rakományok kirakodásához használt termináljaikon az ártalmas folyékony anyagokat kirakodó hajók rakománytartályai kirakodását megfelelő intézkedések segítsék elő. Gondoskodni kell arról, hogy a terminálnak a kirakodó hajókból átfejtett ártalmas folyékony anyagokat tartalmazó tömlőiből és csővezetékeiből az anyag ne csoroghasson vissza a hajóba.
(4) Az Egyezményt aláíró minden szerződő fél köteles a Szervezetet minden olyan esetről értesíteni, amikor az ennek a szabálynak az (1) bekezdésében hivatkozott befogadó berendezések, vagy az ennek a szabálynak a (3) bekezdésében hivatkozott intézkedések vélelmezetten nem megfelelőek, és a Szervezet köteles az ilyen értesítést az érintett szerződő felek számára továbbítani.
(1) (a) Az Egyezményt aláíró minden szerződő fél kormánya köteles ennek a szabálynak a végrehajtásához felügyelőket megbízni vagy kijelölni. A felügyelők kötelesek a Szervezet által kidolgozott ellenőrzési eljárások lefolytatásával ellenőrzéseket végrehajtani. *
(b) Az ártalmas folyékony anyagokat szállító hajó parancsnoka köteles gondoskodni az 5. szabályban és ebben a szabályban előírt rendelkezések betartásáról, valamint ennek a mellékletnek a 9. szabálya rendelkezései szerint a rakományoknak a Rakománynaplóba való bevezetéséről minden olyan esetben, amikor az abban a szabályban hivatkozott műveletek végrehajtására kerül sor.
(c) Az ennek a szabálynak a (2) bekezdése (b) pontjában, (5) bekezdése (b) pontjában, (6) bekezdése (c) pontjában vagy (7) bekezdése (c) pontjában hivatkozott mentesítéseket csak a fogadó szerződő fél kormánya adhatja meg egy olyan hajó számára, amelyet az Egyezményt aláíró másik szerződő fél államának fennhatósága alá tartozó kikötőkbe vagy terminálokhoz irányuló útvonalakon üzemeltetnek. Ilyen mentesítés megadásakor az ezt igazoló bejegyzést a Rakománynaplóban ennek a bekezdésnek az (a) pontjában hivatkozott felügyelőnek az aláírásával kell hitelesíttetni.
„A” osztályba besorolt anyagok az összes körzetben
(2) Az „A” osztályba besorolt anyagok tekintetében az összes körzetben az alábbi szabályok alkalmazandók:
(a) A kirakott tartályt azt megelőzően, mielőtt a hajó a kirakodó kikötőt elhagyja, ennek a bekezdésnek a (b) pontjában foglalt rendelkezések fenntartásával, ennek a szabálynak a (3) vagy (4) bekezdésében előírt rendelkezések betartásával ki kell mosni.
(b) A hajó parancsnokának felkérésére; a fogadó szerződő fél kormánya mentesítést adhat a hajó számára az ennek a bekezdésnek az (a) pontjában hivatkozott kötelezettségek teljesítése alól abban az esetben, ha kielégítő módon meggyőződött arról, hogy
(i) a kirakott tartályt az előző anyaggal megegyező, vagy azzal összeférhető anyaggal fogják feltölteni, és a berakodás megkezdése előtt a tartályt nem fogják kimosni, vagy ballasztvízzel nem fogják feltölteni; vagy
(ii) a kirakott tartályt a tengeren nem mosták, és nem töltötték fel ballasztvízzel, valamint az ennek a szabálynak a (3) vagy (4) bekezdésében előírt rendelkezéseket másik kikötőben kielégítették, feltéve, hogy a rendelkezésre álló írásos bizonyítékok szerint abban a kikötőben befogadó berendezés rendelkezésre áll, és az, az ilyen cél szerinti használatra alkalmas; vagy
(iii) a rakomány maradványanyagait az Igazgatás által jóváhagyott és a Szervezet által kidolgozott szabványokon alapuló szellőztetési eljárás alkalmazásával eltávolítják.
(3) Ha a tartályt ennek a szabálynak a (2) bekezdése (a) pontjának rendelkezései szerint ki kell mosni, a tartálymosási termékeket egy befogadó berendezésbe kell kiüríteni legalább addig, amíg a kiürített folyadékban az anyag koncentrációjának a szintje a felügyelő által a tartálymosási termékből vett mintákon elvégzett elemzés szerint el nem éri az arra az anyagra ennek a mellékletnek a II. függelékében meghatározott maradványanyag koncentrációszintet. A kívánt maradványanyag koncentrációszint elérésekor még a tartályban levő tartálymosó termékeket továbbra is a befogadó berendezésbe kell kiüríteni a tartály teljes kiürüléséig. Az ezt igazoló bejegyzést a Rakománynaplóba be kell vezetni és a megfelelő bejegyzést ennek a szabálynak az (1) bekezdése (a) pontjában hivatkozott felügyelőnek az aláírásával kell hitelesíttetni.
(4) Olyan esetekben, amikor a fogadó szerződő fél kormánya meggyőződik arról, hogy a tartálymosó termékben az anyag koncentrációszintjének a mérése a hajó fölösleges késleltetése nélkül gyakorlatilag nem valósítható meg, az ilyen szerződő fél elfogadhatja ennek a szabálynak a (3) bekezdése (a) pontjában hivatkozott eljárással egyenértékű alternatív eljárások alkalmazását is azzal a kikötéssel, hogy
(a) a tartályon az Igazgatás által jóváhagyott és a Szervezet által kidolgozott szabványokon alapuló eljárás alkalmazásával előmosási műveletet hajtanak végre; és
(b) az (1) bekezdés (a) pontjában hivatkozott felügyelő a Rakománynaplóban igazolja, hogy
(i) a tartályt, a szivattyút és a csővezetékeket kiürítették, és
(ii) azon a tartályon és annak az anyagnak a kiürítése céljából az Igazgatás által jóváhagyott eljárás alkalmazásával előmosási műveletet végeztek, és
(iii) az ilyen tartályból az előmosásból származó tartálymosó termékeket megfelelő befogadó berendezésbe kiürítették, és a tartály üres.
„B” és „C” osztályba besorolt anyagok a különleges körzeteken kívül eső területeken
(5) A „B” és „C” osztályba besorolt anyagok tekintetében a különleges körzeteken kívül eső területeken az alábbi szabályok alkalmazandók:
(a) A kirakott tartályt azt megelőzően, mielőtt a hajó a kirakodó kikötőt elhagyja, ennek a bekezdésnek a (b) pontja rendelkezései függvényében előmosási eljárásnak kell alávetni minden olyan esetben, ha
(i) a kirakodott anyagot a Szervezet által kidolgozott szabványok olyan anyagként tüntetik fel, amely a „B” vagy „C” osztályba besorolt anyagok esetében ennek a mellékletnek az 5. szabálya (2) vagy (3) bekezdésében előírt rendelkezések szerint a tengerbe kiüríthető mennyiséget meghaladó mennyiségű maradványanyagot eredményez; vagy
LÁSD AZ 5A.1 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT
(ii) a kirakodást nem az Igazgatás által jóváhagyott és a Szervezet által kidolgozott szabványokon alapuló, ennek a mellékletnek az 5A. szabálya (5) bekezdésében előírt rendelkezések szerinti, a tartályhoz jóváhagyott szivattyúzási feltételekkel végezték, kivéve, ha ennek a mellékletnek az 5A. szabálya rendelkezéseiben előírt mennyiségek eléréséig ennek a szabálynak az (1) bekezdése (a) pontjában hivatkozott felügyelő elvárásait kielégítő alternatív megoldást alkalmaztak a rakomány maradványanyagainak az eltávolításához.
Az alkalmazott előmosási eljárásnak az Igazgatás által jóváhagyott és a Szervezet által kidolgozott szabványokon alapuló eljárásnak kell lennie és a tartálymosási termékeket a kirakodó kikötő megfelelő befogadó berendezésébe kell kiüríteni.
(b) A hajó parancsnokának felkérésére a fogadó szerződő fél kormánya mentesítést adhat a hajó számára az ennek a bekezdésnek az (a) pontjában hivatkozott kötelezettségek teljesítése alól abban az esetben, ha kielégítő módon meggyőződött arról, hogy
(i) a kirakott tartályt az előző anyaggal megegyező, vagy azzal összeférhető anyaggal fogják feltölteni, és a berakodás megkezdése előtt a tartályt nem fogják kimosni, vagy ballasztvízzel nem fogják feltölteni; vagy
(ii) a kirakott tartályt a tengeren nem mosták, és nem töltötték fel ballasztvízzel, valamint az ennek a szabálynak a (3) vagy (4) bekezdésében előírt rendelkezéseket másik kikötőben kielégítették, feltéve, hogy a rendelkezésre álló írásos bizonyítékok szerint abban a kikötőben befogadó létesítmény rendelkezésre áll, és az, az ilyen cél szerinti használatra alkalmas; vagy
(iii) a rakomány maradványanyagait az Igazgatás által jóváhagyott és a Szervezet által kidolgozott szabványokon alapuló szellőztetési eljárás alkalmazásával eltávolítják.
„B” osztályba besorolt anyagok különleges körzeteken belül
(6) A „B” osztályba besorolt anyagok tekintetében a különleges körzeteken belül az alábbi szabályok alkalmazandók:
(a) A kirakott tartályt azt megelőzően, mielőtt a hajó a kirakodó kikötőt elhagyja, ennek a bekezdésnek a (b) és (c) pontjai rendelkezései függvényében előmosási eljárásnak kell alávetni. Az alkalmazott előmosási eljárásnak az Igazgatás által jóváhagyott és a Szervezet által kidolgozott szabványokon alapuló eljárásnak kell lennie és a tartálymosási termékeket a kirakodó kikötő megfelelő befogadó berendezésébe kell kiüríteni.
(b) Az alábbi feltételek mindegyikének teljesülése esetén ennek a bekezdésnek az (a) pontjában előírt rendelkezések nem alkalmazandók:
(i) a kirakodott anyagot a Szervezet által kidolgozott szabványok olyan anyagként tüntetik fel, amely a „B” osztályba besorolt anyagok esetében ennek a mellékletnek az 5. szabálya (2) bekezdésében előírt rendelkezések szerint a különleges körzeteken kívül eső területeken tengerbe kiüríthető mennyiséget nem meghaladó mennyiségű maradványanyagot eredményez, és a maradványanyagokat visszatartják a hajón a különleges körzeten kívül eső területen ennek a mellékletnek az 5. szabálya (2) bekezdése a rendelkezései szerinti későbbi tengerbe kiürítés céljából; és
(ii) a kirakodást az Igazgatás által jóváhagyott és a Szervezet által kidolgozott szabványokon alapuló, ennek a mellékletnek az 5A. szabálya (5) bekezdésének a rendelkezései szerinti, a tartályhoz jóváhagyott szivattyúzási feltételekkel végezték, vagy ha a jóváhagyott szivattyúzási feltételeket nem tartották be, ennek a mellékletnek az 5A. szabálya rendelkezéseiben előírt mennyiségek eléréséig ennek a szabálynak az (1) bekezdése (a) pontjában hivatkozott felügyelő elvárásait kielégítő alternatív megoldást alkalmaztak a rakomány maradványanyagainak az eltávolításához.
(c) A hajó parancsnokának felkérésére a fogadó szerződő fél kormánya mentesítést adhat a hajó számára az ennek a bekezdésnek az (a) pontjában hivatkozott kötelezettségek teljesítése alól abban az esetben, ha kielégítő módon meggyőződött arról, hogy
(i) a kirakott tartályt az előző anyaggal megegyező, vagy azzal összeférhető anyaggal fogják feltölteni, és a berakodás megkezdése előtt a tartályt nem fogják kimosni, vagy ballasztvízzel nem fogják feltölteni; vagy
(ii) a kirakott tartályt a tengeren nem mosták, és nem töltötték fel ballasztvízzel, valamint az ennek a szabálynak a (3) vagy (4) bekezdésében előírt rendelkezéseket másik kikötőben kielégítették, feltéve, hogy a rendelkezésre álló írásos bizonyítékok szerint abban a kikötőben befogadó létesítmény rendelkezésre áll, és az, az ilyen cél szerinti használatra alkalmas; vagy
(iii) a rakomány maradványanyagait az Igazgatás által jóváhagyott és a Szervezet által kidolgozott szabványokon alapuló szellőztetési eljárás alkalmazásával eltávolítják.
„C” osztályba besorolt anyagok különleges körzeteken belül eső területeken
(7) A „C” osztályba besorolt anyagok tekintetében a különleges körzeteken belül eső területeken az alábbi szabályok alkalmazandók:
(a) A kirakott tartályt azt megelőzően, mielőtt a hajó a kirakodó kikötőt elhagyja, ennek a bekezdésnek a (b) és (c) pontjaiban előírt rendelkezések függvényében előmosási eljárásnak kell alávetni minden olyan esetben, ha
(i) a kirakodott anyagot a Szervezet által kidolgozott szabványok olyan anyagként tüntetik fel, amely a „C” osztályba besorolt anyagok esetében ennek a mellékletnek az 5. szabálya (9) bekezdésében előírt rendelkezések szerint a tengerbe kiüríthető mennyiséget meghaladó mennyiségű maradványanyagot eredményez; vagy
LÁSD AZ 5A.1 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT
(ii) a kirakodást nem az Igazgatás által jóváhagyott és a Szervezet által kidolgozott szabványokon alapuló, ennek a mellékletnek az 5A. szabálya (5) bekezdésének a rendelkezései szerinti, a tartályhoz jóváhagyott szivattyúzási feltételekkel végezték, kivéve, ha ennek a mellékletnek az 5A. szabálya rendelkezéseiben előírt mennyiségek eléréséig ennek a szabálynak az (1) bekezdése (a) pontjában hivatkozott felügyelő elvárásait kielégítő alternatív megoldást alkalmaztak a rakomány maradványanyagainak az eltávolításához.
Az alkalmazott előmosási eljárásnak az Igazgatás által jóváhagyott és a Szervezet által kidolgozott szabványokon alapuló eljárásnak kell lennie és a tartálymosási termékeket a kirakodó kikötő megfelelő befogadó berendezésébe kell kiüríteni.
(b) Az alábbi feltételek mindegyikének teljesülése esetén ennek a bekezdésnek az (a) pontjában előírt rendelkezések nem alkalmazandók:
(i) a kirakodott anyagot a Szervezet által kidolgozott szabványok olyan anyagként tüntetik fel, amely a „C” osztályba besorolt anyagok esetében ennek a mellékletnek az 5. szabálya (3) bekezdésében előírt rendelkezések szerint a különleges körzeteken kívül eső területeken tengerbe kiüríthető mennyiséget nem meghaladó mennyiségű maradványanyagot eredményez, és a maradványanyagokat visszatartják a hajón a különleges körzeten kívül eső területen ennek a mellékletnek az 5. szabálya (2) bekezdése a rendelkezései szerinti későbbi tengerbe kiürítés céljából; és
(ii) a kirakodást az Igazgatás által jóváhagyott és a Szervezet által kidolgozott szabványokon alapuló, ennek a mellékletnek az 5A. szabálya (5) bekezdésének a rendelkezései szerinti, a tartályhoz jóváhagyott szivattyúzási feltételekkel végezték, vagy ha a jóváhagyott szivattyúzási feltételeket nem tartották be, ennek a mellékletnek az 5A. szabálya rendelkezéseiben előírt mennyiségek eléréséig ennek a szabálynak az (1) bekezdése (a) pontjában hivatkozott felügyelő elvárásait kielégítő alternatív megoldást alkalmaztak a rakomány maradványanyagainak az eltávolításához.
(c) A hajó parancsnokának felkérésére a fogadó szerződő fél kormánya mentesítést adhat a hajó számára az ennek a bekezdésnek az (a) pontjában hivatkozott kötelezettségek teljesítése alól abban az esetben, ha kielégítő módon meggyőződött arról, hogy
(i) a kirakott tartályt az előző anyaggal megegyező, vagy azzal összeférhető anyaggal fogják feltölteni, és a berakodás megkezdése előtt a tartályt nem fogják kimosni vagy ballasztvízzel nem fogják feltölteni; vagy
(ii) a kirakott tartályt a tengeren nem mosták és nem töltötték fel ballasztvízzel, valamint ennek a szabálynak a (3) vagy (4) bekezdésében előírt rendelkezéseket másik kikötőben kielégítették, feltéve, hogy a rendelkezésre álló írásos bizonyítékok szerint abban a kikötőben befogadó létesítmény rendelkezésre áll, és az, ilyen cél szerinti használatra alkalmas; vagy
(iii) a rakomány maradványanyagait az Igazgatás által jóváhagyott és a Szervezet által kidolgozott szabványokon alapuló szellőztetési eljárás alkalmazásával eltávolítják.
„D” osztályba besorolt anyagok az összes körzetben
(8) A „D” osztályba besorolt anyagok esetében a kirakott tartályt ki kell mosni és a tartálymosási termékeket megfelelő befogadó berendezésbe kell kiüríteni, vagy a tartályban maradványanyagokat fel kell hígítani és ennek a mellékletnek az 5. szabálya (4) bekezdésében előírt rendelkezéseknek megfelelően a tengerbe kell kiüríteni.
Raktéri szennyvíztartályok kiürítése
(9) A hajó raktéri szennyvíztartályaiban visszatartott maradványanyagokat, beleértve a szivattyúház fenékárkából származó maradványanyagokat is, amelyek „A” osztályba besorolt anyagot, vagy különleges körzeten belül eső területeken „A” vagy „B” osztályba besorolt anyagot tartalmaznak, az adott esetnek megfelelően ennek a mellékletnek az 5. szabálya (1), (7) vagy (8) bekezdéseiben előírt rendelkezések szerint megfelelő befogadó berendezésbe kell kiüríteni.
(1) Minden olyan hajót, amelyre ennek a mellékletnek a rendelkezései alkalmazandók, el kell látni ennek a mellékletnek a IV. mellékletében ismertetett formának megfelelő Rakománynaplóval, akár a hivatalos hajónapló részeként, akár más módon.
(2) A Rakománynaplót tartálytól tartályig haladva kell kitölteni minden alkalommal, amikor a hajón ártalmas folyékony anyagokkal kapcsolatosan az alábbi tevékenységek végzésére kerül sor:
(i) rakományok berakása;
(ii) rakományok belső átfejtése;
(iii) rakományok kirakása;
(iv) rakománytartályok tisztítása;
(v) rakománytartályok ballasztolása;
(vi) rakománytartályokból ballasztvíz kiürítése;
(vii) maradványanyagok kiürítése befogadó berendezésekbe;
(viii) maradványanyagok tengerbe kiürítése vagy szellőztetéssel való eltávolítása ennek a mellékletnek az 5. szabályában előírt rendelkezések szerint.
(3) Minden olyan esetben, amikor akár szándékosan, akár véletlenszerűen ennek az Egyezménynek a 8. Cikkében és ennek a mellékletnek a 6. szabályában hivatkozott módon bármiféle ártalmas folyékony anyag, vagy ilyen anyagot tartalmazó keverék tengerbe kiürítésére kerül sor, ezt a tényt be kell vezetni a Rakománynaplóba a kiürítés körülményeinek és előidéző okainak feltüntetésével.
(4) Minden olyan esetben, amikor az Egyezmény egy szerződő felének a kormánya által ennek a mellékletnek a hatálya alá tartozó műveletek ellenőrzésének a végrehajtására kijelölt vagy megbízott felügyelő egy hajón ellenőrzést hajt végre, köteles ezt a Rakománynaplóba bevezetett megfelelő bejegyzéssel igazolni.
(5) Az ennek a szabálynak a (2) és (3) bekezdéseiben hivatkozott műveletek mindegyikét hiánytalanul és késedelem nélkül, a kérdéses művelet vonatkozásában megkövetelt összes adat kitöltésével a Rakománynaplóba be kell vezetni. Minden bejegyzést a kérdéses művelet elvégzéséért felelős tiszt(ek) köteles(ek) aláírni, és a hajó parancsnoka köteles minden oldalt aláírásával ellátni. A Rakománynaplóba tett bejegyzéseket annak az államnak a hivatalos nyelvén kell bevezetni, amelyiknek a lobogóját a hajó jogosult viselni; az olyan hajók esetében, amelyek rendelkeznek az 1973. évi Nemzetközi szennyezés megelőzési bizonyítvánnyal ömlesztett ártalmas folyékony anyagok szállítására (a továbbiakban NLS Bizonyítvány) vagy ennek a mellékletnek a 12A. szabályában hivatkozott bizonyítvánnyal, a bejegyzéseket angol vagy francia nyelven kell bevezetni. Vitatott esetekben, vagy ha az értelmezésben eltérések fordulnak elő, annak az államnak a hivatalos nyelvén bevezetett bejegyzéseket kell irányadónak tekinteni, amelynek a lobogóját a hajó jogosult viselni.
(6) A Rakománynaplót a hajón - a személyzet nélküli vontatmányok kivételével - az ellenőrzések végrehajtásához könnyen hozzáférhető helyen kell tartani. Az utolsó bejegyzés bevezetését követően a Rakománynaplót hároméves időtartamon keresztül meg kell őrizni.
(7) A szerződő felek illetékes hatóságai minden ennek a mellékletnek a hatálya alá tartozó, a fennhatóságuk alatt álló kikötőben tartózkodó hajó Rakománynaplóját jogosultak megtekinteni, a napló bármely bejegyzéséről másolatot készíteni és megkövetelni, hogy a hajó parancsnoka igazolja a bejegyzésekről készített másolat hitelességét. A Rakománynapló bejegyzéseiről készített minden ilyen, a hajó parancsnoka által hitelesített másolatot a bejegyzésekben rögzített tények bizonyítékaként rendelkezésre kell bocsátani bírósági eljárások lefolytatásához. A Rakománynapló bejegyzéseinek ennek a bekezdésnek a rendelkezései szerinti megtekintését és a bejegyzésekről hiteles másolat készítését az illetékes hatóság köteles a lehető legalkalmasabb módon, a hajó indokolatlan késleltetése nélkül végrehajtani.
(1) Az ártalmas folyékony anyagokat ömlesztve szállító hajókon az alábbi szemléket kell végrehajtani:
(a) Első szemlét a hajó üzembe helyezése előtt, vagy mielőtt az ennek a mellékletnek a 11. szabályában előírt bizonyítványt első alkalommal kiállítják, amelynek ki kell terjednie a szerkezet, felszerelések, rendszerek, szerelvények, elrendezés és anyagok állapotának teljes felülvizsgálatára addig a mértékig, amíg az érintett hajó ennek a mellékletnek a rendelkezései hatálya alá tartozónak tekintendő. Ennek a szemlének biztosítania kell, hogy a szerkezet, felszerelések, rendszerek, szerelvények, elrendezés és anyagok állapota hiánytalanul elégítse ki az ebben a mellékletben előírt követelményeket.
(b) Időszakos szemléket az Igazgatás által meghatározott, de öt évet meg nem haladó időközönként, amely szemléknek biztosítaniuk kell, hogy a szerkezet, felszerelések, rendszerek, szerelvények, elrendezés és anyagok állapota hiánytalanul elégítse ki az ebben a mellékletben előírt követelményeket.
(c) A bizonyítvány érvényességi időtartama folyamán legalább egy időközi szemlét, amelynek biztosítania kell, hogy a felszerelések és azokhoz csatlakozó szivattyúk és csővezetékrendszerek állapota ennek a mellékletnek a rendelkezéseiben előírt követelményeket hiánytalanul elégítse ki, és azok üzemképes jó állapotban legyenek. Abban az esetben, ha ilyen időközi szemlét bármelyik bizonyítvány érvényességi időtartama folyamán csak egy alkalommal hajtanak végre, a szemle végrehajtási időpontjának a kérdéses bizonyítvány érvényességi időtartama félidejét megelőző vagy követő hat hónapon belüli időszakra kell esnie. Az ilyen időközi szemle megtartását az ennek a mellékletnek a 11. szabálya rendelkezései szerint kibocsátott bizonyítvány hátoldalán hátirattal igazolni kell.
LÁSD A 6.1 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT
(d) Éves szemlét a bizonyítvány kibocsátási napjának évét és hónapját megelőző vagy követő három hónapos időszak folyamán, amely szemle lefolytatásának keretében általános ellenőrzést kell végrehajtani annak biztosítása céljából, hogy a szerkezet, szerelvények, elrendezés és anyagok minden szempontból folytatólagosan elégítsék ki a hajó szándékok szerinti üzemeltetésével kapcsolatos követelményeket. Az ilyen éves szemle megtartását az ennek a mellékletnek a 11. szabálya rendelkezései szerint kibocsátott bizonyítvány hátoldalán hátirattal igazolni kell.
LÁSD A 6.1 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT
(2) (a) A hajók szemléjét ennek a mellékletnek rendelkezései érvényre juttatása tekintetében az Igazgatás tisztviselőinek kell megtartaniuk. Az Igazgatás ugyanakkor a szemlék végrehajtásával erre a célra kinevezett felügyelőket vagy általa elismert szervezeteket bízhat meg.
(b) Az Igazgatás, amely ennek a bekezdésnek az (a) pontjában előírt rendelkezések szerint a szemlék lefolytatását felügyelők kinevezése vagy általa elismert szervezetek megbízása révén hajtja végre, minimális követelményként köteles a kinevezett felügyelőt vagy elismert szervezetet feljogosítani:
(i) hajók javításának az elrendelésére; és
(ii) szemlék és ellenőrzések végrehajtására olyan esetekben, amikor egy kikötő szerint illetékes állam illetékes hatóságai arra felkérik.
Az Igazgatás köteles az általa kinevezett felügyelőkre vagy elismert szervezetekre ruházott hatáskörökkel kapcsolatos sajátos feladatokról és feltételekről a Szervezetet értesíteni, hogy a Szervezet azokat az ezt az Egyezményt aláíró szerződő felek által foglalkoztatott tisztviselők tájékoztatása céljából körözvényben megküldhesse.
(c) Olyan esetekben, amikor a kinevezett felügyelő vagy elismert szervezet szemle lefolytatása keretében megállapítja, hogy a hajó vagy annak felszerelései állapota nem felel meg kielégítő módon a 'bizonyítvány kibocsátásához szükséges követelményeknek, vagy hogy a hajó kifutása a tengerre a tengeri környezet biztonsága vonatkozásában indokolatlanul nagy kockázatot jelentene, az ilyen felügyelő vagy elismert szervezet köteles azonnal gondoskodni a megfelelő javító célú intézkedések megtételéről és az Igazgatás számára hivatalos úton értesítést küldeni. Az ilyen elrendelt javító célú intézkedések megtételének az elmulasztása esetén a bizonyítványt vissza kell vonni és erről az Igazgatás számára haladéktalanul értesítést kell küldeni; olyan esetekben, amikor az érintett hajó másik szerződő fél fennhatósága alá tartozó kikötőben tartózkodik, a kikötő szerint illetékes állam illetékes hatóságai számára szintén haladéktalanul értesítést kell küldeni. Olyan esetekben, amikor az Igazgatás egy tisztviselője, egy kinevezett felügyelő vagy egy elismert szervezet értesítést küld a kikötő szerint illetékes állam illetékes hatóságai számára, a kikötő szerint illetékes állam kormánya köteles az ilyen tisztviselő, felügyelő vagy szervezet számára minden olyan segítséget megadni, amelyre azok az ebben a szabályban előírt rendelkezések szerinti kötelességeik teljesítéséhez igényt tarthatnak. A kikötő szerint illetékes állam kormánya szükség esetén köteles gondoskodni annak biztosításáról, hogy a hajó ne futhasson ki úgy a tengerre, vagy a kikötőt a legközelebbi javító kikötő elérése céljából úgy el ne elhagyhassa, hogy a tengeri környezet biztonságára elfogadhatatlanul nagy veszélyt jelentene.
(d) Az érintett Igazgatás minden esetben köteles maradéktalanul szavatolni a szemlék és ellenőrzések hiánytalan és teljes végrehajtását és köteles gondoskodni az ezzel kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséhez szükséges intézkedések megtételéről.
(3) (a) A hajót és annak felszereléseit az ebben az Egyezményben előírt rendelkezések betartásához szükséges állapotban kell tartani annak biztosítása érdekében, hogy a hajó a tengerre kifutás vonatkozásában minden szempontból alkalmas legyen és a tengeri környezet biztonsága vonatkozásában indokolatlanul nagy kockázatot ne idézzen elő.
(b) Azt követően, hogy ennek a szabálynak az (1) bekezdése rendelkezései szerint egy hajón bármilyen szemlét végrehajtottak, a hajó szerkezetén, felszerelésein, rendszerein, szerelvényein, elrendezésén és anyagain az Igazgatás engedélye nélkül az ilyen felszerelések vagy szerelvények javítás vagy karbantartás céljából történő közvetlen kicserélésének a kivételével semmiféle lényeges változtatást nem szabad végrehajtani.
(c) Minden olyan esetben, amikor a hajó szerkezeti egységét, vagy a hajón rendszeresített, ennek a mellékletnek a rendelkezései által érintett felszerelései hatékonyságát vagy hiánytalanságát jelentős mértékben befolyásoló baleseti jellegű esemény következik be, a hajó parancsnoka vagy tulajdonosa a lehető legrövidebb időn belül köteles jelentést tenni a bizonyítványokat kiállító Igazgatás, kinevezett felügyelő vagy elismert szervezet számára, akik kötelesek vizsgálat megindítását elrendelni annak megállapítása céljából, hogy szükséges-e az ennek a szabálynak az (1) bekezdésében előírt szemlék valamelyikének lefolytatása. Abban az esetben, ha a hajó egy másik szerződő fél államának a fennhatósága alá tartozó kikötőben tartózkodik, a hajó parancsnoka vagy tulajdonosa köteles haladéktalanul jelentést tenni a kikötő szerint illetékes állam illetékes hatóságai számára is, és a kinevezett felügyelő vagy elismert szervezet köteles ellenőrizni, hogy ilyen jelentést nyújtottak-e be.
(1) Minden olyan ártalmas folyékony anyagokat szállító hajó számára, amelyet az Egyezményt aláíró másik szerződő felek fennhatósága alatt álló kikötőkbe vagy terminálokhoz irányuló útvonalakon üzemeltetnek, az ennek a mellékletnek a 10. szabályában foglalt rendelkezések szerinti szemle lefolytatását követően ki kell adni a Nemzetközi szennyezés megelőzési bizonyítványt az ömlesztett ártalmas folyékony anyagok szállítására.
(2) Az ilyen bizonyítvány kiadására az Igazgatás, vagy az Igazgatás által hivatalosan meghatalmazott személy vagy szervezet jogosult. A bizonyítvány kiadása minden esetben teljes mértékben az Igazgatás felelősségére történik.
(3) (a) A Igazgatás felkérésére az Egyezményt aláíró szerződő felek bármelyikének a kormánya elrendelheti egy hajó szemléjének a lefolytatását, és ha a szemle alapján megállapítást nyert, hogy a hajó kielégíti ennek a mellékletnek a rendelkezéseit, jogosult ennek a mellékletnek a rendelkezései szerint kiadni a Nemzetközi szennyezés megelőzési bizonyítványt az ömlesztett ártalmas folyékony anyagok szállítására, vagy annak kiadását engedélyezheti.
(b) A bizonyítvány és a szemlejegyzőkönyv egy-egy másolatát a lehető legrövidebb időn belül a felkérő Igazgatás számára el kell juttatni.
(c) Az így kiadott bizonyítványnak egy olyan értelmű nyilatkozatot kell tartalmaznia, amely szerint a bizonyítványt az Igazgatás felkérésére állították ki, és a bizonyítványt ugyanúgy el kell fogadni, mint az ennek a mellékletnek az (1) szabálya rendelkezései szerint kibocsátott bizonyítványt és azzal egyenértékűnek kell tekinteni.
(d) A Nemzetközi szennyezés megelőzési bizonyítvány az ömlesztett ártalmas folyékony anyagok szállítására nem adható ki olyan hajó számára, amely nem az Egyezményt aláíró szerződő felek államai valamelyikének a lobogóját jogosult viseli.
(4) A Nemzetközi szennyezés megelőzési bizonyítványt az ömlesztett ártalmas folyékony anyagok szállítására ennek a mellékletnek az V. függelékében meghatározott mintának megfelelő formában a kibocsátó ország valamelyik hivatalos nyelvén kell kiállítani. Ha a használt nyelv nem angol vagy francia, a bizonyítvány szövegének ennek a két nyelvnek az egyikére lefordított változatát is tartalmaznia kell.
(1) A Nemzetközi szennyezés megelőzési bizonyítványt az ömlesztett ártalmas folyékony anyagok szállítására az Igazgatás által meghatározott érvényességi időtartamra kell kiadni; ez az érvényességi időtartam a kiadás napjától számított öt évet nem haladhatja meg.
(2) A bizonyítvány érvényét veszti, ha az Igazgatás hozzájárulása nélkül a hajó szerkezetén, felszerelésein, szerelvényein, elrendezésén vagy anyagaiban az ilyen felszerelések vagy szerelvények javítás vagy karbantartás céljából történő közvetlen kicserélése kivételével jelentős mértékű változtatásokat hajtottak végre, vagy ha az Igazgatás által ebben a mellékletben a 10. szabály (1) bekezdésének (c) vagy (d) pontja rendelkezései szerint megkövetelt időközi vagy éves szemlék lefolytatását elmulasztották.
(3) Egy hajó számára kiadott bizonyítvány érvényét veszíti akkor is, amikor a hajót másik állam lobogója alá helyezik át. Új bizonyítvány kiadására csak azt követően kerülhet sor, miután az új bizonyítványt kiadó kormány kielégítő módon meggyőződött arról, hogy a hajó hiánytalanul kielégíti az ebben a mellékletben a 10. szabály (1) bekezdésének (a) és (b) pontja rendelkezései által előírt követelményeket. Abban az esetben, ha a hajó áthelyezése az Egyezményt aláíró szerződő felek között történik, annak a szerződő félnek a kormánya, amelyiknek a hajó a lobogóját korábban viselte, köteles megküldeni az Igazgatás számára a hajó átadását megelőzően a hajó számára megadott bizonyítvány másolatát, és amennyiben rendelkezésére áll, a vonatkozó szemlejegyzőkönyv egy másolati példányát is.
Ennek a mellékletnek a 10., 11. és 12. szabályában előírt rendelkezések ellenére, az olyan vegyianyag-szállító tartályhajók esetében, amelyeket az ezt az Egyezményt aláíró szerződő felek államai szemléztek és láttak el bizonyítvánnyal, az adott esetnek megfelelően az Ömlesztett vegyi anyagok nemzetközi szállítási kódexében vagy az Ömlesztett vegyi anyagok szállítási kódexében előírt rendelkezések szerint, az említett szabályok rendelkezéseit kielégítő hajóknak kell tekinteni, és a vonatkozó kódex hatálya alatt kibocsátott bizonyítványokat az ennek a mellékletnek a 11. szabályában foglalt rendelkezések alapján kiadott bizonyítványokkal azonos értékű és ugyanolyan módon elfogadott bizonyítványoknak kell tekinteni.
(1) Az „A”, „B”, és „C” osztályokba besorolt ártalmas folyékony anyagok szállítására használt hajók tervezési jellemzőinek, szerkezetének, felszereléseinek és üzemeltetési körülményeinek olyannak kell lenniük, hogy az ilyen anyagok ellenőrizetlen kiürítését a tengerbe a minimális szintre lehessen csökkenteni.
(2) Az 1986. július 1-jén vagy azt követően épült vegyianyag-szállító tartályhajóknak ki kell elégíteniük az Ömlesztett vegyi anyagok nemzetközi szállítási kódexében előírt követelményeket.
(3) Az 1986. július 1-jét megelőzően épült vegyianyag-szállító tartályhajóknak az alábbi követelményeket kell kielégíteniük:
(a) Az alábbi vegyianyag-szállító tartályhajóknak ki kell elégíteniük az Ömlesztett vegyi anyagok szállítási kódexének 1.7.2. pontjában hivatkozott hajókra előírt követelményeket:
(i) olyan hajók, amelyeknek az építési szerződését 1973. november 2-án vagy azt követően kötötték meg, és amelyeket az Egyezményt aláíró másik szerződő felek államainak a fennhatósága alá tartozó kikötőkbe vagy terminálokhoz irányuló útvonalakon üzemeltetnek;
(ii) 1986. július 1-jén vagy azt követően épített, kizárólag annak az államnak a fennhatósága alá tartozó kikötőkbe vagy terminálokhoz irányuló útvonalakon üzemeltetett hajók, amelyik államnak a lobogóját az ilyen hajók viselni jogosultak.
(b) Az alábbi vegyianyag-szállító tartályhajóknak ki kell elégíteniük az Ömlesztett vegyi anyagok szállítási kódexének 1.7.3. pontjában hivatkozott hajók vonatkozásában előírt követelményeket:
(i) olyan hajók, amelyeknek az építési szerződését 1973. november 2-át megelőzően kötötték meg, és amelyeket az Egyezményt aláíró másik szerződő felek államainak a fennhatósága alá tartozó kikötőkbe vagy terminálokhoz irányuló útvonalakon üzemeltetnek;
(ii) 1986. július 1-je előtt épített, kizárólag annak az államnak a fennhatósága alá tartozó kikötőkbe vagy terminálokhoz irányuló útvonalakon üzemeltetett hajók, amelyik államnak a lobogóját az ilyen hajók viselni jogosultak, azzal a kivétellel, hogy az 1600 tonna bruttó űrtartalmúnál kisebb hajók esetében az említett kódex szerkezetre és felszerelésekre vonatkozó rendelkezései legkésőbb 1994. július 1-jétől kezdődően hatályosként alkalmazandók.
(4) Az „A”, „B”, és „C” osztályokba besorolt ártalmas folyékony anyagokat szállító olyan hajók vonatkozásában, amelyek nem vegyianyag-szállító tartályhajók, az Igazgatás annak biztosítása érdekében, hogy ennek a szabálynak az (1) bekezdése rendelkezéseiben előírt követelmények teljesüljenek, köteles a Szervezet által kidolgozott útmutatók * alapján megfelelő intézkedéseket kidolgozni.
LÁSD A 6A.1.1 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT
LÁSD A 7.1 és 7.2 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOKBAN
Ennek a mellékletnek az egyéb szabályaiban előírt rendelkezések ellenére, az ezt a mellékletet kiegészítő II. függelékben feltüntetett „C” vagy „D” osztályba besorolt, és a Szervezet által kidolgozott kritériumok szerint * olajszerű jellemzőkkel rendelkező anyagoknak a szállítására az Egyezmény I. mellékletének rendelkezései szerint meghatározott olajszállító tartályhajók használhatók, és ezek az anyagok az ehhez Egyezményhez csatolt I. mellékletben előírt rendelkezések szerint kiüríthetők abban az esetben, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:
(a) a hajó kielégíti az ehhez Egyezményhez csatolt I. mellékletben az ott meghatározott termékek szállítására használt járművekkel kapcsolatosan előírt követelményeket;
(b) a hajó rendelkezik NLS bizonyítvánnyal és annak kiegészítő B. mellékletével, és ezt a bizonyítványt hátirattal látták el, amely bizonyítja, hogy a hajó ennek a szabálynak a rendelkezéseivel összhangban jogosult olajszerű anyagok szállítására, valamint a hátiratban feltüntették azokat az olajszerű anyagokat, amelyek szállítására az engedélyt megadták;
(c) „C” osztályba besorolt anyagok esetében a hajó kielégíti az alábbiak közül a megfelelő szabályzat sérülési eseteire előírt 3. típusú stabilitási követelményeket:
(i) az 1986. július 1-jén vagy azt követően épült hajók esetében az Ömlesztett vegyi anyagok nemzetközi szállítási kódexe, vagy
(ii) az 1986. július 1-je előtt épült hajók esetében az ennek a mellékletnek a 13. szabálya rendelkezései szerint alkalmazandó Ömlesztett vegyi anyagok szállítási kódexe; és
LÁSD A 7.3 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT
(d) az olajkibocsátás ellenőrző és szabályzó rendszer olajtartalom-mérő műszere, a szállítani szándékozott olajszerű anyagok olajtartalmának ellenőrzéséhez, az Igazgatás által jóváhagyott típusú.
LÁSD A 7.4 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT
(1) Egy másik szerződő fél államának a fennhatósága alá tartozó kikötőben tartózkodó hajó, köteles alávetni magát az ilyen szerződő fél által hivatalosan megbízott tisztviselők általi, az ebben a mellékletben előírt üzemeltetési követelmények betartásával kapcsolatos ellenőrzésnek olyan esetekben, amikor egyértelműen feltételezhető, hogy a hajó parancsnoka vagy személyzete nem jártas azokban a hajók fedélzetén követendő eljárásokban, amelyek alkalmazása szükséges az ártalmas folyékony anyagokkal való szennyezések bekövetkezésének a megelőzéséhez.
(2) Az ennek a szabálynak az (1) bekezdésében hivatkozott körülmények fennállása esetén az érintett szerződő fél köteles megtenni a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a hajó a kikötőt ne hagyhassa el mindaddig, amíg az adott helyzetet ennek a mellékletnek a rendelkezéseit kielégítő módon nem rendezték.
(3) Ennek a szabálynak a keretében a kikötő szerinti állam általi ellenőrzés végrehajtására vonatkozó, az ennek az Egyezménynek az 5. Cikkében ismertetett eljárások alkalmazandók.
(4) Ebben a szabályban semmi nem értelmezhető úgy, mint amely korlátozza az üzemeltetési előírások ellenőrzését gyakorló szerződő fél jogait és kötelezettségeit, amelyekre ebben az Egyezményben foglaltaknak megfelelően kimondottan felhatalmazással bír.
Útmutató az ártalmas folyékony anyagok osztályokba sorolásához
„A” osztály: Azok az anyagok, melyek az élő szervezetben felhalmozódnak és veszélyt jelenthetnek a víz élővilágára és az ember egészségére, vagy melyek erős toxikus hatást fejtenek ki a víz élővilágára (amint azt az 1 rész/millió percenkénti adagolhatósági szintnek (TLm) megfelelő 4. veszélyességi fokozat is jelzi), továbbá bizonyos olyan anyagok, melyek mérsékelten toxikus hatást fejtenek ki a víz élővilágára (amint azt az 1 rész/milliónál nagyobb, de 10 rész/milliónál kisebb percenkénti adagolhatósági szintnek (TLm) megfelelő 3. veszélyességi fokozat is jelzi), olyan esetekben, amikor különös hangsúlyt kapnak a veszélyes jelleget befolyásoló további tényezők, vagy az anyag sajátos jellemzői.
„B” osztály: Azok az anyagok, melyek egy hét vagy rövidebb időszakra megmaradva halmozódnak fel az élő szervezetben, vagy melyek használhatatlanná tehetik a tengeri eredetű élelmet, vagy melyek mérsékelten toxikus hatást fejtenek ki a tenger élővilágára (amint azt az 1 rész/milliónál nagyobb de 10 rész/milliónál kisebb percenkénti adagolhatósági szintnek (TLm) megfelelő 3. veszélyességi fokozat is jelzi), továbbá bizonyos olyan anyagok, melyek enyhén toxikus hatást fejtenek ki a víz élővilágára (amint azt a 10 rész/milliónál nagyobb de 100 rész/milliónál kisebb percenkénti adagolhatósági szintnek (TLm) megfelelő 2. veszélyességi fokozat is jelzi), olyan esetekben, amikor különös hangsúlyt kapnak a veszélyes jelleget befolyásoló további tényezők, vagy az anyag sajátos jellemzői
„C” osztály: Azok az anyagok, melyek enyhén toxikus hatást fejtenek ki a víz élővilágára (amint azt a 10 rész/milliónál nagyobb de 100 rész/milliónál kisebb percenkénti adagolhatósági szintnek (TLm) megfelelő másodfokú veszélyességi fokozat is jelzi), továbbá olyan esetekben, amikor különös hangsúlyt kapnak a veszélyes jelleget befolyásoló további tényezők, vagy az anyag sajátos jellemzői, bizonyos olyan anyagok, melyek gyakorlatilag nem mérgezőek a víz élővilágára (amint azt a 100 rész/milliónál nagyobb de 1000 rész/milliónál kisebb percenkénti adagolhatósági szintnek (TLm) megfelelő elsőfokú veszélyességi fokozat is jelzi).
„D” osztály: Azok az anyagok, melyek gyakorlatilag nem mérgezőek a víz élővilágára (amint azt a 100 rész/milliónál nagyobb de 1000 rész/milliónál kisebb percenkénti adagolhatósági szintnek (TLm) megfelelő 1. veszélyességi fokozat is jelzi); vagy melyek a tengerfeneket magas biokémiai oxigénigényű (BOI) üledékréteggel borítják be; vagy amelyek 5 mg/kg-nál kisebb halálos adagnak (LD50) felelnek meg és súlyosan veszélyeztetik az emberi egészséget; vagy amelyek tartósságuk, szaguk, mérgező vagy irritáló jellemzőik miatt mérsékelten képesek csökkenteni a jó közérzetet és amelyek esetében fennáll a tengerpartok használata befolyásolásának a lehetősége; vagy amelyek 5 mg/kg-nál nagyobb, de 50 mg/kg-nál kisebb halálos adagnak (LD50) felelnek meg és mérsékelten veszélyeztetik az emberi egészséget; és kis mértékben képesek csökkenteni a jó közérzetet.
Egyéb folyékony anyagok: (ennek a mellékletnek 4. szabálya rendelkezéseinek az alkalmazásához) a fenti „A”, „B”, „C” és „D” osztályokba be nem sorolt egyéb anyagok.
Ömlesztve szállított ártalmas folyékony anyagok jegyzéke
A jelenleg „A”, „B”, „C” és „D” osztályokba besorolt és ennek a mellékletnek a rendelkezései hatálya alá tartozó ömlesztve szállított ártalmas folyékony anyagok felsorolását az Ömlesztett vegyianyagok nemzetközi szállítási kódexének 17. és 18. fejezetében a besorolásuknak megfelelő jelöléssel ellátott szennyezési osztály oszlop tartalmazza.
Egyéb folyékony anyagok jegyzéke
Az olyan ömlesztve szállított folyékony anyagokat, amelyek nem tartoznak az „A”, „B”, „C” és „D” osztályokba besorolt anyagok közé, és amelyekkel kapcsolatosan ennek a mellékletnek a rendelkezései nem alkalmazandók, az Ömlesztett vegyianyagok nemzetközi szállítási kódexének 17. és 18. fejezetében a „III” jelöléssel ellátott szennyezési osztály oszlopa tartalmazza.
Rakománynapló az ártalmas folyékony anyagokat ömlesztve szállító hajók számára *
RAKOMÁNYNAPLÓ MINTA
RAKOMÁNYNAPLÓ ÁRTALMAS FOLYÉKONY ANYAGOKAT
ÖMLESZTVE SZÁLLÍTÓ HAJÓK SZÁMÁRA
Hajó neve .........................................................................................................................
Megkülönböztető szám
vagy betűk ........................................................................................................................
Bruttó tonnatartalom ..........................................................................................................
Érvényes: ......................................-tól .........................................-ig
Hajó neve ..........................................................................................................................
Megkülönböztető szám
vagy betűk ........................................................................................................................
RAKOMÁNYTARTÁLYOK ÉS FENÉKÁRKOK ELRENDEZÉSI RAJZA
(a hajó fedélzetén töltendő ki)
(Adja meg az egyes tartályok befogadóképességét köbméterben)
Bevezetés
Az alábbi lapokon ismertetjük azoknak a rakománykezelési és ballasztolási műveleteknek a teljes körű felsorolását, amelyeket végrehajtásukkor tartályonkénti bontásban az 1978. évi jegyzőkönyvvel módosított 1973. évi A hajók által okozott szennyezések megelőzéséről szóló módosított nemzetközi egyezmény II. mellékletének 9. szabálya 2. bekezdésében előírt rendelkezések szerint a Rakománynaplóban rögzíteni kell. Az egyes műveleteket betűjellel megkülönböztetett szakaszokba csoportosítva tüntettük fel.
A Rakománynapló adatainak kitöltésekor a megfelelő oszlopokban fel kell tüntetni a bejegyzendő művelet műveleti kódját és tételszámát, az üresen hagyott szövegmezőkbe pedig előfordulásuk időrendi sorrendjében be kell jegyezni a szükséges adatokat.
Minden egyes végrehajtott művelet bejegyzését a szolgálatot teljesítő tisztnek vagy tiszteknek, és ha jelen van, a kirakodási kikötő szerinti állam illetékes hatósága által megbízott felügyelőnek az aláírásával kell igazolni. Minden kitöltött lapot a hajó parancsnoka köteles aláírásával ellenjegyezni.
A Rakománynaplóba bejegyzéseket csak az „A”, „B”, „C” és „D” osztályokba besorolt rakományokkal végzett műveletekkel kapcsolatosan kell bevezetni.
A Rakománynaplóban rögzítendő műveletek jegyzéke
Csak az „A”, „B”, „C” és „D” osztályokba besorolt rakományokkal végzett műveletekkel kapcsolatos adatokat kell bevezetni.
(A) Rakományok berakása
1. Berakodás helye.
2. Tartály(ok) azonosító jele, berakandó anyag(ok) neve és besorolási osztálya(i).
(B) Rakományok belső átfejtése
3. Az átfejtett rakomány(ok) neve és besorolási osztálya(i).
4. Tartályok azonosító jele:
.1 honnan:
.2 hová:
5. A 4.1 pontban feltüntetett tartály(ok) kiürült(ek)?
6. Ha nem, mekkora mennyiség maradt a tartály(ok)ban?
(C) Rakományok kirakodása
7. A kirakodás helye.
8. A kirakott tartály(ok) azonosító jele.
9. Kiürült(ek) a tartály(ok)?
.1 Ha igen, igazolják, hogy a kiürítést és kigőzöltetést a hajó Üzemeltetési utasításának betartásával (tehát a hajó dőlési állapotának, trimmjének, az előírásos kigőzöltetési hőmérsékletnek a figyelembevételével) végezték-e.
.2 Ha nem, mekkora mennyiség maradt a tartály(ok)ban?
10. A hajó Üzemeltetési utasítása előírja előmosás alkalmazását, amelynek befejezését követően a tartálymosási termékeket megfelelő befogadó berendezésbe kell kiüríteni?
11. Fordult-e elő meghibásodás a szivattyú és/vagy kigőzöltető rendszerekben:
.1 a meghibásodás időpontja és jellege;
.2. a meghibásodás előidéző okai;
.3 a rendszer újbóli üzemkész állapotba helyezésének időpontja.
(D) A hajó tartályainak az Üzemeltetési utasításokban előírt kötelező előmosása
12. Tartály(ok) azonosító jele, anyag(ok) és besorolási osztály(ok).
13. Mosási módszer:
.1 mosóberendezések száma tartályonként;
.2 mosás időtartama/mosási ciklusok;
.3 hideg/meleg mosás
14. Előmosás mosási termékeinek a kiadása:
.1 befogadó berendezésbe a kirakó kikötőben (a kikötő nevének feltüntetésével);
.2 másik befogadó berendezésbe (a kikötő nevének feltüntetésével).
(E) A rakománytartályok előmosás alkalmazása nélküli tisztítása (másféle előmosási módszer alkalmazása, végleges mosás, szellőztetés, stb.)
15. A mosás ideje, a tartály(ok) azonosító jele, anyag(ok) és besorolási osztály(ok), továbbá közölje a következőket:
.1 az alkalmazott mosási eljárást;
.2 a használt mosószer(eke)t, (tüntesse fel a mosószer(eke)t és a használt mennyisége(ke)t;
.3 a rakomány maradványanyagainak vízzel való felhígításával kapcsolatos információkat (közölje a használt vízmennyiséget (csak „D” osztályba besorolt anyagok esetében));
.4 az alkalmazott szellőztetési eljárást (közölje a használt ventilátorok számát, a szellőztetés időtartamát).
16. A tartálymosási termékek kiürítése:
.1 a tengerbe;
.2 befogadó berendezésbe (tüntesse fel a kikötő nevét);
.3 szennyvízgyűjtő tartályba (tüntesse fel a tartály azonosító jelét).
(F) A hajó tartálymosási termékeinek a tengerbe kiürítése
17. A tartály(ok) azonosító jele:
.1 A tartály(ok) tisztítása közben előfordult-e tartálymosási termékek tengerbe kiürítése? Ha igen, milyen ütemben?
.2 Előfordult-e tartálymosási termékek kiürítése a szennyvíztartályból a tengerbe? Ha igen, közölje az ilyen módon kiürített mennyiséget és a kiürítési művelet ütemét.
18. A szivattyúzás kezdési és befejezési időpontja.
19. A hajó haladási sebessége a kiürítési eljárás időtartama alatt.
(G) Rakománytartályok feltöltése ballasztvízzel
20. A ballasztvízzel feltöltött tartály(ok) azonosító jele.
21. A ballasztolás megkezdésének időpontja.
(H) Rakománytartályokból a ballasztvíz tengerbe kiürítése
22. A ballasztvízzel feltöltött tartály(ok) azonosító jele.
23. A ballasztvíz kiürítése:
.1 a tengerbe történik;
.2 befogadó berendezésbe történik (tüntesse fel a kikötő nevét).
24. A ballasztvíz kiürítése megkezdésének és befejezésének az időpontja.
25. A hajó haladási sebessége kiürítés alatt.
(I) Baleseti jellegű és egyéb rendkívüli körülmények közötti kiürítési események
26. Az esemény bekövetkezésének időpontja.
27. Hozzávetőleges mennyiség, kiürített anyag(ok) és besorolási osztály(ok).
28. Az kiürítés vagy elcsorgás körülményei és általános jellegű észrevételek.
(J) Megbízott felügyelők általi ellenőrzések
29. Kikötő neve.
30. Azoknak a tartály(ok)nak az azonosító jele, amelyekből kirakodási műveleteket hajtottak végre, valamint a kirakott anyag(ok) és a megfelelő besorolási osztály(ok).
31. A szivattyú(k), tartály(ok), csővezetékrendszer(ek) ki lett(ek) kiürítve?
32. Végrehajtottak a hajó Üzemeltetési utasításokban előírt kötelező előmosást?
33. Az előmosás tartálymosási termékeit kiadták-e a partra és a tartályt kiürítették?
34. Az előmosás végrehajtása alóli mentesítés.
35. A mentesítés indokolása.
36. A felügyelő neve és aláírása
37. A felügyelőt megbízó szervezet, cég vagy kormányhivatal neve.
(K) További üzemeltetési eljárások és megjegyzések
Hajó neve .........................................................................................................................
Megkülönböztető szám
vagy betűjel ......................................................................................................................
RAKOMÁNYKEZELÉSI/BALLASZTOLÁSI MŰVELETEK
| Dátum | Betűjel | Tételszám | Műveletek bejegyzése / felelős tiszt aláírása / megbízott felügyelő neve és aláírása | |
Hajóparancsnok aláírása ......................................................................................................
NLS Bizonyítvány minta
NEMZETKÖZI SZENNYEZÉS MEGELŐZÉSI BIZONYÍTVÁNY AZ ÖMLESZTETT ÁRTALMAS FOLYÉKONY ANYAGOK SZÁLLÍTÁSÁRA
Kiállította az 1978. évi jegyzőkönyvvel módosított, A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló módosított nemzetközi egyezmény (a továbbiakban az „Egyezmény„) rendelkezései alapján
....................................................................
(a kiállító ország teljes neve)
kormánya nevében
.........................................................................................................
(az Egyezmény rendelkezéseinek értelmében meghatalmazott
illetékes személy vagy szervezet teljes neve)
| Hajó neve | Megkülönböztető szám vagy betűk | Lajstromozási kikötő | Bruttó tonnatartalom | |
EZENNEL IGAZOLJUK, hogy
1. A hajót az Egyezmény II. mellékletének 10. szabálya rendelkezései szerinti felügyeleti szemlének vetették alá.
2. A felügyeleti szemle tanúsága szerint a hajó szerkezete, minden felszerelése, rendszere, szerelvénye, elrendezése és anyaga, valamint azok állapota minden szempontból kielégítő és a hajó megfelel az Egyezmény II. mellékletének rendelkezéseiben előírt követelményeknek.
3. A hajót ellátták az Egyezmény II. mellékletének 5., 5A, és 8. szabályainak rendelkezései szerinti, a szabványos eljárásokat és elrendezéseket előíró Utasítással, és az utasításban előírt minden elrendezés és felszerelés minden szempontból kielégítő és megfelel az előzőekben említett szabványos eljárásoknak és elrendezéseknek.
4. Az Egyezmény II. mellékletében előírt üzemeltetéssel kapcsolatos rendelkezésekben előírt követelményeket feltételezve a hajó alkalmas az alábbiakban felsorolt ártalmas folyékony anyagok ömlesztve való szállítására.
| Ártalmas folyékony anyagok | A szállítás körülményei (tartályok száma stb.) | |
| *Folytatás számozott és dátummal ellátott pótlapokon | ||
| *Nem kívánt rész törlendő. | ||
Ez a bizonyítvány az Egyezmény II. mellékletének 10. szabálya rendelkezéseinek a fenntartásával .......................................................................................... napjáig érvényes.
Kiadva: ..............................................................................................................................
(a bizonyítvány kiadásának helye)
| ................................................................ | ......................................................................................... | |
| (kiadás napja) | (a bizonyítványt kiállító kellően felhatalmazott tisztviselő neve) | |
| (a hatóság pecsétje vagy bélyegzője) | ||
HÁTIRAT ÉVES ÉS IDŐKÖZI SZEMLÉK MEGTARTÁSÁNAK AZ IGAZOLÁSÁHOZ
EZENNEL IGAZOLJUK, hogy az Egyezmény II. melléklete 10. szabályában előírt rendelkezéseknek megfelelően megtartott felügyeleti szemle tanúsága szerint a hajó megfelel az Egyezmény vonatkozó rendelkezéseiben előírt követelményeknek.
Éves szemle:
Aláírás: ............................................................................................................................
Hely: ...............................................................................................................................
Kelt: ................................................................................................................................
(a hatóság pecsétje vagy bélyegzője)
Éves/időközi* szemle:
Aláírás: ............................................................................................................................
Hely: ...............................................................................................................................
Kelt: ................................................................................................................................
(a hatóság pecsétje vagy bélyegzője)
Éves/időközi* szemle:
Aláírás: ............................................................................................................................
Hely: ...............................................................................................................................
Kelt: ................................................................................................................................
(a hatóság pecsétje vagy bélyegzője)
Éves szemle:
Aláírás: ............................................................................................................................
Hely: ...............................................................................................................................
Kelt: ................................................................................................................................
(a hatóság pecsétje vagy bélyegzője)
* Nem kívánt rész törlendő.
(Ellentétes értelmű megjelölés hiányában a hivatkozott szabályok a II. melléklet szabályait jelentik.)
1. Meghatározások
1.(12) szabály 1.1 Az 1986. július 1. előtt épült hajók átalakítása és módosítása
1.1.1 Az olyan olajszállító tartályhajó vagy vegyianyag-szállító tartályhajó, amely eredetileg nem rendelkezett a biztonságot veszélyeztető vegyianyagok szállítására jogosító bizonyítvánnyal, de amelynek az üzemeltetési módját megváltoztatják olyan módon, hogy ilyen rakományokat szállíthasson, átalakított hajónak kell tekinteni. A biztonságot veszélyeztető rakományok jegyzékét az Ömlesztett vegyianyagok szállítási kódexének VI. fejezete, illetve az Ömlesztett vegyianyagok nemzetközi szállítási kódexének 17. fejezete tartalmazza.
1.1.2 Az 1. szabály (12) bekezdésének utolsó mondata csak az olajszállító tartályhajókon és vegyianyag-szállító tartályhajókon végrehajtott módosítások vonatkozásában értelmezendő, és „módosítás” általánosságban csak a II. melléklet rendelkezéseiben előírt követelmények kielégítéséhez szükséges változtatásokat jelenti, beleértve a feljavított hatékonyságú kigőzöltető rendszerek és a legkisebb merülés vízvonala alatti részen elhelyezett kiürítőnyílások beépítését, nem tartalmaz azonban olyan nagyobb szabású szerkezeti változtatásokat, amelyek végrehajtása a hajótípussal szemben támasztott követelmények kielégítése céljából lenne szükséges.
2. Alkalmazás
2.(5) és 2.(6) szabály 2.1 Gázszállító tartályhajók egyenértékűsége
2.1.1 A Gázszállítási kódexben felsorolt, a II. melléklet rendelkezéseinek a hatálya alá tartozó folyékony gázszállító tartályhajók vonatkozásában az 5., 5.A, és 13. szabályokban a hajók szerkezetével és felszereléseire előírt követelményekkel kapcsolatosan a 2. szabály (5) bekezdése rendelkezéseinek a hatálya alatt egyenértékűség elfogadható abban az esetben, ha egy gázszállító tartályhajó kielégíti az összes alábbi követelményt:
.1 a folyékony halmazállapotú gázok ömlesztve való szállítására jogosító, a vonatkozó Gázszállítási kódex rendelkezéseiben előírt Alkalmassági bizonyítvánnyal rendelkezik;
.2 Nemzetközi szennyezés megelőzési bizonyítvánnyal rendelkezik az ömlesztett ártalmas folyékony anyagok szállítására (NLS bizonyítvány);
.3 elkülönített ballasztrendszerrel rendelkezik;
.4 olyan fenékkút szivattyúkkal és olyan elrendezésű rendszerekkel rendelkezik, amelyek használata lehetővé teszi, hogy a kirakodást követően a maradványanyagok mennyisége a jóváhagyott tervezési megoldások alapján ne haladja meg a korlátozó dátum figyelmen kívül hagyásával az 5.A szabály (2) bekezdésének (b) pontja és az 5.A szabály (4) bekezdésének (b) pontja rendelkezéseiben a kigőzöltető rendszerekre előírt követelmények szerint az Igazgatás elvárásait kielégítő minimális mértéket, valamint a rakomány maradványanyagai a jóváhagyott típusú szellőztető rendszereken keresztül a légtérbe kivezetve kiszellőztethetők legyenek;
.5 rendelkezzen az Igazgatás által jóváhagyott Üzemeltetési utasításokkal. Ezeknek az utasításoknak megfelelő rendelkezésekkel biztosítaniuk kell, hogy az üzemeltetés folyamán a rakomány maradványanyagai vízzel ne keveredhessenek és az átszellőztetést követően maradványanyagok a tartályokban ne maradjanak; és
.6 olyan Nemzetközi szennyezés megelőzési bizonyítvánnyal rendelkezik az ömlesztett ártalmas folyékony anyagok szállítására (NLS bizonyítvány), amely a II. melléklet rendelkezéseinek a hatálya alá tartozó ártalmas folyékony anyagok közül csak a vonatkozó Gázszállítási kódex rendelkezéseiben felsorolt anyagok szállítását engedélyezi.
Abban az esetben, ha a hajó ilyen egyenértékűségét elismerik, a 2. szabály (6) bekezdésének rendelkezései szerint előírt értesítés küldés nem szükséges.
2A. Anyagok osztályba besorolása
3.(4) szabály 2A.1 Olyan esetekben, amikor a MARPOL 73/78 egyezmény II. vagy III. mellékletének a felsorolásaiban nem szereplő anyag ömlesztve való szállítására adnak megbízást, az ideiglenes besorolásnak megfelelő osztályt az alábbi eljárás lefolytatásával kell megállapítani. *
.1 Annak a MARPOL 73/78 egyezményt aláíró államnak a kormánya, amelyikben a kérdéses anyagot előállítják, vagy amelyikből az ilyen anyagot tartalmazó szállítmányt elszállítják, köteles ellenőrizni a MEPC körözvényekben, hogy az anyag osztályba besorolását a Szervezet elvégezte-e már, vagy rendelkezésre áll-e a kérdéses anyagnak egy MARPOL 73/78 egyezményt aláíró másik állam által elvégzett ideiglenes besorolása;
.2 abban az esetben, ha az érintett kormány ilyen információt nem talál a körözvényekben, köteles felvenni a kapcsolatot a Szervezettel * annak a megállapítása céljából, hogy a Szervezet vagy egy, a MARPOL 73/78 egyezményt aláíró másik állam kormánya elvégezte-e már a kérdéses anyag ideiglenes besorolását. Az utóbbi esetben az ideiglenes besorolás adatait meg kell kérni, és ha az érintett szerződő állam kormánya a besorolást kielégítőnek tartja, elfogadhatja annak alkalmazását;
.3 abban az esetben, ha a kérdéses anyag ideiglenes besorolása még nem történt meg, vagy ha az érintett szerződő állam kormánya számára az előzőleg elvégzett ideiglenes besorolás nem elfogadható, a kérdéses anyagot előállító vagy szállító szerződő állam kormánya köteles a mellékelt útmutató * alapján elvégezni az ideiglenes osztályba besorolást;
.4 az érintett szerződő állam kormánya a lehető leggyorsabb módszerrel köteles az általa elvégzett ideiglenes osztályba besorolást közölni annak az államnak a kormányával, amelyben kérdéses rakományt fogadó kikötő található, valamint a rakományt szállító hajó lobogója szerinti állam kormányával, és köteles információkat szolgáltatni az általa elvégzett besorolás alapját képező szennyezési és biztonságot veszélyeztető kockázati jellemzőkről, illetve köteles azoknak a kormányoknak a rendelkezésére bocsátani a Szervezet által nyilvántartott ideiglenes besorolás adatait;
.5 abban az esetben, ha az érintett kormányok között nézetkülönbség adódik elő, a rendelkezésre álló alkalmazható legszigorúbb feltételeket kell irányadónak tekinteni;
.6 abban az esetben, ha az értesített szerződő felek az értesítés kézbesítésének a napjától számított 14 napon belül sem ideiglenes, sem végleges érvényű választ nem küldenek, a kérdéses anyagot előállító vagy szállító szerződő állam kormányának az értesítésben közölt besorolást elfogadottnak kell tekintenie;
.7 a Szervezet számára a 3. szabály (4) bekezdésének rendelkezései szerint megkövetelt módon (tehát 90 napon belül, de kívánatos, hogy a lehető legrövidebb időn belül) értesítést kell küldeni az ideiglenes besorolás elvégzéséről;
.8 a Szervezet a megkapott információt MEPC körözvény kibocsátásával körözteti, és átadja a kérdéses ideiglenes besorolást az Ömlesztett vegyianyagok szállítási kódexe albizottságának véleményeztetés céljából. A Szervezet köteles az ilyen anyagokról és azok ideiglenes besorolásáról mindaddig nyilvántartást vezetni, amíg az ilyen anyagokat hivatalosan be nem vezetik a II. melléklet anyagjegyzékébe, valamint az Ömlesztett vegyianyagok szállítási kódexébe és az Ömlesztett vegyianyagok nemzetközi szállítási kódexébe; és
.9 A Szervezet minden ilyen megkapott információt köteles hivatalos kockázatértékelés elvégzése, majd azt követő osztályba besorolás céljából a GESAMP számára továbbítani, továbbá a minimális szállítási követelmények meghatározására az Ömlesztett vegyianyagok szállítási kódexe albizottsága számára tekintettel a II. melléklet anyagjegyzékének, valamint az Ömlesztett vegyianyagok szállítási kódexének és az Ömlesztett vegyianyagok nemzetközi szállítási kódexének a hivatalos módosítására.
2A.2 Abban az esetben, ha az ilyen ideiglenesen besorolt anyagok az „A”, „B”, „C” vagy „D” osztályok valamelyikébe besorolt anyagnak minősülnek, a hajó alkalmassági bizonyítványához, vagy csak a „D” osztályba besorolt anyagok esetében az NLS bizonyítványhoz, továbbá a hajó Üzemeltetési utasításaihoz a kérdéses anyagok szállítását engedélyező módosító lapokat kell csatolni, mielőtt a hajó a kikötőt elhagyja. A kérdéses anyag szállítási engedélyének a megadása történhet telexen vagy más alkalmas módon elküldött üzenet formájában, és azt a hajó Alkalmassági bizonyítványához és Üzemeltetési utasításaihoz mellékelve meg kell őrizni mindaddig, amíg a kérdéses anyagot az Ömlesztett vegyianyagok szállítási kódexe és Ömlesztett vegyianyagok nemzetközi szállítási kódexe megfelelő módosításában hivatalosan el nem fogadták. Ennek megtörténte után a hajó alkalmassági bizonyítványát és üzemeltetési utasításait ennek megfelelően módosítani kell.
2A.3 Olyan esetekben, amikor csak olyan szennyezési kockázatot jelentő keverékek besorolását kell megállapítani, amelyek a Szervezet által szennyezési osztályba besorolt, vagy ideiglenesen szennyezési osztályba besorolt anyagokat tartalmaznak, és amelyek szállításához a Szervezet hajótípusra jellemző követelményeket vagy hajótípusra jellemző ideiglenes követelményeket írt elő, a fenti 2A.1 szabály .4, .5, és .6 pontjainak alkalmazása helyett a következő eljárás alkalmazható:
.1 a keverék osztályba sorolását a keveréket előállító vagy szállító szerződő fél kormányának csak az Útmutató ömlesztve szállított folyadékok ideiglenes osztályba besorolásához című kiadványban ismertetett számítási módszer alkalmazásával kell megállapítania;
.2. a keverékek legfeljebb 3% osztályokba be nem sorolt alkotóelemet tartalmazhatnak, amelyek ideiglenes kiértékelését a keveréket előállító vagy szállító szerződő fél kormányának el kell végeznie. Olyan esetekben, amikor a GESAMP veszélyességi kockázati jellemzők vagy adatok használatával, vagy más, a kérdéses anyagokhoz hasonló anyagok kiértékelési eredményeinek az átvételével egy alkotóelem kiértékelése nem végezhető el, az ilyen alkotóelemet 2. hajótípuson szállítható „A” szennyezési osztályba besoroltnak kell tekinteni;
.3 a keverékek addig a mértékig, amíg azok olyan mértékű hígításban fordulnak elő, hogy nem jelentenek a biztonságot veszélyeztető kockázatot, tartalmazhatnak olyan alkotóelemeket, amelyek esetében biztonságot veszélyeztető kockázat lehetőségét állapították meg (az Ömlesztett vegyianyagok nemzetközi szállítási kódexe 17. fejezetében az „S” jelzésű oszlop) vagy olyan alkotóelemeket, amelyek jellege indokolja a kódexbe való bevételt. Ennek a bekezdésnek a rendelkezései a csak szennyezési kockázatot jelentő ilyen követelményeket kielégítő keverékek esetében alkalmazhatók;
.4 az érintett szerződő állam kormánya köteles az általa elvégzett ideiglenes osztályba besorolást közölni annak az államnak a kormányával, amelyben kérdéses rakományt fogadó kikötő található, valamint a rakományt szállító hajó lobogója szerinti állam kormányával; és
.5 az érintett szerződő állam kormánya megbízást adhat a gyártó számára, hogy helyette és nevében végezze el a kiértékelést (egyéb módon nem meghatározott anyag azonosító száma, a vonatkozó szállítási mód megnevezése, az anyag viszkozitása és olvadási pontja meghatározásával). Ilyen esetekben a megbízott gyártó feladata, hogy az elvégzett osztályba sorolás adatait közölje azoknak az államok a kormányaival, amelyben kérdéses rakományt fogadó kikötő található, valamint a rakományt szállító hajók lobogója szerinti államok kormányaival. A gyártó köteles a megbízást adó kormány számára is tájékoztatást nyújtani az elvégzett kiértékelésről és azt az osztályba sorolással kapcsolatos adatokkal együtt köteles elküldeni. A kérdéses rakományt fogadó kikötő szerinti állam vagy a rakományt szállító hajó lobogója szerinti állam kormányának felkérésére a gyártó köteles az IMO számára a keverék összetételére vonatkozó teljes körű részletes tájékoztatást küldeni. A gyártó számára adott megbízáshoz mellékelni kell a megbízólevelet, amelynek utalást kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy a gyártó az érintett szerződő állam kormányának utasítására, helyette és nevében jár el.
2A.4 A 2A.2 bekezdés rendelkezései ellenére olyan esetekben, amikor egy hajó ideiglenesen osztályba besorolt, egyéb módon nem meghatározott anyagot, ideiglenesen besorolt hajótípuson való szállításra jogosító bizonyítvánnyal rendelkezik, nem szükséges a hajó alkalmassági bizonyítványát és üzemeltetési utasításait módosító melléklettel kiegészíteni.
3. Maradványanyagok kiürítése
5. szabály 3.1 Menetben levő hajó
3.1.1 A menetben levő hajó meghatározás úgy értelmezendő, hogy a hajó a tengeren bizonyos útirányban vagy útirányokban halad abból a célból, hogy a navigációs szempontok szerinti gyakorlati kivitelezhetőség határáig a tengerbe kiürített maradványanyagokat a tenger felszínének célszerűen elvárható legnagyobb területén terítse szét.
4. Szivattyúkkal, csővezetékekkel és tartályok kiürítésével kapcsolatos intézkedések
5A.(6)(b)(iv) és (7)(e) szab. 4.1 Mentesítések megadása esetén alkalmazható szükséges megfelelő intézkedések
4.1.1 A „szükséges megfelelő intézkedések” tekintetében, ha az Egyezményt aláíró bármelyik szerződő fél egy másik fél által benyújtott mentesítéssel kapcsolatosan tiltakozást kíván bejelenteni, a mentesítésről a szerződő felek számára körözvényben megküldött értesítés napjától számított egy éven belül köteles tiltakozását közölni a Szervezettel és a mentesítést kibocsátó szerződő féllel.
5. Befogadó berendezések
7.(1)(b) szabály 5.1 Befogadó berendezések javító kikötőkben
5.1.1 Ennek a szabálynak a célja annak elrendelése, hogy a vegyianyag-szállító tartályhajók javítását elvállaló javító kikötőknek rendelkezniük kell az ártalmas folyékony anyagokat szállító hajókon ennek a mellékletnek a rendelkezései szerint visszatartott maradványanyagok és keverékek átvételére alkalmas megfelelő berendezésekkel.
8.(5)(a)(i) és 7.(a)(i) szabály 5.A Ellenőrzési intézkedések
5A.1 Az „a kirakodott anyagot a Szervezet által kidolgozott szabványok olyan anyagként tüntetik fel, amely ..................... a tengerbe kiüríthető mennyiséget meghaladó mennyiségű maradványanyagot eredményez” kifejezés a 8. szabály 5. bekezdése (a) pontjának (i) alpontjában és 7. szabály (a) pontjának (i) alpontjában, a Szabványos eljárások elrendezések című utasítás 1.3.7 és 1.3.9 pontjaiban meghatározott nagy viszkozitású és megszilárdulásra hajlamos anyagokra való utalásként értelmezendő.
6. Szemlék és bizonyítványok
10.(1)(c) és (d) 6.1 Időközi és éves szemlék az NLS Bizonyítvány megszerzésére nem kötelezett hajók számára
6.1.1 A 10. szabály (1) bekezdésének (c) és (d) pontjainak, és/vagy az Ömlesztett vegyianyagok szállítási kódexe és Ömlesztett vegyianyagok nemzetközi szállítási kódexe megfelelő rendelkezéseinek a 12A. szabály szerinti alkalmazhatóságát olyan hajókra, amelyek esetében a Nemzetközi szennyezés megelőzési bizonyítvány az ömlesztett ártalmas folyékony anyagok szállítására nem követelmény, a 11. szabály tükrében az Igazgatásnak kell meghatároznia.
6A.1 A véletlenszerű szennyezések minimális mértékűre csökkentését célzó követelmények
13.(4) szabály .1 A Szervezet a MARPOL 73/78 egyezményhez csatolt II. melléklet 13. szabályának (4) bekezdése rendelkezéseinek az alkalmazására útmutatókat dolgozott ki a part menti kiszolgáló hajók és a tengeri szemétlerakással foglalkozó hajók számára.
.2 Az előző pontban hivatkozott szabály alkalmazásában az olyan nem vegyianyag-szállító tartályhajóknak, amelyek esetében a fenti .1 pont rendelkezései nem alkalmazandók, az „A”, „B” és „C” osztályokba besorolt anyagok szállításakor az Ömlesztett vegyianyagok szállítási kódexe és az Ömlesztett vegyianyagok nemzetközi szállítási kódexe rendelkezéseiben előírt minden vonatkozó követelményt ki kell elégíteniük.
7. Olajszerű jellemzőkkel rendelkező anyagok
14. szabály 7.1 Olajszerű jellemzőkkel rendelkező anyagok jegyzéke
„C” osztályba besorolt anyagok
Légi közlekedésben használt alkilátok
Cikloheptán
Ciklohexán
Ciklopentán
p-Cimon
Dietilbenzol
Dipentén
Etilbenzol
Etolciklohexán
Heptán (összes izomer)
Hexán (összes izomer)
Hexén (összes izomer)
Izopropil ciklohexán
Metilciklohexán
2-metil-1-pentán
Nonán (összes izomer)
Oktán (összes izomer)
Olefin keverékek (C5-C7)
Pentán (összes izomer)
Pentén (összes izomer)
1-fenil-1-xililetán
Propilén dimer
Tetrahidronaftalén
Toluol
Xilánok
„D” osztályba besorolt anyagok
Alkyl (C9-C 17) benzolok
D-izopropil naftalin
Dodekán (összes izomer)
A fenti anyagok mindegyike esetében, az olajszerű anyagokra vonatkozó, és az alábbi 7.2.1.4 pontban meghatározott kritériumoknak való megfelelést a beszerelt speciális olajtartalom-mérő műszernek bizonyítottan ki kell mutatnia
7.2 Kiválasztási kritériumok
7.2.1 Egy olajszerű jellemzőkkel rendelkező anyag „C” vagy „D” osztályba besorolását a következő kritériumok határozzák meg:
.1 az anyag fajlagos tömegsűrűségének (fajsúlyának) 20 °C hőmérsékleten 1.0 értéknél kisebbnek kell lennie;
.2 az anyag oldhatóságának tengervízben 20 °C hőmérsékleten 0,1%-nál kisebbnek kell lennie;
.3 az anyagnak szénhidrogén származéknak kell lennie;
.4 az anyag mérését a MARPOL 73/78 I. melléklete 15. szabályának rendelkezései szerint megkövetelt * olajtartalom-mérő műszernek kell biztosítania;
.5. „C” osztályba besorolt anyagok esetében az Ömlesztett vegyianyagok nemzetközi szállítási kódexének rendelkezései szerint meghatározott hajótípussal szemben támasztott követelmény 3. hajótípusához előírt rendelkezések alkalmazandók; és
.6 az anyag nem tartozhat az Ömlesztett vegyianyagok szállítási kódexe vagy Ömlesztett vegyianyagok nemzetközi szállítási kódexe VI., illetve 17. fejezetében a biztonságot veszélyeztető kockázat vonatkozásában előírt szabályozás hatálya alá.
14.(c) szabály 7.3 Sérülési stabilitás számítása
7.3.1 Egy 150 méter vagy annál nagyobb hosszúságú hajó az I. melléklet rendelkezései szerint abban az esetben tekintendő a 14. szabály (c) pontjában előírt rendelkezéseket kielégítő hajónak, ha az I. melléklet 25. szabályában előírt követelmények kielégítése bizonyított.
14.(d) szabály 7.4 A MARPOL 73/78 I. melléklete 15. szabályának (5) bekezdésében előírt rendelkezések szerinti hatálycsökkentő mentesítés alkalmazása olajszerű anyagokat szállító olajszállító tartályhajókra
7.4.1 Mivel a II. melléklet 14. szabályának rendelkezései olyan olajszállító tartályhajókra alkalmazandók, amelyek számára az I. mellékletben meghatározottak szerint engedélyezett olajszerű anyagok szállítása és az ilyen anyagoknak az I. melléklet rendelkezései szerinti kiürítése az ilyen olajszállító tartályhajók számára az olajkiürítést ellenőrző és szabályozó rendszer felszerelésével kapcsolatos követelmény teljesítése alóli minden megadott hatálycsökkentő mentesítés kiterjed a II. melléklet 14. szabályának (d) bekezdésében előírt követelményekre is. Ugyanakkor azonban meg kell jegyezni, hogy egy, az I. melléklet rendelkezései szerinti hatálycsökkentő mentesítés megadásának a megfontolásakor, az Igazgatásnak meg kell győződnie arról, hogy a hajó által felkeresett berakó kikötőkben és termináloknál rendelkezésre állnak-e megfelelő befogadó berendezések, és az ilyen befogadó berendezések alkalmasak-e az átvett olajszerű anyagok kezelésére és végleges eltávolítására.
Útmutató a MARPOL 73/78 II. mellékletének, valamint az Ömlesztett vegyianyagok szállítási kódexének (IBC Kódex) és az Ömlesztett vegyianyagok nemzetközi szállítási kódexének (BHC Kódex) anyagjegyzékein a szennyezési kockázatok vonatkozásában végrehajtott módosítások alkalmazásához
1. Általános rész
1.1 Ez az útmutató a MARPOL 73/78 II. melléklet II. és III. függelékeiben, az Ömlesztett vegyianyagok nemzetközi szállítási kódexének 17. és 18. fejezeteiben, valamint az Ömlesztett vegyianyagok szállítási kódexének VI. és VII. fejezeteiben található anyagjegyzékeken végrehajtott módosításokat, nevezetesen anyagok kitörlését és hozzáadását, valamint a meglévő anyagok vonatkozásában alkalmazandó hajótípusokkal kapcsolatos követelmények és szennyezési osztályok megváltoztatását érinti.
1.2 A MARPOL 73/78 II. mellékletének 2. szabályában, a (7) bekezdés (a) pontjának rendelkezései előírják, hogy olyan esetekben, amikor ennek a mellékletnek, valamint az Ömlesztett vegyianyagok szállítási kódexének és az Ömlesztett vegyianyagok nemzetközi szállítási kódexének a módosításai, bizonyos anyagok szállítására való alkalmassá tétel céljából a hajók szerkezetét, felszereléseit és szerelvényeit érintik, az Igazgatás módosíthatja, vagy egy meghatározott időszakon keresztül késleltetheti az ilyen módosítások alkalmazását, azok hatályba lépésének a napját megelőzően épült hajók tekintetében, ha a módosításoknak az azonnali alkalmazása az ilyen hajókat illetően indokolatlan vagy gyakorlatilag kivitelezhetetlen lenne. Az ilyen hatálycsökkentő mentesítés érvényességét minden egyes anyag tekintetében a Szervezet által kidolgozott útmutató rendelkezéseinek figyelembe vételével kell megállapítani. Ez az útmutató az ebben a bekezdésben hivatkozott szabály egységes alkalmazásának a biztosítása céljából készült.
1.3 Az anyagjegyzéken végrehajtandó javasolt módosítások előkészítése és az érintett felek körözvényben való tájékoztatása tekintetében az Útmutató az Ömlesztett vegyianyagok szállítási kódexe és az Ömlesztett vegyianyagok nemzetközi szállítási kódexe jövőbeli módosításainak a végrehajtásához című kiadvány (MEPC 24/20. 7. melléklet) 1-4. bekezdéseinek a rendelkezései alkalmazandók.
2. Meghatározások
Ennek az útmutatónak az alkalmazásában az alábbi meghatározásokat a következők szerint kell értelmezni:
2.1 Új hajó olyan hajót jelent, amelynek a főgerincét már lefektették, vagy amelynek építése a vonatkozó módosítás hatálybalépésének napján vagy azt követően olyan szakaszt ért el:
.1 hogy annak alapján a hajóra jellemző építési munka felismerhetően megkezdődik; és
.2 összeszerelése a szerkezeti anyagok becsült felhasználandó tömegéből legalább 50 tonna, vagy 1% felhasználásával megkezdődött, attól függően, hogy melyik mennyiség a kisebb.
2.2 Abban az esetben, ha egy hajót annak eredeti építési dátumától függetlenül a vonatkozó módosítás hatálybalépésének napján vagy azt követően vegyianyag-szállító tartályhajóvá alakítanak át, az ilyen hajót azon a napon épült vegyianyag-szállító tartályhajónak kell tekinteni, amelyik napon az átalakítási munkák megkezdődtek. Ez az átalakítási rendelkezés nem alkalmazandó a MARPOL 73/78 egyezményhez csatolt II. melléklet 1. szabályának (12) bekezdésében hivatkozott, a hajókon végrehajtott módosításokra.
2.3 Meglévő hajó olyan hajót jelent, amely nem a fenti 2.1 bekezdés rendelkezései szerinti új hajó.
2.4 Célirányos építésű hajó olyan hajót jelent, amelyet kifejezetten
.1 csak egy megnevezett termék; vagy
.2 korlátozott számú termék szállítása céljából építettek vagy alakítottak át, amely termékek mindegyikét tartályban vagy tartályok csoportjában szállítják olyan módon, hogy minden egyes tartályt vagy tartálycsoportot csak egy megnevezett termék, vagy olyan összeférhető termékek szállítására jogosító bizonyítvánnyal látnak el, amelyek szállítása nem teszi szükségessé a szállított rakomány megváltozása esetén a rakománytartályok kimosását.
2.5 Belföldi működési körzet kizárólag a hajó lobogója szerinti állam kikötői vagy termináljai közötti, másik államok felségterületeit nem érintő útvonalakon üzemeltetett hajók működési körzetét jelenti.
2.6 Nemzetközi működési körzet az olyan útvonalakon üzemeltetett hajók működési körzetét jelenti, amely útvonalak a fenti 2.5 bekezdés rendelkezései szerint nem minősülnek belföldi működési körzetben használt útvonalaknak.
2.7 A hajó szerkezete csak a hajó olyan fő szerkezeti elemeit jelenti, mint a duplafeneket, a hosszirányú és keresztirányú vízhatlan válaszfalakat, amelyek szükségesek a héjlemezelés teljességének a hajótípussal szemben támasztott követelményeket kielégítő biztosításához. A csővezetékrendszerek, szerelvények és felszerelések, mint például a legkisebb merülés vízvonala alatti részen elhelyezett kiürítőnyílások, kigőzöltető rendszerek, szintérzékelő riasztórendszerek, mérőeszközök, stb. nem tekintendők a hajó szerkezeti elemeinek.
2.8 Új anyag olyan anyagot jelent, amelyet korábban ömlesztve nem szállítottak. Az olyan ömlesztve szállított anyagok, amelyek a MARPOL 73/78 II. mellékletének, az Ömlesztett vegyianyagok szállítási kódexének vagy az Ömlesztett vegyianyagok nemzetközi szállítási kódexének anyagjegyzékében nem szerepelnek, meglévő anyagként kezelhetők, feltéve, hogy az ilyen anyagokat a MARPOL 73/78 II. melléklete 3. szabályának (4) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint ideiglenesen osztályba sorolták, vagy azok szállítása a MARPOL 73/78 I. mellékletének rendelkezései szerint történik.
2.9 Meglévő anyag olyan anyagot jelent, amely a fenti 2.8 bekezdés rendelkezései szerinti értelemben nem új anyag.
3. Módosítások alkalmazása új és meglévő hajók vonatkozásában
3.1 Minden olyan módosítás, amely új anyagok felvételével kapcsolatos, beleértve azokat a módosításokat is, amelyek a már meglévő anyagok szállításában alkalmazandó követelmények visszaminősítését eredményezik, a hatálybalépésének a napjától kezdődően alkalmazandó mind az új, mind a meglévő hajók vonatkozásában.
3.2 A már meglévő anyagokra vonatkozó követelmények megemelését eredményező módosítások:
Új hajó esetében:
3.2.1 Új hajó vonatkozásában minden módosítás a hatálybalépésének a napjától kezdődően alkalmazandó.
Meglévő hajó esetében
3.2.2 A csak az üzemeltetési előírásokat érintő módosítások a meglévő hajók vonatkozásában hatálybalépésük napjától kezdődően alkalmazandók.
3.2.3 A hajók szerkezetének, berendezéseinek és szerelvényeinek a megváltoztatását igénylő módosítások esetében az Igazgatás meglévő hajók vonatkozásában egy bizonyos időszakon keresztül megváltoztathatja az ilyen módosításoknak az alkalmazási módját vagy késleltetheti azok hatályba léptetésének az időpontját, ha megítélése szerint az ilyen módosítások alkalmazásának azonnali hatályba léptetése indokolatlan vagy gyakorlati megvalósíthatóság szempontjából megoldhatatlan lenne. Az ilyen hatálycsökkentő mentesítés alkalmazását minden egyes anyag vonatkozásában olyan befolyásoló tényezők figyelembe vételével kell meghatározni, mint a szállítandó rakománymennyiség, a szállításban érintett hajó célirányos építésű hajó-e vagy sem, a szállításban érintett hajók típusa és életkora, a forgalom típusa, amelyben a hajót foglalkoztatják (például belföldi vagy nemzetközi) stb.
3.2.4 Ilyen hatálycsökkentő mentesítés alkalmazásának az engedélyezésében a következő szabályokat kell betartani:
.1 A hajók szerkezetét érintő módosítások tekintetében:
.1.1 a belföldi forgalomban üzemeltetett meglévő hajók vonatkozásában a hajótípussal szemben támasztott követelmények módosításaiban előírt rendelkezéseket legkésőbb a mentesség megadásához kikötött, az ilyen módosítások hatálybalépésének a napjától számított legfeljebb tízéves időszak végén alkalmazni kell;
.1.2 a nemzetközi működési körzetben az Igazgatás által meghatározott korlátozott útvonalakon üzemeltetett meglévő hajók vonatkozásában a hajótípussal szemben támasztott követelmények módosításaiban előírt rendelkezéseket legkésőbb a mentesség megadásához kikötött, az ilyen módosítások hatálybalépésének a napjától számított legfeljebb tízéves időszak végén alkalmazni kell, azzal a kikötéssel, hogy;
.1.2.1 az ilyen hatálycsökkentő módosítások megadása az érintett szerződő államok kormányai közötti megállapodás függvényében alkalmazható; és
.1.2.2 a hajó alkalmassági bizonyítványát olyan hátirattal kell ellátni, amely szerint az érintett hajó kizárólag csak ilyen korlátozott útvonalakon üzemeltethető;
.1.3 az előző bekezdésben említetteken kívül a nemzetközi működési körzetben üzemeltetett meglévő hajók vonatkozásában a hajótípussal szemben támasztott követelmények módosításaiban előírt rendelkezéseket az ilyen módosítások hatálybalépésének a napjától kezdődően alkalmazni kell.
.2 A hajók berendezései és szerelvényei vonatkozásában:
.2.1 abban az esetben, ha a módosítások a legkisebb merülés vízvonala alatti részen elhelyezett ürítőnyílás beépítését teszik szükségessé, az ilyen ürítőnyílást legkésőbb a módosítás hatálybalépésének a napjától számított két éven belül be kell építeni;
.2.2 abban az esetben, ha a módosítások hatékony kigőzöltető rendszer beépítését teszik szükségessé:
.2.2.1 a módosítások hatálybalépésének a napjától számított második év végéig, vagy 1994. október 2-ig, attól függően, hogy melyik időpont következik be később, a hajónak az adott esetnek megfelelően ki kell elégítenie a MARPOL 73/78 egyezményhez csatolt II. melléklet 5A. szabálya (2) bekezdésének (b) pontjában, vagy az 5A. szabály (4) bekezdésének (b) pontjában előírt rendelkezéseket;
.2.2.2 az előző pontban hivatkozott napot követően az 5A. szabály rendelkezéseiben előírt követelmények kielégítése céljából a hatékony kigőzöltető rendszert a hajókba be kell építeni.
.2.3 A szennyvizeknek a vízvonal alatti kiürítésével kapcsolatos követelményt a vízvonal alatt elhelyezett ürítőnyílások beépítéséig nem kell kielégíteni.
3.2.5 Általános szabályként a 3.2.4.1 pontban hivatkozott hatálycsökkentő mentesítést csak már meglévő, célirányos építésű hajók vonatkozásában kell elfogadni. Ugyanakkor azonban rendkívüli esetekben, amikor az ilyen módosítások azonnali hatályú alkalmazása már meglévő, nem célirányos építésű hajók számára egyértelműen bizonyítható és elfogadható okok, például nagy rakománymennyiségek szállítására vonatkozó kötelezettségek miatt komoly nehézséget idézne elő, a módosítások alkalmazása egy korlátozott időszakon keresztül késleltethető.
3.2.6 A megadott hatálycsökkentő módosításokat az Igazgatás köteles a hajó Alkalmassági bizonyítványának hátiratán feltüntetni.
3.2.7 A módosítások alkalmazása vonatkozásában hatálycsökkentő mentesítést megadó Igazgatás köteles a Szervezet számára jelentést készíteni, amelyben fel kell tüntetni az érintett hajó vagy hajók adatait, az ilyen hajók által szállított rakományok adatait, az egyes hajók működési körzetét, valamint a hatálycsökkentő mentesítés megadásának indokolását.
3.2.8. A szerződő államok kormányai értesíthetik a Szervezetet, hogy egy hatálycsökkentő mentesítés alkalmazását nem fogadják el,
3.2.9 A 3.2.8 és 3.2.9 pontok rendelkezései szerinti értesítéseket körözvényben meg kell küldeni a többi szerződő állam kormánya számára.
(A módosított MARPOL 73/78 II. melléklete szerint megkövetelt dokumentum.)
Előszó
1. Az 1978. évi jegyzőkönyvvel módosított, majd a Szervezet által ismételten módosított A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezményhez (a továbbiakban MARPOL 73/78) csatolt II. melléklet (a továbbiakban: II. melléklet) többek között elrendeli a hajók által ömlesztve szállított ártalmas folyékony anyagok üzemszerű kiürítéseinek a szabályozását. Az itt használt értelemben az üzemszerű kiürítés meghatározás rakománytartályok és csővezetékek kimosásából, kimosatlan rakománytartályba betöltött ballasztvíz kiballasztolásából, vagy a szivattyúház fenékárkainak a kiürítéséből származó ártalmas folyékony anyagoknak vagy ilyen anyagokkal szennyezett víz kibocsátását jelenti.
2. A II. melléklet rendelkezései olyan esetek kivételével, amikor a kiürítés végrehajtása meghatározott feltételek teljesítése mellett engedélyezett, tiltja ártalmas folyékony anyagok tengerbe kiürítését. Az ilyen meghatározott feltételek nagy eltéréseket mutatnak annak megfelelően, hogy a kérdéses ártalmas folyékony anyag mekkora mértékű kockázatot jelent a tengeri környezet számára. Ezeknek a célkitűzéseknek az elérése céljából az ártalmas folyékony anyagokat az általuk előidézett kockázat mértékének megfelelően négy veszélyességi osztályba, nevezetesen az „A”, „B”, „C” és „D” osztályokba sorolták be.
3. A II. melléklet 5. szabályának rendelkezései írják elő azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén az „A”, „B”, „C” és „D” osztályokba besorolt anyagok maradványanyagai a tengerbe kiüríthetők. Ezek az ebben a dokumentumban részletesen nem ismertetett feltételek magukban foglalják az olyan jellemző adatokat, mint: az engedélyezett maximális tengerbe kiüríthető mennyiség, a hajó kiürítés közbeni előírásos sebessége, a legközelebbi szárazföldtől mért távolság, a kiürítés színhelyén a megengedett legkisebb vízmélység, az ártalmas folyékony anyag koncentrációszintjének legmagasabb megengedett értéke a hajó sodorvonalában, vagy a kiürítést megelőzően alkalmazandó hígítás mértéke.
4. Bizonyos „különleges körzetek” néven meghatározott területeken szigorúbb kiürítést szabályozó feltételek alkalmazandók.
5. A II. melléklet rendelkezéseiben megkövetelt szabványos eljárásokat és intézkedéseket (a továbbiakban: a szabványok) a Tengeri környezetszennyezésről szóló, 1973. évi nemzetközi konferencia 13. határozatára reagálva, a II. melléklet 5., 5A. és 8. szabályai rendelkezéseinek a figyelembevételével dolgozták ki. A szabványok alkalmazása biztosítja az egységes alapot a MARPOL 73/78 egyezmény szerződő felei számára egy adott hajó által szállított ártalmas folyékony anyagok kiürítési műveleteivel kapcsolatosan alkalmazott eljárások és elrendezések jóváhagyásában.
6. A szabványok 1987. április 6-án, a II. melléklet alkalmazásának bevezetése napján léptek hatályba, és minden ártalmas folyékony anyagot ömlesztve szállító hajóra alkalmazandók.
7. A II. mellékletben előírt követelményeket a szabványok ismételten nem írják elő. A II. melléklet rendelkezései betartásának biztosítása céljából a II. mellékletben előírt követelményeket a szabványokban előírt követelményekkel együtt olvasva kell figyelembe venni.
8. A II. mellékletnek a kiürítéssel és a bizonyítványok kiadásával kapcsolatos követelményei olyan módon értelmezendők, hogy minden egyes hajónak rendelkeznie kell az Igazgatás által jóváhagyott Üzemeltetési utasítással. Az Üzemeltetési utasításnak tartalmaznia kell mind a szabványokban, mind a II. mellékletben előírt követelményeket. A hajó Üzemeltetési utasításában előírt eljárások végrehajtása és elrendezések alkalmazása biztosítja, hogy a hajó a kiürítési műveletekkel kapcsolatosan a II. melléklet rendelkezéseiben előírt követelményeket kielégíti.
9. A II. melléklet 5A. szabályának rendelkezései előírják, hogy a „B” vagy „C” osztályba besorolt anyagok szállítására alkalmasnak minősített, bizonyítvánnyal ellátott tartályok rakományszivattyú rendszerét a Szervezet által kidolgozott tesztelési eljárásának alkalmazásával kell ellenőrizni. A tesztelési eljárást a szabványok írják elő. A szivattyú, teszteléssel megállapított kigőzöltetési hatékonysága tekintendő a tartály előírásos eljárások szerinti kirakodásakor elérhető kigőzöltetési hatékonyságnak.
10. A „B”, „C” és „D” osztályokba besorolt bizonyos anyagok kiürítését követően jelentkező „csillogás” jelensége, feltéve, hogy a kiürítést a szabványokban előírt rendelkezések betartásával hajtják végre, nem tekintendő a II. melléklet rendelkezéseivel ellentmondásban álló jelenségnek.
11. A szabványok teljes terjedelmében a „kiürítés” fogalom maradványanyagoknak vagy maradványanyagok és víz keverékének a tengerbe vagy befogadó berendezésekbe kiürítését jelenti, míg a „kirakodás” fogalom a rakomány kirakását jelenti terminálok vagy kikötők rakományfogadó tartályaiba.
1.1 A szabványok alkalmazásának célja
A szabványok célja egységes alap biztosítása olyan jóváhagyási eljárások és elrendezések alkalmazásához, amelyek biztosítják, hogy az ártalmas folyékony anyagokat ömlesztve szállító hajók képesek kielégíteni a II. melléklet rendelkezéseiben a kiürítési műveletekkel kapcsolatosan előírt követelményeket. Az Igazgatásnak ezeknek a szabványoknak az alapján kell jóváhagynia a Nemzetközi szennyezés megelőzési bizonyítványt az ömlesztett ártalmas folyékony anyagok szállítására, vagy az Alkalmassági bizonyítványt az ömlesztett veszélyes vegyianyagok szállítására minden egyes hajó számára. Erre a célra minden egyes hajó esetében a megfelelő követendő eljárásokat és intézkedéseket, a hajó fedélzetén használandó Üzemeltetési utasításokban (a továbbiakban: utasítások) kell előírni. A szándékok szerint ezeknek a szabványoknak a hajó személyzete általi használata nem követelmény.
1.2 A szabványok alkalmazási hatálya
1.2.1 Ezek a szabványok minden „A”, „B”, „C” és „D” osztályba besorolt ártalmas folyékony anyagot szállító hajó vonatkozásában alkalmazandók, beleértve az ideiglenes besorolással rendelkező ilyen minősítésű anyagokat szállító hajókat is.
1.2.2 A szabványokat annak biztosítása céljából dolgozták ki, hogy az 5. és 8. szabályok rendelkezéseiben meghatározott ártalmas folyékony anyagok kiürítésével kapcsolatosan előírt feltételek teljesüljenek. Az „A” osztályba besorolt anyagok esetében a szabványok a tartályok előmosását írják elő, amely eljárás használható az „A” osztályba besorolt anyaggal szennyezett tartálymosási termékeket tartalmazó tartályokból kiürített szennyvizek szennyezési koncentrációjának a mérése helyett. A „B” és „C” osztályokba besorolt anyagokra a szabványok olyan eljárások és elrendezések alkalmazását írják elő, amelyek biztosítják, hogy sem a tartályonként kiüríthető maximális engedélyezett mennyiségű maradványanyag tartalmat, sem pedig a hajó sodorvonalában mért maximális engedélyezett anyagkoncentráció szintet nem lépik túl. A „B” és „C” osztályokba besorolt anyagokra a szabványok előírják az 5A. szabály rendelkezései betartásának a kiértékeléséhez szükséges eljárásokat és intézkedéseket. Az „A”, „B”, „C” és „D” osztályokba besorolt anyagokra a szabványok előírják azokat a szellőztetési eljárásokat, amelyekkel a rakományok maradványanyagai a rakománytartályokból eltávolíthatók. A szabványok B. mellékletében található előmosási eljárások használatával az Igazgatások jóváhagyhatják az 5A. szabály (6) bekezdése (b) pontjának (i) alpontjában hivatkozott előmosási eljárásokat is.
1.2.3 A szabványok nem érintik azokat az eszközöket, amelyek felhasználásával az Igazgatás biztosítja a hajó jóváhagyott üzemeltetési eljárásaiban előírt követelmények teljesítését, és nem érintik a szerkezettel vagy felhasznált építési anyagokkal kapcsolatos részletes adatokat sem.
1.2.4 A 13. szabály többek között előírja, hogy az „A”, „B” és „C” osztályokba besorolt ártalmas folyékony anyagokat szállító vegyianyag-szállító tartályhajóknak ki kell elégíteniük az Ömlesztett veszélyes vegyianyagokat szállító hajók szerkezete és felszerelései nemzetközi kódex (a továbbiakban: IBC Kódex), vagy az Ömlesztett veszélyes vegyianyagokat szállító hajók szerkezete és felszerelései kódex (a továbbiakban: BHC Kódex) rendelkezéseiben előírt követelményeket, mindkettő esetében a mindenkori módosításokkal. Ezért, a II. mellékletben és a szabványokban előírt követelmények kielégítése céljából beépített vagy felszerelt minden szerkezetnek, felszerelésnek és anyagnak, a vegyianyag-szállító tartályhajó Alkalmassági bizonyítványában szállításra engedélyezettként feltüntetett „A”, „B” vagy „C” osztályokba besorolt anyagok vonatkozásában, ki kell elégítenie az IBC Kódex vagy a BHC Kódex rendelkezéseiben előírt követelményeket.
1.3 Meghatározások
1.3.1 Új hajó az 1986. július 1-je után épült hajókat jelenti.
1.3.2 Meglévő hajó olyan hajót jelent, amely nem új hajó.
1.3.3 Maradványanyag a hajóból eltávolítandó bármiféle visszamaradó ártalmas folyékony anyagot jelent.
1.3.4 Maradványanyag/víz keveréke olyan maradványanyagot jelent, amelyhez bármilyen célból vizet adnak hozzá (például tartálytisztítás, ballasztolás, fenékárok szennyvize stb.).
1.3.5 Keverhető anyag a mosóvíz hőmérsékletén bármiféle részarányban vízben oldódó anyagot jelent.
1.3.6 Csatlakoztatott csővezeték egy rakománytartály leszívási pontjától a rakomány kirakásához használt parti csatlakozóig vezető csővezetéket jelent, a hajó minden olyan csővezetékét, szivattyúját és szűrőberendezését is beleértve, amelyek nyitott kapcsolatban állnak rakomány kirakásához használt csővezetékkel.
1.3.7 Megszilárdulásra hajlamos anyag olyan ártalmas folyékony anyagot jelent, amelynek olvadási pontja:
.1 15 °C-nál alacsonyabb hőmérsékleten megszilárduló anyag esetében a kirakodás időpontjában kevesebb, mint 5 °C-kal magasabb, mint az olvadási pont hőmérséklete; vagy
.2 15 °C-on vagy annál magasabb hőmérsékleten megszilárduló anyag esetében a kirakodás időpontjában kevesebb, mint 10 °C-kal magasabb, mint az olvadási pont hőmérséklete.
1.3.8 Megszilárdulásra nem hajlamos anyag olyan ártalmas folyékony anyagot jelent, amely nem megszilárdulásra hajlamos anyag.
1.3.9 Nagy viszkozitású anyag az alábbiakat jelenti:
.1 „A” és „B” osztályba besorolt anyagok esetében, illetve különleges körzeteken belül eső területeken „C” osztályba besorolt anyagok esetében olyan anyag, amelynek viszkozitási tényezője a kirakodási hőmérsékleten 25 mPa.s, vagy annál magasabb értékű;
.2 különleges körzeteken kívül eső területeken „C” osztályba besorolt anyagok esetében olyan anyag, amelynek viszkozitási tényezője a kirakodási hőmérsékleten 60 mPa.s, vagy annál magasabb értékű.
1.3.10 Kis viszkozitású anyag olyan ártalmas folyékony anyagot jelent, amely nem nagy viszkozitású anyag.
1.3.11 szabály a MARPOL 73/78 II. mellékletben előírt szabályok valamelyikét jelenti.
1.4 Egyenértékűség
1.4.1 A 2. szabály (5) és (6) bekezdéseinek az egyenértékű megoldásokra vonatkozó rendelkezései a szabványok tekintetében is alkalmazandók.
1.5 Bizonyítványok kiadása
1.5.1 A fenti 1.1 szakaszban hivatkozott megfelelő bizonyítvány kibocsátását megelőzően az Igazgatás köteles ellenőrizni, és ha rendben találja, jóváhagyni:
.1 a II. melléklet és a szabványok rendelkezéseit kielégítő Üzemeltetési utasításokat; és
.2 a szabványokban előírt követelmények kielégítése céljából alkalmazott felszereléseket és elrendezéseket.
1.5.2 Az Igazgatás köteles a hajó számára kibocsátott megfelelő bizonyítványba a jóváhagyott Üzemeltetési utasításokra utaló hivatkozást bejegyezni.
1.6 A hajóparancsnok feladatai
1.6.1 Olyan esetek kivételével, amikor a tengerbe történő kiürítés az Üzemeltetési utasításban előírt rendelkezések és intézkedések teljes körű szigorú betartásával megy végbe, a hajóparancsnok köteles gondoskodni arról, hogy az „A”, „B”, „C” és „D” osztályokba besorolt anyagokat tartalmazó rakomány maradványanyagainak, vagy a maradványanyagok és a víz keverékének a tengerbe való kiürítésére nem kerül sor.
1.7 Biztonsági megfontolások
1.7.1 A szabványok rendelkezései az ártalmas folyékony anyagokat tartalmazó rakománytartályok tisztításának tengeri környezetvédelmi szempontjait, valamint az ilyen műveletekből származó maradványanyagoknak, valamint maradványanyagok és víz keverékének tengerbe történő kiürítésével kapcsolatos szempontokat érintik. Ezeknek a műveleteknek némelyike potenciálisan veszélyes, azonban a szabványok a szándékok szerint nem írnak elő ezeknek a műveleteknek minden szempontját érintő biztonsági követelményeket. A potenciális veszélyekkel kapcsolatos tájékoztatás az IBC Kódexben és a BHC Kódexben, valamint az illetékes egyesületek vagy szervezet által kidolgozott és kiadott egyéb dokumentumokban, például a Nemzetközi Hajózási Kamara (ICS) által kiadott Útmutató tartályhajók biztonságos üzemeltetéséhez (Vegyianyagok) című kiadványban található. Az alábbi bekezdések ismertetik a potenciális biztonsági kockázatok némelyikét.
1.7.2 Összeférhetőség - A különféle anyagokat tartalmazó maradványanyag/víz keverékek összekeverése esetén megfelelő gondossággal figyelembe kell venni az összeférhetőség szempontjait.
1.7.3 Elektrosztatikus töltés keletkezésének a kockázata - A rakománytartályok tisztítási műveletei során az elektrosztatikus töltés keletkezésének kockázatával kapcsolatos szempontokat megfelelő gondossággal figyelembe kell venni.
1.7.4 Rakománytartályokba belépő személyek biztonságának a kockázata - A rakománytartályokba vagy szennyvíztartályokba bármilyen okból belépő személyek biztonságával kapcsolatos kockázatokat megfelelő gondossággal figyelembe kell venni.
1.7.5 Reakcióképességgel kapcsolatos kockázatok - A rakománytartályok és szennyvíztartályok mosásához használt víz és bizonyos anyagok maradványai egymással veszélyes reakcióba léphetnek, és ennek kockázatát megfelelő gondossággal figyelembe kell venni.
1.7.6 Szellőztetéssel kapcsolatos kockázatok - A Nemzetközi Hajózási Kamara (ICS) által kiadott Útmutató a tartályhajók biztonságos üzemeltetéséhez (Vegyianyagok) című kiadványban a tartályok szellőztetésével kapcsolatos kockázatokról szóló tájékoztatás szempontjait megfelelő gondossággal figyelembe kell venni.
1.7.7 Csővezetékek leürítésének a kockázatai - A Nemzetközi Hajózási Kamara (ICS) által kiadott Útmutató a tartályhajók biztonságos üzemeltetéséhez (Vegyianyagok) című kiadványban a csővezetékek leürítésével kapcsolatos kockázatokról szóló tájékoztatás szempontjait megfelelő gondossággal figyelembe kell venni.
1.7.8 Tűzveszélyességi kockázatok - A nem vízalapú mosószerek használatával járó tűzveszélyességi kockázatokat megfelelő gondossággal figyelembe kell venni.
1.8 Tisztítószerek vagy adalékanyagok
1.8.1 Olyan esetekben, amikor tartálymosások céljaira víz helyett másféle tisztítószert használnak, például ásványi olajakat vagy klórozott oldatokat, azoknak a tengerbe való kiürítésével kapcsolatosan az I. mellékletben és a II. mellékletben előírt ugyanazon rendelkezéseket kell irányadónak tekinteni, mint amelyeket abban az esetben kellene használni, ha azokat az anyagokat a hajó rakományként szállítaná. Az ilyen tisztítószerek használatával járó tartálymosási műveletekben alkalmazandó eljárásokat a hajó Üzemeltetési utasításában kell előírni és az Igazgatásnak azokat jóvá kell hagynia.
1.8.2 Olyan esetekben, amikor a tartálymosások elvégzésének megkönnyítése céljából a mosóvízhez kis mennyiségű mosószert adnak hozzá, „A” szennyezési osztályba besorolt anyagok adalékanyagként való felhasználása nem engedélyezett, kivéve, ha azok alkotóelemei azonnali biológiai lebomlásra képesek, és az ilyen alkotóelemek összességének koncentrációszintje 10%-nál nem lehet magasabb. A tartály előző rakományával kapcsolatosan előírt korlátozó intézkedéseken kívül további korlátozásokat nem kell alkalmazni.
2.1 Minden ártalmas folyékony anyagot szállító hajót el kell látni az ebben a fejezetben ismertetett dokumentumnak megfelelő Üzemeltetési utasítással.
2.2 Ennek az Üzemeltetési utasításnak az elsődleges célja a hajó tisztjeinek a tájékoztatása a rakománykezeléssel, tartálytisztítással, szennyvízkezeléssel, valamint a rakománytartályok beballasztolásával és kiballasztolásával kapcsolatos műveletek végzésekor a II. melléklet rendelkezéseinek kielégítése céljából követendő eljárásokról és a használt berendezések és felszerelések előírásos fizikai elrendezéséről.
2.3 Az Üzemeltetési utasításokat a szabványok rendelkezéseire alapozva kell elkészíteni. Az Üzemeltetési utasítások tartalmának minden olyan ártalmas folyékony anyagot érintene kell, amelyek szállítására a hajó számára kibocsátott bizonyítványokban megadott engedély szól.
2.4 Az Üzemeltetési utasítások minimális követelményként az alábbi információkat és üzemeltetési eljárásokkal kapcsolatos utasításokat kell tartalmaznia:
.1 a II. melléklet rendelkezéseiben előírt rendelkezések szerinti főbb jellemzőket az kiürítéssel szemben támasztott követelményekkel együtt;
.2 a hajó bizonyítványában szállításra engedélyezett ártalmas folyékony anyagokat feltüntető, és az ilyen anyagokkal kapcsolatos, a D. függelékben részletesen ismertetett információkra utalásokat tartalmazó táblázatot;
.3 az ártalmas folyékony anyagok szállítására használt rakománytartályok ismertetését, valamint egy olyan táblázatot, amely feltünteti az ártalmas folyékony anyagok szállítására használható rakománytartályokat;
.4 a hajó fedélzetén rendszeresített elrendezések és felszerelések ismertetését, beleértve a rakományfűtő és rakományhőmérséklet szabályzó rendszereket is, amelyek vonatkozásában a 3. vagy a 8. fejezet rendelkezései követelményeket írnak elő, és ennek az ismertetésnek tartalmaznia kell a szennyvíztartályként használható összes tartály felsorolását, a kiürítési műveletekhez használt rendszerek elrendezésének leírását, a rakományszivattyúzó és kigőzöltető rendszerek elrendezési rajzát, feltüntetve a szivattyúk és szabályzó rendszerek, valamint a berendezések jó üzemi állapotát jelző eszközök elhelyezését (ellenőrző listák);
.5 az egyes hajók vonatkozásában egyedi alapon megállapított és előírt eljárások részletes ismertetését, amelynek az adott esetnek megfelelően tartalmaznia kell az alábbi utasításokat:
.5.1 a rakománytartályok kigőzöltetési módszereinek és a hajó kigőzöltető rendszere üzemeltethetőségéhez előírt korlátozó követelményeknek, például a hajó dőlési és trimm-helyzetének az ismertetését;
.5.2 a rakományszivattyúk, rakománytovábbító csővezetékek és a kigőzöltető csővezetékek leürítésének a módszereit;
.5.3 a rakománytartályok előmosási programjait;
.5.4 a rakománytartályok beballasztolási és kiballasztolási eljárásait;
.5.5 a maradványanyagot és vizet tartalmazó keverékek kiürítési eljárásait; és
.5.6 a követendő eljárást olyan esetekben, amikor a rakomány kirakása a megkövetelt eljárás alkalmazásával nem lehetséges;
.6 az 5A. szabály (2) bekezdésének (b) pontja vagy az 5A. szabály (2) bekezdésének (b) pontja rendelkezéseinek a hatálya alatt üzemeltetett meglévő hajók esetében egy, az A. függelék rendelkezései szerint összeállított maradványanyag táblázatot, amely feltünteti a „B” és „C” rakományok szállításához kijelölt rakománytartályokat, az egyes rakománytartályokban és azokhoz csatlakoztatott csővezetékekben a kirakodást és kigőzöltetést követően maradványanyagok mennyiségét;
.7 az A. függelék 1.2.1 bekezdésének rendelkezéseiben a „kigőzöltethető mennyiség” meghatározásához előírt víztesztelési eljárás lefolytatásakor mért mennyiségeket feltüntető táblázatot; és
.8 a hajóparancsnok feladatait a követendő üzemeltetési eljárások végrehajtása és a használandó elrendezések alkalmazása betartásának a biztosításához. A hajóparancsnok köteles gondoskodni arról, hogy az Üzemeltetési utasításokban előírt és a kiürítéshez szükséges elrendezések használatával történő kiürítés kivételével maradványanyagoknak vagy maradványanyagok és víz keverékének a tengerbe kiürítése ne következhessen be.
2.5 Nemzetközi útvonalakon üzemeltetett hajók esetében az Üzemeltetési utasításokat a mellékelt D. függelék rendelkezései szerinti előírásos formában kell elkészíteni. Abban az esetben, ha az Üzemeltetési utasításokat nem angol vagy francia nyelven állítják ki, ezeknek a nyelveknek az egyikére lefordított szövegű változatot is mellékelni kell.
2.6 Az Igazgatás jóváhagyhat olyan Üzemeltetési utasításokat is, amely csak az érintett hajó számára kiadott bizonyítványban feltüntetett, szállításra engedélyezett anyagokra vonatkozó részeket tartalmazza.
2.7 Az 5A. szabály (6) bekezdésében és az 5A. szabály (7) bekezdésében hivatkozott hajók esetében az Üzemeltetési utasításokat az Igazgatás számára elfogadható alaki és tartalmi követelményeknek megfelelő módon kell elkészíteni.
2.8 A „D” osztályba besorolt anyagokat szállító hajók esetében az Üzemeltetési utasításokat az Igazgatás számára elfogadható alaki és tartalmi követelményeknek megfelelő módon kell elkészíteni.
3.1 Általános rész
3.1.1 Ez a fejezet ismerteti azokat a szabványokat, amelyeknek az alkalmazásával egy új hajó képes kielégíteni a II. mellékletben a maradványanyagok kiürítésével kapcsolatos rendelkezésekben előírt követelményeket.
3.1.2 Annak megállapításához, hogy egy adott hajó esetében milyen felszereléseket kell rendszeresíteni, az ebben a fejezetben a felszerelésekkel kapcsolatosan előírt követelményeket a 4., 5., 6. és 7. fejezetekben előírt üzemeltetési követelményekkel együtt olvasva kell értelmezni.
3.2 Szállítással kapcsolatos követelmények
3.2.1 „B” osztályba besorolt, 15 °C vagy annál magasabb hőmérsékletű olvadási ponttal rendelkező anyagok nem szállíthatók olyan rakománytartályban, amely a hajó külhéj lemezelésével határos, és ilyen anyag csak rakományfűtő rendszerrel felszerelt rakománytartályban szállítható.
3.3 Rakomány kirakodó rendszer
3.3.1 A „B” és „C” osztályba besorolt anyagokat tartalmazó rakomány kirakodó rendszernek képesnek kell lennie a rakománynak az 5. és 5A. szabályok rendelkezéseiben előírt maradványanyag mennyiséget meg nem haladó mennyiség visszahagyásával történő kirakodása biztosítására. Az 5A. szabály (5) bekezdésének rendelkezéseiben előírt teljesítménytesztelést az A. melléklet rendelkezései szerint kell lefolytatni.
3.4 Kiürítőnyílások elhelyezése a legkisebb merülés vízvonala alatti részen
3.4.1 A legkisebb merülés vízvonala alatti részen elhelyezett kiürítőnyílást (vagy kiürítőnyílásokat) a rakománytereken belül a fenékárok hajlatának közelében kell elhelyezni, és olyan elrendezést kell biztosítani, amely képes megakadályozni a kiürített maradványanyag/víz keverékeknek a hajó tengervíz szívórendszerei általi visszaszívását.
3.5 A legkisebb merülés vízvonala alatti részen elhelyezett kiürítőnyílások mérete
3.5.1 A legkisebb merülés vízvonala alatti részen elhelyezett kiürítőnyílások elrendezésének biztosítania kell, hogy a szabványok rendelkezései szerint a tengerbe kiürített maradványanyag/víz keverékek ne hatoljanak át a hajótestet határoló vízrétegen. Ennek biztosítása céljából a kiürítőnyílás átmérőjének méretét a hajó külhéj lemezelésének síkjához viszonyított normál helyzetben az alábbi képlet használatával kell kiszámítani:
D=QD/5L
ahol
D = a kiürítőnyílás minimális átmérője (m)
L = a kiürítőnyílás távolsága az első függélytől (m)
QD = a hajó számára a kiürítőnyíláson keresztüli maximális engedélyezett kiürítési ütem mértéke (m3/h).
3.5.2 Olyan esetekben, amikor a kiürítési irány szöget zár be a hajó külhéj lemezelésének a síkjával, a fenti képletben a hajó külhéj lemezelésének a síkjához viszonyított normál helyzetre megállapított QD tényezőt megfelelő QD tényezőre kell kicserélni.
3.6 Szennyvíztartályok
3.6.1 Annak ellenére, hogy a II. melléklet nem írja elő követelményként kijelölt szennyvíztartályok céljaira használatos tartályok beépítését, bizonyos mosási eljárások végrehajtásához szennyvíztartályok használata szükséges lehet. Szennyvíztartályként rakománytartályok is használhatók.
3.7 Szellőztető berendezések
3.7.1 Olyan esetekben, amikor a rakományok maradványanyagainak eltávolításához szellőztető berendezést kell alkalmazni, a „C” függelék rendelkezéseiben előírt követelményeket kielégítő szellőztető berendezéseket kell használni.
4.1 Általános rész
Ez a fejezet „A” osztályba besorolt anyagok szállítására jogosító bizonyítvánnyal rendelkező új hajókra alkalmazandó.
4.2 Szivattyúzási és kigőzöltetési műveletek
„A” osztályba besorolt anyagot tartalmazó rakománytartály kirakásakor a tartályt és az ahhoz csatlakoztatott csővezetéket az Üzemeltetési utasításokban előírt kigőzöltető eljárás használatával és a rakománytartály szívási pontján határozott rakományáramlást fenntartva a gyakorlatilag megvalósítható legnagyobb mértékben kell kiüríteni.
4.3 „A” osztályba besorolt anyagok eltávolítása a rakománytartályokból előmosási eljárással
4.3.1 A II. melléklet rendelkezései előírják, hogy az „A” osztályba besorolt anyagokat tartalmazó rakománytartályok kimosásakor keletkező maradványanyag/víz keverékeket mindaddig megfelelő befogadó berendezésbe kell kiüríteni, amíg az ilyen anyag koncentrációszintje a szennyvízben el nem éri az előírásos értéket és a tartály ki nem ürül. Olyan esetekben, amikor az ilyen anyagok koncentrációja a szennyvízben nem megállapítható, a 8. szabály (4) bekezdésében előírt rendelkezéseknek megfelelő, a B. függelékben ismertetett eljárás alkalmazásával előmosást kell végrehajtani.
4.3.2 Az előmosás végrehajtása során keletkező maradványanyag/víz keverékeket a 8. szabály rendelkezéseinek megfelelően befogadó berendezésbe kell kiüríteni.
4.3.3 A rakománytartályba az előmosást követően betöltött öblítővíz a hajó tartózkodási helyével, sebességével és a kiürítőnyílás elhelyezkedésével kapcsolatosan az 5. szabály (1) bekezdésének, vagy az 5. szabály (7) bekezdésének a rendelkezéseiben előírt követelmények betartása esetén a tengerbe kiüríthető.
4.4 „A” osztályba besorolt anyagok kiszellőztetése rakománytartályokból
4.4.1 Szellőztetési eljárások csak 20 °C hőmérsékleten 5x103 Pa páranyomás értéknél magasabb páranyomás értékű anyagok esetében alkalmazhatók.
4.4.2 A rakománytartályok szellőztetéséhez a C. függelék rendelkezéseiben előírt szellőztetési eljárásokat kell alkalmazni.
4.4.3 Rakománytartály szellőztetésekor a csatlakoztatott csővezetékből a folyadékot ki kell üríteni és a tartályt addig kell szellőztetni, amíg a rakománytartályban szemmel látható folyadék észlelhető. Olyan esetekben, amikor a látáson alapuló közvetlen észlelés nem alkalmazható, a folyadékmaradványok felderítéséhez érzékelő eszközöket kell alkalmazni.
4.4.4 A rakománytartályok szárazra való kiszellőztetését követően a tartályokba betöltött ballasztvíz vagy a következő rakomány fogadásának előkészítése céljából betöltött víz tiszta víznek tekintendő, és annak kiürítésével kapcsolatosan a II. melléklet rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
5.1 Általános rész
5.1.1 Ez a fejezet „B” osztályba besorolt anyagok szállítására jogosító bizonyítvánnyal rendelkező új hajók vonatkozásában alkalmazandó.
5.1.2 Olyan esetekben, amikor egy rakománytartályt mosással kell tisztítani vagy ballasztvízzel kell feltölteni, és a rakománytartályban levő maradványanyagok egy részét vagy egészét a tengerbe kell kiüríteni, az 5.2-5.7 szakaszok rendelkezéseiben előírt követelményeket kell irányadónak tekinteni.
5.1.3 Olyan esetekben, amikor ennek a fejezetnek a „B” osztályba besorolt anyagokat tartalmazó maradványanyagok vagy maradványanyag/víz keverékek tengerbe kiürítésének az engedélyezésére vonatkozó rendelkezéseiben előírt követelmények nem elégíthetők ki, az ilyen kiürítések végrehajtása nem engedélyezett.
5.2 Szivattyúzási és kigőzöltetési műveletek
„B” osztályba besorolt anyagot tartalmazó rakománytartály kirakásakor a tartályt és az ahhoz csatlakoztatott csővezetéket az Üzemeltetési utasításokban előírt kigőzöltető eljárás használatával és a rakománytartály szívási pontján határozott rakományáramlást fenntartva a gyakorlatilag megvalósítható legnagyobb mértékben kell kiüríteni.
5.3 Tartálymosási műveletek és maradványanyagok kiürítési műveletei végrehajtásakor követendő eljárások különleges körzeteken kívül eső területeken
5.3.1 Nagy viszkozitású, vagy megszilárdulásra hajlamos anyagok
.1 A B. függelék rendelkezéseiben előírt előmosási eljárást kell alkalmazni;
.2 az előmosási műveletek eredményeként keletkező maradványanyag/víz keverékeket a 8. szabály rendelkezései szerinti megfelelő befogadó berendezésbe kell kiüríteni;
.3 a rakománytartályba az előmosást követően betöltött víz vízvonal alatt elhelyezett kiürítőnyílás(ok)on a 3.5 szakasz rendelkezéseiben megállapított tervezési maximális kiürítési ütemet meg nem haladó áramlási sebességgel a tengerbe kiüríthető. A kiürítési művelet végrehajtása vonatkozásában figyelembe kell venni a hajó tartózkodási helyével, sebességével és a kiürítőnyílás elhelyezkedésével kapcsolatosan az 5. szabály (2) bekezdésének rendelkezéseiben előírt követelményeket is.
5.3.2 Kis viszkozitású, megszilárdulásra nem hajlamos anyagok:
.1 A rakománytartályba betöltött bármilyen víz a vízvonal alatt elhelyezett kiürítőnyílás(ok)on a 3.5 szakasz rendelkezéseiben megállapított tervezési maximális kiürítési ütemet meg nem haladó áramlási sebességgel a tengerbe kiüríthető. A kiürítési művelet végrehajtása vonatkozásában figyelembe kell venni a hajó tartózkodási helyével, sebességével és a kiürítőnyílás elhelyezkedésével kapcsolatosan az 5. szabály (2) bekezdésének rendelkezéseiben előírt követelményeket is.
5.4 Tartálymosási műveletek és maradványanyagok kiürítési műveletei végrehajtásakor követendő eljárások a különleges körzeteken belül
5.4.1 A B. függelék rendelkezéseiben előírt előmosási eljárást kell alkalmazni.
5.4.2 Az előmosási műveletek eredményeként keletkező maradványanyag/víz keverékeket a 8. szabály rendelkezései szerinti megfelelő befogadó berendezésbe kell
kiüríteni.
5.4.3 A rakománytartályba az előmosást követően betöltött víz a vízvonal alatt elhelyezett kiürítőnyílás(ok)on a 3.5 szakasz rendelkezéseiben megállapított tervezési maximális kiürítési ütemet meg nem haladó áramlási sebességgel a tengerbe kiüríthető. A kiürítési művelet végrehajtása vonatkozásában figyelembe kell venni a hajó tartózkodási helyével, sebességével és a kiürítőnyílás elhelyezkedésével kapcsolatosan az 5. szabály (8) bekezdésének rendelkezéseiben előírt követelményeket is.
5.4.4 Az 5.4.1-5.4.3 bekezdések rendelkezései ellenére a csak kis viszkozitású, megszilárdulásra nem hajlamos maradványanyagok és maradványanyag/víz keverékek a hajók fedélzetén visszatarthatók, majd a különleges körzeteken kívül eső területeken az 5.3.2 vagy 5.5.2 bekezdések rendelkezései szerint a tengerbe kiüríthetők.
5.5 Szennyvíztartályok kiürítése
5.5.1 Szennyvíztartályok tartalmát képező maradványanyag/víz keverékek különleges körzeteken belül eső területeken tengerbe nem kiüríthetők.
5.5.2 Szennyvíztartályok tartalmát képező csak kis viszkozitású és megszilárdulásra nem hajlamos anyagok különleges körzeteken kívül a vízvonal alatt elhelyezett kiürítőnyílás(ok)on a 3.5 szakasz rendelkezéseiben megállapított tervezési maximális kiürítési ütemet meg nem haladó áramlási sebességgel a tengerbe kiüríthetők. A kiürítési művelet végrehajtása vonatkozásában figyelembe kell venni a hajó tartózkodási helyével, sebességével és a kiürítőnyílás elhelyezkedésével kapcsolatosan az 5. szabály (2) bekezdésének rendelkezéseiben előírt követelményeket is.
5.5.3 A hajó fedélzetén a 8. szabály rendelkezései szerint visszatartott, a szennyvíztartályok tartalmát képező nagy viszkozitású és megszilárdulásra hajlamos anyagokat tartalmazó maradványanyag/víz keverékeket megfelelő befogadó berendezésbe kell kiüríteni.
5.6 „B” osztályba besorolt anyagok kiszellőztetése rakománytartályokból
5.6.1 Olyan esetekben, amikor rakománytartályokból „B” osztályba besorolt anyagokat szellőztető berendezés használatával távolítanak el, a 4.3 szakasz rendelkezéseiben előírt követelményeket kell irányadónak tekinteni.
5.7 Beballasztolás és kiballasztolás
5.7.1 Kirakodás után, és szükség esetén előmosás végrehajtását követően a rakománytartályok ballasztvízzel feltölthetők. Az ilyen ballasztvíz kiürítésével kapcsolatos követelményeket az 5.3 és 5.4 szakaszok rendelkezései írják elő.
5.7.2 Olyan rakománytartályba betöltött ballasztvíz, amely az ilyen rakománytartályban korábban szállított anyagból csak 1 rész/millió mennyiséget tartalmaz, a kiürítési ütem, a hajó sebessége és a kiürítőnyílások elhelyezése figyelmen kívül hagyásával a tengerbe kiüríthető azzal a kikötéssel, hogy a kiürítést a legközelebbi szárazföldtől legalább 12 tengeri mérföld távolságra és legalább 25 méteres vízmélységű területen kell végezni. A feltételezések szerint az ehhez szükséges tisztasági fok a B. függelék rendelkezései szerinti előmosási eljárás végrehajtásával, majd a mosóberendezés egy teljes mosási cikluson keresztüli működtetésével végrehajtott mosás elvégzésével elérhető.
6.1 Általános rész
6.1.1 Ez a fejezet „C” osztályba besorolt anyagok szállítására jogosító bizonyítvánnyal rendelkező új hajók vonatkozásában alkalmazandó.
6.1.2 Olyan esetekben, amikor egy rakománytartályt mosással kell tisztítani vagy ballasztvízzel kell feltölteni, és a rakománytartályban levő maradványanyagok egy részét vagy egészét a tengerbe kell kiüríteni, a 6.2-6.7 szakaszok rendelkezéseiben előírt követelményeket kell irányadónak tekinteni.
6.1.3 Olyan esetekben, amikor az ebben a fejezetben a „C” osztályba besorolt anyagokat tartalmazó maradványanyagok vagy maradványanyag/víz keverékek tengerbe kiürítésének az engedélyezésére vonatkozó rendelkezéseiben előírt követelmények nem elégíthetők ki, az ilyen kiürítések végrehajtása nem engedélyezett.
6.2 Szivattyúzási és kigőzöltetési műveletek
„C” osztályba besorolt anyagot tartalmazó rakománytartály kirakásakor a tartályt és az ahhoz csatlakoztatott csővezetéket az Üzemeltetési utasításokban előírt kigőzöltető eljárás használatával és a rakománytartály szívási pontján határozott rakományáramlást fenntartva a gyakorlatilag megvalósítható legnagyobb mértékben kell kiüríteni.
6.3. Tartálymosási műveletek és maradványanyagok kiürítési műveletei végrehajtásakor követendő eljárások különleges körzeteken kívül eső területeken
6.3.1 Nagy viszkozitású, vagy megszilárdulásra hajlamos anyagok
.1 A B. függelék rendelkezéseiben előírt előmosási eljárást kell alkalmazni;
.2 az előmosási műveletek eredményeként keletkező maradványanyag/víz keverékeket a 8. szabály rendelkezései szerinti megfelelő befogadó berendezésbe kell kiüríteni;
.3 a rakománytartályba az előmosást követően betöltött víz a vízvonal alatt elhelyezett kiürítőnyílás(ok)on a 3.5 szakasz rendelkezéseiben megállapított tervezési maximális kiürítési ütemet meg nem haladó áramlási sebességgel a tengerbe kiüríthető. A kiürítési művelet végrehajtása vonatkozásában figyelembe kell venni a hajó tartózkodási helyével, sebességével és a kiürítőnyílás elhelyezkedésével kapcsolatosan az 5. szabály (3) bekezdésének rendelkezéseiben előírt követelményeket is.
6.3.2 Kis viszkozitású, vagy megszilárdulásra nem hajlamos anyagok
.1 A rakománytartályba betöltött bármilyen víz a vízvonal alatt elhelyezett kiürítőnyílás(ok)on a 3.5 szakasz rendelkezéseiben megállapított tervezési maximális kiürítési ütemet meg nem haladó áramlási sebességgel a tengerbe kiüríthető. A kiürítési művelet végrehajtása során figyelembe kell venni a hajó tartózkodási helyével, sebességével és a kiürítőnyílás elhelyezkedésével kapcsolatosan az 5. szabály (3) bekezdésének rendelkezéseiben előírt követelményeket is.
6.4 Tartálymosási műveletek és maradványanyagok kiürítésekor követendő eljárások különleges körzeteken belül
6.4.1 Nagy viszkozitású * vagy megszilárdulásra hajlamos anyagok
.1 A B. függelék rendelkezéseiben előírt előmosási eljárást kell alkalmazni;
.2 az előmosási műveletek eredményeként keletkező maradványanyag/víz keverékeket a 8. szabály rendelkezései szerinti megfelelő befogadó berendezésbe kell kiüríteni;
.3 a rakománytartályba az előmosást követően betöltött víz a vízvonal alatti elhelyezett kiürítőnyílás(ok)on a 3.5 szakasz rendelkezéseiben megállapított tervezési maximális kiürítési ütemet meg nem haladó áramlási sebességgel a tengerbe kiüríthető. A kiürítési művelet végrehajtása során figyelembe kell venni a hajó tartózkodási helyével, sebességével és a kiürítőnyílás elhelyezkedésével kapcsolatosan az 5. szabály (9) bekezdésének rendelkezéseiben előírt követelményeket is.
.4 a 6.4.1.1-6.4.1.3 bekezdések rendelkezései ellenére a kirakodási hőmérsékleten megszilárdulásra nem hajlamos, 60 mPa.s értéket meg nem haladó kis viszkozitású maradványanyagok és maradványanyag/víz keverékek a hajók fedélzetén visszatarthatók, majd a különleges körzeteken kívül eső területeken a 6.3.2 bekezdés rendelkezései szerint a tengerbe kiüríthetők.
6.4.2 Kis viszkozitású * , megszilárdulásra nem hajlamos anyagok
.1 A rakománytartályba betöltött bármilyen víz a vízvonal alatt elhelyezett kiürítőnyílás(ok)on a 3.5 szakasz rendelkezéseiben megállapított tervezési maximális kiürítési ütemet meg nem haladó áramlási sebességgel a tengerbe kiüríthető. A kiürítési művelet végrehajtása során figyelembe kell venni a hajó tartózkodási helyével, sebességével és a kiürítőnyílás elhelyezkedésével kapcsolatosan az 5. szabály (9) bekezdésének rendelkezéseiben előírt követelményeket is.
6.5 Szennyvíztartályok kiürítése
6.5.1 Szennyvíztartályok tartalmát képező csak kis viszkozitású * és megszilárdulásra nem hajlamos anyagok a vízvonal alatt elhelyezett kiürítőnyílás(ok)on a 3.5 szakasz rendelkezéseiben megállapított tervezési maximális kiürítési ütemet meg nem haladó áramlási sebességgel a tengerbe kiüríthetők. A kiürítési művelet végrehajtása vonatkozásában figyelembe kell venni a hajó tartózkodási helyével, sebességével és a kiürítőnyílás elhelyezkedésével kapcsolatosan az 5. szabály (3) bekezdésének és az 5. szabály (9) bekezdésének rendelkezéseiben előírt követelményeket is.
6.5.3 A hajó fedélzetén a 8. szabály rendelkezései szerint visszatartott, a szennyvíztartályok tartalmát képező nagy viszkozitású és megszilárdulásra hajlamos anyagokat tartalmazó maradványanyag/víz keverékeket megfelelő befogadó berendezésbe kell kiüríteni.
6.6 „C” osztályba besorolt anyagok kiszellőztetése rakománytartályokból
6.6.1 Olyan esetekben, amikor rakománytartályokból „C” osztályba besorolt anyagokat szellőztető berendezés használatával távolítanak el, a 4.4 szakasz rendelkezéseiben előírt követelményeket kell irányadónak tekinteni.
6.7 Beballasztolás és kiballasztolás
6.7.1 Kirakodás után, és szükség esetén előmosás végrehajtását követően a rakománytartályok ballasztvízzel feltölthetők. Az ilyen ballasztvíz kiürítésével kapcsolatos követelményeket a 6.3 és 6.4 szakaszok rendelkezései írják elő.
6.7.2 Olyan rakománytartályba betöltött ballasztvíz, amely az ilyen rakománytartályban korábban szállított anyagból csak 1 rész/millió mennyiséget tartalmaz, a kiürítési ütem, a hajó sebessége és a kiürítőnyílások elhelyezése figyelmen kívül hagyásával a tengerbe kiüríthető azzal a kikötéssel, hogy az kiürítést a legközelebbi szárazföldtől legalább 12 tengeri mérföld távolságra és legalább 25 méteres vízmélységű területen kell végezni. A feltételezések szerint az ehhez szükséges tisztasági fok a B. függelék rendelkezései szerinti előmosási eljárás végrehajtásával, majd a mosóberendezés egy teljes mosási cikluson keresztüli működtetésével végrehajtott mosás elvégzésével elérhető.
7.1 Általános rész
7.1.1 Ez a fejezet „D” osztályba besorolt anyagok szállítására jogosító bizonyítvánnyal rendelkező új hajók vonatkozásában alkalmazandó.
7.2 „D” osztályba besorolt maradványanyagok kiürítése
7.2.1 Annak ellenére, hogy a „D” osztályba besorolt maradványanyag(oka)t a követelmények szerint mind a különleges körzeteken belül, mind a különleges körzeteken kívül eső területeken az 5. szabály (4) bekezdése szerinti hígított állapotban kell elvégezni, az ilyen maradványanyagok a 6. fejezet rendelkezéseiben a „C” osztályba besorolt, kis viszkozitású, megszilárdulásra nem hajlamos anyagok kiürítésének végrehajtására előírt üzemeltetési szabványok alkalmazásával is a tengerbe üríthetők.
7.3 „D” osztályba besorolt anyagok kiszellőztetése rakománytartályokból
7.3.1 Olyan esetekben, amikor rakománytartályokból „D” osztályba besorolt maradványanyagokat szellőztető berendezés használatával távolítanak el, a 4.4 szakasz rendelkezéseiben előírt követelményeket kell irányadónak tekinteni.
8.1 Általános rész
8.1.1 Ez a fejezet ismerteti azokat a szabványokat, amelyeknek az alkalmazásával egy meglévő hajó képes kielégíteni a II. mellékletben a maradványanyagok kiürítésével kapcsolatos rendelkezésekben előírt követelményeket.
8.1.2 Annak megállapításához, hogy egy adott hajó esetében milyen felszereléseket kell rendszeresíteni, az ebben a fejezetben a felszerelésekkel kapcsolatosan előírt követelményeket a 9., 10., 11. és 12. fejezetekben előírt üzemeltetési követelményekkel együtt olvasva kell értelmezni.
8.2 Szállítással kapcsolatos követelmények
8.2.1 „B” osztályba besorolt, 15 °C vagy annál magasabb hőmérsékletű olvadási ponttal rendelkező anyagok nem szállíthatók olyan rakománytartályban, amely a hajó külhéj lemezelésével határos, és ilyen anyag csak rakományfűtő rendszerrel felszerelt rakománytartályban szállítható.
8.3 Rakomány kirakodó rendszer
8.3.1 A „B” és „C” osztályba besorolt anyagokat tartalmazó rakománytartályok rakomány kirakodó rendszerének képesnek kell lennie az 5. és 5A. szabályok rendelkezéseiben előírt maradványanyag mennyiséget meg nem haladó mennyiség visszahagyásával a rakomány kirakodásának a biztosítására. Az 5A. szabály (5) bekezdésének rendelkezéseiben előírt teljesítménytesztelést az A. melléklet rendelkezései szerint kell lefolytatni.
8.4 Maradványanyagok kiürítő rendszere
8.4.1 Olyan esetekben, amikor maradványanyagok tengerbe kiürítéséhez a 10. fejezetben előírt követelmények teljesítéséhez szabályozott kiürítési ütemű szivattyú használatát írják elő, az alábbi rendszerek egyikét kell használni:
.1 változtatható szállítóképességű szivattyút, amelynek:
.1.1 szállítóképességét a szivattyú sebességének a beállításával szabályozzák; vagy
.1.2 szállítóképességét az kiürítő csővezetékbe beépített szabályzószelep beállításával szabályozzák;
.2 állandó szállítóképességű szivattyút, amelynek szállítóképessége nem haladhatja meg a 10.5 és 10.6 szakaszok rendelkezéseiben előírt kiürítési ütem eléréséhez szükséges mértéket.
8.4.2 A 8.4.1.1 pont rendelkezései szerinti változtatható szállítóképességű szivattyúk használata esetén a rendszert áramlási sebesség kijelző berendezéssel kell kiegészíteni.
8.5 Kiürítőnyílások elhelyezése a legkisebb merülés vízvonala alatti részen
8.5.1 A legkisebb merülés vízvonala alatti részen elhelyezett kiürítőnyílást (vagy kiürítőnyílásokat) a rakománytereken belül a fenékárok hajlatának közelében kell elhelyezni, és olyan elrendezést kell biztosítani, amely képes megakadályozni az kiürített maradványanyag/víz keverékeknek a hajó tengervíz szívórendszerei általi visszaszívását.
8.5.2 Abban az esetben, ha magasabb értékű engedélyezett kiürítési ütem elérése céljából kettős kiürítőnyílásokat alkalmaznak, a második kiürítőnyílást a hajó ellentétes oldalán kell elhelyezni.
8.6 A legkisebb merülés vízvonala alatti részen elhelyezett kiürítőnyílások mérete
8.6.1 A legkisebb merülés vízvonala alatti részen elhelyezett kiürítőnyílások elrendezésének biztosítania kell, hogy a szabványok rendelkezései szerint a tengerbe kiürített maradványanyag/víz keverékek ne hatoljanak át a hajótestet határoló vízrétegen. Ennek biztosítása céljából a kiürítőnyílás átmérőjének méretét a hajó külhéj lemezelésének síkjához viszonyított normál helyzetben az alábbi képlet használatával kell kiszámítani:
D = QD/5L
ahol
D = a kiürítőnyílás minimális átmérője (m)
L = a kiürítőnyílás távolsága az első függélytől (m)
QD = a hajó számára a kiürítőnyíláson keresztüli maximális engedélyezett kiürítési ütem mértéke (m3/h).
8.6.2 Olyan esetekben, amikor a kiürítési irány szöget zár be a hajó külhéj lemezelésének a síkjával, a fenti képletben a hajó külhéj lemezelésének a síkjához viszonyított normál helyzetre megállapított QD tényezőt megfelelő QD tényezőre kell kicserélni.
8.7 Kiürítési eseményrögzítő berendezések
8.7.1 Olyan esetekben, amikor szükséges a maradványanyag/víz keverékek kiürítésének a 10. fejezet rendelkezései szerinti regisztrálása, megfelelő eszközöket kell biztosítani a kiürítési műveletek tényleges kezdési és befejezési időpontjainak (GMT vagy más elfogadott zónaidőben való) rögzítéséhez. A rögzítendő kiürítési esemény időtartama folyamán a regisztráló berendezést működtetni kell. A kiürítési esemény napját kézzel vagy automatikus módszerrel kell bevezetni. A rögzített eseményt időpont és dátum feltüntetésével azonosítható módon kell tárolni és legalább három éven keresztül meg kell őrizni.
8.7.2 Olyan esetekben, amikor szükséges a maradványanyag/víz keverékek kiürítési ütemének a 10. fejezet rendelkezései szerinti regisztrálása, megfelelő eszközöket kell biztosítani az áramlási sebességek méréséhez. A kiürítési ütem regisztráló berendezésének mérési pontossága a tényleges áramlási sebességértéktől legfeljebb 15%-kal térhet el.
8.7.3 A 8.7.1 vagy 8.7.2 bekezdések rendelkezéseiben hivatkozott rögzítő berendezések meghibásodása esetén alternatív kézi módszereket kell alkalmazni. A hajó parancsnoka a berendezések meghibásodását köteles a Rakománynaplóban bejegyezni. A meghibásodott berendezést a lehető legrövidebb időn, de legfeljebb 60 napon belül meg kell javítani.
8.8 Szennyvíztartályok
8.8.1 Annak ellenére, hogy a II. melléklet nem írja elő követelményként kijelölt szennyvíztartályok céljaira használatos tartályok beépítését, bizonyos mosási eljárások végrehajtásához szennyvíztartályok használata szükséges lehet. Szennyvíztartályként rakománytartályok is használhatók.
8.9 Szellőztető berendezések
8.9.1 Olyan esetekben, amikor a rakományok maradványanyagainak eltávolításához szellőztető berendezést használnak, a „C” függelék rendelkezéseiben előírt követelményeket kielégítő szellőztető berendezéseket kell használni.
9.1 Általános rész
Ez a fejezet „A” osztályba besorolt anyagok szállítására jogosító bizonyítvánnyal rendelkező meglévő hajók vonatkozásában alkalmazandó.
9.2 „A” osztályba besorolt anyagok eltávolítása a rakománytartályokból előmosási eljárással
9.2.1 A II. melléklet rendelkezései előírják, hogy az „A” osztályba besorolt anyagokat tartalmazó rakománytartályok kimosásakor keletkező maradványanyag/víz keverékeket mindaddig megfelelő befogadó berendezésbe kell kiüríteni, amíg az ilyen anyag koncentrációszintje a szennyvízben el nem éri az előírásos értéket és a tartály ki nem ürül. Olyan esetekben, amikor az ilyen anyagok koncentrációja a szennyvízben nem megállapítható, a 8. szabály (4) bekezdésében előírt rendelkezéseknek megfelelő, a B. függelékben ismertetett eljárás alkalmazásával előmosást kell végrehajtani.
9.2.2 Az előmosás végrehajtása során keletkező maradványanyag/víz keverékeket a 8. szabály rendelkezéseinek megfelelően befogadó berendezésbe kell kiüríteni.
9.2.3 A rakománytartályba az előmosást követően betöltött öblítővíz a hajó tartózkodási helyével, sebességével és a kiürítőnyílás elhelyezkedésével kapcsolatosan az 5. szabály (1) bekezdésének, vagy az 5. szabály (7) bekezdésének a rendelkezéseiben előírt követelmények betartása esetén a tengerbe üríthető.
9.3 „A” osztályba besorolt anyagok kiszellőztetése rakománytartályokból
9.3.1 Szellőztetési eljárások csak 20 °C hőmérsékleten 5 x 103 Pa páranyomás értéknél magasabb páranyomás értékű anyagok esetében alkalmazhatók.
9.3.2 A rakománytartályok szellőztetéséhez a C. függelék rendelkezéseiben előírt szellőztetési eljárásokat kell alkalmazni.
9.3.3 Rakománytartály szellőztetésekor a csatlakoztatott csővezetékből a folyadékot le kell üríteni és a tartályt addig kell szellőztetni, amíg a rakománytartályban szemmel látható folyadék észlelhető. Olyan esetekben, amikor a látáson alapuló közvetlen észlelés nem alkalmazható, a folyadékmaradványok felderítéséhez érzékelő eszközöket kell alkalmazni.
9.3.4. A rakománytartályok szárazra való kiszellőztetését követően a tartályokba betöltött ballasztvíz vagy a következő rakomány fogadásának előkészítése céljából betöltött víz tiszta víznek tekintendő, és annak kiürítésével kapcsolatosan a II. melléklet rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
10.1 Általános rész
10.1.1 Ez a fejezet „B” osztályba besorolt anyagok szállítására jogosító bizonyítvánnyal rendelkező meglévő hajók vonatkozásában alkalmazandó.
10.1.2 Olyan esetekben, amikor egy meglévő hajó olyan rakomány kirakodó rendszerrel rendelkezik, amely képes az 5A. szabály (2) bekezdésének (a) pontjában előírt rendelkezések szerinti maradványanyag mennyiséget meg nem haladó szintig kiüríteni, továbbá ha a rakománytartályt ki kell mosni vagy ballasztvízzel fel kell tölteni, majd a maradványanyagok egy részét vagy egészét a tengerbe kell kiüríteni, az 5. fejezet rendelkezéseiben előírt követelményeket kell kielégíteni.
10.1.3 Olyan esetekben, amikor egy, a fenti 10.1 bekezdésben említett rakománytartálytól eltérő rakomány kirakodó rendszerrel felszerelt tartályt mosással kell tisztítani vagy ballasztvízzel kell feltölteni, és a rakománytartályban levő maradványanyagok egy részét vagy egészét a tengerbe kell kiüríteni, a 10.2-10.8. szakaszok rendelkezéseiben előírt követelményeket kell irányadónak tekinteni.
10.1.4 Olyan esetekben, amikor ennek a fejezetnek a „B” osztályba besorolt anyagokat tartalmazó maradványanyagok vagy maradványanyag/víz keverékek tengerbe ürítésének az engedélyezésére vonatkozó rendelkezéseiben előírt követelmények nem elégíthetők ki, az ilyen kiürítések végrehajtása nem engedélyezett.
10.2 Szivattyúzási és kigőzöltetési műveletek
„B” osztályba besorolt anyagot tartalmazó rakománytartály kirakásakor a tartályt és az ahhoz csatlakoztatott csővezetéket az Üzemeltetési utasításokban előírt kigőzöltető eljárás használatával és a rakománytartály szívási pontján határozott rakományáramlást fenntartva a gyakorlatilag megvalósítható legnagyobb mértékben ki kell kiüríteni.
10.3 Tartálymosási műveletek és maradványanyagok kiürítésekor követendő eljárások különleges körzeteken kívül eső területeken
10.3.1 Nagy viszkozitású, vagy megszilárdulásra hajlamos anyagok:
.1 A B. függelék rendelkezéseiben előírt előmosási eljárást kell alkalmazni;
.2 az előmosási műveletek eredményeként keletkező maradványanyag/víz keverékeket a 8. szabály rendelkezései szerinti megfelelő befogadó berendezésbe kell kiüríteni;
.3 a rakománytartályba az előmosást követően betöltött víz a vízvonal alatt elhelyezett kiürítőnyílás(ok)on a 8.6 szakasz rendelkezéseiben megállapított tervezési maximális kiürítési ütemet meg nem haladó áramlási sebességgel a tengerbe kiüríthető. A kiürítési művelet végrehajtása vonatkozásában figyelembe kell venni a hajó tartózkodási helyével, sebességével és a kiürítőnyílás elhelyezkedésével kapcsolatosan az 5. szabály (2) bekezdésének rendelkezéseiben előírt követelményeket is.
10.3.2 Kis viszkozitású, vagy megszilárdulásra nem hajlamos anyagok
.1 A B. függelék rendelkezéseiben előírt előmosási eljárást kell alkalmazni;
.2 az előmosási műveletek eredményeként keletkező maradványanyag/víz keverékeket a 8. szabály rendelkezései szerinti megfelelő befogadó berendezésbe kell kiüríteni, vagy a 10.5 vagy 10.6 szakaszok rendelkezései szerinti későbbi tengerbe ürítés céljából szennyvíztartályba kell átfejteni;
.3 a rakománytartályba az előmosást követően betöltött víz a vízvonal alatt elhelyezett kiürítőnyílás(ok)on a 8.6 szakasz rendelkezéseiben megállapított tervezési maximális kiürítési ütemet meg nem haladó áramlási sebességgel a tengerbe kiüríthető. A kiürítési művelet végrehajtása során figyelembe kell venni a hajó tartózkodási helyével, sebességével és a kiürítőnyílás elhelyezkedésével kapcsolatosan az 5. szabály (2) bekezdésének rendelkezéseiben előírt követelményeket is.
10.4 Tartálymosási műveletek és maradványanyagok kiürítésekor követendő eljárások különleges körzeteken belül
10.4.1 A B. függelék rendelkezéseiben előírt előmosási eljárást kell alkalmazni.
10.4.2 Az előmosási műveletek eredményeként keletkező maradványanyag/víz keverékeket a 8. szabály rendelkezései szerinti megfelelő befogadó berendezésbe kell kiüríteni.
10.4.3 A rakománytartályba az előmosást követően betöltött víz a vízvonal alatt elhelyezett kiürítőnyílás(ok)on a 8.6 szakasz rendelkezéseiben megállapított tervezési maximális kiürítési ütemet meg nem haladó áramlási sebességgel a tengerbe kiüríthető. A kiürítési művelet végrehajtása vonatkozásában figyelembe kell venni a hajó tartózkodási helyével, sebességével és a kiürítőnyílás elhelyezkedésével kapcsolatosan az 5. szabály (8) bekezdésének rendelkezéseiben előírt követelményeket is.
10.4.4 A 10.4.1-10.4.3 bekezdések rendelkezései ellenére a csak kis viszkozitású, megszilárdulásra nem hajlamos maradványanyagok és maradványanyag/víz keverékek a hajók fedélzetén visszatarthatók, majd a különleges körzeteken kívül eső területeken a 10.5 vagy 10.6 bekezdések rendelkezései szerint a tengerbe kiüríthetők.
10.5 Keveredésre képes maradványanyag/víz keverékek tengerbe kiürítése szennyvíztartályokból
10.5.1 „B” osztályba besorolt anyagokat tartalmazó előmosásból származó maradványanyag/víz keverékek különleges körzeteken belül eső területeken tengerbe nem kiüríthetők.
10.5.2 Keveredésre képes maradványanyag/víz keverékek különleges körzeteken kívül eső területen való tengerbe kiürítését megelőzően meg kell állapítani a keverék tartalmát alkotó anyagok összetett CS koncentrációszintjét az alábbiak szerint:
CS = n / Vr
ahol
n = a szennyvíztartályba átfejtendő „B” osztályba besorolt maradványanyagokat tartalmazó tartályok száma. (Egyszerűsítési szempontok miatt feltételezzük, hogy minden egyes tartály 1 m3 maradványanyagot tartalmaz).
Vr = az kiürítés megkezdése előtt a szennyvíztartályban levő (a rakományveszteség táblázatokból megállapított) maradványanyag/víz keverékek mennyisége (m3).
10.5.3 A maradványanyag/víz keverékek a tengerbe kiüríthetők, ha a kiürítés sebessége a vízvonal alatt elhelyezett kiürítőnyílás(ok)on a 8.6 szakasz rendelkezéseiben megállapított tervezési maximális kiürítési ütem, vagy az alábbi képletek valamelyikével számított kiürítési ütem közül a kisebb értékűt nem haladja meg:
ahol
QD = a maradványanyag/víz keverék kiürítési üteme (m3/h)
V = a hajó sebessége (csomó)
L = a hajó hossza (m)
K = 4.3 x 10-5
CS = a 10.5.2 bekezdésben hivatkozott összetett koncentrációszint.
10.5.4 A kiürítési művelet végrehajtása vonatkozásában figyelembe kell venni a hajó tartózkodási helyével, sebességével és a kiürítőnyílás elhelyezkedésével kapcsolatosan az 5. szabály (2) bekezdésének rendelkezéseiben előírt követelményeket is.
10.5.5 A maradványanyag/víz keverékek ennek a szakasznak a rendelkezései szerinti kiürítését a 8.7.1 bekezdésben hivatkozott kiürítési eseményrögzítő berendezés használatával rögzíteni kell. Változtatható szállítóképességű szivattyú használata esetén az áramlási sebességet a 8.7.2 bekezdésben hivatkozott áramlási sebességmérő berendezés használatával szintén rögzíteni kell.
10.6 Keveredésre nem képes maradványanyag/víz keverékek kiürítése szennyvíztartályból
10.6.1 „B” osztályba besorolt anyagokat tartalmazó előmosásból származó maradványanyag/víz keverékek különleges körzeteken belül nem üríthetők ki a tengerbe.
10.6.2 Az ilyen maradványanyag/víz keverékek különleges körzeteken kívül eső területeken a tengerbe kiüríthetők, ha a kiürítés sebessége a legkisebb merülés vízvonala alatti részen elhelyezett kiürítőnyílás(ok)on a 8.6 szakasz rendelkezéseiben megállapított tervezési maximális kiürítési ütem, vagy az alábbi képletek valamelyikével számított kiürítési ütem közül a kisebb értékűt nem haladja meg:
QD = KV1.4L1.6 egyszeres kiürítőnyílás használatakor; vagy
QD = 1.5 KV1.4L1.6 kettős kiürítőnyílás használatakor.
10.6.3 A kiürítési művelet végrehajtása során figyelembe kell venni a hajó tartózkodási helyével, sebességével és a kiürítőnyílás elhelyezkedésével kapcsolatosan az 5. szabály (2) bekezdésének rendelkezéseiben előírt követelményeket is.
10.6.4 A maradványanyag/víz keverékek ennek a szakasznak a rendelkezései szerinti kiürítését a 8.7.1 bekezdésben hivatkozott kiürítési eseményrögzítő berendezés használatával rögzíteni kell. Változtatható szállítóképességű szivattyú használata esetén az áramlási sebességet a 8.7.2 bekezdésben hivatkozott áramlásmérő berendezés használatával szintén rögzíteni kell.
10.7 „B” osztályba besorolt anyagok kiszellőztetése rakománytartályokból
10.7.1 Olyan esetekben, amikor rakománytartályokból „B” osztályba besorolt anyagokat szellőztető berendezés használatával távolítanak el, a 9.3 szakasz rendelkezéseiben előírt követelményeket kell irányadónak tekinteni.
10.8 Beballasztolás és kiballasztolás
10.8.1 Kirakodás után, és szükség esetén az előmosás végrehajtását követően a rakománytartályok ballasztvízzel feltölthetők. Az ilyen ballasztvíz kiürítésével kapcsolatos követelményeket a 10.3 és 10.4 szakaszok rendelkezései írják elő.
10.8.2 Olyan rakománytartályba betöltött ballasztvíz, amely az ilyen rakománytartályban korábban szállított anyagból csak 1 rész/millió mennyiséget tartalmaz, a kiürítési ütem, a hajó sebessége és a kiürítőnyílások elhelyezése figyelmen kívül hagyásával a tengerbe kiüríthető azzal a kikötéssel, hogy a kiürítést a legközelebbi szárazföldtől legalább 12 tengeri mérföld távolságra és legalább 25 méteres vízmélységű területen kell végezni. A feltételezések szerint az ehhez szükséges tisztasági fok a B. függelék rendelkezései szerinti előmosási eljárás végrehajtásával, majd a mosóberendezés egy teljes mosási cikluson keresztüli működtetésével végrehajtott mosás elvégzésével elérhető.
11.1 Általános rész
11.1.1 Ez a fejezet „C” osztályba besorolt anyagok szállítására jogosító bizonyítvánnyal rendelkező meglévő hajókra alkalmazandó.
11.1.2 Olyan esetekben, amikor egy rakománytartály olyan kirakodó berendezéssel rendelkezik, amely képes a rakományt az 5A. szabály (4) bekezdésének (a) pontjában meghatározott maradványanyag mennyiséget meg nem haladó mennyiségig kiüríteni, továbbá a rakománytartályt mosással kell tisztítani vagy ballasztvízzel kell feltölteni, majd a rakománytartályban levő maradványanyagok egy részét vagy egészét a tengerbe kell kiüríteni, a 6. fejezetben előírt rendelkezéseket kell alkalmazni. Ugyanakkor azonban meglévő hajó „C” osztályba besorolt anyagokat tartalmazó maradványanyag/víz keverékeket különleges körzeteken belül eső területeken csak a 6.4.2.1 bekezdés rendelkezései szerint csak akkor kiüríthet a tengerbe, ha a hajó kirakodó berendezései kielégítik az új hajók vonatkozásában az 5A. szabály (3) bekezdésében előírt követelményeket. Abban az esetben, ha a hajó rakomány kirakodó berendezései ezeket a követelményeket nem elégítik ki, a maradványanyag/víz keverékek különleges körzeten belül eső területeken történő tengerbe ürítése a 11.4 vagy 11.5 szakasz rendelkezései szerint hajtható végre.
11.1.3. Olyan esetekben, amikor a 11.1.2 bekezdésben hivatkozott rakománytartály kirakodó berendezésétől eltérő kirakodó berendezéssel felszerelt tartályt kell mosással tisztítani vagy ballasztvízzel feltölteni, majd a rakománytartályban levő maradványanyagok egy részét vagy egészét a tengerbe kell kiüríteni, a 11.2-11.7 szakaszok rendelkezéseiben előírt követelményeket kell irányadónak tekinteni.
11.1.4 Olyan esetekben, amikor az ebben a fejezetben a „C” osztályba besorolt anyagokat tartalmazó maradványanyagok vagy maradványanyag/víz keverékek tengerbe ürítésére vonatkozó rendelkezéseiben előírt követelmények nem elégíthetők ki, az ilyen kiürítések végrehajtása nem engedélyezett.
11.2 Szivattyúzási és kigőzöltetési műveletek
11.2.1 „C” osztályba besorolt anyagot tartalmazó rakománytartály kirakásakor a tartályt és az ahhoz csatlakoztatott csővezetéket az Üzemeltetési utasításokban előírt kigőzöltető eljárás használatával és a rakománytartály szívási pontján határozott rakományáramlást fenntartva a gyakorlatilag megvalósítható legnagyobb mértékben ki kell kiüríteni.
11.3 Tartálymosási műveletek és maradványanyagok kiürítésekor követendő eljárások különleges körzeteken kívül eső területeken
11.3.1 Nagy viszkozitású, vagy megszilárdulásra hajlamos anyagok:
.1 a B. függelék rendelkezéseiben előírt előmosási eljárást kell alkalmazni;
.2 az előmosási műveletek eredményeként keletkező maradványanyag/víz keverékeket a 8. szabály rendelkezései szerinti megfelelő befogadó berendezésbe kell kiüríteni; és
.3 a rakománytartályba az előmosást követően betöltött víz a vízvonal alatt elhelyezett kiürítőnyílás(ok)on a 8.6 szakasz rendelkezéseiben megállapított tervezési maximális kiürítési ütemet meg nem haladó áramlási sebességgel a tengerbe kiüríthető. A kiürítési művelet végrehajtása során figyelembe kell venni a hajó tartózkodási helyével, sebességével és a kiürítőnyílás elhelyezkedésével kapcsolatosan az 5. szabály (3) bekezdésének rendelkezéseiben előírt követelményeket is.
11.3.2 Kis viszkozitású, vagy megszilárdulásra nem hajlamos anyagok:
.1 A rakománytartályba betöltött bármilyen víz a vízvonal alatt elhelyezett kiürítőnyílás(ok)on a 8.6 szakasz rendelkezéseiben megállapított tervezési maximális kiürítési ütemet meg nem haladó áramlási sebességgel a tengerbe kiüríthető. A kiürítési művelet végrehajtása vonatkozásában figyelembe kell venni a hajó tartózkodási helyével, sebességével és a kiürítőnyílás elhelyezkedésével kapcsolatosan az 5. szabály (3) bekezdésének rendelkezéseiben előírt követelményeket is.
11.4 Tartálymosási műveletek és maradványanyagok kiürítésekor követendő eljárások különleges körzeteken belül eső területeken
11.4.1 A B. függelék rendelkezéseiben előírt előmosási eljárást kell alkalmazni.
11.4.2 Az előmosási műveletek eredményeként keletkező maradványanyag/víz keverékeket a 8. szabály rendelkezései szerinti megfelelő befogadó berendezésbe kell kiüríteni.
11.4.3 A rakománytartályba az előmosást követően betöltött víz a legkisebb merülés vízvonala alatti részen elhelyezett kiürítőnyílás(ok)on a 8.6 szakasz rendelkezéseiben megállapított tervezési maximális kiürítési ütemet meg nem haladó áramlási sebességgel a tengerbe kiüríthető. A kiürítési művelet végrehajtása során figyelembe kell venni a hajó tartózkodási helyével, sebességével és a kiürítőnyílás elhelyezkedésével kapcsolatosan az 5. szabály (9) bekezdésének rendelkezéseiben előírt követelményeket is.
11.4.4 A 11.4.1.1-11.4.1.3 bekezdések rendelkezései ellenére a kirakodási hőmérsékleten megszilárdulásra nem hajlamos, 60 mPa.s értéket meg nem haladó kis viszkozitású maradványanyagok és maradványanyag/víz keverékek a hajók fedélzetén visszatarthatók, majd a különleges körzeteken kívül eső területeken a 11.5.2 bekezdés rendelkezései szerint a tengerbe kiüríthetők.
11.5 Szennyvíztartályok kiürítése
11.5.1 Különleges körzeteken belül eső területeken szennyvíztartályokból maradványanyag/víz keverékek nem kiüríthetők a tengerbe.
11.5.2 Szennyvíztartályok tartalmát képező csak kis viszkozitású és megszilárdulásra nem hajlamos anyagok a vízvonal alatt elhelyezett kiürítőnyílás(ok)on a 8.6 szakasz rendelkezéseiben megállapított tervezési maximális kiürítési ütemet meg nem haladó áramlási sebességgel különleges körzeteken kívül eső területeken a tengerbe kiüríthetők. A kiürítési művelet végrehajtása során figyelembe kell venni a hajó tartózkodási helyével, sebességével és a kiürítőnyílás elhelyezkedésével kapcsolatosan az 5. szabály (3) bekezdésének rendelkezéseiben előírt követelményeket is.
11.5.3 A hajó fedélzetén a 8. szabály rendelkezései szerint visszatartott, a szennyvíztartályok tartalmát képező nagy viszkozitású, vagy megszilárdulásra hajlamos anyagokat tartalmazó maradványanyag/víz keverékeket megfelelő befogadó berendezésbe kell kiüríteni.
11.6 „C” osztályba besorolt anyagok kiszellőztetése rakománytartályokból
11.6.1 Olyan esetekben, amikor rakománytartályokból „C” osztályba besorolt anyagokat szellőztető rendszer használatával távolítják el, a 9.3 szakasz rendelkezéseiben előírt követelményeket kell irányadónak tekinteni.
11.7 Beballasztolás és kiballasztolás
11.7.1 Kirakodás után, és szükség esetén előmosás végrehajtását követően a rakománytartályok ballasztvízzel feltölthetők. Az ilyen ballasztvíz kiürítésével kapcsolatos követelményeket a 11.3 és 11.4 szakaszok rendelkezései írják elő.
11.7.2 Olyan rakománytartályba betöltött ballasztvíz, amely az ilyen rakománytartályban korábban szállított anyagból csak 1 rész/millió mennyiséget tartalmaz, a kiürítési ütem, a hajó sebessége és a kiürítőnyílások elhelyezése figyelmen kívül hagyásával a tengerbe kiüríthető azzal a kikötéssel, hogy a kiürítést a legközelebbi szárazföldtől legalább 12 tengeri mérföld távolságra és legalább 25 méteres vízmélységű területen kell végezni: A feltételezések szerint az ehhez szükséges tisztasági fok a B. függelék rendelkezései szerinti előmosási eljárás végrehajtásával, majd a mosóberendezés egy teljes mosási cikluson keresztüli működtetésével végrehajtott mosás elvégzésével elérhető.
12.1 Általános rész
12.1.1 Ez a fejezet „D” osztályba besorolt anyagok szállítására jogosító bizonyítvánnyal rendelkező meglévő hajók vonatkozásában alkalmazandó.
12.2 „D” osztályba besorolt maradványanyagok kiürítése
12.2.1 Annak ellenére, hogy a „D” osztályba besorolt maradványanyag(ok) kiürítését a követelmények szerint mind a különleges körzeteken belül, mind a különleges körzeteken kívül eső területeken az 5. szabály (4) bekezdése szerinti hígított állapotban kell elvégezni, az ilyen maradványanyag(ok) a 11. fejezet rendelkezéseiben a „C” osztályba besorolt, kis viszkozitású, megszilárdulásra nem hajlamos anyagok kiürítésének végrehajtására előírt üzemeltetési szabványok alkalmazásával is a tengerbe üríthetők.
12.3 „D” osztályba besorolt anyagok kiszellőztetése rakománytartályokból
12.3.1 Olyan esetekben, amikor rakománytartályokból a „D” osztályba besorolt maradványanyagokat szellőztetéssel távolítják el, a 9.3 szakasz rendelkezéseiben előírt követelményeket kell irányadónak tekinteni.
Rakománytartályokban, szivattyúkban és csővezetékekben maradványanyagok mennyiségének meghatározása
1. Bevezetés
1.1 A függelék célja
1.1.1 Az ebben a függelékben leírt tájékoztatás célja:
.1 a rakományszivattyú rendszerek hatékonyságának teszteléséhez használatos tesztelési eljárás ismertetése; és
.2 a rakománytartályok falának felszínén maradványanyagok mennyiségének a kiszámításához használatos módszer ismertetése.
1.2 Háttér információk
1.2.1 Annak a megállapításához, hogy egy tartály szivattyúrendszere kielégíti-e az 5A. szabály (1), (2), (3) vagy (4) bekezdéseiben előírt követelményeket, ennek a függeléknek a 3. szakaszában ismertetett tesztelési eljárást kell lefolytatni. A mért mennyiség elnevezése a „kigőzöltetési mennyiség”. Minden egyes tartály kigőzöltetési mennyiségét fel kell jegyezni a hajó Üzemeltetési utasításokéban.
1.2.2 Meglévő hajók olyan tartályai esetében, amelyek nem elégítik ki az 5A. szabály (2) bekezdésének (a) pontjában vagy (4) bekezdésének (a) pontjában előírt követelményeket, ki kell számítani a tartályok falának felszínén maradványanyagok mennyiségét. A visszamaradó tapadó maradványanyagok kiszámításának módszerét a 4. szakasz ismerteti.
1.2.3 Az 1.2.2 bekezdésben említett tartályok esetében ki kell számítani a rakománytartályokban és a hozzájuk csatlakozó csővezetékekben a maradványanyagok teljes mennyiségét. A maradványanyagok teljes mennyiségét a víztesztelés eredményének és a visszamaradó tapadó maradványanyagok számított mennyiségének az összege adja meg.
1.2.4 A kigőzöltetési mennyiség megállapítását és (szükség esetén) a visszamaradó tapadó maradványanyagok mennyiségének a kiszámítását követően az Igazgatás az ilyen módon megállapított mennyiségeket felhasználhatja hasonló tartályok felmérésében is, feltéve, hogy az Igazgatás a számára kielégítő módon meggyőződhetett arról, hogy a kérdéses tartály hasonló szivattyúrendszerrel rendelkezik, és a szivattyúrendszer előírásosan működik.
2. Tervezési kritériumok és teljesítménytesztelés
2.1 A rakományszivattyú rendszereket olyan módon kell megtervezni, hogy azok az Igazgatás számára elfogadható módon az 5A. szabály rendelkezéseiben meghatározottak szerint a „B” és „C” osztályba besorolt anyagok esetén legfeljebb 0,1 m3-0,3 m3, illetve 0,3 m3-0,9 m3 maradványanyagot hagyjanak a tartályban.
2.2 Az 5A. szabály (5) bekezdésének rendelkezései szerint a rakományszivattyúk teljesítménytesztelését vízzel kell elvégezni. Az ilyen vízteszteknek méréssel ellenőrizhetően bizonyítaniuk kell, hogy a rendszer 50 literes tűréshatáron belül képes kielégíteni az 5A. szabályban előírt rendelkezéseket.
3. A víztesztelési eljárás
3.1 A tesztelési állapotok
3.1.1 A hajó dőlési és trimmhelyzetének biztosítania kell a szívási pontnál a kedvező kiürítési állapotot. A hajó trimje nem lehet több 3°-nál a hajófar irányában, és a hajó dőlése nem haladhatja meg az 1°-ot.
3.1.2 A víztesztelés céljaira megválasztott dőlési és trimmhelyzetnek a rakománytartályok kigőzöltetéséhez a hajó Üzemeltetési utasításokéban előírt minimális követelménynek megfelelő dőlési, illetve trimmhelyzetnek kell lennie.
3.1.3 A vízteszt lefolytatásakor a rakománytartály kirakodó csőrendszerének elosztócsövénél megfelelő eszközök használatával legalább 1 bar ellennyomást kell fenntartani (lásd az A-1 és A-2 ábrát).
3.2 A tesztelési eljárás
3.2.1 Gondoskodni kell arról, hogy a tesztelésre kijelölt tartály és az ahhoz csatlakoztatott csővezeték tiszta legyen, és a tartályba biztonságosan be lehessen lépni.
3.2.2 Fel kell tölteni a tartályt vízzel a szokásos kirakodás végi helyzetnek megfelelő magasságig.
3.2.3 Ki kell szivattyúzni és ki kell gőzöltetni a tartályt, valamint az ahhoz csatlakoztatott csővezetéket a hajó jóváhagyott Üzemeltetési utasításaiban előírt eljárások lefolytatásával.
3.2.4 A rakománytartályban és a csatlakoztatott csővezetékben maradt vizet egy kalibrált tárolóedénybe kell összegyűjteni mérés céljából. A visszamaradó vizet a következő pontokról kell begyűjteni.
.1 a rakománytartály szívócsövéből és annak környezetéből;
.2 a rakománytartály fenekének minden vízfogó területéről;
.3 a rakományszivattyú alsó leeresztő nyílásánál;
.4 a rakománytartály csővezetékének az elosztószelepig terjedő szakaszán az alsó leeresztő nyílásoknál.
3.2.5 A fentiek szerint összegyűjtött teljes vízmennyiség határozza meg a rakománytartály kigőzöltetési mennyiségét.
3.2.6 Olyan esetekben, amikor egy tartálycsoportot közös szivattyú vagy csővezeték szolgál ki, a közös rendszer(ek)hez tartozó víztesztelési eredmények a rakománytartályok között részarányosan eloszthatók, azzal a kikötéssel, hogy ilyen esetben a hajó Üzemeltetési utasításaiba be kell vezetni a következő üzemeltetési korlátozásra vonatkozó utasítást: „Az ehhez a csoporthoz tartozó tartályok egymás utáni kirakodásakor sem a szivattyút, sem a csatlakoztatott csővezetékeket nem szabad kimosni mindaddig, amíg a tartálycsoport összes tartályából a rakományt ki nem rakták.”
A-1 ábra
1. Tesztelő tömlő vagy cső
2. Rakomány csővezeték
3. Elosztó szelep
4. Csőperem
5. Hajófedélzet
6. Hajó oldalfala
A-2 ábra
1. Rakomány csővezeték
2. Elosztó szelep
3. Csőperem
4. Nyomásmérő műszer
5. Minimum 1 bar nyomásértékű állandó nyomású szelep
6. Hajófedélzet
7. Hajó oldalfala
A fenti ábrák szemléltetik a rakománytartály kirakodó csőrendszerének elosztócsövénél elhelyezett legalább 1 bar ellennyomást kifejtő tesztelő szerelvényt.
4. Visszamaradó tapadó maradványanyagok számítása
4.1 A visszamaradó tapadó maradványanyagokat az alábbi képlet segítségével kell kiszámítani:
QRES(surf) = 1.1 x 10-4 Ad + 1.5 x 10-5 AW + 4.5 x 10-4 L1/2 Ab
4.2 A maradványanyag mennyiség kiszámításához használt fenti képletben a jelölések és mértékegységek a következőket jelentik:
Ab = A tartály fenekének és a tartály vízszintes szerkezeti alkotóelemei felfelé néző felületeinek a területe (m2)
Ad = A tartály mennyezetének és a tartály vízszintes szerkezeti alkotóelemei lefelé néző felületeinek a területe (m2)
AW = A tartály falai és a tartály függőleges szerkezeti alkotóelemei felületének a területe (m2)
L = A tartály hossza (m)
QRES(surf) = Visszamaradó tapadó maradványanyagok mennyisége a tartály felületein (m3)
Megjegyzések:
1. Az Ab, Ad és Aw értékek kiszámításában a döntött elhelyezésű (a vízszintes helyzethez viszonyított 30°-nál nagyobb dőlésű), valamint hajlított felületeket függőlegesként kell figyelembe venni.
2. Az Ab, Ad és Aw értékek meghatározásában közelítő megoldások megengedettek (Erre példa a BCH 15/INF. 5 kiadványban található Japán által benyújtott módszer).
Előmosási műveletek (1994. július 1. előtt épült hajók) *
A szabványok több szakaszának a rendelkezései előírják előmosás alkalmazását a II. melléklet bizonyos követelményei teljesülésének a feltételeként. Ez a függelék elmagyarázza, hogyan kell ezeket az előmosási műveleteket elvégezni.
Megszilárdulásra nem hajlamos anyagok előmosási eljárásai
1. A tartályt kielégítően magas nyomású, víznyomással működtetett forgó sugárcsővel kell mosni. „A” osztályba besorolt anyagok esetében a mosóberendezést olyan helyzetekbe állítva kell használni, hogy minden tartályfelület mosása biztosított legyen. „B” és „C” osztályba besorolt anyagok esetében elegendő a mosóberendezést csak egy helyzetbe beállítva működtetni.
2. A mosás folyamán a tartályban a vízmennyiséget folyamatos szivattyúzással és a vízáramlásnak a szívási pont felé segítésével (pozitív dőlés és trimmhelyzet előidézésével) minimális szinten kell tartani. Amennyiben ez nem biztosítható, a mosási eljárást az egyes mosások között a tartály teljes kigőzöltetésével három alkalommal meg kell ismételni.
3. A 20 °C hőmérsékleten 25 mPa vagy annál magasabb viszkozitási tényezővel rendelkező anyagokat forró (legalább 60 °C hőmérsékletű) mosóvízzel kell mosni.
4. A mosási ciklusok száma nem lehet a B-1 táblázatban meghatározottnál kevesebb. Egy mosási ciklus a mosóberendezés két egymást követő azonos iránybaállása közötti időtartamot jelenti (360°-os elforgatás).
5. A mosás befejezése után a mosóberendezés(eke)t megfelelően hosszú ideig kell működtetni a csővezetékek, a szivattyú és a szűrő átöblítése céljából.
Megszilárdulásra hajlamos anyagok előmosási eljárásai
1. A tartályokat lehetőleg a kirakodást követően azonnal ki kell mosni. Ha lehetséges, a mosás megkezdése előtt a tartályokat fűteni kell.
2. Az előmosás megkezdése előtt a tartályfedeleken és búvónyílásokban található maradványanyagokat lehetőleg el kell távolítani.
3. A tartályt kielégítően magas nyomású, víznyomással működtetett forgó vízsugárral a mosóberendezést olyan helyzetekbe állítva kell mosni, hogy minden tartályfelület mosása biztosított legyen.
4. A mosás folyamán a tartályban a vízmennyiséget folyamatos szivattyúzással és a vízáramlásnak a szívási pont felé segítésével (pozitív dőlés és trimmhelyzet előidézésével) minimális szinten kell tartani. Amennyiben ez nem biztosítható, a mosási eljárást az egyes mosások között a tartály teljes kigőzöltetésével három alkalommal meg kell ismételni.
5. A rakománytartályokat forró (legalább 60 °C hőmérsékletű) mosóvízzel kell mosni.
6. A mosási ciklusok száma nem lehet a B-1 táblázatban meghatározottnál kevesebb. Egy mosási ciklus a mosóberendezés két egymást követő azonos iránybaállása közötti időtartamot jelenti (360°-os elforgatás).
7. A mosás befejezése után a mosóberendezés(eke)t megfelelően hosszú ideig kell működtetni a csővezetékek, a szivattyú és a szűrő átöblítése céljából.
B-1 táblázat: Az egyes helyszíneken végrehajtandó előmosási ciklusok száma
| Mosási ciklusok száma | |||
| Anyag osztályba sorolása | megszilárdulásra nem hajlamos anyagok | megszilárdulásra hajlamos anyagok | |
| „A” osztály (maradványanyag koncentrációszintje 0,1%-0,05%) | 1 | 2 | |
| „A” osztály (maradványanyag koncentrációszintje 0,01%-0,005%) | 2 | 3 | |
| „B” osztály | 1/2 | 1 | |
| „C” osztály | 1/2 | 1 | |
Megjegyzés: a „maradványanyag koncentrációszintje” fogalom magyarázata az 5. szabály (1) bekezdésében és az 5. szabály (7) bekezdésében található.
Átdolgozott B. függelék
Előmosási műveletek új hajók számára *
A szabványok több szakaszának a rendelkezései előírják előmosás alkalmazását a II. melléklet bizonyos követelményei teljesülésének a feltételeként. Ez a függelék elmagyarázza, hogyan kell ezeket az előmosási műveleteket elvégezni, és hogyan kell meghatározni a minimális felhasználandó mosófolyadék mennyiséget. Az Igazgatást kielégítő igazoló tesztelések alapján mosófolyadékok csökkentett mennyiségben való használata engedélyezett. Olyan esetekben, amikor ilyen csökkentett mennyiségű mosófolyadék használatát engedélyezik, erre vonatkozó bejegyzést kell bevezetni az Üzemeltetési utasításokba.
A mosóvíz visszakeringetésével végzett mosási eljárások kidolgozásakor, illetve a mosások nem vízalapú mosófolyadékkal való végzésekor a szabványok 1.7 szakaszában felsorolt biztonsági szempontokat is figyelembe kell venni.
Ha előmosáshoz nem vízalapú mosófolyadékot használnak, a szabványok 1.8.1 pontjának a rendelkezései alkalmazandók.
Megszilárdulásra nem hajlamos anyagok visszakeringetés nélküli előmosási eljárásai
1. A tartályt kielégítően magas nyomású víznyomással működtetett forgó sugárcsővel kell mosni. „A” osztályba besorolt anyagok esetében a mosóberendezést olyan helyzetekbe állítva kell használni, hogy minden tartályfelület mosása biztosított legyen. „B” és „C” osztályba besorolt anyagok esetében elegendő a mosóberendezést csak egy helyzetbe beállítva működtetni.
2. A mosás folyamán a tartályban a vízmennyiséget folyamatos szivattyúzással és a vízáramlásnak a szívási pont felé segítésével (pozitív dőlés és trimmhelyzet előidézésével) minimális szinten kell tartani. Amennyiben ez nem biztosítható, a mosási eljárást az egyes mosások között a tartály teljes kigőzöltetésével három alkalommal meg kell ismételni.
3. A 20 °C hőmérsékleten 25 mPa vagy annál magasabb viszkozitási tényezővel rendelkező anyagokat forró (legalább 60 °C hőmérsékletű) mosóvízzel kell mosni.
4. A felhasznált mosóvíz mennyisége nem lehet kevesebb, mint a 20. bekezdésben előírt, vagy a 21. bekezdésben meghatározott mennyiség.
5. A mosás befejezése után a tartályokat és csővezetékeket alaposan ki kell gőzöltetni.
Megszilárdulásra hajlamos anyagok visszakeringetés nélküli előmosási eljárásai
6. A tartályokat lehetőleg a kirakodást követően azonnal ki kell mosni. Ha lehetséges, a mosás megkezdése előtt a tartályokat fűteni kell.
7. Az előmosás megkezdése előtt a tartályfedeleken és búvónyílásokban található maradványanyagokat lehetőleg el kell távolítani.
8. A tartálymosást kielégítően magas nyomású, víznyomással működtetett forgó sugárcsővel, és a mosóberendezést olyan helyzetekbe állítva kell elvégezni, hogy minden tartályfelület mosása biztosított legyen.
9. A mosás folyamán a tartályban a vízmennyiséget folyamatos szivattyúzással és a vízáramlásnak a szívási pont felé segítésével (pozitív dőlés és trimmhelyzet előidézésével) minimális szinten kell tartani. Amennyiben ez nem biztosítható, a mosási eljárást az egyes mosások között a tartály teljes kigőzöltetésével három alkalommal meg kell ismételni.
10. Olyan esetek kivételével, amikor a kimosandó anyag természete miatt a forró víz a mosás hatékonyságát rontja, a tartályokat forró (legalább 60 °C hőmérsékletű) mosóvízzel kell mosni.
11. A felhasznált mosóvíz mennyisége nem lehet kevesebb, mint a 20. bekezdés rendelkezései szerint megadott, vagy a 21. bekezdés rendelkezései szerint meghatározott mennyiség.
12. A mosás befejezése után a tartályokat és csővezetékeket alaposan ki kell gőzöltetni.
Előmosási eljárások mosófolyadék visszakeringetésével
13. Mosófolyadék visszakeringetésével végzett mosás alkalmazható olyan esetekben, amikor egynél több tartályt kell kimosni. A mosófolyadék mennyiségének meghatározásánál megfelelő módon figyelembe kell venni a várakozások szerint a tartályokban visszamaradt anyagokat, a mosófolyadék tulajdonságait, valamint azt, hogy kell-e előzetes áztatást vagy öblítést alkalmazni. Ha a mosófolyadékkal kapcsolatosan kielégítő információ nem áll rendelkezésre, a mosófolyadékban a rakományból származó maradványanyagok koncentrációszintje nem haladhatja meg a névleges kigőzöltetési mennyiségek 5%-át.
14. A visszakeringetett mosófolyadékot csak hasonló vagy azonos anyagot tartalmazó tartály mosásához szabad használni.
15. A folyamatos mosás biztosítása érdekében a tartályt elegendő mennyiségű mosófolyadékkal fel kell tölteni.
16. Minden tartályfelületet kielégítően magas nyomású, víznyomással működtetett forgó sugárcsővel le kell mosni. A mosófolyadék visszakeringetése történhet a mosás alatt álló tartályban, vagy egy másik tartályban, például egy szennyvíztartályban.
17. A mosást mindaddig folytatni kell, amíg az összesített szállított anyagmennyiség kevesebb nem lesz, mint a 20. bekezdés rendelkezései szerint megadott, vagy a 21. bekezdés rendelkezései szerint meghatározott mennyiség.
18. Megszilárdulásra hajlamos, vagy 25 mPa.s vagy annál magasabb viszkozitási tényezővel rendelkező anyagok esetében, olyan esetek kivételével, amikor a kimosandó anyag természete miatt a forró víz a mosás hatékonyságát rontja, a tartályokat forró (legalább 60 °C hőmérsékletű) mosóvízzel kell mosni.
19. A 17. bekezdés rendelkezései szerinti állapot elérésekor a visszakeringetéses tartálymosás befejezése után a mosófolyadékot a tartályból ki kell kiüríteni és a tartályt alaposan ki kell gőzöltetni. Azt követően a tartályt tiszta mosófolyadékkal folyamatos leeresztés és kiürítés biztosításával ki kell öblíteni. Az öblítővíznek legalább a tartály fenekét teljesen el kell lepnie és elegendőnek kell lennie a csővezetékek, a szivattyú és a szűrő öblítéséhez.
Az előmosáshoz használatos minimális vízmennyiség
20. Az előmosásnál használatos minimális vízmennyiséget az ártalmas folyékony anyag maradványainak a mennyisége, a tartály mérete, a rakomány tulajdonságai, a tartálymosásból származó szennyvíz engedélyezett szennyezési koncentrációszintje, valamint a hajó működési területe határozza meg. A minimálisan szükséges vízmennyiség a következő képlet használatával számítható ki:
Q = k (1.5r0,8+5r0,7 x V / 1000,
ahol:
Q = a szükséges minimális vízmennyiség (m3)
r = a rakománytartályban visszamaradó anyag mennyisége (m3). Az r tényező értéke megegyezik a tényleges kigőzöltetés-hatékonysági tesztelésben bemutatott értékkel, azonban 500 m3 vagy annál nagyobb befogadóképességű rakománytartály esetén nem lehet 0,100 m3-nél kisebb, illetve 100 m3 vagy annál kisebb befogadóképességű tartály esetén nem lehet 0,040 m3-nél nagyobb. A 100 m3 és 500 m3 közötti befogadóképességű tartályok esetében az r tényező értéke a számítások céljaira lineáris interpolációval számítható.
Az „A” osztályba besorolt anyagok esetében az r tényező értékét a szabványok rendelkezései szerinti kigőzöltetési teszt alapján kell meghatározni a fenti alacsonyabb értékek megfigyelésével vagy 0,9 m3 értékűnek kell venni.
V = a tartály befogadóképessége m3-ben
k = egy tényező, amely a következő értékeket veheti fel:
| „A” osztályba besorolt, megszilárdulásra nem hajlamos, kis viszkozitási tényezővel rendelkező anyag különleges körzeteken kívül eső területeken | k = 1,0 | |
| „A” osztályba besorolt, megszilárdulásra nem hajlamos, kis viszkozitási tényezővel rendelkező anyag különleges körzeteken belül | k = 1,2 | |
| „A” osztályba besorolt, megszilárdulásra nem hajlamos, nagy viszkozitási tényezővel rendelkező anyag különleges körzeteken kívül eső területeken | k = 2,0 | |
| „A” osztályba besorolt, vagy megszilárdulásra hajlamos, nagy viszkozitási tényezővel rendelkező anyag különleges körzeteken belül eső területeken | k = 2,4 | |
| Foszfor minden területen | k = 3,0 | |
| „B” és „C” osztályba besorolt, megszilárdulásra nem hajlamos, kis viszkozitási tényezővel rendelkező anyag | k = 0,5 | |
| „B” és „C” osztályba besorolt, megszilárdulásra hajlamos, vagy nagy viszkozitási tényezővel rendelkező anyag | k = 1,0 |
Az alábbi táblázatban feltüntetett értékek kiszámítása k = 1 tényezőérték használatával történt.
| Kigőzöltetési mennyiség (m3) | Tartály befogadóképessége (m3) | |||
| 100 | 500 | 3000 | ||
| ≤0,04 | 1,2 | 2,9 | 5,4 | |
| 0,10 | 2,5 | 2,9 | 5,4 | |
| 0,30 | 5,9 | 6,8 | 12,2 | |
| 0,90 | 14,3 | 16,1 | 27,7 | |
21. A 20. bekezdés rendelkezéseiben megadott előmosási vízmennyiség értékeknél kisebb előmosási vízmennyiségek használhatóságának az ellenőrző tesztelése az Igazgatás számára kielégítő módon végrehajtható annak bizonyítása céljából, hogy az 5. szabály rendelkezéseiben előírt követelmények azokat az anyagokat figyelembe véve, amelyeknek a szállítására a tartályhajó bizonyítvánnyal rendelkezik, teljesültek. Az ilyen módon ellenőrzött előmosási vízmennyiség a k tényező használatával beállítható másféle előmosási feltételekhez is a 20. bekezdés rendelkezései szerint.
Tartályszellőztetési eljárások
1. A 20 °C hőmérsékleten 5 x 103 Pa értéknél nagyobb páranyomású anyagok a rakománytartályokból szellőztetési eljárással eltávolíthatók.
2. Az ártalmas folyékony anyagok rakománytartályokból szellőztető berendezés használatával történő eltávolításának a megkezdése előtt fel kell mérni és ki kell értékelni a kérdéses rakomány tűzveszélyességi jellemzői és toxicitása által előidézett, a biztonságot veszélyeztető kockázatokat. A biztonsági szempontok tekintetében az Ömlesztett vegyianyagok nemzetközi szállítási kódexében, az Ömlesztett vegyianyagok szállítási kódexében, valamint a Nemzetközi Hajózási Kamara (ICS) által kiadott Útmutató tartályhajók biztonságos üzemeltetéséhez (Vegyianyagok) című kiadványban található útmutatásokat kell tanulmányozni.
3. A rakományszellőztetéssel kapcsolatosan a kikötőhatóságok saját hatáskörükben is alkalmazhatnak szabályokat.
4. A rakományokat tartalmazó rakománytartályokban maradványanyagok kiszellőztetését az alábbi eljárás szerint kell végrehajtani:
.1 a csővezetékeket le kell kiüríteni, majd a szellőztető berendezés használatával folytatni kell a folyadékok eltávolítását;
.2 a hajó dőlési és trimmhelyzetét a lehető legminimálisabb szintekre kell beállítani, hogy a maradványanyagok elpárologtatása a tartályból optimális legyen;
.3 olyan szellőztető berendezést kell használni, amely által keltett levegősugár képes lehatolni a tartály fenekéig. A szellőztető berendezés alkalmasságának a megállapításához egy adott mélységű rakománytartály vonatkozásában a C-1 ábra nyújt segítséget;
.4 a szellőztető berendezést a tartálynyílásba a tartály kiürítőnyílásához vagy szívási pontjához a lehető legközelebb kell behelyezni;
.5 a szellőztető berendezést, ha az gyakorlatilag megvalósítható, olyan módon kell beállítani, hogy a levegősugár a kiürítőnyíláson vagy szívási ponton haladjon át és a gyakorlati megvalósíthatóság mértékéig gondoskodni kell arról, hogy a tartály szerkezeti elemei a levegősugár szabad áramlását ne akadályozhassák; és
.6 a szellőztetést mindaddig folytatni kell, amíg szemmel észlelhető folyadék van a tartályban. Ezt vizuális megfigyeléssel, vagy azzal egyenértékű más módszer alkalmazásával kell ellenőrizni.
1. MINIMÁLIS ÁRAMLÁSI SEBESSÉGŰ LEVEGŐ AZ EGYES TARTÁLYOK BEVEZETŐ NYÍLÁSAIHOZ (m3/perc)
2. BEVEZETŐ NYÍLÁS ÁTMÉRŐJE
3. BEVEZETETT LEVEGŐSUGÁR BEHATOLÁSI MÉLYSÉGE (m)
C-1. ábra: Minimális áramlási sebesség a levegősugár behatolási mélységének függvényében. A levegősugár behatolási mélységét a tartály magasságához kell viszonyítani.
A hajók szabványos formájú Üzemeltetési utasítása
1. megjegyzés: A szabványos formájú Üzemeltetési utasítások tartalmaz egy szabványos megszövegezésű bevezető részt, egy tartalomjegyzéket, és minden egyes szakaszhoz bevezető bekezdéseket. Ennek a szabványos megszövegezésű bevezető résznek a másolatát minden egyes hajó számára kiadott Üzemeltetési utasításokba bele kell vezetni, azt követik az adott hajóra vonatkozó egyes szakaszok kitöltéséhez a szükséges tájékoztatásokat megadó útmutatások. A szükséges információkat a bekezdések bal oldalán elhelyezett jelölés jelzi. Az adott hajóra nem vonatkozó szakaszok mellett „NA” bejegyzést kell feltüntetni. Az Igazgatások tudomásul veszik, hogy az egyes hajók számára kiadott Üzemeltetési utasítások tartalma az adott hajó tervezési jellemzőitől, működési körzetétől és a hajóval a szándékok szerinti szállítani kívánt rakománytípusoktól függően eltérő lesz.
2. megjegyzés: Abban az esetben, ha az Igazgatás megkövetel vagy elfogad az ebben a szabványos formájú Üzemeltetési utasításokban ismertetetteken kívül más információkat és utasításokat is, azokat a kézikönyv 2. részébe kell bevezetni. Abban az esetben, ha az Igazgatás ilyen eltérő információkat és utasításokat nem követel meg vagy nem fogad el, a szabványos formájú Üzemeltetési utasítások csak egy részt tartalmaz.
SZABVÁNYOS FORMA
MARPOL 73/78 EGYEZMÉNY II. MELLÉKLET
ÜZEMELTETÉSI UTASÍTÁSOK
Hajó neve ...........................................................................................................................
Megkülönböztető szám
vagy betűk .........................................................................................................................
Lajstromozási kikötő ...........................................................................................................
Az illetékes Igazgatás jóváhagyó bélyegzője
BEVEZETÉS
1. Az 1978. évi jegyzőkönyvvel módosított A hajók által okozott szennyezések megakadályozásáról szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény (a továbbiakban MARPOL 73/78 egyezmény) abból a célból jött létre, hogy gátat vessen a tengeri környezet a hajók által tengerbe kiürített veszélyes anyagokkal, vagy ilyen anyagokat tartalmazó szennyvizekkel történő szennyezésének. A MARPOL 73/78 egyezmény célkitűzéseinek elérését öt csatolt melléklet segíti, amelyek részletesen szabályozzák a hajókon szállított öt veszélyes anyagcsoport hajók fedélzetén való kezelésének és tengerbe kiürítésének a szabályait. Ezek a mellékletek az I. melléklet (ásványi olajok), a II. melléklet (ömlesztve szállított ártalmas folyékony anyagok), a III. melléklet (csomagolt állapotban szállított ártalmas anyagok), a IV. melléklet (szennyvizek), és az V. melléklet (hulladékok és szemét).
2. A II. melléklet rendelkezései a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) által annak érdekében kidolgozott szabványokon alapuló sajátos feltételek, eljárások és intézkedések teljesítésének és betartásának az esetei kivételével, amelyek biztosítják, hogy az egyes anyagok besorolási osztályaihoz előírt követelményeket ki fogják elégíteni, megtiltják „A”, „B”, „C” és „D” osztályokba besorolt ártalmas folyékony anyagok, illetve ilyen anyagokat tartalmazó ballasztvíz, tartálymosási termékek és keverékek tengerbe kiürítését.
3. A MARPOL 73/78 egyezményhez csatolt II. melléklet rendelkezéseiben szorgalmazott szabványos eljárások és intézkedések előírják, hogy minden olyan hajót, amely ártalmas folyékony anyagokat szállít, el kell látni Üzemeltetési utasításokkal (a továbbiakban a „Utasítás”).
4. Az Üzemeltetési utasítások a szabványok 2. fejezetének rendelkezései szerint készült el és érinti a rakománytartályok tisztításának, valamint az ilyen műveletek végzéséből származó maradványanyagok és keverékek tengerbe kiürítésének a környezetvédelmi szempontjait. Ez az Utasítás nem biztonsági útmutató, ezért a biztonsági szempontok iránt érdeklődőknek másik, kifejezetten a biztonságot veszélyeztető kockázatfelméréseket ismertető kiadványokat kell tanulmányozniuk.
5. Az Utasítás [1. részének] * a célja a hajó tisztjeinek a tájékoztatása a rakománykezeléssel, tartálytisztítással, szennyvízkezeléssel, valamint a rakománytartályok beballasztolásával és kiballasztolásával kapcsolatos műveletek végzésekor a II. melléklet rendelkezéseinek kielégítése céljából követendő eljárásokról és a használt berendezések és felszerelések előírásos fizikai elrendezéséről. [Az Utasítás 2. része az Igazgatás által megkövetelt vagy elfogadott további kiegészítő információkat és üzemeltetési utasításokat tartalmazza.]
6. Az Igazgatások az Utasítást a Rakománynaplóval [valamint a Nemzetközi szennyezés megelőzési bizonyítvánnyal ömlesztett ártalmas folyékony anyagok szállítására / az Ömlesztett vegyianyagok nemzetközi szállítási kódexe hatálya alatt kibocsátott alkalmassági bizonyítvánnyal / az Ömlesztett vegyianyagok szállítási kódexe hatálya alatt kibocsátott alkalmassági bizonyítvánnyal] * együtt ellenőrzésekre használják fel továbbá annak biztosítása céljából, hogy a hajók a II. melléklet rendelkezéseiben előírt követelményeket teljes körűen kielégítsék.
7. Olyan esetek kivételével, amikor a tengerbe történő kiürítés az ebben az Utasításban előírt üzemeltetési eljárások szigorú betartásával, valamint ennek az Utasításnak a rendelkezéseiben az ilyen kiürítések vonatkozásában megkövetelt felszerelések használatával történik, a hajóparancsnok köteles gondoskodni az „A”, „B”, „C” és „D” osztályokba besorolt anyagokat tartalmazó rakományból maradványanyagok, vagy maradványanyag/víz keverékek tengerbe kiürítésének a megakadályozásáról.
8. Ezt az Utasítást az Igazgatás jóváhagyta és az Igazgatás előzetes engedélye nélkül annak semmilyen részén semmiféle változtatást vagy átdolgozást nem szabad végrehajtani.
1. SZAKASZ - A MARPOL 73/78 Egyezmény főbb jellegzetességei
1.1 A II. melléklet rendelkezései minden ártalmas folyékony anyagot ömlesztve szállító hajóra vonatkozóan hatályosként alkalmazandók. A tengeri környezet biztonsága vonatkozásában fenyegető kockázatot jelentő anyagokat a II. mellékletet kiegészítő II. függelékben felsorolt négy veszélyességi osztályba, nevezetesen az „A”, „B”, „C” és „D” veszélyességi osztályokba sorolták be. Az „A” osztályba besorolt anyagok idézik elő a legsúlyosabb kockázatot a tengeri környezet számára, a „D” osztályba besorolt anyagok esetében pedig a tengeri környezet veszélyeztetése a legkisebb mértékű.
1.2 A II. melléklet rendelkezései az egyes osztályokhoz meghatározott követelményekben megszabott feltételek szerint engedélyezett kiürítések kivételével tiltják az előző bekezdésben említett négy osztály bármelyikébe besorolt anyagot tartalmazó szennyvizeknek a tengerbe kiürítését. Ilyen feltételek, mindig az adott esetnek megfelelően, az alábbiak lehetnek:
- a tartályok tartalmát képező anyag tartályonkénti tengerbe kiüríthető mennyisége;
- a hajó előírásos haladási sebessége a kiürítési műveletek végrehajtásának időtartama alatt;
- a hajó megkövetelt minimális távolsága a legközelebbi szárazföldtől a kiürítési műveletek végrehajtásának időtartama alatt;
- a minimális megkövetelt vízmélység az kiürítés végrehajtásának színhelyéül szolgáló tengeri területen;
- a megengedett maximális anyagkoncentráció a hajó sodorvonalában, vagy az anyag előírásos hígítási foka a kiürítés megkezdését megelőzően; és
- a kiürítés végrehajtásához a legkisebb merülés vízvonala alatti kiürítőnyílások használatának a megkövetelése.
1.3 Bizonyos „különleges körzetek” néven meghatározott területeken szigorúbb kiürítést szabályozó feltételek alkalmazandók. A II. melléklet rendelkezései szerint különleges körzetek a Balti-tenger körzet, a Fekete-tenger körzet, valamint a Déli-sarkvidék körzet. *
1.4 A II. melléklet rendelkezései előírják, hogy minden hajót olyan szivattyú és csővezetékrendszerekkel kell ellátni, amelyek biztosítják, hogy a „B” és „C” osztályokba besorolt anyagok szállítására kijelölt rakománytartályok nem tartalmazhatnak a kirakás befejezése után a mellékletben meghatározott mennyiséget meghaladó mennyiségű maradványanyagokat. Minden ilyen anyag szállítására kijelölt rakománytartályhoz számítással meg kell határozni a maradványanyagok várható mennyiségét. „B” vagy „C” osztályba besorolt anyagok szállítására csak olyan rakománytartályok használata hagyható jóvá, amelyekben a maradványanyagok számítással meghatározott mennyisége kevesebb a melléklet rendelkezéseiben előírt mennyiségnél.
1.5 Az előzőekben említett követelményeken túlmenően a II. melléklet rendelkezéseiben előírt lényeges követelmény az is, hogy bizonyos rakománytartályokból egyes maradványanyagok tartálymosással és szellőztetéssel való eltávolítását csak a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) által jóváhagyott eljárások és elrendezések alkalmazásával szabad végezni.
1.6 Annak biztosítása érdekében, hogy a hajó ezt a követelményt a kielégíthesse, ennek az Utasításnak a 2. szakasza tartalmazza a hajó felszereléseivel és elrendezéseivel kapcsolatos összes adatot, a 3. szakasz tartalmazza a rakományok kirakodási és kigőzöltetési műveleteinek végrehajtásakor követendő eljárásokat, és a 4. szakasz tartalmazza a hajó számára kiállított bizonyítványban szállításra engedélyezett anyagok szállításakor a maradványanyagok kiürítésének, tartálymosási, beballasztolási és kiballasztolási műveleteinek a végrehajtásakor követendő eljárásokat.
1.7 Az ennek az Utasításnak a rendelkezéseiben előírt eljárások betartása biztosítja, hogy a hajó kielégíti a MARPOL 73/78 egyezményhez csatolt II. melléklet rendelkezéseiben előírt összes vonatkozó követelményt.
2. SZAKASZ - A hajó előírásos felszereléseinek és elrendezéseinek a leírása
2.1 Ez a szakasz tartalmazza a hajó felszereléseivel és elrendezéseivel kapcsolatos összes adatot, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a hajó személyzete képes legyen a 3. és 4. szakaszok rendelkezéseiben előírt üzemeltetési eljárások végrehajtására.
2.2 A hajó általános leírása és a rakománytartályok elrendezésének ismertetése
Ennek a szakasznak tartalmaznia kell a hajó rakománytereinek rövid leírását a rakománytartályok főbb jellegzetességeinek és elhelyezésének az ismertetésével együtt.
Ennek az ismertetésnek tartalmaznia kell a rakománytartályok általános elrendezési rajzát, amelyen fel kell tüntetni a rakománytartályok elhelyezését és számozását. Az ártalmas folyékony anyagok szállítására jogosító alkalmassági bizonyítvánnyal ellátott rakománytartályokat ennek az Utasításnak az 1. táblázatában kell feltüntetni.
2.3 A rakományszivattyú rendszerek, csővezetékrendszerek és a kigőzöltető rendszer leírása
Ennek a szakasznak tartalmaznia kell a rakományszivattyú rendszerek, csővezetékrendszerek és a kigőzöltető rendszer leírását.
Ennek az ismertetésnek tartalmaznia kell a rakományrendszerek általános elrendezési rajzát, amelyen szükség esetén szöveges kiegészítő magyarázatokkal fel kell tüntetni az alábbi rendszereket:
- a csővezetékrendszerek elhelyezkedését a csőátmérők méreteinek feltüntetésével;
- a rakományszivattyú rendszerek elhelyezkedését az egyes szivattyúk szállítóképességének feltüntetésével;
- a kigőzöltető rendszer csővezetékrendszereinek elhelyezkedését a csőátmérők méreteinek feltüntetésével;
- a kigőzöltető rendszer szivattyúinak elhelyezkedését az egyes szivattyúk szállítóképességének feltüntetésével;
- a rakományszivattyúk és a kigőzöltető rendszer szivattyúi szívási pontjainak elhelyezkedését az egyes rakománytartályokban;
- abban az esetben, ha a rakománytartály leszívó kúttal felszerelt, annak az elhelyezkedését és befogadóképességét;
- a csővezetékek leeresztő és kigőzöltető vagy befúvó rendszereinek az elhelyezkedését; és
- ha a hajó csővezetékei befúvó rendszerrel rendelkeznek, az azok üzemeltetéséhez használt nitrogén vagy levegő mennyiségének és nyomásértékeinek az adatait.
2.4 A ballaszttartályok, ballasztszivattyúk és ballaszt csővezetékek leírása
Ennek a szakasznak tartalmaznia kell a ballaszttartályok, ballasztszivattyúk és ballaszt csővezetékrendszerek leírását.
Ennek az ismertetésnek tartalmaznia kell a ballasztrendszer általános elrendezési rajzát és táblázatokat, amelyeken fel kell tüntetni az alábbi rendszereket:
- az elkülönített ballaszttartályok és ballasztolás céljaira felhasználható rakománytartályok általános elrendezését a tartályok (köbméterben megadott) befogadóképességének a feltüntetésével;
- a ballaszt csővezetékrendszerek elhelyezkedését;
- a ballasztolás céljaira is felhasználható rakománytartályok szivattyúinak szállítóképességét;
- a ballaszt csővezetékrendszerek és a vízvonal alatti kiürítőnyílások között kapcsolatot létesítő összes csatlakozást.
2.5 Kijelölt szennyvíztartályként használt tartályok és az azokhoz csatlakoztatott szivattyúk és csővezetékrendszerek leírása
Ennek a szakasznak tartalmaznia kell a kijelölt szennyvíztartályként használt tartályok és az azokhoz csatlakoztatott szivattyúk és csővezetékrendszerek leírását.
Ennek az ismertetésnek tartalmaznia kell a szennyvízrendszerek általános elrendezési rajzát, amelyen fel kell tüntetni az alábbi rendszereket:
- a kijelölt szennyvíztartályként használt tartályok elhelyezkedését azok befogadóképességének a féltüntetésével;
- a kijelölt szennyvíztartályként használt tartályokhoz csatlakoztatott szivattyúrendszer és csővezetékrendszerek elhelyezkedését a szivattyúk szállítóképességének és a csővezetékek átmérői méreteinek az adataival együtt, valamint azoknak a vízvonal alatti kiürítőnyílásokkal kapcsolatot létesítő összes csatlakozását.
2.6 Az ártalmas folyékony anyagok kiürítéséhez használt, a hajó legkisebb merülésének vízvonala alatti részen elhelyezkedő kiürítőnyílás leírása
Ennek a szakasznak tartalmaznia kell a hajó legkisebb merülésének vízvonala alatti részen elhelyezkedő kiürítőnyílás(ok) elhelyezkedését, maximális áteresztőképességét, és az ilyen kiürítőnyílás(ok), valamint a rakománytartályok és szennyvíztartályok között kapcsolatot létesítő összes csatlakozás leírását.
Ennek az ismertetésnek tartalmaznia kell a kiürítőrendszer általános elrendezési rajzát, amelyen fel kell tüntetni az alábbi rendszereket:
- a hajó legkisebb merülésének vízvonala alatti részen elhelyezkedő kiürítőnyílások számát és elhelyezkedését;
- a hajó legkisebb merülésének vízvonala alatti részen elhelyezkedő kiürítőnyílásokhoz kapcsolódó csatlakozásokat;
- a hajó szívónyílásainak elhelyezkedését a legkisebb merülés vízvonala alatti részen elhelyezkedő kiürítőnyílás(ok)hoz képest.
2.7 Áramlási sebesség kijelző és rögzítő eszközök leírása
Ennek a szakasznak a rendelkezései csak az 5A. szabály (2) bekezdésének (b) pontja rendelkezéseinek a hatálya alatt üzemeltetett hajókra alkalmazandók. Ennek a szakasznak tartalmaznia kell az áramlási sebességet kijelző eszközök, és szükség esetén az áramlási sebességet és a kiürítés végrehajtásának időpontját rögzítő eszközök, valamint azok üzemeltetési módszerének a leírását.
Ennek az ismertetésnek tartalmaznia kell az áramlási sebesség kijelző és rögzítő eszközök általános elrendezési rajzát, amelyen fel kell tüntetni az ilyen eszközök elhelyezkedését és csatlakoztatási pontjait.
2.8 A rakománytartályok szellőztető rendszereinek a leírása
Ennek a szakasznak tartalmaznia kell a rakománytartályok szellőztető rendszereinek a leírását.
Ennek az ismertetésnek tartalmaznia kell a rakománytartályok szellőztető rendszereinek általános elrendezési rajzát, amelyen szükség esetén szöveges kiegészítő magyarázatokkal fel kell tüntetni az alábbi rendszereket:
- a hajó bizonyítványaiban szállításra engedélyezett, az 1. táblázatban feltüntetendő, a rakománytartályokból a szellőztető berendezés használatával eltávolítható, 20 °C hőmérsékleten 5 x 103 Pa nyomásértéknél magasabb páranyomás értékű rakományok felsorolását;
- a szellőztető rendszer csővezetékrendszereit és ventilátorait;
- a szellőztetőnyílások elhelyezkedését;
- a rakománytartályok fenekének és minden részének a megfelelő átszellőztetéséhez szükséges minimális áramlási sebességet;
- a rakománytartályok belsejében a szellőztetés hatékonyságát befolyásoló szerkezeti elemek elhelyezkedését;
- a rakományszállító csővezetékrendszer, szivattyúk, szűrők, stb. szellőztetésének a módszereit;
- a rakománytartályok kiszárított állapotának ellenőrzéséhez használatos eszközöket.
2.9 A tartálymosó berendezések és a mosóvíz fűtőberendezés leírása
Ennek a szakasznak tartalmaznia kell a rakománytartályok mosórendszereinek, mosóvíz fűtőrendszereinek és az egyes tartálymosó berendezéseknek a leírását. Ennek az ismertetésnek tartalmaznia kell a tartálymosó berendezések és a mosóvíz fűtőberendezés általános elrendezési rajzát és táblázatait, amelyeken fel kell tüntetni az alábbi rendszereket:
- a rakománytartályok mosásához használt csővezetékrendszerek elhelyezkedését a csőátmérők méreteinek a feltüntetésével;
- a tartálymosó berendezések típusát azok szállítóképességének és nyomási értékeinek a feltüntetésével;
- az egyidejűleg működtethető tartálymosó berendezések maximális számát;
- a rakománytartályok mosásához használható fedélzeti nyílások elhelyezkedését;
- a rakománytartályok falainak teljes lefedéséhez szükséges tartálymosó berendezések számát és elhelyezkedését;
- a beépített mosóvíz fűtőberendezés használatával 60 °C hőmérsékletre felfűtött maximális mosóvíz mennyiséget;
- a 60 °C hőmérsékletre felfűtött mosóvíz hőmérsékletének a fenntartásával egyidejűleg működtethető tartálymosó berendezések számát.
3. SZAKASZ - Rakományok kirakodási műveletei és a rakománytartályok kigőzöltetése
3.1 Ennek a szakasznak a rendelkezései tartalmazzák a II. melléklet követelményeit kielégítő rakomány kirakodási és tartály kigőzöltetési üzemeltetési eljárásokat.
3.2 Rakomány kirakodási eljárások
Ennek a szakasznak tartalmaznia kell az egyes rakománytartályokhoz használandó rakományszivattyúk, kirakodó csővezetékrendszerek és szívórendszerek kezelésével kapcsolatos eljárásokat. Alternatív megoldások alkalmazása is engedélyezett.,
Fel kell tüntetni a szivattyú vagy szivattyúk üzemeltetési módszerét, valamint a kirakodó rendszer összes szelepének működtetési sorrendjét.
A kirakodással szemben támasztott alapkövetelmény, hogy a rakománytartályokban levő rakományt a gyakorlatilag megvalósítható legnagyobb mértékben ki kell rakodni.
3.3 Rakománytartályok kigőzöltetési eljárásai
Ennek a szakasznak tartalmaznia kell az egyes rakománytartályok kigőzöltetésének végrehajtásakor követendő eljárásokat.
Az itt feltüntetendő eljárások a következők:
- a kigőzöltető rendszer üzemeltetési eljárásai;
- a hajó dőlési és trimmhelyzetével kapcsolatos követelmények;
- a csőrendszerek leürítő és kigőzöltető, vagy az adott esetnek megfelelően befúvó rendszereinek üzemeltetési eljárásai.
3.4 Rakomány hőmérséklete
Ennek a szakasznak tartalmaznia kell az olyan rakományok fűtésével szemben támasztott követelményeket, amelyeknek a kirakodásakor egy adott minimális hőmérsékletet biztosítani kell.
Információt kell szolgáltatni a rakományfűtő rendszer szabályozási eljárásairól és a hőmérséklet mérésének módszereiről.
3.5 Olyan követendő eljárások, amelyeket akkor kell alkalmazni, amikor a rakománytartály kirakodása a követelményként előírt eljárások alkalmazásával nem lehetséges
Ennek a szakasznak tartalmaznia kell azokat az eljárásokat, amelyeket akkor kell alkalmazni, amikor a 3.3. és/vagy 3.4 szakaszban előírt követelmények az alábbi események miatt nem elégíthetők ki:
- a rakománytartály kigőzöltető rendszerének meghibásodása; és
- a rakománytartály fűtőrendszerének meghibásodása.
3.6 Rakománynapló
A rakomány kirakodásának befejezését követően a Rakománynapló megfelelő részeit ki kell tölteni.
4. SZAKASZ - Rakománytartályok mosásával, maradványanyagok kiürítésével, beballasztolással és kiballasztolással kapcsolatos eljárások
4.1 Ennek a szakasznak a rendelkezései tartalmazzák II. mellékletben előírt követelmények kielégítéséhez szükséges rakománytartály mosási, ballasztolási és szennyvízkezelési műveleteket.
4.2 Az alábbi bekezdések rendelkezései vázlatosan ismertetik a végrehajtandó műveletek sorrendjét és tartalmazzák azokat a lényeges információkat, amelyek biztosítják, hogy ártalmas folyékony anyagok tengerbe kiürítése ne idézze elő károsító veszély kockázatát a tengeri környezet számára.
4.3 Meg kell állapítani, hogy a rakománytartályban előzőleg tárolt rakomány szerepel-e az ártalmas folyékony anyagoknak a hajó számára jóváhagyott felsorolásában (lásd az 1. táblázatot). Ha a rakománytartályban előzőleg tárolt rakomány a felsorolásban nem szerepel, nem szükséges a II. melléklet rendelkezései szerinti különleges tartálymosási, kiürítési, beballasztolási és kiballasztolási eljárások alkalmazása.
4.4 Ha a rakománytartályban előzőleg tárolt rakomány szerepel az előző szakaszban említett felsorolásban, a rakomány maradványanyagai tengerbe ürítési eljárásainak és az elvégzendő tartálymosási, beballasztolási és kiballasztolási műveleteknek az előírásokat kielégítő végrehajtásához a szükséges információk megállapításában az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:
4.4.1 A kérdéses anyag osztályba sorolása
A kérdéses anyag besorolásával kapcsolatos információt az 1. táblázatból kell keresni.
4.4.2 A hajó szivattyúrendszerének kigőzöltetési hatékonysága
Ennek a szakasznak tartalma a hajó tervezési jellemzőitől függ, valamint attól, hogy a kérdéses hajó új hajó, vagy meglévő hajó (lásd a szivattyúzással/kigőzöltetéssel kapcsolatos követelmények folyamatábrákban).
4.4.3 Különleges körzeteken kívül eső területen tartózkodó hajó
Ennek a szakasznak tartalma arra vonatkozó utasításokat tartalmaz, hogy a tartálymosási termékek kiürítése történhet-e (az 1.3 szakasz rendelkezéseiben meghatározott) különleges körzeten belül, vagy csak különleges körzeten kívül eső területen. Az eltérő követelményeket egyértelműen meg kell határozni és azok alkalmazása a hajó tervezési jellemzőitől és típusától függ.
4.4.4 Megszilárdulásra hajlamos, vagy nagy viszkozitású anyagok
Az anyag jellemzőire vonatkozó ilyen információkat a rakományt kísérő fuvarokmányokból kell kikeresni.
4.4.5 Vízzel való keveredési képesség
Az anyag jellemzőire vonatkozó ilyen információkat az 1. táblázatból kell kikeresni.
Megjegyzés: Ezt a szakaszt csak meglévő hajóknak és csak „B” osztályba besorolt rakomány szállítása esetén kell kitölteni.
4.4.6 Összeférhetőség más anyagokat tartalmazó szennyvizekkel
Ennek a szakasznak a rakománytartályok szennyvizeinek megengedhető és nem megengedhető összekeverhetőségével kapcsolatos utasításokat kell tartalmaznia. A szükséges információ az összeférhetőségi útmutatókból kereshető ki.
4.4.7 Kiürítés befogadó berendezésekbe
Ebben a szakaszban fel kell tüntetni azokat az anyagokat, amelyek esetében előmosási eljárást kell alkalmazni, és amelyek maradványanyagait befogadó berendezésbe kell kiüríteni.
4.4.8 Kiürítés a tengerbe
Ebben a szakaszban az olyan tényezőkre vonatkozó információkat kell feltüntetni, amelyeket figyelembe kell venni annak megállapításához, hogy megengedhető-e a kérdéses maradványanyag/víz keverékek tengerbe ürítése.
4.4.9 Tisztítószerek vagy adalékanyagok használata
Ennek a szakasznak a tisztítószerek (például a rakománytartályok tisztításához használt oldószerek), valamint a mosóvízhez kevert adalékanyagok (például mosószerek) használatával és eltávolításával kapcsolatos információkat kell tartalmaznia.
4.4.10 Szellőztető rendszerek használata rakománytartályok tisztításához
Ebben a szakaszban 1. táblázatból vett információ segítségével kell meghatározni, hogy az adott esetben a szellőztető berendezések használata célravezető megoldás-e.
4.5 Az előző szakaszokban említett információk kiértékelését követően az ebben a szakaszban található utasítások és folyamatábrák használatával követésével meg kell határozni a végrehajtandó helyes üzemeltetési eljárásokat. A kiválasztott eljárás feltüntetésével be kell vezetni a megfelelő bejegyzést a Rakománynaplóba.
Ennek a szakasznak tartalmaznia kell a hajó életkorától és a szivattyúzási hatékonyságtól függő, a szabványokon alapuló eljárásokat. Az ebben a szakaszban említett folyamatábrákat a mind az új, mind a meglévő hajók vonatkozásában alkalmazandó átfogó követelményeket magában foglaló A. kiegészítő melléklet tartalmazza. Egy adott hajó számára kiállított kézikönyvnek csak a kifejezetten arra a hajóra vonatkozó követelményeket kell tartalmaznia. A kézikönyvben a következő információkat és eljárásokat kell feltüntetni:
1. táblázat: A hajó számára szállításra engedélyezett ártalmas folyékony anyagok jegyzéke
2. táblázat: Rakománytartály információk
A. kiegészítő melléklet: Folyamatábrák
B. kiegészítő melléklet: Előmosási eljárások
C. kiegészítő melléklet: Szellőztetési eljárások
D. kiegészítő melléklet: Szükség szerint a „B” osztályba besorolt anyagok maradványanyagai engedélyezett kiürítési ütemének a meghatározása.
Az előzőekben felsorolt táblázatok és kiegészítő mellékletek vázlatos ismertetését az alábbiakban következő részek tartalmazzák:
1. táblázat - A szállításra engedélyezett ártalmas folyékony anyagok jegyzéke
| Anyag | Besorolási osztály | Szállításra alkalmas tartály (tartály csoport) * | Olvadási pont °C | Viszkozitás 20 °C-on (mPa.s) | Szellőztethető Igen / Nem | Vízzel keveredik Igen / Nem | ||||
| <25 | 25-60 | >60 | ||||||||
| Megjegyzés: | A negyedik és ötödik oszlopokba az olvadási ponttal és viszkozitási tényezővel kapcsolatos információkat csak a 0 °C-nál magasabb hőmérsékletű olvadási ponttal rendelkező, vagy a 20°C hőmérsékleten 25 mPa.s viszkozitási értékűnél nagyobb viszkozitási értékű anyagokat kell bejelölni. Olyan esetekben, amikor egynél több kereskedelmi minősítésű anyagot szállítanak és azok olvadási pontja és viszkozitási értéke eltér, ezt be kell jegyezni és megjegyzésben utalni kell arra, hogy alacsonyabb olvadási pontú vagy kisebb viszkozitású tényezőjű anyagok is előfordulnak, vagy az összes szállítandó anyag olvadási pontját és viszkozitási tényezőjét fel kell tüntetni. | |||||||||
2. táblázat - Rakománytartály információk
| Tartály száma | Befogadóképesség (m3) | Kigőzöltetési mennyiség (liter) | Maradványanyagok * összesen (m3) | Jóváhagyott kigőzöltetési szint az 5A. szabály rendelkezései szerint | |
A. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET - Folyamatábrák - „A”, „B”, „C” és „D” osztályokba besorolt anyagokat tartalmazó rakománytartályok tisztítása, ilyen anyagokat tartalmazó tartálymosási termékek/ballasztvíz eltávolítása
Megjegyzés: Fenti folyamatábra mind az új, mind a meglévő hajók vonatkozásában átfogó módon bemutatja a követelményeket. Egy adott hajó esetében csak az arra a hajóra vonatkozó részeket kell feltüntetni.
| Tartálytisztítási és kiürítési eljárások (CDP) | Eljárások végrehajtási sorrendje | ||||||||||
| 1(a) | 1(b) | 2 | 3 | 4 | 5(a) | 5(b) | 6 | 7 | 8 | ||
| Előmosás alkalmazása a B. függelék rendelkezései szerint és a maradványanyagok kiürítése befogadó berendezésbe | X | X | |||||||||
| Előmosás alkalmazása a B. függelék rendelkezései szerint és a maradványanyagok átfejtése szennyvíztartályba a 10. fejezet 10.5 vagy 10.6 szakasza rendelkezései szerint | X | X | |||||||||
| Legalább egy mosási ciklus időtartamára utómosás alkalmazása | X | X | |||||||||
| Szellőztetési eljárások alkalmazása a C. függelék rendelkezései szerint | X | ||||||||||
| Maradványanyagok visszatartása a fedélzeten és a különleges körzeten kívül eső területen a tengerbe kiürítése | X | ||||||||||
| A kirakodási hőmérsékleten < 60 mPa.s viszkozitású maradványanyagok visszatartása a fedélzeten, majd a különleges körzeten kívül eső területen a tengerbe kiürítése. Alternatív megoldásként a rakománytartályokban előmosás alkalmazható, majd a szennyvizek a partra kiadhatók. | X | ||||||||||
| Maradványanyagok hígítása a rakománytartályokban 10% vagy annál kisebb maradványanyag koncentráció elérése céljából | X | ||||||||||
| Tartályok feltöltése vagy kimosása a kereskedelmi tevékenységekhez megkövetelt módon | X | X | X | X | X | X | |||||
| Ballasztvíz / maradványanyag/víz keverékek kiürítése, az előmosásból származó szennyvíz kivételével: | |||||||||||
| - szárazföldtől mért távolság >12 tengeri mérföld | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||
| - hajó haladási sebessége >7 csomó | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||
| - vízmélység >25 méter | X | X | X | X | X | X | X | ||||
| - vízfelszín alatti kiürítőnyílások | X | X | X | X | X | X | X | X | |||
| Tartály feltöltése ballasztvízzel | X | X | |||||||||
| Ballasztvíz kiürítésével kapcsolatos feltételek: | |||||||||||
| - szárazföldtől mért távolság >12 tengeri mérföld | X | X | |||||||||
| - vízmélység >25 méter | X | X | |||||||||
| Alternatív megoldásként maradványanyag/víz keverékek partra kiüríthetők (Megjegyzendő, hogy nem MARPOL rendelkezések alkalmazása lehetséges) | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||
| A rakománytartályokba a fentiek elvégzését követően betöltött víz korlátozások nélkül a tengerbe kiüríthető | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |
Megjegyzés: A meghatározott CDP szám oszlopának a tetejétől kiindulva kell az X jelöléssel ellátott eljárásokat végrehajtani.
„A”, „B”, „C” és „D” osztályokba besorolt anyagokat tartalmazó előmosási vagy tartálymosási termékek kiürítése szennyvíztartályokból vagy tartálymosási termékeket vagy szennyvizet tartalmazó rakománytartályból
Megjegyzés: Ez a folyamatábra mind az új, mind a meglévő hajók vonatkozásában átfogó módon bemutatja a követelményeket. Egy adott hajó esetében csak az arra a hajóra vonatkozó részeket kell feltüntetni.
| Szennyvíz kiürítési eljárások (SDP) | Eljárások végrehajtási sorrendje | ||||||
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | ||
| A szennyvizeket partra kell kiadni | X | ||||||
| Meg kell állapítani a keveredő maradványanyag/víz keverék kiürítési ütemét a D. kiegészítő melléklet rendelkezései szerint | X | ||||||
| El kell osztani a tiszta termék megkapott kiürítési ütemét az összetett szennyvíz koncentráció értékével | X | ||||||
| A megkapott számadat megmutatja az engedélyezett kiürítési ütemet | X | X | |||||
| A kirakodási hőmérsékleten <60 mPa.s viszkozitású maradványanyagok visszatartása a fedélzeten, majd a különleges körzeten kívül eső területen a tengerbe kiürítése. Alternatív megoldásként a rakománytartályokban előmosás alkalmazható, majd a szennyvizek a partra kiadhatók. | X | ||||||
| Maradványanyagok hígítása a rakománytartályokban 10% vagy annál kisebb maradványanyag koncentráció elérése céljából, akkor korlátozások nélkül kiüríthető | X | ||||||
| Maximális kiürítési ütem vízfelszín alatti kiürítőnyílás használatakor engedélyezett | X | X | |||||
| További kiürítéssel szemben támasztott követelmények: | |||||||
| - szárazföldtől mért távolság >12 tengeri mérföld | X | X | X | X | X | ||
| - hajó haladási sebessége >7 csomó | X | X | X | X | X | ||
| - vízmélység > 25 méter | X | X | X | X | |||
| - vízfelszín alatti kiürítőnyílások | X | X | X | X | |||
Megjegyzés: A meghatározott SDP szám oszlopának a tetejétől kiindulva kell az X jelöléssel ellátott eljárásokat végrehajtani.
B. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET - Előmosási eljárások
Ennek a kiegészítő mellékletnek a szabványok B. függeléke rendelkezésein alapuló előmosási eljárásokkal kapcsolatos eljárásokat kell tartalmaznia. Ezeknek az eljárásoknak tartalmazniuk kell a kérdéses hajón használt tartálymosó felszereléseket és elrendezéseket, beleértve az alábbiakat:
- a használandó mosóberendezések elhelyezését;
- a szennyvíz kiszivattyúzás eljárásait;
- a mosási ciklusok számát (vagy időtartamát)
- a minimális üzemi nyomásértékeket.
C. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET - Szellőztetési eljárások
Ennek a kiegészítő mellékletnek a szabványok C. függeléke rendelkezésein alapuló szellőztetési eljárásokkal kapcsolatos eljárásokat kell tartalmaznia. Ezeknek az eljárásoknak tartalmazniuk kell a kérdéses hajón használt szellőztető felszereléseket és elrendezéseket, beleértve az alábbiakat:
- a használandó szellőztetési pontok helyét;
- a minimális levegőáramlási sebesség értékeket, vagy a ventilátorok minimális forgási sebességét;
- a rakomány csővezetékek, szivattyúk, szűrők, stb. szellőztetési eljárásait,
- eszközöket annak biztosításához, hogy a szellőztetés befejezésekor a rakománytartályok teljesen száraz állapotúak legyenek.
D. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET - Maradványanyagok megengedett kiürítési ütemének meghatározása „B” osztályba besorolt anyagok szállítása esetén
Ennek a csak az 5A. szabály (2) bekezdésének (b) pontjában előírt rendelkezések hatálya alatt alkalmazandó kiegészítő mellékletnek a tartalmaznia kell azokat az eljárásokat, amelyek használatával a hajó személyzetnek meg kell határoznia „B” osztályba besorolt anyagok megengedett kiürítési ütemét. A módszert a szabványok 10.5 és 10.6 szakaszainak rendelkezései alapján kell meghatározni.
(1) Ennek a mellékletnek a szabályai - hacsak kifejezetten másként nem rendelkeznek - minden olyan hajóra vonatkoznak, amelyek ártalmas anyagokat csomagolt formában szállítanak.
(1.1) Ennek a mellékletnek az alkalmazását illetően ártalmas anyagok azok az anyagok, amelyeket a Veszélyes áruk tengeri szállításának nemzetközi kódexe (IMDG Kódex) tengeri környezetszennyező anyagként azonosít.
(1.2) A csomagolt formában szállított ártalmas anyagok azonosítására ennek a mellékletnek a függeléke ad útmutatót.
(1.3) Ennek a mellékletnek az alkalmazását illetően a csomagolt forma olyan csomagolási módokat jelent, amelyeket az IMDG Kódex az ártalmas anyagokra meghatároz.
(2) Az ártalmas anyagok szállítása tilos, kivéve ennek a mellékletnek a rendelkezéseivel összhangban.
(3) Kiegészítéseként ennek a mellékletnek a rendelkezéseihez, az Egyezményben részes valamennyi szerződő fél kormánya köteles kiadni vagy kiadatni a csomagolásra, jelölésre, címkézésre, dokumentációra, berakodásra, mennyiségi korlátozásra és a kivételekre vonatkozó részletes előírásokat, hogy a tengeri környezet ártalmas anyagok általi szennyeződését meg lehessen előzni, vagy a minimálisra lehessen csökkenteni. *
(4) Ennek a mellékletnek az alkalmazásakor az olyan üres csomagolóanyagokat, amelyeket előzőleg ártalmas anyagok szállítására használtak, ugyanúgy kell kezelni, mint az ártalmas anyagokat, kivéve, ha kellő óvintézkedésekkel biztosították, hogy semmiféle olyan maradványokat ne tartalmazzanak, amelyek a tengeri környezetre veszélyesek.
(5) Ennek a mellékletnek a követelményeit nem kell alkalmazni a hajó raktárkészleteire és felszerelésére.
A csomagolásoknak sajátságos tartalmuk figyelembevétele mellett, megfelelőknek kell lenniük ahhoz, hogy minimálisra csökkentsék a tengeri környezet veszélyeztetését.
(1) Ártalmas anyagot tartalmazó csomagokon maradandóan fel kell tüntetni a pontos szakmai megnevezést (kereskedelmi elnevezések egyedül nem használhatók), továbbá a csomagokat meg kell jelölni, vagy címkével kell ellátni, annak a jelzésére, hogy az anyag tengeri környezetszennyező. Az ilyen azonosítást, ahol csak lehetséges, bármilyen más módon ki kell egészíteni, például az Egyesült Nemzetek vonatkozó számozásával.
(2) Az ártalmas anyagot tartalmazó csomagokon a pontos szakmai megnevezésnek és a címkézésnek olyannak kell lennie, hogy a három hónapos tengerbe merülést túlélt csomagokon ez az információ még azonosítható legyen. A megfelelő jelölést és címkézést illetően tekintetbe kell venni az alkalmazott anyagok tartósságát és a csomagolás felületét.
(3) A kis mennyiségű ártalmas anyagot tartalmazó csomagok esetében felmentés adható a jelölési követelmények alól. *
(1) Az ártalmas anyagok tengeren történő szállításával kapcsolatos összes dokumentumon, ahol az ilyen anyagokat megnevezik, az anyagok pontos szakmai megnevezését kell használni (kereskedelmi elnevezések egyedül nem használhatók), és az anyagot azonosítani kell továbbá a „TENGERI KÖRNYEZETSZENNYEZŐ ANYAG” kiegészítéssel.
(2) Az árufeladó által szolgáltatott fuvarokmányoknak tartalmazniuk kell, vagy azokhoz csatolni kell, egy aláírt bizonyítványt vagy nyilatkozatot, hogy a szállításra felajánlott rakomány előírásszerűen van csomagolva és jelölve, az alkalomhoz illően címkézve vagy plakátozva, és szállításra megfelelő állapotban van ahhoz, hogy minimálisra csökkenjen a tengeri környezet veszélyeztetése.
(3) Minden ártalmas anyagokat szállító hajón egy külön jegyzéket vagy árunyilatkozatot kell tartani, amely a hajón lévő ártalmas anyagokat és ezek elhelyezését tartalmazza. Az ilyen külön jegyzék vagy árunyilatkozat helyett egy részletes rakodási tervet is lehet használni, amely a hajón lévő összes ártalmas anyag elhelyezését ábrázolja. Ezekről dokumentumokról a parton másolatokat kell megőriznie a hajó tulajdonosának vagy képviselőjének mindaddig, amíg az ártalmas anyagokat ki nem rakták. Ezeknek a dokumentumoknak egy példánya az elindulás előtt hozzáférhető kell, hogy legyen a kikötő szerinti állam hatósága által kijelölt személy vagy szervezet számára.
LÁSD AZ 1.0 ÉRTELMEZŐ MAGYARÁZATOT
(4) Abban az esetben, ha a hajó a hatályban lévő Életbiztonság a tengeren tárgyú 1974. évi nemzetközi egyezmény szerint a veszélyes áruk szállítására előírt külön jegyzékkel vagy nyilatkozattal, vagy részletes rakodási tervvel rendelkezik, akkor az ennek a mellékletnek a rendelkezései alapján előírt dokumentumokat a veszélyes áruknak a dokumentumaival össze lehet kapcsolni. Ahol a dokumentumokat összekapcsolják, világosan meg kell különböztetni egymástól a veszélyes árukat és az ennek a mellékletnek a hatálya alá tartozó ártalmas anyagokat.
Ártalmas anyagokat gondosan kell berakni és rögzíteni, úgy, hogy a tengeri környezetet minimálisan veszélyeztessék anélkül, hogy a hajó és a rajta lévő személyek biztonságát hátrányosan befolyásolnák.
Bizonyos ártalmas anyagok szállítását - megalapozott tudományos és technikai okokból - szükséges lehet megtiltani, vagy olyan mennyiségre korlátozni, amely bármely hajón szállítható. A mennyiség korlátozásánál megfelelő módon figyelembe kell venni a hajó nagyságát, szerkezetét és felszerelését, valamint az anyag csomagolását és sajátos tulajdonságait.
(1) Csomagolt formában szállított ártalmas anyagokat tilos a tengerbe kidobni, kivéve, ahol ez a hajó biztonságának megóvása vagy a tengeren történő életmentés céljából szükséges.
(2) Ennek az Egyezménynek a rendelkezéseit fenntartva, az ártalmas anyagok fizikai, vegyi és biológiai tulajdonságait alapul véve, megfelelő intézkedéseket kell tenni, a kiszivárgott anyag hajóról való lemosásának szabályozására, feltéve, hogy az ilyen intézkedések teljesítése nem befolyásolja hátrányosan a hajó és a rajta lévő személyek biztonságát.
(1) A hajó, amikor egy másik szerződő fél kikötőjében tartózkodik, alá van vetve az ilyen szerződő fél kellően felhatalmazott tisztviselője általi szemlének, az ennek a mellékletnek a hatálya alá eső üzemeltetési követelmények tekintetében, amikor megalapozottan feltételezhető, hogy a hajó parancsnoka, vagy a hajószemélyzet nem jártasak az ártalmas anyagok általi környezetszennyezés megelőzésére szolgáló alapvető fedélzeti eljárásokban.
(2) Az ennek a szabálynak az (1) bekezdésében fennálló körülmények esetén a szerződő félnek olyan lépéseket kell tennie, amelyek biztosítják, hogy a hajó nem hajózik el addig, amíg a helyzetet ennek a mellékletnek a követelményeivel összhangban nem rendezik.
(3) Erre a szabályra, az ennek az Egyezménynek az 5. cikkében, a kikötő szerinti állam általi ellenőrzés vonatkozásában, előírt eljárásokat kell alkalmazni.
(4) Ebben a szabályban semmi nem értelmezhető úgy, hogy az korlátozza az üzemeltetési előírások ellenőrzését gyakorló szerződő fél jogait és kötelezettségeit, amelyekre ezen Egyezmény által kimondottan felhatalmazással bír.
Ennek a mellékletnek az alkalmazása tekintetében ártalmas anyagok azok, amelyek a következő kritériumok bármelyikével azonosíthatók:
- élettanilag jelentős mértékben halmozódó és a vízi élővilágra vagy az emberi egészségre veszélyesnek ismert („+” veszélyességi fokozat az A oszlopban * ); vagy
- élettanilag halmozódó, a vízi élőszervezetekre vagy az emberi egészségre veszélyes, rövid (egy hét, vagy kevesebb) visszatartási idővel („Z” veszélyességi fokozat az A oszlopban * ); vagy
- tengeri élelemforrás fertőzését előidéző („T” veszélyességi fokozat az A oszlopban * ); vagy
- a vízi élővilágra erősen mérgező, LC50/96 * óra kisebb, mint 1 millió/rész értékkel minősített („4” veszélyességi fokozat a B oszlopban * ).
Egységesített értelmező magyarázatok a III. melléklethez
4.(3) szabály: Az út bármely megszakításakor, amikor bármilyen ki-, vagy berakási műveletre - akár részlegesre is - sor kerül, a hajón lévő ártalmas anyagok felülvizsgált jegyzékét tartalmazó dokumentumokat - amelyek ezeknek az anyagoknak a hajón való elhelyezését adják meg, vagy egy részletes rakodási tervet mutatnak be - az elindulás előtt hozzáférhetővé kell tenni a kikötő szerinti állam hatósága által kijelölt személy vagy szervezet számára.
Ennek a mellékletnek az alkalmazásában:
(1) Új hajó az a hajó:
(a) amelynek az építési szerződését ennek a mellékletnek a hatályba lépésekor vagy azután kötik meg, vagy - építési szerződés hiányában - amelynek gerincét ekkor fektetik le vagy ekkor áll az ennek megfelelő építési fokon; vagy
(b) amelynek átadása ennek a mellékletnek a hatálybalépése után három évvel vagy ennél később történik.
(2) Meglévő hajó az a hajó, amelyik nem új hajó.
(3) A szennyvíz a következőket jelenti:
(a) bármilyen fajtájú mosdóhelyiségek, vizeldék és WC-k lefolyóiból származó szennyvíz vagy más hulladék;
(b) egészségügyi helyiségekben (beteggondozó, betegszoba, stb.) elhelyezett mosdótálakból, fürdőkádakból és lefolyókból eredő szennyvíz;
(c) élőállatok tartózkodására szolgáló terekből eredő szennyvíz; vagy
(c) egyéb, a fentiekben meghatározott szennyvizekkel keveredett csatornavíz.
(4) A szennyvíztartály a szennyvíz összegyűjtésére és tárolására használt tartályt jelenti.
(5) Legközelebbi szárazföld. A „legközelebbi szárazföldtől” való meghatározás attól az alapvonaltól számítandó, amelytől a nemzetközi jog értelmében a kérdéses terület felségvizét meghatározták. Kivételt képez, hogy ennek az Egyezménynek az alkalmazása szempontjából Ausztrália északkeleti partja esetében a „legközelebbi szárazföldtől” való meghatározás egy olyan vonaltól számít, amely Ausztrália partjánál a 11°00’ déli szélesség és 142°08’ keleti hosszúság által meghatározott ponttól a 10°35’ déli szélesség és a 141°55’ keleti hosszúságig levő pontig,
innen a 10°00’ déli szélesség 142°00’ keleti hosszúságnál lévő pontig,
innen a 9°10’ déli szélesség 143°52’ keleti hosszúságnál lévő pontig,
innen a 9°00’ déli szélesség 144°30’ keleti hosszúságnál lévő pontig,
innen a 13°00’ déli szélesség 144°00’ keleti hosszúságnál lévő pontig,
innen a 15°00’ déli szélesség 146°00’ keleti hosszúságnál lévő pontig,
innen a 18°00’ déli szélesség 147°00’ keleti hosszúságnál lévő pontig,
innen a 21°00’ déli szélesség 153°00’ keleti hosszúságnál lévő pontig és
innen a 24°42’ déli szélesség 153°15’ keleti hosszúságnál Ausztrália partján
lévő pontig kijelölt vonalat jelenti.
Ennek a mellékletnek a rendelkezéseit alkalmazni kell:
(a) (i) a 200 tonna és ennél nagyobb bruttó tonnatartalmú új hajókra;
(ii) a 200 tonna bruttó tonnatartalmúnál kisebb új hajókra, amelyeknek több mint 10 személy szállítására van engedélyük;
(iii) olyan új hajókra, amelyeknek a bruttó tonnatartalma nincs meghatározva és több mint 10 személy szállítására van engedélyük; és
(b) (i) a 200 tonna vagy ennél nagyobb bruttó tonnatartalmú meglévő hajókra ennek a mellékletnek a hatálybalépési időpontja után 10 évvel;
(ii) a 200 tonna bruttó tonnatartalmúnál kisebb meglévő hajókra, amelyeknek több mint 10 személy szállítására van engedélyük, ennek a mellékletnek a hatálybalépési időpontja után 10 évvel; és
(iii) olyan meglévő hajókra, amelyeknek bruttó tonnatartalma nincs meghatározva és több mint 10 személy szállítására van engedélyük, ennek a mellékletnek a hatálybalépési időpontja után 10 évvel.
(1) Minden hajót, amely köteles eleget tenni ebben a mellékletben foglalt rendelkezéseknek, és amely az Egyezményben részes más szerződő felek joghatósága alá tartozó kikötők és nyíltvízi terminálok közötti utakon közlekedik, az alábbiakban meghatározott szemléknek kell alávetni:
(a) Egy első szemlének a hajó üzembe helyezése előtt, vagy mielőtt ennek a mellékletnek a 4. szabályában előírt bizonyítványt először kiállítják, és amelynek magában kell foglalnia a hajó olyan szemléjét, amely biztosítja:
(i) hogy amennyiben a hajó szennyvíztisztító berendezéssel van felszerelve, ez a berendezés tegyen eleget a Szervezet által kifejlesztett szabványokra és vizsgálati módszerekre alapozott üzemelési követelményeknek; *
(ii) hogy amennyiben a hajó szennyvíz-aprító és fertőtlenítő rendszerrel van felszerelve, ez a rendszer az Igazgatás által jóváhagyott típusú legyen;
(iii) hogy, ha a hajó lakótéri szennyvíztartállyal van felszerelve, akkor az ilyen tartály befogadóképessége az Igazgatás megítélése szerint kielégítő legyen az összes szennyvíz visszatartására, a hajó üzemeltetése, a hajón lévő személyek száma és más vonatkozó tényezők figyelembe vételével. A szennyvíztartályt fel kell szerelni egy jelzőkészülékkel, mely vizuálisan jelzi a benne tárolt mennyiséget; és
(iv) hogy a hajó a szennyvíznek a befogadó berendezésekbe való kiürítéséhez alkalmas kivezető csővezetékkel legyen felszerelve, és hogy ez a csővezeték ennek a mellékletnek a 11. szabályában előírt szabványos parti csatlakozóval legyen ellátva.
Ennek a szemlének olyannak kell lennie, amely biztosítja, hogy a felszerelések, szerelvények, elrendezés és anyagok teljes mértékben kielégítik az alkalmazható követelményeit ennek a mellékletnek.
(b) Időszaki szemléknek - melyeknek időközeit az Igazgatás határozza meg, de ez az öt évet nem haladhatja meg - és amelyeknek biztosítaniuk kell, hogy a felszerelések, szerelvények, elrendezések és anyagok teljes mértékben kielégítik ennek a mellékletnek az alkalmazható követelményeit. Mindazonáltal, ha a Nemzetközi bizonyítvány a szennyvíz által okozott szennyeződés megakadályozásáról (1973) ennek a mellékletnek a 7. szabálya (2) és (4) bekezdésében részletezettek szerint meg lett hosszabbítva, az időszakos szemle időközét ennek megfelelően meg lehet hosszabbítani.
(2) Az Igazgatás megfelelő intézkedéseket köteles foganatosítani azokra a hajókra, amelyekre ennek a szabálynak az (1) bekezdése szerinti rendelkezések nem vonatkoznak, annak érdekében, hogy biztosítsa azt, hogy eleget tegyenek ezen melléklet rendelkezéseinek
(3) A hajó szemléit ennek a melléklet rendelkezéseinek az érvényre juttatása tekintetében az Igazgatás hivatalos tisztviselőinek kell megtartaniuk. Az Igazgatás azonban a szemlék megtartását átruházhatja az e célból kinevezett felügyelőkre, vagy az általa elismert szervezetekre. Az érdekelt Igazgatás minden esetben teljes szavatosságot vállal a szemlék teljességéért és hatékonyságáért.
(4) A hajónak, az ennek a szabálynak az alapján végrehajtott bármilyen szemléje után, a megszemlélt felszereléseken, szerelvényeken, elrendezéseken vagy anyagokon az Igazgatás engedélye nélkül semmiféle lényeges változtatást nem szabad végrehajtani, kivéve az ilyen felszerelések vagy szerelvények közvetlen cseréjét.
(1) Az ebben a mellékletben foglalt 3. szabály rendelkezései értelmében megtartott szemle után egy Nemzetközi bizonyítványt a szennyvíz által okozott szennyeződés megelőzéséről (1973) kell kiadni minden olyan hajónak, amely az Egyezményben részes más szerződő felek joghatósága alá tartozó kikötők és nyíltvízi terminálok közötti utakon közlekedik.
(2) Az ilyen bizonyítványt az Igazgatás vagy valamely, általa kellően felhatalmazott személy vagy szervezet köteles kiadni. Az Igazgatásnak minden esetben teljes felelősséget kell vállalnia a bizonyítványért.
(1) Az Egyezményben részes szerződő fél kormánya az Igazgatás felkérésére megszemléltethet valamely hajót, és ha megállapítást nyert, hogy az ebben a mellékletben foglalt rendelkezéseknek megfelelt, kiadhatja a hajónak a Nemzetközi bizonyítványt a szennyvíz által okozott szennyeződés megelőzéséről (1973), vagy ennek kiadására felhatalmazást adhat, ezzel a melléklettel összhangban.
(2) A bizonyítvány és a szemlejegyzőkönyv egy-egy másolatát a lehető legrövidebb időn belül el kell juttatni a szemlét kérő Igazgatásnak.
(3) Az így kiadott bizonyítványnak egy olyan értelmű nyilatkozatot kell tartalmaznia, hogy azt az Igazgatás felkérésére állították ki, és azonos értékű és ugyanúgy elfogadható, mint az ennek a mellékletnek a 4. szabálya alapján kiállított bizonyítvány.
(4) A Nemzetközi bizonyítvány a szennyvíz által okozott szennyeződés megelőzéséről (1973) nem adható ki olyan hajó részére, amely egy nem szerződő fél állama lobogójának viselésére jogosult.
A Nemzetközi bizonyítványt a szennyvíz által okozott szennyeződés megelőzéséről (1973) ennek a mellékletnek a függelékében megadott mintának megfelelő alakban kell a kibocsátó ország egy hivatalos nyelvén kiadni. Ha a használt nyelv sem nem angol, sem nem francia, akkor a szövegnek tartalmaznia kell a két nyelv egyikére való fordítást is.
(1) A Nemzetközi bizonyítványt a szennyvíz által okozott szennyeződés megelőzéséről (1973) az Igazgatás által meghatározott időtartamra kell kiadni. Ez az időtartam a kiadás időpontjától számított öt évet nem haladhatja meg, ennek a szabálynak (2), (3) és (4) bekezdéseiben meghatározottak kivételével.
(2) Ha egy hajó a bizonyítvány lejártának időpontjában nem annak az Egyezményben részes szerződő félnek a fennhatósága alá tartozó kikötőben vagy nyíltvízi terminálon tartózkodik, amelynek lobogója viselésére jogosult, a bizonyítványt az Igazgatás meghosszabbíthatja. Az ilyen meghosszabbítást azonban, csak abból a célból adható ki, hogy a hajó befejezhesse útját abba az államba, amelynek lobogóját viselni jogosult, vagy amelyben a szemlét meg fogják tartani, és csakis olyan esetben, amikor ez méltányosnak és ésszerűnek látszik.
(3) Egyetlen bizonyítványt sem lehet így öt hónapnál hosszabb időre meghosszabbítani. Az a hajó, amelyik részére ilyen meghosszabbítást engedélyeztek, nincs feljogosítva az ilyen meghosszabbítás jogcímén azt az államot vagy azt a kikötőt beérkezése után elhagyni, amely állam lobogójának viselésére jogosult, vagy amely kikötőben a szemléje esedékes, anélkül, hogy új bizonyítványt kapna.
(4) Azt a bizonyítványt, amelyet ennek a szabálynak a (2) bekezdése szerinti rendelkezések értelmében nem hosszabbítottak meg, az Igazgatás meghosszabbíthatja az azon megjelölt lejárati időponttól egy hónapig terjedő kíméleti időtartamra.
(5) A bizonyítvány érvényét veszti, ha a felszereléseken, szerelvényeken, elrendezésen vagy az anyagokban az Igazgatás hozzájárulása nélkül jelentős változtatásokat hajtottak végre, kivéve az ilyen felszerelések vagy szerelvények közvetlen kicserélését.
(6) Egy hajó részére kiadott bizonyítvány érvénytelenné válik, ha a hajót egy másik állam lobogója alá helyezik, az ennek a szabálynak a (7) bekezdésében előírtak kivételével.
(7) Ha valamely hajót egy másik szerződő fél lobogója alá helyeznek, a bizonyítvány öt hónapnál nem hosszabb időtartamig érvényben marad - amennyiben ezen időszak végéig nem járt volna le - vagy addig, amíg az Igazgatás az ezt helyettesítő bizonyítványt kiadja, aszerint, hogy melyikre kerül korábban sor. Az áthelyezés megtörténte után a lehető legrövidebb időn belül annak a szerződő félnek a kormánya, amelynek lobogóját a hajó mindaddig jogosult volt viselni, köteles megküldeni az Igazgatásnak a bizonyítvány másolatát, amellyel a hajó az átadás előtt el volt látva, és ha rendelkezésére áll, a vonatkozó szemle jegyzőkönyvét is.
(1) Ennek a mellékletnek a 9. szabályában foglalt rendelkezések fenntartásával, a szennyvíznek a tengerbe történő kiürítése tilos, kivéve ha:
(a) a hajó a 3. szabály (1) (a) bekezdésének megfelelően, az Igazgatás által jóváhagyott rendszert használva, aprított és fertőtlenített szennyvizet ürít ki, a legközelebbi szárazföldtől 4 tengeri mérföldnél nagyobb távolságra, vagy nem aprított és fertőtlenített szennyvizet, a legközelebbi szárazföldtől 12 tengeri mérföldnél nagyobb távolságra, feltéve, hogy bármelyik esetben a szennyvíztartályokban tárolt szennyvizet nem hirtelen, hanem mérsékelt ütemben üríti ki, mialatt a hajó menetben van és legalább 4 csomó sebességgel halad; a kiürítés ütemét a Szervezet szabványainak alapul vételével az Igazgatásnak kell jóváhagynia; vagy
(b) a hajó egy olyan jóváhagyott szennyvíztisztító berendezést üzemeltet, amelyről az Igazgatás igazolta, hogy megfelel ennek a mellékletnek 3. szabálya (1) (a) (i) pontjában hivatkozott üzemeltetési követelményeknek; és
(i) a berendezés próbavizsgálati eredményei a Nemzetközi bizonyítványba a szennyvíz által okozott szennyeződés megelőzéséről (1973) bevezették;
(ii) továbbá, a kiömlő folyadék nem eredményez látható, szilárd halmazállapotú uszadékot a környező vízen, és nem idézi elő annak elszíneződést; vagy
(c) a hajó egy olyan állam fennhatósága alatti vizeken tartózkodik és ürít ki szennyvizet, amely megfelel az olyan, kevésbé szigorú követelményeknek, amelyeket ez az állam előírhat.
(2) Amennyiben a szennyvíz olyan szeméttel vagy szemetes vízzel keveredik, amelynek eltérő kiürítési előírásai vannak, a szigorúbb követelményeket kell betartani.
Ennek a mellékletnek a 8. szabályát nem kell alkalmazni:
(a) a hajó vagy a hajón lévők biztonságának megóvása, vagy a tengeren való életmentés érdekében szükséges szennyvíz kiürítésénél; vagy
(b) a hajót vagy annak felszerelését ért károsodásból származó szennyvíz kiürítésénél, ha minden ésszerű óvintézkedést megtettek, a kár bekövetkezése előtt és után, a kiürítés megakadályozása vagy minimálisra csökkentése érdekében.
(1) Az Egyezményben részes valamennyi szerződő fél kormánya kötelezettséget vállal, hogy a kikötőkben és terminálokon a szennyvíz befogadására szolgáló berendezésekről gondoskodik, az azokat használó hajók igényeinek megfelelően, anélkül, hogy indokolatlan késedelmet okozna a hajónak.
(2) Valamennyi szerződő fél kormánya köteles a Szervezetet értesíteni az érdekelt szerződő kormányoknak történő továbbítás céljából, az összes olyan esetről, amikor az ebben a szabályban előírt berendezések állítólag nem bizonyultak kielégítőnek.
Annak érdekében, hogy a befogadó berendezéseket össze lehessen kapcsolni a hajó kiürítő csővezetékével, mindkét vezetéket el kell látni szabványos kiürítő csatlakozóval, az alábbi táblázat szerint:
Kiürítő csatlakozók peremeinek szabványos méretei
| Megnevezés | Méret | |
| Külső átmérő | 210 mm | |
| Belső átmérő | A cső külső átmérőjének megfelelően | |
| A csavarfuratok osztókörének átmérője | 170 mm | |
| Hornyok a peremen | 4 db 18 mm átmérőjű lyuk a fenti átmérőjű csavarfurat osztókörén egyforma távolságra elhelyezve a perem külső széléig hornyolva. A horony szélessége 18 mm legyen. | |
| A perem vastagsága | 16 mm | |
| Anyás csavarok és csavaranyák mennyisége, átmérője | 4 db, valamennyi 16 mm átmérőjű és megfelelő hosszúságú | |
| A peremet úgy kell tervezni, hogy 100 mm-es legnagyobb belső átmérőjű csöveket lehessen csatlakoztatni, és acélból vagy más ezzel egyenértékű anyagból, sima felülettel készüljön. Ennek a peremnek egy megfelelő tömítéssel együtt alkalmasnak kell lennie 6 kg/cm2 normális üzemi nyomás elviselésére. | ||
Az 5 méter és ennél kisebb elméleti oldalmagasságú hajók kiürítő csatlakozójának belső átmérője 38 mm lehet.
NEMZETKÖZI BIZONYÍTVÁNY A SZENNYVÍZ ÁLTAL OKOZOTT SZENNYEZŐDÉS MEGELŐZÉSÉRŐL (1973)
Kiállítva A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény rendelkezései alapján, a
............................................................................................................................................
(az ország teljes megnevezése)
kormányának fennhatósága alatt, a
...................................................................................................................................... által
(A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény rendelkezései alapján felhatalmazott illetékes személy vagy szervezet teljes megnevezése)
| A hajó neve | Megkülönböztető szám vagy betűk | Lajstromozási kikötő | Bruttó tonnatartalom | A hajó által igazoltan szállítható személyek száma | |
Új/meglévő hajó *
Az építési szerződés kelte: ...............................................................................................
A hajógerinc lefektetésének kelte, illetve az a dátum, amikor a hajó ennek megfelelő építési fokon állt: ............................................................................................................
A hajó átadásának kelte: .................................................................................................
EZENNEL IGAZOLJUK, hogy:
(1) A hajó fel van szerelve egy szennyvíztisztító berendezéssel / aprítóberendezéssel / lakótéri szennyvíz tartállyal * és kiürítő csővezetékkel, az Egyezmény IV. melléklete 3. szabályának (1) (a) (i)-(iv) pontjaiban előírtaknak megfelelően, a következőképpen:
(a) A szennyvíztisztító berendezés leírása: *
A szennyvíztisztító berendezés típusa: ..........................................................................
Gyártó cég neve: ........................................................................................................
A szennyvíztisztító berendezést az Igazgatás hitelesítette, és az megfelel a következő szennyvíz-szabályoknak: *
(b) Az aprítóberendezés leírása: *
Az aprítóberendezés típusa: ...........................................................................................
Gyártó cég neve: .............................................................................................................
A szennyvíz szabványa a fertőtlenítés után: ...................................................................
(c) A lakótéri szennyvíztartály leírása: *
A lakótéri szennyvíztartály teljes befogadóképessége: ..................................................
Elhelyezés: ...................................................................................................................
(d) Csővezeték a szennyvíznek a befogadó berendezésbe való kiürítéséhez, szabványos parti csatlakozóval ellátva.
(2) A hajót megszemléltük A hajók által okozott szennyeződés megakadályozásáról szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény IV. melléklete 3. szabályának megfelelően, a szennyvíz által okozott szennyeződés megakadályozása tekintetében, és a szemle azt mutatta, hogy a hajó felszerelése és annak állapota minden szempontból kielégítő és a hajó megfelel az Egyezmény IV. melléklete alkalmazandó követelményeinek.
Ez a bizonyítvány érvényes: ................................................................................ -ig
Kiállítva: ........................................................................................................
(a bizonyítvány kiállításának helye)
| ............................................. | .................................................................... | |
| (a bizonyítványt kiállító, hivatalos személy aláírása) |
(A kiállító hatóság pecsétje, illetve bélyegzője)
Az Egyezmény IV. melléklete 7/2/ és /4/ szabályának rendelkezései értelmében ennek a bizonyítványnak az érvényességét meghosszabbítottuk: ...............................................-ig
Aláírta: ........................................................................
(a kellően felhatalmazott hivatalos személy
aláírása)
Hely: ...........................................................................
Kelt: ............................................................................
(A hatóság pecsétje, illetve bélyegzője)
Ennek a mellékletnek az alkalmazásában:
(1) A szemét az élelmezési, háztartási és üzemi hulladék mindenféle fajtáját jelenti - a friss hal és ennek részei kivételével - amelyek egy hajó szokásos üzemelése alatt termelődnek és melyeket folyamatosan vagy időszakosan takarítanak el, kivéve azokat az anyagokat, melyek a jelen Egyezmény más mellékleteiben vannak meghatározva vagy felsorolva.
(2) Legközelebbi szárazföld. A „legközelebbi szárazföldtől” való meghatározás attól az alapvonaltól számítandó, amelytől a nemzetközi jog értelmében a kérdéses terület felségvizét meghatározták. Kivételt képez, hogy jelen Egyezmény alkalmazása szempontjából Ausztrália északkeleti partja esetében a „legközelebbi szárazföldtől” való meghatározás egy olyan vonaltól számít, amely Ausztrália partjánál a 11°00’ déli szélesség és 142°08’ keleti hosszúság által meghatározott ponttól a 10°35’ déli szélesség és a 141°55’ keleti hosszúságig levő pontig,
innen a 10°00’ déli szélesség 142°00’ keleti hosszúságnál lévő pontig,
innen a 9°10’ déli szélesség 143°52’ keleti hosszúságnál lévő pontig,
innen a 9°00’ déli szélesség 144°30’ keleti hosszúságnál lévő pontig,
innen a 13°00’ déli szélesség 144°00’ keleti hosszúságnál lévő pontig,
innen a 15°00’ déli szélesség 146°00’ keleti hosszúságnál lévő pontig,
innen a 18°00’ déli szélesség 147°00’ keleti hosszúságnál lévő pontig,
innen a 21°00’ déli szélesség 153°00’ keleti hosszúságnál lévő pontig és
innen a 24°42’ déli szélesség 153°15’ keleti hosszúságnál Ausztrália partján
lévő pontig kijelölt vonalat jelenti.
(10) Különleges körzet az olyan tengeri körzetet jelenti, ahol annak oceanográfiai és ökológiai körülményeivel összefüggő elismert technikai okok miatt, és forgalmának különleges jellege következtében különleges kötelező erejű módszerek alkalmazása szükséges a szemét által okozott szennyeződés megakadályozására. A különleges körzetek magukba kell, hogy foglalják ennek a mellékletnek az 5. szabályában felsoroltakat.
Kifejezetten eltérő rendelkezések hiányában ennek a mellékletnek a rendelkezései minden hajóra vonatkoznak.
(1) Ezen melléklet 4. 5. és 6. szabályai rendelkezéseinek fenntartásával:
(a) bármiféle műanyag, beleértve - de nem kizárólag arra korlátozva - a szintetikus köteleket, szintetikus halászhálókat és műanyag hulladékzsákokat, tengerbe dobása tilos;
(b) a következő szemétfajtáknak a tengerbe ürítése a legközelebbi szárazföldtől a lehetőség szerint minél távolabb történjen, ez azonban bármely esetben tilos, ha a legközelebbi szárazföldtől a távolság kevesebb, mint:
(i) 25 tengeri mérföld, olyan alomfa, burkoló- és csomagolóanyagok esetén, amelyek úsznak a víz felszínén;
(ii) 12 tengeri mérföld, élelmiszer hulladék és összes egyéb szemét esetén, beleértve a papírtermékeket, rongyokat, üveget, fémeket, palackokat, cserépedényeket és hasonló hulladékokat.
(c) Ennek a szabálynak a (b) (ii) alpontjában meghatározott szemétnek a tengerbe ürítése megengedhető, ha az egy aprító- vagy őrlőberendezésen megy keresztül és ez legközelebbi szárazföldtől a lehetőség szerint a legtávolabbra történik, de bármely esetben tilos, ha a legközelebbi szárazföldtől való távolság kevesebb 3 tengeri mérföldnél. Az ilyen aprított vagy megőrölt szemétnek képesnek kell lenni átjutnia 25 mm-nél nem nagyobb nyílású rostán.
(2) Ha a szemét más hulladékokkal van összekeveredve, amelyekre az eltakarítás vagy kiürítés követelményei eltérőek, a szigorúbb követelményeket kell betartani.
(1) Ennek a szabálynak a (2) bekezdésében foglalt rendelkezések fenntartásával, az ennek a mellékletnek a szabályozása alá eső bármilyen anyag eltakarítása tilos a rögzített vagy úszó platformokról, amelyek a tengerfenék ásványi forrásainak feltárásával, kitermelésével és az ezzel kapcsolatos tengeri feldolgozásával foglalkoznak, továbbá minden egyéb hajóról, ha az ilyen platformok mellett, vagy azok 500 méteres körzetén belül tartózkodnak.
(2) Az élelmiszer hulladékoknak a tengerbe ürítése az ilyen rögzített vagy úszó platformokról, továbbá minden egyéb hajóról, amelyek az ilyen platformok mellett, vagy azok 500 méteres körzetén belül tartózkodnak, megengedhető, ha ezek egy aprítón vagy őrlőberendezésen mennek keresztül. Az ilyen aprított vagy megőrölt szemétnek képesnek kell lenni átjutnia 25 mm-nél nem nagyobb nyílású rostán.
(1) Ennek a mellékletnek a rendelkezései értelmében különleges körzetek: a Földközi-tenger körzet, a Balti-tenger körzet, a Fekete-tenger körzet, a Vörös-tenger körzet, a Perzsa-öböl körzet, a Déli-sarkvidék körzet és a Tágabb Karibi Régió, beleértve a Mexikói-öblöt és a Karib-tengert, amelyeknek a meghatározása a következő:
(a) A Földközi-tenger körzet magát a Földközi-tengert jelenti, beleértve öbleit és beltengereit, amelyet a Földközi és a Fekete-tenger közti 41° északi szélességi kör, nyugatra pedig az 5°36’ nyugati hosszúsági körön a Gibraltár-szoros határol.
(b) A Balti-tenger körzet magát a Balti-tengert jelenti a Botteni-öböllel és a Finn-öböllel és a Balti-tengerhez vezető bejárattal, a Skagerrakban az északi szélesség 57°44,8’ körén lévő Skaw által határolva.
(c) A Fekete-tenger körzet magát a Fekete-tengert jelenti, a Földközi-tenger és a Fekete-tenger közt a 41° északi szélességi kör által képezett határral.
(d) A Vörös-tenger körzet magát a Vörös-tengert jelenti, beleértve a Szuezi-öbölt és az Aquabai-öbölt, délről a Ras si Ane (északi szélesség 12°28,5’ keleti hosszúság 43°19,6’) és a Husn Murad (északi szélesség 12°40,4’ keleti hosszúság 43°30,2’) közti loxodróm vonallal határolva.
(e) A Perzsa-öböl körzet a Ras el Hass (északi szélesség 22°30’, keleti hosszúság 29°48’) és a Ras el Fasteh (északi szélesség 25°04’, keleti hosszúság 61°25’) közti loxodróm vonaltól észak-nyugatra eső tengeri területet jelenti.
(f) Az Északi-tenger körzet magát az Északi-tengert jelenti, beleértve a beltengereit, az alábbi határokkal:
(i) az Északi-tenger a 62° északi szélességtől délre és a 4° nyugati hosszúságtól keletre;
(ii) a Skagerrak, amelynek déli határát Skaw-tól keletre az 57°44,8’ északi szélesség alkotja; és
(iii) az Angol-csatorna és bejárata az 5° nyugati hosszúságtól keletre és a 48°30’ északi szélességtől északra.
(g) A Déli-sarkvidék körzet a 60° déli szélességtől délre fekvő tenger-területet jelenti.
(h) A Tágabb Karibi Régió, az Egyezmény a tengeri környezet védelmére és fejlesztésére a Tágabb Karibi Régióban (Cartagena de Indias, 1983), 2. cikkének (1) bekezdésében foglalt meghatározás szerint, magát a Mexikói-öblöt és a Karib-tengert jelenti, beleértve öbleiket és beltengereiket, valamint az Atlanti-óceánnak a következő határvonalakon belül fekvő részét: a 30° északi szélességi kör Floridától keletre a 77°30’ nyugati hosszúsági körig, innen egy loxodróma vonal a 7°20’ északi szélességi kör és az 50° nyugati hosszúsági kör metszéspontjáig, innen egy loxodróma vonal délnyugati irányban haladva Francia-Guyana keleti határáig.
(2) Ennek a mellékletnek a 6. szabályában foglalt rendelkezések fenntartásával:
(a) az alábbiak tengerbe ürítése tilos:
(i) bármiféle műanyag, beleértve - de nem kizárólag arra korlátozva - a szintetikus köteleket, szintetikus halászhálókat és műanyag hulladékzsákokat; és
(ii) összes egyéb szemét, beleértve a papírtermékeket, rongyokat, üveget, fémeket, palackokat, cserépedényeket, alomfát, burkoló- és csomagolóanyagokat;
(b) kivéve ennek a szabálynak a (c) pontjában foglalt rendelkezést, az élelmiszerhulladéknak a tengerbe való kidobása - amennyire az csak megvalósítható - a szárazföldtől a legtávolabbra történjen, azonban ez semmilyen esetben sem lehet 12 tengeri mérföldnél kevesebb a legközelebbi szárazföldtől;
(c) a Tágabb Karibi Régióban az olyan élelmiszerhulladéknak a tengerbe való kidobását, amely egy aprító- vagy őrlőberendezésen ment keresztül a szárazföldtől a lehetőség szerint minél távolabbra kell végezni, de semmilyen esetben sem közelebb 3 tengeri mérföldnél a legközelebbi szárazföldhöz. Az ilyen aprított vagy megőrölt szemétnek képesnek kell lenni átjutnia 25 mm-nél nem nagyobb nyílású rostán.
(3) Ha a szemét más hulladékokkal van összekeveredve, amelyekre az eltakarítás vagy kiürítés követelményei eltérőek, a szigorúbb követelményeket kell betartani.
(4) Befogadó berendezések a különleges körzeteken belül:
(a) Az Egyezményben részes valamennyi szerződő fél kormánya, amelynek partvonala egy különleges körzet határvonalát képezi, kötelezettséget vállal, hogy a lehető legrövidebb időn belül biztosítja a különleges körzeten belül lévő összes kikötőjének - ennek a mellékletnek a 7. szabálya értelmében - kielégítő befogadó berendezésekkel való ellátását, figyelembe véve az ebben a körzetben üzemelő hajók sajátos igényeit.
(b) Minden érdekelt szerződő fél kormánya köteles a Szervezetet tájékoztatni arról, hogy milyen intézkedéseket tett ennek a szabálynak az (a) alpontja értelmében. A Szervezet elegendő értesítés kézhezvétele alapján köteles kitűzni egy időpontot, amelytől fogva ennek a szabálynak a kérdéses körzetre vonatkozó követelményei hatályba fognak lépni. A Szervezet köteles az így kitűzött időpontról legalább tizenkét hónappal megelőzően az összes szerződő felet értesíteni.
(c) Az így megállapított időpont után, az ebben a körzetben lévő olyan kikötőket felkereső hajóknak, ahol ilyen berendezések még nem állnak rendelkezésre, teljes mértékben alkalmazkodniuk kell ennek a szabálynak a követelményeihez.
Ennek a mellékletnek a 3., 4. és 5. szabályai nem vonatkoznak az alábbiakra:
(a) a hajó vagy a hajón lévők biztonságának a megóvása, vagy a tengeren való életmentés érdekében szükséges szemét eltakarítására; vagy
(b) a hajót vagy annak felszerelését ért károsodás következtében történő szemét kiömlésére, ha minden ésszerű intézkedést megtettek a kár bekövetkezte előtt és után, a kiömlés megakadályozására vagy minimálisra csökkentése érdekében; vagy
(c) a szintetikus halászhálók véletlen elvesztésére, amennyiben minden ésszerű intézkedést megtettek az ilyen veszteség megakadályozására.
(1) Az Egyezményen részes valamennyi szerződő fél kormánya kötelezettséget vállal, hogy a kikötőkben és terminálokon a szemét átvételére berendezésekről gondoskodik, az azokat használó hajók igényeinek megfelelően, anélkül, hogy indokolatlan késedelmet okozna a hajóknak.
(2) Valamennyi szerződő fél kormánya köteles a Szervezetet értesíteni, az érdekelt szerződő kormányoknak történő továbbítás céljából, az összes olyan esetről, amikor az ebben a szabályban előírt berendezések állítólag nem bizonyultak kielégítőnek.
(1) A hajó, amikor egy másik szerződő fél kikötőjében tartózkodik, alá van vetve az ilyen szerződő fél kellően felhatalmazott tisztviselője általi szemlének, az ennek a mellékletnek a hatálya alá eső üzemeltetési követelmények tekintetében, amikor megalapozottan feltételezhető, hogy a hajó parancsnoka, vagy a hajószemélyzet nem jártasak a szemét általi környezetszennyezés megelőzésére szolgáló alapvető fedélzeti eljárásokban.
(5) Az ennek a szabálynak az (1) bekezdésében fennálló körülmények esetén a szerződő félnek olyan lépéseket kell tennie, amelyek biztosítják, hogy a hajó nem hajózik el addig, amíg a helyzetet ennek a mellékletnek a követelményeivel összhangban nem rendezik.
(6) Erre a szabályra, az ennek az Egyezménynek az 5. cikkében, a kikötő szerinti állam általi ellenőrzés vonatkozásában, előírt eljárásokat kell alkalmazni.
(7) Ebben a szabályban semmi nem értelmezhető úgy, hogy az korlátozza az üzemeltetési előírások ellenőrzését gyakorló szerződő fél jogait és kötelezettségeit, amelyekre ez az Egyezmény által kimondottan felhatalmazással bír.
(1) (a) Minden 12 m, vagy annál hosszabb hajón táblákat kell elhelyezni, amelyek figyelmeztetik a személyzetet és az utasokat ennek a mellékletnek a 3. és 5. szabályában - ahogyan az alkalmazható - meghatározott szemételtakarítási követelményekre.
(d) A táblákat annak az államnak a hivatalos nyelvén kell feliratozni, amely állam lobogójának a viselésére a hajó jogosult, továbbá - az olyan hajók esetében, amelyek az Egyezményben részes más szerződő felek fennhatósága alatti kikötőkbe, vagy terminálokba tartó utakon közlekednek - angolul, vagy franciául is.
(2) Minden 400 tonna bruttó tonnatartalmú és annál nagyobb hajónak, és minden 15 fő, vagy annál több személy szállítására jogosult hajónak rendelkeznie kell egy szemétkezelési tervvel, amelyet a személyzet köteles betartani. Ennek a tervnek írott eljárási szabályokat kell tartalmaznia a szemét összegyűjtésére, tárolására, feldolgozására és eltávolítására, beleértve a fedélzeti berendezések használatát. A tervben ki kell jelölni egy, a terv betartásáért felelős személyt. Az ilyen tervnek összhangban kell lennie a Szervezet által kidolgozott útmutatóval és a személyzet munkanyelvén kell íródnia. *
(3) Minden 400 tonna bruttó tonnatartalmú és annál nagyobb hajót, és minden 15 fő, vagy annál több személy szállítására jogosult hajót, amelyek az Egyezményben részes más szerződő felek fennhatósága alatti kikötőkbe, vagy terminálokba tartó utakon közlekednek, továbbá minden a rögzített vagy úszó platformot, amelyek a tengerfenék ásványi forrásainak feltárásával, kitermelésével és ezzel kapcsolatos tengeri feldolgozásával foglalkoznak, el kell látni Szemét-nyilvántartási naplóval. A Szemét-nyilvántartási naplót - akár a hajó hivatalos hajónaplójának részeként, akár más formában - ennek a mellékletnek a függelékében meghatározott minta szerint kell kialakítani:
(a) minden kiürítési műveletet, vagy befejezett elégetést fel kell jegyezni a Szemét-nyilvántartási naplóba és azt - a kiürítés, vagy elégetés dátumának a megjelölésével - alá kell írnia a felelős tisztnek. A Szemét-nyilvántartási napló minden betelt oldalát alá kell írnia a hajó parancsnokának. A Szemét-nyilvántartási naplóba a bejegyzéseket annak az államnak a nyelvén kell tenni, amelynek lobogóját a hajó viselni jogosult, továbbá angolul, vagy franciául. Vita vagy eltérés esetén annak az államnak a hivatalos nemzeti nyelvén végzett bejegyzések lesznek a döntőek, amelynek a lobogóját a hajó viselni jogosult;
(b) az elégetésre, vagy kiürítésre vonatkozó minden bejegyzésnek tartalmaznia kell a dátumot és az időpontot, a hajó pozícióját, a szemét megnevezését valamint az elégetés vagy kiürítés becsült mennyiségét;
(c) a Szemét-nyilvántartási naplót a hajón olyan helyen kell tartani, hogy könnyen hozzáférhető legyen ellenőrzés céljából, bármilyen ésszerű időpontban. A naplót az utolsó bejegyzés megtétele után két évig kell megőrizni;
(d) kiürítés, vagy ennek a mellékletnek a 6. szabályában említett kiömlés, vagy véletlen elvesztés esetén, a Szemét-nyilvántartási naplóba bejegyzést kell tenni az elvesztés körülményeiről és okairól.
(4) Az igazgatás lemondhat a Szemét-nyilvántartási naplóra vonatkozó előírásokról az alábbi esetekben:
(a) bármely olyan - 15 fő, vagy annál több személy szállítására jogosult hajó - amely 1 órás, vagy annál rövidebb időtartamú utakat tesz meg;
(b) rögzített, vagy úszó platformok, amíg a tengerfenék feltárásával és kitermelésével vannak elfoglalva.
(5) Az Egyezményben részes bármely szerződő fél kormányának illetékes hatósága ellenőrizheti a Szemét-nyilvántartási naplót bármely olyan hajón, amelyre ez a melléklet vonatkozik, amíg a hajó az illető kormány kikötőjében van, vagy part menti termináljain tartózkodik, továbbá másolatot készíthet a naplóba bevezetett bármelyik bejegyzésről és felkérheti a hajó parancsnokát, hogy igazolja, hogy a másolat egy ilyen bejegyzésnek hiteles másolata. Minden így készült másolatot, amit a hajó parancsnoka hiteles másolatként igazolt a hajó Szemét-nyilvántartási naplójába bevezetett valamely bejegyzésről, bármely jogi eljárás során bizonyítékként kell elfogadni a bejegyzésben megállapított tényekről. Az ennek a bekezdésnek az értelmében illetékes hatóságnak a Szemét-nyilvántartási napló ellenőrzését és egy hiteles másolat elkészítését a lehető leggyorsabban kell elvégeznie, anélkül, hogy felesleges késedelmet okozna a hajónak.
(6) Az 1997. július 1-je előtt épült hajókra ezt a szabályt 1998. július 1-jétől kell alkalmazni.
Hajó neve: .....................................................................................................
Megkülönböztető szám vagy betűk: ................................................................
IMO No.: ......................................................................................................
Időszak: ........................................... -tól ...................................................-ig
1 Bevezetés
Az 1978. évi Jegyzőkönyvvel módosított, A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény” (MARPOL 73/78) V. mellékletének 9. szabályával összhangban, nyilvántartást kell vezetni minden kiürítési műveletről vagy elvégzett elégetésről. Ez magában foglalja a tengeren történő kiürítést, a befogadó berendezésekbe, vagy más hajók számára történő átadást.
2 Szemét és szemétkezelés
A szemét magában foglalja az élelmezési, háztartási és üzemi hulladék mindenféle fajtáját jelenti - a friss hal és ennek részei kivételével - amelyek a hajó szokásos üzemelése alatt termelődnek és melyeket folyamatosan vagy időszakosan takarítanak el, kivéve azokat az anyagokat, melyek a MARPOL 73/78 más mellékleteiben vannak meghatározva vagy felsorolva (úgymint az olaj, a szennyvíz vagy az ártalmas folyékony anyagok).
A tárgyhoz tartozó információk találhatók még az „Útmutató a MARPOL 73/78 V. mellékletének a végrehajtására” dokumentumban is. *
3 A szemét csoportosítása
Ennek a nyilvántartási naplónak az alkalmazására a szemét az alábbi kategóriák szerint lett csoportosítva:
1. műanyagok,
2. úszó alomfa, burkoló- vagy csomagolóanyagok,
3. ledarált papírtermékek, rongyok, üveg, fém, palackok, cserépedények stb.,
4. papírtermékek, rongyok, üveg, fém, palackok, cserépedények stb.,
5. ételhulladék,
6. szeméthamvasztó hamuja.
4 Bejegyzések a Szemét-nyilvántartási naplóba
4.1 A Szemét-nyilvántartási naplóba a következő esetek mindegyikében bejegyzést kell tenni:
(a) amikor a szemetet a tengerbe ürítik:
(i) a kiürítés dátuma és időpontja,
(ii) a hajó helyzete (szélesség és hosszúság),
(iii) a kiürített szemét kategóriája,
(iv) a becsült mennyiség mindegyik kategóriára, köbméterben,
(v) a műveletért felelős tiszt aláírása;
(b) amikor a szemetet parti befogadó berendezésekbe ürítik, vagy más hajókra adják át:
(i) a kiürítés dátuma és időpontja,
(ii) kikötő vagy berendezés, vagy a hajó neve,
(iii) a kiürített szemét kategóriája,
(vi) a becsült mennyiség mindegyik kategóriára, köbméterben,
(vii) a műveletért felelős tiszt aláírása;
(c) amikor a szemetet elégetik:
(i) a szemétégetés megkezdésének és befejezésének dátuma, időpontja,
(ii) a hajó helyzete (szélesség és hosszúság),
(iii) az elégetés becsült mennyisége köbméterben,
(iv) a műveletért felelős tiszt aláírása;
(d) a szemét véletlenszerű, vagy más kivételes kiürítése:
(i) az esemény bekövetkeztének időpontja;
(ii) kikötő, vagy a hajó helyzete esemény bekövetkeztének időpontjában,
(iii) a szemét becsült mennyisége és kategóriája,
(iv) az eltávolítás, kiömlés vagy elvesztés körülményei, ezek oka és általános megjegyzések.
4.2 Átvételi elismervények
A hajóparancsnoknak egy elismervényt, vagy igazolást kell kapnia a kikötői befogadó berendezés kezelőjétől, vagy a szemetet átvevő hajó parancsnokától az átadott szemét becsült mennyiségéről. Az elismervényt vagy igazolást meg kell őrizni a hajón a Szemét-nyilvántartási naplóval együtt két évig.
4.3 A szemét mennyisége
A hajón lévő szemét mennyiségét köbméterben kell megbecsülni, ha lehetséges kategóriák szerint elkülönítve. A Szemét-nyilvántartási napló több utalást tartalmaz a szemét becsült mennyiségére. Elismert, hogy a szemét mennyiségének becslési pontossága magyarázatot igényel. A térfogati becslések különbözni fognak a feldolgozás előtt és után. Néhány feldolgozási eljárás nem teszi lehetővé a térfogat használható felbecsülését, mint pl. a folyamatos élelmiszerhulladék feldolgozás. Ezeket a tényezőket figyelembe kell venni a naplóbejegyzések megtételekor és értelmezésekor.
SZEMÉTKIÜRÍTÉS NYILVÁNTARTÁSA
| Hajó neve: ................ | Megkülönböztető szám, vagy betűk: ............................ | IMO No. ............................. | ||
| Szemétkategóriák: | ||||
| 1. | Műanyagok | |||
| 2. | Úszó alomfa, burkoló- vagy csomagolóanyagok | |||
| 3. | Ledarált papírtermékek, rongyok, üveg, fém, palackok, cserépedények stb. | |||
| 4. | Papírtermékek, rongyok, üveg, fém, palackok, cserépedények stb. | |||
| 5. | Ételhulladék | |||
| 6. | Szeméthamvasztó hamuja | |||
MEGJEGYZÉS: AZ ÉTELHULLADÉK KIVÉTELÉVEL BÁRMELY SZEMÉT KIÜRÍTÉSE TILOS A KÜLÖNLEGES KÖRZETEKBEN. CSAK A TENGERBE KIÜRÍTETT SZEMETET KELL KATEGORIZÁLNI. AZ 1. KATEGÓRIÁBA TARTOZÓ SZEMÉT KIVÉTELÉVEL, A BEFOGADÓ BERENDEZÉSEKBE KIÜRÍTETT SZEMÉT ÖSSZESÍTETT BECSÜLT MENNYISÉGÉT KELL MEGADNI.
| Dátum/időpont | A hajó helyzete | A tengerbe kiürített becsült mennyiség (m3) | A befogadó berendezésekbe kiürített vagy más hajóknak átadott becsült mennyiség (m3) | Az elégetés becsült mennyisége (m3) | Hitelesítés /aláírás | ||||||||
| Kategóriák | Kategóriák | ||||||||||||
| 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 1 | egyéb | |||||||
Hajóparancsnok aláírása: ........................................................ Dátum: .................................
| 1 | A MARPOL 73/78 I. melléklete egységes értelmező magyarázatainak jegyzéke | ||
| MEPC/Circ.97. 2. melléklet | Az I. melléklet rendelkezéseinek egységes értelmező magyarázatai | ||
| MEPC 17/21, 5.17 bekezdés | Egységesített értelmező magyarázat | ||
| MEPC 18/18, 5. melléklet | |||
| MEPC 19/18, 3. melléklet | Egységesített értelmező magyarázat | ||
| MEPC 20/19, 5. melléklet | Egységesített értelmező magyarázat | ||
| MEPC 21/19, 11. melléklet | Az I. melléklet 9. szabály (1) bekezdésének és 10. szabály (3) bekezdésének egységes értelmező magyarázata, és az A.541(13) Közgyűlési határozat értelmező magyarázata (ez a kiadvány nem tartalmazza) | ||
| MEPC 25/20, 5.7 bekezdés | Az I. melléklet 17. szabály jóváhagyott módosítása és értelmező magyarázata | ||
| MEPC 26/25, 5. melléklet | |||
| MEPC 27/16, 7. melléklet | Az I. melléklet 17. szabályának egységes értelmező magyarázata | ||
| MEPC 30/24, 7. melléklet | Az I. melléklet 1. szabálya (1) bekezdésének egységes értelmező magyarázata | ||
| MEPC 31/21, 5. melléklet | Az I. melléklet 1. szabálya ( 17) bekezdésének egységes értelmező magyarázata | ||
| MEPC 32/20, 5.2 bekezdés és 3. melléklet | Az I. melléklet 26. szabályának egységes értelmező magyarázata | ||
| MEPC 33/20, 4.5 bekezdés és 5. melléklet | Az I. melléklet 9. szabálya (4) bekezdésének, 10. szabálya (3) bekezdésének, 16. szabálya (1) és (2) bekezdésének egységes értelmező magyarázata | ||
| MEPC 34/23, 7.2.2 bekezdés és 6. melléklet | Az I. melléklet 7. szabályának, 12. szabálya (2) bekezdésének, 13. szabályának, 13G. szabályának, 13F. szabálya (3) bekezdés (d) alpontjának, 13G. szabálya (4) bekezdésének, 15. szabálya (7) bekezdésének, 16. szabálya (6) bekezdésének és 21. szabályának egységes értelmező magyarázata | ||
| MEPC 35/21, 8.10 bekezdés és 5. melléklet | Az I. melléklet 15. szabálya (7) bekezdésének egységes értelmező magyarázata | ||
| MEPC 36/22, 9.38 bekezdés és 7. melléklet | Az I. melléklet 15. szabálya (5) bekezdésének egységes értelmező magyarázata | ||
| MEPC 38/20, 3.9 bekezdés és 8.14 bekezdés | Az I. melléklet 13F. szabálya (3) bekezdés (d) alpontjának és 13F. szabályának egységes értelmező magyarázata | ||
| 2 | A MARPOL 73/78 II. melléklete egységes értelmező magyarázatainak jegyzéke | ||
| MEPC 22/21, 7. melléklet | A II. melléklet jóváhagyott értelmező magyarázatainak szövege | ||
| MEPC 23/22, 6. melléklet | A II. melléklet rendelkezéseinek értelmező magyarázatai | ||
| MEPC 23/22, 7. melléklet | A II. melléklet értelmezése a hamvasztó hajókra vonatkozóan (ez a kiadvány nem tartalmazza) | ||
| MEPC 24/19, 2. melléklet | A II. melléklet rendelkezéseinek értelmező magyarázatai | ||
| MEPC 24/19, 3. melléklet | A II. melléklet 3. szabály (4) bekezdése egységes értelmező magyarázatának kiterjesztése | ||
| MEPC 25/20, 4. melléklet | A II. melléklet rendelkezéseinek értelmező magyarázatai | ||
| MEPC 25/20, 5. melléklet | A II. melléklet értelmezése a szemétlerakási tevékenységgel foglalkozó hajókra és az ezzel kapcsolatos magyarázó megjegyzések (ez a kiadvány nem tartalmazza) | ||
| MEPC 29/22, 2. melléklet | A II. melléklet szabályainak egységes értelmező magyarázata | ||
| MEPC 30/24, 11. melléklet | A II. melléklet 3. szabálya (4) bekezdésének egységes értelmező magyarázata | ||
| MEPC 33/20, 3.19 bekezdés | A II. melléklet 3. szabálya (4) bekezdésének egységes értelmező magyarázata | ||
| 3 | A MARPOL 73/78 III. melléklete egységes értelmező magyarázatainak jegyzéke | ||
| MEPC 36/22, 9.42 bekezdés és 7. melléklet | A III. melléklet 4.3. szabályának egységes értelmező magyarázata | ||
| 1 | A következő jegyzék azokat a dokumentumokat sorolja fel, amelyeket ez a kiadvány tartalmaz | ||
| Megnevezés | Dokumentum | ||
| A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény | |||
| 1978. évi Jegyzőkönyv A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezményhez | |||
| I. Jegyzőkönyv: Rendelkezések az ártalmas anyagokkal kapcsolatos események jelentéséről | MEPC 22/21, 10. melléklet | ||
| - 1997. évi módosítás a II. cikk (1) bekezdéséhez | MEPC 38/20, 2. melléklet | ||
| II. Jegyzőkönyv: Választott bíráskodás | |||
| I. melléklet | |||
| - 1984. évi módosítások | MEPC 20/19, 4. melléklet | ||
| - 1987. évi módosítások | MEPC 25/20, 9. melléklet | ||
| - 1990. évi módosítások | MEPC 30/24, 5. melléklet | ||
| - 1991. évi módosítások | MEPC 31/21, 6. melléklet | ||
| - 1992. évi módosítások | MEPC 32/20, 6. és 7. melléklet | ||
| - 1994. évi módosítások | MC/CONF.2.8 | ||
| II. melléklet | |||
| - 1985. évi módosítások | MEPC 22/21, 4. melléklet | ||
| - 1989. évi módosítások | MEPC 27/16, 5. melléklet | ||
| - 1992. évi módosítások | MEPC 33/20, 8. melléklet | ||
| - 1994. évi módosítások | MC/CONF.2.8 | ||
| - Szabványok az ártalmas folyékony anyagok kiürítésének eljárásaira és intézkedéseire | |||
| - 1992. évi módosítások | MEPC 33/20, 3. melléklet | ||
| - 1994. évi módosítások | MEPC 35/21, 2. melléklet | ||
| - 1995. évi módosítások | MEPC 37/22/Add.1, 8. melléklet | ||
| III. melléklet | |||
| - A MARPOL 73/78 III. melléklet felülvizsgálatának előzetes tervezete | MEPC 26/25, 6. melléklet | ||
| - 1992. évi módosítások | MEPC 33/20, 9. melléklet | ||
| - 1994. évi módosítások | MC/CONF.2.8 | ||
| V. melléklet | |||
| - 1989. évi módosítások | MEPC 28/24, 2. melléklet | ||
| - 1994. évi módosítások | MC/CONF.2.8 | ||
| 2 | A következő jegyzék azokat a dokumentumokat sorolja fel, amelyeket ez a kiadvány nem tartalmaz | ||
| Megnevezés | Dokumentum vagy IMO kiadvány értékesítési szám | ||
| I. Jegyzőkönyv | |||
| - A.684(16) határozat: Általános alapelvek a hajóbejelentkezési rendszerekre és a hajók jelentési követelményeire, beleértve a veszélyes árukkal, ártalmas anyagokkal, és/vagy a tengeri környezetszennyező anyagokkal kapcsolatos események jelentésére szolgáló útmutató | IMO-516E | ||
| - Az ártalmas anyagokkal kapcsolatos események jelentésére szolgáló intézkedések a MARPOL 73/78 hatálya alatt (1990. évi kiadás) | IMO-516E | ||
| I. melléklet | |||
| - Útmutató a MARPOL 73/78 I. mellékletének a hatálya alatti szemlékre (1983. évi kiadás) | IMO-526E | ||
| - Útmutató a hajófedélzeti olajszennyezési riadóterv kialakítására (1992. évi kiadás) | IMO-586E | ||
| - Nyersolajos-mosó rendszerek (1983. évi kiadás) | IMO-617E | ||
| - Kijelölt tiszta ballaszttartályok (1982. évi kiadás) | IMO-619E | ||
| - Semleges-gáz rendszerek (1990. évi kiadás) | IMO-860E | ||
| - Útmutató az ömlesztettáru-szállító hajók és az olajszállító tartályhajók fokozott ellenőrzési programjára a szemlék során | A.744(18) határozat | ||
| II. melléklet | IMO-653E | ||
| - Útmutatók az ömlesztve szállított folyadékok ideiglenes értékelésére | |||
| - 1. melléklet - Folyamatábra az ömlesztve szállított folyadékok ideiglenes értékelésére | |||
| - 2. melléklet - A MARPOL 73/78 II. mellékletének egységes értelmező magyarázatai | |||
| - 3. melléklet - Példa a hajó Alkalmassági bizonyítványának és Eljárások és elrendezések kézikönyvének a módosító lapjára | |||
| - 4. melléklet - Az ártalmas folyékony anyagok besorolására szolgáló útmutatók értelmezése | |||
| - 5. melléklet - Rövidített jelmagyarázat a kockázati jellemzőkre | |||
| - 6. melléklet - A hajótípusok tengeri környezetvédelmi szempontból vett követelményeinek meghatározására szolgáló kritériumok | |||
| - 7. melléklet - Telex/Telefax formátum az ártalmas folyékony anyagok ideiglenes értékelésével kapcsolatos háromoldalú megállapodás indítványozására | |||
| - 8. melléklet - Folyékony vegyianyagok kiértékelésére szolgáló formátum | |||
| - 9. melléklet - Példák a számítási módszerre | |||
| - 10. melléklet - Az IBC/BHC Kódexekben szereplő anyagokat tartalmazó keverékek minimális szállítási követelményeinek meghatározásával kapcsolatos értelmezés a biztonsági szempontokra tekintettel | |||
| - Ömlesztett veszélyes vegyianyag-szállító hajók nemzetközi építési és felszerelési kódexe (IBC Kódex) (1994. évi kiadás) | IMO-100E | ||
| - Útmutató a II. melléklet hatálya alatti szemlékre (1987. évi kiadás) | IMO-508E | ||
| - Ömlesztett veszélyes vegyianyag-szállító hajók építési és felszerelési kódexe (BHC Kódex) (1993. évi kiadás) | IMO-508E | ||
| III. melléklet | |||
| - Veszélyes áruk nemzetközi tengeri szállítási kódexe (IMDG Kódex) (1992. évi kiadás) | IMO-200E | ||
| V. melléklet | |||
| - Útmutató az V. melléklet végrehajtására | IMO-656E | ||
| - 1. függelék - Jelentési minta szemét elhelyezésére szolgáló kikötői befogadó berendezések állítólagos elégtelenségére | |||
| - Szabványos specifikációk a hajófedélzeti szeméthamvasztókra | |||
| Általános témakörök | |||
| - A hajók és kiürítések ellenőrzése | IMO-601E | ||
| - A kikötő szerinti állam általi ellenőrzések | IMO-650E | ||
| - A kikötői befogadó berendezések részletes kézikönyve | IMO-597E | ||
| - A MARPOL 73/78 hatálya alatt megkövetelt környezetszennyezés megelőzési berendezések (1996. évi kiadás) | IMO-646E | ||
| - MARPOL - Hogyan alkalmazzuk | IMO-636E | ||
| IMO kiadvány értékesítési száma | |||
| MEPC.1(II) * | Az olajon kívüli anyagokkal történő tengeri környezetszennyezési esetekkel kapcsolatos beavatkozás a nyílt tengereken c. dokumentum jegyzőkönyvéhez csatolandó melléklet anyagjegyzékének a lefektetéséről szóló határozat | - | |
| MEPC.2(VI) | Ajánlások a nemzetközi szennyvízszabványokra és útmutató a szennyvízkezelő berendezések működési vizsgálatára | IMO-592E | |
| MEPC.3(XII) | Ajánlás a nyersolajos mosás üzemeltetési és felszerelési kézikönyvének szabványos formájára | IMO-617E | |
| MEPC.4(XIII) | Ajánlások az olajszállító tartályhajók olajtartalom mérőjének elfogadásával kapcsolatban | - | |
| MEPC.5(XIII) | Specifikáció az olaj/víz választófelület érzékelőkre | IMO-608E (Olajos-víz leválasztók és ellenőrző berendezések) | |
| MEPC.6(XVI) | Az 1978. évi Jegyzőkönyvvel módosított, A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény I. mellékletének alkalmazása a Balti-tenger körzetben történő olajkiürítésre | - | |
| MEPC.7(XV) | A maradványanyagok eltávolításának módszerével kapcsolatos bejegyzések az Olaj-nyilvántartási naplóba | - | |
| MEPC.8 (XVI) | Az 1962-ben és 1969-ben módosított, A tengerek olajjal történő szennyezésének a megelőzéséről szóló 1954. évi nemzetközi egyezmény által nem meghatározott olajféleségek kiürítése | - | |
| MEPC.9(17) | A MARPOL 73/78 V. melléklete rendelkezéseinek alkalmazása a szemét kiürítésére a Balti-tenger körzetben | - | |
| MEPC.10(18) | Az olajkiürítést ellenőrző és szabályozó rendszer alkalmazási sémája | - | |
| MEPC.11(18) | Útmutató az 1978. évi Jegyzőkönyvvel módosított, A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény I. mellékletének hatálya alatti szemlékre | IMO-526E | |
| MEPC.12(18) | Regionális intézkedések a súlyos tengeri környezetszennyezési események leküzdésére | ||
| MEPC.13(19) | Útmutató az olajszállító tartályhajók olajkiürítést ellenőrző és szabályozó rendszerének a tervjóváhagyására és telepítésére és a rendszer szabályozó egységének környezetvédelmi tesztelésére | IMO-608E (Olajos-víz leválasztók és ellenőrző berendezések) | |
| MEPC.14(20) | Módosítások elfogadása a MARPOL 73/78 I. mellékletéhez | - | |
| MEPC.15(21) | Az olajkiürítést ellenőrző és szabályozó rendszer telepítése meglévő olajszállító tartályhajókon | - | |
| MEPC.16(22) | Módosítások elfogadása a MARPOL 73/78 II. mellékletéhez | - | |
| MEPC.17(22) | A MARPOL 73/78 II. mellékletének végrehajtása | - | |
| MEPC.18(22) | Ártalmas folyékony anyagok kiürítésére vonatkozó szabványos eljárások és intézkedések elfogadása | - | |
| MEPC.19(22) | Az Ömlesztett veszélyes vegyianyag-szállító hajók nemzetközi építési és felszerelési kódexének (IBC Kódex) elfogadása | IMO-100E | |
| MEPC.20(22) | Az Ömlesztett veszélyes vegyianyag-szállító hajók építési és felszerelési kódexének (BHC Kódex) elfogadása | IMO-722E | |
| MEPC.21(22) | A MARPOL 73/78 Egyezményhez csatolt I. Jegyzőkönyv módosításainak elfogadása és a csatolt módosított Jegyzőkönyv szövege | - | |
| MEPC.22(22) | Az ártalmas anyagokkal kapcsolatos események jelentésére szolgáló útmutató elfogadása és a csatolt útmutató szövege | - | |
| MEPC.23(22) | A MARPOL 73/78 II. mellékletének alkalmazása az ártalmas folyékony anyagok kiürítésére a Balti-tenger körzetben | - | |
| MEPC.24(22) | Módosítások elfogadása a Felülvizsgált ajánlások és specifikációk az olajszállító tartályhajók olajos-víz leválasztó berendezéseire c. dokumentumhoz, amelyet a Szervezet az A.586(14) határozattal fogadott el, és az Ajánlások az olajtartalom-mérők nemzetközi működési és tesztelési specifikációjára c. dokumentumhoz, amelyet a Szervezet az A.393(X) határozattal fogadott el | IMO-608E (Olajos-víz leválasztók és ellenőrző berendezések) | |
| MEPC.25(23) | Útmutató az 1978. évi Jegyzőkönyvvel módosított, A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény (MARPOL 73/78) II. mellékletének hatálya alá tartozó szemlékre | IMO-508E | |
| MEPC.26(23) | Eljárások az 1978. évi Jegyzőkönyvvel módosított, A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény (MARPOL 73/78) II. mellékletének hatálya alá tartozó hajók és kiürítések ellenőrzésére | IMO-601E (Hajók és kiürítések ellenőrzése) | |
| MEPC.27(23) | Folyékony anyagok besorolása | - | |
| MEPC.28(24) | A MARPOL 73/78 II. mellékletének teljesítése | - | |
| MEPC.29(25) | Módosítások elfogadása A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezményhez csatolt 1978. évi Jegyzőkönyv mellékletéhez (az Adeni-öböl különleges körzet kijelölése) | - | |
| MEPC.30(25) | Útmutató az ártalmas anyagokkal kapcsolatos jelentésekre | - | |
| MEPC.31(26) | Az 1978. évi Jegyzőkönyvvel módosított, A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény V. melléklet 5. szabályában foglalt rendelkezések alkalmazási időpontjának a megállapítása a szemét kiürítésére a Balti-tenger körzetben | - | |
| MEPC.32(27) | Módosítások elfogadása az Ömlesztett veszélyes vegyianyag-szállító hajók nemzetközi építési és felszerelési kódexéhez (IBC Kódex) | IMO-100E | |
| MEPC.33(27) | Módosítások elfogadása az Ömlesztett veszélyes vegyianyag-szállító hajók építési és felszerelési kódexéhez (BHC Kódex) | IMO-722E | |
| MEPC.34(27) | Módosítások elfogadása A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezményhez csatolt 1978. évi Jegyzőkönyv mellékletéhez (a MARPOL 73/78 II. mellékletének II. és III. függeléke) | - | |
| MEPC.35(27) | A MARPOL 73/78 III. mellékletének végrehajtása | - | |
| MEPC.36(28) | Módosítások elfogadása A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezményhez csatolt 1978. évi Jegyzőkönyv mellékletéhez (a MARPOL 73/78 V. mellékletének módosításai) | - | |
| MEPC.37(28) | Az 1978. évi Jegyzőkönyvvel módosított, A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény V. melléklet 5. Szabályában foglalt rendelkezések alkalmazási időpontjának a megállapítása a szemét kiürítésére az Északi-tenger körzetben | - | |
| MEPC.38(29) | Az 1978. évi Jegyzőkönyvvel módosított, A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény IV. mellékletében foglalt rendelkezések alkalmazása a szennyvíz kiürítésére a Balti-tenger körzetben | - | |
| MEPC.39(29) | Módosítások elfogadása A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezményhez csatolt 1978. évi Jegyzőkönyv mellékletéhez (A szemlézés és tanúsítás egységesített rendszerének a bevezetése a MARPOL 73/78 I. és II. mellékletében) | - | |
| MEPC.40(29) | Módosítások elfogadása az Ömlesztett veszélyes vegyianyag-szállító hajók nemzetközi építési és felszerelési kódexéhez (IBC Kódex) (A szemlézés és tanúsítás egységesített rendszerének a bevezetése) | - | |
| MEPC.41(29) | Módosítások elfogadása az Ömlesztett veszélyes vegyianyag-szállító hajók építési és felszerelési kódexéhez (BHC Kódex) (A szemlézés és tanúsítás egységesített rendszerének a bevezetése) | - | |
| MEPC.42(30) | Módosítások elfogadása A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezményhez csatolt 1978. évi Jegyzőkönyv mellékletéhez (A Déli-sarkvidék különleges körzet kijelölése a MARPOL 73/78 I. és V. mellékletének hatálya alatt) | - | |
| MEPC.43(30) | A Földközi-tenger szeméttel való szennyezésének megelőzése | - | |
| MEPC.44(30) | A Nagy Korallzátony különlegesen érzékeny körzetként való meghatározása | - | |
| MEPC.45(30) | A Nagy Korallzátony körzetének védelme | - | |
| MEPC.46(30) | Intézkedések a tributil ónszármazékokat tartalmazó antivegetativ festékek használatával kapcsolatos potenciálisan károsító hatások ellenőrzésére | - | |
| MEPC.47(31) | Módosítások elfogadása A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezményhez csatolt 1978. évi Jegyzőkönyv mellékletéhez (az új, 26. szabály és a MARPOL 73/78 I. mellékletének más módosításai) | - | |
| MEPC.48(31) | Módosítások elfogadása A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezményhez csatolt 1978. évi Jegyzőkönyv mellékletéhez (A Tágabb Karibi-térség különleges körzetként való kijelölése a MARPOL 73/78 V. mellékletének hatálya alatt) | - | |
| MEPC.49(31) | Az olajon kívüli anyagokkal történő tengeri környezetszennyezési esetekkel kapcsolatos beavatkozás a nyílt tengereken, 1973 c. dokumentum jegyzőkönyvéhez csatolandó melléklet javított anyagjegyzéke | - | |
| MEPC.50(31) | Útmutató a hajók ballasztvizének és üledékeinek kiürítéséből származó nemkívánatos vízi organizmusok és kórokozók bevezetésének a megelőzésére | - | |
| MEPC.51(32) | Módosítások elfogadása A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezményhez csatolt 1978. évi Jegyzőkönyv mellékletéhez (a MARPOL 73/78 I. mellékletének kiürítési kritériumai | IMO-520E | |
| MEPC.52(32) | Módosítások elfogadása A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezményhez csatolt 1978. évi Jegyzőkönyv mellékletéhez (a MARPOL 73/78 I. mellékletének 13F. és 13G. új szabályai és az I. melléklet kapcsolatos módosításai) | IMO-520E | |
| MEPC.53(32) | A hajóbontási kapacitások fejlesztése a MARPOL 73/78 I. melléklete módosításának a zökkenőmentes végrehajtásához | - | |
| MEPC.54(32) | Útmutató a hajófedélzeti olajszennyezési riadóterv kialakításához | IMO-856E | |
| MEPC.55(33) | Módosítások elfogadása az Ömlesztett veszélyes vegyianyag-szállító hajók nemzetközi építési és felszerelési kódexéhez (IBC Kódex) | - | |
| MEPC.56(33) | Módosítások elfogadása az Ömlesztett veszélyes vegyianyag-szállító hajók építési és felszerelési kódexéhez (BHC Kódex) | - | |
| MEPC.57(33) | Módosítások elfogadása A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezményhez csatolt 1978. évi Jegyzőkönyv mellékletéhez (A Déli-sarkvidék különleges körzetként való kijelölése és az ártalmas folyékony anyagok jegyzéke a II. mellékletében) | IMO-544E | |
| MEPC.58(33) | Módosítások elfogadása A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezményhez csatolt 1978. évi Jegyzőkönyv mellékletéhez (Javított III. melléklet) | IMO-544E | |
| MEPC.59(33) | Javított útmutató a MARPOL 73/78 V. mellékletének a végrehajtásához | IMO-544E IMO-656E | |
| MEPC.60(33) | Útmutató és specifikáció a hajók gépterének fenékárkaiból származó környezetszennyezést megakadályozó berendezésekre | IMO-646E | |
| MEPC.61(34) | A MARPOL 73/78 I. melléklete alá tartozó olajkiürítések észlelhetőségi korlátjai | - | |
| MEPC.62(35) | Az ártalmas folyékony anyagok kiürítésére vonatkozó szabványos eljárások és intézkedések módosításai | IMO-640E | |
| MEPC.63(36) | Olajtartályhajó stabilitás, üzemeltetési biztonság és a tengeri környezet védelme | - | |
| MEPC.64(36) | Útmutató a MARPOL 73/78 I. melléklet 13G. szabály (7) bekezdése szerinti alternatív szerkezeti vagy üzemeltetési intézkedések jóváhagyására | IMO-640E | |
| MEPC.65(37) | Módosítások A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezményhez csatolt 1978. évi Jegyzőkönyv mellékletéhez (2. szabály módosítása és az V. melléklet új, 9. szabálya) | - | |
| MEPC.66(37) | Átmeneti útmutató a MARPOL 73/78 I. melléklet 13F. szabály (5) bekezdésében foglalt, az olajszállító tartályhajók alternatív tervezési és építési módszereinek jóváhagyására | IMO-640E | |
| MEPC.67(37) | Útmutató az elővigyázatos megközelítés alkalmazására | - | |
| MEPC.68(38) | Módosítások A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezményhez csatolt 1978. évi Jegyzőkönyv mellékletéhez (az I. Jegyzőkönyv módosításai) | - | |
| MEPC.69(38) | Módosítások az Ömlesztett veszélyes vegyianyag-szállító hajók nemzetközi építési és felszerelési kódexéhez (IBC Kódex) | - | |
| MEPC.70(38) | Módosítások az Ömlesztett veszélyes vegyianyag-szállító hajók építési és felszerelési kódexéhez (BHC Kódex) | - | |
| MEPC.71(38) | Útmutató a szemétkezelési terv kialakításához | - | |
| MEPC.72(38) | Az olajon kívüli anyagokkal történő tengeri környezetszennyezési esetekkel kapcsolatos beavatkozás a nyílt tengereken, 1973 c. dokumentum jegyzőkönyvéhez csatolandó melléklet anyagjegyzékének felülvizsgálata | - | |
| MEPC.73(38) | Módosítások az Ömlesztett veszélyes vegyianyag-szállító hajók nemzetközi építési és felszerelési kódexéhez (IBC Kódex) (pontatlan kifejezések) | - |
| Ez a jegyzék a MARPOL 73/78 Egyezmény valamint jegyzőkönyveinek, mellékleteinek és módosításainak hatálybalépési dátumát tünteti fel 1997. január 1-jével bezárólag. | |||
| A módosítások részletei megtalálhatók a MEPC határozatokban, amelyek az Egyesített Kiadás 381-390 oldalain találhatók. | |||
| Az 1978. évi Jegyzőkönyvvel módosított, A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény [(MARPOL (módosított) 73/78] | |||
| Hatálybalépés: | 1983. október 2. | ||
| I. melléklet | 1983. október 2. | ||
| II. melléklet | 1987. április 6. | ||
| III. melléklet | 1992. július 1. | ||
| IV. melléklet | Nem hatályos | ||
| V. melléklet | 1988. december 31. | ||
| 1984. évi módosítások (MEPC.14(20)) (kiterjedt módosítások az I. melléklethez, amelyekben egyetértés született az eltelt évek alatt) | 1986. január 7. | ||
| 1985. évi módosítások (MEPC.16(22)) (kiterjedt módosítások a II. melléklethez a szivattyúzás, csővezetékezés, ellenőrzés, stb. végrehajtásának előkészületeire) | 1987. április 6. | ||
| 1985. évi (I. jegyzőkönyv) módosítások (MEPC.21(22)) (Jelentési jegyzőkönyv) | 1987. április 6. | ||
| 1987. évi (I. jegyzőkönyv) módosítások (MEPC.29(25)) (Az Adeni-öböl különleges körzetként való kijelölése) | 1989. április 1. | ||
| 1989. évi (IBC kódex) módosítások (MEPC.32(27)) (vegyi anyagok jegyzéke) | 1990. október 13. | ||
| 1989. évi (BHC kódex) módosítások (MEPC.33(27)) (vegyi anyagok jegyzéke) | 1990. október 13. | ||
| 1989. évi (II. melléklet) módosítások (MEPC.34(27)) (vegyi anyagok jegyzéke) | 1990. október 13. | ||
| 1989. évi (V. melléklet) módosítások (MEPC.36(28)) (az Északi-tenger különleges körzetként való kijelölése) | 1991. február 18. | ||
| 1990. évi (I. és II. melléklet) módosítások (MEPC.39(29)) (a szemlézés és tanúsítás egységes rendszere) | nincs még hatályban | ||
| 1990. évi (IBC Kódex) módosítások (MEPC.40(29)) (a szemlézés és tanúsítás egységes rendszere) | nincs még hatályban | ||
| 1990. évi (BHC Kódex) módosítások (MEPC.41(29)) (a szemlézés és tanúsítás egységes rendszere) | nincs még hatályban | ||
| 1990. évi (I. és V. melléklet) módosítások (MEPC.42(30)) (a Déli-sarkvidék különleges körzetként való kijelölése) | 1992. március 17. | ||
| 1991. évi (I. melléklet) módosítások (MEPC.47(31)) (új, 26. szabály bevezetése (Hajófedélzeti olajszennyezési riadóterv) és egyéb módosítások) | 1993. április 4. | ||
| 1991. évi (V. melléklet) módosítások (MEPC.48(31)) (a Tágabb Karibi-térség különleges körzetként való kijelölése) | 1993. április 4. | ||
| 1992. évi (I. melléklet) módosítások (MEPC.51(32)) (kiürítési kritériumok) | 1993. július 6. | ||
| 1992. évi (I. melléklet) módosítások (MEPC.52(32)) (olajtartályhajók tervezése) | 1993. július 6. | ||
| 1992. évi (IBC Kódex)) módosítások (MEPC.55(33)) (vegyianyagok jegyzéke, rakománytartályok szellőztetése és gáz-mentesítési intézkedések valamint egyéb módosítások) | 1994. július 1. | ||
| 1992. évi (BHC Kódex)) módosítások (MEPC.56(33)) (vegyianyagok jegyzéke és egyéb módosítások) | 1994. július 1. | ||
| 1992. évi (II. melléklet) módosítások (MEPC.57(33)) (vegyianyagok jegyzéke és a Déli-sarkvidék különleges körzetként való kijelölése) | 1994. július 1. | ||
| 1992. évi módosítások (MEPC.58(33)) (a II. melléklet teljes felülvizsgálata az IMDG Kódexszel, amely végrehajtásának a hordozóeszközét képezi) | 1998. február 28. | ||
| 1994. évi (I., II., III. és V. mellékletek) módosítása (1-3 konferencia határozatok) (az üzemeltetési követelményeknek a kikötő szerinti állam általi ellenőrzése) | 1996. március 3. | ||
| 1995. évi (V. melléklet) módosítása (MEPC.65(37)) (Alkalmazás, figyelmeztető táblák, kezelési terv és nyilvántartás vezetése) | 1997. július 1. | ||
| 1996. évi (I. Jegyzőkönyv) módosítása (MEPC.68(38)) (II. cikk - amikor jelentést kell készíteni) | nincs még hatályban | ||
A MARPOL 73/78 Egyezmény módosításai, amelyeket a Szervezet Tengerészeti Környezetvédelmi Bizottsága MEPC.39(29) határozatával fogadott el - Módosítások elfogadása A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezményhez csatolt 1978. évi Jegyzőkönyv mellékletéhez (A szemlézés és tanúsítás egységesített rendszerének a bevezetése a MARPOL 73/78 I. és II. mellékletében) - az 1997. évi Egyesített Kiadás megjelenésekor még nem léptek életbe. Ezeknek a módosításoknak a hatálybalépése egybe fog esni az 1988. évi SOLAS Jegyzőkönyv, és az 1988. évi Merülési-vonal Jegyzőkönyv hatálybalépésével, amely várhatóan az 1997. évi Egyesített Kiadás következő felülvizsgálata előtt fog bekövetkezni. Ezért, tájékoztatásul, a MEPC.39(29) határozatot teljes terjedelmében közöljük.
MEPC.39.(29) határozat
Módosítások elfogadása A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezményhez csatolt 1978. évi Jegyzőkönyv mellékletéhez
(A szemlézés és tanúsítás egységesített rendszerének a bevezetése a MARPOL 73/78 I. és II. mellékletében)
elfogadva 1990. március 16-án
A TENGERÉSZETI KÖRNYEZETVÉDELMI BIZOTTSÁG
EMLÉKEZTETVE a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetre vonatkozó egyezmény 38. cikkére a Bizottságnak a feladatait illetően,
TUDOMÁSUL VÉVE, A hajók által okozott szennyezés megelőzésére vonatkozó 1973. évi nemzetközi egyezmény (a továbbiakban „1973. évi Egyezmény”) 16. cikkét, továbbá az 1973. évi Egyezménnyel összefüggő, 1978. évi Jegyzőkönyv VI. fejezetét (a továbbiakban „1978. évi Jegyzőkönyv”), amelyek együtt határozzák meg az 1978. évi Jegyzőkönyv módosításának módját, és tárgyalják a Szervezet megfelelő testületének feladatait az 1978. évi Jegyzőkönyvvel módosított, 1973. évi Egyezmény (MARPOL 73/78) módosításának mérlegelését és elfogadását illetően,
EMLÉKEZTETVE, hogy az 1978. évi tartályhajó biztonsági és szennyezés megelőzési nemzetközi konferencia 10. határozatában javasolta, hogy az IMO tegye meg a szükséges intézkedéseket Az életbiztonság a tengeren tárgyú, 1974. évi nemzetközi egyezmény (1974. évi SOLAS Egyezmény), az 1978. évi Jegyzőkönyvvel módosított, A hajók által okozott szennyezés megelőzésére vonatkozó 1973. évi nemzetközi egyezmény (MARPOL 73/78) és a Merülési-vonalakról szóló 1966. évi nemzetközi egyezmény (1966. évi Merülési-vonal Egyezmény) módosítására, a bizonyítványok érvényességi időtartamának egységesítése, valamint az ezekben az Egyezményekben megkövetelt szemlék időközeinek a szempontjából.
EMLÉKEZTETVE TOVÁBBÁ, hogy A szemlézés és tanúsítás egységesített rendszeréről szóló 1988. évi nemzetközi konferencia elfogadta az Életbiztonság a tengeren tárgyú, 1974. évi nemzetközi egyezményre vonatkozó Jegyzőkönyvet (1988. évi SOLAS Jegyzőkönyv), és a Merülési-vonalakról szóló 1966. évi nemzetközi egyezménnyel kapcsolatos Jegyzőkönyvet (1988. évi Merülési-vonal Jegyzőkönyv), amelyek, többek között, bevezetik a szemlézés és tanúsítás egységesített rendszerét az 1974. évi SOLAS Egyezmény és az 1966. évi Merülési-vonal Egyezmény hatálya alatt, továbbá, hogy a Konferencia javasolta, hogy a Tengerészeti Biztonsági Bizottság és a Tengerészeti Környezetvédelmi Bizottság tegye meg a szükséges lépéseket:
(a) a MARPOL 73/78, az IBC Kódex, a BHC Kódex és az IGC kódex módosítására, hogy azok szemlézési és tanúsítási rendszerének követelményei egységesek legyenek az 1988. évi SOLAS Jegyzőkönyv és az 1988. évi Merülési-vonal Jegyzőkönyv követelményeivel, továbbá
(b) hogy ezeknek a módosításoknak a hatálybalépése egybe essen azzal a dátummal, vagy a lehető legközelebb legyen ahhoz a dátumhoz, amikor az 1988. évi SOLAS Jegyzőkönyv és az 1988. évi Merülési-vonal Jegyzőkönyv hatályba lép.
FIGYELEMBE VÉVE, hogy a huszonkilencedik ülésszakán az 1978. évi Jegyzőkönyv módosításai az 1973. évi Egyezmény 16. Szabály (2) bekezdése (a) alpontjának megfelelően voltak javasolva és körözve,
1. ELFOGADJA, az 1973. évi Egyezmény 16. Szabály (2) bekezdés (d) alpontjával összhangban, az 1978. évi Jegyzőkönyv mellékletének a módosítását, amelynek szövegét ennek a határozatnak a mellékletében teszi közzé;
2. FELKÉRI a Főtitkárt, az 1973. évi Egyezmény 16. Szabály (2) bekezdés (e) alpontjával összhangban, hogy a jelen határozat hiteles másolatait, a módosítások szövegét tartalmazó melléklettel együtt, jutassa el az 1978. évi Jegyzőkönyvet aláíró felekhez;
3. MEGHATÁROZZA, az 1973. évi Egyezmény 16. szabály (2) bekezdés (f)(ii) és (f)(iii) alpontjaival összhangban, hogy a módosítások elfogadottnak tekintendők hat hónappal azt a dátumot követően, amikor az 1988. évi SOLAS Jegyzőkönyv és az 1988. évi Merülési-vonal Jegyzőkönyv hatálybalépési feltételei teljesülnek, feltéve, hogy az elfogadás dátuma nem 1991. augusztus 1 előtti, kivéve ha a kérdéses dátumot megelőzően a 16. szabály (2) bekezdés (f)(iii) alpontjával összhangban kifogásokat közölnek a Szervezettel;
4. FELKÉRI a szerződő feleket, vegyék figyelembe, hogy az 1973. évi Egyezmény 16. szabály (2) bekezdés (g)(ii) alpontjával összhangban, a módosítások az előző bekezdésnek megfelelően hat hónappal elfogadásukat követően hatályba lépnek;
5. FELKÉRI a Főtitkárt, hogy az Egyezmény 16. cikkének (8) bekezdésével összhangban tájékoztassa az összes szerződő felet, amikor mind az 1988. évi SOLAS Jegyzőkönyv, mind pedig az 1988. évi Merülési-vonal Jegyzőkönyv hatálybalépési feltételei teljesülnek, amikor az 1978. évi Jegyzőkönyv módosításai, amelyeket ennek a határozatnak a melléklete tartalmaz, hatályba lépnek.
6. FELKÉRI TOVÁBBÁ a Főtitkárt, hogy jutassa el a határozat és melléklete másolatait a Szervezet azon tagállamainak, amelyek nem aláírói az 1973. évi Egyezménynek, és tájékoztassa őket a módosítások hatálybalépésének időpontjáról.
A MARPOL 73/78 I. és II. mellékletének a módosításai
1. MARPOL 73/78, I. melléklet
1. szabály
Meghatározások
Új meghatározás csatolandó, az alábbiak szerint:
„(31) Évenkénti dátum mindegyik évben azt a hónapot és napot jelenti, amelyik megfelel a Nemzetközi olajszennyezés megelőzési bizonyítvány lejárati időpontjának.”
4. szabály
Szemlék és vizsgálatok
A meglévő cím a következővel helyettesítendő:
„Szemlék”
A meglévő szöveg a következőkkel helyettesítendő:
„(1) Minden 150 tonna vagy annál nagyobb bruttó űrtartalmú olajtartályhajót és minden 400 tonna vagy ennél nagyabb bruttó űrtartalmú egyéb hajót az alant felsorolt szemléknek kell alávetni:
(a) Egy első szemlének a hajó üzembe helyezése előtt, vagy mielőtt ennek a mellékletnek az 5. szabályában előírt bizonyítványt először kiállítják, amelynek ki kell terjednie a testszerkezet, felszerelés, rendszerek, szerelvények, elrendezés és anyagok teljes felülvizsgálatára, olyan mértékben amennyire a hajó ennek a mellékletnek a hatálya alá esik. Az ilyen szemlének biztosítania kell, hogy a testszerkezet, felszerelések, rendszerek, szerelvények, elrendezés és anyagok teljes mértékben megfeleljenek ebben a mellékletben alkalmazandó követelményeknek.
(b) Egy megújító szemlének, amelynek időközeit az Igazgatás határozza meg, de az öt évet ez nem haladhatja meg, kivéve, amikor ennek a mellékletnek 8. szabálya (2), (5), (6) vagy (7) bekezdései alkalmazhatók. A megújító szemlének olyannak kell lennie, amely biztosítja, hogy a testszerkezet, felszerelések, rendszerek, szerelvények, elrendezés és anyagok teljes mértékben megfeleljenek ennek a melléklet alkalmazható követelményeinek.
(c) Egy időközi szemlének a bizonyítvány második évenkénti dátumát megelőző, vagy követő három hónapon belül, vagy a harmadik évenkénti dátumát megelőző, vagy követő három hónapon belül, amely az ennek a szabálynak az (1) bekezdés (d) alpontja szerinti éves szemlék egyikét helyettesíti. Az időközi szemlének olyannak kell lennie, amely biztosítja, hogy a berendezés és a kapcsolatos szivattyú és csővezeték rendszerek, beleértve az olajkiürítést ellenőrző és szabályozó rendszert, a nyersolajos-mosó rendszert, az olajos-víz leválasztó rendszert és olajszűrő rendszert, teljes mértékben megfeleljenek ennek a melléklet alkalmazható követelményeinek, és jól működő állapotban legyenek. Az ilyen időközi szemléket ennek a mellékletnek az 5. szabálya alapján kiadott bizonyítványban láttamozni kell.
(d) Egy éves szemlének a bizonyítvány évenkénti dátumát megelőző, vagy követő három hónapon belül, beleértve az ennek a szabálynak az (1) bekezdése (a) alpontjában említett testszerkezet, felszerelések, rendszerek, szerelvények, elrendezés és anyagok általános felülvizsgálatát, annak bizonyítására, hogy azok fenntartása megfelel az ebben a szabályban a (4) bekezdésben foglaltaknak, és hogy azok kielégítők maradnak arra a szolgálatra, amelyre a hajót szánták. Az ilyen éves szemléket ennek a mellékletnek az 5. vagy 6. szabálya alapján kiadott bizonyítványban láttamozni kell.
(e) Egy kiegészítő szemlének, amely a körülményeknek megfelelően akár általános, akár részleges lehet, amelyet ennek a szabálynak a (4) bekezdésében előírt felülvizsgálat eredményeképpen végzett javítás után kell megejteni, vagy bármikor, ha fontos javítás, vagy megújítás történt. A szemlének olyannak kell lennie, amely biztosítja, hogy a szükséges javítások, vagy megújítások ténylegesen megtörténjenek, és hogy az ilyen javítások vagy megújítások anyagai és kivitelezése minden tekintetben kielégítő és a hajó minden tekintetben megfelel ennek a melléklet követelményeinek.
(2) Az Igazgatás megfelelő intézkedéseket köteles foganatosítani azokra a hajókra, amelyekre ennek a szabálynak az (1) bekezdésében foglalt rendelkezések nem vonatkoznak, annak érdekében, hogy biztosítva legyen az ebben a mellékletben alkalmazandó követelmények teljesítése.
(3) (a) A hajók szemléjét az ebben a mellékletben foglalt rendelkezések érvényre juttatása tekintetében az Igazgatás hivatalos tisztviselőinek kell megtartani. Az Igazgatás azonban a szemlék megtartását átruházhatja az ebből a célból kinevezett felügyelőkre vagy általa elismert szervezetekre.
(b) Egy Igazgatásnak, amely felügyelőket, vagy elismert szervezeteket jelöl ki ennek a szabálynak az (a) bekezdésében meghatározott szemlék megtartására, legalább az alábbiakra kell feljogosítania ezeket a kinevezett felügyelőket, vagy elismert szervezeteket:
(i) a hajó javításának elrendelése; és
(ii) szemlék megtartása, ha az azt a kikötő államának illetékes hatóságai megkövetelik.
Az Igazgatásnak értesítenie kell a Szervezetet a kijelölt felügyelőkre, vagy elismert szervezetekre átruházott speciális felhatalmazás kötelezettségeiről és feltételeiről az ebben a Jegyzőkönyvben szerződő felek közötti köröztetés céljából, hogy azok tájékoztathassák erről tisztviselőiket.
(c) Ha egy kijelölt felügyelő, vagy elismert szervezet azt állapítja meg, hogy a hajó vagy berendezései alapvetően nem felelnek meg a bizonyítvány adatainak vagy, hogy az ilyen hajó nem alkalmas a tengeren való közlekedésre anélkül, hogy elfogadhatatlan veszélyt ne jelentene a tengeri környezetre, a kijelölt felügyelőnek, vagy elismert szervezetnek haladéktalanul biztosítania kell, hogy helyesbítő intézkedéseket tegyenek, és kellő időben értesítenie kell az Igazgatást. Ha a helyesbítő intézkedésekre nem kerül sor, a bizonyítványt vissza kell vonni, és erről haladéktalanul értesíteni kell az Igazgatást; továbbá, ha a hajó egy másik szerződő fél kikötőjében van, a kikötő államának illetékes hatóságait szintén haladéktalanul értesíteni kell. Ha az Igazgatás tisztviselője, egy kijelölt felügyelő, vagy elismert szervezet értesítette a kikötő államának illetékes hatóságait, az érintett kikötő államának kormánya ennek a tisztviselőnek, kijelölt felügyelőnek, vagy elismert szervezetnek minden szükséges segítséget meg kell, hogy adjon, annak érdekében, hogy ebben a szabályban foglalt kötelezettségeiket teljesíthessék. Ha alkalmazható, az érintett kikötő szerinti állam kormányának olyan lépéseket kell tennie, amelyek biztosítják, hogy a hajó nem hajózik el addig, amíg a tengeren anélkül közlekedhet, vagy a kikötőt a legközelebbi megfelelő javító üzembe való eljutás céljából anélkül elhagyhatja, hogy elfogadhatatlan veszélyt jelentene a tengeri környezetre.
(d) Az érintett Igazgatásnak minden esetben teljes biztosítékot kell nyújtania a szemle hiánytalanságára és hatásosságára és meg kell győződnie arról, hogy szükséges intézkedések megfelelnek ennek a kötelezettségnek.
(4) (a) A hajó és berendezései állapotát ennek az Egyezménynek a rendelkezéseivel összhangban kell fenntartani, annak érdekében, hogy a hajó minden tekintetben alkalmas maradjon a tengeren való közlekedésre anélkül, hogy elfogadhatatlan veszélyt jelentsen a tengeri környezetre.
(b) Miután ennek a szabálynak az (1) bekezdése szerinti bármely hajószemle megtörtént, a hajó szemle szerinti testszerkezetén, berendezésein, rendszerein, tartozékain, elrendezésén, vagy anyagain változtatások nem végezhetők az Igazgatás jóváhagyása nélkül, kivéve az ilyen berendezések és tartozékok közvetlen cseréjét.
(c) Bármikor, ha a hajó meghibásodása bekövetkezik, vagy egy hiányosságot fedeznek fel, amely alapvetően befolyásolja a hajó működőképességét vagy az ennek a mellékletnek a hatálya alá tartozó berendezéseinek hatékonyságát, vagy teljességét, a hajó parancsnoka vagy tulajdonosa az első lehetséges alkalommal jelenteni köteles azt a vonatkozó bizonyítvány kiállításáért felelős Igazgatásnak, elismert szervezetnek, vagy kijelölt felügyelőnek, akinek vizsgálatot kell kezdeményeznie annak megállapítása céljából, hogy ennek a szabálynak az (1) bekezdésében előírt szemle megtartása szükséges-e. Ha a hajó egy másik szerződő fél kikötőjében tartózkodik, a hajó parancsnokának, vagy tulajdonosának haladéktalanul jelentést kell tennie a kikötői állam illetékes hatóságainak, és a kijelölt felügyelőnek vagy elismert szervezetnek meg kell győződnie arról, hogy ez a jelentés megtörtént.”
5. szabály
Bizonyítvány kiállítása
A meglévő cím a következővel helyettesítendő:
„Bizonyítvány kiállítása vagy láttamozása”
A meglévő szöveg a következővel helyettesítendő:
„(1) Ennek a mellékletnek a 4. szabályában foglalt rendelkezések értelmében megtartott első, vagy megújító szemle után ki kell adni egy Nemzetközi olajszennyezés megelőzési bizonyítványt minden 150 tonna és ennél nagyobb bruttó űrtartalmú olajszállító tartályhajó és minden 400 tonna és ennél nagyobb bruttó űrtartalmú egyéb hajó számára, amelyek az Egyezményben részes más szerződő felek joghatósága alá tartozó kikötőkbe vagy nyíltvízi terminálokba tartó utakat tesznek meg.
(2) Az ilyen bizonyítványt az Igazgatás, vagy valamely általa kellően felhatalmazott személy vagy szervezet adja ki. Az Igazgatásnak minden esetben teljes felelősséget kell vállalnia a bizonyítványért.
(3) Függetlenül a Tengerészeti Környezetvédelmi Bizottságnak (MEPC) a MEPC.39(29) határozatában ennek a mellékletnek a módosítására elfogadott bármely más intézkedésétől, bármely Nemzetközi olajszennyezés megelőzési bizonyítvány, amely érvényes, amikor ezek a módosítások hatályba lépnek, érvényes marad addig az időpontig, amíg ennek a mellékletnek a módosítások hatálybalépése előtti feltételei szerint le nem jár.”
6. szabály
Bizonyítvány kiadása más kormány által
A meglévő cím az alábbival helyettesítendő:
„Bizonyítvány kiadása vagy láttamozása más kormány által”
A meglévő szöveg a következővel helyettesítendő:
„(1) Az Egyezményben részes egyik szerződő fél kormánya az Igazgatás felkérésére megszemléltethet valamely hajót, és ha megállapítást nyert, hogy az megfelel ennek a melléklet rendelkezéseinek, kiadhatja a hajónak a Nemzetközi olajszennyezés megelőzési bizonyítványt, vagy ennek kiadására felhatalmazást adhat, és amikor az alkalmazható láttamoztathatja a bizonyítványt, vagy annak láttamozásra felhatalmazást adhat, ennek a mellékletnek az értelmében
(2) A bizonyítvány és a szemlejegyzőkönyv egy-egy másolatát a lehető legrövidebb időn belül el kell juttatni a felkérő Igazgatáshoz.
(3) Az így kiadott bizonyítványnak egy olyan értelmű nyilatkozatot kell tartalmaznia, hogy azt az Igazgatás felkérésére állították ki és a bizonyítvány azonos értékű, és ugyanúgy el kell fogadni, mint az ennek a mellékletnek az 5. szabálya alapján kiállított bizonyítványt.
(4) A Nemzetközi olajszennyezés megelőzési bizonyítvány nem adható ki olyan hajó részére, amely nem szerződő állam lobogójának a viselésére jogosult.”
7. szabály
A bizonyítvány alakja
A meglévő szöveg a következővel helyettesítendő:
„A Nemzetközi olajszennyezés megelőzési bizonyítványt ennek a mellékletnek a II. függelékében megadott mintának megfelelő alakban kell kiállítani. Ha a használt nyelv nem angol, vagy nem francia, akkor a szövegnek a két nyelv egyikére való fordítást is tartalmaznia kell.”
8. szabály
A bizonyítvány érvényességének tartama
A meglévő cím az alábbiakkal helyettesítendő:
„A bizonyítvány időtartama és érvényessége”
A meglévő szöveg a következővel helyettesítendő:
„(1) Nemzetközi olajszennyezés megelőzési bizonyítványt az Igazgatás által meghatározott időtartamra kell kiadni, amely nem haladhatja meg az öt évet.
(2) (a) Függetlenül ennek a szabálynak az (1) bekezdésétől, amikor egy megújító szemlét a bizonyítvány lejárta előtt három hónapon belül befejeztek, az új bizonyítvány a megújító szemle befejezési időpontjától a meglévő bizonyítvány lejártának időpontjától számított öt évet meg nem haladó időpontig lesz érvényes.
(b) Abban az esetben, ha a megújító szemle a bizonyítvány lejártának időpontját követően fejeződik be, az új bizonyítvány a megújító szemle befejezési időpontjától a meglévő bizonyítvány lejártának időpontjától számított öt évet meg nem haladó időpontig lesz érvényes.
(c) Abban az esetben, ha a megújító szemlét a meglévő bizonyítvány lejártának időpontja előtt több mint három hónappal fejezték be, az új bizonyítvány a megújító szemle befejezési időpontjától számított öt évet meg nem haladó időpontig lesz érvényes.
(3) Ha egy bizonyítványt öt évnél rövidebb időtartamra állítottak ki, az Igazgatás kiterjesztheti a bizonyítvány érvényességét a lejárati dátumot követően legfeljebb az ennek a szabálynak az (1) bekezdésében meghatározott időtartamra terjedően, feltéve, hogy ebben a mellékletben a 4. szabály (1) bekezdésének (c) és (d) alpontjában hivatkozott, az öt évre kiadott bizonyítvány esetében alkalmazandó szemléket megfelelő módon elvégezték.
(4) Ha egy megújító szemlét befejeztek és egy új bizonyítvány nem adható ki, vagy nem juttatható el a hajóra a meglévő bizonyítvány lejárta előtt, az Igazgatás által felhatalmazott személy, vagy szervezet láttamozhatja a meglévő bizonyítványt és az ilyen bizonyítványt érvényesnek kell elfogadni további, a lejárati időponttól számított öt hónapot meg nem haladó időtartamra.
(5) Ha egy hajó a bizonyítvány lejártakor nem olyan kikötőben tartózkodik, amelyben a szemléje esedékes, az Igazgatóság kiterjesztheti a bizonyítvány időtartamát, de az ilyen kiterjesztés csak abból a célból nyújtható, hogy lehetővé tegye a hajó útjának a befejezését abba a kikötőbe, amelyben a szemlét megtartják, és csakis olyan esetben, amikor megfelelő és ésszerű így tenni. Egy bizonyítvány sem terjeszthető ki három hónapnál hosszabb időtartamra és a hajó, amely számára ilyen kiterjesztést nyújtottak a szemle megtartására szolgáló kikötőbe való érkezése után nincs feljogosítva az ilyen kiterjesztés alapján a kikötő elhagyására anélkül, hogy új bizonyítványt kapna. Amikor a megújító szemlét befejezték az új bizonyítvány a meglévő bizonyítvány kiterjesztés előtti lejártának időpontjától számított öt évet meg nem haladó időpontig lesz érvényes.
(6) Az olyan rövid tengeri utakon közlekedő hajók számára kiadott bizonyítvány, amely utakra nem terjednek ki ennek a szabálynak a hosszújáratra vonatkozó rendelkezései, az Igazgatás által a lejárattól számított egy hónapot meg nem haladó kíméleti időszakra kiterjeszthető. Amikor a megújító szemlét befejezték az új bizonyítvány a meglévő bizonyítvány kiterjesztés előtti lejártának időpontjától számított öt évet meg nem haladó időpontig lesz érvényes.
(7) Az Igazgatás által meghatározott különleges körülmények esetén, az új bizonyítványt nem szükséges ennek a szabálynak a (2) bekezdés (b) alpontjában, (5) vagy (6) bekezdésében foglaltak szerint a meglévő bizonyítvány lejárati időpontjától dátumozni. Ilyen különleges körülmények esetén az új bizonyítvány a megújító szemle befejezési időpontját követő öt évet meg nem haladó időpontig lesz érvényes.
(8) Ha egy éves vagy időközi szemle ennek a mellékletnek a 4. szabályában meghatározott időtartam előtt befejeződik, akkor:
(a) a bizonyítványon feltüntetett évenkénti dátumot hátirattal ki kell javítani egy olyan időpontra, amely a szemle befejezésének időpontjához képest három hónapnál nem későbbi;
(b) az ennek a mellékletnek a 4. szabályában megkövetelt egymást követő éves vagy időközi szemléket az említett szabály szerinti időközönként az új évenkénti dátumot alkalmazva kell befejezni;
(d) a lejárati időpont változatlan maradhat, feltéve, hogy egy vagy több éves vagy időközi szemlét, ahogy az megfelelő, úgy hajtanak végre, hogy ennek a mellékletnek a 4. szabályában a szemlék közötti maximálisan előírt időtartamot nem lépik túl.
(9) Ennek a mellékletnek az 5. vagy 6. szabálya szerint kiadott bizonyítvány elveszti érvényességét az alább következő bármelyik esetben:
(a) ha a vonatkozó szemléket nem fejezik be ennek a mellékletnek a 4. szabály (1) bekezdésében meghatározott időtartamokon belül;
(b) ha a bizonyítványt nem láttamozzák ebben a mellékletben a 4. szabály (1) bekezdése (c) vagy (d) alpontjával összhangban;
(c) A hajónak egy másik állam lobogója alá való áthelyezésekor. Az új bizonyítvány csak akkor adható ki, amikor az új bizonyítványt kiállító kormány teljes mértékben meggyőződött arról, hogy a hajó minden tekintetben megfelel az ebben a mellékletben a 4. szabály (4) bekezdés (a) és (b) alpontjában előírt követelményeknek. A szerződő felek közötti áthelyezés esetén, ha azt az áthelyezést követően három hónapon belül igénylik, annak a szerződő fél kormányának, amelynek lobogója alá a hajó korábban tartozott, amilyen hamar csak lehetséges meg kell küldenie az Igazgatásnak a hajó áthelyezés előtti bizonyítványának a másolatát, és ha rendelkezésre áll, a vonatkozó szemlejegyzőkönyveknek a másolatait.”
II. függelék
Bizonyítvány minta
A meglévő bizonyítvány mintát az alábbival kell helyettesíteni:
„NEMZETKÖZI OLAJSZENNYEZÉS MEGELŐZÉSI BIZONYÍTVÁNY
(Megjegyzés: ehhez a bizonyítványhoz függelékként csatolni kell az Építési és felszerelési nyilvántartást)
Kiadva az 1978. évi Jegyzőkönyvvel és a MEPC.39(29) határozattal módosított, A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény (a továbbiakban: az Egyezmény) rendelkezései alapján, a
...................................................................................................................................................................
(az ország teljes megnevezése)
kormányának fennhatósága alatt,
........................................................................................................................................................... által
(az Egyezmény rendelkezései alapján felhatalmazott illetékes személy vagy szervezet teljes megnevezése)
A hajó adatai: *
Hajó neve:
Megkülönböztető szám vagy betűk:
Lajstromozási kikötő:
Bruttó tonnatartalom:
A hajó hordképessége (metrikus tonna): *
IMO szám: *
Hajó típusa: *
Olajszállító tartályhajó
Nem olajszállító tartályhajó, melynek rakománytartályai az Egyezmény I. melléklete 2. szabály (2) bekezdésének rendelkezései alá esnek
A fentieken kívüli egyéb hajó
EZENNEL IGAZOLJUK, hogy:
1. A hajó az Egyezmény I. melléklete 4. szabályával összhangban megszemlélésre került; és
2. A szemle azt bizonyította, hogy a hajó testszerkezete, berendezései, rendszerei, szerelvényei, elrendezése és anyaga és a hajó állapota minden szempontból megfelelőek, és a hajó kielégíti az Egyezmény I. melléklete szerint alkalmazandó követelményeket.
Ez a bizonyítvány ..........................................................................................................-ig * érvényes, az Egyezmény I. mellékletének 4. szabálya szerinti szemlék fenntartása mellett.
| Kiadva: ............................................................................................................................ | ||
| (a bizonyítvány kiadási helye) | ||
| ................................... | ............................................................................. | |
| kiadás dátuma | a bizonyítványt kiadó felhatalmazott hivatalos személy aláírása | |
| (a hatóság pecsétje, illetve bélyegzője) | ||
AZ ÉVES ÉS AZ IDŐKÖZI SZEMLÉK LÁTTAMOZÁSA
EZENNEL IGAZOLJUK, hogy az Egyezmény I. Mellékletének 4. Szabálya által megkövetelt szemlén a hajó megfelelt az Egyezmény vonatkozó rendelkezéseinek:
| Éves szemle: | Aláírta: .................................................................................................................... | |
| (felhatalmazott hivatalos személy aláírása) | ||
| Hely: ........................................................................................................................ | ||
| Kelt: ......................................................................................................................... | ||
| (a hatóság pecsétje, illetve bélyegzője) | ||
| Éves * /időközi * szemle: | Aláírta: .................................................................................................................... | |
| (felhatalmazott hivatalos személy aláírása) | ||
| Hely: ........................................................................................................................ | ||
| Kelt: ......................................................................................................................... | ||
| (a hatóság pecsétje, illetve bélyegzője) | ||
| Éves * /időközi * szemle: | Aláírta: ..................................................................................................................... | |
| (felhatalmazott hivatalos személy aláírása) | ||
| Hely: ......................................................................................................................... | ||
| Kelt: .......................................................................................................................... | ||
| (a hatóság pecsétje, illetve bélyegzője) | ||
| Éves szemle: | Aláírta: .................................................................................................................... | |
| (felhatalmazott hivatalos személy aláírása) | ||
| Hely: ......................................................................................................................... | ||
| Kelt: .......................................................................................................................... | ||
| (a hatóság pecsétje, illetve bélyegzője) |
ÉVENKÉNTI/IDŐKÖZI SZEMLE A 8. SZABÁLY (8) BEKEZDÉSÉNEK (c) ALPONTJÁVAL ÖSSZHANGBAN
EZENNEL IGAZOLJUK, hogy az Egyezmény I. mellékletének 8. szabálya (8) bekezdésének (c) alpontja szerinti éves/időközi * szemlén a hajó megfelelt az Egyezmény vonatkozó rendelkezéseinek:
| Aláírta: .................................................................................................................... | ||
| (felhatalmazott hivatalos személy aláírása) | ||
| Hely: ........................................................................................................................ | ||
| Kelt: ......................................................................................................................... | ||
| (a hatóság pecsétje, illetve bélyegzője) |
LÁTTAMOZÁS A BIZONYÍTVÁNY KITERJESZTÉSÉRE, HA AZ 5 ÉVNÉL RÖVIDEBB IDŐTARTAMRA ÉRVÉNYES, ABBAN AZ ESETBEN AMIKOR A 8. SZABÁLY (3) BEKEZDÉSE ALKALMAZÁSRA KERÜL
A hajó megfelel az Egyezmény vonatkozó rendelkezéseinek és ezt a bizonyítványt, összhangban az Egyezmény I. melléklete 8. szabály (3) bekezdésével, érvényesnek kell elfogadni ..................................................... -ig.
| Aláírta: .................................................................................................................... | ||
| (felhatalmazott hivatalos személy aláírása) | ||
| Hely: ........................................................................................................................ | ||
| Kelt: ......................................................................................................................... | ||
| (a hatóság pecsétje, illetve bélyegzője) |
LÁTTAMOZÁS ABBAN AZ ESETBEN, AMIKOR A MEGÚJÍTÓ SZEMLE BEFEJEZŐDÖTT, ÉS A 8. SZABÁLY (4) BEKEZDÉSE ALKALMAZÁSRA KERÜL
A hajó megfelel az Egyezmény vonatkozó rendelkezéseinek és ezt a bizonyítványt, összhangban az Egyezmény I. melléklete 8. szabály (4) bekezdésével, érvényesnek kell elfogadni ............................................................. -ig.
| Aláírta: ...................................................................................................................... | ||
| (felhatalmazott hivatalos személy aláírása) | ||
| Hely: .......................................................................................................................... | ||
| Kelt: ........................................................................................................................... | ||
| (a hatóság pecsétje, illetve bélyegzője) |
LÁTTAMOZÁS A BIZONYÍTVÁNY KITERJESZTÉSÉRE AMÍG EL NEM ÉRI A SZEMLE KIKÖTŐJÉT, VAGY EGY KÍMÉLETI IDŐTARTAMRA ABBAN AZ ESETBEN, AMIKOR A 8. SZABÁLY (5) VAGY (6) BEKEZDÉSE ALKALMAZÁSRA KERÜL
Ezt a bizonyítványt, összhangban az Egyezmény I. melléklete 8. szabály (5) vagy (6) * bekezdésével, érvényesnek kell elfogadni ................................................. -ig.
| Aláírta: .................................................................................................................... | ||
| (felhatalmazott hivatalos személy aláírása) | ||
| Hely: ........................................................................................................................ | ||
| Kelt: ......................................................................................................................... | ||
| (a hatóság pecsétje, illetve bélyegzője) |
LÁTTAMOZÁS AZ ÉVENKÉNTI DÁTUM ELŐREHOZÁSÁRA ABBAN AZ ESETBEN, AMIKOR A 8. SZABÁLY (8) BEKEZDÉSE ALKALMAZÁSRA KERÜL
Összhangban az Egyezmény I. melléklete 8. szabály (8) bekezdésével az új évenkénti dátum: ...........
| Aláírta: .................................................................................................................... | ||
| (felhatalmazott hivatalos személy aláírása) | ||
| Hely: ........................................................................................................................ | ||
| Kelt: ......................................................................................................................... | ||
| (a hatóság pecsétje, illetve bélyegzője) |
Összhangban az Egyezmény I. melléklete 8. szabály (8) bekezdésével az új évenkénti dátum: ...........
| Aláírta: ..................................................................................................................... | ||
| (felhatalmazott hivatalos személy aláírása) | ||
| Hely: ......................................................................................................................... | ||
| Kelt: .......................................................................................................................... | ||
| (a hatóság pecsétje, illetve bélyegzője)” |
2. MARPOL 73/78, II. melléklet
1. szabály
Meghatározások
Új meghatározás csatolandó, az alábbiak szerint:
„(14) Évenkénti dátum mindegyik évben azt a hónapot és napot jelenti, amelyik megfelel a Nemzetközi szennyezés megelőzési bizonyítvány ártalmas folyékony anyagok ömlesztett szállítására lejárati időpontjának.”
10. szabály
Szemlék
A meglévő szöveg a következőkkel helyettesítendő:
„(1) Az ártalmas folyékony anyagokat ömlesztve szállító hajókat az alant felsorolt szemléknek kell alávetni:
(a) Egy első szemlének a hajó üzembe helyezése előtt, vagy mielőtt ennek a mellékletnek a 11. szabályában előírt bizonyítványt először kiállítják, amelynek ki kell terjednie a testszerkezet, felszerelés, rendszerek, szerelvények, elrendezés és anyagok teljes felülvizsgálatára, olyan mértékben amennyire a hajó ennek a mellékletnek a hatálya alá esik. Az ilyen szemlének biztosítania kell, hogy a testszerkezet, felszerelések, rendszerek, szerelvények, elrendezés és anyagok teljes mértékben megfeleljenek ebben a mellékletben alkalmazandó követelményeknek.
(b) Egy megújító szemlének, amelynek időközeit az Igazgatás határozza meg, de az öt évet ez nem haladhatja meg, kivéve, amikor ennek a mellékletnek 12. szabálya (2), (5), (6) vagy (7) bekezdései alkalmazhatók. A megújító szemlének olyannak kell lennie, amely biztosítja, hogy a testszerkezet, felszerelések, rendszerek, szerelvények, elrendezés és anyagok teljes mértékben megfeleljenek ennek a melléklet alkalmazható követelményeinek.
(c) Egy időközi szemlének a bizonyítvány második évenkénti dátumát megelőző, vagy követő három hónapon belül, vagy a harmadik évenkénti dátumát megelőző, vagy követő három hónapon belül, amely az ennek a szabálynak az (1) bekezdés (d) alpontja szerinti éves szemlék egyikét helyettesíti. Az időközi szemlének olyannak kell lennie, amely biztosítja, hogy a berendezés és a kapcsolatos szivattyú és csővezeték rendszerek teljes mértékben megfeleljenek ennek a melléklet alkalmazható követelményeinek, és jól működő állapotban legyenek. Az ilyen időközi szemléket ennek a mellékletnek a 11. szabálya alapján kiadott bizonyítványban láttamozni kell.
(d) Egy éves szemlének a bizonyítvány évenkénti dátumát megelőző, vagy követő három hónapon belül, beleértve az ennek a szabálynak az (1) bekezdése (a) alpontjában említett testszerkezet, felszerelések, rendszerek, szerelvények, elrendezés és anyagok általános felülvizsgálatát, annak bizonyítására, hogy azok fenntartása megfelel az ennek a szabálynak a (3) bekezdésben foglaltaknak, és hogy azok kielégítők maradnak arra a szolgálatra, amelyre a hajót szánták. Az ilyen éves szemléket ennek a mellékletnek az 11. szabálya alapján kiadott bizonyítványban láttamozni kell.
(e) Egy kiegészítő szemlének, amely a körülményeknek megfelelően akár általános, akár részleges lehet, amelyet ennek a szabálynak a (3) bekezdésében előírt felülvizsgálat eredményeképpen végzett javítás után kell megejteni, vagy bármikor, ha fontos javítás, vagy megújítás történt. A szemlének olyannak kell lennie, amely biztosítja, hogy a szükséges javítások, vagy megújítások ténylegesen megtörténjenek, és hogy az ilyen javítások vagy megújítások anyagai és kivitelezése minden tekintetben kielégítő és a hajó minden tekintetben megfelel ennek a melléklet követelményeinek.
(2) (a) A hajók szemléjét az ebben a mellékletben foglalt rendelkezések érvényre juttatása tekintetében az Igazgatás hivatalos tisztviselőinek kell megtartani. Az Igazgatás azonban a szemlék megtartását átruházhatja az ebből a célból kinevezett felügyelőkre vagy általa elismert szervezetekre.
(b) Egy Igazgatásnak, amely felügyelőket, vagy elismert szervezeteket jelöl ki ennek a szabálynak az (a) bekezdésében meghatározott szemlék megtartására, legalább az alábbiakra kell feljogosítania ezeket a kinevezett felügyelőket, vagy elismert szervezeteket:
(i) a hajó javításának elrendelése; és
(ii) szemlék megtartása, ha az azt a kikötő államának illetékes hatóságai megkövetelik.
Az Igazgatásnak értesítenie kell a Szervezetet a kijelölt felügyelőkre, vagy elismert szervezetekre átruházott speciális felhatalmazás kötelezettségeiről és feltételeiről az ebben a Jegyzőkönyvben szerződő felek közötti köröztetés céljából, hogy azok tájékoztathassák erről tisztviselőiket.
(c) Ha egy kijelölt felügyelő, vagy elismert szervezet azt állapítja meg, hogy a hajó vagy berendezései alapvetően nem felelnek meg a bizonyítvány adatainak vagy, hogy az ilyen hajó nem alkalmas a tengeren való közlekedésre anélkül, hogy elfogadhatatlan veszélyt ne jelentene a tengeri környezetre, a kijelölt felügyelőnek, vagy elismert szervezetnek haladéktalanul biztosítania kell, hogy helyesbítő intézkedéseket tegyenek, és kellő időben értesítenie kell az Igazgatást. Ha a helyesbítő intézkedésekre nem kerül sor, a bizonyítványt vissza kell vonni, és erről haladéktalanul értesíteni kell az Igazgatást; továbbá, ha a hajó egy másik szerződő fél kikötőjében van, a kikötő államának illetékes hatóságait szintén haladéktalanul értesíteni kell. Ha az Igazgatás tisztviselője, egy kijelölt felügyelő, vagy elismert szervezet értesítette a kikötő államának illetékes hatóságait, az érintett kikötő államának kormánya ennek a tisztviselőnek, kijelölt felügyelőnek, vagy elismert szervezetnek minden szükséges segítséget meg kell, hogy adjon, annak érdekében, hogy ebben a szabályban foglalt kötelezettségeiket teljesíthessék. Ha alkalmazható, az érintett kikötő szerinti állam kormányának olyan lépéseket kell tennie, amelyek biztosítják, hogy a hajó nem hajózik el addig, amíg a tengeren anélkül közlekedhet, vagy a kikötőt a legközelebbi megfelelő javító üzembe való eljutás céljából anélkül elhagyhatja, hogy elfogadhatatlan veszélyt jelentene a tengeri környezetre.
(d) Az érintett Igazgatásnak minden esetben teljes biztosítékot kell nyújtania a szemle hiánytalanságára és hatásosságára és meg kell győződnie arról, hogy szükséges intézkedések megfelelnek ennek a kötelezettségnek.
(3) (a) A hajó és berendezései állapotát ennek az Egyezménynek a rendelkezéseivel összhangban kell fenntartani, annak érdekében, hogy a hajó minden tekintetben alkalmas maradjon a tengeren való közlekedésre anélkül, hogy elfogadhatatlan veszélyt jelentsen a tengeri környezetre.
(b) Miután ennek a szabálynak az (1) bekezdése szerinti bármely hajószemle megtörtént, a hajó szemle szerinti testszerkezetén, berendezésein, rendszerein, tartozékain, elrendezésén, vagy anyagain változtatások nem végezhetők az Igazgatás jóváhagyása nélkül, kivéve az ilyen berendezések és tartozékok közvetlen cseréjét.
(c) Bármikor, ha a hajó meghibásodása bekövetkezik, vagy egy hiányosságot fedeznek fel, amely alapvetően befolyásolja a hajó működőképességét vagy az ennek a mellékletnek a hatálya alá tartozó berendezéseinek hatékonyságát, vagy teljességét, a hajó parancsnoka vagy tulajdonosa az első lehetséges alkalommal jelenteni köteles azt a vonatkozó bizonyítvány kiállításáért felelős Igazgatásnak, elismert szervezetnek, vagy kijelölt felügyelőnek, akinek vizsgálatot kell kezdeményeznie annak megállapítása céljából, hogy ennek a szabálynak az (1) bekezdésében előírt szemle megtartása szükséges-e. Ha a hajó egy másik szerződő fél kikötőjében tartózkodik, a hajó parancsnokának, vagy tulajdonosának haladéktalanul jelentést kell tennie a kikötői állam illetékes hatóságainak, és a kijelölt felügyelőnek vagy elismert szervezetnek meg kell győződnie arról, hogy ez a jelentés megtörtént.”
11. szabály
Bizonyítvány kiállítása
A meglévő cím a következővel helyettesítendő:
„Bizonyítvány kiállítása vagy láttamozása”
A meglévő szöveg a következővel helyettesítendő:
„(1) Ennek a mellékletnek a 10. szabályában foglalt rendelkezések értelmében megtartott első, vagy megújító szemle után ki kell adni egy Nemzetközi szennyezés megelőzési bizonyítványt ártalmas folyékony anyagok ömlesztett szállítására minden olyan hajó számára, amelyek ártalmas folyékony anyagokat ömlesztve szállítanak, és amelyek az Egyezményben részes más szerződő felek joghatósága alá tartozó kikötőkbe vagy nyíltvízi terminálokba tartó utakat tesznek meg.
(2) Az ilyen bizonyítványt az Igazgatás, vagy valamely általa kellően felhatalmazott személy vagy szervezet adja ki. Az Igazgatásnak minden esetben teljes felelősséget kell vállalnia a bizonyítványért.
(3) (a) Az Egyezményben részes egyik szerződő fél kormánya az Igazgatás felkérésére megszemléltethet valamely hajót, és ha megállapítást nyert, hogy az megfelel ennek a melléklet rendelkezéseinek, kiadhatja a hajónak a Nemzetközi szennyezés megelőzési bizonyítványt ártalmas folyékony anyagok ömlesztett szállítására, vagy ennek kiadására felhatalmazást adhat, és amikor az alkalmazható láttamoztathatja a bizonyítványt, vagy annak láttamozásra felhatalmazást adhat, ennek a mellékletnek az értelmében.
(b) A bizonyítvány és a szemlejegyzőkönyv egy-egy másolatát a lehető legrövidebb időn belül el kell juttatni a felkérő Igazgatáshoz.
(c) Az így kiadott bizonyítványnak egy olyan értelmű nyilatkozatot kell tartalmaznia, hogy azt az Igazgatás felkérésére állították ki és a bizonyítvány azonos értékű, és ugyanúgy el kell fogadni, mint az ennek a szabálynak az (1) bekezdése alapján kiállított bizonyítványt.
(d) A Nemzetközi szennyezés megelőzési bizonyítvány ártalmas folyékony anyagok ömlesztett szállítására nem adható ki olyan hajó részére, amely nem szerződő állam lobogójának a viselésére jogosult
(4) A Nemzetközi szennyezés megelőzési bizonyítványt ártalmas folyékony anyagok ömlesztett szállítására ennek a mellékletnek az V. függelékében megadott mintának megfelelő alakban kell kiállítani. Ha a használt nyelv nem angol, vagy nem francia, akkor a szövegnek a két nyelv egyikére való fordítást is tartalmaznia kell.
(3) Függetlenül a Tengerészeti Környezetvédelmi Bizottságnak (MEPC) a MEPC.39(29) határozatában ennek a mellékletnek a módosítására elfogadott bármely más intézkedésétől, bármely Nemzetközi szennyezés megelőzési bizonyítvány ártalmas folyékony anyagok ömlesztett szállítására, amely érvényes, amikor ezek a módosítások hatályba lépnek, érvényes marad addig az időpontig, amíg ennek a mellékletnek a módosítások hatálybalépése előtti feltételei szerint le nem jár.”
12. szabály
A bizonyítvány érvényességének tartama
A meglévő cím az alábbiakkal helyettesítendő:
„A bizonyítvány időtartama és érvényessége”
A meglévő szöveg a következővel helyettesítendő:
„(1) Nemzetközi szennyezés megelőzési bizonyítványt ártalmas folyékony anyagok ömlesztett szállítására az Igazgatás által meghatározott időtartamra kell kiadni, amely nem haladhatja meg az öt évet.
(2) (a) Függetlenül ennek a szabálynak az (1) bekezdésétől, amikor egy megújító szemlét a bizonyítvány lejárta előtt három hónapon belül befejeztek, az új bizonyítvány a megújító szemle befejezési időpontjától a meglévő bizonyítvány lejártának időpontjától számított öt évet meg nem haladó időpontig lesz érvényes.
(b) Abban az esetben, ha a megújító szemle a bizonyítvány lejártának időpontját követően fejeződik be, az új bizonyítvány a megújító szemle befejezési időpontjától a meglévő bizonyítvány lejártának időpontjától számított öt évet meg nem haladó időpontig lesz érvényes.
(c) Abban az esetben, ha a megújító szemlét a meglévő bizonyítvány lejártának időpontja előtt több mint három hónappal fejezték be, az új bizonyítvány a megújító szemle befejezési időpontjától számított öt évet meg nem haladó időpontig lesz érvényes.
(3) Ha egy bizonyítványt öt évnél rövidebb időtartamra állítottak ki, az Igazgatás kiterjesztheti a bizonyítvány érvényességét a lejárati dátumot követően legfeljebb az ennek a szabálynak az (1) bekezdésében meghatározott időtartamra terjedően, feltéve, hogy ebben a mellékletben a 10. szabály (1) bekezdésének (c) és (d) alpontjában hivatkozott, az öt évre kiadott bizonyítvány esetében alkalmazandó szemléket megfelelő módon elvégezték.
(4) Ha egy megújító szemlét befejeztek és egy új bizonyítvány nem adható ki, vagy nem juttatható el a hajóra a meglévő bizonyítvány lejárta előtt, az Igazgatás által felhatalmazott személy, vagy szervezet láttamozhatja a meglévő bizonyítványt és az ilyen bizonyítványt érvényesnek kell elfogadni további, a lejárati időponttól számított öt hónapot meg nem haladó időtartamra.
(5) Ha egy hajó a bizonyítvány lejártakor nem olyan kikötőben tartózkodik, amelyben a szemléje esedékes, az Igazgatóság kiterjesztheti a bizonyítvány időtartamát, de az ilyen kiterjesztés csak abból a célból nyújtható, hogy lehetővé tegye a hajó útjának a befejezését abba a kikötőbe, amelyben a szemlét megtartják, és csakis olyan esetben, amikor megfelelő és ésszerű így tenni. Egy bizonyítvány sem terjeszthető ki három hónapnál hosszabb időtartamra és a hajó, amely számára ilyen kiterjesztést nyújtottak a szemle megtartására szolgáló kikötőbe való érkezése után nincs feljogosítva az ilyen kiterjesztés alapján a kikötő elhagyására anélkül, hogy új bizonyítványt kapna. Amikor a megújító szemlét befejezték az új bizonyítvány a meglévő bizonyítvány kiterjesztés előtti lejártának időpontjától számított öt évet meg nem haladó időpontig lesz érvényes.
(6) Az olyan rövid tengeri utakon közlekedő hajók számára kiadott bizonyítvány, amely utakra nem terjednek ki ennek a szabálynak a hosszújáratra vonatkozó rendelkezései, az Igazgatás által a lejárattól számított egy hónapot meg nem haladó kíméleti időszakra kiterjeszthető. Amikor a megújító szemlét befejezték az új bizonyítvány a meglévő bizonyítvány kiterjesztés előtti lejártának időpontjától számított öt évet meg nem haladó időpontig lesz érvényes.
(7) Az Igazgatás által meghatározott különleges körülmények esetén, az új bizonyítványt nem szükséges ennek a szabálynak a (2) bekezdés (b) alpontjában, (5) vagy (6) bekezdésében foglaltak szerint a meglévő bizonyítvány lejárati időpontjától dátumozni. Ilyen különleges körülmények esetén az új bizonyítvány a megújító szemle befejezési időpontját követő öt évet meg nem haladó időpontig lesz érvényes.
(8) Ha egy éves vagy időközi szemle ennek a mellékletnek a 10. szabályában meghatározott időtartam előtt befejeződik, akkor:
(a) a bizonyítványon feltüntetett évenkénti dátumot hátirattal ki kell javítani egy olyan időpontra, amely a szemle befejezésének időpontjához képest három hónapnál nem későbbi;
(b) az ennek a mellékletnek a 10. szabályában megkövetelt egymást követő éves vagy időközi szemléket az említett szabály szerinti időközönként az új évenkénti dátumot alkalmazva kell befejezni;
(c) a lejárati időpont változatlan maradhat, feltéve, hogy egy vagy több éves vagy időközi szemlét, ahogy az megfelelő, úgy hajtanak végre, hogy ennek a mellékletnek a 10. szabályában a szemlék közötti maximálisan előírt időtartamot nem lépik túl.
(9) Ennek a mellékletnek a 11. szabálya szerint kiadott bizonyítvány elveszti érvényességét az alább következő bármelyik esetben:
(a) ha a vonatkozó szemléket nem fejezik be ennek a mellékletnek a 4. szabály (1) bekezdésében meghatározott időtartamokon belül;
(b) ha a bizonyítványt nem láttamozzák ennek a mellékletnek a 10. szabály (1) bekezdés (c) vagy (d) alpontjával összhangban;
(c) a hajónak egy másik állam lobogója alá való áthelyezésekor. Az új bizonyítvány csak akkor adható ki, amikor az új bizonyítványt kiállító kormány teljes mértékben meggyőződött arról, hogy a hajó minden tekintetben megfelel az ebben a mellékletben a 10. szabály (4) bekezdés (a) és (b) alpontjában előírt követelményeknek. A szerződő felek közötti áthelyezés esetén, ha azt az áthelyezést követően három hónapon belül igénylik, annak a szerződő fél kormányának, amelynek lobogója alá a hajó korábban tartozott, amilyen hamar csak lehetséges meg kell küldenie az Igazgatásnak a hajó áthelyezés előtti bizonyítványának a másolatát, és ha rendelkezésre áll, a vonatkozó szemlejegyzőkönyveknek a másolatait.”
V. függelék
Bizonyítvány minta
A meglévő bizonyítvány mintát az alábbival kell helyettesíteni:
„NEMZETKÖZI SZENNYEZÉS MEGELŐZÉSI BIZONYÍTVÁNY ÁRTALMAS FOLYÉKONY ANYAGOK ÖMLESZTETT SZÁLLÍTÁSÁRA
Kiadva az 1978. évi Jegyzőkönyvvel és a MEPC.39(29) határozattal módosított, A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény (a továbbiakban: az Egyezmény) rendelkezései alapján, a
.....................................................................................................................................................................
(az ország teljes megnevezése)
kormányának fennhatósága alatt,
............................................................................................................................................................. által
(az Egyezmény rendelkezései alapján felhatalmazott illetékes személy vagy szervezet teljes megnevezése)
A hajó adatai: *
Hajó neve:
Megkülönböztető szám vagy betűk:
Lajstromozási kikötő:
Bruttó tonnatartalom:
IMO szám: *
EZENNEL IGAZOLJUK, hogy:
1. A hajó az Egyezmény II. melléklete 10. szabályával összhangban megszemlélésre került; és
2. A szemle azt bizonyította, hogy a hajó testszerkezete, berendezései, rendszerei, szerelvényei, elrendezése és anyaga és a hajó állapota minden szempontból megfelelőek, és a hajó kielégíti az Egyezmény II. melléklete szerint alkalmazandó követelményeket.
3. A hajót ellátták az Egyezmény II. mellékletének 5., 5A, és 8. szabályainak rendelkezései szerinti, a szabványos eljárásokat és elrendezéseket előíró utasítással, és az utasításban előírt minden elrendezés és felszerelés minden szempontból kielégítő és megfelel az előzőekben említett szabványos eljárások és elrendezések alkalmazandó követelményeinek.
4. A hajó alkalmas az alábbiakban felsorolt ártalmas folyékony anyagok ömlesztett állapotban való szállítására, feltéve, hogy az Egyezmény II. melléklete szerinti üzemeltetéssel kapcsolatos rendelkezésekben előírt követelményeket betartják.
| Ártalmas folyékony anyagok | A szállítás körülményei (tartályok száma, stb.) | |
| Folytatás számozott és dátummal ellátott pótlapokon * | ||
Ez a bizonyítvány ..........................................................-ig * érvényes, az Egyezmény II. mellékletének 10. szabálya szerinti szemlék fenntartása mellett.
Kiadva: .........................................................................................................
(a bizonyítvány kiadási helye)
| ...................................................... | .................................................................... | |
| kiadás dátuma | a bizonyítványt kiadó felhatalmazott hivatalos személy aláírása | |
| (a hatóság pecsétje, illetve bélyegzője) | ||
AZ ÉVES ÉS AZ IDŐKÖZI SZEMLÉK LÁTTAMOZÁSA
EZENNEL IGAZOLJUK, hogy az Egyezmény II. Mellékletének 10. Szabálya által megkövetelt szemlén a hajó megfelelt az Egyezmény vonatkozó rendelkezéseinek:
| Éves szemle: | Aláírta: ....................................................................................................................... | |
| (felhatalmazott hivatalos személy aláírása) | ||
| Hely: ......................................................................................................................... | ||
| Kelt: ........................................................................................................................... | ||
| (a hatóság pecsétje, illetve bélyegzője) | ||
| Éves * /időközi * szemle: | Aláírta: ...................................................................................................................... | |
| (felhatalmazott hivatalos személy aláírása) | ||
| Hely: ........................................................................................................................... | ||
| Kelt: ............................................................................................................................ | ||
| (a hatóság pecsétje, illetve bélyegzője) | ||
| Éves * /időközi * szemle: | Aláírta: ........................................................................................................................ | |
| (felhatalmazott hivatalos személy aláírása) | ||
| Hely: ............................................................................................................................ | ||
| Kelt: ............................................................................................................................. | ||
| (a hatóság pecsétje, illetve bélyegzője) | ||
| Éves szemle: | Aláírta: ....................................................................................................................... | |
| (felhatalmazott hivatalos személy aláírása) | ||
| Hely: .......................................................................................................................... | ||
| Kelt: .......................................................................................................................... | ||
| (a hatóság pecsétje, illetve bélyegzője) | ||
ÉVENKÉNTI/IDŐKÖZI SZEMLE A 12. SZABÁLY (8) BEKEZDÉSÉNEK (c) ALPONTJÁVAL ÖSSZHANGBAN
EZENNEL IGAZOLJUK, hogy az Egyezmény II. mellékletének 12. szabálya (8) bekezdésének (c) alpontja szerinti éves/időközi * szemlén a hajó megfelelt az Egyezmény vonatkozó rendelkezéseinek:
| Aláírta: .................................................................................................. | ||
| (felhatalmazott hivatalos személy aláírása) | ||
| Hely: ...................................................................................................... | ||
| Kelt: ....................................................................................................... | ||
| (a hatóság pecsétje, illetve bélyegzője) |
LÁTTAMOZÁS A BIZONYÍTVÁNY KITERJESZTÉSÉRE, HA AZ 5 ÉVNÉL RÖVIDEBB IDŐTARTAMRA ÉRVÉNYES, ABBAN AZ ESETBEN AMIKOR A 12. SZABÁLY (3) BEKEZDÉSE ALKALMAZÁSRA KERÜL
A hajó megfelel az Egyezmény vonatkozó rendelkezéseinek és ezt a bizonyítványt, összhangban az Egyezmény II. melléklete 12. szabály (3) bekezdésével, érvényesnek kell elfogadni ............................................... -ig.
| Aláírta: ........................................................................................................... | ||
| (felhatalmazott hivatalos személy aláírása) | ||
| Hely: ............................................................................................................. | ||
| Kelt: .............................................................................................................. | ||
| (a hatóság pecsétje, illetve bélyegzője) |
LÁTTAMOZÁS ABBAN AZ ESETBEN, AMIKOR A MEGÚJÍTÓ SZEMLE BEFEJEZŐDÖTT, ÉS A 8. SZABÁLY (4) BEKEZDÉSE ALKALMAZÁSRA KERÜL
A hajó megfelel az Egyezmény vonatkozó rendelkezéseinek és ezt a bizonyítványt, összhangban az Egyezmény II. melléklete 12. szabály (4) bekezdésével, érvényesnek kell elfogadni ................................................. -ig.
| Aláírta: ........................................................................................................... | ||
| (felhatalmazott hivatalos személy aláírása) | ||
| Hely: ............................................................................................................... | ||
| Kelt: ................................................................................................................. | ||
| (a hatóság pecsétje, illetve bélyegzője) |
LÁTTAMOZÁS A BIZONYÍTVÁNY KITERJESZTÉSÉRE AMÍG EL NEM ÉRI A SZEMLE KIKÖTŐJÉT, VAGY EGY KÍMÉLETI IDŐTARTAMRA ABBAN AZ ESETBEN, AMIKOR A 12. SZABÁLY (5) VAGY (6) BEKEZDÉSE ALKALMAZÁSRA KERÜL
Ezt a bizonyítványt, összhangban az Egyezmény I. melléklete 12. szabály (5) vagy (6) * bekezdésével, érvényesnek kell elfogadni .................................................. -ig.
| Aláírta: ......................................................................................................... | ||
| (felhatalmazott hivatalos személy aláírása) | ||
| Hely: ............................................................................................................... | ||
| Kelt: ................................................................................................................ | ||
| (a hatóság pecsétje, illetve bélyegzője) |
LÁTTAMOZÁS AZ ÉVENKÉNTI DÁTUM ELŐREHOZÁSÁRA ABBAN AZ ESETBEN, AMIKOR A 12. SZABÁLY (8) BEKEZDÉSE ALKALMAZÁSRA KERÜL
Összhangban az Egyezmény II. melléklete 12. szabály (8) bekezdésével az új évenkénti dátum:...........................
| Aláírta: ......................................................................................................... | ||
| (felhatalmazott hivatalos személy aláírása) | ||
| Hely: ............................................................................................................ | ||
| Kelt: .............................................................................................................. | ||
| (a hatóság pecsétje, illetve bélyegzője) |
Összhangban az Egyezmény II. melléklete 12. szabály (8) bekezdésével az új évenkénti dátum:................................
| Aláírta: ........................................................................................................... | ||
| (felhatalmazott hivatalos személy aláírása) | ||
| Hely: .............................................................................................................. | ||
| Kelt: ................................................................................................................ | ||
| (a hatóság pecsétje, illetve bélyegzője) |
1997. évi Jegyzőkönyv a
MARPOL 73/78
módosítására
MARPOL 73/78 VI. melléklet
A hajók által okozott levegőszennyezés megelőzésére vonatkozó szabályok
1997. évi MARPOL Konferencia záróokmánya a Konferencia határozataival
Műszaki Előírások a dízel hajómotorok nitrogénoxid kibocsátásának ellenőrzésére
IMO
London, 1998
Előszó
A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) tizenhetedik Közgyűlése, felismerte megfelelő politika kialakításának sürgető szükségességét a hajók által okozott levegőszennyezésről, valamint úgy ítélte meg, hogy ez a cél leginkább az 1978. évi Jegyzőkönyvvel módosított, A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezményhez (továbbiakban: MARPOL 73/78) csatolt új melléklet révén valósítható meg, továbbá felkérte a Tengerészeti Környezetvédelmi Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy új melléklet tervezetet a hajók által okozott levegőszennyezés megelőzéséről.
Ennek az irányelvnek az értelmében a MEPC az Ömlesztett Vegyianyagok Albizottsággal és annak Levegőszennyezési Munkacsoportjával folytatott ötévi kiterjedt tárgyalások után egy jegyzőkönyvtervezetet készített a MARPOL 73/78-hoz és elkészítette a MARPOL 73/78 VI. mellékletének tervezetét.
A Közgyűlés döntésével összhangban az IMO a MARPOL 73/78 Egyezményben Szerződő Felek részére konferenciát hívott össze, amelyet a Szervezet központjában tartottak meg 1997. szeptember 15-26. között. A Konferencia elfogadta az 1978. évi Jegyzőkönyvvel módosított, A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezményt módosító 1997. évi Jegyzőkönyvet (1997. évi Jegyzőkönyv), amely VI. mellékletében közzétette a Hajók által okozott légszennyezés megelőzésére vonatkozó szabályokat, továbbá a Konferencia nyolc határozatát, köztük a 2. határozatot, amely bevezeti a Műszaki Előírásokat a dízel hajómotorok nitrogénoxid kibocsátásának ellenőrzésére (Nox Műszaki Előírások).
Ez a kiadvány közreadja az 1997. évi Jegyzőkönyvet, a MARPOL 73/78 új, VI. mellékletét és a nyolc Konferencia-határozatot, közöttük a Műszaki Előírásokat a dízel hajómotorok nitrogénoxid kibocsátásának ellenőrzésére (Nox Műszaki Előírások).
A MARPOL 73/78 VI. mellékletéhez fűzött lábjegyzetek a szövegben, csak hivatkozásra szolgálnak és nem képezik a melléklet részét.
1997. évi Jegyzőkönyv az 1978. évi Jegyzőkönyvvel módosított, A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény módosítására
AZ EBBEN A JEGYZŐKÖNYVBEN SZERZŐDŐ FELEK,
MINT az 1978. évi Jegyzőkönyvvel módosított, A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezményben szerződő felek,
FELISMERVE a hajókról származó légszennyezés megelőzésének és ellenőrzésének szükségszerűségét,
EMLÉKEZTETVE a Környezetről és Fejlesztésről szóló Riói Nyilatkozat óvintézkedések megtételére felhívó 15. számú Alapelvére,
FIGYELEMBE VÉVE, hogy ez a cél legjobban az 1978. évi Jegyzőkönyvvel módosított, A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezményt módosító 1997. évi Jegyzőkönyv aláírásával valósítható meg,
MEGÁLLAPODTAK az alábbiakban:
1. Cikk
A módosítandó okmány
Az okmány, amelyet ezzel a Jegyzőkönyvvel módosítani kell, az 1978. évi Jegyzőkönyvvel módosított, A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény (a továbbiakban: az Egyezmény).
2. Cikk
Az Egyezmény kiegészítése a VI. melléklettel
A hajók által okozott levegőszennyezés megelőzésére vonatkozó szabályok című VI. melléklet, amelynek szövege ennek a Jegyzőkönyvnek a mellékletében kerül közzétételre, csatolandó az Egyezményhez.
3. Cikk
Általános kötelezettségek
1. Az Egyezmény és ez a Jegyzőkönyv, mint amely az ebben a Jegyzőkönyvben szerződő felek között jött létre, együtt olvasandó és értelmezendő, egyokmányként.
2. Az erre a Jegyzőkönyvre való minden hivatkozás egyúttal az a hozzá csatolt mellékletre való hivatkozást is jelent.
4. Cikk
Módosítási eljárás
A Egyezmény 16. Cikkének alkalmazásakor a VI. melléklet és függelékeinek módosítására, a „Egyezményben szerződő fél” hivatkozás alatt egy, a szóban forgó melléklethez társult felet kell érteni.
ZÁRADÉKOK
5. Cikk
Aláírás, ratifikálás, elfogadás, jóváhagyás és csatlakozás
1. Ez a Jegyzőkönyv a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet központjában (a továbbiakban Szervezet) aláírásra nyitva áll 1998. január 1-jétől 1998. december 31-ig és ezt követően csatlakozáshoz nyitott marad. Ebben a Jegyzőkönyvben szerződő fél csak az 1978. évi Jegyzőkönyvvel módosított, A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezményben szerződő félként szereplő állam lehet az alábbiak valamelyikét követően:
(a) aláírás a ratifikálásra, elfogadásra vagy jóváhagyásra vonatkozó fenntartás nélkül; vagy
(b) aláírás későbbi ratifikálással, elfogadással vagy jóváhagyással, majd ezt követően ratifikálás, elfogadás vagy jóváhagyás; vagy
(c) csatlakozás.
2. A ratifikálás, elfogadás, jóváhagyás vagy csatlakozás akkor válik érvényessé, amikor az erre vonatkozó okmányt a Szervezet főtitkáránál (a továbbiakban Főtitkár) letétbe helyezték.
6. Cikk
Hatálybalépés
1. Ez a Jegyzőkönyv 12 hónappal azt követően lép hatályba, hogy nem kevesebb, mint tizenöt ország, amelyeknek az összesített kereskedelmi hajóparkja a világ kereskedelmi hajózása bruttó tonnatartalmának legalább 50%-át kiteszi, szerződő féllé vált, ennek a Jegyzőkönyvnek az 5. Cikkével összhangban.
2. Valamennyi ratifikálási, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmány, amely ennek a Jegyzőkönyvnek a hatálybalépési időpontja után kerül letétbe helyezésre, a benyújtás dátumától számított 3 hónap elteltével válik hatályossá.
3. Amennyiben egy, az ezt a Jegyzőkönyvet illető módosítás az Egyezmény 16. Cikkének megfelelően elfogadásra kerül, akkor az elfogadás időpontjától számítva minden letétbe helyezett ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmány a módosított Jegyzőkönyvre fog vonatkozni.
7. Cikk
Felmondás
1. Ez a Jegyzőkönyv bármely szerződő fél által bármikor felmondható a Jegyzőkönyvnek az illető szerződő fél számára történő hatálybalépésétől számított 5 éves lejáratát követően.
2. A felmondást, a felmondásról szóló okmánynak a Főtitkárnál való letétbe helyezésével kell eszközölni.
3. A felmondás a Főtitkárhoz történő bejelentés megérkezésétől számított 12 hónap múlva válik hatályossá, vagy bármilyen, ennél hosszabb időtartam lejáratakor, amelyet a bejelentésben lehet megjelölni.
4. Az 1978. évi Jegyzőkönyvet illető felmondás, az erre vonatkozó VII. Cikknek megfelelően, úgy tekintendő, hogy magába foglalja ennek a Jegyzőkönyvnek a felmondását ezzel a Cikkel összhangban. Az ilyen felmondás az 1978. évi Jegyzőkönyv felmondásának a hatálybalépésére vonatkozó, annak VII. Cikkében foglaltaknak megfelelően lép hatályba.
8. Cikk
Letéteményes
1. Ez a Jegyzőkönyv a Főtitkárnál (a továbbiakban Letéteményes) kerül letétbehelyezésre.
2. A Letéteményes:
(a) tájékoztatja az ezt a Jegyzőkönyvet aláíró- vagy az ehhez csatlakozott államokat az alábbiakról:
(i) minden új aláírásról vagy ratifikációs-, elfogadási-, jóváhagyási- és csatlakozási okmány letétbe helyezéséről és időpontjáról,
(ii) ennek a Jegyzőkönyvnek a hatálybalépési időpontjáról, továbbá
(iii) ennek a Jegyzőkönyvnek a felmondására bármilyen okmány letétbehelyezéséről, az ilyen okmány beérkezésének időpontjáról és a felmondás hatálybalépésének dátumáról; és
(b) megküldi ennek a Jegyzőkönyvnek a hiteles, eredeti példányát a Jegyzőkönyvet aláíró országoknak, valamint azoknak, akik ahhoz csatlakoztak.
3. Mihelyt ez a Jegyzőkönyv hatályba lép, a Letéteményes annak egy hiteles, eredeti példányát köteles eljuttatni az Egyesült Nemzetek Főtitkárához bejegyzés és közzététel céljából az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 102. Cikke értelmében.
9. Cikk
Nyev
Ez a Jegyzőkönyv egy-egy példányban arab, kínai, angol, francia, orosz és spanyol nyelven készült, egyformán hiteles szöveggel.
FENTIEK HITELÉÜL alulírottak, saját kormányuktól erre kellően felhatalmazva ezt a Jegyzőkönyvet aláírták *
KÉSZÜLT LONDONBAN, az egyezerkilencszázkilencvenhetedik év szeptember hó huszonhatodik napján.
MELLÉKLET
Az 1978. évi Jegyzőkönyvvel módosított, A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény kiegészítése a VI. melléklettel
Az alábbi, új VI. melléklet a jelenlegi V. melléklet után következik:
Alkalmazás
Ennek a mellékletnek az előírásai minden hajóra vonatkoznak, kivéve azokat az eseteket, amelyekre ennek a mellékletnek a 3., 5., 6., 13., 18. és 19. szabályai kifejezetten másképpen rendelkeznek.
Meghatározások
Ennek a mellékletnek az alkalmazásában:
(1) A hasonló építési fázis az építés azon szakaszát jelenti, amelynél:
(a) egy meghatározott hajóval azonosítható szerkezet építése megkezdődik;
és
(b) a megkezdett építés kiterjed legalább 50 t anyagra- vagy a becsült, teljes szerkezeti súly 1%-ára, amelyik a kettő közül a kisebb.
(2) A folyamatos betáplálás olyan eljárást jelent, amelynek során a hulladék, emberi közreműködés nélkül, egy égetőkamrába kerül és a hulladékhamvasztó normál üzemi körülmények között, 850-1200°C tűztéri hőmérsékleten működik.
(3) A kibocsátás minden olyan, ennek a mellékletnek hatálya alá tartozó anyagnak a kibocsátását jelenti, amely a hajóról a tengerbe vagy a légtérbe kerül.
(4) Az új beépítések alatt értendő, ennek a mellékletnek 12. szabályával kapcsolatban, minden olyan rendszer, felszerelés, beleértve az új, hordozható tűzoltó berendezéseket, szigeteléseket és egyéb anyagokat, amelyek ennek a mellékletnek a hatálybalépési időpontját követően kerültek beépítésre egy hajóba, de nem vonatkozik a korábban beépített rendszerek, felszerelések szigetelések és egyéb anyagok javítására, ill. feltöltésére vagy a hordozható tűzoltó berendezések újratöltésére.
(5) NOx Műszaki Előírások alatt értendő a Konferencia 2. számú határozatával elfogadott Műszaki előírások a dízel hajómotorok nitrogén-oxid kibocsátásának behatárolására, esetleges módosításokkal a Szervezet által, úgy, hogy az ilyen módosítások elfogadása és hatályossá tétele megfeleljen az Egyezmény vonatkozó előírásainak az egyes mellékletek egyes függelékeinek módosítását illetően.
(6) Ózongyengítő anyagok azok, amelyeket az 1987. évi Montreali Jegyzőkönyv az Ózonréteget Gyengítő Anyagokról 1. Cikkének 4. bekezdése meghatároz, illetve annak a Jegyzőkönyvnek az ezen melléklet alkalmazása és értelmezése időpontjában hatályos A, B, C vagy D melléklete felsorol.
Egy hajón található ózongyengítő anyagok, továbbiak kizárása nélkül, az alábbiak lehetnek:
Halon 1211 Bromo-klorodi-fluoro-metán
Halon 1301 Bromo-trifluoro-metán
Halon 2402 1,2-Dibromo-1,1,2,2-tetrafluoro-etán
(Halon 114B2-ként is ismert)
CFC 11 Trikloro-fluoro-metán
CFC 12 Dikloro-difluoro-metán
CFC 113 1,1,2-Trikloro-1,2,2-trifluoro-etán
CFC 114 1,2-Dikloro-1,1,2,2-tetrafluoro-etán
CFC 115 Kloro-pentafluoro-etán
(7) Olajiszap alatt értendő az üzemolaj- és kenőolaj szeparátorokból származó iszap, a fő- és segédgépekből származó fáradt olaj vagy a fenékvíz-szeparátorokból, olajszűrőkből és csepegtető tálcákról származó szennyolaj.
(8) Fedélzeti hamvasztás alatt értendő a hulladékoknak és más anyagoknak a hajón történő elégetése, ha ezek a hulladékok és más anyagok a szokásos hajóüzem során gyűltek össze.
(9) A fedélzeti hamvasztó a hajónak az a berendezése, amelyet elsődlegesen hamvasztás céljára terveztek.
(10) Építés alatti hajó az, amelynek a gerincfektetése már megtörtént vagy hasonló építési fázisban van.
(11) Ellenőrzött SOx kibocsátási terület az, ahol a hajóktól származó SOx kibocsátásra elfogadott kötelező intézkedések megkövetelik az SOx okozta légszennyezés és az ezzel járó káros hatások megelőzését, csökkentését és szabályozását a szárazföldi és tengeri körzetekben. A korlátozott SOx kibocsátási területek jegyzékét ennek a mellékletnek a 14. szabálya tartalmazza.
(12) Tartályhajó az I. melléklet 1. szabályának (4) bekezdésében meghatározott olajtartályhajó vagy az Egyezmény II. melléklet 1. szabályának (1) bekezdése szerinti vegyianyag-szállító tartályhajó.
(13) Az 1997. évi Jegyzőkönyv alatt az 1978. évi Jegyzőkönyvvel módosított, A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezményt kiegészítő 1997. évi Jegyzőkönyv értendő.
Általános kivételek
Ennek a mellékletnek az előírásai nem vonatkoznak az alábbiakra:
(a) minden olyan kibocsátás, amely a hajó biztonságához vagy az élet védelméhez szükséges a tengeren; vagy
(b) bármilyen kibocsátás, amely a hajó vagy felszerelés sérülése miatt keletkezik:
(i) feltéve, hogy a sérülés bekövetkezése vagy az emisszió felfedezése után minden ésszerű óvintézkedést megtettek a kibocsátás megelőzésére, illetve minimálisra csökkentésére; és
(ii) kivéve azt az esetet, amikor a hajótulajdonos vagy a hajóparancsnok szándékosan okozta a sérülést vagy meggondolatlanul de tudatában annak, hogy sérülés következhet be.
Egyenértékűségek
(1) Az Igazgatás engedélyezheti bármely szerelvény, anyag, eszköz vagy berendezés beépítését ebben a mellékletben előírtak helyett, amennyiben ezek a szerelvények, anyagok, eszközök és berendezések legalább annyira hatékonyak, mint az ebben a mellékletben előírtak.
(2) Az az Igazgatás, amely ebben a mellékletben előírtakhoz képest alternatív szerelvények, anyagok, eszközök és berendezések beépítését engedélyezi, erről a Szervezetet köteles értesíteni, hogy az Egyezményben szerződő felek tájékoztatást kaphassanak és a megfelelő intézkedéseket, amennyiben szükséges, megtehessék.
Szemlék és felülvizsgálatok
(1) Minden 400 bruttó tonnás vagy annál nagyobb hajó és minden rögzített vagy úszó fúrótorony és egyéb platform esetében az alábbi szemléket kell elvégezni:
(a) előzetes szemle, amelyet a hajó üzembe helyezése vagy ennek a mellékletnek 6. szabálya szerinti bizonyítvány első ízben történő kiadása előtt kell végrehajtani. Ennek a szemlének kell biztosítania, hogy a felszerelések, rendszerek, szerelvények, elrendezések és anyagok mindenben feleljenek meg ezen melléklet vonatkozó előírásainak;
(b) időszakos szemlék az Igazgatás által megszabott, de az 5 évet nem meghaladó időközönként, amelyeknek biztosítaniuk kell, hogy a felszerelések, rendszerek, szerelvények, elrendezések és anyagok mindenben feleljenek meg ennek a melléklet előírásainak; továbbá
(c) legalább egy közbenső szemle, a bizonyítvány érvényességi idején belül, amely biztosítja, hogy a felszerelések, rendszerek, szerelvények, elrendezések és anyagok mindenben megfelelnek ennek a melléklet vonatkozó előírásainak és üzemképes állapotban vannak. Abban az esetben, ha a bizonyítvány érvényességi idején belül csak egy ilyen szemlére kerül sor és a bizonyítvány érvényessége meghaladja a kettő és fél évet, akkor a közbenső szemlét a érvényességi időszak fele ±1/2 év időtartamon belül kell megtartani. Az ilyen közbenső szemléket ennek a mellékletnek a 6. szabálya szerint kiállított bizonyítványra rá kell vezetni.
(2) A 400 bruttó tonnásnál kisebb hajók esetében az Igazgatás megfelelő intézkedésekkel biztosíthatja, hogy ennek a mellékletnek vonatkozó előírásai teljesüljenek.
(3) Ebben a mellékben foglalt előírásoknak érvényt szerző hajószemléket az Igazgatás tisztviselő tartják meg. Ugyanakkor, az Igazgatás rábízhatja a szemlét erre a feladatra kinevezett ellenőrökre vagy az Igazgatás által elismert szervezetekre is. Az ilyen szervezetek meg kell, hogy feleljenek a Szervezet által elfogadott irányelveknek * . Az érdekelt hatóságnak minden esetben biztosítania kell a szemle teljességét és hatékonyságát.
(4) A gépek és felszerelések szemléjét, az ebben a mellékletben foglalt a 13. szabály kielégítését illetően, az NOx Műszaki Előírásokkal összhangban kell levezetni.
(5) Az Igazgatás a bizonyítvány érvényességi idején belül előre nem programozott szemléket is tart. Az ilyen szemlék célja annak biztosítása, hogy a felszerelések minden tekintetben alkalmasak maradjanak eredeti feladatuk ellátására. Ezek a szemlék megtarthatók az Igazgatás saját ellenőrzési szolgálata, kinevezett ellenőrök, elismert szervezetek vagy más társaságok által, az Igazgatás kérésének megfelelően. Ahol az Igazgatás ennek a szabálynak (1) bekezdése alá tartozó, kötelező éves szemléket ír elő, a fentiekben említett eseti szemlék megtartása nem szükséges.
(6) Amikor egy kinevezett ellenőr vagy elismert szervezet megállapítja, hogy a felszerelés állapota alapvetően nem felel meg a bizonyítványban foglaltaknak, akkor intézkedik a kijavításról és kellő időben értesíti az Igazgatást. Ha a javítás nem történik meg, akkor az Igazgatás a bizonyítványt visszavonja. Ha a hajó egy másik fél kikötőjében tartózkodik, akkor a kikötő országának illetékes hatóságát is azonnal értesíteni kell. Amikor az Igazgatás felügyelője, kinevezett ellenőre vagy egy általa elismert szervezet értesítette a kikötő országának illetékes hatóságait, akkor a kikötő érintett országának kormánya minden szükséges segítséget meg kell adjon a felügyelőnek, ellenőrnek vagy szervezetnek, hogy ebben az előírásban foglalt kötelességeit teljesíthesse.
(7) A felszereléseket ezen melléklet előírásainak megfelelő állapotban kell tartani és a szemlére kötelezett felszerelések, rendszerek, szerelvények, elrendezések és anyagok nem változtathatók meg az Igazgatás azonnali jóváhagyása nélkül. Az ilyen felszerelések és szerelvények közvetlen cseréje ennek a mellékletnek az előírásait kielégítő felszerelésekkel és szerelvényekkel megengedett.
(8) Bármikor, ha a hajót baleset éri vagy meghibásodást észlelnek, amely ennek a mellékletnek hatálya alá tartozó felszerelések komplettségét és hatékonyságát lényegesen befolyásolja, akkor ezt a hajó parancsnokának vagy a tulajdonosának a lehető legrövidebb úton jelentenie kell a megfelelő bizonyítvány kibocsátásáért felelős hatóságnak, kinevezett ellenőrnek vagy elismert szervezetnek.
Nemzetközi Légszennyezés Megelőzési Bizonyítvány kiadása
(1) Nemzetközi Légszennyezés Megelőzési Bizonyítvány kerül kiadásra ennek a mellékletnek az 5. szabálya szerinti szemlét követően:
(a) bármely, 400 bruttó tonnás vagy annál nagyobb hajók részére, amelyek más szerződő felek joghatósága alá tartozó kikötőkbe vagy nyílt vízi terminálokba tartó útvonalakon közlekednek; és
(b) az 1997. évi Jegyzőkönyv más Szerződő Feleinek felségjoga vagy joghatósága alá tartozó vizeken működő fúrótornyok és platformok.
(2) Az 1997. évi Jegyzőkönyv hatálybalépése előtt épült hajók megkapják ennek a szabálynak az (1) bekezdésében szereplő Nemzetközi Légszennyezés Megelőzési Bizonyítványt, nem később, mint az 1997. évi Jegyzőkönyv hatálybalépését követő, első, tervezett szárazdokkolás dátuma, de semmi esetre sem később, mint három évvel az 1997. évi Jegyzőkönyv hatálybalépését követően.
(3) A szóban forgó bizonyítványt az Igazgatás vagy bármely, annak kellő felhatalmazásával bíró személy vagy szervezet adja ki. Bármelyik esetben az Igazgatás teljes felelősséget vállal a bizonyítványért.
Bizonyítvány kiadása egy másik kormány által
(1) Egy, az 1997. évi Jegyzőkönyvet aláíró fél kormánya, az Igazgatás kívánságára, szemléztethet egy hajót és, ha úgy találja, hogy az teljesíti ennek a mellékletnek az előírásait, kiadhatja a hajó részére a Nemzetközi Légszennyezés Megelőzési Bizonyítványt, vagy felhatalmazást adhat annak kibocsátására ezzel a melléklettel összhangban.
(2) A bizonyítvány egy példányát valamint a szemle jegyzőkönyvének egy példányát a lehető legrövidebb időn belül meg kell küldeni a szemlét kérő hatósághoz.
(3) Az ilyen módon kibocsátott bizonyítványnak tartalmaznia kell egy olyan értelmű közleményt, amely szerint az okmány az Igazgatás kérése alapján került kiadásra és ugyanolyan érvénnyel és elismeréssel bír, mint egy, ennek a mellékletnek a 6. szabálya szerint kibocsátott bizonyítvány.
(4) Nem adható ki Nemzetközi Légszennyezés Megelőzési Bizonyítvány olyan hajó részére, amely olyan ország lobogója alatt jogosult hajózni, amely nem tartozik az 1997. évi Jegyzőkönyvben szerződő felek közé.
A Bizonyítvány formája
A Nemzetközi Légszennyezés Megelőzési Bizonyítvány a kibocsátó ország egy hivatalos nyelvén kerül megfogalmazásra ennek a melléklet I. függelékének megfelelő formában. Amennyiben a nyelv nem angol, francia vagy spanyol, akkor a szöveghez csatolni kell egy fordítást, ezeknek a nyelveknek valamelyikén.
A Bizonyítvány időtartama és érvényessége
(1) A Nemzetközi Légszennyezés Megelőzési Bizonyítvány az Igazgatás által megszabott időtartamra kerül kiadásra, amely azonban nem haladhatja meg a kibocsátás dátumától számított 5 évet.
(2) A Nemzetközi Légszennyezés Megelőzési Bizonyítvány 5 éves érvényességének meghosszabbítása nem megengedett, kivéve a (3) bekezdés szerinti eljárást.
(3) Ha egy hajó a Nemzetközi Légszennyezés Megelőzési Bizonyítvány lejártakor nem tartózkodik annak az országnak a kikötőjében, amelynek a lobogója alatt hajózni jogosult, vagy ahol a szemlét meg kell tartani, akkor az Igazgatás a bizonyítványt legfeljebb 5 hónappal meghosszabbíthatja. Az ilyen meghosszabbítás kizárólag arra adható, hogy lehetővé tegye a hajóút befejezését annak az országnak a kikötőjében, amelynek a lobogója alatt hajózni jogosult, vagy ahol a szemlét meg kell tartani, és akkor is csak olyan esetekben, amikor a hosszabbítást helyes és célszerű alkalmazni. Miután a hajó megérkezett annak az országnak a kikötőjébe, amelynek a lobogója alatt hajózni jogosult, vagy ahol a szemlét meg kell tartani, a hajó egy ilyen meghosszabbítás jogcímén nem hagyhatja el a kikötőt egy új Nemzetközi Légszennyezés Megelőzési Bizonyítvány megszerzése nélkül.
(4) Egy Nemzetközi Légszennyezés Megelőzési Bizonyítvány érvényessége megszűnik az alábbi körülmények esetén:
(a) ha a szemlék és ellenőrzések nem történtek meg ennek a mellékletnek az 5. szabálya szerinti periódusokon belül.
(b) ha az Igazgatás azonnali engedélye nélkül lényeges változtatások történtek ennek a mellékletnek hatálya alá tartozó felszerelésekben, rendszerekben, szerelvényekben, elrendezésekben vagy anyagokban, kivéve azokat a közvetlen cseréket, amelyek során a szóban forgó felszereléseket és szerelvényeket ennek a mellékletnek az előírásaival összhangban lévő felszerelésekre, szerelvényekre cserélték ki. A 13. szabály alkalmazása szempontjából lényeges változtatásnak minősül egy dízelmotor rendszerének, szerelvényeinek vagy elrendezésének bármely módosítása, amely ahhoz vezet, hogy a szóban forgó gép a vonatkozó nitrogén-oxid kibocsátási határoknak nem felel meg; vagy
(c) ha a hajó egy más ország lobogója alá kerül. Új bizonyítvány csak akkor kerül kiadásra, ha a kibocsátó kormány mindenre kiterjedően meggyőződik arról, hogy a hajó megfelel ennek a mellékletnek 5. szabályában megfogalmazott követelményeknek. Amennyiben a lobogóváltásra a szerződő felek országai között kerül sor, akkor és amennyiben ezt a lobogócsere dátumától számított 3 hónapon belül megkérik, annak az országnak a kormánya, amelyiknek a lobogóját a hajó előzőleg viselte, a lehetséges legrövidebb időn belül megküldi a másik fél hatóságának a hajó lobogóváltás előtti Nemzetközi Légszennyezés Megelőzési Bizonyítványát és, amennyiben rendelkezésre állnak, a vonatkozó szemlékről készült jelentések másolatait.
Üzemeltetési követelmények kikötői ellenőrzése
(1) Azt a hajót, amely egy, az 1997. évi Jegyzőkönyvben szerződő fél joghatósága alá tartozó kikötőben vagy nyílt vízi terminálon tartózkodik, az illető szerződő fél meghatalmazottja az ebben a mellékletben megfogalmazott üzemeltetési követelményeket illetően ellenőrizheti, ha alapos okkal feltételezhető, hogy a hajóparancsnok vagy a személyzet nem ismeri a hajók okozta légszennyezés megelőzését célzó lényeges tennivalókat.
(2) Ennek a szabálynak az (1) bekezdésében leírt körülmények esetén az illető szerződő félnek meg kell tennie a szükséges lépéseket, hogy a hajó addig ne futhasson ki, amíg a kifogásolt helyzetet nem rendezték az ebben a mellékletben foglalt követelményeinek megfelelően.
(3) Ezt a szabályt illetően az Egyezmény 5. Cikkében leírt eljárásokat kell alkalmazni a kikötő szerinti állam által tartott ellenőrzésre vonatkozóan.
(4) Ebben a szabályban leírtak nem értelmezhetők olyképpen, hogy az korlátozza egy szerződő fél jogait és kötelezettségeit az Egyezményben előírt üzemeltetési követelmények ellenőrzését illetően.
A rendelkezések megsértésének felderítése és végrehajtás
(1) Ebben a mellékletben részes szerződő felek együttműködnek a rendelkezések megsértésének felderítésében és az ebben a mellékletben foglalt rendelkezések végrehajtásában, felhasználva a felderítés és környezetfigyelés valamennyi alkalmas és ésszerű eszközét, valamint a bizonyítékok beszerzéséhez és összegyűjtéséhez szükséges eljárásokat.
(2) Egy hajót, amely egy szerződő fél kikötőjében vagy tengeri terminálján tartózkodik, az illető fél által kinevezett vagy meghatalmazott ellenőr megvizsgálhatja abból a célból, hogy megállapítsa, hogy a hajó bocsát e ki ebben a mellékletben szereplő bármilyen anyagot, megsértve a mellékletben foglalt rendelkezéseket. Ha az ellenőrzés megállapítja ebben a mellékletben foglaltaknak a megsértését, akkor jelentést kell küldeni az Igazgatásnak a szükséges intézkedések megtétele céljából.
(3) Bármely szerződő fél, ha bizonyítéka van, hogy egy hajó bocsát ki ebben a mellékletben szereplő bármilyen anyagot, megsértve a mellékletben foglalt rendelkezéseket, azt az Igazgatás rendelkezésére kell bocsátania. Amennyiben megvalósítható, fenti szerződő fél illetékes hatósága értesíti a hajó parancsnokát az állítólagos szabálysértésről.
(4) Mihelyt egy ilyen bizonyítékot megkapott, az értesített Igazgatóság az ügyet kivizsgálja és a másik szerződő féltől további vagy meggyőzőbb bizonyítékokat kérhet az állítólagos szabálysértésről. Ha az Igazgatás úgy ítéli meg, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a szabálysértési eljáráshoz, akkor az eljárást a törvényeivel összhangban a lehetséges legrövidebb időn belül le kell folytatnia. Az Igazgatás mind a szabálysértést jelentő Szerződő Felet mind a Szervezetet azonnal értesíti a megtett intézkedésekről.
(5) Egy szerződő fél akkor is ellenőrizhet egy, ennek a mellékletnek a hatálya alá tartozó és a joghatósága alá tartozó kikötőbe vagy nyílt vízi terminálra érkező hajót, ha erre egy másik szerződő fél kéri, elegendő bizonyítékkal alátámasztva, hogy a szóban forgó hajó bárhol bocsátott ki ebben a mellékletben szereplő bármilyen anyagot, megsértve a mellékletben foglalt rendelkezéseket. Az ilyen ellenőrzésről szóló jelentést meg kell küldeni az ellenőrzést kérő szerződő félnek, valamint az Igazgatásnak, úgy, hogy az Egyezménynek megfelelő intézkedések megtehetők legyenek.
(6) A hajók által okozott tengeri környezetszennyezés megelőzésére, csökkentésére és ellenőrzésére vonatkozó, ennek a mellékletnek alkalmazásakor és értelmezésekor hatályos nemzetközi jogot, beleértve a végrehajtásra és garanciákra vonatkozót is, mutatis mutandis kell alkalmazni ebben a mellékletben lefektetett szabályokra és előírásokra.
Ózongyengítő anyagok
(1) A 3. szabály rendelkezéseinek fenntartásával, az ózonréteg gyengítő anyagok bármilyen, szándékos kibocsátása tiltott. Szándékos kibocsátás alatt értendő az, amely a rendszerek és felszerelések karbantartása, kezelése, javítása vagy ürítése során fordul elő, kivéve az ózongyengítő anyagok visszanyerésével és újrahasznosításával kapcsolatos minimális kibocsátást. Azt, hogy a szivárgás miatti ózongyengítőanyag-kibocsátás szándékos e vagy sem, az 1997. évi Jegyzőkönyben szerződő felek állapíthatják meg.
(2) Ózongyengítő anyagot tartalmazó új berendezést semmilyen hajóba nem szabad beépíteni, kivéve a hidro-kloro-fluoro-karbonokat (HCFC) tartalmazó új berendezést, amely 2020. január 1-jéig engedélyezett.
(3) Az ebben a szabályban hivatkozott anyagokat és az ilyen anyagokat tartalmazó felszereléseket, miután a hajóból eltávolították, egy megfelelő gyűjtőhelyre kell szállítani.
Nitrogén-oxidok (NOx)
(1) (a) Ez a szabály a következőkre alkalmazandó:
(i) minden dízelmotor, amelynek a kimenőteljesítménye nagyobb 130 kW-nál és amelyet 2000. január 1-jén vagy azt követően építettek, és
(ii) minden dízelmotor, amelynek a kimenőteljesítménye nagyobb 130 kW-nál, és amely 2000. január 1-jén vagy azt követően nagyobb átalakításon esett át.
(b) Ez a szabály nem vonatkozik:
(i) a vészüzemi dízelgépekre, a mentőcsónakok motorjaira és bármilyen berendezésre és felszerelésre, amelyeket kizárólag vészesetben használnak; továbbá
(ii) olyan hajókba beépített motorokra, amelyek kizárólag annak az országnak a fennhatósága vagy joghatósága alá tartozó vizeken hajóznak, amelynek a lobogóját viselik, azzal a kikötéssel, hogy ilyen motorokat az Igazgatás által megállapított alternatív NOx méréssel ellenőrzik.
(c) Ennek a bekezdésnek (a) alpontja ellenére, az Igazgatás engedélyezhet kivételt ezen szabály alól bármely dízelmotorra, amelyet a jelen Jegyzőkönyv hatálybalépése előtt épített vagy jelentős átalakításon átesett hajóba szereltek be, és amely kizárólag annak az országnak a fennhatósága vagy joghatósága alá tartozó vizeken hajózik, amelynek lobogóját viseli.
(2) (a) Ennek a szabálynak a szempontjából a nagyobb átalakítás egy dízelmotor olyan módosítását jeleni, ahol:
(i) a motort egy újra cserélik ki, amelyet 2000. január 1-jén, vagy ezt követően gyártottak; vagy
(ii) a motoron az NOx Műszaki Előírásokban meghatározott lényeges módosítást hajtottak végre; vagy
(iii) a motor maximális tartós teljesítményét több mint 10%-kal megnövelték.
(c) Ennek a bekezdésnek (a) alpontja szerinti módosítás eredményezte NOx kibocsátást, az NOx Műszaki Előírásokkal összhangban, dokumentálni kell az Igazgatás által történő jóváhagyáshoz.
(3) (a) Ennek a mellékletnek 3. szabályban megfogalmazott pontok fenntartásával, a jelen szabály hatálya alá tartozó minden olyan dízelmotor üzemeltetése tilos, amelynek a nitrogén-oxid kibocsátása (a kibocsátott NO2 teljes tömegeként számítva) nincs az alábbi határokon belül:
(i) 17.0 g/kWóra, ha az n kisebb, mint 130 fordulat/perc
(ii) 45xn(-0.2) g/kWóra, ha az n 130 vagy nagyobb, de 2000 fordulat/percnél kisebb
(iii) 9.8 g/kWóra, ha az n 2000 fordulat/perc vagy nagyobb
ahol n = névleges motorfordulat (tengelyfordulat percenként).
Kőolaj finomítással nyert alkotókból álló üzemanyag használata esetén a vizsgálati eljárás és a mérési módszer összhangban kell legyen az NOx Műszaki Előírásokkal, figyelembe véve ennek a mellékletnek II. függelékében megadott mérési ciklusokat és súlytényezőket.
(b) Ennek a bekezdésnek (a) alpontja ellenére, egy dízelmotor üzemeltetése megengedett, amikor
(i) egy, az Igazgatás által jóváhagyott, az NOx Műszaki Előírásoknak megfelelő kipufogógáz tisztító rendszert használnak a motorhoz, amely az NOx kibocsátást legalább az (a) alpontban megadott határra csökkenti, vagy
(ii) bármilyen más, egyenértékű, a Szervezet által kidolgozott megfelelő útmutatások figyelembe-vételével, hatóságilag jóváhagyott módszert alkalmaznak a motorokon, amely a hajóüzemi NOx kibocsátást legalább ennek a bekezdésnek az (a) alpontjában megadott határra csökkenti.
Kén-oxidok (SOx)
Általános követelmények
(1) A hajóüzemben használt üzemolaj kén-dioxid tartalma nem haladhatja meg a 4.5% m/m értéket.
(2) A hajókon való felhasználásra szállított nehézolajok nemzetközileg átlagos kéntartalmának meghatározásakor tekintetbe kell venni a Szervezet által kimunkálandó útmutatásokat.
Követelmények az ellenőrzött SOx kibocsátási zónákon belül
(3) Ennek a szabálynak az alkalmazása szempontjából az ellenőrzött SOx kibocsátási zónákhoz az alábbiak tartoznak:
(a) a Balti-tenger körzet az I. melléklet 10. szabály (1)(b) bekezdésének meghatározása szerint; továbbá
(b) bármely más tengeri körzet, beleértve a kikötők területét, amelyeket a Szervezet kijelölt, összhangban az ellenőrzött SOx kibocsátási körzetek kijelölésének, ennek a mellékletnek a III. függelékében foglalt feltételeivel és módjával, a hajók okozta légszennyezés megelőzésére tekintettel.
(4) Amíg hajók tartózkodnak egy ellenőrzött SOx kibocsátási körzetben, legalább egyet az alábbi feltételek közül teljesíteni kell:
(a) az ellenőrzött SOx kibocsátási körzetben tartózkodó hajón használt üzemolaj kéntartalma nem haladhatja meg az 1.5% m/m értéket;
(b) a Szervezet által kidolgozott irányelvek figyelembe-vételével, hatóságilag jóváhagyott kipufogógáz tisztító berendezést alkalmaznak, amely a hajóról származó teljes kén-oxid kibocsátást, beleértve a fő és segédgépeket is, 6.0 g SOx/kWóra, vagy ennél kisebb értékűre csökkenti, a kéndioxid kibocsátás összes súlyaként számolva. Az ilyen berendezések hulladék-anyaga nem üríthető ki zárt kikötőben, horgonyzóhelyen és folyótorkolatban, hacsak nem dokumentálható mindenre kiterjedően, hogy a hajó ilyen hulladék-anyagának, a kikötő országának hatóságai által a Szervezethez eljuttatott feltétel-rendszer alapján, nincs káros hatása az ilyen zárt kikötők, horgonyzóhelyek és folyótorkolatok ökoszisztémájára. A Szervezet a feltételrendszert a Egyezményhez tartozó minden szerződő félhez eljuttatja;
(c) bármely más technológiai módszert alkalmaznak, amellyel igazolhatóan és végrehajthatóan csökkenthető az SOx kibocsátás a (b) alpontban meghatározottal megegyező szintre. Ezeket a módszereket a Szervezet által kidolgozott ajánlások figyelembevételével az Igazgatásnak jóvá kell hagynia.
(5) Az üzemolajnak ennek a szabály (1) és (4) (a) bekezdésben hivatkozott kéntartalmát a szállítónak dokumentálnia kell, ahogy azt ennek a mellékletnek 18. szabálya megköveteli.
(6) Azoknak a hajóknak, amelyek a (4) (a) bekezdés szerinti követelmény kielégítésére külön üzemolajat használnak, elegendő időt kell biztosítani arra, hogy az 1.5% m/m értéket meghaladó kéntartalmú üzemolaj az üzemanyag rendszerből kiürüljön, mielőtt a hajók az ellenőrzött SOx kibocsátási körzetbe belépnek. Az egyes tartályokban lévő alacsony kéntartalmú (1.5% kéntartalom vagy annál kisebb) üzemolaj mennyiségét, valamint a dátumot, időpontot, a hajó helyzetét az üzemolaj átváltás végrehajtásakor az erre szolgáló naplóban kell rögzíteni az Igazgatás által meghatározott módon.
(7) Ennek a Jegyzőkönyvnek - vagy olyan módosításának, amely egy ellenőrzött SOx kibocsátási körzetet ennek a szabálynak a (3)(b) bekezdése szerint jelöl ki - a hatálybalépésétől számított első 12 hónap során, ennek a szabálynak a (3)(a) bekezdésében hivatkozott, vagy (3)(b) bekezdése alapján kijelölt, korlátozott SOx kibocsátási zónába belépő hajók mentesülnek ennek a szabálynak a (4) és (6) bekezdéseiben leírt követelmények alól, továbbá az (5) bekezdésének követelményei alól, olyan mértékben, amennyire azok ennek a szabálynak a (4)(a) bekezdését érintik.
Illékony szerves vegyületek
(1) Ha a tartályhajóktól származó illékony szerves vegyületek (VOC) kibocsátása szabályozás alá esik egy, az 1997. évi Jegyzőkönyvet aláíró fél joghatósága alá eső kikötőben vagy terminálon, akkor annak, ezen szabály rendelkezéseivel összhangban kell történnie.
(2) Ha a Jegyzőkönyvet részes valamely szerződő fél a joghatósága alatt álló területen kijelöl olyan kikötőket vagy terminálokat, amelyekben a VOC kibocsátást szabályozni kell, akkor ezt be kell jelentenie a Szervezetnek. Ez a bejelentés tartalmazza az ellenőrzendő tartályhajók méretére, a kibocsátást ellenőrző rendszereket igénylő rakományokra, valamint az ilyen szabályozás hatálybalépésének időpontjára vonatkozó információkat. A bejelentést legalább 6 hónappal a hatálybalépés időpontja előtt megtenni.
(3) Az 1997. évi Jegyzőkönyvben részes olyan szerződő fél kormányának, amelyik kijelöl olyan kikötőket vagy terminálokat, amelyekben a tartályhajókból származó VOC kibocsátást szabályozni kell, biztosítania kell a Szervezet által kidolgozott biztonsági előírások * figyelembevételével, az Igazgatás által jóváhagyott kibocsátás-ellenőrző rendszereket a kijelölt kikötőkben és terminálokon. Biztosítania kell továbbá, hogy ezek a rendszerek biztonságosan működjenek és úgy, hogy a hajók ne szenvedjenek indokolatlan késedelmet.
(4) A Szervezet az 1997. évi Jegyzőkönyvben szerződő felek által kijelölt kikötők és terminálok listáját eljuttatja a Jegyzőkönyvben részes többi szerződő félnek, valamint a Szervezet tagállamainak, tájékoztatásul.
(5) Minden tartályhajót, amelyet ennek a szabálynak a (2) bekezdése szerint kibocsátás-ellenőrzésnek kell alávetni, el kell látni, a Szervezet által kidolgozott biztonsági előírások * figyelembevételével, az Igazgatás által jóváhagyott párolgás-gyűjtő rendszerekkel, amelyeket a szállítmány töltése alatt használni kell. Azok a terminálok, amelyek a jelen szabálynak megfelelő, beépített párolgás-ellenőrző rendszerekkel vannak ellátva, a (2) bekezdésben megjelölt hatálybalépési dátumot követő 3 évig fogadhatnak már meglevő olyan tartályhajókat, amelyek nem rendelkeznek párolgás-gyűjtő rendszerekkel.
(6) Ez a szabály csak a gázszállító hajókra alkalmazandó, amikor a töltés típusa és a tárolási rendszer lehetővé teszi a nemmetán, illékony vegyületek megbízható tartását a hajón, vagy biztonságos visszajuttatását a partra.
Fedélzeti hamvasztó
(1) Az (5) bekezdésben foglaltak kivételével, a hajón történő elégetés csak fedélzeti hamvasztóban engedélyezett.
(2) (a) Ennek a bekezdésnek a (b) alpontjában foglaltakat kivéve, minden hamvasztó, amelyet 2000. január 1-jén vagy azt követően építettek be egy hajóba, meg kell feleljen ennek a mellékletnek IV. függelékében leírt követelményeknek. Minden hamvasztót az Igazgatásnak kell jóváhagynia, a Szervezet által a hamvasztókra kidolgozott előírások * figyelembevételével.
(c) Az Igazgatás felmentést adhat ennek a bekezdésnek (a) alpontja alól bármely hamvasztóra, amelyet egy hajóba az 1997. évi Jegyzőkönyv hatálybalépése előtt építettek be, amennyiben a hajó kizárólag annak az országnak a fennhatósága vagy joghatósága alatt álló vizeken hajózik, amelynek a lobogóját viselni jogosult.
(3) Az ebben a szabályban foglaltak nem érintik azokat a tiltásokat és követelményeket, amelyeket A hulladékok és más anyagok kiürítésével okozott tengerszennyezés megelőzéséről szóló 1972. évi egyezmény és az ezt módosító 1996. évi Jegyzőkönyv megfogalmaz.
(4) Az alábbi anyagok elégetése a fedélzeti hamvasztóban tilos:
(a) ennek az Egyezménynek az I., II. és III. mellékletében foglalt szállítmányok maradványai és az ezekkel szennyezett csomagolóanyagok;
(b) poliklorinált bifenilek (PCB);
(c) ennek az Egyezménynek az V. mellékletében meghatározott szemét, amely nehézfémeket nemcsak nyomokban, hanem annál nagyobb mértékben tartalmaz;
(d) finomított kőolaj termékek, amelyek halogén vegyületeket tartalmaznak.
(5) A szokásos hajóüzemben felhalmozódott olajiszap és fáradt olaj elégetése a hajó fő- és segédgépeiben, valamint kazánjaiban engedélyezett, de erre nem kerülhet sor a kikötőkben, horgonyzóhelyeken és folyótorkolatokban.
(6) A polivinil-kloridok (PVC) elégetése a fedélzeti hamvasztókban tilos, kivéve azokat a berendezéseket, amelyekre IMO típusú jóváhagyási bizonyítványt adtak ki.
(7) Minden olyan hajón, amely ennek a szabálynak a hatálya alá eső hamvasztóberendezéssel rendelkezik, lennie kell egy, a gyártó által készített kezelési útmutatónak, amely leírja, hogyan kell működtetni a berendezést ennek a mellékletnek IV. függeléke 2. bekezdésében megszabott határok között.
(8) Bármely hamvasztóberendezés kezeléséért felelős személyzetnek képzettnek és alkalmasnak kell lennie a gyártó kezelési útmutatójában foglaltak végrehajtására.
(9) A tűzcsatorna kilépő oldalán a gázhőmérsékletet állandóan figyelni kell és, amikor a hőmérséklet a minimálisan megengedett 850 °C alá kerül, a folyamatos betáplálású hamvasztóba nem szabad hulladékot adagolni. Az adagokban táplált fedélzeti hamvasztókat úgy kell megtervezni, hogy az indulástól számított 5 percen belül a tűzcsatorna hőmérséklete elérje a 600 °C-t.
(10) Ebben a szabályban semmi nem zárja ki olyan alternatív, kalorikus hulladékkezelő berendezések kifejlesztését, beépítését és működtetését a hajókon, amelyek megfelelnek az ebben a szabályban megfogalmazott követelményeknek, vagy túlteljesítik azokat.
Befogadó berendezések
(1) Az 1997. évi Jegyzőkönyvben részes valamennyi szerződő fél kormánya vállalja megfelelő berendezések biztosítását:
(a) a hajójavító kikötőit használó hajókból eltávolított ózongyengítő anyagok, valamint az ilyen anyagokat tartalmazó felszerelések fogadására;
(b) a kikötőit, termináljait és hajójavító kikötőit használó hajók jóváhagyott kipufogógáz-tisztító berendezéseiből származó maradványok elhelyezésére, ahol ennek a mellékletnek 14. bekezdése azok kiürítését a tengeri környezetbe nem engedélyezi; anélkül, hogy a hajóknak indokolatlan késést okozna, továbbá
(c) a hajóbontóiban a hajókból eltávolított ózongyengítő anyagok, valamint az ilyen anyagokat tartalmazó felszerelések fogadására.
(2) Az 1997. évi Jegyzőkönyvben részes minden szerződő fél, a többi szerződő félhez történő továbbítás céljából, értesíti a Szervezetet minden olyan esetben, amikor a jelen szabály szerint biztosítandó berendezések nem állnak rendelkezésre vagy bizonyulnak megfelelőnek.
Üzemolaj-minőség
(1) Ennek a mellékletnek hatálya alá tartozó hajókhoz szállított és azokon elégetési céllal felhasználandó üzemolajoknak eleget kell tenniük az alábbi követelményeknek:
(a) kivéve a (b) alpontban foglaltakat:
(i) az üzemolajnak kőolaj-finomításból származó hidro-karbonok elegyének kell lenni. Ez nem zárja ki adalékok alkalmazását, csekély mennyiségben, a teljesítmény valamilyen szempontból történő javítása céljából;
(ii) az üzemolaj nem tartalmazhat szervetlen savat;
(iii) az üzemolajban nem lehet olyan hozzáadott anyag vagy vegyi hulladék, amely:
(1) veszélyezteti a hajó biztonságát vagy károsan hat a gépek működésére, vagy
(2) ártalmas a személyzetre, vagy
(3) általában hozzájárul a további levegőszennyezéshez; továbbá
(b) az elégetéssel felhasználandó üzemanyagok, amelyek nem kőolajfinomítási módszerrel készültek:
(i) kéntartalma nem haladhatja meg ennek a mellékletnek 14. szabálya szerinti értéket;
(ii) nem okozhatják a motor NOx kibocsátásának megnövekedését ennek a mellékletnek a 13. szabálya (3)(a) bekezdésében meghatározott határértékek fölé;
(iii) nem tartalmazhatnak szervetlen savat, és
(iv) (1) nem veszélyeztetheti a hajó biztonságát és nem hathat károsan a gépek működésére;
(2) nem lehet káros a személyzetre,
(3) általában nem okozhat további levegőszennyezést.
(2) Ezt a szabályt nem kell alkalmazni szilárd állapotú szénre és nukleáris üzemanyagokra.
(3) Ennek a mellékletnek az 5. és 6. szabályának hatálya alá tartozó hajókhoz leszállított és ott felhasznált, elégetési célú üzemolajok adatait egy üzemanyagraktár szállítási jegyzékben kell rögzíteni, amely legalább ennek a mellékletnek V. függelékében meghatározott információkat tartalmazza.
(4) A hajón az üzemanyagraktár-szállítási jegyzéket olyan helyen kell tartani, hogy ellenőrzés céljából, bármely értelmes időpontban hozzáférhető legyen. Egy szállítmányra vonatkozó jegyzéket az üzemolaj leszállításától számított 3 évig meg kell őrizni.
(5) (a) Egy, az 1997. évi Jegyzőkönyvben szerződő fél kormányának illetékes hatósága * a kikötőjében vagy tengeri terminálján tartózkodó és ennek a mellékletnek hatálya alá tartozó hajókon ellenőrizheti a szállítási jegyzékeket, minden jegyzékről másolatot készíthet és a hajóparancsnoktól vagy a hajóért felelős személytől kérheti a szállítási jegyzékek eredetiségének igazolását. Az illetékes hatóság ellenőrizheti is a jegyzékek tartalmát, úgy, hogy egyeztet a jegyzéket kibocsátó kikötővel.
(b) A szállítási jegyzékek hatósági ellenőrzése és a másolatok begyűjtése, a jelen bekezdés szerint, a lehető leggyorsabban történjen, hogy a hajónak indokolatlan késést ne okozzon.
(6) Az üzemanyagraktár-szállítási jegyzékhez reprezentatív mintát kell mellékelni a leszállított üzemolajból, a Szervezet által kidolgozandó ajánlások figyelembevételével. A mintát le kell pecsételni és a szállító képviselőjének, valamint a hajóparancsnoknak, vagy a betárolási műveletért felelős tisztnek, a betárolás befejezése után aláírni. A mintát addig kell megőrizni, amíg az üzemolajat felhasználják, de semmi esetre sem rövidebb ideig, mint a leszállítástól számított 12 hónap.
(7) Az 1997. évi Jegyzőkönyvben szerződő felek vállalják, hogy az általuk kinevezett megfelelő hatóságok:
(a) nyilvántartást vezetnek a helyi üzemanyag-szállítókról;
(b) megkövetelik a helyi szállítóktól a jelen szabálynak megfelelő szállítási jegyzékek és minták biztosítását, a szállító igazolásával, hogy az üzemolaj megfelel ennek a mellékletnek a 14. és 18. szabályában megfogalmazott követelményeknek;
(c) megkövetelik helyi szállítóktól, hogy a szállítási jegyzékeket legalább 3 évig megőrizzék a kikötő szerinti állam általi, esetleg szükséges felülvizsgálat és okirati bizonyítás céljából;
(d) eljárnak azokkal a helyi szállítókkal szemben, amelyek nem a szállítási jegyzéknek megfelelő üzemolajat szállítottak;
(e) tájékoztatják az Igazgatást minden olyan hajóról, amelyik ennek a mellékletnek a 14. vagy 18. szabályában megfogalmazott követelményeknek nem megfelelő üzemolajat fogadott el; és
(f) az 1997. évi Jegyzőkönyvben szerződő felek értesítése céljából tájékoztatják a Szervezetet minden olyan esetről, ahol az üzemolaj-szállítók nem tudtak megfelelni ennek a melléklet 14. vagy 18. szabályának.
(8) A kikötő szerinti állam általi, az 1997. évi Jegyzőkönyvben szerződő felek által végrehajtott ellenőrzésekkel kapcsolatban vállalják továbbá, hogy:
(a) tájékoztatják azt az akár szerződő- akár nem szerződő felet, amelynek a törvénykezése alá tartozó területen a szállítási jegyzéket kiadták, a nem megfelelő üzemolaj szállítási esetekről, megadva minden vonatkozó információt, továbbá
(b) biztosítják a szükséges intézkedéseket a felderített, nemmegfelelő üzemolaj megfelelővé tételére.
Platformokra és fúrótornyokra vonatkozó követelmények
(1) Ennek a szabálynak a (2) és (3) bekezdésben foglalt fenntartásokkal, a rögzített és úszó platformoknak, valamint a fúrótornyoknak ki kell elégíteniük ennek a mellékletnek a követelményeit.
(2) A tengerfenék ásványkincseinek kutatása, kitermelése és az ehhez kapcsolódó folyamatok során közvetlenül keletkező kibocsátás, megegyezően az Egyezmény 2. szabály (3) bekezdés (b)(ii) alpontjával, kivételt képez az ebben a mellékletben foglaltak alól. Ezek a kibocsátások az alábbiak:
(a) közvetlenül és kizárólag a tengerfenék ásványkincseinek kutatása, kitermelése és az ehhez kapcsolódó folyamatok során keletkező anyagok elégetéséből származó kibocsátás, beleértve - de nem csak ezekre korlátozva - a hidrokarbonok lángoló égetését, a hulladékok, iszap és hajtófolyadékok elégetését a kút létesítése és a próbaüzemek során, valamint az üzemzavarok esetén keletkező lángoló égést;
(b) a fúró folyadékokból és hulladékokból felszabaduló gázok és illékony vegyületek;
(c) kizárólag és közvetlenül a tengerfenék ásványainak feldolgozásával, kezelésével és raktározásával összefüggő kibocsátás;
(d) azoknak a dízelmotoroknak a kibocsátása, amelyek kizárólag a tengerfenék ásványkincseinek kutatását, kitermelését és az ezzel kapcsolatos tengeri műveleteket szolgálják ki.
(3) Ennek a mellékletnek 18. szabálya nem vonatkozik a helyszínen kitermelt és üzemanyagként ott felhasznált hidrokarbonokra, ha az Igazgatás ezt jóváhagyta.
NEMZETKÖZI LÉGSZENNYEZÉS MEGELŐZÉSI BIZONYÍTVÁNY
Kiadva A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi, az 1978. évi Jegyzőkönyv szerint módosított, Nemzetközi Egyezményt módosító 1997. évi Jegyzőkönyv (a továbbiakban „az Egyezmény”) rendelkezései alapján
........................................................................................................................................
(az ország teljes megnevezése)
kormányának fennhatósága alatt,
................................................................................................................................. által
(az Egyezmény rendelkezései alapján felhatalmazott illetékes személy vagy szervezet teljes megnevezése)
| A hajó neve | Megkülönböztető szám vagy betűk | IMO szám | Lajstromozási kikötő | Bruttó tonnatartalom | |
Hajó típusa: tartályhajó
tartályhajótól különböző hajó
EZENNEL IGAZOLJUK, hogy:
1. A hajó az Egyezmény VI. mellékletének 5. szabálya szerint megszemlélésre került; és
2. A szemle azt bizonyította, hogy a felszerelés, rendszerek, szerelvények, elrendezések és anyagok teljes mértékben megfelelnek a Egyezmény VI. melléklete vonatkozó követelményeinek.
Ez az okmány érvényes: .............., az Egyezmény VI. mellékletének 5. szabályában foglalt szemlék fenntartása mellett.
| Kiadva: .................................................................................. | ||
| (az okmány kibocsátásának helye) | ||
| ...................................... | .................................................................................................. | |
| (kiadás időpontja) | (a bizonyítványt kiadó, kellően felhatalmazott hivatalos személy aláírása) | |
| (a hatóság pecsétje, illetve bélyegzője) | ||
HÁTIRAT AZ ÉVES ÉS IDŐKÖZI SZEMLÉK MEGTARTÁSÁNAK IGAZOLÁSÁHOZ
EZENNEL IGAZOLJUK, hogy az Egyezmény VI. mellékletének 5. szabálya által megkövetelt szemlén a hajó megfelelt az Egyezmény vonatkozó rendelkezéseinek:
| Éves szemle: | Aláírás: ................................................................... | |
| (a kellően felhatalmazott hivatalos személy aláírása) | ||
| Hely: ....................................................................... | ||
| Kelt: ........................................................................ | ||
| (a hatóság pecsétje, illetve bélyegzője) | ||
| Éves/időközi * szemle: | Aláírás: .................................................................... | |
| (a kellően felhatalmazott hivatalos személy aláírása) | ||
| Hely: ........................................................................ | ||
| Kelt: ......................................................................... | ||
| (a hatóság pecsétje, illetve bélyegzője) | ||
| Éves/időközi * szemle: | Aláírás: ..................................................................... | |
| (a kellően felhatalmazott hivatalos személy aláírása) | ||
| Hely: ......................................................................... | ||
| Kelt: .......................................................................... | ||
| (a hatóság pecsétje, illetve bélyegzője) | ||
| Éves szemle: | Aláírás: ...................................................................... | |
| (a kellően felhatalmazott hivatalos személy aláírása) | ||
| Hely: ......................................................................... | ||
| Kelt: .......................................................................... | ||
| (a hatóság pecsétje, illetve bélyegzője) |
KIEGÉSZÍTÉS A NEMZETKÖZI LÉGSZENNYEZÉS MEGELŐZÉSI BIZONYÍTVÁNYHOZ (IAPP BIZONYÍTVÁNY)
ÉPÍTÉSI ÉS FELSZERELÉSI JEGYZÉK
Az 1978. évi Jegyzőkönyvvel módosított, A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezményt módosító 1997. évi Jegyzőkönyv VI. mellékletében (a továbbiakban „az Egyezmény”) foglalt rendelkezésekre tekintettel.
Megjegyzések:
1. Ez a Jegyzék az IAPP Bizonyítvány állandó mellékletét képezi. Az IAPP Bizonyítványnak a hajón mindig hozzáférhetőnek kell lenni.
2. Ha az eredeti Jegyzék nyelve nem angol, francia vagy spanyol, akkor a szövegnek tartalmaznia kell egy fordítást a felsorolt nyelvek valamelyikén.
3. Ha a válaszokat négyzetekbe kell bejelölni, akkor a (X) jelenti az „igen” vagy az „alkalmazandó”, a (-) pedig a „nem” vagy a „nem alkalmazandó” választ.
4. Hacsak nincs másként meghatározva, ebben a Jegyzékben említett szabályok a Egyezmény VI. mellékletének szabályait, valamint a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet által elfogadott határozatokat vagy körözvényeket jelentik.
1. Hajóadatok
1.1. Hajó neve: ..............................................................................................................
1.2. Megkülönböztető szám vagy betűk: .........................................................................
1.3. IMO szám: .............................................................................................................
1.4. Lajstromozási kikötő: ..............................................................................................
1.5. Bruttó tonnatartalom: ...............................................................................................
1.6. A hajógerinc lefektetésének vagy a hajó hasonló építési fázisba kerülésének időpontja: ..........................................................................................................................
1.7. A főgép jelentősebb átalakítása megkezdésének dátuma (ha alkalmazandó) (13. szabály): ............................................................................................................................
2. A hajók anyagkibocsátásának ellenőrzése
2.1. Ózongyengítő anyagok (12. szabály)
2.1.1 A következő, halont tartalmazó tűzoltó rendszerek és felszerelések maradhatnak szolgálatban: ..................................................................................................................
| Rendszer, felszerelés | Elhelyezés a hajón | ||
2.1.2 A következő, CFS-t tartalmazó rendszerek és felszerelések maradhatnak szolgálatban: ..................................................................................................................
| Rendszer, felszerelés | Elhelyezés a hajón | ||
2.1.3. A következő, hidro-kloro-fluoro-karbonokat (HCFS) tartalmazó, 2020. január 1. előtt beépített rendszerek maradhatnak szolgálatban .....................................................
| Rendszer, felszerelés | Elhelyezés a hajón | ||
2.2 Nitrogén-oxidok (NOx) (13. szabály)
2.2.1 A következő, 130 kW-nál nagyobb kimenő teljesítményű dízelmotorok, amelyek 2000. január 1-jén vagy azt követően kerültek beépítésre egy hajóba, megfelelnek a 13(3)(a) szabályban rögzített emissziós követelményeknek, összhangban az NOx Műszaki Előírással: ........................................................................................................
| Gyártó és modell | Gyártási szám | Használat | Kimenő teljesítmény (kW) | Névleges fordulatszám (ford/perc) | |
2.2.2 A következő, 130 kW-nál nagyobb kimenő teljesítményű dízelmotorok, amelyek 2000. január 1-jén vagy azt követően estek át a 13 szabály (2) bekezdés szerinti, jelentősebb átalakításon, megfelelnek a 13. szabály (3)(a) bekezdésében rögzített emissziós követelményeknek, összhangban az NOx Műszaki Előírással: .....................
| Gyártó és modell | Gyártási szám | Használat | Kimenő teljesítmény (kW) | Névleges fordulatszám (ford/perc) | |
2.2.3 Az alábbi, 130 kW-nál nagyobb kimenő teljesítményű dízelmotorok, amelyeket 2000. január 1-jén vagy azt követően gyártott hajóba építettek be, továbbá azok a 130 kW-nál nagyobb kimenő teljesítményű dízelmotorok, amelyek 2000. január 1-jén vagy azt követően estek át a 13 szabály (2) bekezdése szerinti, jelentősebb átalakításon, kipufogógáz-tisztító rendszerrel lettek ellátva, vagy más egyenértékű berendezéssel, összhangban a 13. szabállyal (3) bekezdésével és az NOx Műszaki Előírással: ............
| Gyártó és modell | Gyártási szám | Használat | Kimenő teljesítmény (kW) | Névleges fordulatszám (ford/perc) | |
2.2.4 A 2.2.1, 2.2.2 és 2.2.3 pontbeli dízelmotorok, felszerelve NOx mérő és regisztráló berendezésekkel, az NOx Műszaki Előírásnak megfelelően ........................
| Gyártó és modell | Gyártási szám | Használat | Kimenő teljesítmény (kW) | Névleges fordulatszám (ford/perc) | |
2.3 Kén-oxidok (SOx) (14. szabály)
2.3.1 Amikor a hajó egy, a 14. szabály (3) bekezdése szerinti, korlátozott kibocsátási körzetben működik, a hajó
.1 olyan üzemolajat használ, amelynek kéntartalma, amint azt az üzemanyagraktár szállítási jegyzék tanúsítja, nem haladja meg a 1.5%-ot; vagy ...................................
.2 jóváhagyott kipufogógáz-tisztító berendezést használ, amely az SOx kibocsátást 6.0 g SOx/kWóra érték alá csökkenti; vagy ............................................................
.3 egyéb, más eljárást alkalmaz az SOx kibocsátás 6.0 g SOx/kWóra érték alá csökkentésére .........................................................................................................
2.4 Illékony szerves vegyületek (VOC) (15. szabály)
2.4.1 A tartályhajónak páragyűjtő rendszere van, amely az MSC/Circ.585 körlevélnek megfelelően került beépítésre és jóváhagyásra ..............................................................
2.5 A hajó hamvasztó berendezéssel rendelkezik:
.1 amely megfelel a mellékelt MEPC.76(40) határozatban foglaltaknak ................
.2 amelyet 2000. január 1-je előtt építettek be és nem felel meg a mellékelt MEPC.76(40) határozatnak ...................................................................................
EZENNEL IGAZOLJUK, hogy ez a Jegyzék minden tekintetben helytálló.
Kiadva: ............................
(a jegyzék kiadásának helye)
| Kiadva: ......................................................................................................................... | ||
| (a jegyzék kiadásának helye) | ||
| ...................................... | ....................................................................................................................... | |
| Kiadás időpontja | (a Jegyzéket kiadó kellően felhatalmazott hivatalos személy aláírása) | |
| (a hatóság pecsétje, illetve bélyegzője) | ||
Az alábbi mérési ciklusokat és súlytényezőket kell alkalmazni annak igazolására, hogy a dízel hajómotorok, az NOx Műszaki Előírás által meghatározott vizsgálati eljárás és kalkulációs módszer szerint megfelelnek ennek a mellékletnek a 13. szabályában előírt NOx határértékeknek.
.1 Az állandó fordulatszámú, főüzemi hajómotorok esetében, beleértve a dízel-elektromos meghajtást is, az E2 típusú mérési ciklust kell alkalmazni.
.2 Az állítható lapátszögű hajócsavaregységeknél az E2 típusú mérési ciklus alkalmazandó.
.3 A hajócsavar-terhelést követő járású fő- és segédgépek mérése az E3 ciklus szerint történjen.
.4 Az állandó fordulatszámú segédgépek esetében a D2 mérési ciklust kell használni.
.5 A fentiekben nem említett, változó sebességű, változó terhelésű segédgépek esetében a C1 mérési ciklus alkalmazandó.
Mérési ciklusok állandó fordulatszámú főüzemi motoroknál
(beleértve a dízel-elektromos vagy változtatható lapátszögű hajócsavaros megoldásokat is)
| Mérési ciklus típus | Sebesség | 100% | 100% | 100% | 100% | |
| E2 | Teljesítmény | 100% | 75% | 50% | 25% | |
| Súlytényező | 0.2 | 0.5 | 0.15 | 0.15 |
Mérési ciklusok hajócsavar-terhelést követő járású fő- és segédüzemi motoroknál
| Mérési ciklus típus | Sebesség | 100% | 91% | 80% | 63% | |
| E3 | Teljesítmény | 100% | 75% | 50% | 25% | |
| Súlytényező | 0.2 | 0.5 | 0.15 | 0.15 |
Mérési ciklusok állandó fordulatszámú segédgépekre
| Mérési ciklus típus | Sebesség | 100% | 100% | 100% | 100% | 100% | |
| D2 | Teljesítmény | 100% | 75% | 50% | 25% | 10% | |
| Súlytényező | 0.05 | 0.25 | 0.3 | 0.3 | 0.1 |
Mérési ciklusok változó fordulatszámú, változó terhelésű segédgépekre
| Mérési ciklus típus | Sebesség | Névleges | Közbenső | Üres | ||||||
| C1 | Nyomaték | 100% | 75% | 50% | 10% | 100% | 75% | 50% | 0% | |
| Súlytényező | 0.15 | 0.15 | 0.15 | 0.1 | 0.1 | 0.1 | 0.1 | 0.15 | ||
1. Feladatok
1.1 Ennek a függeléknek a célja megadni a követelményrendszert és az eljárásokat az ellenőrzött SOx kibocsátási körzetek kijelöléséhez. Az ellenőrzött SOx kibocsátási körzetek célja megelőzni, csökkenteni és ellenőrizni a hajók által kibocsátott SOx okozta levegőszennyezést, valamint annak káros hatását a szárazföldi és tengeri területeken.
1.2 Egy ellenőrzött SOx kibocsátási körzetstátus elfogadását a Szervezet megfontolja, ha bizonyíthatóan szükséges a hajók SOx kibocsátása által okozott légszennyezés megelőzése, csökkentése és ellenőrzése.
2. Egy ellenőrzött SOx kibocsátási körzet kijelölésére vonatkozó előterjesztés feltételei
2.1 Egy ellenőrzött SOx kibocsátási körzet kijelölésére kizárólag az 1997. évi Jegyzőkönyvben Szerződő Államok tehetnek javaslatot a Szervezetnek. Ahol két vagy több Szerződő Állam együtt érintett egy ilyen területet illetően, ott az érdekelteknek egy egyeztetett javaslatot kell előterjeszteniük.
2.2 A javaslatnak a következőket kell tartalmaznia:
.1 a terület világos leírását, ahol a hajók SOx kibocsátásának ellenőrzött voltát érvényesíteni kívánják, mellékelve egy referenciatérképet körülhatárolva azon a kérdéses körzetet;
.2 a hajók SOx kibocsátása által veszélyeztetett szárazföldi és tengeri terület leírását;
.3 egy kiértékelést arról, hogy az ellenőrzött SOx kibocsátási körzetté nyilvánításra javasolt területen működő hajók SOx kibocsátása hozzájárul a levegőszennyezéshez, beleértve az SOx lerakódásokat és azok káros hatásait is, a szóban forgó területen. Az ilyen értékelésnek ki kell terjednie az SOx hatására a szárazföldi és tengeri ökoszisztémákra, a természeti forrásokra, kritikus élőhelyekre, vízminőségre és emberi egészségre, valamint, ha indokolt, a terület kulturális és tudományos jelentőségére. A vonatkozó adatok forrásait és a használt metodikát meg kell jelölni;
.4 az ellenőrzött SOx kibocsátási körzetnek javasolt, veszélyeztetett szárazföldi és tengeri terület meteorológiai viszonyaira vonatkozó információkat, különös tekintettel az uralkodó szélviszonyokra vagy a topográfiai, geológiai, oceanográfiai, morfológiai és más feltételekre, amelyek magasabb helyi levegőszennyezés és fokozottabb savasodási szintek kialakulását valószínűsíthetik;
.5 az ellenőrzött SOx kibocsátási körzetnek javasolt területen a hajóforgalom jellegének leírását, beleértve az ilyen hajóforgalom eloszlását és sűrűségét,
.6 a javaslatot tevő ország vagy országok azon ellenőrző intézkedéseit, amelyeket a veszélyeztetett területen működő, szárazföldi SOx forrásokra vonatkozóan hoztak, és amelyek egy irányban hatnak az Egyezmény VI. melléklete 14. szabályában foglalt előírásokkal.
2.3 Az ellenőrzött SOx kibocsátási terület geográfiai határai a fent vázolt feltételrendszeren fognak alapulni, beleértve a kérdéses területet használó hajók által okozott SOx kibocsátást és lerakódást, a forgalom eloszlását és sűrűségét, valamint a szélviszonyokat.
2.4. Egy meghatározott terület ellenőrzött SOx kibocsátási területté történő kijelölését illetően az előterjesztést a Szervezethez kell benyújtani, a Szervezet által meghatározott szabályokkal és eljárással összhangban.
3. A Szervezet által lefolytatott eljárások az ellenőrzött SOx kibocsátási körzetek kiértékelésére és kijelölésére
3.1 A Szervezet minden előterjesztést fontolóra vesz, amelyet egy Szerződő Állam beterjeszt, vagy Szerződő Államok beterjesztenek.
3.2 Az ellenőrzött SOx kibocsátási területek kijelölése ennek a mellékletnek a módosításával történik, az Egyezmény 16. Cikkének megfelelően megvizsgálva, elfogadva és hatályba léptetve.
3.3 Az előterjesztés kiértékelése során a Szervezet figyelembe veszi a feltételrendszert, amelyet, a fenti 2. pontban rögzítetteknek megfelelően, minden előterjesztésnek tartalmaznia kell, továbbá a hajóktól származó kénlerakódás csökkentésének viszonylagos költségeit a szárazföldi bázisú ellenőrzéshez képest. A gazdaságossági hatásokat a nemzetközi kereskedelemben részt vevő hajók vonatkozásában szintén számításba veszik.
4. Az ellenőrzött SOx kibocsátási körzetek működése
4.1 Azok a szerződő felek, amelyeknek a hajói az adott körzetben hajóznak, a körzet működésére vonatkozó bármilyen észrevétellel a Szervezethez fordulhatnak.
(1) A 16.2 előírásban említett fedélzeti hamvasztóknak IMO típus-jóváhagyási bizonyítvánnyal kell rendelkezniük. Az ilyen jóváhagyási bizonyítvány megszerzéséhez, a hamvasztó tervezésének és építésének, a 16.2 előírásnak megfelelően, jóváhagyott szabványok szerint kell történnie. Minden gyártmányt egy meghatározott típusú, jóváhagyási próbaüzemnek kell alávetni a gyártóüzemben vagy egy jóváhagyott ellenőrző létesítményben, a hivatalos szervek felelősségvállalása mellett. Annak megállapítására, hogy a hamvasztó a ennek a függeléknek a (2) pontja szerinti határértékeken belül működik-e, a jóváhagyási próbaüzem során az alábbi, előírásos üzemanyag/hulladék specifikációnak kell megfelelni:
| Olajiszap, amely tartalmaz: | 75% olajiszapot nehéz üzemolajból | |
| 5% fáradt kenőolajat; továbbá | ||
| 20% emulgeált vizet | ||
| Szilárd hulladék, amely tartalmaz: | 50% ételmaradékot | |
| 50% szemetet, amelynek tartalma: | ||
| kb. 30% papír | ||
| kb. 50% karton | ||
| kb. 10% rongy | ||
| kb. 20% műanyag | ||
| A keverék nedvességtartalma 50%, az éghetetlen szilárd anyagoké pedig 7%. |
(2) A 16. szabály (2) bekezdésében említett hamvasztóknak az alábbi határértékeken belül kel üzemelniük:
| O2 az égetőkamrában: | 6-12% | |
| CO2 a füstgázban, átlag maximum: | 200 mg/MJ | |
| Kormozási szám, átlag maximum: | Bacharach 3 vagy Ringelman 1 (20% átlátszóság) (Nagyobb kormozási szám csak rövid időre, pl. indításnál, fogadható el.) | |
| Elégetlen elemek a visszamaradó hamuban: | legfeljebb 10 súlyszázalék | |
| Hőmérséklet tartomány az égéstér füstgázelvezető csövében: | 850-1200 °C |
A fogadó hajó neve és IMO száma:
Kikötő:
A szállítás megkezdésének dátuma:
A hajó-üzemolaj szállítójának neve, címe, telefonszáma:
A termék vagy termékek neve:
Mennyiség (metrikus tonna):
Sűrűség 15 °C-on (kg/m3) * :
Kéntartalom (% m/m) * :
Az üzemanyag-szállító képviselője által aláírt és igazolt nyilatkozat, amely szerint a leszállított üzemolaj megfelel ennek a melléklet 14. szabálya (1) bekezdésének, vagy 4. szabálya (a) és a 18. szabálya (1) bekezdésének.
A KONFERENCIA
ELFOGADVA az 1978. évi Jegyzőkönyvvel módosított, A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezményt módosító 1997. évi Jegyzőkönyvet (az 1997. évi Jegyzőkönyv),
TUDOMÁSUL VÉVE, hogy az 1997. évi Jegyzőkönyv 6. Cikk (1) bekezdése biztosítja ennek hatálybalépését 12 hónappal azt követően, hogy nem kevesebb, mint tizenöt ország, amelyeknek az összevont kereskedelmi hajóparkja a világ kereskedelmi hajózása bruttó tonnatartalmának legalább 50%-át kiteszi, szerződő féllé vált, ugyanennek a Jegyzőkönyvnek az 5. Cikkével összhangban,
KINYILVÁNÍTVA azt a kívánságát, hogy a hatálybalépésnek az 1997. évi Jegyzőkönyvben foglalt feltételei 2002. december 31-ig teljesüljenek, hogy ezáltal a légszennyezésre vonatkozó követelmények mihamarabb nemzetközileg is foganatosíthatók legyenek,
TUDATÁBAN annak, hogy a hajók okozta levegőszennyezés és az 1997. évi Jegyzőkönyv mellékletében foglalt előírások egyedülálló jellegzetességei a jelen szabályozás előírásainak kellő időben történő felülvizsgálatát igényli,
1. BUZDÍTJA a Szervezet tagországait a szükséges lépések megtételére, hogy nem később, mint 2002. december 31-ig elkötelezzék magukat az 1997. évi Jegyzőkönyv mellett;
2. FELKÉRI a Főtitkárt, hogy kísérje figyelemmel a tagországok előrehaladását az 1997. évi Jegyzőkönyv melletti elkötelezettséghez szükséges lépéseket illetően; és
3. FELHÍVJA a Tengerészeti Környezetvédelmi Bizottságot, amennyiben az 1997. évi Jegyzőkönyv nem lép hatályba 2002. december 31-ig, hogy az ezt követő soros ülésén kezdeményezze a Jegyzőkönyv hatálybalépését gátló tényezők megállapítását és valamennyi szükséges intézkedés megtételét az akadályok elhárítására.
A KONFERENCIA
EMLÉKEZTETVE a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet Közgyűlése által elfogadott A.719(17) határozatra, amely jelezte, hogy a hajók okozta légszennyezés megelőzésének tárgyában a leginkább célravezető egy új melléklet csatolása az 1978. évi Jegyzőkönyvvel módosított, A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezményhez (MARPOL 73/78), biztosítva a szabályokat a hajók által a légtérbe juttatott káros anyagok korlátozására és ellenőrzésére,
FELISMERVE, hogy a hajókba beépített dízelmotorokból származó nitrogén-oxidok hatása káros a környezetre, savasodást, ózonképződést, tápanyag-feldúsulást okoz és globális egészségkárosító hatása van,
TUDATÁBAN az 1979. évi Egyezmény jegyzőkönyveinek és nyilatkozatainak a távolsági-, határokon átmenő légszennyezésről, amelyek inter alia érintik a nitrogén-oxid kibocsátásának, ill. a határokon átterjedő szétáramlásának csökkentését,
ELFOGADVA az 1978. évi Jegyzőkönyvvel módosított, A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezményt módosító 1997. évi Jegyzőkönyvet (az 1997. évi Jegyzőkönyv),
TUDOMÁSUL VÉVE a MARPOL 73/78 VI. melléklete 13. szabályát, amely kötelezővé teszi a Műszaki Előírás alkalmazását a dízel hajómotorok nitrogén-oxid kibocsátásának ellenőrzésére,
FIGYELEMBE VÉVE a Tengerészeti Környezetvédelmi Bizottság harminckilencedik ülésének ajánlásait,
1. ELFOGADJA a Műszaki Előírást a dízel hajómotorok nitrogén-oxid kibocsátásának ellenőrzésére (NOx Műszaki Előírás) és annak szövegét mellékletként csatolja ehhez a határozathoz;
2. MEGHATÁROZZA, hogy az NOx Műszaki Előírás rendelkezései lépjenek életbe az 1997. évi Jegyzőkönyvben Szerződő Felek részére, kötelező hatállyal, ugyanazon a napon, amikor az 1997. évi Jegyzőkönyv hatályossá válik;
3. FELHÍVJA a MARPOL 73/78 tagjait az NOx Műszaki Előírás rendelkezéseinek végrehajtására a VI. melléklet 13. szabályában rögzítettekkel összhangban; és
4. BUZDÍTJA a MARPOL 73/78 tagjait, hogy az NOx Műszaki Előírást soron kívül hozzák a hajótulajdonosok, hajókat üzemeltetők, hajóépítők, dízel hajómotor gyártók és bármely más, érdekelt csoport tudomására.
Előszó
1997. szeptember 26-án az 1978. évi Jegyzőkönyvvel módosított, A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezményben (MARPOL 73/78) Szerződő Felek, a konferencia 2. határozata alapján elfogadták a Műszaki Előírást a dízel hajómotorok NOx kibocsátásának ellenőrzésére. Az 1978. évi Jegyzőkönyvvel módosított, A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény (MARPOL 73/78) VI. mellékletében foglaltak alapján, a VI. melléklet hatálybalépését követően, minden dízel hajómotornak, amely a melléklet 13. szabályának hatálya alá tartozik, meg kell felelni a jelen Műszaki Előírás követelményeinek.
Mint általános háttér információ, a nitrogén-oxidok a levegő nitrogénjéből és oxigénjéből képződnek az égési folyamat során. Ez a két alkotó együtt a motorba beszívott levegő 99%-át teszi ki. Az oxigén az égési folyamat során felhasználódik, azzal az oxigéntöbblettel együtt, amelynek mennyisége a motor működését biztosító levegő/üzemanyag arány függvénye. A nitrogén javarészt nem vesz részt az égési reakcióban, bár egy kis százalékban oxidálódik különféle nitrogén-oxidokká. A keletkező nitrogén-oxidok (NOx) közé tartozik az NO és NO2, míg a mennyiségük elsősorban a láng- vagy égési hőmérséklet, és ha jelen van, az üzemanyagban levő szerves nitrogén mennyiségének függvénye. Függ továbbá attól az időtől is, ameddig a fölös oxigén és a nitrogén ki van téve a motor működésével járó magas hőmérsékletnek. Más szavakkal, minél magasabb az égési hőmérséklet (pl. magas csúcsnyomás, magas kompresszióviszony, nagy üzemanyag-adagolás, stb.), annál nagyobb mértékű az NOx képződés. Egy lassú járású dízelmotor esetében általában több NOx keletkezik, mint egy gyorsjárású esetében. Az NOx hatása káros a környezetre, savasodást, ózonképződést, tápanyag feldúsulást okoz és globális egészségkárosító hatása van,
Ennek a Műszaki Előírásnak az a célja, hogy kötelezően alkalmazandó eljárásokat állapítson meg a dízel hajómotorok próbáihoz, felülvizsgálatához és minősítéséhez, amely lehetővé teszi a motorgyártóknak, hajótulajdonosoknak és az Igazgatásoknak annak biztosítását, hogy valamennyi, az Előírás hatálya alá tartozó dízelmotor kielégíthesse a MARPOL 73/78 VI. mellékletének 13. szabályát a vonatkozó NOx kibocsátási határokat illetően. Felismerve a nehézségét az NOx kibocsátás mindenkori, súlyozott átlaga pontos meghatározásának egy hajómotor esetében, egy egyszerű és praktikus követelményrendszer került kialakításra, amelyben a megengedett NOx határoknak megfelelő középértékek kerültek meghatározásra.
Támogatandó az Igazgatásoknak az a törekvése, hogy a főüzemi- és segédgépek emissziós viselkedését próbaállványon vizsgálják, ahol megfelelően ellenőrzött körülmények között pontos mérések végezhetők. Az, hogy ebben a korai szakaszban megállapítható a VI. melléklet 13. szabályának betartása, ennek az Előírásnak fontos tulajdonsága. A további, a hajóban végzett vizsgálatok a mérések tárgya és pontossága tekintetében is szükségszerűen korlátozottak és a céljuk az, hogy az emissziós teljesítményt ki lehessen következtetni vagy levezetni és igazolni, hogy a gépek beépítése, működtetése és karbantartása megfelel a gyártó előírásainak, továbbá az esetleges módosítások nem eredményeznek eltérést a gyártó által, az előzetes próbák alapján megállapított emissziós értékektől.
Rövidítések, indexek és jelek
Az alábbi, 1., 2., 3. és 4. táblázatok összesítik azokat a rövidítéseket, indexeket és jeleket, amelyeket ez az Előírás használ, beleértve a 3. függelékben szereplő analitikai műszereket, a 4. függelékben meghatározott követelményeket az analitikai műszerek kalibrálására, valamint az 5. és 6. függelékben leírt formulát a gáz tömegáram számítására.
.1 1. Táblázat: a dízelmotorok gázkibocsátásában előforduló vegyi alkotóelemek jelei, amelyeket ez az Előírás általánosan alkalmaz;
.2 2. Táblázat: a dízelmotorok gázkibocsátását mérő analizálókra vonatkozó rövidítések, az Előírás 3. függeléke szerint;
.3 3. Táblázat: a kipufogógáz-tömegáram számításához használt formulában szereplő elnevezések és változók jelei és indexei, próbaállványon végzett mérési módszerek esetén, az Előírás 5. fejezetében meghatározottak szerint;
.4 4. Táblázat: az Előírások 6. függelékében leírt szénegyensúly módszer szerinti, a kipufogógáz-tömegáram meghatározására szolgáló valamennyi számításban használt kifejezésekre és változókra vonatkozó indexek és meghatározások.
1. Táblázat - A dízelmotorok által kibocsátott gázok kémiai összetevőinek jelei
| Jel | Kémiai összetevő | Jel | Kémiai összetevő | |
| C3H8 | Propán | NO | Nitrogén-monoxid | |
| CO | Szén-monoxid | NO2 | Nitrogén-dioxid | |
| CO2 | Szén-dioxid | NOx | Nitrogén-oxidok | |
| HC | Hidrokarbonok | O2 | Oxigén | |
| H2O | Víz |
2. Táblázat - Rövidítések a dízelmotorok gázkibocsátását mérő analizáló műszerekre vonatkozóan (Előírás 3. függelék)
| Rövidítés | Meghatározás | Rövidítés | Meghatározás | |
| CFV | Kritikus áram a légtorokban | HFID | Fűtött láng ionizációs detektor | |
| CLD | Kemi-lumineszenciás detektor | NDIR | Nem diszperzív infravörös elemző | |
| ECS | Elektrokémiai érzékelő | PDP | Pozitív vízkiszorítás elvén működő szivattyú | |
| FID | Láng ionizációs detektor | PMD | Paramágneses detektor | |
| FTIR | Fourier transzformációs infravörös detektor | UVD | Ultraviola detektor | |
| HCLD | Fűtött kemi-lumineszenciás detektor | ZRDO | Cirkónium-dioxid érzékelő |
3. Táblázat - Jelek és indexek a próbaállványos méréseknél használt elnevezésekre és változókra vonatkozóan (Előírás 5. fejezet)
| Jel | Elnevezés | Mértékegység | |
| AT | A kipufogócső keresztmetszeti területe | m2 | |
| C1 | Szén 1 egyenértékű hidrokarbon | - | |
| conc | Koncentráció | ppm vagy térfogat % | |
| concc | Környezet korrigált koncentráció | ppm vagy térfogat % | |
| EAF | Légfölösleg tényező (kg száraz levegő/kg üzemanyag) | kg/kg | |
| EAFRef | Légfölösleg tényező, vonatkoztatási feltételeknél (kg száraz levegő/kg üzemanyag) | kg/kg | |
| fa | Laboratórium légköri tényező (csak egy motorcsaládra alkalmazható) | - | |
| FFCB | Üzemanyagfüggő tényező a szénegyensúly számításához | - | |
| FFD | Üzemanyagfüggő tényező a beszívási légáram számításához száraz levegő bázison | - | |
| FFH | Üzemanyagfüggő tényező a száraz állapotról nedves állapotra történő átszámításhoz | - | |
| FFW | Üzemanyagfüggő tényező a beszívási légáram számításához nedves bázison | - | |
| GAIRW | Beszívott levegő tömegáram nedves bázison | kg/óra | |
| GAIRD | Beszívott levegő tömegáram száraz bázison | kg/óra | |
| GEXHW | Kipufogógáz tömegáram nedves bázison | kg/óra | |
| GEXHD | Kipufogógáz tömegáram száraz bázison | kg/óra | |
| GFUEL | Üzemanyag tömegáram | kg/óra | |
| GASx | Mért közepes NOx kibocsátási érték | g/kWóra | |
| HREF | Abszolút nedvesség vonatkoztatási értéke (10.71 g/kg az NOx és aeroszol nedvességi korrekciós tényezők számításához) | g/kg | |
| Ha | A beszívott levegő abszolút nedvességtartalma | g/kg | |
| HTCRAT | Hidrogén-szén arány | mol/mol | |
| i | Egyéni módra utaló jel az indexben | - | |
| KHDIS | Nedvesség korrekciós tényező NOx-re dízelmotorok esetén | - | |
| KW,a | Szárazról nedvesre módosító tényező a beszívott levegőre | - | |
| Kw,r | Szárazról nedvesre módosító tényező a nyers kipufogógázra | - | |
| L | A motor tesztelési fordulatszámánál a nyomaték a maximális nyomaték százalékában | % | |
| mass | Kibocsátási tömegáram | g/óra | |
| pa | A motorba beszívott levegő telítési páranyomása (ISO 3046-1, 1995:psy = PSY, környezeti telítettségi nyomás a próbán) | kPa | |
| pB | Teljes légköri nyomás (ISO 3046-1, 1995:px = PX, teljes külső nyomás, helyszínen; py = PY, teljes külső nyomás, próbán) | kPa | |
| ps | Száraz légköri nyomás | kPa | |
| P | Teljesítmény, fékkorrekció nélkül | kW | |
| PAUX | A segédüzem által felvett összes névleges teljesítmény, csak a próbához, nem a tényleges hajóüzemi igény | kW | |
| Pm | Maximális mért vagy névleges teljesítmény a próba körülményei közötti fordulatszámon | kW | |
| r | Az izokinetikus szonda és a kipufogócső keresztmetszeti területének viszonya | - | |
| Ra | A beszívott levegő relatív páratartalma | % | |
| Rf | FID érzékenységi tényezője | - | |
| RfM | FID érzékenységi tényezője metanolra | - | |
| Ta | A beszívott levegő abszolút hőmérséklete | K | |
| TDd | Abszolút harmatpont-hőmérséklet | K | |
| TSC | A közbenső hűtésű levegő hőmérséklete | K | |
| Tref. | Vonatkoztatási hőmérséklet (az égéshez szükséges levegőre: 298 K) | K | |
| TSCRef | A közbenső hűtésű levegő vonatkoztatási hőmérséklete | K | |
| VAIRD | Beszívott levegő tömegáram száraz bázison | m3/óra | |
| VAIRW | Beszívott levegő tömegáram nedves bázison | m3/óra | |
| VEXHD | Kipufogógáz tömegáram száraz bázison | m3/óra | |
| VEXHW | Kipufogógáz tömegáram száraz bázison | m3/óra | |
| WF | Súlytényező | - |
4. Táblázat - Jelek és meghatározások a szénegyensúly számítási formulában használt elnevezésekre és változókra vonatkozóan (Előírás 6. függelék)
| Jel | Meghatározás | Mértékegység | Megjegyzés | |
| ALF | Üzemanyag H tartalma | % m/m | ||
| AWC | C atomsúlya | |||
| AWH | H atomsúlya | |||
| AWN | N atomsúlya | |||
| AWO | O atomsúlya | |||
| AWS | S atomsúlya | |||
| BET | Üzemanyag C tartalma | % m/m | ||
| CO2D | CO2 koncentráció | % V/V | száraz kipufogó | |
| CO2W | CO2 koncentráció | % V/V (nedves) | nedves kipufogó | |
| COD | CO koncentráció | Ppm | száraz kipufogó | |
| COW | CO koncentráció | pm | nedves kipufogó | |
| CW | Korom | Mg/m3 | nedves kipufogó | |
| DEL | Üzemanyag N tartalma | % m/m | ||
| EAFCDO | Légfelesleg tényező Tökéletes égésnél és a CO2 koncentráció, lv,CO2 alapján számítva | kg/kg | ||
| EAFEXH | Légfelesleg tényező a kipufogógáz széntartalmú elemeinek koncentrációja, lv alapján számolva | kg/kg | ||
| EPS | Az üzemanyag O tartalma | % m/m | ||
| ETA | A beszívott nedves levegő nitrogéntartalma | % m/m | ||
| EXHCPN | Kipufogógázban a széntartalmú összetevők aránya, c | V/V | ||
| EXHDENS | Nedves kipufogógáz-sűrűség | kg/m3 | ||
| FFCB | Üzemanyagtól függő tényező a szén-egyensúly számításhoz | |||
| FFD | Üzemanyagtól függő tényező kipufogógáz áram számításához száraz bázison | száraz bázison | ||
| FFH | Üzemanyagtól függő tényező a száraz koncentrációból nedves koncentrációba történő átszámításhoz | |||
| FFW | Üzemanyagtól függő tényező a kipufogógáz áram számításához nedves bázison | nedves bázison | ||
| GAIRD | Égési levegő tömegáram | kg/óra | száraz égési levegő | |
| GAIRW | Égési levegő tömegáram | kg/óra | nedves égési levegő | |
| GAM | Üzemanyag S tartalma | % m/m | ||
| GCO | CO kibocsátás | g/óra | ||
| GCO2 | CO2 kibocsátás | g/óra | ||
| GEXHD | Kipufogó tömegáram | kg/óra | száraz kipufogás | |
| gexhw | Kipufogó tömegáram a szénegyensúly módszerével számolva, GEXHV | kg/óra | ||
| GEXHW | Kipufogó tömegáram | kg/óra | nedves kipufogás | |
| GFUEL | Üzemanyag tömegáram | kg/óra | ||
| GHC | HC kibocsátás | g/óra | hidrokarbonok | |
| GH2O | H2O kibocsátás | g/óra | ||
| GN2 | N2 kibocsátás | g/óra | ||
| GNO | NO kibocsátás | g/óra | ||
| GNO2 | NO2 kibocsátás | g/óra | ||
| GO2 | O2 kibocsátás | g/óra | ||
| GSO2 | SO2 kibocsátás | g/óra | ||
| HCD | Hidrokarbonok | ppm C1 | száraz kipufogás | |
| HCW | Hidrokarbonok | ppm C1 | nedves kipufogás | |
| HTCRAT | Az üzemanyag hidrogén-szén aránya, a | mol/mol | ||
| MV... | ...molekuláris térfogata | 1/mol | valamilyen gázé | |
| MW... | ...molsúlya | g/mol | valamilyen gázé | |
| NO2W | NO2 koncentráció | ppm | nedves kipufogás | |
| NOW | NO koncentráció | ppm | nedves kipufogás | |
| NUE | Az égési levegő víztartalma | % m/m | ||
| O2D | O2 koncentráció | % V/V | száraz kipufogás | |
| O2W | O2 koncentráció | % V/V | nedves kipufogás | |
| STOIAR | Sztöchiometrikus levegőigény 1 kg üzemanyaghoz | kg/kg | ||
| TAU | Nedves égési levegő oxigéntartalma | % m/m | nedves levegő | |
| TAU1 | Nedves égési levegő oxigéntartalma, kibocsátott | % m/m | nedves levegő | |
| TAU2 | Nedves égési levegő oxigéntartalma, elégetett | % m/m | nedves levegő | |
| VCO | CO térfogatáram | m3/óra | (kipufogógázban) | |
| VCO2 | CO2 térfogatáram | m3/óra | (kipufogógázban) | |
| VH2O | H2O térfogatáram | m3/óra | (kipufogógázban) | |
| VHC | HC térfogatáram | m3/óra | (kipufogógázban) | |
| VN2 | N2 térfogatáram | m3/óra | (kipufogógázban) | |
| VNO | NO térfogatáram | m3/óra | (kipufogógázban) | |
| VNO2 | NO2 térfogatáram | m3/óra | (kipufogógázban) | |
| VO2 | O2 térfogatáram | m3/óra | (kipufogógázban) | |
| VSO2 | SO2 térfogatáram | m3/óra | (kipufogógázban) |
Megjegyzések:
- A szabványos m3 vagy szabványos liter esetében az std.m3 és az std.l jelölést használjuk. Egy gáz szabványos m3 térfogata 273.15 K és 101.3 kPa esetén értendő.
- Víz-gáz egyensúlyi állandó = 3.5
1. fejezet
Általános rész
1.1 Célkitűzés
Ezek a Műszaki Előírások a hajó dízelmotorok nitrogén-oxid-kibocsátásának ellenőrzésére (a továbbiakban Előírások) célja, hogy meghatározza a követelményeket a hajó dízelmotorok próbáihoz, felülvizsgálatához és tanúsítvánnyal való ellátásához oly módon, hogy megfeleljenek a MARPOL 73/78 VI. mellékletének 13. szabályában foglalt nitrogén-oxid (NOx) kibocsátási határértékeknek.
1.2. Alkalmazás
1.2.1. Az Előírásokat alkalmazni kell minden 130 kW-nál nagyobb kimenő teljesítményű dízelmotorra, amelyet bármely, a VI. melléklet hatálya alá tartozó hajóba építettek be vagy terveztek beépíteni. Kivételt képeznek azok gépek, amelyeket a 13. szabály 1 (b) bekezdése említ. A felülvizsgálat és bizonylatolás VI. melléklet 5. szabályában leírt követelményeit illetően, egy adott esetben az Előírásoknak csak az adott motor NOx kibocsátási határértékeit illető részeit kell alkalmazni.
1.2.2 Az Előírások végrehajtására az Igazgatásoknak jogukban áll valamennyi, az Előírásokban meghatározott hatósági funkciót átruházni egy szervezetre, amelyet meghatalmaznak, hogy az Igazgatás nevében eljárjon. * Mindazonáltal, az Igazgatás minden esetben teljes felelőséggel tartozik a felülvizsgálatért és a bizonyítványért.
1.2.3 Az Előírások értelmében, egy motor akkor tekinthető a VI. melléklet 13. szabálya szerinti NOx kibocsátási határértékekkel összhangban levőnek, ha bizonyítható, hogy a súlyozott NOx kibocsátás az előzetes bizonyítványban - a közbenső felülvizsgálatok során - vagy más szemlék alapján meghatározott értékhatárokon belül van.
1.3. Meghatározások
1.3.1. Nitrogén-oxid (NOx) -kibocsátás a teljes nitrogén-oxid-kibocsátást jelenti, amelyet a teljes, NO2 kibocsátás súlyozott átlagaként határoznak meg, a jelen Előírásokban megadott, megfelelő mérési ciklusok és módszerek alkalmazásával.
1.3.2. Lényeges módosítás egy hajó dízelmotor esetében:
.1 Az olyan dízelmotorok esetében, amelyek egy 2000. január 1-jén vagy azt követően elkészült hajóba kerültek beépítésre, a lényeges módosítás bármely olyan változtatás, amely a VI. melléklet 13 szabálya szerinti kibocsátási előírások túllépéséhez vezet. A műszaki dokumentációban szereplő alkatrészek rutinjellegű cseréje, amely a motor emissziós tulajdonságait nem változtatja meg, nem minősül lényeges módosításnak, függetlenül attól, hogy egy vagy több alkatrészt cseréltek ki.
.2 A 2000. január 1. előtt elkészült hajókba beépített dízelmotorok esetében a lényeges módosításnak olyan változtatás minősül, amely megnöveli a 6.3 pont szerinti, egyszerűsített mérési módszerrel megállapított kibocsátási jellemzőket, a 6.3.11 pont szerinti mértéket meghaladóan. Ezek a változások magukba foglalják, de nem korlátozódnak csak az üzemeltetésre vagy a műszaki paraméterekre (pl. vezértengely csere, üzemanyag-befecskendező rendszer, levegőrendszer, égéstér megváltoztatása, vezérlés beállításának módosítása).
1.3.3 Alkotóelemek azok a cserélhető, számmal azonosított alkatrészek, amelyek hatással vannak az NOx kibocsátásra.
1.3.4 Beállítás alatt egy olyan változtatható jellemző szabályozása értendő, amely hatással van egy motor NOx kibocsátására.
1.3.5 Üzemi értékek azok a motoradatok, mint a henger csúcsnyomás, kipufogógáz-hőmérséklet stb., amelyek az NOx kibocsátási mutatókhoz tartoznak. Ezek terhelésfüggő adatok.
1.3.6 EIAPP Bizonyítvány a Motorok Nemzetközi Légszennyezés Megelőzési Bizonyítványa, amely az NOx kibocsátásra vonatkozik.
1.3.7 IAPP Bizonyítvány a Nemzetközi Légszennyezés Megelőzési Bizonyítvány.
1.3.8 Igazgatóság - ugyanaz a jelentése, mint a MARPOL 73/78 alpont 2. Cikkének (5) bekezdésében
1.3.9 Hajón végzett NOx felülvizsgálati eljárás olyan eljárást jelent, amelyet a hajón alkalmaznak előzetes tanúsító szemlék vagy időszakos és közbenső felülvizsgálatok alkalmával - amelyik megkövetelt -, annak megállapítására, hogy az Előírások bármelyik követelménye teljesül-e a motorgyártónak az Igazgatás által jóváhagyott specifikációja szerint. Az ilyen eljárás felszerelésigényt is támaszthat.
1.3.10 Dízel hajómotor bármely dugattyús, belső égésű motor, amely folyékony vagy kettős üzemanyagú rendszerrel működik, és amelyre a VI. melléklet 5., 6. és 13. szabálya vonatkozik, beleértve a segéd/vegyes rendszereket is, ha vannak.
1.3.11 Névleges teljesítmény az a maximális és folyamatos, előírt teljesítmény, amely a műszaki dokumentációban és a motor adattábláján fel van tüntetve, és amelyre a VI. melléklet 13 szabálya, valamint az NOx Műszaki Előírások vonatkoznak.
1.3.12 Névleges fordulatszám a főtengely percenkénti fordulatszáma, amelynél a motor a névleges teljesítményt biztosítja, és amely a hajó dízelmotor-adattábláján, valamint a műszaki dokumentációjában fel van tüntetve.
1.3.13 Fékpadon mért teljesítmény a főtengelyen vagy annak megfelelő helyen mért teljesítmény, amikor a motor csak azokkal a felszerelésekkel van ellátva, amelyek a próbapadon való működéshez szükségesek.
1.3.14 Fedélzeti körülmények alatt kell érteni, amikor a motor:
.1 be van szerelve a hajóba és minden berendezés, amit hajtania kell, hozzá van kapcsolva; és
.2 a berendezés céljának megfelelően működik.
1.3.15 Műszaki dokumentáció olyan dokumentum, amely az összes paramétert részletesen tartalmazza, beleértve az alkotóelemeket és a motor beállításait, amelyek az NOx kibocsátást befolyásolhatják.
1.3.16 Motorparaméterek naplója az a dokumentum, amelybe minden paraméterváltozás bejegyzésre kerül, beleértve az alkotóelemeket és a motorbeállításokat is, amelyek a motor NOx emisszióját befolyásolhatják.
2. fejezet
Szemlék és bizonylatolás
2.1 Általános rész
2.1.1. Minden, az 1.2 pontban említett hajó dízelmotort, kivéve, ha ez az Előírás másképpen rendelkezik, a következő szemléknek kell alávetni:
.1 Előzetes tanúsító szemle, amelynek olyan fokúnak kell lenni, hogy garantálhassa, hogy a motor, ahogyan megtervezték és felszerelték, megfelel a VI. melléklet 13 szabálya által előírt NOx kibocsátási határértékeknek. Ha ez a szemle igazolja a motor megfelelőségét, akkor az Igazgatás kiadja a Motorok Nemzetközi Légszennyezés Megelőzési Bizonyítványát (EIAPP) Bizonyítványát.
.2 Első tanúsító szemle, amelyre a hajón kerül sor, a motor beszerelése után, de az üzembe helyezése előtt. A szemlének olyan fokúnak kell lennie, hogy garantálhassa, hogy a motor, ahogyan a hajóba beépítésre került, beleértve az előzetes szemle óta végzett módosításokat és/vagy beállításokat - ha történt ilyen -, megfelel a VI. melléklet 13. szabálya által előírt NOx kibocsátási határértékeknek. Ez a szemle, mint a hajó előzetes szemléjének része, eredményezheti akár egy első Nemzetközi Légszennyezés Megelőzési Bizonyítvány (IAPP), akár egy kiegészítés kibocsátását a hajó érvényes IAPP Bizonyítványához, ha új motor beépítésére került sor.
.3 Időszakos és közbenső szemlék, amelyekre a VI. melléklet 5. szabálya által megkövetelt szemlék részeként kerül sor, garantálják, hogy a motor folyamatosan megfeleljen az Előírások követelményeinek.
.4 Egy első motortanúsító szemle, amelyet a hajón kell végrehajtani, amikor egy motoron lényeges módosítást hajtottak végre. Ennek a szemlének kell garantálnia, hogy a módosított motor kielégíti a VI. melléklet 13. szabályában rögzítetteket az NOx kibocsátási határértékekre vonatkozóan.
2.1.2 A 2.1.1 pontban meghatározott szemlézési és bizonylati követelmények kielégítésére ez az Előírás öt alternatív módszert tartalmaz, amelyekből a motorgyártó, a hajóépítő vagy hajótulajdonos kiválaszthatja a legalkalmasabbat a motor NOx emissziójára vonatkozó mérésekhez, számításokhoz vagy próbákhoz. Ezek a módszerek az alábbiak:
.1 próbapadon való mérés az előzetes tanúsító szemléhez, az 5. fejezettel összhangban;
.2 egy előzetes tanúsító szemlével nem rendelkező motor hajón történő próbája, ami megfelel egy kombinált előzetes és első tanúsító szemlének az 5. fejezet teljes próbapadi mérésre vonatkozó követelményei szerint;
.3 előzetes tanúsítvánnyal rendelkező motorok paramétereinek a megfelelőség megerősítését célzó, hajón történő ellenőrzése első, időszakos és közbenső szemlék során, vagy olyan motoroké, amelyek alkotóelemein vagy beállításán változtatások történtek az utolsó szemle óta, a 6.2 ponttal összhangban;
.4 hajón végzett, egyszerűsített módszer a megfelelőség megerősítésére időszakos és közbenső szemlékkel, vagy egy előzetes tanúsítvánnyal rendelkező motor hitelesítése az első tanúsító szemléhez, a 6.3 pontnak megfelelően, amikor szükséges;
.5 hajón végzett közvetlen mérés és monitoring a motor megfelelőségének hitelesítésére, kizárólag időszakos és közbenső szemléken, a 2.3.4, 2.3.5, 2.3.7, 2.3.8, 2.3.11, 2.4.4 és 5.5 pontok szerint.
2.2 Eljárások egy motor előzetes bizonyítványának kiadására
2.2.1 Minden dízel hajómotornak, kivéve a 2.2.2 és 2.2.4 pontbeli kivételeket, a hajóba való beépítést megelőzően:
.1 úgy kell beállítva lennie, hogy megfeleljen a vonatkozó NOx kibocsátási határértékeknek;
.2 az NOx kibocsátását próbapadon meg kell mérni, az Előírás 5. fejezetében meghatározott eljárásnak megfelelően;
.3 előzetes hatósági hitelesítéssel kell rendelkeznie, amelyet egy EIAPP bizonylat kiadása dokumentál.
2.2.2 Sorozatban gyártott motorok esetében, az Igazgatás jóváhagyásától függően, az előzetes bizonyítvány kiadását a gépcsaládra vagy gépcsoportra lehet kérni (lásd 4. fejezet). Ilyen esetben a 2.2.1.2 pontban meghatározott próbának csak a motorcsalád vagy csoport anyagépét kell alávetni.
2.2.3 Az Igazgatás szempontjából egy motor előzetes bizonyítványának megszerzési módja azt jelenti, hogy
.1 hitelesíti a motor próbapadon végzett mérését;
.2 igazolja, hogy minden megvizsgált motor, beleértve azokat is, amelyek egy gépcsaládhoz vagy csoporthoz tartoznak, megfelelnek az NOx határértékeknek; és
.3 - ha alkalmazható - igazolja, hogy a kiválasztott anyamotor ténylegesen reprezentánsa az adott gépcsaládnak vagy gépcsoportnak.
2.2.4 Vannak olyan motorok, amelyek előzetes minősítése, méretük, felépítésük vagy a szállítási határidejük miatt, próbapadon nem lehetséges. Ilyen esetekben a motor gyártója, a hajótulajdonos vagy a hajóépítő kérheti az Igazgatástól a hajón történő próbát (lásd a 2.1.2.2 pontot). A kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy a hajón történő próba kielégíti az Előírás 5. fejezetében a próbapadon végzett mérésre vonatkozó valamennyi követelményt. Az ilyen próba egy gépre vagy egyedül az anyagép által képviselt gépcsoportra elfogadható, de egy gépcsalád hitelesítésére nem. Semmilyen esetben nem engedhetők meg mérési eltérések olyan hajón végzett előzetes szemle során, amely nem rendelkezik valamilyen érvényes előzetes tanúsítvánnyal.
2.2.5 Ha az előzetes hitelesítési próba eredményei azt mutatják, hogy a motor nem tudja teljesíteni a VI. melléklet 13. szabályában előírt NOx kibocsátási határértékeket, akkor NOx csökkentő berendezést lehet beépíteni. Ezt a berendezést, a motorra történő felszerelés után, a gép lényeges alkotóelemének kell tekinteni, és jelenlétét a motor műszaki dokumentációjában kell rögzíteni. Ahhoz, hogy ez az összeállítás EIAPP bizonyítványt kapjon, a motort, beleértve az NOx csökkentő berendezést is, újra kell próbálni és meggyőződni, hogy az megfelel az NOx határértékeknek. Mindamellett, ebben az esetben, a motor újrateszteléséhez a 6.3 pontban leírt egyszerűsített mérési módszert is lehet alkalmazni. Az EIAPP bizonyítványban az NOx csökkentő berendezést fel kell tüntetni, az Igazgatás által megkövetelt minden más bejegyzéssel együtt. A motor műszaki dokumentációjának tartalmaznia kell a berendezésre vonatkozó és annak helyes működését biztosító NOx felülvizsgálati eljárásokat is.
2.2.6 Egy gépcsaládon vagy gépcsoporton belüli motor előzetes minősítésére egy EIAPP bizonyítvány kerül kiadásra, az Igazgatás által az anyagépre és a gépcsaládon belüli minden, a bizonyítványnak megfelelően gyártott motorra meghatározott eljárás szerint, és amely bizonyítvány a szóban forgó motorhoz tartozik mindaddig, amíg a motor a kibocsátó Igazgatóság alá tartozó hajóban van beépítve.
2.2.7.1 Ha a motort nem abban az országban gyártják, amelynek Igazgatósága alá a hajó - amelybe a motor beépítésre kerül - tartozik, akkor az Igazgatás felkérheti a motorgyártó országának Igazgatóságát a motor felülvizsgálatára. Meggyőződve arról, hogy a VI. melléklet 13. szabályában foglalt feltételek a jelen NOx Műszaki Előírásoknak megfelelően teljesülnek, a motorgyártó országának Igazgatósága kiadja az EIAPP bizonyítványt vagy felhatalmazást ad annak kibocsátására.
2.2.7.2 A bizonyítvány vagy bizonyítványok és a felülvizsgálati jegyzőkönyv egy példányát a lehető legrövidebb időn belül el kell juttatni a felkérő hatósághoz.
2.7.7.3 Az ilyen módon kibocsátott bizonyítványnak tartalmaznia kell egy megjegyzést, hogy a kiadására az Igazgatás felkérése alapján került sor.
2.2.8 A hajókba beépítésre szánt dízelmotorok előzetes tanúsító felülvizsgálatának a követelmények szerinti lebonyolításához a folyamatábrát az Előírás 2. függelékének 1. ábrája tartalmazza.
2.9 Az EIAPP bizonyítvány egy mintapéldányát az Előírás 1. függeléke mutatja.
2.3. Eljárások egy motorbizonyítvány kiadására
2.3.1 Azoknak a motoroknak az esetében, amelyeket nem módosítottak a gyártó eredeti specifikációjához képest, egy érvényes EIAPP bizonyítvány elegendő bizonyíték arra, hogy a motor megfelel a vonatkozó NOx határértékeknek.
2.3.2 Beépítés után meg kell határozni, hogy milyen mértékű további beállításokra és módosításokra kerülhet sor, amelyek az NOx kibocsátást befolyásolhatják. Ezért, a motort a beépítés után, de az IEAPP bizonyítvány kiadása előtt, a módosításokat illetően felül kell vizsgálni és jóvá kell hagyni, a hajón végzendő NOx hitelesítési eljárások és a 2.1.2 pontban leírt módszerek egyikének alkalmazásával.
2.3.3 Vannak motorok, amelyek, az előzetes tanúsító vizsgálat után, végső beállítást és módosítást igényelnek a teljesítmény optimálása érdekében. Ilyen esetben a gépcsoport koncepció (lásd 4. fejezet) alkalmazásával igazolható, hogy a motor továbbra is megfelel a határértékeknek.
2.3.4 A hajótulajdonos választhatja a motorok üzeme alatti közvetlen NOx mérést. Ezek az adatok felvehetők szúrópróbaszerűen, a motor egyéb paramétereivel együtt, megfelelő bázison, a motor teljes üzemi tartományban, vagy származhatnak egy folyamatos monitoring- és adattárolási rendszerből. Az adatoknak újaknak kell lenniük (az utolsó 30 napon belül felvéve) és felvételüknél a jelen Műszaki Előírásokban említett eljárásokat kell használni. Ezeket az adatokat a hajón 3 hónapig meg kell őrizni az 1997. évi Jegyzőkönyvben Szerződő Felek általi hitelesítéshez. Az adatokat korrigálni is kell a légköri viszonyoknak és a használt üzemanyagnak megfelelően, továbbá a mérőberendezés pontos kalibrálását és működését ellenőrizni kell a műszer gyártójának a műszer dokumentációjában rögzített specifikációja alapján. Amennyiben az NOx kibocsátást befolyásoló kipufogógáz kezelő berendezés van beépítve, akkor a mérési pontot a kezelő berendezés után kell kialakítani.
2.3.5 A motor megfelelőségének közvetlen mérési módszerrel való igazolásához elég adatot kell összegyűjteni ahhoz, hogy az NOx kibocsátás súlyozott átlaga a jelen előírásoknak megfelelően kiszámolható legyen.
2.3.6 Minden dízel hajómotornak, amelyet egy hajóba beépítenek, rendelkeznie kell egy műszaki dokumentációval. Ezt a dokumentációt a motor gyártója készíti el, az Igazgatás hagyja jóvá, és a hajóban való üzemelés teljes időtartama alatt a motor tartozékaként kell kezelni. A műszaki dokumentációnak a 2.4.1 pontban meghatározott információkat kell tartalmaznia.
2.3.7 Ahol egy utókezelő berendezés van felszerelve, ami szükséges az NOx határértékek betartásához, az egyik választható mód, amellyel a VI. melléklet 13. szabályának kielégítését igazolni lehet, a közvetlen NOx mérés és monitoring, a 2.3.4 pontban foglaltakkal összhangban. Mindamellett, a használt berendezés műszaki lehetőségeitől függően, hatósági jóváhagyás szerint, más lényeges paraméterek mérése is szükséges lehet.
2.3.8 Ahol az NOx kibocsátás megfelelő szintjének eléréséhez további anyagok bevitele szükséges, mint az ammónia, urea, gőz, víz, üzemanyag-adalékok stb., lehetőséget kell biztosítani az ilyen anyagok fogyasztásának mérésére. A műszaki dokumentációnak elég adatot kell tartalmaznia annak igazolására, elfogadott módon, hogy a szóban forgó adalékanyagok felhasználása hozzátartozik a megkívánt NOx határértékek eléréséhez.
2.3.9 Ha bármely beállítás vagy módosítás történt valamelyik motor előzetes hitelesítő vizsgálatát követően, akkor az ilyen beállítások és módosítások összes adatát be kell vezetni a motor paramétereit tartalmazó gépnaplóba.
2.3.10 Ha a beépített összes motort összhangban levőnek találták a műszaki dokumentációban megadott paraméterekkel, alkotóelemekkel és szabályozható elemekkel, akkor a motorokat úgy kell elfogadni, hogy teljesítik a VI. melléklet 15. szabályában foglalt NOx kibocsátási határértékeket. Ebben az esetben, az Előírásokra tekintettel, a hajó részére kiadható egy IAPP bizonyítvány.
2.3.11 Ha bármely olyan módosításra került sor, amely kívül esik a műszaki dokumentációban rögzített határokon, akkor az IAPP bizonyítvány csak akkor adható ki, ha igazolják, hogy az NOx kibocsátás a megkívánt határok között van. Ez történhet: egy közvetlen, hajón végzett monitoring segítségével, az Igazgatás jóváhagyása szerint; egyszerűsített, fedélzeti NOx méréssel vagy hivatkozással a megfelelő gépcsoport próbapadon végzett mérésére, amely bizonyítja, hogy a kérdéses beállítások vagy módosítások nem vezetnek az NOx emissziós határértékek túllépéséhez.
2.3.12 Az Igazgatás, saját belátása szerint, csökkentheti vagy lerövidítheti a hajón végzett vizsgálat minden részét, ezzel az Előírással összhangban, egy olyan motor esetében, amelyre EIAPP bizonyítvány lett kiadva. Mindamellett, a hajón történő teljes vizsgálatot legalább egy hengerre és/vagy egy gépcsalád vagy gépcsoport egy motorjára - esetleg tartalék alkatrészre is - el kell végezni, és a csökkentést csak akkor szabad alkalmazni, ha az összes többi henger és/vagy motor - vagy a tartalék alkatrészek - a vizsgálatnak alávetett hengerrel, motorral, alkatrésszel megegyező módon működnek.
2.3.13 A hajókba beépítésre szánt dízelmotorok bizonyítványának kiadásához szükséges első, időszakos és időközbeni felülvizsgálatok lebonyolításához, a követelmények szerint, a folyamatábrát az Előírás 2. függelékének 2 és 3. ábrái tartalmazzák.
2.4 Műszaki dokumentáció és fedélzeti, NOx vizsgálati eljárások
2.4.1 Annak érdekében, hogy egy Igazgatóság képes legyen elvégezni a 2.1 pontban előírt motorvizsgálatokat, a 2.3.6 pontban megkövetelt műszaki dokumentációnak legalább az alábbi információkat kell tartalmazni:
.1 azoknak az alkotóelemeknek, beállításoknak és üzemi adatoknak a meghatározását, amelyek az NOx emissziót befolyásolják;
.2 a megengedett beállítások teljes tartományát, valamint az alternatívként elfogadott motoralkatrészek listáját;
.3 a motor minden tényleges teljesítményadatát, beleértve a névleges teljesítményt és a névleges fordulatszámot;
.4 a fedélzeti, NOx vizsgálati eljárások rendszerét, amely igazolja az NOx kibocsátási határértékek teljesítését a hajón végzett NOx vizsgálatok során, a 6. fejezetnek megfelelően;
.5 az 5.10 pontban megkövetelt vizsgálati jelentés egy példányát;
.6 egy gépcsaládhoz vagy gépcsoporthoz tartozó motor megjelölését és a motorra vonatkozó korlátozásokat, ha vannak;
.7 azoknak a tartalék alkatrészeknek és alkotóelemeknek a specifikációit, amelyek, a motorban a specifikáció szerint használva, azt eredményezik, hogy a motor folyamatosan megfelel az NOx emissziós határértékeknek; és
.8 az EIAPP bizonyítványt, ha van.
2.4.2 Annak érdekében, hogy a motorok megfeleljenek a VI. melléklet 13. szabályának a beépítést követően, minden EIAPP tanúsítvánnyal rendelkező motort legalább egyszer meg kell vizsgálni az IAPP bizonyítvány kibocsátása előtt. Az ilyen vizsgálat végrehajtható a motor műszaki dokumentációjában meghatározott fedélzeti, NOx vizsgálati eljárásokkal vagy az egyéb módszerek valamelyikével, amennyiben a hajótulajdonos képviselője nem kívánja a fedélzeti, NOx vizsgálati eljárásokat használni.
2.4.3 Általános alapelvként, a fedélzeti, NOx vizsgálati eljárásoknak lehetővé kell tenniük az ellenőr számára, hogy könnyen megállapíthassa, hogy egy motor még mindig megfelel-e a VI. melléklet 13. szabályában foglaltaknak. Ugyanakkor, nem lehet annyira terhes az eljárás, hogy miatta indokolatlan késést szenvedjen a hajó, vagy egy adott motor jellemzőit illetően mélyebb ismeretekre legyen szükség, vagy olyan mérőműszert igényeljen, ami a hajón nem áll rendelkezésre.
2.4.4 A fedélzeti, NOx vizsgálati eljárásokat az alábbi módszerek valamelyike szabja meg:
.1 motorjellemzők vizsgálata a 6.2 pont szerint, annak igazolására, hogy a motor alkotóelemei, beállítása és üzemi jellemzői nem térnek el a műszaki dokumentációjában megadott specifikációtól;
.2 egyszerűsített mérési módszer a 6.3 pont szerint;
.3 közvetlen mérési és monitoringmódszer a 2.3.4, 2.3.5, 2.3.7, 2.3.8, 2.3.11 és 5.5 pontoknak megfelelően.
2.4.5 Ha egy mérő és regisztrálóeszközt, fedélzeti NOx vizsgálónak minősítettek, akkor az ilyen eszközt az Igazgatásnak jóvá kell hagynia, a Szervezet által kifejlesztendő ajánlások alapján. Ezek az ajánlások az alábbiakat tartalmazzák, de nem korlátozódnak csupán azokra:
.1 a folyamatos NOx mérés (monitoring) meghatározása, számításba véve a motornak mind az állandósult, mind az átmeneti üzemállapotát;
.2 adat regisztrálás, adatkezelés, adattárolás;
.3 a felszerelés specifikációja, ami lehetővé teszi a biztonságos karbantartást a használat során;
.4 specifikáció a műszer környezeti tesztelésére;
.5 specifikáció a műszer tesztelésére annak igazolására, hogy megfelelő a pontossága, a reprodukálhatósága és az ellenirányú érzékenysége, a jelen Előírások vonatkozó részeiben foglaltakkal összehasonlítva;
.6 az Igazgatás által kibocsátandó jóváhagyási bizonylat formája.
2.4.6 Arra vonatkozóan, hogy a melyik fedélzeti, NOx vizsgálati módszer szerepeljen a motor műszaki dokumentációjában, amellyel az IAPP bizonyítvány kiadásához egy NOx vizsgálat során megállapítható, hogy a motor megfelel-e az NOx kibocsátási határértékeknek, a motor gyártója vagy a hajótulajdonos a 6.1 pontban meghatározott három, fedélzeti, NOx vizsgálati módszer közül bármelyiket választhatja.
3. fejezet
A nitrogén-oxidok kibocsátására vonatkozó előírások
3.1 Dízel hajómotorok NOx emissziójának megengedett, maximális határértékei
3.1.1 Az 1. ábra grafikonja mutatja az NOx kibocsátás megengedett maximális határértékeit a VI. melléklet 13. szabálya 3(a) bekezdésében foglalt képlet alapján. A teljes, súlyozott NOx kibocsátásnak, az Előírásoknak megfelelően mérve és számolva, kisebbnek kell lenni, mint a grafikonban a motor névleges fordulatszámához tartozó elfogadható érték.
1. ábra - Dízel hajómotorok megengedett maximális NOx emissziója
3.1.2 Ha a motor hajózási dízelolajjal működik, az 5.3 pontnak megfelelően, a teljes nitrogén-oxid-kibocsátást (a teljes, lemért NO2 kibocsátásként számolva) ebben az Előírásban specifikált, megfelelő mérési ciklusok és mérési módszerek használatával kell meghatározni.
3.1.3 Egy motor elfogadható emissziós határértékét, az 1. ábrából, valamint a motor tényleges, számított emissziós-értékét fel kell tüntetni a motor EIAPP bizonyítványán.
3.2 Alkalmazandó mérési ciklusok és súlytényezők
3.2.1 Minden egyedi motorra vagy egy gépcsalád vagy gépcsoport anyamotorjára a 3.2.2-től 3.2.6-ig pontokban meghatározott mérési ciklusok egyikét kell alkalmazni annak igazolására, hogy az NOx kibocsátás megfelel a VI. melléklet 13. szabálya szerinti határértékeknek.
3.2.2 Állandó fordulatszámú, főüzemi hajómotorok esetében, beleértve a dízelelektromos hajtást is, az E2 típusú mérési ciklust kell alkalmazni az 1. táblázat szerint.
3.2.3 Változtatható állásszögű hajócsavarokra az E2 mérési ciklus alkalmazandó az 1. táblázatnak megfelelően.
1. Táblázat - Mérési ciklus állandó fordulatszámú, főüzemi motorokhoz (beleértve a dízel-elektromos hajtásokat és változtatható állásszögű hajócsavarokat is)
| Mérési ciklus típusa | Fordulatszám | 100% | 100% | 100% | 100% | |
| E2 | Teljesítmény | 100% | 75% | 50% | 25% | |
| Súlytényező | 0.2 | 0.5 | 0.15 | 0.15 |
3.2.4 A propellerterheléstől függő fordulatszámú, főüzemi és melléküzemi motorok esetében a 2. táblázat szerinti, E3 típusú mérési ciklusokat kell követni.
2. Táblázat - Mérési ciklusok propellerterheléstől függő fordulatszámú, főüzemi és melléküzemi motorokra
| Mérési ciklus típusa | Fordulatszám | 100% | 91% | 80% | 63% | |
| E3 | Teljesítmény | 100% | 75% | 50% | 25% | |
| Súlytényező | 0.2 | 0.5 | 0.15 | 0.15 |
3.2.5 Állandó fordulatszámú segédgépek esetén az alkalmazandó mérési ciklus a 3. táblázat szerinti D2 típus.
3. Táblázat - Mérési ciklusok állandó fordulatszámú segédgépekre
| Mérési ciklus típusa | Fordulatszám | 100% | 100% | 100% | 100% | 100% | |
| D2 | Teljesítmény | 100% | 75% | 50% | 25% | 10% | |
| Súlytényező | 0.05 | 0.25 | 0.3 | 0.3 | 0.1 |
3.2.6 A fenti csoportokba nem tartozó, változó fordulatszámú és változó terhelésű segédgépek próbáihoz a 4. táblázat szerinti C1 mérési ciklust kell alkalmazni.
4. Táblázat - Mérési ciklusok változó fordulatszámú és változó terhelésű segédgépekhez
| Mérési ciklus típus | Sebesség | Névleges | Közbenső | Üres | ||||||
| C1 | Nyomaték | 100% | 75% | 50% | 10% | 100% | 75% | 50% | 0% | |
| Súlytényező | 0.15 | 0.15 | 0.15 | 0.1 | 0.1 | 0.1 | 0.1 | 0.15 | ||
3.2.7 A C1 mérési ciklusok táblázatában megadott nyomatékok százalékos értékek, amelyek az adott mérési módban a megkívánt nyomaték és a lehetséges maximális nyomaték viszonyát jelentik az adott fordulatszámnál.
3.2.8 A C1 ciklusban szereplő közbenső sebességeket a gyártónak kell megadnia, az alábbi követelmények figyelembevételével:
.1 Azokra a gépekre, amelyeket úgy terveztek, hogy egy fordulatszám-tartományban, a teljes terheléshez tartozó nyomatékgörbe szerint dolgozzanak, a közbenső fordulatszám a névleges maximális nyomatékhoz tartozó fordulatszám legyen, ha ez a névleges fordulatszám 60-75%-a közé esik.
.2 Ha a névleges maximális nyomatékhoz tartozó fordulatszám kisebb, mint a névleges fordulatszám 60%-a, akkor a közbenső fordulatszám a névleges fordulatszám 60%-a legyen.
.3 Ha a névleges maximális nyomatékhoz tartozó fordulatszám nagyobb, mint a névleges fordulatszám 75%-a, akkor a közbenső fordulatszám a névleges fordulatszám 75%-a legyen.
.4 Azokra a gépekre, amelyeket nem úgy terveztek, hogy egy fordulatszám-tartományban, a teljes terheléshez tartozó nyomatékgörbe szerint dolgozzanak állandó üzemben, a közbenső fordulatszám jellemzően a névleges maximális fordulatszám 60-70%-a között lesz.
3.2.9 Ha egy motorgyártó egy új mérési ciklus alkalmazását kéri egy olyan motorra, amelynek a minősítése a 3.2.2-3.2.6 pontokban meghatározott ciklusok valamelyikével már megtörtént, akkor nem feltétlenül szükséges a motort a teljes vizsgálati folyamatnak alávetni az új mérési ciklus szerint. Ebben az esetben a motorgyártó úgyis bizonyíthatja a gépelőírásoknak megfelelő voltát, hogy a specifikált módon lefolytatott eredeti vizsgálat alapján kiszámolt összes lemért kibocsátást átszámolja az új mérési ciklus alkalmazása szerint, az új ciklus súlytényezőinek használatával.
4. fejezet
Sorozatgyártású motorok jóváhagyása: gépcsalád- és gépcsoportelv
4.1 Általános rész
4.1.1 Annak elkerülésére, hogy minden motort tesztelni kelljen, hogy megfelel-e az NOx emissziós határértékeknek, két jóváhagyási elvet lehet követni, nevezetesen a gépcsaládelvet vagy a gépcsoportelvet.
4.1.2 A gépcsaládelvet alkalmazni lehet az olyan sorozatgyártású motorokra, amelyek a tervezésüknél fogva, bizonyítottan hasonló NOx emissziós jellemzőkkel rendelkeznek, a legyártott állapotukban kerülnek használatba, és a hajóba történő beépítésük során semmi olyan beállítást vagy módosítást nem igényelnek, amely kedvezőtlenül hat az NOx kibocsátásra.
4.1.3 A gépcsoportelv kisebb sorozatban, hasonló célra gyártott motorok esetén alkalmazható, ahol a hajóba való beépítés vagy a hajón való üzemelés során csak minimális beállítások vagy módosítások szükségesek. Ezek többnyire nagy teljesítményű motorok a fő propulzióhoz.
4.1.4 Kiindulásul a gyártó, saját szándékának megfelelően meghatározhatja, hogy a motorokra a gépcsalád vagy a motorcsalád elvnek kell-e vonatkozni. Általában, a követendő elv a próbapadon történő mérések után dől el, annak alapján, hogy szükség van-e a motorok módosítására, és ha igen, akkor milyen mértékben.
4.2 Dokumentáció
4.2.1 A bizonyítvány kiadásához szükséges minden dokumentációnak komplettnek és a megfelelő felhatalmazással rendelkező hatóság által lepecsételtnek kell lenni. A dokumentációnak tartalmaznia kell minden meghatározást és feltételt, beleértve az alkatrészek cseréjét is, amely garantálja, hogy a motor összhangban marad a megkövetelt emissziós előírásokkal.
4.2.2 Egy gépcsoporthoz tartozó motorra a megkövetelt, és a motorjellemzők ellenőrzéséhez szükséges dokumentációt a 6.2.3.6 pont határozza meg.
4.3 A gépcsaládelv alkalmazása
4.3.1 A gépcsaládelv biztosítja a jóváhagyási próbákra bocsátandó motorok számának csökkentését, és biztosítékot jelent arra nézve, hogy a gépcsaládhoz tartozó motorok megfelelnek a jóváhagyási követelményeknek. A gépcsaládelv alkalmazása során, a hasonló emissziós jellemzőkkel rendelkező, hasonló felépítésű gépeket egy anyamotor képviseli a gépcsaládon belül.
4.3.2 A sorozatgyártású motorokra, amelyeket nem szándékoznak átalakítani, a gépcsaládelv alkalmazható.
4.3.3 Az anyamotor kiválasztására szolgáló eljárás során azt a motor kell választani, amely az NOx emisszióra a legkedvezőtlenebbül ható tulajdonságokkal rendelkezik. Általánosságban, ennek a motornak legyen a legmagasabb NOx emisszió szintje a gépcsaládhoz tartozó motorok közül!
4.3.4 A próbák és gépészeti megfontolások alapján, a gyártó tesz javaslatot arra, hogy mely gépek tartozzanak egy gépcsaládhoz, mely gép vagy gépek NOx emissziója a legmagasabb és mely gépet vagy gépeket kell kiválasztani tanúsítótesztelésre.
4.3.5 Az Igazgatás felülvizsgálhatja a tanúsító jóváhagyásra szánt anyamotor-választást egy gépcsaládon belül, és saját akarata szerint más motort is választhat, akár jóváhagyási, akár gyártási megfelelési próbákhoz, annak érdekében, hogy megbizonyosodjék arról, hogy a teljes gépcsalád megfelel az NOx kibocsátási határértékeknek.
4.3.6 A gépcsaládelv megenged minimális módosításokat a motoron, a beállítási lehetőségek felhasználásával. A beállítási lehetőséggel rendelkező dízel hajómotoroknak a fizikailag lehetséges beállítási tartományon belüli bármilyen beállításnál meg kell felelniük valamennyi követelménynek. Nem számít beállítási lehetőségnek az, amely maradandóan le van zárva, vagy szokásos módon nem hozzáférhető. Az Igazgatás, a bizonyítvány kiadásához vagy a követelmények kielégítésének üzemeltetés közbeni ellenőrzése során, megkövetelhet bármilyen beállítást a lehetséges tartományon belül.
4.3.7 Egy gépcsaládra vonatkozó jóváhagyás megadása előtt, az Igazgatás minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a gyártási egyezőséget megfelelő ellenőrzés biztosítsa.
4.3.8 Útmutató egy gépcsalád kiválasztásához
4.3.8.1 A gépcsaládot a legfontosabb jellemzők alapján kell meghatározni, amelyeknek a családon belüli motoroknál közösnek kell lenniük. Néhány esetben a motorparaméterek kölcsönhatásban lehetnek; ezekre szintén figyelemmel kell lenni annak biztosítása érdekében, hogy egy gépcsaládban csakis hasonló emissziós tulajdonságú motorok legyenek. Például egyes gépek esetében, a beszívórendszer vagy az üzemanyagrendszer miatt, a hengerszám lényeges paraméter lehet, míg egy másfajta konstrukciónál a kipufogó emissziós jellemzői függetlenek lehetnek a hengerek számától.
4.3.8.2 A motorgyártó felelős azért, hogy a különféle modellek közül melyeket választja ki egy motorcsaládhoz tartozónak. Az egy gépcsaládba tartozó motorok következő alapvető jellemzőinek - de nem a specifikációjának közösnek kell lenniük:
.1 égési ciklus
- 2-ütemű
- 4-ütemű
.2 hűtőközeg
- levegő
- víz
- olaj
.3 egy henger térfogata
- a szórás 15%-on belül legyen
.4 hengerszám és hengerelrendezés
- csak bizonyos esetekben alkalmazható, pl. kipufogógáz-tisztító berendezéssel kombinálva
.5 beszívás módja
- természetes beszívás
- feltöltés
.6 üzemanyag típusa
- párlat/nehéz üzemolaj
- kettős üzemanyag
.7 égéstér
- nyitott kamrás
- osztott kamrás
.8 szelep és nyílás, elrendezés, méret és szám
- hengerfej
- hengerfal
.9 üzemanyagrendszer típusa
- szivattyú - vezeték - befecskendező
- soros
- elosztó
- egyelemű
- egyedi befecskendező
- gázszelep
.10 egyéb jellemzők
- kipufogógáz visszavezetés
- víz/emulzió befecskendezés
- levegő befúvás
- töltő hűtőrendszer
- kipufogógáz utókezelés
- redukciós katalizátor
- oxidációs katalizátor
- termikus reaktor
- szilárd részecske leválasztó
4.3.8.3 Ha vannak motorok, amelyek olyan egyéb sajátosságokkal rendelkeznek, amelyek befolyásolják az NOx kibocsátást, akkor ezeket azonosítani kell, és az egy gépcsaládba tartozó motorok kiválasztásakor számításba venni.
4.3.9 Ajánlások egy gépcsalád anyamotorjának kiválasztásához
4.3.9.1 Az anyamotor kiválasztásának módját, NOx emisszió méréséhez, az Igazgatás egyetértésével és jóváhagyásával kell meghatározni. A módszer lényege, hogy azt a motort kell kiválasztani, amelyről sajátosságainál és jellemzőinél fogva, a gyakorlatból ismert, hogy a kilowattonként és óránként a grammban mért (g/kWóra) legnagyobb NOx kibocsátást produkálja. Ehhez a gépcsalád motorjaira vonatkozóan részletes ismeretek szükségesek. Bizonyos körülmények között az Igazgatás arra a következtetésre juthat, hogy a gépcsaládon belüli legkedvezőtlenebb NOx kibocsátási esetet egy második motor tesztelésével lehet meghatározni legjobban. Ennek megfelelően az Igazgatás egy további motort választhat ki tesztelésre, olyan sajátosságok alapján, amelyek valószínűsítik, hogy ez a motor lehet a gépcsalád legkedvezőtlenebb emissziós tulajdonságokkal rendelkező tagja. Ha a gépcsaládon belül vannak olyan motorok, amelyek egyéb, változtatható sajátosságokkal rendelkeznek, amelyek befolyásolhatják az NOx kibocsátást, akkor ezeket a sajátosságokat is azonosítani kell, és az anyamotor kiválasztásakor számításba venni.
4.3.9.2 Az alábbi feltételeket az anyamotor kiválasztásakor, NOx emisszió ellenőrzésre, figyelembe kell venni, de a kiválasztás során a motor specifikációjában szereplő alapvető jellemzők kombinációját is számításba kell venni:
.1 fő kiválasztási feltétel
- magasabb üzemanyag-fogyasztás
.2 mellékfeltételek a kiválasztáshoz
- magasabb tényleges középnyomás
- magasabb maximális csúcsnyomás a hengerben
- magasabb töltőlevegő/gyulladási nyomás viszony
- dp/dα, az alacsonyabb esésű égési görbe
- magasabb töltőlevegő-nyomás
- magasabb töltőlevegő-hőmérséklet
4.3.9.3 Ha a gépcsaládon belül vannak olyan motorok, amelyek egyéb, változtatható sajátosságokkal rendelkeznek, amelyek befolyásolhatják az NOx kibocsátást, akkor ezeket a sajátosságokat is azonosítani kell, és az anyamotor kiválasztásakor számításba venni.
4.3.10 Bizonyítvány kiadása egy gépcsaládra
4.3.10.1 A bizonyítványnak tartalmaznia kell egy listát - a motorok gyártója készíti el, tartja karban, és az Igazgatás hagyja jóvá - minden, ugyanabba a gépcsaládba tartozónak elfogadott motorról és specifikációjukról, az üzemi körülményeik határairól, valamint a beállítások részleteiről és megengedett tartományáról.
4.3.10.2 Egy teljes gépcsalád egy tagjára vonatkozóan az előzetes bizonyítványt vagy EIAPP bizonyítványt, ennek az Előírásnak megfelelően kell kibocsátani. A bizonyítvány igazolja, hogy az anyamotor megfelel a VI. melléklet 13. szabályában meghatározott NOx határértékeknek.
4.3.10.3 Amikor egy gépcsalád anyamotorjának tesztelése/mérése a jelen Előírások által meghatározott legkedvezőtlenebb feltételek mellet megtörtént, és kimutatta, hogy a motor megfelel a megengedett maximális, emissziós határértékeknek (3.1 pont), akkor a teszt és az NOx mérés eredményeit be kell vezetni az EIAPP bizonyítványba, amely a kiválasztott anyamotorra és a gépcsaládba tartozó valamennyi motorra vonatkozóan kerül kibocsátásra.
4.3.10.4 Ha két vagy több Igazgatóság megegyezik abban, hogy elfogadják egymás EIAPP bizonyítványát, akkor az illető Igazgatások bármelyike által tanúsítvánnyal ellátott teljes gépcsaládot a többi, a megállapodáshoz csatlakozott Igazgatás is elfogadja, hacsak a megállapodás nem intézkedik ettől eltérően. Az ilyen megállapodás alapján kiadott bizonyítványt el kell fogadni, mint prima facie igazolását annak, hogy a bizonyítványban szereplő gépcsaládhoz tartozó motorok mind megfelelnek az NOx emisszióra vonatkozó előírásoknak. Nincs szükség további bizonyítékra, hogy a motor megfelel a VI. melléklet 13. szabályában foglaltaknak, ha igazolást nyert, hogy a beépített motort nem módosították, és a motorbeállítás a gépcsoportra kiadott bizonyítványban megszabott tartományon belül van.
4.3.10.5 Ha egy gépcsalád anyamotorját egy alternatív előírás vagy ebben az Előírásokban meghatározottól különböző mérési ciklusok alkalmazásával vizsgálják, akkor a motorgyártónak, mielőtt az Igazgatás kiadja az EIAPP bizonyítványt, igazolniuk kell, hogy a NOx kibocsátás súlyozott átlaga, a helyes mérési ciklusokra vonatkoztatva, a VI. melléklet 13. szabálya szerinti határokon belül marad.
4.3.10.6 Új, sorozatban gyártott motorok esetén, a gépcsaládra vonatkozó jóváhagyás megadása előtt, az Igazgatásnak minden szükséges intézkedést meg kell tennie annak érdekében, hogy a gyártási egyezőséget megfelelő ellenőrzés biztosítsa. Ennek alkalmazása nem szükséges olyan gépcsaládok esetén, amelyeket már beépített motorok módosítása céljából hoztak létre, az EIAPP bizonyítvány kibocsátása után.
4.4 A gépcsoportelv alkalmazása
4.4.1 Ezeket a motorokat elsősorban a hajó fő hajtásához alkalmazzák. Esetükben általában szükség van beállításra vagy módosításra, hogy megfeleljenek a hajóüzemi feltételeknek, de ez nem vezethet az NOx kibocsátásnak a jelen Előírások 3.1 pontjában meghatározott határértékeket meghaladó növekedéséhez.
4.4.2 A gépcsoportelv szintén biztosítja annak lehetőségét, hogy a gyártásban levő vagy a már üzemelő motorok módosítása miatt szükséges jóváhagyó próbák száma csökkenjen.
4.4.3 Általánosságban, a gépcsoportelv olyan motortípusra alkalmazható, ahol a motorok ugyanazon konstrukciós sajátosságokkal rendelkeznek, a 4.4.5 pontban specifikáltak szerint, de egyedi beállítások és módosítások, próbapadon való mérést követően, megengedettek. A gépcsoporthoz tartozó motorok körének meghatározása és az anyamotor kiválasztása csak az Igazgatás egyetértésével és jóváhagyásával történhet.
4.4.4 A gépcsoportelv alkalmazását illetően, amennyiben azt a motorgyártó vagy más érdekelt fél kívánja, az Igazgatás megfontolja a tanúsító jóváhagyás megadását. Ha a motortulajdonos, akár a gyártó műszaki támogatásával akár nélküle, egy bizonyos számú, hasonló motor módosítását határozza el a hajóparkján belül, akkor a tulajdonos folyamodhat egy gépcsoport bizonyítványért. A gépcsoporthoz egy próbapadi tesztmotor is tartozhat. Tipikus alkalmazási területek a már üzemben levő vagy hasonló üzemi körülmények között működő, hasonló motorok hasonló módosításai.
4.4.5 Ajánlások egy gépcsoport kiválasztására
4.4.5.1 A gépcsoport az alapvető jellemzőkkel és specifikációkkal határozható meg a gépcsoportra 4.3.8 pontban megadott paraméterekkel együtt.
4.4.5.2 Az alábbi paramétereknek és specifikációknak a gépcsoport minden motorja esetében azonosaknak kell lenni:
.1 furat és löket méretek;
.2 túlnyomásos feltöltés és kipufogógáz-rendszer jellege és konstrukciós sajátosságai;
- állandó nyomás
- pulzáló rendszer
.3 töltőlevegő hűtési rendszere;
- töltőlevegő hűtővel vagy nélküle
.4 égéskamra konstrukciós sajátosságai, amelyek befolyásolhatják az NOx emissziót;
.5 az üzemolaj-befecskendezési rendszer, adagolószivattyú és befecskendező-vezérmű sajátosságai, amelyek megszabják az NOx kibocsátást befolyásoló alapvető jellemzőket;
.6 a hengerenkénti névleges teljesítmény a névleges fordulatszámon. A névleges értékektől való eltérés megengedett tartományát, a gépcsoporton belül, a motorgyártónak kell meghatároznia, és az Igazgatásnak kell jóváhagynia.
4.4.5.3 Általában, ha a 4.4.5.2 pontban megkövetelt paraméterek, egy leendő gépcsoporton belül, nem minden motornál azonosak, akkor azok a motorok nem vehetők számításba egy gépcsoportként. Mindamellett, egy gépcsoport elfogadható, ha az említett paraméterek vagy specifikációk közül csak egyetlenegy nem azonos a szóban forgó gépcsoport tagjainál, amennyiben a motorgyártó vagy tulajdonos bizonyítani tudja - a műszaki dokumentációban - az Igazgatásnak, hogy annak az egy paraméternek vagy specifikációnak a megsértése mellett is, a gépcsoportba tartozó minden motor megfelel az NOx kibocsátási határértékeknek.
4.4.6 Ajánlások a megengedhető beállításokra és módosításokra egy gépcsoporton belül
4.4.6.1 A gépcsoportelvvel összhangban, kisebb beállítások és módosítások megengedettek egy gépcsoporton belül, az előzetes tanúsító vizsgálat vagy a végleges próbapadi mérést követően, az érdekelt felek egyetértése és az Igazgatás jóváhagyása esetén, ha
.1 egy vizsgálat az NOx emissziót befolyásoló motorparaméterekre vonatkozóan és/vagy a fedélzeti NOx vizsgálati módszer előírásai a motort illetően, és/vagy a motorgyártó által biztosított adatok megerősítik, hogy az átállított vagy módosított motor megfelel a vonatkozó NOx kibocsátási határértékeknek. A próbapadi NOx emissziós mérések eredményeit alternatívaként kell elfogadni egy gépcsoporton belüli motor hajón történő beállításának és módosításának hitelesítésére; vagy
.2 fedélzeti mérések bizonyítják, hogy a beállított vagy módosított motor megfelel a vonatkozó NOx kibocsátási határértékeknek.
4.4.6.2 Példák egy gépcsoporton belül megengedett beállításokra és módosításokra, de nem korlátozva az alábbiakra:
.1 fedélzeti körülmények közötti beállítások:
- befecskendezés vezérlése az üzemanyagok közötti különbségek kompenzálására,
- befecskendezés vezérlése a maximális hengernyomás optimálására,
- üzemanyag-betáplálási különbségek a hengerek között
.2 a teljesítmény optimálását célzó módosítások a következőkön:
- turbótöltő,
- befecskendezőszivattyú elemei
- dugattyúspecifikáció
- nyomószelep-specifikáció
- befecskendezőfúvókák,
- vezérbütyökprofilok
- szívószelep és/vagy kipufogószelep
- befecskendező
- égéskamra.
4.4.6.3 A fenti, példaként felsorolt módosítások, a próbapadi mérések után, az alkotórészek vagy a motor teljesítményének lényeges javítását célozzák a motor élettartama alatt. Ez az egyik fő oka a gépcsoportelv létjogosultságának. Kérésre, az Igazgatás elfogadhatja egyetlen motorral, lehetőleg a tesztmotorral, elvégzett demonstrációs próba eredményeit, amelyek igazolják, hogy a módosítások hatása az NOx emissziós szintre elfogadható minden motorra vonatkozóan a gépcsoporton belül, és nem szükséges a gépcsoport minden motorját tanúsítási vizsgálatnak alávetni.
4.4.7 Ajánlások egy gépcsoport anyamotorjának kiválasztásához
Az anyamotor kiválasztásának összhangban kell lenni a 4.3.9 pont alkalmazandó feltételeivel. A kis sorozatban gyártott motorok esetében nem mindig lehetséges az anyamotort ugyanolyan módon kiválasztani, mint a nagy sorozatban gyártott gépeknél (gépcsalád). Az elsőként megrendelt motor bejegyezhető anyamotorként. A gépcsoportot reprezentáló anyamotor kiválasztás módszere az Igazgatás egyetértésével és jóváhagyásával kell rendelkezzen.
4.4.8 Bizonyítvány kiadása egy gépcsoportra
A jelen rész alkalmazását illetően 4.3.10 pont követelményeit mutatis mutandis kell alkalmazni!
5. fejezet
Eljárások az NOx kibocsátás mérésére próbapadon
5.1 Általános rész
5.1.1 Ezt az eljárást minden dízel hajómotor előzetes tanúsító próbájára alkalmazni kell, tekintet nélkül arra, hogy a tesztre hol kerül sor (a módszereket 2.1.2.1 és a 2.1.2.2 pontok tartalmazzák).
5.1.2 Ez a fejezet tartalmazza a dugattyús, belső égésű motorok (RIC motorok) kipufogójából származó gáznemű emisszió mérési és számítási módjait, állandó üzemviszonyok mellett, a kipufogógáz súlyozott átlagos NOx emissziójának meghatározására.
5.1.3 Az alábbiakban ismertetett eljárások legtöbbje laboratóriumi módszerek részletes leírása, mivel egy emissziós érték meghatározásához inkább szükséges egy egyedi mérésekből álló komplex vizsgálat, mintegyetlen érték megmérése, amely esetben az eredmény legalább annyira függ a mérés elvégzésének folyamatától, mint a mért motortól és a próba módszerétől.
5.1.4 Ez a fejezet tartalmazza a tesztelési és mérési módszereket, valamint a próbaüzemre és a jegyzőkönyvezésre, mint a próbapadi méréshez tartozó eljárásokra vonatkozó szabályokat.
5.1.5 Elvileg, az emissziós teszt alatt, a motort ugyanolyan módon kell felszerelni a segédberendezéseivel, ahogyan a normál üzemben a hajón.
5.1.6 Ezeknek az Előírásoknak a hatálya alá tartozó sok motor esetében, a gyártás vagy a tanúsító vizsgálatok idején a motorra szerelendő segédberendezések még nem ismertek. Emiatt, az emisszió a próbapadi teljesítmény alapján van figyelembe véve, ahogyan azt az 1.3.13 pont meghatározza.
5.1.7 Amikor nem lehetséges a motort az 5.2.3 pont szerinti feltételek mellet tesztelni, pl. ha a motor és a hajtómű integrált egységet képez, akkor a teszt csak úgy végezhető el, ha az összes segédberendezés fel van szerelve. Ilyen esetben a dinamométer beállítása az 5.2.3 és 5.9 pontokban leírtaknak megfelelően történjen. A segédberendezéseken elvesztett teljesítmény nem haladhatja meg a mért legnagyobb teljesítmény 5%-át. Ennél nagyobb érték esetében hatósági jóváhagyás szükséges, még a próbát megelőzően.
5.1.8 Minden térfogat és térfogatáram 273 K (0 °C) és 101,3 kPa mellett értendő.
5.1.9 Hacsak nincs másként előírva, minden mérési eredményt, a próba adatait és a számításokat rögzíteni kell a motor vizsgálati jegyzőkönyvében, az 5.10 pontnak megfelelően.
5.2 Vizsgálati körülmények
5.2.1 Légköri tényező és a teszt érvényessége motorcsaládra vonatkozó jóváhagyás esetén
Az fa tényezőt a következők szerint kell meghatározni:
.1 szívómotorok és mechanikus feltöltős motorok
.2 turbófeltöltésű motorok, töltőlevegő hűtésével vagy nélküle
továbbá, érvényesnek elismert próba esetén, az fa tényezőnek ki kell elégítenie az alábbi feltételt:
0.98 ≤ fa ≤ 1.02 (3)
Ha nyilvánvaló technikai megfontolásokból nem lehetséges ezt a követelményt kielégíteni, akkor fa értékének 0.93 és 1.07 közé kell esni.
5.2.2 Motorok, töltőlevegő-hűtéssel
5.2.2.1 A hűtőközeg hőmérsékletét, valamint a töltőlevegő hőmérsékletét jegyzőkönyvezni kell. A hűtőrendszer beállítását a névleges fordulatszámon, névleges terhelés mellett járó motornál kell elvégezni. A hőmérsékletet és a hűtő nyomásesését a gyártó specifikációjának megfelelő értékre kell beállítani, ±4 K, ill. ±2kPa eltérésen belül.
5.2.2.2 Minden motornak, amelyet hajón való üzemeltetéshez alkalmas módon szereltek fel, képesnek kell lenni a VI. melléklet 13. szabály (3) bekezdése szerinti NOx emissziós határértékek között üzemelni, 25 °C * külső tengervíz-hőmérséklet mellett.
5.2.3 Teljesítmény
5.2.3.1 A fajlagos emisszió mérésének alapja a helyesbítés nélküli, fékpadon mért teljesítmény.
5.2.3.2 A motor működéséhez nem szükséges segédberendezéseket, amelyeket a motoron lehet rögzíteni, a méréshez el lehet távolítani. Lásd még az 5.1.5 és 5.1.6 pontokat.
5.2.3.3 Ha a szükségtelen segédberendezéseket nem távolítják el, akkor meg kell határozni az általuk felvett teljesítményt a próba során alkalmazott fordulatszámon, hogy a helyesbítés nélküli fékpadi teljesítmény kiszámítható legyen a (18) képletnek megfelelően. Lásd még az 5.12.5.1 pontot.
5.2.4 A motor belépő levegőrendszere
A tesztmotort fel kell szerelni egy olyan levegőbevezető rendszerrel, amely biztosítja a légbeszívás leszabályozását, a gyártó specifikációja szerint, úgy, hogy üzemi körülmények közötti az megfeleljen egy, a gyártó specifikációja szerinti, nem elszennyezett levegőszűrő hatásának, és amely az adott motorhasználat mellett a maximális levegőáramot eredményezi.
5.2.5 Motorkipufogó rendszer
A tesztmotort fel kell szerelni egy kipufogórendszerrel, amely üzemi körülmények között biztosítja a gyártó által specifikált ellennyomást, és az adott motorhasználat esetén a maximális névleges teljesítményt eredményezi.
5.2.6 Hűtőrendszer
Olyan hűtőrendszert kell használni, amely elegendő kapacitással rendelkezik ahhoz, hogy biztosítsa a motor üzemi hőmérsékletét a gyártó specifikációjának megfelelően.
5.2.7 Kenőolaj
A motor tesztje során használt kenőolaj specifikációját jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
5.3 A próbákon használt üzemanyag
5.3.1 Az üzemanyag jellemzői hatással lehetnek a motor kipufogógáz-kibocsátására. Emiatt, a próbák során használt üzemanyag jellemzőit meg kell határozni, és jegyzőkönyvben rögzíteni. Ahol referencia-üzemanyagot használnak, ott a referencia-kódot vagy a specifikációt és az üzemanyag-elemzést kell biztosítani.
5.3.2 A próbán használt üzemanyag kiválasztása függ a próba céljától. Hacsak az Igazgatás nem ragaszkodik máshoz, és ha megfelelő referencia-üzemanyag nem áll rendelkezésre, akkor az ISO 8217, 1996 által specifikált DM minőségű, az adott motornak megfelelő tulajdonságokkal rendelkező, hajózási üzemanyagot kell használni.
5.3.3 Az üzemanyag hőmérséklete feleljen meg a gyártó ajánlásainak. Az üzemanyag hőmérsékletét a befecskendező szivattyúba való belépésnél kell mérni, vagy ahogy a gyártó előírja. A hőmérsékletet és a mérés helyét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
5.4 Mérőberendezések
5.4.1 A próbára bocsátott motor által kibocsátott gáznemű komponensek mérése az Előírás 3. függelékében specifikált analizálókkal történjen.
5.4.2 Más rendszerek vagy analizálók, az Igazgatás jóváhagyásától függően, elfogadhatók, ha egyenértékű eredményt mutatnak, mint az 5.4.1 pontban hivatkozott berendezések.
5.4.3 Ez az Előírás nem részletezi az áramlás, nyomás és hőmérséklet mérésére szolgáló műszereket. Ehelyett, mindössze azokat a pontossági követelményeket adja meg, az Előírás 4. függelékének 1.3.1 pontjában, amelyeket az emissziós mérések lefolytatásához használt műszereknek ki kell elégíteni.
5.4.4 Dinamométer specifikáció
5.4.4.1 Olyan motordinamométert kell használni, amely a 3.2 pontban leírt mérési ciklusoknak megfelelő jellemzőkkel rendelkezik.
5.4.4.2 A nyomaték- és fordulatszámmérő műszerek alkalmasak legyenek arra, hogy a tengelyteljesítmény mérése a gyártó által meghatározott, próbapadi üzemi tartomány felett is lehetséges legyen. Ellenkező esetben pótlólagos számításokat kell végezni és jegyzőkönyvben rögzíteni.
5.4.4.3 A mérőműszerek pontossága az Előírás 4. függelék 1.3.1 pontjában megadott értékek megengedett maximális eltérésén belül legyen!
5.5 A kipufogó gázáram meghatározása
A kipufogó-gázáram meghatározása az 5.5.1, 5.5.2 vagy 5.5.3 pontokban leírt módszerek valamelyikével kell, hogy történjen.
5.5.1 Közvetlen mérési módszer
A kipufogó-gázáram közvetlen mérése mérőtorok vagy azzal egyenértékű mérőeszköz segítségével történik, és meg kell felelnie az elismert nemzetközi szabványoknak.
Megjegyzés: A közvetlen gázárammérés nehéz feladat. Óvintézkedések szükségesek a mérési hibák elkerülésére, amelyek hibás emissziós értékeket eredményeznek.
5.5.2 Levegő- és üzemanyag-mérési módszer
5.5.2.1 A kipufogó-gázáram meghatározását, a levegő és üzemanyag mérésének módszerével, valamelyik elfogadott nemzetközi szabvány szerint kell végrehajtani.
5.5.2.2 A használt üzemanyag-áramlásmérők és légáramlásmérők pontossága feleljen meg az Előírás 4. függelékének 1.3.1 pontjában előírtaknak.
5.5.2.3 A kipufogó-gázáramot az alábbiak szerint kell számítani:
.1 GEXHW = GAIRW+GFUEL (nedves kipufogótömeg) (4)
vagy
.2 VEXHD = VAIRD+FFD+GFUEL (száraz kipufogótömeg) (5)
vagy
.3 VEXHW = VAIRW+FFW+GFUEL (száraz kipufogótérfogat) (6)
Megjegyzés: az FFD- és FFW-értékek az üzemanyag típusától függően változnak (lásd Előírások 6. függelék 1. táblázat)
5.5.3 Szénegyensúly módszer
Ez a módszer a kipufogó-gázáramot az üzemanyagfogyasztásból és a kipufogógáz koncentrációjából számítja, a jelen Előírások 6. függelékében meghatározott szén és oxigén egyensúly módszerének felhasználásával.
5.6 Műszerek megengedett eltérései a motorhoz kapcsolódó és más fontos paraméterek vonatkozásában
Az összes mérőműszer kalibrálása feleljen meg az elfogadott nemzetközi szabványoknak, és elégítse ki az Előírások 4. függelék 1.3.1 pontja szerint megfogalmazott követelményeket.
5.7 Analizálók a gáznemű komponensek meghatározására
A gáznemű alkotók meghatározására szolgáló analizálóműszerek elégítsék ki az Előírások 3. függeléke szerint megfogalmazott követelményeket.
5.8 Analitikai műszerek kalibrálása
Minden analizálót, amelyet egy motor paramétereinek a mérésére használnak, az Előírások 3. függelékében tárgyaltaknak megfelelően, olyan gyakran kell kalibrálni, ahogy az az Előírások 4. függeléke szerint szükséges.
5.9 Próbaüzem
5.9.1 Általános rész
5.9.1.1 Az ajánlott mintavételi és elemzési rendszerekre vonatkozó részletes leírásokat az 5.9.2 és 5.9.4 pontok tartalmazzák. Mivel különféle variációkkal lehet ugyanolyan eredményre jutni, a leírtak pontos betartása nem megkövetelt. Egyes kiegészítő eszközök, pl. műszerek, szelepek, mágnestekercsek, szivattyúk és kapcsolók használhatók további információk biztosításához, valamint a rendszer elemeinek koordinálására. Más eszközök pedig, amennyiben nem szükségesek egy rendszer pontosságának biztosításához, megalapozott műszaki indoklás esetén, elhagyhatók.
5.9.1.2 A belépőoldali fojtást és a kipufogó oldali ellennyomást a gyártó specifikációja szerinti felső határra kell beállítani, az 5.2.4, illetve 5.2.5 pontoknak megfelelően, értelemszerűen.
5.9.2 A kipufogógáz analizálandó, fő alkotói
5.9.2.1 A nyers kipufogógázban az egyes gáznemű alkotórészek emissziójának (CO, CO2, HC, NOx, O2) meghatározására szolgáló analitikai rendszer felépítése az alábbi elemző műszerek használatán alapul:
.1 HFID elemző a hidrokarbonok mérésére;
.2 NDIR elemző a szén-monoxid és szén-dioxid méréséhez;
.3 HCLD vagy azzal egyenértékű analizáló a nitrogén-oxidok meghatározására;
.4 PMD, ECS vagy ZRDO az oxigén mérésére.
5.9.2.2 Nyers gáz esetén, valamennyi alkotó mintavétele egyetlen vagy két, egymáshoz közel elhelyezett mintavevő szondával történhet, belső szétágazással a különböző analizálókhoz. Ügyelni kell arra, hogy az analizálórendszer egyetlen pontján se lépjen fel valamelyik komponens (beleértve a vizet és a kénsavat is) kondenzációja.
5.9.2.3 Az alkalmazott analizálók specifikációja és kalibrálása feleljen meg az Előírások 3., illetve 4. függelékében foglaltaknak, értelemszerűen.
5.9.3 Mintavétel gáznemű emisszióból
5.9.3.1 A gáznemű emisszióból történő mintavételhez a mintavevő szondát a kipufogórendszer végétől legalább 0.5 m vagy 3-szoros kipufogócső átmérőnyi távolságban - amelyik a nagyobb - kell elhelyezni, visszafelé a motor irányába, annyira, amennyire célszerű, de mindenképpen elég közel a motorhoz, hogy a kilépő gáz hőmérséklete a szondánál legalább 343 K (70 °C) legyen.
5.9.3.2 Leágazó kipufogócsöves többhengeres motorok esetén a szondát az áramlás irányában, elegendő távolságban kell elhelyezni ahhoz, hogy a mintavétel az egyes hengerek emissziójának átlagát reprezentálja. Az olyan többhengeres gépeknél, amelyek külön kipufogóvezeték-csoportokkal rendelkeznek, pl. a „V” hengerelrendezésű motorok esetében, megengedett a kipufogóvezeték-csoportokból történő külön mintavétel és ezek alapján átlagos emisszió számítása. Más módszerek, amelyek kimutathatóan egyeznek a fentiekkel, szintén alkalmazhatók. A kipufogóemissziós számításokhoz a teljes kipufogó-tömegáramot kell használni.
5.9.3.3 Ha a kipufogógáz összetételét bármilyen kipufogógáz utókezelő rendszer befolyásolja, akkor a mintavétel az ilyen berendezés utáni pontban történjen.
5.9.4 Mérési ciklusok
Valamennyi motort a 3.2 pontban meghatározott mérési ciklusoknak megfelelően kell próbálni. Ezek figyelembe veszik a motorok használati módjának különféle variációit.
5.9.6 Mérési sorozat
5.9.6.1 A mérési sorozat az 5.9.1-5.9.5 pontokban leírt eljárások végrehajtása után kezdődik. A motort a 3.2 pontban meghatározott, megfelelő mérési ciklus minden üzemmódjában járatni kell.
5.9.6.2 A mérési ciklus minden üzemmódjában, egy átmeneti szakasz után, az előírt fordulatszámot ±1% vagy 3 fordulat/perc pontossággal kell tartani, amelyik érték a nagyobb. Kivétel az üresjárati fordulatszám, amelynek a gyártó által megadott határokon belül kell lennie. A nyomatéktartás oly módon történjen, hogy annak a periódusnak az átlaga, amely periódusban a mérés történik, a próba fordulatszámához tartozó maximális nyomaték 2%-ának megfelelő tartományon belül maradjon.
5.9.7 Analizálóműszer-válaszjel
Az elemzőműszerek kimeneti jelét, mind a mérések mind a válaszjelvizsgálatok (nulla pont és skála) folyamán rögzíteni kell szalagos regisztrálókészüléken, vagy egy ezzel egyenértékű adatgyűjtő rendszer segítségével mérni, minden üzemmódban legalább az utolsó tíz percben, miközben a gáz átáramlik az analizálóműszeren.
5.9.8 A motor üzemviszonyai
A motor fordulatszámát és terhelését, a beszívott levegő hőmérsékletét és az üzemanyag-fogyasztást minden üzemmódban mérni kell, miután a motor járása stabilizálódott. A kipufogó-gázáramot mérni vagy számítani és jegyezni kell.
5.9.9 Az analizálóműszerek újbóli ellenőrzése
Az emissziómérést követően az elemzőműszerek kalibrálását újra kell ellenőrizni, amelyhez ugyanazokat a kalibrálógázokat - nulla pont és skála - kell használni, mint a méréseket megelőző kalibráláskor. Az ellenőrzés eredménye akkor elfogadható, ha a két kalibrálás közötti különbség nem több mint 2%.
5.10 Vizsgálati jelentés
5.10.1 Minden olyan motor esetében, amelyet az előzetes bizonyítvány kiadásához próbálnak, vagy amikor előzetes tanúsítvánnyal nem rendelkező motort az első bizonyítvány kiadásához a hajón vizsgálják, a motor gyártójának egy vizsgálati jelentést kell készítenie, amelynek legalább az Előírások 5. függelékében szereplő adatokat kell tartalmaznia. A vizsgálati jelentés eredeti példányát a gyártó irattárában kell tartani, míg egy hiteles másolatot az Igazgatásnál kell elhelyezni.
5.10.2 A vizsgálati jelentés, akár egy eredeti, akár egy hiteles másolat, a motor műszaki dokumentációjához csatolandó, mint annak elválaszthatatlan része.
5.11 Adatok kiértékelése a gáznemű emisszióhoz
A gáznemű emisszió kiértékeléséhez, üzemmódonként, a mérés utolsó 60 másodpercében regisztrált leolvasások átlagát kell venni, és a CO, CO2, HC, NOx és O2 koncentrációját (conc), minden üzemmódban, a leolvasások átlaga és a vonatkozó kalibrációs adatok alapján kell meghatározni.
5.12 A gáznemű emisszió számítása
A vizsgálati jegyzőkönyv végleges eredményeit az 5.12.1-5.12.4 pontokban leírt lépéseket követve kell meghatározni:
5.12.1 A kipufogó-gázáram meghatározása
A kipufogó gázáramot (GEXHW, VEXHW vagy VEXHD), minden üzemmódban, az 5.5.1-5.5.3 pontokban leírt módszerek valamelyikével összhangban kell meghatározni.
5.12.2 Száraz/nedves korrekció
A GEXHW vagy VEXHW esetében, a mért koncentrációt, hacsak a mérés már nem eleve nedves bázison történt, át kell számítani nedves bázisra, a következő képlettel:
conc (nedves) = Kw . conc (száraz) (7)
5.12.2.1 A nyers kipufogógázra:
ahol:
Ha = gramm víz/kg száraz levegő
Ra = beszívott levegő relatív nedvességtartalma, %
pa = beszívott levegő telített gőznyomása, kPa
pB = teljes légköri nyomás, kPa
Megjegyzés: Az FFH-t tartalmazó képlet az Előírások 6. függelékében megadottnak [(2-44) és (2-45) képlet)] egyszerűsített változata, amely az eredeti, teljes képlet alkalmazása esetén elvárhatóhoz hasonló eredményt ad.
5.12.2.2 Alternatívaként:
5.12.2.3 A beszívott levegőre:
KW,a = 1-KW2 (12)
5.12.2.4 A (8) képlet az üzemanyagtól függő FFH tényező definíciójának tekintendő. Ebben az értelmezésben az FFH a kipufogógáz víztartalma az üzemanyag/levegő arányhoz viszonyítva.
5.12.2.5 Az FFH tipikus értékeit az Előírások 6. függelékének 1. táblázata tartalmazza. Az 1. táblázatban található FFH értékek különböző üzemanyagokra vonatkoznak. Az FFH nemcsak az üzemanyag specifikációjától függ, hanem, kisebb mértékben, a motor üzemanyag/levegő arányától is.
5.12.2.6 Az Előírások 6. függelékének 3.9 pontja képletet tartalmaz az FFH meghatározására az üzemanyag hidrogéntartalma és az üzemanyag/levegő arány alapján.
5.12.2.7 A (8) képlet az égésből és a beszívott levegőből származó vizet egymástól függetlennek és additívnak tekinti. Az Előírás 8. függelékének 3.7 pontjában, a (2-45) képlet szerint, a két, vízre vonatkozó tag nem additív. A (2-45) képlet jelenti a korrekt verziót, de ez rendkívül bonyolult, ezért a jóval praktikusabb (8) és (11) formula a használatos.
5.12.3 Az NOx emisszió páratartalom és hőmérséklet szerinti korrekciója
5.12.3.1 Mivel az NOx emisszió függ a légköri viszonyoktól, az NOx koncentrációt a környezeti hőmérsékletre és relatív páratartalomra korrigálni kell, a (13) és (14) képletben megadott tényezőkkel történő szorzással.
5.12.3.2 A páratartalom korrekcióját tartalmazó számításokban, a jelen Előírásokban mindenütt, a 25 °C környezeti referencia-hőmérséklethez tartozó, szabványos 10.71 g/kg értéket kell alkalmazni. A páratartalomra vonatkozó, más, a 10.71 g/kg-tól különböző referenciaértéket nem szabad használni.
5.12.3.3 Más korrekciós képletek akkor használhatók, ha az érdekelt felek megállapodása alapján ez indokolható, elfogadható és az Igazgatás jóváhagyta.
5.12.3.4 A levegőfeltöltőbe fecskendezett víz vagy gőz emissziószabályozásnak minősül (légpárásítás), így a páratartalomra történő korrekciónál nem kell figyelembe venni. A feltöltő hűtőjében kondenzálódó víz megváltoztathatja a töltőlevegő páratartalmát, ezért a páratartalomra történő korrekciónál számításba kell venni.
5.12.3.5 Dízelmotorok, általában
Általában a dízelmotoroknál, a KHDIES számítására a következő képletet kell használni:
ahol:
A = 0.309 GFUEL/GAIRD-0.0266
B = 0.209 GFUEL/GAIRD-0.00954
Ta = a levegő hőmérséklete K-ban
Ha = a beszívott levegő páratartalma, g víz/kg száraz levegő [(10) képlet szerint]
5.12.3.6 Dízelmotorok közbenső levegőhűtővel
A közbenső levegőhűtővel rendelkező dízelmotorok esetében az alábbi alternatív képletet (14) kell használni:
ahol:
TSC = a közbenső hűtővel lehűtött levegő hőmérséklete
TSCRef = a lehűtött levegő vonatkoztatási hőmérséklete 25 °C tengervízhőmérsékletre. A gyártó határozza meg.
.1 A töltőlevegő páratartalmának számításba vételéhez az alábbi megfontolások tartoznak:
HSC = a töltőlevegő páratartalma, g víz/kg száraz levegő, amelyben:
HSC = 6.220 · Psc · 100/(PC - PSC)
ahol:
PSC = a töltőlevegő telítési páranyomása, kPa
PC = a töltőlevegő nyomása, kPa
.2 Ha Ha ≥ HSC, akkor HSC kerül Ha helyére a (14) képletben. Ebben az esetben GEXHW korrigálandó az alábbiak szerint:
GEXHW Korrigált = GEXHW(5.5.2.3) · (1-(Ha-Ha)/1000)
.3 Ha Ha < Hsc, akkor Ha a (14) képletben úgy használható, ahogy ott szerepel.
Megjegyzés: A többi változót illetően lásd a (13) képletet.
5.12.4 Az emisszió tömegáramának számítása
5.12.4.1 Az emissziós tömegáram, minden üzemmódban, a következők szerint számítandó (nyers kipufogógázra):
Gáztömeg = u · conc · GEXHW (15)
vagy
Gáztömeg = v · conc · VEXHD (16)
vagy
Gáztömeg = w . conc . VEXHW (17)
5.12.4.2 Az u (nedves), v (száraz), w (nedves) tényezőket az 5. táblázatban meghatározottaknak megfelelően kell használni.
5. Táblázat - u, v, w tényezők
| Gáz | u | v | w | conc | |
| NOx | 0.001587 | 0.002053 | 0.002053 | ppm | |
| CO | 0.000966 | 0.00125 | 0.00125 | ppm | |
| HC | 0.000479 | - | 0.000619 | ppm | |
| CO2 | 15.19 | 19.64 | 19.64 | % | |
| O2 | 11.05 | 14.29 | 14.29 | % |
Megjegyzés: Az u tényező táblázatban szereplő értékei csak 1.293 kipufogógáz-sűrűség esetén pontosak. Ha a sűrűség ≠ 1.293, akkor u = w/sűrűség.
5.12.5 A fajlagos emisszió számítása
5.12.5.1 Az emissziót, minden egyes alkotórészre, a következő módon kell kiszámítani:
ahol:
Pi = PM,i + PAUX,i
5.12.5.2 A fenti számításban használt súlytényezők és üzemmódszámok (n) a 3.2 pontban foglaltaknak megfelelőek.
5.12.5.3 A motorra, a (18) képlet alapján kiszámolt NOx kibocsátás súlyozott átlagértéket össze kell hasonlítani a 3.1 pont alatti 1. ábrával, és megállapítani, hogy a motor megfelel-e a VI. melléklet 13. szabályának.
6. fejezet
Eljárások az NOx határértékek kielégítésének igazolására a hajón
6.1 Általános rész
Egy előzetes tanúsítvánnyal rendelkező minden dízelmotort a hajóba történő beépítést követően egy igazoló felülvizsgálatnak kell alávetni, amelyet a 2.1.1.2-2.1.1.4 pontokban leírtaknak megfelelően kell elvégezni, annak igazolására, hogy a motor NOx emissziója továbbra is megfelel a VI. melléklet 13. szabályában előírt határértékeknek. Egy ilyen igazoló felülvizsgálatra az alábbi módszerek valamelyikének alkalmazásával kerülhet sor:
.1 motorparaméter ellenőrzés módszere, a 6.2 ponttal összhangban, annak igazolására, hogy a motor elemei, beállításai és üzemi értékei nem térnek el a motor műszaki dokumentációjában rögzítettektől;
.2 egyszerűsített mérési módszer, a 6.3 ponttal összhangban; vagy
.3 közvetlen mérési és monitoring módszer a 2.3.4, 2.3.5, 2.3.7, 2.3.8, 2.3.11, 2.2.4 és 5.5 pontokkal összhangban.
6.2 A motorparaméter-ellenőrzés módszere
6.2.1 Általános rész
6.2.1.1 A motorparaméter-ellenőrzés módszere azoknak a motoroknak az esetében választandó, amelyek megfelelnek az alábbi feltételeknek:
.1 azok a motorok, amelyek, próbapadi mérést követően, előzetes bizonyítványt (EIAPP bizonyítvány) kaptak, és azok, amelyek az első minősítő szemlét követő tanúsítvánnyal (IAPP bizonyítvány) rendelkeznek;
.2 azok a motorok, amelyek a megnevezett motorelemeket, ill. beállítási lehetőségeket illetően változtatáson, vagy beállításmódosításon estek át, az utolsó szemle óta.
6.2.1.2 Ha egy motor elemeiben vagy beállításában bármikor olyan változás következik be, amely az NOx emissziót befolyásolja, akkor a 6.2.1.1 pont szerinti motorparaméter-ellenőrzést kötelező végrehajtani. Az eljárás célja annak igazolása, hogy a motor megfelel az NOx kibocsátási határértékeknek. A hajókba beépítendő motorok tervezésénél előre figyelemmel kell lenni arra, hogy az NOx emissziós szintet befolyásoló motorelemek, szabályozók és motorparaméterek könnyen ellenőrizhetők legyenek.
6.2.1.3 Fentieken túlmenően, amikor egy motort a meghatározott NOx kibocsátási határértékek közötti működésre terveztek, minden valószínűség szerint ezek az NOx határértékek a motor élettartama folyamán is tarthatók. Mindamellett, az előírt NOx kibocsátási határértékeket a motoron végrehajtott beállítások vagy módosítások megsérthetik. Ezért, egy motorparaméter-ellenőrzés módszerével végrehajtott vizsgálatnak kell igazolnia, hogy a motor még mindig a megadott NOx emissziós határok között üzemel.
6.2.1.4 A motorelemek ellenőrzésének, beleértve a beállítások és üzemi értékek ellenőrzését is, az a célja, hogy könnyen nyomon követhetők legyenek a motor emissziós tulajdonságai, annak igazolására, hogy csekély beállítással, módosítással vagy azok nélkül, a motor megfelel az előírt NOx határértékeknek.
6.2.1.5 Az ilyen ellenőrzések segítséget nyújtanak annak megállapítására, hogy egy motor a gyártó specifikációjának megfelelően, korrekt módon van-e beállítva, és a beállítás szerinti állapota megfelel-e az Igazgatás által kiadott, a VI. melléklet 13. szabályával összhangban levő legelső bizonyítványnak.
6.2.1.6 Ha a motor elektronikus irányítórendszerrel van ellátva, akkor annak eredeti beállítását úgy ki kell értékelni, hogy az biztosítsa a megfelelő paramétereket a „beépített” határok között.
6.2.1.7 A VI. melléklet 13. szabályával való egyezést illetően, nem mindig szükséges az NOx szint megmérése, ahhoz, hogy megtudjuk, hogy egy motor, amelynek nincs utókezelő berendezése, megfelel-e az emissziós határoknak. Elegendő lehet azt tudni, hogy a motor jelen állapota összhangban van a legelső tanúsító vizsgálat idején regisztrált állapottal, a specifikált elemeket, a kalibrálást vagy a paraméterek beállítását illetően. Ha motorparaméter ellenőrzés eredménye valószínűsíti, hogy a motor megfelel az NOx kibocsátási határértékeknek, akkor a motor bizonyítványa megújítható közvetlen NOx mérés nélkül.
6.2.1.8 Ha a motorok utókezelő berendezéssel vannak felszerelve, akkor az utókezelő berendezés működését, a paramétervizsgálat részeként, ellenőrizni kell.
6.2.2 Eljárások a motorparaméter-ellenőrzés módszeréhez
6.2.2.1 Egy motorparaméter-ellenőrzés módszere szerinti vizsgálatot az alábbi két eljárás valamelyikének alkalmazásával kell lefolytatni:
.1 a motorparaméterek dokumentációs vizsgálata, amelyet más vizsgálatok kiegészítéseként folytatnak le, és amelynek során ellenőrzik a motorparamétereket tartalmazó gépnaplókat és tanúsítják, hogy a motorparaméterek a motor műszaki dokumentációjában megadott tartományon belül vannak;
.2 a dokumentációvizsgálaton túlmenően, szükség esetén, a motorelemek és a szabályozható tulajdonságok soros ellenőrzését is el kell végezni. Ebben az esetben, hivatkozással a dokumentációvizsgálat eredményére, igazolni kell, hogy a szabályozható tulajdonságok a motor műszaki dokumentációjában meghatározott tartományon belül vannak.
6.2.2.2 A felügyelő a vizsgálatot kiterjesztheti egy, vagy az összes azonosított motorelemre, beállításra vagy üzemi értékre, hogy megbizonyosodjon, hogy a motor kisebb módosításokkal, beállításokkal vagy azok nélkül, megfelel az előírt emissziós határértékeknek, és csak az érvényes specifikációnak megfelelő elemeket tartalmaz. Ha a műszaki dokumentációban beállításokra és/vagy módosításokra történik utalás, akkor azoknak a gyártó által ajánlott és az Igazgatás által jóváhagyott tartományon belül kell lenni.
6.2.3 Dokumentációk a motorparaméter ellenőrzés módszeréhez
6.2.3.1 Minden dízel hajómotorhoz egy műszaki dokumentációnak kell tartozni, a 2.3.6 pontban követelteknek megfelelően, amely megjelöli a motor elemeit, a beállításokat vagy az üzemi értékeket, amelyek befolyásolják a kipufogó emisszióját és amelyek megfelelő voltát ellenőrizni kell.
6.2.3.2 Azoknak a hajóknak a tulajdonosai vagy a hajókért felelős személyek, amely hajók motorjaira a motorparaméter-ellenőrzés módszere szerinti vizsgálat megkövetelt, az alábbi dokumentációt kötelesek a hajón biztosítani, a fedélzeti NOx felülvizsgálati eljárásokkal kapcsolatban:
.1 motorparaméter-napló, amelybe bevezetik a motor elemeit és a beállításokat érintő valamennyi módosítást;
.2 motorparaméter-lista, amely tartalmazza a motor megjelölt elemeit és beállításait és/vagy a motor terhelésfüggő üzemi értékeinek dokumentálását, amelyet a motorgyártó készít el, és az Igazgatás hagyja jóvá;
.3 motoralkatrész-módosítás műszaki dokumentációja, amennyiben a motor valamely megjelölt elemét illetően történt módosítás.
6.2.3.3 Motorparaméter-napló
Minden módosítást, amely a megjelölt motorparamétereket érinti, beleértve a beállításokat, alkatrészcseréket és a motor egyes részeinek módosítását, időrendi sorrendben be kell vezetni egy, a motorhoz tartozó motorparaméter-naplóba. Ezeket a beírásokat ki kell egészíteni minden más, olyan adattal, amely a motor NOx szintjének megállapításához felhasználható.
6.2.3.4 Az NOx emissziót befolyásoló paraméterek listája, amely paramétereket esetenként a hajón módosítanak
6.2.3.4.1 Egy motor sajátos konstrukciójától függően, különféle, NOx emissziót befolyásoló módosításokra és beállításokra kerülhet, és rendszerint kerül is sor. Ezek a paraméterek az alábbiak:
.1 befecskendezésvezérlés,
.2 befecskendezőfúvóka,
.3 befecskendezőszivattyú
.4 befecskendezőszivattyú bütykös tengely
.5 befecskendezési nyomás közös vezetékes rendszernél
.6 égéstér
.7 kompresszióviszony
.8 turbófeltöltő típusa és felépítése
.9 töltőlevegő hűtő, töltőlevegő előfűtő
.10 szelepvezérlés
.11 NOx csökkentő berendezés „víz befecskendezéssel”
.12 NOx csökkentő berendezés „üzemanyag emulgeálással” (üzemanyag/víz emulzió)
.13 NOx csökkentő berendezés „kipufogógáz visszavezetéssel”
.14 NOx csökkentő berendezés „szelektív, katalitikus redukcióval”
.15 egyéb, az Igazgatás által meghatározott paraméterek
6.2.3.4.2 Egy motor tényleges műszaki dokumentációja, a gyártó specifikációja és az Igazgatás jóváhagyása alapján, a felsoroltakhoz képest kevesebb motorelemet és/vagy paramétert is tartalmazhat, az adott motortól és a konstrukciós sajátosságoktól függően.
6.2.3.5 Ellenőrzőlista a motorparaméter ellenőrzés módszeréhez
Néhány paraméter esetében különféle vizsgálati lehetőségek jöhetnek szóba. Az Igazgatás jóváhagyásával, a hajó üzemeltetője, a gyártó közreműködésével, megválaszthatja az alkalmazandó módszert. Ezeknek az Előírásoknak 7. függelékében felsorolt módszerek közül bármelyik- vagy bármelyek kombinációja elégséges lehet a motor megfelelő voltának kimutatásához.
6.2.3.6 Motoralkatrész módosítások műszaki dokumentációja
Az alkatrész módosítások dokumentációját a motor műszaki dokumentációjának részeként kell kezelni, és részletesen tartalmaznia kell a módosításokat, valamint ezek hatását az NOx kibocsátásra. Az adatokat akkor kell a dokumentációba bevezetni, amikor a módosításokra sor kerül. Egy későbbi motortól származó, mérőpadon mért adat, ha a gépcsoport elvnek megfelelő tartományon belül van, elfogadható.
6.2.3.7 A motor elemeinek, beállítható tulajdonságainak és paramétereinek kezdeti állapota
A motor műszaki dokumentációjának tartalmaznia kell a motor NOx kibocsátását befolyásoló, minden felhasználható adatot a megjelölt motorelemekre-, a beállítható tulajdonságokra- és a paraméterekre vonatkozóan, amely adatok a motor előzetes bizonyítványának (EIAPP bizonyítvány) vagy a legelső bizonyítvány (IAPP bizonyítvány) kiadásakor, amelyikre előbb került sor, voltak érvényesek.
6.3 Egyszerűsített mérési módszer
6.3.1 Általános rész
6.3.1.1 Az alábbi, egyszerűsített próba- és mérési eljárás csak a hajón végzett megerősítő próbák és az időszakos, valamint a kért, közbenső felülvizsgálatok alkalmával használható. Minden első, próbapadi motorpróbát az 5. fejezet előírásainak megfelelően kell végrehajtani, és a próba során DM minőségű, hajózási dízelolajat kell használni. A külső levegőhőmérséklet és páratartalom szerint korrekciók, az 5.12.3 ponttal összhangban, nagyon fontosak, mivel a hajók egyaránt üzemelnek hideg/meleg és száraz/nedves éghajlati viszonyok között, ami az NOx kibocsátásban különbséget okozhat.
6.3.1.2 Ahhoz, hogy értelmes adatokhoz jussunk a fedélzeti megerősítő próbákhoz, valamint a hajón végzett időszakos- és közbenső felülvizsgálatokhoz, abszolút minimumként mérni kell az NOx emisszió gáznemű elemeinek koncentrációját, az O2-vel és/vagy a CO2-vel, valamint a CO-val együtt, a vonatkozó mérési ciklusok alkalmazásával. A számításban használt súlytényezők (WF) és üzemmód számok (n) a 3.2 pontban leírtakkal legyenek összhangban.
6.3.13 A motor nyomatékát és a fordulatszámot mérni kell, de az eljárás egyszerűsítése érdekében, a műszerek megengedett eltérése (lásd a 6.3.7 pontot) a motortól függő paraméterek hajón végzett, igazoló mérésekor különbözik a próbapadon végzett mérések esetén megengedettektől. Ha a nyomaték közvetlen mérése nehézkes, a fékpadi teljesítményt meg lehet becsülni bármely más, a gyártó által ajánlott és az Igazgatás által jóváhagyott módon.
6.3.1.4 A gyakorlatban sokszor lehetetlen az üzemanyag-fogyasztás mérése a motor hajóba való beépítését követően. A fedélzeten végzett eljárások egyszerűsítése érdekében elfogadható az üzemanyag-fogyasztás azon értéke, amelyet az előzetes bizonyítvány kiadásához elvégzett vizsgálat során mértek, próbapadon. Ilyen esetekben, különösen nehézolajjal való üzemeltetésnél, megfelelő hibaszázalék figyelembevételével, becslést kell alkalmazni. Mivel a számításban szereplő üzemanyag-áram (GFUEL), a próbapadi mérések során, minta alapján meghatározott összetételű üzemanyagra vonatkozik, a próbapadi mérésből származó GFUEL értéket korrigálni kell a próbapadi mérésnél és a felülvizsgálatnál használt üzemolajok kalorikus értékei között fennálló bármilyen különbségre. Az ilyen hibák hatását a végleges kibocsátási értékekre ki kell számítani, és az emissziós mérések eredményére vonatkozó jelentésben szerepeltetni.
6.3.1.5 Hacsak nincs másképpen meghatározva, a jelen fejezetben előírt mérések, próbák és számítások eredményeit a motor vizsgálati jelentésében, az 5.10 pontnak megfelelően, fel kell tüntetni.
6.3.2 Mérendő és jegyzőkönyvezendő motorparaméterek
A 6. táblázat tartalmazza azokat a motorparamétereket, amelyeket a hajón végzett vizsgálati eljárások során mérni és jegyzőkönyvezni kell.
6. Táblázat - Mérendő és jegyzőkönyvezendő motorparaméterek
| Jel | Paraméter | Mértékegység | |
| bx,i | fajlagos üzemanyag-fogyasztás (ha lehetséges) (a ciklus i-edik üzemmódjában) | kg/kW óra | |
| Ha | abszolút páratartalom (a beszívott levegő víztartalmának tömege viszonyítva a száraz levegő tömegéhez) | g/kg | |
| n d,i | motorfordulatszám (a ciklus i-edik üzemmódjában) | 1/perc | |
| n turb, i | a turbófeltöltő fordulatszáma (ha van) (a ciklus i-edik üzemmódjában) | 1/perc | |
| pB | teljes légköri nyomás (ISO 3046-1, 1995 szerint; px = Px = helyszíni, teljes külső nyomás | kPa | |
| pbe,i | levegőnyomás a töltőlevegő hűtő után (a ciklus i-edik üzemmódjában) | kPa | |
| Pi | fékpadi teljesítmény (a ciklus i-edik üzemmódjában) | kW | |
| Si | üzemanyag szabályozó fogasléc helyzete (minden hengernél, ha alkalmazható) (a ciklus i-edik üzemmódjában) | ||
| Ta | belépő levegő hőmérséklete (ISO 3046-1, 1995) (TX = TTx = külső termodinamikus léghőmérséklet a helyszínen) | K | |
| Tba,i | Levegő-hőmérséklet a töltőlevegő hűtő után (ha van) (a ciklus i-edik üzemmódjában) | K | |
| Tclin | Hűtőközeg-hőmérséklet, belépő | K | |
| Tclout | Hűtőközeg-hőmérséklet, kilépő | K | |
| Texh,i | Kipufogógáz-hőmérséklet a mintavételi pontban (a ciklus i-edik üzemmódjában) | K | |
| TFuel | Üzemolaj-hőmérséklet a motor előtt | K | |
| TSea | Tengervíz-hőmérséklet | K | |
| Toil out/in | Kenőolaj hőmérséklet. ki/be | K |
6.3.3 Fékpadi teljesítmény
6.3.3.1 Annak a kérdése, hogy lehetséges-e a kívánt adatok meghatározása egy, a hajón végrehajtott NOx vizsgálat során, különösen vonatkozik a fékpadi teljesítményre. Bár a közvetlenül csatlakoztatott sebességváltókat az 5. fejezet figyelembe veszi, a motorok, sokféle felhasználásban, olyan elrendezésűek lehetnek, hogy a nyomaték mérése (speciálisan elhelyezett nyúlásmérővel), szabad tengelyszakasz hiánya miatt, lehetetlen. Főként generátorhajtások tartoznak ebbe a csoportba, de sok egyéb eszköz, pl. szivattyúk, hidraulikus berendezések, kompresszorok stb. is csatlakozhatnak a motorhoz.
6.3.3.2 Az ilyen berendezéseket hajtó motorokat jellemzően vízfékkel próbálják, még a gyártási szakaszban, mielőtt az állandó fogyasztók csatlakoztatására sor kerülne a hajóba történő beépítéskor. Generátorok esetében ez nem vethet fel problémát, az áram és feszültségmérési adatokat és egy, a gyártó által megadott generátorhatásfokot használva. A hajócsavar-terheléstől függő fordulatszámú berendezéseket illetően, egy megadott fordulatszám-teljesítmény diagramot lehet használni, együtt a motor fordulatszámának mérésével, amelynek lehetőségét biztosítani kell. Ez történhet szabad tengelyvégen, közvetlenül vagy áttétel figyelembevételével, pl. a vezérműtengelyen.
6.3.4 A próbákon használt üzemanyagok
6.3.4.1 Általában, minden emissziós mérést az ISO 8217, 1996 szerinti DM minőségű hajózási dízelolajjal járó motorokon kell elvégezni.
6.3.4.2 Hogy ne jelentsen a hajótulajdonosok számára elfogadhatatlan megterhelést, az igazoló vagy ismétlődő jellegű vizsgálatok során, a gyártó ajánlásai és az Igazgatás jóváhagyása alapján, megengedett a motorok ISO 8217, 1996 szerinti, RM minőségű nehézolajjal történő üzemeltetése. Ilyen esetben az üzemanyagban megkötött nitrogén és az üzemanyag égési minősége befolyásolhatja a motor NOx emisszióját.
6.3.5 Mintavétel a gáznemű emisszióból
6.3.5.1 Az 5.9.3 pontban meghatározott általános követelményeket kell vonatkoztatni a hajón végzett mérésekre is.
6.3.5.2 A motorok beépítésének olyannak kell lenni, hogy ezeket a vizsgálatokat biztonságosan és a motor üzemének minimális zavarásával lehessen lebonyolítani. A hajón megfelelő módon biztosítani kell a mintavételt a kipufogógázból, valamint a megkövetelt adatok megállapításának lehetőségét. Minden motoron a megfelelő vezetékek legyenek felszerelve szabványos és hozzáférhető mintavevő pontokkal.
6.3.6 Mérőberendezés és mérendő adatok
A gáznemű szennyező anyagok emisszióját az 5. fejezetben meghatározott módszerekkel kell mérni.
6.3.7 A műszerek megengedett eltérése a motorhoz tartozó és más lényeges paraméterekre vonatkozóan
Az Előírások 4. függelék, 1.3.2 pontjának 3 és 4. táblázata tartalmazza a műszerek megengedett eltérésének listáját, amelyet a motorhoz tartozó- és más lényeges paraméterek mérésekor, a hajón végzett vizsgálati eljárások során alkalmazni kell.
6.3.8 A gáznemű alkotók meghatározása
Az 5. fejezetben meghatározott analitikai mérőműszereket és módszereket kell alkalmazni.
6.3.9 Mérési ciklusok
6.3.9.1 A hajón végzett mérések során alkalmazott mérési ciklusok feleljenek meg a 3.2 pontban meghatározottaknak.
6.3.9.2 A 3.2 pontban meghatározott mérési ciklusok betartása, fedélzeti körülmények között, nem mindig lehetséges, de a vizsgálati eljárásnak, a gyártó ajánlásai és az Igazgatás jóváhagyása alapján, a lehető legjobban meg kell közelítenie a 3.2 pontban előírt eljárást. Emiatt, az ilyen esetben mért értékek közvetlenül nem hasonlíthatók össze a próbapadi eredményekkel, mert a mért értékek nagyon függenek a mérési ciklusoktól.
6.3.9.3 Ha a hajón végzett vizsgálatoknál a mérési pontok részben különböznek azoktól, amelyeket a próbapadi méréseknél használtak, akkor ezek a mérési pontok és a használt súlytényezők feleljenek meg a gyártó ajánlásainak és rendelkezzenek hatósági jóváhagyással.
6.3.10 A gáznemű emissziók számítása
Az 5. fejezetben meghatározott számítási eljárást kell alkalmazni, figyelembe véve ennek az egyszerűsített mérési eljárásnak a speciális követelményeit.
6.3.11 Engedmények
6.3.11.1 A hajón történő vizsgálatoknál, az egyszerűsített mérési eljárások alkalmazásakor lehetséges eltérések miatt, a vonatkozó határértékekhez képest 10% engedmény tehető, amely mellett a felülvizsgálat eredménye még elfogadható, de csak az időszakos és közbenső vizsgálatokat illetően.
6.3.11.2 A motor NOx emissziója az üzemanyag égési tulajdonságától és az üzemanyagban megkötött nitrogéntől függően változhat. Ha nincs elegendő információ az üzemanyag égési tulajdonságának hatásáról az NOx képződésre az égés folyamán, továbbá az üzemanyagban megkötött nitrogén átalakulása szintén motorhatásfok függő, akkor 10% engedmény tehető az RM minőségű üzemolaj (ISO 8217, 1996) használata mellett végzett fedélzeti vizsgálatok során, kivéve a hajón történő, előzetes bizonyítvány kiadását célzó vizsgálatot. A használt üzemolaj összetételét analizálni kell a szén-, hidrogén-, nitrogén- és kéntartalmat illetően, az ISO 8217, 1996 szerinti mértékben, és bármely további alkotóra vonatkozóan, ami szükséges az üzemolaj világos specifikációjához.
6.3.11.3 Az egyszerűsített mérési módszer alkalmazása esetén adott és az ISO 8217, 1996 szerinti RM minőségű nehézolaj használata miatti engedmények együttesen nem haladhatják meg a vonatkozó határérték 15%-át.
1. függelék
EIAPP Bizonyítvány forma
(NOx Műszaki Előírások, 2.2.9)
MOTOR NEMZETKÖZI LÉGSZENNYEZÉS-MEGELŐZÉSI BIZONYÍTVÁNYA
Kiadva az 1978. évi Jegyzőkönyvvel módosított, A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezményt módosító 1997. évi Jegyzőkönyv (a továbbiakban „az Egyezmény”) rendelkezései alapján
...........................................................................................................................................
(az ország teljes megnevezése)
kormányának fennhatósága alatt,
................................................................................................................................. által
(az Egyezmény rendelkezései alapján felhatalmazott illetékes személy vagy szervezet teljes megnevezése)
| Motor gyártója | Típusszám | Gyártási szám | Mérési ciklusok | Névleges teljesítmény (kW) és névleges fordulatszám 1/perc) | Motorjóváhagyás száma | |
EZENNEL IGAZOLJUK,
1. hogy a fent említett dízel hajómotor vizsgálata az előzetes bizonyítvány kiadásához megtörtént, a Hajók által kibocsátott nitrogén-oxidok ellenőrzésének műszaki előírása által tartalmazott és az Egyezmény VI. melléklete által kötelezővé tett követelményekkel összhangban; továbbá
2. hogy az előzetes tanúsító vizsgálat kimutatta, hogy a motor, annak alkotóelemei, beállítható tulajdonságai és a műszaki dokumentációja, a motor hajóba történő beépítése és/vagy üzembe helyezése előtt mindenben megfelel az Egyezmény VI. melléklete vonatkozó 13. szabályának.
Ez a bizonyítvány a nevezett kormány fennhatósága alá tartozó hajóba beépített motor élettartamára érvényes, és felülvizsgálatra kötelezett a Egyezmény VI. melléklete 5. szabályának megfelelően.
| Kiadva: ...................................................................................... | ||
| (a bizonyítvány kibocsátásának helye) | ||
| ................................. | ........................................................................................ | |
| (kiadás időpontja) | (a bizonyítványt kiadó, kellően felhatalmazott hivatalos személy aláírása) | |
| (a hatóság pecsétje, illetve bélyegzője) | ||
FÜGGELÉK A MOTOR NEMZETKÖZI LÉGSZENNYEZÉS-MEGELŐZÉSI BIZONYÍTVÁNYHOZ (EIAPP BIZONYÍTVÁNY)
ÉPÍTÉS, MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓ ÉS VIZSGÁLATI MÓDOK JEGYZÉKE
az 1978. évi és az 1997. évi Jegyzőkönyvek szerint módosított, A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi,, nemzetközi egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) VI. melléklete, valamint a Hajók által kibocsátott nitrogén-oxidok ellenőrzésének műszaki előírásai (a továbbiakban NOx Műszaki Előírások) által tartalmazott rendelkezéseknek megfelelően.
Megjegyzések:
1. Ezt a jegyzőkönyvet és mellékleteit, az EIAPP bizonyítványhoz, annak állandó mellékleteként kell csatolni. Az EIAPP bizonyítvány a működés teljes tartama során a motorhoz tartozik, és a hajón bármikor rendelkezésre kell állnia.
2. Ha az eredeti jegyzőkönyv nyelve nem angol vagy francia, akkor a szövegnek tartalmaznia kell egy fordítást ezeknek a nyelveknek valamelyikén.
3. Hacsak nincs másként meghatározva, a jegyzőkönyvben említett szabályok a Egyezmény VI. mellékletének szabályait jelentik, a motor műszaki dokumentációjára és a vizsgálati módokra vonatkozó követelmények pedig az NOx Műszaki Előírásokból a kötelező érvényű követelményeket jelentik.
1. A motor adatai
1.1 Gyártó neve és címe
1.2 A motor gyártásának helye
1.3 A motor gyártásának dátuma
1.4 Az előzetes minősítő vizsgálat helye
1.5 Az előzetes minősítő vizsgálat ideje
1.6 Motor típusa és típusszáma
1.7 Motor gyártási száma
1.8 Ha alkalmazható, a motor egy anyamotor vagy egy tagja a következő gépcsaládnak vagy gépcsoportnak ...................................................
1.9 Mérési ciklusok (lásd az NOx Műszaki Előírások 3. fejezetét)
1.10 Névleges teljesítmény (kW) és fordulatszám (f/perc)
1.11 Motor jóváhagyási száma
1.12 A teszt üzemanyag-specifikációja
1.13 NOx csökkentőberendezés megjelölt jóváhagyási száma (ha fel van szerelve)
1.14 Vonatkozó NOx emissziós határérték (g/kW óra) (VI. melléklet 13. szabály)
1.15 A motor tényleges NOx emissziója (g/kW óra)
2. Műszaki dokumentáció adatai
2.1 Műszaki dokumentáció azonosító/jóváhagyási száma
2.1 Műszaki dokumentáció jóváhagyásának dátuma
2.2 A műszaki dokumentáció, az NOx Műszaki Előírások 2. fejezetének megfelelően, az EIAPP bizonyítvány lényeges része, a géphez tartozik annak teljes üzemelési tartama során és a hajón mindenkor rendelkezésre kell állnia.
3. A hajón végzendő NOx felülvizsgálati eljárások specifikációja a motorparaméter-vizsgálathoz
3.1 Fedélzeti NOx felülvizsgálati eljárások azonosító/jóváhagyási száma
3.2 Fedélzeti NOx felülvizsgálati eljárások jóváhagyásának dátuma
3.3 A fedélzeti NOx felülvizsgálati eljárások specifikációja, ahogy azt az NOx Műszaki Előírások megköveteli, az EIAPP bizonyítvány lényeges részét képezi, a géphez tartozik annak teljes üzemelési tartama során, és a hajón mindenkor rendelkezésre kell állnia.
EZENNEL IGAZOLJUK, hogy ez a jegyzék minden tekintetben helytálló.
| Kiadva: ...................................................................................... | ||
| (a jegyzékkibocsátásának helye) | ||
| ................................. | ........................................................................................ | |
| (kiadás időpontja) | (a jegyzéket kiadó, kellően felhatalmazott hivatalos személy aláírása) | |
| (a hatóság pecsétje, illetve bélyegzője) | ||
2. függelék
Folyamatábra dízel hajómotorok vizsgálatához és a bizonyítvány kiadásához
(NOx Műszaki Előírások, 2.2.8 és 2.2.13)
A dízel hajómotorok vizsgálatának és a bizonyítvány kiadásának a folyamatát - ezeknek az Előírásoknak a 2. fejezetében foglaltaknak megfelelően - útmutatásként, a következő ábrákon szemléltetjük:
1. ábra Folyamatábra, I. lépés - Előzetes tanúsító vizsgálat a gyártó üzemében
2. ábra Folyamatábra, II. lépés - Első felülvizsgálat a hajón
3. ábra Folyamatábra, III. lépés - Időszakos felülvizsgálat a hajón
Feliratok:
1. Felmentés 03. szabály, kivétel: 13. szabály kisebb 130 kW-nál
2. Alkalmazás
3. Lehetséges kivétel: csak olyan gép, amely nem mérhető próbapadon; és gépek utókezelővel
4. Vizsgálat a gyártóüzemben
5. Gépcsalád vagy gépcsoport tagja (nem anyamotor)
6. Minden motor vagy anyamotor
7. Dokumentációhitelesítés
8. Nem megfelelő
9. Korrekciós műveletek
10. Megfelelő
11. NOx mérés
12. NOx határérték
13. Nem megfelelő
14. Megfelelő
15. II. lépés
16. Jóváhagyott műszaki dokumentáció
17. EIAPP bizonyítvány kibocsátása
18. A beépítés folytatható a 2.2.4 rendelkezéseinek megfelelően
1. ábra - Folyamatábra I. lépés
Előzetes tanúsító vizsgálat a gyártó műhelyében
Feliratok:
1. EIAPP bizonyítvány
2. I. lépés
3. Első felülvizsgálat a hajón
4. Nincs módosítás
5. Módosítás-ellenőrzés műszaki dokumentáció
6. Lényeges módosítás
7. Kis módosítás
8. Korrekciós műveletek
9. Gépcsalád tagja
10. Alkalmazás
11. Teljes NOx mérés
12. Korrekciós műveletek
13. 05 szabály 400 bruttó t-nál kisebb hajó
14. Motorelem/paraméter vizsgálat
15. Egyszerűsített NOx mérés
16. NOx határérték
17. Nem megfelelő
18. Megfelelő
19. Hitelesítés
20. Nem megfelelő
21. Jóváhagyott műszaki dokumentáció
22. Megfelelő
23. IAPP bizonyítvány nem szükséges az 5. szabálynak megfelelően
24. IAPP bizonyítvány kibocsátása
2. ábra - Folyamatábra, II. lépés
Első felülvizsgálat a hajón
Feliratok:
1. Előzetes vizsgálat / EIAPP bizonyítvány (próbapad)
2. Első felülvizsgálat / IAPP bizonyítvány (hajón)
3. Időszakos felülvizsgálat a hajón
4. Nincs módosítás
5. Módosítás-ellenőrzés műszaki dokumentáció
6. Lényeges módosítás
7. Kis módosítás
8. Korrekciós műveletek
9. Alkalmazás
10. Gépcsalád tagja
11. Korrekciós műveletek
12. Korrekciós műveletek
13. 05 szabály 400 bruttó t-nál kisebb hajó
14. Teljes NOx mérés
15. Motorelem/paraméter vizsgálat
16. NOx monitoring
17. Egyszerűsített NOx mérés
18. NOx határérték
19. Hitelesítés
20. Nem megfelelő
21. Nem-megfelelő
22. Megfelelő
23. Megfelelő
24. IAPP bizonyítvány nem szükséges az 5. szabálynak megfelelően
25. IAPP bizonyítvány újrakibocsátása
3. ábra - Folyamatábra, II. lépés
Időszakos felülvizsgálat a hajón
3. függelék
A dízelmotor-emissziók gáznemű alkotóinak meghatározására használt műszerek specifikációja
(NOx Műszaki Előírások, 5. fejezet)
1. Általános rész
1.1 Az analizálóműszereknek a kipufogógáz-komponensek koncentrációjának méréséhez megkövetelt pontossággal, és az ennek megfelelő mérési tartománnyal kell rendelkezniük (lásd az 1.5 pontot). Minden analizálónak képesnek kell lenni a folyamatos mérésre a gázáramból, úgy, hogy folyamatos és dokumentálható kimeneti jelet szolgáltasson. Ajánlott a műszereket úgy beállítani, hogy a mért koncentráció a teljes skála 15-100% tartományába essen.
1.2 Ha olyan kimenőadat-rendszereket (számítógépek, adatkezelők) használnak, amelyek elegendő pontosságot és felbontást garantálnak 15% skálaérték alatt is, akkor a teljes skála 15%-a alatti koncentrációk mérési adatai is elfogadhatók. Ilyen esetben kiegészítő kalibráció szükséges a kalibrációs diagramnak (Előírások, 4. függelék, 5.5.2 pont) megfelelő pontosság biztosítására.
1.3 A berendezés elektromágneses kompatibilitásának (EMC) olyan szintűnek kell lenni, hogy a járulékos hiba minimális legyen.
1.4 Meghatározások
.1 A reprodukálhatóságot 10 megismételt mérés hiteles eltérésének 2.5-szereseként van meghatározva egy adott kalibrációra vagy „skála”-gázra.
.2 A nulla jel a műszer átlagos válaszjele, a zajt is beleértve, „nulla” gázzal, 30 másodperc intervallum alatt.
.3 A skála a nulla jel és a skála jel közötti különbség.
.4 A skála jel a műszer átlagos válaszjele, a zajt is beleértve, „skála”-gázzal, 30 másodperc intervallum alatt.
1.5 Mérési hiba
Egy analizálóműszer teljes mérési hibája, beleértve a többirányú érzékenységet is más gázokkal (lásd Előírások, 4. függelék, 8. rész), nem haladhatja meg a ±5%-ot a leolvasásra vonatkozóan vagy a ±3.5%-ot a teljes skálára vonatkozóan, amelyik a kisebb. A 100 ppm-nél kisebb koncentrációk esetén a mérési hiba nem lehet nagyobb, mint ±4 ppm.
1.6 Reprodukálhatóság
Egy analizálóműszer reprodukálhatósága ne legyen nagyobb, mint a teljes skálás koncentráció ±l%-a, minden mérési tartományban, 155 ppm (vagy ppmC) fölött, vagy a 155 ppm (vagy ppmC) alatt használt tartományok ±2%-a.
1.7 Zaj
Az analizálóműszer csúcstól csúcsig jele a nullára és a kalibrációra vagy „skála” gázra, bármely 10 másodperces periódusban mérve, minden alkalmazott mérési tartományban, nem lehet nagyobb a teljes skála 2%-ánál.
1.8 Nullapont-eltolódás
A nullapont-eltolódás, egy órás periódus alatt, kisebb legyen a teljes skála 2%-ánál, a legalacsonyabb méréstartományban.
1.9 Skála-eltolódás
A skála-eltolódás, egy órás periódus alatt, kisebb legyen a teljes skála 2%-ánál, a legalacsonyabb méréstartományban.
2. Gázszárítás
A szabadon választható gázszárító berendezés csak minimális mértékben befolyásolhatja a mért gáz koncentrációját. A víz eltávolítása a mintából vegyi szárítókkal nem elfogadott módszer.
3. Analizálók
A mérendő gázokat a következő műszerekkel kell analizálni. Nem lineáris műszerek esetében, linearizáló áramkörök használata megengedett.
.1 Szén-monoxid (CO) -analízis
A szén-monoxid-analizálónak nem diszperzív infravörös (NDIR) abszorpciós típusnak kell lenni.
.2 Szén-dioxid (CO2) -analízis
A szén-dioxid-analizálónak nem diszperzív infravörös (NDIR) abszorpciós típusnak kell lenni.
.3 Oxigén (O2) -analízis
Az oxigénanalizálóknak paramágneses detektoros (PMD), cirkónium-dioxid érzékelős (ZROD) vagy elektrokémiai érzékelős (ECS) típusúnak kell lenni.
Megjegyzés: Az elektrokémiai érzékelőket CO2 és NOx zavarásra kompenzálni kell.
.4 Nitrogén-oxidok (NOx) -analizálása
A nitrogén-oxidokat analizáló műszerek kemilumineszkáló detektoros (CLD) vagy fűtött kemilumineszkáló detektoros (HCLD) típusúak legyenek, NO2/NO konverterrel, ha a mérés száraz bázison történik. Nedves bázisú mérés esetén egy HCLD műszert, 333 K (60 °C) felett tartott konverterrel kell használni, feltéve, hogy a vízgőzkioltó hatás ellenőrzés eredménye (Előírások, 4. függelék, 8.2.2) megfelelő.
4. függelék
Analitikai műszerek kalibrálása
(NOx Műszaki Előírások, 5. fejezet)
1. Bevezetés
1.1 Minden analitikai műszert, amelyet motorparaméterek mérésére használnak, olyan gyakran kell kalibrálni, amilyen gyakran az szükséges, a jelen függelék követelményeinek megfelelően.
1.2 Kivéve, ha nincs másként meghatározva, a jelen függelék által megkövetelt mérések, próbák és számítások eredményeit a motorpróbára vonatkozó jegyzőkönyvben rögzíteni kell, az Előírások 5.10 részében foglaltakkal összhangban.
1.3 Az analitikai műszerek pontossága
1.3.1 A műszerek megengedett eltérése próbapadon végzett méréseknél
Minden mérőműszer kalibrálása elégítse ki az 1. és 2. táblázatban közölt követelményeket és feleljen meg a vonatkozó nemzeti vagy nemzetközi előírásoknak.
1. Táblázat - Motorhoz tartozó, megengedett eltérések próbapadon végzett mérésekhez
| No | Tétel | Megengedett eltérés (±% érték a gépre vonatkozó maximum érték alapján) | Kalibrálási periódusok (hónap) | |
| 1 | Motorfordulatszám | 2% | 3 | |
| 2 | Nyomaték | 2% | 3 | |
| 3 | Teljesítmény | 2% | nem alkalmazható | |
| 4 | Üzemanyag-fogyasztás | 2% | 6 | |
| 5 | Levegőfogyasztás | 2% | 6 | |
| 6 | Kipufogó-gázáram | 4% | 5 |
2. Táblázat - A mért lényeges paraméterek megengedett eltérései próbapadi mérésekhez
| No | Tétel | Megengedett eltérés (± abszolút érték) | Kalibrálási periódusok (hónap) | |
| 1 | Hűtőközeg hőmérséklete | 2 K | 3 | |
| 2 | Kenőanyag hőmérséklete | 2 K | 3 | |
| 3 | Kipufogógáz nyomása | a maximum 5%-a | 3 | |
| 4 | Belső nyomáscsökkenés a kipufogóvezetékben | a maximum 5%-a | 3 | |
| 5 | Kipufogógáz hőmérséklete | 15 K | 3 | |
| 6 | Belépőlevegő-hőmérséklet (égési levegő) | 2 K | 3 | |
| 7 | Külső légnyomás | leolvasás 0,5%-a | 3 | |
| 8 | Beszívott levegő relatív páratartalma | 3% | 1 | |
| 9 | Üzemanyag hőmérséklete | 2 K | 3 |
1.3.2 A műszerek megengedett eltérései hajón végzett, felülvizsgálati célú mérésekhez
Minden mérőműszer kalibrálása elégítse ki a 3. és 4. táblázatban közölt követelményeket és feleljen meg a vonatkozó nemzeti vagy nemzetközi előírásoknak.
3. Táblázat - Műszerek megengedett eltérései motorhoz tartozó paraméterek fedélzeti méréséhez
| No | Tétel | Megengedett eltérés (±% érték a gépre vonatkozó maximum érték alapján) | Kalibrálási periódusok (hónap) | |
| 1 | Motor fordulatszám | 2% | 3 | |
| 2 | Nyomaték | 5 % | 3 | |
| 3 | Teljesítmény | 5% | nem alkalmazható | |
| 4 | Üzemanyag-fogyasztás | 4%/6% dízel/nehézolaj | 6 | |
| 5 | Fajlagos üzemanyag fogyasztás | nem alkalmazható | nem alkalmazható | |
| 6 | Levegőfogyasztás | 5% | 6 | |
| 7 | Kipufogó-gázáram | számított 5%-a | 6 |
4. Táblázat - Műszerek megengedett eltérései lényeges paraméterek fedélzeti méréséhez
| No | Tétel | Megengedett eltérés (± abszolút érték vagy a leolvasásé | Kalibrálási periódusok (hónap) | |
| 1 | Hűtőközeg hőmérséklete | 2 K | 3 | |
| 2 | Kenőanyag hőmérséklete | 2 K | 3 | |
| 3 | Kipufogógáz nyomása | a maximum 5%-a | 3 | |
| 4 | Belső nyomáscsökkenés a kipufogóvezetékben | a maximum 5%-a | 3 | |
| 5 | Kipufogógáz hőmérséklete | 15 K | 3 | |
| 6 | Belépőlevegő-hőmérséklet | 2 K | 3 | |
| 7 | Külső légnyomás | leolvasás 0.5%-a | 3 | |
| 8 | Beszívott levegő relatív páratartalma | 3% | 1 | |
| 9 | Üzemanyag hőmérséklete | 2 K | 3 |
2. Kalibrálógázok
2.1.1 A kalibrálógázok megengedett tárolási idejét, a gyártó ajánlásának megfelelően, nem szabad túllépni. A próbapadon végzett mérésekhez az alábbi gázoknak kell rendelkezésre állniuk:
.1 tisztított nitrogén (szennyezettség ≤ 1 ppmC, ≤ 1 ppm CO, ≤ 400 ppm CO2, ≤ 0.1 ppm NO);
.2 tisztított oxigén (tisztaság > 99.5% térfogat O2);
.3 hidrogén-hélium keverék (40 ± 2% hidrogén, a maradék hélium), (szennyezettség ≤ 1 ppm C, ≤ 400 ppm CO);
.4 tisztított szintetikus levegő (szennyezettség ≤ 1 ppm C, ≤ 1 ppm CO, ≤ 400 ppm CO2, ≤ 0.1 ppm NO), (oxigéntartalom 18-21 térfogatszázalék).
2.2 Kalibráló- és skálagázok
2.2.1 Az alábbi kémiai összetételű gázkeverékeknek kell rendelkezésre állniuk:
.1 CO és tisztított nitrogén;
.2 NOX és tisztított nitrogén (ebben a kalibrálógázban az NO2 tartalom nem lehet több az NO tartalom 5%-ánál)
.3 O2 és tisztított nitrogén;
.4 CO2 és tisztított nitrogén.
Megjegyzés: Egyéb gázkombinációk is megengedettek, azzal a kikötéssel, hogy az összetevők egymással nem reagálhatnak.
2.2.2 Egy kalibráló- és skálagáz tényleges koncentrációja a névleges érték ± 2%-on belül legyen. A kalibrálógázok koncentrációját minden esetben térfogat alapján kell megadni (térfogatszázalék vagy térfogat ppm).
2.2.3 A kalibráláshoz vagy a skálabeállításhoz használt gázok gázelosztóból is vételezhetők, amely tisztított nitrogént vagy tisztított szintetikus levegőt használ a hígításhoz. A keverőberendezés pontossága olyan legyen, hogy a hígított kalibrálógáz koncentrációját ± 2%-on belül meg lehessen határozni.
3. Használati eljárás analizálókra és mintavevő rendszerekre
Az analizálóműszerekkel történő mérési eljárások során követni kell a műszer gyártójának az előkészítésre és használatra vonatkozó utasításait. A 4. és 9. részben megadott minimális követelményeket be kell tartani.
4. Szivárgási próba
4.1 A rendszer szivárgási próbáját el kell végezni. A szondát a kipufogórendszerből ki kell venni és a végét ledugózni. Az analizáló szivattyúját be kell kapcsolni. Egy stabilizációs periódus után, az áramlásmérőnek nullát kell mutatnia; ha nem, a mintavevő vezetéket meg kell vizsgálni és a hibát megszüntetni.
4.2 A maximálisan megengedett szivárgás a vákuumoldalon nem lehet több a gázárammérés alatt levő részének 0.5%-ánál. Ennek megbecsléséhez az analizáló térfogatáramát és a megkerülő vezeték térfogatáramát lehet felhasználni.
4.3 Egy másik használható módszer szerint, a bevezetett gáz koncentrációját megváltoztatjuk, úgy, hogy a mintavezeték elején a „nulla” gázról átkapcsolunk „skála”-gázra. Megfelelő idő eltelte után a leolvasásnak alacsonyabb koncentrációt kell mutatnia, mint a már bevezetett gáz koncentrációja; ezzel lehet következtetni kalibrálási vagy szivárgási problémára.
5. Kalibrálási eljárás
5.1 Műszercsoport
A műszercsoport kalibrálását és a kalibrációs diagramok ellenőrzését kalibrálógázokkal kell elvégezni. A művelet során a kalibrálógáz-térfogatáram ugyanaz legyen, mint a kipufogógázból történő mintavételkor.
5.2 Felfűtési idő
A felfűtési idő feleljen meg a műszer gyártója által ajánlott értéknek. Ha ez nincs meghatározva, akkor az ajánlott legalább két óra felfűtési időt biztosítani az analitikai műszereknek.
5.3 NDIR és HFID analizálók
Az NDIR analizálókat szükség szerint kell beállítani.
5.4 Kalibrálás
5.4.1 Minden általában használt üzemi tartományt kalibrálni kell.
5.4.2 Tisztított szintetikus levegő (vagy nitrogén) alkalmazásával, a CO, CO2, NOx és O2 analizálókat nullázni kell.
5.4.3 Az analizálókba megfelelő kalibrálógázt kell bevezetni, a kimutatott értéket feljegyezni, és felvenni a kalibrációs diagramot, az 5.5 pontnak megfelelően.
5.4.4 A nullázást újra ellenőrizni kell, majd a kalibrálási eljárást, szükség szerint, folytatni.
5.5 A kalibrációs görbe felvétele
5.5.1. Általános útmutató
5.5.1.1 Az analitikai műszer kalibrációs görbéjét legalább öt kalibrációs pont (a nulla kivételével) alapján kell felvenni, a lehető legegyenletesebb osztással. A legnagyobb névleges koncentrációnak egyenlőnek vagy nagyobbnak kell lenni, mint a teljes skála 90%-a.
5.5.1.2 A kalibrációs görbét a legkisebb négyzetek módszerével kell kiszámítani. 3-nál magasabb rendű polinom esetén a pontok száma legalább a polinom rendszáma + 2 legyen.
5.5.1.3 A kalibrációs görbe az egyes kalibrációs pontokban nem különbözhet a névleges értéktől nagyobb mértékben, mint a teljes skála ±2%-a, ill. a „0” pontban, ±1 %-a.
5.5.1.4 A kalibrációs görbéből és a kalibrációs pontokból igazolható, hogy a kalibrálás helyesen lett elvégezve. Az analizáló műszer különböző paramétereit fel kell tüntetni:
.1 méréstartomány,
.2 érzékenység,
.3 kalibrálás dátuma.
5.5.2 Kalibrálás a teljes skála 15%-ánál kisebb érték esetén
5.5.2.1 Az analizáló műszer kalibrációs görbéjét legalább 10 kalibrálási pont (a nulla kivételével) alapján kell felvenni, úgy, hogy a kalibrálási pontok fele a teljes skála 10%-a alatti tartományban legyen.
5.5.2.2 A kalibrációs görbét a legkisebb négyzetek módszerével kell kiszámítani.
5.5.2.3 A kalibrációs görbe az egyes kalibrációs pontokban nem különbözhet a névleges értéktől nagyobb mértékben, mint a teljes skála ±4%-a, ill. a „0” pontban, ±1 %-a.
5.5.3 Alternatív módszerek
Ha igazolható, hogy egy alternatív módszer (pl. számítógép, elektronikus tartománykapcsoló stb.) pontossága egyenértékű a fentiekkel, akkor az alkalmazása megengedett.
6. A kalibráció felülvizsgálata
Minden analízis előtt az általában használt mérési tartományokat ellenőrizni kell, az alábbiak szerint:
.1 A kalibrálást olyan „0” gázzal és „skála” kalibráló gázzal kell ellenőrizni, amelyek névleges értéke több, mint a méréstartomány 80%-a, és
.2 ha két vizsgált pontban a mért érték nem különbözik a referenciaértéktől jobban, mint a teljes skála ±4%-a, akkor a beállítási értékek módosíthatók. Ellenkező esetben új kalibrációs görbét kell felvenni, az 5.5 pontnak megfelelően.
7. Az NOx átalakító hatásfokának ellenőrzése
Az NO2-t NO-vé átalakító konverter hatásfokát a 7.1-7.8 pontoknak megfelelően kell ellenőrizni.
7.1 Mérés-összeállítás
A 1. ábrának megfelelő összeállítással (lásd még az Előírások 3. függelékének 3.4 pontját) és az alábbiakban ismertetett eljárással, az átalakítókat ózonátor segítségével ellenőrizzük.
1. ábra - NOx konverter hatásfokát vizsgáló berendezés vázlata
7.2 Kalibrálás
A CLD-t és a HCLD-t a leggyakoribb üzemi tartományban kell kalibrálni, a gyártó előírásainak megfelelően, „0” és „skála” gáz használatával (amelynek NO tartalma az üzemi tartomány kb. 80%-a legyen, a gázkeverék NO2 koncentrációja pedig kisebb, mint az NO koncentráció 5%-a). Az NOx analizáló NO módban legyen, hogy a skála gáz ne menjen keresztül a konverteren. A jelzett koncentrációt regisztrálni kell.
7.3 Számítás
Az NOx konverter hatásfokát a következők szerint kell számítani:
ahol
a = NOx koncentráció a 7.6 pont szerint
b = NOx koncentráció a 7.7 pont szerint
c = NO koncentráció a 7.4 pont szerint
d = NO koncentráció a 7.4 pont szerint
7.4 Oxigén hozzáadása
7.4.1 Egy T elágazás segítségével oxigént vagy „0” gázt kell a gázáramba adagolni, amíg a mért koncentráció kb. 20%-kal lesz kisebb, mint a 7.2 pontban feltüntetett kalibrálási koncentráció (az analizálóműszernek NO üzemmódban kell lennie).
7.4.2 A kijelzett koncentrációt (c) fel kell jegyezni. Az ózonátornak az eljárás során deaktivált állapotban kell lennie.
7.5 Az ózonátor aktiválása
Most az ózonátort aktiválni kell, hogy elegendő ózont termeljen ahhoz, hogy az NO koncentráció a kalibrálási koncentráció 7.2 pontban megadott értékének kb. 20%-ára csökkenjen (minimum 10%). A kijelzett koncentrációt (d) fel kell jegyezni (az analizálóműszernek NO üzemmódban kell lennie).
7.6 NOx üzemmód
Ezután az NO analizálót NOx üzemmódba kell kapcsolni, hogy a gázkeverék (NO, NO2, O2 és NO2 tartalommal) most áthaladjon a konverteren. A kijelzett koncentrációt (a) fel kell jegyezni (az analizálónak NOx üzemmódban kell lennie.
7.7 Az ózonátor deaktiválása
Az ózonátort most deaktiválni kell. A 7.6 pontban leírt gázkeverék a konverteren keresztül beáramlik az érzékelőbe. A kijelzett koncentrációt (b) fel kell jegyezni (az analizálónak NOx üzemmódban kell lennie).
7.8 NO üzemmód
NO üzemmódba kapcsolva, deaktivált ózonátorral, az oxigén vagy szintetikus levegő áramlása szinten el van zárva. Az analizálón leolvasott NOx érték nem térhet el 5%-nál nagyobb mértékben a 7.2 pont szerint mért értéktől (az analizálóműszernek NOx üzemmódban kell lennie).
7.9 Az ellenőrzés rendszeressége
A konverter hatásfokát az NOx analizáló műszer minden egyes kalibrálását megelőzően ellenőrizni kell.
7.10 Hatásfok-követelmény
A konverter hatásfoka nem lehet kisebb 90%-nál, de nagyon ajánlott, az ennél magasabb, 95%-os hatásfok.
Megjegyzés: Ha az analizáló leginkább használt mérési tartományában az NOx konverter nem tudja biztosítani a csökkentést 80%-ról 20%-ra, a 7.2 pontnak megfelelően, akkor a csökkentést biztosító legmagasabb mérési tartományt kell használni.
8. Zavaró hatások CO, CO2, NOx és O2 analizálókkal
A kipufogógázokban jelenlevő, az éppen analizálandótól eltérő gázok a leolvasást többféleképpen zavarhatják. Pozitív interferencia keletkezhet az NDIR és PMD műszerek esetében, ahol a zavaró gáznak ugyanaz a hatása mint a mért gázé, csak kisebb mértékű. Negatív interferenciát okozhat az NDIR műszereknél, amikor a zavaró gáz szélesíti a mért gáz abszorpciós mezőjét, továbbá a CLD műszereknél, ahol a zavaró gáz kioltja a sugárzást. A 8.1 és 8.2 pontokban leírt interferencia ellenőrzést egy analizáló legelső használata előtt és a hosszabb használati periódusokat követően kell elvégezni.
8.1 CO analizáló interferencia ellenőrzése
A víz és a szén-dioxid zavarhatja az analizálóműszer működését. Ezért, a teljes skála 80-100%-ának megfelelő (a legnagyobb méréstartományban) koncentrációjú szén-monoxid „skála” gázt kell átbugyborékoltatni szobahőmérsékletű vízen, és feljegyezni az analizáló kijelzését. Az analizáló nem mutathat többet, mint a teljes skála 1%-a, a 300 ppm-el egyenlő vagy annál nagyobb méréstartományokban, vagy 3 ppm a 300 ppm alatti méréstartományokban.
8.2 NOx analizálók ellenőrzése oltóhatásra
A CLD (és HCLD) műszerek esetében a két szóba jöhető gáz a szén-dioxid és a vízpára. Ezeknek a gázoknak a kioltó hatása a koncentrációjukkal arányos, ezért olyan mérési technikára van szükség, amellyel meghatározható a kioltás mértéke a mérés során várható legnagyobb koncentráció esetén.
8.2.1 A CO2 kioltó hatásának ellenőrzése
8.2.1.1 A teljes skála 80-100%-ának megfelelő (a legnagyobb méréstartományban) koncentrációjú szén-monoxid „skála”-gázt kell az NDIR analizálóműszeren átáramoltatni, és a kijelzett értéket - jelöljük A-val - rögzíteni. Ezt követően, NO „skála”-gázzal, kb. 50%-ra kell hígítani, majd az NDIR és (H)CLD műszeren átáramoltatva, a CO2, ill. NO értékeket feljegyezni, B-vel, ill. C-vel jelölve. A CO2-t ezután el kell zárni, hogy csak az NO áramoljon át a műszeren, és az NO értéket - jelölése D - feljegyezni.
8.2.1.2 A kioltást a következőképpen kell számolni:
ahol:
A = Hígítatlan CO2 koncentráció NDIR-el mérve %
B = Hígított CO2 koncentráció NDIR-el mérve %
C = Hígított NO koncentráció (H)CLD-vel mérve ppm
D = Hígítatlan NO koncentráció (H)CLD-vel mérve ppm
és nem lehet több, mint a teljes skála 3%-a.
8.2.1.3 Más módszerek a CO2 és NO gázok hígítására és értékük mennyiségi meghatározására, mint pl. a dinamikus keverés/elegyítés, szintén használhatók.
8.2.2 Vízpára kioltó hatásának ellenőrzése
8.2.2.1 Ez a vizsgálat csak nedves gázok koncentrációjának mérésére alkalmazható. A vízpára kioltó hatásának számítása figyelembe veszi az NO gáz vízpárával való felhígulását és a vízpára-koncentráció mérés során várható mértékét.
8.2.2.2 A teljes skála 80-100%-ának megfelelő (a normál méréstartományban) koncentrációjú szén-monoxid „skála”-gázt kell a (H)LCD analizálóműszeren átáramoltatni, és a kijelzett NO értéket - jelöljük D-vel - rögzíteni. Ezt követően a szén-monoxid „skála”-gázt át kell bugyborékoltatni szobahőmérsékletű vízen, átvezetni a (H)LCD műszeren és feljegyezni az NO értéket - jelölése legyen C. Az analizáló abszolút üzemi nyomását és a víz hőmérsékletét meg kell határozni és feljegyezni, E, ill. F jelöléssel. A keverék telítési páranyomását, amely az átbugyborékoltatott víz hőmérsékletén (F) értendő meg kell határozni és feljegyezni, jelölése G. A keverék vízpára-koncentrációja, (%)-ban, a következőképpen számolandó:
és jelölése H. A vízpárával hígított NO gáz várható koncentrációját a következőképpen kell számolni:
és jelölése De. Dízel kipufogógáz esetén, a kipufogógáz mérés alatt várható, maximális vízpára-koncentrációt - az atomos hidrogén/szén (H/C) viszonyt 1.8/1-nek feltételezve - a hígítatlan CO2 „skála”-gáz koncentrációja alapján (jelölése A, a 8.2.1 pont szerint mérve) becsüljük meg, az alábbiak szerint:
| Hm = 0.9·A | (5) | |
és jelölése Hm.
8.2.2.3 A vízpára kioltó hatását a következőképpen kell számolni:
ahol:
De = Hígított NO várt koncentrációja ppm
C = Hígított NO koncentráció ppm
Hm = Maximális vízpára-koncentráció %
H = Tényleges vízpára-koncentráció %
és nem lehet több 3%-nál.
Megjegyzés: nagyon fontos, hogy ennél a vizsgálatnál az NO „skála”-gázban minimális legyen az NO2 koncentráció, mivel az NO2 abszorpciója a vízben nincs figyelembe véve a kioltás számításában.
8.3 O2 analizálók zavarása
8.3.1 A PMD analizálók reagálása az oxigéntől különböző, más gázokra igen csekély. A kipufogógáz leggyakoribb gáznemű alkotóinak oxigén-ekvivalenciáját az 5. táblázat tartalmazza.
2. Táblázat - Oxigén-ekvivalenciák
| 100% gázkoncentráció | Ekvivalens % O2 | |
| Szén-dioxid, CO2 | -0.623 | |
| Szén-monoxid, CO | -0.354 | |
| Nitrogén-monoxid, NO | +44.4 | |
| Nitrogén-dioxid, NO2 | +28.7 | |
| Víz, H2O | -0.381 |
8.3.2 Ha nagy pontosságú mérést kell végezni, akkor a mért oxigénkoncentrációt az alábbi képlettel kell korrigálni:
| Interferencia = (ekvivalens % O2 · mért koncentráció)/100 | (7) | |
8.3.3 ZRDO és ECS analizálók esetén az oxigéntől különböző gázok okozta interferenciát a műszergyár utasításai szerint kell kompenzálni.
9. Kalibrálás gyakorisága
Az analizálókat legalább háromhavonta kell kalibrálni, ill. bármikor, ha olyan javításra vagy cserére került sor, amely a kalibrációt befolyásolhatta.
5. függelék
Vizsgálati jelentés (minta)
(NOx Műszaki Előírások, 5.10)
| Emisszióvizsgálati jelentés száma ........................... Motoradatok * | Lap 1/5 | ||||||||||||||||||
| Motor | |||||||||||||||||||
| Gyártó | |||||||||||||||||||
| Motortípus | |||||||||||||||||||
| Család vagy csoport azonosítója | |||||||||||||||||||
| Gyártási szám | |||||||||||||||||||
| Névleges fordulatszám | f/perc | ||||||||||||||||||
| Névleges teljesítmény | kW | ||||||||||||||||||
| Közbenső fordulatszám | f/perc | ||||||||||||||||||
| Maximális nyomaték közbenső fordulatszámon | N m | ||||||||||||||||||
| Állandó befecskendezésvezérlés | deg CA BTDC | ||||||||||||||||||
| Elektronikus befecskendezésvezérlés | nincs: | van: | |||||||||||||||||
| Változtatható befecskendezésvezérlés | nincs: | van: | |||||||||||||||||
| Változtatható turbófeltöltő geometria | nincs: | van: | |||||||||||||||||
| Furat | mm | ||||||||||||||||||
| Löket | mm | ||||||||||||||||||
| Névleges kompresszióviszony | |||||||||||||||||||
| Effektív középnyomás a névleges teljesítménynél | kPa | ||||||||||||||||||
| Max. hengernyomás a névleges teljesítménynél | kPa | ||||||||||||||||||
| Hengerszám és elrendezés | Hengerszám: | V: | Soros: | ||||||||||||||||
| Segédberendezések | |||||||||||||||||||
| Előírt külső körülmények | |||||||||||||||||||
| Maximális tengervíz-hőmérséklet | °C | ||||||||||||||||||
| Maximális töltőlevegő-hőmérséklet, ha van töltő | °C | ||||||||||||||||||
| Hűtőrendszer-specifikáció, közbenső hűtő | nincs: | van: | |||||||||||||||||
| Hűtőrendszer-specifikáció, töltőlevegő-fokozatok | |||||||||||||||||||
| Hűtő alsó/felső hőmérséklet beállítás | / | °C | |||||||||||||||||
| Maximális nyomásesés a szívóoldalon | kPa | ||||||||||||||||||
| Kipufogó maximális ellennyomása | kPa | ||||||||||||||||||
| Üzemolaj specifikációja | |||||||||||||||||||
| Üzemolaj hőmérséklete | °C | ||||||||||||||||||
| Kenőolaj specifikációja | |||||||||||||||||||
| Tervezett / Felhasználási terület | |||||||||||||||||||
| Felhasználó | |||||||||||||||||||
| Végső felhasználás / beépítés, hajó | |||||||||||||||||||
| Végső felhasználás / beépítés, motor | Főüzem: | Segédüzem: | |||||||||||||||||
| Emisszióvizsgálati eredmények | |||||||||||||||||||
| Mérési ciklus | |||||||||||||||||||
| NOx | g/kW óra | ||||||||||||||||||
| Próba meghatározása | |||||||||||||||||||
| Dátum/időpont | |||||||||||||||||||
| Próba helye/próbapad | |||||||||||||||||||
| Próba száma | |||||||||||||||||||
| Ellenőr | |||||||||||||||||||
| Jegyzőkönyv dátuma és helye | |||||||||||||||||||
| Aláírás | |||||||||||||||||||
| Emisszióvizsgálati jelentés száma ........................... Gépcsalád adatok * | Lap 2/5 | ||||||||||||||||||
| Gépcsaládadatok / gépcsoportadatok (közös specifikáció) | |||||||||||||||||||
| Égési ciklus | 2-ütemű/4-ütemű | ||||||||||||||||||
| Hűtőközeg | levegő/víz | ||||||||||||||||||
| Hengerelrendezés | Csak abban az esetben szükséges kitölteni, ha kipufogógáz tisztító berendezést használnak. | ||||||||||||||||||
| Beszívás módja | szívómotor / feltöltős motor | ||||||||||||||||||
| A hajón használt üzemanyag típusa | üzemolaj/üzemolaj vagy nehézolaj/kettős | ||||||||||||||||||
| Égéskamra | Nyitott/osztott kamra | ||||||||||||||||||
| Szelepnyílások elhelyezése | Hengerfejen/hengerfalon | ||||||||||||||||||
| Szelepnyílások mérete és száma | |||||||||||||||||||
| Üzemanyag-rendszer típusa | |||||||||||||||||||
| Egyéb tulajdonságok | |||||||||||||||||||
| Kipufogógáz-visszavezetés | nincs / van | ||||||||||||||||||
| Víz befecskendezés / emulzió | nincs / van | ||||||||||||||||||
| Levegő befúvás | nincs /van | ||||||||||||||||||
| Feltöltő hűtőrendszere | nincs / van | ||||||||||||||||||
| Kipufogógáz utókezelés | nincs / van | ||||||||||||||||||
| Kipufogógáz utókezelő típusa | |||||||||||||||||||
| Kettős üzemanyag rendszer | nincs / van | ||||||||||||||||||
| Gépcsalád/gépcsoport adatok (anyamotor kiválasztása próbapadi vizsgálathoz) | |||||||||||||||||||
| Gépcsalád/gépcsoport azonosítása | |||||||||||||||||||
| Feltöltés módja | |||||||||||||||||||
| Feltöltő hűtőrendszere | |||||||||||||||||||
| Kiválasztási feltételek (meghatározni) | Max. üzemanyag fogyasztás/egyéb (meghatározni) | ||||||||||||||||||
| Henger száma | |||||||||||||||||||
| Max. névleges teljesítmény hengerenként | |||||||||||||||||||
| Befecskendezés vezérlése (tartomány) | |||||||||||||||||||
| Max. üzemanyag-fogyasztás, anyamotor | |||||||||||||||||||
| Kiválasztott anyamotor | Anya- motor | ||||||||||||||||||
| Felhasználási terület | |||||||||||||||||||
| Emisszióvizsgálati jelentés száma ........................... Gépcsaládadatok * | Lap 2/5 | ||||||||||||||||||
| Kipufogócső | |||||||||||||||||||
| Átmérő | mm | ||||||||||||||||||
| Hossz | m | ||||||||||||||||||
| Szigetelés | nincs: | van: | |||||||||||||||||
| Szonda helye | |||||||||||||||||||
| Észrevétel | |||||||||||||||||||
| Mérőberendezés | |||||||||||||||||||
| Gyártó | Típus | Mérési tartomány | Kalibrálás | ||||||||||||||||
| Skálagáz Koncentrációja | Eltérés | ||||||||||||||||||
| Analizáló műszer | |||||||||||||||||||
| NOx analizáló | ppm | % | |||||||||||||||||
| CO analizáló | ppm | % | |||||||||||||||||
| CO2 analizáló | % | % | |||||||||||||||||
| O2 analizáló | % | % | |||||||||||||||||
| HC analizáló | ppm | % | |||||||||||||||||
| Fordulatszám | f/perc | % | |||||||||||||||||
| Nyomaték | N m | % | |||||||||||||||||
| Teljesítmény | kW | % | |||||||||||||||||
| Üzemanyagáram | % | ||||||||||||||||||
| Levegőáram | % | ||||||||||||||||||
| Kipufogó gázáram | -T | % | |||||||||||||||||
| Hőmérsékletek | |||||||||||||||||||
| Hűtőközeg | °C | °C | |||||||||||||||||
| Kenőanyag | °C | °C | |||||||||||||||||
| Kipufogógáz | °C | ' | °C | ||||||||||||||||
| Beszívott levegő | °C | °C | |||||||||||||||||
| Közbenső hűtésű levegő | °C | °C | |||||||||||||||||
| Üzemanyag | °C | °C | |||||||||||||||||
| Nyomások | |||||||||||||||||||
| Kipufogógáz | kPa | % | |||||||||||||||||
| Szívócső | kPa | % | |||||||||||||||||
| Légköri | kPa | % | |||||||||||||||||
| Páranyomás | |||||||||||||||||||
| Beszívott levegő | kPa | % | |||||||||||||||||
| Nedvességtartalom | |||||||||||||||||||
| Beszívott levegő | % | % | |||||||||||||||||
| Üzemanyag-jellemzők | |||||||||||||||||||
| Üzemanyagtípus | |||||||||||||||||||
| Üzemanyag tulajdonságai | Üzemanyag-elemzés | ||||||||||||||||||
| Sűrűség | ISO 3675 | kg/l | Karbon | tömeg % | |||||||||||||||
| Viszkozitás | ISO 3104 | mm2/mp | Hidrogén | tömeg % | |||||||||||||||
| Nitrogén | tömeg % | ||||||||||||||||||
| Oxigén | tömeg % | ||||||||||||||||||
| Kén | tömeg % | ||||||||||||||||||
| LHV / Hu | MJ/kg | ||||||||||||||||||
| Emisszióvizsgálati jelentés száma: Környezeti és gáznemű emissziós adatok * | Lap 4/5 | ||||||||||||||||||
| Üzemmód | 1 | 2 | 3 | ........ | 10 | ||||||||||||||
| Teljesítmény/nyomaték % | |||||||||||||||||||
| Fordulatszám % | |||||||||||||||||||
| Üzemmódindítás időpontja | |||||||||||||||||||
| Légköri nyomás kPa | |||||||||||||||||||
| Beszívott levegő hőmérséklete °C | |||||||||||||||||||
| Beszívott levegő páratartalma g/kg | |||||||||||||||||||
| Légköri tényező (f) | |||||||||||||||||||
| NOx koncentráció száraz/nedves ppm | |||||||||||||||||||
| CO koncentráció száraz/nedves ppm | |||||||||||||||||||
| CO2 koncentráció száraz/nedves ppm | |||||||||||||||||||
| O2 koncentráció száraz/nedves ppm | |||||||||||||||||||
| HC koncentráció száraz/nedves ppm | |||||||||||||||||||
| NOx páratartalom korrekciós tényező | |||||||||||||||||||
| Üzemanyag-specifikus tényező (FFH) | |||||||||||||||||||
| Száraz/nedves korrekciós tényező | |||||||||||||||||||
| NOx tömegáram kg/óra | |||||||||||||||||||
| CO tömegáram kg/óra | |||||||||||||||||||
| CO2 tömegáram kg/óra | |||||||||||||||||||
| O2 tömegáram kg/óra | |||||||||||||||||||
| HC tömegáram kg/óra | |||||||||||||||||||
| SO2 tömegáram kg/óra | |||||||||||||||||||
| NOx fajlagos emisszió g/kW óra | |||||||||||||||||||
| Emisszióvizsgálati jelentés száma ........................... Motor mérési adatai * | Lap 5/5 | ||||||||||||||||||
| Üzemmód | 1 | 2 | 3 | ... | 10 | ||||||||||||||
| Teljesítmény/nyomaték % | |||||||||||||||||||
| Fordulatszám | % | ||||||||||||||||||
| Üzemmód-indítás időpontja | |||||||||||||||||||
| Fordulatszám | f/perc | ||||||||||||||||||
| Segédüzemi teljesítmény | kW | ||||||||||||||||||
| Dinamométer beállítása | kW | ||||||||||||||||||
| Teljesítmény | kW | ||||||||||||||||||
| Effektív középnyomás | kPa | ||||||||||||||||||
| Üzemanyag-adagoló fogasléc állása | mm | ||||||||||||||||||
| Korrigálatlan fajlagos üz.ag. fogy. | g/kW óra | ||||||||||||||||||
| Üzemanyagáram | kg/óra | ||||||||||||||||||
| Levegőáram | kg/óra | ||||||||||||||||||
| Kipufogógáz-áram (gexhw) | kg/óra | ||||||||||||||||||
| Kipufogógáz-hőmérséklet | °C | ||||||||||||||||||
| Kipufogó ellennyomás | mbar | ||||||||||||||||||
| Henger hűtőfolyadék hőmérséklete, be | °C | ||||||||||||||||||
| Henger hűtőfolyadék hőmérséklete, ki | °C | ||||||||||||||||||
| Henger hűtőfolyadék nyomása | bar | ||||||||||||||||||
| Közbenső hűtésű levegő hőmérséklete | °C | ||||||||||||||||||
| Kenőanyag hőmérséklete | °C | ||||||||||||||||||
| Kenőanyag nyomása | bar | ||||||||||||||||||
| Nyomásesés a szívoldalon | mbar | ||||||||||||||||||
6. függelék
A kipufogógáz-tömegáram számítása (szénegyensúlymódszer)
(NOx Műszaki Előírások, 5. fejezet)
1. Bevezetés
1.1 Ez a függelék a kipufogógáz- tömegáram és/vagy az égési levegőfogyasztás kiszámítását tárgyalja. Az alábbiakban ismertetett mindkét módszer a kipufogógáz-koncentráció mérésén és az üzemanyag-fogyasztás ismeretén alapszik. A szén-egyensúlymérés módszeréhez tartozó képletben használt mennyiségek és változók jelölése és meghatározása a Rövidítések, Indexek és Jelölések 4. táblázatában vannak összefoglalva.
1.2 Ez a függelék a kipufogógáz-tömegáram kiszámítására a következő két módszert tartalmazza: az 1. módszer (szénegyensúly) csak olyan üzemanyagok esetén használható, amelyek nem tartalmaznak oxigént és nitrogént; a 2. módszer (univerzális, nitrogén/oxigén egyensúly) a H, C, S, O, N alkotókat, ismert összeállításban tartalmazó üzemanyagokra alkalmazható.
1.3 A 2. módszer az összes formula, beleértve az állandókat is, egy könnyen érthető, de univerzális levezetését biztosítja. Ez a módszer azért előnyös, mert sok az olyan eset, amikor a jelenleg rendelkezésre álló konstansok, figyelmen kívül hagyva lényeges paramétereket, elkerülhető hibákhoz vezethetnek. A 2. módszer képleteinek alkalmazásával a lényeges paraméterek számítása, a szokványostól eltérő feltételek esetén, szintén lehetséges.
1.4 Az 1. táblázat példákat tartalmaz néhány kiválasztott üzemanyag paramétereit illetően. Az üzemanyag összetételére vonatkozó értékek csak referenciaként tekinthetők, a használt üzemanyag tényleges összetételére vonatkozó értékek helyett nem használhatók.
1.5 Hacsak nincs másként előírva, a jelen függelék által megkövetelt minden számítási eredményt rögzíteni kell a motor vizsgálati jegyzőkönyvében, az Előírások 5.10 részében foglaltaknak megfelelően.
2. 1. Módszer, szénegyensúly
2.1 Ez a módszer 6 lépést foglal magába, amelyeket a kipufogógáz koncentrációjának kiszámításakor, figyelembe véve az üzemolaj jellemzőit.
2.2. Az 1. módszer szerinti számítási formula csak az oxigént nem tartalmazó üzemanyagok esetében érvényes.
1. Táblázat - Néhány kiválasztott üzemanyag paraméterei (példák)
| Üzemanyag | C% | H% | S% | O% | EAF | FFH | FFW | FFD | EXHDENS | |
| Dízel | 86.2 | 13.6 | 0.17 | 0 | 1 | 1.835 | 0.749 | -0.767 | 1.294 | |
| 1.35 | 1.865 | 1.293 | ||||||||
| 3.5 | 1.920 | 1.292 | ||||||||
| RME | 77.2 | 12.0 | 10.8 | 1 | 1.600 | 0.734 | -0.599 | 1.296 | ||
| 1.35 | 1.63 | 1.295 | ||||||||
| 3.5 | 1.685 | 1.292 | ||||||||
| Metanol | 37.5 | 12.6 | 0 | 50.0 | 1 | 1.495 | 1.046 | -0.354 | 1.233 | |
| 1.35 | 1.565 | 1.246 | ||||||||
| 3.5 | 1.705 | 1.272 | ||||||||
| Etanol | 52.1 | 13.1 | 0 | 34.7 | 1 | 1.65 | .965 | -0.49 | 1.26 | |
| 1.35 | 1.704 | 1.265 | ||||||||
| 3.5 | 1.807 | 1.281 | ||||||||
| Földgáz * | ||||||||||
| 60.6 | 19.3 | 0 | 1.9 | 1 | 2.509 | 1.078 | -1.065 | 1.257 | ||
| 1.35 | 2.572 | 1.265 | ||||||||
| 3.5 | 2.689 | 1.28 | ||||||||
| Propán | 81.7 | 18.3 | 0 | 0 | 1 | 2.423 | 1.007 | -1.025 | 1.268 | |
| 1.35 | 2.473 | 1.273 | ||||||||
| 3.5 | 2.564 | 1.284 | ||||||||
| Bután | 82.7 | 17.3 | 0 | 0 | 1 | 2.298 | 0.952 | -0.97 | 1.273 | |
| 1.35 | 2.343 | 1.277 | ||||||||
| 3.5 | 2.426 | 1.285 |
2.3 Első lépés: sztöchiometrikus levegőszükséglet számítása
2.3.1 Tökéletes égési folyamat
C + O2 → CO2 (1-1)
4H + O2 → 2H2O (1-2)
S + O2 → SO2 (1-3)
STOIAR = (BET/12.011 + ALF/(4·100794) + GAM/32.060)·319988/23.15 (1-4)
2.4. Második lépés: légfelesleg tényező számítása, tökéletes égés esetén, a CO2 koncentráció alapján
EAFCDO = ((BET·10·22.262/(12.011·1000))/(COD2D/100) + STOIAR·02.315/1.42895-BET·10·22.262/(12.011·1000)-GAM·10·21.891/(32.060·1000))/STOIAR·(0.7685/1.2505 + 0.2315/1.42895)) (1-5)
2.5. Harmadik lépés: a hidrogén-karbon viszony számítása
HTCRAT = ALF·12.011/(1.00794·BET) (1-6)
2.6 Negyedik lépés: a szárazhidrogénkoncentráció-számítás az ECE R49 eljárás alapján, figyelembe véve az üzemanyag jellemzőit és a levegő - üzemanyag viszonyt.
2.6.1 A koncentráció átszámítása szárazról nedvesre:
| CONCnedves = CONCszáraz ·1 - FFH üzemanyag-fogyasztás/levegőfogy.) | (1-7) | |||||
| FFH· | üzemanyag-fogy. | = | víz az égési folyamatból | (1-8) | ||
| szárazlevegő-fogy. | nedves kipufogógáz teljes térfogata | |||||
Nedves kipufogógáz teljes térfogata = égési levegő nitrogénje + oxigénfelesleg + az égési levegő argontartalma + az égési levegő CO2 tartalma + az égési folyamatból származó víz + az égésből származó CO2 + az égésből származó SO2. (1-9)
FFH · GFUEL/GAIRD = (10 · ALF · MVH2O/(2 · 1.0079 · 1000))
·GFUEL/((0.7551/1.2505 · (GAIRD/(GFUEL
·STOIAR)) · STOIAR + 0.2315/1.42895
·((GAIRD/GFUEL · STOIAR)) -1) · STOIAR
+ 0.0129/1.7840 · (GAIRD/(GFUEL · STOIAR))
·STOIAR + 0.0005/1.9769 · (GAIRD/(GFUEL
·STOIAR)) · STOIAR + (ALF · 10 · MVH2O/(2
·1.0079 · 1000)) + (BET · 10 · MVCO2/(12.011
·1000)) + (GAM · 10 · MVSO2/(32.060 * 1000)))
·GFUEL) (1-10)
ahol:
MVH2O = 22.401 dm3/mol
MVCO2 = 22.262 dm3/mol
MVSO2 = 21.891 dm3/mol
2.6.2 Így a formula:
FFH · GFUEL/GAIRD = (0.111127 · ALF)/(0.055583 · ALF - 0.000109 · BET
- 0.000157 · GAM + 0.773329 · (GAIRD/GFUEL)) (1-11)
és
FFH = (0.111127 · ALF)/(0.773329 + (0.055583 · ALF - 0.000109 · BET - 0.000157 · GAM) · (GFUEL/GAIRD)) (1-12)
2.6.3 A légfeleslegtényezőt a következőképpen definiáljuk:
lv = levegőfogyasztás / (üzemanyag-fogyasztás·
sztöchiometrikus levegőigény) (1-13)
EAFCDO = GAIRD/(GFUEL · STOIAR) (1-14)
GAIRD = EAFCDO · GFUEL · STOIAR (1-15)
CWET = CDRY · (1-FFH · GFUEL/GAIRD)
= CDRY · (1-FFH · GFUEL/(EAFCDO · GFUEL · STOIAR))
= CDRY · (1-FFH/ (EAFCDO · STOIAR)) (1-16)
CDRY = CWET/(1-FFH/(EAFCDO · STOIAR))
CWET = EAFCDO · STOIAR/(EAFCDO · STOIAR-FFH) (1-17)
HCD = HCW · EAFCDO · STOIAR/(EAFCDO · STOIAR - FFH) (1-18)
2.7 Ötödik lépés: a légfelesleg tényező számítása az Egyesült Államok Szabványgyűjteménye, 40. szakasz (40CFR86.345-79) által előírt eljárások alapján.
EXHPCN = (CO2D/100) + (COD/106) + (HCD/106) (1-19)
lv = EAFEXH = (1/EXHPCN - COD/(106 · 2 · EXHPCN)
- HCD/(106 · EXHPCN) + HTCRAT/4 · (1-HCD/(106
·EXHPCN)) - 0.75 · HTCRAT/(3.5/COD/(106
·EXHPCN)) + ((1-3.5)/(1- HCD/(106
·EXHPCN)))))/(4.77 · (1+HTCRAT/4)) (1-20)
2.8 Hatodik lépés: a kipufogótömeg számítása
Kipufogó-tömegáram = Üzemanyag-fogyasztás + égési levegő fogy. (1-21)
(a 4. lépésben meghatározott légfelesleg-tényezővel)
levegőfogyasztás = lv · üzemanyag-fogyasztás · sztöchiometrikus levegőigény (1-22)
Kipufogó-tömegáram = Üzemanyag-fogyasztás · (1+lv · sztöchiometrikus levegőigény (1-23)
GEXHV = GFUEL · (1+EAFEXH · STOIAR) (1-24)
3. 2. Módszer, univerzális, karbon/oxigén egyensúly
3.1 Bevezetés
Az alábbiakban a karbon- és szénegyensúly módszerének egy könnyen érthető leírása következik. Ez akkor használható, ha az üzemanyag-fogyasztást mérni lehet, és a kipufogógáz alkotóinak koncentrációja ismert.
3.2 A kipufogó -tömegáram számítása a szénegyensúly alapján
3.2.1 Egyszerűsítés tökéletes égés esetén:
3.3 A kipufogó-tömegáram számítása az oxigénegyensúly alapján
ahol:
3.3.1 Egyszerűsítés tökéletes égés esetén:
3.4 Az oxigénegyensúly levezetése tökéletlen égésre
3.4.1 Az oxigénbelépés g/órában:
GAIRW·TAU·10+GFUEL·EPS·10 (2-7)
3.4.2 Az oxigénkilépés g/órában:
Az alábbi definíciók és formulák alapján az egyes gázkomponensek kiszámítása g/órában történik, nedves kipufogógázra vonatkoztatva (GC a korom g/órában).
3.4.3 Az EXHDENS kiszámítása a 3.6 pont (2-42) formula segítségével történik.
ahol:
GEXHW = GAIRW+GFUEL (2-19)
3.4.4 Az első zárójeles kifejezést 1. faktornak, a másodikat pedig 2. faktornak definiáljuk (lásd még a (2-4) és (2-5) formulát is).
3.4.5 A levegőfogyasztás tömege és a kipufogó-gáztömeg a következő képletek alapján számolható:
3.5 A szénegyensúly levezetése tökéletlen égésre
3.5.1 Szénbemenet g/órában:
GFUEL·BET·10 (2-22)
3.5.2 Szénkimenet g/órában:
3.5.3 Az alábbi definíciók és formulák alapján az egyes gázkomponensek kiszámítása g/órában történik, nedves kipufogógázra vonatkoztatva (GC a korom g/órában).
3.5.4 Az egyensúlyi állapotra:
Szénbemenet = szénkimenet
3.5.5 A kipufogó-gázáram számítása a szénegyensúly alapján:
3.6 A kipufogógáz térfogati összetételének és sűrűségének számítása tökéletlen égés esetén
| VCO = COW·10-6·VEXHW | (2-30) | |
| VNO = NOW·10-6·VEXHW | (2-31) | |
| VNO2 = NO2W·10-6·VEXHW | (2-32) | |
| VHC = HCW·10-6·VEXHW | (2-33) |
| VEXHW = VH20 + VCO2 + VO2 + VN2 + VSO2 + VCO + VNO + VNO2 + VHC | (2-40) | |
| VEXHD = VEXHW - VH2O | (2-41) | |
| EXHDENS = GEXHW / VEXHW | (2-42) | |
| KEXH = VEXHD / VEXHW | (2-43) |
3.7 Program a kipufogó-tömegáram számítására
3.7.1 Mind a szénre, mind az oxigénre vonatkozó sztöchiometrikus számítások eredményei a kipufogó-tömegáram teljes összetételét adják, beleértve a víztartalmat is.
3.7.2 A programban szereplő formulák főként nedves kipufogáson alapszanak.
3.7.3 Szárazon mért koncentrációk (O2 és CO2) esetén, a szárazról nedvesre való átszámítási faktort, KWEXH (= KW,r) kell használni.
3.7.4 A program, ismert KWEXH esetén számolja a kipufogó-tömegáramot, és ismert kipufogó-gázáram esetén számolja a KWEXH-t. Ha egyik mennyiség sem ismert, akkor a program felvesz egy előzetes KWEXH értéket (=KW,r), majd addig iterál, amíg a két mennyiség összeillik, és nem változik tovább.
3.7.5 Ha a tömegegyensúly formulát a program nélkül használják, akkor az alábbi száraz-nedves korrekciós faktort kell alkalmazni:
3.7.6. A képlet egy másik formája
3.7.7 A száraz-nedves korrekció, KWEXH = KW,r, általános képletének különféle változatai lehetségesek.
3.7.8 A (2-44) és (2-44a) képletek, valamint az Előírások 5.12.2.3 pontja alatti (12) képlet nem teljesen pontosak, mert az égés során képződő vízre és a beszívott levegő víztartalmára vonatkozó korrekciók nem additívak.
3.7.9 A pontos formula:
ahol:
RhoEXHDAC = kipufogógáz-sűrűség száraz égési levegő fogyasztással (kg/m3)
RhoH2O = vízpárasűrűség (kg/m3)(MWH2O/MVH2O)
3.7.10 Az Előírások 5.12.2.3 pontja alatti (12) képlet és a (2-45) formula összehasonlítása alapján a KW,r faktor nagyon kis eltéréseket mutat, ahogy az a következő példákból is kitűnik:
| Páratartalom g/kg | KW,r eltérései (összehasonlítva (2-45)-tel) % | |
| 10.0 | 0.2 | |
| 25.0 | 0.5 |
3.7.11 A (2-45) formula nem túlságosan praktikus, mert sok esetben az RhoEXHDAC nem ismert, és nem tartalmazza az üzemanyag-specifikus FFH faktort. Emiatt, az Előírások 5.12.2.1-5.12.3.5 pontjai alatti, sokkal praktikusabb, (9), (10), (12) és (13) formulákat használjuk; a hiba < 0.2% (legtöbb esetben) elhanyagolható.
3.8 Az FFD és FFW üzemanyag-specifikus tényezők számítása a kipufogó-gázáram meghatározásához
3.8.1 Az alábbi képletek segítségével:
VEXHW = VH2O+VCO2+VO2+VN2+VSO2 (2-48)
VEXHD = VCO2+VO2+VN2+VSO2 (2-49)
és a (2-34), (2-35), (2-37), (2-38) és (2-39) formuláknak megfelelően, a tényezőket megkaphatjuk a (2-50) és (2-52) képletekből, értelemszerűen:
3.8.2 Ugyanez a formula számokkal:
FFW = 0.05557·ALF-0.00011·BET-0.00017·GAM+0.0080055·DEL+0.006998·EPS (2-51)
3.8.3 Az FFD-re vonatkozó képlet hasonló; az egyetlen különbség a vízre vonatkozó ALF tényező.
3.8.4 Ugyanez a formula számokkal:
FFD = -0.05564·ALF-0.00011·BET-0.00017·GAM+0.0080055·DEL = 0.006998·EPS (2-53)
3.9 Az üzemanyag-specifikus FFH faktor levezetése
3.9.1 A nedves koncentráció kiszámítására a száraz koncentrációból az Előírások 5.12.2 pontjában foglaltaknak megfelelően:
conc(nedves) = KW,r·conc(száraz) (2-54)
Megjegyzés: A következő levezetésben az eredetileg feltüntetett változók jelölése különbözik a rövidítésekben megadottaktól, az előzőkben említett programban a változókra használt nevek miatt; pl. KW,r = KWEXH = KWEXH.
3.9.2 Az FFH levezetése száraz belépőlevegőt vesz figyelembe, mivel a (8) formula a belépőlevegő víztartalmát elkülönítve kezeli.
és ahol:
conc(nedves) VEXHW = conc(száraz) VEXHD (2-56)
(Térfogatok egyensúlya)
és ahol:
3.9.3 Ez az univerzális formula, amely minden üzemanyagra alkalmazható (ismert kipufogógáz-sűrűség esetén), dízelolajra az alábbi módon egyszerűsíthető:
7. függelék
Ellenőrzőlista a motorparaméter-ellenőrzési módszerhez
(NOx Műszaki Előírások, 6.2.3.5)
1 Az alábbiakban felsorolt paraméterek közül néhány esetében nem csak egy vizsgálati módszer létezik. Ilyen esetekben az alábbi módszerek valamelyike vagy kombinációja lehet alkalmas az előírásoknak való megfelelőség megállapítására. Az Igazgatás jóváhagyásával és a motor gyártójának közreműködésével, a hajó üzemeltetője kiválaszthatja, hogy melyik módszer az alkalmas.
.1 „befecskendezési időpont” paraméter
.1 üzemanyagvezérlőbütyök-állás (az egyes bütykök vagy ha azok nem állíthatók, a vezértengely),
- megválasztható (konstrukciótól függően): a szivattyúhajtás és vezérlőbütyök közötti elem helyzete,
- megválasztható adagolóhüvelyes szivattyúknál: VIT index és bütyökhelyzet vagy hüvelyhelyzet,
- egyéb adagolóhüvelyes berendezés;
.2 szállítás kezdete adott fogasléchelyzet esetén; (dinamikus nyomás mérése);
.3 befecskendező szelep nyitása meghatározott terhelésre, pl. Hall szenzor vagy gyorsításérzékelő használatával;
.4 terhelésfüggő üzemi értékek, mint töltőlevegő-nyomás, égési csúcsnyomás, töltőlevegő-hőmérséklet, kipufogógáz-hőmérséklet, szembeállítva az NOx emissziót mutató diagramokkal. Ezen túlmenően, biztosítani kell, hogy a kompresszió-viszony feleljen az előzetesen hitelesített értéknek (lásd 1.7).
Megjegyzés: Az adott befecskendezési időpont meghatározásához ismerni kell az emissziós határértékekhez vagy az NOx kibocsátást a vezérlés függvényében mutató diagramokhoz - a próbapadi NOx mérések eredményeinek megfelelően - tartozó megengedett beállításokat.
.2 „befecskendezőfúvóka” paraméter
.1 specifikáció és alkatrész-azonosító szám
.3 „befecskendezőszivattyú” paraméter
.1 alkatrész-azonosító szám (a hüvely és dugattyú konstrukció meghatározásával)
.4 „üzemanyagadagoló bütyök” paraméter
.1 alkatrész azonosító szám (profil specifikálással)
.2 a szállítás kezdete és vége meghatározott fogaslécállásnál (dinamikus nyomás-mérés)
.5 „befecskendezési nyomás” paraméter
.1 csak egyesített vezetékes rendszerre: terheléstől függő nyomás a vezetékben, az NOx-el való kölcsönhatást mutató diagram
.6 „égéstér” paraméter
.1 a hengerfej és a dugattyúalkatrész-azonosító száma
.7 „kompresszió viszony” paraméter
.1 tényleges dugattyúhézag ellenőrzése
.2 hajtókar és hajtórúd-betétlemez ellenőrzése
.8 „turbóeltöltő típus és gyártmány” paraméter
.1 típus és specifikáció
.2 terhelésfüggő töltőlevegő-nyomás, az NOx-el való kölcsönhatást mutató diagram
.9 „töltőlevegő hűtő, töltőlevegő előfűtő” paraméter
.1 típus és specifikáció
.2 terhelésfüggő töltőlevegő-nyomás, vonatkoztatási feltételekre korrigálva, az NOx-re való hatást mutató diagram
.10 „szelepvezérlés” paraméter (csak 4-ütemű motorokra, alsó holtpont előtti szívószelep zárással)
.1 vezérlőbütyök helyzete
.2 tényleges beállítás ellenőrzése
.11 „vízbefecskendezés” paraméter (értékeléshez: az NOx-re való hatást mutató diagram)
.1 terhelésfüggő vízfogyasztás (monitoring)
.12 „emulgeált üzemanyag” paraméter (értékeléshez: az NOx-re való hatást mutató diagram)
.1 terhelésfüggő üzemanyag-szabályozó fogasléchelyzet (monitoring)
.2 terhelésfüggő vízfogyasztás (monitoring)
.13 „kipufogógáz visszavezetés” paraméter (értékeléshez: az NOx-re való hatást mutató diagram)
.1 a visszavezetett kipufogógáz terhelésfüggő tömegárama (monitoring)
.2 CO2 koncentráció a friss levegő-kipufogógáz keverékben („öblítőlevegő”) (monitoring)
.3 O2 koncentráció az „öblítőlevegőben” (monitoring)
.14 „szelektív gyorsított redukció” paraméter (SCR)
.1 a redukálószer terhelésfüggő tömegárama (monitoring) és időközönkénti szúrópróba az SCR utáni NOx koncentrációra vonatkozóan (értékeléshez: az NOx-re való hatást mutató diagram)
2 Azokra a motorokra, amelyek visszajelzés nélküli, szelektív gyorsított redukcióval rendelkeznek, hasznos beépíteni egy opcionális NOx mérőt (időszakonkénti szúrópróbára vagy folyamatos mérésre), amely megmutatja, hogy az SCR hatékonysága megfelel-e a bizonyítvány kiadásakor fennálló állapotnak, függetlenül attól, hogy a környezeti feltételek vagy az üzemanyag minősége miatt a nyers kipufogógáz megváltozott.
A KONFERENCIA
ELFOGADVA az 1978. évi Jegyzőkönyvvel módosított, A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezményt módosító 1997. évi Jegyzőkönyvet (a továbbiakban: az 1997. évi Jegyzőkönyv);
FELISMERVE, hogy a hajókba beépített dízelmotorokból származó nitrogén-oxidok hatása káros a környezetre, savasodást, ózonképződést, tápanyag-feldúsulást okoz és globális egészségkárosító hatása van;
TUDATÁBAN az 1979. évi Egyezmény jegyzőkönyveinek és nyilatkozatainak a távolsági, határokon átmenő légszennyezésről, amelyek inter alia érintik a nitrogén-oxid kibocsátásának, ill. a határokon átterjedő szétáramlásának csökkentését;
TUDOMÁSUL VÉVE a MARPOL 73/78 VI. melléklete 13. szabályát, amely kötelezővé teszi a Műszaki Előírás alkalmazását a dízel hajómotorok nitrogén-oxid kibocsátásának ellenőrzésére;
FELISMERVE TOVÁBBÁ azt a számos delegáció által megfogalmazott aggodalmat, hogy ezekkel a korlátozásokkal nem érhető el a nitrogén-oxid-kibocsátás kívánt mértékű csökkenése, valamint, hogy ezek a delegációk támogatják a MARPOL 73/78 VI. melléklet 13. szabálya (3) bekezdés (a) alpontja felülvizsgálatát szigorúbb emissziós határértékek előírása céljából, számításba véve a szóban forgó emissziók káros hatását a környezetre, továbbá bármilyen műszaki fejlesztést a hajómotorok területén,
1. FELKÉRI a Tengerészeti Környezetvédelmi Bizottságot, hogy sürgősséggel vizsgálja felül a nitrogén-oxid emissziós határértékeket, az 1997. évi Jegyzőkönyv hatálybalépését követően legalább 5 évenként és, ha a felülvizsgálat eredményei alapján ez helyénvaló, készítsen kiegészítéseket a MARPOL 73/78 VI. melléklet 13. szabálya (3) (a) bekezdéséhez valamint a hajó dízelmotorokból származó nitrogén-oxid-emisszió ellenőrzésére vonatkozó Műszaki Előírásokhoz;
2. JAVASOLJA, hogy bármely emissziókorlátozó kiegészítés foganatosításának dátumáról a műszaki lehetőségek számításba vételével döntsenek.
A KONFERENCIA
ELFOGADVA az 1978. évi Jegyzőkönyvvel módosított, A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezményt módosító 1997. évi Jegyzőkönyvet (a továbbiakban: az 1997. évi Jegyzőkönyv);
TUDOMÁSUL VÉVE, hogy a MARPOL 73/78 VI. melléklete 14. szabályának (2) bekezdése rendelkezik a hajókon használt nehézolajok nemzetközileg átlagos kéntartalmának folyamatos figyeléséről, a Szervezet által kidolgozandó útmutatásoknak megfelelően,
1. FELKÉRI a Tengerészeti Környezetvédelmi Bizottságot, hogy az érdekelt szervezetekkel együttműködve, dolgozzon ki ajánlásokat a hajókon használt nehézolajok nemzetközileg átlagos kéntartalmának folyamatos figyelésére; és
2. SÜRGETI a Szervezethez tartozó tagállamokat, hogy az érintett szervezetek részére biztosítsák a szóban forgó ajánlások kidolgozásához és foganatosításához szükséges erőforrásokat és szakértelmet.
A KONFERENCIA
TUDOMÁSUL VÉVE, hogy az 1978. évi Jegyzőkönyvvel módosított, A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezményt módosító 1997. évi Jegyzőkönyv (a továbbiakban: az 1997. évi Jegyzőkönyv), valamint a VI. mellékletben foglaltak lehetővé teszik Ellenőrzött SOx Kibocsátási Körzetek kijelölését, ahol ennek a speciális feltételei teljesülnek;
FELISMERVE számos ország érintettségét a hajózásból eredő kénlerakódást illetően, főleg az Északi-tengeren, valamint ennek a kénlerakódásnak a káros hatásait;
TUDOMÁSUL VESZI a Konferencia előterjesztését, hogy az Északi-tenger legyen Ellenőrzött SOx Emissziós Körzet,
1. FELKÉRI a Tengerészeti Környezetvédelmi Bizottságot (MEPC), hogy vizsgálja meg a fenti előterjesztést az Északi-tengerre vonatkozóan, és az elbírálás legyen összhangban a MARPOL 73/78 VI. melléklet II. függelékében foglalt feltételekkel az Ellenőrzött SOx Emissziós Körzetek kijelölésére vonatkozóan, és feleljen meg a Tengerészeti Biztonsági Bizottság, a Tengerészeti Környezetvédelmi Bizottság és ezek testületei ajánlásainak a munka megszervezését és végrehajtásának módját illetően;
2. SZINTÉN FELKÉRI a MEPC-t, hogy tegye meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a fenti előterjesztés vizsgálatának eredményeképpen meghozott bármely intézkedés a lehető leghamarabb foganatosítható legyen.
A KONFERENCIA
ELFOGADVA az 1978. évi Jegyzőkönyvvel módosított, A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezményt módosító 1997. évi Jegyzőkönyvet (a továbbiakban: az 1997. évi Jegyzőkönyv);
TUDOMÁSUL VÉVE, hogy a MARPOL 73/78 VI. melléklet 5. és 6. szabálya által előírt követelmények hasonlóak a MARPOL 73/78 I. és II. mellékletében foglaltakhoz;
TOVÁBBÁ TUDOMÁSUL VÉVE, hogy a Tengerészeti Környezetvédelmi Bizottság, a huszonkilencedik ülésén, az MEPC 39/29 számú határozatával elfogadta a MARPOL 73/78 I. és II. mellékletének kiegészítését a felülvizsgálatok és bizonyítványkiadás egy harmonizált rendszerével, amely ugyanazon a napon lép hatályba, mint az 1988. évi SOLAS és Merülési-vonal Jegyzőkönyvek;
FELISMERVE az 1988. évi Jegyzőkönyvek közelgő hatálybalépését, feltehetően az 1997. évi Jegyzőkönyv hatálybalépését megelőzően;
FELISMERVE TOVÁBBÁ annak szükségességét, hogy a harmonizált felülvizsgálati és bizonyítványkiadási rendszer, a MARPOL VI. mellékletében foglaltakat illetően, bevezetésre kerüljön az 1988. évi Jegyzőkönyvek hatálybalépésekor,
1. FELKÉRI a Tengerészeti Környezetvédelmi Bizottságot arra, hogy
(a) fejlessze ki a felülvizsgálat és bizonyítványkiadás harmonizált rendszerét, amely a MARPOL 73/78 VI. mellékletének jelenlegi 5. és 6. szabályát váltja fel,
(b) tegyen intézkedéseket, hogy a MARPOL 73/78 VI. melléklete azonnal kiegészítésre kerüljön, az 1997. évi Jegyzőkönyv életbelépésekor;
2. JAVASOLJA az 1997. évi Jegyzőkönyvben szerződő feleknek, akik egyben az 1988. évi Jegyzőkönyvek aláírói is, hogy a felülvizsgálat és bizonyítványkiadás 1(a) pontban hivatkozott, harmonizált rendszerét, mint a VI. melléklet 5. és 6. szabályával egyenértékűt, az 1997. évi Jegyzőkönyv életbelépésekor tegyék hatályossá, ha akkorra az 1988. évi Jegyzőkönyvekben foglaltak már életbe léptek.
A KONFERENCIA
ELFOGADVA az 1978. évi Jegyzőkönyvvel módosított, A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezményt módosító 1997. évi Jegyzőkönyvet (a továbbiakban: az 1997. évi Jegyzőkönyv);
TUDOMÁSUL VÉVE, hogy a MARPOL 73/78 VI. mellékletének 12. szabálya megtiltja ózongyengítő anyagokat (beleértve a halonokat is) tartalmazó új berendezések beépítését, valamint a módosított Életbiztonság a tengeren 1974. évi nemzetközi egyezmény II-2/5.3.1 szabálya jelenleg megtiltja halogénezett hidrokarbonokkal működő új rendszerek telepítését minden hajóba;
FIGYELEMMEL arra, hogy a fentiek megkövetelik helyettesítő anyagok használatát a fedélzeti tűzoltó rendszerekben, és hogy a potenciális helyettesítő anyagok egyike a perfluor-szénhidrogének (PFC) közül kerülhet ki;
EMLÉKEZETBEN TARTVA azt, hogy nem ismert olyan sürgető igény, amely megkövetelné a PCF-ek alkalmazását a felszíni hajók tűzoltó rendszereiben;
FELISMERVE, hogy a PCF-ek élettartama az atmoszférában 3,200-tól 50,000 évig terjedhet, és az ilyen vegyületek rendkívül magas globális felmelegítő potenciálja okozta következmények alapvetően visszafordíthatatlanok;
FELISMERVE TOVÁBBÁ, hogy az ENSZ Keretegyezmény a klímaváltozásról megerősítette, hogy a PCF-ek a globális felmelegedést leginkább okozó, rendkívül hosszú élettartamú vegyi anyagok közé tartoznak, és intézkedéseket helyezett kilátásba a PCF-ekre vonatkozóan;
TÖREKEDVE annak elkerülésére, hogy egy környezeti problémát egy másikra cseréljen;
FELKÉRI a Tengerészeti Környezetvédelmi Bizottságot és a Tengerészeti Biztonsági Bizottságot, hogy sürgősen mérlegeljen bármilyen megfelelő intézkedést, beleértve egy azonnali moratóriumot vagy a jelenlegi rendelkezések kiegészítését a PCF-ek fedélzeti tűzoltó rendszerekben való használatának megtiltására.
A KONFERENCIA
ELFOGADVA az 1978. évi Jegyzőkönyvvel módosított, A hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezményt módosító 1997. évi Jegyzőkönyvet (a továbbiakban: az 1997. évi Jegyzőkönyv);
FELISMERVE, hogy a CO2 emissziók, lévén üvegházhatású gázok, károsan hatnak a környezetre,
FELISMERVE TOVÁBBÁ, hogy a MARPOL 73/78 VI. melléklete nem irányul a hajókból származó CO2 emissziókra,
TUDOMÁSUL VÉVE, hogy a klímaváltozásról szóló ENSZ Keretegyezményt aláírók felismerték a üvegházhatású gázok káros befolyását az atmoszféra állapotára, és elismerték, hogy a nemzetközi hajózás és légi közlekedés hozzájárul az emissziók globális felhalmozódásához;
TUDOMÁSUL VÉVE TOVÁBBÁ az UNFCCC felismerését, miszerint a klímarendszert a jelen és jövő emberisége javára meg kell védeni; és hogy a klímaváltozás globális jellege miatt a világ összes országainak a lehető legszélesebb összefogására van szükség; továbbá hogy az UNFCCC kötelezi a tagjait a klímaváltozás okainak megelőzésére, elhárítására vagy minimalizálására és a káros hatások enyhítésére;
1. FELKÉRI a Szervezet Főtitkárát, hogy az üvegházhatású gázok emissziójára vonatkozó információcserét illetően működjön együtt az UNFCCC ügyvezető titkárával;
2. FELKÉRI a Szervezetet, hogy az UNFCCC-vel együttműködve készítsen tanulmányt a hajókról származó CO2 emisszióra vonatkozóan annak meghatározására, hogy ez százalékosan milyen mennyiséget képvisel a globális CO2 emisszió felhalmozásban. A tanulmánynak becslést kell adnia a jelen évre vonatkozó emisszióra, ahol ez megalapozottan becsülhető, és annak megállapítására is irányulnia kell, hogy a hajókból származó károsanyag-kibocsátás és annak aránya a globális emissziós felhalmozódáson belül hogyan változhat az elkövetkező években, a helytálló tudományos elemzésekkel megalapozottan előrevetíthető, mind a más szektorokban megvalósítandó emissziócsökkentések, mind az egyéb tendenciák fényében;
3. FELKÉRI TOVÁBBÁ a Tengerészeti Környezetvédelmi Bizottságot annak megvizsgálására, hogy milyen CO2 csökkentési stratégiát lehet megvalósítani a CO2, valamint más, légköri és hajóüzemi szennyezők viszonyának a fényében, különös tekintettel az NOx-re, amelynek emissziója fordított arányban lehet a CO2 kibocsátás csökkenésével;
4. SÜRGETI a Szervezet tagállamait, hogy működjenek közre a fent említett tanulmány elkészítésében, és javasoljanak bármilyen alkalmas stratégiát a Tengerészeti Környezetvédelmi Bizottságnak.
(IBC KÓDEX, pontatlan kifejezések)
A TENGERÉSZETI KÖRNYEZETVÉDELMI BIZOTTSÁG
EMLÉKEZTETVE a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetre vonatkozó egyezmény 38(a) fejezetére a Bizottságnak a hajózás okozta szennyezés megelőzéséről és ellenőrzéséről szóló, nemzetközi egyezmények alapján kirótt feladatait illetően,
EMLÉKEZTETVE TOVÁBBÁ a MEPC.19(22) határozatra, amellyel a Veszélyes vegyi anyagokat ömlesztve szállító hajók építési és felszerelési nemzetközi kódexét (IBC Kódex) elfogadta,
TUDOMÁSUL VÉVE az 1978. évi Jegyzőkönyvvel módosított, a Hajók által okozott szennyezés megelőzésére vonatkozó 1973. évi nemzetközi egyezmény (a továbbiakban „1973. évi Egyezmény”) 16. Cikkét, továbbá az 1973. évi Egyezménnyel összefüggő, 1978. évi Jegyzőkönyv VI. fejezetét (a továbbiakban „1978. évi Jegyzőkönyv”), amelyek együtt határozzák meg az 1978. évi Jegyzőkönyv módosításának módját, és tárgyalják a Szervezet megfelelő testületének feladatait az 1978. évi Jegyzőkönyvvel módosított, 1973. évi Egyezmény (MARPOL 73/78) módosításának mérlegelését és elfogadását illetően,
TUDOMÁSUL VÉVE, hogy a Tengerészeti Biztonsági Bizottság, a hatvanhetedik ülésén, az MSC.58(67) határozatával, összhangban az Életbiztonság a tengeren tárgyú 1974. évi nemzetközi egyezmény (SOLAS 74) VIII(b)(iv) fejezetével, elfogadta a várhatóan 1998. július 1-jén hatályba lépő Kódex módosítását a pontatlan kifejezésekre vonatkozóan,
TEKINTETTEL arra, hogy rendkívül lényeges, hogy az IBC Kódex rendelkezései, amelyek kötelező érvényűek mind MARPOL 73/78, mind a SOLAS 74 alapján, azonosak maradjanak,
FIGYELEMBE VÉVE az Ömlesztett folyadékok és gázok Albizottság első ülésének ajánlását, amely az 1973. évi Egyezmény 16(2)(a) fejezetének megfelelően körözve volt,
1. ELFOGADJA, az 1973. évi Egyezmény 16(2)(b) fejezetével összhangban, az IBC Kódex kiegészítését, amelynek szövegét ennek a határozatnak a mellékletében teszi közzé;
2. MEGHATÁROZZA, az 1973. évi Egyezmény 16(2)(f)(iii) bekezdésével összhangban, hogy a módosítások elfogadottnak tekintendők 1998. január 10-én, hacsak ezt a dátumot megelőzően, nem kevesebb, mint a SOLAS Egyezményt aláíró országok egyharmada, vagy azok az aláíró felek, amelyeknek az összevont kereskedelmi hajóparkja a világ teljes kereskedelmi hajóparkja bruttó űrtartalmának legalább 50%-át kiteszi, nem nyújt be ellenvetést a módosításokkal szemben;
3. FELKÉRI a szerződő feleket, vegyék tudomásul, hogy az 1973. évi Egyezmény 16. szabály (2) bekezdés (g)(ii) alpontjával összhangban, a módosítások 1998. július 10-én hatályba lépnek, a fenti 2. pontban foglaltaknak megfelelően;
4. FELKÉRI TOVÁBBÁ a szerződő feleket a módosított Kódex előírásainak 1998. július 1-én történő bevezetésére, és ne várjanak a módosítások 1998. július 10-én esedékes formális életbelépésére.
5. FELKÉRI a Főtitkárt, az 1973. évi Egyezmény 16. szabály (2) bekezdésének (e) alpontjával összhangban, hogy ennek a határozatnak a hiteles másolatait, a módosítások szövegét tartalmazó melléklettel együtt, jutassa el az 1978. évi Jegyzőkönyvet aláíró felekhez;
6. FELKÉRI TOVÁBBÁ a Főtitkárt, hogy ezt a határozatot és a mellékletét küldje meg a Szervezet azon tagjainak is, akik nem aláírói az 1978. évi Jegyzőkönyvnek.
MÓDOSÍTÁSOK A VESZÉLYES VEGYI ANYAGOKAT ÖMLESZTVE SZÁLLÍTÓ HAJÓK ÉPÍTÉSI ÉS FELSZERELÉSI NEMZETKÖZI KÓDEXHEZ (IBC KÓDEX)
1. FEJEZET - ÁLTALÁNOS RÉSZ
1 Az alábbi, új, 1.3.22.A bekezdés csatolásra kerül a jelenlegi 1.3.22 bekezdés után:
„1.3.22 Elismert szabványok az alkalmazható, nemzetközi vagy nemzeti, az Igazgatás számára elfogadható szabványok, vagy egy szervezet által lefektetett és fenntartott szabványok, amelyek megfelelnek a Szervezet * által elfogadott szabványoknak, és amelyeket az Igazgatás elismert.”
2. FEJEZET - A HAJÓ TÚLÉLÉSI KÉPESSÉGE ÉS A RAKOMÁNYTARTÁLYOK ELHELYEZÉSE
2 A 2.3.3 bekezdésben „az Igazgatás által elfogadott típusúnak kell lenni” rész törlésre kerül, és a bekezdés végéhez a „és meg kell felelnie elismert szabványoknak” szöveg csatlakozik.
3. FEJEZET - HAJÓBERENDEZÉSEK
3 A 3.2.3 bekezdésben, a negyedik mondatban, az „Igazgatás által engedélyezve” szavak helyére a „felszerelve” szó kerül.
4 A 3.7.1 bekezdésben, az első mondatban, az „Igazgatás általi jóváhagyásra kötelezett” rész törlésre kerül, és a „rakomány” szó helyébe a „Rakomány” lép.
4. FEJEZET - A RAKOMÁNY TÁROLÁSA
5 A 4.1.3 bekezdésben, a harmadik mondatban, az „Igazgatás előírásai szerint” helyére az „elismert szabványok szerint” szöveg kerül.
6 A 4.1.4 bekezdésben, a második mondatban, az „Igazgatás szabályai szerint” helyére az „elismert szabványok szerint” szöveg kerül.
5. FEJEZET - A RAKOMÁNY ÁTHELYEZÉSE
7 Az 5.1.1 bekezdésben a hatásfoktényező „e” definíciója helyére az alábbi kerül:
„e = hatásfoktényező értéke 1 a varrat nélküli csövekre, továbbá varratos csövek jóváhagyott gyártója által szállított hosszvarratos vagy spirálvarratos csövekre, amelyek a varrat nélküli csövekkel egyenértékűnek tekintendők, amennyiben a varratok roncsolásmentes vizsgálatát elismert szabványoknak megfelelően végezték. Más esetekben egy, elismert szabvány szerinti, 1-nél kisebb hatásfoktényezőt lehet figyelembe venni, a gyártási eljárástól függően.”
8 Az 5.1.6.1 bekezdésben a csillag és az ahhoz tartozó lábjegyzet törölve.
9 Az 5.1.6.3 bekezdésben az „egy, az Igazgatás által elfogadható szabvány szerint” helyére az „elismert szabványoknak megfelelően” szöveg kerül.
10 Az 5.2.1 bekezdésben a „Mindamellett, az Igazgatás elfogadhatja e követelmények könnyítését” szavak helyére a „Mindamellett, e követelmények könnyítése, elismert szabványokkal összhangban, elfogadható” szöveg kerül.
11 Az 5.2.3.2 bekezdésben, az első mondatban, az „Igazgatás számára kielégítő” szavakat az „elismert szabványoknak megfelelően” szöveg váltja fel.
12 Az 5.2.3.3 bekezdésben, az „Igazgatás számára elfogadható” szavakat az „elismert szabványoknak megfelelően” szöveg váltja fel.
13 A jelenlegi 5.2.4.1 bekezdést az alábbi váltja fel:
„.1 A gumiharangok, elismert szabványokkal összhangban, külön vizsgálhatók.”
14 Az 5.3.2 bekezdésben, az „Igazgatás számára elfogadható szabványok” szavakat az „elismert szabványok” szöveg váltja fel.
15 A jelenlegi 5.4.1 bekezdés második mondatát az alábbi váltja fel:
„Mindamellett, e követelmények könnyítése, a tartályok belső csövezésére és nyitott végű csövezésekre vonatkozó elismert szabványokkal összhangban, elfogadható”.
16 Az 5.5.2 bekezdésben, az utolsó mondatban, a bevezető rész jelenlegi szövege helyére az alábbi kerül:
„Egy teljesen zárt, hidraulikusan működtetett szelep a rakománytartályon kívül mindamellett elfogadható, feltéve, hogy a szelep:”
6. FEJEZET - ÉPÍTÉSI ANYAGOK
17 A 6.1.1 bekezdésben, az első mondatban, az „az Igazgatás megelégedésére” szavak helyére az „elismert szabványokkal összhangban” szöveg kerül.
18 A 6.2.5 bekezdésben, a második mondatban, az „az Igazgatás engedélyezheti” szöveget a „felszerelhető” szó váltja fel.
8. FEJEZET - RAKOMÁNYTARTÁLYOK LEVEGŐZTETŐRENDSZEREI
19 A 8.3.4 bekezdésben az „az Igazgatás által jóváhagyott típus” szavak helyére az „egy jóváhagyott típus” szöveg kerül.
10. FEJEZET - ELEKTROMOS BERENDEZÉSEK
20 A 10.2.3.4.2 bekezdés második mondatában, az „az Igazgatás megelégedésére” szavak helyére az „elismert szabványokkal összhangban” szöveg kerül.
11. FEJEZET - TŰZVÉDELEM ÉS TŰZOLTÁS
21 A 11.2.3 bekezdés első mondatában, a „bizonyítatható az Igazgatás számára” törlésre kerül és a „halogénezett hidrokarbonok” szavakat az „egyenértékű közeg” szöveg váltja fel.
15. FEJEZET - SPECIÁLIS KÖVETELMÉNYEK
22 A 15.8.8 bekezdés első mondatában a „vagy az Igazgatás által elfogadható más anyagok” szavakat az „elismert szabványoknak megfelelő” szöveg váltja fel, és a második mondat törlésre kerül.
23 A 15.8.9 bekezdés harmadik mondatában az „az Igazgatás által” kifejezés törölve.
24 A 15.12.1.4 bekezdésben a „az Igazgatás által jóváhagyott típus” szavak helyére az „egy jóváhagyott típus” szöveg kerül.
25 A 15.19.7.3 bekezdésben a „kikötői hatóságok” szavakat a „kikötő szerinti állam hatósága” szöveg váltja fel.
(A MARPOL 73/78 I. Melléklet 10. szabályának kiegészítése és az új 25A. szabály)
A TENGERÉSZETI KÖRNYEZETVÉDELMI BIZOTTSÁG
EMLÉKEZTETVE a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetre vonatkozó Egyezmény 38(a) fejezetére a Bizottságnak a hajózás okozta szennyezés megelőzéséről és ellenőrzéséről szóló, nemzetközi egyezmények alapján kirótt feladatait illetően,
TUDOMÁSUL VÉVE a Hajók által okozott szennyezés megelőzésére vonatkozó 1973. évi nemzetközi egyezmény 16. fejezetét (a továbbiakban „1973. évi Egyezmény”), továbbá az 1973. évi Egyezménnyel összefüggő, 1978. évi Jegyzőkönyv VI. fejezetét (a továbbiakban „1978. évi Jegyzőkönyv”), amelyek együtt határozzák meg az 1978. évi Jegyzőkönyv módosításának módját, és tárgyalják a Szervezet megfelelő testületének feladatait az 1978. évi Jegyzőkönyvvel módosított, 1973. évi Egyezmény (MARPOL 73/78) módosításának mérlegelését és elfogadását illetően,
FIGYELEMBE VÉVE a tengermelléki államok előterjesztését az Északnyugat-európai vizeknek a MARPOL 73/78 I. melléklete szerinti, különleges körzetté nyilvánítására,
FELISMERVE annak szükségességét, hogy a kettős héjazatú tartályhajók intakt stabilitási követelményei, a MARPOL 73/78 I. Mellékletének megfelelő szabállyal való kiegészítésével, meghatározásra kerüljenek,
FIGYELEMMEL a MARPOL 73/78 I. melléklet 10. szabályának kiegészítésére és az új 25A. szabályára, amelyeket a Bizottság a harminckilencedik ülésén jóváhagyott, és az 1973. évi Egyezmény 16. szabály (2) bekezdésének (a) alpontjának megfelelően körözött,
1. ELFOGADJA, az 1973. évi Egyezmény 16. szabály (2) bekezdés (d) alpontjával összhangban, a MARPOL 73/78 I. Melléklet 10. szabályának kiegészítését és az új 25A. szabályt, amelyek szövegét ennek a határozatnak a mellékletében teszi közzé;
2. MEGHATÁROZZA, az 1973. évi Egyezmény 16. szabály (2) bekezdés (f)(iii) alpontjával összhangban, hogy a módosítások elfogadottnak tekintendők 1998. augusztus 1-jén, hacsak ezt a dátumot megelőzően, nem kevesebb, mint az aláíró országok egyharmada, vagy azok az aláíró felek, amelyeknek az összevont kereskedelmi hajóparkja a világ teljes kereskedelmi hajóparkja bruttó űrtartalmának legalább 50%-át kiteszi, nem nyújt be ellenvetést a módosításokkal szemben;
3. FELSZÓLÍTJA a szerződő feleket, vegyék tudomásul, hogy az 1973. évi Egyezmény 16. szabály (2) bekezdés (g)(ii) alpontjával összhangban, a módosítások 1999. február 1-jén hatályba lépnek, a fenti 2. pontban foglaltaknak megfelelően;
4. FELKÉRI a Főtitkárt, az 1973. évi Egyezmény 16. szabály (2) bekezdés (e) alpontjával összhangban, hogy ennek a határozatnak a hiteles másolatait, a módosítások szövegét tartalmazó melléklettel együtt, jutassa el a MARPOL 73/78 szerződő feleihez;
5. FELKÉRI TOVÁBBÁ a Főtitkárt, hogy ezt a határozatot és a mellékletét küldje meg a Szervezet azon tagjainak is, akik nem tartoznak a MARPOL 73/78 szerződő felei közé.
1 Az I. Melléklet 10. szabályának szövege az alábbiak szerint módosul:
„10. szabály
Módszerek a hajók általi olajszennyezés megelőzésére amíg különleges körzetekben működnek
(1) Ennek a mellékletnek az alkalmazása szempontjából különleges körzet a Földközi-tenger körzet, a Balti-tengeri körzet, a Fekete-tenger körzet, a Vörös-tenger körzet, a Perzsa-öböl körzet, az Ádeni-öböl körzet, a Déli-sarkvidék körzet és az Északnyugat-európai vizek, amelyek meghatározása az alábbiak szerinti:
(a)-(g) nincs változás
(h) Az Északnyugat-európai vizek magukba foglalják az Északi-tengert és a bevezető utakat, az Ír-tengert és a bevezető utakat, a Kelta-tengert, az Angol-csatornát a bevezető utakkal, valamint az Északkeleti Atlanti-óceán egy részét közvetlenül Írországtól nyugatra. A szóban forgó területet az alábbi pontokat összekötő vonal határolja:
(i) 48°27’N a francia partokon
(ii) 48°27’N; 6°25’W
(iii) 49°52’N; 7°44’W
(iv) 50°30’N; 12°W
(v) 56°30’N; 12°W
(vi) 62°N; 3°W
(vii) 62°N a norvég partokon
(viii) 57°44,8’N a dán és svéd partokon
(2)-(6) nincs változás
(7) Befogadó berendezések a különleges körzeteken belül:
(a) Nincs változás
(b) Vörös-tengeri körzet, Perzsa-öböl körzet, Ádeni-öböl körzet, Északnyugat-európai vizek:
(i)-(vii) Nincs változás
(8) Nincs változás”
2 Az alábbi, új, 25A szabály csatolásra kerül a 25. szabályhoz:
„25A. szabály
Intakt stabilitás
(1) Ez a szabályt az 5000 tonna hordképességű és annál nagyobb olajszállító tartályhajókra kell alkalmazni:
(a) amelyekre az építési szerződést 1999. február 1-jén vagy azt követően kötötték meg, vagy
(b) építési szerződés hiányában, amelyek a gerincét 1999. augusztus 1-jén vagy azt követően fektették le, vagy voltak hasonló építési fázisban, vagy
(c) amelyek 2002. február 1-jén vagy azt követően kerültek leszállításra; vagy
(d) amelyek lényeges átalakításon estek át:
(i) és az átalakításra vonatkozó szerződést 1999. február 1. után kötötték meg; vagy
(ii) szerződés hiányában, amelyeknek az átépítési munkálatai 1999. augusztus 1. után kezdődtek meg; vagy
(iii) az átalakítás 2002. február 1. után fejeződött be.
(2) Minden olajszállító tartályhajó feleljen meg ennek a bekezdésnek az (a) és (b) alpontjában lefektetett, a reá vonatkozó intakt stabilitási követelményeknek, bármilyen üzemi merülésnél, a lehetséges legkedvezőtlenebb rakomány- és ballasztterhelés mellett szakszerű üzemeltetési gyakorlattal, beleértve a folyadékok áthelyezési műveleteinek közbenső fázisait is. Minden esetben, a ballaszttartályokban szabad felszínű vizet kell számításba venni.
(a) Kikötőben, a kezdeti metacentrikus magasság (GMo), a szabad folyadékfelszín hatásával korrigálva, 0° dőlésnél, nem lehet kisebb, mint 0,15 m.
(b) Tengeren, az alábbi követelményeket kell alkalmazni:
(i) a stabilizáló nyomatéki kar görbéje (GZ görbe) alatti terület ne legyen kisebb, mint 0.055 m.rad, θ=30° dőlésig, és ne legyen kisebb, mint 0,09 m.rad, θ=40° dőlésig vagy az elárasztási szögnek (θf * megfelelő dőlésig, ha ez a szög kisebb, mint 40°. Ezen túlmenően, a stabilizáló nyomatéki kar görbéje (GZ görbe) alatti terület, 30° és 40° dőlés vagy 30° és θf között, ha θf kisebb, mint 40°, ne legyen kisebb, mint 0,03 m.rad;
(ii) a stabilizáló nyomatéki kar (GZ) legalább 0,20 m legyen 30°, vagy annál nagyobb dőlésnél;
(iii) a stabilizáló nyomatéki kar maximális értéke lehetőleg 30°-ot meghaladó dőlésnél legyen, de nem kisebbnél, mint 25°;
(iv) a kezdeti metacentrikus magasság (GMo), a szabad folyadékfelszín hatásával korrigálva, 0° dőlésnél, nem lehet kisebb, mint 0,15 m.
(3) A (2) bekezdés követelményeit tervezési eszközökkel kell kielégíteni. Kombinált áruszállító hajókra egyszerű kiegészítő üzemi eljárások engedélyezhetők.
(4) A (3) bekezdésben említett egyszerű kiegészítő üzemi eljárások alatt a folyadékáthelyezési műveletekre, a hajóparancsnok számára írásban rendelkezésre álló eljárásokat kell érteni, amelyek:
(i) az Igazgatás által jóváhagyottak;
(ii) megjelölik azokat a rakomány- és ballaszttartályokat, amelyekben, a folyadék áthelyezésének bármilyen speciális feltételei esetén, és figyelembe véve a rakomány sűrűségének lehetséges tartományát, szabad felszínű folyadék maradhat úgy, hogy a stabilitási követelmények még teljesülnek. A folyadék áthelyezése során változhat, hogy melyek a szabad folyadékfelszínű tartályok, és a stabilitási követelménynek bármely kombináció esetén teljesülnie kell;
(iii) világosan érthetőek a folyadék áthelyezésért felelős tiszt számára;
(iv) a rakomány/ballaszt áthelyezés sorrendjét tervszerűen tartalmazzák;
(v) a stabilitási követelmények grafikus vagy táblázatos formájának használatával, lehető teszik az elért és megkívánt stabilitás összehasonlítását;
(vi) nem igényelnek terjedelmes matematikai számításokat a felelős tiszt részéről;
(vii) biztosítják a felelős tiszt számára korrekciós intézkedések megtételét, az előírt értékektől való eltérés vagy vészhelyzet esetén;
(viii) szembetűnő formában vannak megjelenítve a jóváhagyott úszáshelyzet és stabilitási tájékoztatóban, a rakomány/ballaszt áthelyezés vezérlőállásában és bármely számítógépi szoftverben, amelyet a stabilitásszámításra használtnak.”
(Módosítások a MARPOL 73/78 I. mellékletében a 13G. és 26. szabályhoz, valamint az IOPP Bizonyítványhoz, továbbá egy új, 16. szabály csatolása a II. melléklethez.)
A TENGERÉSZETI KÖRNYEZETVÉDELMI BIZOTTSÁG
EMLÉKEZTETVE a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetre vonatkozó Egyezmény 38(a) fejezetére a Bizottságnak a hajózás okozta szennyezés megelőzéséről és ellenőrzéséről szóló, nemzetközi egyezmények alapján kirótt feladatait illetően,
TUDOMÁSUL VÉVE a Hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény 16. fejezetét (a továbbiakban „1973. évi Egyezmény”), továbbá az 1973. évi Egyezménnyel összefüggő, 1978. évi Jegyzőkönyv VI. fejezetét (a továbbiakban „1978. évi Jegyzőkönyv”), amelyek együtt határozzák meg az 1978. évi Jegyzőkönyv módosításának módját, és tárgyalják a Szervezet megfelelő testületének feladatait az 1978. évi Jegyzőkönyvvel módosított, 1973. évi Egyezmény (MARPOL 73/78) módosításának mérlegelését és elfogadását illetően,
FIGYELEMBE VÉVE a javasolt módosításokat, amelyek szerint a meglevő, 20 000 és 30 000 tonna hordképesség közötti olajszállító tartályhajók, amelyek kifejezetten olajtermékeket szállítanak, a nyersolajszállító tartályhajókkal azonos építési követelmények hatálya alá essenek, továbbá figyelemmel a Nemzetközi olajszennyezés megelőzési bizonyítvány (IOPP Bizonyítvány) függelékének módosítására tett javaslatokra,
FIGYELEMMEL TOVÁBBÁ a MARPOL 73/78 I. melléklet 26. szabályának módosítására, valamint a II. melléklethez egy új, 26. szabály csatolására vonatkozó javaslatokra,
1. ELFOGADJA, az 1973. évi Egyezmény 16. szabály (2) bekezdés (d) alpontjával összhangban, a MARPOL 73/78 I. és II. mellékletének módosítását, amelynek szövegét ennek a határozatnak a mellékletében teszi közzé;
2. MEGHATÁROZZA, az 1973. évi Egyezmény 16. szabály (2) bekezdés (f)(iii) alpontjával összhangban, hogy a módosítások elfogadottnak tekintendők 2000. július 1-jén, hacsak ezt a dátumot megelőzően, nem kevesebb, mint az aláíró országok egyharmada, vagy azok az aláíró felek, amelyeknek az összevont kereskedelmi hajóparkja a világ teljes kereskedelmi hajóparkja bruttó űrtartalmának legalább 50%-át kiteszi, nem nyújt be ellenvetést a módosításokkal szemben;
3. FELSZÓLÍTJA a szerződő feleket, vegyék tudomásul, hogy az 1973. évi Egyezmény 16. szabály (2) bekezdés (g)(ii) alpontjával összhangban, a módosítások 2001 január 1-jén hatályba lépnek, a fenti 2. pontban foglalt elfogadásuk esetén;
4. FELKÉRI a Főtitkárt, az 1973. évi Egyezmény 16. szabály (2) bekezdés (e) alpontjával összhangban, hogy ennek a határozatnak hiteles másolatait, a módosítások szövegét tartalmazó melléklettel együtt, juttassa el a MARPOL 73/78 szerződő feleihez;
5. FELKÉRI TOVÁBBÁ a Főtitkárt, hogy ezt a határozatot és a mellékletét küldje meg a Szervezet azon tagjainak is, akik nem tartoznak a MARPOL 73/78 szerződő felei közé.
I. MÓDOSÍTÁSOK A MARPOL 73/78 I. MELLÉKLETÉHEZ
Módosítások a 13G. szabályhoz
1 Az (1) bekezdés (a) alpontjának jelenlegi szövege az alábbira változik:
„(1) Ezt a szabályt
(a) alkalmazni kell
(i) a 20 000 tonna hordképességű vagy nagyobb tartályhajókra, amelyek, rakományként nyersolajat, üzemolajat, nehéz dízelolajat vagy kenőolajat szállítanak; továbbá
(ii) a 30 000 tonna hordképességű vagy nagyobb tartályhajókra, amelyek az (i) alpontban említettektől különböznek,
amelyeknek építési szerződését megkötötték, vagy gerincét lefektették, vagy amelyeket ennek a melléklet a 13F. szabály (1) bekezdésében meghatározott időpont előtt leszállítottak; továbbá”
2 A (2) bekezdés (a) alpontjának jelenlegi szövege az alábbira változik:
„(2) Ennek a szabálynak a követelményei 1995. július 6-tól hatályosak, kivéve a 20 000 tonna hordképességű vagy nagyobb, de 30 000 tonna hordképességűnél kisebb, üzemolajat, nehéz dízelolajat vagy kenőolajat rakományként szállító tartályhajókra vonatkozó (1) bekezdés (a) alpontját, amely 2003. január 1-jétől lép hatályba.”
3 Az alábbi, új bekezdés (2bis) a (2) bekezdés után kerül beszúrásra:
„(2bis) Ennek a szabálynak az (1) és (2) bekezdése alkalmazása céljára:
(a) Nehéz dízelolaj alatt olyan tengerészeti dízelolaj értendő, amely különbözik azoktól, amelyeknek több mint 50 térfogatszázalékát olyan alkotók teszik ki, amelyek a 340 °C-t nem meghaladó hőmérsékleten párolognak, a Szervezet által elfogadott módszerrel mérve. *
(b) Üzemolaj alatt a nyersolaj vagy nyersolaj termékek nehéz párlatai és lepárlási maradékai értendők, amelyeket hő- vagy energiatermelésre használnak, üzemanyagként, a Szervezet által jóváhagyott specifikációnak megfelelő minőségi ekvivalenciával.”
Módosítások a 26. szabályhoz
4 Az alábbi, új (3) bekezdés a jelenlegi (2) bekezdés után kerül csatolásra:
„Az olyan hajók esetében, amelyekre az Egyezmény II. mellékletének 16. szabálya is vonatkozik, egy ilyen terv egyesíthető az Egyezmény II. mellékletének 16. szabálya által megkövetelt hajófedélzeti tengeri szennyezési riadótervvel, a káros folyékony anyagokra vonatkozóan. Ebben az esetben a terv megnevezése „Hajófedélzeti tengerszennyezési riadóterv” legyen.”
II. MÓDOSÍTÁSOK A MARPOL 73/78 I. MELLÉKLETE HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ IOPP BIZONYÍTVÁNYHOZ
1 Módosítások az IOPP Bizonyítvány függelékéhez („A” minta)
A jelenlegi 2.4-3.2 bekezdéseket az alábbiak váltják fel:
„2.4 Jóváhagyási szabványok * :
2+.4.1 A leválasztó/szűrő berendezés:
.1 jóváhagyva az A.393(X) határozat szerint
.2 jóváhagyva az MEPC.60(33) határozat szerint
.3 jóváhagyva az A.233(VII) határozat szerint
.4 nem az A.393(X) vagy A.233(VII) határozatokon alapuló nemzeti szabvány szerint jóváhagyva
.5 nincs jóváhagyva
2.4.2 Az eljárás jóváhagyva, az A.444(XI) határozat szerint
2.4.3 Az olajtartalom mérő:
1. jóváhagyva az A.393(X) határozat szerint
2. jóváhagyva az MEPC.60(33) határozat szerint
2.5 A rendszer teljes átbocsátása..:...............m3/óra
A hajó kizárólag az alábbiak szerint közlekedik:
2.6 Lemondás a 16. szabályról:
2.6.1 A hajóra vonatkozóan a 16. szabály (1) és (2) bekezdése követelményeiről lemondás történt a 16. szabály (3) bekezdés (a) pontjával összhangban. A hajó kizárólag a következő különleges körzet(ek)ben közlekedik:............................
2.6.2 A hajó el van látva tartályokkal a teljes olajos fenékvízmennyiség visszatartására, az alábbiak szerint:
| Tartály helyzete | ||||
| Tartály | Bordák | Oldalirányú | Térfogat | |
| megjelölése | tól - ig. | helyzet | (m3) | |
| Teljes | ||||
| térfogat | ||||
| ............(m3) | ||||
3 Olajmaradványok (olajiszap) visszatartásának és eltávolításának eszközei (17. szabály) és fenékvíztartály(ok) *
3.1 A hajó el van látva olajmaradvány (olajiszap) -tartályokkal az alábbiak szerint:
| Tartály helyzete | ||||
| Tartály | Bordák | Oldalirányú | Térfogat | |
| megjelölése | tól - ig. | helyzet | (m3) | |
| Teljes | ||||
| térfogat | ||||
| ............(m3) | ||||
3.2 A maradványok eltávolításának eszközei az olajiszap-tartályokon kívül:
3.2.1 Olajmaradék-hamvasztó, kapacitás................l/óra
3.2.2 Olajmaradék elégetésére alkalmas segédkazán
3.2.3 Olajmaradékot üzemolajjal keverő tartály, kapacitás....m3
3.2.4 Egyéb megfelelő eszköz
3.3 A hajó az olajos fenékvíz visszatartására el van látva tartályokkal, az alábbiak szerint:
| Tartály helyzete | ||||
| Tartály | Bordák | Oldalirányú | Térfogat | |
| megjelölése | tól - ig. | helyzet | (m3) | |
| Teljes | ||||
| térfogat | ||||
| ............(m3) | ||||
2 Módosítások az IOPP Bizonyítvány függelékéhez
(„B” minta)
2.1 Az alábbiak a jelenlegi 1.11.2 bekezdés után csatolandók:
„1.11.2bis Olajtermék-szállító hajó, a 13G(bis) szabályban említett üzemolajat vagy nehéz dízelolajat, valamint kenőolajat nem szállít ”
2.2 A jelenlegi 2.4-3.2 bekezdéseket az alábbiak váltják fel:
„2.4 Jóváhagyási szabványok * :
2.4.1 A leválasztó/szűrő berendezés:
.1 jóváhagyva az A.393(X) határozat szerint
.2 jóváhagyva az MEPC.60(33) határozat szerint
.3 jóváhagyva az A.233(VII) határozat szerint
.4 nem az A.393(X) vagy A.233(VII) határozatokon alapuló nemzeti szabvány szerint jóváhagyva
.5 nincs jóváhagyva
2.4.2 Az eljárás jóváhagyva, az A.444(XI) határozat szerint
2.4.3 Az olajtartalom mérő:
1. jóváhagyva az A.393(X) határozat szerint
2. jóváhagyva az MEPC.60(33) határozat szerint
2.5 A rendszer teljes átbocsátása.....:...............m3/óra
Lemondás a16. szabályról:
2.6.1. A hajóra vonatkozóan a 16. szabály (1) és (2) bekezdésének követelményeiről lemondás történt, a 16. szabály (3) bekezdés (a) pontjával összhangban. A hajó kizárólag a következő különleges körzet(ek)ben közlekedik:
2.6.2 A hajó el van látva tartályokkal a teljes olajos fenékvíz visszatartására, az alábbiak szerint:
| Tartály helyzete | ||||
| Tartály | Bordák | Oldalirányú | Térfogat | |
| megjelölése | tól - ig. | helyzet | (m3) | |
| Teljes | ||||
| térfogat | ||||
| ............(m3) | ||||
2.6.3 Az olajos fenékvíztartály helyett, a hajó fel van szerelve a fenékvizet a szennyvíztartályba juttató berendezésekkel.
3 Olajmaradványok (olajiszap) visszatartásának és eltávolításának eszközei (17. szabály) és fenékvíztartály(ok) *
3.1 A hajó el van látva szennyolaj (olajiszap) -tartályokkal az alábbiak szerint:
| Tartály helyzete | ||||
| Tartály | Bordák | Oldalirányú | Térfogat | |
| megjelölése | tól - ig. | helyzet | (m3) | |
| Teljes | ||||
| térfogat | ||||
| ............(m3) | ||||
3.2 A maradványok eltávolításának eszközei az olajiszap tartályokon kívül:
3.2.1 Olajmaradék-hamvasztó, kapacitás................l/óra
3.2.2 Olajmaradék elégetésére alkalmas segédkazán
3.2.3 Olajmaradékot üzemolajjal keverő tartály, kapacitás....m3
3.2.4 Egyéb megfelelő eszköz
3.3 A hajó az olajos fenékvíz visszatartására el van látva tartályokkal, az alábbiak szerint:
| Tartály helyzete | ||||
| Tartály | Bordák | Oldalirányú | Térfogat | |
| megjelölése | tól - ig. | helyzet | (m3) | |
| Teljes | ||||
| térfogat | ||||
| ............(m3) | ||||
2.3 Az alábbiak a jelenlegi 5.7.2 bekezdés után kerülnek csatolásra:
„5.7.3 A hajónak a 25A. szabállyal összhangban épült és kielégíti annak követelményeit.
5.7.4 A hajóra a 25A. szabály által a kombinált rakományt szállító hajókra megkövetelt információk és adatok biztosítása a hajó számára az Igazgatás által jóváhagyott, írásban rögzített eljárás formájában, megtörtént ”
2.4 A jelenlegi 5.8.4 bekezdést az alábbi váltja fel:
„5.8.4 A hajó a 13G. szabály hatálya alá esik, és:
.1 meg kell felelnie a 13F. szabálynak, nem később, mint: .............................................
.2 olyan elrendezésű, hogy az alábbi tartályok olaj szállítására nem használatosak..............:...............
.3 elfogadásra került a 13G. szabály (7) bekezdésének és az MEPC.64(36) határozatnak megfelelően
.4 el van látva üzemeltetési utasítással, jóváhagyás dátuma:....:................................, a MEPC.64(36) határozatnak megfelelően. ”
III. MÓDOSÍTÁSOK A MARPOL 73/78 II. MELLÉKLETÉHEZ
Az alábbi, új, 16. szabály csatolásra kerül a meglevő 15. szabály után:
„16. szabály
Hajófedélzeti tengerszennyezési riadóterv, ártalmas folyékony anyagokra
(1) Minden 150 tonna hordképességű, vagy annál nagyobb hajó, amely káros, folyékony anyagok ömlesztve történő szállítására feljogosító bizonyítvánnyal rendelkezik, legyen ellátva egy, a Igazgatás által jóváhagyott, hajófedélzeti tengerszennyezési riadótervvel. Ezt a követelményt, nem később mint 2003. január 1. minden hajóra alkalmazni kell.
(2) Ezeknek a terveknek összhangban kell lenni a Szervezet által kidolgozott ajánlásokkal * , és egy vagy a hajóparancsnok és a tisztek számára érthető munkanyelven vagy nyelveken kell íródnia. A terv minimálisan az alábbiakat tartalmazza:
(a) a hajóparancsnok, vagy más, a hajóért felelős személy által követendő eljárást, az ártalmas folyékony anyaggal történő szennyezési eset jelentésekor, ennek az Egyezménynek a 8. cikke és I. Jegyzőkönyve szerint megkövetelt módon, a Szervezet * által kidolgozott ajánlások alapján;
(b) azoknak a hatóságoknak vagy személyeknek a listája, akikkel az ártalmas folyékony anyaggal történő szennyezés esetén kapcsolatba kell lépni;
(c) egy részletes leírás azokról a tennivalókról, amelyeket a fedélzeten tartózkodóknak azonnal el kell végezni, az ártalmas anyaggal történő szennyezés csökkentésére, vagy az ártalmas folyadék kiürítésének megfékezésére az eseményt követően; és
(d) az eljárási módokat és az érintkezési pontot a hajón, a fedélzeti teendők koordinálására a nemzeti és a helyi hatóságokkal, a szennyezéssel folytatott küzdelem során.
(3) Az olyan hajók esetében, amelyekre az Egyezmény I. mellékletének 26. szabálya is vonatkozik, egy ilyen terv összevonható az Egyezmény I. mellékletének 26. szabálya által megkövetelt Hajófedélzeti olajszennyezési riadótervvel. Ebben az esetben a terv megnevezése „Hajófedélzeti tengerszennyezési riadóterv” legyen.”
A TENGERÉSZETI KÖRNYEZETVÉDELMI BIZOTTSÁG
EMLÉKEZTETVE a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetre vonatkozó egyezmény 38(a) fejezetére a Bizottságnak a hajózás okozta szennyezés megelőzéséről és ellenőrzéséről szóló, nemzetközi egyezmények alapján kirótt feladatait illetően,
EMLÉKEZTETVE TOVÁBBÁ az MEPC.19(22) határozatra, amellyel a Veszélyes vegyi anyagokat ömlesztve szállító hajók építésének és felszerelésének nemzetközi kódexét (IBC Kódex) elfogadta,
TUDOMÁSUL VÉVE az 1978. évi Jegyzőkönyvvel módosított, a Hajók által okozott szennyezés megelőzésére vonatkozó 1973. évi nemzetközi egyezmény (a továbbiakban „1973. évi Egyezmény”) 16. Cikkét, továbbá az 1973. évi Egyezménnyel összefüggő, 1978. évi Jegyzőkönyv VI. fejezetét (a továbbiakban „1978. évi Jegyzőkönyv”), amelyek együtt határozzák meg az 1978. évi Jegyzőkönyv módosításának módját, és tárgyalják a Szervezet megfelelő testületének feladatait az 1978. évi Jegyzőkönyvvel módosított, 1973. évi Egyezmény (MARPOL 73/78) módosításának mérlegelését és elfogadását illetően,
TUDOMÁSUL VÉVE TOVÁBBÁ, hogy a Tengerészeti Biztonsági Bizottság, a hetvenedik ülésén, összhangban az Életbiztonság a tengeren tárgyú 1974. évi nemzetközi egyezmény (SOLAS 74 Egyezmény) rendelkezéseivel mérlegelte és elfogadta az IBC Kódexhez javasolt módosításokat
TEKINTETTEL arra, hogy rendkívül lényeges, hogy az IBC Kódex rendelkezései, amelyek kötelező érvényűek mind a MARPOL 73/78, mind a SOLAS 74 Egyezmény alapján, azonosak maradjanak,
FIGYELEMBE VÉVE az IBC Kódexhez javasolt módosításokat, amelyek az 1973. évi Egyezmény 16. szabály (2) bekezdés (a) alpontjának megfelelően körözve voltak,
1. ELFOGADJA, az 1973. évi Egyezmény 16. szabály (2) bekezdés (d) alpontjának összhangban, az IBC Kódex kiegészítését, amelynek szövegét ennek a határozatnak a mellékletében teszi közzé;
2. MEGHATÁROZZA, az 1973. évi Egyezmény 16. szabály (2) bekezdés (f)(iii) alpontjával összhangban, hogy a módosítások elfogadottnak tekintendők 2002. január 1-jén, hacsak ezt a dátumot megelőzően, nem kevesebb, mint a SOLAS Egyezményt aláíró országok egyharmada, vagy azok az aláíró felek, amelyeknek az összevont kereskedelmi hajóparkja a világ teljes kereskedelmi hajóparkja bruttó űrtartalmának legalább 50%-át kiteszi, nem nyújt be ellenvetést a módosításokkal szemben;
3. FELSZÓLÍTJA a szerződő feleket, vegyék tudomásul, hogy az 1973. évi Egyezmény 16. szabály (2) bekezdés (g)(ii) alpontjával összhangban, a módosítások 2002. július 1-jén hatályba lépnek, a fenti 2. pontban foglaltaknak megfelelően;
4. FELKÉRI a Főtitkárt, az 1973. évi Egyezmény 16. szabály (2) bekezdés (e) alpontjával összhangban, hogy ennek a határozatnak a hiteles másolatait, a módosítások szövegét tartalmazó melléklettel együtt, jutassa el az 1978. évi Jegyzőkönyvet aláíró felekhez;
5. FELKÉRI TOVÁBBÁ a Főtitkárt, hogy ezt a határozatot és a mellékletét küldje meg a Szervezet azon tagjainak is, akik nem aláírói az 1978-as Jegyzőkönyvnek.
8. Fejezet
Rakománytartályok levegőztető- és gázmentesítő berendezései
1 A 8.1.1 bekezdésben az „Ez” szó helyére a „Hacsak nincs kifejezetten más rendelkezés, ez” szöveg kerül.
2 Az alábbi, új, 8.1.6 bekezdés a jelenlegi 8.1.5 bekezdés után csatolandó:
„8.1.6 Azoknak a hajóknak, amelyek építési dátuma 1986. július 1. vagy későbbi, de 2002. július 1. előtti, legkésőbb a 2002. július 1. utáni első, ütemezett szárazdokkolás dátumáig meg kell felelni a 8.3.3 bekezdés követelményeinek. Mindamellett az Igazgatás felmentést adhat a 8.3.3 bekezdés szabályai alól az 500 tonna bruttó hordképességűnél kisebb hajók esetében, amelyek építési dátuma 1986. július 1. vagy későbbi, de 2002. július 1. előtti.”
3 A jelenlegi 8.3.2 bekezdés utolsó mondatában a „8.3.5” -re való hivatkozás helyett „8.3.6” kerül.
4 Az alábbi, új, 8.3.3 bekezdés a jelenlegi 8.3.2 bekezdés után csatolandó:
„8.3.3 A 2002. július 1-jén vagy azt követően épült hajók esetében, a gőzök teljes kiáramlásának biztosítására, a szabályozott tartályszellőztető rendszereknek egy elsődleges és egy másodlagos rendszerből kell állnia, hogy az egyik rendszer meghibásodása esetén ne alakulhasson ki túlnyomás vagy depresszió. Alternatív megoldásként, a másodlagos rendszer részeként, a tartályokat nyomásérzékelőkkel lehet ellátni, egy monitoringrendszerrel együtt, amely a hajó rakományellenőrző helyiségében van elhelyezve, vagy ott, ahol a rakománnyal kapcsolatos műveleteket normál esetben végzik. Az ilyen monitoringrendszer tartalmazzon egy riasztó-berendezést is, amely akkor lép működésbe, ha a tartályban túlnyomás vagy nyomáscsökkenés lép fel.”
5 A jelenlegi 8.3.3-8.3.7 bekezdések 8.3.4-8.3.8 számozást kapnak.
6 Az átszámozott 8.3.5 bekezdés utolsó mondatában a „8.3.3.1” bekezdésre való hivatkozás helyére a „8.3.4.1” kerül.
16. Fejezet
Üzemeltetési követelmények
7 A kiegészítő üzemeltetési követelmények jegyzékéhez (16.7 bekezdés) a „8.3.6” csatolandó a „7.1.6.3” alá.
A TENGERÉSZETI KÖRNYEZETVÉDELMI BIZOTTSÁG
EMLÉKEZTETVE a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetre vonatkozó egyezmény 38(a) fejezetére a Bizottságnak a hajózás okozta szennyezés megelőzéséről és ellenőrzéséről szóló, nemzetközi egyezmények alapján kirótt feladatait illetően,
EMLÉKEZTETVE TOVÁBBÁ az MEPC.20(22) határozatra, amellyel a Veszélyes vegyi anyagokat ömlesztve szállító hajók építési és felszerelési kódexét (BHC Kódex) elfogadta,
TUDOMÁSUL VÉVE a 1978. évi Jegyzőkönyvvel módosított, a Hajók által okozott szennyezés megelőzésére vonatkozó 1973. évi nemzetközi egyezmény (a továbbiakban „1973. évi Egyezmény”) 16. cikkét, továbbá az 1973. évi Egyezménnyel összefüggő, 1978. évi Jegyzőkönyv VI. fejezetét (a továbbiakban „1978. évi Jegyzőkönyv„), amelyek együtt határozzák meg az 1978. évi Jegyzőkönyv módosításának módját, és tárgyalják a Szervezet megfelelő testületének feladatait az 1978. évi Jegyzőkönyvvel módosított, 1973. évi Egyezmény (MARPOL 73/78) módosításának mérlegelését és elfogadását illetően,
TUDOMÁSUL VÉVE, hogy a Tengerészeti Biztonsági Bizottság, a hetvenedik ülésén, mérlegelte és elfogadta a BCH Kódexhez javasolt módosításokat,
TUDOMÁSUL VÉVE TOVÁBBÁ az MEPC.79(43) határozatot, amellyel a Bizottság elfogadta a Veszélyes vegyi anyagokat ömlesztve szállító hajók építési és felszerelési nemzetközi kódexének (IBC Kódex) megfelelő módosítását.
FELISMERVE annak szükségességét, hogy a BCH Kódex módosításai az IBC Kódex módosításaival egy időben lépjenek hatályba,
FIGYELEMBE VÉVE a BCH Kódexhez javasolt módosításokat, amelyek az 1973. évi Egyezmény 16. Szabály (2) bekezdése (a) alpontjának megfelelően körözve voltak,
1. ELFOGADJA, az 1973. évi Egyezmény 16. Szabály (2) bekezdés (d) alpontjával összhangban, a BCH Kódex módosítását, amelynek szövegét a jelen határozat mellékletében teszi közzé;
2. MEGHATÁROZZA, az 1973. évi Egyezmény 16. szabály (2) bekezdés (f)(iii) alpontjával összhangban, hogy a módosítások elfogadottnak tekintendők 2000. január l-jén, hacsak ezt a dátumot megelőzően, nem kevesebb, mint az aláíró országok egyharmada, vagy azok az aláíró felek, amelyeknek az összevont kereskedelmi hajóparkja a világ teljes kereskedelmi hajóparkja bruttó űrtartalmának legalább 50%-át kiteszi, nem nyújt be ellenvetést a módosításokkal szemben;
3. FELSZÓLÍTJA a szerződő feleket, vegyék tudomásul, hogy az 1973. évi Egyezmény 16. Szabály (2) bekezdés (g)(ii) alpontjával összhangban, a módosítások 2002. július 1-jén hatályba lépnek, a fenti 2. pontban foglaltaknak megfelelően;
4. FELKÉRI a Főtitkárt, az 1973. évi Egyezmény 16. Szabály (2) bekezdés (e) alpontjával összhangban, hogy a jelen határozat hiteles másolatait, a módosítások szövegét tartalmazó Melléklettel együtt, jutassa el az 1978. évi Jegyzőkönyvet aláíró felekhez;
5. FELKÉRI TOVÁBBÁ a Főtitkárt, hogy ezt a határozatot és a mellékletét küldje meg a Szervezet azon tagjainak is, akik nem aláírói az 1978. évi Jegyzőkönyvnek.
II. Fejezet - A rakomány kezelése
1 Az alábbi, új, 2.14.3 bekezdés csatolásra kerül a jelenlegi 2.14.2 bekezdés után:
„2.14.3 A gőzök teljes kiáramlásának biztosítására, a tartály szabályozott szellőztető rendszerének, amelyet a 2.14.2 bekezdés ír elő, egy elsődleges és egy másodlagos rendszerből kell állnia, hogy az egyik rendszer meghibásodása esetén ne alakulhasson ki túlnyomás vagy depresszió. Alternatív megoldásként, a másodlagos rendszer részeként, a tartályokat nyomásérzékelőkkel lehet ellátni, egy monitoring rendszerrel együtt, amely a hajó rakomány-ellenőrző helyiségében van elhelyezve, vagy ott, ahol a rakománnyal kapcsolatos műveleteket normál esetben végzik. Az ilyen monitoringrendszer tartalmazzon egy riasztóberendezést is, amely akkor lép működésbe, ha a tartályban túlnyomás vagy nyomáscsökkenés lép fel. A hajóknak a 2002. július 1. utáni első, ütemezett szárazdokkolás dátumáig meg kell felelniük ennek a bekezdés követelményeinek, de nem később, mint 2005. július 1. Mindamellett, az Igazgatás enyhítést adhat ennek a bekezdésnek a rendelkezései alól, az 500 tonna bruttó űrtartalmúnál kisebb hajók esetében.”
2 A jelenlegi 2.4.13 és 2.4.14 bekezdések új számozása 2.14.4 és 2.14.5.
A TENGERÉSZETI BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG,
EMLÉKEZTETVE a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetre vonatkozó egyezmény 28. bekezdés (b) bekezdésére a Bizottság feladatait illetően,
EMLÉKEZTETVE TOVÁBBÁ az MSC.4(48) határozatra, amellyel elfogadásra került a Veszélyes vegyi anyagokat ömlesztve szállító hajók építési és felszerelési nemzetközi kódexe (IBC Kódex),
VALAMINT EMLÉKEZTETVE a módosított, az Életbiztonság a tengeren tárgyú, 1974. évi nemzetközi egyezmény (SOLAS) VIII(b) bekezdésére és VII/8.1 szabályára az IBC Kódex kiegészítésére irányuló eljárást illetően,
KÍVÁNATOSNAK TARTVA az IBC Kódex korszerűségének megőrzését,
FIGYELEMMEL a 66. ülésen az IBC Kódexhez javasolt és a SOLAS Egyezmény VIII(b)(i) bekezdésének megfelelően körözött módosításokra,
TEKINTETTEL arra, hogy rendkívül lényeges, hogy az IBC Kódex rendelkezései, amelyek kötelező érvényűek mind az 1978. évi Jegyzőkönyvvel módosított, a Hajók által okozott szennyezés megelőzésére vonatkozó 1973. évi nemzetközi egyezmény, (MARPOL 73/78), mind az 1974. évi SOLAS Egyezmény hatálya alatt, azonosak maradjanak,
1. ELFOGADJA, összhangban a SOLAS Egyezmény VIII(b)(iv) bekezdésével, a Kódexre vonatkozó módosításokat, amelyek szövegét a jelen határozat melléklete tartalmazza;
2. MEGHATÁROZZA, az Egyezmény VIII(b)(vi)(2)(bb) bekezdésével összhangban, hogy a módosítások véleményezése után, azok 1998. január 1-jén elfogadásra kerülnek, hacsak ezt a dátumot megelőzően, nem kevesebb, mint a SOLAS Egyezményt aláíró országok egyharmada, amelyeknek az összevont kereskedelmi hajóparkja a világ teljes kereskedelmi hajózása bruttó tonnatartalmának legalább 50%-át kiteszi, ellenvetést nem nyújt be a módosításokkal szemben;
3. FELHÍVJA a szerződő országok kormányait, vegyék tudomásul, a SOLAS Egyezmény VIII(b)(vi)(2)(bb) bekezdésének megfelelően, hogy a fenti, 2. pontban említett elfogadást követően a módosítások 1998. július 1-jén hatályba lépnek;
4. FELKÉRI a Főtitkárt, a SOLAS Egyezmény VIII(b)(v) bekezdésével összhangban, hogy ennek a határozatnak a hiteles másolatait, a módosításokat tartalmazó melléklettel együtt, juttassa el a SOLAS Egyezményt aláíró országok kormányai részére;
5. FELKÉRI TOVÁBBÁ a Főtitkárt, hogy ezt a határozatot és a mellékletét küldje meg a Szervezet azon tagjainak is, akik nem tartoznak a SOLAS Egyezményt aláíró kormányok közé.
1. A Kódex 16. fejezete kiegészül a 16.6.4 új bekezdéssel az alábbiak szerint:
„16.6.4 A hőmérséklet emelkedésének elkerülésére ez a rakomány nem szállítható fedélzeti tartályokban.”
2. A Kódex 17 fejezetéhez az alábbi új tételek kerülnek hozzáadásra:
| A Termék megnevezése | b | c | d | e | f | g | h | i' | i'' | i''' | j | k | l | m | n | o | |
| Acetoklór | A | P | 2 | 2G | Nyit. | Nem | Igen | O | Nem | A | Nem | 15.19.6 | |||||
| Alkil(C7-C11)fenol poli (4-12) Etoxilát | B | P | 3 | 2G | Nyit. | Nem | Igen | O | Nem | A | Nem | 15.19.6, 16.2.6, 16.2.9 | |||||
| Ammonium biszulfit oldat (70%-os vagy hígabb) | D | S | 3 | 2G | Kont. | Nem | NF | R | T | Nem | Y5 | Nem | 15.16.1, 16.6.1-től 16.6.3-ig | ||||
| Bromo-kloro-metán | D | S | 3 | 2G | Kont. | Nem | NF | R | T | Nem | N3 | Nem | |||||
| Izo-propilamin oldat (70%-os vagy hígabb) | C | S/P | 2 | 2G | Kont. | Nem | Nem | C | FT | CD | N1 | E | 15.12, 15.19 | ||||
| Di-bromo-metán | C | S/P | 2 | 2G | Kont. | Nem | NF | R | T | Nem | N3 | Nem | 15.12.3, 15.19 | ||||
| 3,4 Di-kloro-1-bután | B | S/P | 3 | 2G | Kont. | Nem | Nem | C | FT | ABC | E | 15.12.3, 15.17, 15.19.6 | |||||
| Icosa (oxi-propán-2,3-diyl) | B | P | 3 | 2G | Nyit. | Nem | Igen | O | Nem | A | Nem | 16.2.6, 15.19.6 | |||||
| N-(2-Metoxi-1-metil etil)-2-etil-6-metil kloro-acetanilid | B | P | 3 | 2G | Nyit. | Nem | Igen | O | Nem | A | Nem | 15.19.6 | |||||
| Nitroetán | (D) | S | 3 | 2G | Kont. | Nem | IIB | Nem | R | FT | A(u) | N4 | Nem | 15.16.1, 15.19.6, 16.6.1, 16.6.2, 16.6.4 | |||
| Nitroetán(80%)/Nitropropán(20%) | D | S | 3 | 2G | Kont. | Nem | IIB | Nem | R | FT | A(u) | N4 | Nem | 15.16.1, 15.19.6, 16.6.1-16.6.3 | |||
3. A Kódex 17. fejezetében, az „o” oszlopban „16.6” helyébe „16.6.1-től 16.6.3-ig” lép
4. Az alábbi termékek meglevő adatai kerülnek kiegészítésre:
.1 Nonil fenol poli(4-12) etoxilát: a termék neve a következőképpen egészül ki: „nonil fenol poli(4+) etoxilát”;
.2 Nátrium szilikát oldat: az „i” oszlopbeli kiegészül „NF”-re, továbbá az „l” oszlopba „A” helyett „Nem” kerül.
5. A Kódex 18. fejezete az alábbi új bejegyzésekkel egészül ki:
| a Termék megnevezése | b UN szám | c Szennyezési kategória üzemi kibocsátásra (II. Melléklet 3. szabály) | |
| Ammónium lignoszulfát oldat | III | ||
| Kalcium lignoszulfát oldat | III | ||
| Karamella oldatok | III | ||
| 2-etil-2-(hidroximetil) propán-1,3-diol, C8-C10 észter | D | ||
| Glicerin monoészter | D | ||
| N-metil-glükomin oldat (70%-os vagy hígabb) | III | ||
| Polibutenil szukcinimid | D | ||
| Cink alkenil karboxamid | D | ||
| Ditridecil adipát | III |
A TENGERÉSZETI BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG,
EMLÉKEZTETVE a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetre vonatkozó egyezménynek 28(b) bekezdésére a Bizottság feladatait illetően,
VALAMINT EMLÉKEZTETVE az Életbiztonság a tengeren tárgyú, 1974. évi nemzetközi egyezmény (SOLAS) (a továbbiakban Egyezmény) VIII(b) bekezdésére, az Egyezményhez melléklet csatolására irányuló eljárást illetően,
FIGYELEMMEL a 66. ülésen az Egyezményhez javasolt és a VIII(b)(i) bekezdésnek megfelelően körözött módosításokra,
1. ELFOGADJA, összhangban a SOLAS Egyezmény VIII(b)(iv) bekezdésével, az Egyezményre vonatkozó módosításokat, amelyek szövegét a jelen határozat melléklete tartalmazza;
2. MEGHATÁROZZA, az Egyezmény VIII(b)(vi)(2)(bb) bekezdésével összhangban, hogy a módosítások véleményezése után, azok 1998. január 1-jén elfogadásra kerülnek, hacsak ezt a dátumot megelőzően, nem kevesebb, mint a SOLAS Egyezményt aláíró országok egyharmada, vagy amelyeknek az összevont kereskedelmi hajóparkja a világ teljes kereskedelmi hajóparkja bruttó tonnatartalmának legalább 50%-át kiteszi, ellenvetést nem nyújt be a módosításokkal szemben;
3. FELHÍVJA a szerződő országok kormányait, vegyék tudomásul, a SOLAS Egyezmény VIII(b)(vi)(2) bekezdésének megfelelően, hogy a fenti, 2. pontban említett elfogadást követően a módosítások 1998. július 1-jén hatályba lépnek;
4. FELKÉRI a Főtitkárt, a SOLAS Egyezmény VIII(b)(v) bekezdésével összhangban, hogy a jelen határozat hiteles másolatait, a módosításokat tartalmazó melléklettel együtt, juttassa el a SOLAS Egyezményt aláíró országok kormányai részére;
5. FELKÉRI TOVÁBBÁ a Főtitkárt, hogy ezt a határozatot és a mellékletét küldje meg a Szervezet azon tagjainak is, akik nem tartoznak a SOLAS Egyezményt aláíró kormányok közé.
II-1 FEJEZET
ÉPÍTÉS - REKESZEK ÉS STABILITÁS, GÉPÉSZETI ÉS ELEKTROMOS BERENDEZÉSEK
„A-1” RÉSZ - HAJÓSZERKEZET
1. A következő, új, 3-3 és 3-4 szabályok kerülnek csatolásra a II-1 fejezet A-1 részéhez:
3-3 szabály
Biztonsági átjáró a tartályhajó orr-részéhez
1. Ez a szabály, valamint a 3-4 szabály alkalmazása szempontjából tartályhajó alatt a 2.12 szabály szerinti olajszállító hajókat, a VII/8.2 szerinti vegyianyag-szállító tartályhajókat, továbbá a VII/11.2 szabályban meghatározott gázszállító hajókat kell érteni.
2. Minden tartályhajó esetében, amelyet 1998. július 1-jén vagy azt követően építettek, biztosítani kell annak a módját, hogy a legénység biztonságos átjárással rendelkezzen a hajó orr-részébe, még rossz időjárási viszonyok között is. Az 1998. július 1-je előtt épült tartályhajók esetében, az ilyen átjárási lehetőséget az 1998. július 1-je utáni első szárazdokkolás alkalmával, de legkésőbb 2001. július 1-jéig kell biztosítani. Az alkalmazott megoldást, a Szervezet által kidolgozott ajánlások alapján, az Igazgatásnak jóvá kell hagynia. *
3-4 szabály
Vészhelyzeti vontatóberendezések a tartályhajókon
Az 1996. január 1. után épített, 20 000 dwt-t meghaladó hordképességű tartályhajókat a fedélzet mindkét végén el kell látni vészhelyzeti vontatóberendezésekkel. Az 1996. január 1. előtt épült tartályhajók esetében az ilyen berendezéseket az 1996. január 1. utáni első szárazdokkolás alkalmával, de legkésőbb 1999. január 1-jéig kell felszerelni. A vontató berendezések terveit és beépítését, a Szervezet által kidolgozott ajánlások alapján, az Igazgatásnak jóvá kell hagynia. *
„B” RÉSZ - TÉRBEOSZTÁS ÉS STABILITÁS
„2 Az alábbi, új, 17-1 szabály csatolásra kerül a meglevő 17. szabályhoz:
17-1 szabály
Héjazatnyílások a személyhajók válaszfalfedélzete és a teherhajók szabadoldal-fedélzete alatt
A 17. szabály ellenére, az 1998. július 1-jén vagy azt követően épített hajók feleljenek meg a 17. szabály követelményeinek, ahol egy „határvonalat” kell a szabály alkalmazása szempontjából a személyszállító hajó válaszfalfedélzetének, ill. a teherhajó szabadoldal-fedélzetének tekinteni.
„C” RÉSZ - GÉPÉSZETI BERENDEZÉSEK
26. szabály
Általános rész
3 Az alábbi, új, 9, 10 és 11. bekezdések kerülnek csatolásra a meglevő 8 bekezdéshez:
„9 A csőrendszerek nem fémből készült dilatációs tagjait, amennyiben olyan rendszerbe vannak beépítve, amely átmegy a hajó oldalfalán, és mind az áttörés, mind a dilatációs tag a legmélyebb terhelt merülési vonal alatt van, az I/10(a) szabály által előírt felülvizsgálatok keretében kell ellenőrizni, és szükség esetén, vagy a gyártó által javasolt időközönként cserélni kell.
10 A hajó gépészeti berendezéseinek és felszerelésének biztonságos működtetéséhez szükséges üzemi és karbantartási utasításokat, valamint a gépészeti rajzokat olyan nyelven kell megírni, amelyet a tisztek és a kezelőszemélyzet, akiktől az ilyen információk ismerete a feladataik ellátásához megkövetelt, megértenek.
11 Az üzemolajtartályok, az ülepítő- és kenőolajtartályok szellőzőcsöveinek elhelyezése és elrendezése olyan legyen, hogy egy szellőzőcső törése esetén ne álljon elő a tengervíz vagy csapadék behatolásának veszélye. Minden üzemolajfajtához, amelyet a hajón a meghajtáshoz és a létfontosságú rendszerekhez használnak két üzemolajtartályt vagy ezzel egyenértékű megoldást kell alkalmazni minden új hajóban, olyan kapacitással, amely legalább 8 órai folyamatos üzemet tesz lehetővé, normál meghajtó teljesítmény és a generátorok tengeri üzemviszonyok közötti normál terhelése mellett. * Ez a bekezdés csak az 1998. július 1-jén vagy azt követően épült hajókra vonatkozik.”
31. szabály
Gépészeti berendezések vezérlése
4 Az alábbi, új, 5. szabály csatolásra kerül a meglevő 4. szabályhoz:
„5 Az 1998. július 1-jén vagy azt követően épített hajóknak meg kell felelni a kiegészített 1-4 bekezdésnek, az alábbiak szerint:
.1 az 1 bekezdés helyébe a következő kerül:
„1 A hajó hajtásához, irányításához és biztonságához szükséges fő- és segédgépészeti rendszereket el kell látni hatékony működtető- és irányítóberendezésekkel. A hajó minden hajtási, irányítási és biztonsági rendszerének függetlennek kell lennie vagy olyan konstrukciójúnak, hogy az egyik rendszer hibája ne ronthassa le egy másik hatékony működését.”
.2 a 2. bekezdés második és harmadik sorában az „és a gépterekben kezelőszemélyzet szükséges” részt törölni kell;
.3 a 2.2 bekezdés első mondata helyére a következő kerül:
„.2 a vezérlést minden egyes hajócsavarra egy vezérlőberendezéssel kell megoldani, automatikus kiegészítőszolgáltatásokkal, ahol szükséges, beleértve a meghajtógépek túlterhelésének megelőzését is.”;
.4 a 2.4. bekezdést az alábbi váltja fel:
„.4 a hajóhídról kiadott gépészeti utasítások jelenjenek meg a fő gépészeti vezérlőterem, valamint a kormányállás kijelzőjén;”;
.5 a 2.6 bekezdés végéhez egy új mondatot kell hozzáírni, a következők szerint:
„Lehetővé kell tenni a meghajtás vagy a hajó biztonsága szempontjából fontos segédgépészet vezérlését a szóban forgó gépészeti berendezés mellett vagy annak a közelében is;”
.6 A 2.8, 2.8.1 és 2.8.2 bekezdéseket az alábbiak váltják fel:
„.8 a hajóhídon, a fő gépészeti vezérlőteremben és a kormányállásban az alábbi kijelzőket kell elhelyezni:
.8.1 hajócsavar-fordulatszám és forgásirány, ha fix állásszögű a lapátozás,
.8.2 hajócsavar-fordulatszám és állásszög, ha változtatható állásszögű a lapátozás;”
„D” RÉSZ - ELEKTROMOS BERENDEZÉSEK
41. szabály
Fő elektromos energiaforrás és világítási rendszerek
5 A jelenlegi 4. bekezdést a következő, új, 5. bekezdéssel kell kiegészíteni:
„5 Az 1998. július 1-jén vagy azt követően épült hajóknak,
.1 az 1-3 bekezdéseken túlmenően, meg kell felelni a következőknek:
.1.1 ahol a fő elektromos energiaforrás a hajó hajtásához és kormányzásához szükséges, ott a rendszert úgy kell kialakítani, hogy a hajtást, a kormányzást és a biztonságot szolgáló berendezések áramellátása akkor is fennmaradjon, vagy azonnal helyreállítható legyen, ha bármelyik generátor kiesik az áramszolgáltatásból;
.1.2 a jelen szabályban szereplő generátorokat el kell látni terhelésleválasztással vagy más, egyenértékű megoldással, tartós túlterhelés ellen;
.1.3 ahol a fő elektromos energiaforrás a hajó hajtásához szükséges, ott a fő gyűjtősínt legalább két részre kell osztani, és általában megszakítókkal vagy más jóváhagyott megoldás segítségével csatlakoztatni; amennyire gyakorlatilag lehetséges, a generátoregységek és más, duplázott berendezések csatlakozásánál egyenlő megosztást kell érvényesíteni; és
.2 nem szükséges betartani a 4 bekezdést.”
42. szabály
Vészhelyzet elektromos energiaforrás személyszállító hajókon
6 A jelenlegi 3.3 bekezdést a következő, új, 3.4 bekezdéssel kell kiegészíteni:
„3.4 Azokon az 1998. július 1-jén vagy azután épült hajókon, amelyeknél a hajtás helyreállításához elektromos áram szükséges, a kapacitásnak elegendőnek kell lennie a hajtás helyreállítására, más szükséges berendezésekkel együtt, a mozgásképtelen hajó állapotból, a kioltástól számított 30 percen belül.”
43. szabály
Vészhelyzeti elektromos energiaforrás teherszállító hajókon
7 A következő, új, 3.4 bekezdéssel kell kiegészíteni a jelenlegi, 3.3 bekezdést:
„3.4 Azokon az 1998. július 1-jén vagy azután épült hajókon, amelyeknél a hajtás helyreállításához elektromos áram szükséges, a kapacitásnak elegendőnek kell lennie a hajtás helyreállítására, más szükséges berendezésekkel együtt, a mozgásképtelen hajó állapotból, a kioltástól számított 30 percen belül.”
II-2 FEJEZET
ÉPÍTÉS - TŰZVÉDELEM, TŰZJELZÉS ÉS TŰZOLTÁS
„A” RÉSZ - ÁLTALÁNOS RÉSZ
1. szabály
Alkalmazás
8. A jelenlegi 1.1 bekezdés helyébe a következő lép:
„1.1 Hacsak erre kifejezetten más rendelkezés nem történik, ez a bekezdés azokra a hajókra vonatkozik, amelyek gerincfektetésére vagy hasonló építési fázisára 1998. július 1-jén vagy azt követően került sor.”
9. A meglévő 1.3.2 bekezdést az alábbi váltja fel:
„.2 a minden hajó kifejezés az 1998. július 1-jén vagy azt megelőzően épült hajókat jelenti”.
10 A meglevő 2. bekezdés helyébe az alábbi lép:
„2 Hacsak erre kifejezetten más rendelkezés nincs, az Igazgatásnak biztosítani kell, hogy az 1998. július 1. előtt épült hajók kielégítsék az Életbiztonság a tengeren tárgyú, 1974. évi nemzetközi egyezmény II-2 fejezetének alkalmazható szabályait, az MSC.1(XLV), MSC.6(48), MSC.13(57), MSC.22(59), MSC.24(60), MSC.27(61) és MSC.31(63) határozatok szerinti módosításokkal.”
11 A 3.1 bekezdésben az „1986. július 1.” helyett „1998. július 1.” írandó.
2. szabály
Meghatározások
12 Az eddigi 1 bekezdés helyébe a következő lép:
„1 Nem éghető anyag az, amely nem ég, és kb. 750 °C-ra hevítve nem bocsát ki gyúlékony gőzt az öngyulladáshoz elegendő mennyiségben; ezt a Tűzállósági próbák eljárási kódexnek megfelelően kell megállapítani. Minden más anyag éghető.”
13 A jelenlegi 2 bekezdés helyére az alábbi kerül:
2 Szabványos tűzállósági próba az, amely során a megfelelő válaszfalak és fedélzetek mintadarabjai, egy vizsgálókemencében ki vannak téve a szabványos idő-hőmérséklet diagram szerinti megközelítő hőmérsékletnek. A vizsgálati módszer feleljen meg a Tűzállósági próbák eljárási kódexnek.”
14 A 3.4 bekezdésben a „139 °C” helyére „140 °C” kerül.
15 A meglevő 3.5 bekezdés helyére az alábbi kerül:
„.5 az Igazgatás megköveteli a válaszfal vagy fedélzet prototípusának próbáját, a Tűzállósági próbák eljárási kódexnek megfelelően, hogy biztosítsa a szerkezeti épségre és a hőmérséklet-emelkedésre vonatkozó fenti követelmények teljesülését.”
16 A 4.2 bekezdésben a „139 °C” helyére „140 °C” kerül.
17 A jelenlegi 4.4 bekezdés helyére az alábbi kerül:
„.4 az Igazgatás megköveteli egy prototípus rekeszpróbáját, a Tűzállósági próbák eljárási kódexnek megfelelően, a szerkezeti épségre és a hőmérséklet-emelkedésre vonatkozó fenti követelmények teljesülésének biztosítására.”
18 A jelenlegi 8. bekezdést a következő váltja fel:
„8 Csekély lángterjedésű alatt azt értjük, hogy az ezzel jellemzett felület megfelelő módon korlátozza a láng terjedését; meghatározása Tűzállósági próbák eljárási kódex szerint történik.”
19 A meglevő 22-1 bekezdés helyére a következő kerül:
„22-1 A központi vezérlő állás olyan vezérlőhelyet jelent, amelyben az alábbi vezérlő és kijelző funkciók központosulnak:
.1 állandó tűzérzékelő és riasztórendszer,
.2 automatikus permetező, tűzérzékelő és riasztórendszer,
.3 tűzálló ajtók jelzőtáblája,
.4 tűzálló ajtók zárása,
.5 vízálló ajtók jelzőtáblája,
.6 vízálló ajtók zárása,
.7 szellőzőventilátorok,
.8 általános/tűz riasztók,
.9 kommunikációs rendszer, beleértve a telefonokat, és
.10 hangosítóberendezés mikrofonjai.”
20. A meglevő 23.3 bekezdés helyére a következő kerül:
„.3 valamennyi kárpit, függöny és más függő textília anyagminősége olyan legyen, hogy álljon ellen a láng terjedésének, a 0.8 kg/m2 súlyú gyapotnál nem kisebb mértékben; ezt a Tűzállósági próbák eljárási kódexnek megfelelően kell megállapítani.”
21 A jelenlegi 23.4 bekezdés helyére a következő lép:
„.4 valamennyi padlóburkolat csekély lángterjedési jellemzőkkel bír.”
22 A jelenlegi 23.6 bekezdés helyére a következő kerül:
„.6 valamennyi bútorhuzat anyaga a gyulladásnak és a lángterjedésnek ellenálló legyen; ezt a Tűzállósági próbák eljárási kódexnek megfelelően kell megállapítani.”
23 A következő, új, 23.7 bekezdést csatolni kell:
„.7 valamennyi ágynemű anyaga a gyulladásnak és a lángterjedésnek ellenálló legyen; ezt a Tűzállósági próbák eljárási kódexnek megfelelően kell megállapítani.”
24 A következő, új, 34. bekezdést csatolni kell:
„34 Tűzállósági próbák eljárási Kódexe alatt a Nemzetközi Kódex a Tűzállósági Próbák Alkalmazására értendő, amely a Szervezet Tengerészeti Biztonsági Bizottságának MSC.61(67) határozatával került elfogadásra, és a Szervezet által módosítható, amennyiben az ilyen módosítások elfogadása, hatálybaléptetése és foganatosítása megfelel az Egyezmény VIII fejezete szabályainak a Melléklet módosítására vonatkozó eljárások tekintetében, az I. fejezet kivételével.”
12. szabály
Automatikus vízpermetező, tűzérzékelő és tűzjelző rendszerek
25 A meglevő 1.2 bekezdés helyére a következő kerül:
„1.2 Valamennyi vízpermetező szekció rendelkezzen olyan berendezéssel, amely automatikusan, bármely vízpermetező működésbe lépésekor, hallható és látható jelzést küld egy vagy több kijelzőre. Az ilyen riasztóberendezéseknek a rendszer bármilyen meghibásodását jeleznie kell. A rendszer mutassa meg továbbá, hogy az általa ellenőrzött mely szekcióban keletkezett a tűz, és a jelzés jelenjen meg a hajóhíd központosított kijelzőjén. Egy másik, a hajóhídon kívüli helyen is legyen látható és hallható tűzjelzés, annak érdekében, hogy a tűzjelzésről a személyzet azonnal tudomást szerezzen.”
26 Az eddigi 1.2.1 és 1.2.2 bekezdéseket törölni kell.
16. szabály
Hajók szellőztetési rendszerei, a 36-nál több utast szállító személyhajók kivételével
27 A jelenlegi 1.1 bekezdés helyére a következő kerül:
„.1 ezek a szellőzővezetékek a lángterjedést fékező anyagból készüljenek.”
28 A következő, új, 11. bekezdést csatolni kell:
„11 A következő berendezéseket a Tűzállósági próbák eljárásai kódex szabályai szerint meg kell vizsgálni:
.1 tűzgátak, a működtető berendezésükkel együtt,
.2 szellőzővezetékek átvezetése „A” osztályú tereken. Ahol acél hüvellyel történik az átvezetés, amely szegecselt, csavarozott vagy hegesztett peremmel közvetlenül csatlakozik a szellőzővezetékhez, vizsgálat nem szükséges.”
17. szabály
Tűzoltó felszerelés
29 A 3.1.1 bekezdés végéhez a következőt kell csatolni:
„mindamellett, azokat a lépcsőfeljárókat, amelyek külön, fő, függőleges zónákat képeznek, továbbá a hajó hátsó és mellső részében levő fő, függőleges zónákat, amelyek nem tartalmaznak 26.2.2(6), (7), (8) vagy (12) kategóriájú tereket, nem kell ellátni kiegészítő tűzoltó felszereléssel.”
18. szabály
Egyéb tételek
30 A szabály megnevezése alatti zárójeles részben, az első mondatban az „és 8” törlendő, és az alábbi mondat csatolandó:
„Ennek a szabálynak a 8 bekezdése az 1998. július 1-jén vagy azt követően épített hajókra vonatkozik.”
31 A jelenlegi 8 bekezdést az alábbi váltja fel:
„8 A helikopterekkel kapcsolatos lehetőségeknek meg kell felelnie a Szervezet által kidolgozott szabványoknak * .”
„B” RÉSZ - TŰZBIZTONSÁGI RENDSZABÁLYOK SZEMÉLYHAJÓKRA
24. szabály
Fő függőleges zónák és vízszintes zónák
32 A jelenlegi 1.1 bekezdés harmadik mondata helyébe a következő kerül:
„Ahol egy 26.2.2(5), (9) vagy (10) kategóriájú tér egy oldalon van, vagy ahol a rekesz mindkét oldalán van üzemolajtartály, a fokozat A-0-ra csökkenthető.”
26. szabály
36-nál több utast szállító személyhajók válaszfalainak és fedélzeteinek tűzzel szembeni integritása
33 Az 1 bekezdésben a „26.1-26.4” helyébe „26.1 és 26.2” kerül, valamint a 26.1 táblázat 6, 7, 8 és 9 oszlopának negyedik sorát a „d” indexszel kell kiegészíteni. A 26.1 táblázathoz még az alábbi megjegyzést kell csatolni:
„d Ahol 6, 7, 8 és 9 kategóriájú terek teljesen a gyülekezőhely külső sávjában helyezkednek el, akkor ezeknek a tereknek az integritására a B-0” osztály megengedett. Az audio, videó és világítási berendezések vezérlőállásai a gyülekezőhelyhez tartozónak tekinthetők.”
28. szabály
Menekülési utak
34 Az 1.10 bekezdés végén „.” helyett „; és” írandó.
35 Egy új, .11 alpont kerül csatolásra, a következők szerint:
„.11 A 36-nál több utast szállító személyhajókon az 1.10 követelmények és a 41-2.4.7 szabály a személyzeti lakóterekre is vonatkoznak.”
30. szabály
„A” osztályú rekeszek nyílásai
36 A jelenlegi 4. bekezdés helyébe az alábbi kerül:
„4 A fő függőleges zónák válaszfalain, a konyha határoló falain, valamint a lépcsőházakat lezáró falakon levő tűzzáró ajtók, amelyek nem gépi működtetésű vízzáró ajtók, és a normál zárású ajtók feleljenek meg az alábbi követelményeknek:
.1 az ajtóknak önmaguktól záródónak kell lenniük, még a zárással ellenirányú, maximálisan 3.5° dőlés esetén is;
.2 a csuklós tűzzáró ajtók közelítő zárási ideje ne legyen több 40 másodpercnél, ill. a zárómozgás megindulásától számított 10 másodpercnél, a hajó vízszintes úszáshelyzete esetén. A közelítő, egyenletes zárási sebesség csúszó ajtókra ne legyen több, mint 0,2 m/s, ill. a hajó vízszintes úszáshelyzetében 0,1 m/s;
.3 az ajtók az állandó felügyelettel rendelkező központi vezérlőből távirányítással kireteszelhetők legyenek, akár egyenként, akár csoportosan. Ezenkívül az ajtók, mindkét oldalról, egyedileg is kioldhatók legyenek. A kioldókapcsolóknak ki-be állással kell rendelkezniük a rendszer automatikus visszaállásának elkerülésére;
.4 a központi kioldórendszerhez nem tartozó kiakasztók alkalmazása tilos;
.5 a központi vezérlő állásból távirányítással bezárt ajtóknak mindkét oldalról nyithatóknak kell lenni, helyi vezérléssel. Ilyen helyi nyitás után az ajtóknak automatikusan vissza kell záródni;
.6 az állandó személyzettel ellátott központi vezérlő teremben, a tűzálló ajtók tábláján kijelzőkkel kell biztosítani annak ellenőrzését, hogy minden távműködtetésű ajtó zárva van;
.7 a kioldómechanizmust úgy kell kialakítani, hogy áramkimaradás vagy a vezérlőrendszer szakadása esetén az ajtók automatikusan záródjanak;
.8 a gépi működtetésű ajtókhoz helyi akkumulátoros erőforrást kell biztosítani, az ajtók közvetlen közelében, hogy a vezérlő rendszer megszakadása vagy áramkimaradás esetén az ajtók működtethetők maradjanak, legalább 10 teljes nyitáshoz és záráshoz;
.9 a vezérlés vagy a fő áramforrás kimaradása egy ajtónál nem hátráltathatja a többi ajtó biztonságos működését;
.10 a távirányító csúszó ajtókat vagy gépi működtetésű ajtókat fel kell szerelni egy olyan riasztórendszerrel, amely az ajtó központi vezérlőből történő nyitásától számítva legalább 5, de nem több mint 10 másodpercig szól, ill. záráskor a mozgás megindulása előtt ugyanennyivel, egészen addig szól, amíg az ajtó teljesen be nem záródik;
.11 az olyan ajtók esetében, amelyeket úgy tervezték, hogy záródás közben valamilyen akadályt érintve ismét kinyíljanak, az ismételt nyitás ne legyen nagyobb, mint az érintési helytől számított 1 m;
.12 a tűzzel szembeni integritáshoz retesszel felszerelt kétszárnyú ajtókat olyan retesszel kell ellátni, amely automatikusan aktiválódik a vezérlőrendszerrel történő nyitáskor;
.13 azokat az ajtókat, amelyek közvetlenül speciális kategóriájú terekbe vezetnek, gépi működtetésűek és automatikusan záródnak, nem kell felszerelnie a .3 és .10 pontokban megkövetelt riasztóval és távvezérelt nyitással;
.14 a helyi vezérlőrendszer elemei karbantartáshoz és beállításhoz hozzáférhetők legyenek;
.15 a gépi működtetésű ajtókat jóváhagyott vezérlőrendszerrel kell ellátni, amely tűz esetén is működőképes; ezt Tűzállósági próbák eljárási kódexe szabályainak megfelelően kell megállapítani. Ennek a rendszernek az alábbi követelményeket kell kielégítenie:
.15.1 a vezérlőrendszernek tudnia kell működtetni az ajtót legalább 200 C mellett, minimum 60 percig, tápforrásról ellátva;
.15.2 a tűznek nem kitett összes többi ajtó energiaellátása nem károsodhat;
.15.3 200 °C feletti hőmérsékleten a rendszernek automatikusan el kell szigetelődnie a tápforrástól, és képesnek kell lennie zárva tartani az ajtót legalább 945 °C hőmérsékletig.”
37 A jelenlegi 6 bekezdés második mondata helyére az alábbi kerül:
„A hajók külső, „A” integritási osztályú határolóira vonatkozó követelmények nem alkalmazandók a külső ajtókra, kivéve a felépítmények és fedélzeti házak azon ajtóit, amelyek életmentő felszerelésekkel, behajózási és külső gyülekezőhelyekkel, külső lépcsőkkel és menekülési útként használt nyitott fedélzettel szemben helyezkednek el. A lejáróházak ajtajaira ez a követelmény nem vonatkozik.”
32. szabály
Szellőzési rendszerek
38 A jelenlegi 1.1 bekezdés helyébe a következő lép:
„1.1 A 36-nál több utast szállító személyhajók szellőzőrendszere, ezen a szabályon kívül, meg kell feleljen a 16.2-16.6, 16.8, 16.9 és 16.11 szabályokban foglalt követelményeknek is.”
39 A jelenlegi 1.4.3.1 bekezdést az alábbi váltja fel:
„3.1 a szellőzővezeték olyan anyagból készül, amely a lángterjedést fékező tulajdonságokkal rendelkezik;”
34. szabály
Gyúlékony anyagok korlátozott használata
40 A meglevő 2 bekezdés helyére a következő kerül:
„2 A szigetelésekhez, beleértve a hűtőrendszerek csőszerelvényeinek szigetelését is, használt páraelzáró és ragasztóanyagoknak nem szükséges nem éghető anyagból lenniük, de a felhasznált mennyiségüket a célszerű minimumon kell tartani, és a külső felületüknek lángterjedést fékező jellemzőkkel kell rendelkeznie.”
41 A jelenlegi 7 bekezdés helyére az alábbi kerül:
„7 A belső terek kitett falfelületein a festékek, lakkok és más bevonatok nem bocsáthatnak ki túlzott mennyiségű füstöt és mérgező anyagot; ezt a Tűzállósági próbák eljárási kódexnek a szabályai alapján kell megállapítani.”
42 A jelenlegi 8 bekezdést az alábbi váltja fel:
„8 A fő fedélzeti burkolatoknak, amennyiben lakóterekben, szolgálati terekben és vezérlőhelyiségekben kerülnek felhasználásra, jóváhagyott anyagokból kell lenniük, amelyek nem könnyen gyulladóak, és a hőmérséklet emelkedésekor nem fejlesztenek mérgező vagy robbanásveszélyes anyagokat; ezt a Tűzállósági próbák eljárási kódexnek a szabályai alapján kell megállapítani.”
Megjegyzés: a 34. szabály 5. bekezdésében egy csillaggal (*) kell megjelölni a „fűtőérték” kifejezést, az alábbi lábjegyzettel:
„* Az ISO 1716 - „Építőanyagok - Az Égéshő Meghatározása” szerint mért felső fűtőértéket kell megadni.”
37. szabály
A speciális kategóriájú terek védelme
43 Az 1.2.1 bekezdéshez, harmadik mondatként, az alábbi csatolandó:
„Ahol egy speciális kategóriájú tér alatt üzemolajtartály helyezkedik el, ott a terek közötti fedélzet integritási fokozatát „A-0”-ra lehet csökkenteni.”
44 Az alábbi, új, 4. bekezdést kell csatolni:
„4 Állandó szellőzőnyílások
A speciális kategóriájú tereket határoló oldal-, hátsó- és mellső lemezelésen levő, állandó szellőzőnyílásokat úgy kell elhelyezni, a speciális térben keletkező tűz ne veszélyeztesse a mentőeszközök tárolására és az azokba való beszállásra szolgáló területeket, valamint a speciális kategóriájú terek felett, a felépítményekben és fedélzeti házakban levő lakótereket, szolgálati helyeket és vezérlőállásokat.”
38. szabály
Gépjárművek szállítására szolgáló, nem speciális kategóriájú terek, ahol a szállított gépjárművek tartályaiban a saját meghajtásukhoz szükséges üzemanyag van, védelme
45 A következő, új, 5 és 6 bekezdés kerül csatolásra:
„5 Állandó szellőzőnyílások
A rakományterek oldal-, hátsó- és mellsőlemezelésén levő, állandó szellőzőnyílásokat úgy kell elhelyezni, hogy a rakománytérben keletkező tűz ne veszélyeztesse a mentőeszközök tárolására és az azokba való beszállásra szolgáló területeket, valamint a rakományterek felett, a felépítményekben és fedélzeti házakban levő lakótereket, szolgálati helyeket és vezérlőállásokat.
6 Szerkezeti védelem
Az 1998. július 1-jén vagy azt követően épített hajók ro-ro rakományterei elégítsék ki a 38-1 szabály 1.1, 1.2 és 1.3 bekezdéseinek követelményeit.”
46 Az alábbi, új, 38-1 szabályt csatolni kell:
„38-1. szabály
Nem speciális kategóriájú, zárt és nyitott ro-ro rakományterek, valamint gépjárművek szállítására szolgáló ro-ro rakományterek - ahol a szállított gépjárművek tartályaiban a saját meghajtásukhoz szükséges üzemanyag van - védelme
1. Általános rész
1.1 A 37.1.1 szabály alatti alapelveket a jelen szabály is alkalmazza.
1.2 A 36-nál több utast szállító személyhajókban a nyitott és zárt ro-ro rakományterek határoló válaszfalait és fedélzeteit „A-60” fokozatnak megfelelően kell szigetelni. Mindamellett, ahol egy 26.2.2(5), (9) vagy (10) kategóriájú tér van a rekesz egyik oldalán, a fokozat „A-0”-ra csökkenthető.
1.3 A nem több mint 36 utast szállító személyhajókban a nyitott és zárt ro-ro rakományterek határoló válaszfalainak és fedélzeteinek tűzzáróság-integritása feleljen meg a (8) kategóriájú terekre a 27.1 táblázatban megköveteltnek, a vízszintes határolókat illetően pedig a (8) kategóriájú terekre a 27.2 táblázatban megköveteltnek.
1.4 A nyitott és zárt ro-ro rakományterek oldal-, hátsó- és mellsőlemezelésén lévő, állandó szellőzőnyílásokat úgy kell elhelyezni, hogy a rakománytérben keletkező tűz ne veszélyeztesse a mentőeszközök tárolására és az azokba való beszállásra szolgáló területeket, valamint a rakományterek felett, a felépítményekben és fedélzeti házakban levő lakótereket, szolgálati helyeket és vezérlőállásokat.
2. Zárt ro-ro rakományterek
A zárt ro-ro rakományterek feleljenek meg a 38. szabály követelményeinek, kivéve annak 4 bekezdését:
3. Zárt ro-ro rakományterek
A zárt ro-ro rakományterek feleljenek meg a 37.1.3, 37.2.1, 38.1 szabályok követelményeinek, kivéve, hogy a mintavételen alapuló füstérzékelő rendszer nem megengedett, valamint a 38.2.3 bekezdést:”
„C” RÉSZ - TŰZBIZTONSÁGI KÓDEX SZEMÉLYHAJÓKRA
49. szabály
Gyúlékony anyagok korlátozott használata
47 A jelenlegi 2 bekezdést az alábbi váltja fel:
„2 A belső terek kitett falfelületein a festékek, lakkok és más bevonatok nem bocsáthatnak ki túlzott mennyiségű füstöt és mérgező anyagot; ezt a Tűzállósági próbák eljárási kódexnek a szabályai alapján kell megállapítani.”
48 A jelenlegi 3. bekezdést az alábbi váltja fel:
„3 A fő fedélzeti burkolatoknak, amennyiben lakóterekben, szolgálati terekben és vezérlőhelyiségekben kerülnek felhasználásra, jóváhagyott anyagokból kell lenniük, amelyek nem könnyen gyulladóak, és a hőmérséklet emelkedésekor nem fejlesztenek mérgező vagy robbanásveszélyes anyagokat; ezt a Tűzállósági Próbák szabályai alapján kell megállapítani.”
50. szabály
Konstrukciós tételek
49 A meglevő 3.1 bekezdés helyébe az alábbi lép:
„3.1 A rakományterek vagy a szolgálati helyek hűtött terei kivételével a szigetelőanyagoknak neméghetőknek kell lenni. A szigetelésekhez, beleértve a hűtőrendszerek csőszerelvényeinek szigetelését is, használt páraelzáró és ragasztóanyagoknak nem szükséges neméghető anyagból lenniük, de a felhasznált mennyiségüket a célszerű minimumon kell tartani, és a külső felületüknek lángterjedést fékező jellemzőkkel kell rendelkeznie.”
Megjegyzés: ennek a szabálynak a 3.2. bekezdésében egy csillaggal van megjelölve a „fűtőérték” kifejezés, az alábbi lábjegyzettel:
„* Az ISO 1716 - „Építőanyagok - Az Égéshő Meghatározása” szerint mért felső fűtőértéket kell megadni.”
50. szabály
Tűzvédelmi berendezések a rakományterekben
50 A jelenlegi 1.2 és 1.3 bekezdéseket az alábbiak váltják fel:
„1.2 Az 1.1 bekezdés szabályai mellett, bármilyen teherhajó, amely a fedélzeten vagy a rakománytérben veszélyes árut szállít, legyen ellátva egy állandó, gázzal működő tűzoltó rendszerrel, az 5. szabály rendelkezéseinek megfelelően, vagy egy olyan tűzoltó rendszerrel, amely az Igazgatás szerint azzal egyenértékű védelmet biztosít a szállítmánynak. *
1.3 Az Igazgatás bármely hajó rakományterére felmentést adhat az 1.1 és 1.3 bekezdés szabályai alól, amennyiben a hajót alapvetően érc, szén, gabona, nem kiszárított fa, nem éghető rakomány vagy olyan rakományok szállítására építették, amelyek az Igazgatás véleménye szerint csekély tűzeseti kockázatot * jelentenek. Ilyen felmentés csak akkor adható, ha a hajó acél raktárfedelekkel és olyan hatékony eszközökkel rendelkezik, amelyekkel a ventilátorok és a rakománytérbe * vezető valamennyi nyílás lezárható. A felmentés megadásakor az Igazgatás egy Felmentési Bizonyítványt bocsát ki, függetlenül a hajó építési dátumától, az I/12(a)(iv) szabállyal összhangban, és gondoskodik arról, hogy a hajó által szállítható rakományok jegyzéke csatolva legyen a Felmentési Bizonyítványhoz.”
51 Az alábbi, új, 2.5 bekezdés csatolandó:
„2.5 A nyitott és zárt ro-ro rakományterek oldal-, hátsó- és mellső lemezelésén levő, állandó nyílásokat úgy kell elhelyezni, hogy a rakománytérben keletkező tűz ne veszélyeztesse a mentőeszközök tárolására és az azokba való beszállásra szolgáló területeket, valamint a rakományterek felett, a felépítményekben és fedélzeti házakban levő lakótereket, szolgálati helyeket és vezérlőállásokat.”
54. szabály
Veszélyes árut szállító hajókra vonatkozó speciális követelmények
52 Az alábbi, új, 2.5 bekezdés csatolandó:
„2.4.3 A szilárd, veszélyes áruk szállítására szolgáló zárt rakományterekben, ahol nincs mechanikus ventiláció, természetes szellőzést kell biztosítani.”
53 Az alábbi, új, 2.10 és 2.11 bekezdések csatolásra kerülnek:
„2.10 A ro-ro rakományterekkel rendelkező hajókon egy elválasztást kell biztosítani a zárt és a nyitott ro-ro rakománytér között. Az elválasztás olyan legyen, hogy minimálisra csökkentse a veszélyes gőzök és folyadékok átjutását egyik térből a másikba. Alternatívaként, nem szükséges ilyen elválasztás, ha a ro-ro rakománytér, a teljes hosszában, egyetlen zárt térnek tekinthető és kielégíti az ebben a szabályban említett speciális követelményeket.
2.11 A ro-ro rakományterekkel rendelkező hajókon egy elválasztást kell biztosítani a zárt ro-ro rakománytér és a csatlakozó viharfedélzet között. Az elválasztás olyan legyen, hogy minimálisra csökkentse a veszélyes gőzök és folyadékok átjutását egyik térből a másikba. Alternatívaként, nem szükséges ilyen elválasztás, ha a zárt ro-ro rakománytér berendezései megfelelnek azoknak a követelményeknek, amelyek a veszélyes áruknak a csatlakozó viharfedélzeten való szállítása esetén érvényesek.”
Megjegyzés: Az alábbi lábjegyzetet az 54. szabály címéhez kell csatolni:
„* Lásd a módosított Veszélyes áruk tengeri szállításának nemzetközi kódexét, valamint az A.434(XI) határozattal elfogadott, Szilárd ömlesztett rakományok biztonságos kezelésének kódexét, a módosítások szerint.”
54.1 Táblázat - A követelmények alkalmazása veszélyes áruk különféle szállítási módjaira hajókon és rakományterekben
54 A jelenlegi 54.1 táblázat helyére az alábbi lép:
Bárhol az 54.1 táblázatban, az X azt jelenti, hogy a követelmény az 54.3 táblázat megfelelő sorában megadott, minden osztályú veszélyes árura vonatkozik, kivéve a megjegyzésekben foglaltakat.
| 54.1.2 szabály | .1 | .2 | .3 | .4 | .5 | |||
| 54.2 szabály | Viharfedélzet .1-től .5-ig | Nem speciálisan tervezett | Konténer Rakomány terek | Zárt ro-ro rakománytér | Nyitott ro-ro rakománytér | Szilárd veszélyes ömlesztett áru | Hajón Szállított Bárkák | |
| .1.1 | X | X | X | X | X | Az 54. | X | |
| .1.2 | X | X | X | X | X | előírás | - | |
| .1.3 | - | X | X | X | X | követelmé- | X | |
| .1.4 | - | X | X | X | X | nyeinek | X | |
| .2 | - | X | X | X | X | alkalmazásához, | X4 | |
| .3 | - | X | X | X | - | különféle | X4 | |
| .4.1 | - | X | X1 | X | - | osztályú | X4 | |
| .4.2 | - | X | X1 | X | - | veszélyes | X4 | |
| .5 | - | X | X | X | - | árukra, lásd | - | |
| .6.1 | X | X | X | X | X | az 54.2 | - | |
| .6.2 | X | X | X | X | X | táblázatot. | - | |
| .7 | X | X | - | - | X | - | ||
| .8 | X | X | X2 | X | X | - | ||
| .9 | - | - | - | X3 | X | - | ||
Megjegyzések:
1 4 és 5.1 osztály esetén zárt szállítókonténerekre nem alkalmazható. 2, 3, 61 és 8 esetén, ha zárt konténerben szállítják, a szellőzés nem kevesebb, mint két légcserére csökkenthető. Ennek a követelmények az alkalmazása szempontjából a mozgatható tartály zárt szállítókonténernek tekintendő.
2 Csak fedélzetre alkalmazható.
3 Csak zárt ro-ro rakományterekre vonatkozik, leszigetelési lehetőség nélkül.
4 Abban a speciális esetben, ha a bárkákba tölthetők vagy abból üríthetők gyúlékony gőzök egy biztonságos, bárkán kívüli térbe, a bárkához kapcsolható szellőzővezetékek segítségével, akkor ezek a követelmények csökkenthetők vagy elhagyhatók, ha ez az Igazgatás számára kielégítő.
5 A speciális kategóriájú tereket, amikor veszélyes áru szállítása történik, úgy kell kezelni, mint zárt ro-ro rakománytereket.
54.2 Táblázat - A követelmények alkalmazása különböző osztályú veszélyes anyagok szállítására, szilárd veszélyes árukat szállító hajókon és rakományterekben
55 A jelenlegi 54.2 táblázatot az alábbi váltja fel:
| Osztály | 4.1 | 4.2 | 4.36 | 5.1 | 6.1 | 8 | 9 | |
| Szabály | ||||||||
| 54.2.1.1 | X | X | - | X | - | - | X | |
| 54.2.1.2 | X | X | - | X | - | - | X | |
| 54.2.2 | X | X7 | X | X8 | - | - | X8 | |
| 54.2.4.1 | - | X7 | X | - | - | - | - | |
| 54.2.4.2 | X9 | X7 | X | X7,9 | - | - | X7,9 | |
| 54.2.4.3 | X | X | X | X | X | X | X | |
| 54.2.6 | X | X | X | X | X | X | X | |
| 54.2.8 | X | X | X | X7 | - | - | X10 |
Megjegyzések
6 Ebben az osztályban az ömlesztve szállítható anyagokkal kapcsolatos kockázat olyan, hogy az Igazgatás részéről különös figyelmet kell fordítani az érintett hajó konstrukciójára és felszerelésére, a jelen táblázatban megadott követelmények teljesítése mellett.
7 Csak oldószert tartalmazó olajpogácsára, ammónium-nitrátra és ammónium-nitrát műtrágyákra alkalmazható.
8 Csak ammónium-nitrátra és ammónium-nitrát műtrágyákra alkalmazható. Mindamellett, egy bizonyos fokú védelem, a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság 79. kiadványában (Elektromos berendezések robbanásveszélyes gázkörnyezetben) szereplő előírásnak megfelelően, elégséges.
9 Csak megfelelő acélháló szükséges.
10 Az A.434(XI) határozattal elfogadott, a módosított Szilárd ömlesztett rakományok biztonságos kezelésének kódexének követelményei elégségesek.”
54.3 Táblázat - A követelmények alkalmazása különböző osztályú veszélyes árukra, kivéve a szilárd állapotú, ömlesztett veszélyes árukat
56 A jelenlegi 54.3 táblázatot az alábbi váltja fel:
| Osztály | 1.1-1.6 | 1.48 | 2.1 | 2.2 | 2.3 | 3.1 3.2 | 3.3 | 4.1 | 4.2 | 4.3 | 5.1 | 5.2 | 6.1 folyékony | 6.1 folyékony ≤ 23°C | 6.1 folyékony > 23°C ≤ 61°C | 6.1 szilárd | 8 folyékony | 8 folyékony ≤ 23°C | 8 folyékony > 23°C ≤61°C | 8 szilárd | ||
| Szabály | ||||||||||||||||||||||
| 54.2.1.1 | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |
| 54.2.1.2 | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |
| 54.2.1.3 | X | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | |
| 54.2.1.4 | X | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | |
| 54.2.2 | X | - | X | - | - | X | - | - | - | - | - | - | - | X | - | - | - | X | - | - | - | |
| 54.2.3 | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | - | X | X | X | X | X | X | X | X | - | |
| 54.2.4.1 | - | - | X | - | X | X | - | X11 | X11 | X | X11 | - | - | X | X | X11 | - | X | X | - | X11 | |
| 54.2.4.2 | - | - | X | - | - | X | - | - | - | - | - | - | - | X | X | - | - | X | X | - | - | |
| 54.2.5 | - | - | - | - | - | X | - | - | - | - | - | - | X | X | X | - | - | X | - | - | - | |
| 54.2.6 | - | - | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X14 | |
| 54.2.7 | - | - | - | - | - | X | X | X | X | X | X | - | - | X | X | - | - | X | X | - | - | |
| 54.2.8 | X12 | - | X | X | X | X | X | X | X | X | X13 | - | - | X | X | - | - | X | X | - | - | |
| 54.2.9 | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X |
Megjegyzés
11 Amikor „gépi szellőztetésű terek” szükségesek a módosított Veszélyes áruk tengeri szállításának nemzetközi kódexe szerint.
12 Betárolás a géptéri válaszfaltól, oldalirányban, 3 méter távolság tartásával.
13 Lásd a Veszélyes áruk tengeri szállításának nemzetközi kódexét.
14 A szállított áruknak megfelelően.
„D” RÉSZ - TŰZBIZTONSÁGI KÓDEX TARTÁLYHAJÓKRA
56. szabály
Terek elhelyezése és szétválasztása
57 A cím alatti mondat helyére az alábbi kerül:
„(Ez a szabály az 1992. február 1-jén vagy azután épült hajókra vonatkozik, kivéve a 9. bekezdést, amely az 1998. július 1-jén vagy azt követően épített hajókra alkalmazandó)”
58 A jelenlegi 7. bekezdést az alábbi váltja fel:
„7 A felépítmények és fedélzeti házak olyan külső határoló falait, amelyek lakótereket tartalmaznak, beleértve az ilyen lakótereket tartó túlnyúló fedélzetrészeket is, acélból kell készíteni és „A-60” fokozatú szigeteléssel kell ellátni, a rakománytérre néző falon teljes egészében, a kifelé futó oldalfalon pedig a rakománytérre néző határoló végfaltól számított 3 m hosszon.”
59 A jelenlegi 8.3 bekezdés második mondata az alábbira változik:
„Az ilyen ablakok és oldalnyílások, kivéve a kormányházi ablakokat, „A-60” fokozatnak megfelelően készüljenek.”
60 Az alábbi, új, 9 bekezdés csatolásra kerül:
„9 Minden, ennek a szabálynak a hatálya alá tartozó hajón, ahol a fő szivattyútérbe állandó jellegű átjáró vezet egy csőalagútból, egy vízzáró ajtót kell beépíteni, amely kielégíti a II-1/25-9.2 szabály követelményeit, és azon túlmenően megfelel az alábbiaknak:
.1 a hajóhídról való működtetés mellett, a vízmentes ajtó legyen kézi erővel is zárható, a fő szivattyútér bejáratánál, kívülről;
.2 a vízmentes ajtót normál üzemi viszonyok között zárva kell tartani, kivéve, amikor szükséges a csőalagútba való bejutás.”
59. szabály
Levegőztetés, légtisztítás, gázeltávolítás és szellőztetés
61 Az alábbi, új, 1.2.3 bekezdés csatolásra kerül:
„3 A gőzök, levegő vagy semleges gázkeverékek kiáramlásának biztosítására egy tartalék lehetőség is szükséges, hogy az 1.2.2 szerinti berendezések meghibásodása esetén ne alakulhasson ki túlnyomás vagy depresszió. Alternatívaként, az 1.2.2 szerinti berendezéssel védett tartályokat nyomásérzékelőkkel lehet ellátni, egy monitoring-rendszerrel együtt, amely a hajó rakomány-ellenőrző helyiségében van elhelyezve, vagy ott, ahol a rakománnyal kapcsolatos műveleteket végzik normálesetben. Az ilyen monitoringrendszer tartalmazzon egy riasztóberendezést is, amely akkor lép működésbe, ha a tartályban túlnyomás vagy nyomáscsökkenés lép fel.”
62 A jelenlegi 1.3.2 bekezdés helyébe az alábbi kerül:
„1.3.2 Ahol a berendezések más rakománytartályokkal vannak kombinálva, biztosítani kell az egyes tartályok leszigetelését, zárószelepekkel vagy más megfelelő módon. Ahol zárószelepeket alkalmaznak, azokat megfelelő elzáróberendezéssel kell ellátni, amelyet a hajó felelős tisztje kezel. A szelepek üzemi helyzetét világosan látható kijelzéssel vagy más alkalmas módon kell mutatni. Ahol a tartályok leszigeteltek, ott gondoskodni kell arról, hogy a leszigetelést biztosító zárószelep nyitva legyen, mielőtt a rakomány ki és behajózása vagy a tartály ballaszttolása megkezdődik. Bármilyen is a tartály leszigetelése, a hőmérséklet változása miatti áramlást meg kell engednie, az 1.2.3 bekezdésnek megfelelően.”
63 Az alábbi, új 1.3.3 bekezdés kerül csatolásra:
„1.3.3 Ha egy tartály vagy tartálycsoport töltésére, ballaszttolására vagy ürítésére kerül sor, és a tartály vagy tartálycsoport le van választva egy közös levegőztető rendszerről, akkor el kell látni egy olyan eszközzel, amely biztosítja a tartály vagy tartálycsoport túlnyomás vagy nyomáscsökkenés elleni védelmét, az 1.2.3 bekezdésnek megfelelően.”
64 Az alábbi, új, 1.11 bekezdés hozzáadásra kerül:
„1.11 Az 1998. július 1. előtt épített hajóknak az 1.2.3 és 1.3.3 bekezdések követelményeit az 1998. július 1. után esedékes első szárazdokkolás dátumáig kell kielégíteniük, de nem később, mint 2001. július 1.”
65 Az alábbi, új 5. bekezdés kerül csatolásra:
„5 Gyúlékonygáz-mérőkészülék
Minden tartályhajót fel kell szerelni legalább egy hordozható műszerrel, egy elegendő tartalékkészlettel együtt, a gyúlékony gőzök koncentrációjának mérésére. Az ilyen műszerek kalibrálásához megfelelő lehetőséget kell biztosítani.”
62. szabály
Semlegesgáz-rendszerek
66 A 11.2.1 bekezdés végéhez az alábbi mondat kerül kiegészítésként:
„A működtetett irányítórendszernek határozott kijelzést kell biztosítania az ilyen szelepek üzemi állapotáról.”
V. FEJEZET - A HAJÓZÁS BIZTONSÁGA
67 Az eddigi 15-1 szabály törlésre kerül.
VESZÉLYES ÁRUK SZÁLLÍTÁSA
2. szabály
Osztályozás
68 „6.1 Osztály - Mérgező (toxikus) anyagok” helyére az alábbi kerül:
„6.1 Osztály - Toxikus anyagok”
69 Az „Egyéb veszélyes anyagok, azaz” szavak helyére a 9. Osztályhoz tartozó szövegben, az alábbi kerül:
„Egyéb veszélyes anyagok és árucikkek, mint”
7. szabály
Robbanóanyagok személyhajókon
70 Az alábbi, új, 1.5 bekezdés kerül csatolásra:
„.5 az N kompatibilitási csoportba tartozó árucikkek csak akkor megengedettek egy személyhajón, ha a teljes nettó robbanóanyag-tömeg nem haladja meg hajónként az 50 kg-ot, és semmilyen más robbanóanyagot, eltekintve az 1.4 részbeli, S kompatibilitási csoporttól, nem szállítanak.”
A TENGERÉSZETI BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG,
EMLÉKEZTETVE a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetre vonatkozó egyezménynek a 28(b) bekezdésére a Bizottság feladatait illetően,
EMLÉKEZTETVE TOVÁBBÁ az MSC.4(48) határozatra, amellyel elfogadásra került a Veszélyes vegyi anyagokat ömlesztve szállító hajók építési és felszerelési nemzetközi kódexe (IBC Kódex),
VALAMINT EMLÉKEZTETVE a módosított Életbiztonság a tengeren tárgyú 1974. évi nemzetközi egyezmény (SOLAS) VIII(b) bekezdésére és VII/8.1 szabályára az IBC Kódex módosítására irányuló eljárást illetően,
KÍVÁNATOSNAK TARTVA az IBC Kódex korszerűségének megőrzését,
FIGYELEMMEL a 66. ülésen az IBC Kódexhez javasolt és a SOLAS Egyezmény VIII(b)(i) bekezdésének megfelelően körözött módosításokra,
TEKINTETTEL arra, hogy rendkívül lényeges, hogy az IBC Kódex rendelkezései, amelyek kötelező érvényűek mind az 1978. évi Jegyzőkönyvvel módosított, a Hajók által okozott szennyezés megelőzésére vonatkozó 1973. évi nemzetközi egyezmény, (MARPOL 73/78), mind az 1974. évi SOLAS Egyezmény hatálya alatt, azonosak maradjanak,
1. ELFOGADJA, összhangban a SOLAS Egyezmény VIII(b)(iv) bekezdésével, a Kódexre vonatkozó módosításokat, amelyek szövegét a jelen határozat melléklete tartalmazza;
2. MEGHATÁROZZA, az Egyezmény VIII(b)(vi)(2)(bb) bekezdésével összhangban, hogy a módosítások véleményezése után, azok 1998. január 1-én elfogadásra kerülnek, hacsak ezt a dátumot megelőzően, nem kevesebb, mint a SOLAS Egyezményt aláíró országok egyharmada, vagy amelyeknek az összevont kereskedelmi hajóparkja a világ teljes kereskedelmi hajózása bruttó tonnatartalmának legalább 50%-át kiteszi, ellenvetést nem nyújt be a módosításokkal szemben;
3. FELHÍVJA a szerződő országok kormányait, vegyék tudomásul, a SOLAS Egyezmény VIII(b)(vi)(2)(bb) bekezdésének megfelelően, hogy a fenti 2. pontban említett elfogadást követően a módosítások 1998. július 1-jén hatályba lépnek;
4. FELKÉRI a Főtitkárt, a SOLAS Egyezmény VIII(b)(v) bekezdésével összhangban, hogy ennek a határozatnak a hiteles másolatait, a módosításokat tartalmazó melléklettel együtt, juttassa el a SOLAS Egyezményt aláíró országok kormányai részére;
5. FELKÉRI TOVÁBBÁ a Főtitkárt, hogy ezt a határozatot és a mellékletét küldje meg a Szervezet azon tagjainak is, akik nem tartoznak a SOLAS Egyezményt aláíró kormányok közé.
1. FEJEZET - ÁLTALÁNOS RÉSZ
1 Az alábbi, új, 1.3.22A bekezdés csatolásra kerül a meglevő 1.3.22 bekezdés után:
„1.3.22 Elismert szabványok az Igazgatás által elfogadható alkalmazható nemzetközi vagy nemzeti szabványok, vagy egy szervezet által lefektetett és fenntartott szabványok, amelyek megfelelnek a Szervezet * által elfogadott szabványoknak és amelyeket az Igazgatás elismert.”
2. FEJEZET - A HAJÓ TÚLÉLÉSI KÉPESSÉGE ÉS A RAKOMÁNYTARTÁLYOK ELHELYEZÉSE
2. A 2.3.3 bekezdésben a „az Igazgatás által jóváhagyott típusúnak kell lenni” rész törlésre kerül, és a bekezdés végéhez a „és meg kell felelnie elismert szabványoknak” szöveg csatlakozik.
3. FEJEZET - HAJÓBERENDEZÉSEK
3 A 3.2.3 bekezdésben, a negyedik mondatban, az „Igazgatás által engedélyezve” szavak helyére a „felszerelve” szó kerül.
4 A 3.7.1 bekezdésben, az első mondatban, az „Igazgatás általi jóváhagyásra kötelezett” rész törlésre kerül, és a „rakomány” szó helyébe a „Rakomány” lép.
4. FEJEZET - A RAKOMÁNY TÁROLÁSA
5 A 4.1.3 bekezdésben, a harmadik mondatban, az „Igazgatás előírásai szerint” helyére az „elismert szabványok szerint” szöveg kerül.
6 A 4.1.4 bekezdésben, a második mondatban, az „Igazgatás előírásai szerint” helyére az „elismert szabványok szerint” szöveg kerül.
5. FEJEZET - A RAKOMÁNY ÁTHELYEZÉSE
7 Az 5.1.1 bekezdésben a hatásfoktényező „e” definíciója helyére az alábbi kerül:
„e = hatásfoktényező értéke 1 a varrat nélküli csövekre, továbbá varratos csövek jóváhagyott gyártója által szállított hosszvarratos vagy spirálvarratos csövekre, amelyek a varrat nélküli csövekkel egyenértékűnek tekintendők, amennyiben a varratok roncsolásmentes vizsgálatát elismert szabványoknak megfelelően végezték. Más esetekben egy, elismert szabvány szerinti, 1-nél kisebb hatásfoktényezőt lehet figyelembe venni, a gyártási eljárástól függően.”
8 Az 5.1.6.1 bekezdésben a csillag és az ahhoz tartozó lábjegyzet törölve.
9 Az 5.1.6.3 bekezdésben az „egy, az Igazgatás által elfogadható szabvány szerint” helyére az „elismert szabványoknak megfelelően” szöveg kerül.
10 Az 5.2.1 bekezdésben a „Mindamellett, az Igazgatás elfogadhatja e követelmények könnyítését” szavak helyére a „Mindamellett, e követelmények könnyítése, elismert szabványokkal összhangban, elfogadható” szöveg kerül.
11 Az 5.2.3.2 bekezdésben, az első mondatban, az „Igazgatás számára kielégítő” szavakat az „elismert szabványoknak megfelelően” szöveg váltja fel.
12 Az 5.2.3.3 bekezdésben, az „Igazgatás számára elfogadható” szavakat az „elismert szabványoknak megfelelően” szöveg váltja fel.
13 A jelenlegi 5.2.4.1 bekezdést az alábbi váltja fel:
„1. A gumiharangok, elismert szabványokkal összhangban, külön vizsgálhatók.”
14 Az 5.3.2 bekezdésben, az „Igazgatás számára elfogadható szabványok” szavakat az „elismert szabványok” szöveg váltja fel.
15 A jelenlegi 5.4.1 bekezdés második mondatát az alábbi váltja fel:
„Mindamellett, e követelmények könnyítése, a tartályok belső csövezésére és nyitott végű csövezésekre vonatkozó elismert szabványokkal összhangban, elfogadható”.
16 Az 5.5.2 bekezdésben, az utolsó mondatban, a bevezető rész jelenlegi szövege helyére az alábbi kerül:
„Egy teljesen zárt, hidraulikusan működtetett szelep a rakománytartályon kívül mindamellett elfogadható, feltéve, hogy a szelep:”
6. FEJEZET - ÉPÍTÉSI ANYAGOK
17 A 6.1.1 bekezdésben, az első mondatban, a „az Igazgatás megelégedésére” szavak helyére az „elismert szabványokkal összhangban” szöveg kerül.
18 A 6.2.5 bekezdésben, a második mondatban, az „az Igazgatás engedélyezheti” szöveget a „felszerelhető” szó váltja fel.
8. FEJEZET - RAKOMÁNYTARTÁLYOK LEVEGŐZTETŐRENDSZEREI
19 A 8.3.4 bekezdésben a „az Igazgatás által jóváhagyott típus” szavak helyére az „egy jóváhagyott típus” szöveg kerül.
10. FEJEZET - ELEKTROMOS BERENDEZÉSEK
20 A 10.2.3.4.2 bekezdés második mondatában, a „az Igazgatás megelégedésére” szavak helyére az „elismert szabványokkal összhangban” szöveg kerül.
11. FEJEZET - TŰZVÉDELEM ÉS TŰZOLTÁS
21 A 11.2.3 bekezdés első mondatában, a „bizonyítható az Igazgatás számára” törlésre kerül és a „halogénezett hidrokarbonok” szavakat az „egyenértékű közeg” szöveg váltja fel.
15. FEJEZET - SPECIÁLIS KÖVETELMÉNYEK
22 A 15.8.8 bekezdés első mondatában a „vagy az Igazgatás által elfogadható más anyagok” szavakat az „elismert szabványoknak megfelelő” szöveg váltja fel, és a második mondat törlésre kerül.
23 A 15.8.9 bekezdés harmadik mondatában a „az Igazgatás által” kifejezés törölve.
24 A 15.12.1.4 bekezdésben a „az Igazgatás által jóváhagyott típus” szavak helyére az „egy jóváhagyott típus” szöveg kerül.
25 A 15.19.7.3 bekezdésben a „kikötői hatóságok” szavakat a „kikötő szerinti állam hatósága” szöveg váltja fel.
