A jogszabály mai napon ( 2019.10.19. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

39/2001. (X. 31.) PM rendelet

a pénzügyminiszter felügyelete alá tartozó szervek katasztrófák elleni védekezésének irányításáról és feladatairól

A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Kat.) 53. §-ának c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. § A rendelet hatálya kiterjed a Pénzügyminisztériumra, valamint a pénzügyminiszter felügyelete alá tartozó szervezetekre, illetve a pénzügyminiszter által alapított, 100%-os állami tulajdonú részvénytársaságokra (a továbbiakban: PM szervek), valamint ezen szerveknél köztisztviselői, hivatásos szolgálati, közalkalmazotti, illetve munkaviszonyban állókra (a továbbiakban együtt: munkavállalók).

2. § (1) A PM szervek munkavállalói jogosultak és kötelesek közreműködni a katasztrófavédelemben.

(2) A PM szervek munkavállalói jogosultak, illetve kötelesek arra, hogy

a) elsajátítsák a katasztrófák elleni védekezés szabályait és módjait;

b) szakterületüknek megfelelő oktatásban vegyenek részt annak érdekében, hogy a katasztrófák bekövetkezését követően felmerülő feladataikat felismerhessék és elláthassák;

c) megismerjék a különböző típusú katasztrófaveszélyeket és ezekből adódóan a várható szakmai feladataikat;

d) szükség esetén részt vegyenek a védekezésben és a katasztrófák következményeinek felszámolásában.

3. § A PM szervek területi érintettség esetén a Kat. 2. § (1) bekezdése alapján bevonásra kerülnek, illetve közreműködnek a védekezésben, valamint a következmények felszámolásában.

A védekezés tárcaszintű feladatai

4. § (1) A pénzügyminiszter (a továbbiakban: miniszter) a katasztrófavédelmi tárcaszintű feladatainak megszervezése és irányítása érdekében a védekezésre való felkészülés során gondoskodik:

a) a minisztérium szervezeti struktúrája szükség szerinti átalakításának meghatározásáról, továbbá a minisztérium működőképességének fenntartására vonatkozó tervek elkészítéséről;

b) a Kormányzati Koordinációs Bizottság (a továbbiakban: KKB) munkájában, illetve az Operatív Törzsben a minisztérium megfelelő képviseletéről;

c) az országos katasztrófavédelmi kommunikációs és információs rendszerhez csatlakozó, tárcán belüli riasztás és irányítás megszervezéséről;

d) a PM szervek vonatkozásában a védelemben részt vevő szervek tagjainak kijelöléséről, feladatainak meghatározásáról, felkészítéséről és a végrehajtás feltételeinek meghatározásáról;

e) a munkavállalók katasztrófavédelemmel összefüggő képzéséről és ezzel kapcsolatos felkészítéséről;

f) a megelőző védelmi feladatok meghatározásáról, illetve végrehajtásáról;

g) a külön jogszabályok alapján készített felkészülési, polgári védelmi - kitelepítési, kimenekítési, egyéni és kollektív védelmi, egészségügyi ellátási - tervek naprakészen tartásáról, továbbá a védekezés tervezésével összefüggő, a KKB által kidolgozott és elfogadott követelmények érvényesítéséről;

h) a PM szervek veszélyeztetettségük függvényében történő védekezéséhez szükséges anyagi, eszköz, szállítókapacitási igények, kitelepítés esetére szükséges objektumok felméréséről;

i) a tárca katasztrófavédelmi szervezete működtetéséhez szükséges pénzügyi feltételek meghatározásáról;

j) a tárca területét érintő katasztrófavédelmi gyakorlatokon való részvételről;

k) a katasztrófavédelemmel összefüggő jogszabályok módosításában való részvételről;

l) a tárca katasztrófavédelemhez szükséges informatikai hátterének biztosításáról, valamint a dokumentációk biztonságba helyezéséhez szükséges feltételek biztosításáról.

(2) A védekezés időszakában a miniszter

a) együttműködik a 4. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott szervekkel, a minisztérium védekezést irányító, illetve a PM szervek védekezési tevékenységének meghatározásában;

b) intézkedik:

ba) a minisztérium munkacsoportja és a PM szervek védekezési bizottságai felállítására és készenlétbe helyezésére,

bb) a kidolgozott tervek pontosítására és naprakész helyzetbe hozására;

c) a Kormány veszélyhelyzet kihirdetésére, illetve az ország meghatározott részének katasztrófa sújtotta területté nyilvánítására hozott döntést követően elrendeli:

ca) a minisztériumi munkacsoport működésének megkezdését,

cb) a helyzet függvényében az élet- és vagyonmentés végrehajtását, az egyes PM szervek (részlegek) áttelepítését,

cc) a szükséges mértékű személyi és eszköz átcsoportosítás végrehajtását.

(3) A következmények felszámolása és a helyreállítás során a miniszter

a) a következmények felszámolását és a helyreállítás végrehajtását irányító szervezetben biztosítja a minisztérium képviseletét;

b) megteszi az intézkedéseket a helyreállításhoz szükséges pénzügyi források biztosítására.

5. § (1) A Kat. alapján kihirdetett katasztrófahelyzetben, továbbá a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény alapján kihirdetett veszélyhelyzetben, illetve szükségállapotban a minisztériumban a kialakult helyzet értékelése, elemzése és a döntési javaslatok előkészítése érdekében elkülönített munkacsoportot (a továbbiakban: munkacsoport) kell működtetni.

(2) A munkacsoportot a felkészülés időszakában kell létrehozni és állományát felkészíteni. Vezetőjét és összetételét a közigazgatási államtitkár határozza meg. A munkacsoport az ügyrendjét maga határozza meg, azt a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá.

6. § (1) A munkacsoport feladatai a felkészülés időszakában:

a) a katasztrófavédelmet érintő tervezési, költségvetési és más pénzügyi tartalmú kormány-előterjesztések, illetve a katasztrófavédelemmel összefüggő jogszabálytervezetek véleményezése, illetve ilyen tartalmú javaslatok készítése;

b) a tárca költségvetésében szereplő katasztrófavédelmi feladatokra, felkészítési feladatokra vonatkozó javaslatok véleményezése;

c) segítségnyújtás a katasztrófavédelmi feladatok tervezésével, előkészítésével kapcsolatos tárcaszintű feladatok végrehajtásában;

d) a katasztrófavédelmi feladatok végrehajtására vonatkozó megállapodások véleményezése, illetve azok előkészítésében való részvétel.

(2) A munkacsoport feladatai a védekezés időszakában:

a) folyamatosan elemzi a kialakult helyzetet, figyelemmel kíséri a védekezésre fordított költségeket, javaslatokat készít a miniszter, illetve a KKB részére a különböző feladatok pénzügyi finanszírozására;

b) véleményezi a költségvetés pénzügyi tartalékának felhasználására vonatkozó előterjesztéseket, illetve javaslatot készít a miniszter, valamint a KKB részére a tartalékok felhasználására;

c) feltárja azokat a pénzügyi lehetőségeket, amelyekkel a védekezési tevékenységek finanszírozhatók;

d) elemzi a költségvetésből az átcsoportosítás lehetőségeit és erre vonatkozóan javaslatot készít és terjeszt elő a miniszter, valamint a KKB részére.

(3) A munkacsoport feladatai a helyreállítás időszakában:

a) elemzi és értékeli azokat a pénzügyi lehetőségeket, amelyekkel a helyreállítás finanszírozható;

b) javaslatot készít a miniszter részére az átcsoportosításokhoz szükséges kormánydöntésekhez;

c) javaslatot készít a helyreállításra vonatkozó feladatok végrehajtásának sorrendjére.

A PM szervek vezetőinek feladatai

7. § (1) A PM szervek vezetői gondoskodnak a vezetésük, illetve irányításuk, felügyeletük alá tartozó szervek katasztrófahelyzetben való biztonságos működésének megszervezéséről, az erre vonatkozó tervek elkészíttetéséről, illetve ezek rendszeres ellenőrzéséről.

(2) A tervezés során meg kell határozni:

a) a biztonságért felelős személyt (szervezeti egységet);

b) azt a szervezeti egységet (egységeket), amely (amelyek) működése elengedhetetlen az ezekhez szükséges erők, eszközök kijelöléséhez;

c) a felkészítés, begyakorlás rendjét;

d) az információbiztonsággal kapcsolatos biztonsági rendszabályokat;

e) kitelepítés esetén azokat a minimális követelményeket, amelyekkel a működőképesség biztosítható;

f) az átcsoportosításra, illetve kitelepítésre nem kerülő (visszamaradó) erők, eszközök felhasználásával kapcsolatos feladatokat.

(3) A szervek vezetői kitelepítés esetén kiemelt figyelmet fordítsanak a nyilvántartások biztonságba helyezésére, illetve a működőképesség fenntartására, melyről folyamatosan tájékoztassák a munkacsoport vezetőjét.

Az egyes pénzügyi szervek feladatai

8. § Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és területi szervei, valamint az adózó a katasztrófasújtotta területen az adókötelezettség (bevallás, befizetés, adatszolgáltatás stb.) teljesítésére az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény előírásait, illetőleg a Kormány által kiadott rendeletben foglaltakat alkalmazzák, azonban az adózónak az esetleges határidő mulasztásakor az igazolási kérelméhez csatolnia kell a lakóhelye, székhelye (telephelye) szerinti illetékes jegyző vagy a védelmi bizottság elnökének igazolását arról, hogy katasztrófával érintett.

9. § (1) A Vám- és Pénzügyőrség katasztrófahelyzetben a határon ki-, illetve belépő, valamint tranzitszállítmányok vámkezelésére a vámeljárások egyszerűsítéséről és összehangolásáról szóló, Kyotóban, az 1973. évi május hó 18. napján kelt nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló 1982. évi 11. törvényerejű rendelet szabályai szerint jár el.

(2) Amennyiben olyan szállítmány vámkezelését kérik, amelyet nem jeleztek, a vámkezelés soron kívül elvégezhető, de a soronkívüliségen túl más kedvezmény nem alkalmazható. Ezen szállítmányok esetében a célállomás katasztrófasújtotta területté nyilvánításáról a Külügyminisztérium megkeresés alapján nyilatkozik.

(3) A (2) bekezdés szerinti eljárás alól, a Külügyminisztérium nyilatkozata nélkül is kivételt jelent, ha a szállítmány célállomásáról köztudomású, hogy katasztrófasújtotta terület.

(4) A vámeljárások könnyítésére, illetve gyorsítására a jogszabályok adta kereteken belül a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága, illetve területi szervei az érintett szervekkel megállapodást köthetnek.

(5) Olyan repülőtéren, amelynek területén nincs rendszeres nemzetközi légiforgalom, az érkező katasztrófasegélyek vámkezelését az érintett vámszervek soron kívül és térítés nélkül végzik.

10. § (1) *  A Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) katasztrófahelyzetben végzi az adatállományának mentését.

(2) *  A Kincstár sürgősség esetén likviditási hitelt nyújt helyi önkormányzatoknak, elkülönített állami pénzalapoknak.

(3) *  A Kincstár biztosítja a központosított illetményszámfejtés és a családtámogatási ellátások folyamatosságát.

11. § *  A Magyar Államkincstár területi szervei - a megyei sajátosságok figyelembevételével - koordinálják a védekezés és a helyreállítás időszakában a jogszabály által hatáskörükbe utalt megyei szintű feladatok végrehajtását.

12. § (1) *  A Kincstár a védekezés és a helyreállítás időszakában a Kormány intézkedésének megfelelően a jogszabályok által előírt rendben végzi a feladatok finanszírozását.

(2) *  A Kincstár a kifizetések sorrendiségére az érintett szervekkel a jogszabályok keretein belül megállapodásokat köthet.

(3) * 

13. § (1) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: PSZÁF) mind a megelőzés, mind a védekezés során az információbiztonsággal kapcsolatos feladatok végrehajtása érdekében megteremti a katasztrófahelyzetben az érintett szervezetekre vonatkozó, a PSZÁF által kezelt adatállományok mentéséhez szükséges feltételeket.

(2) A PSZÁF a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank felé szükség esetén (kérelemre) információkat szolgáltat a védekezés során.

14. § (1) Az Államadósság Kezelő Központ Rt. (a továbbiakban: ÁKK Rt.) a védekezés és a helyreállítás időszakában a Kormány intézkedésének megfelelően a jogszabályok által előírt rendben végzi a feladatok finanszírozásához szükséges források bevonását.

(2) Az ÁKK Rt. előkészíti, illetve a katasztrófahelyzetben szükség esetén végrehajtja az adatállomány mentését.

(3) Az ÁKK Rt. a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank felé szükség esetén információkat szolgáltat a védekezés során.

15. § Ez a rendelet 2001. november 1-jén lép hatályba.


  Vissza az oldal tetejére