A jogszabály mai napon ( 2019.08.20. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

74/2001. (IV. 28.) Korm. rendelet

a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között a vasúti határforgalomról szóló Egyezmény kihirdetéséről

(A jóváhagyásról szóló jegyzékváltás 2001. január 16. napján megtörtént, a Megállapodás 2001. február 15. napján hatályba lépett.)

1. § A Kormány a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között a vasúti határforgalomról szóló, Lentiben, 2000. november 16-án aláírt Egyezményt e rendelettel kihirdeti.

2. § Az Egyezmény magyar nyelvű hiteles szövege a következő:

„Egyezmény
a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között a vasúti határforgalomról

A Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: Szerződő Felek),

szem előtt tartva a két állam közötti kedvező, jószomszédi kapcsolatokat,

törekedve az államok közötti vasúti forgalom fejlesztésére,

figyelembe véve a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF), valamint a Nemzetközi Vasútegylet (UIC) rendelkezéseit, különös tekintettel a személy- és poggyászkocsik, valamint teherkocsik nemzetközi forgalomban történő kölcsönös használatáról szóló szabályzatok (RIC és RIV) előírásaira,

az alábbiakban állapodnak meg:

1. Cikk

Bevezető rendelkezések

(1) A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy mindent megtesznek a vasúti határforgalom zavartalan végzése céljából.

Vasúti határátmenetre az alábbi határátszelő vonal áll rendelkezésre: Őriszentpéter-Hodos.

(2) Az (1) bekezdésben megnevezett határátszelő vonalon a határállomások a következők:

- Őriszentpéter a Magyar Köztársaság területén,

- Hodos a Szlovén Köztársaság területén.

(3) A közös határállomás Hodos vasútállomás a Szlovén Köztársaság területén.

(4) A Szerződő Felek vasútjai közösen jelölik ki az üzemváltó állomást.

(5) A Szerződő Felek elhatározzák, hogy a határátmenetben a vasúti forgalom jellegét nem korlátozzák.

(6) A vasúti határforgalom ellenőrzésének szabályait külön államközi egyezmény tartalmazza.

(7) A csatlakozó és az átmeneti szolgálat a közös határállomáson bonyolódik le.

2. Cikk

Értelmező rendelkezések

Ezen Egyezmény értelmében:

(1) „területi állam”

annak a Szerződő Félnek az állama, melynek területén a vasúti határállomás van;

(2) „szomszédos állam”

a másik Szerződő Fél állama;

(3) „vasutak”

a Szerződő Felek államainak vasútjai;

(4) „területi vasút”

a területi állam vasútja;

(5) „szomszédos vasút”

a másik Szerződő Felek vasútja;

(6) „csatlakozó és átmeneti szolgálat”

a vasutaknak a határátmenet lebonyolításához szükséges forgalmi, kereskedelmi és műszaki tevékenysége;

(7) „illetékes szerv”

a Szerződő Felek azon szervei, amelyek a jelen Egyezményből adódó feladatokat végrehajtják;

(8) „üzemváltó állomás”

az a vasútállomás, ahol a csatlakozó és átmeneti szolgálatot végzik;

(9) „közös határállomás”

az a vasútállomás, ahol a két vasút a csatlakozó és átmeneti szolgálatot, valamint ahol a Szerződő Felek illetékes szervei a határforgalmi ellenőrzést együttesen végzik;

(10) „határátszelő vonal”

a területi vasút határállomása és a szomszédos vasút határállomása közötti vasútvonal;

(11) „határátszelő vonalszakasz”

az államhatár és a határállomás közötti vonalszakasz;

(12) „vasúti személyzet”

a vasúti határforgalomban közreműködő vasutak foglalkoztatottjai;

(13) „alkalmazottak”

az illetékes szervek meghatalmazott személyei;

(14) „díjszabási metszéspont”

a vasúti határátszelő vonalon az a pont, amely pontig szomszédos vasutak jogosultak az utasok és áruk közös forgalmából származó jövedelemre.

3. Cikk

Szolgálati nyelv

(1) A közös határállomáson szolgálatot teljesítő illetékes szervek alkalmazottai és vasutak személyzete között az írásbeli és a szóbeli érintkezés a Szerződő Felek államának hivatalos nyelvén történik.

(2) A vasutak között a vasúti forgalmat érintő valamennyi írásbeli és szóbeli érintkezés a vasutak közötti megállapodás szerint történik.

(3) Azokat a szolgálati utasításokat és nyomtatványokat, amelyeket a vasutak egymás között kicserélnek, nem kell fordítással ellátni.

(4) Azokat a jegyzőkönyveket, amelyeket az illetékes szervek alkalmazottai vesznek fel és írnak alá, magyar és szlovén nyelven kell elkészíteni, két eredeti példányban.

4. Cikk

Forgalmi akadályok elhárítása

(1) A vasutak a vonatkozó nemzetközi egyezményeknek megfelelően tájékoztatják egymást minden olyan akadályról, amely a két Szerződő Fél állama közötti vasúti összeköttetést vagy a szomszédos állam vasúti forgalmát kedvezőtlenül befolyásolhatja.

(2) A határállomáson, továbbá a határátszelő vonalon felmerült akadályokat, illetve rendkívüli események következményeit annak a területi államnak a vasútja köteles megszüntetni, amelynek állama területén azok keletkeztek. A szomszédos vasút az érdekelt vasút felkérésére segítséget nyújt, különösen a szükséges berendezések, járművek és anyagok, valamint munkaerő rendelkezésre bocsátásával. A segítségnyújtás térítés ellenében történik, melynek mértékében a vasutak egymás között állapodnak meg.

5. Cikk

Szolgálati helyiségek

(1) A szomszédos állam illetékes szervei, illetve a vasutak részére a közös határállomáson szolgálatuk megfelelő ellátásához szükséges szolgálati helyiségeket és területeket kell biztosítani. A helyiségeket a Szerződő Felek hivatalos nyelvén készült, megfelelő felirattal kell ellátni oly módon, hogy a szomszédos állam hivatalos nyelvén írt szöveg álljon az első helyen.

(2) A szomszédos állam illetékes szervei, illetve a vasutak ezeket a helyiségeket jogosultak saját állami címerükkel és zászlójukkal is megjelölni.

(3) A helyiségek, a készülékek, a berendezések használatáról, valamint a díj mértékéről, a világítás, fűtés, villamosenergia-szolgáltatás és karbantartás, hibaelhárítás költségeiről a Szerződő Felek vasútjai szerződésben állapodnak meg.

6. Cikk

Az illetékes szervek alkalmazottainak és a vasutak személyzetének kirendelése

(1) A jelen Egyezményből eredő feladatok teljesítésére a szomszédos ország illetékes szervei, illetve a vasutak a közös határállomásra alkalmazottakat rendelhetnek ki.

(2) A jelen Egyezményből eredő vasúti feladatok ellátása érdekében a szomszédos vasutak a közös határállomáson vagy a szomszédos állam határállomásán, illetve más állomásán képviseletet létesíthetnek saját költségükre. A képviselet létesítésének, tevékenységének részleteiről a vasutak külön állapodnak meg.

7. Cikk

Az illetékes szervek alkalmazottainak és a vasutak személyzetének jogi helyzete a szomszédos állam területén

(1) Az illetékes szervek alkalmazottai és a vasutak személyzete, akik a jelen Egyezmény alapján a szomszédos állam területén teljesítenek szolgálatot, kötelesek annak jogszabályait betartani, egyidejűleg élvezik azok védelmét.

(2) Az illetékes szervek alkalmazottainak és a vasutak személyzetének szolgálati viszonyára a szomszédos állam területén saját államuk jogszabályai és egyéb előírásai vonatkoznak. Az alkalmazottak a másik állam területén elkövetett szolgálati fegyelemsértésért kizárólag saját felettes szervüknek felelősek.

(3) A területi vasút vagy azon állam illetékes szerve, ahol a jelen cikk (2) bekezdésében leírt cselekedetet észlelték, köteles erről értesíteni a szomszédos állam vasútját vagy illetékes szervét.

(4) Az illetékes szervek és vasutak a szomszédos állam területén szolgálatot teljesítő alkalmazottaikat/személyzetüket kötelesek visszahívni, ha azt a másik Szerződő Fél illetékes szervei írásban kérik.

8. Cikk

Kölcsönös segítségnyújtás és védelem

(1) A Szerződő Felek illetékes szervei és vasútjai kölcsönösen biztosítják a szolgálat zavartalan ellátását, és szükség esetén segítséget és védelmet nyújtanak.

(2) Az illetékes szervek azon alkalmazottai és azon vasúti személyzet, akik ezen Egyezmény alapján szolgálatuk végzése céljából tartózkodnak a másik Szerződő Fél államának területén, valamint a velük közös háztartásban élő családtagjaik is, a Szerződő Felek között hatályban lévő egyezmény alapján orvosi ellátásra a területi államtól jogosultak.

9. Cikk

Díjmentes utazás

Az illetékes szervek alkalmazottai és a vasutak személyzete hivatalos feladataik ellátása során, valamint a tartósan kirendeltek és családtagjaik a jelen Egyezmény 1. Cikkének (1) bekezdésében meghatározott vonalon, illetve nemzetközi egyezményben kijelölt egyéb állomások között díjmentesen utaznak.

10. Cikk

Egyenruha-viselés

A jelen Egyezmény alapján a szomszédos állam területén szolgálatot teljesítő vasúti személyzet a szolgálati tartózkodásuk alatt jogosult egyenruhát, szolgálati jelvényt viselni.

11. Cikk

Vasúti építmények és berendezések létesítése, fenntartása és felügyelete

(1) A határállomásokon, valamint határátszelő vonalon vasúti építmények és berendezések létesítését, felügyeletét, valamint fenntartását és felújítását saját költségére a területi állam vasútja végzi.

(2) Az államhatár vonalával átszelt vasúti építmények és berendezések fenntartását és felújítását, valamint e berendezések felügyeletét a Szerződő Felek illetékes szerveinek egyetértésével a vasutak külön megállapodásban szabályozzák.

12. Cikk

Általános előírások a csatlakozó és átmeneti szolgálatra

(1) A vasutak közösen szabályozzák a csatlakozó és átmeneti szolgálat ellátását a közös határállomáson.

(2) A nemzetközi vonatforgalom lebonyolítását a határátszelő vonalon az üzemváltó állomásig a szomszédos vasút saját vonatszemélyzetével és mozdonyával végzi. A vasutak ettől eltérően is megállapodhatnak.

(3) A vasutak megállapodhatnak abban, hogy a vonatok a szomszédos vasút járműveivel és személyzetével a határállomáson túl is közlekedhetnek.

(4) A közös határállomáson a területi vasút előírásait kell alkalmazni. A vasutak azonban megállapodhatnak, hogy a szolgálat közlekedésbiztonságot nem érintő munkáinak ellátására a szomszédos vasút szabályait alkalmazzák.

(5) A vasutak az egymásnak nyújtott teljesítmények, szolgáltatások kiegyenlítésének módját megállapodásban rögzítik.

13. Cikk

Menetrendek

Az államhatáron keresztül közlekedő vonatok menetrendjének összeállításánál a közös határállomáson vagy a határállomáson olyan tartózkodást kell biztosítani, amely lehetővé teszi a szolgálati feladatok biztonságos és gyors lebonyolítását.

14. Cikk

A vasúti kocsik és rakományok átadása és átvétele

A teher- és személykocsikat, rakszereket, rakodólapokat, valamint a vasúti küldeményeket és a hozzájuk tartozó fuvarokmányokat a Szerződő Felekre, illetve a vasutakra kötelező nemzetközi megállapodások, illetve előírások, valamint a vasutak egymás közti megállapodása alapján kell átvenni, és átadni.

15. Cikk

Postai küldemények

A postai küldemények átadása az államhatáron keresztül az Egyetemes Postaegyesület Alapokmánya, Egyezménye és Megállapodásai, valamint a Szerződő Felek illetékes postai szervei között megkötött megállapodások alapján történik.

16. Cikk

Vasúti szolgálati küldemények

A vasúti szolgálati küldemények (táviratok, szolgálati nyomtatványok, menetrendek, díjszabások, egyebek) továbbítása a vonatkozó nemzetközi szerződések és a vasutak közötti megállapodás szerint történik.

17. Cikk

Távközlési és biztosítóberendezések

(1) A határforgalom lebonyolítását szolgáló távközlési és biztosítóberendezések, valamint a vasutak közötti távközlési kapcsolatokat szolgáló egyéb berendezések kiépítését és karbantartását mindegyik Szerződő Fél saját állama területén vasútja útján biztosítja. Az illetékes szervek ettől eltérően is megállapodhatnak.

(2) A szomszédos állam területén elhelyezett helyhez kötött jelzők és a hozzájuk tartozó biztosítóberendezési tartozékok, valamint a távközlési berendezések fenntartása és javítása annak a vasútnak a kötelessége, amelynek állomásához a jelen bekezdésben felsoroltak tartoznak. A Szerződő Felek vasútjai ettől eltérően is megállapodhatnak.

(3) Az adatok előkészítését, feldolgozását, átvitelét és rögzítését szolgáló vasúti adatállomások és az ehhez szükséges egyéb berendezések beszerzése, felszerelése, karbantartása annak a vasútnak a feladata, amelynek céljait az adatállomás szolgálja. Az adatállomás megfelelő technikával, telefonnal, rádióval való ellátása és ezek fenntartása a tulajdonos vasút feladata.

(4) Az illetékes szervek hozzájárulásával a vasutak megállapodhatnak:

a) a közös határállomástól a szomszédos vasút hálózatához kapcsolódó vasúti távközlési összeköttetések,

b) a vasutak vezető szervei között vasúti távközlési összeköttetése

létesítésében.

(5) A közös határállomáson, illetve határállomáson létesített vasúti rádiókörzetek annak az államnak a szabályai szerint működnek, amelynek a területén a berendezés üzemel, valamint a két állam illetékes szerveinek azon beleegyezése alapján, amely az államhatár körzetében lévő rádiókörzetek létesítését és üzemeltetését szabályozza.

(6) Az illetékes szervek alkalmazottai szolgálati célból díjtalanul használhatják a szomszédos vasút távközlési berendezéseit. E berendezések magáncélokra való használata nem megengedett. Az e cikkben jelzett összeköttetések a közcélú távközlési hálózattal nem kapcsolhatók össze.

18. Cikk

Az államhatár átlépése

(1) A Szerződő Felek illetékes szerveinek alkalmazottai az államhatárt a jelen Egyezményből eredő szolgálati feladatok ellátása céljából léphetik át.

(2) A vasúti személyzet jelen Egyezményből fakadó feladatai ellátása céljából a magyar-szlovén államhatárt a Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság között a közúti és vasúti határforgalom ellenőrzéséről szóló, Budapesten, 2000. október 12-én aláírt Egyezmény 11. Cikkében meghatározott határátlépési igazolvánnyal léphetik át.

19. Cikk

Vámellenőrzés és vámkezelés

A vasúti járművek, a vasúton szállítandó áruk, poggyászok és személyek vámellenőrzését és vámkezelését a Szerződő Felek vámszervei végzik államuk belső jogszabályaival összhangban.

20. Cikk

Mentességek

(1) Mentesek a vámok, adók, illetékek és egyéb pénzügyi terhek megfizetése alól az illetékes szervek alkalmazottainak, illetve a vasutak személyzetének szolgálati helyein szolgálati célra vagy a szomszédos állam területén végzett szolgálata során saját célra használatos tárgyai:

a) a közlekedés szolgálati eszközei, a vasutak javítási üzemi szükségleteinek kielégítésére vagy a vasúti közlekedés akadályoztatásának elhárítására szolgáló speciális járművek, berendezések, szükséges szerszámok és anyagok, valamint a közlekedés fenntartását és biztonságát szolgáló dokumentálhatóan igazolt alkatrészek és a szolgálat ellátásához szükséges egyéb tárgyak, amennyiben azokat rendeltetésszerűen használják;

b) a szolgálati helyiségek bútorzata és berendezései;

c) a szolgálat ellátásához szükséges hivatalos okmányok és fogyóeszközök, az alkalmazottak szolgálati felszerelése és a személyes használatra szolgáló tárgyak, beleértve az élelmiszereket is, amelyeket az alkalmazottak szolgálatuk ellátása idejére saját szükségletre a szomszédos állam területére magukkal visznek;

d) a másik Szerződő Fél államának területén lévő közös határállomáson állandó szolgálatot teljesítő alkalmazottak és vasúti személyzet, valamint ezek családtagjai első berendezkedése céljára, a háztartáshoz szükséges behozott tárgyak, illetve a később behozott személyes használati tárgyak, kivéve a személygépkocsikat. A vámmentesen vámkezelt áruk három éven belül csak a mentességet biztosító Szerződő Fél jogszabályai szerinti közterhek megfizetése után idegeníthetők el;

e) a személygépkocsik bevitele - a kölcsönösség elve alapján - a vonatkozó belső jogszabályok szerint történik.

(2) Az (1) bekezdés a), b) és d) alpontjában felsorolt tárgyakról három példányban jegyzéket kell készíteni, amelyből egy példányt át kell adni a másik Szerződő Fél vámszervének.

Az (1) bekezdés a), b) és d) alpont alatt felsorolt tárgyak az egyik szomszédos állam területéről a másik szomszédos állam területére visszaviteli kötelezettséggel ideiglenesen vihetők be.

(3) Ezen Egyezmény alapján a szomszédos állam területén szolgálatot teljesítő alkalmazottak és a vasúti személyzet minden külön engedély nélkül, valamint vám, adó és egyéb illeték fizetése nélkül viheti át saját állama területére a menetjegy eladásából, fuvardíjból, vámból vagy más adóból és illetékből származó fizetőeszközét; a szolgálat ellátása közben lefoglalt tárgyakat és árukat, valamint növény- és állat-egészségügyi célból vett mintákat. Az ezekről szóló megfelelő dokumentumokat szükség szerint kilépéskor az illetékes szervnek be kell mutatni.

21. Cikk

Felelősség

(1) Ha a csatlakozó és átmeneti szolgálat során a határátszelő vonalon, a közös állomáson vagy a határállomáson a vasútüzem tevékenységi körében bekövetkezett rendkívüli esemény következtében valamely utas meghal vagy megsérül, illetőleg olyan tárgy, amelyet magával visz vagy magán visel, megsérül vagy megsemmisül, a kártérítési igény érvényesítésére jogosulttal szemben az a vasút tartozik felelősséggel, amely államának területén a kárt okozó esemény bekövetkezett, a káresemény helyének joga szerint.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt helyen, illetve esemény során harmadik személy (nem utas és nem vasúti személyzet) sérülése vagy halála következik be, vagy olyan tárgy sérül vagy semmisül meg, amely nem tartozik a fuvarozási szerződés hatálya alá, a kártérítési igény érvényesítésére jogosulttal szemben a területi állam joga szerint az a vasút tartozik felelősséggel, amely államának területén a kárt okozó cselekmény bekövetkezett.

(3) Ha a vasútüzemben bekövetkezett balesetnél a Szerződő Felek a csatlakozó és átmeneti szolgálattal összefüggő tevékenysége közben határátszelő vonalon, közös állomáson vagy határállomáson, illetve szolgálatba menet vagy onnan hazatérve a szomszédos vasút alkalmazottja meghal vagy megsérül, vagy olyan tárgy, amelyet magán visel vagy magával visz, megsérül vagy megsemmisül, a jogi helyzetet a kártérítés szempontjából úgy kell megítélni, mintha a kár a szomszédos államban következett volna be.

(4) A fuvarozási szerződésekből, valamint járművek vagy alkatrészeik, rakszerek, rakodólapok elveszéséből és megrongálódásából eredő felelősség kérdésében a Szerződő Felekre, illetve a vasutakra kötelező két- vagy többoldalú nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban foglaltak irányadók.

(5) A vasutaknak az (1) és (4) bekezdésben szabályozott felelősség következtében - az egymással szembeni igények érvényesítése tekintetében - az alábbiak szerint kell eljárniuk:

a) a vasúti személyzet által okozott károkat az a vasút viseli, amelynek azok alkalmazottai,

b) a vasúti forgalom céljára vagy annak biztosítására szolgáló építmények, berendezések és vontató járművek nem kielégítő állapotából eredő károkat az a vasút viseli, amely ezeket az építményeket, berendezéseket és vontató járműveket fenntartani és felújítani köteles,

c) egyéb vasúti járművek nem kielégítő műszaki állapotából keletkezett károkért az a vasút a felelős, amely e járműveket műszakilag utoljára átvette,

d) ha a kárt mindkét vasút vagy mindkét vasút személyzete okozta, közrehatásuk arányában, ha pedig nem lehet biztosan megállapítani, hogy melyik vasút vagy melyik vasút személyzete okozta azt, vagy a közrehatás aránya nem tisztázható, a kárt a vasutak egyenlő arányban viselik,

e) a vasutak maguk viselik az elhárítatlan ok folytán bekövetkezett károkat.

(6) A károk, balesetek és tűzesetek - amelyeknél a másik vasút felelőssége is felmerül - vizsgálatát, okainak megállapítását a két vasút képviselői közösen végzik, azon állam joga szerint, amelynek területén a kárt okozó esemény, baleset vagy tűzeset bekövetkezett. A vizsgálat részletes szabályaiban a Szerződő Felek vasútjai állapodnak meg.

(7) Annak szabályozása, hogy a vasutak egymással szemben viszontkereseti igénnyel fellépnek-e, azt milyen módon érvényesítik és milyen módon nyújtanak egymásnak kártérítést, a vasutak hatáskörébe tartozik.

22. Cikk

A szolgáltatások elszámolása

Az elvégzett fuvarozásért és a nyújtott vasúti szolgáltatásokért esedékes fizetések és leszámolások, valamint az okozott anyagi kár megfizetése a Szerződő Felek vasútjaira vonatkozó megállapodások alapján történik.

23. Cikk

Növény-, állat-egészségügyi és járványügyi vizsgálatok

Az államhatáron át továbbított vasúti küldemények növény-, állat-egészségügyi és járványügyi vizsgálatát a Szerződő Felek erre illetékes szervei végzik saját jogszabályaiknak és a nemzetközi előírásoknak megfelelően.

24. Cikk

Vegyesbizottság

(1) A jelen Egyezmény teljesítésére és alkalmazására a Szerződő Felek Vasúti Határforgalmi Vegyesbizottságot (a továbbiakban: Vegyesbizottság) hoznak létre, amely a Szerződő Felek illetékes szerveinek, illetve a vasutak képviselőiből áll. A Vegyesbizottság vezetőit a Szerződő Felek államának közlekedésért felelős miniszterei nevezik ki, és erről írásban értesítik egymást.

(2) A Vegyesbizottság szükség szerint, de legalább évente egyszer, felváltva a két Szerződő Fél államának területén ülésezik.

(3) A Vegyesbizottság munkájának rendjét az első ülésen elfogadott ügyrend határozza meg.

25. Cikk

Hatálybalépés és felmondás

(1) A jelen Egyezményt a Szerződő Felek államának belső jogszabályaival összhangban jóvá kell hagyni, és az a jóváhagyásról szóló későbbi diplomáciai jegyzék kézhezvételét követő 30. napon lép hatályba.

(2) Az Egyezményt a Szerződő Felek határozatlan időre kötik. Az Egyezményt bármelyik Szerződő Fél felmondhatja. Az Egyezmény az egyik Szerződő Fél által diplomáciai úton írásban, a másik Szerződő Félhez intézett felmondásról szóló értesítés kézhezvételét követő hat hónap elteltével hatályát veszti.

(3) A jelen Egyezmény a Szerződő Felek írásbeli egyetértésével diplomáciai jegyzékváltás útján módosítható.

Készült Lentiben, 2000. november 16. napján, két eredeti példányban, magyar és szlovén nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles.

(Aláírások)”

3. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, az Egyezmény rendelkezéseit 2001. február 15. napjától kell alkalmazni.

(2) A rendelet végrehajtásáról a közlekedési és vízügyi miniszter gondoskodik.


  Vissza az oldal tetejére