A jogszabály mai napon ( 2020.10.21. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

2001. évi CVIII. törvény

az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről * 

Az Országgyűlés az elektronikus kereskedelem fejlődése és ez által a gazdasági fejlődés előmozdítása, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások révén a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességének javítása, továbbá az elektronikus kereskedelmi kapcsolatokban a fogyasztók jogainak védelme érdekében az európai uniós jogszabályokkal összhangban az alábbi törvényt alkotja:

A törvény hatálya

1. § (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:

a) *  a Magyarország területéről nyújtott, valamint a Magyarország területére irányuló információs társadalommal összefüggő szolgáltatásra;

b) az a) pontban meghatározott szolgáltatás tekintetében igénybe vevőnek, illetve szolgáltatónak minősülő természetes, illetve jogi személyre vagy jogi személyiség nélküli szervezetre.

(1a) *  E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a Magyarország területén letelepedett videómegosztóplatform-szolgáltatóra.

(1b) *  E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni - az (1a) bekezdésben foglaltakon túlmenően - arra az egyik tagállamban sem letelepedett videómegosztóplatform-szolgáltatóra is,

a) amelynek az anyavállalata vagy a leányvállalata Magyarországon telepedett le; vagy

b) amely egy vállalatcsoport része és egy, ugyanahhoz a vállalatcsoporthoz tartozó másik vállalat Magyarországon telepedett le.

(1c) *  Az (1b) bekezdés alkalmazása során, ha az anyavállalat, a leányvállalat vagy a vállalatcsoport további vállalatai mind különböző tagállamokban telepedtek le, a videómegosztóplatform-szolgáltatót akkor kell Magyarországon letelepedettnek tekinteni, ha anyavállalata Magyarországon telepedett le, vagy ha egyik tagállamban sincs letelepedett anyavállalata, akkor abban az esetben, ha leányvállalata Magyarországon telepedett le, vagy ha egyik tagállamban sincs letelepedett leányvállalata, akkor abban az esetben, ha a vállalatcsoport másik vállalata Magyarországon telepedett le.

(1d) *  Az (1c) bekezdés alkalmazása során

a) ha a vállalatcsoportnak több leányvállalata van és ezek mindegyike más tagállamban telepedett le, a videómegosztóplatform-szolgáltatót akkor kell Magyarországon letelepedettnek tekinteni, ha leányvállalatainak egyike legelőször Magyarországon kezdte meg tevékenységét, feltéve, hogy folyamatos és tényleges kapcsolatot tart fenn Magyarország gazdaságával;

b) ha a vállalatcsoporthoz tartozó vállalatok mindegyike más tagállamban telepedett le, a videómegosztóplatform-szolgáltatót akkor kell Magyarországon letelepedettnek tekinteni, ha az ilyen vállalatok egyike legelőször Magyarországon kezdte meg tevékenységét, feltéve, hogy folyamatos és tényleges kapcsolatot tart fenn Magyarország gazdaságával.

(2) *  Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás más részes állama területén letelepedett, Magyarország területére irányuló szolgáltatást nyújtó szolgáltatókra a szabályozott területtel kapcsolatos követelmények nem terjednek ki.

(3) E törvény hatálya nem terjed ki a bírósági, illetőleg egyéb hatósági eljárásban nyújtott és felhasznált információs társadalommal összefüggő szolgáltatásra és nem érinti a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok alkalmazását.

(4) *  E törvény hatálya - a 2. § m) pont, 3/B. §, 4/A. § valamint 13/B. § kivételével - nem terjed ki az olyan közlésekre, amelyet gazdasági vagy szakmai tevékenység, vagy közfeladat körén kívül eső célból eljáró személy tesz információs társadalommal összefüggő szolgáltatás igénybevételével, ideértve az ilyen módon tett szerződéses nyilatkozatokat is.

Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában:

a) *  Elektronikus kereskedelmi szolgáltatás: olyan információs társadalommal összefüggő szolgáltatás, amelynek célja valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog - ideértve a pénzt és az értékpapírt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket -, szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog (a továbbiakban együtt: áru) üzletszerű értékesítése, beszerzése, cseréje vagy más módon történő igénybevétele;

b) Elektronikus út: elektronikus adatfeldolgozást, -tárolást, illetőleg -továbbítást végző vezetékes, rádiótechnikai, optikai vagy más elektromágneses eszközök alkalmazása;

c) *  Az Európai Gazdasági Térség tagállama: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam;

d) Igénybe vevő: az a természetes, illetve jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, aki/amely információs társadalommal összefüggő szolgáltatást vesz igénybe;

e) Információ: bármely, elektronikus úton feldolgozható, tárolható, továbbítható adat, jel, kép tekintet nélkül arra, hogy annak tartalma jogi védelemben részesül-e;

f) *  Információs társadalommal összefüggő szolgáltatás: elektronikus úton, távollevők részére, rendszerint ellenszolgáltatás fejében nyújtott szolgáltatás, amelyhez a szolgáltatás igénybe vevője egyedileg fér hozzá;

g) *  Magyarország területére irányuló szolgáltatás: minden olyan szolgáltatás, melyről a használt nyelv, a pénznem és egyéb körülmények alapján valószínűsíthető, hogy magyarországi igénybe vevők számára kívánják elérhetővé tenni; továbbá az m) pont szerinti alkalmazásszolgáltató valamennyi olyan információs társadalommal összefüggő szolgáltatása, amely Magyarországon elérhető, függetlenül attól, hogy az alkalmazásszolgáltató Magyarországon letelepedett, vagy bármilyen formában engedélyezett-e, vagy attól, hogy a hozzáférés során akár a szolgáltató, akár a felhasználó egyértelműen azonosítható-e;

h) *  Magyarország területéről nyújtott szolgáltatás: Magyarország területén lévő székhelyén, telephelyén vagy lakóhelyén az adott információs társadalommal összefüggő szolgáltatással kapcsolatos tényleges tevékenységet végző szolgáltató által nyújtott információs társadalommal összefüggő szolgáltatás;

i) *  Szabályozott szakma: a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvényben meghatározott szakma;

j) *  bejelentés-köteles szolgáltatás: olyan információs társadalommal összefüggő szolgáltatás - ide nem értve az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 2. § (2) bekezdésének a) és b) pontja hatálya alá tartozók által nyújtott szolgáltatásokat -, amely

ja) a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. május 21-i 2013/11/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikke (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott fogyasztók, illetve kereskedők számára lehetővé teszi, hogy az online piactér weboldalán vagy valamely kereskedőnek az online piactér által nyújtott számítástechnikai szolgáltatásokat felhasználó weboldalán keresztül online adásvételi vagy szolgáltatási szerződéseket kössenek (online piactér),

jb) az l) pont ld) alpontja szerinti szolgáltatás,

jc) távoli hozzáférést tesz lehetővé a többek között hálózati funkciókat, adattárolást, alkalmazások, szolgáltatások futtatását biztosító számítástechnikai megoldásokhoz (felhőalapú számítástechnikai szolgáltatás);

k) *  Szolgáltató: az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó természetes, illetve jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet;

l) *  Közvetítő szolgáltató: az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltató, amely

la) az igénybe vevő által biztosított információt távközlő hálózaton továbbítja, vagy a távközlő hálózathoz hozzáférést biztosít (egyszerű adatátvitel és hozzáférés-biztosítás);

lb) az igénybe vevő által biztosított információt távközlő hálózaton továbbítja, és az alapvetően a más igénybe vevők kezdeményezésére történő információtovábbítás hatékonyabbá tételét szolgálja (gyorsítótárolás);

lc) az igénybe vevő által biztosított információt tárolja (tárhelyszolgáltatás);

ld) információk megtalálását elősegítő segédeszközöket biztosít az igénybe vevő számára (keresőszolgáltatás);

le) *  alkalmazásszolgáltató;

lf) *  videómegosztóplatform-szolgáltató.

m) *  Alkalmazásszolgáltató: az a természetes, illetve jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, aki, vagy amely elektronikus hírközlő hálózat felhasználásával valamilyen szoftverhez vagy hardverhez való hozzáférést, szoftveres alkalmazást, valamint kapcsolódó szolgáltatásokat biztosít specifikus szoftveren vagy webes felületen több felhasználó számára, időben korlátozott vagy korlátlan módon, havi- vagy használat alapú ellenszolgáltatás fejében vagy ingyenes formában;

n) *  Letelepedett szolgáltató: állandó telephellyel rendelkező szolgáltató, amely határozatlan ideig tényleges gazdasági tevékenységként nyújt információs társadalommal összefüggő szolgáltatást. Az, hogy a szolgáltatás nyújtásához szükséges műszaki eszközök rendelkezésre állnak, illetve az ehhez szükséges technológiákat alkalmazzák, önmagában nem minősül állandó letelepedésnek;

o) *  Videómegosztóplatform-szolgáltatás: a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 203. § 71a. pontjában meghatározott szolgáltatás;

p) *  Videómegosztóplatform-szolgáltató: az Mttv. 203. § 71b. pontjában meghatározott szolgáltató;

q) *  Felhasználó által létrehozott videó: az Mttv. 203. § 10a. pontjában meghatározott videó;

r) *  Kereskedelmi közlemény: az Mttv. 203. § 20. pontjában meghatározott közlemény;

s) *  Szabályozott terület: az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra és a szolgáltatókra jogszabályban meghatározott általános vagy különös követelmények, amelyek Magyarország területén üzletszerű gazdasági tevékenység megkezdéséhez vagy folytatásához szükségesek;

t) *  Vállalkozás: a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet - ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is -, aki, illetve amely önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével összefüggő célok érdekében jár el;

v) *  Fogyasztó: a önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy;

w) *  Anyavállalat: olyan vállalat, amely egy vagy több leányvállalat felett kontrollt gyakorol;

x) *  Leányvállalat: olyan vállalat, amely felett egy anyavállalat - a legfelső szintű anyavállalat leányvállalatait is ideértve - kontrollt gyakorol;

y) *  Vállalatcsoport: egy anyavállalat, annak minden leányvállalata, valamint minden további olyan vállalat, amely ezekkel gazdasági és jogi szervezeti kapcsolatban áll.

2/A. § * 

Az előzetes engedélyezést kizáró elv

3. § *  (1) Információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtásának megkezdéséhez, illetve folytatásához előzetes engedély vagy bármely ezzel azonos joghatású hatósági határozat nem szükséges.

(2) Az (1) bekezdés nem érinti

a) az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás útján végzett tevékenységre külön jogszabályban, nem az elektronikus úton történő szolgáltatásnyújtásra tekintettel előírt minősítési, képesítési, engedélyezési vagy bejelentési kötelezettséget; valamint

b) *  az elektronikus hírközlésről szóló törvényben, illetve a törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabályban előírt engedélyezési, illetve bejelentési kötelezettséget.

3/A. § *  (1) *  Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás más részes államai területén letelepedett szolgáltató által a Magyarország területére irányuló szolgáltatás nem korlátozható, kivéve, ha az érintett hatóság vagy bíróság intézkedése

a) az alábbi érdekek valamelyikének védelmében szükséges:

aa) a közrend, különösen a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése és üldözése, ideértve a kiskorúak védelmét és a faji, nemi, vallási vagy nemzeti alapú bármilyen gyűlöletre uszítás és az egyének emberi méltóságának megsértése elleni fellépést,

ab) a közegészség,

ac) a közbiztonság, ideértve a nemzetbiztonsági és honvédelmi érdekeket is,

ad) *  a fogyasztók vagy a befektetők érdekei; és

b) olyan, adott információs társadalommal összefüggő szolgáltatás ellen irányul, amely az a) pontban említett érdekeket sérti vagy súlyosan veszélyezteti; és

c) az érdeksérelemmel, illetve a veszélyeztetéssel arányos.

(2) *  Az érintett hatóság az intézkedés megtételét megelőzően köteles tájékoztatni az Európai Bizottságot, valamint megkereséssel fordul az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás érintett részes államának hatáskörrel rendelkező hatóságához az érintett államban letelepedett szolgáltatóval szembeni intézkedés végett. Amennyiben az Európai Bizottság nem tesz ellenvetést, továbbá a megkeresett tagállami hatóság nem intézkedik időben vagy nem megfelelő intézkedést tesz, a hatóság végrehajtja az intézkedést.

(3) *  Sürgős esetben a hatóság eltekinthet a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségektől. Ez esetben a foganatosított intézkedést haladéktalanul közli az Európai Bizottsággal, valamint az Európai Gazdasági Térség tagállamának hatóságával a sürgősséget megalapozó körülmények közlése mellett.

(4) *  A (2)-(3) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók a bírósági eljárásokban, ideértve a peres eljárást kezdeményező irat benyújtását megelőzően megindítható eljárásokat és a nyomozás során végrehajtott eljárási cselekményeket is.

Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatással kapcsolatos adatszolgáltatás

3/B. § *  Az az alkalmazásszolgáltató, aki az információs társadalommal összefüggő olyan szolgáltatást nyújt, amely a szolgáltatást igénybe vevők között titkosított kommunikációt biztosít olyan módon, hogy a kommunikáció tartalma vagy a kommunikációs csatorna felépítésével kapcsolatos funkciók nem kizárólag a felhasználó végberendezésén valósulnak meg (végpont-végpont közötti titkosítás), köteles - az e törvényben meghatározott feltételek szerint - a titkosított kommunikációt biztosító alkalmazás igénybevételével továbbított küldemények, közlések tartalmát a külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtésre jogosult szerv megkeresése esetén átadni, valamint a titkosított kommunikációt biztosító alkalmazás igénybevételével kapcsolatosan keletkező, vagy kezelt, a 13/B. § (2) bekezdése szerinti metaadatokat a 13/B. § szerint megőrizni és külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtésre jogosult szerv megkeresése esetén átadni.

4. § *  A szolgáltató köteles elektronikus úton közvetlenül és folyamatosan, könnyen hozzáférhető módon legalább a következő adatokat közzétenni:

a) a szolgáltató nevét,

b) a szolgáltató székhelyét, telephelyét, ennek hiányában lakcímét,

c) a szolgáltató elérhetőségére vonatkozó adatokat, különösen az igénybe vevőkkel való kapcsolattartásra szolgáló, rendszeresen használt elektronikus levelezési címét,

d) ha a szolgáltató létrejöttét vagy tevékenysége gyakorlásának megkezdését jogszabály nyilvántartásba való bejegyzéshez köti, a szolgáltatót a nyilvántartásba bejegyző bíróság vagy hatóság megnevezését, és a szolgáltató nyilvántartásba vételi számát,

e) ha a szolgáltató tevékenységének gyakorlása jogszabály alapján engedélyköteles, ezt a tényt az engedélyező hatóság megnevezésével és elérhetőségi adataival, valamint az engedély számával együtt,

f) ha a szolgáltató az általános forgalmi adó alanya, a szolgáltató adószámát,

g) a szabályozott szakmák gyakorlásának körében:

ga) annak a szakmai érdek-képviseleti szervnek (kamarának) a megnevezését, amelynek a szolgáltató akár kötelező előírás alapján, akár önkéntesen tagja;

gb) a természetes személy szolgáltató szakképzettségének, illetve szakmai, tudományos fokozatának, valamint annak a tagállamnak a megjelölését, ahol ezt a szakképzettséget, illetve fokozatot megszerezte;

gc) hivatkozást a szabályozott szakma gyakorlásának a szolgáltató letelepedési helye szerinti államban alkalmazandó szakmai szabályaira, és az azokhoz való hozzáférés módjára,

h) *  a szolgáltató részére a tárhelyet biztosító, a 2. § l) pont lc) alpontjában meghatározott szolgáltató székhelyét, telephelyét, az elérhetőségére vonatkozó adatokat, különösen az igénybe vevőkkel való kapcsolattartásra szolgáló, rendszeresen használt elektronikus levelezési címét, kivéve, ha a szolgáltató részére nyújtott tárhelyszolgáltatás jellegéből adódóan ezek az adatok egyébként is megismerhetőek.

A kiskorúak védelme és a Gyermekvédelmi Internet-kerekasztal * 

4/A. § *  (1) A szolgáltató által közzétett - a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény szerinti médiatartalomnak nem minősülő - olyan információ, amely súlyosan károsíthatja a kiskorúak szellemi, lelki, erkölcsi vagy fizikai fejlődését, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak, illetve a szexualitás közvetlen, naturális ábrázolása, csak az információt tartalmazó aloldalon az információ megjelenítése előtt közzétett, a kiskorúak lehetséges veszélyeztetéséről szóló tájékoztatást tartalmazó figyelmeztető jelzéssel, továbbá az aloldal forráskódjában szereplő olyan azonosítókkal tehető közzé, amelyek utalnak a tartalom kategóriájára, és amelyek az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 149/A. § (1) bekezdése szerinti szűrőszoftverek (a továbbiakban: szűrőszoftver) által felismerhetők.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés általános érvényesülését a Gyermekvédelmi Internet-kerekasztal (a továbbiakban: Kerekasztal) kíséri figyelemmel, emellett ösztönzi és támogatja a médiatartalom-szolgáltatások és az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások terén a kiskorúak védelmét szolgáló egyéb jogszabályi előírások - a 2. § l) pont la)-ld) alpontjában meghatározott közvetítő szolgáltatók, valamint a tartalomszolgáltatók szakmai szervezetei önszabályozó tevékenysége által támogatott - hatályosulását.

(3) A Kerekasztalhoz bárki fordulhat az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés vélelmezett megsértése esetén. A Kerekasztal az ilyen bejelentéseket megvizsgálva, azok általános tapasztalatait a (2) bekezdés szerinti tevékenysége során felhasználja.

(4) A Kerekasztal ellátja az Eht. 149/A. § (2) bekezdése szerinti feladatokat a szűrőszoftverek fejlesztésének, kiválasztásának és elterjedésének elősegítése érdekében.

4/B. § *  (1) A Kerekasztal a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) Elnökének az elektronikus kereskedelmi szolgáltatás és az elektronikus hírközlési szolgáltatás útján hozzáférhető médiatartalmak, információk tekintetében a kiskorúak egészséges fejlődését biztosító jogszabályi előírások elfogadását és hatályosulását elősegítő javaslattevő, véleményező, tanácsadó testülete.

(2) A Kerekasztal elnökből és húsz tagból áll.

(3) *  A Kerekasztal elnökét és két tagját a Hatóság Elnöke, egy tagját az informatikáért felelős miniszter, egy tagját az e-közigazgatásért felelős miniszter jelöli.

(4) A Hatóság elnökének felhívására, az abban megjelölt határidőig a Kerekasztal nyolc tagjára a kiskorúak védelmével foglalkozó, országos működési területű, legalább három éve működő szakmai és civil szervezetek, további nyolc tagjára a médiatartalom-szolgáltatók, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatók és az elektronikus hírközlési szolgáltatók országos működési területű, legalább három éve működő szakmai érdekképviseleti és önszabályozó szervezetei tehetnek javaslatot.

(5) A Kerekasztal elnökét, valamint a jelöltek közül a tagjait a Hatóság Elnöke nevezi ki három évre, tevékenységükért díjazásban nem részesülnek.

(6) A Kerekasztal elnökének és tagjának megbízatása megszűnik:

a) a megbízatási idő lejártával,

b) lemondásával,

c) halálával.

(7) A Kerekasztal elnöke, tagja megbízatásának megszűnése esetén az (1)-(5) bekezdés szerinti eljárás alapján kell az új elnököt vagy tagot kinevezni.

4/C. § *  (1) A Kerekasztal maga határozza meg ügyrendjét, amelyet a Hatóság Elnöke hagy jóvá.

(2) A Kerekasztal működéséhez szükséges forrásokat és kiadásokat a Hatóság költségvetésén belül kell külön tervezni. A Kerekasztal működésével kapcsolatos feladatokat a Hatóság látja el.

4/D. § *  (1) A Kerekasztal kötelező erővel nem bíró, a médiatartalom-szolgáltatók, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatók és az elektronikus hírközlési szolgáltatók jogkövető magatartását elősegítő ajánlások, állásfoglalások kiadására jogosult. A Kerekasztal feladata továbbá a kiskorúak és szüleik médiatudatosságát növelő intézkedések kezdeményezése.

(2) A Kerekasztal a hozzá beérkezett bejelentések alapján jogosult egyedi ügyeket is megvizsgálni és azok általánosított tapasztalatai alapján kötelező erővel nem rendelkező ajánlást vagy állásfoglalást kiadni.

(3) A Kerekasztal ajánlásait, állásfoglalásait, továbbá az előző évi tevékenységéről a Hatóság Elnökének évente május 1-jéig készített írásos beszámolóját a honlapján nyilvánosságra hozza.

Az elektronikus úton történő szerződéskötésre vonatkozó szabályok * 

5. § (1) *  A szolgáltató köteles az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásra vonatkozó általános szerződési feltételeket oly módon hozzáférhetővé tenni, amely lehetővé teszi az igénybe vevő számára, hogy tárolja és előhívja azokat.

(2) A szolgáltató az igénybe vevő megrendelésének elküldését megelőzően köteles egyértelműen tájékoztatni az igénybe vevőt: * 

a) azokról a technikai lépésekről, amelyeket a szerződés elektronikus úton való megkötéséhez meg kell tenni;

b) arról, hogy a megkötendő szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül-e, a szolgáltató iktatja-e a szerződést, illetve, hogy az iktatott szerződés utóbb hozzáférhető lesz-e;

c) az adatbeviteli hibáknak a szerződéses nyilatkozat elküldését megelőzően történő azonosításához és kijavításához biztosított eszközökről;

d) *  a szerződéskötés lehetséges nyelveiről;

e) arról a - szolgáltatási tevékenységére vonatkozó - magatartási kódexről, amelynek az adott szolgáltatás tekintetében aláveti magát, amennyiben van ilyen; továbbá arról, hogy ez a magatartási kódex elektronikus úton hol hozzáférhető.

(3) A szolgáltató és a fogyasztónak nem minősülő igénybe vevő közötti szerződéskötés során a felek kölcsönös megállapodással eltérhetnek a (2) bekezdés rendelkezéseitől.

(4) *  Nem kell alkalmazni e § rendelkezéseit a kizárólag elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű egyéni kommunikációs eszközzel tett címzett nyilatkozatok útján történő szerződéskötésre.

6. § (1) *  A szolgáltató köteles megfelelő, hatékony és hozzáférhető technikai eszközökkel biztosítani, hogy az igénybe vevő az adatbeviteli hibák azonosítását és kijavítását megrendelésének elektronikus úton való elküldése előtt el tudja végezni. Ilyen lehetőség hiányában az igénybe vevő megrendelése nem minősül szerződéses nyilatkozatnak.

(2) *  A szolgáltató köteles az igénybe vevő megrendelésének megérkezését az igénybe vevő felé elektronikus úton haladéktalanul visszaigazolni. Amennyiben e visszaigazolás az igénybe vevő megrendelésének elküldésétől számított, a szolgáltatás jellegétől függő elvárható határidőn belül, de legkésőbb 48 órán belül az igénybe vevőhöz nem érkezik meg, az igénybe vevő mentesül az ajánlati kötöttség vagy szerződéses kötelezettség alól.

(3) *  A megrendelés és annak visszaigazolása akkor tekintendő a szolgáltatóhoz, illetve az igénybe vevőhöz megérkezettnek, amikor az számára hozzáférhetővé válik.

(4) A szolgáltató és a fogyasztónak nem minősülő igénybe vevő közötti szerződéskötés során a felek eltérhetnek az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseitől, ha erről megállapodtak.

(5) *  Az (1) és (2) bekezdések rendelkezéseit nem kell alkalmazni a kizárólag elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű egyéni kommunikációs eszközzel tett címzett nyilatkozatok útján történő szerződéskötésre.

A bejelentés-köteles szolgáltatásokra vonatkozó különös szabályok * 

6/A. § *  (1) A bejelentés-köteles szolgáltatások nyújtói megteszik a megfelelő intézkedéseket arra, hogy az általuk használt hálózati és információs rendszerekkel összefüggésben a biztonsági események bekövetkezését megelőzzék, hatásukat csökkentsék, illetve bekövetkezés esetén azokat kezeljék.

(2) A Kormány rendeletben állapítja meg a bejelentés-köteles szolgáltatások hálózati és információs rendszereinek biztonságára vonatkozó alapvető követelményeket.

(3) A bejelentés-köteles szolgáltatások nyújtóiról a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság nyilvántartást vezet.

6/B. § *  (1) *  A bejelentés-köteles szolgáltatást nyújtók haladéktalanul bejelentik a Kormány által rendeletben kijelölt eseménykezelő központ (a továbbiakban: eseménykezelő központ) részére a külön kormányrendeletben meghatározott biztonsági eseményeket.

(2) A Kormány a bejelentés-köteles jelentős biztonsági eseményekre vonatkozóan, valamint a bejelentéssel és a bejelentést fogadó eseménykezelő központ eljárásával kapcsolatban rendeletben részletes szabályokat állapít meg.

(3) A bejelentés-köteles szolgáltatások nyújtói számára előírt követelmények teljesülését a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság ellenőrzi.

6/C. § *  A Kormány által rendeletben kijelölt hatóság a kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot szabhat ki, ha a bejelentés-köteles szolgáltatást nyújtó elmulasztja

a) a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság által vezetett nyilvántartásába történő regisztrációt,

b) a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság részére a hálózati és információs rendszereit érintő biztonsági események bejelentését,

c) a Kormány által rendeletben megállapított alapvető követelmények teljesítését,

d) a b) pont szerint bejelentett esemény kezelését lezáró hatósági döntésben foglaltak teljesítését.

6/D. § *  A 6/A-6/C. §-ban szereplő rendelkezéseket nem kell alkalmazni az olyan bejelentés-köteles szolgáltatások esetében, amelyeket mikro- és kisvállalkozásként nyújtanak.

A szolgáltató és a közvetítő szolgáltató felelőssége * 

7. § *  (1) A szolgáltató felel az általa rendelkezésre bocsátott, jogszabályba ütköző tartalmú információért.

(2) A közvetítő szolgáltató a más által rendelkezésre bocsátott, a közvetítő szolgáltató által nyújtott információs társadalommal összefüggő szolgáltatással továbbított, tárolt vagy hozzáférhetővé tett információért - a 8-11. §-okban meghatározott feltételek fennállása esetén - nem felel.

(3) A közvetítő szolgáltató nem köteles ellenőrizni az általa csak továbbított, tárolt, hozzáférhetővé tett információt, továbbá nem köteles olyan tényeket vagy körülményeket keresni, amelyek jogellenes tevékenység folytatására utalnak.

(4) A 13. § (1) bekezdése szerinti jogsértés esetében a 2. § lb)-ld) pontjaiban meghatározott közvetítő szolgáltató - a (2) bekezdésben említetteken túlmenően - akkor nem felel a más által rendelkezésre bocsátott, az általa nyújtott információs társadalommal összefüggő szolgáltatással továbbított, tárolt vagy hozzáférhetővé tett jogszabályba ütköző tartalmú információval harmadik személynek okozott jogsérelemért, ha lefolytatja a 13. § szerinti eljárást.

(5) A közvetítő szolgáltatónak a (2) bekezdés alapján történő mentesülése nem zárja ki azt, hogy az a személy, akit a jogellenes tartalmú információ révén sérelem ért, a jogsértésből fakadó igényei közül a jogsértés megelőzésére vagy abbahagyására irányuló követeléseit a jogsértő fél mellett a közvetítő szolgáltatóval szemben is bíróság útján érvényesítse.

(6) A közvetítő szolgáltató nem felel az információ eltávolítása vagy hozzáférés nem biztosítása révén keletkezett jogsérelemért, amennyiben a 7-11. § vagy a 13. § szerint járt el.

8. § (1) *  A 2. § l) pont la) alpontjában, valamint m) pontjában meghatározott közvetítő szolgáltató akkor nem felel a továbbított információért, ha * 

a) nem a szolgáltató kezdeményezi az információ továbbítását;

b) nem a szolgáltató választja meg a továbbítás címzettjét, és

c) a továbbított információt nem a szolgáltató választja ki, illetve azt nem változtatja meg.

(2) Az információtovábbítás és a hozzáférés (1) bekezdés szerinti lehetővé tétele magában foglalja a továbbított információ közbenső és átmeneti jellegű automatikus tárolását is, amennyiben ez kizárólag az információtovábbítás lebonyolítására szolgál és az információt nem tárolják hosszabb ideig, mint az a továbbításhoz szükséges.

9. § *  A 2. § lb) pontjában meghatározott közvetítő szolgáltató akkor nem felel az információ közbenső és átmeneti jellegű automatikus tárolásával okozott kárért, ha

a) a szolgáltató nem változtatja meg az információt;

b) a tárolt információhoz való hozzáférés megfelel az információ hozzáférésével kapcsolatban támasztott feltételeknek;

c) a közbenső tárolóban az információ frissítése megfelel a széleskörűen elismert és alkalmazott információfrissítési gyakorlatnak;

d) a közbenső tárolás nem zavarja meg az információ felhasználásával kapcsolatos adatok kinyerésére szolgáló, széleskörűen elismert és alkalmazott technológia jogszerű használatát; és

e) a szolgáltató haladéktalanul eltávolítja az általa tárolt információt vagy nem biztosítja az ahhoz való hozzáférést, amint tudomást szerzett arról, hogy az információt az adatátvitel eredeti kiindulási pontján a hálózatról eltávolították, vagy az ahhoz való hozzáférés biztosítását megszüntették, illetve, hogy a bíróság vagy más hatóság az eltávolítást vagy a hozzáférés megtiltását elrendelte.

10. § *  A 2. § lc) pontjában meghatározott közvetítő szolgáltató akkor nem felel az igénybe vevő által biztosított információért, ha * 

a) nincs tudomása az információval kapcsolatos jogellenes magatartásról, vagy arról, hogy az információ bárkinek a jogát vagy jogos érdekét sérti;

b) *  amint az a) pontban foglaltakról tudomást szerzett, haladéktalanul intézkedik az információ eltávolításáról, vagy a hozzáférést nem biztosítja.

11. § *  A 2. § ld) pontjában meghatározott közvetítő szolgáltató akkor nem felel az információ 2. § ld) pontja szerinti hozzáférhetővé tételével okozott kárért, ha

a) nincs tudomása az információval kapcsolatos jogellenes magatartásról, vagy arról, hogy az információ bárkinek a jogát vagy jogos érdekét sérti;

b) *  amint az a) pontban foglaltakról tudomást szerzett, haladéktalanul intézkedik az elérési információ eltávolításáról vagy a hozzáférés megtiltásáról.

12. § A 10-11. §-ok rendelkezései alapján a szolgáltató nem mentesül a felelősség alól, ha az igénybe vevő a szolgáltató megbízásából vagy utasításai alapján cselekszik.

Eljárás elektronikus úton közzétett jogellenes adat ideiglenes vagy végleges hozzáférhetetlenné tétele érdekében * 

12/A. § *  (1) Ha büntetőeljárás során a bíróság az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét rendelte el, a 2. § lc) alpontjában meghatározott szolgáltató az elrendelésről szóló határozat kézhezvételétől számított egy munkanapon belül intézkedik az elektronikus úton közzétett jogellenes adat visszaállítható módon történő eltávolításáról.

(2) Ha büntetőeljárás során a bíróság az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét rendelte el, a 2. § lc) alpontjában meghatározott szolgáltató az elrendelésről szóló határozatnak a bírósági végrehajtó általi átadásától számított egy munkanapon belül intézkedik az elektronikus úton közzétett jogellenes adat végleges módon történő eltávolításáról.

(3) Az ideiglenes vagy végleges hozzáférhetetlenné tétel teljesítésére kötelezett köteles a bíróság megnevezésével és a határozat számának a megjelölésével tájékoztatni a felhasználókat a tartalom eltávolításának vagy a tartalomhoz hozzáférés megakadályozásának a jogalapjáról.

(4) Ha a bíróság az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt megszünteti, vagy a büntetőeljárás befejezésekor az elektronikus adat visszaállítására kötelezi a szolgáltatót, a szolgáltató az erről szóló határozat kézhezvételétől számított egy munkanapon belül az adatot ismételten hozzáférhetővé teszi.

(5) A 2. § lc) alpontjában meghatározott szolgáltatóval szemben a bíróság az (1), (2) és (4) bekezdésben meghatározott kötelezettség elmulasztása miatt a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott mértékű rendbírságot, illetve a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott mértékű pénzbírságot szabhat ki.

Értesítés a jogsértő információs társadalommal összefüggő szolgáltatásról

13. § (1) *  Az a jogosult, akinek a szerzői jogi törvény által védett szerzői művén, előadásán, hangfelvételén, műsorán, audiovizuális művén, adatbázisán fennálló jogát, továbbá a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló törvényben meghatározott, a védjegyoltalomból eredő kizárólagos jogát a szolgáltató által hozzáférhetővé tett információ - ide nem értve a hozzáférhetővé tett információ szabványosított címét - sérti (a továbbiakban: jogosult), teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt értesítésével felhívhatja a 9-11. §-okban meghatározott szolgáltatót a jogát sértő tartalmú információ eltávolítására.

(2) Az értesítésnek tartalmaznia kell:

a) a sérelem tárgyát és a jogsértést valószínűsítő tények megjelölését;

b) a jogsértő tartalmú információ azonosításához szükséges adatokat;

c) a jogosult nevét, lakcímét, illetve székhelyét, telefonszámát, valamint elektronikus levelezési címét.

(3) Amennyiben a jogosult meghatalmazottja útján jár el, az (1)-(2) bekezdés szerinti értesítéshez az értesítési-eltávolítási eljárásban való képviselet ellátására feljogosító teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt meghatalmazást is csatolni kell.

(4) Az (1)-(2) bekezdés szerinti értesítés átvételétől számított 12 órán belül a szolgáltató - a jogosult jogát sértő információt biztosító igénybe vevő (a továbbiakban: érintett igénybe vevő) 3 munkanapon belül történő írásbeli tájékoztatása mellett - köteles intézkedni az értesítésben megjelölt információhoz való hozzáférés nem biztosítása vagy az információ eltávolítása iránt, és feltüntetni, hogy az eltávolítás milyen jogosult jogsértést állító értesítése alapján történt.

(5) Köteles megtagadni a szolgáltató az (1)-(2) bekezdés szerinti értesítés alapján az információhoz való hozzáférés nem biztosítását vagy az információ eltávolítását, ha ugyanazon információ vonatkozásában ugyanazon jogosult vagy a jogosult (3) bekezdés szerinti meghatalmazottja értesítése alapján már eljárt a (4) bekezdés szerint, kivéve, ha az eltávolítást vagy a hozzáférés megtiltását bíróság vagy hatóság rendelte el.

(6) Az érintett igénybe vevő a (4) bekezdésben meghatározott tájékoztatás átvételétől számított 8 napon belül teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy közokiratban a szolgáltatónál kifogással élhet az érintett információ eltávolításával szemben. A kifogásnak tartalmaznia kell:

a) az eltávolított, illetőleg hozzáférhetetlenné tett információ azonosítását, ideértve azt a hálózati címet, ahol az korábban hozzáférhető volt, továbbá az érintett igénybe vevőt azonosító, a törvény 4. § (1) bekezdés a)-e) és g) pontjaiban meghatározott adatokat;

b) indokolt nyilatkozatot arról, hogy az igénybe vevő által biztosított információ nem sérti a jogosult (2) bekezdés szerinti értesítésében megjelölt jogát.

(7) A (6) bekezdés szerinti kifogás átvételekor a szolgáltató haladéktalanul köteles az érintett információt újra hozzáférhetővé tenni, és erről a jogosultat a kifogás megküldésével értesíteni, kivéve, ha az eltávolítást vagy a hozzáférés megtiltását bíróság vagy hatóság rendelte el.

(8) Ha az érintett igénybe vevő a jogsértést elismeri vagy a (6) bekezdés szerinti határidőben nem terjeszt elő kifogást vagy az nem tartalmazza a (6) bekezdésben előírt adatokat, és nyilatkozatot, a szolgáltató az információhoz való hozzáférés nem biztosításának, illetve az információ eltávolításának hatályát köteles fenntartani.

(9) *  Ha a jogosult a (7) bekezdés szerinti értesítés átvételétől számított 10 munkanapon belül az értesítés szerinti jogsértéssel kapcsolatos igényét abbahagyás és eltiltás iránti ideiglenes intézkedés iránti kérelmet is tartalmazó kereset vagy fizetési meghagyás iránti kérelem benyújtása útján érvényesíti vagy büntetőfeljelentést tesz, a szolgáltató a bíróság erre vonatkozó, ideiglenes intézkedést elrendelő határozatának kézhezvételétől számított 12 órán belül a (4) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával a (2) bekezdés szerinti értesítésben megjelölt információhoz való hozzáférést ismételten nem biztosítja, illetve az információt ismételten eltávolítja. A szolgáltató intézkedéséről a bírósági határozat másolatának megküldésével az érintett igénybe vevőt az intézkedés megtételétől számított 1 munkanapon belül értesíti.

(10) *  A jogosult köteles a (9) bekezdés szerinti eljárásban hozott, a bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatáról, vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatáról - ideértve az ideiglenes intézkedés elrendelését vagy a kérelem elutasítását is - a szolgáltatót haladéktalanul értesíteni. A határozatban foglaltaknak a szolgáltató haladéktalanul köteles eleget tenni.

(11) A jogosult és a szolgáltató szerződést köthet az (1)-(10) bekezdésekben meghatározott eljárás alkalmazásáról. A szerződésben a felek a törvénytől nem térhetnek el, de a törvényben nem rendezett kérdésekben megállapodhatnak. A felek szerződésükben hatályos írásbeli közlésnek tekinthetik a nekik vagy általuk harmadik személyhez címzett írásbeli magánokirat hű másolatát, továbbá az elektronikus úton tett közlést is, ha annak megérkezését a címzett elektronikus úton igazolja. Ebben az esetben a felek kötelesek az egymástól származó elektronikus küldemények megérkezését visszaigazolni.

(12) A szolgáltató nem felelős az érintett információ eltávolításának vagy az ahhoz való hozzáférés nem biztosításának eredményes végrehajtásáért, amennyiben az eltávolítás vagy a hozzáférés nem biztosítása során a (4) és (9) bekezdésben meghatározottaknak megfelelően és jóhiszeműen járt el.

(13) *  Az a kiskorú, akinek személyiségi jogát a szolgáltató által hozzáférhetővé tett információ - ide nem értve a hozzáférhetővé tett információ szabványosított címét - a megítélése szerint sérti (e § alkalmazásában a továbbiakban: kiskorú jogosult), vagy a cselekvőképtelen kiskorú jogosult esetében a törvényes képviselője (a továbbiakban: törvényes képviselő) teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt értesítésével, vagy a kiskorú jogosult, illetve törvényes képviselője azonosítására alkalmas más módon, így különösen ajánlott postai küldeményben (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: értesítés) felhívhatja a 2. § l) pont lb)-ld) alpontjában meghatározott szolgáltatót a kiskorú jogosult személyiségi jogát sértő tartalmú információ eltávolítására. Korlátozottan cselekvőképes kiskorú jogosult személyiségi jogát sértő tartalmú információ esetén a kiskorú jogosult törvényes képviselője is felhívhatja az értesítéssel a szolgáltatót a kiskorú jogosult személyiségi jogát sértő tartalmú információ eltávolítására. Az értesítésben meg kell jelölni annak indokait is, hogy a sérelmezett tartalom miért sérti a kiskorú jogosult személyiségi jogait.

(14) *  A (13) bekezdés szerinti jogsértés esetén az eljárást a (2)-(12) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kell lefolytatni az alábbi eltérésekkel:

a) a szolgáltatónak az érintett igénybe vevőt a kiskorú jogosultnak, illetve törvényes képviselőjének felhívásáról egy munkanapon belül kell értesítenie,

b) a szolgáltató az információ eltávolításának hatályát köteles fenntartani akkor is, ha a beazonosításához szükséges adatok hiányában az érintett igénybe vevő értesítése nem lehetséges,

c) *  a szolgáltató az információhoz való hozzáférést akkor is köteles a (9) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően meggátolni, illetve az információt ismételten eltávolítani, ha a kiskorú jogosult vagy törvényes képviselője értesíti a jogsértéssel kapcsolatos nyomozás elrendeléséről,

d) a szolgáltató nem köteles feltüntetni, hogy az eltávolítás mely jogosult jogsértést állító értesítése alapján történt,

e) a szolgáltató elutasíthatja a sérelmezett információ hozzáférhetetlenné tételét, ha a (13) bekezdés szerinti értesítésben megjelölt indokok alapján megalapozatlannak tartja a kiskorú személyiségi jogainak sérelmét.

(15) *  Ha a szolgáltató nem tesz eleget a (14) bekezdés a)-c) pontjában foglalt kötelezettségeinek, vagy az e) pont alapján elutasítja a kérelmet, a kiskorú jogosult vagy a törvényes képviselője a kiskorú személyiségi jogai vélelmezett megsértése miatt a Kerekasztalhoz fordulhat. A Kerekasztal az ilyen bejelentéseket megvizsgálva, azok általános tapasztalatait a 4/A. § (2) bekezdése szerinti tevékenysége során felhasználja.

Adatvédelem * 

13/A. § *  (1) *  A szolgáltató az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés létrehozása, tartalmának meghatározása, módosítása, teljesítésének figyelemmel kísérése, az abból származó díjak számlázása, valamint az azzal kapcsolatos követelések érvényesítése céljából kezelheti az igénybe vevő azonosításához szükséges természetes személyazonosító adatokat és lakcímet.

(2) *  A szolgáltató az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtására irányuló szerződésből származó díjak számlázása céljából kezelheti az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos természetes személyazonosító adatokat, lakcímet, valamint a szolgáltatás igénybevételének időpontjára, időtartamára és helyére vonatkozó adatokat.

(3) A szolgáltató - a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően - a szolgáltatás nyújtása céljából kezelheti azon személyes adatokat, amelyek a szolgáltatás nyújtásához technikailag elengedhetetlenül szükségesek. A szolgáltatónak az egyéb feltételek azonossága esetén úgy kell megválasztania és minden esetben oly módon kell üzemeltetnie az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtása során alkalmazott eszközöket, hogy személyes adatok kezelésére csak akkor kerüljön sor, ha ez a szolgáltatás nyújtásához és az e törvényben meghatározott egyéb célok teljesüléséhez feltétlenül szükséges, azonban ebben az esetben is csak a szükséges mértékben és ideig.

(4) *  A szolgáltató a szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos adatokat bármely, a (3) bekezdésben meghatározottaktól eltérő célból - így különösen szolgáltatása hatékonyságának növelése, az igénybe vevőnek címzett elektronikus hirdetés vagy egyéb címzett tartalom eljuttatása, piackutatás céljából - csak az adatkezelési cél előzetes meghatározása mellett és az igénybe vevő hozzájárulása alapján kezelhet.

(5) Az igénybe vevőnek az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás igénybevételét megelőzően és a szolgáltatás igénybevétele során is folyamatosan biztosítani kell, hogy a (4) bekezdés szerinti adatkezelést megtilthassa.

(6) A (4) bekezdésben meghatározott adatok nem kapcsolhatók össze az igénybe vevő azonosító adataival és az igénybe vevő hozzájárulása nélkül nem adhatók át harmadik személy számára.

(7) *  Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott célokból kezelt adatokat törölni kell a szerződés létrejöttének elmaradását, a szerződés megszűnését, valamint a számlázást követően. A (4) bekezdésben meghatározott célból kezelt adatokat törölni kell, ha az adatkezelési cél megszűnt, vagy az igénybe vevő így rendelkezik. Törvény eltérő rendelkezése hiányában az adattörlést haladéktalanul el kell végezni.

(8) Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtása nem tehető függővé az igénybe vevőnek valamely (1)-(3) bekezdésében nem említett célból történő adatkezeléshez való hozzájárulásától, amennyiben az adott szolgáltatás más szolgáltatótól nem vehető igénybe.

(9) A külön törvényben meghatározott tájékoztatáson kívül a szolgáltatónak biztosítania kell, hogy az igénybe vevő az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás igénybevétele előtt és az igénybevétel során bármikor megismerhesse, hogy a szolgáltató mely adatkezelési célokból mely adatfajtákat kezel, ideértve az igénybe vevővel közvetlenül kapcsolatba nem hozható adatok kezelését is.

13/B. § *  (1) Az az alkalmazásszolgáltató, aki titkosított kommunikációt biztosító szolgáltatást nyújt, köteles az ilyen alkalmazás igénybevételével továbbított küldeményekkel, közlésekkel kapcsolatosan keletkező vagy kezelt, (2) bekezdés szerinti metaadatokat azok keletkezésétől számított 1 évig megőrizni.

(2) A külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtésre jogosult szerv megkeresése esetén a titkosított kommunikációt biztosító szolgáltatást nyújtó alkalmazásszolgáltató

a) a szolgáltatás típusát;

b) a szolgáltatás előfizetőjének vagy felhasználójának

ba) a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges azonosító adatait, a szolgáltatás igénybevételének dátumát, kezdő és záró időpontját;

bb) a regisztrációhoz használt IP-címét és portszámát;

bc) az igénybevételnél használt IP-címét és portszámát;

c) a felhasználói azonosítót

köteles átadni.

Az elektronikus hirdetésre vonatkozó különös szabályok * 

14. § *  (1) E törvény alkalmazásában elektronikus hirdetés bármely információs társadalommal összefüggő szolgáltatás vagy - a beszédcélú telefonhívás kivételével -elektronikus hírközlés útján közölt:

a) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Grt.) 3. §-ának d) pontja szerinti reklám, vagy

b) társadalmi cél megvalósításához kapcsolódó, reklámnak nem minősülő tájékoztatás.

(2) Elektronikus hirdetésnek minősül az olyan közlés is, amelynek célja kizárólag a Grt. 6. §-ának (1) bekezdésben előírt hozzájárulás kérése.

(3) Önmagában nem minősül elektronikus hirdetésnek

a) vállalkozás, egyéb szervezet vagy személy tevékenységéhez közvetlen hozzáférést lehetővé tevő információ közlése, különösen a domain név vagy az elektronikus levelezési cím,

b) vállalkozás, szervezet vagy személy árujára vagy arculatára vonatkozó, a vállalkozástól, szervezettől vagy személytől független közlés, különösen abban az esetben, ha a közlés anyagi ellenszolgáltatás nélkül történik.

(4) E törvény alkalmazásában

a) Elektronikus hirdető: akinek érdekében az elektronikus hirdetést közzéteszik, illetve aki a saját érdekében az elektronikus hirdetés közzétételét megrendeli;

b) Elektronikus hirdetési szolgáltató: aki önálló gazdasági tevékenysége körében az elektronikus hirdetést elkészíti, létrehozza, illetve ezzel összefüggésben egyéb szolgáltatást nyújt;

c) Elektronikus hirdetés közzétevője: aki az elektronikus hirdetés közzétételére alkalmas eszközökkel rendelkezik és ezek segítségével az elektronikus hirdetést megismerhetővé teszi;

d) Elektronikus hirdetés közzététele: az elektronikus hirdetés megismerhetővé tétele, akár nagyobb nyilvánosság, akár egyedi címzett számára.

(5) A Grt. 6. §-ában foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott elektronikus hirdetésre és a (2) bekezdés szerinti közlésekre.

(6) A Grt. 6. §-ában foglalt rendelkezések megsértéséért az elektronikus hirdető, az elektronikus hirdetési szolgáltató és az elektronikus hirdetés közzétevője egyaránt felel. Az ilyen jogsértéssel okozott kárért az elektronikus hirdető, az elektronikus hirdetési szolgáltató és az elektronikus hirdetés közzétevője egyetemlegesen felel.

14/A. § *  (1) Az elektronikus hirdetéshez kapcsolódóan egyértelmű tájékoztatást kell adni:

a) az elektronikus hirdetés e jellegéről, amint az hozzáférhetővé válik az igénybe vevő számára;

b) az elektronikus hirdető, illetve elektronikus hirdetés elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű egyéni kommunikációs eszköz útján történő küldése esetén a valós feladó személyéről, amint az hozzáférhetővé válik az igénybe vevő számára;

c) az eladásösztönző ajánlat - így különösen az árengedmény, ráadás, illetve ajándék - ilyen jellegéről, igénybevételének feltételeiről;

d) az eladásösztönző vetélkedő vagy nyereményjáték ilyen jellegéről, az abban való részvétel feltételeiről.

(2) Az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott esetben az ajánlott előny igénybevétele, illetve a játékban való részvétel feltételeit könnyen hozzáférhetővé kell tenni.

(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontjának megsértéséért az elektronikus hirdető, az elektronikus hirdetési szolgáltató és az elektronikus hirdetés közzétevője egyaránt felel. Az (1) bekezdés c) és d) pontjának és (2) bekezdésének megsértéséért az elektronikus hirdető felel.

14/B. § *  (1) *  Az elektronikus hirdető vagy az elektronikus hirdetés közzétevőjének beazonosítása céljából a közvetítő szolgáltató a Hatóság megkeresésére köteles a Hatóság rendelkezésére bocsátani a következő adatokat, ha azok a közvetítő szolgáltató rendelkezésére állnak: * 

a) a Hatóság által megjelölt elektronikus hirdetés küldőjének vagy közzétevőjének elektronikus hírközlési azonosítóját, és

b) a nyilvántartásában az elektronikus hírközlési azonosítóhoz tartozóként meghatározott igénybe vevő nevét és lakcímét.

(2) *  A Hatóság az átadott adatokat az elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárás végleges lezárását követő 60. napig, illetve a döntés elleni közigazgatási per esetén a közigazgatási per jogerős lezárásáig jogosult kezelni, kizárólag az elektronikus hirdető vagy az elektronikus hirdetés közzétevőjének beazonosítása céljából.

(3) Ha a közvetítő szolgáltató nem tesz eleget az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének, az elektronikus hirdetővel, az elektronikus hirdetési szolgáltatóval és az elektronikus hirdetés közzétevőjével együtt felel a Grt. 6. §-ában meghatározott kötelezettségek megsértéséért. Az ilyen jogsértéssel okozott kárért a közvetítő szolgáltató az elektronikus hirdetővel, az elektronikus hirdetési szolgáltatóval és az elektronikus hirdetés közzétevőjével egyetemlegesen felel.

14/C. § *  (1) A szabályozott szakmát információs társadalmi szolgáltatás nyújtása útján gyakorló személy mint elektronikus hirdető érdekében végzett elektronikus hirdetési tevékenységre vonatkozóan a szabályozott szakma gyakorlására irányadó szabályok, így különösen a szakmai érdekképviseleti szervek, kamarák által a saját tagjaikra vonatkozóan megállapított magatartási szabályok - az alkalmazandó jogszabályi rendelkezések sérelme nélkül - szigorúbb, illetve részletesebb követelményeket határozhatnak meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott, a szabályozott szakma gyakorlására irányadó további szabályok különösen a szakma függetlenségének, méltóságának, tiszteletének, valamint a szakmai szolgáltatást igénybe vevő és a szakmát gyakorló más személyekkel szemben tanúsított magatartás tisztességességének biztosítására, a szakmai titoktartás védelmére alkothatók.

Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra vonatkozó különös fogyasztóvédelmi szabályok

15. § *  Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatást is nyújtó közüzemi tevékenységet folytató vállalkozás elektronikus úton is köteles a bejelentések intézésére, panaszok kivizsgálására és orvoslására, valamint az igénybe vevők tájékoztatására ügyfélszolgálatot működtetni.

Magatartási kódexek * 

15/A. § *  (1) Az állam - az információs társadalommal kapcsolatos tevékenységet ellátó szervezetek függetlenségének tiszteletben tartásával - ösztönzi az önszabályozást, így különösen

a) magatartási kódexek kidolgozását,

b) a magatartási kódexek elektronikus úton, magyar nyelven és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás részes államaiban lakóhellyel, illetve székhellyel rendelkező igénybe vevők és más érdekeltek számára a részes államok hivatalos nyelvein is történő hozzáférhetővé tételét, valamint

c) az elektronikus úton történő alternatív vitarendezési eljárások működését.

(2) *  Az állam ösztönzi továbbá, hogy az információs társadalommal kapcsolatos tevékenységet ellátó szervezetek az informatikáért felelős miniszterrel - amennyiben a szolgáltatás az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás bármely részes államába is irányul, az Európai Bizottsággal is - együttműködve az érdekeltek számára tájékoztatást adhassanak a magatartási kódexeikről, azok alkalmazásának tapasztalatairól, az elektronikus kereskedelemre gyakorolt hatásairól.

Együttműködés a biztonsági eseménykezelésben * 

15/B. § *  (1) A szolgáltató az elektronikus információs rendszereket érintő biztonsági események megelőzésével, kezelésével összefüggő tevékenység vonatkozásában köteles együttműködni az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 19. § (1) bekezdés szerinti eseménykezelő központtal.

(2) A közvetítő szolgáltató a konkrét biztonsági esemény kezelése, kivizsgálása céljából az eseménykezelő központ egyedi kérelme alapján köteles az általa kezelt és rendelkezésére álló adatokat az eseménykezelő központ részére átadni.

(3) A közvetítő szolgáltatónak a biztonsági események kezelésével és kivizsgálásával kapcsolatos feladatait a Kormány rendeletben határozza meg.

(4) A 6/B. § (3) bekezdés szerinti hatóság kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot szabhat ki, ha a közvetítő szolgáltató nem teljesíti a (3) bekezdés szerinti feladatait.

A videómegosztóplatform-szolgáltatásokra vonatkozó különös szabályok * 

15/C. § *  (1) A videómegosztóplatform-szolgáltatás nyújtásának megkezdésére irányuló szándékot a videómegosztóplatform-szolgáltatónak nyilvántartásba vétel céljából be kell jelentenie a Hatóság Hivatalához (a továbbiakban: Hivatal), amely a videómegosztóplatform-szolgáltatásokról közhiteles nyilvántartást vezet. A nyilvántartás a (2) bekezdés f)-h) pontja szerinti adatok vonatkozásában minősül közhiteles hatósági nyilvántartásnak. A nyilvántartásba vétel nem feltétele a szolgáltatásnyújtás megkezdésének.

(2) A videómegosztóplatform-szolgáltatás Hivatalhoz történő bejelentésében meg kell jelölni

a) a bejelentő nevét,

b) a bejelentő lakcímét (székhelyét vagy telephelyét), a szolgáltatással közvetlenül érintett telephely (telephelyek) megjelölését,

c) a bejelentő elérhetőségét (telefonszámát és elektronikus levelezési címét),

d) a bejelentő vezető tisztségviselőjének, képviselőjének, illetve a Hatósággal való kapcsolattartásra kijelölt személynek a nevét és elérhetőségét (telefonszámát, postai és elektronikus levelezési címét),

e) a bejelentő cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát (hivatalos azonosítószámát),

f) a szolgáltatás elnevezését és internetes elérhetőségét (URL-címét),

g) a szolgáltatás megkezdésének tervezett időpontját,

h) arra vonatkozó adatot, hogy a joghatóság az 1. § (1a)-(1d) bekezdésében foglalt feltételek közül melyiken alapul.

(3) A Hivatal a videómegosztóplatform-szolgáltatást a bejelentésben közölt adatoknak megfelelően bejegyzi a videómegosztóplatform-szolgáltatásokról vezetett nyilvántartásába, és a bejelentés időpontjától számított nyolc napon belül a nyilvántartásba vétel tényét visszaigazolja a bejelentő részére.

(4) A Hivatal a nyilvántartásnak a videómegosztóplatform-szolgáltató nevére, a videómegosztóplatform-szolgáltatás elnevezésére és a joghatóságra vonatkozó adatait és azok változásait megküldi az Európai Bizottságnak.

(5) A nyilvántartásba vételt a Hivatal visszavonja, ha a bejelentett videómegosztóplatform-szolgáltatás elnevezése egy korábban nyilvántartásba vett, és a bejelentés időpontjában a nyilvántartásban szereplő videómegosztóplatform-szolgáltatás elnevezésével azonos, illetve ahhoz az összetéveszthetőségig hasonlít.

(6) A videómegosztóplatform-szolgáltatást a Hivatal törli a nyilvántartásból, ha

a) az (5) bekezdés alapján a nyilvántartásba vétel visszavonásának lenne helye,

b) a videómegosztóplatform-szolgáltató kérte a nyilvántartásból való törlését,

c) a videómegosztóplatform-szolgáltatást a nyilvántartásba vételtől számított egy éven belül nem kezdik meg, vagy a megkezdett szolgáltatást egy évnél hosszabb időre megszakítják,

d) a 15/D-15/G. §-ban foglalt követelmények megsértése miatt a Hivatal a videómegosztóplatform-szolgáltatás törlését rendelte el, vagy

e) bíróság jogerős határozata elrendelte a videómegosztóplatform-szolgáltatás elnevezése által elkövetett védjegybitorlás abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől.

(7) A videómegosztóplatform-szolgáltatónak tizenöt napon belül be kell jelentenie a Hivatalhoz, ha a nyilvántartásban szereplő adataiban változás következett be.

(8) Ha a videómegosztóplatform-szolgáltató személyében változás következik be, az eredeti bejelentést tevő videómegosztóplatform-szolgáltatónak kell kezdeményeznie a nyilvántartásban szereplő adatok módosítását.

(9) Ha a nyilvántartásba vételre vonatkozó szabályokat a videómegosztóplatform-szolgáltató megsérti, a Hivatal - a 15/I. § (3) bekezdésében foglalt elvek figyelembevételével - tízmillió forintig terjedő bírságot szabhat ki.

15/D. § *  (1) A szolgáltatást igénybe vevők védelme érdekében a videómegosztóplatform-szolgáltató köteles a 15/F. § szerinti intézkedéseket, műszaki megoldásokat alkalmazni, ha

a) a videómegosztóplatform-szolgáltató által a nyilvánossághoz eljuttatott műsorszám, felhasználó által létrehozott videó, a videómegosztóplatform-szolgáltató vagy más által forgalmazott, értékesített, szervezett kereskedelmi közlemény (a továbbiakban együtt: tartalom) alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi, lelki vagy erkölcsi fejlődésének károsítására;

b) a videómegosztóplatform-szolgáltató által a nyilvánossághoz eljuttatott tartalom sérti az emberi méltóságot, valamint alkalmas lehet valamely nemzet, közösség, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbség vagy bármely többség, továbbá valamely vallási közösség vagy ezek bármely tagja elleni - a közösséghez tartozása miatt történő - gyűlölet keltésére vagy erőszakra uszításra;

c) a tartalom bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást valósíthat meg, így különösen, ha a tartalom alkalmas terrorcselekmény elkövetésére való felhívásra, közösség elleni uszításra, a nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadására, illetve, ha gyermekpornográf tartalom megosztását, terjesztését vagy továbbítását valósíthatja meg; vagy

d) videómegosztóplatform-szolgáltatás igénybe vevője által közzétett kereskedelmi közlemény nem felel meg a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 20. § (1)-(7) bekezdése vagy az Mttv. 24. §-a szerinti előírásoknak.

(2) A videómegosztóplatform-szolgáltató által forgalmazott, értékesített, szervezett kereskedelmi közleménynek meg kell felelnie az Smtv. 20. § (1)-(7) bekezdése és az Mttv. 24. §-a szerinti követelményeknek.

(3) A videómegosztóplatform-szolgáltató köteles egyértelmű tájékoztatást adni az igénybe vevőnek a kereskedelmi közleményt tartalmazó műsorszámról és azon felhasználó által létrehozott videóról, amely vonatkozásában a 15/G. § b) pontja szerint nyilatkozatot tettek, vagy amely videó esetében a videómegosztóplatform-szolgáltatónak tudomása van arról, hogy kereskedelmi közleményt tartalmaz.

(4) Ha a videómegosztóplatform-szolgáltató által a nyilvánossághoz eljuttatott tartalom a 13. § (1) bekezdése szerinti jogosult ott meghatározott jogát sérti, felhívhatja a videómegosztóplatform-szolgáltatót a jogát sértő tartalom eltávolítására. Az értesítésre és az eljárásra a 13. § (1)-(12) bekezdését kell alkalmazni.

(5) Ha a videómegosztóplatform-szolgáltató által a nyilvánossághoz eljuttatott tartalom a 13. § (13) bekezdése szerinti kiskorú jogosult ott meghatározott jogát sérti, a kiskorú jogosult vagy cselekvőképtelen kiskorú jogosult esetében a törvényes képviselője felhívhatja a videómegosztóplatform-szolgáltatót a kiskorú jogosult személyiségi jogát sértő tartalom eltávolítására. Az értesítésre és az eljárásra a 13. § (13)-(15) bekezdését kell alkalmazni.

(6) A 7. § alkalmazása során a videómegosztóplatform-szolgáltatóra a 10. §-ban szabályozott, a 2. § l) pont lc) alpontjában meghatározott közvetítő szolgáltatóra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. E rendelkezés nem érinti a videómegosztóplatform-szolgáltató 15/D-15/G. §-ban foglalt kötelezettségeit.

15/E. § *  (1) A videómegosztóplatform-szolgáltató a felhasználók és a szolgáltatást igénybe vevők megfelelő tájékoztatása és a tartalomra vonatkozó követelmények érvényre juttatása érdekében köteles az általános szerződési feltételeibe foglalni a 15/D. § (1) bekezdésében írt eseteket, követelményeket és az azok biztosítását szolgáló, a 15/F. § szerinti intézkedéseket, műszaki megoldásokat.

(2) A videómegosztóplatform-szolgáltató köteles a videómegosztóplatform-szolgáltatás igénybe vevője által közzétett kereskedelmi közlemények vonatkozásában az Mttv. 24. §-ában és az Smtv. 20. § (1)-(7) bekezdésében foglalt követelményeket belefoglalni az általános szerződési feltételeibe.

(3) A videómegosztóplatform-szolgáltató általános szerződési feltételeinek tartalmaznia kell a felhasználók és a videómegosztóplatform-szolgáltató közötti, a 15/F. és 15/G. § alkalmazásával kapcsolatos jogviták peren kívüli és bírósági rendezésére szolgáló igényérvényesítési lehetőségekre vonatkozó tájékoztatást.

15/F. § *  (1) A videómegosztóplatform-szolgáltató a 15/D. § (1) bekezdésében írt követelmények érvényesülését köteles megfelelő intézkedésekkel, hatékony műszaki megoldásokkal biztosítani.

(2) A videómegosztóplatform-szolgáltató a 15/D. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt követelmény érvényesülése érdekében köteles hatékony életkor-ellenőrzést és - a felhasználó felügyelete alatt álló - szülői felügyeleti rendszert biztosítani.

(3) A (2) bekezdés tekintetében az az életkor-ellenőrzés és szülői felügyeleti rendszer tekinthető hatékonynak, amely a szolgáltatást igénybe vevők és a felhasználók valós életkorának ellenőrzése alapján képes ténylegesen biztosítani a 15/D. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt követelmények teljesülését, így különösen azt, hogy a kiskorúak a káros tartalmakat rendes körülmények között nem hallhatják vagy láthatják.

(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti intézkedés akkor minősül megfelelőnek, ha arányban áll a tartalom által okozható hátránnyal, ártalommal. Az arányosság körében figyelembe kell venni a tartalom jellegét, a tartalom által okozható hátrány, ártalom mértékét, a veszélyeztetett személyek csoportjának jellemzőit, az adott videómegosztóplatform-szolgáltatás nagyságrendjét és jellegét, valamint a veszélyeztetett jogokat és jogos érdekeket, többek között a videómegosztóplatform-szolgáltatók és a tartalmat létrehozó vagy feltöltő felhasználók érdekeit és a közérdeket. A 15/D. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a legkárosabb tartalom esetében a legszigorúbb hozzáférés-korlátozást kell alkalmazni.

(5) Az (1) és (2) bekezdés szerinti intézkedések nem vezethetnek előzetes ellenőrzési intézkedésekhez vagy a tartalom feltöltésének olyan szűréséhez, amely nem felel meg e törvény rendelkezéseinek.

(6) A videómegosztóplatform-szolgáltató által a kiskorúak (1) és (2) bekezdés alkalmazása céljából gyűjtött vagy más módon generált személyes adatai kereskedelmi céllal - így például közvetlen üzletszerzés, profilalkotás és viselkedésalapú célzott reklámozás céljából - nem kezelhetők.

(7) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt követelményekre vonatkozó legjobb gyakorlatokról a Hivatal ajánlást tehet közzé. Az ajánlás kötőerővel nem rendelkezik.

15/G. § *  A videómegosztóplatform-szolgáltató köteles olyan átlátható, hatékony és felhasználóbarát mechanizmust, funkciót biztosítani, amely

a) megfelelő tájékoztatást ad az igénybe vevőnek az olyan tartalmakról, amelyek károsíthatják a kiskorúak fizikai, szellemi, lelki vagy erkölcsi fejlődését;

b) segítségével a felhasználó által létrehozott videót feltöltő nyilatkozhat arról, hogy az általa feltöltött videó tudomása szerint tartalmaz-e kereskedelmi közleményt;

c) által az igénybe vevők bejelenthetik vagy megjelölhetik a videómegosztóplatform-szolgáltató számára a 15/D. § (1) bekezdésében foglalt követelményeket megsértő tartalmakat vagy panaszt tehetnek az ilyen tartalmakkal kapcsolatban; valamint

d) közérthetően tájékoztatást ad a b) és c) pont szerinti nyilatkozatok, bejelentések, jelölések megtételének, feldolgozásának folyamatáról és hatásáról, valamint a panaszok elintézési rendjéről.

15/H. § *  A videómegosztóplatform-szolgáltató köteles a médiatudatosságot növelő intézkedéseket és eszközöket alkalmazni és erről az igénybe vevőket tájékoztatni.

15/I. § *  (1) A 15/D-15/H. §-ban foglalt rendelkezések érvényesülését - a 15/J. §-ra és a 15/P. § (2) bekezdésére is figyelemmel - a Hivatal hatósági hatáskörében felügyeli.

(2) A Hivatal jogsértés esetén a következő jogkövetkezmények alkalmazására jogosult:

a) a jogsértő magatartás tanúsítását megtilthatja, a videómegosztóplatform-szolgáltatót kötelezheti a jogsértés megszüntetésére, valamint e törvényben foglaltak érvényesítése keretében kötelezettséget állapíthat meg;

b) a videómegosztóplatform-szolgáltatót kötelezheti közleménynek vagy a határozatnak az internetes honlapjának nyitóoldalán való közzétételére a határozatban meghatározott módon és ideig;

c) százmillió forintig terjedő bírságot szabhat ki;

d) tizenöt perctől egy hétig terjedő időtartamban szolgáltatása felfüggesztésére kötelezheti a videómegosztóplatform-szolgáltatót; vagy

e) törölheti a videómegosztóplatform-szolgáltatást a 15/C. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásból.

(3) A jogkövetkezmény alkalmazása során a Hivatal az egyenlő elbánás elvét követve a fokozatosság és az arányosság elvére tekintettel jár el; a jogsértés súlyához, illetve ismétlődéséhez igazodóan alkalmazza a fokozatosság elvét, valamint az eset összes körülményéhez és a jogkövetkezmény által elérni kívánt célhoz képest arányos jogkövetkezményt alkalmaz.

(4) A Hivatal a jogkövetkezményt - a jogsértés jellegétől függően - a jogsértés súlyára, a jogsértés ismételtségére, folyamatosságára, időtartamára, a jogsértéssel elért vagyoni előnyre, valamint a jogsértéssel okozott érdeksérelemre, az érdeksérelmet szenvedett és veszélyeztetett személyek számára, illetve a jogsértéssel okozott kárra, személyiségi jogsérelemre és a jogsértés piacra gyakorolt hatására, továbbá az egyedi ügyben értékelhető egyéb szempontokra tekintettel állapítja meg. A jogkövetkezmény alkalmazása körében ismételtségnek tekintendő, ha a jogsértő a végleges hatósági határozatban megállapított jogsértő magatartást ugyanazon jogalapon és jogszabályhely tekintetében, ugyanazon tárgykörben, háromszázhatvanöt napon belül ismételten megvalósítja.

(5) A Hivatal nem hatósági hatáskörében eljárva rendszeres időközönként elemzi, felméri és értékeli a videómegosztóplatform-szolgáltatók által, a 15/F. § alapján hozott intézkedések megfelelőségét és hatékonyságát, ennek érdekében a videómegosztóplatform-szolgáltatóktól adatszolgáltatást kérhet.

15/J. § *  (1) A Hivatal a videómegosztóplatform-szolgáltatók szakmai önszabályozó szervezeteivel és alternatív vitarendező fórumaival (a továbbiakban együtt: önszabályozó szervezet) az önkéntes jogkövetés előmozdítása érdekében együttműködik.

(2) A Hivatal az (1) bekezdés szerinti együttműködés keretében a jogszabályoknak megfelelően létrehozott és a jogszabályoknak megfelelően működő önszabályozó szervezettel együttműködési megállapodás tartalmú közigazgatási szerződést (a továbbiakban: közigazgatási szerződés) köthet a 15/K. § (2) bekezdésében meghatározott hatósági hatáskörébe tartozó ügyek önszabályozó szervezettel történő megosztott ellátása, illetve hatósági hatáskörként nem szabályozott, de e törvény szabályaival összhangban álló feladatok együttműködésben történő ellátása érdekében.

(3) A Hivatal a közigazgatási szerződésben felhatalmazhatja az önszabályozó szervezetet, hogy nyilvántartott tagsága és a 15/M. §-ban meghatározott magatartási kódexet magukra kötelező érvénnyel elfogadó videómegosztóplatform-szolgáltatók (a továbbiakban együtt: a kódex hatálya alá tartozó vállalkozások) irányában a 15/K. § (2) bekezdésében meghatározott hatósági ügytípusok körében - a közigazgatási szerződésben kapott felhatalmazás terjedelmében - a konkrét hatósági hatáskörgyakorlást megelőzően önigazgatási feladatokat lásson el nem hatósági feladatként.

(4) A (3) bekezdés szerinti felhatalmazás nem telepít az önszabályozó szervezetre hatósági, közhatalmi jogkört, hatósági hatáskört, illetve az önszabályozó szervezet e felhatalmazás keretében sem minősül közigazgatási hatóságnak, illetve a közigazgatási szervezetrendszer alanyának.

(5) A közigazgatási szerződésben történő felhatalmazás nem érinti a Hivatalnak a videómegosztóplatform-szolgáltatásokkal összefüggésben e törvényben meghatározott hatásköreit, a Hivatal a hatósági ügyben e felhatalmazástól függetlenül eljárhat.

15/K. § *  (1) A közigazgatási szerződést a Hivatal a 15/J. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő azon önszabályozó szervezetekkel köti meg, amelyek nyilvántartásba vett tevékenysége a felhatalmazás tárgyát képező hatósági ügyet lefedi, vagy azt közvetlenül érinti, valamint amely a kódex hatálya alá tartozó vállalkozásokról pontos és ellenőrizhető nyilvántartást vezet.

(2) A Hivatal a közigazgatási szerződésben a 15/D-15/H. §-ban foglalt követelményekkel kapcsolatos feladatoknak a kódex hatálya alá tartozó vállalkozások irányában, nem hatósági feladatként történő felügyeletére, ellenőrzésének ellátására hatalmazhatja fel az önszabályozó szervezeteket.

(3) A Hivatal által - a (2) bekezdés szerinti feladatok tekintetében - az önszabályozó szervezet számára biztosított felhatalmazás magában foglalja

a) a kódex hatálya alá tartozó vállalkozásokkal kapcsolatos egyedi ügyek ellátását (ideértve a tagok tevékenységét érintő kérelmekkel, panaszokkal kapcsolatos eljárást),

b) a kódex hatálya alá tartozó vállalkozások közötti - a felhatalmazás tárgykörét érintő - viták, jogviták eldöntését,

c) a kódex hatálya alá tartozó vállalkozások - felhatalmazással kapcsolatos - tevékenységére, magatartására irányuló ellenőrzést.

15/L. § *  (1) A közigazgatási szerződés keretében a Hivatal és az önszabályozó szervezet megállapodhat a jogszabályokban nem szabályozott, de a videómegosztóplatform-szolgáltatásokhoz szorosan kapcsolódó feladatok, tevékenység-, illetve szolgáltatásfejlesztésre vonatkozó elvek, közérdekű programok együttműködésben történő megvalósításáról.

(2) Az önszabályozó szervezet e törvényben meghatározott - közigazgatási szerződéses felhatalmazáson alapuló - feladataival kapcsolatos szabályokat részletesen a közigazgatási szerződés tartalmazza.

(3) A Hivatal a szakmai önszabályozó szervezet e törvényben meghatározott feladatai ellátásához anyagi támogatást nyújthat, amelynek felhasználásáról az önszabályozó szervezetnek tételesen elszámolva, évente a tárgyévet követő év május 31-ig kell beszámolnia a Hivatal számára.

15/M. § *  (1) Az önszabályozó szervezet és a Hivatal által kötött közigazgatási szerződés kötelező tartalmi eleme az önszabályozó szervezet által kialakított - e törvény szerinti önigazgatási feladatellátást meghatározó - szakmai, magatartási kódex (a továbbiakban: magatartási kódex).

(2) A magatartási kódexet a közigazgatási szerződéskötés folyamatában az önszabályozó szervezet készíti el, és egyeztetés céljából megküldi a Hivatalnak. A Hivatal a magatartási kódexet kizárólag abból a szempontból vizsgálja, hogy az megfelel-e a vonatkozó jogszabályoknak. A közigazgatási szerződés megkötésének érvényességi feltétele, hogy a magatartási kódex tekintetében a Hivatal és az önszabályozó szervezet megállapodjon.

(3) A magatartási kódex részletesen tartalmazza - a 15/K. § (2) bekezdése szerinti felhatalmazás tárgykörében - az önszabályozó szervezet önigazgatási feladatellátásával kapcsolatos eljárási és garanciális rendelkezéseket, a tagok vonatkozó jogait és kötelezettségeit, a tagok és az önszabályozó szervezet - felhatalmazás tárgyát érintő - viszonyát, illetve az önszabályozó szervezet által meghozható döntések típusait, rendszerét és azok jogi hatását.

(4) A (3) bekezdésben meghatározottakon túlmenően a magatartási kódex anyagi része tartalmazza a felhatalmazás tárgyköre által kijelölt tevékenység, szolgáltatás, magatartás végzésére, folytatására vonatkozó szabályokat, feltételeket, illetve követelményeket.

(5) Az önszabályozó szervezetek a magatartási kódexeik révén ösztönzik a tagjaikat megfelelő intézkedések meghozatalára annak érdekében, hogy a kiskorúak kevésbé legyenek kitéve olyan elektronikus hirdetéseknek, kereskedelmi közleményeknek, amelyek olyan táplálkozási vagy élettani hatással bíró tápanyagokat és egyéb anyagokat - különösen zsírt, transzzsírsavakat, sót vagy nátriumot és cukrokat - tartalmazó élelmiszerekre és italokra vonatkoznak, amelyeknek túlzott mértékű bevitele a teljes étrendben nem ajánlott, továbbá ösztönzik a tagjaikat annak biztosítására, hogy az ezen élelmiszerekről és italokról szóló elektronikus hirdetések, kereskedelmi közlemények ne hangsúlyozzák ezek előnyös táplálkozási tulajdonságait.

15/N. § *  (1) A Hivatal és az önszabályozó szervezet viszonyrendszerét a felek kötelesek a közigazgatási szerződésben részletesen rendezni.

(2) A közigazgatási szerződés csak írásban köthető.

(3) A Hivatal a közigazgatási szerződés megkötését követően jogosult az önszabályozó szervezetnek a magatartási kódex hatálya alá tartozó vállalkozásokról vezetett nyilvántartásaiba betekinteni, illetve a nyilvántartott adatok tekintetében adatszolgáltatást kérhet annak érdekében, hogy megfelelően elláthassa az önszabályozó szervezettel kapcsolatos feladatait.

15/O. § *  (1) A Hivatal azonnali hatállyal felmondhatja a közigazgatási szerződést, ha az önszabályozó szervezet:

a) a közigazgatási szerződésben foglaltakat súlyosan, illetve ismételten megszegi, vagy

b) a közigazgatási szerződésben meghatározott feladatait nem a szerződésben foglaltaknak, vagy a magatartási kódexben foglaltaknak megfelelően látja el.

(2) A határozatlan időre kötött közigazgatási szerződést bármely fél harmincnapos felmondási idővel felmondhatja.

15/P. § *  (1) Az önszabályozó szervezet tagjai tekintetében a közigazgatási szerződés felhatalmazásának tárgyát képező hatósági ügyben saját - nem hatósági - feladataként jár el az e törvényben, illetve a közigazgatási szerződésben meghatározottak szerint. Ennek keretében eljárása megelőzi, illetve kiegészíti a Hivatal hatósági hatáskörgyakorlását (a továbbiakban: önszabályozási eljárás).

(2) A közigazgatási szerződésben meghatározott hatósági feladatok tekintetében a Hivatal az önszabályozó szervezet tagjaival szemben csak abban az esetben járhat el, ha az önszabályozó szervezet vonatkozó eljárása megítélése szerint nem felel meg a jogszabályoknak vagy a felek közötti közigazgatási szerződés rendelkezéseinek.

(3) Az önszabályozó szervezet felelőssége belső működésében olyan eljárási szabályozás kialakítása, elfogadása és érvényesítése tagjai irányában, amely biztosítja a videómegosztóplatform-szolgáltatásokkal összefüggő, e törvényben foglalt feladatok megfelelő és hatékony ellátását és az e törvény szerinti szabályok megfelelő érvényesülését.

15/Q. § *  (1) Az önszabályozó szervezet önszabályozási eljárását kezdeményező kérelemre köteles eljárni. Ettől függetlenül az önszabályozó szervezet a feladatkörébe utalt ügyekben saját döntése alapján is indíthat eljárást.

(2) Az önszabályozó szervezet önszabályozási eljárásának határideje harminc nap, amely indokolt esetben - az ügy bonyolultságára, illetve a tények feltárásának nehézségeire tekintettel - tizenöt nappal meghosszabbítható. E határidőknél rövidebb határidőt a közigazgatási szerződés megállapíthat.

(3) Ha az önszabályozási eljárás tárgykörébe tartozó beadvány érkezik a Hivatalhoz, a beadványt a Hivatal megküldi az eljárásra jogosult önszabályozó szervezet részére. Ha az ügy mégsem tartozik az önszabályozó szervezet feladatkörébe, vagy a beadvánnyal érintett vállalkozás nem tartozik a kódex hatálya alá, akkor az önszabályozó szervezet a beadványt köteles haladéktalanul visszaküldeni a Hivatal részére. Ha az önszabályozó szervezet a Hivatal által továbbított beadvány alapján eljárását megindítja, akkor a Hivatal eljárásának kezdeményezésével együtt esetlegesen befizetett illetéknek, díjnak megfelelő összeget a Hivatal visszafizeti a beadványt előterjesztő számára.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a Hivatal eljárását kezdeményező beadvány nem minősül az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szerinti eljárási kötelezettséget keletkeztető, eljárást megindító kérelemnek, kivéve, ha a beadványt az önszabályozó szervezet a Hivatal számára visszaküldi. Ilyen esetben az önszabályozó szervezet által visszaküldött beadvány Hivatalhoz megérkezésének napján kezdődik a Hivatal hatósági eljárása.

(5) Ha az önszabályozó szervezethez érkezik olyan beadvány, amely nem tartozik a feladatkörébe, de a Hivatal hatáskörével kapcsolatos, akkor az önszabályozó szervezet haladéktalanul tájékoztatja a beadvány előterjesztőjét a Hivatal vonatkozó hatásköreiről, az eljárásindítás lehetőségeiről és annak szabályairól.

15/R. § *  (1) Az önszabályozó szervezet a beadványt az e törvény és a Hivatallal kötött közigazgatási szerződés, és különösen az annak részét képező magatartási kódex alapján megvizsgálja, és az ügy tárgyában döntést hoz. Az önszabályozó szervezet döntése a kódex hatálya alá tartozó vállalkozások számára kötelező és kötelezettséget tartalmazhat. Ha a döntés kötelezettséget tartalmaz, az önszabályozó szervezet köteles ennek teljesítésére megfelelő határidőt megállapítani. A kötelezettséget tartalmazó döntést e teljesítési határidő leteltét követően az önszabályozó szervezet tíz napon belül megküldi a Hivatalnak. A Hivatal az önszabályozó szervezet által megküldött, kötelezettséget tartalmazó döntéseket köteles felülvizsgálni. Ha az önszabályozó szervezet döntésének felülvizsgálatát a beadvány előterjesztője vagy a döntéssel kötelezett kéri, a Hivatal a döntést harminc napon belül köteles felülvizsgálni.

(2) Ha a Hivatal megállapítja, hogy az önszabályozó szervezet döntése nem felel meg az önszabályozó szervezettel kötött közigazgatási szerződésben foglaltaknak, különösen a magatartási kódex rendelkezéseinek, vagy megítélése szerint a döntés jogszabállyal ellentétes, illetve azt állapítja meg, hogy az önszabályozó szervezet nem képes megfelelően érvényesíteni döntését, abban az esetben hatósági eljárást indít a beadvány tárgyát képező ügyben. A Hivatalt eljárásában az önszabályozó szervezet eljárása, döntése nem köti.

15/S. § *  (1) A Hivatal hatósági hatáskörébe nem tartozó, de az önszabályozó szervezettel kötött közigazgatási szerződés tárgykörét képező feladat, tevékenység megfelelő és hatékony ellátása az önszabályozó szervezet önálló feladata, gyakorlatát maga alakítja. A Hivatal az önszabályozó szervezettel folyamatosan együttműködik, feladatainak ellátását támogatja és ösztönzi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nem hatósági feladatok ellátásával és egyéb eljárásaikkal kapcsolatos tapasztalatokról a felek rendszeresen tájékoztatják egymást. E feladatokat az önszabályozó szervezet a Hivatallal kötött közigazgatási szerződés és az annak részét képező magatartási kódex alapján látja el. E feladatok ellátásával kapcsolatos tapasztalatokat a Hivatal hatósági hatáskörei gyakorlása, hatósági eljárásai, illetve jogszabály-előkészítő tevékenysége során - lehetőség szerint - figyelembe veszi.

15/T. § *  (1) A Hivatal az önszabályozó szervezet közigazgatási szerződésben meghatározott tevékenysége felett felügyeletet lát el. E felügyeleti tevékenysége keretében a Hivatal folyamatosan ellenőrizheti az önszabályozó szervezetnek a Hivatallal kötött közigazgatási szerződésében foglaltak érvényesülését, szerződés szerinti teljesítését. A felügyelet keretében a Hivatal jogosult az önszabályozó szervezet közigazgatási szerződéssel kapcsolatban folytatott valamennyi tevékenységének megismerésére, amelynek érdekében az önszabályozó szervezetet adatszolgáltatásra kötelezheti.

(2) A Hivatal az önszabályozó szervezetnek a közigazgatási szerződés szerinti feladatellátása körében lefolytatott eljárásait és meghozott döntéseit szükség szerint átfogóan ellenőrzi. Ennek keretében az önszabályozó szervezet döntéseit - a közigazgatási szerződés és annak részét képező magatartási kódexnek való megfelelés szempontjából - egyenként és összességükben is értékeli.

(3) Ha a Hivatal a felügyelet keretében megállapítja, hogy az önszabályozó szervezet a közigazgatási szerződés felhatalmazásának tárgyát képező ügyekben nem vagy nem megfelelően jár el, így különösen

a) a 15/P. §-ban foglalt eljárásokat nem a magatartási kódex rendelkezéseinek megfelelően folytatja le,

b) a beadványokat nem a magatartási kódex rendelkezései szerint bírálja el,

c) döntéseit nem a magatartási kódex rendelkezéseinek megfelelő tartalommal hozza, illetve

d) döntéseinek teljesítését, azok érvényesülését nem ellenőrzi, illetve nem intézkedik a döntéseiben foglaltak érvényre juttatása iránt,

akkor a Hivatal megfelelő határidő tűzésével felhívja az önszabályozó szervezetet a közigazgatási szerződésben foglaltaknak megfelelő magatartás tanúsítására.

(4) Ha az önszabályozó szervezet a (3) bekezdés szerinti felhívásnak határidőben nem tesz eleget, a Hivatal a közigazgatási szerződést azonnali hatállyal, vagy a közigazgatási szerződésben meghatározott felmondási időre felmondhatja.

(5) Ha az ellenőrzés eredményeként a Hivatal megállapítja, hogy az önszabályozó szervezet eljárása, döntése jogszabállyal ellentétes, vagy a közigazgatási szerződésbe, illetve az annak részét képező magatartási kódexbe ütközik, a Hivatal a szerződésszegés megállapításával egyidejűleg az eljárás, valamint a döntés tárgykörében hatósági eljárást indít.

15/U. § *  Az önszabályozó szervezet a közigazgatási szerződés alapján végzett tevékenységéről, feladatairól rendszeresen, de legalább évente, az önszabályozási eljárásainak menetéről, tartalmáról, alanyairól, döntéseinek típusairól, tartalmáról, érvényesüléséről pedig legalább félévente írásban benyújtott beszámolót készít a Hivatal számára.

15/V. § *  Az e törvényben foglalt, a társszabályozásra vonatkozó rendelkezések nem érintik, és nem korlátozzák a videómegosztóplatform-szolgáltatók azon jogát, hogy önszerveződéseik útján, e törvény keretei között önszabályozási kezdeményezéseket fogadjanak el és érvényesítsenek a tevékenységük körében. A Hivatal és a Hatóság e kezdeményezéseket támogatja és tiszteletben tartja.

15/W. § *  (1) Ha a Hivatal vagy az önszabályozó szervezet eljárása során kérdésessé válik, hogy Magyarország joghatósága kiterjed-e valamely videómegosztóplatform-szolgáltatóra, akkor a Hivatal haladéktalanul az Európai Bizottsághoz fordul.

(2) Ha az Európai Bizottság válasza alapján Magyarország joghatósága fennáll, akkor a Hivatal folytatja eljárását, vagy értesíti az eljáró önszabályozó szervezetet.

Vegyes és záró rendelkezések

16. § (1) E törvény - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) E törvényt kell alkalmazni a hatálybalépését követően nyújtott információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra azzal, hogy a szolgáltatók e törvény hatálybalépését követő 90 napon belül kötelesek biztosítani, hogy információs társadalommal összefüggő szolgáltatásaik megfeleljenek e törvény előírásainak.

(3) *  E törvény 1. §-ának (2) bekezdése, 2. §-ának i) pontja, 3/A. §-a, 14/C. §-a, 15/A. §-ának (2) bekezdése az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

(4) Ha törvény iratnak vagy okiratnak a megőrzését, illetve eredeti példány megőrzését írja elő, a megőrzési kötelezettség a digitális archiválásról szóló külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén elektronikus úton is teljesíthető.

(5) *  E törvénynek az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosításáról szóló 2020. évi XXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) a videómegosztóplatform-szolgáltatók részére megállapított kötelezettségeit - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - a videómegosztóplatform-szolgáltatók a Módtv. hatálybalépését követő 150 napon belül kötelesek teljesíteni.

(6) *  A Módtv. hatálybalépésekor már szolgáltatást nyújtó, e törvény hatálya alá tartozó videómegosztóplatform-szolgáltatók a 15/C. § (1) és (2) bekezdésében foglaltaknak a Módtv. hatálybalépését követő 60 napon belül kötelesek eleget tenni.

(7)-(14) * 

16/A. § *  (1) *  A 4. §-ban, az 5. §-ban, a 14/A. §-ban, és a fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 14. cikk (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése esetén az eljárás lefolytatására a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben meghatározott hatóság jogosult. Az eljáró hatóság a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben meghatározott szabályok szerint jár el.

(2) A 6. §-ban foglalt rendelkezések megsértése esetén

a) *  a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank jár el a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.) 39. §-ában meghatározott törvények hatálya alá tartozó tevékenységet folytató szervezetek, személyek tekintetében az MNBtv. szabályai szerint,

b) egyéb szolgáltatók tekintetében a fogyasztóvédelmi hatóság jár el a fogyasztóvédelemről szóló törvény szabályai szerint.

(3) A 14/B. §-ban és a Grt. 6. §-ában foglalt rendelkezéseket megsértő elektronikus hirdetések esetén (a továbbiakban együtt: kéretlen elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárás) a Hatóság jár el.

(4) A 15. §-ban foglalt rendelkezés megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el a fogyasztóvédelemről szóló törvény szabályai szerint.

(5) Az (1), a (2), illetve a (4) bekezdésben említett rendelkezések a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.

16/B. § *  (1) *  A Hatóság az e törvény szerinti, a kéretlen elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárásában és a videómegosztóplatform-szolgáltatásokkal kapcsolatos eljárásában az e törvényben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel az Ákr. rendelkezései szerint jár el.

(2) *  Az elsőfokú szerv a Hatóság Hivatala. Az elsőfokú határozat ellen a Hatóság Elnökéhez lehet fellebbezni.

16/C. § *  (1) *  A Hatóság kéretlen elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárása kérelemre vagy hivatalból indul. Ha az igények önálló érvényesítése a sérelmet szenvedett fogyasztók számára tekintettel nem lenne célravezető, az eljárás megindítására a fogyasztói érdekképviseletet ellátó közigazgatási szervek és egyesületek is jogosultak.

(2) *  A Hatóság eljárásában az általuk védett fogyasztói érdekek védelme körében, a 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 7. cikkét átültető jogszabályi rendelkezések megsértésére hivatkozással az ügyfél jogai illetik meg az Európai Gazdasági Térség bármely államának joga alapján létrejött azon feljogosított egységeket is, amelyek a 2009/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (3) bekezdése alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken szerepelnek.

(3) *  A kérelem a Hatóság által rendszeresített űrlapon, a közvetlen érintettséget igazoló adatok megadásával nyújtható be. A kérelem nem terjeszthető elő kormányablaknál.

(4) *  A kéretlen elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárás a jogsértő elektronikus hirdetés közzétételét követő egy éven túl nem indítható meg. Az eljárás során hiánypótlásra felhívásra legfeljebb két ízben van lehetőség.

(5) *  Az igazságügyért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján tájékoztató jelleggel közli a (2) bekezdésben említett közösségi jogi rendelkezéseket átültető jogszabályi rendelkezéseket.

16/D. § *  (1) A Hatóság a kéretlen elektronikus hirdetéssel összefüggő rendelkezések megsértése esetén * 

a) elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését,

b) megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását,

c) *  a jogsértés megszüntetése érdekében határozathozatal helyett hatósági szerződést köthet azzal az ügyféllel, aki vállalja, hogy felhagy a jogsértő magatartással és magatartását a hatósági szerződésben meghatározott módon hozza összhangba a kéretlen elektronikus hirdetésre vonatkozó rendelkezésekkel,

d) *  felhívhatja a 2. § la) pont szerinti közvetítő szolgáltató figyelmét arra, hogy az elektronikus hirdető, az elektronikus hirdetési szolgáltató vagy az elektronikus hirdetés közzétevője a közvetítő szolgáltató által nyújtott előfizetői vagy hálózati szolgáltatást jogszabálysértő elektronikus hirdetés küldésére használja,

e) *  ötvenezer forinttól ötszázezer forintig terjedő összegű elektronikus kereskedelmi bírságot szabhat ki.

(2) *  Az elektronikus kereskedelmi bírság összegét az eset összes körülményeire - így különösen az igénybe vevők, illetve az elektronikus hirdetés címzettjei érdekei sérelmének körére, súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt jellegére - tekintettel kell meghatározni. A bírság többszörös jogsértés esetén ismételten is kiszabható.

(3) *  Az elektronikus kereskedelmi bírságot a Hatóság számlájára kell megfizetni.

(4) *  A Hatóság határozata meghozataláig terjedő időtartamra végzésében azonnali hatállyal, ideiglenes biztosítási intézkedésként megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, illetve elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, ha erre - az érdekeltek jogi vagy gazdasági érdekeinek védelme miatt - halaszthatatlanul szükség van.

(5) *  A Hatóság az elektronikus hirdetőt, az elektronikus hirdetési szolgáltatót, valamint az elektronikus hirdetés közzétevőjét határidő kitűzésével a kéretlen elektronikus hirdetésekre vonatkozó rendelkezések teljesítésének hitelt érdemlő módon való igazolásra hívhatja fel. Az igazolás során az ügyfél nyilatkozatával nem pótolhatja a hiányzó bizonyítékot.

16/E. § *  (1) A Hatóság a 14/B. §-ban vagy a Grt. 6. §-ában foglalt rendelkezések megsértése tárgyában hozott véglegessé vált határozatát - az igénybe vevő, illetve az elektronikus hirdetés címzettje személyes adatainak törlése vagy olvashatatlanná tétele mellett - honlapján közhírré teszi, ha * 

a) határozatában kétszázezer forint vagy azt meghaladó összegű bírságot szabott ki,

b) a határozat meghozatalára a jogsértő magatartás ismételt tanúsítása miatt került sor,

c) a jogsértő állapot megszüntetését elrendelő, illetve a jogsértő magatartás további folytatását megtiltó határozatát a 16/C. § (2) bekezdése vagy a 16/F. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti eljárása keretében hozta.

(2) *  A Hatóság - amennyiben azt a 16/C. § (2) bekezdése szerinti eljárása keretében hozta - a honlapján közhírré teszi a 16/D. § (4) bekezdése szerinti végzését.

(3) * 

(4) *  A közhírré tett közleménynek tartalmaznia kell:

a) a közhírré tétel e törvény szerinti jogcímét,

b) a határozat elleni közigazgatási per, ügyészi felhívás és fellépés tényét és - amennyiben rendelkezésre áll - azok eredményét is.

(5) A Hatóság a 16/D. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti hatósági szerződésről közleményt tesz közzé a honlapján. A közleménynek tartalmaznia kell:

a) a Hatóság megnevezését,

b) a jogsértő szolgáltató nevét és székhelyét,

c) az ügy számát és tárgyát,

d) a közérdek védelmében történő megállapodáskötés tényét,

e) a kötelezettségvállalás tartalmát közérthetően összefoglalva, valamint

f) az arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy a hatósági szerződés a Hatóságnál megtekinthető.

16/F. § *  (1) *  A fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről és a 2006/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2394 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2017/2394 rendelet] végrehajtását a 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

a) 5., 6. és 10. cikkét átültető tagállami jogszabályokba ütköző Európai Közösségen belüli jogsértések tekintetében - az Fttv.-ben meghatározottak szerint - a fogyasztóvédelmi hatóság vagy a Gazdasági Versenyhivatal,

b) 7. cikkét átültető tagállami jogszabályokba ütköző Európai Közösségen belüli jogsértések tekintetében a Hatóság,

c) 11. cikkét átültető tagállami jogszabályokba ütköző Európai Közösségen belüli jogsértések tekintetében a fogyasztóvédelmi hatóság

látja el.

(2) *  A kölcsönös jogsegély során az (1) bekezdés szerinti hatóságok a - 2008/282/EK bizottsági határozattal módosított - 2007/76/EK bizottsági határozatnak megfelelően járnak el.

(3) *  Az igazságügyért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján tájékoztató jelleggel közli az (1) bekezdésben említett közösségi jogi rendelkezéseket átültető jogszabályi rendelkezéseket.

16/G. § *  A Kerekasztalt 2014. március 1-ig meg kell alakítani.

16/H. § *  (1) Ha a Hatóság a titkos információgyűjtésre jogosult szerv tájékoztatása alapján megállapítja a 3/B. §-ban vagy a 13/B. §-ban meghatározott kötelezettség megszegését, a jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet alkalmazásszolgáltatót százezer forinttól tízmillió forintig terjedő, együttműködési kötelezettség megszegésével összefüggő bírsággal sújthatja.

(2) Az együttműködési kötelezettség megszegésével összefüggő bírság többszörös jogsértés esetén ismételten is kiszabható.

(3) Az együttműködési kötelezettség megszegésével összefüggő bírságot a Hatóság számlájára kell befizetni.

17. § (1) *  Az informatikáért felelős miniszter köteles

a) tájékoztatni az Európai Bizottságot arról, hogy az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi kérdéseiről szóló 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikk (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott szerződések közül melyek nem köthetők meg érvényesen elektronikus úton (a továbbiakban: kivételek),

b) *  ötévenként jelentést tenni az Európai Bizottságnak a kivételek alkalmazásáról, és abban megindokolni, hogy miért tartja Magyarország szükségesnek bírósági, hatósági vagy egyéb közhatalmat gyakorló személyek jogszabályban előírt kötelező közreműködésével kötött szerződésekre a kivétel fenntartását.

(1a) *  Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) rendeletben állapítsa meg a bejelentés-köteles szolgáltatások hálózati és információs rendszereinek biztonságára vonatkozó alapvető követelményeket, * 

b) rendeletben jelölje ki a 6/B. § (1) bekezdése szerinti bejelentést fogadó eseménykezelő központot és állapítsa meg hatáskörét, feladatait, eljárásrendjét, * 

c) rendeletben állapítsa meg a 6/B. § szerinti jelentős biztonsági eseményekre vonatkozó, valamint a 6/B. § szerinti bejelentéssel összefüggő részletes szabályokat, * 

d) rendeletben jelölje ki a 6/B. § (3) bekezdése szerinti hatóságot és állapítsa meg hatáskörét, feladatait, eljárásrendjét, * 

e) rendeletben jelölje ki a nyilvántartó hatóságot, állapítsa meg a nyilvántartás vezetésére, a nyilvántartásba veendő adatok körére, az adatok törlésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, * 

f) rendeletben határozza meg a 6/C. § szerint kiszabható közigazgatási bírság mértékét, a bírság megállapításának szempontrendszerét és a bírság megfizetése módjának részletszabályait, * 

g) *  rendeletben határozza meg a közvetítő szolgáltatónak a biztonsági események kezelésével és kivizsgálásával kapcsolatos feladatait, valamint a 15/B. § (4) bekezdése szerint kiszabható bírság mértékét, a bírság megállapításának szempontrendszerét és a bírság megfizetése módjának részletszabályait.

17/A. § *  E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(2) *  Felhatalmazást kap az informatikáért felelős miniszter, hogy az e-közigazgatásért felelős miniszter és a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza

a) * 

b) *  a digitális archiválás szabályait, * 

c) * 

(3) * 

18. § *  (1) *  Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi vonatkozásairól;

b) *  az Európai Parlament és a Tanács 2009/22/EK irányelve (2009. április 23.) a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról [a 16/C. § (2) bekezdés, a 16/D. § (4) bekezdés és a 16/E. § (1) és (2) bekezdés, a Hatóság eljárásában];

c) *  az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) a személyes adatoknak az elektronikus hírközlési ágazatban történő feldolgozásáról és magánjellegének védelméről, 13. cikk 1. és 2. bekezdése;

d) *  az Európai Parlament és a Tanács 524/2013/EU rendelete (2013. május 21.) a fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról, 14. cikk (1) és (2) bekezdése. [16/A. § (1) bekezdés];

e) *  az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1148 irányelve (2016. július 6.) a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről;

f) *  az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1808 irányelve (2018. november 14.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 2010/13/EU irányelvnek (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) a változó piaci körülményekre tekintettel való módosításáról [1. § (1a) és (1b) bekezdése, 2. § l) pont lf) alpontja, valamint o)-r), w)-y) pontja, 15/C-15/W. §]

(2) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg a Hatóság feladatkörében és eljárásában:

a) *  az (EU) 2017/2394 rendelet 5. cikk (1) bekezdés;

b) a Bizottság 2007/76/EK határozata (2006. december 22.) a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kölcsönös jogsegély vonatkozásában való végrehajtásáról [a 16/F. § (2) bek.];

c) *  a Bizottság 2008/282/EK határozata (2008. március 17.) a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kölcsönös jogsegély vonatkozásában való végrehajtásáról szóló 2007/76/EK határozat módosításáról [a 16/F. § (2) bek.].

(3) *  E törvény 2. és 3/B. §-ainak a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i 2015/1535/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 5-7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.


  Vissza az oldal tetejére