A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 32. §-a alapján a következőket rendelem el:
1. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest, VII. kerület Károly krt. 3/A számú alatti 34522/A/2 hrsz.-ú filmszínház ingatlant.
(2) Műemléki környezetként a 34522 hrsz.-ú ingatlan többi részét jelölöm ki.
(3) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja az 1911-13-ban emelt épületben Domány Ferenc tervei alapján 1938-ban létesített filmszínház építészeti, belsőépítészeti értékeinek védelme.
2. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest, VIII. kerület Salgótarjáni út 30. szám alatti 38821/5 hrsz.-ú temetőingatlant.
(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki.
(3) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja az 1874-ben megnyitott és az 1950-es évek végén lezárt izraelita temetőben található tradicionális sírkövek, illetve a századfordulóra jellemző eklektikus és szecessziós sírművészet művészi igényességű síremlékeinek műemléki védelme, különös tekintettel a Lajta Béla által tervezett síremlékekre, kapuépítményre és szertartási épületre, valamint a Vidor Emil, Maróti Géza, Körössy Albert, Fellner Sándor, Alpár Ignác, Donáth Gyula, Gardos Aladár és Gerster Kálmán tervei alapján készült síremlékekre.
3. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest, XIII. kerület Váci út 172. szám alatti 25941 hrsz.-ú ingatlant.
(2) Műemléki környezetként a 26091 és 26092 hrsz.-ú ingatlanokat jelölöm ki.
(3) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja a Hőnig Dezső tervei alapján 1911 és 1913 között emelt Fertőtlenítő Intézet homlokzati, belsőépítészeti értékeinek védelme.
4. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest, XIV. kerület Kolumbusz utca 54/A, illetve 54/B szám alatti 31630/1, 2 hrsz.-ú ingatlanokat.
(2) Műemléki környezetként a 31631 és a 31629/1, 2 hrsz.-ú ingatlanokat jelölöm ki.
(3) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja az 1941-42-ben épült ikervilla építészeti értékeinek védelme.
5. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest, XXI. kerület, Szent Imre tér 22. szám alatti 209610 hrsz.-ú ingatlant.
(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki.
(3) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja a Nyíri István tervei szerint 1949-51-ben épült Posta építészeti, belsőépítészeti értékeinek védelme, a pénztárterem falát díszítő freskónak, Szőnyi István alkotásának megőrzése.
6. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest, XXI. kerület, Szent Imre tér 23. szám alatti 209611 hrsz.-ú ingatlant.
(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki.
(3) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja az 1950-53 között Szrogh György tervei szerint épült Rendőrkapitányság építészeti, belsőépítészeti értékeinek védelme, az előcsarnokban lévő, Medgyessy Ferenc által készített kerámia dombormű megőrzése.
7. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Székesfehérvár, Bartók Béla tér 1. szám alatti 248 hrsz.-ú ingatlant.
(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki.
(3) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja az 1941-44 között Schmiedl Ferenc és Molnár Tibor tervei alapján épült kultúrház és a hozzá tartozó képzőművészeti alkotások, Metky Ödön Kézay Simont és Kálti Márkot ábrázoló szobra, Bory Jenő és B. Lőte Éva Ybl Miklóst ábrázoló reliefje, valamint Aba Novák Vilmos „Magyar-francia történelmi kapcsolatok” című pannója értékeinek védelme, együttesének megőrzése.
8. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Hajdú-Bihar megye, Debrecen város, Méliusz terén, 6465 hrsz. alatti ingatlanon álló református templomot. A műemléki védelem kiterjed az ingatlan egészére, valamint a templom berendezésére és a tartozékokra is.
(2) Műemléki környezetként a 6434, 6435, 6436, 6460, 6461, 6462/2, 6463, 6464, 6766, 6767, 6768, 6771, 6822, 6823, 6824, 6825, 6826, 6827/1, 6828, 8816, 8817 és 8818 hrsz.-ú ingatlanokat jelölöm ki.
(3) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(4) A védelem célja az 1887-ben Pecz Samu tervei alapján neogótikus stílusban épült református templom építészeti értékeinek megőrzése, berendezéseinek, orgonájának és falfestésének belsőépítészeti értékvédelme, továbbá a környezet hagyományos beépítésének, településképének megőrzése.
9. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Hajdú-Bihar megyei Hencida település, Kossuth u. 48. szám alatti 1 hrsz.-ú református templomot.
(2) Műemléki környezetként a 2, 3/1, 3/2, 4, 6, 15, 29, 30, 31, 32, 33, 34, 35/1, 35/2, 36, 37/1, 37/2, 37/3, 37/4, 38, 172/4, 173, 174 és 175 hrsz.-ú ingatlanokat jelölöm ki.
(3) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket a II. kategóriába sorolom.
(4) A védelem célja a 18. század végén épült református templom építészeti értékeinek, belső berendezésének védelme, valamint a környezetében kialakult településszerkezet megóvása.
10. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Pest megyei Vác Spinyér hegyén lévő 20733 és 20734 hrsz.-ú ingatlanokat, a Szent Kereszt kápolnát, a keresztet és a szőlőlakot.
(2) Műemléki környezetként a 20659/2; 20660; 20731/2; 20731/18; 20735/1; 20735/2 hrsz.-ú ingatlanokat jelölöm ki.
(3) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.
(4) A műemléki védelem célja a XVIII. század közepén épült kápolna, szőlőlak és kereszt barokk együttese építészeti értékeinek megőrzése.
11. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tákos község Bajcsy-Zsilinszky u. 53. szám 42 hrsz. alatti lakóépületet és magtár-sütőházat.
(2) Műemléki környezetként a 43 és 44 hrsz.-ú ingatlanokat jelölöm ki.
(3) A műemléki bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket a III. kategóriába sorolom.
(4) A műemléki védettség célja a műemlék templom mellett álló közel 200 éves, gazdagon díszített módos gazdaház építészeti értékeinek megőrzése.
12. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Veszprém megyei Monoszló, 403. helyrajzi számú ingatlanon lévő pincét és présházat. A védelem a földrészlet egészére kiterjed.
(2) Műemléki környezetként a Monoszló 401/16, 401/17, 401/18, 401/19 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki.
(3) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket a III. kategóriába sorolom.
(4) A műemlékké nyilvánítás célja a jellegzetes Balatonfelvidéki gazdasági épület építészeti értékeinek megőrzése.
13. § (1) Megszüntetem az Abony, Szolnoki u. 16/A (hrsz.: 2392) szám alatti ingatlan műemléki védettségét.
(2) Az egykori klasszicista kúria - szabálytalan átépítés következtében - eredeti formáját és alkotóelemeit elvesztette, ezért a védettség fenntartása nem indokolt.
14. § (1) Megszüntetem a Veszprém megyei Balatonkenese nagyközség, Kossuth u. 16. szám, 1059. helyrajzi szám alatti lakóépület 5445 törzsszámú, valamint a Kossuth u. 40. szám, 1086. helyrajzi szám alatti lakóépület 5446 törzsszámú műemléki védettségét.
(2) Az 1985-ös berhidai földrengés során a két népi lakóépület helyreállíthatatlan károkat szenvedett, megsemmisült.
15. § (1) Megszüntetem a Veszprém megyei Bánd település, 050/11 helyrajzi szám alatti ingatlanon álló épületegyüttes és a hozzá tartozó Szentgál, 062/4 helyrajzi szám alatti terület 5468 törzsszámú műemléki védettségét.
(2) Az egykori Lauer-féle fűrészmalom belső berendezését a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság 1982-ben gyűjteménybe helyezte, a malom épülete megsemmisült. A megmaradt, rossz műszaki állapotú és jelentősen átalakított melléképületek nem indokolják a védettség fenntartását.
16. § Az e rendeletben műemléki védettség alá helyezett építmények fenntartásáról, jó karban tartásáról a műemlék tulajdonosa, vagyonkezelője, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlója, továbbá jogszabályban meghatározott esetekben ingyenes használója a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény szerint köteles gondoskodni.
17. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
