A jogszabály mai napon ( 2018.10.22. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban

 

2002. évi XVI. törvény

a Magyar Köztársaság és Ukrajna között a polgári ügyekben történő kölcsönös jogsegélyről szóló, Budapesten, 2001. augusztus 2-án aláírt szerződés kihirdetéséről * 

1. § Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság és Ukrajna között a polgári ügyekben történő kölcsönös jogsegélyről szóló, Budapesten, 2001. augusztus 2-án aláírt szerződést e törvénnyel kihirdeti. (A megerősítő okiratok kicserélésére 2002. február 6-án került sor.)

2. § A szerződés hiteles magyar nyelvű szövege a következő:

„A Magyar Köztársaság és Ukrajna között a polgári ügyekben történő kölcsönös jogsegélyről szóló szerződés

A Magyar Köztársaság és Ukrajna (a továbbiakban: Szerződő Felek) a szuverenitás és az egyenlőség iránti kölcsönös tisztelet és a kölcsönös előnyök alapján, attól az óhajtól vezettetve, hogy országaik között az együttműködést jogi téren előmozdítsák, elhatározták, hogy szerződést kötnek a polgári ügyekben történő kölcsönös jogsegélynyújtásról, és az alábbiakban állapodtak meg:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Cikk

Jogvédelem

(1) Az egyik Szerződő Fél állampolgárai a másik Szerződő Fél területén ugyanolyan jogvédelemben részesülnek, mint amilyenben az utóbbi Szerződő Fél saját állampolgárait részesíti.

(2) Az egyik Szerződő Fél állampolgárai a másik Szerződő Fél igazságügyi hatóságaihoz ezen Szerződő Fél állampolgáraira irányadó feltételek mellett fordulhatnak.

(3) E Szerződésnek a Szerződő Felek állampolgáraira vonatkozó rendelkezései - kivéve a 3. Cikk - azokra a jogi személyekre is vonatkoznak, amelyek az egyik Szerződő Fél joga szerint alakultak és székhelyük ennek területén van.

2. Cikk

Perköltségbiztosíték alóli mentesség

Az egyik Szerződő Fél állampolgára a másik Szerződő Fél területén nem kötelezhető perköltségbiztosíték letételére azért, mert külföldi vagy mert belföldön sem lakóhelye, sem tartózkodási helye nincs.

3. Cikk

Költségmentesség

(1) Az egyik Szerződő Fél állampolgárai a másik Szerződő Fél területén ugyanolyan mértékben és ugyanolyan feltételek mellett részesítendők költségmentességben, mint a saját állampolgárok.

(2) Az e cikk (1) bekezdés szerinti költségmentesség megadásához szükséges igazolást a kérelmező személyi és vagyoni viszonyairól annak a Szerződő Félnek az illetékes hatósága adja ki, melynek területén a kérelmező lakóhelye vagy állandó tartózkodási helye van.

(3) Ha a kérelmezőnek egyik Szerződő Fél területén sincsen lakóhelye vagy állandó tartózkodási helye, elegendő a kérelmező állampolgársága szerinti diplomáciai vagy konzuli képviselet által kiállított igazolás is.

4. Cikk

Az érintkezés módja

A jogsegélyforgalomban a Szerződő Felek igazságügyi hatóságai az Igazságügyi Minisztériumaik útján érintkeznek egymással.

5. Cikk

Nyelvhasználat

A 8. Cikk (2) bekezdésében és a 19. Cikk f) pontjában foglalt rendelkezés érintetlenül hagyása mellett a jogsegélykérelmet és az ahhoz csatolt valamennyi iratot a megkereső Szerződő Fél nyelvén kell elkészíteni és a megkeresett Szerződő Fél nyelvére vagy angol nyelvre készült fordítással kell ellátni.

II. Fejezet

IRATOK KÉZBESÍTÉSE ÉS MEGKERESÉS

6. Cikk

Fogalmak meghatározása

A jelen fejezet alkalmazásában

kézbesítés: peres és perenkívüli iratok kézbesítése;

megkeresés: az ügyben érintett felek, tanúk és szakértők meghallgatása, szakértői vizsgálat és szemle foganatosítása, és a megkereséssel összefüggő egyéb igazságügyi cselekmények végrehajtása.

7. Cikk

A kézbesítés és a megkeresés iránti kérelem tartalma

(1) A kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a megkereső hatóság megjelölése;

b) a megkeresett hatóság megjelölése, amennyiben ismert;

c) az érintett személyek vagy esetleges képviselőjük családi és utóneve, címe; jogi személyek esetében pedig ezek neve és címe.

(2) A megkeresés iránti kérelemnek az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül tartalmaznia kell az alábbiakat is:

a) a kérelem tárgyát képező ügy részletes ismertetése;

b) az érintett személyek állampolgársága, foglalkozása, születési helye és ideje;

c) a kérelem jellege és az annak teljesítéséhez szükséges egyéb tájékoztatás.

8. Cikk

Kézbesítés

(1) A kézbesítési kérelmek teljesítése során a megkeresett hatóság saját országának jogszabályait alkalmazza.

(2) Ha a kézbesítendő irat nincs ellátva a megkeresett Szerződő Fél nyelvén készült hiteles fordítással, a megkeresett hatóság csak abban az esetben kézbesíti azt, ha a címzett önként átveszi.

(3) A kézbesítés megtörténtét a megkeresett hatóság jogszabályainak megfelelően kell igazolni, és az igazolásnak tartalmaznia kell a kézbesítés helyét és időpontját.

(4) Ha a kérelemben megjelölt személy a megadott címen nem található, a megkeresett hatóság megteszi a cím megállapításához szükséges intézkedéseket.

(5) Ha a megkeresett hatóság nem tudja teljesíteni a kérelmet, erről tájékoztatja a megkereső hatóságot és megjelöli a teljesítés akadályának okait is.

(6) A Szerződő Felek a másik Szerződő Fél területén tartózkodó állampolgáraik részére diplomáciai és konzuli képviseleteik útján is végezhetnek kézbesítést, amennyiben a címzett az iratot önként átveszi.

9. Cikk

A megkeresés iránti kérelem teljesítése

(1) A kérelem teljesítésénél a megkeresett hatóság saját államának joga szerint jár el; a megkereső hatóság kívánságára azonban alkalmazhatja a kérelemben megjelölt eljárást is, ha ez saját jogával nem ellenkezik.

(2) Ha a megkeresett hatóság nem illetékes a kérelem teljesítésére, haladéktalanul továbbítja azt az arra illetékes hatósághoz, és erről a megkereső hatóságot megfelelően tájékoztatja.

(3) Ha a kérelemben megadott cím nem pontos, vagy az érintett személy nem tartózkodik a megadott címen, a megkeresett hatóság kísérletet tesz a pontos cím megállapítására. Amennyiben ez szükséges, a megkeresett hatóság a megkereső hatóságot kiegészítő tájékoztatás adására kérheti fel.

(4) A megkeresett hatóság a megkereső hatóságot értesíti a kérelem teljesítésének eredményéről és csatolja a beszerzett bizonyítékot.

(5) Amennyiben a kérelem nem teljesíthető, a megkeresett hatóság visszaküldi az iratokat a megkereső hatósághoz és megjelöli azokat az okokat, melyek a kérelem teljesítését megakadályozzák.

10. Cikk

Értesítés a megkeresés teljesítésének helyéről és idejéről

A megkeresett hatóság kérelemre kellő időben értesíti a megkereső hatóságot a megkeresés teljesítésének helyéről és idejéről, annak érdekében, hogy azon a megkeresett Szerződő Fél jogával összhangban az érintett személyek személyesen vagy képviselőik útján jelen lehessenek.

11. Cikk

Tanú és szakértő védelme

(1) A megkereső Szerződő Fél igazságügyi hatóságai előtt idézésre megjelenő tanú vagy szakértő, állampolgárságára tekintet nélkül, nem tartható fogva, nem vonható büntetőeljárás alá és személyes szabadsága semmilyen egyéb módon nem korlátozható a megkereső Szerződő Fél területén, a megkeresett Szerződő Fél területéről való távozását megelőzően elkövetett bűncselekmények vagy meghozott ítélet alapján. Ugyancsak tilos az illető személyt büntetőeljárás alá vonni, fogva tartani vagy ellene büntetést kiszabni tanúvallomásával vagy szakvéleményével kapcsolatban.

(2) Az előző bekezdésben meghatározott védelem hatályát veszti, ha a tanúnak vagy szakértőnek, attól a naptól számítva, melyen az őt megidéző hatóságok tájékoztatták arról, hogy jelenlétére már nincs szükség, harminc egymást követő napból álló idő állt rendelkezésére a távozásra, és ennek ellenére a megkereső Szerződő Fél területén maradt, vagy azt elhagyta ugyan, de oda visszatért. Ebbe az időtartamba nem számít bele az az idő, mely alatt a tanú vagy szakértő a megkereső Szerződő Fél területét rajta kívül álló okból nem tudta elhagyni.

12. Cikk

Tanú vagy szakértő költségeinek megtérítése

(1) A másik Szerződő Fél területére megidézett tanú vagy szakértő jogosult a megjelenésével kapcsolatban felmerült munkabér-(jövedelem-)kiesése, valamint a külföldre való utazási és tartózkodási költségei megtérítésére.

(2) A szakértőt szakértői munkájáért díjazás illeti meg.

(3) A tanú vagy szakértő kérelmére a megkereső hatóság köteles az utazási és tartózkodási költségek teljes összegét vagy egy részét előzetesen részükre kifizetni.

13. Cikk

A tanúvallomás megtagadása

A kérelem teljesítésére irányuló eljárásban az érintett személy megtagadhatja a tanúvallomás tételét, ha erre

a) a megkeresett Szerződő Fél joga szerint jogosult vagy köteles; vagy

b) a megkereső Szerződő Fél joga szerint jogosult vagy köteles, és erre nézve utalás történt a kérelemben.

14. Cikk

A kézbesítés és a megkeresés megtagadása

A kézbesítés és a megkeresés iránti kérelem megtagadható, ha a megkeresett Szerződő Fél úgy véli, hogy a kérelem teljesítése sértheti szuverenitását, biztonságát, közrendjét. A megtagadás okairól mindazonáltal a megkereső Szerződő Felet értesíteni kell.

15. Cikk

A kézbesítéssel és a megkeresés teljesítésével kapcsolatos költségek

A Szerződő Felek igazságügyi hatóságai a kézbesítés és a megkeresés iránti kérelmeket költség és díj felszámítása nélkül teljesítik; kivéve azokat a költségeket, amelyek a megkeresett hatóság által a kérelem teljesítése során a szakértő vagy tolmács igénybevétele miatt, vagy amelyek a 9. Cikk (1) bekezdésében meghatározott különleges eljárás alkalmazásával merültek fel.

III. Fejezet

HATÁROZATOK ELISMERÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA

16. Cikk

Elismerhető és végrehajtható határozatok

(1) A szerződésben meghatározott feltételek mellett az egyik Szerződő Fél elismeri és végrehajtja a másik Szerződő Fél által hozott alábbi bírósági határozatokat:

a) a polgári ügyekben, vagyonjogi igények tekintetében hozott határozatokat, ideértve a peres felek egyezségét jóváhagyó végzéseket is;

b) büntetőügyekben a kártérítési igények tekintetében hozott határozatokat;

c) a 2. Cikk szerint perköltségbiztosíték adása, vagy a bírósági költségek előlegezése alól mentesített felperest az eljárási költségben marasztaló határozatokat;

(2) A Szerződő Felek kölcsönösen elismerik a polgári ügyekben, nem vagyonjogi igények tekintetében hozott bírósági határozatokat.

(3) A szerződésben meghatározott feltételeknek megfelelő bírósági határozatokat abban az esetben kell elismerni és végrehajtani, ha azok a szerződés hatálybalépését követően váltak jogerőssé és végrehajthatóvá.

17. Cikk

Az elismerés és végrehajtás feltételei

A szerződés 16. Cikkében említett határozatokat a következő feltételek mellett ismerik el és hajtják végre:

a) ha annak a Szerződő Félnek a jogszabályai szerint, amelynek a területén a határozatot hozták, az jogerős és végrehajtható;

b) ha annak a Szerződő Félnek a jogszabályai szerint, amelynek a területén az elismerést és a végrehajtást kérik, annak a Szerződő Félnek a bírósága, amelynek a területén a határozatot hozták, joghatósággal rendelkezik;

c) ha az eljárásban részt nem vett felet, aki ellen a határozatot hozták, szabályszerűen megidézték, továbbá, ha a perbeli cselekvőképességgel nem rendelkező fél, aki ellen a végrehajtani kért határozatot hozták, szabályszerűen képviseltethette magát;

d) ha ugyanazon felek közt, ugyanabban az ügyben, annak a Szerződő Félnek a területén, ahol a határozatot el kell ismerni és végre kell hajtani, bíróság nem hozott korábban jogerős határozatot, vagy ha az említett Szerződő Fél bírósága előtt ugyanabban az ügyben nem indítottak már korábban eljárást;

e) ha a határozat elismerése és végrehajtása nincs ellentétben azon Szerződő Fél jogrendszerének alapelveivel, amelynek területén a határozatot el kell ismerni és végre kell hajtani.

18. Cikk

A kérelem előterjesztése

A határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó kérelmet a felek a határozatok elismerésére és végrehajtására illetékes bíróságnál közvetlenül terjeszthetik elő, vagy az egyik Szerződő Fél bírósága a szerződés 4. Cikkében meghatározott módon terjesztheti a kérelmet a másik Szerződő Félnek a határozat elismerésére és végrehajtására illetékes bíróságához.

19. Cikk

A kérelem mellékletei

A határozat elismerésére és végrehajtására irányuló kérelmet az alábbi mellékletekkel kell ellátni:

a) a határozat hiteles másolata;

b) a határozatnak a pervesztes fél részére való kézbesítéséről szóló igazolás, illetve a kézbesítés megtörténtét igazoló bármely más, hiteles okirat;

c) a határozat jogerőre emelkedését tanúsító igazolás, amennyiben ez magából a határozatból nem tűnik ki;

d) a szabályszerű idézés ellenére meg nem jelent fél távollétében hozott határozat esetén, a szabályszerű idézést tanúsító iratok, amennyiben ez magából a határozatból nem tűnik ki;

e) a cselekvőképtelen fél megfelelő perbeli képviseletét tanúsító iratok, amennyiben ez magából a határozatból nem tűnik ki;

f) a fent említett határozatnak és az iratoknak a megkeresett Szerződő Fél nyelvére készült hiteles fordítása.

20. Cikk

A határozat elismerésének és végrehajtásának módja

(1) A határozatok elismerésére és végrehajtására annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek területén az elismerés, végrehajtás történik.

(2) A Szerződő Felek bíróságai csupán annak megállapítására szorítkoznak, hogy a szerződésben meghatározott feltételek fennállnak-e, és nem vizsgálják a határozatok érdemi részét.

IV. Fejezet

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

21. Cikk

Tájékoztatás

(1) A Szerződő Felek tájékoztatást nyújtanak egymásnak a területükön hatályos jogról és érvényben levő gyakorlatról.

(2) A tájékoztatás iránti kérelemben meg kell jelölni a hatóságot, melytől a kérelem származik, és az ügy tárgyát, amellyel kapcsolatban a tájékoztatást kérik.

22. Cikk

Hitelesítés alóli mentesség

A szerződés alkalmazása során az egyik Szerződő Fél igazságügyi vagy más illetékes hatóságai által hatáskörüknek és illetékességüknek keretein belül kiállított vagy hitelesített iratok és fordítások, feltéve, hogy azokat aláírták és hivatalos bélyegzővel látták el, semmiféle további hitelesítésre nem szorulnak.

23. Cikk

Anyakönyvi kivonatok és egyéb okiratok megküldése

(1) Mindegyik Szerződő Fél - diplomáciai úton előterjesztett kérelemre - köteles a másik Szerződő Fél részére megküldeni az anyakönyvi kivonatokat, képesítésre és a szolgálati időre vonatkozó okiratokat, valamint olyan egyéb okiratokat, amelyek a másik Szerződő Fél állampolgárainak személyes jogait és érdekeit érintik.

(2) Az (1) bekezdésben említett okiratokat diplomáciai úton, illetékmentesen kell megküldeni.

24. Cikk

Viták rendezése

A jelen szerződés értelmezéséből vagy alkalmazásából fakadó bármely vitát a Szerződő Felek diplomáciai úton rendezik.

V. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

25. Cikk

Megerősítés és hatálybalépés

Ezt a szerződést meg kell erősíteni. A szerződés a megerősítő okiratok kicserélésétől számított harmincadik napon lép hatályba.

26. Cikk

A szerződés időbeli hatálya

(1) Ez a szerződés határozatlan ideig marad hatályban.

(2) A szerződést bármelyik Szerződő Fél a másik Szerződő Félhez diplomáciai úton írásban intézett értesítéssel felmondhatja. Ebben az esetben a szerződés az értesítés kézhezvételétől számított hat hónap elteltével hatályát veszti.

27. Cikk

A szerződés kiegészítése és módosítása

(1) A szerződés a Szerződő Felek kölcsönös egyetértésével kiegészíthető és módosítható.

(2) A kiegészítést és módosítást diplomáciai úton, írásban kell kezdeményezni. A kiegészítés és módosítás a 25. Cikkben és a 26. Cikkben foglalt eljárási rend szerint lép hatályba.

Készült két példányban, Budapesten, 2001. augusztus 2-án, magyar és ukrán nyelven, mindkét szöveg egyformán hiteles.

(Aláírások)”

3. § Ez a törvény a kihirdetés napján lép hatályba, de a szerződés rendelkezéseit 2002. március 8-tól kell alkalmazni.


  Vissza az oldal tetejére