A jogszabály mai napon ( 2019.04.19. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban

 

17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet

a hajózásra alkalmas, illetőleg hajózásra alkalmassá tehető természetes és mesterséges felszíni vizek víziúttá nyilvánításáról

A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (2) bekezdésének h) és j) pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint figyelemmel a nemzetközi jelentőségű víziutakról szóló európai megállapodás kihirdetéséről szóló 151/2000. (IX. 1.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésében foglaltakra, a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya

a) *  Magyarország területén található és e rendeletben meghatározott folyókra, csatornákra, tavakra és ezeknek e rendeletben szereplő műtárgyaira, valamint fenntartóira,

b) *  az egységes közlekedési szervezetre *  és a vízügyi feladatokat ellátó központi államigazgatási szervezetre * 

terjed ki.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki a kizárólag kedvtelési célú hajózásra alkalmas természetes, illetve mesterséges vízfolyásokra és tavakra, ahol ezek kezelője köteles gondoskodni a külön jogszabályban *  előírt jelek és jelzések kihelyezéséről.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

a) hajózási kisvízszint (a továbbiakban: HKV):

aa) változó vízállású víziutaknál - a nemzetközi jelentőségű európai víziutakról szóló európai megállapodás *  ajánlása szerint - a HKV az az év legalább 240 napján vagy a hajózási szezon 60%-ban fennálló vízszint, amely mellett a víziút osztálya szerinti, e rendeletben meghatározott követelmények teljesülnek,

ab) duzzasztott folyószakaszokon, csatornákon és szabályozott vízállású tavakon a HKV az üzemrendben előírt üzemi kisvízszint;

b) legkisebb hajózási vízszint (a továbbiakban: LKHV): a Dunára megállapított HKV,

ba) a Dunának az 1811,00 fkm és az 1433,00 fkm közötti változó vízállású szakaszán az LKHV a tárgyidőszakot megelőző 30 év jégmentes időszakának adataiból számított 94% tartósságú vízhozamhoz tartozó vízszint,

bb) amennyiben más víziútnál LKHV szerepel, akkor az a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott módon számított 94%-os tartósságú vízhozamhoz tartozó vízszintet jelenti;

c) hajózási nagyvízszint (a továbbiakban: HNV): a víziutat a vízfelszín felett keresztező létesítményeknek e rendelet előírásai szerint történő tervezésénél és kivitelezésénél mértékadó vízszint,

ca) amely a tárgyidőszakot megelőző harminc év jeges időszakon kívüli részében 1 százalékos tartóssággal érvényesült magas vízhozam mellett adódik, illetve

cb) duzzasztott folyószakaszon, csatornákon és szabályozott vízállású tavakon az üzemrendben meghatározott üzemi nagyvízszint;

d) hajóúti vízmélység: a víziúton a HKV-nél a hajóútban mért vízmélység;

e) hajózási szezon: a 75%-os vagy azt meghaladó mértékű jégzajlás, a külön jogszabályban meghatározott II. fokú árvízszintet meghaladó árvíz vagy más rendkívüli körülmény által okozott, a hajózási hatóság által kihirdetett hajózási zárlat időtartamát nem tartalmazó időszak.

Víziút osztályba sorolása

3. § (1) Víziutat az 1. számú mellékletben meghatározott tíz víziútosztály egyikébe kell sorolni

a) a víziúton közlekedtethető úszólétesítmények, illetve azok tolt kötelékének mértékadó hosszúsága, szélessége, merülése,

b) a víziúton közlekedtethető úszólétesítmény testének legalsó pontja és a mederfenék között feltüntetett, a mederanyag minőségétől függő biztonsági távolság (2. számú melléklet), valamint

c) a víziútra előírt űrszelvénymagasság (2. számú melléklet)

figyelembevételével.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt követelményt nem kell alkalmazni arra a víziútra, amelyen külön jogszabályban védetté nyilvánított híd alatt az űrszelvénymagasság az e rendeletben előírtnál kisebb.

(3) A víziút mélysége akkor felel meg az adott víziútosztálynak, ha a mederanyag minőségétől függő biztonsági távolsággal növelt mértékadó merülés - mint HKV-nél mérhető vízmélység - legalább a mértékadó szélesség alapján szükséges hajóútszélességben rendelkezésre áll.

(4) A víziút a víziútosztálya szerint az 1. számú mellékletben meghatározott úszólétesítmények, illetve azok tolt kötelékének kétirányú közlekedésére alkalmas, de a víziút egyes szakaszain az időjárási körülmények, víziút-szabályozási munkálatok, építési műveletek, illetve egyéb a mederrel kapcsolatos okok miatt az úszólétesítmények, illetve azok tolt kötelékeinek találkozása időszakosan korlátozható * .

(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltak szerint osztályba sorolt víziutakat e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

(6) A víziutak egyes szakaszaira, illetve a tavak tekintetében az adott tó teljes területére megállapított HKV és LNHV vízszinteket e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

(7) A Duna víziútjával kapcsolatos hatósági, illetve szakhatósági eljárása során a hajózási hatóság a Duna Bizottság vonatkozó ajánlásait *  is érvényesíti.

Víziút időjárás és hullámjellemzők szerinti hajózási zónába sorolása

4. § (1) A hajózás biztonsága érdekében a víziutakat időjárási és hullámjellemzőik szerint e rendeletben meghatározott négy hajózási zóna egyikébe kell sorolni.

(2) Víziút hajózási zónába sorolása az 5%-os valószínűségű legnagyobb hullámmagasság alapján történik. Az egyes zónákra jellemző legnagyobb hullámmagasságot, illetve a víziutak hullámjellemzők szerinti hajózási zónába sorolását e rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.

Víziút mentén létesítendő szükségkikötők legkisebb száma

5. § (1) Víziút mentén létesítendő szükségkikötők számának meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy a víziút jellemző forgalma szerinti számú hajó szükség esetén biztonságosan elhelyezhető legyen és teljesüljön az a követelmény, amely szerint a legközelebbi szükségkikötőt a hajók legfeljebb tizenhat órányi hajózással elérhessék.

(2) *  A víziút mentén meglévő szükségkikötők számbavételekor a szükségkikötőkön túl a zárt öbölben vagy medencében elhelyezkedő kikötőt, illetve a vízügyi hatóság és a hajózási hatóság által - továbbá természetvédelmi területen a környezetvédelmi hatóság és a természetvédelmi hatóság véleményének kikérésével - biztonságos átmeneti tartózkodásra alkalmasnak minősített mellékágat, öblözetet is szükségkikötőként lehet figyelembe venni.

(3) A víziutak mentén igénybe vehető szükségkikötőket a 6. számú melléklet tünteti fel.

(4) *  A különleges állapot bekövetkezéséről a víziúton közlekedő hajókat kellő időben kell értesíteni és tájékoztatást kell adni a szükségkikötőkben rendelkezésre álló helyek számáról. A tájékoztatást a Dunán a Budapest Főváros Kormányhivatala intézkedésére a hajózási információs rádióállomás adja, más víziutakon a hajózási rádiószolgálatban használatos 16-os csatorna igénybevételével a vízügyi igazgatási szerv biztosítja.

Víziutak nyilvántartása

6. § (1) A víziutakat a hajózási hatóság a víziutak jegyzékében tartja nyilván.

(2) A nyilvántartás kiterjed a víziút:

a) nevére és egyéb azonosítóira,

b) tulajdoni viszonyaira, kezelőjére,

c) helyszínrajzára, mederviszonyaira,

d) a víziúton kitűzött hajóút kitűzési tervére, valamint a víziközlekedés forgalmának irányítására szolgáló jelzések kihelyezési tervére,

e) a hajózási érdekű hidrológiai, hidraulikai adataira,

f) területén található létesítmények, építmények helyszínrajzára és hajózási érdekű adataira,

g) a víziutat a vízfelszín alatt, illetve felett megközelítő vagy keresztező nyomvonalas létesítmények helyszínrajzára és hajózási érdekű adataira,

h) e rendeletben meghatározott jellemzőire,

i) állandó jellegű közlekedési korlátozásokra, valamint a víziút használhatóságát korlátozó gázlók, hajóútszűkületek és egyéb akadályozó tényezők adataira,

j) távközlési és segélyhívó rendszerére.

(3) A nyilvántartáshoz szükséges adatokat és tájékoztatást a (2) bekezdésben szereplő adatok, illetve dokumentációk kezelésére illetékes szervek, gazdálkodó szervezetek és más érintettek térítésmentesen bocsátják rendelkezésre.

(4) A víziutak jegyzéke nyilvános.

Víziúttal és víziúti létesítménnyel, valamint fenntartásukkal és üzemeltetésükkel kapcsolatos egyes követelmények

7. § (1) A víziközlekedés zavartalansága, hatékonysága és biztonsága érdekében víziúton:

a) a hajóút szélességét, a hajóút kanyarulati ívét, a víziúton található létesítmények megközelítésére szolgáló hajóút, valamint a várakozóhelyek méretezését és kialakítását, továbbá más, a víziközlekedést, valamint azon belül a hajózás biztonságát érintő, további víziúti jellemzőket a víziúton közlekedtethető hajó, bárka, illetve tolt kötelék méreteinek, a Dunát illetően pedig mindezeken túl a Duna Bizottság vonatkozó ajánlásainak figyelembevételével kell meghatározni;

b) ha jogszabály *  a víziutat a vízfelszín felett keresztező létesítmények tervezésével és kivitelezésével összefüggő követelményeket a legnagyobb hajózási vízszint (LNHV) függvényében állapítja meg, azokat az e rendeletben a HNV-hez kötött követelményekkel együtt kell teljesíteni úgy, hogy a nagyobb magasságot eredményező követelményt kell alkalmazni;

c) víziutat keresztező híd, távvezeték, illetve más, a víziutat a vízfelszín felett keresztező létesítmény tervezése, építése, illetve átépítése során az 5. számú mellékletben a víziút osztálya szerint megadott nagyobb méretnek megfelelően kell kialakítani a hajózási űrszelvény méreteit. Hidat, illetve más keresztező létesítményt úgy kell elhelyezni, hogy az ezek térségén történő áthajózás HKV-nél, középvíznél és LNHV-nél is biztonságos legyen;

d) víziúton e rendelet kihirdetésekor már működő pontonhídon, illetve hajóhídon túl új pontonhíd, illetve hajóhíd működtetésére csak különösen indokolt esetben, átmeneti időszakra kerülhet sor. Pontonhíd, illetve hajóhíd kezelésére és fenntartására, különös tekintettel a hajók áthaladásának biztosítására, külön jogszabály rendelkezése szerint kell eljárni;

e) *  felsővezetésű komp kötelét a 2. számú mellékletben meghatározott magasságban kell átvezetni a víziút felett, ha a 2002. április 7-ét megelőzően létesített felsővezetésű komp kötele a 2. számú mellékletben meghatározott magasságnál alacsonyabban van átvezetve a víziút felett, a komp kötelét 2018. április 7. napjáig az e rendeletben előírt magasságban kell átvezetni, illetve kötélvezetésű komp kötelének az átkelések szünetében a mederfenékre történő leeresztésével vagy kötélvezetéstől, láncvezetéstől független átkelőhajó üzemeltetésével kell a víziközlekedés zavartalanságát, hatékonyságát és biztonságát biztosítani;

f) víziutat a térszín alatt keresztező nyomvonalas és egyéb létesítményt a víziközlekedés, valamint a természetes és az épített környezet biztonsága érdekében úgy kell megépíteni, illetve e rendelet kihirdetése előtt épített ilyen létesítményt felújítása, átépítése alkalmával úgy kell átalakítani, hogy a létesítmény vonalában és térségében az úszólétesítmények közlekedése akadálymentes legyen, továbbá azok manőverezésük során korlátozás nélkül használhassák horgonyberendezésüket.

(2) A Duna és a Tisza víziútját érintő építés, fejlesztés esetén figyelemmel kell lenni arra, hogy ezek a víziutak a tengerrel való kapcsolatot biztosítják, így a 2. számú mellékletben feltüntetett űrszelvényméretekből a Dunán és a Tiszán e rendelet hatálybalépését követően megvalósuló létesítményeket illetően, a nagyobb érték az iránymutató.

(3) *  Duzzasztással szabályozott víziúton vízlépcsőnél a víziút osztálya szerinti méretű úszólétesítmények, illetve azok tolt kötelékének áthaladását biztosító hajózsilipet kell létesíteni. IV. vagy annál magasabb osztályú víziúton hajózsilip párosával létesítendő, a zsilip karbantartásával összefüggésben adódó forgalomkorlátozás hatásainak csökkentése érdekében. A hajózsilipet úgy kell a vízlépcsőben elhelyezni, hogy az alatta és a fölötte levő víziúthoz való kapcsolata állandó és zavartalan legyen. A víziút osztálya szerinti hajózsilip főméreteit e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(4) Víziúton a hajózsilip és a duzzasztó működtetésére, kezelésére és fenntartására - különös tekintettel a víziközlekedésre és annak biztonságára, valamint az árhullám és a jég lebocsátására - az üzemben tartó üzemeltetési szabályzatot készít. A hajózsilip és a duzzasztó, ideértve a hajózásra csak időszakosan használható hajózsilipet és duzzasztót is, közlekedési üzemeltetési rendjét a hajózási hatóság hagyja jóvá, és teszi közzé hajósoknak szóló hirdetményben.

(5) A zsilipet üzemben tartója a belvízi mozgószolgálatok rádióállomásai részére külön jogszabályban *  elrendelt hullámhosszon működő URH-rádió berendezéssel szereli fel, és az üzemrendben meghatározott üzemidő alatt folyamatos figyelő és forgalomirányítói szolgálatot biztosít.

(6) Duzzasztással üzemeltetett víziúton a duzzasztómű üzemrendjében előírt különböző üzemi vízszinteknél alacsonyabb vízszínt, illetve az üzemrendben előírt magas vízszintnél magasabb vízszint csak különleges időjárási viszonyok kényszerítő hatására, katasztrófaelhárítási tevékenység érdekében, illetve a vízlépcső és a víziút karbantartási munkálatainak idejére állítható elő.

(7) *  A víziút-fenntartási tevékenységet terv alapján kell végezni, amelyet a víziút fenntartója készít el a tárgyév március 31. napjáig, és azt a területileg illetékes vízügyi felügyelet *  hagyja jóvá. A fenntartási tevékenység tervezését - indokolt esetben - tervezett vagy rendkívüli mederfelvétel alapján kell végezni.

(8) A víziúton elhelyezett, illetve azt keresztező, létesítmény építési, műszaki, illetve üzemeltetési előírásaiban szereplő, kötelező felújítási munkálatainak keretén belül, a létesítmény üzemeltetőjének a víziút fenntartójával a (7) bekezdésben nevezett határidő figyelembevételével egyeztetett éves tervében szereplő munka kivitelezéséhez legfeljebb 20 naptári nap időtartamú folyamatos és teljes hajózási zárlatot lehet elrendelni. Ezen időtartamú zárlatot ugyanabban az évben még egyszer el lehet rendelni, de a két hajózási zárlat között, legalább 60 napos időszakra, az áthajózás feltételeit biztosítani kell.

(9) Úszólétesítmény a forgalmi okokból történő várakozás, a műszaki meghibásodás elhárítása, a havaria, illetve a vis maior eseteit kivéve, csak a veszteglésre kijelölt helyeken kikötve, illetve lekötve várakozhat. Hajózásra alkalmatlanná vált állapotú úszólétesítménynek a víziútról, illetve annak környezetéből történő eltávolításáról tulajdonosa a hajózási hatóság által megállapított határidőn belül köteles gondoskodni.

Víziútra fordított beruházási, fenntartási és üzemeltetési kiadások nyilvántartása

8. § (1) *  Az állami tulajdonban lévő víziutak *  közlekedési pályaként való működését szolgáló eszközfelhasználást (a továbbiakban: kiadás) a nyilvántartási rendszer keretében a (2)-(4) bekezdésben meghatározott formában és tartalommal a vízügyi igazgatási szerv tartja nyilván.

(2)-(4) * 

(5) *  Az osztályozott víziutakkal kapcsolatos kiadásokra vonatkozó adatgyűjtésről, a kiadások adatainak nyilvántartásáról, valamint kezeléséről a vízügyi igazgatási szerv gondoskodik, kivéve a hajózási hatóságnak az általános kiadás kategóriában felmerülő víziutakkal kapcsolatos kiadásait, és a rendőrség vízirendészeti szerveinek kiadásait, amelyekről a Budapest Főváros Kormányhivatala, illetve az Országos Rendőr-főkapitányság közvetlenül a közlekedésért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter) szolgáltatja az adatokat.

(6) *  A víziutak használatára vonatkozó adatgyűjtésről és az adatok nyilvántartásáról, a miniszter gondoskodik. A zsilipeken a tárgyévben áthaladt hajók számát a miniszterrel a vízügyi igazgatási szerv közli. Az áruforgalomra és a személyforgalomra vonatkozó adatok gyűjtése külön jogszabályban *  meghatározott módon történik.

(7) Az (5) és (6) bekezdésben megjelölt közigazgatási szervek a nyilvántartásukban e rendelet szerinti terjedelemben és formában szereplő adatokat egymásnak és jogszabály szerint illetékes szerveknek hozzáférhetővé teszik.

(8) *  A víziutakkal kapcsolatos kiadásokra, kölcsönökre és a víziutak használatára vonatkozóan az Európai Bizottságnak történő adatszolgáltatásról a miniszter gondoskodik.

Záró rendelkezések

9. § (1) Ez a rendelet - a 8. § (8) bekezdésének kivételével - a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) A 8. § (8) bekezdése a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

(3)-(4) * 

10. § *  Az e rendeletben szereplő, továbbá az egyes víziutak tekintetében hiányzó HKV, HNV és LNHV értékeket 2006. január 1. napjáig a vízügyi feladatokat ellátó központi államigazgatási szervezet *  határozza meg, amelyet a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben és a vízügyi igazgatási szerv honlapján közzé kell tenni. Az e rendeletben az egyes víziutakra, illetve azok egyes szakaszára irányadónak tekintett, és e rendeletben szereplő követelményeknek megfelelő HKV és HNV értékeket legalább tízévenként újra meg kell határozni és közzé kell tenni.

11. § *  Ez a rendelet a - a víziutak tekintetében - következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

a) a Tanács 1108/70/EGK rendelete (1970. június 4.) a vasúti, közúti és belvízi közlekedéssel kapcsolatos infrastrukturális kiadásokra vonatkozó elszámolási rend bevezetéséről;

b) a Tanács 1384/79/EGK rendelete (1979. június 25.) a vasúti, közúti és belvízi közlekedéssel kapcsolatos infrastrukturális kiadásokra vonatkozó elszámolási rend bevezetéséről szóló 1108/70/EGK rendeletet módosításáról;

c) a Bizottság 2598/70/EGK rendelete (1970. december 18.) az 1970. június 4-i 1108/70/EGK tanácsi rendelet I. mellékletében található számlaforma egyes rovataiban feltüntetendő tételek meghatározásáról.

1. számú melléklet a 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelethez

A hajózásra alkalmas természetes, illetve mesterséges felszíni víz osztályba sorolásához alapul szolgáló hajó, bárka, illetve tolt kötelék méretek

Magányos géphajó Tolt kötelék
A
víziút
osz-
tálya
A víziúton közlekedtethető
hajók, illetve tolt kötelékek
ábrázolása

Hosszúság,
m

Szélesség,
m

Merülés,
m

Hordképes-
ség, tonna

Hosszúság,
m

Szélesség,
m

Merülés,
m

Hordképes-
ség, tonna
I 40 5 1,4 200 - - - -
II 57 7,5 1,6 500 - - - -
III 70 8,2 2 650-1000 - - - -
IV 85 9,5 2,5 1000-1500 85 9,5 2,5 1500
V/A 95-110 11,4 2,5 1500-3000 110 11,4 2,5 1 600-3 000
V/B 110 11,4 2,5 1500-3000 185 11,4 2,5 3 200-6 000
VI/A 110 15 2,5 3000-3500 110 22,8 2,5 3 200-6 000
VI/B 140 15 2,5 4000-4500 185 22,8 2,5 6 400-12 000
VI/C 140 15 2,5 4000-6200 275
190
22,8
34,2
2,5 9 600-18 000
VII 140 15 3,2 4000-6200 275 34,2 3,2 14 500-27 000

Megjegyzés: A táblázatban szereplő merülési értékek a hajózási kisvízszinttel (HKV) megegyező vagy annál magasabb vízszintnél alkalmazhatók.

2. számú melléklet a 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelethez

A víziutak egyes űrszelvényméretei * 

A víziút osztálya
I II III IV V/A V/B VI/A VI/B VI/C
A hajóút legkisebb űrszelvénymagassága HNV-nél híd, illetve egyéb térszín feletti létesítmény alatt, m 4,50
6,40
4,50
6,40
5,25
6,40
6,40-
7,00
7,00-
9,50
7,00-
9,50
7,00-
9,50
7,00-
9,50
7,00-
9,50
A hajóút legkisebb szélessége egy-, illetve több nyílásos híd nyílásában, m 30
18
35
25
44
30
50
35-45
55
40-50
60
45-60
120
80-100
180
80-100
180
80-100
A hajóút legkisebb űrszelvénymagassága HNV-nél távközlési vezeték és feszültségmentes kábelek alatt, m 16,5 16,5 16,5 16,5 16,5 16,5 16,5 16,5 16,5
A hajóút legkisebb űrszelvénymagassága HNV-nél felső vezetésű komp kötele alatt, m 15 15 15 15 Új nem
létesít-
hető
Új nem
létesít-
hető
Nem
létesít-
hető
Nem
létesít-
hető
Nem
létesít-
hető
A hajóút legkisebb űrszelvénymagassága HNV-nél elektromos távvezeték alatt:
110 kV feszültségig, m 19,00 19,00 19,00 19,00 19,00 19,00 19,00 19,00 19,00
110 kV feszültség felett, m 19,00 +
kilovol-
tonként
+1 cm
19,00 +
kilovol-
tonként
+1 cm
19,00 +
kilovol-
tonként
+1 cm
19,00 +
kilovol-
tonként
+1 cm
19,00 +
kilovol-
tonként
+1 cm
19,00 +
kilovol-
tonként
+1 cm
19,00 +
kilovol-
tonként
+1 cm
19,00 +
kilovol-
tonként
+1 cm
19,00 +
kilovol-
tonként
+1 cm
A hajózsilip hasznos méretei - LxB * , m 60x10,0 70x12,0 85x12,0 90x12,0 120x12,0 190x12,0 230x24,0 295x36,0 295x36,0
Hajózsilipnél a legkisebb küszöbmélység - H * , m 2,5 3,0 3,0 4,5 4,5 4,5 4,5 4,5 4,5
A mederanyag minőségétől függő biztonsági távolság, dm
Sziklás mederfenék esetén 3 3 3 3 3 3 3 3 3
Laza, illetve lágy szerkezetű mederfenék esetén 2 2 2 2 2 2 2 2 2

3. számú melléklet a 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelethez

A víziutak osztályba sorolása


A víziút neve
A hajózható
szakasz hossza,
folyamkilométer
A szakasz hossza (km),
illetve a vízfelület
területe (km2)

A víziút osztálya
1. Duna (nemzetközi víziút) 1812-1641 171 VI/B
2. Duna (nemzetközi víziút) 1641-1433 208 VI/C
3. Mosoni-Duna 14-2 12 III
4. Mosoni-Duna 2-0 2 VI/B
5. Szentendrei-Duna 32-0 32 IV
6. Ráckevei-Duna 58-0 58 III
7. Sió-csatorna 121-23 98 IV/időszakosan * 
8. Sió-csatorna 23-0 23 IV
9. Dráva 198-70 128 II
10. Tisza 685-612 73 I
11. Tisza 612-544 68 III
12. Tisza 544-403 141 III
13. Tisza 403-254 149 II
14. Tisza 254-160 94 IV
15. Bodrog 51-0 51 III
16. Sebes-Körös 10-0 10 II
17. Kettős-Körös 23-0 23 II
18. Hármas-Körös 91-0 91 II
19. Balaton IV
20. Fertő tó II
21. Velencei-tó II
22. Keleti-főcsatorna 45-0 45 II
23. Hortobágy-Berettyó-főcsatorna 7-0 7 II

4. számú melléklet a 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelethez

A víziutakra irányadónak tekintett vízmérce szerinti hajózási kisvízszint és hajózási nagyvízszint

(A megjelölt kivételektől eltekintve a vízmércék „0” jelzésének szintje a Balti tenger szintjéhez viszonyítva szerepel.)



A víziút neve


A vízmérce neve és
folyamkilométer
szerinti helye
A vízmérce „0”
jelzésének a
tenger szintje
feletti
magassága, m

HKV cm,
illetve a tenger
szintje feletti
magassága, m
Korábban
megállapított
LNHV cm,
illetve a tenger
szintje feletti
magassága, m

HNV cm,
illetve a tenger
szintje feletti
magassága, m
Duna
Gönyű, 1791,30 106,21 -1 498
Komárom, 1768,34 103,88 +91 555
Esztergom, 1718,52 100,96 +72 508
Nagymaros, 1694,60 99,38 -10 510
Budapest, 1646,50 94,98 +80 668
Dunaújváros, 1580,60 90,28 -8 551
Dunaföldvár, 1560,60 88,86 -54 550
Baja, 1478,70 80,99 +118 801
Mohács, 1446,90 79,20 +144 815
Mosoni-Duna
Győr, Bácsa, 9,20 106,98 +62 518
Szentendrei-Duna
Dunabogdány, 27,40 98,94 -3 526
Szentendre há, 11,00 97,68 -25 581
Ráckevei-Duna
A Duna 1642 fkm. Kvassay-zsilip 57,20 94,82 +110 150
A Duna 1586 fkm. Tassi zsilip 0,80 89,26 +646 706
Balaton
Siófok 103,41 +100 -
Fertő tó
Fertőrákos 115,00 -
Velencei-tó
Agárd 102,62 -
Sió-csatorna
Siófok zsilip, 120,88 99,42 +177 251
Siójut rajz vm., 113,90 97,94 +157 267
Mezőkomárom, közúti híd, 98,48 95,32 +211 411
Ozora, vm., 86,04 94,27 +131 391
Simontornya rajz vm., 74,26 91,76 +223 503
Pálfa, közúti híd vm., 66,03 91,27 +188 406
Borjád, vm., 46,61 89,00 +177 356
Medina, közúti híd, 36,52 87,52 +189 381
Szekszárd, közúti híd, 18,54 85,09 +174 524
Kutyatanya, 12,20 82,94 +389 739
Borrév, 9,70 88,45 -162 188
Sió-torkolati mű, alsó, 2,59 79,32 +497 1083
Tisza
Vásárosnamény, 684,50 101,98 -140 752
Záhony, 627,80 98,21 -230 554
Dombrád, 593,08 94,05 +10 650
Tokaj, 543,11 89,33 +350 720
Tiszalök-felső 518,22 89,32 +350 580
Tiszalök-alsó, 518,22 89,32 +100 580
Tiszapalkonya, 484,70 87,28 -30 610
Tiszafüred, 430,50 83,16 +345 577
Kisköre-felső, 403,20 81,32 +525 635
Kisköre-alsó, 403,20 81,32 -160 635
Szolnok, 334,61 78,78 -205 659
Csongrád, 246,20 76,23 -35 622
Szeged, 173,60 73,70 +94 630
Bodrog
Felsőberecki, 47,75 92,16 +90 530
Sárospataki közúti híd, 37,09 91,82 +110 512
Tokaj (Tisza, 543,11) 89,33 +350 720
Keleti-főcsatorna Megjegyzés: A nyílt kiágazás miatt a 0-5 fkm között a csatornában a tiszai vízállások érvényesülnek. Ezen a szakaszon a csatorna létesítésével egyidejűleg épített 2 híd szerkezeti alsó élmagassága 100,50 m. A. f.
Tiszai kiágazás és a Tiszavasvári zsilip között (0-5 fkm) 89,32 +450 620
Tiszavasvári zsilip 89,32 +320 350
(alvíz) és a Balmazújvárosi zsilip (felvíz) között (5-45 fkm) 89,32 +300 320
Balmazújvárosi zsilip alvíz (45 fkm) 89,32 +225 250
Hortobágy-Berettyó főcsatorna
Hármas-Körös torkolat, 61,20/0,00 - +223 -
Árvízkapu és vm., 0,50 78,30 +223 414
Mezőtúri közúti híd, 6,80 - +303 337
Hármas-Körös
Bökényi duzzasztó, 5,60 75,21 +77 551
Kunszentmárton, régi közúti híd, 19,80 - -13 629
Kunszentmárton, új közúti híd és vm., 21,20 76,13 -8 605
Kunszentmárton, vasúti híd - -30 545
Békésszentandrási duzzasztómű és vm., alvízi és felvízi, 47,50 73,13 +35 784
Szarvasi vasúti híd, 53,80 77,26 +50 628
Endrődi közúti híd, 72,90 - +80 537
Gyoma, vasúti híd, 76,00 - +88 424
Gyoma, közúti híd és vm., 79,20 78,66 +91 606
Kettős-Körös
Kettgs-Körös torkolat, 91,30/0,00 - +9 -
Kőröstarcsai közúti híd, vm., 98,40/7,10 80,01 +29 616
Mezőberényi közúti híd,103,70/12,40 - +144 591
Békési közúti híd és vm., 114,70/23,40 81,12 +108 500
Sebes-Körös
Hármas-Körös torkolat, 91,30/0,00 - +9 -
Kőrösladányi közúti híd és vm., 100,80/9,50 81,12 +108 500
Dráva
Barcs 98,13 +40 420
Drávaszabolcs 86,72 +110 490

5. számú melléklet a 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelethez

A víziutak hullámjellemzőik szerinti hajózási zónába sorolása

A zónába sorolásnál alapul szolgáló hullámmagasság az egyes zónákban a következő:

1 zóna 2,0 m,
2 zóna 1,2 m,
3 zóna 0,6 m,
4 zóna 0,3 m.

A magyarországi víziutak hajózási zónába sorolása:


A víziút neve

A víziút szakasza
(folyamkilométer)
A szakasz hossza
(km), illetve a
vízfelület területe
(km2)

Hajózási zóna
Duna 1812-1433 379 3
Mosoni-Duna 14-0 14 3
Szentendrei-Duna 32-0 32 3
Ráckevei-Duna 58-0 58 3
Sió-csatorna 121-23 98 4
Sió-csatorna 23-0 23 3
Dráva 198-70 128 3
Tisza 685-160 525 3
Bodrog 51-0 51 3
Keleti-főcsatorna 45-0 45 4
Hortobágy-Berettyó-főcsatorna 7-0 7 4
Sebes-Körös 10-0 10 4
Kettős-Körös 23-0 23 3
Hármas-Körös 91-0 91 3
Balaton - 2
Velencei-tó - 3
Fertő tó - 3

6. számú melléklet a 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelethez

A víziutak mentén igénybe vehető szükségkikötők


A víziút neve
A hajózható
szakasz hossza
(folyam-
kilométer)
A szükségkikötő
fkm szerinti
helye
A szükségkikötő
befogadó-
képessége

Megjegyzés
Duna (nemzetközi víziút) 1641-1433 1478,90 70
18
Téli kikötő, Baja: bejárati szakasz 0+500-1+000
Szentendrei-Duna 32-0 - -
Ráckevei-Duna 58-0 - -
Sió-csatorna 121-23
Sió-csatorna 23-0 1497
Dráva 155-70 155,2 6 Medencés kikötő, Barcs
Tisza (nem hajózható) 744-685 - -
Tisza 685-612 - -
Tisza 612-544
Tisza 544-403 403,50 30
Tisza 403-254 332,75 20
Tisza 254-160 169,30 3 ha a hasznos vízfelület Medencés kikötő, Szeged
Bodrog 51-0 1,20 20 Téli kikötő
Sebes-Körös 10-0 - -
Kettős-Körös 23-0 23,2 4 Téli menedék, Békés
Hármas-Körös 91-0 61,2 4 Hortobágy-Berettyó torkolat
Balaton
Fertő tó
Velencei-tó
Keleti-főcsatorna 45-0
Hortobágy-Berettyó-főcsatorna 7-0

7-8. számú melléklet a 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelethez * 


  Vissza az oldal tetejére