A jogszabály mai napon ( 2019.08.20. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

31/2002. (IV. 19.) FVM rendelet

az afrikai lópestis megelőzéséről és leküzdéséről

Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 45. §-ának 11. pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában

1. *  állattartó: a lófélék tartásáért felelős természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet;

2. *  betegség megállapítása: a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatalának (a továbbiakban: járási hivatal) laboratóriumi vizsgálati eredményén alapuló hatósági intézkedése;

3. eset: afrikai lópestis élő vagy elhullott állatban történt megállapítása, melynek tényét hivatalosan megerősítették;

4. kitörés: az afrikai lópestis egy vagy több esetének hivatalos megerősítése egy telephelyen;

5. elsődleges kitörés: afrikai lópestis olyan kitörése, amely nem kapcsolódik járványügyileg egy, ugyanazon megye területén történt előző kitöréshez, vagy az első kitörés egy másik megyében;

6. másodlagos kitörés: az afrikai lópestis olyan kitörése, amely járványügyileg kapcsolatba hozható egy, ugyanazon megyében már bekövetkezett előző kitöréssel;

7. lófélék: a patások (Ungulata) rendjébe tartozó emlősállat család (Equidae): ló, szamár, öszvér, zebra;

8. telephely: lófélék tartási helye, telepe, cirkusz, állatkert, valamint rezervátum, ahol az állatok szabad vagy kötött tartásban élnek;

9. vektor: főként éjszaka támadó szúnyogfélék (Culex, Aedes és Anopheles), amelyek hajlamosak a lópestis terjesztésére;

10. afrikai lópestisben beteg az a lóféle, amely a betegség jellegzetes tüneteit mutatja, vagy amelyből a betegség kórokozóját a laboratóriumi vizsgálat kimutatja;

11. afrikai lópestis betegségre gyanúsnak kell tekinteni minden, a betegség jellegzetes tünetét mutató lófélét, míg a laboratóriumi vizsgálat a betegséget meg nem erősíti, vagy ki nem zárja;

12. afrikai lópestis fertőzöttségre gyanús az a lóféle, amely harminc napon belül érintkezhetett a betegség vírusával.

Azonnali intézkedések az afrikai lópestis gyanúja esetén

2. § *  Az állattartó bejelentését követő vizsgálat után a kezelő állatorvos haladéktalanul köteles értesíteni az afrikai lópestis betegség gyanújáról a járási hivatalt.

3. § A járási hivatal köteles: * 

a) *  a telephely állatlétszámát megállapítani, beleértve a már elhullott, a fertőzött vagy a fertőzés gyanús állatokat, az állatlétszámot a mindenkori állapotnak megfelelően folyamatosan vezetni, a telephelyen a c) pontban előírt vizsgálatokat elvégezni, annak eredményét az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalnak (a továbbiakban: megyei kormányhivatal) azonnal jelenteni, ezzel egy időben

b) a telephelyet hatósági megfigyelés alá vonni,

c) *  a betegség megállapítására vagy kizárására a telephelyen található valamennyi lófélét klinikai vizsgálat alá vonni, az elhullott állatokon boncolást végezni, a felboncolt állat lépéből, tüdejéből, májából vizsgálati anyagot, a beteg állatból vérmintát küldeni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalba (a továbbiakban: NÉBIH),

d) lajstromozni azokat a helyeket, melyek a vektornak kedvező élethelyet biztosítanak, és ahol a vektor túlélése lehetséges,

e) *  a népegészségügyi hatáskörben eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal értesítése mellett a vektor irtását elrendelni,

f) a járványnyomozást megindítani.

4. § Az állattartó az afrikai lópestis hivatalos megállapításáig a járási hivatal utasítására gondoskodni köteles * 

a) a szúnyogok távol tartásáról a lófélék tartási helyétől, repülésellenes szerek, szúnyogháló, rovarcsapda használatával,

b) arról, hogy az érintett telephelyről lófélét ne vigyenek ki,

c) *  a beteg vagy betegségre gyanús lófélék leölésének személyi és tárgyi feltételeiről, a hulláknak és hulladékoknak az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 19. § (1) bekezdése szerinti ártalmatlanításáról,

d) a telephelyen tartott ebek zárva tartásáról.

5. § *  A megyei kormányhivatal járványvédelmi megfontolásból a 3-4. § előírásait más telephelyekre is kiterjesztheti, ugyanakkor rezervátumok szabadon élő állatai számára a 3-4. § előírásain túl más járványmegelőző célú intézkedéseket is foganatosíthat.

6. § *  A hatósági intézkedések hatályukat vesztik, ha a NÉBIH a betegség gyanúját kizárja.

7. § Afrikai lópestis ellen vakcinázni e rendelet előírásai szerint lehet.

Azonnali intézkedések az afrikai lópestis hivatalos megállapítása után

8. § *  Az afrikai lópestis hivatalos megállapítása után a járási hivatal az érintett telephely és az istálló(k) bejáratain jól látható, „Állat-egészségügyi zárlat afrikai lópestis betegség miatt, idegeneknek tilos a bemenet!” feliratú táblát helyeztet el, és a települési (a fővárosban a fővárosi járási) önkormányzat jegyzőjének egyidejű értesítése mellett elrendeli * 

a) az érintett telephely valamennyi megbetegedett és afrikai lópestis betegségre gyanús lóféléjének leölését,

b) a keletkezett hullák és hulladékok ártalmatlanítását,

c) a szigorított fertőtlenítést,

d) a 13. § b) pontjában részletezett védőkörzeten belül, az érintett telephely köré húsz kilométeres körben védőzóna létesítését,

e) a védőzónán belül található telephelyekre a 3-4. §-ban foglalt intézkedések kiterjesztését,

f) *  a d) pont szerint létesített védőzónában a lófélék Földművelésügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) által elrendelt védőoltásának végrehajtását,

g) az f) pont szerint védőoltásban részesített lóféléknek a védőoltásra utaló tartós megjelölését,

h) az érintett telephelyen tartott ebek laboratóriumi vizsgálatát,

i) a beteg ebek kiirtását,

j) kiterjedt járványnyomozást a betegség terjedésének megakadályozására.

9. § *  A megyei kormányhivatal az oltási kötelezettség alól járványügyi, meteorológiai, földrajzi vagy ökológiai tényezőkre figyelemmel felmentést adhat.

10. § *  A megyei kormányhivatal a 8. § d) pontja szerinti védőzónát járványügyi, földrajzi, ökológiai, meteorológiai tényezők miatt, vagy a betegséggel érintett telephelyekről történt állatmozgatásra figyelemmel, kiterjesztheti.

11. § Amennyiben a 8. § d) pontja szerint meghatározott védőzóna más ország területére nyúlna át, erről a minisztérium az illető országot értesíti.

Járványügyi nyomozás

12. § *  A megyei kormányhivatal * 

a) meghatározza azt a vélhető időtartamot, ami a telephely befertőződése óta eltelt,

b) nyomozást rendel el az érintett, valamint minden más telephely lóféle-állományában, melyek a járványforrásból fertőződhettek,

c) feltérképezi a vektor előfordulási helyeit és eloszlását,

d) felderíti a lóféléknek az érintett telephelyre, illetve az érintett telephelyről az a) pontban megállapított időn belüli forgalmát, valamint az elhullott lófélék megsemmisítési körülményeit,

e) megállapítja, hogy az elhullott lófélék teteméhez ebek hozzáférhettek-e.

Védőkörzet és ellenőrző körzet

13. § A minisztérium

a) az intézkedések összehangolására bizottságot hoz létre,

b) *  az érintett telephely köré - figyelemmel a földrajzi elhelyezkedésre, a közigazgatási határokra és a járvány lefolyására - minimum száz kilométer sugarú körön belüli területre védőkörzetet rendel el. Ezzel egy időben a megyei kormányhivatal értesíti a védőkörzeten belül a települési (a fővárosban a fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzőjét/jegyzőit és a körzet fő közlekedési útjain jól látható „Védőkörzeti zárlat afrikai lópestis betegség miatt” feliratú táblát helyeztet ki,

c) *  a b) pontban említett értesítési kötelezettség mellett a védőkörzet köré (gyűrűszerűen) további ötven kilométerrel megnövelt (tehát összesen százötven kilométer sugárban) ellenőrző körzetet rendel el, amennyiben azon a területen a megelőző tizenkét hónapon belül a lóféléket afrikai lópestis betegség ellen nem immunizálták rendszeresen. Ezzel egy időben a megyei kormányhivatal a körzet fő közlekedési útjain jól látható, „Ellenőrző védőkörzeti zárlat afrikai lópestis betegség miatt” feliratú táblát helyeztet ki,

d) amennyiben a védőkörzet egy része valamely szomszédos állam területére esik, erről az illető országot értesíti,

e) a védő és ellenőrző körzet területére kéthetenként megismételt szúnyogirtást rendel el, amelyet tavasztól az első téli fagyok beálltáig folytatni kell.

14. § A körzetek megadott kiterjedési méretein a minisztérium módosíthat

a) járványügyi, meteorológiai, földrajzi és ökológiai tényezők,

b) a vektor előfordulási és elterjedtségi adatai,

c) a 12. §-ban részletezett járványnyomozási és laboratóriumi vizsgálati eredmények, valamint

d) a leküzdés, ezen belül a leölések és megsemmisítések végrehajtásának adatai

alapján.

15. § *  A megyei kormányhivatal a védőkörzet valamennyi, lófélét tartó telephelyére hatósági vizsgálatot rendel el. Ennek keretében * 

a) rendszeresen ellenőrzi a járványvédelmi készültséget,

b) klinikai vizsgálatokat és szúrópróbaszerű laboratóriumi vizsgálatokat végeztet,

c) ezek megtörténtéről jegyzőkönyvet készít.

16. § A minisztérium a 15. § előírásait a járvány lefolyásának jellegétől függően egyrészt kiegészítheti a védőkörzeten belül a lófélék rendszeres immunizálásával és az immunizált állatoknak a védőoltásra utaló tartós megjelölésével, másrészt a 15. § előírásait kiterjesztheti az ellenőrző körzetre.

17. § *  (1) *  A védőkörzet lótartó telephelyeiről lóféle csak kényszervágás céljából szállítható ki a járási hivatal engedélyével, a hatósági állatorvos felügyeletével, a védőkörzeten belül található vágóhídra. Amennyiben ebben a zónában ilyen vágóhíd nincs, a megyei kormányhivatal az ellenőrző körzeten belül jelöl ki kényszervágóhidat.

(2) *  Amennyiben az ellenőrző körzeten belül található telephelyről lóféle kényszervágása válik indokolttá, akkor azt az ellenőrző zóna egy vágóhídján kell elvégezni, amennyiben ilyen vágóhíd nincs, a megyei kormányhivatal engedélyével a lóféle a védőkörzet kényszervágóhídján levágható.

18. § Az ellenőrző zónában a lófélék immunizálása tilos.

A járványügyi intézkedések időtartama

19. § A 8-18. §-ok alapján foganatosított intézkedések minimum tizenkét hónapig maradnak érvényben, amennyiben a 8. § f) pontjában és a 16. §-ban részletezett immunizálások megtörténtek.

20. § A 17. §-ban foglaltaktól eltérően lóféle kiszállítható

a) *  a minisztérium engedélyével és feltételeivel a védő- és ellenőrző körzetekből, amennyiben a lófélét a megyei kormányhivatal felügyelete alatt álló, negyven napig tartó karanténba szállítják;

b) *  azonos immunstátusú állatok esetében a körzeteken belül a megyei kormányhivatal engedélyével az alábbiak szerint:

ba) nem vakcinázott állatokat, kedvező eredményű előzetes vizsgálat után, nem vakcinázott állatok közé,

bb) vakcinázott lóféléket vakcinázott lófélék közé akkor, ha az állatokat az immunizálásuk után tartósan megjelölték, ha az immunizálás a szállítandó állatok telephelyén, a szállítást megelőző hatvan napnál korábban történt, és ha az elszállítandó állatokat hivatalos dokumentum kíséri.

Készenléti terv

21. § *  (1) *  A járványkitörés gyors és eredményes felszámolását a megyei kormányhivatal által készített készenléti terv alapján kell végezni.

(2) *  A megyei kormányhivatal köteles minden olyan intézkedést meghozni, amivel az állattartók információkat kapnak a megelőzés és leküzdés szabályairól.

Nemzeti laboratórium

22. § *  A laboratóriumi vizsgálatok végzésére a NÉBIH jogosult, melynek feladatait a melléklet tartalmazza.

Jelentéstételi kötelezettség

23. § (1) *  Tekintettel az Európai Közösségek Bizottságának 2000/556/EK határozatára az állatbetegségek Közösségen belül történő bejelentésére vonatkozó 82/894/EGK Tanácsi irányelv módosításáról - figyelemmel a Tv. 26. §-ának d) pontjára - az afrikai lópestis betegség elsődleges és másodlagos kitörésekor a földművelésügyi miniszter huszonnégy órán belül írásban értesíti az Európai Unió Állategészségügyi Bizottságát (a továbbiakban: EÁB), valamint közvetlenül az Európai Unió tagországainak állat-egészségügyi hatóságát, ezzel egy időben a Nemzetközi Járványügyi Hivatalt (a továbbiakban: OIE).

(2) Az (1) bekezdés szerinti jelentésnek - mind az elsődleges, mind a másodlagos kitörés esetén - tartalmaznia kell:

a) a jelentés dátumát,

b) a jelentés időpontját,

c) az ország nevét,

d) a betegség nevét és a vírus szerotípusát,

e) a kitörés sorszámát,

f) a kitörés jellegét,

g) a kitöréssel kapcsolatos hivatkozási számot,

h) a régió és az állattartó telep földrajzi fekvését, beleértve a földrajzi szélességet és hosszúságot is,

i) egyéb területeket, melyeket érintenek a korlátozások,

j) a megerősítés dátumát,

k) a gyanú dátumát,

l) az első fertőződés feltételezett dátumát,

m) a betegség eredetét,

n) az igénybe vett ellenőrző intézkedéseket,

o) a helyszínen lévő fogékony állatok számát: [(a) ló, (b) szamár, (c) öszvér, (d) zebra],

p) a helyszínen klinikai tüneteket mutató állatok számát [o) pont (a)-(d)-ig],

q) a helyszínen elhullott állatok számát [o) pont (a)-(d)-ig],

r) a leölt állatállományok számát [o) pont (a)-(d)-ig],

s) a leölt állatok számát [o) pont (a)-(d)-ig].

(3) Az utolsó kitörés felszámolása után, a betegséggel kapcsolatos korlátozások megszüntetésekor csak az EÁB-nak kell jelentést küldeni. A jelentésnek tartalmaznia kell:

a) a jelentés dátumát,

b) a jelentés időpontját,

c) az ország nevét,

d) a betegség nevét és a vírus szerotípusát,

e) a betegséggel kapcsolatos korlátozások megszüntetésének a dátumát.

Záró rendelkezések

24. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) E rendelet 23. §-a a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

(3) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

a) a Tanács 92/35/EGK irányelve az afrikai lópestis ellenőrzésére vonatkozó szabályokról és intézkedésekről,

b) a Tanács 82/894/EGK irányelve a Közösségen belül bejelentendő állatbetegségekről, amelyet módosított a Bizottság 2000/556/EK határozata.

Melléklet a 31/2002. (IV. 19.) FVM rendelethez

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal feladatai * 

1. Kapcsolatot tart fenn a nemzetközi referencialaboratóriumokkal. Az afrikai lópestis diagnosztikai módszereit naprakész állapotban tartja, különös tekintettel

a) a vírus kimutatásának és azonosításának módszereire,

b) a vírustörzsek fenntartására,

c) a diagnosztikai munka tapasztalatainak nyilvántartására és összegezésére, továbbá

d) elemzi a vírus tulajdonságait annak érdekében, hogy az endémiás jelleg bizonyítható vagy kizárható, a betegség terjedése megelőzhető legyen.

2. A diagnózis felállítása során szerzett tapasztalatokat megosztja a nemzetközi diagnosztikai technikák harmonizálásában.

3. Részt vesz a hazai szakmai továbbképzésekben és a nemzetközi diagnosztikai technikák harmonizálásában.

4. Kölcsönös kapcsolatot tart fenn a lópestis világlaboratóriummal és az OIE-val.


  Vissza az oldal tetejére