A jogszabály mai napon ( 2019.10.18. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

61/2002. (VIII. 1.) FVM rendelet

az egyes állatok szaporításának, a szaporítóanyag felhasználásának, valamint behozatalának és kivitelének állat-egészségügyi feltételeiről

Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Áeü.) 45. §-a 11. pontjában, valamint az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Átv.) 49. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § (1) A rendelet szabályozza az 1-6. számú melléklet szerinti állatok (házi- és díszállatok, vad, baromfi és egyéb szárnyas fajok) szaporítása, szaporítóanyagának előállítása, forgalmazása és felhasználása állat-egészségügyi feltételeit, továbbá e tevékenységeket végzők kötelezettségeit.

(2) Nem alkalmazható a rendelet az (1) bekezdés szerinti állatok engedélyezett tudományos kísérletek céljára tenyésztett egyedei esetében, ha szaporításuk vagy szaporítóanyag-előállításuk eltérő módon indokolt.

(3) Természetvédelmi oltalom, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó állatfajok, valamint a védett őshonos és veszélyeztetett háziállatfajták egyedei esetében e rendelet előírásait a külön jogszabályokban meghatározott feltételekkel összhangban kell alkalmazni.

(4) *  A kizárólag a sperma tárolását végző spermatároló központok engedélyezése esetében az egyes mezőgazdasági állatfajok spermatároló központjainak létesítéséről és üzemeltetésük rendjéről szóló jogszabály előírásait kell alkalmazni.

2. § A rendelet alkalmazásában:

1. Szaporítóanyag forgalmazás: szaporítóanyagnak nem az előállítására használt állatállományban történő felhasználása vagy ilyen célra való átadása.

2. Köztenyésztés: ha az apaállatot (illetve szaporítóanyagát) nem annak tartási helyéről származó állatállomány egyedével szaporítják.

3. Szaporítás: nőivarú állat természetes úton történő fedeztetése, mesterséges termékenyítése, továbbá genetikai anyagának felhasználása utód létrehozása céljából.

4. *  Embriógyűjtő munkacsoport: az embrióátültető állomáson munkavégzésre irányuló jogviszony keretében foglalkoztatott szakemberekből álló csoport, amely elsődlegesen embriók gyűjtésével, valamint feldolgozásával és tárolásával foglalkozik.

5. *  Embrióelőállító munkacsoport: az embrióátültető állomáson munkavégzésre irányuló jogviszony keretében foglalkoztatott szakemberekből álló csoport, amely elsődlegesen embriók előállításával, valamint feldolgozásával és tárolásával foglalkozik.

Az állatok szaporításának általános állat-egészségügyi feltételei

3. § (1) Szaporítás céljára csak olyan, egészséges hím- és nőivarú állatot lehet használni, amely fedeztetéssel, mesterséges termékenyítés útján, illetve genetikai anyagának felhasználása során átvihető fertőző és parazitás betegségektől mentes, feltéve, ha az elismert tenyésztő szervezet apaállat minősítéssel látja el a hímivarú állatot.

(2) Nem használható szaporítás céljára az olyan állat, amelyik öröklődő betegséggel, az utódok egészségét várhatóan súlyosan károsító, átörökíthető fejlődési rendellenességgel terhelt, még akkor sem, ha az elismert tenyésztő szervezet fajra, illetve fajtára vonatkozó leírása nem tekinti azt tenyésztésből kizáró oknak.

(3) Fedeztetés, spermanyerés céljára kizárólag olyan állatot lehet használni, amelynek ivarszerve fedeztetésre, termékenyítésre alkalmas és megfelel e rendelet előírásainak.

(4) Az e rendelet szerinti állatok szaporításának részletes állat-egészségügyi feltételeit az 1-6. számú melléklet határozza meg.

A szaporítási létesítmények

A mesterséges termékenyítő állomás üzemeltetésének részletes feltételei

4. § (1) *  A mesterséges termékenyítő állomás üzemeltetését a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) engedélyezi.

(2) *  A járási hivatal a mesterséges termékenyítő állomások járványügyi, állatvédelmi és -higiéniai alkalmasságának megállapításához az alábbi feltételek meglétét vizsgálja:

a) a telepet olyan kerítéssel vették körül, amely megakadályozza illetéktelen személyek, továbbá állatok behatolását;

b) szarvasmarhát, illetve sertést tartó létesítmény esetében „fekete-fehér rendszerű” öltözőt alakítottak ki, aminek az utcai ruha tárolására szolgáló külső öltözőjét mosdó-zuhanyzó helyiség választja el a munkaruhákat tároló belső öltözőtől;

c) a kapubejárónál az útburkolat jellege lehetővé teszi a jármű kerekeinek fertőtlenítését vagy e célra megfelelő gépet alkalmaznak;

d) *  az állati hullák gyűjtésére és elszállítására alkalmas konténert tartanak, vagy a hulla elszállításáról haladéktalanul gondoskodnak;

e) az elhullott állatok kórboncolására elkülönített fertőtleníthető helyiséggel rendelkeznek;

f) a kerítés vonalában helyezték el a külső személy- és járműforgalomhoz kapcsoló építményeket;

g) az állattartó épület padozata, oldalfala könnyen takarítható, fertőtleníthető, a keletkezett szennyvíz, trágya, illetve lé maradéktalanul eltávolítható, a padozat csúszásmentessége, a helyiség szellőztetése és világítása biztosított, a berendezés könnyen takarítható és fertőtleníthető, így az állatok egészségét és testi épségét nem veszélyezteti. Az épület alkalmas arra is, hogy megvédje az állatot az időjárás káros hatásaitól;

h) *  rendelkeznek zárható helyiséggel az állatok elszállásolására, valamint az állat fajának, fajtájának megfelelő mozgásigény kielégítésére szolgáló kifutóval, karámmal, amely fizikailag el van választva a spermagyűjtő, -feldolgozó és -tároló helyiségektől;

i) az épületek, az alkalmazott tartási és egyéb technológiák megfelelnek az állatok védelméről és kíméletéről szóló külön jogszabályok előírásainak.

(3) A mesterséges termékenyítő állomás üzemeltetésénél biztosítani kell:

a) az elkülönítést olyan egyedek számára, amelyeknél pozitív eredménnyel zárultak a rendeletben előírt vizsgálatok vagy betegség klinikai tünetét mutatják ki;

b) a sperma nyerésére szolgáló helyet, beleértve a felhasznált eszközök tisztítására és fertőtlenítésére szolgáló külön helyiséget;

c) a sperma kezelésére alkalmas tisztítható, fertőtleníthető külön helyiséget;

d) a sperma tárolására alkalmas helyiséget (nem szükségszerűen azon a telephelyen, ahol termelését, feldolgozását végzik);

e) az a)-d) pontokban leírt könnyen takarítható és fertőtleníthető helyiségeknek egymástól, valamint az állatok elhelyezésére szolgáló helyiségtől való fizikai elkülönítettségét;

f) a szigorú telepi zártságot, a telepen tartott egyed más állományhoz tartozó állattal való kapcsolatának megelőzését.

5. § (1) *  Mesterséges termékenyítő állomáson csak a spermanyerés céljára tartott, azonos fajú, hímivarú egyedek tarthatók. Kivételesen a járási hivatal engedélyével és előírt feltételeivel más fajú és nemű állat is tartható, amelyik a létesítmény működtetéséhez szükséges és nem jelent a spermatermelésre használt egyedre egészségügyi kockázatot.

(2) Valamennyi spermatermelésre használt egyedről részletes állat-egészségügyi feljegyzést kell készíteni, ami a mesterséges termékenyítő állomásra érkezésétől kezdődően végigkíséri az állatot. A nyilvántartásban időrendi sorrendben fel kell tüntetni a kötelező állat-egészségügyi és tenyésztéshigiéniai vizsgálatok időpontját és eredményeit.

(3) *  Mesterséges termékenyítő állomásra csak hatósági állatorvosi ellenőrzés alatt álló, ellenőrzött és engedélyezett tenyészetből származó tenyészállatot lehet beszállítani a külön jogszabálynak megfelelő karanténban történt elhelyezése után. Valamennyi, a telepen történő állatelhelyezéssel és elszállítással kapcsolatos eseményt ellenőrizhető módon nyilván kell tartani.

6. § (1) A mesterséges termékenyítő állomáson csak a külön jogszabályban előírt szakirányú képesítéssel rendelkező és nyilvántartásba vett szakszemélyzetet lehet alkalmazni.

(2) Az állatok elhelyezésére szolgáló, illetve a 4. § (3) bekezdés szerinti helyiségekbe csak az ott dolgozók, illetve a munkavégzés céljából időszakosan érkezők léphetnek be, az előírt feltételekkel.

(3) *  A látogatók a (2) bekezdés szerinti helyiségekbe csak az illetékes járási főállatorvos által előírt higiéniai feltételek betartásával és megfelelő kísérettel léphetnek be.

7. § (1) Az üzemeltető köteles gondoskodni a mesterséges termékenyítő állomáson elhelyezett állatállomány folyamatos állat-egészségügyi ellátásáról, valamint a szaporítóanyag előállításával, kezelésével kapcsolatos tevékenység folyamatos állatorvosi felügyeletéről.

(2) Az elhullott állatot boncolás céljából el kell szállítani az illetékes állat-egészségügyi intézetbe.

(3) *  A felügyeletet ellátó járási hivatal köteles minden naptári évben legalább két alkalommal - a szezonális szaporodású állatok esetében a tenyészidőszakban évente legalább egyszer - ellenőrző vizsgálatot tartani az engedélyezés és működés feltételeire vonatkozó szempontok vizsgálata és igazolása céljából, szükség esetén a nyilvántartások, a szabványos működési eljárások és belső audit alapján. A járási hivatal az (1) és (2) bekezdésben foglaltak ellenőrzésén kívül a következő feltételek teljesülését ellenőrzi: * 

a) az állomáson tartott állatok egyikét sem használják természetes fedeztetésre

aa) lófélék, juh és kecske esetében az első spermavétel időpontja előtti legalább harminc napos időszakban és a spermagyűjtési időszak során,

ab) szarvasmarha és sertés esetében a mesterséges termékenyítésről, az embrióátültetésről, az állati szaporítóanyagok előállításáról, felkínálásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló jogszabályban meghatározott időszakban;

b) a sperma gyűjtését, feldolgozását és tárolását kizárólag az e célokra fenntartott helyiségekben, a higiéniai előírások betartásával végzik, a termelt sperma más eredetű szaporítóanyaggal nem keveredhet;

c) a gyűjtés és a feldolgozás során a spermával vagy a donor állattal érintkezésbe kerülő valamennyi eszközt - az új, egyszer használatos és használat után eldobandó eszközök (a továbbiakban: egyszer használatos eszközök) kivételével - használat előtt megfelelően fertőtlenítik vagy sterilizálják;

d) a sperma feldolgozásához használt állati eredetű termékeket - a hígítókat, adalékokat vagy spermahígítókat is beleértve - olyan forrásból szerzik be, amely nem jelent állat-egészségügyi kockázatot, vagy használatuk előtt oly módon kezelik azokat, hogy ne jelentsenek ilyen kockázatot;

e) a sperma tartósításához vagy tárolásához használt kriogén anyagot korábban más termékhez nem használták;

f) a tároló- és a szállítóedényeket - az új, egyszer használatos és használat után eldobandó edények (a továbbiakban: egyszer használatos edények) kivételével - minden töltési művelet megkezdése előtt megfelelően fertőtlenítik vagy sterilizálják;

g) a sperma minden adagját, illetve a további feldolgozásra szánt sperma minden ejakulátumát egyértelműen jelölik meg oly módon, hogy abból könnyen meg lehessen állapítani a sperma begyűjtésének időpontját, a donor állat faját, fajtáját és azonosítását, valamint a spermagyűjtő állomás engedélyezési számát;

h) a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) dokumentációs vagy laboratóriumi vizsgálata alapján a sperma hígításához használt oldat tartalmazza az előírt hatékonyságú antibiotikumot;

i) vezetik az előírt állategészségügyi nyilvántartásokat;

j) a spermatermelésre használt állatokat igénybevételüknek megfelelően takarmányozzák, és elhelyezésük, tartásuk megfelel az állatvédelmi előírásoknak.

Az embrióátültető állomás üzemeltetésének és az embriógyűjtő- és előállító munkacsoportok működésének részletes feltételei * 

8. § *  (1) *  Az embrióátültető állomás üzemeltetését a járási hivatal engedélyezi.

(2) Az embriók gyűjtését, feldolgozását és tárolását az állattenyésztésről szóló törvényben, illetve az embrióátültetésről, mesterséges termékenyítésről és az állati szaporítóanyagok előállításáról, felkínálásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló rendeletben előírt módon az embrióátültető állomás nyilvántartásba felvett állatorvosának vagy az ő megbízásából egy vagy több olyan szakértelemmel rendelkező technikusnak kell végezni, akiket az állomás állatorvosa megfelelő képzésben részesített a vonatkozó higiéniás, betegségmegelőzési és laboratóriumi alapelvek, technikák tekintetében.

(3) Az embrióátültető állomás állatorvosa felelős az embriógyűjtő, illetve embrióelőállító munkacsoport által végzett feladatokért, különösen:

a) a donor állat azonosításáért és állategészségügyi státuszának ellenőrzéséért,

b) a donor állatok egészségügyi ellátásáért,

c) a fertőtlenítési és higiéniai eljárásokért,

d) a (4) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetéséért.

(4) Az embriógyűjtő, illetve embrióelőállító munkacsoport tevékenységéről köteles nyilvántartást vezetni, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:

a) minden donor állat faját, fajtáját, születési idejét és azonosító adatait;

b) a donor állatok egészségügyi előtörténetét, diagnosztikai vizsgálatainak adatait és eredményeit, valamint a donor állatokon végrehajtott kezeléseket és vakcinázásokat;

c) a petefészkek, petesejtek és embriók gyűjtésének, tárolásának, feldolgozásának helyét és idejét;

d) az embriókon esetlegesen végrehajtott azon mikromanipulációs technikákat, melyek a zona pellucidán való áthatolással jártak;

e) az embriók azonosítására szolgáló adatokat, és amennyiben ismert, a rendeltetési hely adatait.

(5) Az in vitro megtermékenyítésből származó embriókesetében az embriók beazonosítása történhet az embriótétel alapján, de a (4) bekezdés szerinti nyilvántartásnak tartalmaznia kell a petefészkek, illetve a petesejtek gyűjtési helyének és idejének részleteit. A (4) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő donor állatok származási gazdaságának is azonosíthatónak kell lennie.

(6) Az embriógyűjtő, illetve embrióelőállító munkacsoport köteles a (4) bekezdés szerinti nyilvántartást az embriók kereskedelmi forgalomba vagy importra kerülését követő öt évig megőrizni.

(7) A donor és recipiens állománynak, a kimosó egységnek, valamint az embriókezelő laboratóriumnak állatorvosi felügyelet alatt kell állnia.

8/A. § *  (1) Az embrióátültető állomásnak rendelkeznie kell az embriók vizsgálatára, feldolgozására és csomagolására szolgáló állandó vagy mozgó laboratóriummal. A laboratóriumnak rendelkeznie kell az üzemeltetési engedélyben feltüntetett technológiákhoz szükséges berendezéssel, de legalább egy tisztítható és fertőtleníthető munkafelülettel, valamint egy optikai mikroszkóppal vagy sztereomikroszkóppal és szükség esetén mélyhűtő berendezéssel.

(2) Az állandó laboratóriumnak az (1) bekezdésben foglaltakon felül rendelkeznie kell:

a) olyan helyiséggel, amelyben az embriókat kezelni lehet, és amely fizikailag el van választva attól a területtől, amelyet a begyűjtés során a donor állatok kezelésére használnak,

b) olyan helyiséggel vagy területtel, amely az eszközök tisztítására vagy sterilizálására szolgál, az egyszer használatos eszközök kivételével, és

c) az embriók tárolására szolgáló helyiséggel.

(3) A mozgó laboratórium hordozó járművének az (1) bekezdésben foglaltakon felül rendelkeznie kell egy olyan résszel, amely két elkülönített egységből áll. Az egyik egység a szaporítóanyag vizsgálatára és feldolgozására szolgáló, tiszta rész, a másik egység a használat során a donor állatokkal kapcsolatba kerülő eszközök és anyagok tárolására szolgál. A mozgó laboratórium csak egyszer használatos eszközöket használhat, kivéve, ha a szaporítóanyag gyűjtéséhez és feldolgozásához szükséges folyadékokkal és egyéb készítményekkel történő ellátásának, valamint eszközei sterilizálásának biztosítása megoldható egy állandó laboratórium útján.

(4) Az épületek és laboratóriumok tervezését és kialakítását, valamint az embriógyűjtő, illetve embrióelőállító munkacsoport által végzett feladatokat olyan módon kell kivitelezni, hogy az embriók keresztszennyeződését elkerüljék.

(5) Az embrióátültető állomás tárolóhelyiségeinek könnyen tisztíthatónak és fertőtleníthetőnek kell lennie, valamint rendelkeznie kell

a) legalább egy zárható helyiséggel a petesejtek és embriók tárolásának céljára;

b) állandó nyilvántartással a petesejtek és embriók mozgatásáról, feltüntetve legalább a petesejtek és embriók azonosító számát, valamint azok feladási, illetve rendeltetési helyét;

c) a petesejtek és embriók tárolására szolgáló edényekkel, amelyeket olyan helyen tárolnak, amely az embriógyűjtő, illetve embrióelőállító munkacsoport állatorvosának ellenőrzése alatt áll.

8/B. § *  (1) A járási hivatal a járványügyi kockázatok figyelembevételével engedélyezheti a sperma tárolását a 8/A. § (5) bekezdésében meghatározott tárolóhelyiségekben, amennyiben a sperma * 

a) megfelel az egyes élő állatok és termékek Európai Unión belüli kereskedelmével kapcsolatos állategészségügyi és állattenyésztési ellenőrzésekről szóló jogszabály vonatkozó követelményeinek;

b) tárolása az embrióelőállító munkacsoport működése céljából történik, elkülönített tárolóedényekben a petesejtek és embriók tárolására szolgáló helyiségekben.

(2) Járványügyi okból korlátozás alatt álló területen embriókinyerés és -átültetés nem végezhető.

8/C. § *  (1) A 8-8/B. §-ban foglaltakon túl az embrióelőállító munkacsoportra a (2)-(4) bekezdésben foglalt követelményeket is alkalmazni kell.

(2) Az embrióelőállító munkacsoport tagjait a 8. § (2) bekezdésében foglaltakon túl az embrióátültető állomás állatorvosa képzésben részesíti a steril körülmények között végzett munkánál alkalmazott eljárásokra vonatkozóan is.

(3) Az embrió-előállítással is foglalkozó embrióátültető állomás állandó laboratóriumának a 8/A. § (2) bekezdésében foglaltakon túl rendelkeznie kell

a) az üzemeltetési engedélyben feltüntetett technológiákhoz szükséges felszereléssel és berendezésekkel, többek között külön helyiségekkel a petesejtek petefészkekből történő eltávolítására, a petesejtek és az embriók feldolgozására, valamint az embriók tárolására;

b) lamináris légáramlást biztosító vagy egyéb megfelelő berendezéssel vagy eljárással az összes olyan technikai művelet végzéséhez, amelyek különleges steril körülményeket igényelnek, így különösen a petesejtek, embriók és spermák feldolgozása.

(4) A sperma centrifugálását a lamináris légáramú vagy egyéb megfelelő berendezésen kívül is végre lehet hajtani, amennyiben az a higiéniai óvintézkedések teljes körű betartása mellett történik.

(5) Amennyiben a petesejteket és a többi szövetet a vágóhídon gyűjtik be, az embrióelőállító munkacsoportnak rendelkeznie kell a petefészkeknek és az egyéb szöveteknek a feldolgozó laboratóriumba való higiénikus és biztonságos módon történő elszállításához szükséges megfelelő felszereléssel.

A spermára, petesejtre és embrióra alkalmazandó különös követelmények * 

9. § *  (1) A sperma gyűjtésére, feldolgozására, tartósítására vagy fagyasztására használt minden eszközt használat előtt megfelelő módon fertőtleníteni vagy sterilizálni kell, az egyszer használatos eszközök kivételével.

(2) A fagyasztott spermát

a) olyan tárolóedényekben kell elhelyezni és tárolni, amelyeket megtisztítottak és fertőtlenítettek vagy sterilizáltak, vagy egyszer használatosak, valamint olyan kriogén anyaggal kell kezelni, amelyet korábban más termékekhez nem használtak;

b) az elszállítást vagy felhasználást megelőzően a gyűjtés időpontjától számított legalább harminc napig engedélyezett létesítményben kell tárolni.

(3) A kereskedelemre szánt spermát

a) más tagállamba olyan szállítóedényekben kell szállítani, amelyeket használatuk előtt megtisztítottak és fertőtlenítettek vagy sterilizáltak, vagy egyszer használatosak, és amelyeket az engedélyezett spermagyűjtő állomásokról vagy spermatároló központokból történő elszállításuk előtt lepecsételtek és - a vonatkozó egészségügyi bizonyítvány számával megegyező számmal - sorszámoztak;

b) meg kell jelölni olyan módon, hogy a műszalmákon vagy az egyéb csomagokon szereplő szám megegyezzen a vonatkozó egészségügyi bizonyítvány számával és azon az edényen feltüntetett számmal, amelyben azt tárolják és szállítják.

9/A. § *  (1) Az in vivo kinyert embriók az e rendeletben foglalt követelményeknek megfelelő spermával történő mesterséges megtermékenyítés útján fogannak, és gyűjtésük, feldolgozásuk és tartósításuk az alábbi feltételek betartásával történik:

a) embriókat engedélyezett embrióátültető állomáson működő embriógyűjtő munkacsoport gyűjti be és dolgozza fel úgy, hogy azok ne kerülhessenek kapcsolatba semmilyen másik tételbe tartozó, e rendelet követelményeinek nem megfelelő embrióval;

b) az embriókat olyan helyen gyűjtik, amely el van választva az adott gazdaság vagy létesítmény egyéb részeitől, és amely megfelelően karbantartott, továbbá könnyen tisztítható és fertőtleníthető anyagokból épült;

c) az embriók feldolgozása (vizsgálat, mosás, kezelés, elhelyezés azonosított steril műszalmákban, ampullákban vagy egyéb csomagolásban) olyan állandó laboratóriumban, vagy olyan mozgó laboratóriumban történik, amely a betegségre fogékony fajok tekintetében olyan területen helyezkedik el, amely körül tíz kilométeres sugarú körzetben az előző harminc napban ragadós száj- és körömfájás nem fordult elő;

d) az embriók gyűjtéséhez, kezeléséhez, mosásához, fagyasztásához és tárolásához egyszer használatos vagy használat előtt a Nemzetközi Embrióátültetési Társaság kézikönyve (a továbbiakban: IETS-kézikönyv) szerint sterilizált, illetve tisztított és fertőtlenített eszközöket használnak;

e) az embriók tartósításához vagy tárolásához használt kriogén anyagot korábban más termékhez nem használták;

f) az embriók kezelése során felhasznált műszalmát, ampullát vagy egyéb csomagolást egyértelműen azonosítják az IETS-kézikönyv szabványosított rendszere szerinti címkékkel.

(2) Embriók gyűjtéséhez, feldolgozásához, mosásához vagy tárolásához használt közegekben és oldatokban alkalmazott bármely állati eredetű biológiai terméknek kórokozó szervezetektől mentesnek kell lennie. Az embriók gyűjtése, fagyasztása és tárolása során használt közegeket és oldatokat az IETS-kézikönyv alapján jóváhagyott módszerek szerint kell sterilizálni, és olyan módon kell kezelni, hogy a steril állapot fennmaradjon. Az embriók gyűjtéséhez, feldolgozásához, mosásához vagy tárolásához használt közegekhez és oldatokhoz szükség esetén az IETS-kézikönyv szerint antibiotikumok adhatók.

(3) *  Az embriókat meg kell mosni. Az embriók zona pellucidájának vagy lóembrió esetében az embriózsáknak mosás előtt és közvetlenül mosás után is épnek kell lennie, valamint a szabványos mosási eljárást a tripszin enzimmel történő mosással kell kiegészíteni az IETS-kézikönyv szerint, amennyiben ez bizonyos vírusok inaktiválása vagy eltávolítása érdekében ajánlott. A különböző donor állatoktól származó embriók nem moshatók együtt.

(4) *  Az in vivo kinyert embriók zona pellucidájának vagy lóembrió esetében az embriózsáknak teljes felületét meg kell vizsgálni legalább ötvenszeres nagyítással, és igazolni kell, hogy az sértetlen és mentes minden hozzátapadt anyagtól. A vizsgálaton átesett egy tételhez tartozó embriókat az (1) bekezdés f) pontja szerint megjelölt steril műszalmában, ampullában vagy egyéb csomagolásban kell elhelyezni, és azokat azonnal le kell zárni.

(5) Az in vivo kinyert embriókat a lehető leghamarabb le kell fagyasztani, és az embriógyűjtő munkacsoport állatorvosának ellenőrzése alatt álló helyen kell tárolni. A mélyhűtéses tárolásnál egy konténerben különböző donorok embriói is elhelyezhetők, ha a kiszerelés, jelölés, és csomagolás során azokat elkülönítik.

(6) Az IETS-kézikönyvnek megfelelően minden embriógyűjtő munkacsoportnak a tevékenységéből származó rutinmintát kell beküldenie az életképtelen embriókból vagy petesejtekből, öblítő folyadékokból vagy mosófolyadékokból a NÉBIH-nek, baktérium- és vírusfertőzöttséget ellenőrző hatósági vizsgálat céljára.

9/B. § *  (1) A 9/A. §-ban megállapított feltételek megfelelően vonatkoznak a petesejtek in vitro megtermékenyítésre, illetve a petefészkek és más szövetek in vitro tenyésztésre történő felhasználására.

(2) *  A donor állatok származási gazdaságai a járási hivatal felügyelete alá tartoznak.

(3) A petefészek és az egyéb szövetek - akár egyedi állatoktól, akár donorok gyűjtési tételétől - a vágóhídnak az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról szóló 854/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelő hatósági engedéllyel rendelkező vágóhídról is gyűjthetők, amennyiben a vágóhidat felügyelő állatorvos a potenciális donor állatokon az ante mortem és post mortem vizsgálatokat elvégeztette, és igazolta, hogy azok az állatokra átterjedő fertőző betegségek tüneteitől mentesek. A vágóhídnak a betegségre fogékony fajok tekintetében olyan területen kell elhelyezkednie, amely körül tíz kilométeres sugarú körzetben az előző harminc napban ragadós száj- és körömfájás nem fordult elő.

(4) A petefészek tételei nem kerülhetnek a feldolgozó laboratóriumba a donor állat post mortem vizsgálatának befejezése előtt.

(5) A petefészek és egyéb szövet eltávolításához és szállításához használt felszerelést használat előtt meg kell tisztítani és fertőtleníteni vagy sterilizálni kell. A felszerelést kizárólag erre a célra lehet felhasználni.

9/C. § *  (1) A 9/A. §-ban megállapított feltételek megfelelően vonatkoznak az in vitro létrehozott embriók feldolgozására.

(2) Az in vitro létrehozott embriók e rendelet követelményeinek megfelelő spermával történő mesterséges megtermékenyítés útján fogannak.

(3) Az in vitro tenyésztési időszak befejeztével, de az embriók fagyasztását, tárolását és szállítását megelőzően az embriókat meg kell mosni, és a 9/A. § (3) és (4) bekezdésében leírt kezeléseknek kell alávetni.

(4) A különböző egyedi donor állatokból származó embriók vagy a különböző gyűjtési tételhez tartozó embriók nem moshatók együtt.

(5) A különböző egyedi donor állatoktól származó embriók vagy a különböző gyűjtési tételhez tartozó embriók nem tárolhatók ugyanabban a műszalmában, ampullában vagy egyéb csomagolásban.

9/D. § *  (1) A mikromanipulált embriók feldolgozása esetén bármely, a zona pellucida épségét veszélyeztető mikromanipulációt megelőzően, minden embriót vagy petesejtet a 9/A-9/C. §-ban megállapított egészségügyi feltételeknek megfelelően kell begyűjteni és feldolgozni.

(2) A zona pellucidán való áthatolással járó mikromanipulálást megfelelő laboratóriumi létesítményben és az emriógyűjtő, illetve embrióelőállító munkacsoport feljogosított állatorvosának felügyelete alatt kell végrehajtani.

9/E. § *  (1) Minden embriógyűjtő és -előállító munkacsoportnak biztosítania kell, hogy az embriókat megfelelő hőmérsékleten tárolják az előírt tárolóhelyiségekben. A fagyasztott embriókat az elszállítást megelőzően a gyűjtés vagy előállítás időpontjától számított legalább harminc napig engedélyezett létesítményben kell tárolni.

(2) A kereskedelemre szánt embriókat más tagállamba olyan edényekben kell szállítani, amelyeket használatuk előtt megtisztítottak és fertőtlenítettek vagy sterilizáltak, vagy amelyek egyszer használatosak, és amelyeket az engedélyezett tárolóhelyiségekből történő elszállításuk előtt lepecsételtek és sorszámoztak. A műszalmákat, ampullákat vagy egyéb csomagolást meg kell jelölni olyan módon, hogy a műszalmákon, ampullákon vagy egyéb csomagokon szereplő szám megegyezzen az egészségügyi bizonyítvány számával és azon az edényen feltüntetett számmal, amelyben azokat tárolják és szállítják.

A mesterséges termékenyítő állomások és embrióátültető állomások hatósági ellenőrzése * 

10. § (1) *  A járási hivatal évente egyszer köteles állategészségügyi és állattenyésztési szempontból ellenőrizni a mesterséges termékenyítő állomásokat és az embrióátültető állomásokat, amelynek során jogosult vizsgálat céljára térítésmentesen mintát venni (az életképes embrió kivételével, amely csak indokolt esetben mintázható). A járási hivatal a vizsgálati mintákat megküldi a NÉBIH-nek.

(2) * 

(3) *  Az ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(4) *  A mesterséges termékenyítő állomásokon tartott apaállatokon a járási hivatal által elrendelt kezeléseket vagy vakcinázásokat az állattartó, illetve az üzemben tartó költségére kell elvégezni.

(5) *  A járási hivatal intézkedése alapján az állat-egészségügyi előírásoknak meg nem felelő apaállatot a mesterséges termékenyítő állomásról el kell távolítani, és a köztenyésztésből ki kell zárni.

(6) *  Az embrióátültető állomást a járási hivatal felügyeli, aki minden naptári évben legalább egyszer ellenőrzést végez az engedélyezés és a működés feltételeire vonatkozó szempontok vizsgálata és igazolása céljából, szükség esetén a nyilvántartások, a szabványos működési eljárások és belső auditok alapján az embriók gyűjtésére, feldolgozására és tárolására vonatkozóan.

A szaporítóanyag forgalmazása

11. § (1) *  Kizárólag engedélyezett mesterséges termékenyítő állomáson, e rendelet előírásai alapján termelt, kezelt, tárolt, valamint engedélyezett spermatároló központban e rendelet előírásai alapján kezelt, illetve tárolt sperma forgalmazható, feltéve ha az a forgalmazás, illetve a felhasználás időpontjában is megfelel az állat-egészségügyi, valamint az állattenyésztési előírásoknak, továbbá termékenyítésre alkalmas.

(2) *  A mesterséges termékenyítő állomás szakembere a higiéniai szabályok betartásával az apaállat tartási helyén is végezhet friss spermás termékenyítést. E tevékenységhez a NÉBIH engedélye és az illetékes járási hivatal előzetes hozzájárulása szükséges.

(3) Szaporítás céljára tilos mélyfagyasztott szaporítóanyag felhasználása a fagyasztástól számított harminc napon belül. A szaporítóanyagot a felhasználásáig folyékony nitrogént tartalmazó konténerben kell tárolni, oly módon, hogy az ne szennyeződjön.

12. § (1) Köztenyésztésben természetes fedeztetésre csak a rendeletben előírt, a mesterséges termékenyítő állomásokon spermatermelésre használható apaállatokra érvényes állat-egészségügyi feltételeknek megfelelő egyedek alkalmazhatók.

(2) *  A járási hivatal intézkedése alapján a rendelet előírásainak meg nem felelő apaállatot a köztenyésztésből ki kell zárni.

(3) Kizárólag engedélyezett embrióátültető állomáson, a rendelet előírásai alapján termelt, kezelt, tárolt életképes embrió forgalmazható, ha az a forgalmazás, illetve a felhasználás időpontjában is megfelel az állat-egészségügyi, valamint az állattenyésztési hatóságok előírásainak.

(4) *  A köztenyésztésben fedeztetésre használt apaállatok tartásának állat-egészségügyi követelményeit az illetékes járási hivatal határozza meg.

A szaporítóanyag behozatalának és kivitelének részletes szabályai

13. § *  (1) A beérkezett és az állategészségügyi határállomás által beléptetett mélyhűtött szaporítóanyagot - a 6. számú melléklet szerinti fajok kivételével - a NÉBIH által üzemeltetett központi elkülönítő lerakatban ellenőrzés alá kell vonni.

(2) *  Az elkülönítő állategészségügyi járványügyi felügyeletét a járási hivatal látja el.

(3) *  A beérkezett tételek elkülönítése az állategészségügyi vizsgálatok és a NÉBIH laboratóriuma által végzett minősítő vizsgálatok befejezését követően, a járási hivatal engedélye alapján oldható fel.

(4) A beérkezett mélyhűtött spermát csak engedélyezett mesterséges termékenyítő állomás vagy spermatároló központ útján lehet forgalmazni.

(5) A NÉBIH a (1)-(4) bekezdésben foglaltaktól eltérő, a felhasználás helyén végrehajtandó ellenőrzést is előírhat az embrió, nem mintázható egyedi tételek, lósperma vagy azonnali felhasználású friss sperma esetében.

Az állatok művi és természetes szaporításának állat-egészségügyi feltételei

14. § (1) *  Mesterséges termékenyítést és embrióátültetést a nőivarú állat tulajdonosának megbízásából, illetve alkalmazásában kizárólag állatorvos vagy e tevékenységre jogosult szakirányú képesítéssel rendelkező személy (inszeminátor vagy embrióátültetést végző szakember) végezhet. A tevékenység végzésére szóló engedélyt a NÉBIH adja ki.

(2) *  A mesterséges termékenyítést és az embrióátültetést végző szakember köteles az engedélyezett működési területén a tevékenység megkezdése előtt az illetékes járási hivatalnál bejelentkezni, továbbá az általa előírt járványvédelmi és higiéniai intézkedéseket betartani.

(3) *  Az inszeminátorok és az embrióátültetést végző szakemberek működési területéről a járási hivatal nyilvántartást vezet, tevékenységüket a mesterséges termékenyítésért felelős területi állatorvos útján szakmailag felügyeli. A járási hivatal a NÉBIH-nél kezdeményezi a névjegyzékből való törlését annak a személynek, aki a jogszabályok be nem tartásával, illetve a szakmai szabályok megsértésével végzi tevékenységét.

(4) Az inszeminátor és az embrióátültetést végző szakember köteles külön jogszabályban előírt módon dokumentálni tevékenységét, illetve az előírt nyilvántartásokat vezetni. A tevékenységet a területi mesterséges termékenyítésért felelős állatorvos a számítógépes adatbázis jelzése alapján tizenöt napon belül, de legalább három havonta ellenőrzi. A nyilvántartásnak alkalmasnak kell lenni az adott időszakban termékenyítésre került állatok azonosítására.

(5) *  A járási hivatalok illetékességi területén végzett termékenyítésekről a számítógépes nyilvántartást végző NÉBIH az illetékes járási hivatal kérésére, de legalább negyedévente hatósági ellenőrzés, illetve járványügyi nyomozás céljára adatot szolgáltat.

15. § (1) *  A szolgáltatásként végzett természetes fedeztetésről az apaállat tartója köteles a jogszabályban előírt nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásban fel kell tüntetnie a vakcinázásokat és vizsgálatokat, amelyeket a járási hivatal legalább félévente ellenőriz. A nyilvántartásnak tartalmazni kell az apaállattal meghatározott időszakban érintkezésbe került állat azonosításra alkalmas adatait.

(2) *  A köztenyésztésben természetes fedeztetésre használt apaállat tartója a használat helye szerint illetékes járási hivatalnak köteles bejelenteni az adott területen tervezett fedeztetést, egyidejűleg a szükséges iratok bemutatásával igazolnia kell, hogy az apaállat megfelel e rendeletben előírt feltételeknek.

(3) *  Az állattartó költségére a köztenyésztésben vagy mesterséges termékenyítés céljából tartott apaállatokat a járási hivatal által meghatározott betegségek ellen immunizálni kell, illetve vizsgálni kell a mellékletekben megnevezett betegségek előfordulását.

16. § (1) *  Azt a hímivarú állatot, amelyet apaállattá történő minősítés nélkül vagy az állat-egészségügyi előírások figyelmen kívül hagyásával (az előírt kezelések, vizsgálatok mellőzésével, bejelentési kötelezettség elmulasztásával) használnak fedeztetés vagy spermanyerés céljára, engedély nélkül tartott zugapaállattá kell minősíteni. A minősítésről a járási hivatal értesíti a NÉBIH-et.

(2) A zugapaállatot a fedeztetésből, illetve spermanyerés céljára való használatból ki kell zárni.

(3) *  A jogszabályi előírások figyelmen kívül hagyásával nyert, kezelt, tárolt, forgalmazott, illetve felhasznált szaporítóanyagot állat-egészségügyi szempontból ismeretlen eredetűnek kell tekinteni. Ismeretlen eredetű szaporítóanyag felhasználásáról a járási hivatal értesíti a NÉBIH-et.

(4) *  Ismeretlen eredetű szaporítóanyag a NÉBIH külön engedélyével, a tervezett felhasználás helye szerint illetékes járási hivatal által előírt körben és módon használható fel. Egyéb esetben a szaporítóanyagot az állati hullák ártalmatlanná tételére vonatkozó jogszabályi előírások szerint, a szaporítóanyag tulajdonosának költségére ártalmatlanná kell tenni.

17. § (1) *  Az illetékes járási hivatal határozza meg az apaállatokkal a saját állományban történő felhasználás céljából előállított szaporítóanyagra, illetve a nem köztenyésztésben való fedeztetésre vonatkozó állat-egészségügyi követelményeket az adott állomány állat-egészségügyi státuszának függvényében. Az ily módon előállított szaporítóanyag forgalmazása tilos.

(2) *  A járási hivatal a nyilvántartási, bejelentési kötelezettség elmulasztása, továbbá az állat-egészségügyi, járványügyi, állatvédelmi szabályok be nem tartásával végzett tevékenységek (szaporítás, szaporítóanyag-előállítás, -tárolás, -forgalmazás) észlelése esetén köteles haladéktalanul értesíteni a NÉBIH-et, hogy a szükséges intézkedést tegye meg.

(3) *  A zugapaállattal való fedeztetés, ismeretlen eredetű szaporítóanyag előállítása, forgalmazása, felhasználása, valamint az állatok jogszabályban előírt engedély nélkül végzett szaporítása esetén a NÉBIH az Átv. 45. §-a szerint jogosult intézkedni.

18. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 1. számú mellékletének 17-28. §-a, 33. §-a, 223-225. §-a, valamint a §-ok megelőző alcíme.

(2) *  Az egyes állatok szaporításának, a szaporítóanyag felhasználásának, valamint behozatalának és kivitelének állat-egészségügyi feltételeiről szóló 61/2002. (VIII. 1.) FVM rendelet módosításáról szóló 114/2012. (XI. 13.) VM rendelettel [a továbbiakban: 114/2012. (XI. 13.) VM rendelet] megállapított 1. § (4) bekezdés, 2. § 4. és 5. pont, 4. § (1) bekezdés, 4. § (2) bekezdés d) és h) pontja, 5. § (3) bekezdés, 7. § (3) bekezdés, 8. §, 8/A-8/C. §, 9. §, 9/A-9/E. §, 10. § (1) és (6) bekezdés, 13. §, 1. melléklet 1. pont c), d) és e) alpontja, valamint 4. pontja, 3. melléklet, 4. melléklet vonatkozó rendelkezéseit a 114/2012. (XI. 13.) VM rendelet hatálybalépését megelőzően engedélyezett mesterséges termékenyítő állomások, illetve embrióátültető állomások esetében 2013. március 1-jétől kell alkalmazni.

(3) * 

(4) *  Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja;

a) a Tanács 90/539/EGK irányelve (1990. október 15.) a baromfi és a keltetőtojás Közösségen belüli kereskedelmét és harmadik országból történő behozatalát szabályozó állat-egészségügyi követelményeiről;

b) a Tanács 90/429/EGK irányelve (1990. június 26.) a sertésfajhoz tartozó háziállatok spermájának Közösségen belüli kereskedelmére és behozatalára alkalmazandó állat-egészségügyi követelményekről;

c) a Tanács 92/65/EGK irányelve (1992. július 13.) a 90/425/EGK tanácsi irányelv A (1) mellékletében említett, meghatározott közösségi eljárásokban megállapított állat-egészségügyi követelmények hatálya alá nem tartozó állatoknak, spermának, petesejteknek és embrióknak a Közösségen belüli kereskedelmét és a Közösségbe történő behozatalát szabályozó állat-egészségügyi követelményekről;

d) a Tanács 88/407/EGK irányelve (1988. június 14.) a szarvasmarhafajba tartozó háziállatok spermájának Közösségen belüli kereskedelmére és behozatalára alkalmazandó állat-egészségügyi követelményekről, és az irányelvet módosító 2003. május 26-i 2003/43/EK tanácsi irányelv, illetve 2006. január 5-i 2006/16/EK bizottsági határozat;

e) a Tanács 89/556/EGK irányelve (1989. szeptember 25.) a házi szarvasmarha fajba tartozó háziállatok embrióinak Közösségen belüli kereskedelmét és harmadik országokból történő behozatalát szabályozó állat-egészségügyi követelményekről;

f) *  a Bizottság 176/2010/EU rendelete (2010. március 2.) a 92/65/EGK tanácsi irányelv D. mellékletének a spermagyűjtő állomások és spermatároló központok, az embriógyűjtő és -előállító munkacsoportok, valamint a ló-, juh- és kecskefajokhoz tartozó donor állatokra, és az ezen fajokhoz tartozó spermák, petesejtek és embriók kezelésére vonatkozó feltételek tekintetében történő módosításáról;

g) *  a Bizottság 176/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. március 1.) a 90/429/EGK tanácsi irányelv B., C. és D. mellékleteinek a brucellózisra és az Aujeszky-féle betegségre vonatkozó állat-egészségügyi feltételek tekintetében történő módosításáról;

h) *  a Bizottság 846/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. augusztus 4.) a 92/65/EGK tanácsi irányelv D. mellékletének a lófélékhez tartozó donor állatokra vonatkozó feltételek tekintetében történő módosításáról.

(5) * 

1. számú melléklet a 61/2002. (VIII. 1.) FVM rendelethez * 

A szarvasmarha és a bivaly szaporításának részletes állategészségügyi feltételei

1. *  A mesterséges termékenyítő állomásra csak olyan bika szállítható,

a) *  amelyiket az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság által erre a célra engedélyezett helyen és módon legalább harminc napig elkülönítve tartottak úgy, hogy annak helyén csak a bikával azonos állategészségügyi státuszú egyedek tartózkodtak;

b) *  amelyik az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság által elismerten brucellózistól (brucellosis), gümőkórtól (tuberculosis) és leukózistól (szarvasmarha-leukosis) mentes állományból származik, származási állományában BSE (szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalma) nem fordult elő, és az nem került kapcsolatba korábban sem alacsonyabb állategészségügyi státuszú állomány egyedével;

c) amelyiknél az elkülönítést megelőző harminc napon belül végzett alábbi vizsgálatok negatív eredményt adtak:

ca) intradermális tuberculin próba,

cb) vérből elvégzett szerológiai vizsgálat brucellózis felderítésére,

cc) szerológiai próba EBL (szarvasmarhák enzootikus leukózisa) felderítésére,

cd) szerológiai vizsgálat IBR/IPV (szarvasmarha fertőző rhinotracheitise) felderítésére;

d) amelyiknél az a) pontban leírt elkülönítés ideje alatt, annak kezdetétől számított legalább 21 nap után, illetve a Campylobacter fetus ssp. venerealis és a Trichomonas foetus vizsgálata esetén az elkülönítés kezdete után legalább 7 nappal végzett alábbi vizsgálatok negatív eredményt adtak:

da) vérből elvégzett szerológiai vizsgálat brucellózis felderítésére,

db) szerológiai vizsgálat IBR/IPV (szarvasmarha fertőző rhinotracheitise) felderítésére,

dc) Campylobacter fetus ssp. venerealis és Trichomonas foetus vonatkozásában: hat hónaposnál nem idősebb állatok esetében, vagy amelyeket a karantént megelőzően hat hónapos koruk óta egynemű állatokból álló csoportban tartottak a tasakváladékból nyert mintán végzett egyszeri vizsgálat, hat hónapos vagy annál idősebb állatok esetében, amelyek érintkezésbe kerülhettek nőivarú egyeddel a karantén előtt, a tasakváladékból nyert mintán egymást követő egyhetes időközönként elvégzett három vizsgálat;

e) amelyiknél a BVD (szarvasmarha vírusos hasmenése) felderítésére az elkülönítés ideje alatt, valamint az azt megelőző harminc napon belül végzett

ea) vírusizolációs próba vagy a vírusantigén kimutatását szolgáló vizsgálat, és

eb) az antitestek jelenlétének vagy hiányának meghatározását célzó szerológiai vizsgálat

negatív eredménnyel zárult.

Ettől eltérően a csak szerológiailag pozitív állatok is bevihetők a mesterséges termékenyítő állomásokra, ekkor a 6. pontban leírtaknak megfelelően kell eljárni. Bármely állatot (szeronegatívat és szeropozitívat) csak akkor lehet beengedni a mesterséges termékenyítő állomásokra, amennyiben a karanténszállásra történő bevitelt megelőzően szeronegatív eredményt adó állatokban nem történik szerokonverzió. Ha szerokonverzió történik, minden olyan állatot, amely szeronegatív marad, meghosszabbított ideig a karanténszálláson kell tartani, amíg a csoportban három héten keresztül nem történik több szerokonverzió.

A járási hivatal engedélyezheti, hogy a c) pontban említett vizsgálatokat a karanténban gyűjtött mintákon is el lehessen végezni. Amennyiben ilyen engedélyezésre kerül sor, a karanténidőszak nem kezdődhet el a minták begyűjtése előtt. Ha azonban a c) pontban felsorolt vizsgálatok bármelyike pozitívnak bizonyul, az érintett állatot azonnal el kell távolítani a karanténból. Csoportos elkülönítés esetén a karanténidőszak a visszamaradó állatok vonatkozásában nem kezdődhet el addig, amíg a pozitív eredményt adó állatot el nem távolították.

2. Nem szállítható a mesterséges termékenyítő állomásra olyan bika, amelyik az elszállítás napján betegség klinikai tünetét mutatja.

3. A származási állománynak és az 1. a) pontban leírt elkülönítésnek olyan helyen kell lennie, ahol a szállítást, illetve elkülönítést megelőző

a) 30 napon belül annak 10 kilométeres körzetében nem fordult elő ragadós száj- és körömfájás;

b) legalább 3 hónap óta mentes ragadós száj- és körömfájástól, valamint brucellózistól; és

c) legalább 30 napja mentes a hatósági bejelentési kötelezettség alá tartozó szarvasmarhát megbetegítő fertőző betegségektől.

4. A mesterséges termékenyítő állomáson tartott bikát évente meg kell vizsgálni a tuberkulózis, a brucellózis, az EBL, IBR/IPV és BVD alóli mentessége megállapítása céljából.

A Campylobacter fetus ssp. venerealis és Trichomonas foetus vonatkozásában a tenyészbikákat félévente szükséges vizsgálni, de a természetes fedeztetésre soha nem használt és kizárólag a mesterséges termékenyítő állomáson tartott bikák esetében elegendő az évente egyszer történő vizsgálat és csak azon bikákat kell vizsgálni, amelyek spermát adnak vagy érintkezésbe kerülnek spermát adó bikákkal. A gyűjtésbe több mint hathónapnyi pihenő után visszatérő bikákat a termelés újrakezdése előtt legfeljebb 30 nappal kell megvizsgálni.

5. Ha az előírt vizsgálatok során az állat pozitívnak bizonyul, azt el kell különíteni, és az utolsó negatív eredmény időpontjától termelt spermáját tilos felhasználni. A mesterséges termékenyítő állomáson tartott, negatív vizsgálati eredményt adó bikáktól vett spermát a pozitív eredményt adó vizsgálat időpontjától elkülönítve kell tárolni, és tilos használni, amíg a mesterséges termékenyítő állomás állategészségügyi státuszát helyre nem állítják.

6. BVD/MD vonatkozásában szerológiailag pozitív állatoktól származó sperma szállításának megkezdése előtt minden állat minden termelési szériájának egy spermamintáját a BVD/MD szempontjából vírusizolációs vagy a vírusantigén kimutatását célzó ELISA-tesztnek kell alávetni. Pozitív eredmény esetén a bikát el kell távolítani a mesterséges termékenyítő állomásról és minden spermáját meg kell semmisíteni.

7. A szaporítóanyag-termelésből és a köztenyésztésben való fedeztetésből ki kell zárni azt a hímivarú egyedet, amelyiknél az előírt vizsgálatok közül valamelyik pozitív eredményt adott.

8. Szarvasmarha és bivaly petesejt vagy embrió nyerésére donor csak akkor használható, ha

a) az állomány brucellózistól, gümőkórtól és leukózistól mentes;

b) az egyedet a beavatkozást megelőző egy évben olyan állományban tartották, ahol az IBR/IPV és BVD klinikai tünetei nem fordultak elő;

c) az embrió előállításához felhasznált sperma megfelel az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvényben és e rendeletben foglalt jogszabályi követelményeknek.

9. Az állatokat csak a mesterséges termékenyítő állomás állategészségügyi szakmai felügyeletét ellátó állatorvos kifejezett hozzájárulásával lehet bebocsátani a mesterséges termékenyítő állomásra, ahol valamennyi be- és kifelé irányuló állatmozgást nyilván kell tartani.

10. *  Amennyiben a bika megfelel az 1-4. pontokban leírt feltételeknek, közvetlen szállítás esetén, a fogadás helye szerint illetékes járási hivatal engedélyével elkülönítés vagy vizsgálatok végzése nélkül lehet átszállítani valamely engedélyezett mesterséges termékenyítő állomásról egy másik, ugyanolyan egészségügyi minősítésű állomásra. Az érintett állat nem kerülhet sem közvetlen, sem közvetett érintkezésbe más, kedvezőtlenebb egészségügyi minősítésű hasított körmű állattal, az igénybe vett szállítási eszközt pedig használat előtt fertőtleníteni kell. Ha az állatokat az egyik mesterséges termékenyítő állomásról egy másik ugyanilyen funkciót ellátó létesítménybe különböző tagállamok között szállítják, annak a szarvasmarhafélék és a sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintő állat-egészségügyi problémákról szóló 1964. június 26-i 64/432/EGK tanácsi irányelvvel összhangban kell történnie.

11. Az előírt állategészségügyi vizsgálatokat a NÉBIH központi állategészségügyi diagnosztikai laboratóriumában kell elvégezni az állat tulajdonosának költségére.

12. Az alább felsorolt antibiotikumokat kell a spermához adni, hogy a végső hígított spermában a következő koncentrációk alakuljanak ki:

Legalább

- 500 mg/ml streptomicin a végső hígításban,

- 500 NE/ml penicillin a végső hígításban,

- 150 mg/ml linkomicin a végső hígításban,

- 300 mg/ml spektinomicin a végső hígításban.

Ettől eltérő, de a campylobacterek, leptospirák és mycoplasmák ellen egyenértékű hatással rendelkező antibiotikum-kombináció is alkalmazható, ha ez a spermára nem toxikus. Az antibiotikumot és annak koncentrációját a termeléskor és expediáláskor dokumentálni kell.

Közvetlenül az antibiotikum hígított spermához adását követően a spermát legalább 45 percig legalább 5 °C hőmérsékleten kell tartani.

2. számú melléklet a 61/2002. (VIII. 1.) FVM rendelethez * 

A sertések szaporításának részletes állategészségügyi feltételei

1. E rendelet alkalmazásában sertés:

1.1. a házisertés,

1.2. a vaddisznó, továbbá

1.3. a disznófélék (Suidae) családjába tartozó összes többi faj egyede.

2. A mesterséges termékenyítő állomásra csak olyan kan szállítható,

2.1. amelyik olyan állományból, illetve gazdaságból származik,

2.1.1. *  amely a járási hivatal által elismerten mentes brucellózistól, Aujeszky-betegségtől és PRRS-től (sertések szaporítószervi és légzőszervi tünetegyüttese),

2.1.2. amelyben egyetlen ragadós száj- és körömfájás ellen vakcinázott állat sem tartózkodott a megelőző 12 hónapban,

2.1.3. amely nem áll forgalmi korlátozás alatt házisertéseket érintő fertőző vagy ragályos betegség következtében, és

2.1.4. nem került kapcsolatba korábban sem alacsonyabb állategészségügyi státuszú állomány egyedével;

2.2. *  amelyiket a járási hivatal által erre a célra engedélyezett helyen és módon legalább harminc napig elkülönítetten tartottak úgy, hogy annak helyén csak azonos, illetve jobb állategészségügyi státuszú egyedek tartózkodtak;

2.3. amelynek az elkülönítést megelőző harminc napon belül elvégzett alábbi vizsgálatai negatív eredményt adtak:

2.3.1. brucellózis felderítése vérből, illetve spermából elvégzett szerológiai vizsgálattal (bengálvörös próba vagy cELISA vagy iELISA),

2.3.2. Aujeszky-betegség tekintetében be nem oltott sertések esetén ELISA-próba az Aujeszky-betegség teljes vírusa vagy B glikoproteinje (ADV-gB) vagy D glikoproteinje (ADV-gD) antitestjeinek kimutatására vagy szérumneutralizációs próba; gE deléciós vakcinával beoltott állatok esetén ELISA-próba az Aujeszky-betegség vírus E glikoproteinje (ADV-gE) antitestjeinek kimutatására,

2.3.3. szerológiai vizsgálat (ELISA antitest vagy szérumneutralizációs próba) a klasszikus sertéspestis alóli mentességre,

2.3.4. szerológiai vizsgálat PRRS alóli mentességre,

2.3.5. szerológiai vizsgálat 2 leptospira szerotípusra (L. hyos/tarassovi, L. pomona);

2.4. amelynek a 2.2. pont szerinti elkülönítés idejének második felében vett mintákon végzett 2.3.1-2.3.5. pont szerinti vizsgálatai negatív eredményt adtak.

3. Amennyiben az elkülönítést megelőző harminc napon belül elvégzett, 2.3.1. pont szerinti brucellózispróba egy állatnál is pozitívnak bizonyul, az ugyanabban a gazdaságban tartott, negatív eredményt adó állatok csak akkor engedhetők be a karanténlétesítménybe, ha megerősítést nyert azon állomány vagy gazdaság brucellózismentes státusza, ahonnan a pozitív reakciójú állat származik.

4. *  A járási hivatal engedélyezi a 2.3. pontban említett vizsgálatoknak a karanténlétesítményben történő végrehajtását, amennyiben az eredmények a 2.2. pontban meghatározott elkülönítési időszak kezdete előtt ismertté válnak.

5.1. Amennyiben az elkülönítés ideje alatt végzett, a brucellózis felderítésére irányuló próbák bármelyike pozitív eredményt ad, és a brucellózis gyanúját nem zárták ki a 7. pontnak megfelelően, akkor az érintett állatot azonnal el kell távolítani a karanténlétesítményből.

5.2. Amennyiben az Aujeszky-betegség felderítésére irányuló próbák bármelyike pozitív eredményt ad, akkor az érintett állatot azonnal el kell távolítani a karanténlétesítményből.

5.3. *  Csoportos karantén esetén a járási hivatalnak minden szükséges intézkedést meg kell tennie annak érdekében, hogy a brucellózisra és Aujeszky-betegségre irányuló próbákra negatív eredményt adó, hátramaradt állatok egészségügyi státusza kielégítő legyen, mielőtt e rendeletnek megfelelően a mesterséges termékenyítő állomásra kerülnének.

6. Amennyiben az elkülönítőben a 2.3.1. pont szerint végzett brucellózisvizsgálat egy állatnál pozitívnak bizonyul, az alábbi eljárást kell követni:

6.1. a pozitív szérumokat a 2.3.1. pontban leírtak közül legalább egy olyan alternatív próbának alá kell vetni, amelynek elvégzésére még nem került sor;

6.2. járványtani vizsgálatot kell végezni abban a gazdaságban, ahonnan a pozitív reakciójú állat származik;

6.3. az elkülönítés előtt és elkülönítés alatt végzett brucellavizsgálatokon pozitív eredményt adó állatoknál a következők közül legalább az egyik tesztet végre kell hajtani a 2.4. pontban említett minták begyűjtését legalább hét nappal követően begyűjtött mintákon:

6.3.1. pufferolt Brucella-antigén próba (bengálvörös próba),

6.3.2. szérumagglutinációs próba,

6.3.3. komplementkötési próba,

6.3.4. cELISA,

6.3.5. iELISA.

7. A brucellózis gyanúja kizárható, amennyiben:

7.1. a 6.1. pontban említett ismételt vizsgálat negatív eredményt adott, a származási gazdaságokban elvégzett járványtani vizsgálat nem tárta fel sertésbrucellózis jelenlétét, és a 6.3. pontban említett próba eredménye negatív volt; vagy

7.2. a származási gazdaságokban elvégzett járványtani vizsgálat nem tárta fel sertésbrucellózis jelenlétét és a 6.1. pontban vagy 6.3. pontban említett tesztek során pozitív eredményt adó valamennyi állaton kórbonctani vizsgálatot és kórokozó-kimutatásra szolgáló vizsgálatot végeztek, mindkettőt negatív eredménnyel.

8. A brucellózis gyanújának kizárását követően az 5.1. pontban említett, elkülönítőben tartott valamennyi állat felvehető a mesterséges termékenyítő állomásra.

9. Nem szállítható a mesterséges termékenyítő állomásra olyan kan, amelyik az elszállítás napján betegség klinikai tünetét mutatja. Állatot kizárólag az állomás állatorvosának kifejezett engedélyével lehet a mesterséges termékenyítő állomásra felvenni, ahol valamennyi be- és kifelé irányuló állatmozgást nyilván kell tartani.

10. A 11. pont sérelme nélkül valamennyi állatnak közvetlenül olyan karanténlétesítményből kell érkeznie, amely a szállítás időpontjában eleget tesz a következő feltételeknek:

10.1. a szállítást megelőző 12 hónapon belül sem klinikai tünetek, sem pozitív szerológiai vagy virológiai vizsgálati eredmény formájában Aujeszky-betegség nem fordult elő;

10.2. nem áll forgalmi korlátozás alatt házisertéseket érintő fertőző vagy ragályos betegség következtében.

11. *  Amennyiben teljesülnek a 10. pontban megállapított feltételek, és a megelőző 12 hónapon belül elvégezték a 2.3.1-2.3.5. pontban említett rutinpróbákat, az állomások állatorvosainak javaslatára a járási hivatalok engedélyével az állatok karantén vagy vizsgálat nélkül közvetlenül áthelyezhetők egy mesterséges termékenyítő állomásról egy másik, ugyanolyan egészségügyi státuszú mesterséges termékenyítő állomásra. Ezek az állatok nem kerülhetnek sem közvetlen, sem közvetett kapcsolatba alacsonyabb állat-egészségügyi státuszú hasított körmű állatokkal, és az igénybe vett szállítási eszközt használat előtt tisztítani és fertőtleníteni kell.

12.1. A mesterséges termékenyítő állomáson tartott minden egyes állatot alá kell vetni a 2.3.1-2.3.5. pontban felsorolt vizsgálatoknak. A mesterséges termékenyítő állomáson kizárólag negatív vizsgálati eredménnyel rendelkező egyedek tarthatók.

12.2. A 12.1. pont szerinti teszteket olyan mintákon kell elvégezni, amelyeket

12.2.1. minden egyes állattól vettek közvetlenül azelőtt, hogy elhagyják a mesterséges termékenyítő állomást, de a mesterséges termékenyítő állomásra való felvételüket követő 12 hónapnál nem később, vagy

12.2.2. a mesterséges termékenyítő állomáson tartott állatok legalább 25%-ánál háromhavonta vettek, és az állomás állatorvosának biztosítania kell, hogy a mintavétel megfelelőképpen reprezentálja az állomás teljes állományát, különösen a korcsoportok és az elhelyezés tekintetében.

12.3. Amennyiben a 12.2.2. pont szerint végzik el a teszteket, az állomás állatorvosának biztosítania kell, hogy a mesterséges termékenyítő állomáson való tartózkodás során az előírt vizsgálatokat legalább egyszer és - amennyiben a tartózkodás időtartama meghaladja az egy évet - legalább 12 havonta elvégezzék minden egyes állatnál.

13. A 12. ponttól eltérően, a köztenyésztésben természetes fedeztetésre használt kant félévente meg kell vizsgálni a 2.3.1-2.3.5. pontban felsorolt betegségek alóli mentessége megállapítása céljából.

14. Ha az előírt vizsgálatok bármelyike pozitívnak bizonyul, az állatot el kell különíteni és az utolsó negatív eredmény időpontjától termelt sperma nem kerülhet be az Európai Unión belüli kereskedelembe és tilos szaporítás céljára felhasználni. Az adott állat utolsó negatív próbája óta a mesterséges termékenyítő állomáson gyűjtött összes spermát elkülönítve kell tárolni, és nem kerülhet be az Európai Unión belüli kereskedelembe, valamint tilos szaporítás céljára felhasználni addig, amíg helyre nem állítják a mesterséges termékenyítő állomás állategészségügyi státuszát.

15. A szaporítóanyag-termelésből és köztenyésztésben való fedeztetésből ki kell zárni azt a hímivarú egyedet, amelynél az előírt vizsgálatok közül valamelyik pozitív eredményt adott és azt újabb vizsgálattal is megerősítették.

16. Az előírt állategészségügyi vizsgálatokat a NÉBIH állategészségügyi diagnosztikai laboratóriumában kell elvégezni az állat tulajdonosának költségére.

17. Az Európai Unión belüli kereskedelemre szánt, engedélyezett mesterséges termékenyítő állomáson gyűjtött spermának olyan állattól kell származnia,

17.1. amely a spermagyűjtés napján nem mutatta betegség klinikai jeleit,

17.2. amelyet nem oltottak be ragadós száj- és körömfájás ellen,

17.3. amely megfelel e rendelet követelményeinek,

17.4. amely esetében tilos a természetes fedeztetés,

17.5. amelyet a házisertéseknél fellépő fertőző vagy ragályos betegségek tekintetében korlátozás alá vont területen kívül elhelyezkedő mesterséges termékenyítő állomáson tartanak,

17.6. amelyet olyan mesterséges termékenyítő állomáson tartanak, amelyben a spermagyűjtést közvetlenül megelőző harminc napban nem jegyeztek fel az Aujeszky-betegségre utaló klinikai, szerológiai, virológiai vagy kórbonctani bizonyítékot.

18. Sperma hazai vagy Európai Unión belüli kereskedelme esetén a legutolsó hígítást követően - különösen leptospira ellen - hatékony antibiotikum-kombinációt kell a spermához vagy a hígító anyaghoz adni. A higított spermát az antibiotikumok hozzáadása után azonnal legalább 15 °C-os hőmérsékletre kell helyezni, és legalább 45 percig ilyen hőmérsékleten kell tartani. Mélyhűtött sperma esetén fagyasztás előtt kell az antibiotikumokat a spermához adni.

19. A 18. pontban említett antibiotikum-kombináció hatásának legalább egyenértékűnek kell lennie a következő arányú hígításokkal a felhígított spermában:

19.1. legalább 500 μg sztreptomicin/a végső hígítás 1 ml-e,

19.2. legalább 500 NE penicillin/a végső hígítás 1 ml-e,

19.3. legalább 150 μg linkomicin/a végső hígítás 1 ml-e,

19.4. legalább 300 μg spektinomicin/a végső hígítás 1 ml-e.

20. Embrióátültetésre csak a 2. és 10. pontban leírt állategészségügyi követelményeknek megfelelő donor és recipiens egyede használható.

3. számú melléklet a 61/2002. (VIII. 1.) FVM rendelethez * 

A lófélék szaporításának részletes állat-egészségügyi feltételei

I. Általános feltételek

1. A kizárólag lófélét tartó mesterséges termékenyítő állomások területén megengedett a fedeztetés, embrióátültetés végzése, ha a sperma gyűjtésére és embrió nyerésére szolgáló hely vagy helyiség, illetve a felhasznált eszközök, továbbá a termelt sperma teljesen elkülöníthető más célra használt és a donor állatokkal vagy az állomáson tartott más állatokkal érintkezésbe kerülő helyiségektől és eszközöktől.

Kizárólag lovat tartó mesterséges termékenyítő állomásra herélteket, szaporítás céljára kancákat, nem kasztrált, próba- és természetes fedeztetésre szánt méneket be lehet bocsátani, amennyiben azok megfelelnek a II. 1.1.-1.4. pontban leírt feltételeknek.

II. A ménekre vonatkozó feltételek

1. Sperma nyerésére csak olyan mén használható, amely a mesterséges termékenyítő állomás állatorvosa szerint megfelel a következő követelményeknek:

1.1. az állomásra való belépéskor és a spermavétel napján nem mutathatja fertőző vagy ragályos betegség semmilyen klinikai tünetét;

1.2. olyan tagállam vagy harmadik ország területéről vagy - régiókra osztás esetén - a tagállam vagy harmadik ország olyan részéről és olyan állatorvosi felügyelet alatti állományból származik, amelyek mindegyike megfelel az egyes élő állatok és termékek Európai Unión belüli kereskedelmével kapcsolatos állategészségügyi és állattenyésztési ellenőrzésekről szóló jogszabályban említett követelményeknek;

1.3. a spermavétel időpontját megelőző 30 nap során olyan gazdaságban kell tartózkodnia, amelyben abban az időszakban egyetlen ló sem mutatta a ló fertőző arteritisének vagy a ló ragályos méhgyulladásának semmilyen klinikai tünetét;

1.4. az első spermavételt megelőző 30 napban és a spermagyűjtési időszakban nem használható természetes fedeztetésre;

1.5. *  a felsorolt vizsgálatok tekintetében akkreditált és a hatóság által engedélyezett laboratóriumban az 1.6. alpontban meghatározott program szerint végrehajtott és tanúsított alábbi vizsgálatoknak kell alávetni:

1.5.1. a ló fertőző kevésvérűségének kimutatására irányuló agargél-immundiffúziós próba (Coggins-próba) vagy ELISA-próba, negatív eredménnyel;

1.5.2. a lovak fertőző arteritisét okozó vírus izolálására vagy a vírusgenom polimeráz láncreakcióval (PCR) vagy valós idejű polimeráz láncreakcióval (real-time PCR) való kimutatására irányuló vizsgálat a donor mén teljes spermájának azonos térfogategységnyi mennyiségén negatív eredménnyel, kivéve abban az esetben, ha a lovak fertőző arteritise tekintetében végzett szérumneutralizációs próbán 1:4-es hígításban a donor mén eredménye negatív;

1.5.3. a ló ragályos méhgyulladása kórokozójának kimutatására irányuló, két alkalommal, hétnapos időközzel, a donor mének esetleges antimikrobiális kezelése után legalább 7 nappal (szisztémás kezelés esetén) vagy legalább 21 nappal (helyi kezelés esetén), a donor ménektől legalább a vaszorából, a húgycsőből és a húgycsőárokból tamponnal vett három mintán minden esetben negatív eredménnyel elvégzett vizsgálat; a mintákat a laboratóriumba való szállítás előtt aktív szenes szállítóközegbe, például Amies táptalajra kell helyezni; a mintákon a következő vizsgálatok legalább egyikét el kell végezni:

1.5.3.1. a donor állattól történő mintavételt követően 24 órán belül vagy ha a mintákat hűtve szállították, 48 órán belül megkezdett, mikroaerofil feltételek mellett legalább 7 napig történő tenyésztés a Taylorella equigenitalis izolálása érdekében, vagy

1.5.3.2. a donor állattól történő mintavételt követő 48 órán belül elvégzett, a Taylorella equigenitalis vírusgenom kimutatására irányuló PCR vagy real-time PCR vizsgálat;

1.6. *  el kell rajta végezni a következő vizsgálatok egyikét:

1.6.1. ha a donor mén az első spermavétel időpontját megelőző legalább 30 napos időszakban és a gyűjtési időszakban folyamatosan a mesterséges termékenyítő állomáson tartózkodik, és az állomáson tartott lófélék nem kerülnek közvetlen érintkezésbe a donor mén egészségi állapotánál rosszabb egészségi állapotú lófélékkel, akkor a donor ménen az 1.5. alpontban előírt vizsgálatokat el kell végezni legalább évente egyszer a tenyészidőszak kezdetén vagy a friss, hűtött vagy fagyasztott állapotban kereskedelmi forgalomra szánt sperma első gyűjtése előtt a legalább 30 napos tartózkodási időszakban, a megérkezést követő 14 nap után vett mintán;

1.6.2. ha a donor mén az első spermavétel időpontját megelőző legalább 30 napos időszakban és a gyűjtési időszakban folyamatosan a mesterséges termékenyítő állomáson tartózkodik, azonban esetenként egy 14 napnál rövidebb folyamatos időtartamra elhagyhatja az állomást az állomás állatorvosának a felügyelete alatt, illetve a mesterséges termékenyítő állomáson tartott lófélék közvetlen érintkezésbe kerülhetnek a rosszabb egészségi állapotú lófélékkel, az 1.5. alpontban előírt vizsgálatokat a donor méntől a következők szerint begyűjtött mintán kell elvégezni:

1.6.2.1. legalább évente egyszer a tenyészidőszak kezdetén vagy az első spermagyűjtést megelőzően, legalább 14 nappal a legalább 30 napos tartózkodási időszak kezdeti időpontját követően; és

1.6.2.2. a spermagyűjtési időszak során a következők szerint:

1.6.2.2.1. a ló fertőző kevésvérűségének kimutatására irányuló vizsgálat tekintetében a sperma gyűjtése előtt legfeljebb 90 nappal vett mintákon,

1.6.2.2.2. a ló fertőző arteritisére vonatkozó vizsgálat tekintetében a sperma gyűjtése előtt legfeljebb 30 nappal vett mintákon, kivéve abban az esetben, ha a donor mén nem vírusürítő állapotát a sperma gyűjtése előtt legfeljebb 6 hónappal vett teljes spermájának azonos térfogategységnyi mennyiségén végzett vírusizolálási vizsgálat, polimeráz láncreakció (PCR) vagy valós idejű polimeráz láncreakció (real-time PCR) erősíti meg, és a lovak fertőző arteritise tekintetében végzett szérumneutralizációs próbán legalább 1:4-es hígításban a donor mén eredménye pozitív;

1.6.2.2.3. a lovak ragályos méhgyulladásának kimutatását célzó vizsgálat tekintetében a sperma gyűjtése előtt legfeljebb 60 nappal vett mintákon, amely vizsgálat a polimeráz láncreakció (PCR) és a valós idejű polimeráz láncreakció (real-time PCR) esetében elvégezhető az egy alkalommal vett három (tampon) mintán;

1.6.3. ha a donor mén nem tesz eleget az 1.6.1. és 1.6.2. alpontokban leírt feltételeknek, és a spermát fagyasztott állapotban való forgalmazás céljából gyűjtik, az 1.5. alpontban előírt vizsgálatokat a donor méntől gyűjtött mintán el kell végezni a következők szerint:

1.6.3.1. legalább évente egyszer a tenyészidőszak kezdetén;

1.6.3.2. a 9. § (2) bekezdés b) pontjában előírt tárolási időszak folyamán, azt megelőzően, hogy a spermát az állomásról elszállítják vagy felhasználják, a spermagyűjtés időpontja után legalább 14 nappal, de 90 napon belül vett mintákon;

1.6.4. Az 1.6.3.2. alponttól eltérve nem szükséges az 1.5.2. alpontban leírt, a ló fertőző arteritisére vonatkozó gyűjtés utáni mintavétel és vizsgálat, ha a donor mén nem vírusürítő állapotát az évente két alkalommal (legalább 4 hónap eltéréssel) vett teljes spermájának azonos térfogategységnyi mennyiségén végzett vírusizolálási vizsgálat, polimeráz láncreakció (PCR) vagy valós idejű polimeráz láncreakció (real-time PCR) erősíti meg, és a lovak fertőző arteritise tekintetében végzett szérumneutralizációs próbán legalább 1:4-es hígításban a donor mén eredménye pozitív.

1.7. Ha az 1.5. pontban előírt vizsgálatok bármelyike pozitív eredményt ad, a donor mént el kell különíteni, és az állattól a legutolsó negatív eredményű vizsgálat időpontja óta gyűjtött sperma nem kerülhet kereskedelmi forgalomba, kivéve a ló fertőző arteritise esetében az olyan spermát, amelynek minden ejakulátumát megvizsgáltak a ló fertőző arteritisére irányuló vírusizolációs próbával, negatív eredménnyel.

A spermagyűjtő állomáson egy, az 1.5. pontban előírt, negatív eredményt adó vizsgálat időpontja óta az összes többi méntől gyűjtött spermát elkülönítve kell tárolni, és addig nem kerülhet kereskedelmi forgalomba, amíg a központ egészségügyi státusza helyre nem áll, és a tárolt spermán elvégzett megfelelő hatósági vizsgálatok ki nem zárják az 1.5. pontban említett betegségeket okozó kórokozók lehetséges jelenlétét a spermában.

1.8. A ménektől egy állat-egészségügyi okokból (tenyészbénaság, takonykór, lovak fertőző agy- és gerincvelő-gyulladásai, fertőző kevésvérűség, hólyagos szájgyulladás, veszettség, lépfene vagy afrikai lópestis miatt) zárlat alá helyzett spermagyűjtő állomáson gyűjtött spermát elkülönítve kell tárolni, és addig nem kerülhet kereskedelmi forgalomba, amíg a központ egészségügyi státuszát a hatósági állatorvos helyre nem állítja, és a tárolt spermán elvégzett megfelelő hatósági vizsgálatok ki nem zárják az említett betegségeket okozó kórokozók lehetséges jelenlétét a spermában.

2. Amennyiben az állatgyógyászati termékekről szóló jogszabály sérelme nélkül olyan antibiotikumot vagy antibiotikum-keveréket adnak minden milliliter spermához, amely baktericid hatása legalább a következő keverékekével azonos: gentamicin (250 µg), tylosin (50 µg), lincomycin-spectinomycin (150/300 µg); penicillin (500 IU), streptomycin (500 µg), lincomycin-spectinomycin (150/300 µg); vagy amikacin (75 µg), divekacin (25 µg), a hozzáadott antibiotikumok nevét és koncentrációját fel kell tüntetni a szaporítóanyagot kísérő egészségügyi bizonyítványban.

III. A kancákra vonatkozó feltételek

1. *  Az egyes élő állatok és termékek Európai Unión belüli kereskedelmével kapcsolatos állategészségügyi és állattenyésztési ellenőrzésekről szóló jogszabályban megállapított követelményeken kívül a donor kancák(on):

1.1. nem használhatók természetes fedeztetésre az embriók vagy petesejtek gyűjtésének időpontja előtti legalább 30 napos időszakban, valamint a 1.2. és 1.3. pontban említett első mintavétel időpontja és az embriók és petesejtek gyűjtésének időpontja között;

1.2. *  a ló fertőző kevésvérűségének kimutatására irányuló agargél-immundiffúziós próbát (Coggins-próba) vagy ELISA-próbát kell végezni az 1.1. alpontban említett, legalább 30 napos időszak kezdeti időpontját követően legalább 14 nappal és a kereskedelmi forgalomra szánt petesejtek vagy embriók gyűjtésének időpontja előtt legfeljebb 90 nappal vett vérmintán, és a próba eredményének negatívnak kell lennie;

1.3. *  minden esetben a vizsgálatra akkreditált és hatóság által engedélyezett laboratóriumban a lovak ragályos méhgyulladása kórokozójának kimutatására irányuló, negatív eredménnyel záruló vizsgálatot kell végezni a donor kancák esetleges antimikrobiális kezelése után legalább 7 nappal (szisztémás kezelés esetén) vagy legalább 21 nappal (helyi kezelés esetén), a donor kancáktól legalább a clitoris árkának és szinuszainak nyálkahártyás felületeiről tamponnal vett két mintán; a mintákat az 1.1. alpontban említett legalább 30 napos időszakban kell levenni az 1.3.1.1. alpontban említett vizsgálat esetében két alkalommal, legalább 7 nap eltéréssel, az 1.3.1.2. alpontban említett vizsgálat esetében pedig egy alkalommal; a mintákat a laboratóriumba való szállítás előtt aktív szenes szállítóközegbe, például Amies táptalajra kell helyezni;

1.3.1. a mintákon a következő vizsgálatok legalább egyikét el kell végezni:

1.3.1.1. a donor állattól történő mintavételt követően 24 órán belül vagy ha a mintákat hűtve szállították, 48 órán belül megkezdett, mikroaerofil feltételek mellett legalább 7 napig történő tenyésztés a Taylorella equigenitalis izolálása érdekében, vagy

1.3.1.2. a donor állattól történő mintavételt követő 48 órán belül elvégzett, a Taylorella equigenitalis vírusgenom polimeráz láncreakcióval (PCR) vagy valós idejű polimeráz láncreakcióval (real-time PCR) való kimutatására irányuló vizsgálat.

4. számú melléklet a 61/2002. (VIII. 1.) FVM rendelethez * 

A juh és kecske szaporításának részletes állat-egészségügyi feltételei

I. A hímivarú állatokra vonatkozó feltételek

1. A spermagyűjtő központba bevitt valamennyi juh- és kecskefélének meg kell felelnie a következő követelményeknek:

1.1. *  Legalább 28 napig karanténban tartották őket a járási hivatal által külön erre a célra jóváhagyott olyan helyen, ahol csak legalább ugyanolyan egészségügyi státuszú állatok voltak jelen.

1.2. A karanténba helyezést megelőzően az egyes Brucella fajok elleni védekezés részletes szabályairól szóló jogszabály értelmében brucellózistól hatóságilag mentes juh- vagy kecsketartó gazdasághoz tartoztak, és a brucellózis tekintetében nem tartották őket rosszabb egészségügyi státuszú gazdaságban.

1.3. Olyan gazdaságból származnak, ahol a karanténban tartózkodást megelőző 60 nap folyamán az egyes Brucella fajok elleni védekezés részletes szabályairól szóló jogszabály szerint elvégzett, a fertőző mellékhere-gyulladás (B. ovis) kimutatására szolgáló szerológiai vizsgálatnak vagy bármely más, azonos dokumentált érzékenységű és specificitású vizsgálatnak vetették alá őket.

1.4. Az 1.1. pontban meghatározott karanténidőszak kezdetét megelőző 28 napon belül vett vérmintán végzett következő vizsgálatoknak vetették alá őket, minden esetben negatív eredménnyel, kivéve a „Border disease” vírusára irányuló vizsgálatot (lásd 1.4.3.2. alpont):

1.4.1. a brucellózis (B. melitensis) tekintetében az egyes Brucella fajok elleni védekezés részletes szabályairól szóló jogszabály szerint elvégzett szerológiai vizsgálatnak;

1.4.2. a fertőző mellékhere-gyulladás (B. ovis) tekintetében az egyes Brucella fajok elleni védekezés részletes szabályairól szóló jogszabály szerint elvégzett szerológiai vizsgálatnak vagy bármely más, azonos dokumentált érzékenységű és specificitású vizsgálatnak;

1.4.3. a „Border disease” tekintetében:

1.4.3.1. vírusizolációs próba vagy a vírusantigén kimutatását szolgáló vizsgálat; és

1.4.3.2. *  az antitestek jelenlétének vagy hiányának meghatározását célzó szerológiai vizsgálat („antitest-vizsgálat”).

A járási hivatal engedélyezheti, hogy az ebben a pontban említett vizsgálatokat a karanténban gyűjtött mintákon is el lehessen végezni. Amennyiben ilyen engedélyezésre kerül sor, az 1.1. pontban említett karanténidőszak nem kezdődhet el a minták begyűjtése előtt. Ha azonban az ebben a pontban felsorolt vizsgálatok bármelyike pozitívnak bizonyul, az érintett állatot azonnal el kell távolítani a karanténból. Csoportos elkülönítés esetén az 1.1. pontban említett karanténidőszak a visszamaradó állatok vonatkozásában nem kezdődhet el addig, amíg a pozitív eredményt adó állatot el nem távolították.

1.5. Az 1.1. pontban meghatározott karanténidőszak során, és legalább 21 nappal a karanténban történő elhelyezést követően vett mintákon végzett következő vizsgálatoknak vetették alá őket, negatív eredménnyel:

1.5.1. a brucellózis (B. melitensis) tekintetében az egyes Brucella fajok elleni védekezés részletes szabályairól szóló jogszabály szerint elvégzett szerológiai vizsgálatnak;

1.5.2. a fertőző mellékhere-gyulladás (B. ovis) tekintetében az egyes Brucella fajok elleni védekezés részletes szabályairól szóló jogszabály szerint elvégzett szerológiai vizsgálatnak vagy bármely más, azonos dokumentált érzékenységű és specificitású vizsgálatnak.

1.6. Az 1.1. pontban meghatározott karanténidőszak során, és legalább 21 nappal a karanténban történő elhelyezést követően vett vérmintákon végzett, a „Border disease” vírusára irányuló 1.4.3. pont 1.4.3.1. és 1.4.3.2. alpontjában leírt vizsgálatoknak vetették alá őket.

Bármely állatot (szeronegatívat és szeropozitívat) csak akkor lehet beengedni a mesterséges termékenyítő állomásokra, amennyiben a karanténba történő bevitel napját megelőzően szeronegatív eredményt adó állatokban nem történik szerokonverzió.

Ha szerokonverzió történik, minden olyan állatot, amely szeronegatív marad, meghosszabbított ideig a karanténban kell tartani, amíg a csoportban a szerokonverzió bekövetkezésének napjától számított három héten keresztül nem történik több szerokonverzió.

Szerológiailag pozitív állatok bevihetők a spermagyűjtő állomásokra, amennyiben az 1.4.3.1. pontban említett vizsgálat negatív eredményt adott.

1.7. Az 1.1. pontban meghatározott karanténidőszak során az állatokat rühösség szempontjából klinikai vizsgálatnak kell alávetni és gyanú esetén laboratóriumi vizsgálatot is kell végezni a fertőzöttség kizárása céljából.

2. Az állatokat csak az állomás állatorvosának kifejezett hozzájárulásával lehet bebocsátani a mesterséges termékenyítő állomásra. A mesterséges termékenyítő állomáson valamennyi be- és kifelé irányuló mozgást nyilván kell tartani.

3. A mesterséges termékenyítő állomásra bebocsátott állatok egyikén sem mutatkozhatnak betegségre utaló klinikai tünetek a belépés időpontjában.

A 4. pont sérelme nélkül minden állatnak olyan karanténból kell érkeznie, amely az állatok mesterséges termékenyítő állomásra történő szállításának napján megfelel az alábbi feltételeknek:

3.1. 30 napon belül, annak 10 kilométeres sugarú körzetében nem fordult elő ragadós száj- és körömfájás;

3.2. három hónapja mentes a ragadós száj- és körömfájástól és brucellózistól;

3.3. legalább 30 napja mentes a fertőző mellékhere-gyulladástól (B. ovis), a lépfenétől és a veszettségtől;

4. Amennyiben a 3. pontban megállapított feltételek teljesülnek, és az 5. pontban említett rendszeres vizsgálatokat az állatok szállítását megelőző 12 hónap folyamán elvégezték, az állatokat - amennyiben közvetlen szállításról van szó - elkülönítés vagy vizsgálatok végzése nélkül lehet átszállítani valamely engedélyezett mesterséges termékenyítő állomásról egy másik, ugyanolyan egészségügyi státuszú állomásra. Az érintett állat nem kerülhet sem közvetlen, sem közvetett érintkezésbe más, rosszabb egészségi státuszú, hasított körmű állattal, az igénybe vett szállítási eszközt pedig használat előtt fertőtleníteni kell. Ha az állatokat egy mesterséges termékenyítő állomásról egy másik tagállamban található mesterséges termékenyítő állomásra szállítják, a szállításnak az egyes élő állatok és termékek Európai Unión belüli kereskedelmével kapcsolatos állategészségügyi és állattenyésztési ellenőrzésekről szóló külön rendeletnek megfelelően kell történnie.

5. Az engedélyezett mesterséges termékenyítő állomáson tartott valamennyi juh- és kecskefélét minden naptári évben legalább egyszer a következő vizsgálatoknak kell alávetni, negatív eredménnyel:

5.1. a brucellózis (B. melitensis) tekintetében az egyes Brucella fajok elleni védekezés részletes szabályairól szóló jogszabály szerint elvégzett szerológiai vizsgálatnak;

5.2. a fertőző mellékhere-gyulladás (B. ovis) tekintetében az egyes Brucella fajok elleni védekezés részletes szabályairól szóló jogszabály szerint elvégzett szerológiai vizsgálatnak vagy bármely más, azonos dokumentált érzékenységű és specificitású vizsgálatnak;

5.3. a „Border disease” tekintetében az 1.4.3. pont 1.4.3.2. alpontjában meghatározott antitestvizsgálatnak, amelyet csak szeronegatív állatokon kell elvégezni.

6. Az e mellékletben említett valamennyi vizsgálatot engedélyezett laboratóriumban kell elvégezni.

7. Amennyiben az 5. pontban említett vizsgálatok bármelyike pozitív eredményt ad, az állatot el kell különíteni, és az állattól a legutóbbi negatív eredményű vizsgálat időpontját követően gyűjtött sperma nem hozható kereskedelmi forgalomba.

Az első bekezdésben említett állatot el kell távolítani az állomásról, kivéve a Border-betegség esetében, amely esetben az állatot az 1.4.3.1. pontban említett egyik vizsgálatnak kell alávetni negatív eredménnyel.

A mesterséges termékenyítő állomáson egy, az 5. pontban leírt, negatív eredményt adó vizsgálat időpontját követően az összes többi állattól gyűjtött spermát elkülönítve kell tárolni, és addig nem kerülhet kereskedelmi forgalomba, amíg az állomás egészségügyi státusza helyre nem áll, és a tárolt spermán elvégzett megfelelő hatósági vizsgálatok ki nem zárják az 5. pontban említett betegségeket okozó kórokozók lehetséges jelenlétét a spermában.

8. A spermát olyan állatoktól kell gyűjteni, amelyek(et):

8.1. a sperma gyűjtésének időpontjában nem mutatják a betegség klinikai tüneteit;

8.2. a sperma gyűjtésének időpontját megelőző 12 hónap folyamán:

8.2.1. vagy nem vakcináztak ragadós száj- és körömfájás ellen; vagy

8.2.2. a legalább 30 nappal a gyűjtést megelőzően vakcináztak ragadós száj- és körömfájás ellen, amely esetben minden gyűjtés 5%-át (de legalább öt műszalmát) a ragadós száj- és körömfájás betegség vírusának izolálására szolgáló vizsgálatnak kell alávetni, negatív eredménnyel;

8.3. a spermavétel időpontját megelőzően legalább 30 napig folyamatosan egy engedélyezett mesterséges termékenyítő állomáson tartottak;

8.4. megfelelnek az egyes élő állatok és termékek Európai Unión belüli kereskedelmével kapcsolatos állategészségügyi és állattenyésztési ellenőrzésekről szóló jogszabályban megállapított követelményeknek, különösen tekintettel arra az előírásra, miszerint csak olyan gazdaságból származhatnak, és csak olyan gazdaságból származó állatokkal kerülhetnek érintkezésbe, ahol:

8.4.1. a megelőző 12 hónapban nem állapítottak meg fertőző mellékhere-gyulladást (B. ovis);

8.4.2. legalább 6 hónapja nem fordult elő klinikai formában juh és a kecske fertőző elapasztása megbetegedése;

8.4.3. legalább 12 hónapja nem fordult elő klinikai formában paratuberkulózis (paratuberculosis), valamint sajtos nyirokcsomó-gyulladás (lymphadenitis caseosa);

8.4.4. legalább 3 éve nem fordult elő klinikai formában tüdőadenomatosis (juh tüdőadenomatosisa), Maedi/Visna kór, kecskék arthritis-encephalitise. Ez utóbbi két betegség esetén az előírás egy évre csökkenthető, ha a beteg egyedet eltávolították, és a többi állat szerológiailag negatívnak bizonyult 6 hónapos időközzel elvégzett két vizsgálat során.

8.5. amennyiben a donor állatokat engedélyezett gazdaságban tartották, a spermavétel időpontját megelőző 30 nap folyamán negatív eredménnyel mentek át:

8.5.1. az egyes Brucella fajok elleni védekezés részletes szabályairól szóló jogszabály szerint elvégzett, a brucellózis (B. melitensis) kimutatására szolgáló szerológiai vizsgálaton;

8.5.2. az egyes Brucella fajok elleni védekezés részletes szabályairól szóló jogszabály szerint elvégzett, a fertőző mellékhere-gyulladás (B. ovis) kimutatására szolgáló szerológiai vizsgálaton vagy bármely más, azonos dokumentált érzékenységű és specificitású vizsgálaton;

8.5.3. a „Border disease” vírusára irányuló vizsgálaton;

8.6. nem használják természetes fedeztetésre az első spermavétel időpontja előtti legalább 30 napos időszakban, valamint az 1.5. és 1.6. pontban vagy a 8.5. pontban említett első mintavétel időpontja és spermagyűjtési időszak befejezése között.

9. Az e rendelet hatálya alá tartozó, de állat-egészségügyi okokból (ragadós száj és körömfájás, brucellózis (B. melitensis), fertőző mellékhere-gyulladás (B. ovis), lépfene vagy veszettség miatt) zárlat alá helyezett mesterséges termékenyítő állomáson vagy gazdaságban tartott juh- és kecskefajokhoz tartozó hímivarú donor állatoktól gyűjtött spermát elkülönítve kell tárolni, és addig nem kerülhet kereskedelmi forgalomba, amíg az állomás vagy gazdaság egészségügyi státuszát a hatósági állatorvos helyre nem állítja, és a tárolt spermán elvégzett megfelelő hatósági vizsgálatok ki nem zárják az említett betegségeket okozó kórokozók lehetséges jelenlétét a spermában.

10. Amennyiben az állatgyógyászati termékekről szóló jogszabály sérelme nélkül olyan antibiotikumot vagy antibiotikum-keveréket adnak minden milliliter spermához, amely baktericid hatása legalább a következő keverékekével azonos: gentamicin (250 µg), tylosin (50 µg), lincomycin-spectinomycin (150/300 µg); penicillin (500 IU), streptomycin (500 µg), lincomycin-spectinomycin (150/300 µg); vagy amikacin (75 µg), divekacin (25 µg), a hozzáadott antibiotikumok nevét és koncentrációját fel kell tüntetni a szaporítóanyagot kísérő egészségügyi bizonyítványban.

II. A nőivarú állatokra vonatkozó feltételek

A juh- és kecskefajokhoz tartozó donor nőstényállatoknak meg kell felelniük az egyes élő állatok és termékek Európai Unión belüli kereskedelmével kapcsolatos állategészségügyi és állattenyésztési ellenőrzésekről szóló jogszabályban megállapított követelményeknek.

5. számú melléklet a 61/2002. (VIII. 1.) FVM rendelethez

A baromfi, szárnyas apróvad és egyéb szárnyasok szaporításának részletes állat-egészségügyi feltételei

A keltetés higiéniája

E rendelet alkalmazásában baromfi:

a) a tyúk, pulyka, házilúd, házikacsa, pézsmaréce, házigalamb;

b) a fácán, fogoly, gyöngytyúk, fürj, tőkés réce;

c) a fácánfélék (Phasianidae) és récefélék (Anatidae) családjába tartozó díszmadárfajok;

d) a strucc, emu.

1. A baromfikeltető állomás (a továbbiakban: keltető) működését a 4. § (1) bekezdése szerint kell engedélyezni.

2. A keltető területének kerítésén belül baromfi-előnevelés nem végezhető és nem tartható törzsállomány sem, kivéve, ha kizárólag csak az onnan származó tojásokat keltetik.

3. A tízezer tojásnál nagyobb befogadó képességgel rendelkező keltetők esetén biztosítani kell fizikailag egymástól elkülönülten működő

a) tojásfogadót,

b) fertőtlenítő helyiséget,

c) előkeltetőt,

d) külön légterű bújtatót,

e) válogatót és göngyölegtárolót.

4. Az épületet az alábbi szempontok szerint kell létesíteni, illetve kialakítani:

a) meg kell védeni a rágcsálók, ragadozók és a vadon élő madarak bejutásától;

b) padozatának és falának moshatónak, valamint fertőtleníthetőnek kell lenni;

c) világítása, szellőzése, klímája megfeleljen az előírásoknak;

d) a keletkező hulladékok elszállítása vagy megsemmisítése biztonságosan és higiénikusan történjen, figyelemmel a hulladékok kezelésére vonatkozó külön jogszabályban foglaltakra is.

5. A berendezéseknek simának és vízállónak kell lenni.

6. A keltető üzemelési rendjét oly módon kell kialakítani, hogy a forgalom zavartalan legyen.

7. *  Az üzemeltető köteles keltetéshigiéniai technológiai leírást készíteni (ami magába foglalja a tisztítási, fertőtlenítési rendet és azok ellenőrzését is). A technológiai leírás érvényességéhez az illetékes járási hivatal jóváhagyása szükséges.

8. *  A járási hivatal a jóváhagyott technológia betartását, a vonatkozó jogszabályoknak és higiéniai előírásoknak megfelelő üzemelést legalább félévente ellenőrzi.

9. A keltetőben fertőtleníteni kell:

a) a tojásokat a megérkezésüket követően és a keltetőgépbe helyezésük előtt;

b) a keltetőgépet valamennyi alkatrészének tisztítása után, minden keltetés befejezésekor;

c) a bújtatót és berendezéseit a keltetések befejezésekor.

10. A keltetőbe bevinni csak olyan papírtálcát lehet, amit még nem használtak. A papírtálca, a fagyapot és a szállítódoboz nem fertőtleníthető, azokat használat után meg kell semmisíteni.

11. Keltetésre csak tiszta héjú, külső elváltozástól mentes, származás szempontjából azonosítható és állatorvosi igazolással ellátott baromfitojást lehet átvenni. A víziszárnyasok tojását csak fertőtlenítve szabad átvenni.

12. A keltetésre szánt tojásoknak olyan helyről kell származni, amely nem állt bejelentési kötelezettség alá tartozó, baromfira veszélyes betegség miatt forgalmi korlátozás alatt, és a származási állomány a tojások elszállításának napján fertőző betegségek klinikai tüneteitől mentes.

13. Tyúk, gyöngytyúk, pulyka vagy fácán állományból a tojásokat keltetésre felhasználni vagy forgalmazni a külön jogszabályban foglaltak szerint lehet.

14. A keltetőben egy gépben egyszerre csak azonos állatfajhoz tartozó tojások keltethetők.

15. A keltetőállomás köteles a befulladt tojást a külön jogszabályban meghatározott előírások szerint mikrobiológiai vizsgálat céljából a kijelölt laboratóriumba küldeni.

16. A keltetéskor a tojást csak késve feltörő vagy nehezen kibújó csibét kisegíteni nem szabad. A fejletlen, kelés szempontjából gyenge, életképtelen csibéket haladéktalanul le kell fojtani, az állatok védelméről és kíméletéről szóló külön jogszabály előírásainak betartásával.

17. A kelés közben befulladt és vizsgálatra nem küldött vagy egyéb módon tönkrement tojásokat, a lefojtott, kelés szempontjából gyenge baromfit és a visszamaradt tojáshéjat jól zárható edénybe össze kell gyűjteni, és azt az állati eredetű hulladékok ártalmatlanná tételére vonatkozó külön jogszabály előírásai szerinti kell ártalmatlanná tenni.

18. A kelést követő válogatás során a naposcsibéket azonosíthatóan és csoportonként elkülönítve kell kezelni. A szállítólevélen fel kell tüntetni a keltetést végző üzem nevét és címét, a fajt, a fajtát, az ivar megjelölését, a kelés idejét, továbbá a szülőpárállomány immunbiológiai állapotát (az előírt fertőző betegségektől való mentességét, valamint a vakcinás védőoltások megnevezését és időpontját). A papírdobozok és a bélelésükre használt fagyapot csak egyszeri szállításra használható fel. A műanyag szállítódobozok ismételt felhasználása csak tisztított és fertőtlenített állapotban lehetséges. A keltetőállomás üzemeltetője a beszállított tojások származásáról és a kiszállított naposbaromfi kihelyezéséről név és cím feltüntetésével köteles kimutatást vezetni. A keltetőből kikerülő naposcsibe szállítmányt az ellátó állatorvos által kiadott igazolásnak kell kísérni, ami 24 óráig érvényes.

19. *  Ha a keltetőüzem a tojások beszerzésével, tárolásával, a keltetéssel és a naposbaromfi értékesítésével kapcsolatos állat-egészségügyi előírásokat nem tartja be és az üzem ellenőrzésével megbízott hatósági állatorvos előzetes figyelmeztetése eredménytelen marad, akkor kezdeményeznie kell a NÉBIH-nél az üzem működésének felfüggesztését.

20. A keltető üzemelésével kapcsolatos állat-egészségügyi vizsgálatok díjkötelesek, amelyek az üzemeltetőt terhelik.

21. *  A keltető üzemeltetője köteles saját költségére végrehajtani a naposbaromfiaknál a járási hivatal által előírt immunizálásokat, amelyekről nyilvántartást is kell vezetnie.

22. Import tojások keltetésekor az egész keltető import karanténnak minősül a külön jogszabályban foglalt járványügyi szabályok figyelembevételével.

23. A víziszárnyasok tojását a gyűjtés napján és az elszállítás előtt, erre a célra engedélyezett készítménnyel fertőtleníteni kell.

24. A Derzsy-betegségtől (libainfluenza) nem mentes lúd-törzsállományokat vakcinázni kell.

25. A kacsák vírus okozta májgyulladása (kacsák vírushepatitisze) és a kacsapestis (duck plague) ellen a fogékony törzsállományokat vakcinázni kell.

26. Az előírt állat-egészségügyi vizsgálatokat az illetékes állat-egészségügyi intézetben kell elvégezni az állat tulajdonosának költségére.

6. számú melléklet a 61/2002. (VIII. 1.) FVM rendelethez

Az egyes házi- és díszállatok, valamint a vadászható állatok szaporításának részletes állat-egészségügyi feltételei

E melléklet előírásait kell alkalmazni értékesítés vagy bemutatás céljára szaporított, köztenyésztésre, vagy szaporítóanyag forgalmazása céljára használt 1-5. számú mellékletben nem szereplő házi- és díszállatok, valamint vadászható állatok egyedei esetében (a halak és a méhek szaporítására külön jogszabályok rendelkezései vonatkoznak).

1. E melléklet szerinti állatok tartására szolgáló létesítményt úgy kell kialakítani, hogy az ott tartott állatok (illetve szaporítóanyaguk) állat-egészségügyi státusa megőrizhető legyen, beleértve az előírásoknak megfelelő elkülönítés lehetőségét.

2. Az 1. pont szerinti létesítmény üzemeltetője köteles naprakész nyilvántartást vezetni:

a) a létesítményben tartott valamennyi állatról, azok fajáról, fajtájáról, koráról, neméről;

b) a létesítménybe érkező vagy onnan elszállított állatok forgalmáról;

c) az állat-egészségügyi okból elkülönített egyedeken észleltekről;

d) az előírt vizsgálatok eredményéről;

e) az esetlegesen fellépő betegségekről és azok kezeléséről.

3. *  Az egyed tulajdonosának rendelkeznie kell az állatok állategészségügyi ellátását tartalmazó szolgáltató állatorvossal kötött szerződéssel. A létrejött szerződést és az állategészségügyi ellátást a járási hivatal szúrópróbaszerűen ellenőrzi. Az ellenőrzés kiterjed: * 

a) az állatok egészségi állapotának vizsgálatára;

b) az előírt állat-egészségügyi vizsgálatok, vakcinázások meglétére és azok eredményére;

c) az állatvédelmi előírások megtartására;

d) a kötelező nyilvántartások vezetésére.

4. Az 1. pont szerinti létesítményben más fajú állat csak akkor tartható, ha nem jelent állat-egészségügyi kockázatot a többi állatra, illetve legalább azonos állat-egészségügyi státussal rendelkezik.

5. A létesítménybe szállítandó állat:

a) származási helye nem lehet forgalmi korlátozás alatt az adott fajt veszélyeztető bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség miatt;

b) klinikai értelemben mentesnek kell lennie

- nyércek vírusos enteritiszétől (nyérc parvovírus okozta bélgyulladása), aleuti-betegségétől (nyérc aleuti betegsége),

- házimacska esetén macskaleukózistól (macskaleukosis),

- főemlősök és kérődzök esetén tuberkulózistól,

- nyúlfélék esetén myxomatosistól (mixomatózis), staphylococcosistól (staphylococcosis leporum), leptospirózistól, tularemiatól (tularémia),

- rágcsálók esetén leptospirózistól és tularaemiától,

- papagájfélék esetén psittacosistól (papagájkór).

6. E melléklet szerinti állatok - külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az alábbiak szerint szaporíthatók:

a) a baromfipestis (Newcastle-betegség) ellen évente vakcinázott fogékony szárnyas;

b) a veszettség (lyssa) ellen évente vakcinázott húsevő állatok;

c) a szopornyica (distemper), parvovírusos bélgyulladás (kutya parvovírus okozta bélgyulladása) ellen évente vakcinázott eb.

7. A tenyésztojások mesterséges keltetésekor a keltetőgépben csak az adott faj tojásai keltethetők.

8. Fedezés, spermanyerés céljára használt ebet félévenként szerológiailag meg kell vizsgálni brucella canis betegség alóli mentessége megállapítása céljából.

9. Az előírt állat-egészségügyi vizsgálatokat a kezelő állatorvosnak az illetékes állat-egészségügyi intézetben kell elvégeztetni az állat tulajdonosának költségére.

10. E melléklet szerinti állatok mesterséges termékenyítés céljára történő spermavétele szigorú higiéniai előírások megtartása mellett állatorvosi rendelőben vagy szükség esetén az apaállat tartási helyén állatorvosi ellenőrzés mellett lehetséges.


  Vissza az oldal tetejére