A jogszabály mai napon ( 2019.12.07. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

65/2003. (V. 15.) Korm. rendelet

Magyarországnak az Európai Közösségnek az Európai Kutatási Térség létrehozását és az innovációt előmozdító hatodik kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramjához (2002-2006), valamint az Európai Atomenergia-közösségnek (Euratom) az Európai Kutatási Térség létrehozását elősegítő hatodik nukleáris kutatásról és képzési tevékenységekről szóló keretprogramjához (2002-2006) történő társulásáról szóló egyetértési megállapodás kihirdetéséről

1. § A Kormány e rendelettel kihirdeti a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek között létrejött, 2002. október 29-én aláírt, Magyarországnak az Európai Közösségnek az Európai Kutatási Térség létrehozását és az innovációt előmozdító hatodik kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramjához (2002-2006), valamint az Európai Atomenergia-közösségnek (Euratom) az Európai Kutatási Térség létrehozását elősegítő hatodik nukleáris kutatásról és képzési tevékenységekről szóló keretprogramjához (2002-2006) történő társulásáról szóló, Magyarország részvételének feltételeit részletesen szabályozó egyetértési megállapodást.

2. § Az egyetértési megállapodás hivatalos magyar fordítása a következő:

„EGYETÉRTÉSI MEGÁLLAPODÁS
az Európai Közösségek és a Magyar Köztársaság között Magyarország társulásáról az Európai Közösségnek az Európai Kutatási Térség létrehozását és az innovációt előmozdító hatodik kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramjához (2002-2006), valamint az Európai Atomenergia-közösségnek (Euratom) az Európai Kutatási Térség létrehozását elősegítő hatodik nukleáris kutatásról és képzési tevékenységekről szóló keretprogramjához (2002-2006)

Egyrészről

az Európai Közösségek nevében az Európai Bizottság (a továbbiakban: a Bizottság),

és másrészről

a Magyar Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: Magyarország)

mivel az EU-Magyarország Társulási Tanács 2001. december 18-i, 4/2001 határozata *  általános elveket állapít meg Magyarország közösségi programokban való részvételével kapcsolatban, a Bizottságra és Magyarország illetékes hatóságaira ruházva a jogot, hogy a részvétel konkrét feltételeit meghatározzák, beleértve a pénzügyi hozzájárulások mértékét az egyes programokban való részvétel tekintetében;

mivel az Európai Közösségnek az Európai Kutatási Térség létrehozását és az innovációt előmozdító hatodik kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramja (2002-2006) a 2002. június 27-i, 1513/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozat *  alapján jött létre;

mivel az Európai Atomenergia-közösségnek (Euratom) a nukleáris kutatásról és képzési tevékenységekről, továbbá az Európai Kutatási Térség (EKT) létrehozásának elősegítéséről szóló hatodik keretprogramja (2002-2006) a 2002. június 3-i, 2002/668/Euratom tanácsi határozat *  alapján jött létre,

a következőben állapodtak meg:

1. Cikk

Programok

Magyarország társul

- az Európai Közösségnek az Európai Kutatási Térség létrehozását és az innovációt előmozdító hatodik kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramjához (2002-2006) (a továbbiakban: EK-keretprogram), amelyet

az e keretprogram elfogadásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozat, valamint az Európai Közösség hatodik keretprogramjának (2002-2006) végrehajtása céljából a vállalkozások, kutatóközpontok és egyetemek részvételének és a kutatási eredmények terjesztésének szabályairól szóló európai parlamenti és a tanácsi rendelet,

»Az Európai Kutatási Térség integrációja és megerősítése« elnevezésű kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs egyedi program (2002-2006) elfogadásáról szóló tanácsi határozat,

»Az Európai Kutatási Térség szerkezetének kialakítása« elnevezésű kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs egyedi program (2002-2006) elfogadásáról szóló tanácsi határozat, és

a Közös Kutatóközpont közvetlen akcióin keresztül megvalósítandó kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs egyedi program (2002-2006) elfogadásáról szóló tanácsi határozata hozott létre;

- továbbá az Európai Atomenergia-közösségnek (Euratom) a nukleáris kutatásról és képzési tevékenységekről szóló, továbbá az Európai Kutatási Térség (EKT) létrehozását elősegítő hatodik keretprogramjához (2002-2006) (a továbbiakban: Euratom-keretprogram), amelyet

az e keretprogram elfogadásáról szóló tanácsi határozat, valamint az Európai Atomenergia-közösség hatodik keretprogramjának (2002-2006) végrehajtása céljából a vállalkozások, kutatóközpontok és egyetemek részvételének és a kutatási eredmények terjesztésének szabályairól szóló tanácsi rendelet,

a nukleáris kutatásról és képzésről szóló egyedi program (Euratom, 2002-2006) elfogadásáról szóló tanácsi határozat, és

az Európai Atomenergia-közösség javára szóló közvetlen akciók útján a Közös Kutatóközpont által végrehajtandó kutatási és képzési egyedi program (2002-2006) elfogadásáról szóló tanácsi határozat hozott létre;

az EU-Magyarország Társulási Tanácsnak Magyarország közösségi programokban való részvételére vonatkozó általános alapelvek megállapításáról szóló 4/2001. határozatában megállapított feltételeknek, valamint ezen egyetértési megállapodásban és mellékleteiben meghatározott vagy említett szabályoknak megfelelően.

2. Cikk

Magyarországnak az EK-keretprogramhoz és az Euratom-keretprogramhoz történő társulására vonatkozó szabályok

1. Magyarország ezen egyetértési megállapodásban és mellékleteiben meghatározott vagy említett szabályoknak megfelelően vesz részt az EK- és az Euratom-keretprogram keretében folyó tevékenységekben.

2. A magyarországi jogalanyok ugyanolyan feltételekkel vesznek részt az EK- és az Euratom-keretprogram közvetett akcióiban, mint amelyek az Európai Közösségek tagállamainak jogalanyaira vonatkoznak, az ezen egyetértési megállapodásban és mellékleteiben meghatározott vagy említett szabályoknak megfelelően.

3. Magyarország képviselői megfigyelőként vesznek részt az EK-keretprogram bizottságainak munkájában, amelyeket

»Az Európai Kutatási Térség integrációja és megerősítése« elnevezésű kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs egyedi program (2002-2006) elfogadásáról szóló tanácsi határozat, és

»Az Európai Kutatási Térség szerkezetének kialakítása« elnevezésű kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs egyedi program (2002-2006) elfogadásáról szóló tanácsi határozat hozott létre,

továbbá az Euratom Keretprogramnak a nukleáris kutatásról és képzésről szóló egyedi program (Euratom, 2002-2006) elfogadásáról szóló tanácsi határozat által létrehozott vagy az abban említett bizottságaiban.

E bizottságok a szavazás időpontjában a magyar képviselők jelenléte nélkül üléseznek. Magyarországot tájékoztatják a szavazás eredményéről.

Az e bekezdésben említett részvétel ugyanolyan formában történik, beleértve az információ és dokumentáció átvételi eljárásait, mint a tagállami képviselők esetében.

4. Magyarország képviselői megfigyelőként vesznek részt a Közös Kutatóközpont igazgatótanácsának munkájában.

Az e bekezdésben említett részvétel ugyanolyan formában történik, beleértve az információ és dokumentáció átvételi eljárásait, mint a tagállami képviselők esetében.

5. A magyar képviselőknek ezen egyetértési megállapodásban említett bizottságok és testületek ülésein, valamint az EK-keretprogram, az Euratom-keretprogram és ezen egyetértési megállapodás végrehajtásával kapcsolatos megbeszéléseken való részvétele során felmerülő utazási és ellátási költségeit a Bizottság az Európai Unió tagállamainak képviselőire vonatkozó jelenleg hatályos eljárásoknak megfelelően téríti meg.

6. Az EK- és az Euratom-keretprogrammal kapcsolatos kérelmek, szerződések és jelentések, valamint más igazgatási ügyek eljárásainak nyelve a Közösség egyik hivatalos nyelve.

3. Cikk

Magyarország pénzügyi hozzájárulása

1. Magyarország az EK- és az Euratom-keretprogram időtartama során minden évben pénzügyi hozzájárulást fizet az Európai Unió általános költségvetésébe.

2. Magyarország pénzügyi hozzájárulása hozzáadódik az Európai Unió általános költségvetéséből minden évben a kötelezettségvállalásokra előirányzott azon összeghez, amely az EK- és az Euratom-keretprogram végrehajtásához, irányításához és működtetéséhez szükséges különféle intézkedésekkel kapcsolatban felmerült pénzügyi kötelezettségek finanszírozását biztosítja.

3. A Magyarország pénzügyi hozzájárulásának kiszámítására és befizetésére vonatkozó szabályokat a III. melléklet tartalmazza.

4. Magyarország kérésére Magyarország pénzügyi hozzájárulásának egy része finanszírozható a megfelelő, közösségi külső támogatási eszközökből is.

4. Cikk

Jelentés és értékelés

A Bizottságnak és az Európai Közösségek Számvevőszékének az EK- és az Euratom-keretprogram megfigyelésével és értékelésével kapcsolatos feladatainak sérelme nélkül folyamatosan, partneri alapon, a Bizottság és Magyarország bevonásával figyelemmel kell kísérni Magyarország részvételét az EK- és az Euratom-keretprogramban. Magyarország benyújtja a Bizottsághoz a megfelelő jelentéseket, és részt vesz a Közösség által az EK- és az Euratom-keretprogram tekintetében előírt, egyéb egyedi tevékenységekben.

5. Cikk

Záró rendelkezések

1. Ezen egyetértési megállapodást az EK- és az Euratom-keretprogram teljes időtartama alatt kell alkalmazni. Mindazonáltal, amennyiben az Európai Közösségek úgy döntenek, hogy az EK- vagy az Euratom-keretprogram érvényességi idejét lényegi módosítás nélkül meghosszabbítják, ezen egyetértési megállapodás hatálya ennek megfelelően automatikusan meghosszabbodik, amennyiben azt az egyik szerződő Fél sem mondja fel.

Az ezen egyetértési megállapodás megszűnésének és/vagy lejártának időpontjában folyamatban lévő projektek és tevékenységek befejezésükig folytatódnak az ezen egyetértési megállapodásban előírt feltételek szerint.

2. Az I., II. és III. melléklet ezen egyetértési megállapodás szerves részét képezi.

3. Ezen egyetértési megállapodás kizárólag a Felek közös megegyezésével, írásban módosítható.

4. Ezen egyetértési megállapodás azon a napon lép hatályba, amikor mindkét Fél aláírásával látta el.

Amennyiben ez az időpont a 2003. január 1-je utáni időszakra esne, ezen egyetértési megállapodás az EK- és Euratom-keretprogram azon költségvetési évének első napján lép hatályba, amely tekintetében Magyarország pénzügyi hozzájárulást fizet.

Kelt Brüsszelben, 2002. október 29-én.

(Aláírások)

I. Melléklet

A magyarországi jogalanyok az EK-keretprogram és az Euratom-keretprogram egyedi programjainak közvetett akcióiban való részvételének szabályai

1. Magyarországnak az EK- és az Euratom-keretprogramhoz való társulásának alkalmazásában magyarországi jogalanynak minősül minden magyarországi természetes személy, vagy a magyarországi jogszabályoknak megfelelően létrehozott minden jogi személy.

2. A magyarországi jogalanyoknak az EK- és az Euratom-keretprogram közvetett akcióiban való részvételére az Európai Közösség hatodik keretprogramjának (2002-2006) végrehajtása céljából a vállalkozások, kutatóközpontok és egyetemek részvételének és a kutatási eredmények terjesztésének szabályairól szóló európai parlamenti és a tanácsi rendeletben, továbbá az Európai Atomenergia-közösség hatodik keretprogramjának (2002-2006) végrehajtása céljából a vállalkozások, kutatóközpontok és egyetemek részvételének és a kutatási eredmények terjesztésének szabályairól szóló tanácsi rendeletben a „társult tagjelölt országokra” vonatkozóan meghatározott feltételek irányadók.

3. Európai Közösség hatodik keretprogramjának (2002-2006) végrehajtása céljából a vállalkozások, kutatóközpontok és egyetemek részvételének és a kutatási eredmények terjesztésének szabályairól szóló európai parlamenti és a tanácsi rendelet, továbbá az Európai Atomenergia-közösség hatodik keretprogramjának (2002-2006) végrehajtása céljából a vállalkozások, kutatóközpontok és egyetemek részvételének és a kutatási eredmények terjesztésének szabályairól szóló tanácsi rendelet szerint, a független szakértők kiválasztásánál, a fenti rendeletekben kijelölt feladatoknak és feltételeknek megfelelően, a közösségbeli jogalanyok mellett magyarországi jogalanyokat is figyelembe kell venni.

4. Az Európai Közösség hatodik keretprogramjában való részvétel szabályairól szóló fent említett európai parlamenti és a tanácsi rendeletnek, az Európai Atomenergia-közösség hatodik keretprogramjában való részvétel szabályairól szóló, szintén fent említett tanácsi rendeletnek, és a közösségi költségvetési rendeletnek megfelelően a Közösség és bármely magyarországi jogalany között létrejött, közvetett akció végrehajtásáról szóló szerződésben rendelkezni kell a Bizottság és az Európai Közösségek Számvevőszéke által vagy azok felügyelete alatt elvégzendő ellenőrzésről és könyvvizsgálatról. Az együttműködés és a közös érdekek szellemében az illetékes magyarországi hatóságok biztosítanak minden olyan ésszerű és megvalósítható segítséget, amely az adott körülmények között szükséges vagy hasznos lehet az ilyen ellenőrzés és könyvvizsgálat elvégzésekor.

5. A Felek a hatályban lévő rendelkezések keretei között mindent megtesznek annak érdekében, hogy megkönnyítsék mindazon kutatók szabad mozgását és tartózkodását, akik részt vesznek ezen egyetértési megállapodás hatálya alá tartozó tevékenységekben, valamint, hogy elősegítsék az ilyen tevékenységek végrehajtása során felhasznált áruk országok közötti mozgását.

6. Az Európai Megállapodás szerint a Társulási Tanács által felállított illetékes albizottság rendszeresen, de évente legalább egyszer felülvizsgálja és értékeli ezen egyetértési megállapodás végrehajtását.

II. Melléklet

A szellemi tulajdonjogok elosztásának elvei

Az ezen egyetértési megállapodás alapján létrejött és megszerzett szellemi tulajdonra vonatkozó jogokat a mellékletben foglaltak szerint kell elosztani.

I. Alkalmazás

E melléklet alkalmazandó az ezen egyetértési megállapodás alapján végzett kutatás tekintetében (a továbbiakban: közös kutatás), kivéve, ha a Közösség és Magyarország (a továbbiakban: a Felek) másképp nem rendelkeznek.

II. Jogosultság, a jogok elosztása és gyakorlása

1. Ezen egyetértési megállapodás alkalmazásában a »szellemi tulajdon« (a továbbiakban: szellemi tulajdon) fogalma a Szellemi Tulajdon Világszervezetének létrehozásáról szóló, 1967. július 14-i, Stockholmi Egyezmény 2. Cikke szerint értelmezendő.

2. E melléklet a Felek és résztvevőik jogainak, érdekeinek és szerzői jogdíjainak az elosztásával foglalkozik. Minden Fél és résztvevői biztosítják, hogy az e mellékletnek megfelelően elosztott szellemi tulajdonjogokat a többi Fél és résztvevői is megszerezhessék. Ezen kívül e melléklet nem módosítja vagy sérti a Felek és állampolgáraik vagy résztvevőik között a jogok, érdekek és szerzői jogdíjak elosztását, amelyet a Felekre vonatkozó jogszabályok és gyakorlatok határoznak meg.

3. A következő alapelvek alkalmazandók a szerződés rendelkezései szerint:

a) a szellemi tulajdon megfelelő védelme. Az érintett Felek, hivatalaik és/vagy résztvevőik gondoskodnak arról, hogy kellő időben értesítsék egymást, az ezen egyetértési megállapodás vagy végrehajtási intézkedéseinek értelmében keletkező szellemi tulajdonjogról, továbbá időben kérnek védelmet az ilyen szellemi tulajdon tekintetében;

b) a Felek vagy résztvevőik hozzájárulásainak figyelembevétele a Felek és résztvevőik jogainak és érdekeinek meghatározása során;

c) az eredmények hatékony hasznosítása;

d) megkülönböztetésmentes bánásmód alkalmazása a másik Fél résztvevőivel szemben, amely megegyezik a saját résztvevőkkel szemben alkalmazott bánásmóddal;

e) a titkos gazdasági információk védelme.

4. A közös kutatás folyamán keletkező információhoz és a szellemi tulajdonhoz való jogosultságra, valamint - a nyilvánosságra hozatalt is magában foglaló - használatára vonatkozóan a résztvevők technológiakezelési tervet készítenek (TKT) együttes munkával. A TKT-val kapcsolatos iránymutatásokat e melléklet függeléke tartalmazza. A TKT-t a kutatás finanszírozásában résztvevő Fél illetékes, finanszírozó hivatala vagy szervezeti egysége hagyja jóvá, mielőtt megkötnék azt az egyedi kutatási és fejlesztési együttműködési szerződést, amelyhez a TKT-t mellékelik.

A TKT kialakításánál figyelembe kell venni a közös kutatási célokat, a Felek vagy résztvevők relatív pénzügyi és egyéb hozzájárulását, a földrajzi vagy a felhasználási terület szerinti engedélyezés előnyeit és hátrányait, a hatályos jogszabályokban előírt kötelezettségeket - beleértve a Felek szellemi tulajdonjogokra vonatkozó jogszabályait -, és egyéb tényezőket, amelyeket a résztvevők idetartozónak ítélnek. A vendégkutatók által végzett kutatásra vonatkozó szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogok és kötelezettségek kérdését szintén a közös TKT-ben rendezik.

5. A közös kutatás folyamán létrehozott olyan információ és szellemi tulajdont, amelyről nem rendelkeztek a TKT-ben, a Felek egyetértése esetén a TKT-ben meghatározott elvek szerint osztandó el. Amennyiben nem sikerül megegyezésre jutni, az ilyen információnak és szellemi tulajdonnak mindazon résztvevők közösen jogosultjai, akik részt vettek abban a közös kutatásban, amelyből az információ vagy a szellemi tulajdon származik. Minden résztvevőnek, akire ez a rendelkezés vonatkozik, joga van ezt az információt és szellemi tulajdont saját kereskedelmi céljaira földrajzi korlátozás nélkül felhasználni.

6. Mindkét Fél biztosítja, hogy a másik Fél és annak résztvevői rendelkezzenek az ilyen elvek alapján elosztott szellemi tulajdonjogokkal.

7. A versenyfeltételeknek ezen egyetértési megállapodás által érintett területeken történő fenntartása mellett a Felek törekszenek arra, hogy az ezen egyetértési megállapodásnak és a szerinte meghozott intézkedéseknek megfelelően megszerzett jogokat olyan módon gyakorolják, hogy ezzel elősegítik különösen a következőket: i) ezen egyetértési megállapodás hatálya alatt létrejött, nyilvánosságra hozott, vagy más módon hozzáférhetővé tett információk terjesztését és használatát, és ii) a nemzetközi szabványok elfogadását és teljesítését.

8. Az együttműködés befejeződése nem érinti az e melléklet hatálya alá tartozó jogokat és kötelezettségeket.

III. Nemzetközi egyezmények

A Feleket és résztvevőiket illető szellemi tulajdon a Felekre vonatkozó nemzetközi egyezményeknek megfelelő elbánásban részesül, ideértve a TRIPS-megállapodást (a Kereskedelmi Világszervezet által igazgatott Megállapodás a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól), valamint a Berni Egyezményt (1971-es párizsi szöveg) és a Párizsi Egyezményt (1967-es stockholmi szöveg).

IV. Tudományos irodalmi művek

Az V. szakasz rendelkezéseinek sérelme nélkül, és ha a TKT-ben másképp nem egyeznek meg, a Felek vagy a közös kutatás résztvevői közösen hozzák nyilvánosságra a kutatási eredményeket. A fenti általános szabályt követve az alábbi eljárások alkalmazandók:

1. Abban az esetben, ha az egyik Fél vagy annak egy közigazgatási szerve kiad olyan tudományos és szakmai folyóiratokat, cikkeket, beszámolókat, könyveket - beleértve a videofelvételeket és a szoftvereket is -, amelyek ezen egyetértési megállapodás alapján történő közös kutatásból származnak, a másik felet nemzetközi, nem kizárólagos, visszavonhatatlan, jogdíjmentes engedély illeti meg az ilyen művek lefordítására, többszörözésére, átdolgozására, közvetítésére, valamint nyilvános terjesztésére.

2. A Felek gondoskodnak az ezen egyetértési megállapodás alapján történő, közös kutatásból származó, és független kiadók által közzétett tudományos jellegű irodalmi művek lehető legszélesebb körben történő terjesztéséről.

3. Az e szakasz értelmében nyilvánosan terjesztendő és készítendő szerzői mű összes példányán fel kell tüntetni a mű szerzőjének (szerzőinek) nevét, hacsak valamelyik szerző kifejezetten nem kéri neve feltüntetésének mellőzését. Ezeken a példányokon jól látható módon fel kell tüntetni a Felek együttműködésének elismerését.

V. Nyilvánosságra nem hozható információk

A) Nyilvánosságra nem hozható, dokumentált információk

1. A Felek vagy hivatalaik vagy, adott esetben, résztvevőik a lehető legkorábban meghatározzák lehetőleg a TKT-ben azokat az információkat, amelyeket nem kívánnak nyilvánosságra hozni, figyelembe véve - többek között - az alábbi feltételeket:

a) az információ titkossága abban az értelemben, hogy egészében, illetve alkotóelemeinek pontos konfigurációjaként vagy összeállításaként nem általánosan ismert, vagy jogszerű eszközökkel nem hozzáférhető az adott terület szakemberei számára;

b) az információ valós és potenciális kereskedelmi értéke a titkosság következtében;

c) az információ korábbi védelme, a jogszerűen birtokló személynek az adott körülmények között ésszerűnek tartott, a titkosság megőrzését szolgáló intézkedéseinek formájában;

A Felek vagy adott esetben hivatalaik és résztvevőik, ellentétes rendelkezés hiányában megállapodhatnak, hogy a közös kutatás folyamán szolgáltatott, cserélt vagy létrejött információk részben vagy egészben nem hozhatók nyilvánosságra.

2. A Felek gondoskodnak róla, hogy ők és résztvevőik világosan meghatározzák a nyilvánosságra nem hozható információkat, például megfelelő jelölés vagy korlátozó jelmagyarázat segítségével. Ez vonatkozik a fenti információ részben vagy egészben történő mindenféle sokszorosítására is.

Az a Fél és résztvevő, amely nyilvánosságra nem hozható információhoz jut, tiszteletben kell, hogy tartsa ennek kiemelt jellegét. Ez a kötelezettség automatikusan megszűnik, ha a tulajdonos nyilvánosságra hozza az információt.

3. Az ezen egyetértési megállapodás alapján átadott, nyilvánosságra nem hozható információt a fogadó fél vagy szervezete a fentiek szerint továbbadhatja saját keretein belül, beleértve az olyan személyeket, akik a fogadó fél vagy egy olyan szervezet alkalmazásában állnak, amely a folyamatban lévő közös kutatás különös céljaira kapott meghatalmazást, feltéve, hogy bármilyen, így átadott, nyilvánosságra nem hozható információra titoktartási megállapodás vonatkozik, és bizalmas jellege rögtön felismerhető.

4. A nyilvánosságra nem hozható információt szolgáltató Fél előzetes, írásos hozzájárulásával a fogadó fél ezeket a nyilvánosságra nem hozható információkat a 3. pontban megengedettnél jóval szélesebb körben is terjesztheti. A Felek együttműködnek az ilyen szélesebb körű terjesztésre vonatkozó előzetes írásbeli engedélykérelemre és beszerzésre irányuló eljárások kidolgozásában, és abban, hogy mindegyik Fél olyan mértékben adja meg az engedélyt, amennyire ezt hazai politikai, rendeletei és törvényei lehetővé teszik.

B) Nem dokumentált, nyilvánosságra nem hozható információ

Az ezen egyetértési megállapodás alapján megrendezett szemináriumokon és egyéb megbeszéléseken szolgáltatott nem dokumentált, nyilvánosságra nem hozható vagy egyéb bizalmas információkat, vagy az olyan információkat, amelyek az alkalmazottak cseréjéből, berendezések használatából vagy közös projektekből származnak, a Feleknek és résztvevőiknek ezen egyetértési megállapodás dokumentált információkra vonatkozó elvei szerint kell kezelniük; azzal a feltétellel, hogy az ilyen nyilvánosságra nem hozható vagy egyéb titkos vagy minősített információk fogadóját tájékoztatják a rendelkezésére bocsátott információk bizalmas jellegéről az információk rendelkezésére bocsátásakor.

C) Ellenőrzés

Minden Fél törekszik arra, hogy ezen egyetértési megállapodás értelmében rendelkezésre bocsátott, nyilvánosságra nem hozható információk ellenőrzése az ott leírtaknak megfelelően történjék. Amennyiben valamelyik Fél tudomást szerez arról, hogy nem lesz képes vagy nem várható el tőle, hogy képes legyen a fenti A) és B) szakaszban foglalt, az információk nyilvánosságra hozatalának tilalmára vonatkozó rendelkezések betartására, erről azonnal tájékoztatja a másik felet. A Felek ezt követően konzultálnak a megfelelő intézkedések meghozatalát illetően.

Függelék

Iránymutatás a TKT-hez

A TKT a résztvevők által kötendő, a közös kutatás végrehajtásáról, valamint megfelelő jogaikról és kötelezettségeikről szóló egyedi megállapodás. A szellemi tulajdon tekintetében a TKT általában többek között a jogosultsággal, a védelemmel, a kutatási, fejlesztési célokat szolgáló használati jogokkal, a felhasználással, terjesztéssel, beleértve a közös kiadványokat is, a vendégkutatók jogaival és kötelezettségeivel, valamint a vitarendezési eljárásokkal foglalkozik. A TKT rendelkezhet az előzetes és háttér-információkról, az engedélyezésről és a benyújtandó anyagokról.

III. Melléklet

Magyarország pénzügyi hozzájárulása az EK- és az Euratom-keretprogramhoz

I. Magyarország pénzügyi hozzájárulásának kiszámítása

1. Magyarország EK- és Euratom-keretprogramhoz történő pénzügyi hozzájárulását évente állapítják meg azon összeg arányában, valamint azon felül, amely az Európai Unió általános költségvetésében az egyes években az EK- és az Euratom-keretprogram végrehajtásához, kezeléséhez és működtetéshez szükséges kötelezettségvállalási előirányzatok céljára rendelkezésre áll.

2. A Magyarország pénzügyi hozzájárulását meghatározó arányossági tényezőt a piaci áron számított, magyar bruttó hazai termékének és az Európai Unió tagállamainak és Magyarországnak piaci áron számított bruttó hazai terméke összegének aránya alapján számítják ki. Ezt az arányszámot az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala (Eurostat) által az adott évre vonatkozóan kiadott azon legfrissebb statisztikai adatok alapján kell kiszámítani, amelyek az Európai Unió előzetes költségvetési tervezetének kihirdetésekor rendelkezésre állnak.

3. Magyarország egyedi programokban való részvételének elősegítése érdekében az alábbi rendelkezések vonatkoznak Magyarország pénzügyi hozzájárulásának teljesítésére az egyes pénzügyi éveket illetően:

- 2003. pénzügyi év: hozzájárulás a 2. pont szerint meghatározott arányossági tényező alapján, szorozva 0,7-el;

- 2004. pénzügyi év: hozzájárulás a 2. pont szerint meghatározott arányossági tényező alapján, szorozva 0,8-al;

- 2005. pénzügyi év: hozzájárulás a 2. pont szerint meghatározott arányossági tényező alapján, szorozva 1,0-el;

- 2006. pénzügyi év: hozzájárulás a 2. pont szerint meghatározott arányossági tényező alapján, szorozva 1,0-el.

A Bizottság a megfelelő idő elteltével javasolhatja a mellékelt egyetértési megállapodás módosítását e melléklet értelmében, a 2005. és 2006. pénzügyi évre vonatkozó 1,0-es szorzó csökkentése céljából.

4. A Bizottság a lehető leghamarabb, de legkésőbb az adott pénzügyi évet megelőző év szeptember 1-jéig átadja Magyarországnak az alábbi információkat a megfelelő háttéranyaggal együtt:

- az Európai Közösségek előzetes költségvetési tervezete kiadási oldalán szereplő, az EK- és az Euratom-keretprogramra vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatok összegét;

- az előzetes költségvetési tervezetből levezetett becsült hozzájárulási összeget, amely Magyarországnak az EK- és az Euratom-keretprogramban az 1., 2. és 3. pont szerinti részvételének felel meg.

Az általános költségvetés végső elfogadását követően a Bizottság tájékoztatja Magyarországot a Magyarország részvételére vonatkozóan a kiadási oldalon szereplő, az első albekezdésben említett végleges összegekről.

II. Magyarország pénzügyi hozzájárulásának befizetése

1. A Bizottság legkésőbb minden pénzügyi év január 1-jén és június 15-én befizetési felhívást nyújt be Magyarországnak az ezen egyetértési megállapodás alapján történő hozzájárulás befizetése céljából. Ez a befizetési felhívás az alábbi összegek befizetéséről rendelkezik az alábbi sorrendben:

- Magyarország hozzájárulása hattizenketted részének befizetéséről legkésőbb február 20-ig; valamint

- Magyarország hozzájárulása hattizenketted részének befizetéséről legkésőbb július 15-ig.

Azonban a legkésőbb február 20-ig befizetendő hattizenketted rész kiszámítása az előzetes költségvetési terv bevételi oldalán meghatározott összeg alapján történik: az e szerint fizetett összeg esetleges módosítása a legkésőbb július 15-ig befizetendő összeg fizetésekor történik meg.

Ezen egyetértési megállapodás végrehajtásának első évében a Bizottság ezen egyetértési megállapodás hatálybalépését követő 30 napon belül adja át az első befizetési felhívást. Amennyiben a Bizottság a felhívást június 15. után adja át, abban Magyarországnak a költségvetés bevételi oldalán szereplő összeg alapján meghatározott pénzügyi hozzájárulása tizenkéttizenketted részének 30 napon belül való befizetését írja elő.

2. A Magyarország által fizetendő pénzügyi hozzájárulás összegének megadása és befizetése euróban történik. Magyarország közösségi programok javára teljesített befizetését az Európai Közösségek általános költségvetésének bevételi oldalán szereplő megfelelő költségvetési rovatba tartozó költségvetési bevételként könyvelik el. Az Európai Közösségek általános költségvetésére vonatkozó pénzügyi előírások az előirányzatok kezelésére is vonatkoznak.

3. Magyarország az ezen egyetértési megállapodás szerint fizetendő hozzájárulást az e bekezdésben foglalt ütemezés szerint fizeti be.

A hozzájárulás befizetésének mindenfajta késedelme esetén Magyarország a hátralékos összeg tekintetében késedelmi kamatot fizet a fizetés esedékességének időpontjától kezdődően. A kamat mértéke az Európai Központi Bank által a főbb euró alapú refinanszírozási ügyletei tekintetében alkalmazott, az Európai Közösségek Hivatalos Lapjának C sorozatában kihirdetett, az adósság esedékességének hónapja első munkanapján érvényes kamatláb 3,5 százalékponttal megnövelt összege.

Amennyiben a hozzájárulás befizetésének késedelme olyan mértékű, hogy az nagy mértékben veszélyeztetheti a program végrehajtását és kezelését, a Bizottság a Közösségeknek a kiválasztott közvetett akciók végrehajtásával kapcsolatosan már megkötött szerződésekből eredő kötelezettségeinek sértése nélkül felfüggeszti Magyarország részvételét a programban az adott pénzügyi évre, amennyiben a Bizottság által küldött hivatalos fizetési emlékeztető keltezésétől számított 20. napig sem történik meg a kifizetés.

4. Legkésőbb a pénzügyi évet követő év május 31-ig elkészülnek az EK- és az Euratom-keretprogramra vonatkozó költségvetési kimutatások az adott pénzügyi évre, és azokat tájékoztatásul eljuttatják Magyarországnak a Bizottság bevételi és kiadási kimutatása szerinti formában.

5. A Bizottság az egyes pénzügyi évekre vonatkozó könyvelés lezárási időpontjában, a bevételi és kiadási kimutatás elkészítésének részeként elvégzi a Magyarország részvételével kapcsolatos kimutatások egyeztetését.

Az egyeztetés figyelembe veszi azokat a módosításokat, amelyek akár átutalások, törlések, átvitelek, kötelezettségvállalások visszavonása, akár a pénzügyi év során elfogadott kiegészítő vagy módosító költségvetések eredményeként történnek.

Az egyeztetés a következő pénzügyi évre vonatkozó második befizetés időpontjában történik, az utolsó pénzügyi évre vonatkozóan pedig 2007 júliusában. A további egyeztetésekre évente kerül sor egészen 2010 júliusáig.”

3. § *  Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, az egyetértési megállapodásban foglaltakat azonban 2002. október 29-étől kell alkalmazni. Végrehajtásáról a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke az érintett tárcákkal egyetértésben gondoskodik.


  Vissza az oldal tetejére