1. § Az Országgyűlés a plasztikus robbanóanyagok megjelöléséről, azok felderítése céljából Montreálban, 1991. március 1. napján létrehozott Egyezményt e törvénnyel kihirdeti.
(Az Egyezmény megerősítéséről szóló okiratot a Magyar Köztársaság külügyminisztere 1994. január 11. napján a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnél letétbe helyezte. Az Egyezmény - annak XIII. Cikke 3. bekezdése értelmében - 1998. június 21. napján hatályba lépett.)
2. § Az Egyezmény angol nyelvű szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:
The States Parties to this Convention,
conscious of the implications of acts of terrorism for international security;
expressing deep concern regarding terrorist acts aimed at destruction of aircraft, other means of transportation and other targets;
concerned that plastic explosives have been used for such terrorist acts;
considering that the marking of such explosives for the purpose of detection would contribute significantly to the prevention of such unlawful acts;
recognizing that for the purpose of deterring such unlawful acts there is an urgent need for an international instrument obliging States to adopt appropriate measures to ensure that plastic explosives are duly marked;
considering United Nations Security Council Resolution 635 of 14 June 1989, and United Nations General Assembly Resolution 44/29 of 4 December 1989 urging the International Civil Aviation Organization to intensify its work on devising an international regime for the marking of plastic or sheet explosives for the purpose of detection;
bearing in mind Resolution A27-8 adopted unanimously by the 27th Session of the Assembly of the International Civil Aviation Organization which endorsed with the highest and overriding priority the preparation of a new international instrument regarding the marking of plastic or sheet explosives for detection;
noting with satisfaction the role played by the Council of the International Civil Aviation Organization in the preparation of the Convention as well as its willingness to assume functions related to its implementation;
have agreed as follows:
For the purposes of this Convention:
1. „Explosives” mean explosive products, commonly known as „plastic explosives”, including explosives in flexible or elastic sheet form, as described in the Technical Annex to this Convention.
2. „Detection agent” means a substance as described in the Technical Annex to this Convention which is introduced into an explosive to render it detectable.
3. „Marking” means introducing into an explosive a detection agent in accordance with the Technical Annex to this Convention.
4. „Manufacture” means any process, including reprocessing, that produces explosives.
5. „Duly authorized military devices” include, but are not restricted to, shells, bombs, projectiles, mines, missiles, rockets, shaped charges, grenades and perforators manufactured exclusively for military or police purposes according to the laws and regulations of the State Party concerned.
6. „Producer State” means any State in whose territory explosives are manufactured.
Each State Party shall take the necessary and effective measures to prohibit and prevent the manufacture in its territory of unmarked explosives.
1. Each State Party shall take the necessary and effective measures to prohibit and prevent the movement into or out of its territory of unmarked explosives.
2. The preceding paragraph shall not apply in respect of movements for purposes not inconsistent with the objectives of this Convention, by authorities of a State Party performing military or police functions, of unmarked explosives under the control of that State Party in accordance with paragraph 1 of Article IV.
1. Each State Party shall take the necessary measures to exercise strict and effective control over the possession and transfer of possession of unmarked explosives which have been manufactured in or brought into its territory prior to the entry into force of this Convention in respect of that State, so as to prevent their diversion or use for purposes inconsistent with the objectives of this Convention.
2. Each State Party shall take the necessary measures to ensure that all stocks of those explosives referred to in paragraph 1 of this Article not held by its authorities performing military or police functions are destroyed or consumed for purposes not inconsistent with the objectives of this Convention, marked or rendered permanently ineffective, within a period of three years from the entry into force of this Convention in respect of that State.
3. Each State Party shall take the necessary measures to ensure that all stocks of those explosives referred to in paragraph 1 of this Article held by its authorities performing military or police functions and that are not incorporated as an integral part of duly authorized military devices are destroyed or consumed for purposes not inconsistent with the objectives of this Convention, marked or rendered permanently ineffective, within a period of fifteen years from the entry into force of this Convention in respect of that State.
4. Each State Party shall take the necessary measures to ensure the destruction, as soon as possible, in its territory of unmarked explosives which may be discovered therein and which are not referred to in the preceding paragraphs of this Article, other than stocks of unmarked explosives held by its authorities performing military or police functions and incorporated as an integral part of duly authorized military devices at the date of the entry into force of this Convention in respect of that State.
5. Each State Party shall take the necessary measures to exercise strict and effective control over the possession and transfer of possession of the explosives referred to in paragraph II of Part 1 of the Technical Annex to this Convention so as to prevent their diversion or use for purposes inconsistent with the objectives of this Convention.
6. Each State Party shall take the necessary measures to ensure the destruction, as soon as possible, in its territory of unmarked explosives manufactured since the coming into force of this Convention in respect of that State that are not incorporated as specified in paragraph II d) of Part 1 of the Technical Annex to this Convention and of unmarked explosives which no longer fall within the scope of any other sub-paragraphs of the said paragraph II.
1. There is established by this Convention an International Explosives Technical Commission (hereinafter referred to as „the Commission”) consisting of not less than fifteen nor more than nineteen members appointed by the Council of the International Civil Aviation Organization (hereinafter referred to as „the Council”) from among persons nominated by States Parties to this Convention.
2. The members of the Commission shall be experts having direct and substantial experience in matters relating to the manufacture or detection of, or research in, explosives.
3. Members of the Commission shall serve for a period of three years and shall be eligible for re-appointment.
4. Sessions of the Commission shall be convened, at least once a year at the Headquarters of the International Civil Aviation Organization, or at such places and times as may be directed or approved by the Council.
5. The Commission shall adopt its rules of procedure, subject to the approval of the Council.
1. The Commission shall evaluate technical developments relating to the manufacture, marking and detection of explosives.
2. The Commission, through the Council, shall report its findings to the States Parties and international organizations concerned.
3. Whenever necessary, the Commission shall make recommendations to the Council for amendments to the Technical Annex to this Convention. The Commission shall endeavour to take its decisions on such recommendations by consensus. In the absence of consensus the Commission shall take such decisions by a two-thirds majority vote of its members.
4. The Council may, on the recommendation of the Commission, propose to States Parties amendments to the Technical Annex to this Convention.
1. Any State Party may, within ninety days from the date of notification of a proposed amendment to the Technical Annex to this Convention, transmit to the Council its comments. The Council shall communicate these comments to the Commission as soon as possible for its consideration. The Council shall invite any State Party which comments on or objects to the proposed amendment to consult the Commission.
2. The Commission shall consider the views of States Parties made pursuant to the preceding paragraph and report to the Council. The Council, after consideration of the Commission’s report, and taking into account the nature of the amendment and the comments of States Parties, including producer States, may propose the amendment to all States Parties for adoption.
3. If a proposed amendment has not been objected to by five or more States Parties by means of written notification to the Council within ninety days from the date of notification of the amendment by the Council, it shall be deemed to have been adopted, and shall enter into force one hundred and eighty days thereafter or after such other period as specified in the proposed amendment for States Parties not having expressly objected thereto.
4. States Parties having expressly objected to the proposed amendment may, subsequently, by means of the deposit of an instrument of acceptance or approval, express their consent to be bound by the provisions of the amendment.
5. If five or more States Parties have objected to the proposed amendment, the Council shall refer it to the Commission for further consideration.
6. If the proposed amendment has not been adopted in accordance with paragraph 3 of this Article, the Council may also convene a conference of all States Parties.
1. States Parties shall, if possible, transmit to the Council information that would assist the Commission in the discharge of its functions under paragraph 1 of Article VI.
2. States Parties shall keep the Council informed of measures they have taken to implement the provisions of this Convention. The Council shall communicate such information to all States Parties and international organizations concerned.
The Council shall, in co-operation with States Parties and international organizations concerned, take appropriate measures to facilitate the implementation of this Convention, including the provision of technical assistance and measures for the exchange of information relating to technical developments in the marking and detection of explosives.
The Technical Annex to this Convention shall form an integral part of this Convention.
1. Any dispute between two or more States Parties concerning the interpretation or application of this Convention which cannot be settled through negotiation shall, at the request of one of them, be submitted to arbitration. If within six months from the date of the request for arbitration the Parties are unable to agree on the organization of the arbitration, any one of those Parties may refer the dispute to the International Court of Justice by request in conformity with the Statute of the Court.
2. Each State Party may, at the time of signature, ratification, acceptance or approval of this Convention or accession thereto, declare that it does not consider itself bound by the preceding paragraph. The other States Parties shall not be bound by the preceding paragraph with respect to any State Party having made such a reservation.
3. Any State Party having made a reservation in accordance with the preceding paragraph may at any time withdraw this reservation by notification to the Depositary.
Except as provided in Article XI no reservation may be made to this Convention.
1. This Convention shall be open for signature in Montreal on 1 March 1991 by States participating in the International Conference on Air Law held at Montreal from 12 February to 1 March 1991. After 1 March 1991 the Convention shall be open to all States for signature at the Headquarters of the International Civil Aviation Organization in Montreal until it enters into force in accordance with paragraph 3 of this Article. Any State which does not sign this Convention may accede to it at any time.
2. This Convention shall be subject to ratification, acceptance, approval or accession by States. Instruments of ratification, acceptance, approval or accession shall be deposited with the International Civil Aviation Organization, which is hereby designated the Depositary. When depositing its instrument of ratification, acceptance, approval or accession, each State shall declare whether or not it is a producer State.
3. This Convention shall enter into force on the sixtieth day following the date of deposit of the thirty-fifth instrument of ratification, acceptance, approval or accession with the Depositary, provided that no fewer than five such States have declared pursuant to paragraph 2 of this Article that they are producer States. Should thirty-five such instruments be deposited prior to the deposit of their instruments by five producer States, this Convention shall enter into force on the sixtieth day following the date of deposit of the instrument of ratification, acceptance, approval or accession of the fifth producer State.
4. For other States, this Convention shall enter into force sixty days following the date of deposit of their instruments of ratification, acceptance, approval or accession.
5. As soon as this Convention comes into force, it shall be registered by the Depositary pursuant to Article 102 of the Charter of the United Nations and pursuant to Article 83 of the Convention on International Civil Aviation (Chicago, 1944).
The Depositary shall promptly notify all signatories and States Parties of:
1. each signature of this Convention and date thereof;
2. each deposit of an instrument of ratification, acceptance, approval or accession and date thereof, giving special reference to whether the State has identified itself as a producer State;
3. the date of entry into force of this Convention;
4. the date of entry into force of any amendment to this Convention or its Technical Annex;
5. any denunciation made under Article XV; and
6. any declaration made under paragraph 2 of Article XI.
1. Any State Party may denounce this Convention by written notification to the Depositary.
2. Denunciation shall take effect one hundred and eighty days following the date on which notification is received by the Depositary.
In witness whereof the undersigned Plenipotentiaries, being duly authorized thereto by their Governments, have signed this Convention.
Done at Montreal, this first day of March, one thousand nine hundred and ninety-one, in one original, drawn up in five authentic texts in the English, French, Russian, Spanish and Arabic languages.
I. The explosives referred to in paragraph 1 of Article I of this Convention are those that:
a) are formulated with one or more high explosives which in their pure form have a vapour pressure less than 10-4 Pa at a temperature of 25 C;
b) are formulated with a binder material; and
c) are, as a mixture, malleable or flexible at normal room temperature.
II. The following explosives, even though meeting the description of explosives in paragraph I of this Part, shall not be considered to be explosives as long as they continue to be held or used for the purposes specified below or remain incorporated as there specified, namely those explosives that:
a) are manufactured, or held, in limited quantities solely for use in duly authorized research, development or testing of new or modified explosives;
b) are manufactured, or held, in limited quantities solely for use in duly authorized training in explosives detection and/or development or testing of explosives detection equipment;
c) are manufactured, or held, in limited quantities solely for duly authorized forensic science purposes; or
d) are destined to be and are incorporated as an integral part of duly authorized military devices in the territory of the producer State within three years after the coming into force of this Convention in respect of that State. Such devices produced in this period of three years shall be deemed to be duly authorized military devices within paragraph 4 of Article IV of this Convention.
III. In this Part:
„duly authorized” in paragraph II a), b) and c) means permitted according to the laws and regulations of the State Party concerned; and
„High explosives” include but are not restricted to cyclotetramethylenetetranitramine (HMX), pentraerythritol tetranitrate (PETN) and cyclotrimethylene-trinitramine (RDX).
A detection agent is any one of those substances set out in the following Table. Detection agents described in this Table are intended to be used to enhance the detectability of explosives by vapour detection means. In each case, the introduction of a detection agent into an explosive shall be done in such a manner as to achieve homogeneous distribution in the finished product. The minimum concentration of a detection agent in the finished product at the time of manufacture shall be shown in the said Table.
Table
| Name of detection agent | Molecular formula | Molecular weight | Minimum concentration | |
| Ethylene glycol dinitrate (EGDN) | C2H4(NO3)2 | 152 | 0.2% by mass | |
| 2,3-Dimethyl-2,3-dinitro-butane (DMNB) | C6H12(NO2)2 | 176 | 0.1% by mass | |
| para-Mononitrototuene (p-MNT) | C7H7NO2 | 137 | 0.5% by mass | |
| ortho-Mononitrotoluene (o-MNT) | C7H7NO2 | 137 | 0.5% by mass |
Any explosive which, as a result of its normal formulation, contains any of the designated detection agents at or above the required minimum concentration level shall be deemed to be marked.”
Jelen Egyezményben Részes Államok:
- felismerve a terrorcselekmények következményeit a nemzetközi biztonságra nézve,
- kifejezésre juttatva mély aggodalmukat a légi járművek, más közlekedési eszközök és egyéb objektumok ellen irányuló terrorcselekmények miatt,
- aggodalmuknak adva hangot amiatt, hogy az ilyen jellegű terrorcselekmények elkövetésére plasztikus robbanóanyagokat használnak,
- megállapítva, hogy a plasztikus robbanóanyagok megjelölése azok felderítése érdekében jelentős mértékben elősegíti az ilyen jogellenes cselekmények megelőzését,
- elismerve, hogy az ilyen jogellenes cselekmények elhárítása céljából alapvetően szükség van olyan nemzetközi megállapodásra, amely kötelezi az államokat, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a plasztikus robbanóanyagokat a kellő megjelöléssel lássák el,
- figyelembe véve az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának 1989. július 14-én kelt és az Egyesült Nemzetek Szervezete 1989. december 4-i Közgyűlésének 44/29. számú határozatát, mely felszólítja a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetet, hogy intenzívebb munkát végezzen a felderítés érdekében a plasztikus vagy a levél formájú robbanóanyagok megjelölésére irányuló nemzetközi rendszer létrehozásában,
- tekintettel a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet Közgyűlésén egyhangúan elfogadott A27-8 számú határozatra, melyben a Közgyűlés amellett szállt síkra, hogy haladéktalanul kezdődjön meg a plasztikus vagy a levél formájú robbanóanyagok megjelölésére vonatkozóan, a felderítés érdekében nemzetközi megállapodás kidolgozása,
- megelégedéssel megállapítva a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet Tanácsának az Egyezmény kidolgozásában játszott szerepét, valamint az irányú készséget, hogy magára vállalja a végrehajtással összefüggő teendőket,
az alábbiakban állapodtak meg:
Jelen Egyezmény értelmében:
1. „Robbanóanyagok” azokat a robbanó termékeket jelentik, amelyek széles körben „plasztikus robbanóanyagok”-ként ismertek, ezen belül is hajlékony vagy elasztikus levél (lap) formájúak, ahogyan azokat a jelen Egyezményhez tartozó műszaki melléklet meghatározza.
2. A „megjelölésre szolgáló anyag” a jelen Egyezmény műszaki mellékletében leírt anyagot jelenti, amelyet abból a célból adalékolnak a robbanóanyaghoz, hogy azt felderítésre alkalmassá tegye.
3. A „megjelölés” azt jelenti, hogy a jelen Egyezmény műszaki melléklete szerinti megjelölésre alkalmas anyagot adnak a robbanóanyaghoz.
4. Az „előállítás” bármely olyan folyamatot jelent, beleértve az átdolgozást is, melynek eredményeként robbanóanyag jön létre.
5. A „megfelelőképpen engedélyezett katonai eszközök” magukban foglalják egyebek között a hüvelyeket, a repülőbombákat, a lövedékeket, az aknákat, a rakétákat, az elkészítés során formázott tölteteket, a gránátokat és a perforátorokat, amelyeket a Részes Állam törvényei és jogszabályai szerint kizárólagosan katonai vagy rendőri célokra gyártották.
6. A „Gyártó Állam” bármely olyan államot jelent, amelynek területén robbanóanyagot állítanak elő.
Minden egyes Részes Állam szükséges és hatékony intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy saját területén betiltsa és megakadályozza a megjelölés nélküli robbanóanyagok előállítását.
1. Minden egyes Részes Állam szükséges és hatékony intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy betiltsa és megakadályozza a megjelölés nélküli robbanóanyagok behozatalát saját területére vagy azok kivitelét.
2. Az előző pont rendelkezései nem alkalmazandók az olyan, a jelen Egyezmény céljaival nem ellentétes forgalmazás esetén, amelyet a Részes Állam katonai vagy rendőri funkciókat teljesítő szervei végeznek a megjelölés nélküli robbanóanyagokkal az adott állam ellenőrzése alatt, a IV. Cikk 1. pontjával összhangban.
1. Minden egyes Részes Állam megteszi azokat a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy szigorúan és hatékonyan ellenőrizze azon megjelölés nélküli robbanóanyagok birtoklását vagy birtokba adását, amelyeket a saját területén állítottak elő, vagy oda bevittek azt megelőzően, hogy a jelen Egyezmény az adott ország tekintetében hatályba lépett, és intézkedéseket tesz, hogy meggátolja ezek, a jelen Egyezmény céljaival összeegyeztethetetlen célú alkalmazását és felhasználását.
2. Minden egyes Részes Állam megteszi azokat a szükséges intézkedéseket, amelyek biztosítják az 1. pontban említett és nem a katonai vagy rendőri funkciók ellátására feljogosított szervek birtokában található összes robbanóanyag-készlet megsemmisítését, vagy oly módon történő felhasználását, hogy a felhasználás ne legyen ellentétes a jelen Egyezmény céljaival, vagy azokat megjelöléssel látja el, vagy állandó jelleggel hatástalanítja a jelen Egyezménynek a Részes Állam vonatkozásában történő hatálybalépésétől számított 3 éven belül.
3. Minden egyes Részes Állam megteszi azokat a szükséges intézkedéseket, amelyek biztosítják az 1. pontban említett, a katonai vagy rendőri szervek birtokában lévő, megfelelő módon engedélyezett katonai eszközök integráns részévé nem tett robbanóanyag-készlet megsemmisítését, vagy a jelen Egyezmény céljaival nem ellentétes módon történő felhasználását, vagy azokat megjelöléssel látja el, vagy állandó jelleggel hatástalanítja a jelen Egyezménynek a Részes Állam vonatkozásában történő hatálybalépésétől számított 15 éven belül.
4. Minden egyes Részes Állam megteszi azokat a szükséges intézkedéseket, amelyek biztosítják a területén felfedezett, és ezen cikk előző pontjaiban nem hivatkozott megjelölés nélküli robbanóanyagok saját területén történő lehetőség szerint azonnali megsemmisítését, kivéve azokat a megjelölés nélküli robbanóanyag-készleteket, amelyek az adott ország katonai vagy rendőri funkciót ellátó, e célra feljogosított szerveinek birtokában vannak, és a megfelelően engedélyezett katonai eszközök integráns részét képezik az Egyezménynek az adott Részes Állam vonatkozásában történő hatálybalépésekor.
5. Minden egyes Részes Állam megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy szigorúan és hatékonyan ellenőrizze a jelen Egyezmény műszaki melléklete 1. rész II. pontja szerinti robbanóanyagok birtoklását és birtokba adását, azért, hogy megakadályozzák azok, a jelen Egyezmény céljaival összeegyezhetetlen alkalmazását és felhasználását.
6. Minden egyes Részes Állam megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy biztosítsa a jelen Egyezmény adott országban történő hatálybalépését követően előállított, s amint azt a jelen Egyezmény műszaki melléklete 1. rész II. d) pontja előírja, a katonai eszközök közé nem tartozó, megjelölés nélküli robbanóanyagok saját ország területén történő lehetőség szerinti leggyorsabb megsemmisítését. Ugyanez vonatkozik azokra a megjelölés nélküli robbanóanyagokra is, amelyekre nem vonatkozik a hivatkozott II. pont egyik alpontjának hatálya sem.
1. A jelen Egyezmény létrehozza a robbanóanyagokkal foglalkozó Nemzetközi Technikai (Műszaki) Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság), amely legalább 15 és legfeljebb 19, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) által azon személyek köréből kinevezett tagokból áll, akik jelölését a jelen Egyezmény Részes Államai terjesztik elő.
2. A Bizottság tagjai olyan szakértők, akik közvetlen és nagy tapasztalatokkal rendelkeznek a robbanóanyagok előállításával vagy felderítésével vagy kutatásával kapcsolatos kérdésekben.
3. A Bizottság tagjainak kinevezése három évre szól és a kinevezés megismételhető.
4. A Bizottsági üléseket évente legalább egy alkalommal hívják össze a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet Központjában, vagy olyan helyszínen és időpontban, amelyet a Tanács jelöl ki, vagy hagy jóvá.
5. A Bizottság fogadja el tevékenységének eljárási szabályzatát, melyet ezt követően a Tanács hagy jóvá.
1. A Bizottság értékeli a robbanóanyagok előállítása, megjelölése és felderítése területén történő műszaki haladást.
2. A Bizottság a Tanácson keresztül tesz jelentést munkájának eredményeiről a Részes Államoknak és az érintett nemzetközi szervezeteknek.
3. Szükség esetén a Bizottság ajánlást készít a Tanács részére a jelen Egyezmény műszaki mellékletére vonatkozó módosításokról.
4. A Tanács a Bizottság ajánlása alapján indítványozhatja a Részes Államoknak, a jelen Egyezmény műszaki mellékletének módosítását.
1. A jelen Egyezmény műszaki mellékletének módosításáról szóló javaslat megismerésének időpontjától számított 90 napon belül, bármely Részes Állam megküldheti észrevételeit a Tanácsnak. Ezen észrevételeket a Tanács megvizsgálásra haladéktalanul továbbítja a Bizottságnak. A javasolt módosítással kapcsolatban észrevételt vagy ellenvetést tevő Részes Államnak a Tanács konzultáció megtartására tesz javaslatot a Bizottsággal.
2. Az 1. pontban említett észrevételeket, véleményeket a Bizottság megvizsgálja és arról jelentést tesz a Tanácsnak. A Bizottság jelentésének tanulmányozását követően a Részes Állam észrevételére és módosítás jellegére tekintettel a Tanács valamennyi Részes Államnak elfogadásra ajánlhatja a módosítást.
3. Amennyiben a javasolt módosítást 5 vagy több Részes Állam nem ellenzi és erről 90 napon belül a módosítást követően írásos formában értesíti a Tanácsot, akkor az indítványozott módosítás elfogadottnak tekintendő és 180 nap múlva vagy az abban kikötött időpont letelte után lép hatályba, és azokra a Részes Államokra is érvényes, amelyek közvetlenül nem nyilatkoztak az azzal kapcsolatos ellenvetésükről.
4. A javasolt módosítással szembeni ellenvetésükről közvetlenül nyilatkozó Részes Államok a későbbiekben az elfogadásról vagy a jóváhagyásról szóló dokumentum megőrzésre történő átadásával fejezhetik ki egyetértésüket az adott módosítás számukra kötelező érvényű rendelkezései vonatkozásában.
5. Amennyiben 5 vagy több Részes Állam ellenzi a javasolt módosítást, úgy a Tanács további vizsgálat céljából visszaadja azt a Bizottságnak.
6. Amennyiben a 3. pont alapján a javasolt módosítást nem fogadják el, úgy a Tanács összehívhatja valamennyi Részes Állam konferenciáját.
1. A Részes Államok lehetőség szerint megküldik a Tanácsnak azokat az információkat, amelyek segítséget nyújtanak a Bizottságnak a VI. Cikk 1. pontjában előírt feladatai végrehajtásához.
2. A Részes Államok tájékoztatják a Tanácsot a jelen Egyezményben foglalt rendelkezések végrehajtása érdekében, az általuk tett lépésekről. Az információkat a Tanács valamennyi Részes Állam és az érintett nemzetközi szervezetek tudomására hozza.
A Tanács együttműködésben a Részes Államokkal és az érintett nemzetközi szervezetekkel megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy elősegítse a jelen Egyezmény végrehajtását, ezen belül műszaki segítséget nyújt és intézkedik a robbanóanyagok megjelölése és felderítése területén a műszaki haladással kapcsolatos információcsere vonatkozásában.
A jelen Egyezményhez tartozó műszaki melléklet a jelen Egyezmény elválaszthatatlan részét képezi.
1. A jelen Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos, tárgyalásos úton meg nem oldható, két vagy több Részes Állam közötti vita az egyik fél kérésére, választottbírósági útra terelhető. Amennyiben a kérelem napjától számított 6 hónapon belül a felek nem képesek egyetértésre jutni a választottbíráskodás megszervezéséről, úgy a felek egyikének kérelmére a bíróságról szóló alapszabállyal összhangban az ügyet nemzetközi bíróságnak kell átadni.
2. A jelen Egyezmény aláírásakor, ratifikálásakor, elfogadásakor, jóváhagyásakor vagy az ahhoz való csatlakozáskor minden egyes Részes Állam nyilatkozatot tehet, hogy az előző pontot magára nézve nem tartja kötelező érvényűnek. A más Részes Államokat az ilyen fenntartását kijelentő bármely Részes Állammal folytatott kölcsönös együttműködésben az előző pont rendelkezései nem kötelezik.
3. Az előző ponttal összefüggésben ilyen fenntartásáról nyilatkozó bármely Részes Állam a fenntartását visszavonhatja a letéteményesnek küldendő értesítése révén.
A XI. Cikkben foglaltak kivételével a jelen Egyezménnyel szemben fenntartásnak helye nincs.
1. A jelen Egyezményt aláírásra megnyitották Montreálban, 1991. március 1-jén azok az államok, amelyek Montreálban, 1991. február 12-től március 1-jéig a légügyi joggal foglalkozó nemzetközi konferencián részt vettek. 1991. március 1-jét követően az Egyezmény aláírásra nyitott e cikk 3. pontja alapján a hatálybalépéséig Montreálban a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet székhelyén. Bármely más, az Egyezményt alá nem író állam bármikor csatlakozhat.
2. A jelen Egyezményt az államoknak ratifikálniuk, elfogadniuk és jóváhagyniuk kell és ez nyitott a csatlakozásra. A megerősítésről, az elfogadásról, a jóváhagyásról vagy a csatlakozásról szóló okiratokat a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által ezúton kinevezett letéteményesnek kell átadni megőrzésre. Ezen okmányok átadásakor minden egyes állam nyilatkozatot tesz arról, hogy gyártó ország-e.
3. A jelen Egyezmény attól az időponttól számított 60. napon lép hatályba, amikor a 35. ország átadta a letéteményesnek megőrzésre a megerősítésről, az elfogadásról, a jóváhagyásról vagy csatlakozásról szóló okiratokat, és azzal a feltétellel, hogy legalább 5 ország tett nyilatkozatot a 2. pont alapján, miszerint gyártó országnak minősül. Amennyiben 35 ilyen jellegű okiratot megőrzésre átadtak azelőtt, mielőtt az 5 gyártó országtól az okirat megérkezett volna, abban az esetben az Egyezmény a megerősítésről, az elfogadásról, jóváhagyásról és csatlakozásról szóló okiratok megőrzésre átadásának időpontjától számított 60. napon lép hatályba.
4. Más országok számára a jelen Egyezmény azt követő 60. napon lép hatályba, amikor a megerősítésről, az elfogadásról, a jóváhagyásról vagy csatlakozásról szóló okirataikat megőrzésre átadták.
5. A jelen Egyezmény hatálybalépését követően az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapszabálya 102. Cikke és a nemzetközi polgári repülésről szóló Egyezmény 83. Cikke alapján a regisztrációt a letéteményes végzi.
A letéteményes az Egyezményt aláíró valamennyi államot haladéktalanul tájékoztatja a következőkről:
1. A jelen Egyezmény valamennyi aláírásáról és annak időpontjáról.
2. Minden megőrzésre átadott ratifikációs okiratról, elfogadási, jóváhagyási és csatlakozási dokumentumról, az átadás időpontjáról, különösen kiemelve azt, hogy az illetékes ország tett-e nyilatkozatot arról, hogy gyártó országnak számít-e.
3. A jelen Egyezmény hatálybalépésének időpontjáról.
4. Az Egyezmény vagy az ahhoz tartozó műszaki melléklet bármilyen módosításának hatálybalépéséről.
5. A XV. Cikk alapján bejelentett bármely felmondásról.
6. A XI. Cikk 2. pontja alapján tett bármely nyilatkozatról.
1. A jelen Egyezményt bármelyik részt vevő Állam a letéteményeshez eljuttatott írásbeli értesítésében felmondhatja.
2. A felmondás az értesítés letéteményes általi kézhezvételétől számított 180. napon lép hatályba.
Annak hiteléül, hogy az aláírók kormányuktól megfelelő módon fel vannak hatalmazva, aláírják az Egyezményt.
Készült Montreálban, ezerkilencszázkilencvenegy március elsején, egy eredeti példányban és öt hiteles fordításban angol, francia, orosz, spanyol és arab nyelven.
I. A jelen Egyezmény I. Cikk 1. pontjában feltüntetett robbanóanyagok mindazok az anyagok, amelyek
a) egy vagy több brizáns robbanóanyag-komponenst tartalmazó keverékek, és mely komponensek mindegyikénél gőznyomása tiszta állapotban 25 °C hőmérsékleten legalább 10-4 Pa,
b) kötőanyagokkal keverékeknek számítanak, és
c) keverék állapotban normál szobahőmérsékleten lágyak vagy elasztikusak.
II. Az alábbi termékek, bár az I. pontban leírt robbanóanyagok közé tartoznak, nem tekintendők robbanóanyagoknak mindaddig, ameddig ezeket vagy az alább felsorolt célok érdekében tárolják, alkalmazzák vagy változatlanul katonai eszközöknek számítanak az alábbiakban felsoroltak szerint:
a) korlátozott mennyiségben gyártják vagy tárolják, kizárólag a kellően engedélyezett tudományos kutatási, fejlesztési vagy új, módosított robbanóanyag-kísérleti célokra,
b) korlátozott mennyiségben gyártják vagy tárolják, kizárólag a kellően engedélyezett kiképzési célokra, a robbanóanyagok felderítéséhez és/vagy a robbanóanyagok felderítéséhez szükséges berendezések kutatásához és vizsgálataihoz,
c) korlátozott mennyiségben gyártják vagy tárolják a kellően engedélyezett igazságügyi-tudományos alkalmazási célokra,
d) rendszeresítésre szánt és kellően engedélyezett katonai eszközök integráns alkotórészét képező robbanóanyagok a gyártó ország területén attól a naptól számított 3 éven belül, amikor az adott országban a jelen Egyezmény hatályba lépett. A 3 év során gyártott ilyen jellegű eszközök kellően engedélyezett katonai eszközöknek számítanak és a jelen Egyezmény IV. Cikkének 4. pontja hatálya alá esnek.
III. Jelen rész értelmében:
A „megfelelően engedélyezett eszközök” az a), b), c) alpontban azt jelenti, hogy azok engedélyezettek, összhangban az érintett Részes Állam törvényeivel és jogszabályaival.
A „brizáns robbanóanyag” magába foglalja többek között a ciklotetrametilén-tetranitramint (HMX, oktogén), a pentaeritrit-tetranitrátot (PETN, pentrit) és a ciklotrimetilén-trinitramint (RDX, hexogén).
Jelölő anyagnak számít bármelyik anyag, amelyet feltüntettek az alábbi táblázatban. Az alábbi táblázatban feltüntetett jelölő anyagok rendeltetése az, hogy gőznyomásuk alapján javítsák a robbanóanyagok felderíthetőségét. A jelölő anyagokat a robbanóanyagok minden esetben adalékként tartalmazzák a késztermékre vonatkoztatva homogén elosztásban. A késztermékekben lévő jelölő anyag koncentrációját a gyártást követően, a táblázat tartalmazza.
| Jelölő anyag | A molekula képlete | Molekula tömeg | Minimális koncentráció | |
| Etilénglikol-dinitrát (EGDN) | C2H4(NO3)2 | 152 | 0,2% | |
| 2,3-dimetil-2,3-dinitrobután (DMNB) | C6H12(NO2)2 | 176 | 0,1% | |
| para-mononitrotoluol (p-MNT) | C7H7NO2 | 137 | 0,5% | |
| ortho-mononitrotoluol (o-MNT) | C7H7NO2 | 137 | 0,5% |
Bármely robbanóanyagot, amely a hagyományos előállítás eredményeként tartalmazza a fent feltüntetett jelölő anyagok bármelyikét, a megkövetelt minimális vagy az azt meghaladó koncentrációban megjelöltnek kell tekinteni.”
3. § A Magyar Köztársaság Kormánya az Országgyűlés felhatalmazása alapján az Egyezmény megerősítéséről szóló okirat letétbe helyezésekor a következő nyilatkozatot tette:
„A Magyar Köztársaság az Egyezmény XIII. Cikkének 2. bekezdése alapján nem gyártó ország.”
4. § (1) E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1998. június 21. napjától kell alkalmazni.
(2) * E törvény végrehajtásáról a rendészetért felelős miniszter, az iparügyekért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter, az igazságügyért felelős miniszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter és a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter gondoskodik.
(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a plasztikus robbanóanyagok megjelölésének végrehajtási szabályait rendeletben megállapítsa.
