A jogszabály mai napon ( 2018.10.23. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban

 

2003. évi CVII. törvény

„A sivatagosodás elleni küzdelemről a súlyos aszállyal és/vagy sivatagosodással sújtott országokban, különös tekintettel Afrikára” ENSZ Egyezmény kihirdetéséről * 

1. § Az Országgyűlés „A sivatagosodás elleni küzdelemről a súlyos aszállyal és/vagy sivatagosodással sújtott országokban, különös tekintettel Afrikára” ENSZ Egyezményt e törvénnyel kihirdeti. (A Magyar Köztársaság csatlakozási okiratának letétbe helyezése az ENSZ Főtitkáránál 1999. július 13-án megtörtént, és az Egyezmény a Magyar Köztársaság vonatkozásában 1999. október 11-én lépett hatályba.)

2. § Az Egyezmény hiteles magyar nyelvű fordítása a következő:

„ENSZ Egyezmény
a sivatagosodás elleni küzdelemről a súlyos aszállyal és/vagy sivatagosodással sújtott országokban, különös tekintettel Afrikára

Az ezen Egyezményben Részes Felek

megerősítve, hogy a sivatagosodás leküzdésére és az aszály hatásainak enyhítésére tett erőfeszítések középpontjában az érintett vagy fenyegetett területeken élő emberek állnak,

kinyilvánítva, hogy a sivatagosodás és aszály káros hatásainak kezelése a nemzetközi közösség, beleértve az egyes államokat és a nemzetközi szervezeteket, sürgősen megoldandó feladata,

tudatában annak, hogy az arid, a szemi-arid és száraz szub-humid területek együttesen a Föld szárazföldi területeinek jelentős részét teszik ki és a népesség nagy részének lakóhelye és megélhetési forrása,

tudomásul véve, hogy a sivatagosodás és az aszály globális méretű kérdések abban az értelemben, hogy hatással vannak a világ minden részére, és hogy együttes nemzetközi fellépés szükséges a sivatagosodás leküzdésére és/vagy az aszály hatásainak enyhítésére,

figyelembe véve, hogy a súlyos aszállyal sújtott és/vagy sivatagosodásnak kitett országok között zömmel fejlődő, mégpedig a legkevésbé fejlett országok vannak, és hogy ezeknek a jelenségeknek különösen Afrikában tragikusak a következményei,

figyelembe véve továbbá, hogy a sivatagosodás fizikai, biológiai, politikai, szociális, kulturális és gazdasági tényezők bonyolult kölcsönhatásainak eredménye,

mérlegelve a kereskedelemnek, valamint a nemzetközi gazdasági kapcsolatok megfelelő szempontjainak meghatározó szerepét az érintett országoknak a sivatagosodás elleni adekvát küzdelmében,

tisztában lévén azzal, hogy a fenntartható gazdasági növekedés, a társadalmi fejlődés és a szegénység felszámolása a fentieknek kitett fejlődő országok elsődleges törekvése, különösen Afrikában, és ez nélkülözhetetlen a fenntarthatóság céljainak eléréséhez,

tekintettel arra, hogy a sivatagosodás és az aszály, olyan fontos társadalmi problémákkal való kölcsönkapcsolata révén, mint a szegénység, a rossz egészség és táplálkozás, az élelmezésbiztonság hiánya, továbbá a migrációval, az emberek költözésével és a demográfiai fejlődéssel fennálló kölcsönkapcsolata révén befolyásolja a fenntartható fejlődést,

méltányolva az államoknak és a nemzetközi szervezeteknek a sivatagosodás leküzdése és az aszály hatásainak enyhítése érdekében a múltban kifejtett erőfeszítése és tevékenysége jelentőségét, különösképpen azokét, amelyeket a Cselekvési Terv a Sivatagosodás Leküzdésére érdekében tettek, melyet az ENSZ Konferencia a Sivatagosodásról értekezletén fogadtak el 1977-ben,

felismerve, hogy az eddigi erőfeszítések ellenére a sivatagosodás leküzdése és az aszály hatásainak enyhítése terén elért eredmények nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, valamint felismerve azt, hogy a fenntartható fejlődés terén minden szinten új és hatékonyabb megközelítésre van szükség,

elismerve az ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciája döntéseinek, különösen az Agenda 21.12. fejezetének keretében hozott döntések érvényességét és fontosságát, amelyek alapul szolgálnak a sivatagosodás leküzdéséhez,

megerősítve mindezek alapján a fejlett országoknak az Agenda 21.33. fejezet 13. paragrafusában foglaltak szerinti kötelezettségvállalásait,

emlékeztetve a Közgyűlés 47/188 sz. határozatára, jelesül az Afrikára vonatkozó elsődlegességre, és az Egyesült Nemzeteknek a sivatagosodással és az aszállyal kapcsolatban hozott valamennyi fontos határozatára, döntésére és programjára, továbbá az afrikai országok és más egyéb térségek országainak a tárggyal kapcsolatos nyilatkozataira,

újból megerősítve a riói Környezet és Fejlődés Nyilatkozatot, amely 2. alapelvében kimondja, hogy az ENSZ Kartával és a nemzetközi jog alapelveivel összhangban az egyes államok szuverén joga saját erőforrásaik saját környezeti és fejlesztési politikájuk szerinti kiaknázása, és felelősek azért, hogy biztosítsák, hogy a hatáskörükben vagy ellenőrzési körükben végzett tevékenységek nem károsítják más államok, vagy a nemzeti joghatóság határain túli területek természeti környezetét,

felismerve, hogy az egyes nemzetek kormányai kritikus szerepet játszanak a sivatagosodás elleni küzdelemben és az aszály hatásainak enyhítésében, és felismerve azt, hogy az előrehaladás attól függ, hogyan hajtják végre a cselekvési programokat helyileg az érintett területeken,

felismerve továbbá a nemzetközi együttműködés és partnerség fontosságát és szükségességét a sivatagosodás leküzdésében és az aszály hatásainak enyhítésében,

felismerve továbbá annak fontosságát, hogy az érintett fejlődő országok - főként Afrikában - hatékony eszközöket, többek közt alapvető pénzügyi forrásokat kapjanak, beleértve az új és pótlólagos pénzügyi támogatást, és hozzájussanak a technológiához, amely nélkül nehézségekbe ütközik az ezen Egyezményben vállalt kötelezettségeik maradéktalan teljesítése,

kifejezve aggodalmukat, hogy a sivatagosodás és az aszály súlyos hatással van bizonyos országokra Közép-Ázsiában és a Kaukázuson túl,

kiemelve azt a fontos szerepet, amelyet a sivatagosodásnak és/vagy az aszálynak kitett területeken, főként a fejlődő országokban a rurális területeken a nők töltenek be, valamint annak fontosságát, hogy mind a férfiak, mind a nők minden szinten részt vegyenek a sivatagosodás leküzdésére és az aszály hatásainak enyhítésére irányuló programokban,

hangsúlyozva a nemkormányzati szervezetek és más nagyobb csoportok sajátságos szerepét a sivatagosodás leküzdésére és az aszály hatásainak enyhítésére szolgáló programokban,

emlékezvén a sivatagosodás és a nemzetközi és nemzeti közösségek előtt álló más globális méretű környezetvédelmi kérdések közötti összefüggésre,

nem feledkezvén meg arról sem, hogy a sivatagosodás elleni küzdelem hozzájárulhat az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény, a Biológiai Sokféleség Egyezmény és más idevágó környezetvédelmi egyezmények céljainak eléréséhez,

abban a meggyőződésben, hogy a sivatagosodás leküzdésére és az aszályok hatásainak enyhítésére irányuló stratégiák akkor a leghatásosabbak, ha kifogástalan és rendszeres megfigyelésekre és alapos tudományos ismeretekre épülnek, és ha a stratégiákat folyamatosan újraértékelik,

elismerve, hogy sürgős szükség van a nemzetközi együttműködés hatékonyságának és koordinálásának javítására a nemzeti tervek és feladatok megvalósításának elősegítése érdekében,

elszánva arra, hogy megfelelő intézkedéseket tesznek a sivatagosodás leküzdésére és az aszályok hatásainak enyhítésére a mai és a jövő generációi érdekében,

a következőkben állapodtak meg:

I. RÉSZ

BEVEZETÉS

1. Cikk

Fogalmak használata

Ezen Egyezmény alkalmazásában:

a) a „sivatagosodás” a különböző tényezők, köztük az éghajlat-ingadozások és az emberi tevékenység okozta földterület degradációt jelenti az arid, a szemi-arid és a száraz szub-humid területeken;

b) a „sivatagosodás leküzdése” fogalomkörébe tartozik minden olyan tevékenység, amely részét képezi az arid, a szemi-arid és a száraz szub-humid területeken a fenntartható fejlődés érdekében végzett átfogó földterület-minőség javító munkálatoknak, amelyek arra irányulnak, hogy

(i) megakadályozzák és/vagy csökkentsék a földterület degradációját,

(ii) rehabilitálják a részben már degradálódott földet, és

(iii) termővé tegyék a sivatagosodon területeket;

c) „aszály” az olyan természetszerűen előforduló jelenség, amelyről akkor beszélünk, ha a csapadék tetemes mértékben a szokásosan előforduló értéke alatt marad, ezzel súlyos hidrológiai egyensúlyhiányt okozva, ami kedvezőtlenül befolyásolja a földi erőforrást gyarapító rendszereket;

d) „az aszály hatásainak enyhítése” azokat a tevékenységeket jelöli, amelyek az aszályok előrejelzésére irányulnak azzal a céllal, hogy csökkentsék a társadalom és a természeti rendszerek aszályérzékenységét a sivatagosodás leküzdésével kapcsolatban;

e) a „földterület” a szárazföldi biológiailag produktív rendszert jelenti, ami a talajból, a növényzetből, az élővilág egyéb elemeiből, valamint a rendszeren belül működő ökológiai és hidrológiai folyamatokból áll;

f) a „földterület degradáció” az arid, a szemi-arid és a száraz szub-humid területeken a biológiai vagy gazdasági termőképesség, valamint az esővízzel táplált, az öntözött termőföld, a vadászterületek, legelők, fás területek és erdőségek együttesének csökkenését vagy elvesztését jelenti, ami a földhasználatnak vagy valamely alábbi folyamat vagy folyamatkombináció - beleértve az emberi tevékenységből és a településszerkezetből származó folyamatokat - következménye, úgymint

(i) szél és/vagy víz okozta talajerózió,

(ii) a talaj fizikai, kémiai és biológiai vagy gazdasági tulajdonságainak romlása, és

(iii) a természetes növénytakaró tartós elvesztése;

g) „arid, szemi-arid és száraz szub-humid területek” azok a területek a poláris és szubpoláris régión kívül, ahol az évi csapadék és a potenciális evapotranszpiráció hányadosa 0,05 és 0,65 közé esik;

h) „érintett területek” azok az arid, szemi-arid és/vagy száraz szub-humid területek, melyeken a sivatagosodás megindult vagy amelyeket sivatagosodás fenyeget;

i) „érintett országok” azok az országok, amelyekben - részben vagy egészben - érintett területek vannak;

j) „regionális gazdasági integrációs szervezet” az adott régió szuverén államaiból álló szervezet, amely illetékes az Egyezményben szabályozott ügyekben, és amely kellő felhatalmazással rendelkezik, hogy belső szabályzatával összhangban ezen Egyezményt aláírja, ratifikálja, elfogadja, jóváhagyja vagy csatlakozzék hozzá;

k) „a Fejlett Ország Részes Felek” a Fejlett Ország Részes Feleket és a fejlett országokból álló regionális gazdasági integrációs szervezeteket jelenti.

2. Cikk

Célkitűzés

1. Ennek az Egyezménynek az a célja, hogy minden szinten hatékony, nemzetközi együttműködéssel és közös fellépéssel támogatott intézkedésekkel, koordináltan, az Agenda 21. ajánlásainak megfelelő módon küzdjön a sivatagosodás ellen és enyhítse az aszályok hatását azokban az országokban, amelyekben súlyos aszály és/vagy sivatagosodás tapasztalható, különös tekintettel Afrikára, azzal a szándékkal, hogy elősegítse a fenntartható fejlődés elérését az érintett területeken.

2. Ennek a célkitűzésnek az elérése hosszú távú koordinált stratégiákat igényel, amelyek az érintett területeken egyszerre a földterület jobb termőképességére, valamint a földterület és vízkészletek rehabilitációjára, megóvására és a velük való fenntartható gazdálkodásra irányulnak, amelyek kedvezőbb életfeltételekhez vezetnek, főként a közösségek szintjén.

3. Cikk

Alapelvek

Az Egyezmény célkitűzésének elérése és rendelkezéseinek végrehajtása érdekében a Részes Felek, többek között, a következők szerint járjanak el:

a) a Részes Felek biztosítsák, hogy a sivatagosodás leküzdésére és/vagy az aszály hatásainak enyhítésére irányuló programok kidolgozásáról és végrehajtásáról szóló döntések a lakosság és a helyi közösségek részvételével történjenek, és hogy magasabb szinten olyan feltételek legyenek, amelyek elősegítik a cselekvést nemzeti és helyi szinten;

b) a Részes Felek a nemzetközi szolidaritás és összefogás szellemében javítsák az együttműködést és a koordinációt szubregionális, regionális és nemzetközi szinten, és jobban összpontosítsák a pénzügyi, személyi, szervezeti és technikai erőforrásokat oda, ahol azokra szükség van;

c) a Részes Felek a kormányzat, a közösségek, a nemkormányzati szervezetek és a földtulajdonosok között minden szinten megvalósuló összefogás, együttműködés szellemében érjék el a természet, valamint a föld és a csekély vízkészletek értékének jobb megismerését és megbecsülését az érintett területeken, és törekedjenek a fenntartható használatukra; és

d) a Részes Felek maradéktalanul vegyék figyelembe az Érintett Fejlődő Ország Részes Felek sajátos szükségleteit és körülményeit, közöttük is különösen a legkevésbé fejlettekét.

II. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

4. Cikk

Általános kötelezettségek

1. A Részes Felek az ezen Egyezményből rájuk háruló kötelezettségeket külön-külön vagy közösen teljesítik, akár már meglévő vagy leendő kétoldalú vagy többoldalú megállapodások, akár azok kombinációja révén, a megfelelő módon, hangsúlyozva, hogy összehangolt erőfeszítések kívánatosak, és koherens, hosszú távú stratégia kidolgozására van szükség minden szinten.

2. Ezen Egyezmény célkitűzését követve a Részes Felek

a) elfogadják az integrált megközelítési módot, amely figyelembe veszi a sivatagosodás és az aszály-folyamatok fizikai, biológiai és társadalmi-gazdasági szempontjait;

b) az illetékes nemzetközi és regionális testületekben kellő figyelmet fordítanak az Érintett Fejlődő Ország Részes Felek helyzetére a nemzetközi kereskedelem, az értékesítési megállapodások és adósság tekintetében, azzal a céllal, hogy olyan alkalmas nemzetközi gazdasági feltételeket teremtsenek, amelyek hozzájárulnak a fenntartható fejlődés elősegítéséhez;

c) a szegénység megszüntetésére kidolgozott stratégiákat integrálják a sivatagosodás leküzdésére és az aszályok hatásainak enyhítésére irányuló erőfeszítésekbe;

d) elősegítik a környezetvédelem, valamint a föld és a vízkészletek védelme területén az Érintett Ország Részes Felek közötti együttműködést a sivatagosodással és az aszállyal kapcsolatosan;

e) erősítik a szubregionális, regionális és nemzetközi együttműködést;

f) közreműködnek az illetékes kormányközi szervezetekben;

g) meghatározzák, amennyiben szükséges, az intézményes mechanizmusokat, ügyelve arra, hogy elkerüljék a párhuzamos tevékenységeket; és

h) elősegítik az érvényben lévő kétoldalú és többoldalú pénzügyi eljárások és megállapodások igénybevételét, amelyek az alapvető pénzeszközöket mobilizálják és a sivatagosodás elleni küzdelemben és az aszály hatásainak enyhítésében közreműködő Fejlődő Ország Részes Felekhez irányítják.

3. Az Érintett Fejlődő Ország Részes Felek segítségnyújtásban részesülhetnek az Egyezmény megvalósítása érdekében.

5. Cikk

Az Érintett Ország Részes Felek kötelezettségei

A 4. Cikkben megfogalmazott kötelezettségeiken felül az Érintett Ország Részes Felek vállalják, hogy

a) kellő fontossággal kezelik a sivatagosodás elleni küzdelmet és az aszály hatásainak enyhítését, és körülményeiknek és képességüknek megfelelő anyagi forrásokat fordítanak ezen problémák megoldására;

b) kidolgozzák a sivatagosodás leküzdésére és az aszály hatásainak enyhítésére szolgáló stratégiákat és prioritásokat, a fenntartható fejlődésre vonatkozó tervek és/vagy elvek keretében;

c) foglalkoznak a sivatagosodás alapvető okaival és különös figyelmet szentelnek a sivatagosodási folyamatokhoz hozzájáruló társadalmi-gazdasági tényezőknek;

d) elősegítik a tájékoztatást és a nemkormányzati szervezetek támogatásával segítik a helyi lakosság, különösen a nők és a fiatalok részvételét a sivatagosodás leküzdésére és az aszály hatásainak enyhítésére irányuló erőfeszítésekben; és

e) biztosítják a cselekvéshez szükséges feltételeket, megfelelőképpen megerősítve a fennálló releváns törvénykezést, és - ha még nem léteznek - új törvényeket, valamint hosszú távú stratégiákat és cselekvési programokat alkotva.

6. Cikk

A Fejlett Ország Részes Felek kötelezettségei

A 4. Cikkben megfogalmazott általános kötelezettségeken felül a Fejlett Ország Részes Felek vállalják, hogy

a) aktívan támogatják, megállapodás szerint egyenként vagy együttesen, az Érintett Fejlődő Ország Részes Feleknek, különösen Afrikában, továbbá a legkevésbé fejlett országoknak a sivatagosodás leküzdésére és az aszálykárok enyhítésére irányuló erőfeszítéseit;

b) biztosítják az alapvető pénzügyi forrásokat és egyéb támogatást nyújtanak, hogy hatékonyan segítsék az Érintett Fejlődő Ország Részes Feleket, különösen az afrikaiakat, hogy azok kidolgozzák és megvalósítsák a sivatagosodás leküzdésére és az aszály hatásainak enyhítésére szolgáló saját hosszú távú terveiket és stratégiáikat;

c) elősegítik az új és a pótlólagos pénzügyi támogatás mobilizálását a 20. Cikk 2. b) bekezdése szerint;

d) bátorítják a magánszektorból és más nemkormányzati forrásból történő pénzügyi támogatás mobilizálását; és

e) támogatják és segítik, hogy az Érintett Ország Részes Felek, különösen az Érintett Fejlődő Ország Részes Felek, megfelelő technológiához, ismeretekhez és know-how-hoz jussanak.

7. Cikk

Afrika elsőbbsége

Az ezen Egyezményben foglaltak megvalósítása során a Részes Felek - a régióban uralkodó sajátságos helyzet tükrében - előnyben részesítik az érintett Afrikai Ország Részes Feleket, anélkül azonban, hogy elhanyagolnák az Érintett Fejlődő Ország Részes Feleket a többi régióban.

8. Cikk

Kapcsolat más egyezményekkel

1. A Részes Felek ösztönzik az ezen Egyezmény és más kapcsolódó nemzetközi egyezmény, különösen az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény és a Biológiai Sokféleség Egyezmény keretében végzett tevékenységek összehangolását, amennyiben azoknak Részes Felei, hogy a lehető legnagyobb haszon származzék az egyes megállapodások keretében végzett tevékenységekből, és hogy elkerüljék a párhuzamos erőfeszítéseket. A Részes Felek olyan mértékben ösztönzik a közös programokat, különösen a kutatás, a képzés, a rendszeres megfigyelés, valamint az információgyűjtés és -csere területén, ahogy azok a tevékenységek hozzájárulhatnak a szóban forgó megállapodások célkitűzéseinek eléréséhez.

2. Ezen Egyezmény rendelkezései nem befolyásolják egyetlen Részes Fél semmiféle olyan kétoldalú, regionális vagy nemzetközi egyezményből származó jogait és kötelezettségeit, melyhez azt megelőzően csatlakozott, amikor ez az Egyezmény hatályba lépett.

III. RÉSZ

CSELEKVÉSI PROGRAMOK, TUDOMÁNYOS ÉS TECHNIKAI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS TÁMOGATÓ INTÉZKEDÉSEK

1. SZAKASZ: CSELEKVÉSI PROGRAMOK

9. Cikk
Alapvető megközelítés

1. Az 5. Cikk szerinti kötelezettségeiknek a regionális végrehajtási melléklet keretében, vagy más módon történő teljesítése során azok az Érintett Fejlődő Ország Részes Felek, illetve bármely más Érintett Ország Részes Felek, amelyek írásban értesítették az Állandó Titkárságot, hogy nemzeti cselekvési programot szándékoznak készíteni, megfelelőképpen készítsék el, hozzák nyilvánosságra és valósítsák meg a nemzeti cselekvési programokat, lehetőség szerint a meglévő releváns sikeres tervek és programok, valamint a szubregionális és regionális programok felhasználásával és azokra alapozva, a sivatagosodás leküzdésére és az aszály hatásainak enyhítésére szolgáló stratégia központi elemeként. A programok folyamatosan megújítandók az intézkedések során tapasztaltak és a tudományos kutatások eredményei alapján. A nemzeti cselekvési programok elkészítése szoros kapcsolatban áll a fenntartható fejlődésre vonatkozó nemzeti politika megfogalmazására irányuló egyéb erőfeszítésekkel.

2. A Fejlett Ország Részes Felek által a 6. Cikkben foglaltak alapján történő különböző formájú segítségnyújtás során, megállapodás szerint, elsőbbségben részesítik az Érintett Fejlődő Ország Részes Felek nemzeti, szubregionális és regionális cselekvési programjainak támogatását, különösen Afrikában, akár közvetlenül, akár az illetékes multilaterális szervezetek révén, avagy mind a kettő igénybevételével.

3. A Részes Felek bátorítják az Egyesült Nemzetek Szervezete és más illetékes kormányközi szervezetek, felsőoktatási intézmények szerveit, pénzalapjait és programjait, az együttműködésre kész tudományos közösséget és a nemkormányzati szervezeteket, hogy felhatalmazásuk és képességük szerint támogassák a cselekvési programok kidolgozását, megvalósítását és betartását.

10. Cikk
Nemzeti cselekvési programok

1. A nemzeti cselekvési programok célja a sivatagosodást előidéző tényezők, továbbá a sivatagosodás leküzdéséhez és az aszály hatásainak enyhítéséhez szükséges gyakorlati tennivalók meghatározása.

2. A nemzeti cselekvési programok részletezzék a kormány, a helyi közösségek és a földhasználók illetékes szerepét, valamint a rendelkezésre álló és szükséges erőforrásokat. Többek között:

a) hosszú távú stratégiákat tartalmazzanak a sivatagosodás leküzdésére és az aszályok hatásainak enyhítésére, hangsúlyozzák a megvalósítást és a fenntartható fejlődésre irányuló nemzeti politikával való összehangolásának szükségességét;

b) legyenek módosíthatók a változó körülményeknek megfelelően, és helyi szinten legyenek eléggé rugalmasak ahhoz, hogy sikeresen kezelni tudják a különböző társadalmi-gazdasági, biológiai és geofizikai viszonyokat;

c) fordítsanak különös figyelmet a még nem vagy csak kissé degradálódott földterületekre vonatkozó megelőző intézkedések végrehajtására;

d) gyarapítsák az éghajlati, meteorológiai és hidrológiai nemzeti adottságokat és az aszály időben történő előrejelzéséhez szükséges eszközöket;

e) támogassák a szakpolitikákat és erősítsék azokat az intézményes kereteket, amelyek az összefogás szellemében előmozdítják az adományozó közösség, valamennyi kormányzati szint, a helyi lakosság és a közösségi csoportok közötti együttműködést és egyeztetést, és amelyek elősegítik, hogy a helyi lakosság megfelelő tájékoztatáshoz és technológiához jusson;

f) gondoskodjanak arról, hogy a nemkormányzati szervezetek és a helybéli lakosság, mind a nők, mind a férfiak, főként az erőforrások használói, vagyis a földművesek és az állattenyésztők és képviseleti szervezeteik cselekvő módon vegyenek részt a hivatalos politika megtervezésében, a döntések meghozatalában, valamint a nemzeti cselekvési programok megvalósításában és ellenőrzésében; és

g) követeljék meg a megvalósítás rendszeres ellenőrzését és időközi jelentések készítését.

3. A nemzeti cselekvési programok többek között az alábbi, az aszályra történő felkészülést és az aszály hatásainak enyhítését szolgáló tennivalók némelyikét vagy mindegyikét tartalmazhatják:

a) szükség szerint, olyan korai veszélyjelző rendszerek létesítése és/vagy megerősítése, amelyek tartalmazzák a helyi és a nemzeti eszközállományt, továbbá a szubregionális és regionális szintű közös rendszereket és a környezeti okok miatt otthonukat elhagyni kényszerültek segélyezésének mechanizmusait;

b) az aszályra való felkészültség és az aszály kezelésének erősítése, beleértve a helyi, nemzeti, szubregionális és regionális készültségi terveket, amelyek figyelembe veszik az évszakos - évi éghajlati előrejelzéseket;

c) élelmezésbiztonság megteremtése és/vagy megerősítése szükség szerint, beleértve a tárolás és az értékesítés eszközeit, főként a vidéki területeken;

d) alternatív megélhetési projektek, amelyek jövedelmet biztosíthatnak az aszályra hajlamos területeken; és

e) fenntartható öntözési programok kidolgozása mind a mezőgazdasági növényekre, mind az állatállomány takarmányozására.

4. Figyelembe véve az egyes Érintett Ország Részes Felek sajátságos körülményeit és igényeit, a nemzeti cselekvési programok megfelelőképpen tartalmazzák többek között a következő prioritás-területeken teendő intézkedések némelyikét vagy mindegyikét, amennyiben azok az érintett területeken a sivatagosodás leküzdésére és az aszály hatásainak enyhítésére szolgálnak és a lakosságot érintik: az alternatív életlehetőségek elősegítése és a nemzetgazdasági feltételek javítása, azzal a céllal, hogy erősítsék azokat a programokat, amelyek a szegénység felszámolását, valamint az élelmiszer-ellátás biztonságát, a demográfiai változásokat, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodást, a fenntartható mezőgazdasági termelési, a különböző energiaforrások hatékony felhasználását, intézményes és törvényes keretek fejlesztését, az értékelő és rendszeres megfigyelő kapacitás, beleértve a hidrológiai és meteorológiai szolgáltatásokat, továbbá a kapacitás bővítését, az oktatás és a nyilvánosság tájékoztatásának erősítését célozzák.

11. Cikk
Szubregionális és regionális cselekvési programok

Az Érintett Ország Részes Felek megfelelő módon konzultálnak és együttműködnek a szubregionális és/vagy regionális cselekvési programok elkészítésében a megfelelő regionális végrehajtási mellékletek szerint, hogy a nemzeti programok hatékonyságát összehangolják, kiegészítsék és növeljék. A 10. Cikk rendelkezéseit a szükséges változtatásokkal alkalmazzák a szubregionális és regionális programokra. Az ilyen együttműködések tartalmazhatják az országhatárokon átnyúló természeti erőforrások fenntartható kezelésére, a tudományos-technikai együttműködés, valamint a megfelelő intézmények erősítésére elfogadott közös programokat.

12. Cikk
Nemzetközi együttműködés

Az Érintett Ország Részes Felek más Részes Felekkel és a nemzetközi közösséggel együttműködve szövetkeznek, hogy biztosítsák a hathatós nemzetközi feltételeket az Egyezmény megvalósításához. Ez az együttműködés kiterjed a technológia átadásra, valamint a tudományos kutatás és fejlesztés, az információgyűjtés és -továbbítás, valamint a pénzügyi erőforrások területére is.

13. Cikk
Cselekvési programok kidolgozásának és megvalósításának támogatása

1. A 9. Cikkből következően a cselekvési programok támogatására szolgáló intézkedéseken értjük, többek között

a) a cselekvési programok megvalósíthatóságát biztosító pénzügyi együttműködést, amely lehetővé teszi a szükséges hosszú távú tervezést;

b) olyan együttműködési mechanizmusok kidolgozását és alkalmazását, amelyek helyi szinten, ideértve a nemkormányzati szervezeteken keresztül történő intézkedést, alkalmasabbak arra, hogy elősegítsék a sikeres kísérleti programok átvételét, ahol lehetséges;

c) a projekttervezésben, a pénzügyi támogatásban és megvalósításban a fokozott rugalmasság biztosítását, kísérleti, fokozatos megközelítéssel, összhangban a helyi közösségek javasolt, cselekvő részvételével;

d) az olyan alkalmas ügyintézési és költségvetési eljárásokat, amelyek fokozzák az együttműködés és a támogató programok eredményességét.

2. Amennyiben az Érintett Fejlődő Ország Részes Felek ilyen jellegű támogatásáról van szó, elsőbbségben részesülnek az Afrikai Ország Részes Felek és a Legkevésbé Fejlett Ország Részes Felek.

14. Cikk
Cselekvési programok kidolgozásának és megvalósításának koordinálása

1. A Részes Felek, közvetlenül vagy a megfelelő kormányközi szervezetek révén, szorosan együttműködnek a cselekvési programok kidolgozásában és megvalósításában.

2. A Fejlett Ország Részes Felek, a Fejlődő Ország Részes Felek, valamint az illetékes kormányközi és nemkormányzati szervezetek közötti lehető legteljesebb együttműködés biztosítása érdekében a Részes Felek operatív eljárásokat dolgoznak ki, hogy elkerüljék a párhuzamosságot, összehangolják a közös fellépéseket és beavatkozásokat és maximálissá tegyék a segítségnyújtás hatását. A Részes Felek által képviselt fejlődő országokban elsőbbséget kell biztosítani a nemzetközi együttműködés koordinálásának, hogy az erőforrásokat a lehető legeredményesebb módon használhassák fel, hogy a segítségnyújtás kellő hatású legyen, és hogy megkönnyítsék a nemzeti cselekvési programok és az ezen Egyezményben javasolt prioritások megvalósítását.

15. Cikk
Regionális végrehajtási mellékletek

A cselekvési programokba foglalandó elemeket a Részes Felek által képviselt Érintett Országok vagy Régiók saját társadalmi-gazdasági, földrajzi és éghajlati tényezőik, valamint fejlettségük szerint választják meg és fogadják el. Az egyes szubrégiókra és régiókra vonatkozó cselekvési programok elkészítésének szempontjai, pontos céljaik és tartalmuk a regionális végrehajtási mellékletekben vannak részletezve.

2. SZAKASZ: TUDOMÁNYOS ÉS MŰSZAKI EGYÜTTMŰKÖDÉS

16. Cikk
Információgyűjtés, -elemzés és -csere

A Részes Felek egyetértenek abban, hogy képességük szerint integrálják és koordinálják a tárgyhoz tartozó, rövid és hosszú időtartamra kiterjedő adat- és információgyűjtést, ezek elemzését és cseréjét, annak érdekében, hogy az érintett területeken biztosítsák a földterület degradáció módszeres megfigyelését, és hogy jobban megértsék és értékelhessék az aszály és a sivatagosodás folyamatait és hatásait. Ez segíthet abban, hogy többek között, időben figyelmeztessenek kedvezőtlen éghajlatingadozások időszakaira és előzetes terveket készítsenek valamennyi felhasználó, de főként a helyi lakosság által történő gyakorlati felhasználásra alkalmas formában. E célból szükség szerint:

a) elősegítik és erősítik az információgyűjtés, -elemzés és -csere, valamint a minden szintre kiterjedő rendszeres megfigyelés globális intézmény- és eszközhálózatának működését, ami többek között:

(i) kompatibilis szabványok és rendszerek alkalmazására törekszik,

(ii) a tárgyhoz tartozó adatokat és állomásokat foglal magába távoli területekről is,

(iii) az adatgyűjtésre, -továbbításra és a föld degradáció becslésére széles körben korszerű technológiát alkalmaz és propagál, továbbá

(iv) a nemzeti, szubregionális és regionális adat- és információközpontokat szorosabban összekapcsolja a globális információforrásokkal;

b) biztosítják, hogy az információgyűjtés, -elemzés és -csere figyelembe vegye a helyi közösségek és a döntéshozók igényeit, abban a reményben, hogy megoldják sajátos problémáikat, és hogy a helyi közösségek minden tevékenységben részt vesznek;

c) támogatják és továbbfejlesztik azokat a kétoldalú és többoldalú programokat és projekteket, amelyek az adat- és információgyűjtés, -elemzés és -csere meghatározására, végzésére, értékelésére és finanszírozására irányulnak, beleértve többek között a fizikai, biológiai, társadalmi és gazdasági mutatók integrált adatsorait;

d) maradéktalanul igénybe veszik az illetékes kormányközi és nemkormányzati szervezetek szakértelmét, különösen arra, hogy a szükséges információt és tapasztalatokat elterjesszék a különböző régiók célcsoportjai között;

e) rendkívüli fontosságot tulajdonítanak a társadalmi-gazdasági adatok gyűjtésének, elemzésének és cseréjének, valamint ezek fizikai és biológiai adatokkal való integrálásának;

f) a sivatagosodás leküzdésére és az aszály hatásainak enyhítésére vonatkozó valamennyi, nyilvánosan hozzáférhető forrásból származó információt kicserélnek és maradéktalanul nyíltan és azonnal rendelkezésre bocsátanak; és

g) nemzeti törvényeiktől és/vagy szakpolitikáiktól függően kicserélik a helyi és hagyományos ismereteket, biztosítva azok kellő védelmét és azt, hogy megfelelő viszonzásképpen a helyi lakosság méltányossági alapon és kölcsönös megállapodás révén részesüljön az információcsere hasznából.

17. Cikk
Kutatás és fejlesztés

1. A Részes Felek vállalják, hogy képességeik szerint megfelelő nemzeti, szubregionális, regionális és nemzetközi intézményeken keresztül segítik a műszaki és tudományos együttműködést a sivatagosodás leküzdése és az aszály hatásainak enyhítése területén. Ezért támogatják azokat a tudományos tevékenységeket, amelyek:

a) hozzájárulnak a sivatagosodáshoz és aszályhoz vezető folyamatok és hatásuk, mind a természeti, mind az emberi oksági tényezők különbözőségének jobb megismeréséhez, a sivatagosodás leküzdésének és az aszályhatások enyhítésének, valamint nagyobb termelékenység elérésének, továbbá az erőforrások fenntartható használatának és kezelésének céljából;

b) reagálnak a jól meghatározott célokra, figyelembe veszi a helyi lakosság sajátos igényeit és olyan megoldások felismerését és véghezvitelét eredményezi, amelyek az érintett területeken élő népek életszínvonalát javítják;

c) védik, integrálják, gyarapítják és érvényre juttatják a hagyományos és a helyi ismereteket, know-how-t és gyakorlatot, biztosítva, hogy az ismeretekkel rendelkezők, nemzeti törvényeik és/vagy politikájuk adta lehetőségek szerint az ismeretek bármilyen kereskedelmi felhasználásából, vagy az ismereteknek köszönhető bármilyen műszaki fejlesztésből méltányos alapon és kölcsönösen elfogadott módon közvetlen haszonra tegyenek szert;

d) fejlesztik és erősítik a nemzeti, a szubregionális és regionális kutatási potenciát a Részes Felek által képviselt érintett fejlődő országokban, főként Afrikában, beleértve a helyi szakképzettség fejlesztését és a megfelelő kapacitások erősítését, különösen az olyan országokban, amelyekben a kutatási bázis gyenge, különös figyelmet szentelve a multidiszciplináris és a részt vevő társadalmi-gazdasági kutatásoknak;

e) ahol szükséges, ott figyelembe veszik a környezeti tényezők okozta szegénység és migráció, valamint a sivatagosodás közötti összefüggést;

f) elősegítik, hogy a nemzeti, a szubregionális, a regionális és a nemzetközi szervezetek közös kutatási programokat végezzenek, mind az állami, mind a magánszektorban, hogy a fenntartható fejlődéshez szükséges jobb, anyagilag megvalósítható és hozzáférhető technológiák fokozatosan kifejlesztésre kerüljenek, a helyi lakosság és a helyi közösségek hatékony részvételével; és

g) növelik a rendelkezésre álló vízkészleteket az érintett területeken, többek között, felhőmagvasítás révén.

2. Az egyes régiók és szubrégiók cselekvési programjaiba bele kell foglalni a kutatási prioritásokat, feltüntetve a különböző helyi viszonyokat. A Tudományos és Technológiai Bizottság javaslatára a Részes Felek Konferenciája időről időre felülvizsgálja a kutatási prioritásokat.

18. Cikk
Technológiai eljárások átadása, megszerzése, adaptációja és fejlesztése

1. A Részes Felek vállalják, hogy - kölcsönös megállapodás szerint és nemzeti törvényeikkel és/vagy politikájukkal összhangban - támogatják, pénzügyileg és/vagy egyéb módon segítik a környezetbarát, gazdaságosan megvalósítható és társadalmilag elfogadható, a sivatagosodás leküzdésére és/vagy az aszály hatásainak enyhítésére szolgáló technológiai eljárások átadásának, megszerzésének, adaptálásának és fejlesztésének a finanszírozását, azzal a céllal, hogy ezzel hozzájárulnak a fenntartható fejlődés megvalósításához az érintett területeken. Az efféle együttműködés a körülményektől függően két- vagy többoldalú, és a kormányközi és a nemkormányzati szervezetek szakértelmének maradéktalan felhasználására törekszik. A Részes Felek mindenekelőtt:

a) teljes mértékben felhasználják a már meglévő nemzeti, szubregionális, regionális és nemzetközi információs rendszereket és klíring-házakat a rendelkezésre álló technológiákra, azok forrásaira, a környezeti veszélyekre és a beszerzési feltételekre vonatkozó információ elterjesztésére;

b) megkönnyítik, különösen az érintett fejlődő ország Részes Felek számára, hogy előnyös módon, beleértve a koncessziót és a kedvezményes feltételeket, kölcsönös megállapodás alapján, figyelembe véve azt is, hogy szükség van a szellemi javak jogainak védelmére, hozzájussanak a helyi lakosság sajátos igényeinek gyakorlati kielégítésére leginkább alkalmas technológiai eljárásokhoz, különös figyelmet szentelve a technológia társadalmi, kulturális, gazdasági és környezeti hatására;

c) pénzügyi segítségnyújtással vagy más módon segítik az Érintett Ország Részes Felek közötti technológiai együttműködést;

d) elősegítik az Érintett Fejlődő Ország Részes Felekkel fennálló technológiai együttműködést, így az esetleges közös vállalkozásokat különösen azokra a szektorokra terjesztik ki, amelyek az alternatív megélhetési módokat segítik kibontakozni; és

e) megfelelő intézkedéseket tesznek a hazai piaci feltételek és ösztönzők megteremtésére fiskális vagy egyéb olyan módon, amely elősegíti az alkalmas technológia, ismeretek, know-how és eljárások kifejlesztését, átadását, megszerzését és adaptálását, beleértve a szellemi tulajdonjogok kellő és hatásos védelmét biztosító intézkedéseket.

2. A Részes Felek főként a hagyományos és helyi technológiát, ismereteket, know-how-t és gyakorlati eljárásokat védik, segítik és alkalmazzák képességeik szerint, nemzeti törvényeiktől és/vagy szakpolitikáiktól függően, és ezért vállalják, hogy:

a) a helyi lakosság segítségével leltárba veszik az efféle technológiai eljárásokat, ismereteket, know-how-t és gyakorlati eljárásokat, valamint lehetséges alkalmazásaikat és az illetékes kormányközi és nemkormányzati szervezetekkel együttműködve terjesztik ezeket az információkat, ahol csak szükséges;

b) gondoskodnak ezeknek a technológiai eljárásoknak, ismereteknek, know-how-nak és gyakorlati eljárásoknak a megfelelő védelméről, és arról, hogy a helyi lakosság ezek bármilyen kereskedelmi felhasználásából vagy ezek technológiai fejlesztéséből méltányossági alapon és kölcsönös megállapodás szerint közvetlenül hasznot húzzon;

c) szorgalmazza és aktívan támogatja ezeknek a technológiai eljárásoknak, ismereteknek, know-how-nak és gyakorlati eljárásoknak, vagy az ezek alapján kifejlesztett új technológiai eljárásoknak a tökéletesítését és elterjesztését; és

d) elősegíti, ha szükséges, ezeknek a technológiai eljárásoknak, ismereteknek, know-how-nak és gyakorlati eljárásoknak széles körben történő felhasználását, és ha kell, integrálja ezeket a modern technológiai eljárásokkal.

3. SZAKASZ: TÁMOGATÓ INTÉZKEDÉSEK

19. Cikk
Kapacitásbővítés, oktatás és tudatosságfejlesztés

1. A Részes Felek elismerik a kapacitásbővítés, azaz az intézménylétesítés, a képzés és az idevonatkozó helyi és országos képességek fejlesztésének jelentőségét a sivatagosodás leküzdésére és az aszály hatásainak enyhítésére kifejtett erőfeszítésekben. A kapacitás bővítését - amennyiben lehetséges - oly módon segítik, hogy

a) a helyi lakosokat, különösen a nőket és a fiatalokat, minden szinten, különösen azonban helyi szinten, maradéktalanul bevonják a nemkormányzati és helyi szervezetekkel való együttműködésbe;

b) nemzeti szinten erősítik a sivatagosodás és az aszály kérdéskörében a képzési és kutatási lehetőségeket;

c) a megfelelő technológiai eljárások és technikák eredményesebb elterjesztésére segítő és mellékszolgáltatásokat hoznak létre és/vagy megerősítik azokat, kiképzik a helyi megbízottakat és a falusi szervezetek tagjait a természeti erőforrások védelmére és fenntartható használatára, a résztvevők szempontjainak figyelembevételével;

d) elősegítik az ismeretek, a know-how és a helyi lakosok gyakorlatának felhasználását és elterjesztését a műszaki együttműködési programokban, ahol csak lehetséges;

e) alkalmas környezetbarát technológiai eljárásokat és hagyományos mezőgazdasági és állattenyésztési módszereket adaptálnak a modern társadalmi-gazdasági viszonyokra, ahol szükséges;

f) megfelelő képzést és technológiai eljárásokat biztosítanak az alternatív energiaforrások, különösen a megújuló energiaforrások használatára, főként azzal a céllal, hogy csökkentsék a fától, mint fűtőanyagtól való függőséget;

g) kölcsönösen elfogadott formában együttműködnek az Érintett Fejlődő Ország Részes Felek képességeinek megerősítésében, abból a célból, hogy a 16. Cikk értelmében az információgyűjtés, -elemzés és -csere területén programokat dolgozzanak ki és valósítsanak meg;

h) innovatív módon segítik az alternatív életmódokat, beleértve az új szakképzettséget adó képzést;

i) képzésben részesítik a döntéshozókat, az igazgatókat, továbbá az adatok gyűjtéséért és értékeléséért, az aszályállapotokra vonatkozó veszély előrejelzéséért és ezen információk felhasználásáért, valamint az élelmezés biztonságáért felelős személyzetet;

j) hatékonyabban működtetik a meglévő nemzeti intézményeket és törvényi kereteket, és amennyiben szükséges, újakat hoznak létre, a stratégiai tervezés és irányítás megerősítésével egyidejűleg; és

k) a Részes Felek által képviselt érintett országokban a kapacitásfejlesztést egy hosszú távú, interaktív tanulási és tanulmányozási folyamatba látogató csereprogramokkal fokozzák.

2. Az Érintett Fejlődő Ország Részes Felek, más Részes Felekkel, valamint illetékes kormányközi és nemkormányzati szervezetekkel együttműködve, a helyzetből adódóan, interdiszciplinárisán felmérik a helyi és nemzeti szinten rendelkezésre álló kapacitást és eszközöket, valamint erősítésük lehetőségét.

3. A Részes Felek együttműködnek egymással illetékes kormányközi szervezetek révén, valamint a nemkormányzati szervezetekkel a közvélemény tájékoztatása és oktatási programok vállalásában és támogatásában, mind a Részes Felek által képviselt Érintett Országokban, mind az olyan nem érintett országokban, ahol azonban időszerű, hogy elősegítsék a sivatagosodás és az aszály okainak és hatásainak, valamint ezen Egyezmény célkitűzései fontosságának megértését. Ebből a célból:

a) kampányokat szerveznek a nagyközönség tájékoztatására;

b) folyamatosan munkálkodnak azon, hogy a nyilvánosság megfelelő információhoz jusson, és hogy széles körű és nyilvános legyen a részvétel az oktatásban és a tájékoztatásban;

c) ösztönzik az olyan társaságok alapítását, amelyek a nyilvánosság tájékozottságát támogatják;

d) oktatási és tudatosságfejlesztő anyagokat készítenek és cserélnek, ha lehetséges, akkor a helybeli nyelveken, szakértőket cserélnek és bocsátanak rendelkezésre, hogy a Részes Felek által képviselt érintett fejlődő országok munkatársait alkalmas oktató és tájékoztató programok keretében kiképezzék, és maradéktalanul felhasználják az illetékes nemzetközi testületek rendelkezésre álló, vonatkozó oktatási anyagát;

e) felmérik, hogy az érintett területeken milyen oktatásra van szükség, alkalmas iskolai tananyagot állítanak össze, és amennyiben szükséges, hozzáférhetővé teszik az érintett területek természeti erőforrásainak megismertetéséről, védelméről, valamint fenntartható használatáról és kezeléséről készített oktatási és tudatosságfejlesztési programokat és lehetőségeket mindenki, főként a lányok és asszonyok számára; és

f) interdiszciplináris, a helyieket résztvevően bekapcsoló programokat készítenek, amelyek a sivatagosodásra és az aszályra vonatkozó tájékozottságot iskolai oktatási rendszerekbe és nem formális, felnőtteknek szóló, táv- és gyakorlati oktatási programokba foglalják.

4. A Részes Felek Konferenciája létrehozza és/vagy megerősíti a regionális oktató és kiképző központok hálózatait a sivatagosodás leküzdésére és az aszály hatásainak enyhítésére. Ezeket a hálózatokat az erre a célra létrehozott vagy kijelölt intézmény koordinálja a tudományos, műszaki és ügyintéző személyzet kiképzése céljából, és azért, hogy erősítsék, ahol szükséges, a Részes Felek által képviselt országokban a meglévő oktatásért és képzésért felelős intézményeket, összehangolják a programokat és szervezzék a tapasztalatcseréket. Ezek a hálózatok szorosan együttműködnek a megfelelő kormányközi és nemkormányzati szervezetekkel, hogy elkerüljék a párhuzamos erőfeszítéseket.

20. Cikk
Pénzügyi források

1. A Részes Felek - miközben az Egyezmény célkitűzésének elérése szempontjából a finanszírozásnak tulajdonítják a legnagyobb jelentőséget, figyelembe véve a képességeiket, mindent megtesznek, hogy elegendő pénzügyi eszköz álljon rendelkezésre a sivatagosodás leküzdésére és az aszály hatásainak enyhítésére irányuló programok céljára.

2. Ennek érdekében a Fejlett Ország Részes Felek - miközben elsőbbségben részesítik az érintett Afrikai Ország Részes Feleket, anélkül, hogy mellőznék más régiók Érintett Fejlődő Ország Részes Feleit - a 7. Cikkben foglaltak értelmében vállalják, hogy

a) mozgósítják az alapvető pénzügyi forrásokat, közöttük a pénzügyi céltámogatásokat és koncessziós kölcsönöket, hogy elősegítsék a sivatagosodás leküzdésére és az aszály hatásainak enyhítésére irányuló programok megvalósítását;

b) elősegítik azoknak a kellő mértékű, időszerű és előrelátható pénzügyi forrásoknak a mobilizálását, közöttük a sivatagosodással kapcsolatos tevékenységek kölcsönösen megállapított többletköltségeinek a Globális Környezeti Alapból történő új és pótlólagos pénzügyi támogatását, amelyek a Globális Környezeti Alap alapító okiratának idevonatkozó intézkedései szerinti négy gyűjtőterületre vonatkoznak;

c) nemzetközi együttműködéssel segítik a technológiai eljárások, ismeretek és know-how átadását; és

d) az Érintett Fejlődő Ország Részes Felekkel együttesen feltárják azokat az innovációs módszereket és ösztönzőket a források mobilizálására és irányítására, közöttük az alapítványok, nemkormányzati szervezetek és más magánszektorbeli entitások eljárásait és ösztönzőit, főleg az adósságcseréket és más innovációs eszközöket, amelyek oly módon javítják a finanszírozást, hogy csökkentik az érintett, főként afrikai fejlődő ország Részes Felek külső adósságterheit.

3. Az Érintett Fejlődő Ország Részes Felek lehetőségeik szerint vállalják, hogy elegendő pénzügyi forrást mozgósítanak nemzeti cselekvési programjaik megvalósításához.

4. A pénzügyi források mozgósítása során a Részes Felek valamennyi nemzeti, két- és többoldalú pénzügyi támogatási forrás és mechanizmus teljes kihasználására és folyamatos minőségi javítására törekednek, amihez igénybe vesznek konzorciumokat, közös programokat és párhuzamos finanszírozást, és arra törekednek, hogy bekapcsolják a magánszektor, így a nemkormányzati szervezetek, pénzügyi támogatás forrásait és mechanizmusait. Ennek érdekében a Felek maradéktalanul kihasználják a 14. Cikk értelmében kifejlesztett operatív mechanizmusokat.

5. Az Érintett Fejlődő Ország Részes Felek számára a sivatagosodás leküzdéséhez és az aszály hatásainak enyhítéséhez szükséges pénzügyi források mozgósítása érdekében a Részes Felek:

a) ésszerűsítik és erősítik a sivatagosodás leküzdésére és az aszály hatásainak enyhítésére már elosztott források kezelését, hatásosabban és eredményesebben használva fel azokat, felmérve eredményességüket és hiányosságaikat, és ahol szükséges, ott elhárítva az eredményes felhasználás előtti akadályokat, és orientálva a programokat az ezen Egyezményben elfogadott integrált hosszú távú megközelítés szellemében;

b) a többoldalú pénzügyi intézmények, szolgáltatások és alapok - köztük a regionális fejlesztési bankok és pénzügyi alapok - irányító testületeiben megfelelő prioritást és figyelmet kell szentelni az Érintett Fejlődő Ország Részes Felek, különösen az Afrikai Fejlődő Ország Részes Felek mindazon tevékenysége támogatásának, amelyek előmozdítják az Egyezmény megvalósítását, nevezetesen azokat a cselekvési programokat, amelyekre a regionális végrehajtási mellékletekben foglaltak szerint vállalkoznak; és

c) megvizsgálják, hogy miként tudják erősíteni a regionális és szubregionális együttműködést, hogy segítse a nemzeti szintű erőfeszítéseket.

6. Az egyéb ország Részes Feleket arra ösztönzik, hogy az Érintett Fejlődő Ország Részes Feleket önkéntes alapon ellássák a sivatagosodásra vonatkozó ismeretekkel, know-how-val és technikai eljárásokkal és/vagy pénzügyi forrásokkal.

7. A Fejlett Ország Részes Felek az Egyezményben rögzített, különösen a pénzügyi forrásokkal és a technológia átadásával kapcsolatos kötelezettségeik teljesítésével nagymértékben segítik az Érintett Fejlődő Ország Részes Feleket, különösen az afrikaiakat, hogy teljesíthessék az Egyezményből fakadó kötelezettségeiket, beleértve különösen azokat, amelyek a pénzügyi forrásokra és a technológiai ismeretek átadására vonatkoznak.

Kötelezettségeik teljesítésénél a Fejlett Ország Részes Felek vegyék figyelembe, hogy a gazdasági és társadalmi fejlődés és a szegénység felszámolása elsőrendű fontosságúak az Érintett Fejlődő Ország Részes Felek számára, főként Afrikában.

21. Cikk
Pénzügyi mechanizmusok

1. A Részes Felek Konferenciája elősegíti a pénzügyi mechanizmusok megteremtését, és azokat a mechanizmusokat ösztönzi, amelyek maximálisan törekednek arra, hogy az Érintett Fejlődő Ország Részes Felek, különösen az afrikaiak rendelkezésére álljanak az Egyezmény megvalósításához szükséges pénzbeli támogatások. E célból a Felek Konferenciája többek között fontolóra veszi azoknak a megközelítéseknek és eljárásoknak az elfogadását, amelyek:

a) megkönnyítik az Egyezmény megfelelő rendelkezései szerint végzett tevékenységekhez szükséges pénzügyi támogatást nemzeti, szubregionális, regionális és globális szinten;

b) elősegítik a több forrásból történő pénzügyi-alap képzést, mechanizmusokat, továbbá intézkedéseket és értékelésüket, a 20. Cikkel összhangban;

c) rendszeresen információt szolgáltatnak az érdekelt Részes Feleknek és az illetékes kormányközi és nemkormányzati szervezeteknek a rendelkezésre álló pénzforrásokról, valamint a pénzügyi támogatás módozatairól, hogy megkönnyítsék koordinálásukat;

d) megkönnyítik, ha szükséges, az olyan mechanizmusok létrehozását, mint például a nemzeti sivatagosodási alapot, beleértve a nemkormányzati szervezetek részvételét, hogy a pénzügyi forrásokat gyorsan és eredményesen eljuttassák a helyi szintre a Részes Felek által képviselt Érintett Fejlődő Országokban; és

e) szubregionális és regionális szinten, különösen Afrikában megerősítik a meglévő pénzügyi alapokat és mechanizmusokat, hogy eredményesebben támogathassák az Egyezmény végrehajtását.

2. A Részes Felek Konferenciája - az Egyesült Nemzetek Szervezetén belüli különböző mechanizmusok és multilaterális pénzügyi intézmények révén - egyúttal ösztönzi is a nemzeti, szubregionális és regionális szinteken azoknak a tevékenységeknek a támogatását, amelyek képessé teszik a Fejlődő Ország Részes Feleket arra, hogy teljesítsék az Egyezményből rájuk háruló kötelezettségeket.

3. Az Érintett Fejlődő Ország Részes Felek igénybe veszik, és ahol szükséges, létrehozzák és/vagy erősítik azokat a nemzeti fejlesztési programokba integrált nemzeti egyeztető mechanizmusokat, amelyek arra szolgálnak, hogy valamennyi rendelkezésre álló pénzügyi forrást eredményesen felhasználhassanak. A nemkormányzati szervezeteket, a helyi csoportokat és a magánszektort magába foglaló résztvevő folyamatokat is felhasználják a pénzügyi alapok megteremtéséhez, valamint a végrehajtási programok kidolgozásához és ahhoz, hogy biztosítsák a csoportok hozzájutását a pénzügyi támogatáshoz helyi szinten. Ezeket a műveleteket a segítséget nyújtók jobb koordinációval és rugalmas tervezéssel tovább javíthatják.

4. A meglévő pénzügyi mechanizmusok hatékonyságának és eredményességének növelése érdekében ezennel egy Globális Mechanizmust létesítenek, hogy elősegítsék az alapvető pénzforrások mobilizálását és elosztását, közöttük az Érintett Fejlődő Ország Részes Felek részére technológia-átadás költségeit, adomány és/vagy koncesszió vagy egyéb formában. Ez a Globális Mechanizmus a Részes Felek Konferenciájának fennhatósága alatt és irányításával működik és annak beszámolási kötelezettséggel tartozik.

5. Első rendes ülésén a Részes Felek Konferenciája megjelöli a Globális Mechanizmusnak helyet adó szervezetet. A Részes Felek Konferenciája és az általa megjelölt szervezet megegyeznek a Globális Mechanizmus azon módozataiban, amelyek biztosítják többek között, hogy ez a Mechanizmus

a) azonosítja és nyilvántartásba veszi az Egyezmény megvalósításához rendelkezésre álló és a tárgyhoz tartozó kétoldalú és többoldalú együttműködési programokat;

b) kérésre tájékoztatja a Részes Feleket az innovációs finanszírozási módszerekről és a pénzügyi segélyforrásokról, továbbá a nemzeti szinten végzett együttműködési tevékenységek koordinációjának a javításáról;

c) az érdekelt Részes Feleket és az illetékes kormányközi és nemkormányzati szervezeteket ellátja a rendelkezésre álló pénzforrásokra és a pénzügyi támogatási formákra vonatkozó információval, hogy megkönnyítse közöttük a koordinációt; és

d) jelentést tesz tevékenységéről a Részes Felek Konferenciájának, már annak második rendes ülésén.

6. A Részes Felek Konferenciája első ülésén megfelelően eljár annál a szervezetnél, amelyet kijelölt, hogy helyet adjon a Globális Mechanizmusnak a Mechanizmus adminisztratív működéséhez, amennyire csak lehetséges a meglévő költségvetési és humán erőforrásokat véve igénybe.

7. A Részes Felek Konferenciája a harmadik rendes ülésén áttekinti a Globális Mechanizmus hivatalos politikáját, működési körülményeit és tevékenységét, amelyekről beszámolási kötelezettséggel tartozik a 4. bekezdés értelmében, figyelembe véve a 7. Cikk rendelkezéseit. Az áttekintés alapján mérlegeli a teendőket és megfelelően intézkedik.

IV. RÉSZ

INTÉZMÉNYEK

22. Cikk

A Részes Felek Konferenciája

1. A Részes Felek Konferenciája ezennel megalakul.

2. A Részes Felek Konferenciája az Egyezmény legmagasabb rangú testülete. Megbízatásának ideje alatt döntéseket hoz, hogy elősegítse az Egyezmény eredményes megvalósítását, nevezetesen:

a) a nemzeti, a szubregionális, regionális és nemzetközi tapasztalatok figyelembevételével, valamint a tudományos és technológiai ismeretek fejlődése alapján rendszeresen áttekinti az Egyezménybe foglaltak teljesítését és intézményes rendelkezéseinek működését;

b) támogatja és megkönnyíti az információcserét a Részes Felek által hozott intézkedésekről, és meghatározza a 26. Cikk értelmében előterjesztendő tájékoztató jelentés továbbításának formáját és menetrendjét, átvizsgálja a jelentéseket és ajánlásokat készít azokról;

c) alárendelt testületeket hoz létre, amelyeket szükségesnek tart az Egyezmény megvalósításához;

d) az alárendelt testületei által benyújtott jelentéseket átvizsgálja és megadja hozzájuk az irányelveket;

e) megállapodik és konszenzussal elfogadja az eljárási szabályokat, valamint a saját magára és a kiegészítő testületekre vonatkozó pénzügyi szabályokat;

f) a 30. és 31. Cikk értelmében módosítja az Egyezményt;

g) az alárendelt testületei tevékenységét is beleértve, jóváhagyja a tevékenységére kidolgozott munkarendet és költségvetést, és finanszírozásukhoz megteszi a szükséges intézkedéseket;

h) a helyzettől függően törekszik az illetékes - akár nemzeti vagy nemzetközi, akár kormányközi vagy nemkormányzati - testületekkel és képviseleti szervekkel való együttműködésre, igénybe veszi szolgáltatásaikat, és felhasználja az általuk nyújtott információt;

i) miközben kerüli a párhuzamos tevékenységeket, segíti és erősíti a más idevágó egyezményekkel való kapcsolatot; és

j) az Egyezmény célkitűzésének eléréséhez esetleg szükséges egyéb funkciókat is ellát.

3. A Részes Felek Konferenciája az első ülésén konszenzussal elfogadja saját működési szabályzatát, amely tartalmazza az Egyezményben meghatározott döntéshozatali eljárásokkal nem szabályozott ügyekre vonatkozó döntéshozatali eljárásokat. Ezen eljárások tartalmazhatnak külön meghatározott többségi előírásokat, amelyek bizonyos döntések elfogadásához szükségesek.

4. A Részes Felek Konferenciájának első ülését a 35. Cikkben említett ideiglenes titkárság hívja össze, és az Egyezmény hatálybalépését követően egy éven belül kerül megrendezésre. Amennyiben a Részes Felek Konferenciája másként nem határoz, a második, a harmadik és a negyedik rendes ülésre évenként, majd kétévenként kerül sor.

5. A Részes Felek Konferenciájának rendkívüli üléseit olyan más időpontban tartják, amelyet a Részes Felek Konferenciája a rendes ülésén, vagy valamelyik részes Fél írásbeli kérelmére állapít meg, feltéve, hogy azt - az Állandó Titkárság által a Részes Felekhez történt továbbítása óta számított három hónapon belül - a Részes Felek legalább egyharmada támogatja.

6. A Részes Felek Konferenciája mindegyik rendes ülésén megválasztja az Irodát. Az Iroda szervezeti felépítését és működését a működési szabályzatban állapítják meg. Az Iroda kijelölése alkalmával kellő figyelmet kell szentelni annak, hogy a földrajzi eloszlás méltányos legyen és kellően reprezentálja a Részes Felek által képviselt Érintett Országokat, főként Afrikában.

7. Az Egyesült Nemzetek, annak szakosított hivatalai és bármely tagállama vagy a hozzájuk rendelt megfigyelők, amelyek az Egyezménynek nem Részes Felei, megfigyelőként képviseltethetik magukat a Felek Konferenciája ülésein. Bármely testület vagy hivatal, akár nemzeti vagy nemzetközi, akár kormányzati vagy nemkormányzati, amelyik az Egyezmény tárgyában jártas, és amelyik értesítette az Állandó Titkárságot arról a kívánságáról, hogy megfigyelőként képviseltetni szeretné magát a Részes Felek Konferenciája valamelyik ülésén, kívánságának megfelelően képviseltetheti magát, hacsak a Részes Felek egyharmada nem ellenzi. A megfigyelők engedélyezése és részvétele a Részes Felek Konferenciája által elfogadott eljárási szabályok körébe tartozik.

8. A Részes Felek Konferenciája felkérheti az illetékes nemzeti és nemzetközi szervezeteket, amelyek kellő szakértelemmel rendelkeznek, hogy szolgáltassanak információt a 16. Cikk g) bekezdése, a 17. Cikk 1. c) bekezdése és a 18. Cikk 2. b) bekezdése értelmében.

23. Cikk

Állandó Titkárság

1. Az Állandó Titkárság ezennel megalakul.

2. Az Állandó Titkárság feladatai:

a) intézkedik a Részes Felek Konferenciájának és az Egyezményben foglaltak értelmében létrehozott alárendelt testületek üléseiről, ellátja azokat a szükséges szolgáltatásokkal;

b) összeállítja és előterjeszti a hozzá benyújtott jelentéseket;

c) felkérésre segíti az Érintett - különösen az Afrikai - Fejlődő Ország Részes Feleket az Egyezményben előírt információ összeállításában és közlésében;

d) összehangolja tevékenységét a nemzetközi szervezetek és egyezmények titkárságaival;

e) a Részes Felek Konferenciája útmutatásával olyan adminisztratív és szerződéses intézkedéseket hoz, amelyekre szüksége lehet feladatának eredményes elvégzéséhez;

f) jelentéseket készít az ezen Egyezmény keretében végzett tevékenységéről, és a Részes Felek Konferenciája elé terjeszti azokat; és

g) elvégez minden egyéb olyan titkársági feladatot, amit a Részes Felek Konferenciája meghatároz.

3. A Részes Felek Konferenciája az első ülésen kijelöli az Állandó Titkárságot és intézkedik működéséről.

24. Cikk

Tudományos és Technológiai Bizottság

1. A Részes Felek Konferenciája egyik alárendelt testületeként ezennel megalakul a Tudományos és Technológiai Bizottság, hogy a sivatagosodás leküzdésére és az aszály hatásainak enyhítésére vonatkozó tudományos és technológiai kérdésekben információval és tanácsadással szolgáljon a Konferenciának. A Bizottság a Részes Felek Konferenciájának rendes üléseivel együttesen ülésezik, multidiszciplináris és valamennyi Részes Fél számára nyitott. A megfelelő szakterületeken kellően jártas kormányképviselőkből áll. A Részes Felek Konferenciája az első ülésén meghatározza a Bizottság feladatkörét.

2. A Részes Felek Konferenciája összeállítja és karbantartja a megfelelő szakterületeken kellő ismerettel és tapasztalattal rendelkező független szakértők jegyzékét. A jegyzék a Részes Felektől írásban kapott jelöléseken alapul, figyelembe véve, hogy multidiszciplináris megközelítésre és kiterjedt földrajzi reprezentációra van szükség.

3. Szükség esetén a Részes Felek Konferenciája ad hoc szakértői csoportokat jelöl ki, hogy a Bizottságon keresztül tájékoztassa és tanácsot adjon olyan speciális kérdésekben, amelyek a sivatagosodás leküzdésére és az aszály hatásainak enyhítésére vonatkozó legkorszerűbb tudományos eredmények és technológiai eljárások ismeretét igénylik. Ezek a szakértői csoportok azokból a szakértőkből állnak, akiket a jegyzékből választanak, figyelembe véve, hogy multidiszciplináris megközelítésre és kiterjedt földrajzi reprezentációra van szükség. A szakértők tudományos múlttal és gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek, a Bizottság ajánlására a Részes Felek Konferenciája jelöli ki őket. A Részes Felek Konferenciája határozza meg ezeknek a szakértői csoportoknak a feladatkörét és munkakörülményeit.

25. Cikk

Intézmények, képviseletek és testületek hálózata

1. A Részes Felek Konferenciájának felügyelete alatt a Tudományos és Technológiai Bizottság intézkedik mindazon, már meglévő, idetartozó hálózatok, intézmények, képviseletek és testületek felméréséről és értékeléséről, amelyek késznek mutatkoznak arra, hogy egy hálózat részei legyenek. Ez a hálózat az Egyezmény megvalósítását segíti.

2. Az 1. bekezdésben említett áttekintés és értékelés alapján a Tudományos és Technológiai Bizottság ajánlásokat tesz a Részes Felek Konferenciájának arról, hogy miképpen könnyítse meg és erősítse a helyi, a nemzeti és más egyéb szintű egységek hálózatba foglalását, abból a célból, hogy a 16-19. Cikkben megfogalmazott tematikus igényeket kielégíthessék.

3. Ezeknek az ajánlásoknak a figyelembevételével a Részes Felek Konferenciája:

a) megállapítja, melyek azok a nemzeti, szubregionális, regionális és nemzetközi egységek, amelyek a hálózat létrehozására a legalkalmasabbak, és javaslatot tesz az operatív eljárásokra és az azokhoz szükséges időre; és

b) megállapítja, melyek azok az egységek, amelyek a legalkalmasabbak arra, hogy egy ilyen, minden szintre kiterjedő hálózat létrehozását elősegítsék és erősítsék.

V. RÉSZ

ELJÁRÁSOK

26. Cikk

Információközlés

1. A Részes Felek Konferenciájának rendes ülésein történő megvitatás céljából, az Állandó Titkárságon keresztül mindegyik Részes Fél jelentést ad azokról az intézkedésekről, amelyeket az Egyezmény megvalósítása érdekében tett. A Részes Felek Konferenciája meghatározza a jelentések formáját és benyújtásuk menetrendjét.

2. Az Érintett Ország Részes Felek rendelkezésre bocsátják az 5. Cikk szerint kidolgozott stratégiájuk leírását és annak teljesítésére vonatkozó minden információt.

3. Azok az Érintett Ország Részes Felek, amelyek a 9-15. Cikk szerint hajtják végre cselekvési programjaikat, adják meg a programok és végrehajtásuk részletes leírását.

4. Az Érintett Ország Részes Felek bármely csoportja közös közleményt állíthat össze a cselekvési programok keretében végzett szubregionális és/vagy regionális szinten tett intézkedésekről.

5. A Fejlett Ország Részes Felek jelentést készítenek arról, miként segédkeztek a cselekvési programok elkészítésében és megvalósításában, belefoglalva az Egyezmény keretében nyújtott vagy éppen folyósítás alatt álló, pénzügyi forrásokra vonatkozó tájékoztatást.

6. Az 1-4. bekezdésnek megfelelően elkészített tájékoztatást az Állandó Titkárságon keresztül a lehető legrövidebb időn belül továbbítják a Részes Felek Konferenciájához és az illetékes testületekhez.

7. A Részes Felek Konferenciája elősegíti, hogy az Érintett Fejlődő Országok, főleg Afrikában, technikai és anyagi segítséget kapjanak, amennyiben kérik, az ezen cikk szerinti tájékoztatás összeállításához és közléséhez, valamint a cselekvési programok technikai és pénzügyi szükségleteinek meghatározásához.

27. Cikk

Intézkedések a megvalósítással kapcsolatos kérdések megoldására

A Részes Felek Konferenciája megvizsgálja, majd elfogadja azoknak a kérdéseknek a megoldására szolgáló eljárásokat és intézményes mechanizmusokat, amelyek az Egyezmény teljesítésével kapcsolatban felmerülhetnek.

28. Cikk

Viták rendezése

1. A Részes Felek az Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban felmerülő bármiféle vitát tárgyalás vagy más, általuk választott békés úton rendeznek.

2. Az Egyezmény ratifikálása, elfogadása, jóváhagyása, a hozzá való csatlakozás során vagy bármikor később egy Részes Fél, amelyik nem regionális gazdasági integrációs szervezet, írásban a Letéteményesnek nyilatkozatot tehet, hogy az Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban felmerülő bármiféle vita rendezésére a következő megoldások egyikét vagy mindkettőt kötelezően elismeri bármely, ugyanazon kötelezettséget elfogadó részes Felet illetően:

a) döntőbíráskodás, összhangban a Részes Felek Konferenciája által elfogadott és mellékletben lefektetett eljárással, a gyakorlatilag lehetséges legrövidebb időn belül;

b) a vita beterjesztése a Nemzetközi Bírósághoz.

3. Az a Részes Fél, amelyik regionális gazdasági integrációs szervezet, hasonlóképpen nyilatkozhat a 2. a) bekezdésben említett eljárással összhangban álló döntőbíráskodást illetően.

4. A 2. bekezdés szerinti nyilatkozat mindaddig érvényben marad, amíg az abban megfogalmazott feltételek szerint érvényét nem veszti, vagy el nem telt három hónap az után, hogy írásbeli visszavonását a Letéteményesnél letétbe helyezték.

5. A nyilatkozat lejárta, a visszavonás vagy egy újabb nyilatkozattétel semmiképpen sem befolyásolja a döntőbíróság vagy a Nemzetközi Bíróság előtti folyamatban lévő ügyeket, hacsak a Részes Felek meg nem egyeznek a vita más módon történő rendezésében.

6. Ha a Részes Felek valamely vita rendezésére a 2. bekezdésben foglalt megoldások közül nem ugyanazt vagy azok egyikét sem fogadják el, és nem rendezik tizenkét hónapon belül a vitájukat azt követően, hogy az egyik fél értesíti a másikat arról, hogy vitás kérdés merült fel közöttük, a vitát bármelyikük kérésére békéltetésre terjesztik elő a Részes Felek Konferenciája által elfogadott és mellékletben rögzített eljárásnak megfelelően, amilyen gyorsan csak lehetséges.

29. Cikk

A mellékletek státusa

1. A mellékletek az Egyezmény szerves részét képezik, és kifejezett máskénti rendelkezés hiányában az Egyezményre való hivatkozás egyúttal hivatkozást jelent a mellékleteire is.

2. A Részes Felek a mellékletek intézkedéseit az ezen Egyezmény cikkeiben megfogalmazott jogok és kötelezettségek szerint értelmezik.

30. Cikk

Az Egyezmény módosítása

1. Bármely Részes Fél javasolhatja az Egyezmény módosítását.

2. Az Egyezményre vonatkozó módosításokat a Részes Felek Konferenciájának rendes ülésén fogadják el. Valamely javasolt módosítás szövegét az Állandó Titkárság legalább hat hónappal azon értekezlet előtt közli a Részes Felekkel, amelyen elfogadásra javasolják. Az Állandó Titkárság a módosításokat közli az Egyezmény aláíróival is.

3. A Részes Felek mindent megtesznek annak érdekében, hogy az Egyezmény javasolt módosítását konszenzussal fogadják el. Amennyiben a konszenzus érdekében mindent megtettek, de megállapodás nem jött létre, végső megoldásként a módosítást az értekezleten jelen lévő és szavazó Részes Felek kétharmados többséggel fogadják el. Az elfogadott módosítást az Állandó Titkárság eljuttatja a Letéteményeshez, amely azt ratifikálás, elfogadás, jóváhagyás vagy az ahhoz való csatlakozás céljából valamennyi Részes Félnek megküldi.

4. A módosítás ratifikálására, elfogadására, jóváhagyására vagy az ahhoz való csatlakozásra vonatkozó okiratokat a Letéteményesnél helyezik letétbe. A 3. bekezdés szerint elfogadott módosítás azon Részes Felek számára, akik elfogadták azt, kilencven nappal azután lép hatályba, hogy a Letéteményestől kapnak egy okiratot a módosítás ratifikálásáról, elfogadásáról, jóváhagyásáról vagy az ahhoz való csatlakozásról, amelyet az Egyezményhez csatlakozott Részes Felek, amelyek a módosítás elfogadásakor Részes Felek, legalább kétharmada elfogadott.

5. A módosítás minden más Részes Fél számára kilencven nappal azután a nap után lép életbe, amely napon a Fél a Letéteményesnél letétbe helyezi a szóban forgó módosítás ratifikálásáról, elfogadásáról vagy jóváhagyásáról, avagy a hozzá való csatlakozásról szóló dokumentumot.

6. Ezen és a 31. Cikk alkalmazásában a „jelen lévő és szavazó Részes Felek” a jelen lévő és igennel vagy nemmel szavazó Részes Feleket jelenti.

31. Cikk

Mellékletek elfogadása és módosítása

1. Az Egyezmény bármilyen további mellékletét és valamely melléklet bármilyen módosítását az Egyezmény módosítására vonatkozó és a 30. Cikkben lefektetett eljárásnak megfelelően terjesztenek elő és fogadnak el, egy újabb regionális végrehajtási melléklet, vagy valamely regionális végrehajtási melléklet módosításának az elfogadásához a cikkben az adott régióból jelen lévő és szavazó Részes Felek kétharmados többségét írja elő. A Letéteményes minden Féllel közli a mellékletek elfogadását vagy módosítását.

2. Egy melléklet, amely nem egy újabb regionális végrehajtási melléklet, vagy valamely mellékletnek a módosítása, amelyik nem valamely regionális végrehajtási melléklet módosítása, és amelyet az 1. bekezdésben foglaltak szerint elfogadtak, valamennyi, az Egyezményhez csatlakozott Részes Félre vonatkozóan hat hónappal azt a napot követően lép hatályba, amelyen a Letéteményes közli a Részes Felekkel a melléklet vagy a módosítás elfogadását, kivéve azokat a Részes Feleket, amelyek írásban határidőn belül értesítették a Letéteményest, hogy nem fogadják el az adott mellékletet vagy a módosítást. Az ilyen melléklet vagy módosítás azokra a Részes Felekre nézve, amelyek visszavonják az el nem fogadási nyilatkozatukat, attól a naptól számított kilencvenedik napon lép hatályba, amelyiken a Letéteményes megkapja a nyilatkozat visszavonását.

3. Egy újabb regionális végrehajtási melléklet vagy valamely regionális végrehajtási melléklet módosítása, amelyet az 1. bekezdés szerint elfogadtak, az Egyezményhez csatlakozott valamennyi Részes Félre vonatkozóan hat hónappal azt a napot követően lép hatályba, amelyen a Letéteményes közli a Részes Felekkel a melléklet vagy a módosítás elfogadását, kivéve:

a) azt a Részes Felet, amely ezen a hat hónapon belül írásban értesítette a Letéteményest arról, hogy az újabb regionális végrehajtási tervet tartalmazó mellékletet vagy annak módosítását nem fogadja el, amely esetben az ilyen melléklet vagy módosítás azokra a Részes Felekre nézve, amelyek visszavonják az el nem fogadási nyilatkozatot, attól a naptól számított kilencvenedik napon lép hatályba, amelyiken a Letéteményes az értesítést kézhez vette; és

b) azt a Részes Felet, amely az újabb regionális végrehajtási mellékletekkel vagy a regionális végrehajtási mellékletek módosításaival kapcsolatban a 34. Cikk 4. bekezdése szerint nyilatkozott, amely esetben az ilyen melléklet vagy módosítás erre a Részes Félre vonatkozóan kilencven nappal azután lép életbe, hogy az ilyen mellékletre vagy módosításra vonatkozó ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratát a Letéteményesnél letétbe helyezte.

4. Amennyiben egy melléklet vagy egy melléklet módosításának elfogadása az Egyezmény módosítását vonja maga után, úgy az a melléklet vagy a melléklet módosítása mindaddig nem lép hatályba, amíg az Egyezmény módosítása hatályba nem lép.

32. Cikk

Szavazati jog

1. Mindegyik, az Egyezményben Részes Fél egy szavazattal rendelkezik, kivéve, ha a 2. bekezdés másként rendelkezik.

2. A regionális gazdasági integrációs szervezetek az illetékességi körükbe tartozó ügyekben annyi szavazattal gyakorolják szavazati jogukat, ahány olyan tagországuk van, amelyek Részes Felek az Egyezményben. Az ilyen szervezetek nem gyakorolhatják szavazati jogukat, ha tagállamaik teszik azt, és megfordítva.

VI. RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

33. Cikk

Aláírás

Ezt az Egyezményt Párizsban, 1994. október 14-15-én kell megnyitni aláírásra az Egyesült Nemzetek tagállamai vagy bármely szakosított hivatala, vagy a Nemzetközi Bíróság Alapszabályzatában Részes Felek és a regionális gazdasági integrációs szervezetek számára. Azt követően aláírásra továbbra is nyitott egészen 1995. október 13-ig az Egyesült Nemzetek Központjában, New Yorkban.

34. Cikk

Ratifikálás, elfogadás, jóváhagyás és csatlakozás

1. Az Egyezmény az államok és a regionális gazdasági integrációs szervezetek általi ratifikálás, elfogadás, jóváhagyás vagy csatlakozás tárgyát képezi. Az Egyezmény attól a naptól kezdődően nyitott a csatlakozásra, amely napon aláírása lezárul. A ratifikációs, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okmányokat a Letéteményesnél helyezik letétbe.

2. Az Egyezményben foglalt valamennyi kötelezettség minden regionális gazdasági integrációs szervezetre kötelező, amely az Egyezményben Részes Fél lesz anélkül, hogy valamelyik tagállama Részes Fél lenne. Abban az esetben, ha egy ilyen szervezet egy vagy több tagállama egyúttal Részes Fél az Egyezményben, a szervezet és tágállamai határozzák meg a rájuk háruló felelősséget az Egyezményből fakadó kötelezettségeik tekintetében. Ilyen esetekben a szervezetek és a tagállamok nem jogosultak, hogy az Egyezményből fakadó jogaikat egyidejűleg gyakorolják.

3. A regionális gazdasági integrációs szervezetek ratifikációs, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okirataikban deklarálják, hogy milyen mértékben illetékesek az Egyezmény által szabályozott ügyekben. Haladéktalanul tájékoztatják egyúttal a Letéteményest, amely viszont a Feleket tájékoztatja illetékességük mértékének minden jelentős módosulásáról.

4. Ratifikációs, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okiratában bármely Fél kijelentheti, hogy bármely újabb regionális végrehajtási melléklet vagy bármely regionális végrehajtási melléklet módosítása csak azt követően lép hatályba, hogy az arra vonatkozó ratifikációs, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okiratát letétbe helyezte.

35. Cikk

Átmeneti rendelkezések

A 23. Cikkben hivatkozott titkársági feladatokat az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 1992. december 22-i, 47/188 számú határozatában létrehozott titkárság ideiglenes jelleggel végzi a Részes Felek Konferenciája első ülésszakának a befejezéséig.

36. Cikk

Hatálybalépés

1. Az Egyezmény az ötvenedik ratifikációs, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okirat letétbe helyezésének napját követő kilencvenedik napon lép hatályba.

2. Az Egyezmény minden államra vagy regionális gazdasági integrációs szervezetre vonatkozóan, amely az ötvenedik ratifikációs, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okirat letétbe helyezése után ratifikálja, fogadja el, hagyja jóvá az Egyezményt vagy csatlakozik az Egyezményhez, az ezen állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet ratifikációs, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okmánya letétbe helyezésének napját követő kilencvenedik napon lép hatályba.

3. A fenti 1. és 2. bekezdés alkalmazásában a regionális gazdasági integrációs szervezet egyik letétbe helyezett okiratát sem szabad a szervezet tagállamai által már letétbe helyezettekhez hozzászámítani.

37. Cikk

Fenntartások

Ezen Egyezményhez nem lehet fenntartásokat fűzni.

38. Cikk

Visszalépés

1. Három évvel azon nap után, amelyiken az Egyezmény valamely Részes Fél számára hatályossá vált, az adott Részes Fél visszaléphet az Egyezménytől, a Letéteményeshez eljuttatott írásbeli nyilatkozattal.

2. A visszalépés egy évvel az után lép hatályba, hogy a Letéteményes megkapta a visszalépési értesítést, vagy esetleg egy későbbi, a visszalépési értesítésben megjelölt időpontban.

39. Cikk

Letéteményes

Az Egyezmény Letéteményese az Egyesült Nemzetek Főtitkára.

40. Cikk

Hiteles szövegek

Jelen Egyezmény eredeti példányát, amelynek arab, kínai, angol, francia, orosz és spanyol szövege egyaránt hiteles, az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál helyezik letétbe.

Aminek tanúbizonyságául az alulírottak kellő felhatalmazás birtokában aláírták a jelen Egyezményt.

Készült Párizsban, ezerkilencszázkilencvennégy júniusának 17. napján.

1. MELLÉKLET

REGIONÁLIS VÉGREHAJTÁSI MELLÉKLET AFRIKÁRA

1. Cikk
Alkalmazási terület

Az Egyezmény - különösen annak 7. Cikke - értelmében, minden Részes Felet illetően ez a melléklet vonatkozik Afrikára, annak arid, szemi-arid és száraz szub-humid területeire, a sivatagosodás leküzdése és/vagy az aszály hatásainak enyhítése végett.

2. Cikk
Cél

A melléklet célja, hogy Afrikában nemzeti, szubregionális és regionális szinten és Afrika sajátos viszonyai közepette:

a) egyértelműen megállapítsa a tennivalókat és intézkedéseket, köztük a Fejlett Ország Részes Felek nyújtotta segítség jellegét és módjait az Egyezmény vonatkozó intézkedéseivel összhangban;

b) gondoskodjon az Egyezmény eredményes és célszerű megvalósításáról, hogy megfelelhessen a sajátos afrikai körülményeknek; és

c) elősegítse a sivatagosodás leküzdésére és/vagy az aszály hatásainak enyhítésére irányuló folyamatokat és tevékenységeket Afrika arid, szemi-arid és száraz szub-humid területein.

3. Cikk
Az afrikai régió sajátos viszonyai

A Részes Felek az Egyezmény szerint rájuk háruló kötelezettségeik teljesítése során a melléklet végrehajtásakor olyan megközelítést alkalmaznak, amely figyelembe veszi a következő sajátos afrikai viszonyokat:

a) a területek nagyrészt arid, szemi-arid és száraz szub-humid területek;

b) a sivatagosodással és a gyakori súlyos aszállyal sújtott országok és lakosság száma igen nagy;

c) számos érintett országot szárazföld vesz körül;

d) a legtöbb érintett országban nagy területen szegénység uralkodik, köztük igen sok legkevésbé fejlett ország, és jelentős külső segítségre - pénzsegélyek és koncessziós kölcsönök formájában - van szükségük ahhoz, hogy tovább haladhassanak fejlesztési céljaik felé;

e) a társadalmi-gazdasági viszonyok nehezek, súlyosbítja azokat a nemzetközi áruforgalmi cserearányok romlása és ingadozása, a külső eladósodás, továbbá a politikai bizonytalanság, ami országon belüli, regionális és nemzetközi migrációhoz vezet;

f) a lakosság megélhetése döntő mértékben a természeti erőforrások függvénye, ami - kiegészülve a demográfiai trendek és tényezők hatásával, a gyenge technológiai bázissal és a tovább nem fenntartható termelési gyakorlattal - hozzájárul a természeti erőforrások súlyos degradációjához;

g) az intézményes és törvényes keretek elégtelenek, az infrastruktúra gyenge és a tudományos, technikai és oktatási kapacitás nem elegendő, ami jelentős kapacitásbővítést tesz szükségessé; és

h) a sivatagosodás leküzdésére és/vagy az aszály hatásainak enyhítésére irányuló tevékenység központi szerepet játszik az érintett afrikai országok nemzeti fejlesztési munkáinak prioritást élvező területein.

4. Cikk
Afrikai Ország Részes Felek kötelezettségvállalásai és kötelességei

1. Az Afrikai Ország Részes Felek vállalják, hogy képességeik szerint:

a) a sivatagosodás leküzdését és (vagy az aszály hatásainak enyhítését a szegénység felszámolására kifejtett erőfeszítéseik központi stratégiájaként kezelik;

b) a kölcsönös érdekeltségen alapuló szolidaritás és partnerség szellemében segítik a regionális együttműködést és integrációt a sivatagosodás leküzdésére és/vagy az aszály hatásainak enyhítésére irányuló programokban és tevékenységekben;

c) ésszerűsítik és erősítik a sivatagosodással és az aszállyal foglalkozó meglévő intézményeket, és ha a helyzet úgy kívánja, bevonnak más meglévő intézményeket is azért, hogy hatékonyabbá tegyék azokat és, hogy hatékonyabban felhasználják az erőforrásokat;

d) elősegítik a megfelelő technológiai eljárásokra, ismeretekre, know-how-ra és gyakorlati eljárásokra vonatkozó információcserét; és

e) készültségi terveket készítenek a sivatagosodás és/vagy aszály következtében már degradálódott területeken fellépő aszály hatásainak enyhítésére.

2. Az Egyezmény 4. és 5. Cikkében rögzített általános és speciális kötelezettségek szerint az érintett Afrikai Ország Részes Felek törekszenek:

a) megfelelő pénzügyi eszközöket biztosítani a nemzeti költségvetésükből, nemzeti körülményeik és képességük szerint úgy, hogy tükrözze azt az új prioritást, amelyet Afrika a sivatagosodás és/vagy az aszály jelenségének tulajdonít;

b) fenntartani és erősíteni a nagyobb decentralizációra és pénzügyi források fenntartására irányuló, folyamatban lévő reformokat, valamint megerősíteni a helyi lakosság és közösségek részvételét; és

c) feltárni és mozgósítani új és pótlólagos nemzeti pénzügyi forrásokat, és - minthogy ez elsőrendűen fontos - a meglévő nemzeti képességeket és eszközöket a hazai pénzügyi források mobilizálására kiterjeszteni.

5. Cikk
Fejlett Ország Részes Felek kötelezettségvállalásai és kötelességei

1. Az Egyezmény 4., 6. és 7. Cikkéből következő kötelezettségeik teljesítése során a Fejlett Ország Részes Felek elsőbbségben részesítik az érintett Afrikai Ország Részes Feleket, és ennek értelmében:

a) segítik azokat a sivatagosodás leküzdésében és/vagy az aszály hatásainak enyhítésében, többek között azzal, hogy lehetővé teszik és/vagy megkönnyítik számukra, hogy pénzügyi és/vagy egyéb erőforrásokhoz jussanak, és támogatják, finanszírozzák és/vagy megkönnyítik a megfelelő környezetvédelmi technológiai eljárások és know-how átadásának, adaptálásának és megszerzésének finanszírozását, kölcsönösen megállapodva és nemzeti politikájukkal összhangban, figyelembe véve, hogy a központi stratégia a szegénység felszámolása;

b) továbbra is jelentős erőforrásokat fordítanak a sivatagosodás leküzdésére és/vagy az aszály hatásainak enyhítésére, és/vagy növelik ezeket a forrásokat; és

c) segítséget nyújtanak azoknak kapacitásuk megerősítéséhez, hogy tökéletesíthessék intézményes kereteiket, valamint tudományos és műszaki felkészültségüket, az információgyűjtést és az információ elemzését, továbbá a sivatagosodás leküzdésére és/vagy az aszály hatásainak enyhítésére irányuló kutató és fejlesztő munkát.

2. Más Ország Részes Felek önkéntes alapon a sivatagosodásra vonatkozó technológiával, ismeretekkel és know-how-val és/vagy pénzügyi eszközökkel segíthetik az Érintett Afrikai Ország Részes Feleket. A nemzetközi együttműködés megkönnyítheti az ilyen ismeretek, know-how és technikai eljárások átadását.

6. Cikk
A fenntartható fejlődés stratégiai tervezési kerete

1. A nemzeti cselekvési programok központi és integráns részei annak az átfogó folyamatnak, amely az Érintett Afrikai Ország Részes Feleknek a fenntartható fejlődésre vonatkozó nemzeti politikája megfogalmazására irányul.

2. Egy konzultatív és a résztvevőket bekapcsoló folyamatra van szükség, amely bevonja a kormányzat, a helyi lakosság, a közösségek és a nemkormányzati szervezetek megfelelő szintjeit egy olyan rugalmas stratégiai irányvonal kidolgozásába, amely lehetővé teszi a helyi lakosság és a helyi közösségek maximális részvételét. Az Érintett Afrikai Ország Részes Fél kérésére a folyamatba bevonhatók kétoldalú és többoldalú képviseletek, a körülményektől függően.

7. Cikk
Cselekvési programok elkészítésének időrendje

Ezen Egyezmény hatálybalépéséig az Afrikai Ország Részes Felek a nemzetközi közösség más tagjaival együttműködve, ha szükséges, átmenetileg - amennyire csak lehetséges - az Egyezménynek a nemzeti, a szubregionális és a regionális cselekvési programok elkészítésére vonatkozó intézkedéseit alkalmazzák.

8. Cikk
A nemzeti cselekvési programok tartalma

1. Az Egyezmény 10. Cikkének megfelelően a nemzeti cselekvési programok átfogó stratégiája integrált helyi fejlesztési programokat szorgalmaz az érintett területekre, amelyek a résztvevőket bekapcsoló mechanizmusokon alapulnak, és amelyek a szegénység felszámolására kidolgozott stratégiákat integrálja a sivatagosodás leküzdésére és az aszály hatásainak enyhítésére irányuló erőfeszítésekbe. A programok erősítik a helyi hatóságok kapacitását és biztosítják a helyi lakosság, közösségek és csoportok cselekvő bevonását, hangsúlyozva az oktatást és képzést, az elismert szakértelemmel rendelkező nemkormányzati szervezetek mozgósítását, továbbá a decentralizált kormányzati rendszer erősítését.

2. A nemzeti cselekvési programok a következő általános sajátosságokkal rendelkeznek, a körülményektől függően:

a) a nemzeti cselekvési programok kidolgozásához és megvalósításához a sivatagosodás leküzdése és az aszály hatásainak enyhítése terén a múltban szerzett tapasztalatok felhasználása, figyelembe véve a társadalmi, a gazdasági és ökológiai viszonyokat;

b) a sivatagosodást és/vagy az aszályt előidéző tényezők, továbbá a rendelkezésre álló és a szükséges erőforrások és kapacitások megállapítása és megfelelő politikai intézkedések, továbbá intézményes és egyéb válaszintézkedések és lépések megtétele, amelyek ezeknek a jelenségeknek a leküzdéséhez és/vagy hatásuk enyhítéséhez szükségesek; és

c) a helyi lakosság és közösségek, köztük a nők, a farmerek és az állattenyésztők részvételének fokozása több felelősséggel az ügyintézésben.

3. A nemzeti cselekvési programok a következőket tartalmazzák, szükség szerint:

a) a gazdasági környezet javítására irányuló lépések, melyek a szegénység felszámolását célozzák:

(i) a jövedelmek és a munkalehetőségek növelése, különösen a közösség legszegényebb tagjai számára:

- a növényi és haszonállat termékek piacának fejlesztésével,

- a helyi szükségleteknek megfelelő pénzügyi eszközök megteremtésével,

- szorgalmazva a sokféleséget a mezőgazdaságban és a mezőgazdasági vállalkozások létesítésében, és

- a mezőgazdasággal kapcsolatos vagy a nem mezőgazdasági típusú gazdasági tevékenységek fejlesztésével,

(ii) a rurális gazdaságok hosszú távú kilátásainak javítása

- a termelési beruházás és a termelőeszközök hozzáférhetőségének ösztönzésével, és

- ár- és adópolitikával, továbbá a növekedést elősegítő kereskedelmi gyakorlattal,

(iii) olyan népesség és migrációs politika meghatározása és alkalmazása, amely csökkenti a föld lakosság általi terhelését, és

(iv) szárazságtűrő mezőgazdasági növények termesztésének és a száraz talajokra kidolgozott integrált mezőgazdasági termelő rendszerek alkalmazásának támogatása az élelmezés-biztonság érdekében;

b) intézkedések a természeti erőforrások védelmére:

(i) a természeti erőforrásokkal történő integrált és fenntartható gazdálkodás biztosítása, beleértve:

- a termőföldet és a legelőt,

- a növénytakarót és a vadon élő növényeket, állatokat,

- az erdőket,

- a vízkészleteket, és

- a biológiai sokféleséget,

(ii) a közvélemény tájékozottságát szolgáló képzés és annak fokozása, továbbá környezetvédelmi oktatási kampányok és a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodási technikák megismerésének elterjesztése, és

(iii) a különféle energiaforrások fejlesztésének és hatékony alkalmazásának és az alternatív energiaforrások - különösen a napenergia, a szélenergia és a biogáz - előtérbe állításának biztosítása, és különleges rendelkezések a megfelelő technológiai eljárások átadására, megszerzésére és adaptálására, hogy a sérülékeny természeti erőforrásokra nehezedő terhelést enyhítsék;

c) intézkedések az intézményi szervezet tökéletesítésére:

(i) a központi kormányzati szervek és a helyi hatóságok szerepének és felelősségi körének meghatározása a földhasználat-tervezés politikában,

(ii) az aktív decentralizációs politika bátorítása, a gazdálkodás és a döntéshozás átruházása a helyi hatóságokra, a kezdeményezések és a helyi közösségek felelősségvállalásának bátorítása és helyi struktúrák kialakítása, és

(iii) a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás intézmény- és szabályrendszerének megfelelő módosítása, hogy biztonságossá tegyék a földbirtoklást a helyi lakosság számára;

d) intézkedések a sivatagosodással kapcsolatos ismeretek tökéletesítésére:

(i) a kutatás és a sivatagosodás tudományos, műszaki és társadalmi-gazdasági szempontjaira vonatkozó információk összegyűjtésének, feldolgozásának és cseréjének támogatása,

(ii) a kutatásban és az információgyűjtésben, -feldolgozásban, -cserében és -elemzésben még kihasználatlan nemzeti lehetőségek javítása oly módon, hogy növelje a megértést, és hogy az elemzési eredményeket hatékonyan használható fogalmakká alakíthassák,

(iii) az alábbiak közép- és hosszú távú vizsgálatának ösztönzése:

- az érintett területek társadalmi-gazdasági és kulturális trendjei,

- a természeti erőforrások minőségi és mennyiségi trendjei,

- az éghajlat és a sivatagosodás kölcsönhatásai; és

e) intézkedések az aszály hatásainak figyelemmel kísérésére és felmérésére:

(i) stratégiák kidolgozása annak felmérésére, hogy a természetes éghajlat ingadozás miként befolyásolja a regionális léptékű aszályt és sivatagosodást, és/vagy stratégiák kidolgozása az évszakos - évi éghajlat-ingadozások előrejelzéseinek az aszály hatásainak enyhítésére tett erőfeszítésekben történő felhasználására,

(ii) a veszély-előrejelző és válaszképesség tökéletesítése, a veszélyelhárítás és az élelmiszersegély-nyújtás hatékony végrehajtása, továbbá az élelmiszer-raktározási és -elosztó rendszerek, a szarvasmarha-állomány védelme, valamint a közmunkák és az alternatív életlehetőségek javítása az aszályra hajlamos területeken, és

(iii) az ökológiai degradáció figyelemmel kísérése és felmérése, azért, hogy kellő időben megbízható információ álljon rendelkezésre az erőforrás degradáció folyamatáról és dinamikájáról egy kedvezőbb politika megfogalmazása és a válaszintézkedések megkönnyítése érdekében.

9. Cikk
Nemzeti cselekvési programok elkészítése és a végrehajtást és értékelést lehetővé tevő mutatók

Mindegyik Érintett Afrikai Ország Részes Fél egy alkalmas nemzeti koordináló testületet jelöl ki, hogy az katalizátorként működjön nemzeti cselekvési programja elkészítésében, végrehajtásában és értékelésében. Ez a koordináló testület a 3. Cikk értelmében szükség szerint:

a) vállalja a tevékenység meghatározását és ellenőrzését, kezdve a helyileg irányított konzultációs folyamattal, bevonva a helyi lakosságot és a helyi közösségeket, együttműködve a helyi hatóságokkal, a Fejlett Ország Részes Felekkel, és a kormányközi és nemkormányzati szervezetekkel, a nemzeti szinten érdekeltekkel folytatott kezdeti konzultációk alapján;

b) meghatározza és elemzi a fejlődést és a fenntartható földhasználatot befolyásoló kényszereket, szükségleteket és hiányokat, és gyakorlati intézkedéseket javasol, hogy elkerüljék a párhuzamos tevékenységeket, maximálisan kihasználva a megfelelő, folyamatban lévő erőfeszítéseket, és elősegíti az eredmények felhasználását;

c) interaktívan és rugalmasan elősegíti, megtervezi és megfogalmazza a projekt tevékenységeket, hogy biztosítsa az érintett területek lakosainak aktív részvételét, hogy minimalizálja az ilyen tevékenység negatív hatását, és hogy megállapítsa a pénzügyi segítségnyújtásra és technikai együttműködésre irányuló követelmények fontossági sorrendjét;

d) alkalmas, számszerűsíthető és könnyen verifikálható mutatókat állapít meg, hogy a nemzeti cselekvési programok jól becsülhetők és értékelhetők legyenek, és amelyek a rövid, közép- és hosszú távú tevékenységeket, továbbá a programok végrehajtásához szükséges tevékenységeket tartalmazzák;

e) időközi jelentéseket készít a nemzeti cselekvési programok végrehajtásáról.

10. Cikk
Szubregionális cselekvési programok szervezési kerete

1. Az Egyezmény 4. Cikke szerint az Afrikai Ország Részes Felek együttműködnek a Közép- Kelet-, Észak-, Dél- és Nyugat-Afrikára szóló szubregionális cselekvési programok elkészítésében és végrehajtásában, és ebből következően átruházhatják az illetékes szubregionális kormányközi szervezetekre az alábbi felelősségi köröket:

a) kapcsolattartás a szubregionális cselekvési programok előkészítésében és a szubregionális cselekvési programok végrehajtásának koordinálása;

b) segédkezés a nemzeti cselekvési programok elkészítésében és megvalósításában;

c) információ-, tapasztalat- és know-how-csere elősegítése, valamint tanácsadás a nemzeti törvényhozás felülvizsgálatára; és

d) bármiféle egyéb, a szubregionális cselekvési programokkal kapcsolatos felelősségi kört.

2. A szakosított szubregionális intézmények felkérésre támogatást nyújthatnak, és/vagy megbízhatók a kompetenciájukba tartozó tevékenységek koordinálásával.

11. Cikk
Szubregionális cselekvési programok tartalma és elkészítése

A szubregionális cselekvési programok olyan témákra összpontosítanak, amelyek ezen a szinten jobban kezelhetők. Ahol szükséges, kidolgozzák a megosztható természeti erőforrásokkal való gazdálkodás mechanizmusait. Ezek a mechanizmusok eredményesen kezelik a sivatagosodással és/vagy az aszállyal kapcsolatos országhatárokon átnyúló problémákat, és segítséget nyújtanak a nemzeti cselekvési programok harmonikus megvalósításhoz. A szubregionális cselekvési programok fontosabb területei megfelelő módon koncentrálódnak:

a) az országhatárokon átterjedő természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodásra irányuló közös programokra, a körülményektől függően, két- vagy többoldalú mechanizmusok révén;

b) alternatív energiaforrások fejlesztési programjainak koordinálására;

c) együttműködésre a pestis, valamint a növényi és állatbetegségek kezelésében és azok féken tartásában;

d) kapacitás bővítése, oktatás és a tudatosság fejlesztésére irányuló olyan tevékenységekre, amelyek jobban hajthatók végre, vagy támogathatók szubregionális szinten;

e) a tudományos és műszaki együttműködésre, különösen a klimatológia, a meteorológia és a hidrológia területén, beleértve az adatgyűjtés és értékelés, az információmegosztás és a projekt hálózatszerű értékelését, továbbá a kutatási és fejlesztési tevékenység koordinálását és rangsorolását;

f) korai veszélyjelző rendszerekre és közös tervezésre az aszály hatásainak enyhítése céljából, beleértve azokat az intézkedéseket, amelyek a környezeti okok miatt bekövetkező migráció következményére irányulnak;

g) tapasztalatcsere módjainak felkutatására, különösen a helyi lakosság és a közösségek részvételével, és a jobb földhasználat és a megfelelő technológiák használatában a kedvező környezet megteremtése érdekében;

h) szubregionális szervezetek kapacitásának megerősítésére, hogy képesek legyenek a koordinálásra és műszaki szolgáltatásokra, valamint szubregionális központok és intézmények létesítésére, átalakítására és megerősítésére; és

i) hivatalos irányvonal kidolgozására olyan területeken, mint például a kereskedelem, amely hatással van az érintett területekre és a lakosságra, beleértve a régió marketing rendszereinek koordinációs politikáját és az alapvető infrastruktúra politikát.

12. Cikk
A regionális cselekvési program szervezési kerete

1. Az Egyezmény 11. Cikke értelmében az Afrikai Ország Részes Felek közösen állapítják meg a regionális cselekvési program elkészítésére és végrehajtására vonatkozó eljárásokat.

2. A Részes Felek megfelelő támogatásban részesíthetik az afrikai regionális társintézményeket és szervezeteket, hogy azok segíthessék az Afrikai Ország Részes Feleket az Egyezményből fakadó kötelezettségeik teljesítésében.

13. Cikk
A regionális cselekvési program tartalma

A regionális cselekvési program a sivatagosodás leküzdésére és az aszály hatásainak enyhítésére vonatkozó intézkedéseket tartalmazza, a következő fontosabb területeken, a körülményektől függően:

a) regionális együttműködés megteremtése és a szubregionális cselekvési programok összehangolása a kulcsfontosságú elvi kérdésekben elérendő regionális konszenzus érdekében, a szubregionális szervezetekkel való rendszeres konzultációk révén;

b) kapacitás bővítésének elősegítése a regionális szinten jobban megvalósítható tevékenységekben;

c) megoldások keresése a nemzetközi közösséggel azokra a globális gazdasági és társadalmi kérdésekre, amelyek hatással vannak az érintett területekre, figyelembe véve az Egyezmény 4. Cikkének 2. b) bekezdését;

d) az információcsere és a megfelelő technikák, műszaki know-how és a vonatkozó gyakorlati tapasztalatok cseréjének elősegítése az érintett Afrikai Ország Részes Felek és afrikai szubrégiók között; a tudományos és műszaki együttműködés elősegítése, különösen a klimatológia, meteorológia, hidrológia, vízkészlet fejlesztés és alternatív energiaforrások területén; a szubregionális és regionális kutatási tevékenységek koordinálása; és a kutatás és fejlesztés regionális prioritásainak megállapítása;

e) a rendszeres megfigyelést és értékelést, valamint információcserét szolgáló hálózatok koordinálása, azok integrálása a világméretű hálózatokba; és

f) a szubregionális és regionális korai veszélyjelző rendszerek és az aszályra vonatkozó készültségi tervek összehangolása és megerősítése.

14. Cikk
Pénzügyi források

1. Az Egyezmény 20. Cikk és a 4. Cikk 2. bekezdése értelmében az Érintett Afrikai Ország Részes Felek igyekeznek megadni a pénzügyi erőforrások mobilizálását elősegítő makrogazdasági keretet, kidolgozzák a hivatalos irányvonalat és azokat az eljárásokat, amelyekkel a források hatékonyabban allokálhatok a lokális fejlesztési programokba, beleértve a nemkormányzati szervezeteken keresztüli eljárásokat, a szükségnek megfelelően.

2. Az Egyezmény 21. Cikkének 4. és 5. bekezdése értelmében a Részes Felek megállapodnak, hogy nyilvántartást készítenek a nemzeti, a szubregionális, a regionális és nemzetközi szinten rendelkezésre álló pénzeszközökről, hogy a meglévő források ésszerű kihasználását biztosítsák és feltárják a források megosztásában fellelhető hiányosságokat, továbbá megállapodnak abban, hogy elősegítik a cselekvési programok megvalósítását. Ezt a nyilvántartást rendszeresen felül kell vizsgálni és fel kell frissíteni.

3. Az Egyezmény 7. Cikke értelmében a Fejlett Ország Részes Felek együttműködési megállapodások, valamint a 18. Cikkben említett intézkedések alapján folytatják az alapvető és/vagy a megnövelt pénzeszközök felosztását, és a segítségnyújtás egyéb formáit az Érintett Afrikai Ország Részes Felek esetében, megfelelő figyelmet szentelve többek között az adóssággal és a nemzetközi kereskedelemmel kapcsolatos ügyeknek és a marketing rendelkezéseknek, az Egyezmény 4. Cikk 2. bekezdésének megfelelően.

15. Cikk
Pénzügyi mechanizmusok

1. Az Egyezmény 7. Cikkével összhangban, és tekintettel az ebben a régióban uralkodó sajátságos helyzetre, a Részes Felek különös figyelmet fordítanak az Egyezmény 21. Cikk 1. d) és e) bekezdésében megfogalmazott rendelkezések megvalósítására, nevezetesen:

a) segítik az olyan mechanizmusok bevezetését, mint például a nemzeti sivatagosodási alap, amelyek a pénzügyi forrásokat a helyi szintre juttatják; és

b) erősítik a meglévő pénzügyi alapokat és pénzügyi mechanizmusokat szubregionális és regionális szinten.

2. Az Egyezmény 20. és 21. Cikkével összhangban, a Részes Felek, amelyek egyúttal az illetékes regionális és szubregionális pénzügyi intézmények irányító testületeinek is tagjai, beleértve az Afrikai Fejlesztési Bankot és az Afrikai Fejlesztési Alapot, támogatják azokat a törekvéseket, amelyek megfelelő fontosságot tulajdonítanak és figyelmet szentelnek azon intézmények tevékenységének, amelyek az ebben a mellékletben foglaltak megvalósítását mozdítják elő.

3. A Részes Felek - a lehető legnagyobb mértékben még gördülékenyebbé teszik a pénzfolyósítási eljárásokat az érintett Afrikai Ország Részes Felek vonatkozásában.

16. Cikk
Műszaki segítségnyújtás és együttműködés

A Részes Felek - képességeik szerint - vállalják, hogy ésszerűsítik az Afrikai Ország Részes Feleknek nyújtandó műszaki segítségnyújtást és a velük való együttműködést, hogy fokozzák a projekt és a program hatékonyságát, többek között azzal, hogy

a) korlátozzák a támogató intézkedésekkel és támogatásokkal kapcsolatos költségeket, különösen az általános költségeket úgy, hogy ezek a költségek a projekt összköltségének legfeljebb csak egy elfogadhatóan kis százalékát tegyék ki, és így a projekt hatékonysága a lehető legnagyobb legyen;

b) előnyben részesítik a projekttervezésben, elkészítésben és végrehajtásban tapasztalt kompetens nemzeti szakértők igénybevételét, vagy - ha szükséges - kompetens szakértőknek az igénybevételét a szubrégióból és/vagy a régióból, továbbá előnyben részesítik a helyi szakismeret megteremtését, ahol az hiányzik; és

c) hatékonyan intézik és koordinálják, valamint hatékonyan használják fel a nyújtandó műszaki segítséget.

17. Cikk
Környezetbarát technológia átadása, beszerzése, adaptálása és hozzáférhetősége

Az Egyezmény 18., a technológia átadására, szerzésére, adaptálására és kidolgozására vonatkozó cikkének alkalmazása során a Részes Felek vállalják, hogy elsőbbségben részesítik az Afrikai Ország Részes Feleket, és - ha szükséges - újfajta társas kapcsolatokat és együttműködést létesítenek velük abból a célból, hogy erősítsék a kapacitásbővítést a tudományos kutatás és fejlesztés, továbbá az információgyűjtés és -terjesztés területén, hogy az Afrikai Ország Részes Felek képesek legyenek a sivatagosodás leküzdésére és az aszály hatásai enyhítésére kidolgozott stratégiájuk megvalósítására.

18. Cikk
Koordináció és partnerségi megállapodások

1. Az Afrikai Ország Részes Felek összehangolják nemzeti, szubregionális és regionális cselekvési programjaik elkészítését, megvitatását és végrehajtását. Szükség esetén más Részes Feleket és illetékes kormányközi és nemkormányzati szervezeteket is bevonhatnak ebbe a folyamatba.

2. Ezen koordináció célja az, hogy a pénzügyi és műszaki együttműködés az Egyezménynek megfelelően történjen, és biztosítsa a források felhasználásában és a forrásokkal való gazdálkodásban a szükséges folytonosságot.

3. Az Afrikai Ország Részes Felek konzultatív tanácskozásokat szerveznek nemzeti, szubregionális és regionális szinten. Ezek a konzultatív tanácskozások

a) tárgyalási fórumot képezhetnek és nemzeti, szubregionális és regionális cselekvési programokra alapuló partnerségi megállapodásokhoz vezethetnek; és

b) világosan és egyértelműen meghatározzák az Afrikai Ország Részes Felek és a konzultatív csoportok többi tagjának a hozzájárulását a programokhoz, rögzítik a fontossági sorrendeket és a megállapodásokat a végrehajtás és értékelés mutatók, valamint a végrehajtáshoz szükséges pénzügyi rendelkezések tárgyában.

4. Az Afrikai Ország Részes Felek kérésére, az Egyezmény 23. Cikke értelmében az Állandó Titkárság segítheti az ilyen konzultatív tanácskozásokat

a) a hatékony konzultációs intézkedésekre vonatkozó tanácsadással, felhasználva a más, hasonló ügyek intézésében szerzett tapasztalataikat;

b) tájékoztatással, informálva az illetékes két- és többoldalú képviseleteket a konzultációs értekezletekről vagy a konzultációs folyamatokról, és aktív bekapcsolódásra bátorítva azokat; és

c) egyéb információval, amelyek fontosak lehetnek a konzultációs ügyek megszervezéséhez és javításához.

5. A szubregionális és regionális koordinációs testületek, többek között:

a) megfelelő kiigazításokat javasolnak az együttműködési megállapodásokhoz;

b) ellenőrzik, értékelik az elfogadott szubregionális és regionális programokat és jelentéseket készítenek azokról; és

c) célul tűzik ki a hatékony hírközlés és együttműködés biztosítását az Afrikai Ország Részes Felek közölt.

6. A konzultációs csoportokban a részvétel lehetősége - szükség szerint - nyitva áll a kormányok, az érdekelt csoportok és adományozók, az Egyesült Nemzetek Szervezete megfelelő orgánumai, alapítványai és programjai, továbbá az illetékes szubregionális és regionális szervezetek, valamint az illetékes nemkormányzati szervezetek képviselői előtt. Mindegyik tanácsadói csoportban a résztvevők határozzák meg a csoport működésének és tevékenységének módozatait.

7. Az Egyezmény 14. Cikke értelmében a Fejlett Ország Részes Feleket arra ösztönzik, hogy saját kezdeményezésükre hozzanak létre egy kötetlen tanácskozó és koordináló rendszert egymás között az adott ország, a szubrégió és a régió szintjén, és adott esetben valamely érintett afrikai ország vagy valamely illetékes szubregionális vagy regionális szervezet kérésére vegyenek részt olyan nemzeti, szubregionális vagy regionális konzultációs folyamatban, amely megállapítja és reagál arra, hogy milyen segítségre van szükség a végrehajtás megkönnyítése érdekében.

19. Cikk
Ellenőrző tevékenység

Az Egyezmény értelmében ennek a mellékletnek az ellenőrzését az Afrikai Ország Részes Felek végzik, a következők szerint:

a) nemzeti szinten egy olyan mechanizmus révén, amelynek az összetételét az egyes Érintett Afrikai Ország Részes Felek határozzák meg, és amely magába foglalja a helyi közösségek képviselőit, továbbá a 9. Cikkben említett nemzeti koordináló testület irányítása alatt működik;

b) szubregionális szinten egy multidiszciplináris tudományos-műszaki konzultatív bizottság révén, melynek összetételét és működési módozatait a szóban forgó szubrégió Afrikai Ország Részes Felei állapítják meg;

c) regionális szinten az Afrikai Gazdasági Közösséget életre hívó államközi szerződés vonatkozó rendelkezései szerint megállapított mechanizmusok segítségével és az Afrikai Tudományos-Műszaki Tanácsadó Bizottság révén.

II. MELLÉKLET

REGIONÁLIS VÉGREHAJTÁSI MELLÉKLET ÁZSIÁRA

1. Cikk
Cél

A melléklet célja, hogy útmutatást adjon és rendelkezzen az Egyezmény eredményes végrehajtásáról az ázsiai régióban, a Részes Felek érintett országaiban, a régió sajátos viszonyainak figyelembevételével.

2. Cikk
Az ázsiai régió sajátos körülményei

Az Egyezményből fakadó kötelezettségeik végrehajtása során a Részes Felek, a helyzettől függően, figyelembe veszik a következő sajátos körülményeket, amelyek változó mértékben érvényesülnek a régió Részes Feleinek érintett országaiban:

a) területük nagy részére hatással van, vagy fenyegeti a sivatagosodás és az aszály, továbbá ezek a területek rendkívül sokfélék éghajlat, topográfia, a földterület kihasználtsága és a társadalmi-gazdasági rendszerek tekintetében;

b) az életlehetőségek szorosan a természeti erőforrásokhoz kötődnek;

c) a meglévő termelési rendszerek, amelyek szorosan összefüggenek az általános szegénységgel, a földterület degradációját okozzák és megterhelik a csekély vízkészleteket;

d) a világgazdaságban uralkodó viszonyoknak és az olyan társadalmi problémáknak, mint a szegénység, a rossz egészségi állapot és gyenge táplálkozás, az élelmezésbiztonság hiánya, a migráció, a hontalanok és a demográfiai fejlődés, rendkívüli a kihatása;

e) a sivatagosodás és az aszály nemzeti problémáinak kezeléséhez szükséges kapacitásuk és intézményes kereteik bővülnek, de még mindig nem elégségesek; és

f) nemzetközi együttműködésre van szükségük, hogy továbbra is a fenntartható fejlődés azon céljainak elérésére törekedhessenek, amelyek a sivatagosodás leküzdésére és az aszály hatásainak enyhítésére irányulnak.

3. Cikk
Nemzeti cselekvési programok kerete

1. A nemzeti cselekvési programok a Részes Felek érintett országaiban a fenntartható fejlődésre kidolgozott átfogó nemzeti politika integráns részét képezik a régióban.

2. Az Érintett Ország Részes Felek megfelelő módon, az Egyezmény 9. és 11. Cikke szerint, kidolgozzák nemzeti cselekvési programjaikat, különös figyelmet szentelve a 10. Cikk 2. f) bekezdésének. Szükség esetén, valamely Érintett Ország Részes Fél kérésére az eljárásba bevonhatók a két- és többoldalú együttműködést folytató intézmények.

4. Cikk
Nemzeti cselekvési programok

1. A nemzeti cselekvési programok elkészítése és végrehajtása során, a régióban az érintett Részes Felek sajátos körülményeiknek és szakpolitikáiknak megfelelően, amennyiben szükséges, többek között:

a) megfelelő testületeket jelölhetnek ki, amelyek felelősek cselekvési programjaik elkészítéséért, koordinálásáért és végrehajtásáért;

b) bevonhatják az érintett lakosságot, beleértve a helyi közösségeket, cselekvési programjaik kidolgozásába, koordinálásába és végrehajtásába, egy helyileg szorgalmazott és irányított konzultációs eljárás révén, a helyi hatóságok és az illetékes nemzeti és nemkormányzati szervezetek segítségével;

c) felmérhetik az érintett terület környezeti állapotát, hogy meg tudják állapítani a sivatagosodás okait és következményeit, és hogy meghatározzák a legfontosabb tevékenységi területeket;

d) kiértékelhetik az érintett lakosság segítségével a sivatagosodás leküzdésére és az aszály hatásainak enyhítésére kidolgozott korábbi és jelenlegi programjaikat, hogy kialakíthassák stratégiájukat és kidolgozzák cselekvési programjaik tennivalóit;

e) műszaki és pénzügyi programokat készíthetnek az a)-d) pontokban felsorolt tevékenységekre vonatkozó információk alapján;

f) eljárásokat és vonatkoztatási pontokat dolgozhatnak ki, állapíthatnak meg és alkalmazhatnak cselekvési programjaik végrehajtásának értékeléséhez;

g) támogathatják a vízgyűjtő medencékkel, talajkészlet-megóvással összehangolt gazdálkodást, továbbá a vízkészletek növelését és hatékony felhasználását;

h) a sivatagosodásnak és aszálynak kitett területeken megerősíthetik az információs, értékelő, továbbá követő és korai veszélyjelző rendszereket, és/vagy létrehozhatnak ilyeneket, a klimatológiai, meteorológiai, hidrológiai, biológiai és egyéb, a tárgyhoz tartozó tényezők figyelembevételével; és

i) a partnerkapcsolat szellemében a cselekvési programjaikat segítő megfelelő intézkedéseket fogalmazhatnak meg azokon a területeken, ahol nemzetközi együttműködésről van szó, pénzügyi és műszaki eszközökről.

2. Az Egyezmény 10. Cikkével összhangban, a nemzeti cselekvési programok átfogó stratégiája integrált helyi fejlesztési programokat szorgalmaz az érintett területekre, a résztvevőket a folyamatba bekapcsoló mechanizmusok alapján, és a szegénység felszámolására kidolgozott stratégiáknak az összevonását szorgalmazza a sivatagosodás leküzdésére és az aszály hatásainak enyhítésére irányuló erőfeszítésekkel. A cselekvési programok szektorok szerinti intézkedését prioritási csoportokba sorolják, amelyek figyelembe veszik az érintett területeknek a 2. Cikk a) pontja szerinti sokféleségét.

5. Cikk
Szubregionális és közös cselekvési programok

1. Az Egyezmény 11. Cikkéből következően, az Érintett Ország Részes Felek Ázsiában kölcsönösen megállapodhatnak, hogy konzultálnak és együttműködnek más Részes Felekkel, a helyzettől függően, hogy szubregionális vagy közös cselekvési programokat készítsenek és hajtsanak végre azzal a céllal, hogy a nemzeti cselekvési programokat kiegészítsék és növeljék végrehajtásuk eredményességét. Bármelyik esetről is legyen szó, az illetékes Részes Felek együttesen megállapodhatnak, hogy a programok elkészítését, koordinálását és végrehajtását szubregionális, kétoldalú vagy nemzeti szervezetekre, avagy speciális intézményekre bízzák. Az ilyen szervezetek vagy intézmények egyúttal kapcsolattartó szerepet is játszhatnak az Egyezmény 16-18. Cikkéből következők előmozdítására és koordinálására.

2. A szubregionális vagy közös cselekvési programok készítése és megvalósítása során a régióban az Érintett Ország Részes Felek, a körülményektől függően, többek között:

a) a nemzeti intézményekkel együttesen meghatározzák a sivatagosodás leküzdésére és az aszály hatásainak enyhítésére vonatkozó prioritásokat, melyeknek az ilyen programok jobban megfelelnek, s a hozzájuk kapcsolódó tevékenységeket, amelyek eredményesebben végezhetők rajtuk keresztül;

b) értékelik az illetékes regionális, szubregionális és nemzeti intézmények működőképességét és tevékenységét;

c) minőségileg értékelik a sivatagosodás és aszály elleni - a régió vagy a szubrégió valamennyi, vagy csak néhány Részes Fele között - már meglévő programokat, és kapcsolatukat a nemzeti cselekvési programokkal; és

d) megfelelő, a programokat segítő, kétoldalú és/vagy többoldalú rendelkezéseket fogalmaznak meg az összefogás szellemében, azokon a területeken, ahol nemzetközi együttműködésről van szó, pénzügyi és műszaki eszközökről.

3. A szubregionális vagy közös cselekvési programok részét képezhetik a sivatagosodással kapcsolatos, határokon átnyúló erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás egyeztetett közös programjai, a koordináció és egyéb tevékenységek prioritásai a kapacitásbővítés, a tudományos és műszaki kooperáció, főként az aszályokat időben előrejelző rendszerek, továbbá az információ megosztás területén, és szerepelhetnek bennük még az illetékes szubregionális és egyéb szervezetek vagy intézmények erősítésének eszközei.

6. Cikk
Regionális tevékenységek

A szubregionális vagy közös cselekvési programok minőségének javítására irányuló regionális tevékenységek közé tartozhatnak többek között a koordinációs és kooperációs intézmények és mechanizmusok erősítésére nemzeti, szubregionális és regionális szinten tett lépések, és azok a lépések, amelyek az Egyezmény 16-19. Cikkének végrehajtását segítik elő. Közéjük tartozhat még:

a) a műszaki kooperációs hálózatok segítése és erősítése;

b) nyilvántartások készítése a technológiai eljárásokról, ismeretekről, know-how-ról és gyakorlati eljárásokról, valamint a hagyományos és helyi technológiai eljárásokról és know-how-ról, elterjesztésük és alkalmazásuk elősegítése;

c) a technológiai eljárások átadása követelményeinek értékelése, és ezen eljárások adaptálásának és alkalmazásának támogatása; és

d) a nyilvánosság tájékozottságát növelő programok szorgalmazása és a kapacitásbővítés támogatása minden szinten, a képzésnek, a kutatásnak és a fejlesztésnek az erősítése, és az emberi erőforrások fejlesztését szolgáló rendszerek erősítése.

7. Cikk
Pénzügyi eszközök és mechanizmusok

1. Minthogy az ázsiai régióban a sivatagosodás elleni küzdelem és az aszály hatásainak enyhítése fontos, a Részes Felek támogatják az alapvető pénzügyi eszközök mozgósítását, és segítik, hogy rendelkezésre álljanak a pénzügyi mechanizmusok, amint az Egyezmény 20. és 21. Cikkéből következik.

2. Az Egyezménnyel összhangban, és annak a koordináló mechanizmusnak az alapján, amelyről a 8. Cikk intézkedik, továbbá nemzeti fejlesztési politikájuknak megfelelően, a régióban az Érintett Ország Részes Felek külön-külön vagy közösen:

a) lépéseket tesznek, hogy ésszerűsítsék és erősítsék az olyan mechanizmusokat, amelyek állami vagy magánberuházásokon keresztül biztosítanak tőkét, remélve, hogy különlegesen jó eredményeket érnek el a sivatagosodás elleni és az aszály hatásainak enyhítésére irányuló küzdelemben;

b) meghatározzák a nemzetközi együttműködési követelményeket a nemzeti, különösen pénzügyi, műszaki és technológiai erőfeszítések támogatására; és

c) támogatják a kétoldalú és/vagy többoldalú pénzügyi kooperációs intézményeket, remélve, hogy ezek biztosítják az Egyezményben foglaltak megvalósítását.

3. Amennyire csak lehetséges, a Részes Felek még hatékonyabbá teszik azokat az eljárásokat, amelyek a pénzügyi alapokat az Érintett Ország Részes Feleihez juttatják a régióban.

8. Cikk
Együttműködési és egyeztetési mechanizmusok

1. Az Érintett Ország Részes Felek a 4. Cikk 1. a) bekezdése értelmében kijelölt megfelelő testületek révén, és más Részes Felek a régióban, amennyiben szükségesnek vélik, létrehozhatnak egy együttműködési rendszert, többek között a következők céljából:

a) információ-, tapasztalatcsere, ismeretek és know-how cseréje;

b) a tevékenységek, beleértve a bilaterális vagy multilaterális intézkedéseket, egyeztetése és együttes végrehajtása, szubregionális és regionális szinten;

c) tudományos, műszaki, technológiai és pénzügyi együttműködés előmozdítása az 5-7. Cikk szerint;

d) külső együttműködés követelményeinek meghatározása; és

e) cselekvési programok megvalósításának nyomon követése és értékelése.

2. Az Érintett Ország Részes Felek a 4. Cikk 1. a) bekezdése értelmében kijelölt megfelelő testületek révén, és más Részes Felek a régióban, amennyiben szükségesnek vélik, konzultálhatnak is és egyeztethetik a nemzeti, a szubregionális és közös cselekvési programjaikat. Ha a helyzet úgy kívánja, ebbe a folyamatba bevonhatnak más Részes Feleket, továbbá illetékes kormányközi és nemkormányzati szervezeteket. Ez a fajta egyeztetés többek között arra irányul, hogy biztossá tegye a megállapodást a nemzetközi együttműködési lehetőségekben, az Egyezmény 20. és 21. Cikke értelmében, javítsa az együttműködést, és oly módon ossza el a pénzügyi eszközöket, hogy hatékonyan használhassák fel azokat.

3. Az Érintett Ország Részes Felek a régióban rendszeresen egyeztető értekezleteket tartanak, és felkérésükre az Állandó Titkárság, az Egyezmény 23. Cikke értelmében azzal segítheti ezeknek az egyeztető értekezleteknek az összehívását, hogy

a) tanácsot ad, miként szervezzék meg az eredményes egyeztetés rendjét, felhasználva a más hasonló rendezvényekkel kapcsolatban szerzett tapasztalatát;

b) tájékoztatja az illetékes kétoldalú és többoldalú képviseleteket az egyeztető értekezletekről, és arra ösztönzi azokat, hogy cselekvő módon kapcsolódjanak be; és

c) egyéb olyan tájékoztatást nyújt, amely az egyeztetési eljárások bevezetése vagy tökéletesítése során felhasználható lehet.

III. MELLÉKLET

REGIONÁLIS VÉGREHAJTÁSI MELLÉKLET LATIN-AMERIKÁRA ÉS A KARIB-TÉRSÉGRE

1. Cikk
Cél

A melléklet célja, hogy általános útmutatást adjon az Egyezmény végrehajtásához a latin-amerikai és karib-tengeri régióban, figyelembe véve annak sajátos viszonyait.

2. Cikk
A latin-amerikai és karib-tengeri régió sajátos viszonyai

A Részes Felek, az Egyezmény rendelkezései szerint, figyelembe veszik a régió alábbi sajátos viszonyait:

a) a nagykiterjedésű területeket, amelyek sebezhetők, és amelyeket a sivatagosodás és/vagy az aszály már súlyosan megkárosított, különböző előfordulási helyüktől függően; ennek a fokozódó és erősödő folyamatnak negatív társadalmi, kulturális, gazdasági és környezeti hatásai vannak, annál is inkább, mivel a régió a biológiai sokféleség egyik leggazdagabb forrásterülete a világon;

b) a tovább nem fenntartható fejlesztési gyakorlat mindennapos alkalmazását az érintett területeken, mely gyakorlat a fizikai, biológiai, politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági tényezők bonyolult kölcsönhatásának az eredménye, ide számítva olyan nemzetközi gazdasági tényezőket, mint a külső eladósodottság, a nemzetközi áruforgalmi cserearányok romló feltételei és a mezőgazdasági, a halászati és az erdőgazdálkodási termékek piacát meghatározó kereskedelmi gyakorlat; és

c) az ökológiai rendszerek termelékenységében tapasztalható meredek csökkenést, ami a sivatagosodás és az aszály legfontosabb következménye, és ami a mezőgazdasági és a haszonállat-tenyésztés, valamint az erdészeti termékek mennyiségi visszaesésében és a biológiai sokféleség károsodásaként jelentkezik; társadalmi szempontból ennek elszegényedés, migráció, a lakosság belső mozgásai és az élet minőségének romlása a következménye; a régió ezért a sivatagosodás és az aszály problémáit integrált módon közelíti meg olyan fenntartható fejlődési modellek segítségével, amelyek megfelelnek az egyes országok környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi helyzetének.

3. Cikk
Cselekvési programok

1. Az Egyezménnyel, különösen azonban a 9-11. Cikkben foglaltakkal összhangban, továbbá a nemzeti fejlesztési politikának megfelelően a régióban az Érintett Ország Részes Felek, ha a helyzet úgy kívánja a sivatagosodás leküzdésére és az aszály hatásainak enyhítésére szolgáló nemzeti cselekvési programjaikat a fenntartható fejlődési nemzeti politika integráns részeként készítik el és valósítják meg. A szubregionális és regionális programok a régió követelményeinek megfelelően készíthetők és megvalósíthatók.

2. A régióban az Érintett Ország Részes Felek nemzeti cselekvési programjaik elkészítése során különös figyelmet fordítanak az Egyezmény 10. Cikkének 2. f) bekezdésére.

4. Cikk
Nemzeti cselekvési programok tartalma

A régió Érintett Ország Részes Felei sajátos körülményeik szerint többek között a következő témákkal számolhatnak, amikor nemzeti stratégiáikat kidolgozzák a sivatagosodás leküzdésére és/vagy az aszály hatásainak enyhítésére, az Egyezmény 5. Cikke értelmében:

a) a kapacitások, az oktatás és a nyilvánosság tájékozottsága, a műszaki, a tudományos és a technológiai együttműködés, továbbá a pénzügyi források és mechanizmusok növekedési;

b) a szegénység felszámolása és az emberi életminőség javítása;

c) az élelmezésbiztonság és a fenntartható fejlődés, továbbá a mezőgazdasági, haszonállat-tenyésztési, erdészeti és többcélú gazdálkodás megvalósítása;

á) a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, különösen a vízgyűjtő medencék ésszerű alkalmazása;

e) fenntartható gazdálkodás a természeti erőforrásokkal a magasan fekvő területeken;

f) ésszerű talajkészlet-gazdálkodás és -védelem, továbbá a vízkészletek feltárása és hatékony kihasználása;

g) katasztrófaelhárítási tervek összeállítása és alkalmazása az aszály hatásainak az enyhítésére;

h) a felvilágosítás, az értékelés, továbbá a nyomon követés és a korai veszélyjelző rendszerek megerősítése és/vagy létesítése a sivatagosodásra és aszályra hajlamos területeken, tekintettel a klimatológiai, meteorológiai, hidrológiai, biológiai, a talaj, a gazdasági és a társadalmi tényezőkre;

i) különféle energiaforrások, a velük való gazdálkodás és hatékony alkalmazásuk fejlesztése, beleértve az alternatív források szorgalmazását;

j) a biológiai sokféleség védelme és fenntartható használata az Egyezménynek a Biológiai Sokféleségről megfogalmazott rendelkezései szerint;

k) a sivatagosodással és az aszállyal kapcsolatos demográfiai szempontok mérlegelése; és

l) az Egyezmény alkalmazását lehetővé tevő intézményes és törvényes keretek létrehozása vagy megerősítése, amelyek többek között a sivatagosodással és az aszállyal kapcsolatos adminisztratív struktúrák és funkciók decentralizálására irányulnak az érintett közösségek és általában a társadalom részvételével.

5. Cikk
Műszaki, tudományos és technológiai együttműködés

Az Egyezmény - különösen annak 16-18. Cikke - szerint és a 7. Cikkre vonatkozó egyeztetési mechanizmus alapján, a régióban az Érintett Ország Részes Felek külön-külön vagy együttesen:

a) segítik a műszaki együttműködő hálózatok és a nemzeti, szubregionális és regionális információs rendszerek megerősítését, valamint szükség szerinti bekapcsolásukat a globális információforrások közé; ;

b) nyilvántartást készítenek a rendelkezésre álló technológiai eljárásokról és know-how-ról, és elősegítik terjesztésüket és felhasználásukat;

c) elősegítik a hagyományos technológiai eljárások, ismeretek, know-how és gyakorlati munkák alkalmazását az Egyezmény 18. Cikkének 2. b) bekezdése értelmében;

d) megállapítják a technológia átadás feltételeit; és

e) segítik a tárgyhoz tartozó meglévő és új, környezetbarát technológiai eljárások kifejlesztését, bevezetését, átvételét és átadását.

6. Cikk
Pénzügyi források és mechanizmusok

Az Egyezmény - különösen annak 20. és 21. Cikke - szerint, a 7. Cikkre vonatkozó egyeztetési mechanizmus alapján, és a nemzeti fejlesztési politikának megfelelően a régióban az Érintett Ország Részes Felek külön-külön vagy együttesen:

a) lépéseket tesznek, hogy állami és magánberuházásokkal ésszerűsítsék és erősítsek a pénzügyi alapokat megteremtő mechanizmusokat azzal a céllal, hogy különleges eredményeket érjenek el a sivatagosodás leküzdésében és az aszály hatásainak enyhítésében;

b) meghatározzák a nemzetközi együttműködési követelményeket a nemzeti törekvések megalapozásához; és

c) támogatják a kétoldalú és/vagy többoldalú pénzügyi kooperációs intézmények részvételét, hogy biztosítsák az Egyezményben foglaltak megvalósítását.

7. Cikk
Intézményi keret

1. Annak érdekében, hogy a mellékletben foglaltak eredménnyel járjanak, az Érintett Ország Részes Felek:

a) kijelölik és/vagy megerősítik a nemzeti kapcsolattartókat a sivatagosodás leküzdésére és/vagy az aszály hatásainak enyhítésére irányuló tevékenység összehangolására; és

b) létrehoznak egy mechanizmust a nemzeti kapcsolattartók alábbi célú feladatainak összehangolására:

(i) információ- és tapasztalatcsere,

(ii) szubregionális és regionális szintű tevékenységek egyeztetése,

(iii) műszaki, tudományos, technológiai és pénzügyi együttműködés támogatása,

(iv) a külső együttműködés követelményeinek meghatározása, és

(v) a cselekvési programok megvalósításának követése és értékelése.

2. Az Érintett Ország Részes Felek rendszeres koordinációs értekezleteket tartanak, és felkérésükre az Állandó Titkárság segítheti az ilyen koordinációs értekezleteknek az összehívását, az Egyezmény 23. Cikke értelmében:

a) tanácsadással, a hatékony egyeztető intézkedések megszervezését, felhasználva a más, hasonló intézkedésekben szerzett tapasztalatait;

b) információszolgáltatással az illetékes kétoldalú és többoldalú képviseleteknek a koordinációs értekezletekről, cselekvő részvételre bátorítva azokat; és

c) más olyan információval, amely fontos lehet az egyeztetési folyamatok megalapozásában és javításában.

IV. MELLÉKLET

REGIONÁLIS VÉGREHAJTÁSI MELLÉKLET AZ ÉSZAK-MEDITERRÁN TÉRSÉGRE

1. Cikk
Cél

A melléklet célja, hogy megadja azokat az útmutatásokat és rendelkezéseket, amelyek az Egyezmény eredményes végrehajtásához szükségesek az észak-mediterrán régióban a Részes Felek érintett országaiban, a régió sajátos viszonyainak a figyelembevételével.

2. Cikk
Az észak-mediterrán régió sajátos viszonyai

Az észak-mediterrán régió 1. Cikkben említett sajátos viszonyai:

a) nagy területet érintő szemi-arid éghajlati viszonyok, aszályos évszakok, nagy csapadékváltozékonyság, továbbá hirtelen fellépő és heves esőzések;

b) silány és nagymértékben erodálódó, repedezésre hajlamos talaj;

c) egyenetlen domborzat meredek lejtőkkel és rendkívül változatos táj;

d) a kiterjedt erdőtakaró veszteségei a gyakori erdőtüzek következtében;

e) válságos körülmények a hagyományos mezőgazdaságban, melyhez a föld elhagyása, továbbá a termőtalaj és a vízvédelmi műtárgyak minőségének romlása társul;

f) a nem fenntartható, súlyos környezeti károsodáshoz, úgymint kémiai szennyeződéshez, szikesedéshez és a víztározó rétegek kimerüléséhez vezető vízkészlet-gazdálkodás;

g) a gazdasági tevékenységnek a parti területekre történő összpontosulása, a városi növekedés, az ipari tevékenység, a turizmus és az öntözéses mezőgazdaság következtében.

3. Cikk
A fenntartható fejlődés stratégiai tervezési kerete

1. A nemzeti cselekvési programok a Részes Felek érintett országaira kidolgozott fenntartható fejlődés stratégiai tervezési keretének középponti és integráns részét képezik az észak-mediterrán térségben.

2. Konzultatív és a résztvevőket bekapcsoló folyamatra van szükség, amely bevonja a kormányzat, a helyi közösségek és a nemkormányzati szervezetek megfelelő szintjeit, hogy kellő útmutatást adjon egy rugalmas tervezésű stratégia kidolgozásához, amely maximális helyi részvételt tesz lehetővé, az Egyezmény 10. Cikkének 2. f) bekezdéséből következően.

4. Cikk
Nemzeti cselekvési program és menetrend kötelező készítése

Az észak-mediterrán régióban az Érintett Ország Részes Felek nemzeti cselekvési programokat készítenek, és a helyzettől függően szubregionális, regionális vagy közös cselekvési programokat. Ezen programoknak az elkészítését a lehető leghamarabb véglegesítik.

5. Cikk
Nemzeti cselekvési programok készítése és megvalósítása

A nemzeti cselekvési programoknak az Egyezmény 9. és 10. Cikke szerinti elkészítése és végrehajtása során, a régióban mindegyik Érintett Ország Részes Fél, szükség szerint:

a) kijelöl megfelelő testületeket, amelyek felelősek a program elkészítéséért, koordinálásáért és végrehajtásáért;

b) bevonja az érintett lakosságot, beleértve a helyi közösségeket a program kidolgozásába, koordinálásába és végrehajtásába, egy helyileg szorgalmazott és irányított konzultációs eljárás révén, a helyi hatóságok és az illetékes nemkormányzati szervezetek segítségével;

c) felméri az érintett területek környezeti állapotát, hogy meg tudják állapítani a sivatagosodás okait és következményeit, és hogy meghatározzák a legfontosabb cselekvési területeket;

d) az érintett lakosság segítségével értékeli a korábbi és jelenlegi programokat abból a célból, hogy kialakíthassa stratégiáját és kidolgozza a cselekvési program teendőit;

e) technikai-technológiai és pénzügyi programot készít az a)-d) pontokban felsoroltak révén szerzett információk alapján;

f) a program végrehajtásának figyelemmel kísérésére és értékelésére alkalmas eljárásokat és vonatkoztatási pontokat dolgoz ki és alkalmaz.

6. Cikk
A nemzeti cselekvési programok tartalma

A régióban az Érintett Ország Részes Felek a nemzeti cselekvési programjaikba belevehetik az alábbi területekre vonatkozó intézkedéseket:

a) törvényhozói, intézményi és adminisztratív területek;

b) földhasználati formák, vízkészlet-gazdálkodás, talajvédelem, erdészet, mezőgazdasági tevékenységek, továbbá legelő- és vadászterület-gazdálkodás;

c) a vadon élő növényekkel és állatokkal, továbbá a biológiai sokféleség más formáival való gazdálkodás és védelem;

d) erdőtüzek elleni védekezés;

e) az alternatív életlehetőségek elősegítése; és

f) kutatás, képzés és tájékoztatás, tudatosság fejlesztés.

7. Cikk
Szubregionális, regionális és közös cselekvési programok

1. A régióban az Érintett Ország Részes Felek az Egyezmény 11. Cikke értelmében szubregionális és/vagy regionális cselekvési programokat készíthetnek abból a célból, hogy kiegészítsék és növeljék nemzeti cselekvési programjuk hatékonyságát. Ehhez hasonlóan a régióban két vagy több Érintett Ország Részes Fél megállapodhat egymás között arról, hogy közös cselekvési programot készítenek.

2. A szubregionális, regionális és a közös cselekvési tervek elkészítéséhez és megvalósításához az 5. és 6. Cikk rendelkezéseit alkalmazzák a szükséges változtatásokkal. Ezek a programok kiegészítőleg tartalmazhatják az érintett területek kiválasztott ökológiai rendszereinek tudományos vizsgálatát és fejlesztését is.

3. A szubregionális, a regionális vagy a közös programok készítése és megvalósítása során a régióban az Érintett Ország Részes Felek amennyiben célszerűnek látják:

a) a nemzeti intézményekkel együttesen meghatározzák a sivatagosodásra vonatkozó nemzeti célkitűzéseket, amelyeket könnyebben elérhetnek ilyen programok segítségével, és a kapcsolódó tevékenységeket, amelyek eredményesebben végezhetők azok révén;

b) értékelik az illetékes regionális, szubregionális és nemzeti intézmények működőképességét és tevékenységét;

c) minőségileg értékelik a régió Részes Felei között már meglévő sivatagosodás elleni programokat és kapcsolatukat a nemzeti cselekvési programokkal.

8. Cikk
Szubregionális, regionális és közös cselekvési programok koordinációja

Azok az Érintett Ország Részes Felek, amelyek szubregionális, regionális vagy közös cselekvési programot készítenek, a programokban részt vevő egyes Érintett Ország Részes Felek képviselőiből álló koordinációs bizottságot hozhatnak létre, hogy ellenőrizzék az előrehaladást a sivatagosodás elleni küzdelem terén, összehangolhatják a nemzeti cselekvési programokat, javaslatokat tehetnek a szubregionális, regionális vagy közös cselekvési programkészítés és megvalósítás különböző fázisaiban, és kapcsolattartó szerepet tölthetnek be a műszaki együttműködés előmozdítása és koordinálása érdekében az Egyezmény 16-18. Cikkéből következően.

9. Cikk
Pénzbeli segélyre való jogosulatlanság

A régió Érintett Fejlett Ország Részes Felei a nemzeti, szubregionális, regionális és közös cselekvési programok megvalósításához nem jogosultak pénzbeli segélyre ennek az Egyezménynek a keretében.

10. Cikk
Koordinálás a többi szubrégióval és régióval

Az észak-mediterrán régióban a szubregionális, regionális és közös cselekvési programok elkészíthetők és megvalósíthatók más szubrégiók vagy régiók programjaival - különösen az észak-afrikai szubrégió programjaival - együttműködve.

V. MELLÉKLET

REGIONÁLIS VÉGREHAJTÁSI MELLÉKLET KÖZÉP- ÉS KELET-EURÓPA RÉSZÉRE

1. Cikk
Célok

A jelen Melléklet célja az, hogy irányelveket és intézkedéseket nyújtson az Egyezmény hatékony megvalósításához a közép- és kelet-európai régióba tartozó, érintett Részes Fél országokban, egyedi körülményeinek figyelembevételével.

2. Cikk
A közép- és kelet-európai régió egyedi körülményei

A közép- és kelet-európai régió 1. Cikkben hivatkozott egyedi körülményei, amelyek különböző mértékben érvényesülnek a régióba tartozó Részes Fél országokra, magukban foglalják az alábbiakat:

a) a gazdasági átmenet jelenlegi folyamatára vonatkozó specifikus problémák és kihívások, beleértve a makrogazdasági és pénzügyi problémákat és annak a szükségességét, hogy erősíteni kell a gazdasági és piaci reformok szociális és politikai kereteit;

b) a régió különböző ökorendszereiben a földterület degradációjának sokféle formája, beleértve az aszály hatásait és a sivatagosodás kockázatát a régiókban, a víz és szél okozta talajerózió folytán;

c) krízisfeltételek a mezőgazdaságban, amelyeket - többek között - a művelhető földterületek kimerülése, valamint a nem megfelelő öntözési rendszerekkel és a talaj- és vízvédelmi struktúrák fokozatos leromlásával kapcsolatos problémák okoznak;

d) a vízkészletek tovább fenn nem tartható kizsákmányolása, amely komoly környezeti károkat okoz, beleértve a kémiai szennyeződést, valamint az akviferek elszikesedését és kimerülését;

e) az erdőtakaró pusztulása klimatikus tényezők, levegőszennyezési következmények és gyakori futótüzek miatt;

f) megengedhetetlen fejlesztési gyakorlatok az érintett területeken, a fizikai, biológiai, politikai, szociális és gazdasági tényezők komplex kölcsönhatásának eredményeként;

g) növekvő gazdasági nehézségek és romló szociális körülmények a föld leromlása, elsivatagosodása és aszálya által érintett területeken;

h) a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás tekintetében a kutatási célok, politika és törvényhozási keretek felülvizsgálatának szükségessége; és

i) a régiók megnyitása a szélesebb nemzetközi együttműködés és a fenntartható fejlesztés átfogó célkitűzései részére.

3. Cikk
Cselekvési programok

1. A nemzeti cselekvési programok integráns részét képezik annak a szakmai politikai keretnek, amely a régióba tartozó feleket érintő talajdegradáció, sivatagosodás és aszály különféle formáinak elfogadható fejlesztése és célkitűzése számára megfelelő módon készült.

2. Megfelelő kormányzati, önkormányzati és kormánytól független szintet is magában foglaló konzultatív és részvételi eljárást kell lefolytatni, amely eligazítást ad olyan rugalmas tervezési stratégiát illetően, amely lehetővé teszi a lehető legnagyobb helyi részvételt, az Egyezmény 10. Cikk 2. f) szakaszának értelmében. Adott esetben bilaterális és multilaterális együttműködési szerveket is be lehet vonni ebbe az eljárásba, az érintett részes ország kérelmére.

4. Cikk
A nemzeti cselekvési programok készítése és megvalósítása

A nemzeti akcióprogramoknak az Egyezmény 9. és 10. Cikke szerinti elkészítése és megvalósítása során minden egyes részes ország, szükség szerint:

a) kijelöli a programjának elkészítéséért, koordinálásáért és megvalósításáért felelős megfelelő szerveit;

b) bevonja az érintett lakosságot, beleértve a helyi közösségeket is a program kidolgozásába, koordinálásába és megvalósításába egy helyi konzultatív eljárás lefolytatása útján, együttműködve a helyi hatóságokkal és az illetékes, kormánytól független szervezetekkel;

c) áttekinti a környezet állapotát az érintett területeken azzal a céllal, hogy felmérje a sivatagosodás okait és következményeit, és meghatározza a cselekvés prioritási területeit;

d) az érintett lakosság közreműködésével kiértékeli a múltbeli és jelenlegi programokat annak érdekében, hogy meg lehessen tervezni a stratégiát, és ki lehessen dolgozni az akciókat a cselekvési programban;

e) az a)-d) bekezdésben foglalt tevékenységek révén nyert adatok alapján elkészíti a műszaki és pénzügyi programokat;

f) kifejleszti és hasznosítja a program megvalósításának ellenőrzéséhez és kiértékeléséhez szükséges eljárásokat és etalonokat.

5. Cikk
Szubregionális, regionális és közös programok

1. A régió érintett Részes Fél országai az Egyezmény 11. és 12. Cikkével összhangban elkészíthetnek és megvalósíthatnak szubregionális és/vagy regionális cselekvési programokat annak érdekében, hogy kiegészítsék és megnöveljék a nemzeti cselekvési programok hatékonyságát és eredményességét. A régió két vagy több érintett részes országa hasonlóképpen megállapodhat abban, hogy egymás között közös cselekvési programot készítenek.

2. Ezek a programok elkészíthetők és megvalósíthatók együttműködve más felekkel vagy régiókkal. Az ilyen együttműködés célja az, hogy biztosítson egy nemzetközi környezetet, és elősegítse a pénzügyi és/vagy műszaki támogatást vagy más segélynyújtási formát, hogy még hatékonyabban lehessen megragadni - különböző szinteken - a sivatagosodási és aszály ügyeket.

3. A 3. és 4. Cikk rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók a szubregionális, regionális és közös cselekvési programok készítésére és megvalósítására. Ezen túlmenően, ezen programokba be lehet vonni az érintett területek kiválasztott ökoszisztémáira vonatkozó kutatási és fejlesztési tevékenységeket is.

4. A szubregionális, regionális vagy közös cselekvési programok elkészítése és megvalósítása során a régió érintett Részes Fél országai, szükség szerint:

a) a nemzeti intézményekkel együttműködve megállapítják a sivatagosodásra vonatkozó nemzeti céltűzéseket, amelyekre jobban kell vonatkoztatni az ilyen programokat, és vonatkozó tevékenységeket, amelyek hatékonyan folytathatók azokon keresztül;

b) kiértékelik az illetékes regionális, szubregionális és nemzeti intézmények működési kapacitását és tevékenységét;

c) értékelik a sivatagosodásra vonatkozóan a régióba tartozó Részes Felek között fennálló programokat, és kapcsolatukat a nemzeti cselekvési programokkal; és

d) fontolóra vesznek akciókat a szubregionális, regionális és vegyes cselekvési programokhoz, beleértve - szükség szerint - az egyes érintett Részes Fél országok képviselőiből összeállított koordinációs bizottságok létrehozását azzal a feladattal, hogy felülvizsgálják a sivatagosodás leküzdésében elért eredményeket, harmonizálják a nemzeti cselekvési programokat, ajánlásokat tegyenek a szubregionális, regionális vagy közös cselekvési programok készítésének és megvalósításának különböző szakaszaiban, és az Egyezmény 16-19. Cikke értelmében kapcsolattartóként eljárjanak a műszaki együttműködés előmozdítása és koordinálása érdekében.

6. Cikk
Műszaki, tudományos és technológiai együttműködés

Az Egyezményben foglalt célokkal és alapelvekkel összhangban, a régióba tartozó Részes Felek külön-külön vagy együttesen:

a) előmozdítják a tudományos és műszaki együttműködés, a mutatók és információs rendszerek erősítését minden szinten, úgyszintén - szükség szerint - azok integrációját a világméretű információs rendszerekbe;

b) előmozdítják a vonatkozó meglevő és új, környezetvédelmileg alkalmas technológiák fejlesztését, adaptálását és átvitelét a régión belül és azon kívül.

7. Cikk
Pénzügyi mechanizmusok és mechanizmusok

Az Egyezményben foglalt célokkal és alapelvekkel összhangban, a régióba tartozó Részes Felek külön-külön vagy együttesen:

a) a mechanizmusok racionalizálását és erősítését célzó intézkedéseket adaptálnak, hogy állami és magánbefektetések útján forrásokat találjanak ahhoz, hogy konkrét eredményeket lehessen elérni a talajdegradáció és sivatagosodás leküzdésében, és enyhíteni lehessen az aszály hatásait;

b) meghatározzák a nemzeti törekvések támogatásának nemzetközi együttműködési követelményeit, ezáltal különösen kedvező környezetet hoznak létre a befektetések számára, és ösztönző aktív befektetési politikát, valamint a sivatagosodás leküzdésének hatékony integrált megközelítését, beleértve az ezen folyamat által okozott problémák kellő idejű felismerését is;

c) keresik bilaterális és/vagy multilaterális partnerek és pénzügyi együttműködési intézmények részvételét azzal a céllal, hogy biztosítsák az Egyezmény végrehajtását, beleértve azon program szerinti tevékenységeket is, amelyek figyelembe veszik a régió érintett Részes Fél országának sajátos szükségleteit is;

d) értékelik a 2. a) Cikk esetleges hatását az Egyezmény 6., 13. és 20. Cikkének és egyéb rendelkezésének a végrehajtására.

8. Cikk
Intézményi keret

1. A jelen Melléklet hatályosulásának érdekében, a régióba tartozó Részes Felek:

a) létrehozzák és/vagy megerősítik a nemzeti kapcsolattartó helyeket a sivatagosodás leküzdését és/vagy az aszály hatásainak enyhítését célzó cselekmények koordinálására; és

b) fontolóra vesznek mechanizmusokat, hogy - szükség szerint - erősítsék a regionális együttműködést.

2. Az Állandó Titkárság a régióba tartozó Részes Felek felkérésére és az Egyezmény 23. Cikkének értelmében segítséget nyújt a régióban koordinálási találkozók összehívásához oly módon, hogy

a) tanácsadással szolgál egy hatékony koordinálási esemény megszervezéséhez, más ilyen eseményekből levont tapasztalatok alapján; és

b) olyan más információkat szolgáltat, amelyek fontosak lehetnek a koordinációs folyamatok létesítésében vagy jobbá tételében.”

3. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1999. október 11-től kell alkalmazni.

(2) *  A törvény végrehajtásáról a környezetvédelemért felelős miniszter gondoskodik.


  Vissza az oldal tetejére